Sociology | History of Sociology » Szociológiatörténet tételek

Szociológiatörténet tételek 1. Tétel A társadalomismeret jelentése és jelentősége Társadalom: bonyolult emberi kapcsolatok összessége. Az embert egyszerre több tényező határozza meg. Ismeret, tudás: információk és készségek összessége. A tudásnak 3 eleme van: 1. Tapasztalat 2. Világnézet, világkép: amit a fontos dolgokról az ember gondol Amiért érdemes élni pl.: születés, halál 3. Normatív tudás Minden társadalomtudomány információt ad a társadalom létéről. Azért tanulunk társadalomismeretet, mert benne élünk a társadalomban A társadalomismeret típusai: 1. Tájékozódás a világban. 2. Eligazodás a környezetben. 3. Önismeret. Tájékozódás a világban: a) Időbeli dimenzió: a múltunk ismerete. Az értékek átnyúlnak korszakokon Nagyon lényeges az ún identitás (azonosság) tudat b) Térbeli dimenzió: nem vagyunk magunk a térképen. A modernizációban csak az tud eligazodni, aki széles körben tájékozott Ahhoz,

hogy a helyzetünket értékelni tudjuk, ismeretekre van szükségünk Eligazodás a környezetben: A viselet kifejezi az ember társadalmi rangját. Környezet: azoknak a kis csoportoknak az összessége, amelyekhez közünk van. Konfliktusok nélkül nem lehet elképzelni az emberi életet. Meg kell tanulni a konfliktusok kezelésének módját. Konszenzusra kell jutni Önismeret: bele kell nézni a lelki tükrünkbe, vagyis tisztába kell lenni önmagunkkal. Az önismeret fontos, mert kudarcokat segít elkerülni. Nem csak egy tudomány adja a társadalomismeretet. Minden társadalomtudomány társadalomismeretet ad 2. Tétel Tudás, tudomány, társadalomtudomány, szociológia Mindig volt tudása az emberiségnek, de tudomány csak később alakult. A tapasztalatszerzés volt a módja annak, hogy az ember tudáshoz jusson. Ha nem tudtak az emberek valamit megérteni, fantáziáltak A tapasztalat mellé beépült a fantázia Fontos dolog a személyes tapasztalat, de ezt egy

idő után fel kell dolgozni. Az emberiség továbbfejlesztette a társadalmi munkamegosztást Ez először a fizikai munkára terjed ki, utána kialakult a szellemi munkamegosztás. A tudásteremtés másik módja az emberiség tapasztalatainak feldolgozása. A szellemi munkamegosztással együtt kialakul a tudomány Az első tudományszerűség az ókori Görögországban jelent meg, ez a filozófia Jeles képviselői: Platon és Arisztotelész A filozófia szintetizáló tudományszerűség A filozófia után a természettudományok jelentek meg Megjelennek ezután a társadalomtudományok, melyek a filozófia fájáról estek le. Miért jelentek meg a társadalomtudományok? Az emberek fenntartották a fajt, szaporodtak. Az emberiség életében nagyon hamar létrejöttek a társadalmak. A társadalomtudományok akkor jöttek létre, amikor az emberek rájöttek, hogy van társadalom. A társadalom a természet önálló része A társadalom emancipálódik A társadalomnak külön

törvényszerűségei vannak. Mindig akkor jön létre új tudomány, ha a régi tudás már nem elég új jelenségek megértéséhez. A kereszténységgel megjelenik a teológia tudománya is. A középkorban lelassult a világi tudományok fejlődése A társadalomtudományok a reneszánsz idején fejlődtek. A reneszánszban az egyéniség szerepe is megnő A műveltek mellett megjelenik a műveletlenek tömege A világ is kitárul azzal, hogy felfedezték Amerikát. A szociológia tudomány kialakulása: a francia társadalom életében jelent meg, mint társadalomtudomány a XIX. században Kialakulását a polgári társadalom szükségletei tették lehetővé A polgári társadalomban megjelenik a capacite (tehetség). A feudális társadalmakban a származás volt a fontos. A polgári társadalmakban a származás helyére a capacite kerül. A francia forradalom politikai forradalom volt A szociológia a legfiatalabb társadalomtudományok egyike. A SZOCIOLÓGIA

társadalomtudomány. SOCIOS: társadalom, társadalmi. LOGOS: tan, tudomány. A szociológia az ókori görögöktől származik. Értelmezése különböző: környezet, közösség, társadalom. Természetesen a görögök (Arisztotelész, Platon) használták először A XIX században jelent meg Először a Nyugat-Európai társadalmakban, majd a XX század közepétől a Kelet-Európai társadalmakban is elfogadják. Kezdetben a Kelet-Európai országokban a politika tiltotta A társadalom életével foglalkozó tudomány. A társadalom, a közösség, és az egyén kapcsolatát vizsgálja A társadalomban zajló gazdasági és politikai folyamatokat elemzi A társadalomban meglévő csoportok és egyének helyét és kapcsolatrendszerét tárja fel Választ keres a hatékonyabb, eredményesebb gazdasági és politikai fejlődés biztosítására. Nemcsak társadalmi, hanem tapasztalati tudomány is. A jelenségeket tényszerűen, matematikai és statisztikai pontossággal

fogalmazza meg Megfogalmazásai a politika számára jelzés értékűek. A szociológia vizsgálati kérdései: 1. Bűnözés (szervezett, maffiaszerű, spontán) 2. Család (fajtái, összetétele, szerkezete) Fogyasztási szokások, termelékenység, nevelési gyakorlat. A család hatása a társadalomra 3. Nemi szerepek változásai (homo- és heteroszexualitás) 4. Devianciák (társadalomellenes, normaszegő viselkedés): alkohol, dohányzás, drog 5. Társadalmi egyenlőtlenség (szegénység-gazdagság) A szociológia tárgya: a társadalomban lezajló folyamatok és törvényszerűségek vizsgálata. A szociológiát a csoportosan tevékenykedő ember érdekli. A szociológia célja: a társadalom tudományos megismerése; a valóság és az elmélet összehasonlítása. A szociológia emberképe, szemlélete: „Az ember tevékenységében, cselekedeteiben a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni.” A normák és értékek a társadalom kultúrájának részei.

