Economic subjects | Accounting » Vezetői számvitel jegyzet, 2005

1. Költségtervezés Árbevétel – Proporcionális költség Fedezeti összeg – Fix költség Eredmény = nyereség - Eredményhányad = Eredmény / Árbevétel - Fedezeti hányad = Fedezeti összeg / Árbevétel - Költségszint v. Költség hányad = Költség / Árbevétel - Költség összetétel = Proporcionális költség / Összes költség - Átlagos költség változási tényező = Σred.propktg / összktg (amortizáció, écs leírás reagálási foka 0) - Költségre vetített eredmény = Eredmény / Költség (számláló + nevező = 100%, a számláló az elérni kívánt eredmény hányad) árbevétel növelésének mértéke számítható vele különböző eredményhányad elérése érdekében. Árbevétel = Σktg*(1+költségre vetített eredmény) Eredmény = Σktg* költségre vetített eredmény rétegtermelés = a termelés növekedése db. réteg költség = bázis időszaki redukált prop ktg*volumen növekedés% eFt = terv –bázis határ költség

(egység költsége) = rétegköltség / rétegtermelés Ft/db = költség növekmény / termelés növekmény határ nyereség = eladási ár – határköltség Átlagos reagálási fok: Redukált proporcionális költség / összköltség Termékszerkezet (A, B, C termék 1 termelését megszüntetjük) Árbevétel – közvetlen költség – általános költség Fedezeti költség / összeg összes normaóra szükséglet (db*nó) Fedezet / összes normaóra szükséglet (jövedelmezőségi rangsor) minél nagyobb annál jobb új termelési db szám, meghatározása megszűnő termék után megszűnő termék összes normaóra szükséglete / új termék normaórája Ezután összesíteni kell fedezeti összegeket, ahol a legnagyobb az a legjobb. Költségnemenkénti költségterv ktg. jellemző a termelési volumen után Volumen index = tervezett termelés (=bázis+réteg termelés) bázis időszaki termelés pl. 1,1=110% r: reagálási fok, j: költség jellemző Anyagköltség

(bázis ktg. ⋅(1+r⋅j) ⋅árváltozás) Igénybevett anyag jellegű ráfordítások (bázis ktg. ⋅(1+r⋅j)) ELÁBÉ Anyag jellegű ráfordítások Bérköltség (bázis ktg. ⋅(1+r⋅j) ⋅béremelés) Személyi jellegű egyéb kifizetések (bázis ktg. ⋅(1+r⋅j)) TB járulék (bérköltség, egyéb kifizetés után) Személyi jellegű ráfordítások Écs leírás +/écs-t csökkenti selejtezés, káresemény, de értékesítés NEM! Egyéb költségek (bázis ktg. ⋅(1+r⋅j)) Indokolt és legjobb gazdálkodás melletti költség indokolt költség = bázis költség v. terv*(1+rj) r: reagálási fok, j: költség jellemző legjobb gazdálkodás melletti költség = Tény és Indokolt költség közül a kisebb Abszolút eltérés: Tény - Bázis Relatív eltérés: Tény - Indokolt 2. Önköltségszámítás egyenértékszámos osztókalkuláció felosztandó összeg = tárgyidőszaki közvetlen ktg + (befejezetlen termelés nyitó – záró értéke) =

tárgyidőszaki közvetlen ktg – pozitív beflen term változás absz értéke = tárgyidőszaki közvetlen ktg + negatív beflen term változás absz értéke vetítési alap egyenérték számos mennyiség a) egyenérték számok anyag v. idő normák alapján: adott termék mennyisége / vezér típus mennyisége b) termelés vezértípusban (egyenértékszámos mennyiségben) Σ (termelés dbszáma * egyenérték szám) c) vezértípus közvetlen anyagköltsége: felosztandó összeg eFt / termelés vezértípusban edb (b) d) az egyes termékfajták közvetlen anyag v. bér v gyártási külön v üzemi ált költsége: vezértípus közvetlen anyagköltsége*adott egyenérték szám előkalkuláció Anyagköltség Bruttó norma: az az anyagmennyiség, amit a termékre utalványoznak egy termék előállításához szükséges tartalmazza a hulladékot is! mindig ez a kiindulás (100%) Bruttó norma: (Nettó norma / anyagkihozatali mutató)*(beszerzési ár v. elszámoló ár

