Environmental protection | Higher education » Az erdőkről

Az erdőkról A világ erdeinek állapota. Az erdőirtások következményei Az újraerdősítés problémái Magyarország erdőinek állapota, az erdőtelepítés és problémái Magyarországon. Az üvegházhatás fokozódásának okai és lehetséges következményei. A globális felmelegedés A világ erdeinek állapota Erdőterület fogalma: A települések bel- és külterületének legalább 1500 m2 nagyságú, fákkal és cserjékkel borított területfelhasználási egysége. Elsődleges rendeltetése szerint lehet: gazdasági, védelmi, közjóléti és egyéb rendeltetésű A világ erdei: A földi éghajlati öveknek megfelelően, a szélességi körökkel közel párhuzamosan vegetációövek alakultak ki. Ezek létrejöttét a tengerszint feletti magasság is befolyásolta Északról Dél felé haladva a Föld növényzeti övei és az éghajlat közötti összefüggésnek megfelelően a sorrend a következő: tundra, tajga, lombos erdő, erdős sztyepp, sztyepp,

sivatag, szavanna, trópusi esőerdők. Az erdei ökoszisztémák az ember közreműködése és ráhatása nélkül alakultak ki, az emberi tevékenység mintegy 10.000 éve, az utolsó jégkorszak óta van hatással az erdőre. A szárazföld egyharmadát erdők borítják. A 3,8 milliárd hektárt meghaladó erdőterület szerint a legnagyobb szárazföldi ökoszisztéma az erdő. Az összes erdő - 47%-a van a trópusi, - 33%-a a boreális, - 11%-a a mérsékelt és - 9%-a a szubtrópusi övezetekben. A világ erdeiből a legnagyobb arányban részesülő 10 ország sorrendben a következő: Oroszország (22%), Brazília, Kanada, Egyesült Államok, Kína, Ausztrália, Kongó, Indonézia, Angola, Peru (2 %). Az erdők területe számottevően változik. Ez a változás leginkább csökkenés Az ökológusok a bioszféra pusztulásának legveszélyesebb formáját látják az erdőirtásban – ezen belül pedig a trópusi erdők irtásában. A mérsékelt övezeti erdők

nagyszabású irtása sokkal hamarabb elkezdődött, mint a trópusi erdőké. Sok fejlett országban annyira megcsappant a területük, hogy ma már törvény védi őket, sőt új telepítésekkel igyekeznek pótolni a korábbi súlyos hiányokat. Sajnos ezek a mesterséges erdők biológiai diverzitás tekintetében messze elmaradnak a természetes állapotúaktól. A trópusokon a 20. század hozott drámai változást A biológiai változékonyság szempontjából leggazdagabb esőerdők irtása valóban súlyosan veszélyezteti a bioszférát és közvetett formában az embert is. Ennek az a magyarázata, hogy a szerény becslések szerint is legalább négymillió növény-és állatfaj több mint fele ezekben az erdőkben él. Élőhelyének elvesztésével az esőerdő élővilága kipusztulhat. A csökkenés a 20. század utolsó évtizedében némileg mérséklődött 1 Egyrészt a társadalmi gazdasági fejlődés, másrészt a civilizációs ártalmak következtében

az emberiség figyelme növekvő mértékben fordult az erdők felé. Az élővilágot fenyegető veszedelmek közepette erősödött az a felismerés, hogy a Föld erdeinek fenntartása vagy pusztulása döntő hatással van az emberi élet minőségére is. Fokozatosan érlelődött, és társadalmi követelményként fogalmazódott meg az erdők termelési, védelmi és szociálisüdülési funkcióit illetően az a hangsúlyváltás, amely szerint az erdők környezetvédelmi, szociális-üdülési szerepe került az első helyre. Nem lenne helyes, ha megfelejtkeznénk arról, hogy az erdő számottevő megélhetési forrást is jelent. A becslések szerint közel egymilliárd ember él a Földön az erdőben és az erdőből Ugyanakkor az erdő fája – mint környezetbarát nyersanyag – iránt is növekedtek az igények, bár ez a társadalmi tudatban kellően nem jutott kifejezésre. A fa felhasználására épülő gazdasági ágazatokon túl az erdő és az erdő fája a

káros emberi tevékenységek kedvezőtlen hatását is képes ellensúlyozni. A legjelentősebb a globális szénkörforgásra és a hozzá kapcsolódó klímaváltozásra gyakorolt kedvező hatás. A 20. században új erdők telepítésére már egyre több állam vállalkozik, amelynek az eredményeként könyvelhető el, hogy az említett évtizedben évente mintegy 5,2 millió hektár új erdővel gyarapodott a világ. Mindezen eredmények ellenére az erdő területek csökkenése nem állt meg teljesen, csak lelassult. Az erdőterület csökkenése a föld különböző részein eltérő mértékű:  mérsékelt öv: 7,6 millió km2 erdő Itt megállt az erdőcsökkenés, sőt Európában némi növekedés is tapasztalható. Ugyanakkor a mediterrán térségben az egykori igen kiterjedt erődterületből szinte semmi sem maradt, kb. 5%-os erdősültséget mutatnak ki.  boreális öv: (Amerika + Eurázsia) 9,2 millió km2-nyi záródott + 3 millió km2 nem záródott