Mindezeket az ember a szocializáció (társadalmi lénnyé válás) folyamatában sajátítja el. A szociológia az embert úgy szemléli, hogy az ember minden jellemzőjét erősen meghatározza a társadalomban elfoglalt helye (pozíció, szerep). A társadalomtudományok az emberiséggel foglalkozó tudományok. Auguste Comte találta fel a szociológiát, ő a szociológia atyja. A szociológia megismerése után 2 csoportot állapítottunk meg: társadalomtudományok és természettudományok. Minden társadalomtudomány figyelme a társadalomra irányul, a nézőpontjuk is pl.: a demográfust a népesség szerkezete érdekli a szociológust a társadalom egésze érdekli. A történelem és a szociológia nagyon jelentős kutatásokat tud együtt végezni. Tudástipizálások: 1. Otto Bauman lengyel szociológus szerint a tudásteremtésnek 4 eleme van: 1. Hasznos (utilitárius) tudás 2. Erkölcsi (etikai) tudás A jó és a rossz szétválasztása 3. Esztétikai tudás A szép

és a csúnya megkülönböztetése 4. Tudományos tudás v tudomány Az igaz és a hamis megkülönböztetése A tudomány az igazságra törekszik. A tudomány feladata a megismerés 2. Ferge Zsuzsa szerint a tudásteremtésnek 3 módja van: 1. Szaktudás 2. Hétköznapi tudás 3. Ünnepnapi tudás  az ember képes legyen adni és kapni az örömet 3. Tétel A szociológia előtörténete prehistoria = előtörténet (eszmetörténeti megközelítés). 7 eszmetörténet, korszak van. 1. Görög filozófia 2. Természegjog elmélet 3. Keresztény vallás 4. Reneszánsz 5. Történetfilozófiai elmélet 6. Felvilágosodás 7. Romantika (XIX század) 1. Görög filozófia: Platon, Arisztotelész. Szintetikus látásmód a jellemző  próbálja egészben nézni a dolgokat. Ma több tudomány képviselői foglalkoznak egy dologgal Városállamokba szerveződtek az emberek Az intézmények, szervezetek kialakítása jelentős volt. Megjelennek az intézményekre vonatkozó

ismeretek. 2. Természetjog elmélet: az ókor végén, a középkor elején bontakozik ki. Jelentése: az ember társas ösztönnel születik. Csak úgy tud alkotni valamit, ha összefog a többiekkel. A társadalmat spontán lehet létrehozni Grotius. 3. Keresztény vallás: a többistenhit egyistenhitté alakul át. A Bizánci Birodalom idején is üldözték a keresztényeket. Ekkor jelenik meg a Katakomba művészet A keresztény vallás a középkorban terjed el. A gondolkodásba bekerülnek az érzelmek és a szeretet (Istenszeretet és önszeretet). Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás jeles teológiai képviselők voltak. 4. Reneszánsz: jelentése újjászületés (antik görög és római értékvilág újjászületése). Az 1400-as évek végétől az 1600-as évek elejéig tart. Európa Amerika felfedezésével új kultúrákat ismer meg. Amerika felfedezése fejlesztette a tudományokat pl: a csillagászatot A reneszánsz az új kor kezdete. A korszak

jellemzője az elvilágiasodás, a bigottan vallásos középkorral szemben érdekes. A keresztény vallás felvétele nagyon fontos volt macabre = középkori haláltánc motívum A reneszánsz ember vallásos, de nagyon szeretné megismerni a földi élet örömeit is. A reneszánsz ember szereti az e világi életet és a természetet. Megjelennek a festményekben a nem egyházi személyek és a testi élet örömei is Megkülönböztetik az elit és a tömegkultúrát. Megnő a személyiség, egyéniség értéke (individualizáció) A festészet és a szobrászat volt a népek ABC-je. A mű fontos volt, de a művész nem A reneszánszban már a művész is fontossá válik. Megjelenik a családi élet fontossága Képviselői: • R. Erasmus (Német-alföld): A keresztény fejedelem neveltetése • N. Marchiavelli (Itália): A fejedelem • Thomas Morus (Anglia): Utópia. Ezek a művek nem vallási témákról, hanem világi emberekről szólnak. 5. Történetfilozófiai

elmélet: a XVII. században kezdi megfogalmazni eszméit Robbanásszerű változások következnek a természetre vonatkozóan A világ változik és változtatható is  mozog Ez a mozgás haladás A haladás gondolatának megfogalmazása; törvények megjelenése Képviselője: Vico. Marx terjesztette el, hogy halad az emberiség. 6. Felvilágosodás: francia eredetű. A XVIII században bontakozik ki Képviselői: D’Allambert, Rousseau, Voltaire. Az ész, tudás, tanultság jelentőssé válik. A fontos tudást össze akarták gyűjteni Az iskoláztatás kiterjedése A tudást mindenki számára elérhetővé akarták tenni 7. Romantika: a XIX. században bontakozik ki Ekkor születik meg a szociológia Az ember nem ott és nem akkor akar élni, ahol van. Az ember elvágyik a polgári társadalomból Nem szereti a társadalmat A kritika attitűdjének megjelenése és elterjedése A XX. századra a szociológia erős kritikai attitűdöket fogalmaz meg 4. tétel N.

Machiavelli: A fejedelem R. Erasmus: A keresztény fejedelem neveltetése Thomas Morus: Utópia Attól humanisták, hogy műveik emberközpontúak. A reneszánsz a tudományok fejlődését is felgyorsította. A XV-XVI. század fordulójának tudósai voltak Niccolo Machiavelli (1467-1527). A fejedelem c. mű elemzése A fejedelem olyan személy, akit alattvalói szeretnek és tisztelnek. A mű fejedelemről, világi személyről íródott. A fejedelem inkább szigorú legyen, mint szeressék, féljenek tőle. Machiavelli Firenze polgára volt. Többször száműzték Véleménye szerint az Itáliai városállamot az védené meg, ha összefognának. Erős, határozott ember kell. 1. Világi fejedelemnek egységes birodalmat kell teremtenie 2. Az egyháznak és az államnak szét kell válnia A pápa világi hatalmat akart magának szerezni 3. Az erkölcs és politika kategóriája elválik egymástól A cél szentesíti az eszközt (machiavellizmus). Érdekek és értékek mentén is

máshogy érvényesülnek az emberek. A politika máshogy néz a világra, mint az erkölcs. Rotterdami Erasmus (1466-1536). A keresztény fejedelem neveltetése c mű elemzése Illemtani könyv szerzőjeként jelenik meg az 1400-as években. A keresztény fejedelem is világi ember, de keresztény Erasmus fejedelmének Jézus Krisztus a vezetője A fejedelem azért van, hogy segítse az alattvalókat (V. Károly herceg) A könyvnek 2 része van: • Hogyan válik valaki jó fejedelemmé • Milyen állam legyen A fejedelem személyisége azon múlik, hogy milyen nevelői vannak. A szerelemnek és a házasságnak semmi köze nem volt egymáshoz. Ellenzi a birodalmi házasságokat Olyan társat kell választani, akivel együtt tud élni A nők iskoláztatásának gondolata nem csak az elitekre vonatkozik. Fontos szempont az, hogy a fejedelem felesége tanult nő legyen. Higgadtság, megfontoltság, fegyelmezettség kell, hogy kialakuljon a fejedelemben. „Tudj dorgálni megalázás

nélkül, és tudj kritizálni, hogy ne hízelegj neki.” Gyermekkorban és öregkorban tudják az embert eltéríteni a helyes gondolkodástól. A fejedelem államában a közteherviselés elviselhető legyen, mely a szegényeket sulytotta. A takarékosság kialakítása megjelenik az emberek gondolatában. A törvénykezéssel is probléma van. A dologtalanság megrontja az embert Azt akarja és tartja jó országnak, ahol nincsen háború. A fejedelemnek meg kell nyernie a társadalmat Megfogalmazza a barátságot, a békét és a szeretetet A példa és példamutatás is fontos. A szegények felemelése is fontos Thomas Morus (1478-1535). Utópia c mű elemzése A mű helyszíne Anglia. Az angliai reneszánsz egyik gyöngyszeme ez a mű Thomas Morust VII. Henrikhez is személyes barátság fűzte Apja királyi bíró volt Ő Oxfordba járt iskolába Tagja volt a londoni parlamentnek. Házelnök is volt London főbírója egyházi személyiség; de joga van a