árkülönbözettel módosítva) Hulladék: Bruttó norma*(1 – anyagkihozatali mutató)hulladék ára Nettó norma: Bruttó norma – Hulladék ← egy termék ráfordítása érdekében felmerült ráfordítás (közvetlen anyag költség) 1t=1000kg, 10.000 Ft/t=10 Ft/kg Anyagkihozatali mutató= Nettó norma Bruttó norma 1 – anyagkihozatali mutató (pl. 0,96) = hulladék (pl 0,04) felosztható költség = Σ Általános költség - Közvetlen költség = Felosztható közvetett költség Egyéb közvetlen költség bele fog tartozni az üzemi általános költség közvetlen hányadosa (közvetlen költség / teljesített nó száma)*nó/db műveleti idő gyártmánykarakterisztika 1 normaórára eső fedezeti összeg = (eladási ár – önköltség összesen= fed. összeg) / Σ műveleti idő 1 Ft közvetlen bérre jutó fedezeti összeg = (eladási ár – önköltség összesen= fed. összeg) / közvetlen bérköltség normatív kalkuláció Megnevezés (Ft/db) Közvetlen

anyagköltség Közvetlen bérköltség Közvetlen bér járulékai Gyártási különköltség Egyéb közvetlen költség Közvetlen önköltség Norma 5.240 14.400 10.800 1.050 1.200 32.690 Normaváltozás +500 +480 +360 +1.340 Folyónorma 5.740 14.880 11.160 1.050 1.200 34.030 Normaeltérés +350 -1.510 -464 -220 -1.844 Tényleges 6.090 13.370 10.696 1.050 980 32.186 − Normaváltozás: a vállalkozás számít rá, kalkulál vele, van róla információja − Folyó norma = Norma ± Normaváltozás − Normaeltérés: a vállalkozás saját műszaki-gazdasági tevékenységének eredménye költségjavító, -rontó = Tényleges - Folyó norma − értékesítési különköltség: nem része a közvetlen önköltségnek! Szűkített önköltség közvetlen költségek + üzemi általános költség (gépköltség) Ft/db Közvetlen anyagköltség Közvetlen bérköltség TB Egyéb közvetlen költség Üzemi általános költség Σ Szűkített önköltség 3. Elmélet

Az önköltségszámítás sémája Közvetlen anyag költség Közvetlen bér költség Közvetlen bérek járuléka (TB) Écs közvetlen része Gyártási különköltség Értékesítési különköltség Egyéb közvetlen önköltség Közvetlen önköltség I gép költség speciális gyártó eszköz ktg Közvetlen önköltség II Közvetlenül el nem számolt üzemi általános költség Szűkített (üzemi szintű) önköltség műszaki fejlesztés ktgei értékesítési ktgek Értékesítési, igazgatási és egyéb általános költség Teljes önköltség Általános kalkulációs séma: 1.Közvetlen anyagköltség 2.Közvetlen bérköltség 3.Közvetlen bérek járulékai 4.Gyártás speciális költségei 5.Egyéb közvetlen költségek (gépköltségek) = Közvetlen önköltség Tartalma: 1. termeléshez felhasznált nyers-, és alapanyagfelhasználás technológiai energiafelhasználás vásárolt alkatrészek saját félkésztermékek bérmunkadíj le: megtérült

hulladék értéke (költséget csökkenti) 2. termék előállításában résztvevő dolgozóknak kifizetett törzsbér 3. kiegészítő fizetések (fizetett ünnepnapok) bérpótlékok különleges munkakörülmények között prémiumok, jutalmak többletfeladat elvégzéséért TB-járulék 4. egyedi termelő berendezések költségei 5. termelő berendezések - amortizációja - energiafelhasználása - fogyó-, és segédanyag-felhasználása - javítási költsége - lízing díja Önköltség-kalkuláció az a tevékenység, amellyel a vállalkozás a termék vagy szolgáltatás (kalkulációs egység) előállítási közvetlen költségét megállapítja fajtái: Előkalkuláció − az a gazdasági-műszaki tevékenység, mely során a vállalkozás termelés (tevékenység) megkezdése előtt kalkulálja ki a termék önköltségét Utókalkuláció − befejezése után Közbeeső kalkuláció − termeléssel párhuzamosan Számviteli törvény szerint a Saját

