Sociology | Social politics » A nemzetközi és a közösségi szociálpolitika korai szakaszai, fejlődéstörténete

A nemzetközi és a közösségi szociálpolitika korai szakaszai, fejlődéstörténete Közösségi szociális dimenzió fejlődésének állomásai (1957-2003) 1957: Római Szerződés Az Európai Gazdasági Közösség alapító szerződése, a Római Szerződés 1957 óta rendelkezik a közös szociálpolitikáról. a Közösség alapvetően a gazdasági integráció elérésére jött létre.1 Ekkor elvetették az egységes európai szociálpolitika gondolatát.2 A franciák és a másik öt alapító tag között ellentét feszült. Ugyanis szerették volna elérni, hogy a szociális biztonsági ellátások szabályait harmonizálják. Ezt azzal magyarázták, hogy a magas szociális terheik, valamint a nők és a férfiak közötti diszkriminációt tiltó szabályok miatt hátrányba kerülnek a versenytársaikkal szemben. A másik öt tag viszont úgy gondolta, hogy a közös szociálpolitika nélkül is működőképesek. Ezért a harmonizáció sohasem valósult meg. A

tagállamok azért abban egyetértettek, hogy javítani kell a munkavállalók életés munkakörülményein, csökkenteni kell a különbségeket, de elsődleges szempont továbbra is az elérendő gazdasági cél volt. Így a szociálpolitika koordinációjára került sor, mely biztosította, hogy a szociális ellátások tekintetében nem szenvedhet hátrányt a munkavállaló és családja, ha a Közösség más tagállamában akar dolgozni, vagy letelepedni. Ezzel megvalósult az EGK négy szabadságjoga: a munkavállalók, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. 2 1 Gyulavári Tamás: Az Európai Unió szociális dimenziójának története In: Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója OFA Kht., Budapest, 2004 (19 old) 2 Gyulavári Tamás – Kardos Gábor: Az Európai Szociális Alap története In: Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Szociális Alap és Magyarország Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, 2002

(15. old) 1 Fontos még a mainstreaming elve (esélyegyenlőség általános érvényesítése), amely szerint vannak olyan értékek, amelyeket minden politikában érvényesíteni kell (ilyen pl. a nemek közötti esélyegyenlőség) A 60-as évek végéig látványosan fejlődött a gazdaság. Ez volt a jóléti állam aranykora: ez a széleskörű munkavállalói jogok és szociális ellátások időszaka. A 60-as évek végén változás történt. ” a Közösségen belüli romló gazdasági feltételek, a pénzvilág megrázkódtatásai, a folyamatos egyensúlyhiány és a munkanélküliségi problémák kétségtelenül mind hozzájárultak ahhoz, hogy a tagállamok hatékonyabb szociálpolitikát szorgalmazzanak”. 3 Mások ok, amiért változtatni kellett, az volt, hogy a regionális és a társadalmi különbségek egyre nőttek. Romlott a helyzete a fogyatékkal élőknek, a nőknek, a bevándorlóknak (elsősorban a jugoszláv, a török és az afrikai

vendégmunkások helyzete volt instabil) és a pályakezdőknek. 1972: Párizsi Csúcstalálkozó A tagállamok megegyeznek abban, hogy a gazdasági és pénzügyi fejlesztés mellett a szociálpolitikára is nagyobb figyelmet fordítanak. 1974: Szociális Akcióprogram Ez egy jogi kötelező erővel nem rendelkező dokumentum, melynek 3 fő célja van: a foglalkoztatási helyzet javítása, az élet- és munkakörülmények javítása, illetve széles körű párbeszéd kialakítása a Közösség gazdasági és szociális döntéseinek meghozatalában. 4 3 Gyulavári Tamás: Az Európai Unió szociális dimenziójának története In: Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója OFA Kht., Budapest, 2004 (22 old) 4 Gyulavári Tamás: Az Európai Unió szociális dimenziójának története In: Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója OFA Kht., Budapest, 2004 (23 old) 2 Az Akcióprogramnak köszönhetően megkezdődött a

