Commerce | External trade » Németh Ildikó - Magyarország és Németország gazdasági kapcsolatai

Datasheet

Year, pagecount:2004, 7 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:113

Uploaded:February 13, 2006

Size:129 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

Házi dolgozat Magyarország-Németország kétoldali kapcsolata Németh Ildikó Kiegészítő gazdász szak Szombathely II. évfolyam Magyarország és Németország kétoldali kapcsolata Dolgozatomban a választásom többnyire, azért erre a két országra szűkült, mert külpolitikai helyzetében és törekvéseiben sok hasonlóság volt és van napjainkban is. Sőt mióta hazánk is tagja az Európai Uniónak, azóta célkitűzéseink is közel azonosak. Ezen kívül ugyanazon értékrendhez és politikai- gazdasági rendszerhez tartoznak, valamint összeköti őket még a NATO- szövetségesi viszony, és az európai integrációs rendszer is. Fontos még megemlíteni, hogy rendkívül szoros az emberi és kulturális kapcsolatuk. Kapcsolatuk a Tanácsköztársaság idején A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása előtt mindkét ország nézete megegyezett, amely a nemzetközi elszigeteltségben és az egyoldalú antantorientációban mutatkozott meg. A

politikusok a wilsoni elvekre alapoztak, és célul tűzték ki a történelmi határok fenntartását. Ennek következtében ellentétes viszonyok alakultak ki a szomszédos államokkal. Súlyos csapás volt számukra a diplomáciai kapcsolatok szűkössége, valamint a gazdasági blokád, így Németország a szövetséges országokra, Magyarország pedig a szomszédos Ausztriára korlátozódott. A magyarnémet kapcsolat rendezéséhez szükség volt az antanthatalmak engedélyezésére, és a békeszerződés megkötésére. 1 Németország gazdasági helyzete napjainkban Európa egyik legnagyobb gazdasága Németország. A térségben a bruttó hazai terméknek az 1/3-át ő állítja elő. 1 Tokody Gyula: Németország és a Magyarországi Tanácsköztársaság, Kossuth Könyvkiadó, 1980. Németország gazdasági mutatói 2 2000 2001 2002 2003 GDP értéke folyó áron Mrd EUR 2,025 2,073 2,110 2,130 GDP növekedése változatlan áron % 2,9 0,8 0,2

-0,1 1 főre jutó GDP folyó áron EUR/fő 24.683 25.162 25.591 25.808 Infláció % 1,4 2,5 1,3 1,1 Munkanélküliségi ráta % 9,6 9,4 9,8 10,1 Export éréke Mrd EUR 598,2 638,3 651,3 661,6 Import értéke Mrd EUR 537,9 542,8 518,5 531,9 Folyó fizetési mérleg egyenlege Mrd EUR -22,6 2,3 48,9 50,9 Költségvetés egyenlege a GDP%-ban % -1,3 -2,9 -3,5 -4,0 Közvetlen külföldi tőkebefektetések Mrd EUR 54,0 48,3 40,4 13,0 A táblázatból látható, hogy az évek során a bruttó hazai termék értéke kisebb arányban növekszik. Az egyre erősödő export, nem tudta ellentételezni a belföldi kereslet hatását, így a 2003-as évben a GDP 0,1%kal csökkent. Magyarország helyzete, lehetőségei az EU-ban Hazánk EU-hoz való csatlakozása során részesévé vált az egységes belső piacnak, amely megkönnyíti a Magyarországra szállított termékek továbbszállítását más tagállamokba. Újabb szabályok jelentek meg,

melyek betartását minden tagország köteles követni. Többek között kiterjed ez a vámpolitikára is, így az importtermékekre korábban kivetett vámok egy része alacsonyabbak lettek, másik fele pedig növekedett, vagy változatlan maradt. Magyarország egy exportorientált ország, ezért rendkívül fontos számára a külkereskedelmi kapcsolatai. 2 www.kulugyminiszteriumhu/NR Magyarország külkereskedelmi áruforgalma 2001 2001/2000 M/euró % 3 Részesedés 2001-ben (%) KIVITEL Európai Unió (15) 25 225 110,0 74,3 Európai Unió (25) 27 488 110,8 80,9 Magyarország összesen 33 983 110,3 100,0 Európai Unió (15) 21 691 106,6 57,8 Európai Unió (25) 24 291 107,3 64,7 Magyarország összesen 37 535 107,8 100,0 BEHOZATAL A táblázat alapján levonható, hogy Magyarország 2001-es évben is leginkább az Európai Uniós országokkal kereskedett, így a csatlakozással több lehetőség adódik a megfelelő gazdasági együttműködésre.