nyilatkozattételre. Teljesen iskolázatlan, egyszerű lányt vett feleségül Csupatűz Raffael felfedez egy szigetet, úgy hívják, hogy Sehol. Sehol-sziget  egyenlő az utópiával. Nagy jelentősége van a földrajzi felfedezéseknek Kritikai szemléletű mű. Bekerítések korszaka Előrevetíti a kapitalizmus világát Úgy néz ki, mint Anglia a Sehol-szigetek. Ebben a világban nincsen gazdag és szegény, nincsen háború csak béke. Nincsen magántulajdon Esélyeit tekintve mindenki egyenlő Vallás szabályozás van. Mindenféle ceremóniától mentes A testi-lelki egészség rendkívül fontos Fontos a szabadidő is Fontos még a műveltség és a tanulás Az emberek szabadon választják ki a vezetőjüket Sem a pénzt, sem a magántulajdont nem ismerik  boldogok!!! Akik őket megtámadják, azt rabszolgának tekintik. Ingyenes az egészségügyi biztosítás és az oktatás. Közös étkezés, szórakozás. 6 óra munka Nincsenek zsarnokok és nincs háború Szabad

párválasztás 5. Tétel A szociológia megszületése I. Claude Henri de Saint Simon Claude Henri de Saint Simon (1760-1825). A XVIII - XIX. század fordulóján élt A francia szociológia jeles képviselője 1. „Gróf Úr ébredjen, nagy tetteket kell végrehajtania!” 1700-as évek második fele: Rokokó korszaka. XV és XVI Lajos ideje A Napkirály óriási birodalma kezd hanyatlani. XV Lajos XIV Lajos unokája volt Ebben az időszakban gyűlölték az arisztokratákat. A szegénység érzékeny a pazarlásra. A francia forradalom kíméletlen polgárháborúvá alakult. A parasztság és a francia királyi udvar között nagyon nagy volt a különbség. Társadalmi és gazdasági feszültség alakult ki. Claude Henri de Saint Simon életútja: a reneszánsz korára visszavezették családfáját. Katonát neveltek belőle Részt vett az Amerikai Függetlenségi háborúba XVI Lajost Amerika függetlenségének letéteményeseként tartották számon Európai körutazása

révén tapasztalatokat, ismereteket szerzett más társadalmi csoportok életéről Saint Simon önként lemondott grófi rangjáról. Amikkor már fegyveressé vált a harc, visszalépett A forradalom időszakát túlélte Saint Simon gróf a forradalom ideje alatt teljesen elszegényedett Ő maga úgy ítélte meg, hogy életútja kudarcos volt. 1822-ben öngyilkossági kísérletet tett. 1825-ben meghalt Halála után Saint Simonista csoportosulások jöttek létre 2. „Az Aranykor nem mögöttünk, hanem előttünk van.” Saint Simon azt vallotta, hogy D’Allambert a személyes nevelője volt. Benedek István: Párizsi szalonok. Voltak zeneszalonok, irodalmi szalonok és voltak olyan szalonok, ahova tudósokat hívtak meg. Saint Simon szerette volna emelni a társadalom személyi színvonalát és szeretett volna a társadalomban valami nagyot alkotni. A polgári társadalmat a XIX. században ipari társadalomnak nevezték Az elavult vallás helyett új vallást akart

létrehozni (Új Keresztény vallás). A szegények sorsán akart segíteni a szeretet és a szolidaritás eszközével Új társadalmat, új tudományt és új vallást akart. Saint Simon társadalomtudós ember volt Megfogalmazta a társadalom problémáit és megoldást keresett rájuk. Probléma káosz nincs vezető réteg kevés a tudósunk rossz a történelemszemlélet Megoldása rendet kell teremteni szellemi élet  tudósok gazdasági élet  iparosok iskoláztatás múlt  jelen  jövő európai háborúk gyűlölködés a francia társadalomban elavult a vallás BÉKE szeretetben élni új vallás létrehozása A történelem nem más, mint a múlt, a jelen és a jövő kapcsolata. Saint Simon a származás helyére a capacite-t (teljesítmény, tehetség, képesség) helyezte. 3. „A jövőben élek.” Ajánlott irodalom: 1. Egy genfi lakos levelei polgártársaihoz 2. Életem története 3. Iparos társadalom 4. Az emberről szóló tudomány

Alapfogalmak: szeretet, megértés, béke, szolidaritás, tudás, munka, erkölcs, testvériség, ipar, tehetség. 6. Tétel A szociológia megszületése II. Auguste Comte 1. Comte életútja Auguste Comte (1798-1857). Minden tudását Saint Simontól kapta. Középosztálybeli ember volt Édesapja kincstárnok volt. Császárpárti családban született Mélyen vallásos katolikus családból származott Comte ateistának vallotta magát. Középiskolai tanulmányait Párizsban fejezte be Jó szellemi képességű gyermek volt Egy szalonban ismerkedett meg Saint Simonnal Szeretett volna egyetemi tanár lenni. Lakásán rendezett be egyetem-félét, de nem volt kelendő Életének jelentős állomásai: 1. Saint Simon megjelenése 2. Klotild megjelenése (fél év múlva meghalt) Az Auguste név jelentése: fenséges, magasztos, méltóságos, dicsőséges. Comte az emberiség boldogulását akarta szolgálni. Élete jelentős részét kórházban töltötte Viselkedése

kiszámíthatatlan volt Magányos ember volt A Saint Simonnal eltöltött évek élete legszebb évei voltak. Comte nagyon befolyásolható ember volt 1822 körül megszakadt a kapcsolata Saint Simonnal. 1857-ben alapbetegségében meghalt 2. Mester és tanítvány Comte is akart magának egy új tudományt, ezt szociológiának nevezte el. SOCIOS: társadalom, társadalmi LOGOS: tan, tudomány. A szociológia társadalomtudomány. Comte is szeretett volna egy új vallást létrehozni, ez a szociokrácia. Ez a vallás a Nagy Lényt imádta. Ennek a vallásnak ő volt a főpapja Comte nem akart új társadalmat. Életelve: Rend és haladás. Azonosságok Saint Simon és Auguste Comte között: 1. Új tudományt és új vallást akartak 2. A tudást és az iskoláztatást fontosnak tartották 3. Az új tudományok pozitív jelleggel bírjanak 4. Tapasztalati elven nyugvó kutatás 5. A társadalom átalakítható 6. A társadalom vizsgálati módszereit keresték: • megfigyelés •

történetiség • dokumentumok elemzése • összehasonlító kutatások végzése. Különbségek: Saint Simon: 1. Azonnal hozzá kell látni a reformokhoz 2. 3. 4. 5. A szociológia előzménye az anatómia. A dinamikát hangsúlyozta. Piacgazdaságot akart. Államellenes volt. Auguste Comte: 1. A reformokat lehet halasztani 2. A szociológia előzménye a fizika 3. A statikát hangsúlyozta 4. Államkultuszt hirdet 3. A folytonosság és a megszakítottság Comte életében Életművének 3 szakasza van: 1. Fizikai objektív szakasz: a tudományok kialakulásának sorrendje van: matematika, csillagászat, fizika, kémia, biológia, szociológia. A szociológia nélkül a modern társadalom megértése lehetetlen 2. Szubjektív szociológiai szakasz: Comte csalódik a tudósokban. Szociális érzékenysége megmarad Elkötelezetté válik az emberek problémái iránt 3. Politikai (esztétikai) szakasz: az emberiség boldogulása az érzelmekből fakad. Poézist,