szociális jogharmonizáció, melynek eszköze az irányelv. Ez azt jelenti, hogy meghatározzák a közös célokat, de a tagállamok választják meg az eszközöket és a módokat. Irányelvek, melyeket elfogadtak: nemek közötti egyenlő bánásmód, munkavállalók jogainak védelme, munkahelyi egészség- és biztonságvédelem. 1986: Egységes Európai Okmány (SEA) Egy új megközelítést vetett fel. Az újdonság abban rejlett, hogy a szociálpolitikát gazdasági kohéziót erősítő eszköznek nyilvánították, és ezzel egyenrangúvá vált a gazdasági és monetáris politikával. Az Okmány egyrészt a spontán harmonizáció szerepét hangsúlyozta, másrészt Jacques Delors gondolatát, egy európai szintű szociális párbeszéd kiemelt szerepét, harmadrészt pedig egy gazdasági és szociális kohézió kialakítását. A reformok ellenére az Egységes Európai Okmány is megoldatlanul hagyta a szociálpolitika kérdéseit. Nyilvánvalóvá vált, hogy

ez a szociálpolitika képtelen lesz megfelelni az 1992 utáni kihívásoknak. 5 (Jacques Delors: A Bizottság akkori elnöke, akinek a mandátuma 1985-1995-ig tartott. Spontán harmonizáció: Nem kötelező erejű közösségi jogszabályok harmonizációjával megvalósuló jogközelítés, hanem a tagállamok közötti információcserén alapuló konvergencia. Segítségével csökkennek a tagállamok jóléti rendszerei közötti különbségek.) 1989: Közösségi Charta a Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól 1989 decemberében, Strasbourgban az Európai Közösség tizenegy – az Egyesült Királyság kivételével valamennyi – tagállama elfogadta a Közösségi Charta a Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól című dokumentumot. A Charta alapvető szociális jogokat (szabad mozgás, szociális védelem, a nemek közötti megkülönböztetés tilalma, gyülekezési szabadság) és célokat (az élet- és munkakörülmények, a szakmai

továbbképzés, az idősek és sérültek támogatásának javítása) tartalmaz. 6 5 www.ncsszihu – 20070224 6 Gyulavári Tamás: Az Európai Unió szociális dimenziójának története In: Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója 3 Az angolok inkább a munkajogi deregulációban (munkával összefüggő jogi szabályozás mérséklése) és a rugalmas munkaerőpiacban látták a versenyképesség javításának lehetőségét. 1991: Maastrichti Szerződés 1991 decemberében írták alá az Európai Tanács Maastrichti Csúcstalálkozóján az Európai Unióról szóló Szerződést. Ez a Római Szerződés második módosítása Az angol kormány képviselői nem írták alá, ezért a másik 11 tagállamnak külön dokumentumot kellett készítenie a szociális jogokról. A Maastrichtban elfogadott szociális jogokat 3 dokumentum tartalmazza: 1. az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 2. a Szociálpolitikai Jegyzőkönyv 3.

Szociálpolitikai Megállapodás 1. Az Európai Unióról szóló Szerződés Szinte semmit nem változtatott a Római Szerződésben kezdetektől megfogalmazottakon. Egyedül a szociális ügyekkel foglalkozó cím nevét és helyét változtatta meg. 2. A Szociálpolitikai Jegyzőkönyv Része a Római Szerződésnek, irányelv az aláíró 11 tagállam számára. Később csatlakozottaknak kötelező. Ez volt a közösségi szociális jog kettős jogi kerete 7 (Anglia 1997-ben mégis csatlakozott.) 3. Szociálpolitikai Megállapodás Része a Római Szerződésnek. Célja: a foglalkoztatás előmozdítása, élet- és munkafeltételek javítása, szociális párbeszéd, magas és tartós foglalkoztatás biztosítása, megfelelő szociális védelem. OFA Kht., Budapest, 2004 (26 old) 7 Gyulavári Tamás: Az Európai Unió szociális dimenziójának története In: Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója OFA Kht., Budapest, 2004 (29 old) 4

