Sociology | Higher education » A szociális gondoskodás történeti keretei, az állami szociálpolitika kialakulásának időszaka, jelentősége

Datasheet

Year, pagecount:2007, 17 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:120

Uploaded:June 12, 2010

Size:227 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!


Content extract

Készítette: Eszenyi Zsolt A szociális gondoskodás történeti keretei, az állami szociálpolitika kialakulásának időszaka, jelentősége Korszakokhoz tartozó fogalmak. Az állami szociálpolitika előtti időszak Oikosz: önellátó gazdaság – pl. egy háztartáshoz tartozó családközösség (kiskert) Szubsztantív gazdaság: szükségletkielégítő gazdaság – alapvető szükségletek kielégítése primér szerveződésű társadalom. Cserefolyamatra utal amennyiben hozzájuttatja az embert anyagi szükséglet-kielégítésének eszközeihez. Primer szociabilitás: a közösség biztosítja az egyén léthez való jogát. Család: termelési és fogyasztási egység. Reciprocitás: kölcsönös csere ami időben elhúzódhat, nincs feltétlenül azonnali viszonzása. Szimmetrikus csoportosulások kölcsönösen megfelelő pontjai közti mozgásokat jelöli, háttérként – szimmetrikusan elrendezett csoportosulásokat feltételez. Ókor Filantrópia:

jótékonykodás, amely a nyomor megszüntetésére képtelen, csupán az egyes emberen segíteni igyekvő törekvés. Procedurális (eljárási) igazságosság: formális szabályok általános elfogadása, minden tényt, bizonyítékot, szabályt egyaránt figyelembe kell venni. A procedurális igazságosság a politikai demokrácia alapja. Szubsztantív (lényegi) igazságosság: az igazság az erények együttese, ill. a legfontosabb etikai erény maga. Redisztribúció egy központ felé irányuló, majd e központból kiinduló elsajátítási mozgásokra utal, annyira kerül sor egy csoporton belül, amennyiben a javak elosztása egy kézben összpontosul, és az elosztás módját a szokás, a törvény vagy ad hoc (egy bizonyos célra való, alkalmi, ideiglenes, átmeneti) központi döntés szabályozza. Csere oda – vissza mozgásokra vonatkozik, melyek egy piaci rendszer ,,személyei” között zajlanak Az állami beavatkozás kezdetei Caritas: katolikusok jótékony

szervezete (emberszereteten alapuló) Vertikális védőháló: a földesúr gondoskodik a szegényeiről Horizontális védőháló: nagycsalád, rokonság, faluközösség támogató, segítő szerepe Mundoburdum: Ha az ember egy világi hatalmasság felügyelete alá helyezte magát, ill. betagozódott a lakóhelyi közösség hálózatába Kebelbéli védelem: segítségnyújtás a közösség tagjainak jár, azok számára, akik képtelenek munkával kielégíteni szükségleteiket (árva, özvegy, agg). A segélyezés elsősorban a szűkebb környezet védelmi rendszere. Középkor, reneszánsz Céhrendszer: gazdasági érdekvédelmi szervezetek. 1 Készítette: Eszenyi Zsolt Céhegyletek ládái: gondoskodás a tagokról. (önsegélyező egyletek) Deklasszálódás: lefelé való mobilitás. Pauperizáció: segítség nélkül önmaga eltartására képtelen (pauper) Érdemes szegénység: nem képesek eltartani magukat, mert nincs hozzá fizikai erejük (öreg, rokkant,

gyerek) – támogatják Érdemtelen szegénység: nem képesek eltartani magukat, bár a fizikai erejük meglenne hozzá – nem támogatják Lokalitás: a közösséghez tartozókazt illeti meg a segítség - idegenek kizárása a támogatási rendszerből Illetőségi hely: a helyi közösség illetékes gondoskodni a helyi, teljesen vagyontalan, rokontalan szegények ellátásáról. Settlement Act > 1662. a helyi hatóságok minden olyan új érkezőt kitoloncolhatnak, aki nem rendelkezik arra elegendő biztosítékul szolgáló jövedelemmel, hogy az egyházközösségnek nem fog majd gondot okozni a róla való gondoskodás kötelezettsége. Ispotály: zárt gondozási rendszer Marginális szociálpolitika: társadalom szélére sodródott egyének, csoportok „felülről irányított” segítése. Cél: féken tartani, ezért érdemesek-érdemtelenek = marginalizálni (ebből az értékelés dilemmája) Zárt gondozás: menhelyek, dologházak, javítóintézetek (cél:

elrettentés, megfélemlítés) Kevésbé választhatóság: az ellátást kevésbé legyen érdemes választani, mint az „önellátást”, segélyezés hátránnyal járjon > ne legyen vonzó, a segélyezettnek dolgoznia kell. Szegénypolitika: korrekciókat alakalmaz nem pedig kezel > előtérben a bűntetés és az érdemtelenek kiszűrése. Önsegélyező egylet: társadalmi válasz egy társadalmi bizonytalanságra, tagjainak támogatást nyújt. Az állami beavatkozás második korszaka, a munkáskérdés megjelenése Korrektív szociálpolitika: állami felelősségvállalás megnő, nemcsak az egyén a hibás! Az állam eszközei: törvényalkotás, adóztatás. Szegényügy adminisztratív megközelítése Formális szociálpolitika: a munkavégző testét kell védeni > fizikai védelem, prevenciós egészségvédelem. Gyárakban is történik törvényhozás Káros környezeti tényezők elhárítása (járványok megelőzése, higiénia). Szociális

gondoskodás > akik alkalmatlanok a munkavégzésre (beteg öregek, árva gyerekek, sokgyerekes özvegyasszonyok). Anyagi szociálpolitika: állami felelősség, kollektív felelősség a munkavégzők szociális biztonságáért, társadalombiztosítás, „szociális olajcseppek”. Állami szociálpolitika: a szociálpolitika nem egyénekre irányul, hanem csoportokra. A szociálpolitika főbb szereplői: az állam és a szakszervezetek. Kielégítendő szükséglet: létfenntartás, kockázatokkal szembeni védelem, eszközei: társadalombiztosítás, egészségügy, lakásügy, oktatásügy. Settlement mozgalom: a szociális munkások a szegénynegyedekbe, a gondozottak közé telepednek, együtt élnek velük, közösen próbálják megoldani a problémákat (kérvények írása, érdekképviselet, munkahelyszerzés, írni-olvasni tanítás). Case work: az egyén vagy család szűkebb környezetének tanulmányozása, (egyéni esetmunka). Social settlement: lakókörzeti