tűlevelű erdőterület. Gazdaságilag igen jelentős: a cellulóz- és fűrészeltáru-ellátás több mint ½-a innen származik. A boreális tajga hozzáférhető részein nagy, tarra vágott területek vannak, a felújítással nem foglalkoznak. Pl Kanada, Oroszország  trópusi erdők: 17 millió km2 A területnek csak kis részén folyik ellenőrzött fakitermelés, de erdőterületek komolyabb védelemben nem részesülnek. Az erdőállományt számos tényező károsítja:  Az átgondolatlan privatizáció következményeként jelentkező gazdátlanság és a hozzáértés hiány,  A feldolgozásra alkalmas nagyméretű fák kivágásával még a szakszerűen kezelt erdőkből is hiányoznak az idős és természetes módon elpusztult, korhadt fák, amelyek megfelelő élőhelyet biztosítanak nemcsak az odú- és korhadéklakó gerinceseknek, valamint a faevő rovaroknak, hanem a faanyagot lebontó gombafajoknak is,  Az ökológiailag kívánatosnál nagyobb,

túlszaporodott vadállomány, amely az erdők elgyertyánosodásához, elcseresedéséhez vezethet, rontva azok gazdasági és biológiai értékét,  Állománynevelés, amelynek során eltávolítják a nemkívánatos fajokat, egységesítik a faegyedek méretét és a lehető legnagyobb egyedsűrűségre törekednek, a cserjék és a lágyszárúak kiszorulását okozhatja, 2      A nyereségérdekeltségből adódó nagykiterjedésű tarvágások, amelyek hatására fellépő hirtelen változás a mikroklímában a lágyszárú növényzet visszaszorulását és az erdei gyomok előretörését eredményezik, A tájidegen fajokkal való vagy fafajcserével járó erdőfelújítás során bekövetkező fafajcsere kedvezőtlenül érinti az erdei rovarfaunát, A légszennyeződés, az éghajlat szárazodása és melegedése, illetve az ennek nyomán fellépő növénybetegségek és kártevők (tölgyek, vadgesztenyék pusztulása stb.), Az összefüggő

erdőterületek utakkal, sípályákkal és vezetékekkel való felszabdalása, az engedély nélküli fakitermelés és falopás, A fokozott turisztikai tevékenységek hatásaként fellépő növénypusztulás (gyalogösvény-erózió, védett növények leszedése, erdőtüzek), védett állatfajok zavarása, elhurcolása vagy lelövése, szemetelés stb Esőerdők pusztulása: A trópusi erdőségek közül az Amazonas-medence esőerdeinek kipusztítása vonta magára a legnagyobb figyelmet. Az esőerdők letarolásának okai (Brazília): (1) az ültetvények bővítése, (2) fakitermelés, (3) legeltető szarvasmarhatartás, (4) duzzasztógátak építése, (5) bányaművelés, (6) a települések fejlesztése. Az okok relatív fontossága országról országra változhat. Általános okok: (a) a szegénység, (b) a magas népességnövekedési ráta, (c) a kormány fejlesztési stratégiáit, (d) a nemzetközi szervezetek, (pl. a Világbank) nem megfelelő gazdasági

támogatása Példa: a városi szegények egész Brazília szerte az esőerdők övezetébe vándorolnak, abban a reményben, hogy saját és családjuk megélhetését földműveléssel és szarvasmarhatenyésztéssel biztosítani tudják. Az amazóniai erdőtüzek Az erdőirtás + az erdők túlélőképességének gyengül jelentősen nő az amazóniai erdőtüzek bekövetkezésének esélye. A különböző növénykultúrák betelepítésével összezsugorodik a magas, sűrű, természetes ellenálló képességgel rendelkező szűz erdők kiterjedése. Helyettük megjelennek a mezőgazdasági termőföldek és a kevésbé ellenálló, legyengített erdők. Ezek sokkal gyúlékonyabbak, mint az eredeti vegetáció. Az évszakos aszály idején nagyon sok ilyen gyúlékony ökoszisztéma lángokban áll. Azokban az évszakokban, amikor az aszály az átlagosnál súlyosabb még az esőerdők is könnyebben válnak a tűz martalékává. Az erdőirtások következményei Az

