Economic subjects | Taxation » A vállalkozások adózásának rendszere

A VÁLLALKOZÁSOK ADÓZÁSÁNAK RENDSZERE Az állam ill. ennek képviseleti szerve kötelezően előírt normákkal, az adójogszabályokkal jövedelmeket von el a gazdasági élet szereplőitől (adóalanyoktól) a költségvetés vagy egyes központi ill. helyi pénzalapok számára Az adózás az adóügyi jogviszony létrejöttét jelenti, amelyet az állam egyoldalúan jogszabállyal létesít. Az adóügyi jogviszony sajátos kapcsolatot teremt az állam és az adófizetésre kötelezett természetes és jogi személy között. Az adózásra jogosult állam nem válik közvetlenül a jogviszony alanyává, jogait és kötelezettségeit az adóhatóságok útján gyakorolja. Adóhatóságok: - Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) - Önkormányzat jegyzője (helyi adók esetében) - Illetékhivatal - Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) Adóalanynak tekintjük azt a természetes vagy jogi személyt, aki a törvények alapján adó fizetésére

kötelezett. Az adó tárgya az a tevékenység, dolog, jog, jogosultság, amely után az adót megfizetik. Az adó alanyát azonban nemcsak adófizetési kötelezettség terheli. Az adózási jogviszony az adózást komplexen kezeli és a következő kötelezettségeket tartalmazza: - bejelentés, nyilatkozattétel - adó megállapítás - adóbevallás - adófizetés, adóelőleg-fizetés - bizonylat kiállítás és megőrzés - nyilvántartás vezetése (könyvvezetés) - adatszolgáltatás A felsoroltakat együttesen adókötelezettségnek nevezzük. Az adófizetési kötelezettségnél megkülönböztethetünk adómentességet és adókedvezményeket. Az adómentesség olyan preferencia, amely valamilyen feltétel fennállása esetén az adófizetőt részben vagy egészben mentesíti az adózás alól. 1 Az adókedvezmény az adózónak nyújtott olyan preferencia, amely lehetővé teszi az adóalany fennálló adófizetési kötelezettségének csökkentését, de

legfeljebb az adófizetési kötelezettség erejéig. A magyar adórendszerben nincs "negatív adó", vagyis az igénybe nem vehető adókedvezményeknek adó visszatérítésként történő érvényesítésére nincs lehetőség. A vállalkozásokat terhelő legfontosabb adófajták: társasági adó, személyi jövedelem adó, általános forgalmi adó, fogyasztási adó, jövedéki adók, helyi adók, vámok, illetékek. A fő adónemek mellett léteznek egyéb, adó módjára behajtható, köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettségek is, mint pl. szakképzési hozzájárulás, munkáltatói járulék, munkavállalói járulék. Ezekhez hasonló köztartozást, "kvázi adó" terhet jelent a kifizetett bérek és bér jellegű juttatások után fizetendő társadalombiztosítási járulék, amely mértékénél fogva egyik legjelentősebb jövedelem elvonási forma. Az adófizetési kötelezettségek közül a legjelentősebb adó fajtákat emeljük

ki, elsősorban ezek alapvonásait bemutatva. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ A személyi jövedelemadót a magánszemélyek az adóköteles jövedelmeik után fizetik. Az adó általános vonásai:  személyi jellegű, közvetlen: az adó terhét az adófizetésre kötelezett magánszemély viseli, az adót másra áthárítani nem lehet.  általános: az adókötelezettség kiterjed a magánszemély összes jövedelmére, függetlenül azok konkrét formájától és eredetétől.  sávosan progresszív: az adó összegének a kiszámítása sávosan progresszív adótarifa alkalmazásával történik. Egyes jövedelmek (pl tőke jövedelmek) után azonban lineáris adókulcs alapján kell adózni. A belföldi illetőségű magánszemélyek, a belföldről és külföldről származó jövedelmeik, a külföldi magánszemélyek a belföldről származó jövedelmeik után kötelesek adót fizetni. Az adóköteles belföldi és külföldi jövedelmek jogcímei az alábbiak:

Belföldön keletkező jövedelem munkaviszony, tagsági jogviszony megbízásos jogviszony egyéb önálló tevékenység vállalkozási tevékenység mezőgazd. őstermelés Külföldről származó jövedelem Külföldi illetőségű munkáltatóval megbízó– külföldön lévő vagyonból, 2 vagyonból val létesített jogviszony alapján külföldön származó jövedelem végzett tevékenységből, származó jövedelem A magánszemélyek jövedelmének meghatározásakor mindig a bevételből kell kiindulni. Bevételnek kell tekinteni minden vagyoni értéket (különösen készpénz, jóváírás, elengedett, átvállalt tartozás, természetben kapott vagyoni érték, ingatlan, ingó dolog, értékpapír, vagyoni értékű jog, elengedett tartozás, átvállalt kötelezettség), amelyet a magánszemély megszerez. A törvény külön felsorolja, hogy mi nem minősül bevételnek (pl. hitelként, kölcsönként kapott összeg, visszatérített adó) A

bevételből számítjuk ki a jövedelmet, amely az adózás alapját képezi. A bevételből három féle módon számítható ki a jövedelem: 1. a bevétel egésze jövedelem (pl munkaviszonyból származó bevételek) 2. a bevétel költségekkel csökkentett része a jövedelem (pl egyéni vállalkozó vállalkozásból származó bevétele, a költségeket tételesen, számlával igazoltan lehet elszámolni.) 3. a bevételnek költséghányaddal csökkentett része a jövedelem (pl önálló tevékenység, számlával történő igazolás nélkül 10 %-os költség átalány számolható el. ) A magánszemély a különböző forrásból származó jövedelme után együtt, összevontan adózik. Az együtt adózó jövedelmek a magánszemély tárgyévben szerzett összjövedelmét alkotják. A jövedelmeknek elkülönítjük egy sajátos csoportját, amelyek után a jövedelmek típusától függően egyenként állapítjuk meg az adó összegét. Ezeket a jövedelmeket külön

adózó jövedelmeknek nevezzük. Az adóköteles jövedelmek az adó megállapítás jellege szerint tehát lehetnek: - Összevonásra kerülő jövedelmek (adója progresszív, adóskála szerint) - Külön adózó, összevonásra nem kerülő jövedelmek (adója lineáris kulcs szerint) Az éves összevont jövedelemből a következő séma segítségével jutunk el az adófizetési kötelezettséghez: Éves Adót Számított Fizetendő összevont  csökkentő = adó adó jövedelem kedvezmények (Figyelem! Ha hibát jelez a képernyő, kapcsolja be a/ Control Panel / International/ , / jelet, ugyanis képletről vagy képletszerkesztővel írt szövegről van szó) 3 Az összevont adóalap után sávosan progresszív adótábla szerint kell az éves adót kiszámítani, amit mérsékelhetnek az adó csökkentő kedvezmények. Vannak azonban olyan jövedelmek, amelyek mentesülnek az adózás alól, ezeket adómentes jövedelmeknek nevezzük. Leggyakrabban szociális

vagy kiemelt társadalom-politikai cél érdekében minősülhet a jövedelem adómentesnek. Az adómentesség azt jelenti, hogy az adóalanynak az adómentes bevételei után nem kell az adót megfizetnie és be sem kell vallania. A következőkben az 1999 évi személyi jövedelemadó törvényből a bevételnek nem minősülő, az adómentes jövedelmeket ill. a jövedelem fajták főbb típusait foglaljuk össze Nem minősül bevételnek: - adómentes jövedelmek, -hitelként, kölcsönként kapott összeg, visszatérített adó, - vállalkozásba befektetett vagyoni érték kivonáskor, feltéve, hogy előtte adózott, - a magánszemély által adott kölcsön, ha a visszafizetett összeg nem haladja meg a kölcsönt, - kifizető által utalványozott összeg (utazásra, szállásdijra, amellyel a kifizetőnek utólag elszámol) - jogszabály alapján elengedett köztartozás, - a munkáltató tagdíj kiegészítő befizetése magánnyugdíjpénztárba és önkéntes

nyugdíjpénztárba a munkáltatói hozzájárulás, feltéve, hogy ennek összege nem haladja meg az előző havi minimálbér 115 %-át. Adómentes jövedelmek: 1. Szociális juttatások közül: - anyasági, temetési segély, árvaellátás, özvegyi nyugdíj, - családi pótlék, szociális- és nevelési segély (államtól, egyháztól kapott), - szociális gondozás, - intézeti nevelést követő önálló életkezdési támogatás. 2. Természetbeni juttatások: - egészségügyi, oktatási, szociális ellátás, - Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által adott üdülési beutaló (üdülési csekk értéke 20 e. Ftig), - hajléktalan juttatása, - versenysport esetén utazás, szállás, étkezés, - egyenruha, formaruha, munkaruha, - erdőgazdaságban 5 t/év tüzifa, bányászatban 5 t/év szén, 6000 nm illetményföld juttatás, - étkezési utalvány 1400 Ft-ig, - nyugdíjba vonulás alkalmából adott 10 e Ft-ot meg nem haladó ajándék, - tankönyvtámogatás 4