infrastruktúra javítására (social itt) > társas, embertársra vonatkozó, kapcsolatokban rejlő erők fejlesztése. Legyenek képesek, hogy a maguk életét maguk alakítsák Universalitas: állampolgári jogon járnak ellátások. 2 Készítette: Eszenyi Zsolt Az állami szociálpolitika előtti időszak: Törzsi társadalmak: - Sámán > és feladatai: orvosi, papi, „lelkészi”, „szociális munkás”, varázsló. Ezek folytonosságának biztosítása. - Oikosz: önellátó gazdaság – pl. egy háztartáshoz tartozó családközösség (kiskert) - Szubsztantív gazdaság: szükségletkielégítő gazdaság – alapvető szükségletek kielégítése primér szerveződésű társadalom. A szubsztantív jelentése az ember megélhetésének a természettől és embertársaitól való függéséből ered. Cserefolyamatra utal amennyiben hozzájuttatja az embert anyagi szükséglet-kielégítésének eszközeihez. - Primer szociabilitás: a közösség

biztosítja az egyén léthez való jogát. - Közösséghez tartozás feltételei: a tagok saját munkaerejükkel járuljanak hozzá a közösség fenntartásához (kivétel: gyerek, idős). - Erőteljes szabályozó rendszer, erős hagyományok. - Termelés és fogyasztás még nem válik szét. - Család: termelési és fogyasztási egység. - A termelés közérdek- egyéni érdek nem létezik - Egyéni nélkülözés ismeretlen – közösségi nélkülözés gyakori. - Szegénység egyéni és családi életciklushoz köthető: kisgyermekkor, fiatal házas, öregkor vagy rendkívüli események (járványok, éhínségek, háborúk, természeti katasztrófák). - Közösségi szolidaritás (mint védőháló) - Család, szomszédság mint: morális közösség (aki éppen jobb helyzetben van, ha tud segít – ha ő kerül nehezebb helyzetbe, neki segítenek) <> reciprocitás: kölcsönös csere ami időben elhúzódhat, nincs feltétlenül azonnali viszonzása.

Szimmetrikus csoportosulások kölcsönösen megfelelő pontjai közti mozgásokat jelöli, háttérként – szimmetrikusan elrendezett csoportosulásokat feltételez. Ha az egyének között gyakori a kölcsönös segítség, reciprok jellegű integráció jön létre A reciprocitás megvalósítható, hogy az emberek meghatározott redisztributív szabályok szerint megosztják a munka terhét (sorjában végzik el az egyes egyénekre háruló munkafeladatokat). A reciprocitást rögzített egyenértékek cseréje biztosítja. - Közösséghez tartozás védelmet jelent az egyén számára,aki kiszakad a közösségből, elveszíti a szociális biztonságot. - Szociális gondoskodás közösségen belül történik, ezért nincs szükség szociálpolitikára. Ókor: - i.e 1750 Hammurabi törvénykönyve kötelezővé teszi a segítségadást - i.e 1200 a zsidó hit szerint Isten elvárja a szegények, elesettek segítését ie 500 körül a görög városállamok a filantrópia

intézményesül. Adományokból a közjót és a szegényeket szolgálják. - i.e 594-593: szülőtartási kötelezettségről szóló rendelet (Szolón) – ha az apa mesterséget adott fia kezébe, akkor a fiúnak kötelessége őt eltartani Platón (i.e 427) Államfelfogása > tagolt strukturális képződmény, a társadalom is tagolt - élén a filozófusok - őrzők szintje - dolgozók •Tagoltságból adódó értékrend - belátás - bátorság - mértékletesség Ha ezek egymással harmóniában vannak akkor áll elő a negyedik érték az igazságosság. Arisztotelész (i.e384) Államfelfogása > - az állami lét alapja a tulajdon és a vonzalom férfi és nő között - az emberek hátrányos megkülönböztetése az államban a természet rendje szerint van 3 Készítette: Eszenyi Zsolt - a természet rendje szerint van az abortusz és a fejletlen újszülöttek kitevése is. • Igazságossága 1. procedurális (eljárási) igazságosság:formális szabályok

általános elfogadása, minden tényt, bizonyítékot, szabályt egyaránt figyelembe kell venni. A procedurális igazságosság a politikai demokrácia alapja. 2. szubsztantív (lényegi) igazságosság: az igazság az erények együttese, ill a legfontosabb etikai erény maga. Az állam ellátási kötelezettsége > munkaképtelenséget egy törvény alapján a tanács vizsgálja felül, s ezeknek a rokkantaknak az állam terhére ellátás jár. Hippokratész a honorárium kikötésénél a rászorultságot is vizsgálta. Az orvosok díjazását privilégiumok egészítették ki (pl. tulajdonjog, adómentesség, mentesülés a katonáskodás alól, stb.) - Xenophon: az állam szolgálatában álló hatósági orvosok díjazásánál említi, hogy azt egy külön adóból fizették. - Archagatus: i.e 219-ben telepedett le Rómában, s közköltségen sebészeti gyógyintézetet (taberna medica) létesített. - Julius Caesar: minden letelepedő orvosnak polgárjogot adott,

Augustus pedig az orvosoknak „immunitást”, adómentességet biztosított. - i.e 100-ban Rómában az annona civica a polgári adakozás formája - Magántulajdon megjelenése, osztályok kialakulása, nincs átjárhatóság. - Társadalom integráltsága: egyenlőtlen (születéstől függő életesélyek), de tagjai elfogadják helyüket, amibe beleszülettek. - Egyéni cél a közcél helyett. - Redisztribúció törvény által szabályozott. A redisztribúció egy központ felé irányuló, majd e központból kiinduló elsajátítási mozgásokra utal, csoporton belüli központosítás bizonyos mértékű meglététől függ. Feltételezi egy elosztási központ jelenlétét a közösségben, de egy ilyen központ szervezete és szankcionálása nem az egyének közti osztozkodás gyakori meglétének következménye miatt alakul ki. Redisztribúcióra annyira kerül sor egy csoporton belül, amennyiben a javak elosztása egy kézben összpontosul, és az elosztás módját