esztétikát és teológiát kell tanítani Az emberiség szellemi életének 3 szakasza van: 1. Teológiai szakasz: Isten jelenléte 2. Metafizikai szakasz: nem istenhiten alapul 3. Pozitív szakasz: ő saját korszaka Belép a tudományos korszak A társadalomtudomány az emberi viszonyokról szól. Tudós módjára járt el 7. Tétel Émile Durcheim, a szociológia első professzora Émile Durcheim (1858-1917) 1. Életútja 2. Koncepciója a) szociologizmusa b) morfológiája c) módszertana 3. Az öngyilkosság c mű elemzése - Mi nem okoz öngyilkosságot? - Mi okoz öngyilkosságot? - Mi tart vissza az öngyilkosságtól? 1. Émile Durcheim életútja A francia polgári társadalomba született bele. Zsidó rabbi fia volt Tiszta, világos etikai normákat kapott. Franciaország és Németország határán éltek Ő francia állampolgár volt, de kettős identitása volt. Keresztény hitre nevelték, katolikus vallású volt Nem lett aktívan politizáló ember. A

hagyományoknak nagy tisztelője volt Franciaország legjobb iskoláiban tanult A bourdieau-i egyetemen pedagógiát tanított 1902-ben Párizsban került a Sorbone-ra Itt professzor lett Részt vett a szociológia intézményesülésében Szociológiai évkönyvet jelentetett meg német és francia nyelven Bizonyítási kényszer volt benne az iránt, hogy jó francia legyen. Hitt abban, hogy elkerülhető az I világháború 1914-től háborúellenes folyóiratokat írt Marxnak nagy tisztelője volt Kitűnő tudós és tudományszervező volt A szociológia tárgyát megtalálta és megalkotta a szociológia módszerét. Élete példa és minta értékű az emberek számára. Hitt abban, hogy a szolidaritás összetartja a közösségeket  minden konfliktust el lehet kerülni; de ha már megvan, meg lehet oldani Az I világháború után ez a hite megingott, sőt teljesen összeomlott 2. Koncepciója a) szociologizmusa: Ez a társadalom makro-struktúrális kérdésekkel

foglalkozik. A társadalmon belül elemzések és következtetések levonása a cél. Minden társadalomtudós arra keresi a választ, hogy a társadalom miért olyan, amilyen Egytényezős nagy elméletek születnek. Ilyen elmélet a szociologizmus Émile Durcheim a társadalmi jelenségek okát a társadalomban keresi. Szociologizmusának alapfogalma a társadalmi tény: cselekvésmód, magatartásforma és érzelem. A társadalmi tény nem tárgyi tények összessége Az emberi kapcsolatokra jellemző tényeket elemzi A társadalmi tény nem megfogható, de megtapasztalható Az egyéni tudaton kívül létezik. Társadalmi áramlatok  véletlenül kerül az ember bele. A társadalmi tény a szocializációval jut el az emberhez, kényszerítő erővel hat ránk. A társadalom az ember fölött áll A társadalom határozza meg az egyént A társadalmi tény konkrétabb magyarázata a kollektív tudat. pl.: erkölcs, vallás, divat, jog Kollektív képzet: a cselekvési mód

konkrétabb formája. Úgy látja, hogy a csoport határozza meg az embert, amibe beleszületik Determinista elmélet: kényszerűség és meghatározottság az uralkodó. Kialakulnak bizonyos szabályok, kultúrák, elvek; amelyeket be kell tartani, amibe beleszületünk Az ember fölött van a társadalom. A társadalom meghatároz minket Nem is könnyű kiemelkedni abból a társadalmi csoportból, amiben benne vagyunk Eleve meghatározott a helyünk, nem is nagyon tudunk kitörni belőle. b) morfológiája: A társadalom alaktana. A társadalomnak van nem és kor szerinti struktúrája A társadalom volumene: a társadalom demográfiai struktúrája  népesség leírása  kor és nem szerinti struktúra. A társadalom sűrűsége: az emberi kapcsolatok tömegessége és minősége. Mennyire intenzívek az emberi kapcsolatok Szolidaritás elmélete: együttműködés, összetartozás. Az emberiségen, a társadalmon belül érvényesülni fog a szolidaritás. Szükségünk

van egymás tevékenységére Ami minket elválaszt, egyben össze is köt Ez a szolidaritás alapja Durcheim szerint az emberi szolidaritás megvalósítható. A szolidaritás lehet organikus és mechanikus. c) módszertana: Megalapozását a matematika tudományköréből vette (valószínűség-számítás). Többváltozós elemzés (multivariáns analízis)  szociológiai vizsgálatok A soktényezős analízis sok változót vetít egymásra. Durcheim az empirikus kutatások megvalósítója volt. Vallásszociológiát, erkölcsszociológiát, nevelésszociológiát alkotott A szocializáció (társadalmi lénnyé válás) fogalmát Émile Durcheim használta először. 3. Az öngyilkosság c mű elemzése A műben benne van Durcheim elmélete, módszertana, hite. Az ember véget akar vetni életének, tisztába van cselekményének következményével Az öngyilkosságnak társadalmi oka van. Vannak normaszegők a társadalomban (deviánsak). pl.: kábítószer-élvezők /

fogyasztók, bűnözés, alkoholizmus, öngyilkosság Mit tekint Durcheim öngyilkosságnak? Azt a cselekvést, ahol az ember saját életét oltja ki és tisztába van a következményeivel. Tehát tudja, hogy meg fog halni, meg akar halni. • Mi nem okoz öngyilkosságot? 1. Kozmikus tényezők összessége (pl.: földrajzi, éghajlati tényezők) 2. A faj /A kultúrák különbözősége / 3. Az őrültség /A lelki tényezőket az öngyilkosságból kizárja / 4. Az utánzás /A társadalom integrációs fokától függ / • Mi okoz öngyilkosságot? Az öngyilkosság okát a társadalomban kell keresni. A társadalom integrációs foka áll a társadalmi tényezők oka mögött Az öngyilkosságnak 3 fajtája van. 1. Egoista öngyilkosság: akkor következik be, ha alacsony a társadalom integrációs foka, azaz, ha egyedül maradtam Ilyenkor nincs értelme az életnek, mert nincs kiért élni. • 2. Altruista öngyilkosság: önfeláldozó szeretetet jelent. Az ember

túlságosan kötődik egy közösséghez, és feladja önmagát (önfeláldozó szeretetem a közösségemé). Az ember alárendeli magát a többi ember akaratának, nem számít a saját élete pl.: szekták 3. Anómiás öngyilkosság: jelentése gyökértelen. A rendszerváltást követően jön létre Felbomlanak a régi értékek, újak még nem alakultak ki. Az új rendszerben az ember nehezen találja meg önmagát. Válságos társadalmi időszakban azért lesz öngyilkos az ember, mert nincs meg biztonságérzete, nincsenek fogódzói. Mi tart vissza az öngyilkosságtól? 1. A család, az együvé tartozás 2. A vallás (leginkább a katolikus) 3. A közösség Az öngyilkosság a deviáns viselkedések (magatartásforma) egyik legsúlyosabb formája. Nemzetközi összehasonlítása azért nehéz, mert nem minden ország készít, illetve ad ki statisztikát az öngyilkosság alakulásáról. Az öngyilkosság mindig kapcsolatban áll a gazdasági és társadalmi