„E célból a Közösség és a tagállamok intézkedéseket hajtanak végre, amelyek figyelembe veszik a nemzeti gyakorlatok különbözőségét -- valamint annak szükségességét, hogy fenntartsák a Közösség gazdasági versenyképességét.” 8 Emellett bevonták a szociális partnereket is a döntések meghozatalába. A kettős jogi kultúra megszűnt 1997-ben, amikor a Tony Blair vezette Munkáspárt vette át a vezetést Angliában. Ők aláírták az Amsterdami Szerződést, és ezzel a Szociálpolitikai Jegyzőkönyv és a Szociálpolitikai megállapodás bekerült a Római Szerződésbe. 1993: Fehér Könyv a foglalkoztatásról 1993-ban az Európai Unió Bizottsága foglalkoztatásról szóló Fehér Könyvet ("Növekedés, Versenyképesség, Foglalkoztatás") adott ki, melynek feladata az volt, hogy megtalálja a munkanélküliség kezelésének közösségi szintű eszközeit. A cél egy olyan közös gazdaság megteremtése volt, amely egészséges,

nyitott, decentralizált és versenyképes. 9 (Fehér Könyv: A kifejezés a White Paper –ből ered. Az angol parlamenti gyakorlatban a Zöld Könyv tartalmazza a javaslatokat, míg a Fehér Könyv a megvalósítandó javaslatokat tartalmazza a Zöld Könyvre alapozva.) 1993: Zöld Könyv és 1994: Fehér Könyv a szociálpolitikáról 1993-ban dolgozta ki a Bizottság a Zöld Könyvet, mely 3 részből állt: 1. Az 1993-ig elért eredmények 2. Legsúlyosabb szociális problémák 3. A szociális problémákra adható lehetséges válaszok A Szociálpolitikáról szóló Fehér Könyvet azért adta ki a Bizottság 1994 júliusában, hogy az elkövetkezendő évekre meghatározza a közösségi 8 Gyulavári Tamás: Az Európai Unió szociális dimenziójának története In: Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója OFA Kht., Budapest, 2004 (29 old) 9 www.nszcsihu – 20070224 5 szociálpolitika fejlődési irányát, „cselekvési

programját”. az előrelépés irányai, valamint a szükséges intézkedések: 1. munkahelyek – első számú prioritás; 2. befektetés a világszínvonalú munkaerő-kínálat elérése érdekében; 3. szigorú munkaerő-piaci előírások; 4. az európai munkaerőpiac kiépítése; 5. a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség; 6. szociálpolitika és szociális védelem – a mindenkiről gondoskodó társadalom; 7. cselekvés a közegészségügy területén; 8. szakszervezetek, munkáltatói szervezetek; 9. nemzetközi együttműködés – az európai szociálpolitika szerepe; 10. az európai jog hatékonyabb alkalmazása 10 1994: Az „esseni prioritások” Az Európai Tanács 1994. évi esseni ülése új állomást jelentett a Közösségnek a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos magatartásában. Meghirdette ugyanis a közösségi foglalkoztatási stratégiát. Az Európai Tanács állást foglalt a társult országokkal való kapcsolatok fejlesztéséről,

a csatlakozást elősegítő stratégiáról is. Az esseni tanácskozás úgy fogalmazott, hogy a kelet-európai országok csatlakozásának kulcseleme a közöttük és az EU közötti szakadék csökkentésére irányuló stratégia. Az un. Esseni prioritások között olyan elemek találhatók, mint a következők: * Foglalkoztatás intenzív növekedés * Járulékos munkaerő-költségek csökkentése * Folyamatos képzés *A munkanélküliség által veszélyeztetettek hatékony segítése * Munkaerőpiaci politikák hatékonyságának növelése * Középtávú foglalkoztatáspolitikai programok kidolgozása az egyes tagországokban * Teljesítménymérő mutatók kialakítása * Kötelező éves beszámolók 11 10 Gyulavári Tamás: Az Európai Unió szociális dimenziójának története In: Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója OFA Kht., Budapest, 2004 (32 old) 6 1997: Luxemburgi Rendkívüli Foglalkoztatási Csúcsértekezlet 1997

november 21-én, Luxemburgban rendezték meg az első közösségi szintű Foglalkoztatási Csúcsértekezlet. A téma elodázhatatlanná vált, 1997 végén 18 millió munkanélküli élt az unióban, jelentős számban egy éven túl is munkanélküliek, s 25 éven aluliak. A súlyos és tartós munkanélküliséggel járó gazdasági és főleg társadalmi problémák az unió integrációs terveit veszélyeztették. A luxemburgi csúcson arról döntöttek, hogy az EU-nak, a közösségi szintnek a korábbinál nagyobb beleszólása lesz a foglalkoztatáspolitikákba, mégpedig döntően azok koordinálása révén, s kidolgozzák az egész Unióra vonatkozó foglalkoztatási irányelveket. Ezzel azonban a tagállamoknak a foglalkoztatással kapcsolatos felelőssége nem szűnt meg, a szubszidiaritás elve e téren továbbra se vesztette érvényét. A Luxemburgi Csúcson az Európai Tanács elfogadta a Bizottság 1998. évre vonatkozó prioritásait. Ezek a