termelésű készleteket: - norma szerinti vagy - utókalkuláció szerinti önköltségen kell értékelni − ha a Nettó árbevétel - (Alvállalkozói teljesítmények + Elábé) > 1 Mrd Ft vagy ha Költségnemek összesen - (Alvállalkozói teljesítmények + Elábé) > 500 M Ft akkor csak utókalkulációval számíthatja ki − számviteli politikában Önköltségszámítási Szabályzat - nem kell elkészítenie, ha egyszeres könyvvitelt készít és a fenti mutatókat nem éri el Tárgya: kalkulációs egység − az amire az önköltségszámítás irányul − ez lehet: termék, termékcsoport, technológiai folyamat, termelési egység Módszerei: Osztókalkuláció a termelés összes közvetlen költségét a megtermelt mennyiséghez viszonyítjuk - Egyszerű osztókalkuláció egy főtermék van - Egyenértékszámos osztókalkuláció több fő termék van (vezértípus kinevezése) - lehet: műszaki-, vagy érték egyenértékszámos osztókalkuláció

Pótlékoló kalkuláció a közvetlen költségeket az eszközfelhasználással egyidőben rögtön elszámolja a termékre különböző normák alapján a közvetett költségeket pedig az elszámolási időszak végéig gyűjti, majd erre is megállapít egy vetítési alapot, majd egy pótlékkulcsot és így számolja el a közvetett költségből a termékre még közvetlenül felosztható részt mindig egységre vetítjük (Ft/db) vetítési alap ≈ költségtényező Normatív kalkuláció Normaváltozás: a vállalkozás számít rá, kalkulál vele, van róla információja Normaeltérés: a vállalkozás saját műszaki-gazdasági tevékenységének eredménye költségjavító, -rontó = Tényleges - Folyó norma Folyó norma = Norma ± Normaváltozás Kalkulációk csoportosítása Időpontja szerint − Előkalkuláció − Közbenső kalkuláció − Utókalkuláció Tárgy szerint − Termék, tevékenység, szolgáltatás a) egyedi b) mennyiségi c) időszaki

− Termékcsoport a) egyedi b) sorozat c) idő − Technológiai folyamat − Rendelés mennyisége Bizonylat-feldolgozás köre szerint − Teljes körű − Részleges Kalkulációs módszer szerint − Osztókalkuláció − Pótlékoló kalkuláció − Normatív kalkuláció − Vegyes kalkuláció Költséggazdálkodás Feladatai: − költségek tervezése − költségek utalványozása a költség felmerülésének szükségességét, jogosságát jelenti − költségek nyilvántartása tervezett és tényleges költségek; különbségük a költségeltérések − költségek elszámolása költségnem, költséghely, költségviselő szerint − költségek ellenőrzése költségalakulás vizsgálata költségalakulást befolyásoló tényezők alakulásának vizsgálata utalványozási, gazdálkodási, bizonylatolási fegyelem ellenőrzése − költségek elemzése tervhez, bázisidőszakhoz való viszonyítással eltérések okainak feltárása

(külső-belső okok) − költségekkel kapcsolatos döntések meghozatala költségeltérések okait megszüntessék − költségekkel kapcsolatos szervezések végrehajtása az előző feladatok megszervezése költséggazdálkodás szervezetének kialakítása Költséggazdálkodás végső céljai: − termelési folyamat megkezdése előtt meg kell határozni a szükséges és indokolt eszközfelhasználásokat − termelés előkészítése, végrehajtása költségalakulás tudatos befolyásolása, ellenőrzése − termelési folyamat befejezése után a költségek elszámolása, elemzése, indokolatlan költségek megszüntetése Költséggazdálkodás alapelvei: − kalkuláció nélkül gazdasági döntést hozni tilos − a kalkulálást már a bizonylatok kiállítása, feldolgozása előtt el kell kezdeni − a kalkulációt gyorsan, pontosan, céljainak megfelelően, a legkisebb munkaigénnyel kell elkészíteni − a kalkulációs módszerek, eljárások