változásokkal. A gazdasági világválság idején (1929-1933) volt a legmagasabb az öngyilkosságok száma, a háború után (az 1950-es években) ismét növekedett az öngyilkosságok száma. Jelenleg is a társadalmi szerkezetváltáshoz kapcsolható. A bizonytalanság, a háborús veszélyek, a túlzott alkoholfogyasztás, a szegénység és a nyomor okozza Csökken az életkor, gyakori a gyermek és serdülőkori öngyilkosság. Az öngyilkossági kísérlet figyelmeztető jellegű cselekedet az egyén környezete számára. Általában nem következik be váratlanul Az egyén mindig jelez környezete számára Legfontosabb jelzés a személyiségváltozás Az öngyilkosság halálhoz vezetése esetén nagyon megvizsgálják az egyén és a környezete kapcsolatát. Magyarországon a legmagasabb az öngyilkosságok száma. Növekedése a társadalmi változásokhoz kapcsolódik Legmagasabb az öngyilkosságok száma az 1950-es években, az 1980-as évekig állandóan

növekszik, 1980 után csökken, az 1990-es években ismét emelkedik. Felmé- rések szerint 1992-ben 100 öngyilkossági kísérletből 37 halállal végződött. Az öngyilkosság a férfiaknál gyakoribb, melynek oka a túlzott alkoholfogyasztás. 1990-től az öngyilkosság gyakrabban fordul elő a kis községekben, kistelepüléseken. Az egyedülálló, idős emberekre jellemző. Az öngyilkosság elkövetése térségekhez is kapcsolódik. Legmagasabb Csongrád és BácsKiskun megyében Ennek oka az, hogy ott viszonylag magas az alkoholfogyasztók száma Felmérések szerint 1990 óta a kábítószer-fogyasztás is az öngyilkosság kiváltó okai között szerepel. A kábítószer-fogyasztásban az ifjúság a legveszélyeztetettebb 8. Tétel Liberalizmus és evolucionizmus Herbert Spencer elmélete Herbert Spencer (1820-1903) 1. Korabeli angol társadalom (Viktoriánus kor) 2. Herbert Spencer életútja 3. Herbert Spencer társadalomelmélete liberalizmus:

szabadelvűség evolucionizmus: spontán haladás elmélete 1. Korabeli angol társadalom (Viktoriánus kor) Anglia kapitalista társadalmat akar monarchikus keretek között. A nyers kapitalizmus megszelídül. Sokak nyomorúsága árán emelkedik fel a társadalom Az angol társadalom konszolidált megélhetést biztosít. 1. szakasz: túlélés szakasza 2. szakasz: megélés szakasza 3. szakasz: jólélés szakasza Herbert Spencer korszaka a jólélés időszakát jelenti Angliában. A konzervatív gondolkodás és a piacgazdaság lép életbe Az angol gondolkodásmód liberális A klasszikus liberalizmus megjelenése: • gazdaságban: állami beavatkozás kizárása a piacgazdaságból. A gazdasági életet a piac szabályozza. Minden megy a maga útján  laisser faire • társadalomban: spontán haladás  beavatkozás nélkül tud fejlődni a társadalom. • politikában: parlamentarizmus, jogállamiság, törvényesség. • az egyén életében: az egyénnek

biztosítani kell a korlátozatlan személyes szabadságát. Ez nem sértheti a másik ember személyes szabadságát A jogi deklarációk nem mindig valósulnak meg. A személyes szabadság deklarálása nagyon nagy érték 2. Herbert Spencer életútja Apja néptanító, iskolamester volt. Spencer liberális gondolkodású volt Nagy családból származott, amelyben sok értelmiségi foglalkozást folytató személy volt. Szabad szellem vette körül. 13 éves koráig nem jár iskolába 13 éves korára szintetikus tudást szerzett A középosztály alsó rétegéből származott. Jó képességű, szuverén személy volt Amikor iskolába kezdett járni, nagyon nehezen viselte el az iskola kötelmeit A boldog gyermekkort nyughatatlan iskolai évek követték. Okosabb, tanultabb volt társainál Szívesen tanult, de nem az iskolában. Apja mellett segédtanító lett. Vasúti mérnöknek tanult műszaki főiskolán Rendkívül sok újságot olvasott. Sikeres újságíró lett

Széleskörű érdeklődés jellemezte Néhány év múlva Anglia sikeres publicistájaként tartották számon. Gazdasági folyóiratokat szerkesztett Ökonomist címmel. A világmindenség iránt is érdeklődött Univerzális műveltséggel rendelkezett 35 évig írt egy szintetizáló művet (Szintetikus filozófia címmel), mely 10 kötetből állt Nem adta ki 1. kötet: Alapvető elvek. Biológiai, etikai, pszichológiai, esztétikai, szociológiai elvek Ez 3 kötetes. pl.: Katonai és iparos társadalmak szociológiája 1900-ban Herbert Spencer súlyos beteg lett. Ugyanebben az évben szociológiai folyóirat jelent meg XX. század címmel Herbert Spencer ehhez a műhöz előszót is írt 3. Herbert Spencer társadalomelmélete Darwin is kifejtette ugyanazt az evolucionista elméletet, amit Herbert Spencer, de ő meg is jelentette. a.) Spencer elmélete: Evolucionista elmélet: evolúció: spontán haladás, amit a természetre értelmez. A természet elsődleges

törvénye az evolúció A társadalomban az erősebb faj fennmarad; a gyengébb, beteg, vagyis alkalmatlan faj elpusztul. A természet, a társadalom, és a kultúra szintézist alkot A társadalom élete is spontán módon zajlik. Spencer humánus, mélyen érző ember volt Evolucionista elmélete: 1. naturalista: az okot a természetben keresi; a természet törvényei érvényesülnek a társadalmon belül. (biológiai megközelítés) 2. mechanisztikus: a társadalom részecskék mozgása (fizikai megközelítés) 3. pozitivista: megismerni a tapasztalat határáig lehet a világot A világot valaki kívülről létrehozta Az emberi társadalom szerves része a társadalomnak Elementáris részét képezi Herbert Spencer tudományának alapfogalmai: anyag, mozgás, idő, tér. A világ homogén volt. Elkezdett a heterogenitás felé haladni Az egyneműségtől halad a differenciáltság felé. Spencert érdekelték a világmindenség nagy kérdései Az embernek van értelmi és

