Sociology | City sociology » Településszociológia tételek

Településszociológia tételek 1. A szociológia története, a szociológia módszere, kapcsolata más tudományokkal A szociológia a viszonylag modernebb tudományok körébe tartozik, története alig több, mint két évszázados. A szociológia társadalomtudomány, humántudomány, a bölcsészettudományok körébe tartozik. A szociológia a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány. A szociológiai vizsgálatok nem a probléma leírására törekszenek, hanem annak megértésére, az összefüggések magyarázatára, az okok felderítésére. A szociológiai vizsgálat célja valamilyen társadalmi csoport megismerése, jellemzőinek feltárása. A vizsgált probléma megértésére kell törekedni, a jelenség okainak feltárására. A klasszikus szociológiai vizsgálat menete 6 lépésre tagolódik: 1. Problémamegfogalmazás 2. Elméleti hipotézisek megfogalmazása a vizsgálni kívánt jelenségről, régebbiek is felhasználhatóak, újakat is meg

lehet fogalmazni 3. Operacionalizálás: a kutatás tárgyának mérhető formában való megfogalmazása (mivel mérhető az alkoholizmus pl.?) 4. Adatgyűjtés (KÉRDŐÍV!!!!!!!!!!!!, megfigyelés, mintavétel, stb) 5. Begyűjtött információk rendszerezése, szelektálása, elemzése, milyen jellemzők mutathatók ki 6. Eredmények közzététele Kapcsolata más tudományokkal: Több tudományágra támaszkodik: - közgazdaságtudomány: minden kérdésnek van gazdasági alapja - szociálpszichológia: csoportközi viszonyokkal foglalkozik - statisztika: tények - történettudomány: minden kérdésnek van története - antropológia - néprajz Ágazatai: - gazdaságszociológia – ipari és üzletszociológia - településszociológia - városszociológia - oktatásszociológia - művelődésszociológia - vallásszociológia - nevelésszociológia - családszociológia - ifjúság, idős emberek szociológiája - deviáns magatartás szociológiája - tömegkommunikáció

szociológia - politikaszociológia A szociológia egyes ágait a makrotársadalmi konfliktusok hozzák létre, pl.: diáklázadás: ifjúságszociológia. Különbség a szociográfiától: mindkettő ugyanazt vizsgálja, de a szociológia tudományos eszközökkel, a szociográfia irodalmi eszközökkel (leíró). 2. Társadalmi struktúra, szerkezet, egyenlőtlenség, rétegződés, szegénység, társadalmi rétegződés Magyarországon (Matolcsy, Erdei, Ferge, Kolosi, Szelényi) Társadalmi szerkezet: a társadalmon belül élő egyéneknek és családnak nagy tömbökbe való elrendeződése, melyek különböznek egymástól a társadalmi munkamegosztás alapján, az érdekeik is eltérőek. Társadalmi egyenlőtelenség: az egyének és a családok, valamint más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban milyen különbségeket mutat. Szempontok: vagyoni helyzet, jövedelem, munkakörülmények, lakásviszonyok, lakóhely környezete, műveltség, szabadidő

mennyisége és eltöltése, egészségügyi állapot. Másik típus: egyes társadalmi pozíciókba való bejutás esélyének egyenlőtelensége, ez az esélyegyenlőtlenség. Társadalmi réteg: foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely és jövedelem nagysága alapján definiált társadalmi kategória. Szegénység: szociológiai szempontból az alacsony jövedelmet és az ebből adódó egyéb gondokat, hátrányokat jelenti. Abszolút szegénység: létminimum szintje alatti jövedelemből élők, relatív szegénység: a társadalom átlagánál szerényebb körülmények között élők, depriváció hátrányos helyzet: valamitől való megfosztottság. A létminimum a legjobb módszer a szegénységi küszöb kiszámítására Társadalmi rétegződés Magyarországon (Matolcsy, Erdei, Ferge, Kolosi, Szelényi) Matolcsy Mátyás 1938 – ban osztályonkénti és rétegenkénti évi egy főre jutó jövedelembecslést készített, ebből megközelítő fogalmakat

alkothatunk az 1945 előtti magyar társadalom szerkezetéről és a fennálló egyenlőtlenségekről. Az adatokból levonható számos következtetés közül: - Az ország lakosságának fele a mezőgazdaságból élt, mivel az iparosodás kezdeti szakaszában volt. - A „középosztálynak” középrétegeknek nevezhető rész viszonylag kicsi volt. - A társadalom legszegényebb rétegei a mezőgazdasági munkások, cselédek, kisbirtokos parasztok - A jövedelemegyenlőtlenség igen nagy volt. Erdei Ferenc írta le a magyar társadalom szerkezetét a két világháború között „kettős társadalom” elméletében. Ebben az időszakban két nemzedék élt egymás mellett, a feudális világból visszamaradt feudális és a modern kapitalista társadalom. Az előbbiekhez tartoztak az egyházak, az államhivatalnokok, a nagybirtokosok, az úri középosztály és a nemzeti kispolgárság. Az utóbbihoz tartoztak a kapitalista vállalkozók, a polgári származású