igazodjanak a vállalkozás sajátosságaihoz − biztosítani kell a kalkulációk összhangját − megfelelő szervezéssel a kalkuláció hatékonyságát biztosítani kell − megfelelő utalványozási, gazdasági fegyelem és ellenőrzés nélkül nincs kedvező költségalakulás − megfelelő bizonylatolás nélkül nincs jó kalkuláció − a kalkulációs módszer megválasztása jelentősen befolyásolja a gazdasági döntéseket − minden kalkuláció annyit ér, amennyit hasznosítanak belőle Határköltség-számítás a termelési tevékenység költségeinek alakulása a termelési volumenhez való viszony szerint Változó költségek Arányosan (proporcionálisan) változó költségek − a volumennel arányosan nőnek ⇒ egységre vetítve fix költségek − például: - közvetlen anyagköltség - közvetlen törzsbér (fizikai munkások bére) és az ezzel arányos bérjárulék - db-arányosan elszámolt értékcsökkenési leírás − feltételezi,

hogy nem változik a normaóra, a bértétel, a fajlagos anyagkihozatal és az anyagár módosítani kell ezekkel − költség-reagálási foka = 1 (∼költség-változási tényező, variátor)  1%-os volumen-növekedéshez hány %-os költségnövekedés kapcsolódik Degresszíven változó költségek − a volumen-változás hatására nőnek, de a növekedés kisebb mértékű, mint a volumen-változás ⇒ egységre vetítve csökkennek − reagálási foka: 0 és 1 közé esik − például: rezsiköltségek (üzemi általános költségek) de van benne fix és arányos költség is! Progresszív költségek − nagyobb mértékben nőnek, mint a volumen ⇒ egységre vetítve is nőnek − reagálási foka: nagyobb, mint 1 − például: túlóra-pótlék Állandó (fix) költségek − a volumen egy meghatározott növekedéséig változatlanok maradnak ⇒ egységre vetítve jelentősen csökkennek − például: értékcsökkenés, ha időarányos az elszámolás -

illetve bérleti díj − kapacitás-kihasználás jelentős növelése esetén a költségek jelentősen megnőnek, utána újra változatlanok maradnak például új beruházással az értékcsökkenés hirtelen megugrik − ezért nevezik lépcsőzetesen változó költségeknek is − nincs reagálási foka Reagálási fok adott költség hogyan követi a volumen-változást? illetve megmutatja, hogy az adott költségcsoportból mennyi az arányosan változó illetve a fix költség rész! Határköltség-számítás sajátosságai: Csak két költségcsoporttal számol fix illetve arányos költségek − ezért a reagálási fok segítségével meg kell állapítani az arányos költséget Sajátos értékelési sémát alkalmaz ⇒ ÁKN-struktúra 1.Árbevétel (növekmény) 2.Arányos költség 3.Fedezeti összeg (3=1-2) 4.Fix költség 5.Eredmény (5=3-4) Határköltség-számításnál a fix költséget nem osztjuk fel a termékekre Fedezeti költség-számítás

alkalmazásának területei: − variációs számítások például: Hol van a vállalat fedezeti pontja? − gyártmány-karakterisztikai számítás − gazdasági kalkulációk sémájaként alkalmazói: − gazdasági döntések előkészítői − illetve értékelői módszere: ÁKN-struktúra Kalkulációk rendszere a közvetlenül elszámolható költségekre vonatkozik Kalkuláció: 1) minden gazdasági, jövedelemezőségi számítás tágabb értelmezés 2) a termék, tevékenység önköltségének (egységre eső közvetlen költségnek) megállapítása szűkebb Célja, feladatai: − saját termelésű készletek értékelés alapjául szolgáló önköltség (előállítási költség) meghatározása Számviteli törvény által előírt előállítási költség részei: - utalványozható költségek - termékelőállítással szoros kapcsolatban levő költségek - vetítési alap szerint felosztott költségek nem részei: - igazgatási, egyéb