érzelmi felfogása  szuper-organikus fejlődés. Látja az emberi és állati fejlődés különbségeit. A fejlődési folyamat szakaszai: 1. Fejlődés: az anyag egységesül, a mozgás szétszóródik 2. Stagnálás 3. Vedlés 4. Egyensúly állapota Bomlás folyamatában az anyag szétesik, lelassul a mozgás. A természetben nincs viszszafejlődés b.) Társadalomelmélete: Az ember különbözik az állattól, mert van esze és érzelme  szuper-organikus képződmény a társadalom. A társadalomnak vannak külső és belső fejlesztő tényezői I. a.) b.) külső: elsődleges: kozmikus tényezők, földrajzi körülmények másodlagos: mit tesz az ember a természettel  átalakítja. II. a.) b.) c.) belső: elsődleges: milyen fizikai és szellemi képessége van az embernek. másodlagos: interakciók sűrűsége. Emberi kapcsolatok milyensége Szociológiaelmélete: Tisztázza a társadalom vitáit. A társadalom egyedek bonyolult kölcsönhatása Ezen

elmélete a társadalom megismeréséről szól A társadalom része a természetnek Herbert Spencer intézményeket hoz létre: 1. házias intézmények (pl: család) 2. gazdasági intézmények: feladata a javak előállítása 3. egyházi (vallási) intézmények 4. Intézményes szociológia Herbert Spencer nagyon fontosnak tartja a munkamegosztást. 1. Fenntartó tevékenység 2. Külső tevékenység 3. Elosztó tevékenység Katonai és iparos társadalmak szociológiája c. mű elemzése: Katonai társadalmak: diktatúrában, kényszerek között élnek. Iparos társadalmak: demokratikus társadalmi berendezkedés van. Jelen van a személyes szabadság. Kiszolgáltatott terület a gazdaság Az emberiség a katonai társadalmak felől halad az iparos társadalmak felé (Franciaország  Anglia). Humanista társadalom létrehozása a cél. 9. Tétel Karl Marx és Friedrich Engels elmélete 1. Németország társadalmi jellegzetességei 2. Karl Marx (1818-1883) Friedrich

Engels (1820-1895) 1. Németország társadalmi jellegzetességei Németországban a konzervativizmus volt a jellemző  őrzi a hagyományokat és a kialakult értékeket. Új társadalomtudomány létrejötte nem jellemző és nem is szükséges A német társadalom ellenáll a változásoknak. A szociológia is megkésve alakul ki Németországban A német társadalom feudálkapitalista: Németországban az arisztokrácia elég erősen tartja kezében a polgári hatalmat. A polgári réteg kezében a gazdaság van Még nem kapitalizmus, de már nem feudalizmus. A tiszta kapitalizmus létrejöttének korlátja van. Németországban is megjelenik a gazdasági tőke. A falu uralkodik a városon Az ipar fejlődése lassú Az emberek falusias körülmények között élnek A foglalkoztatottak 80%-a a mezőgazdaságban dolgozik. A hatalom gyakorlása államcentrikus. Ez a feudális abszolutizmus maradványa Nincsen demokrácia és többpártrendszer. A társadalmi döntések is

irracionális körülmények között születnek. Az ideológiai gondolatok is sajátosak Az eszmei gondolkodást a hazafiság, nacionalizmus jellemzi  más nemzetek iránt való gyűlölet, gyűlölködés Hazafi az, aki teljes identitással vallja magát saját nemzetéhez tartozónak Németországban a tudományok fejlődése is lassú. Nagyon magas színvonalú és gazdag termésű filozófia jön létre. A társadalomtudományok terén tipizálási törekvések zajlanak Németország sokrétű kultúrával rendelkezik. A társadalmi kérdésekkel szemben az érzelmek dominálnak 2. Karl Marx (1818-1883) Marx és a marxizmus megkülönböztetendő: Marxnak halála után vannak követői. Marx Trierben született nagypolgári családból. Édesapja bankár volt Jó anyagi körülmények között élt Engels apja gyáros volt. Marxnak az ősei között rabbik is voltak Marx az egyetem elvégzése után újságíróként helyezkedett el Nagyon kiegyensúlyozott gyermek és

ifjúkora volt A szegények szemszögéből nézte a világot. Nem zsidó német arisztokrata lányt vett el feleségül Engels Angliába emigrált. Marx és Engels Franciaországban ismerkedtek meg Teljes nyomorban kezdték életpályájukat. Meg akarták dönteni a kapitalista társadalmat is Marx jó szellemi képességgel rendelkezett. Elmélete a XIX században jelent meg Marxi koncepció: egytényezős nagy társadalomelmélet. Ennek az elméletnek 3 mozzanata van: 1. osztályelmélet 2. osztályharcelmélet 3. formációelmélet Osztályelmélet: a társadalmi jelenségek okát a gazdaságban, a tulajdonban és a magántulajdonban keresi. Marx szerint a termeléshez eszközök kellenek (objektiváció, gyár) Az emberi munkaerő mindenből terméket állít elő. a termelés objektív eszközei a burzsoázia kezében vannak. Nekik módjuk volt arra, hogy megvásárolják a munkaerőt a termeléshez A proletároknak (bérmunkásoknak) nem voltak termelési eszközeik. Marx

azok közé tartozik, akik fölvázolják a társadalmat. A kapitalizmusban 2 osztály van: 1. burzsoázia (tőkések): kevesen vannak 2. proletárok (bérmunkások): sokan vannak Aki nem tőkés és nem végez fizikai munkát, a szellemiek rétegéhez tartozik. A szellemiek (értelmiség) csoportja fellázítja a munkásosztályt. Az értelmiség csoportja nem egységes Egy része egyetért a polgárság eszméivel, a másik rész a proletáriátus eszméket képviseli. A proletár létnek 2 fázisa van: 1. magában való osztálylét: elfogadja ezt az állapotot, de nem tesz semmit 2. magáért való osztálylét: tapasztalja a tényeket és tenni is akar valamit Osztályharcelmélet: a világ változásának feltétele  a konfliktusok megoldása a harcban van. A munkásság fellázad, több jogot harcol ki Eredményes a javak megszerzése A tőkések osztálya kizsákmányoló osztály; a kizsákmányoltak pedig a proletárok A konfliktus, a forradalom viszi előre a világot

Marx elmélete: konfliktuselmélet Formációelmélet: Marx egyik tévedése ehhez az elmélethez kapcsolódik. Az emberiség fejlődésében vissza akar tekinteni. 1. formáció az ősközösség Nem volt kizsákmányolás 2. formáció az ókori társadalmi berendezkedés  rabszolgatartó társadalom, ez kizsákmányoló társadalom E társadalmak felbomlása gazdasági okokban keresendő 3. formáció: középkor, újkor eleje Feudális hűbéri társadalom és egy népes számú jobbágytársadalom Itt is jelen volt a kizsákmányolás Megjelenik a kapitalista társadalom is, mely felváltja a kapitalizmust 4. formáció: a jövő társadalmának 2 szakasza van: 1. szocialista társadalom: társadalmi tulajdonban kerülnek a gépek és az eszközök Az elosztás a teljesítmény alapján történik. 2. kommunista társadalom: anyagi téren nagy a bőség Az emberek szükséglet alapján vesznek a javakból A demokrácia, az autonómia a marxi elméletnek nagyon sarkalatos