erdőpusztulás nem azonosítható az erdő irtással! 1.) Erdőpusztulás: 3 Ez nem ugyan azt felezi ki, mint az erdőirtás. Az erdők pusztulása biológiai folyamat, valami miatt elhal a fa. Európában a 70-es évek végén és 80-as évek elején nagy területeken, több erdőtípust érintő pusztulási folyamat kezdődött el. A legsúlyosabban érintett a fajok közül a lucfenyőt említjük, amely a legnagyobb arányban károsodott. A tűlevelűek közül az erdei- és a jegenyefenyőt is komoly károk érték A lombos fák között több tölgyfaj, a gyertyán, a bükk, de a szilek, a juharfélék, az éger pusztulása is ismert. 1985-ben már 10 millió ha erdőt minősítettek károsodottnak. A kutatások bebizonyították, hogy csaknem minden fafaj esetében bizonyítható volt, hogy a pusztulás nem egyetlen okra vezethető vissza. Mai ismereteink szerint az európai erdőpusztulás az alábbi tényezőkkel magyarázható:  a levegőszennyező anyagok közvetlen

hatása a talaj feletti növényi részekre,  a káros anyagok –ezen belül főleg a savas hatásúak – és egyes növényi tápanyagok (pl. nitrogén) hosszú időn át tartó felhalmozódása a talajban különböző vegyületek formájában,  az előzőekből következően a talaj pH-jának csökkenése,  időjárás-változások, különös tekintettel az olyan extrém időjárási helyzetek kialakulására, mint a hosszan tartó száraz időszakok, a korai és kései fagyok, hirtelen hőingadozások stb.,  kórokozók, kártevők elterjedése. Nagy területen kiterjedő erdőkárokat gyakorlatilag mindig ezeknek a tényezőknek az együttes hatása okozza. Kulcsszerepük azonban az erdő-ökoszisztémákba bevitt anyagoknak van (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, ammónia). Ezek az anyagok csak nagyobb koncentrációban fejtik ki mérgező hatásukat a növényekre. Ilyen hatást áltatában csak iparterületek közelében figyelhetünk meg. Az utóbbi egy – két

évtizedben felerősödött a felszínhez közeli ózon szerepe az erdőpusztulásban. Ez főleg a közúti közlekedés fokozódásával függ össze Légszennyező anyagok közvetve is szerepet játszanak az erdőpusztulásban: - Savas ülepedés a talaj fokozott kilúgzása, talaj pH-jának csökkenése talaj tápanyagainak elszegényedése zavarok a növényi táplálkozásban, ami gyenge növekedést, súlyos esetben faelhalást okoz. - Alumínium, nehézfémek gyökérkárosodást okoz mikorrhiza működésében zavarok, a talajlakó állatok faj-és egyedszámának csökkenése megváltozik az avar lebomlásának folyamata, végső soron zavart szenved a humuszképződés. - A megváltozott talajkörnyezet miatt csökken a növények ellenálló képessége az érzékenyebb növények elpusztulnak, a fajok száma kevesebb lesz, sőt a fajszám is csökken. - Súlyosan károsodott és elhalt fák eltávolításával ritkul az erdő, az élőhely mikroklimatikus feltételei

tovább romlanak újabb egyedek pusztulása, sőt egyes fajok pusztulása következik be. Erdőpusztulás következményei ~ irtásos földművelés ~ a kisebb fákat eltávolítják, a nagyobbakat otthagyják és felégetik 4 Ezután rögtön elkezdődik a művelés, gumós gyökérnövényeket ültetnek, pl. manióka, később banán. Tápanyag-utánpótlás nem történik, így évek múlva csökken a terméshozam és újabb területek felégetésére van szükség. Az eső kilúgozza a talajt, rossz a humusztartalom, szintén csökken a terméshozam. Vegyes kultúra alkalmazása igen elterjedt, ezek kevésbé érzékenyek a kártevőkkel szemben. Mivel intenzíven nő a népesség száma, egyre több földre van szükség. 12 m2 terület 2-40 főt tud ellátni. Erdőpusztulás:  Észak-Európa és Észak-Amerika területén jelentkezett először. Jegenye, luc és erdei fenyő. Később bükk és kocsánytalan tölgy pusztulás Oka: savas esők  Kelet-Európa: szintén

fapusztulás figyelhető meg. Ennek okai nemcsak a savas esők, hanem az ózonkoncentráció csökkenés, talajvízszint csökkenés, aszályos évek sorozata, nitrogénterhelés növekedés a talajban. 2.) Erdőirtás(antropogén folyamatra vezethető vissza): Az erdőirtás az erdőknek a szakszerű erdőgazdálkodás, újratelepítés nélküli elpusztítása. Az erdőirtás a fakitermelés, a mezőgazdasági területek növelése, az urbanizáció növekedése miatt világszerte gyorsul. Az erdőirtás csaknem egyidős a mezőgazdasági termelés megindulásával − az ókortól napjainkig változó intenzitással zajlott, illetve zajlik ma is. Az erdőirtás céljai: 10.000 éve legelők nyerése 5.000 éve házépítés 3.000 éve szántók, termőföld nyerése 500 éve bányafa 150 éve talpfa 100 éve fa, mint nyersanyagforrás 10 éve pénz (értékesítés) Az erdőirtás oka (égetés) általánosan: ~ 90%-ban mezőgazdasági területek nyerése ~ 10%-ban fakitermelés,

