Sociology | Children protection » A gyermekszegénység

A gyermekszegénység 1. A probléma megfogalmazása, téma megjelölése A gyermekszegénység napjaink egyik legnagyobb problémája. Ma Magyarországon mélyszegénységben kétszázezer, rejtett szegénységben csaknem kétszer ennyi gyerek él. Ennek következtében az elmúlt években újra megnőtt az alultáplált gyerekek száma. Rejtett szegénységben élnek azok a családok, amelyek háztartása fel van szerelve különböző elektronikai eszközökkel, de ezek árát a gyerekek étkeztetésén, ruházkodásán és egyéb szükségleteinek kielégítetlenségén spórolják meg. A gyermekek jövedelmi helyzete, életminősége nem választható el az őket nevelő családokétól, s a hiányok halmozódása minden életkorban kritikus helyzetet hoz létre. Ám a gyermekkor annyiban is speciális szakasza az emberi életnek, hogy egy gyermeknek nincs ideje kivárni a feltételek javulását, neki a számára adott körülmények között kell(ene) egészségesen fejlődnie,

a korának megfelelő érzelmi, értelmi és szociális érettséget elérnie. A szegénységben felnövekvő gyermekek azonban gyakran olyan tartós hátrányokat szenvednek el, melyek alapvetően meghatározzák és behatárolják későbbi lehetőségeiket is. 2. Hipotézisek 1. hipotézis: A gyermekszegénység által veszélyeztetett csoportok a három- és többgyermekes, az egyszülős családok, valamint azok a családok, ahol van roma családtag. 2. hipotézis: A gyermekszegénység kialakulását leginkább a munkaerő-piaci helyzet és az emberi kapcsolatok határozzák meg, vagyis a kevés erőforrással rendelkező családok fokozottan veszélyeztetettek. 3. Operacionalizálás, konceptualizálás A gyermekszegénység, (mint a szegénység általában) az élet fenntartásához szükséges anyagi javak, és az ezzel együtt járó érzelmi közeg hiányával írható le. Mivel a gyerek számára a család, illetve a szülő által megteremtett fizikai és érzelmi

közeg az a világ, amely közvetíti a külvilág információit, ezért a szülők rendelkezésére álló erőforrások (alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, alacsony jövedelmi-fogyasztási szint) alapvetően meghatározzák a gyermeket körülvevő világot. E kevés erőforrással rendelkező családok a gyermekek számára is csak egy szűkített létet tudnak biztosítani, ezáltal pedig ezeknek a gyerekeknek a jelenébe bele vannak írva a felnőttkori szegénységkockázatok. 4. Adatgyűjtés A következő gyermekszegénységgel kapcsolatos megfigyelések egy kérdőíves adatfelvételen alapulnak, melynek elsődleges célkitűzése a szociális ellátásokhoz való hozzájutás vizsgálata mellett az alsó jövedelmi harmadban élők helyzetének leírása volt. Ezek az elemzések azt mutatják, hogy a gyermekek esetében a legnagyobb a tartós szegénység kockázata. 1 1. sz táblázat A hátrányok együtt járása az egyes jövedelmi harmadokban

(százalékban) Hány területen jelentkeznek a hiányok? Összesen 0–2 terület 3–5 terület 6–7 terület Alsó jövedelmi harmad Középsõ jövedelmi harmad 13,2 29,4 53,2 52,0 33,6 18,6 100,0 100,0 Felsõ jövedelmi harmad Összesen N (db) 34,6 25,9 415 60,7 55,4 889 4,7 18,7 300 100,0 100,0 1604 2. sz táblázat A gyermekek megoszlása a gyermekellátások igénybevétele alapján Az ellátásban részesülõk N % 1511 93,0 1032 63,5 317 19,5 618 38,1 935 57,6 Családi pótlék Kiegészítõ családi pótlék AdóRészben kedvezmény Teljes mértékben Összesen Az ellátásban nem részesülõk N % 115 0,7 594 36,5 691 42,4 3. sz táblázat Alapvető hiányosságok az aktív és az inaktív háztartásokban (százalék) Napi 3 étkezés Nincs aktív Van aktív Összesen N (db) 10,1 3,9 14 426 Napi gyümölcs és hús fogy. 56,6 20,2 76,8 898 2 Alapvető higiénia 33,8 8,1 41,9 300 Meleg téli ruha 10,6 4,4 15 1624 4. sz táblázat Az egyes