3. Lakással kapcsolatos juttatások: - lakáshoz kapcsolódó önkormányzati támogatás, lakásépítési kedvezmény, szociális kedvezmény, - önkormányzati bérlakáson végzett kivitelezés ellenében megállapított visszatérítés, a bérleti jogról való lemondásért kapott térités 4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan: - külföldi tartózkodás esetén külföldről kapott ösztöndíj, -közalapitvány által magánszemélynek kifizetett összeg, amelyet oktatási intézményben folyó tanulásra, kutatásra, ösztöndijra forditottak, - egyes állami kitüntetésekkel járó díj (Kossuth, Széchenyi, Kiváló, Érdemes Művész, Érdemkereszt stb.) - társadalmi szervezettől, egyháztól, évente egy alkalommal kapott, valamint vetélkedő, versenydíj értékéből 5000 Ft, munkáltató által a magánszemélynek nyugdíjba vonulásakor adott ajándék értékéből 10 ezer Ft. - tartásdíj, kártérítés - az a jövedelem amelyet a kifizető a

biztosítóval kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás és baleset biztosítás formájában a biztosítottnak fizet, - örökség, ajándék, ha az illetéket megfizették, Főbb bevételi kategóriák Főbb csoportok: I. Összevontan adózó jövedelmek 1.Nem önálló jövedelem 2. Önálló jövedelem 3. Egyéb jövedelem II. Külön adózó jövedelmek 1.Egyéni vállalkozás jövedelme 2. Ingatlan- ingó és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 3. Tőkejövedelmek 4. Természetbeni juttatások és engedmények 5. Vegyes jövedelmek I. Összevontan adózó jövedelmek I.1 Nem önálló tevékenységből származó jövedelem 5 A bevétel egésze jövedelem A nem önálló tevékenység bevételéből a jövedelem megállapítása során levonható az érdekképviseleti szerv részére fizetett tagdíj. A jövedelemből nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a saját gépjárművel történő

munkábajárás költségtérítése címén a munkában töltött napokra számolva kap a magánszemély, de legfeljebb 3 Ft/km átalányban a munkahely és a lakás közötti távolságra. Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül: - munkaviszonyból származó jövedelem - társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése, ha a juttatásért kapott összeget a vállalkozás költségei között elszámolták - országgyűlési, helyi önkormányzati képviselő tiszteletdíja A munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem mellett minden egyéb nem rendszeres jövedelem , jutalom, forgalmi juttatás, pótlékok, munkaruha pénzbeli megváltása, magánszemély javára kötött biztosítás stb. adóköteles, de bérnek ez utóbbi nem minősül, így az adó jóváírásnál nem lehet beszámítani. I.2 Önálló tevékenységből származó jövedelem Önálló tevékenységnek számít minden olyan tevékenység, amelynek

eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely nem tartozik a nem önálló tevékenységbe, az egyéb és a külön adózó jövedelmi körbe. Az önálló tevékenységből származó jövedelmek esetén tételes költségelszámolás, vagy költségátalány alkalmazható. Főbb típusai: egyéni vállalkozói kivét, bérbeadás, egyes szellemi tevékenységek, megbízási jogviszony, mezőgazdasági őstermelés. I.2a Egyéni vállalkozói jövedelem kivét Egyéni vállalkozó esetében önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az egyéni vállalkozó tevékenysége során a személyes munkavégzés címén költségként elszámolt összeg (vállalkozói kivét), amellyel szemben költség, költségátalány nem érvényesíthető. I.2b Szellemi tevékenység jövedelme Tételes költségelszámolás és költségátalány (10 %) alkalmazható. Ide tartozik: szerzői jogvédelem alá eső tevékenység, szabadalom hasznosítás. Adókedvezmény

illeti meg. I.2c Megbízási jogviszony A nem munkaviszonyban és vállalkozási szerződés alapján végzett munka ellenértéke. Tételes költségelszámolás, vagy 10 % költségátalány alkalmazható. I.2d Bérbeadás Tételes költségelszámolás és költségátalány (10%) alkalmazható, 6 Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem minősíthető külön adózó jövedelemnek is az adózó döntése alapján. I.2e Mezőgazdasági őstermelő I.3 Egyéb jövedelmek Ide sorolható minden olyan jövedelem, amelyről a tv külön nem tesz említést. Fontosabb típusai: - kifizető által elengedett tartozás, átvállalt kötelezettség, - külföldi kiküldetés címén kapott jövedelem, amelyből levonható 30 %, de legfeljebb a hivatalos költségnorma összege (pl. 28 dollár napidíj), - magánszemély által nyújtott hitel, kölcsön kamatának az a része, amely meghaladja a jegybanki alapkamat + 5%-át, - magánszemély által nyújtott tagi hitel