a szokás, a törvény vagy ad hoc (egy bizonyos célra való, alkalmi, ideiglenes, átmeneti) központi döntés szabályozza. A redisztribúcióra sokféle indokkal és minden civilizációs szinten sor kerülhet. A talaj, éghajlat különbségei tehetik szükségessé a redisztribúciót; más esetekben időbeli eltérések okozzák, mint pl. az aratás és a fogyasztás időpontja közötti eltolódás. - A csere oda – vissza mozgásokra vonatkozik, melyek egy piaci rendszer ,,személyei” között zajlanak, hogy integrációt hozzon létre, ahhoz árszabályozó piacok valamilyen rendszerére van szükség. Az egyének közti gyakori adásvétel az árucserét eredményezi, mint integrációs formát Csak árszabályozó piacok valamilyen rendszerének a jelenlétében hoznak létre az egyének közötti csereaktusok gazdaságintegráló, fluktuáló (változó, ingadozó) árakat. Szociális jellegű intézkedések, amelyek szegénypolitika jellegűek. - fáraók

gabonaosztása éhinség idején (Egyiptom) - légiós kórház katonáknak, özvegyeiknek, árváiknak (Róma) - veteránok (leszerelt katonák) földhöz juttatása - misilia: nép közé szórt pénz - donatíva: ajándék a katonáknak - temetkezési alap (cranosz) - „aggok háza” (Athén) - idős munkaképtelenek ellátása - közfürdők - kolóniák - katonák takarékpénztára - ingyenes földhasználat 4 Készítette: Eszenyi Zsolt - önkéntes egyesületek (collegia tenuiorum) I.-II sz (Róma) - jótékony célú állami alapítványok (alimentatio) - „aggok háza” - hadirokkantakról való gondoskodás > ingyenes orvosi kezelés gyógyszerek - állami gyámság > özvegyek, árvák - testi fogyatékosoknak segélyek (közjóléti adóból) - állami pénzbeli juttatás (theorika) állami ünnepek alkalmából - önkéntes segélyegyesületek (eranosz) (Athén) Az állami beavatkozás kezdetei: Kora középkor: Ókeresztények szociális tevékenységei -

A segítség nem esetleges és nem diszkriminatív. - Szeretetlakomák szervezése (agapé). - Segítségre szorulók felkutatása (diakónusok által). - Közösség nem csak saját szegényeit látta el, segítségnyújtás más városok keresztényeinek is. - Árvákról való gondoskodás. - Pénzbeli kiváltások, megváltások (üldöztetések kora). - Betegek ápolása, holtak eltemetése. - Vendégházak > védelem (keresztény utazók számára) Konstantin (i.sz 313) A kereszténység államvallássá válik az egyházszervezet kiépül - Túlvilági üdvözülés ígérete a szegények számára Falusi közösségek, paraszti társadalmak - Közösségek szerepe jelentős – vertikális és horizontális védőháló: vertikális védőháló: a földesúr gondoskodik a szegényeiről horizontális védőháló: nagycsalád, rokonság, faluközösség támogató, segítő szerepe - Perifériára szorultak kiszakadtak a közösségből: szegény vándorló réteg fokozatos

kialakulása, a szegénység kezd természeti eredetű szegénységből társadalmi eredetű szegénységgé válni, már fenyegeti a társadalmi integrációt. - A védőhálóból kiesőket az egyházközösségek segítik: adománygyűjtés és szétosztás. - A szűkölködőnek gondját viselni, nem a szabad választásból ered, hanem a kölcsönös függésekből adódó kötelesség. - Mundoburdum: Ha az ember egy világi hatalmasság felügyelete alá helyezte magát, ill. betagozódott a lakóhelyi közösség hálózatába. > Kívülről érkező fenyegetettség (éhínségek, háborúk), de erősen integráltak ezek a csoportok Kebelbéli védelem, keresztényi könyörületesség, az ellátás kiépülése - Elesettekkel való törődés. - Kórház, az árvaház, a szervezett alamizsnaosztás intézményesített formában. - Családi-rokonsági kötelékektől, munkakapcsolati viszonyoktól függetlenül működő szociális védelem. - Segítségnyújtás a

közösség tagjainak jár, azok számára, akik képtelenek munkával kielégíteni szükségleteiket (árva, özvegy, agg). A segélyezés elsősorban a szűkebb környezet védelmi rendszere: kebelbéli védelem. - Intézményesülés, a segélyre jogosultak és nem jogosultak kiválasztása. > szegénység osztályozása - Caritas > katolikusok jótékony szervezete (emberszereteten alapuló) Középkor, reneszánsz: - X-XI. sz: keresztes háborúk, lovagrendek: betegek ellátása > ispotályosok, johanniták, szegények segítése. 5 Készítette: Eszenyi Zsolt - Céhrendszer: gazdasági érdekvédelmi szervezetek. - Céhegyletek ládái: gondoskodás a tagokról. (önsegélyező egyletek) - 1492: földrajzi felfedezések, gyarmatosítás, arany. - Feudalizmus felbomlásának kezdeti szakasza: világpiac kialakulása, tőkefelhalmozás, polgári forradalmak (1640: Anglia) Kelet-Európa: - Nem bomlanak fel a feudális viszonyok a jobbágyság megmarad. - XVI. sz:

elszegényedés felgyorsul - Városlakók létszáma megnő, agrárgazdaság szerkezete felbomlik. - Városi nincstelenek, csavargók száma megnő. - Deklasszálódás: lefelé való mobilitás. - Pauperizáció > segítség nélkül önmaga eltartására képtelen (pauper) - Európai városokban bevezett intézkedések: - a koldulás tilalma - az ínségesek számbavétele (nyilvántartás – megkülönböztető jelzés) - differenciált segítségnyújtás: - érdemes szegénység: nem képesek eltartani magukat, mert nincs hozzá fizikai erejük (öreg, rokkant, gyerek) – támogatják - érdemtelen szegénység: nem képesek eltartani magukat, bár a fizikai erejük meglenne hozzá – nem támogatják - lokalitás: a közösséghez tartozókazt illeti meg a segítség - idegenek kizárása a támogatási rendszerből - Settlement Act > 1662. a helyi hatóságok minden olyan új érkezőt kitoloncolhatnak, aki nem rendelkezik arra elegendő biztosítékul szolgáló

jövedelemmel, hogy az egyházközösségnek nem fog majd gondot okozni a róla való gondoskodás kötelezettsége. - csavargók büntetése (legálisan megölhetők!) - ispotályok megjelenése – zárt gondozási rendszer Angol modell 1535: VIII. Henrik rendelete: - Szegénypénztárak létrehozása. - Koldulás betiltása. - Szegényadó-fizetési kötelezettség. - A közösségek tartsák el saját szegényeiket. - Szegények eltüntetésére kivégzések. 1601: I. Erzsébet szegénytörvénye: Marginális szociálpolitika > társadalom szélére sodródott egyének, csoportok „felülről irányított” segítése - Cél: féken tartani, ezért érdemesek-érdemtelenek = marginalizálni (ebből az értékelés dilemmája) - Szegényügy állami feladattá nyilvánítása (szegénység látszatának eltüntetése, megoldás még nincs). - Az egyház monopolhelyzete a szegények segítésében megszűnik. - Az állam is részt vesz, felügyeletet vállal, törvényt alkot, -