költségek - értékesítéssel kapcsolatos költségek − szolgáltasson adatokat, információkat az önköltség tervezéséhez − szolgáltasson adatokat a költségalakulás elemzéséhez, ellenőrzéséhez (belső információs cél) − segítse feltárni a költségcsökkentés lehetőségeit − szolgáljon alapul a termék, tevékenység árának kialakításához − szolgáljon alapul az optimális vezetői döntések meghozatalához Önköltség-számítással kapcsolatos alapelvek: − Igazságosság elve: - csak annyi, de legalább annyi költséget számoljunk el a termékre, amennyit megkövetel − Közvetlen költségként való elszámolás elve: - célszerű törekedni arra, hogy a költségek minél nagyobb része legyen a termékre közvetlenül elszámolható − Következetesség elve: - azonos jellegű költségeket az egyes időszakokban azonos módon kell elszámolni - legyen állandó a kalkulációs séma, kalkulációs sorok tartalmi azonossága az

egyes időszakokban - de ha a körülmények indokolttá teszik, a kalkuláció megváltoztatható − Teljesség elve: - minden költséget egyszer legalább el kell számolni − Időbeli elhatárolás elve: - több időszakot érintő költséget meg kell osztani annak arányában, ahogy az a költségre esik − Helyes vetítési alap megválasztásának elve: - önköltség meghatározásánál fontos - vetítési alapnak célszerű választani: szoros kapcsolat a vetítési alap változás és a felosztás között (regressziós számítás) − Költség igazságosság, következetesség elve − Közvetlen ráfordítás naturális mérésének elve: - értékbeni mutatóként természetes mértékegységet veszek vetítési alap - költségelemzésnél van jelentősége Milyen előfeltételek szükségesek az alapelvekhez? − bizonylati rend, bizonylati fegyelem − megfelelően működő költségutalványozási rendszer kidolgozása költség felmerülés jogosságának

elismerése (költség-igazságosság) − pontos, jól szervezett termelés előkészítés (megfelelő dokumentáció) Kalkulációval szemben támasztható követelmények: − rugalmas szemléletű legyen − kis munkaigényű legyen − adatai, információi gyorsan, megfelelő időpontban álljanak rendelkezésre Költségek / Ráfordítások − Költség: termelés, tevékenység érdekében felmerült élő-, és holtmunka pénzben kifejezett összege − ártényező − készletértékelési tényező − jövedelmezőségi tényező − Ráfordítás: adott időszaki eszközfelhasználás mennyiségben és pénzben kifejezett értéke − tágabb kategória − Önköltség: egy termék, termelési egység tényleges közvetlen költsége − Kiadás: pénzügyileg rendezett költség − például: értékcsökkenés nem kiadás! − Fedezeti séma lényege: − az árbevétel először a közvetlen költségeket fedezi − utána (ha marad belőle) a közvetett

költségekre is fedezetet nyújt Költségek csoportosítása Termelés terjedelmével összefüggésben − Fix (állandó) költségek ∆ ∆ Költség Összköltség (Ft) ∆ Költség (Ft) Egy egységre jutó költség ∆ Mennyiség Mennyiség − Pl.: raktárköltség, bérleti díj, értékcsökkenés (kivéve a teljesítményarányos) − Arányosan változó (proporcionális) költségek ∆ ∆ Költség Összköltség (Ft) 45 Költség (Ft) Egy egységre jutó költség o ∆ ∆ Mennyiség Mennyiség − Pl.: anyagköltség − Progresszív (arány feletti) költségek ∆ ∆ Költség Összköltség (Ft) ∆ Költség (Ft) Egy egységre jutó költség ∆ Mennyiség Mennyiség − mennyiség változásánál nagyobb ütemben változik − Pl.: túlóra − Degresszív (arány alatti) költségek ∆ ∆ Költség Összköltség (Ft) ∆ Mennyiség Költség (Ft) Egy egységre jutó költség ∆ Mennyiség − mennyiség

változásánál kisebb ütemben változik − Pl.: üzemi általános költségek Megjelenési forma szerint: valamilyen költséget milyen ráfordítás okoz? − Tárgyi jellegük szerint − értékesítéshez kapcsolódó − termeléshez kapcsolódó − Típusuk szerint − költségnemek Összetétel szerint: − Elemi költségek − költségnemek (Számviteli törvény szerint) összehasonlíthatóság illetve következetesség elve miatt − Összetett költségek − több elemi költségből állnak − Pl.: gépköltség (anyag-, energiaköltség, értékcsökkenés stb) Tervezés, utalványozás, elszámolhatóság szerint: − Közvetlen termelési költség − termeléssel kapcsolatban felmerült költségek − Közvetett termelési költség − összes többi értékvesztés, selejt, igazgatási költség stb. Költség okozati elv: − minden költséget adott termékhez vagy szolgáltatáshoz kell kapcsolni (∼termelési folyamathoz) közvetlen költségek