vagyis ipari tevékenység céljából Évente 4-6000 faj pusztul el. A 20. század második felében felgyorsuló erdőirtás legjellemzőbb okai:  Az ember következetes diszkriminációja mindennel szemben , ami nem ember. Az ember úgy gondolja, különleges helyzetben van a Földön, ami feljogosítja őt, hogy elismerjen, védjen, esetleg gondozzon dolgokat.  Népességnövekedés. A váltógazdálkodás a mezőgazdaságban csak akkor vált komoly környezeti gonddá, amikor gyors ütemben kezdett nőni az eltartandó emberek száma.  Az emberi jogok.  A fejlődés. Jobb életet mindenkinek. A kevésbé fejlett országokban új igények támadtak, ígéretek fogalmazódtak mag, és remények ébredtek a fejlődéssel kapcsolatban. Hogy mindezek teljesüljenek, a természeti erőforrások fokozott kihasználására került sor.  A szabad piac. 5 A kapitalista rendszer a pénzáramlás segítségével működik A fő tényezők, amelyek ezt az áramlást

szabályozzák: igények és azok kielégítése, az ellátás. Hatásukra termelést folytatunk, amely a gyárak, vállalatok közötti verseny következtében a lehető legjobb minőségű és legolcsóbb árú előállítását eredményezi. A vállalkozók olyan területeken próbálkoznak, ahol hasznot remélnek. Az esőerdő is ilyen vállalkozások tárgya lett  A technológia. A buldózert, amelyet a 2. vh-ban fejlesztettek ki, ma fairtásra használják Modern fűrészmalmokat hoztak létre, hogy gyorsan hozzájussanak a bútorfához. A fejlett technológia lehetővé tette az évmilliók óta álló erdők kiirtását.  Gazdasági növekedés. Ahhoz, hogy előteremtsük a haladás költségeit, piacot kell keresni és találni. A fogyasztói társadalomban a termékek gyors forgalma jellemző. Az erdőirtás következménye: a) eltűnik a buja zöldnövényzet minimálisra csökken az energiaigényes evapotranszspiráció a terület szárazzá válik. b) a gyér

növényzetűvé, illetve csupasszá váló talaj a beérkező rövidhullámú sugárzási energia nagyobb hányadát hasznosítja. (a) + (b) a régió éghajlata fölmelegszik A globális melegedés által előidézett változások egy-egy térség erdőségeiben: 1. Az éghajlati övezetek eltolódása miatt a kifejlett fák jelentős mértékben kipusztulhatnak, az erdőket bozótosok válthatják fel, 2. A nagy meleg és a változó vízellátottság következtében a fák jobban ki lesznek téve a rovar károkozóknak és a betegségeknek is. Erdőirtás hatása:  Üvegházhatású gázok kibocsátása ( kiirtás, égetés).  Biodiverzitás csökkenése (élőhelyek megszűnése stb.)  Védelmi funkció megszűnés a viharok, áradások és a helyi időjárás szélsőséges változása ellen. Magyarországi erdők helyzete/ állapota A magyar erdővagyont az alacsony erdősültség (20% körüli) és a nem őshonos fafajokkal létesített mesterséges erdők és

ültetvények nagy részaránya jellemzi. A erdőterület 1/3-án kedvezőtlenek az erdőgazdálkodás feltételei: pl. éves átlagban az erdőfelújítások 1/3-a, az erdőtelepítések majdnem fele sikertelen és pótlásra szorul. Okai: - meghatározók a földrajzi helyzet és adottságok - a nagy erdőirtás a 19. század végén és 20 század elején  az évi erdőcsökkenés 1% körüli - vízrendezés: folyószabályozás, lecsapolás  talajvízszint csökken, a gyökerek nem jutnak megfelelő mennyiségű vízhez - fokozott vízkivétel, csapadékhiányos évek  szintén a talajvízszint csökkenéshez vetettek - a vízrendezés következménye az egykori árterületeken fellépő, nagy területű szikesedés 6 - - A kormány erdőtelepítési programja (a II. vh után): a gyors eredményt produkáló, nem őshonos fafajok állományait helyezték előtérbe, azaz minél rövidebb idő alatt minél több mennyiségű fa  behurcolt, idegenhonos fajok