arisztokrácia, a kapitalista kispolgárság, a kiskereskedelem, a polgári középosztály, valamint a munkásság. Nyugat – Európában átmenettel cserélődött ki a régi társadalom, de Magyarországon feszültséget okozott a két társadalom keveredése. Hatalmasak voltak a vagyoni, jövedelmbeli és presztízsbeli különbségek, középosztály nem létezett. A magyar társadalom elmaradott volt korához képest. 1945 után Magyarországnak el kellett szenvedni egy még ennél is korszerűtlenebb társadalom eljövetelét. Minél hamarabb meg akarták szüntetni a munkásosztályon, dolgozó parasztságon és értelmiségen (ezt is szerették volna proletarizálni) kívüli társadalmi osztályokat. Ez a szemlélet az ’50 – es évekre volt jellemző Ferge Zsuzsa volt az elsők közül az egyik, akik ki merték mondani, hogy a magyar társadalom nem ilyen egyszerű, a két rétegnél bonyolultabb. Ő nyolc munkajelleg csoportra osztotta a társadalmat, később ezt a

nyolc kategóriát rétegeknek nevezte el, ezek: vezető értelmiségiek, középszintű szellemi munkát végzők, irodai dolgozók, szakmunkások, betanított munkások, segédmunkások, mezőgazdasági munkások és nyugdíjasok. Ő is megkapta a kritikát, hogy bizonyos rétegeket tovább lehetne bontani Kolosi Tamás 1981 – 82 – es kutatása alapján 12 úgynevezett státuscsoportot (klaszterendszert) különböztetett meg, ő nem csak foglalkozás, hanem lakóhely és életmód alapján is vizsgálódott. Elmélete szerint a klasztrendszerek: elit, városias felső réteg, falusi felsőréteg, fogyasztói magatartású középréteg, városias jómódú munkások, rossz anyagi helyzetű középcsoport, falusias középcsoport, érdekérvényesítő alsó csoport, jó anyagi helyzetű falusias alsó csoport, városias alsócsoport, enyhén deprivált réteg, deprivált réteg. Szelényi Iván nevéhez fűződik az úgynevezett „két háromszög” elmélet, eszerint

Magyarország a redisztributív állami gazdaság és a piacgazdaság mentén tagozódik. A nagyobb háromszög a redisztributív állami gazdaság, melynek csúcsán az úgynevezett káderelit található, alján pedig a kizárólag állami szektorban dolgozó munkások széles rétege. A kisebb háromszög ugyanezen az elven a piaci jellegű második gazdaságot ábrázolja. A két háromszög metszésében helyezkednek el az állami szektor azon dolgozói, akik a második gazdasági rendszerből is rendelkeznek jövedelemmel. (Közvetlenül a rendszerváltozás előestéjén Kádár engedélyezte, hogy a redisztributív állami szektor mellett az emberek a magánszektorban is dolgozhassanak. Redisztributív: újraelosztó) 3. A településszociológia tárgya, kialakulása, sajátos megközelítési módja, irányzatai, településszociológia Magyarországon 1945 – től Szociológia: társadalomtudomány, a társadalom összefüggéseit vizsgálja, a társadalom

fejlődését, szerkezetét, cselekvését. Település: embercsoportok térbeli szerveződése, lakóhelye. Szociológiai szempontból intézmény Településszociológia: a településen keresztül vizsgálja a társadalmat. A településsel, mint intézménnyel foglalkozó tudomány, kutatja fejlődését, cselekvését. Alkalmazott tudomány A Chicagoi iskolával indult el, melynek megalapítói Park és Burgess. A területek közötti egyenlőtlenséget vizsgálta, milyen deviáns formák terjednek el, ökológiai kérdésekkel és a város építészeti problémájával foglalkozott. Településszociológia irányzatai: - Humánökológiai irányzat: Haecker: a természeti környezetet nézzük meg, hogyan él az ember. Duncan: a természeti környezetet meghatározza a lélekszám, technika, társadalmi formáció. Természeti környezet: természet és társadalom közötti kapcsolat. - Valláselmélet: a vallás a társadalom alapvető alkotóeleme, összetartó erő. A

társadalmi szolidaritás jelenik meg benne. A normák a kollektív tudatból jönnek, ezek megalkotója a közösség - Társadalmi evolúció elmélete: Spencer – Morgan: individuális liberalizmus, ez államellenes. A társadalom úgy működik, hogy állandóan épülési és bomlási folyamatban van. Szerves fejlődés: Darwini. Szervetlen fejlődés: külső erők belenyúlnak A fejlődést meghatározó tényezők: külső, belső, elsődleges, másodlagos, ezek kölcsönhatásban vannak. Külső elsődleges: éghajlat, földrajz, állatvilág, stb. Külső másodlagos: emberi tevékenység: erdőirtás, állattenyésztés, stb. Belső elsődleges: emberek belső testi, érzelmi tulajdonsága, stb Belső másodlagos: szaporodás, társadalom hatása érzelmekre, munkaeszközök, stb. - Társadalomelmélet: a társadalom problémáira megoldást csak az evolúció adhat, a szabadság az ideális. Társadalom: organikus szervekkel rendelkezik, melyek a közösségi életet

lehetővé teszik. Ezek az intézmények. A társadalmi jelenségek homogenizáltak, változatlanok, pl: barátság - Empirikus: tiszta elméleti szociológia, folyamatelemzés. Erdei Ferenc: falu és város szociológiájával foglalkozott. Bibó István: közigazgatás szociológiájával foglalkozott. Településszociológia Magyarországon 1945 – től A II. világháború után három nagy szociológiai iskola között oszlottak meg a világ szociológusai: - neomarxista: Marx elméletét (a gazdaság változása a társadalom változásának mozgatója, társadalom alapjai az osztályok, történelem lényege az osztályharcok történelme, az uralkodó elitnek milyen az összetétele) alakították a kor igényei szerint. - neoweberiánusok: a Weber által kialakított elméletet (ő Marx elméletét fejlesztette tovább, emellett bürokrácia elmélete, bürokrácia jó értelemben szükséges, osztálykonfliktusok) tartották a tudomány alapjának, ezt igazították a kornak