szükséglettípusok szempontjából hiányt szenvedő gyermekek aránya a háztartásban nevelkedõ gyermekek száma szerint (százalék) Felnőtt Gyerek Lak-hatás fizikai fizikai Oktat-ás Ünnepek Fontos tevékenységek 1 gyermek (N=299) 77,9 18,1 28,4 58,7 26,4 71,9 81,5 18,3 30,2 56,4 28,5 76,1 83,3 25,0 48,5 60,4 40,4 83,9 81,7 21,4 38,6 58,8 33,8 79,1 2 gyermek (N=540) 3 és több gyermek (N=765) Teljes minta (N=1604) 5. sz táblázat Az egyes szükséglettípusok szempontjából hiányt szenvedő gyermekek aránya településtípusok szerint (százalék) Felnőtt fizikai Gyerek fizikai Lakhatás Oktatás Ünnepek Fontos tevékenységek 86,4 27,3 53,6 71,2 27,3 63,6 86,9 23,9 30,6 64,8 45,9 76,1 85,5 23,0 33,8 59,1 30,5 83,4 Község (N=732) 76,2 18,0 42,2 54,5 33,3 76,9 Teljes minta (N=1624) 81,6 21,2 38,5 58,8 33,7 78,1 Budapest (N=110) Megyeszékhely (N=222) Más város (N=560)  N=1085 3 6. sz

táblázat A leggyakoribb kielégítetlen szükségletek csoportonként Fontos 6-7 Felnőtt Gyerek Lakhatás Oktatás Ünnepek fizikai fizikai tevékenységek hátrány Alsó jövedelmi harmad X X X 0–6éves korosztály 3 vagy több gyerek X Település: Budapest X X X Nincs aktív felnőtt X X X X X X X Nincs aktív felnőtt, és X X X X X X X van roma háztartástag 5. Adatok feldolgozása, elemzése 1. sz táblázat A "szegény" minta legalacsonyabb jövedelmi harmadában lényegesen több azoknak a gyermekeknek a száma, akik az alapvető fizikai szükségleteikben is hiányt szenvednek, lakhatási feltételeik rosszabbak, és a családi ünnepek kevéssé részei mindennapjaiknak. Egyértelműen megállapítható, hogy minél kevesebb a jövedelem, annál kevésbé kielégítettek a szükségletek, annál több fajta szükséglet kielégítetlen, illetve annál több területen jelentkeznek a hiányosságok. 2. sz táblázat A következő táblázat adatai azt

mutatják, hogy a családi pótlék szinte minden gyermekhez eljut. A három,- illetve több gyermekes családok esetében azonban az adórendszeren keresztüli, s így jövedelemhez/munkához kötött ellátást viszont csak e családok 57,6%-ában tudják a szülők igénybe venni. Az egy és több gyermekes családokban a gyermekek 42,4%-a él olyan háztartásban, amely semmiféle segélyben (például kiegészítő családi pótlék, gyermekvédelmi ellátás, lakásfenntartási támogatás, jövedelempótló támogatás stb.) nem részesül Ennek oka a megkérdezések alapján leginkább az, hogy a segélyezésből kimaradók többsége, a szegények "elitjét" képviseli: jövedelmük magasabb a segélyezési minimum szintnél, több köztük az aktív kereső, jövedelmük inkább a piacról származik, kevesebb gyermekük van, s kevesebb a roma család a körükben. 3. sz táblázat Az aktív felnőtt hiánya a gyermekek szükségleteinek kielégítését is igen

kedvezőtlenül befolyásolja. Azoknál a gyermekeknél, akik ezekben a háztartásokban élnek, az alapvető fizikai szükségletek kielégítése is komolyan veszélyeztetett: 56,6%-uknál a naponkénti gyümölcsfogyasztás, 10,1% számára a napi háromszori étkezés, 10,6%-uk esetében a meleg téli ruha sem biztosított. A háztartások felszereltsége is jelentősen elmarad a minta átlagos szintjétől. Ezeknek a gyermekeknek 33,8%-a olyan háztartásban él, ahol az alapvető higiénia sem biztosított: 30%-uk olyan lakásban él, ahol nincs vízvezeték, 23,5%-uk lakásában nincs fűthető szoba, egyötödük nem ismerheti saját környezetéből a hűtőszekrény, 15%-uk pedig a mosógép használatát. 4 4. sz táblázat A gyermekszám alakulása e szegényeket reprezentáló háztartási mintában – a mintaválasztás jellegéből adódóan – jelentősen eltér a teljes népességre jellemzőtől. Itt a gyermekes háztartások 18,7%-a egy, 33,6%-a kettő, 47,7%-a