A megoldás a helyi közösségeké (helyi adók). Segélyezési okok és mértékek, formái: - közösséghez tartozás, munkaképtelenség - létfenntartáshoz nélkülözhetetlen minimum - zárt gondozás > menhelyek, dologházak, javítóintézetek (cél: elrettentés, megfélemlítés) - tartási kötelezettség megerősítése: a gyermekeknek kötelességük eltartani a szülőket 6 Készítette: Eszenyi Zsolt - segélyezés hátránnyal járjon > ne legyen vonzó - A kevésbé választhatóság > az ellátást kevésbé legyen érdemes választani, mint az „önellátást”. - a segélyezettnek dolgoznia kell Német modell XVIII. sz, I Frigyes rendelete: - a közösségnek kell ellátnia a szegényeit - a munkaképeseknek munkát kell biztosítani - a csökkent munkaképességűeknek alamizsnát kell adni - a munkaképteleneknek szállást, élelmet kell juttatni - a munkakerülőket büntetni kell XVI.- XIX sz közepéig a szegénypolitika érvényesül és

korrekciókat alakalmaz nem pedig kezel > előtérben a bűntetés és az érdemtelenek kiszűrése. - marginális egyénekre, pauperekre irányul. - főbb szereplői: állam + egyház. - kielégítendő szükséglet: elemi létfenntartás. - főbb eszközök: segély, szegényház, dologház. Önsegélyező egyletek: - Egylet: társadalmi válasz egy társadalmi bizonytalanságra. - Céhek: tagjainak támogatást nyújt > temetkezési segélyek biztosítása, tagok maguk kezelik a pénzalapot. - Elszegényedéshez vezető folyamatok: (kenyérkereső halála, nyugdíjaskor elérése, munkanélküliség, átmeneti betegség, baleset, tartós betegség, rokkantság). Demokratikus egyletek: - Oltalmazó szervezetek. - Önkéntes tagság. - Évente megválasztott vezető, kis létszám. - Élet és társadalombiztosítás. Cél: biztos kis veszteséggel a bizonytalan nagy veszteség kivédése. Hátrányok: ugyanazon a munkahelyen azonos a kockázat a baleset, több tagot is

érinthet. Átlagéletkor emelkedtével az idősekneleknek jut a több támogatás, a fiataloknak kevesebb juttatás marad (kiválhatnak, új egyletet hoznak létre) ezért a régi egyletek fizetésképtelenné válnak, az öregek számára nem marad elég forrás a kasszában. Elvándorlással a tagok addig befektetett pénze elvész. Az egyletek kinövik magukat, szövetkeznek és átveszik egymás elszámolásait Bürokratikus egyletek: - Önmagukat kinőtt egyletekből alakulnak. - Társasági funkció nincs. - Magas taglétszám. - Anonim módon történő befizetések. - Ügyvivő foglalkozik az egylet ügyeivel. Hátrány: összefogás a szakszervezetekkel. Önérdek-érvényesítés az egyletek pénzén Az előzőek miatt a munkáltatók betiltják. Technológia fejlődésével:- a szakmunkás értéke nő, a munkáltatónak érdeke megtartani a jó munkásokat, ezért támogatja az egyleteket, vállalati alap létrehozásával: az önsegélyező egylet pénzügyi alapja

megnő, de a foglalkoztató kontrollt gyakorolhat az egylet felett. Az állami beavatkozás második korszaka, a munkáskérdés megjelenése: - XVIII.-XIX sz - ipari forradalom, szabadversenyes kapitalizmus - Családi és lakóközösségek felbomlanak. 7 Készítette: Eszenyi Zsolt - Megindul urbanizálódás folyamata. - Közösségi szolidaritás megszűnik - Emberi munkaerő felcserélhető gépire. - A munkás pótolhatóvá válik. - Mmunkakörülmények drasztikus romlása. - Gyermekek, nők dolgoztatása. - 14-16 órás munkaidő, alacsony bérek. - A szegénység magán üggyé válik, szégyen. - Tömeges pauperizáció. - A marginális szociálpolitika már nem elegendő! Korrektív szociálpolitika szakasza > állami felelősségvállalás megnő. - XIX.-i szabad-versenyes kapitalizmus: társadalom strukturális összefüggései, a társadalmak sűrűsödése, nyomor, hosszabb kapcsolati láncok, a családi együttélés változásai – nemcsak az egyén a

hibás! - Az állam eszközei: törvényalkotás, adóztatás. - Szegényügy adminisztratív megközelítése. Az állami beavatkozás területei: (Anglia) - Gazdaságba való beavatkozás: Cél: munkaerő védelme, munkavédelmi törvények. - Gyermekmunka, női munka szabályozása. - Munkaidő csökkentése. - Egészséges munkakörülmények biztosítása. 1802: törvény a tanoncok védelmére, munkakörülmények javítása, munkaviszony rendezése, nincs életkori határ, napi 12 órás munkaidő, éjszakai munka tilalma. 1819: gyári törvény, maximális munkaidő 12 óra, megtiltja a 9 évnél fiatalabb, gyermekek dolgoztatását a gyapotfeldolgozó gyárakban. 1831: új gyári törvény – nők, gyerekek védelme, éjszakai munka tilalma. 1844: újabb gyári törvény, textilgyárakban 8 év a korhatár, 13 év alattiaknak 6,5-7 órás munkaidő, kötelező napi 2 óra iskola. 1919, Versailles-Washington-i békeszerződés: teljes körű munkavédelmi ajánlás – ILO

