Sociology | Demography » Bródy András - Kis magyar demográfia

Bródy András - Kis magyar demográfia A születési ráta csökkenése Az elmúlt 2 évszázadban az orvostudomány és higiénia fejlődésével beindult folyamatok megváltoztatták a népesség korösszetételét. Az átlagos élettartam nőtt, a csecsemőhalandóság csökkent. A népesség számának fenntartásához szükséges születések száma 1/3-ára csökkent A nők és férfiak együttes várható élettartama 68 év, így a népességszám fenntartása 14-15 ezrelékes születésszámot kíván. Ez a csökkenés a népjólétet tükrözi, a populisták mégis a néphalál víziójával riogatnak. Alapvető bajok, negatív folyamatok mutatkoznak a korstruktúra és a várható élettartam alakulása terén is. Ezek a tendenciák a háborús évekre vezethetők vissza A háborúk 3 oldalról emésztik a népességet. A pusztulás mellett elmarad a születések száma, és a gazdasági, lelki feszültségek miatt a túlélők várható élettartama is megrövidül.

Amivel a hatóságok enyhíteni akarták a háborúk okozta aránytalanságokat, éppen tovább rontották a helyzetet. Ciklusok A XX. szd-ban a születésszám gyakran mutat az indokoltnál nagyobb kilengéseket A legnagyobb csökkenést az I. világháború kirobbanása váltotta ki A meg nem született generációk sor a miatt a ciklusmély kb. 25 évente szabályosan visszatér A katonai vezérkar megtagadta a szabadságolást a közkatonáktól, mellyel még inkább visszafogta a szülések számát. A háborúk elmúltával a stacioner önmagától is beállna, ha nem zavarnák meg mesterségesen, azonban a politika kampánycéloknak veti alá a demográfiai szabályozó eszközöket. Miért baj a demográfiai ciklus? Minden születés hosszú és költséges beruházási folyamatot indít el. 2 tekintetben azonban elválik a közönséges beruházástól. 1. Lelki döntés a folyamat alapja, ezért könnyen befolyásolható pillanatnyi előnyök felkínálásával. Ez a

szegényebb és képzetlen rétegre van nagyobb hatással, tehát a szaporulatban ők felülreprezentáltak lesznek. 2. A folyamat nem fordítható vissza, nem fékezhető le, minden ciklus a későbbiekben befolyásolhatatlan hullámot indít el. A középkorú népesség halandóságának emelkedése ide vezethető vissza. A zsúfolt generációk szülöttei kénytelenek voltak túlmunkát vállalni a család fenntartásáért, ez egészségtelennek bizonyult. A család szétesett, megjelent a „kulcsos gyerek” A kiúttalan helyzetben a fizikai és szellemi immunrendszer leépül, alkoholizmus és drogfüggőség alakulhat ki. A túlnépesedett generáció nyugdíjára, egészségügyi ellátásra nem lesz az államnak pénze. Így sodorták az országot a ’70-es évek demográfiai beavatkozásai a ’80-as évek válsága felé. Mitől csillapodna a ciklus? Enyhülést csak az jelentene, ha:  a túlnépesedett évjárat széthúzza, hosszabb időre szétteríti szüléseit

 a túlnépesedett évjárat csökkenti, míg a gyér számú népesség fokozza szülései számát. A népesedéspolitika kettős hibát követett el:  A népes évjáratokat szüléseik fokozására ösztönözték (kényszerítették).  A szülési periódust beszűkítették. Az állam intézkedései növelték a ciklus és a ciklikusságra való hajlandóságot. Enyhítést az jelentene, ha a hibás állami szabályozást lebontanák Nem ésszerű olyan gyerek megszülésére ösztönözni, akit nem lehet felnevelni, taníttatni, munkához, lakáshoz juttatni. Az ösztönzők lebontásának hatásai:  A redisztribúciós célra beszedett pénzeket vissza kellene adni, vagy másra felhasználni. Ideális lenne az egészségügybe és az oktatásba fektetni  A friss házasok pillanatnyilag sokat vesztenének.  Egy éves türelmi időre lenne szükség, mert az új szabályozás csak a kihirdetése után megfogant gyerekekre vonatkozhat. A legjobb megoldás, ha

a polgár saját döntéseire bízzák a gyermekvállalást, és a döntést segítő piaci intézményeket helyreállítják