megfelelően. - funkcionalista iskola: a társadalmi intézményeknek funkciója van, a társadalom különböző részei összhangban működnek. A magyar szociológia kezdetét a századfordulótól számítjuk. Három irányzat volt: liberális, szocialista, konzervatív. 1945 – ben Magyarországon a szociológia újjá született, ekkor kezdtek településszociológiával foglalkozni. Az urbanizáció problémája tette ezt szükségessé A faluk átszervezését kutatják, agrárszociológia, iparszociológia. - ’40 – es évek: Sztálini modell, megszűnik a szociológia, állami tulajdon van, nincs magántulajdon! - ’60 – as évek közepéig nincs szociológia, tudományos szocializmus van. Ezután engedték a kutatásokat, intézményeket biztosítottak. - a ’70 – es években kutatóközpontok jönnek létre, ellentétek a reformátorok és ellenőrök között. ’78 – ban megalakul a Magyar Szociológiai Társaság, megindul a szociológusképzés, több

egyetemen tanszék alakul. - ’80 – as években életmódkutatás, régiós különbségek jelennek meg, egyenlőtlenségek - ’90 – es évek állam kritikája - 2000: elemző munkák, rétegproblémák. 4. Város – falu, urbanizáció, az urbanizáció társadalmi következményei Város: az a település, amely lakossága és környezete a környező falvak számára bizonyos központi funkciókat tölt be, ezek a települések általában a környékük államigazgatási központjai is. A városok lakossága heterogénebb (foglalkozás, műveltség, életszínvonal), személytelenebbek, gyakoribb a deviáns viselkedés (olyan normaszegő viselkedés, mikor valaki nem tud alkalmazkodni a társadalmi normákhoz, viselkedési szabályokhoz. Minden társadalomban más az elfogadott norma A deviáns viselkedés nem feltétlenül negatív értelemben értendő.) Agglomeráció: azok a kisebb községek, városok, amelyek lakosai mindennapos kapcsolatban vannak a várossal.

Urbanizáció: várososodás, városiasodás. Városiasodás: A népesség nő, a település városi jellege emelkedik (nő az emeletes házak száma, az aszfaltozott utak száma, javul a kereskedelmi ellátás, stb.) Várososodás: a városi népesség aránya nő. Szuburbanizáció: a városok központi részeiben a lakosság fogy, a külső kerületekben vagy a városhatáron túl a családi és kertes házak száma nő. A városok előretörése a modernizációval párhuzamosan játszódott le, a kutatók véleménye megoszlik abban, hogy ez stagnál – e, még folytatódik vagy visszafejlődésnek indult – e. Enyedi György elmélete szerint három részre osztható a várososodás: első: a városrobbanás korszaka, második: a relatív dekoncentráció korszaka ( a városok belső népessége fogyatkozik, de a külvárosok még növekednek), harmadik: bekövetkezik a dekoncentráció vagy dezurbanizáció (a lakosság visszaáramlik vidékre, a város sorvadni kezd). Az

urbanizáció okozta problémák: - Jövedelmi viszonyok szóródtak. 10 – 12 – szeres jövedelembeli különbségek vannak - Életmódbeli különbségek: a gazdasági és kulturális élet krémje a városokban található, nekik előremozdító szerepük van. - A rosszat is az urbanizáció okozza, pl.: háborúk - A városban az ember anonim, ebből következik, hogy a társadalom dezorganizálódik. - Anómia: a normák fellazulása. - Etnikai faluszigetek a városokban. Magyarországon 1997 – ben a lakosság 20% - a Budapesten élt, 37% - a községben. A városok elrendeződése: - koncentrikus körök: átmeneti övezet: slum, bérházak, családi házak, új bérházak, kertes családi házak - városban szektorok vannak - több központos városok Szegregáció: elkülönülés a város lakói között, de nem etnikai Szukcesszió: a város egyes részeinek a lakói kicserélődnek Városrészek rekonstrukciója: mindig kedvezőbb a város szempontjából, mintha

lebontják. 5. Településhálózat, településfejlesztési koncepciók, ennek társadalompolitikai befolyásolása Településhálózat Magyarország ritka és városhiányos településszerkezettel rendelkezik, melynek történelmi okai vannak (török hódoltság, háborúk). Magyarország településszerkezetében egyedülálló a tanyarendszer (Kialakulása: a gazda földet szerzett a várostól távol, a kijárás nem volt gazdaságos, nyári szállást alakított ki a földjén. Eleinte tanyája csak annak lehetett, akinek a városban is volt háza, később azok lettek többen, akik egész évben tanyán éltek.) A tanyásodás a XIX századra teljesedett ki, a Rákosi korszakban azonban a tanyákat „embertelennek” minősítették, megtiltották újak építését, a meglévők rekonstrukcióját. 1980 – ra már csak 400 ezren éltek tanyán A késleltetett városfejlődés elméletét Konrád György és Szelényi Iván alkották meg 1971 – ben. Ezen elmélet

szerint Magyarország sokáig le volt maradva a városok fejlesztésének terén, amikor viszont elkezdődött ez a folyamat erőltetett volt, legtöbbször át nem gondolt, elhamarkodott ipari beruházások valósultak meg, emellett az infrastruktúrát alig fejlesztették. A szocialista iparosítással párhuzamosan zajló urbanizáció tehát antimodernnek nevezhető, mert a városok népességi viszonyi sokkal kedvezőbb képet mutattak, mint a városi élet minősége. A legnagyobb horderejű településszerkezeti probléma az úgynevezett Budapest – centrikusság (Budapestet egy háromszor ekkora ország fővárosának fejlesztették a XIX. században) Budapestet fejlesztették a leginkább, aránytalan a főváros és a vidék fejlettsége közötti különbség (jellemző, hogy a Duna – hidak közül 9 található Budapesten és csak öt vidéken ebből is három határátkelő). A II. világháború után az erőltetett iparosítás beruházásainak legnagyobb része a