(nemzetközi munkaügyi hivatal) – napi 8 óra munka. - Ingyenes közoktatás: kötelező népiskolai rendszer. - Munkaerő képzése. - Népegészségügy, közegészségügy rendezése. - Munkásbiztosítás. XIX.-XX század: formális és anyagi szociálpolitika egymást követő szakaszai Formális szociálpolitika: - A munkavégző testét kell védeni > fizikai védelem, prevenciós egészségvédelem - Gyárakban is történik törvényhozás. - Káros környezeti tényezők elhárítása (járványok megelőzése, higiénia) - Szociális gondoskodás > akik alkalmatlanok a munkavégzésre (beteg öregek, árva gyerekek, sokgyerekes özvegyasszonyok) Anyagi szociálpolitika: - Állami felelősség. 8 Készítette: Eszenyi Zsolt - Kollektív felelősség a munkavégzők szociális biztonságáért. - Társadalombiztosítás - Bismarck törekvései > „szociális olajcseppek” XIX. sz utolsó harmadától a II világháborúig Állami szociálpolitika - A

szociálpolitika nem egyénekre irányul, hanem csoportokra. - A szociálpolitika főbb szereplői: az állam és a szakszervezetek. - Kielégítendő szükséglet: létfenntartás, kockázatokkal szembeni védelem Főbb eszközök: - társadalombiztosítás - egészségügy - lakásügy - oktatásügy Az ellátások, jogok, társadalmi szabadság fejlődése, érvényre jutása (T.H Marshall): - XVIII. szd emberi jogok (a polgári lét intézményesülése) > emberi jogok - XIX. szd politikai hatalomgyakorlás (választójog) > politikai jogok - XX.szd szociális és gazdasági jogok (jóléti állam) > szociális jogok A társadalombiztosítás kialakulása: - Céhládák, bányatársládák: önsegélyező pénztárak elődei. - XIX. sz: munkás önsegélyező pénztárak szövetkezése egymással, kapcsolat a szakszervezetekkel. - Kollektív felelősség a munkavégzők általában vett szociális biztonságáért > állami felelősség. - 1891, Rerum Novarum: XIII.

Leó pápai enciklikája (munkások helyzetéről) > tisztességes bért, egészséges munkakörülményeket és heti egy pihenőnapot biztosítani a munkásaiknak. Angol modell: - Formális szociálpolitika jellemző. 1.) állami szociálpolitika: társadalombiztosítás - jogosultsági alapja: betegség, baleset, öregség, gyerekvállalás - 1911, országos társadalombiztosítási törvény: betegségi anyasági munkanélküli biztosítás - 1925: a társadalombiztosítási törvény kiegészítése öregségi özvegységi árvasági ellátás - Biztosítottak köre csak az ipari munkásságra terjed ki. - Meglevő pénztárakra épít, egybeolvaszt. - 1943: Lord Beveridge, kidolgozza az angol társadalombiztosítási rendszer alapjait. - Társadalom minden rétegére. - Egységes ellátás teljes élettartamra, létminimumhoz igazodva. - A finanszírozás 3 formája: munkavállalói hozzájárulás 9 Készítette: Eszenyi Zsolt munkáltatói hozzájárulás állami

támogatás – központi költségvetésből (német modell: állam nem fizet!) - A társadalombiztosítás magába foglalja: az ingyenes, általános egészségügyi ellátást a családi terhek kiegyenlítését háború után: újjáépítés, beindul a Beveridge-terv megvalósítása – megalapozza a jóléti államot! 2.) humán szolgáltatás: a szegénygondozás hagyományos formái is megmaradnak - Settlement mozgalom: London > Arnold Toynbee szociológus; 1883. Samuel Barnett > lelkipásztor, university settlement, Toynbee Hall - a szociális munkások a szegénynegyedekbe, a gondozottak közé telepednek, együtt élnek velük, közösen próbálják megoldani a problémákat (kérvények írása, érdekképviselet, munkahelyszerzés, írni-olvasni tanítás). - COS (Charity Organization Society) – segélyező nőegylet, London, vezető: Mary Richmond új szempont: az egyén vagy család szűkebb környezetének tanulmányozása, egyéni esetmunka > case work

Német modell: Bismark-i szociál politika: élet jogán és a biztosításra alapozó ellátási formák megjelenése. Nevelési szándékok: társadalmat neveléssel kell megváltoztatni, ebben az államnak főszerep. - Anyagi szociálpolitika jellemző. - Bismarck > „szociális olajcseppek” - 1881: üzemi balesetbiztosítás - 1883: munkásbiztosítási törvény – balesetre, betegségre - 1889: öregségi biztosítás - Nem a meglevő pénztárakra építenek, új rendszert hoznak létre. - Munkások és munkaadók számára kötelező befizetés az új pénztárakba. - Az állam nem fizet. - Az állam szabályoz, ellenőrz. - Foglalkoztatási biztosítás: csak az ipari munkásokra terjed ki (állami alkalmazottakra nem > később rájuk is). - Az ellátás arányos a korábbi munkabérrel és befizetésekkel. - Megmarad a segélyezés és a hadigondozás. USA humán szolgáltatások - 1889. Jane Addams Chicagó, Hull House Fókusz: social settlement - lakókörzeti

infrastruktúra javítására (social itt) > társas, embertársra vonatkozó, kapcsolatokban rejlő erők fejlesztése. Legyenek képesek, hogy a maguk életét maguk alakítsák. - Századforduló: állam szerepének növekedése. - Oka: civilizációs folyamatok felgyorsulása: a piac kárvallottjainak szociális beavatkozásokkal segíteni „békés egymás mellett élés”. - Az állam monopolizál: oktatás, egészségügy, szociális ellátás, rendőrség, bíráskodás. - Új elv: universalitas: állampolgári jogon járnak ellátások. Mary Richmond „Social Diagnosis” 1917. „Mi is a szociális esetmunka” c könyve, az esetmunka (case work első írásos megjelenése) Egyúttal az első általános modell és első képzés a szociális munkában: feltárás – diagnózis – terápia. - 1929. Milfordi Konferencia A szociális munka tudományosan megalapozott, alkalmazott társadalomtudomány – szakértelem felértékelése 10 Készítette: Eszenyi Zsolt