következők voltak: 1. a foglalkoztatottság javítása, 2. a vállalkozások fejlesztése, 3. a munkavállalók alkalmazkodó képességének növelése, a munkaerőpiaci kívánalmaknak megfelelő rugalmas reagálásuk végett, 4. az egyenlő esélyek politikájának erősítése Az Európai Tanács kitért az adórendszerre is, aláhúzta, hogy az adórendszereket foglalkozásbaráttá kell alakítani. A Luxemburgi Csúcs kijelölte a szociális partnerek szerepét, helyét. Eszerint a szociális partnereknek minden szinten részt kell venniük a foglalkoztatási irányelvek megvalósításában. Ösztönözni kell őket arra, hogy a lehető leggyorsabban jöjjenek létre megállapodások a képzési, átképzési, gyakornoki, stb. lehetőségek növelésére A szociális partnereknek törekedniük kell arra, hogy kialakuljanak az egész életen át tartó szakképzés lehetőségei. Az 1998. évi foglalkoztatáspolitikai irányelvek már a fenti filozófiát tükrözték, s ennek

alapján dolgozták ki az egyes tagállamok nemzeti akcióterveiket (National Action Plan). 12 11 www.mszoszhu – 20070224 12 www.mszoszhu – 20070224 7 1997: Amszterdami Szerződés 1997. június 16-17-én volt az Amszterdami Csúcstalálkozó Az Unióban a munkanélküliek hatalmas tömege jelentette a gondot (18 millió munkanélküli). Az 1997. júniusában aláírt Amsterdami Szerződés módosította mind a Római Szerződést, mind az Európai Unióról szóló Szerződést. Az Amsterdami Szerződés a Római Szerződés szociálpolitikájáról szóló fejezetébe legnagyobb részben azt a ültette át, amit a 11 tagállam Maastrichtban "Szociálpolitikai Megállapodás" címmel fogadott el. De születtek új területek is: a társadalmi kirekesztés elleni harc, a szegénység elleni küzdelem, valamint a fogyatékosok jogainak biztosítása. Az Amsterdamtól elindult foglalkoztatáspolitikai folyamat legfontosabb lépcsőfokát az éves

foglalkoztatási irányvonalak, és az azokhoz kapcsolódó Európai Tanácsi ülések jelentették (1997. Luxemburgi Csúcs, 1998 Cardiffi Csúcs, 1999. Bécsi Csúcs, 1999 Berlini Csúcs, 1999 Kölni Csúcs) 13 A legnagyobb változást a Foglalkoztatási fejezet bevezetése jelentette. Ez a nemzeti foglalkoztatáspolitikák közösségi szintű összehangolására, koordinálására épülő koncepció. Vagyis a tagállamok és a Közösség összehangolt foglalkoztatási stratégiát dolgoznak ki. A Tanács minden évben elemzi a Közösségen belüli foglalkoztatási helyzetet, és erről a Tanács és a Bizottság közös éves jelentése alapján határoz. A Tanács az Európai Tanács határozata és a Bizottság előterjesztése alapján minden évben minősített többséggel foglalkoztatási irányvonalat fogad el, amelyeket a tagállamok saját foglalkoztatáspolitikájuk kialakításánál kötelesek figyelembe venni. A tagállamok éves jelentésben számolnak be a

Tanácsnak és a Bizottságnak az irányvonalak végrehajtása érdekében tett intézkedéseikről, nemzeti foglalkoztatáspolitikájuk eredményeiről. Ezt az éves jelentést nevezik Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervnek. 14 13 www.ncsszihu – 20070224 14 Gyulavári Tamás: Az Európai Unió szociális dimenziójának története In: Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója OFA Kht., Budapest, 2004 (34 old) 8 Emellett létrehozták a Foglalkoztatási és Munkaerő-piaci Bizottságot, mely a tagállamok közötti foglalkoztatáspolitikai együttműködést szolgálja. 1999: Berlini Csúcs 1999. március 24-25-én tartották meg Berlinben Jóváhagyták a Strukturális Alapok reformjának alapelveit és a 2000-2006-os tervezési időszak költségvetését. 1999: Kölni Csúcs 1999. június 3-4-én tartották meg. „Növekedés, foglalkoztatás, versenyképesség és fenntarható fejlődés” címmel elfogadták az Európai