fővárost érintette, ez viszont nem párosult lakásépítésekkel és infrastrukturális beruházásokkal, tehát az életszínvonal romlott. Megkezdődött az úgynevezett ellenpólus városok (Győr, Pécs, Szeged, Miskolc, Debrecen) fejlesztése, majd az 1960 – as évektől a megyeközpontokat igyekeztek felzárkóztatni Budapesthez. Az 1971 – es településfejlesztési koncepcióban kétezer települést nem soroltak be egy kategóriába sem, fejlesztésre alkalmatlannak nyilvánították őket. Ezek a kistelepülések elhalásra voltak ítélve, a fiatalok máshol kerestek lakóhelyet és megélhetést. 1980 – tól a községek népességmegtartó képességét szerették volna fokozni. Az 1989 – es fordulat meghozta az önkormányzat eszméjét, már nem központilag határozták meg az egyes települések jövőjét. Az ország legfejlettebb területei Budapest és a körülötte fekvő térségek. Településfejlesztési koncepciók Területfejlesztés: gazdasági,

környezeti, társadalmi folyamatok figyelése, értékelése, tervszerű beavatkozások, rövid-, közép-, hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók, intézkedések összehangolása, megvalósítása, érvényesítése egyéb ágazati döntésekben. Területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló dokumentum. Meghatározza a térség fejlesztési céljait, a fejlesztési programokhoz szükséges terveket, irányelveket, információt biztosít. A területfejlesztést az 1996. évi XXI törvény szabályozza, meghatározza a feladatokat és az alkalmazható eszközöket. A szabályozás nem történhet csak jogszabályokkal, fontos szerepe van a civil szférának: a non profitorientált szervezeteknek (NPO), civil szervezeteknek. Vidékfejlesztés csak a vidék közösségeinek részvételével velük és értük történhet. A településfejlesztési terveket készítő csoportok az esetek

többségében nem kérdezik meg a lakosság véleményét!!!!!!!!!!! A település arculatát csak a helyi hagyományokra építve lehet fenntartani, fejleszteni!!!!!!!! A településszociológia szempontjából nagyon fontos a vidékfejlesztésben az értelmiség, a szellemi háttér biztosítása. Az alulról építkezés, a régiókból indított vidékfejlesztési programok lehetnek eredményesek. 1933: CIAM IV. kongresszusa (Athénban): modern városépítészet kartája, milyen legyen egy modern funkcionális város 1950: településtudomány kialakulása 1952: első átfogó kutatási terv Magyarországon, az 1933 – as athéni elvekre hivatkozik, moszkvai hatással 1960: Országos távlati kutatási terv, településtudományi: városépítészeti, műszaki témák 1970: Minden település rendelkezik rendezési tervvel, megjelennek a regionális tervek 1971: Országos településfejlesztési Koncepció: 23 felsőfokú központ, 106 kiválasztott középfokú központ. A

cél az volt, hogy az ország minden régiójában legyen egy városi központ Ahol nem történt meg a kijelölés, ott megindult az elszegényedés, a fiatalok elköltöztek, az idősebbek helyzete még jobban megromlott. 1976: ENSZ településfejlesztési koncepciója (Vangoverben): területgazdálkodás, kommunális területfejlesztés A nyolcvanas években a településfejlesztés új elvek szerint történt: cél: a falvak népességmegtartó erejét fokozzák, a kisebb községekben a helyi önkormányzatot visszaállítsák, de mivel a fejlesztésre szánt pénzalapok csökkentek, ezen községek helyzete tovább romlott. 1990 után a kelet – magyarországi települések hátrányos helyzetbe kerültek. A mai gazdasági folyamatok az urbanizáció ellen vannak. Az ember kerül a középpontba, regionális szemlélet, települések hierarchikus rendje, régiók az egységek a fejlődésben. Alap: hálóterv: bárhol húzom meg, megmozdul az egész, minden mindennel

összefügg, térbeli egységes rendszer. Regionális szemlélet: a lakosság reagáljon. Normatív rendszer felülvizsgálata, hatékonysági mutatórendszer alakuljon ki. Szervezeti rendszer korszerűsítése: állampolgár jogainak tiszteletben tartása Településfejlesztés aspektusai: - funkcionalitás - humánszociológia - esztétika - hatékonyság 6. Demokratikus berendezkedés, államigazgatás, az 1990 évi LXV törvény a helyi önkormányzatokról (jogok, hatáskörök), a települési önkormányzat feladata, szervei, gazdasági alapja Az Országgyűlés követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű

közügyeit. Az Országgyűlés, támogatva a helyi közösségek önszervező önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, előmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját. Az önkormányzati jogok - A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el. - A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. - A helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság

és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. - A helyi önkormányzat a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. - a helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak; - Törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az

ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról. - A helyi önkormányzat a törvény keretei között: - önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; - önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat Kiegészítő állami támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzat; - szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi

önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe. - A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. - Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester –, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg. - A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. A helyi önkormányzatnak a döntésre jogosult szerv a jogszabályban előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.