Magyarországi szegénygondozás az első világháború előtt: - 1723-tól: az állami beavatkozás kezdete. - 1723-1867: marginális korszak. - 1723: III. Károly létrehozza Magyarországon a helytartótanácsot – hatáskörébe utalja a szegényügyek rendezését csavargók, koldusok rendszabályozása: külföldi csavargók kitoloncolása, belföldi csavargók elzárása, munkára fogása - 1744, Mária Terézia: ispotályok működéséről szóló rendelet. - 1767, Mária Terézia: kóborlók és csavargók megrendszabályozásáról szóló rendelet körzetesítés – minden körzetben működtetni kell egy ispotályt koldusok, csavargók dolgoztatása az ellátásért munkaképtelen szegények eltartása a közösségek feladata - 1867-1950: korrektív korszak. - 1840: 12-16 évesek munkaideje max. 9 óra - 1848: jobbágyfelszabadulás, polgári állam megalakulása, törvény előtti egyenlőség. - 1867: az 1848-as törvények végrehajtása lassú iparosodás,

kapitalizálódás, polgárosodás, urbanizáció munkásság aránya nő (iapr, közlekedés) – rossz szociális ellátottság, roszz munkakörülmények, alacsony bérek tömeges pauperizmus főleg a mezőgazdasági-falusi népesség körében - kiegyezés után: előrelépés 3, a szociálpolitikával kapcsolatos területen a.) közegészségügy b.) a pauperizmus hivatalos kezelése c.) ipari munkásság munkafeltételeinek javítása, segélyezés fejlődése Közegészségügy: - 1856: kórház és szegényház különválása tudomány fejlődése: statisztika – tényfeltárás (Keleti Károly) közgazdaságtan – munkáskérdés, szociálpolitika kérdései orvostudomány – testközelből ismerik a nép nyomorát – reformgondolatok! - 1876: közegészségügyről szóló törvény a közegészségügy állami feladattá nyilvánítása – helyi hatóságok illetékességi körébe tartozik - 1871, községi törvény és 1872, fővárosi törvény: az illetőségi

hely kötelessége a szegények kórházi ápolási költségeinek megtérítése - 1898: Országos Betegápolási Alap felállítása szegények ápolási költségeinek felvállalása fertőző betegségek ellenei védelem állami támogatása kórházak alapítása lelencgondozás államosítása – állami menhelyek - 1916, Stefánia Szövetség: társadalmi egyesület – hatósági pénzadományokból működik, szülőotthonok fenntartása, iskolaorvosi hálózat kiépítése. Tüdőbetegség, nemi betegségek elleni közdelem: társadalmi egyesületek. Szegénypolitika: - 1871, községi törvény + 1872, fővárosi törvény: a helyi közösség illetékes gondoskodni a helyi, teljesen vagyontalan, rokontalan szegények ellátásáról 11 Készítette: Eszenyi Zsolt a koldulás tilalma - 1879, kihágási törvény: a nyilvános kéregetők és csavargók 8 napi, visszaesés esetén egyhavi elzárással büntetendők - 1885, toloncszabályzat: csavargó, koldus,

prostituált kiutasítása a településről Jellemző, hogy a közigazgatás még mindig az egyházi és magánjótékonykodásra hagyja a szegényügyet Szervezetek: a katolikus Szociális Missziótársulat (1908-tól), a református Lorántffy Zsuzsanna Egyesület (1891-től), izraelita nőegyletek, Magyar Vöröskereszt Egylet (1879-től), Budapesti Általános Közjótékonykodási Egyesület (1908-tól) - 1916-1924: Népjóléti Központ – hadigondozás - 1913: Népház, Népszálló – hajléktalanok átmeneti menedéke Törvényes munkásvédelem: - 1872 és 1884: I. és II ipartörvény – az üzemtulajdonos köteles gyárában biztosítani a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeit 16 évnél fiatalabbak éjszakai munkájának tilalma szülés után jár négy hét szabadság 12-14 évesek munkaideje max. 8 óra - 1876: „cseléd-törvény” erősíti a cseléd kiszolgáltatottságát a munkáltatójának (fizikai bántalmazás engedélyezett) munkaidő:

napkeltétől napnyugtáig. - 1891: vasárnap, augusztus 20. munkaszüneti nap - 1891: kisdedóvókról szóló törvény – cél: vigyázni a felügyelet nélküli gyerekekre (menhelyek, nyári óvodák) - 1893: iparfelügyelet felállítása (gyárfelügyelet), balesetbiztosítás - 1898: „deres-törvény” testi fenyítés engedélyezése a cseléddel szemben délben: egy óra pihenő kötelező munkásigazolvány sztrájktilalom - 1901: gyermekvédelmi törvény – gyermekek állami gondozásba vétele - 1907: gazdasági cselédek viszonyát szabályozó törvény – a „deres-törvény” szellemének erősítése cselédek költözési jogának korlátozása gyermekek szerződtetése: 12 éves kortól a cselédeknek is jár egy óra pihenő - 1911: a gyufagyári munkások foszformérgezés elleni védelme Segélyezés, társadalombiztosítás: - 1890-es évekig: a társadalombiztosítás egyedüli formája az egyesületi alapon álló önsegélyezés - 1870: Budapesti

Általános Munkás Betegsegélyező és Rokkantpénztár („Általános Pénztár”) önkéntes alapon társult tagok befizetéseiből gazdálkodik készpénz-segély, ingyenes orvosi ellátás, kórházi költségek fedezése - 1884, II. ipartörvény: segédeknek betegsegélyező pénztárak (vállalati társpénztárak) - 1891: I. munkásbiztosítási törvény – az állami társadalombiztosítás kezdete!- gyári alkalmazottak betegségi biztosítása: a biztosított járulékát 2/3-részben a biztosított, 1/3 részben a munkaadó fizeti 20 hétig táppénz 20 hét ingyenes orvosi ellátás 12 Készítette: Eszenyi Zsolt szülési támogatás temetési segély - 1893: balesetbiztosítás gyári munkásoknak - 1900: Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegély Pénztár („kolduspénztár”) gazdasági munkások és cselédek kötelező balesetbiztosítása - 1907: baleset és betegség elleni kötelező biztosítás – Országos Munkásbetegsegélyező és

Balesetbiztosító Pénztár (OMBI) betegségi segély: mint eddig baleseti segély: 10 hétig ingyenes orvosi ellátás - 1907: a beteg cselédek ingyenes gyógykezelése 45 napon át a munkáltató kötelessége. Szociális lakáspolitika: - 1890-es évek: Gerlóczy-féle fővárosi lakásügyi bizottság – minta munkáslakások építése. - 1908: Wekerle-telep építése (Bp.) – állami vállalatok szakmunkásainak kétszoba-konyhás, kertes, olcsó bérlakások. - 1914-ig: nagyszabású községi lakásépítés – bérházak, lakótelepek Bp.-en - 1900-as évek: falusi lakásépítés állami hiteltámogatása. Szegénygondozás a két világháború között Magyarországon: - munkásság értéke megnő - munkásságon belül nagy különbségek a szakmunkások és a tanulatlan munkások között - mezőgazdaság: háttérbe szorul - munkanélküliség nő, napszám csökken - gazdasági világválság idején > létminimum alatt élők száma megnő – tömeges nyomor