(akác, nyár, fenyő) telepítésre, amelyek értékes helyeket vettek el az őshonos fafajoktól. Vadgazdálkodás: hagyták elszaporodni a vadat, a kis cserjéket azok kitaposták, pusztították. Erdőkárok: 80-as évektől igen jelentősek. A savas esőkkel összefüggésbe hozott erődkárok gyakorlatilag minden fafajon megfigyelhetők, azonban kritikus jelentőségűek a kocsányos és kocsánytalan tölgy esetében,ahol a megbetegedés járványos formában jelentkezett. Kiváltó ok: több kedvezőtlen tényező együttes hatása - korábbi üzemmód (sarjaztatás) - talajvízsüllyedés - aszályos évek sorozata - másodlagos rovar- és gombakárosítás Az erdővédelmi szakemberek megegyeznek abban, hogy elsődleges oka a csapadékhiány. Az erdők 3 nagy csoportja: 1) Természetes állapotú erdők (őserdők) Érintetlen, mindenfajta emberi beavatkozástól mentes erdőterületek. Nem újratermelhető erőforrás! Magyarországon nincs ilyen. 2) Természetszerű erdők

a) természetközeli erdőállomány Önszabályozó képességük jelentős mértékben megmaradt, ezen belül természetes felújulásuk emberi beavatkozás nélkül is bekövetkezhet. Pl bükköseink, elegyes gyertyános-tölgyeseink, a jó állapotban lévő szurdok-, liget- és láperdeink. b) származékerdők Erdőgazdálkodás során alakultak ki, egy faj dominanciája jellemző, nagyjából egy korú az állomány, de a fajok őshonosak. Felújításuk emberi beavatkozást igényel Pl. elegyetlen tölgyes, gyertyánosok, kőris, fehér nyár állomány 3) Mesterséges (kultúr vagy ültetvényszerű) erdők Korábbi erdőterületen vagy volt mezőgazdasági területen létrehozott faállományok, amelyek rendszerint idegenhonos fajokkal létesülnek, pl. akác, luc-, erdei- és feketefenyő, nemesnyár, de őshonos fafajok alkalmazása is előfordul pl. kocsányos tölgy A mesterséges erdők a fajok rossz társulásképessége (luc, vörös tölgy) vagy a kedvezőtlen

termőhelyi viszonyok miatt (erdei és feketefenyő) fajszegények. Külsőleg nem hasonlít az erdőkhöz. Speciális formája a faültetvény: sorba ültetett fák, ahol intenzív talajművelés jellemző. Cél: minél több mennyiségű faanyag termelése. Pl nemes nyárasok, nemes füzesek Aljnövényzet: kórós, tarackos fajok. 7 Az újraerdősítés problémai Az erdőtelepítések jelentősége Földünkön évente közel Magyarország teljes területével megegyező nagyságú erdőterület tűnik el. Az erdőterület fogyásának elsődleges oka: - a szegénység, - a megélhetési kényszer, - a természeti erőforrásokkal való tartamos gazdálkodás hiánya. Az erdőterület csökkenése többek között veszélyezteti a fajgazdag erdei életközösségeket, a biológiai sokféleséget, a termőtalajt, a helyi lakosság hosszú távú megélhetésétét, hozzájárul a klímaváltozás felgyorsulásához. Miközben számos fejlődő országban tesznek

erőfeszítéseket az erdők fogyásának megállítására, Magyarországon az elmúlt 80 évben folyamatosan és jelentősen növekedett az erdőborítás. Ennek köszönhetően mára már a magyar termőföld mintegy 25%-át erdők borítják. Az erdőtelepítések alakulása Magyarországon Hazánk környezeti állapota szoros összefüggésben van természeti értékeink - így erdeink megőrzésére, fejlesztésére, gyarapítására tett erőfeszítéseink eredményeivel. A magyar társadalom idejekorán felismerte az erdők jelentőségét, gyarapításuk fontosságát, és ez a felismerés kiterjedt, társadalmi konszenzuson alapuló erőtelepítési programokban testesült meg. Az erdészek által irányított erdőtelepítés eleinte elsősorban a termőtalaj védelmét (pl. futóhomok megkötés, kopár hegyoldalak beerdősítése) és az első világháborút követően visszamaradt szerény favagyon gyarapítását szolgálta, majd az elmúlt évtizedekben egyre inkább

az ország környezeti állapotának javítását, az értékes erdei életközösségek gyarapítását szolgálja. Erdőtelepítés problémái: - Jelentős költségekkel jár. - A tájidegen fajok betelepítése (vörös- tölgy, akác) az őshonos fajok rovására történik. Megoldás: Őshonos fafajcsere termőhelynek megfelelően. - Az erdők telepítése és kezelése gazdálkodás centrikus, ahol sokadradú kérdés a fajdiverzitás, az erdő természetessége, a természetközeli rendszer minél teljesebb szerkezete és működése. 8 - Az erdők faji elszegényedése jellemző. Az erdők sokoldalú funkcióiból a gazdasági funkció a meghatározó. Fajdiverzitás csökkenése jellemző, amely magával vonja az aljnövényzet és az állatvilág elszegényedését is. Erdei monokultúrák alakulnak ki (a fák egyidősek), melyek legalkalmasabbak a kártevők tömeges elszaporodására. A legfontosabb kérdés, hogy mennyire képesek az újonnan telepített erdők