- A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok (továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. Feladatok és hatáskörök - a helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak; - törvény a nagyobb lakosságszámú és teljesítőképességű önkormányzatoknak más helyi önkormányzatokhoz képest több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg. A kisebb lakosságszámú település önkormányzata amennyiben saját maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak,

illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. - A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek. - Törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában. - Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke a biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. A települési önkormányzat feladata, hatásköre,

szervei - A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztisztaság és a településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, a közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása, az egészséges

életmód közösségi feltételeinek elősegítése. - Az előzőekben felsorolt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően , mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. - Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. - A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. - Az

önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli - A képviselő-testület hatásköréből meghatározott feladatok nem ruházhatók. A képviselő-testület működése - A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. - A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. - A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. Az önkormányzatok gazdasági alapjai - Az

önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. - Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik. Az önkormányzat vagyona - A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. - Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni - Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör

ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. - A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes - A helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. - Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az önkormányzat bevételei - Az önkormányzat a helyi lakosság szükségleteiből és a jogszabályokból adódó feladatait saját költségvetési szerv útján, más gazdálkodó szervezet támogatásával, szolgáltatások vásárlásával, illetve egyéb

módon látja el. Az önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit és a pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. - Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg. - Saját bevételek: - törvényben rögzített módon a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók; - saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj; - illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint; - átvett pénzeszközök; - az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított

hányada; - az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel; - a helyi önkormányzat egyéb bevételei. - Saját bevételnek minősül a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt állt, nem közüzemi vállalatoknak az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. által történt értékesítéséből származó összeg külön törvényben meghatározott része. - Az Országgyűlés által külön törvényben átengedett központi adók: - a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része, - az egyéb megosztott adók. - Az Országgyűlés normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg a települések lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján. - A központi költségvetésben meghatározott összeg felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül – az önkormányzatnál felmerülő személyi jellegű juttatásokat és

egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően –, közvetlenül megilleti a helyi önkormányzatokat, illetőleg a törvény által meghatározott körben a feladatot ellátó önkormányzatot. - Az Országgyűlés meghatározza a társadalmilag kiemelt célokat. A célonkénti támogatások mértékét és feltételeit törvény tartalmazza. - A helyi önkormányzatok egyedileg és közösen is igényelhetnek céltámogatást. A feltételeknek megfelelő önkormányzat a céltámogatásra jogosult. - A céltámogatás kizárólag az adott célra használható fel. - Az Országgyűlés egyes nagy költségigényű beruházási feladatok megvalósítására meghatározott helyi önkormányzatoknak címzett támogatást nyújthat. - A címzett támogatás kizárólag a meghatározott célra fordítható. - Önállósága és működőképessége védelme érdekében kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibáján

kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzatot. A támogatás feltételéről és mértékéről az Országgyűlés az állami költségvetési törvényben dönt. - Új önkormányzati feladat megállapítása esetén az Országgyűlés egyidejűleg biztosítja az ellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet. - Az állami támogatások összege a költségvetési év során nem mérsékelhető. Az önkormányzat gazdálkodása - A helyi önkormányzat: - alapítványt hozhat létre és közérdekű kötelezettségvállalást tehet; - hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és – a likvid hitel kivételével – a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel. - dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami

hozzájárulás kivételével; - dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről. - saját folyó bevétel: a helyi adók, a helyi önkormányzat illetékbevétele, a kamatbevétel, a környezetvédelmi bírság, valamint az önkormányzat egyéb sajátos bevételei. - A helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességvállalásának, lízingjének) felső határa a korrigált saját folyó bevétel. - A helyi önkormányzat az intézményét támogatásban részesíti. Nem vonhatja el és a támogatásba nem számíthatja be az intézménynek a kötelező térítési díjon kívüli bevételeit. - Az intézmény a támogatást és saját bevételeit önállóan használja fel, a használatában levő ingatlanokat és ingókat az alapfeladata sérelme nélkül bevételei növelésére fordíthatja. - A helyi önkormányzat a más által

fenntartott intézmények működéséhez támogatást nyújthat. - A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. - A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel. - A helyi önkormányzat adósságrendezési eljárásáról külön törvény rendelkezik. - A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását. Ellenőrzés - A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. - A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkormányzat gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján. -

Az Országgyűlés törvényben szabályozza: - a helyi önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat- és hatáskörét, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait; - a helyi önkormányzati képviselők jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit. A központi állami szerveknek a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladata és hatásköre - A köztársasági elnök (többek közt): - az érintett önkormányzatok kezdeményezésére dönt a városi cím adományozásáról, továbbá a község alakításáról, egyesítéséről, a községegyesítés megszüntetéséről, a város, község elnevezéséről; - A belügyminiszter (többek közt): - összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztés, valamint a megyei önkormányzatok működésével összefüggő fejlesztés, tervezés és

gazdálkodás kormányzati feladatait; - A miniszter (többek közt): - az állami költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a helyi önkormányzat részére pénzügyi támogatást nyújthat. A helyi önkormányzatok érdekképviselete - A helyi önkormányzatok az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhatnak létre. - Az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek véleményét ki kell kérni az önkormányzatokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban. Az érdekképviseleti szervek álláspontjáról a központi döntést hozó szervet tájékoztatni kell. 7. A lakótelepek szociológiai problémái (társadalmi, gazdasági, szerkezeti dimenziók) Lakótelep: sűrűn beépített lakóterület,

településszerű épületek, társadalmilag megszervezett fizikai tér (minden település ilyen), nagy lélekszám, bonyolult társadalmi viszonyrendszer, a társadalom térbeli tagolódásának eleme. Szerepe: a településen a lakótelepnek milyen jellege van (ifjúsági, vasutas, stb) Sűrűn épített lakóépületek, emeletes, több lakásos, összkomfortos épületek. Sablontervek alapján épülnek, olcsó, tömeges lakás. Magyarországon az ’50 – es évektől építik őket, Nyugat – Európában korábban. A II világháború után rengeteg lakás megsemmisült. Sok új munkahely létesült Budapesten és a szocialista iparvárosokban, ezek szívták a vidéki lakosság széles rétegeit. Nekik a városban nem volt hol lakniuk, ingázásra kényszerültek. Az ’50 – es évektől a tervezettnél több lakás épült, de ezek rossz minőségűek voltak és még mindig kevesebb a kelleténél. Az elosztásban is torzulások voltak AZ 1960 – as évektől kezdték