- be-és kivándorlás megnő > be: menekültek az elcsatolt területekről; ki: emigráció korrektív szociálpolitikai szakasz folytatása - felülről kiinduló, paternalista szegénypolitika (érdemesek vs. érdemtelenek) - szegények: munkaképtelenek – nincs vagyonuk, nincs hozzátartozójuk, nem tudnak gondoskodni magukról (testi vagy szellemi fogyatékosság, betegség, öregség miatt) – részletes környezettanulmány alapján vizsgálják! – részesülhetnek a segélyből - ínségesek: munkanélküliek, de munkaképesek – időlegesen keresőképtelenek vagy olyan keveset keresnek, hogy nem tudják kielégíteni alapvető szükségleteiket – ínséges igazolvány felmutatásával részesülhetnek a segélyből (az igazolványban fel van jegyezve, ki milyen segélyben részesült már) – segély fejében: munkavégzési kötelezettség – ínségmunka (szellemi dolgozóknak: szükségmunka): pl. elhanyagolt városrészek rendezése, kézműipari cikkek

termelése – előfordult: értelmetlen munka is (ínségdombok!) – fő cél: segítés, munkakészség fenntartása - munkakerülők: önhibájukból nem dolgoznak – nem részesülhetnek a segélyből – közrendészeti, büntetőjogi hatáskör! (dologházak, javítóintézetek) – az is érdemtelenné válik, aki nem fogadja el a felkínált ínségmunkát Közegészségügy: - 1925: Rockefeller alapítvány - Országos Közegészségügyi Intézet egészségügyi központok 3 mintajárásban artézi kút-program: a lakosság ellátása egészséges ivóvízzel tisztiorvos-képzés - 1927: Zöldkeresztes szolgálat – a Rockefeller alapítvány kezdeményezésére – 1934-re: országos szervezetté bővül – falusi közegészségügy fejlesztése! – a produktív szociálpolitika korai megnyilvánulása egészségvédelmi körök tüdő-és nemibeteggondozó intézetek 13 Készítette: Eszenyi Zsolt egészségházak zöldkeresztes védőnők anya-és

csecsemővédelem szociális feladatok: alapvető higiéniés szokások elterjesztése, segélyakciók szervezése (pl. ingyenes cukor-, tej-akciók kisgyermekes családoknak, várandós anyáknak) családvédelmi feladatok - Stefánia Szövetség – anya-és csecsemővédő intézetek országszerte Szegénygondozás: küszöb alatt élő egyének és családok alkalmankénti vagy tartós segítése főleg egyházi és magánadományokból - 1927, „egri norma”: szellemi atyja P. Oslay Oswald egri ferences házfőnök – „a norma: állandó otthoni karitatív szegénygondozás” – nyílt rendszer! kezdet: Oswald környezettanulmánya egy hadirokkant kaptafaiparos és családjának nyomoráról hatósági, társadalmi és egyházi összefogás állandó otthoni karitatív munka alapjai: - a városi szegényügyi hivatal és a helyi előkelőségekből szerveződött Szegényügyi Bizottság: környezettanulmányok begyűjtése, rászoruló szegények nyilvántartásba vétele

- Adománygyűjtő Hölgybizottság: önkéntes adományok begyűjtése - Szegénygondozó Nővérek: egyházi és világi nővérek – lelkigondozás + adományok kiosztása egy megszabott norma szerint (szükséglet szerint megszabott só-, liszt-, szappan-, zsebpénz-porciók) - 1931-ig kilenc város veszi át az „egri normát”- 1936-tól hivatalosan „magyar norma” falusi szegénygondozás: „komáromi norma” – sokgyermekes cselédeknek, napszámosoknak minimális munkabér, családi pótlék, természetbeni segély - 1930-as évek vége: produktív szegénypolitika segélyezés: improduktív szegénypolitika- tartósítja a szegénységet (akinek már kicsivel többje van, nem kap segélyt!) - új koncepció: produktív szociálpolitika – Esztergár Lajos pécsi polgármester alapozza meg alap: a szociális állam gondolata – elvei: emberközeli közigazgatás, nemzeti, keresztényi eszmeiség újfajta segélyezés: visszatérítendő kölcsön vagy hitel cél: a

segélyezett család képessé váljon az önfenntartásra alapvető eszköze: Országos Nép-és Családvédelmi Alap (ONCSA) – közjóléti szövetkezetek révén kedvező hitelek vagy kamatmentes kölcsönök a segítségre szoruló családoknak – természetben is vissza lehet fizetni! hátránya: csak az hitelképes, aki dolgozni tud – a munkaképteleneken, alkalmi munkások helyzetén nem segít főleg mezőgazdaságban dolgozókra terjed ki csak a 4 vagy többgyerekes családokra vonatkozik lakásépítési akció is – 1940-44 között 12 ezer 1-2 szobás, főleg falusi lakás épül (ONCSAtelepek) a hitel fejében az ONCSA folyamtosan ellenőrzi a segélyezett család életét, gazdálkodását a produktív szegénypolitika körébe tartozik a settlement jellegű szegénygondozás is - pesti közgazdasági egyetemisták: újpesti telep - kapcsolat a helyi szegény családokkal; szegedi egyetemisták: tanyavilág 14 Készítette: Eszenyi Zsolt magánjótékonykodás

még mindig jelentős! - 1936: hatósági koldulási engedély bevezetése a községekben földkérdés: - 1926, Nagyatádi Szabó István – első földreform („helyesebb birtokmegosztás”) – kisbirtokok juttatása az „érdemes szegényeknek”, akik képesek a kapott földet megművelni - 1936, telepítési törvény: kisbortokok létesítése – főleg a sokgyermekes családoknak és azoknak, akik rendelkeznek a termeléshez szükséges anyagi eszközökkel - 1939: zsidóbirtokok kisajátítása, zsidók földvásárlási tilalma Munkásjóléti törvények a két világháború között: Munkásvédelmi törvények: - 1922: új ipartörvény – nem hoz lényeges változást - 1928: gyerekmunka tilalma + orvosi igazolás a fiatalkorúak és nők foglalkoztatásához + 12 hetes szülési szabadság - 1937: heti 48 órás munkaidő, tisztviselők heti munkaideje 44 óra + fizetett szabadság min. 6 nap + munkabérminimum - 1938: gyermeknevelési pótlék bevezetése ipari