Foglalkoztatási Paktumot. 15 Politikai indíttatású, ám nem hozott fordulatot a gazdasági növekedés, illetve a foglalkoztatás bővítése terén. 2000: Lisszaboni Csúcs Az EU 15 tagállama 2000 tavaszán, a lisszaboni csúcson azt a célt tűzte ki, hogy az évtized végére az uniónak a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb gazdasági térségévé kell válnia. () A lisszaboni találkozó középpontjában a foglalkoztatás, a gazdasági reform és a szociális kohézió kölcsönösen összefüggő témakörei álltak. A következő évtized stratégiai céljait és elérésük menetrendjét meghatározó kérdéskörön belül a versenyképes, dinamikus és tudás alapú gazdaságra történő átmenet előkészítésének tennivalói, és ehhez kapcsolódóan az európai szociális modell modernizálásának feladatai kerültek megvitatásra. Az a célkitűzés, hogy az EU egy évtized alatt az – USA-t is megelőzve - a világ

legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudáson alapuló gazdaságává válik, amely fenntartható módon növekszik bővülő foglalkoztatás és erősödő társadalmi kohézió mellett, átfogó stratégiát követel meg, amely a következőn alapul: · felkészülés a tudás alapú gazdaság, illetve társadalomba történő átmenetre az információs társadalom, () 15 Gyulavári Tamás: Az Európai Unió szociális dimenziójának története In: Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója OFA Kht., Budapest, 2004 (37 old) 9 · az európai szociális modell korszerűsítése; · megfelelő gazdaságpolitika alkalmazása révén fenntartható, egészséges gazdasági környezet kialakítása. () Lisszabon a tudás alapú társadalom célját is kitűzte. Eszközként jelölte meg  a helyi tanulási lehetőségek fejlesztését,  az alapképzés javítását, különös tekintettel az információs technológiákra,  s a

szakképzettségek fokozott átláthatóságát. 16 Döntöttek az Európai Szociálpolitikai Menetrend kidolgozásáról is. Az Európai Szociális Modell az EU szociálpolitikai és foglalkoztatáspolitikai vívmányainak összessége. Ennek modernizálása érdekében a következő területeken határoztak el együttműködést: - a közös oktatási és képzési politika; - a közös foglalkozatási politika (luxemburgi folyamat); - a szociális védelem modernizálása: együttműködés a munkavállalás kifizetődővé tétele, a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, a minőségi egészségügyi szolgáltatások biztosítása, a társadalmi befogadás, valamint a nemek közti esélyegyenlőség terén; - az előzők közül kiemelték a társadalmi befogadással kapcsolatos együttműködést. 17 2000: Nizzai Csúcs Az előrelépések eredményeképpen 2000 decemberében a Nizzai Csúcs döntött a Szociálpolitikai Menetrend elfogadásáról, amely

"biztosítja a pozitív és dinamikus interakciót a gazdaság-, foglalkoztatás és szociálpolitika között”. Ez a Szociálpolitikai Menetrend sem törekszik a szociálpolitikák harmonizációjára, megelégszik közös európai célok kialakításával és a tagállamok szociálpolitikájának koordinációjával. 18 A Szociálpolitikai Menetrend 5 évre szólt. 16 www.mszoszhu -20070224 17 Gyulavári Tamás: Az Európai Unió szociális dimenziójának története In: Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója OFA Kht., Budapest, 2004 (38 old) 18 www.ncsszihu – 20070224 10 2000: Laeken-i Nyilatkozat Az Európai Tanács 2001. decemberi laekeni ülésén Nyilatkozatot fogadott el Európa jövőjéről. A "Laekeni Nyilatkozat" elemezte az európai uniós fejlődés eddigi eredményeit, megjelölte a fő kihívásokat és a megújuláshoz szükséges reformokat, valamint összehívta az Európa jövőjével foglalkozó