önfenntartó rendszerként működni? Az erdőtelepítés és problémái Magyarországon Az erdőknek számos kedvező tulajdonságai ismert. Ezek felismerése indítványozta, hogy a Föld számos részén megindultak az erdő újratelepítése. Az erdők jelentősége számos területen érződik: Az erdő faállománya növekedése révén hatalmas mennyiségű szenet köt meg CO 2 formájában kivonva azt a légkörből. A növényekbe beépített szén igen hosszú ideig – a fa életén túl – a faalapanyagú termékekben lekötött állapotban marad. Ebből a környezetkímélő nyersanyagból egy egyenértékű termék előállítása nagyságrendekkel kevesebb energiát igényel, mintha az fémből, vagy műanyagból készülne. Az erdő, mint a környezetbarát nyersanyagok szolgáltatója. Az erdő szerepe a globális szénháztartásban. Az erdő védi a természeti környezet fontos elemeit, (pl. a talaj, a víz, vagy a levegő) Talaj-, levegő- és vízvédelem,

egyéb védelmi hatások. Az erdő, mint ökoszisztéma életteret és védelmet nyújt számos olyan növény- és állatfajnak, amelyek másutt nem maradnának fenn. Biológiai sokféleség, biotóp és fajvédelem. A fa sokoldalúan felhasználható termék. A természetes anyagok iránti igény növekedésével jelentősége egyre nő. Az erdő komoly szerepet játszik az emberi társadalom egészségének megőrzésében is. Az erdő, mint a pihenés és felüdülés színhelye. A felsorolt néhány hatás is érezteti, hogy egy nem megfelelően megválasztott erdőgazdálkodási stratégia milyen kedvezőtlen hatásokat eredményezhet, amelyek jelentős ökológiai, illetve gazdasági károkat is okozhatnak. Erdőművelés: 2 üzemmód 9 1) tarvágás 2) szálaló vágás Tarvágás: A hazai erdőterület 90%-án alkalmazzák, az összes fát egyszerre vágják ki. A felújítási módok:  teljes talajelőkészítés: tuskózás, mélyszántás, ültetés. Az eredeti

vegetációnak nincs esélye a túlélésre, a területen az r-stratégia (ruderális) gyomfajok szaporodnak el.  részleges talajelőkészítés: talajlazítás, ültetés vagy vetés A tuskók ott maradnak, nincs szántás, a tuskók közé ültetik az őj csemeték. A gyomfajok itt is jellemzőek, de nem annyira. A lombkoronaszint záródik, versenyképesek lesznek a gyomfajokkal szemben. Szálaló vágás: Csak bizonyos fákat távolítanak el és hagyják felfejlődni a természetes szaporulatot. Az erdőművelés hatása a vegetáció átalakulását eredményezi. A nem őshonos fafajok kiterjedt alkalmazása következtében a meglévő erdőterületek: 49% természetközeli 51% mesterséges erdők (45% nem őshonos fajok) Ezenkívül megfigyelhető a tájegységekre jellemző karakterfajok eltűnése. Néhány nem őshonos fafaj: A 18. század végétől idegenhonos fafajokat is alkalmaztak az erdőtelepítésben és erdőfelújításokban. Ehhez járult még hozzá a nemes

nyárak megjelenése és termesztésbe vonása, valamint néhány adventív faj (zöld juhar, amerikai kőris, gyalogakác) elszaporodása. Erdőterületünk 45%-án nem őshonos fafajok állományai találhatók. Alkalmazásukra részben nem erdővel borított területeken került sor, részben természetes erdőtársulásainkat váltották fel velük. 1) Akác 1601-ben hozták be Európába, az 1700-as években kezdték el ültetni. 1750 – első akácerdő telepítése. - értékes termőhelyen is telepítették, pl. tölgyes - nagyon jó tűzifa - jól sarjadzik  jól lehet telepíteni - jó mézelő a virága - elviseli a tápanyagban szegényebb talajokat - gyökérzete jól köti a talajt, főleg homokon ültették - 1993-ban 300.000 ha akác Mo-on Hátrányok: - a talajt hamar kiéli - a laza lombkorona miatt az erdő belseje fényben gazdag  a talajlakó növények elszaporodnak - leromlott genetikai állomány - kiirthatatlan - agresszív növény, nem tűr meg mást

maga mellett, kivéve: kései meggy, fekete bodza - az avar nehezen bomlik 10 2) Fenyő-állományok - a 2. vhb után kezdték telepíteni - cél: megfelelő mennyiségű fűrészáru biztosítása - homokkötésre is használták - legnagyobb mennyiségben:  erdei fenyő – 61% - nem őshonos (Dél-Amerikai)  fekete fenyő – 27% - őshonos  lucfenyő – 10% - őshonos Hátrányok: - az erdő belseje fényszegény - a lehulló víz a koronában marad  az erdő belső száraz marad - a lehulló tűlevél elsavanyítja a talajt - a megtelepülő és a néhány megmaradt faj mélyárnyéktűrő és mészkerülő, bolygatást elviselő faj - sok a hó, jég, szél okozta veszteség illetve a gombák igen elszaporodtak 3) Fekete dió - a 19. században kezdték el a telepítést - ártéri, üde talajokon jellemző - nitrofil gyomfajok a gyepszinten, oka: a talaj nitrogénben való feldúsulása - a vad nem károsítja - bútorkészítésre igen alkalmas 4) Vörös