Magyarország- Németország A kétoldalú kapcsolatot a partneri együttműködés, NATO tagság és az európai uniós tagság feladatai határozzák meg. Hazánk számára Németország az első számú, ugyanis a tőlünk szállított áruk fele a németeknél kerül eladásra. A forgalomnak mintegy 66 %-át Bajorország, Baden-Württemberg és Észak Rajna Vesztfália adja. Ezen területeken kívül még négy tartománnyal működtet úgynevezett Fórumot és további két területtel tart gazdasági együttműködést, a Saar-vidékkel, valamint a SzászAnhalttal. Az 1990-es években hazánk a német tőke célországa lett. Ebben az időben megnövekedett Magyarország területén a külföldi befektetések száma. Legismertebbek a Deutsche Telekom , az Audi és a Bosch. A befektetések leginkább a szolgáltatás nyújtásra, a műszeriparra, fémfeldolgozásra, valamint az elektronika területére terjedt ki. A következő táblázat részletesen közli a kivitt és behozott

tételeket. 3 www.eu2004hu/indexphpop=csatlakozas A magyar- német külkereskedelem áruszerkezete ( M EUR) 4 KIVITEL 2002 2003 Összesen: 12954,8 Élelmiszer, ital, dohány BEHOZATAL 2002 EGYENLEG 2003 2002 2003 12933,1 9690,1 10351,9 3264,7 2581,2 472,8 435,4 138,6 169,8 334,2 265,6 Nyersanyagok 134,7 143,7 89,4 98,9 45,3 44,8 Energiahordozók 76,4 65,9 27,5 34,2 49,0 31,7 Feldolgozott termékek 3625,4 3011,9 3680,3 3810,7 -54,9 -798,8 Gépek, gépi berendezések 8645,4 9276,1 5754,3 6238,2 2891,1 3037,9 Értékváltozás és a forgalom megoszlása a 2003-as évben (%) Index (2003/2002) Megoszlás KIVITEL BEHOZATAL KIVITEL BEHOZATAL Összesen: 99,8 106,8 100,0 100,0 Élelmiszerek,ital, dohány 92,1 122,5 3,4 1,6 Nyersanyagok 106,7 110,6 1,1 1,0 Energiahordozók 86,3 124,5 0,5 0,3 Feldolgozott termékek 83,1 103,5 23,3 36,8 Gépek, gépi berendezések 107,3 108,4 71,7 60,3 A megoszlási

oszlopból kiolvasható, hogy a gépi berendezések adják az export 71,7 %-át. A legkisebb kivitelt az energiahordozók mutatják, melynek értéke 0,5 %. A behozatal esetében is a gépek vezetnek, 60,3 %-kal, és szintén az energia rendelkezik a legkisebb behozatali aránnyal, azaz 0,3 %-kal. A másik leginkább exportált tétel a feldolgozott termékek, ez a behozatalra is igaz. Minkét ország szempontjából nagyon fontos a termékek kölcsönös elismerése, ennek betartására az Európai Bizottság és az Európai Bíróság figyel. 4 www. Kulugyminiszteriumhu/NR A magyarok Németországban A két ország gazdasági, politikai kapcsolatán kívül említésre méltó még az emberi kapcsolatok is. Rengeteg magyar lakik kinn az országukban, ugyanis a második világháborútól kezdve folyamatos bevándorlási hullám indult meg. Jelenleg mintegy 120 000 magyar él Németországban. Ennek következtében a németek - annak érdekében, hogy a magyarok

teljesen ne szakadjanak el az otthonuktól, kultúrájuktól – különböző dolgokat biztosítanak a számukra. Többek között magyarnyelvű szentmisét hallgathatnak az ország több pontján, létezik egy magyar gimnázium is, különböző magyar nyelvű újságok jelennek meg, vannak cserkészcsapatok is, és még nagyon sok lehetőséget nyújtanak számukra. Remélhetőleg mind a politikai, társadalmi, gazdasági jó viszonyt továbbra is fenn tudjuk tartani. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a német kancellárral való találkozáson hangsúlyozta, hogy a két ország között nincsen sem érdemi, sem pedig komolyabb vita, de hozzátette, veszélyeztetheti az európai együttműködést. 5 5 www.mehhu/tevekenyseg/tevehirek/nemetkancellar hogy a nemzeti érdek nem Irodalomjegyzék: 1) Norbert Elias: A németekről, Helikon Kiadó, 2002 2) Földesi Margit és Szerencsés Károly: A rebellis tartomány, Magyar Könyvklub- Helikon Kiadó, 1998 3) Tokody

Gyula: Németország és a Magyarországi Tanácsköztársaság, Kossuth Könyvkiadó, 1980 4) www. mehhu/ tevekenyseg 5) www.kulugyminiszteriumhu/ NR 6) www.eu2004hu/indexphpop=csatlakozas