Konventet. Az Európai Konvent az Európai Unió új alkotmányának kidolgozására jött létre. Az unió történetében ez a második ilyen javaslattevő testület, amely gyakorlatilag az első, az alapvető jogok kidolgozására hivatott konvent mintáját követi. A Konvent nyitott jellegét mutatta, hogy a társadalom bevonására a Konventtel párhuzamos fórum nyílt, amely a civil szférát képviselő szervezetek (például szociális partnerek, üzleti világ, NGO-k, tudományos élet) “strukturált hálózataként” funkcionál. A Konvent két külön ülést szervezett az európai civil szervezetek és az európai fiatalok számára. A Konvent munkáját három szakaszban bonyolította le: tájékozódási, elemző, és javaslattevő/záró. A “tájékozódó” szakasz (listening phase) a 2002. július 11-12-i üléssel lezárult. A testület e tájékozódó szakaszban öt plenáris ülésen vitatta meg elképzeléseit. Az Európai Konvent tájékozódó

szakaszában folyó viták a következő főbb témákat ölelték fel:  az Európai Unió céljai és küldetése  az uniós és tagállami hatáskörök megosztása  a döntéshozatali eljárások, a döntéshozatal hatékonyságának javítása     az EU intézményi rendszerének módosítása a nemzeti parlamentek integrációs folyamatban betöltött szerepe a bel- és igazságügyi együttműködés továbbfejlesztése az Unió külkapcsolati rendszere, a közös kül-, biztonság és védelempolitika jövője. A Konvent munkájának második szakasza 11 2002. szeptemberétől a Konvent megkezdte működésének második, "elemzőértékelő" szakaszát, amely egyrészt a Laekeni Nyilatkozatban feltett kérdéseket, másrészt a munkacsoportok következtetéseit és az Európa jövőjével kapcsolatosan eddig napvilágot látott fontosabb elképzeléseket tanulmányozta át. A Konvent elnöksége 2002 október végén közzétette a leendő

alkotmányos szerződés tervezetének vázlatát. A Konvent munkájának végső szakasza A Konvent tevékenységének harmadik, záró fázisában (2003. első félévében) befejezte munkáját: megalkotta az EU Alkotmányának tervezetét. A 2003 október 4-én kezdődött kormányközi konferencia (IGC) célja az Alkotmány véglegesítése volt, de a tagállamok az egyetértés hiányát megállapítva voltak kénytelenek felállni a tárgyalóasztal mellől. 2003 decemberében az IGC végső soron egyetlen kérdésen, a döntéshozatali eljárásokban alkalmazandó szavazási rendszer ügyén feneklett meg. Az állam- és kormányfők túlnyomó többsége elfogadta volna a kettős (a tagállamok száma és az általuk képviselt népességarány szerinti) többségnek a konvent által javasolt módszerét, Spanyolország és Lengyelország azonban ragaszkodott a szavazati súlyok bonyolult rendszerének a nizzai szerződésben rögzített formula szerinti

fenntartásához, mert ez nagyobb befolyást juttatna számukra, mint a kettős többség alkalmazása. 19 2003: Az EU alkotmányos szerződésének tervezete A Laeken-ben ülésező Európai Tanács döntött az Európai Konvent létrehozásáról. A Konvent működése eredményeként 2003. július 20-án az Európai Tanács theszaloniki ülésén beterjesztette az EU alkotmányos szerződésének tervezetét („Szerződés egy Európai Alkotmány létrehozásáról”). Rendelkezései: - Fenntartható fejlődés: ezen belül: kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, versenyképesség, teljes foglalkoztatottság, szociális piacgazdaság. - Küzdelem a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, nők és férfiak közötti egyenlőség, nemzedékek közötti szolidaritás és a gyermekek jogainak védelme. 19 www.EUvonalhu – 20070224 12 - El kell érni a gazdasági és társadalmi kohéziót, a tagállamok közötti szolidaritást. - Cél: az Unió

csatlakozása az Európai Tanács Emberi Jogokról és Alapvető Szabadságjogokról szóló Egyezményéhez. Bibliográfia: 1. Gyulavári Tamás: Az Európai Unió szociális dimenziójának története In: Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója OFA Kht., Budapest, 2004 (19-38old) 2. Gyulavári Tamás – Kardos Gábor: Az Európai Szociális Alap története In: Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Szociális Alap és Magyarország Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, 2002 (15-50.old) 3. Szociális jogi idősor 2006 márciusig 4. wwwncsszihu - 20070224 5. wwwmszoszhu -20070224 6. wwwEUvonalhu – 20070224 13