kamatának 10 ezer Ftot meghaladó része. Az egyéb bevétel teljes egésze jövedelem. Összevont adóalap Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett önálló-, nem önálló-, és egyéb jövedelmének összege. Az összevont adóalaphoz a külföldről származó jövedelmeket is hozzá kell adni. Ezen kívül, ha a nyugdíjas magánszemély (vagy középfokú, felsőfokú tanintézet nappali tagozatos hallgatója), nyugdíja (ösztöndíja) mellett összevont jövedelmi körbe tartozó jövedelemmel rendelkezik, az éves nyugdíj (ösztöndíj) összegét is hozzá kell adni az összevont adóalaphoz. Számított adó Az összevont adóalapnak az adótábla szerint megállapított összege. Adótábla Az adó mértéke, ha az összevont jövedelem összege: Jövedelem összege Kulcs Számítás 0-400 000 20 400 001-1000 000 30 80 000+ 400 000 feletti rész 30%-a 1000 001-tól 40 260 000+ 1 000 000 feletti rész 40%-a Számított adót

csökkentő tételek 1. Külföldön megfizetett adó 7 Ha a külföldi jövedelem után adót fizetett a magánszemély, akkor a számított adót az összevont adóalappal elosztva átlagos adókulcsot kell meghatározni. Ezzel a kulccsal kell a külföldi jövedelmet megszorozni. A számított adót az így kapott összeggel, de legfeljebb a külföldön megfizetett adó összegével kell csökkenteni.A levonás nem haladhatja meg a külföldön megfizetett adó összegét és a számitott adó 90 %-át. 2. Adójóváírás A számított adót csökkenti az adóévben megszerzett bér 10 %-a, de legfeljebb a munkaviszonyban eltöltött hónaponként 3000 Ft. Az adójóváírás 1,2 millió Ft éves bevallott jövedelemig (összevont és külön adózó együtt ) vehető figyelembe, de az 1 millió Ft feletti rész 18 %-a csökkenti az 1 millióig levonható összeget. 3. Nyugdíjra jutó adó A nyugdíj, ösztöndíj és hallgatói munkadíj, GYES, gyermeknevelési támogatás,

ápolási díj, szociális gondozói díj, lelki segélyszolgálatért kapott díj, büntetés végrehajtás idején végzett munka díja része az összevonandó jövedelemnek. (ha nincs más összevonandó jövedelem, akkor nem kell adóbevallást benyújtani). Az ebbe a körbe tartozó jövedelmekre jutó adót nem kell megfizetni, azaz az összevont jövedelem számított adójából levonható a nyugdíjra, ösztöndíjra, stb. jutó adó összege 4. Nyugdijjárulék kedvezménye 2000-ben az adójóváiráshoz hasonló kedvezmény vonatkozik a munkavállalók által befizetett nyugdijjárulékra. Ez a kedvezmény már év közben az adóelőleg levonásakor figyelembe vehető. A kedvezmény az új nyugdij rendszer bevezetéséhez kapcsolódik, egyaránt vonatkozik az un. nem megállapodás alapján fizetett (állami) és a magánnyugdijpénztári tagdijbefizetésekre. A kedvezmény a kétféle befizetés együttes összegének (8 %) 25 %-a Éves szenten maximum 40406 Ft vonható

le ilyen jogcímen. Adócsökkentő kedvezmények 2000-ben az összevont adóalap adóját a következő kedvezmények csökkentik: Adócsökkentő kedvezmények Mérték Maximum Önkéntes biztosító pénztári befizetés: nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba 30 % Kettő együtt 100 e Ft ha 2003előtt nyugdijba megy130 e Magánnyugdíj pénztári kiegészítő tagdíj 30 % Tandíj (felsőfoku) befizetett összeg 30 % 60 ezer Ft Lakáscélú megtakarításra elhelyezett összeg 20 % 12 e Ft 8 Lakáscélú hitelfelvétel tőke és kamat törlesztésére fordított összeg + a lakástakarékpénztárak által folyósított áthidaló kölcsön 20 % 35 e Ft Családi kedvezmény, eltartottak után 1-2 gyermek esetén 2200 Ft/hó/fő 3- vagy több gyermek esetén 3000 Ft/hó/fő Mezőgazdasági őstermelő éves jöv adója 100e. Ft Szellemi tev. Jövedelmének 25 % 50 e Ft Közalapítványba befizetett összeg 30 % max 50 ezer Ft kiemelten közhasznú