tölgy - fényigényes, de a sűrű lombozata miatt leárnyékolja az erdő belsejét - agresszív faj, nem tűr meg maga mellett más fás növényt - nehezen bomlik az avar - a kocsányos tölgyes helyén ültették, jól növekszik, de nem jó minőségű a fa 5) Nemes nyáras - gyorsan növő faj - az eurázsiai és amerikai fekete nyár hibridje (a korai, kései és olasz nyár spontán hibrid) - a fénybőség és a rendszeres talajművelés miatt erdei fajokat a gyepszintben nem találunk - a gyakran művelt sorokban 1 és 2 éves zavarástűrő fajok - a kevésbé bolygatott sorokban évelő, zavarástűrő fajok - 20. század második felében tudatos nyárnemesítés - a tájképet erősen átformálták nem kedvező irányba. Erdőrezervátum: - Mo.-n kb 4000 ha területen - több, mint 71 erdőterület - cél: a hazai erdők kis részét hosszú távon ezáltal akarják megőrizni - ezeken a területeken természetközeli erdőgazdálkodás folyik, ami magába foglalja: -

megfelelő vadgazdaság/vadállomány - hazai fajok ültetése - parlagon hagyott területeken hozzák létre az új erdőket - biodiverzitás védelme 11 Az üvegházhatás fokozódásának okai és lehetséges következményei Az üvegházhatás kialakulása: CO 2 dús réteg FÖLD A légköri CO 2 üvegházhatást idéz elő azáltal, hogy a látható sugárzást majdnem teljesen átengedi, de a Föld által kisugárzott nagyobb hullámhosszúságú infravörös sugarakat elnyeli. A légkör CO 2 -tartalmának feldúsulásakor következik be. A visszavert hő 5%-a távozik a magasabb rétegekbe, 95%-a visszamarad a CO 2 és a többi üvegházhatású gáz révén: H 2 O, O 3 , NO x , CH 4 , halogénezett CH. A legfőbb felelős: a CO 2 (55%-ban), hosszú ideig a légkörben marad, a magasabb légrétegekben magasabb a koncentrációja is. Továbbá: metán, N 2 O, halogénezett CH  CO 2 - megbomlott az egyensúlyi CO 2 forgalom a légkörben, az emberi tevékenységek

révén rengeteg kerül a légkörbe: - 100 milliárd tonna az erdőégetések révén - 22 milliárd tonna/év az üzemanyag égetés (szén, kőolaj, földgáz) révén  metán (CH 4 ) - természetes folyamat révén, a szerves anyag bontása oxigén mentes környezetben - állatok biogáza - rizsföldek, mocsarak területeiről igen nagy mennyiség kerül a légkörbe - fosszilis tüzelőanyag égetés - műtrágya használat során - biomassza égetés  dinitrogén-oxid (N 2 O) - a sztratoszférában fotokémiai folyamatokban bomlik - ipari tevékenységek révén: salétromsav gyártás - fosszilis tüzelőanyag égetés - biomassza égetés  freon vegyületek - természetes módon nem keletkeznek, mesterségesen előállított vegyület - alkalmazása széles körben elterjedt: habosító anyag, tűzoltószerek előállítása, hűtőfolyadék, spray töltőanyag - ózonbontó hatás, ezért a gyártását betiltották Az egyes gázok üvegházhatáshoz történő

hozzájárulásának mértéke igen eltérő: Pl. metán 21x halogénezett CH több 10.000x intenzívebben fokozza, mint a CO 2 12 Az üvegházhatás fokozódásának következményei, globális felmelegedés Az 1860-as évek óta az egész földfelszínre kiterjedő meteorológiai mérőhálózat működik, amelynek adatai alkalmasak arra, hogy a Föld felszíni hőmérsékletének változásait nyomon kövessük. A hatalmas adatbázis megfelelő tudományos feldolgozás után reális képet adhat a globális hőmérséklet- változásokról. o 1960 óta a földfelszín közeli levegő átlaghőmérséklete mintegy 0,5-0,6°C-ot emelkedett. A kutatók nagyobb hányada elfogadta ezt a hőmérséklet – növekedési trendet. Ez az érték abszolút értelemben nem nagy, de a változás üteme geológiai időléptékkel mérve gyorsnak tekinthető. Hőmérséklet - változás földrajzi eloszlása: Két jelenséget kell kiemelni:  egyrészt a sarkok közelében ( különösen