Termeléssel való kapcsolat szerint: − Alapköltségek Közvetlen költségek − Járulékos költségek Közvetett költségek Kalkulálhatóság szerint: − Kalkulálható költségek előállítási költség (anyag, értékcsökkenés stb.) − Nem kalkulálható költségek közvetett költségek Technológiai folyamat szerint: − termelési folyamaton belüli műveletek műveleti költségek Költségek - Példamegoldás − Költségek elosztása: Minimális előállítási költség része Választható, hogy része-e? döntéstől függ (piac elbírja-e?) Nem része az előállítási költségnek − segédanyag: − például: kenőanyag, ragasztó − függ: - rá tudja-e osztani? belső korlát - piac külső korlát − közvetlen termelők költségtérítései − például: tanulmányi út, kiküldetés, étkezési utalvány − nem része! − csomagolás − nem termelési, hanem értékesítési költség! − energia rezsi − választható −

értékcsökkenés választható − értékvesztés nem része! − befejezetlen termelés leltár szerinti értéke − elvileg le kellene vonni, de a következő időszakban úgyis elszámolja − Minimális előállítási költség: 10.426 e Ft − Minimális önköltség: 10.426 Ft/db − Választható költségek: 2.950 e Ft − Maximális előállítási költség: 13.376 e Ft = Minimális + Választható − Maximális önköltség: 13.376 Ft/db − Minimális előállítási költség része: − Nyers-, és alapanyag-felhasználás − Hulladékmegtérülés csökkenti − Termékre utalványozott bérköltség − Termékre utalványozott túlóraköltség − Közvetlen bérek TB-járuléka − Választható: − Segédanyag-felhasználás − Speciális gyártóeszköz értékcsökkenése − Termelő gépek energiaköltsége − Termelő gépek fogyóanyagköltsége − Termelő gépek értékcsökkenése − Termelő gépek bérleti díjai − Segédüzemek

átterhelt költségei − Nem része az előállítási költségnek: − Közvetlen termelők költségtérítései − Csomagolási költség − Közvetlen termékreklám költsége − Termelő üzem igazgatási költségei − Egyéb igazgatási költségek − Nyers-, alapanyagok értékvesztései − Késztermék értékvesztése Költséggazdálkodás fontosabb módszerei: − Felhasználási normák, normatívák − Megállapítási módjuk szempontjából lehetnek: − műszaki számításokon, − statisztikai átlagokon, − becslésen, − gyakorlati tapasztalatokon alapuló normák. − A normák mennyiségi (db, kg, idő) elemekből és értékegységekből (anyagár, kategóriabér) tevődnek össze, így pontosságuk e két tényező reális meghatározásától függ. − Költségváltozási tényező alkalmazása − A költségek tervezésénél, elemzésénél (elsősorban a ktgnem és ktghely számadásban) − A fedezeti költségszámításnál

hasznmosítjuk − Fedezeti költségszámítás Fedezeti pont: − az a termelési / árbevételi pont, ahol a vállalat eredménye éppen nulla lesz 1. Árbevétel 2. Proporcionális költség 3. Fedezeti összeg (1-2) 4. Fix költség 5. Eredmény (3-4) Reagálási fok − a termelés változása mennyivel változtatja meg a költségeket? − illetve megmutatja az arányosan változó költségek arányát Átlagos reagálási fok: Redukált prop. költség / összköltség Fedezeti összeg számításának alkalmazási területei − vállalati / üzemi szintű döntéshozatal − milyen eredmény és összköltség tervezhető különböző árbevétel, kapacitás-kihasználás és költség-változás esetén? − bizonyos eredmény eléréséhez a költség változását feltételezve milyen árbevétel és kapacitás-kihasználás társul? fedezeti pont és különböző mutatók számítása − költséggazdálkodás egyik módszere − cél: költségminimum és