építeni a házgyári lakásokat (a párizsi világkiállításon 1. díjat nyert a szükséglakás kategóriában!!!!!!) Ezek nem nyerték meg a lakosság tetszését. Jelentős számú magántulajdonú ház is épült („kockaházak”) Hátránya: a városban elkülönült rész, személytelenek az emberek, nincs igazi közösség. Társadalmi dimenzió: a településen belül milyen helyet foglal el, milyen utat jár be a társadalmi fejlődésben a lakótelep társadalma. Gazdasági dimenzió: milyen a differenciáltsága, jövedelme a lakóknak. Településszerkezeti dimenzió: kik laknak ott (pl.: munkások, vezető pozícióban lévő emberek, értelmiségiek, stb.) A városok elrendeződése: - koncentrikus körök: átmeneti övezet: slum, bérházak, családi házak, új bérházak, kertes családi házak - városban szektorok vannak - több központos városok Etnikai faluszigetek alakulnak ki. 8. Lakásszociológia és politika Lakás: valamilyen helyiség, amely

otthon céljára szolgál. Az olcsó, jól használható lakás mindig probléma volt. Még most is sok lakás van állami tulajdonban, ezek eladása és megvétele gondot okoz. A II világháborúban Magyarországon a lakások legnagyobb része megsemmisült. Lakáshoz jutni háromféle képen lehet: vásárlással, építéssel, kiutalással. Jelenleg Magyarországnak egy metropolisza van: Budapest. Itt a legnagyobb fokú a szegénység és a deviancia. Itt vannak a legnagyobb különbségek a szegények és jómódúak között Budapestre is igazak (kis eltéréssel) a Chicagoi iskola általánosságai. A II. világháború után rengeteg lakás megsemmisült Sok új munkahely létesült Budapesten és a szocialista iparvárosokban, ezek szívták a vidéki lakosság széles rétegeit. Nekik a városban nem volt hol lakniuk, ingázásra kényszerültek. Az ’50 – es évektől a tervezettnél több lakás épült, de ezek rossz minőségűek voltak és még mindig kevesebb a

kelleténél. Az elosztásban is torzulások voltak AZ 1960 – as évektől kezdték építeni a házgyári lakásokat (a párizsi világkiállításon 1. díjat nyert a szükséglakás kategóriában!!!!!!). Ezek nem nyerték meg a lakosság tetszését Jelentős számú magántulajdonú ház is épült („kockaházak”). Lakáspolitika: a lakáspolitikában három alternatíva különböztethető meg: - a magántulajdonban lévő családi házak és társasházak építésének előnyös hitelekkel való ösztönzése - a magántulajdonban lévő nagy bérházak építésének elősegítése, ehhez teljesen szabaddá kell tenni a lakbérek megállapítását, biztosítani kell a tulajdonosok kilakoltatási jogát a lakbért nem fizetőkkel szemben - legalább minimális önkormányzati és állami lakásállomány és új lakásépítés fenntartása, azaz alacsony lakbérű lakások juttatása az arra rászorulónak. Most még nem lehet tudni, Magyarország politikusai melyik

alternatívát fogják követni. A jelenlegi lakáspolitika mindenképen súlyosbítaná a hiányt (egészen pontosan nincs is lakáspolitika), nehezítené az új családok lakáshoz jutását, élesítené a társadalmi egyenlőtlenségeket, mert a szegények lakáshelyzete tovább romlana. 9. Közlekedésszociológia, közművesítettség szociológiája Közlekedés: helyváltoztatási igények, térbeli tömegmozgás. A közlekedési elérhetőség összetevői a tér és az idő: távolság, utazási idő, járatgyakoriság. A közlekedési lehetőség gyakorisága: - technikai lehetőség: elérhetőség, irányultság vizsgálata: térbeli hatósugárként jelenik meg. Busz, villamos, vonat, stb. - társadalmi lehetőség: függ az egyének társadalmi helyzetétől (jövedelem, pozíció: személygépkocsi). A magasabb szinten ellátott területeken magasabb az érzékenység a közlekedésre (Budapesten ha nem 5 percenként jön a metró, hanem 10 percenként az

problémát okoz). Idő: rendelkezésre álló idő, igényelt idő. Személyközlekedés: mindig a kínálati oldalról vizsgáljuk, keresleti oldalról csak megkérdezéssel vizsgálható. A kereslet és kínálat összhangjából következik az ellátottság, ez objektív mérce A közlekedési szükséglet eltérése területenként kicsi, tehát azonos ellátottságot kell biztosítani mindenhol, településnagyságtól függően. Pl: buszmegállók távolsága max 1,5 km legyen Magyarország tömegközlekedési összeköttetése: centrális, transzverzális. A település közlekedésének fejlődése egyenlő a vasút fejlődésével: általában igaz, de nem meghatározó tényező a vasút építése a település fejlődésében. Úthálózatot befolyásoló érdekek: az úthálózat országos érdek. A monocentrikus térszemlélet örökség Autóbusz hálózatot befolyásoló érdekek: területi érdek, volán érdek, önkormányzati érdek, népgazdasági érdek. Vasúti