három és több gyermeket nevel. A gyermekek 47,7%-a tehát olyan háztartásban él, ahol három vagy több 18 éven aluli eltartott kiskorú van. A másodmagukkal nevelkedők aránya 33,6%, az "egykék" 299-en vannak (18,6%). A két vagy több testvérükkel nevelkedő gyermekek közülük a legszegényebbek: azok a gyermekek, akik két vagy több testvérükkel (néhány esetben egyéb kiskorú rokonnal) élnek együtt, az oktatási és a felnőtt fizikai szükségletektől eltekintve minden más vizsgált szempont szerint rosszabb helyzetben vannak, mint a többiek. A hátrányok együttjárása, a többféle szükségletet érintő hiány egyértelműen a sokgyermekes háztartásokban élőket sújtja leginkább. Míg az egykék és az egytestvéresek közül minden 910 gyermeknél figyelhető meg a hátrányok súlyos halmozódása, a több testvéres gyermekek közül már minden negyediknél. 5. sz táblázat Jövedelmi szempontból a községi szegény gyermekek

vannak a legrosszabb helyzetben. Ez leginkább az ünnepek szűkösségében (33,3%), és a fontos gyermeki tevékenységek elmaradásában (76,9%) nyilvánul meg. A városokban leginkább az alapvető fizikai szükségletek kielégítése marad el, mint a felnőttek megfelelő ruházkodása, illetve az alapvető táplálkozási szükségletek kielégítése (kétnaponta hús fogyasztása 74%-ban, valamint napi egyszeri meleg étel 14%-ban nem biztosítható), addig a községekben élő gyermekek háztartásaiban ez kevésbé fordul elő. A lakás minőségével összefüggő problémák a fővárosi szegény gyermekek esetében a legjellemzőbbek: ők azok, akik a többi településtípuson élőkhöz képest nagyobb arányban élnek sötét, nyirkos, egészségtelen és nem biztonságos környezetben lévő, anyagilag nehezen fenntartható, zsúfolt lakásokban. A községekben lakó szegény gyermekek elsősorban a lakások komfortfokozatát tekintve vannak hátrányos helyzetben.

A vezetékes víz, a lakáson belüli WC, fürdőszoba hiánya jóval jelentősebb arányban része életüknek, mint a városi gyermekekének. 6. sz táblázat A vizsgálat egyértelműen megerősíti, hogy a magyar társadalomban a leghátrányosabb helyzetben a roma és az aktív kereső nélküli családok vannak. Adataink szerint a családok számára a szükségletek kielégítésének sorrendjében a gyermekek táplálkozása, ruházkodása áll az első helyen, a felnőttek, ha kell, inkább önmagukat szorítják háttérbe. A gyermekek fizikai szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos gondok azokban a legszegényebb, aktív keresőt nélkülöző háztartásokban fordulnak elő, melyekben van roma családtag. E szegények legszegényebbjeinek gyermekei szenvedik el a legtöbb hátrányt, s az ünnepektől is megfosztottak. A gyermekek megfelelő fejlődéséhez a fizikai bajok elkerülése mellett a mentális egészség is nélkülözhetetlen. A gyermekeket érő

lelki ártalmak vizsgálatára a kérdőíves módszer nem igazán alkalmas, azonban az ünnepekkel kapcsolatos kérdéscsokor (karácsony, születésnap) mégis némi adalékkal szolgálhat e témához. Az életnek biztonságot nyújtó kereteit minden gyermek számára a tevékenységek (felkelés, reggeli, játék, iskola, ebéd, alvás stb.) állandó egymásutánisága adja. A mindennapok rutinszerű egyhangúságát törik meg az ünnepnapok, amelyek a gyermekek érzelmi érettségét megalapozva segíthetik fizikai fejlődésüket, s mindez később lehetőséget teremthet számukra életminőségük javítására is. 5