és kereskedelmi munkásoknak – Országos Ipari és Bányászati Családpénztár folyósítja (havi 5 pengő) Társadalombiztosítás: - 1921: Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap ingyenes háziorvosi és kórházi ellátás gyermekágyi segély temetkezési segély - 1927: kötelező baleseti és betegségi biztosításban részesülők köre kibővül – egész ipari munkásságra vonatkozik! - betegsegélyezés alapja: a biztosítottak keresményének 7 %-a vagy az átlagos napibér 6 %-a + felerészben: munkáltatói hozzájárulás egy évig folyósítható táppénz a kereset 55 %-áig egy évig járó ingyenes kórházi ápolás és háziorvosi kezelés terhessegély, gyermekágyi segély, szoptatási segély - balesetbiztosítás alapja: teljes egészsében a munkaadó fizeti a járulékot ingyenes orovsi ellátás 20 hétig táppénz temetési segély özvegyi járadék - 1928: Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) – az 1927-es

társadalombiztosítási törvény végrehajtása – helyi szerveken keresztül - 1928: kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi, árvasági biztosítás nyugdíjkorhatár: 65 év - 1936: gazdatisztek nyugdíjbiztosítása - 1938: öregségi biztosítás a mezőgazdasági munkások számára (nőknek, 2 holddal kevesebbel rendelkezőknek nem!) - 1939: mezőgazdasági munkavállalók özvegyeinek járadéka - 1944: nyugdíjkorhatár: 60 év munkanélküli-segély rendszere nem alakul ki! (munkaadók heves ellenállása miatt) Szociális lakáspolitika: - 1920-as évek: szükség-lakótelepek Bp.-n és környékén – 17 állami telep, több mint 6 ezer nyomorlakás – vidéken: szerényebb községi lakásberuházások (nyomortelepek + bérházak) - 1920-as évek vége: amerikai kölcsöntőke – 2,5 ezer kislakás tisztviselőknek Bp.-n 15 Készítette: Eszenyi Zsolt - 1927: Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezet – lakásépítési hiteltámogatás a falusi

építkezőknek - 1930-as évek: nagyarányú vállalati lakásépítés – a vállalatok 43 %-ának vannak kolóniái + bányakolóniák újdonság: Magyar Pamutipari Rt. - kölcsön a munkások öröklakás-építéséhez - 1930: Országos Lakásépítő Hitelszövetkezet – hosszú lejáratú lakáskölcsön köztisztviselőknek – családi házak építése, főleg vidéken - 1939: OTI-kölcsönből munkáslakások építése a szükség-lakótelepek felszámolására - 1940-es évek: ONCSA-telepek Bibliográfia: Arisztotelész: Athéni állam, In: Államéletrajzok, Osiris – Szadvég Kiadó, Budapest, 1994. 556 Balla Róbert: Caligula cirkuszától a Szent Péter – bazilikáig, Társadalmi Szemle, 1990. 4 sz 36-46. Balogh Gábor: Társadalombiztosítási ismeretek, Corvinus Kiadó, Budapest, 1990. 183-203 Barker, Robert L. - Almásy Judit: Mérföldkövek a szociális munkában - A szociális gondoskodás és a szociális szemlélet változása Hammurabitól napjainkig,

Budapesti Szociális Forrásközpont, Budapest. 1996 Castel, Robert: A szociális kérdés alakváltozásai, Kávé Kiadó, Budapest, 1998. 31-189 Csizmadia Andor: A szociális gondoskodás változásai Magyarországon, Az MTA Állam – és Jogtudományi Intézetének kiadványa, Budapest, 1977. 13-73 Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom, T-Twins Kiadó, Budapest, 1991. Frege Zsuzsa – Lévai Katalin: (szerk.) A jóléti állam, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1991. Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből, Kávé Kiadó, Budapest, 1998. 23-34., 65-82 Gara Judit: A szociálpolitika fejlődéstörténete a kapitalizmusban, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, 1987. Gách Endre: Az angol szociálpolitika, Szociálpolitikai Értesítő, 1983. 1 sz Hilscher Rezső: Bvezetés a szociálpolitikába, Szövétnek-kiadás, Budapest, 1928. (Változatlan utánnyomás, Oliton Nyomdaipari Kft., Budapest, 1991) 9-18, 196-203

Katus László: A kereszténység. - Az egyház szerepe az európai civilizáció felvirágzásában, Rubicon, 1997. 9 sz 6-10, 16-25 Leach, Edmund: Szociálantropológia, Osiris Kiadó, Budapest, 1996. Linden, Marcel Van Der: A munkás önsegélyező egyletek: történeti áttekintés, Esély, 1994. 5 sz. 90-103 Molnár Margit: Töredékek a szociális gondoskodás ókori történetéből, Esély, 1992. 3 sz 93103 Müller, C. W: Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá? T-Twins Kiadó, Budapest, 1992 590 Németh György: A poliszok világa, Korona Kiadó, Budapest, 1999. 139-167 Oross Jolán: Fejezetek a koldulás jogi szabályozásának történetéből, Esély, 1996. 5 sz 89103 Pálos Károly: Szegénység, szegénygondozás, Szombathely, 1934. 1-47 Platón: Az állam, Gondolat Kiadó, Budapest, 1989. 329-330 Pik Katalin: A szociális munka története Magyarországon (1817-1990), Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 2004. 17-69 16 Készítette: Eszenyi

Zsolt Polányi Károly: Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet, Gondolat Kiadó, Budapest, 1979. 228-273 Rerum Novarum: XIII. Leó pápa körlevele a munkások helyzetéről, Budapest, 1991 Rénes László: A szociális gondoskodás története és az egyetemes szociálpolitika története, (dolgozat) Debrecen, 1999. www.deszocpolatwhu 2007 február 25 Xenophón: A Lakedaimóniak állama, In. Államéletrajzok, Osiris – Szadvég Kiadó, Budapest, 1994. 85-101 Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1997. Zsumbera Árpád: Az ókeresztény közösségek szociális tevékenységéről, Valóság, 1997. 4 sz 52-76. 17