közlekedés jellemzői, befolyásoló tényezői: irreális árak, mezőgazdasági struktúra váltás – közlekedésváltás, piaci körzetváltás, idegenforgalom, demográfiai hatások. Városok közlekedési értéke megadja, hogy hány másik településsel áll kapcsolatban. Városok közlekedési csomóponti szerepköre: igazgatási, központi szerepkör. A városok vonzásköre az Alföldön kiterjedtebb, a Dunántúlon lazább. Közművesítettség: infrastruktúra. A településfejlesztési koncepciók egyik fő célja a megfelelő közművesítettség kialakítása minden régióban. 10. Regionális fejlesztés szociológiai hatásai Regionális (vidék) fejlesztés összefügg az urbanizáció folyamatával, valamint politika függő is. A vidékfejlesztés jelentősége a lakosság számarányában jelenik meg. A magyar történelmet katonapolitikai folyamatok határozták meg 1100 éve. Ezzel szorosan összekapcsolódva alakult át a magyar társadalom. Az

urbanizáció első hullámai már a XIX században létrehozták az újkori nagyvárosokat, de a polgári társadalom kialakulása elmaradt. Az I és II világháború a társadalom valamennyi rétegét megviselte. Régiói központjainak elvesztésével (pl: Temesvár) új közigazgatási rendszert kellett kialakítani, az interregionális kapcsolatok megszűntek. Újjá kellett szervezni a infrastrukturális ellátást is. A II világháborút követően Magyarország sosem volt önálló, a környező országok politikai hatása alatt állt. A nemzetközi kapcsolatok beszűkültek A szervetlen fejlődés a társadalmat nem integrálja, hanem dezorganizálja (ez Bánlaky Pál szerint a reformkor óta tart). Magyarország társadalmi fejlődésére jellemző az elmúlt 200 évben, hogy a piaci és gazdasági helyzet nem tette lehetővé a társadalom megosztását. Napjainkban az 1996. évi XXI törvény alapján a régiók készítik fejlesztési terveiket, amelyek azonban

társadalmi diagnózis nélküliek. Nem sok változás látszik az elmúlt 15 évhez viszonyítva A lakosságot ugyanúgy nem kérdezik meg, mire van igénye, az ő véleményük megkérdezése nélkül fogadják el az önkormányzatok a terveket. A tervek felölelik a társadalomevolúciós elméletben szereplő külső tényezőket, de a belsőkről nem esik szó. A vidékfejlesztési terv megvalósíthatóságát a társadalom szociális, mentális tulajdonságai határozzák meg. Nem lehet eredményesen tervezni a helyi társadalom diagnózisa, jellegzetességeinek feltárása nélkül, melyet társadalomtudósok adnak meg. A társadalom meghatározója az érdek, amely alapján a lakosság létrehozza azokat a mechanizmusokat, amelyek a későbbiekben meghatározzák fejlődését. Ezekre megoldás lehet, ha civil szervezetek bevonásával felmérik a társadalom igényeit (kérdőívek, stb.) A település csak a helyi hagyományokra építve, a régi szokások felélesztésével

fejleszthető illetve tartható fenn. 11. Településfejlesztés, nonprofit marketing Nonprofit szervezetek Magyarországon a mai kifejezéssel alapítványnak nevezett adományok az államalapítással egy időben jelentek meg. Ezek főleg egyházi alapítványok volta, ezek mellett már a XV században megjelentek a világi alapítványok is. A XVII század elejéről maradtak fenn az első alapítványok felügyeletével foglalkozó törvénycikkek. A mai értelemben vett nonprofit szféra akkortól számítható, mikor felbomlottak a tradicionális gazdálkodási formák, megjelennek a profitorientált rendezőelvek. A nonprofit szervezetek (harmadik szféra vagy NPO) formái, szabályozottságai függnek az állam, a piac, a civil szféra közötti munkamegosztástól, a megoldandó feladatok jellegétől. A Magyar Állam 1920 – ban hozta az első törvényt, ami a nonprofit tevékenységet állami szinten legitimálja. 1949 – ben államosították az alapítványokat. A

„közérdekű célú felajánlás” intézménye a ’70 – es évekig nem terjedt el Magyarországon. A ’80 – as évek elejétől kezdenek kibontakozni a kisközösségi szociális kezdeményezések. Megjelenésük bizonyította, hogy az állam nem képes ellátni a szociális szükségleteket teljes mértékben, komoly erőforrásokat tudnak mozgósítani, rugalmasan reagálnak a helyi igényekre, vegyes típusú finanszírozásra való törekvés többüknél kimutatható. 1981 – től a humán szolgáltatásokat besorolták a kisvállalkozások közé, ez fontos előrelépés. 1989 a fordulat éve a harmadik szektor hazai történetében: a Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja, hogy „a Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni”, megszületett az egyesülési jogról szóló 1989. évi II törvény Az NPO fontos része az önkéntesség.