profitmaximum − eredmény tervezése eredmény növeléséhez: - áremelés - termelés-növelés - költség-csökkentés Kalkuláció Önköltségszámítás − Vállalati Önköltségszámítási Szabályzat (Vösz) készítése kötelező 1998.jan1-től, ha Nettó árbevétel - Elábé - Alvállalkozói teljesítmények > 1 milliárd Ft és Költségek - Elábé - Alvállalkozói teljesítmények > 500 millió Ft − utókalkuláció kötelező tényleges előállítási önköltséget meg kell állapítani − Tartalma: − előkalkuláció rendje (EKA) − utókalkuláció rendje (UKA) Számviteli törvény csak ezt szabályozza − gazdasági kalkuláció − általános költségekkel való gazdálkodás rendje − Árszabályzat − régen döntően önköltségen alapuló árképzést alkalmaztak összekapcsolták az árszabályzatot és az önköltségszámítást ma: csak a hatósági áras termékeknél - például: személyszállítás − titkosnak

minősül − ár: költségekre és eredményre fedezetet nyújt Vállalati Önköltségszámítási Szabályzat árellenőrzést biztosít (számviteli adatok) Kalkuláció feladatai ⇒ adatot szolgáltat a: − Saját termelésű készletek értékeléséhez − önköltség-tervezéshez illetve önköltség-csökkentéshez is − könyvviteli elszámolásokhoz − árképzéshez − gazdasági döntésekhez Vállalati Önköltségszámítási Szabályzat tartalma − Kalkuláció tárgya − sorozat − db-szám − időszak legyártott mennyiség befejezetlen termelés leltározásával − megrendelés − tevékenység egy egysége (például: 1 árutonna-km) − Munkaszám-rendszer kalkuláció tárgyát / egységét azonosítja − termékcsoport − sorozat − üzem − év − Kalkuláció módszere − Közvetlen költségeket kigyűjtő és elszámoló módszer − Osztó kalkuláció − Egyszerű osztó kalkuláció − Egyenértékszámos osztó kalkuláció

− Pótlékoló kalkuláció − Vegyes kalkulációs módszer − Normatív kalkuláció módszere − Vállalkozás kalkulációs sémája és annak tartalma − nincs kötelező kalkulációs séma mindig az adott vállalkozás dolgozza ki Kalkulációs tételek EKA UKA (mennyiségben és értékben) 1) Közvetlen anyagköltség - nyers-, és alapanyagok Bruttó normák alapján Tényleges felhasználás - vásárolt félkésztermékek Beszerzési vagy Beszerzési áron vagy (alkatrészek) ajánlati áron átlagos beszerzési áron vagy elszámolóáron ± árkülönbözet - kellékek - le: hulladék - le: hulladék - technológiai energia (csak bizonyos - le: értékesíthető - le: értékesíthető helyeken) melléktermék melléktermék (eladási áron) (eladási áron) - Anyagok között nyilvántartott egy Tervezett előállítási ktg-en Tényleges beszerzési áron vagy éven belül elhasználódó speciális vagy ajánlati áron tényleges előállítási

gyártóeszközök(csak egy termékhez db-, vagy időarányosan közvetlen önköltségen használható fel) 2) Közvetlen bér üzemenként bontott tényleges törzsbér technológiának megfelelő - óra átlagórabér - teljesítmény - alapja: műveleti tervek 3) Közvetlen bér járulékai előkalkulált közvetlen bér tényleges törzsbér - törzsbéren kívüli bér arányában arányában - TB - Eü. hozzájárulás 4) Közvetlen écs. értékcsökkenés tervezett tényleges feladás - speciális szerszám összege szerinti összeg - licencdíj, szabadalmi díj 5) Egyéb közvetlen költség - bérmunkadíj (STK megmunkálásért) szerződés szerinti (ajánlati) tényleges számlázott összeg - saját termékek helyszíni szerelési áron költségei (szállítás, napidíj stb.) tényleges elszámolás alapján - gépköltség tervezett összeg = Előállítás közvetlen önköltsége illetve Technológiai önköltség, ha a gépköltség is benne van +