feltétele volt. 5. formáció: ázsiai termelési mód Marx anyagi eredetűnek tartotta a világot Empirikus művek jelentek meg. Különböző országokról szóló művek Marx és Engels részt vettek abban a mozgalomban, amelyik meg akarta dönteni a kapitalista társadalmat. Marx és Engels műveli a polgári társadalom autonómiáját vázolják fel. Vannak történetfilozófiai írások is • Család, magántulajdon és állam • Kommunista kiáltvány 10. Tétel A formális szociológia megszületése /Ferdinánd Tönnies és Georg Simmel/ 1. A formális szociológia értelmezése 2. Ferdinánd Tönnies (1855-1936) 3. Georg Simmel (1858-1918) 1. A formális szociológia értelmezése A tudósokat koncepció-alkotáskor a társadalom szerkezete érdekelte. A formális szociológia megalkotói típusalkotással foglalkoztak Tönnies és Simmel fő kérdése: a társadalmi tartalom milyen formában ölt testet. A különböző formákban ugyanazok a tartalmak fejlődnek

ki. A formális szociológia nem nagyon népszerű. A valóságból annyi létezik, amennyit én elképzelek róla. Tönnies és Simmel Max Weberrel jó kapcsolatban voltak. A társadalmat, mint formációt tekintették olyan kérdésnek, amit vizsgálni kell. 2. Ferdinánd Tönnies (1855-1936) Hosszú életet élt meg a szociológiában. A világhoz, a dolgokhoz való hozzáállása realista Mindenféle diktatúrát elítélt. műve: Közösség és társadalom. A mű alapkategóriája az akarat. Ez lélektani megközelítés A társadalomban 2 féle szerveződés van: ezek az emberiség szerveződési formái: 1. Közösség: 3 típusa van 1. Család: az ember maga számára hozza létre A házasság és a család célja az emberiség fenntartása. Milyen formában hozzák létre a házasságokat az emberek? • többnejűség, többférjűség • 1 férfi és 1 nő házassága. 2. Faluközösség 3. Kisvárosok A közösség jellemzői: • érzelmi kötődés •

együttműködés • szimpátia • a közösség a társadalmi kis csoportok egyike. Tönnies a családot tovább dimenzionálta. Vizsgálta a: • férfi és nő kapcsolatát a családon belül (házassági viszonylatban). • szülő és gyermek kapcsolatát. • testvérek kapcsolatát. 2. Társadalom: közösségek együttese A közösségek egymás mellett élnek. Versengenek és szemben állnak egymással A társadalom a nagy várost is jelenti A nemzetközi konfliktussorozat is a társadalomhoz tartozik Az ellenőrzés a szokással vethető össze. A közösségben a szokás, az erkölcs és a vallás ellenőriz Az akarat érzelmekben és értelemben is megnyilvánul Tönnies 3 fajta szociológiát ismer. 1. Tiszta szociológia (elmélet) 2. Alkalmazott szociológia (konkrét kutatások) 3. Szociográfia (módszertan) 3. Georg Simmel (1858-1918) A kis csoportkutatásokat ő kezdte el. Német nemzetiségű filozófus volt A kiscsoportos kutatások az európai

szociológiában előrelépést jelentenek. társadalom: emberi kapcsolatok összessége. Simmel nem hitt a történelemben. Véleménye szerint a kapitalizmus szükséges rossz  szétroncsolja az emberi kapcsolatokat. A pénznek elidegenítő szerepe van Jelentős műve: A pénz filozófiája. A mű a pénz szerepét, fontosságát vizsgálja az emberi kapcsolatokban. Arra a következtetésre jut, hogy a pénznek elidegenítő szerepe van Fő műve: A divat. Simmel a divatot is formának tekintette. divat: a szokás megváltozása. A divat egyik fontos megjelenítője a viselet. divat: mód, vagy ami most van. Az életmód bármely formája öltheti a divatot, bármi divattá válhat. Miért van az, hogy egyszer megváltozik a szokás? 1. Az emberek különbözni akarnak egymástól 2. Az emberek hasonlítani akarnak egymáshoz Ha e 2 tényező fennáll, divat születik. A divat osztálydivat. A hierarchikus társadalmakban a divat a módosok módija Leszivárgás elmélete: az

elit kitalálja a divatot; a nemesség és a polgárság pedig átveszi, követi azt. Ez az elmélet a feudális Európában érvényesül A divat diktátora: • a király v. a királyné • a királyi szerető Mire a divat elterjed, addigra a fenti réteg (elit) új divat kitalálására törekszik. A divat üldözés alulról és menekülés felülről az új divathoz. A divat célja az, hogy elterjedjen. Ha elterjed meghal, mert új divat lesz helyette Átszivárgás elmélete: kifejeződnek azok a változások, amit a polgárosodás hoz. Bárki kitalálhat egy divatot A divat diktátora: • a divat szakemberei • a sztárok • az ifjúság. 11. Tétel Max Weber megértő szociológiája Max Weber (1864-1920) 1. Max Weber életútja Max Weber a konzervatív Németország szülöttje volt. Jómódú polgári családból származott Erfortban született Édesapja liberális gondolkodású ember volt, édesanyja is művelt volt. Weber Freiburgban és Heidbergben is tartott

kurzusokat. Nagyon művelt ember volt 4 diplomával rendelkezett. 31 évesen már egyetemi professzor lett Modern szemmel nézett a világra. Polihisztor volt Szervezete és egészségi állapota gyorsan leromlott. Ezután inkább írt Tüdőgyulladásban halt meg. Halála után felesége adott ki írásaiból Naponta 20 órát dolgozott és 4 órát pihent. Olyan tudós volt, aki társadalmi koncepcióját etikai állásból készítette. A kapitalista társadalmak lelkes híve volt A tudós feladata a feltárás, de nincs joga minősíteni. Weber nem értett egyet Marx és Saint Simon koncepciójával. Nem értett egyet Spencerrel és Summerrel sem A természettudományos elméleteket a háttérből figyelte. Társadalmi megközelítése pszichológiai szemléletű Az embert állítja a társadalom középpontjába Elveti az egytényezős elméletet. Nem törvénykereső volt, hanem tipológiákat alkotott 2. Max Weber megértő szociológiája /humán szociológia / Weber

elgondolása szerint a társadalom abból áll, hogy emberek élnek benne, fejlődik a társadalom. Társadalmi cselekvés – egyéni cselekvések sokasága. Ez irányulhat az egyénre vagy másokra Ha az egyéni cselekvés motivációját megértem, választ kapok a társadalmi cselekvésre is  megértő szociológia. Weber szociológiája értékelésmentes. Elgondolása értékekhez kapcsolódik, de ő maga nem értékel. („Add elő a tényeket előítélet nélkül.”) Racionalitás (ésszerűség) elve: az emberi cselekvést /egyéni cselekvés / értelmesnek tartja. Minden cselekvésnek értelmet ad az ember. Értelmes embernek értelmes cselekvései vannak A legracionálisabb társadalom a polgári társadalom. Társadalmi struktúra rajzot ad. Marxtól sokat tanult Struktúraelmélete: 3 dimenzióból áll. 1. Gazdaság: osztályokat teremt 2. Politika: presztízscsoportot, politikusokat teremt a tömeggel szemben 3. Életmód: létrehozza a rendeket Társadalmi