Az NPO olyan eszköz, mely által az emberek közösen olyan célok elérésére törekednek, amelyek nem elsősorban kifizetődőek és amelyekre nem kötelezték őket. Az NPO – k két módon csoportosíthatók: - központi cél: egyedüli és legfontosabb cél szerinti besorolás, legtöbbjüknek több célja is van - elsődleges cél: elsődleges vagy összes alapvető céljuk alapján osztályozzuk, ez pontosabb, egy szervezet több kategóriába is tartozhat. Az NPO – k céljai változnak, ahogy a körülmények változnak. Jelenleg fő besorolási kategóriák: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Közösségi, szolgáltató és cselekvő NPO – k: többcélúak, egy bizonyos területre összpontosítanak. Céljuk, hogy fenntartsák vagy fejlesszék a közösség általános fizikai állapotát. Pl: kormányzó csoportok a lakosság bevonásával. Egészségügyi segélyszervezetek: céljuk a nem tagok egészségi állapotának megőrzése, javítása, betegség- és baleset

megelőzés, egészségi problémák kezelése, utógondozás, rehabilitáció. Pl: közösségi elhelyezés. Oktatásügyi szervezetek: céljuk a nem tagok oktatása. Pl: iskola előkészítő óvoda Személyiségfejlesztő, önfejlesztő, önképző NPO – k: a tagok jellemére, személyiségére, tehetségük fejlesztésére összpontosítanak. Pl: önfejlesztő szervezetek fiataloknak Kommunikáció- és információ terjesztő NPO – k: információt juttatnak el a nem tagoknak a médián keresztül. Pl: közkapcsolatok szervezése, közönségszolgálat, propaganda Természettudományos, technikai, műszaki és tudományos NPO – k: Fő céljuk a meglévő tudást összegyűjteni és újrarendezni, új tudásra szert tenni. Pl: tiszteletbeli és tudományos társaságok Szociális jóléti szervezetek: szociális szolgáltatásokkal, ügyekkel és problémákkal foglalkoznak, elsősorban az általános jólét biztosítására irányulnak. Pl: csoportok közötti problémák

(nemzetiségek közötti). Hátrányos helyzetűek és kisebbségben lévők segélyszervezetei: tagjai faji és nemzetségi kisebbségben élők, egyéb hátrányos helyzettől szenvedők. Általában a tagok jólétére, életszínvonaluk javítására orientálódnak azáltal, hogy a tagok változtassanak viselkedésükön, 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. szociális helyzetükön, változtassanak az emberek hozzáállásán az ilyen emberekkel szemben. Néha politikai tevékenységet is ellátnak. NPO – k politikai tevékenységgel: Elsődlegesen a politikai életben vagy a társadalom néhány területén zajló politikai fejlődés törvényhozói, végrehajtói vagy igazságszolgáltatási vonatkozásaival foglalkoznak. Pl: partizán politikai klubok és pártok Környezetvédelmi és ökológiai jóléti NPO – k: Azokkal a természeti problémákkal foglalkoznak, melyet az ember idézett elő, valamint a természetes területek megőrzésével. Pl:

környezetszennyezés csökkentése. Fogyasztói, jóléti NPO – k: segítséget nyújtanak a vásárlóknak abban, hogy helyrehozzák a „mindenki saját felelősségére vásárol” elvet. Pl: fogyasztói képviseletek Nemzetközi és transznacionális ügyek NPO – i: más országokban élő emberek és intézmények és saját országuk kapcsolatával foglalkoznak. Pl: humanitárius szervezetek Munkahellyel kapcsolatos NPPO – k: azok gazdasági és szociális körülményein kívánnak javítani, akik nonprofit unkát végeznek. Pl: alkalmazotti szervezetek Önkifejező – szabadidő NPO – k: fő céljuk lehetőséget nyújtani a kikapcsolódásra. Pl: szabadidős és nézőközönség klubok. Vallási és hozzákapcsolódó NPO – k: céljuk elsősorban a megértés és megerősítés. Pl: egyházak Deviáns és bűnügyi NPO – k: olyan dolgokkal foglalkoznak, melyeket a társadalom helytelennek, törvénytelennek tart. Pl: szexuálisan és morálisan deviáns

társadalomból kirívó csoportok Anyagi alapot teremtő és anyagi juttatásokat végző NPO – k: feladatuk magánszemélyektől vagy szervezetektől adományokat gyűjteni. Pl: egy intézményért önkéntesen gyűjtők Többcélú, általános és egyéb NPO – k: ide taroznak azok az NPO – k, akiket nem lehet egyértelműen besorolni egyik NPO típusba sem. Nonprofit szervezetek jelentőssége a településszociológiában Az igazgatás, az önkormányzás legnagyobb kérdése: hogyan tudjuk az önigazgatásba minél jobban bevonni a lakossági érdekeket, hogyan tudjuk bevonni azokat, akik érdektelenül kritizálva szemlélődnek. Az önkormányzati törvény világossá teszi, hogy nem lehet csak az állami eszközrendszerre támaszkodni. A civil szféra hatékonyságát Pataki János tanulmánya érzékelteti. A civil szférát az érdeklődés mozgatja, nem a szervezetek száma a magas, hanem a társadalmi aktivitásuk. Ezekben a csoportokban a közügyek intézése

természetes. Ennek ellenére a településfejlesztési tervek kérdőíveit mégsem ők töltik ki, rájuk nem számít az államigazgatás. A lakosság beengedése saját jövője tervezésébe jelentős hatású, közérdek és a végeredménye közhasznú. A lakosság motivációja a személyes érdekből fakad A jövőben a vidékformálás meghatározó tényezői lesznek az NPO – k. Új településszociológiai fogalmak alakulnak ki: közhaszon, közfeladat, ezek jogi háttere biztosított. A vidékfejlesztés napjainkban eljutott odáig, hogy segítséget nyújt a közösségeknek önfejlődésükhöz, befolyásuk megteremtéséhez. A civil szféra a vidékfejlesztés kiindulópontja, szervezője, tervezője, kontrollja