az északi félteken)az átlagosnál nagyobb a hőmérséklet- emelkedés,  másrészt a nagyvárosokban és nagy iparterületeken hőgócok (környezetnél 1-2 °C- kal melegebb területek) figyelhetők meg. Kérdés: Mekkora lehet a környezetbe jutó ún. technogén hő, és mekkora szerepe van a Föld hőmérsékletének növekedésében? A kutatási eredmények szerint a technogén hőszennyezés maximum egy tízezred része lehet a földfelszín és a légkör által elnyelt napsugárzás hőjének Ennek a hőmennyiségnek gyakorlatilag nincs szerepe a globális felmelegedésben, de a lokális hatás jelentős lehet. Klímamelegedés következményei: (nehéz pontosan megbecsülni) 1. világóceán szintjének emelkedése: Néhány méteres emelkedés valóban katasztrofális lenne az emberiség számára, mivel a partmenti alföldeken (pl. Kínai-alföld, Holland-mélyföld) nagy települések helyezkednek el, nagy a népsűrűség, és a termékeny talajok a partmenti

országok élelmiszerellátásának legfontosabb természeti feltételei. Ha valamennyi ún belföldi jégtakaró és gleccser elolvadna, a világtenger szintje legalább 80 méterrel megemelkedne. Ez azonban csak elméleti érték, amely belátható időn belül nem fog bekövetkezni. 2. klímazónák áthelyeződése, és ennek mezőgazdaságra gyakorolt hatása: Ez szintén reálisan létező folyamat. A globális hőmérséklet-emelkedés az általános légcirkuláció módosulásához, egyes területeken a szárazság fokozódásához, másutt nedvesebb és enyhébb klímához vezet. Ha bekövetkezne a jósolt klímaváltozás, a mezőgazdaságnak meglehetősen gyorsan kellene alkalmazkodnia a megváltozott körülményekhez. 3. halhozam csökkenés a tengerekben TÉNYEK: - éghajlatváltozás, globális felmelegedés IPCC: Éghajlatváltozások Kormányközi Testülete 1860 óta figyelik a hőmérséklet változását. 0,5 – 0,6 oC-kal nőtt az átlaghőmérséklet

évtizedenként. 13 - CO 2 légköri cc: 0,034%, de folyamatosan emelkedik, jelenleg mintegy évi 0,4%-os CO 2 cc. Növekedés figyelhető meg  átlaghőmérséklet emelkedés. A CO 2 cc. változása ppm-ben: 290  360 ppm - 2030-ra jósolt időjárás változás: 2 – 3 oC-os melegedés nyári évszakban 2-3 oC-os közötti hőmérséklet- emelkedés téli csapadék mennyisége nő: 5%-kal nyári csapadék mennyisége csökken: 5-15%-kal - a felmelegedés miatt gyorsul a párolgás  - csökken a folyók vízhozama - csökken a talaj nedvességtartalma, ez pedig az öntözési igény növekedését vonzza maga után - a parti területeknek a tengerszint emelkedésével kell szembenézniük. Az elkövetkező 50-100 év alatt a globálisan bekövetkező néhány fokos hőmérsékletemelkedés, a hegyvidéki gleccserek és jégtakaró olvadása miatt a tengerszint 0,2-1,5 méterrel megemelkedett A tengerszint emelkedés veszélyezteti a partvidéki településeket és

ökoszisztémákat, emellett a talajvízkészletet sóval szennyezheti. - klíma övek változása  ez a természetes ökoszisztéma és a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos, mert a növények nem tudnak alkalmazkodni a változáshoz Pl. a luc- és erdeifenyők egész Kanadát átszelő övezete 10000 éve, az utolsó jégkorszak idején a jégtakaró szélén nőtt. Amint ezerévenként 1-2 oC-kal melegedett az éghajlat és a jég visszahúzódott, az erdőövezet É felé vonult, évi 1 km-es sebességgel. Az előrejelzett felmelegedéssel várható sokkal nagyobb vándorlási sebességet valószínűleg nem bírnák ki az erdők, és számos ökoszisztéma amúgy sem tudna elvándorolni, mert ezek rezervátumok formájában léteznek és ott rekednének a számukra kedvezőtlenné váló éghajlati övezetben. Mi történne, ha a Földről teljesen kiirtanánk az erdőket?  Módosulna a felszínalbedó.  Változna a felszín érdessége. A felszín

érdessége lényegesen − 14,9 cm-ről 3,0 cm-re − csökkenne. Ez módosítaná a felszínközeli szeleket, az izobárok futását, és ezáltal az egész bolygó légcirkulációját.  Módosulna a felszínközeli légkör átlátszósága. Ha a kiirtott erdők helyén növénytermesztést folytatnak, a laza szövetű talajokból a szél hatására több aeroszol kerül a légkörbe, mint erdővel fedett állapotban. Ez a folyamat elméletileg növeli a homályossági tényezőt, ami lehűlést okoz.  Módosulnának a csapadékviszonyok, és megváltozna a hidrológiai ciklus. Ennek oka, hogy az erdőirtás nagymértékben növeli a talaj felületén a lefolyást a párolgás és a beszivárgás rovására. 14