csoportokat alkot Weber szociológiákat alkot. Ilyen szociológia pl.: politikai szociológia, vallásszociológia Politikai szociológia Alapkategóriái vannak: hatalom és uralom. Hatalom: az a szándék, amikor egy ember (csoport) rá akarja kényszeríteni a többiekre akaratát. A hatalom egy szánék Uralom: ha a kényszert elfogadják azok, akikre irányul. Az uralom a megvalósult szándék Tipizálja az uralmat: Tradicionális uralom: hagyományokhoz kapcsolódó uralom. Karizmatikus uralom: kegyelmi állapot, ajándék; melyet az ember az Istentől kap. Az uralomra jelölt személyt alkalmasnak tartják arra, hogy vezérük legyen Andorka Rudolf Sztálint és Hitlert jelölte ki karizmának. Legitim uralom: elismert racionális uralom. A XX század uralma Azért fogadom el az uralmat, mert ebben állapodtunk meg. Bürokrácia-elmélet: hivatal, szakértők, hatalmat és uralmat kiszolgáló köztisztviselői réteg. Legfontosabb testület a szakértői gárda  az

alternatívákat adja Az emberek érdekelve is vannak abban, hogy jól érezzék magukat, jól végezzék tevékenységüket, mert akkor elismerik. Megfogalmazza, hogy nem volt teljesen elfogadható a bürokráciába vetett elve, mert a bürokrata megvesztegető. A bürokrácia a mi értelmezésünkben a hivatal packázása. Vallásszociológia 1. A protestáns etika 2. A kapitalizmus szelleme Webert vallásos ateistának nevezték. Nem volt vallásos Azt a kérdést fogalmazta meg, hogy a legsikeresebb vállalkozók milyen vallásúak Magyarországon. A társadalomban a vallásnak és az egyháznak is nagy szerepe van. A sikeres vállalkozók protestánsak. A katolikus vallás az önmegtartóztatásra ösztönöz. Szigorú a hívekhez Nem engedi a polgárnak, hogy haszna egy részét saját magára fordítsa A protestáns vallás az e világi örömökből többet megenged az embernek. A protestáns ember a maga boldogulását tekinti elsődlegesnek Weber az egyéni cselekvések

mögött álló rendszert keresi. Ideáltípus: bármely dologra vonatkozóan ki kell emelni lényeges dolgokat, és ezeket meg kell adni  megkapom az adott típust. Fogalmakat alkot a lényegi vonások kiemelésével. Egy célt elhatároz az ember, de ezt rajta kívül álló okból nem tudja megvalósítani. Weber lélektani alapú szociológiát határoz meg. Az egyén van a középpontban Az egyén határozza meg a társadalmat. Elméletileg lehetséges valami, de nem biztos, hogy a gyakorlatban az meg is valósul. Közbe jöhetnek véletlenek és módosítják a célkitűzést. 12. Tétel A szociológia amerikai útja W. G Sumner: Népszokások Lester Ward William Graham Sumner (1840-1910.) Lester Ward 1. 2. 3. 4. Az amerikai társadalom sajátosságai. Az amerikai szociológia megszületése. Sumner: Népszokások c. mű elemzése Lester Ward: A haladás lelki tényezői c. mű elemzése 1. Az amerikai társadalom sajátosságai: Amerikában nem létezett hagyományos

feudális társadalom. A tiszta kapitalizmus gyorsan kialakult. Amerikában nem alakult ki államvallás vagy államegyház Európában a katolikus vallás az államvallás múlti-kultúrális Amerika: sok nemzetiség él együtt. A múlti-kultúra színes értékvilág megismerésére ad alkalmat. Amerika híre a nagy lehetőségek országaként érkezett Európába A modern társadalom az urbanizációval gyorsan kialakult 2. Az amerikai szociológia megszületése A XIX. század szociológiája nagy elméleteket alkot Amerikában a szociológia alkalmazott tudományként jött létre. Először a településszociológia jött létre (Lyord-család, Chicagói iskola). Később kialakult a munkaszociológia  hogyan lehet minél nagyobb teljesítményt kicsikarni az emberekből a munkahelyen (Taylor). Taylor dolgozta ki először a teljesítménybért A tudományos munkaszervezésnek olyan technikáját alkotta meg, amelyik növeli a teljesítményt Az sem volt mindegy, hogy az

emberek kivel és milyen körülmények között dolgoznak. Mayo munkalélektani kutatásokat végzett. Arra kereste a választ, hogy a futószalag mellett dolgozó munkások termelékenysége mitől függ: 1. A feltételektől 2. Az emberek közötti kapcsolat fokozza a termelékenységet A vizsgálatból az derült ki, hogy a jó emberi kapcsolatok, a megértés fokozza a termelékenységet. Az emberek maguk válasszák ki, hogy kivel dolgoznak együtt. Mayo javaslata az volt, hogy javítsák a munkakörülményeket, így nő a teljesítmény. A tény, hogy odafigyelnek az emberekre, javíthat a teljesítményen. A kis csoportok és az egyéni magatartás kutatása az USA-ból indult. Small az amerikai szociológusoknak 3 csoportját, generációját alkotta meg: 1. 2. 3. generáció: okosak, műveltek, érdekli őket a társadalom problémái. Ilyen szociológus pl.: WGSumner generáció: XIX. század vége Lester Ward jó minőségű egyetemeken tanult, szociológusként

végzett Summer tanítványa volt E generáció képviselőinek fontos kérdés, hogy professzorok legyenek. generáció: idején a kapitalizálódás elindul Amerikában. A szociológiától azt várják, hogy alkalmazott tudomány legyen. A szociológusok feladata a praxis irányába tolódik el A szociális érzékenység nagyon érződik 3. Sumner: Népszokások c mű elemzése Sumner misszionárius pap volt. 9 évet töltött el a természeti népeknél Gazdag kultúra volt itt. Sumner nagyon hamar rájött, hogy ez az életforma nem felel meg neki Yalen elvállalta a szociológiai tanszék vezetését. Sumner szülei is papok voltak. Az amerikai gondolkodás is liberális szellemű Sumner liberális képviselő volt A szokásoknak nagy jelentősséget tulajdonított a társadalomban Amerikai szociológia: Spencerizmus amerikai ruhában. Szokás: egyszer sikeres tevékenység megismétlése és állandósulása. A szokás képes egyben tartani a társadalmat és

biztonságérzetet ad. Szükséglet: azoknak a javaknak az összessége, amelyek az embernek az élethez kellenek. A szükséglet nem csak anyagi szükséglet, hanem szellemi és hatalmi szükséglet is. Az embert vezető szükségletek: 1. éhség 2. szexuális szükséglet: a szex már az őskorban is jelen volt A szex ösztön által vezérelt cselekvés 3. hiúság szükséglete: tükröm-tükröm szindróma Cselekvésre ösztönöz és komoly felhajtóerő 4. félelem: olyanfajta szükséglet, ami nem biztos, hogy cselekvésre ösztönöz Minimalizálni kell az állami beavatkozást az emberek életében. 4. Lester Ward: A haladás lelki tényezői c mű elemzése: Lester Ward az amerikai szociológia jeles képviselője volt. Valamilyen mértékben be kell avatkozni az emberek életébe. Az emberi szükségleteknél a vágyat jellemzi Együttműködés van és kialakul a szolidaritás A vágyat összeveti az emberi teljesítménnyel A tudás idő és pénz kérdése. Szerinte

fokozni kell az állami beavatkozásokat Fontosnak tartja az individuális tevékenységeket. Az emberek életében az akaratnak tulajdonít nagy jelentőséget A szociológiától társadalomjavító szerepet is várnak