Értékesítési különköltség tervezett összeg tényleges költség (pl. reklám ktg) ajánlati ár = Értékesítés közvetlen önköltsége + Üzemi általános költség diktált vagy tervezett tényleges pótlékkulcs vagy előző időszaki tény pótlékkulcs = Üzemi szintű önköltség − például: üzemi általános költség 6 M Ft; vetítési alap a közvetlen munkabér 1,5 M Ft pótlékkulcs = (6/1,5)*100 = 400% egy termékre jutó üzemi általános költség = egy termék közvetlen bérköltsége x 400% − szerszámok:  speciális: egy konkrét termékhez kapcsolódik ( 7-es számlaosztály)  általános: több termékhez kapcsolódik ( 6-os számlaosztály) − ha az EKA árképzési funkciókat is szolgál árvetési kalkuláció − árképzésnél nem illik figyelembe venni (hatósági árnál nem lehet): − vásárolt készletek értékvesztése − kutatás-fejlesztés − garanciális költség − terven felüli értékcsökkenés −

árképzés másik formája: Bruttó fedezet alkalmazás ⇒ termék közvetlen költsége ± áreltérítés az eladási ár fedezze a közvetlen költségeket, fel nem osztott költségeket és nyereséget − költségelemzés: vizsgálni kell költségelemenként az EKA-hoz képest történt eltérést az UKA-ban − költségellenőrzés: − termelés folyamatában történő ellenőrzés selejt további felhasználását akadályozza meg − UKA alapján utólagos ellenőrzés − VÖSZ további tartalma: − fel nem osztott költségekkel való gazdálkodás − rezsiköltség tartalma; tervezése; kiértékelése; utalványozási rendszere Kalkuláció módszerei (1) Egyszerű osztó kalkuláció − ha az üzem egy terméket gyárt − például: Nyitó befejezetlen termelés 100 e Ft Tárgyidőszaki közvetlen költségek 2000 e Ft Hulladék 50 e Ft Záró befejezetlen termelés 150 e Ft Termelés 1000 t ⇒ Összes költség:1900 e Ft ⇒ Önköltség: 1900 Ft/tonna (2)

Egyenértékszámos osztó kalkuláció − azonos alapanyagból, azonos technológiával rokon termékeket gyártanak, amelyek csak egy adatban térnek el - például: tégla vezértermék − például: Megnevezés „A” „B” Termelés (db) 5.000 6.000 Egyenértékszám 1,2 0,8 Átszámított mennyiség (db) 6.000 4.800 Felosztott költség (e Ft) 12.000 9.600 Egység önköltség (e Ft) 2.400 1.600 − összes átszámított mennyiség: 20.800 db − tárgyidőszaki befejezett termelés: 41.600 e Ft ⇒ vezértermékre 2000 Ft/db „C” 10.000 1 10.000 20.000 2.000 (3) Pótlékoló kalkuláció − rezsiköltséget meghatározott vetítési alap segítségével osztjuk fel termékek / tevékenységek között - például: üzemi általános költségeket − például: az üzem általános költsége: 20.000 e Ft − a gyártott termékek: ⇒ termékre felosztott üzemi általános költség „A”10.000 normaóra ⇒ 5.000 e Ft „B” 20.000 normaóra ⇒ 10.000 e

Ft „C” 10.000 normaóra ⇒ 5.000 e Ft Σ: 40.000 normaóra ⇒ 500 Ft / normaóra − de Számviteli törvény szerint szűkített önköltség nem alkalmazható, kivéve ahol a termelési folyamatot kalkulálják - például: nyomdaüzem - a főüzem költségeinek jelentős része közvetlen költség − a teljes önköltség szintén nem alkalmazható - vetítési alap segítségével (de nem naturális, hanem értékadatok alapján) + közvetlen önköltség (4) Vegyes kalkulációs módszer − pótlékoló kalkulációt és egyenértékszámos osztó kalkulációt is alkalmaznak (5) Normatív kalkuláció módszere − leghatékonyabb, de Magyarországon kevesen alkalmazzák − alapfeltételei: − kiforrott (állandó) technológia − tömegtermelés − bizonylati fegyelem maradéktalan betartása − minden terméknek kalkulációs lapja van előkalkuláció − a kalkuláció csak az ettől való eltéréseket gyűjti ki − kalkulációs lap tartalma: 1) Norma

szerinti költség ± 2) Norma-változtatás = 3) Folyó norma nyilvántartás szerint ismert ± 4) Normától eltérő felhasználások = 5) Tényleges közvetlen önköltség