alapitvány esetén 30 % max 100 e. Ft Élet és nyugdíjbiztosításra befizetett összeg, (belföldi biztositó intézet) 20 % 50 e Ft  Befektetési adóhitel, a befektetési állomány növekedésnek 20 %   Korlát: a kedvezményekkel csökkentett adó 50 %-a összegéig. II. Egyes külön adózó jövedelmek II.1 Egyéni vállalkozásból származó jövedelem II.1a Vállalkozói személyi jövedelemadó A vállalkozói személyi jövedelem adó kiszámításakor az adóköteles bevételekből levonjuk azokat a kiadásokat, amelyeket az adóhatóság költségnek ismer el, majd az un. bevétel csökkentő és növelő tételekkel korrigáljuk az adóalapot, végül a számított adót az adócsökkentő kedvezményekkel lehet csökkenteni. A számítás menete ill. fontosabb tételei a következők: Árbevétel és egyéb bevételek +az áru és szolgáltatás ellenértéke +értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak +kapott kamat, bírság,

kötbér +előállított termék saját célú felhasználása Termelési költségek és egyéb ráfordítások -anyag, árubeszerzés teljes értéke -vállalkozói kivét és közterhei 9 -alkalmazottak bére és közterhei -a 30 ezer Ft-ot meg nem haladó tárgyi eszközök értéke -alkalmazottak javára önkéntes biztosító pénztári befizetés -kamarai tagdíj -szavatossági, jótállási költség -pénzintézeti hitelre kifizetett kamat -tevékenységhez kapcsolódó illeték, vámkezelési díj -bérleti díj, fűtés, világítás. -telefon, fax használati díja -perköltség, önellenőrzési pótlék, illeték, vám, vámkezelési költéség,kötbér -reprezentációs költség, maximum az éves árbevétel 0,5 %-a, de legfeljebb 100 ezer Ft -hivatali utazás, szállás, kiküldetés -értékcsökkenési leírás, adóhatósági kulcsok alapján ---------------------------------------------------------------------------Bevétel - költség összege Bevételt

csökkentő tételek -szakmunkástanuló foglalkoztatása esetén 6000 Ft/fő/hó -korábban munkanélküliként regisztrált, ill. szakmunkástanuló végzés utáni továbbfoglalkoztatása esetén a bérük után kifizetett tb járulék összege legfeljebb 12 hónapig -kutatás-fejlesztés adóévben elszámolt költségének 20 %-a -adóévre jutó elhatárolt veszteség -közcélú adomány összege, a kiemelt közhasznú szervezetnek történt befizetés 150 %-a, de legfeljebb a váll. adóalap 20 %-a Bevételt növelő tétel Gazdasági kamrákról szóló tv előirása alapján kamarai tagdij cimén megfizetett összeg 50 %a, de legfeljebb 10 e. Ft ------------------------------------------------------------------------------------VÁLLALKOZÓI ADÓALAP - Vállalkozói személyi jövedelem adó (adóalap 18 %-a ) --------------------------------------------------------------------------------------Számított vállalkozói személyi jövedelemadó -Adócsökkentő kedvezmények

Beruházási kedvezmény 10 - a számított adó 50 %-al csökkenthető az 1996 dec. 31 után megkezdett legalább 1 md Ft értékű, termékelőállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 5 évben, azokban az években, amikor a beruházásból származó bevételét a beruházás értékének 5 %-val növeli. - a számított adó 50 %-al csökkenthető, az 1996 dec. 31 után 1 md Ft értékű kereskedelmi szálláshelyet létesítő beruházás üzembehelyezését követő 5 évben, amely években a bevétel 25 %-al, legalább 600 mill Ft-al nő - kiemelt térségben, vállalkozási övezetben 100 % adókedvezmény illeti meg, ha megkezdett beruházás esetén az export ill. mezőgazdasági tevékenység bevétele legalább 1 %-al nő, vagy a beruházás éves növekedése 5 % Térségi kedvezmény - kiemelt térségben, vállalkozási övezetben az üzembe helyezett gép, építmény, infrastrukturális beruházás értékének 6%-a vehető igénybe

adócsökkentésként az üzembe helyezés évében. ----------------------------------------------------------------------------------------FIZETENDŐ VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Vállalkozói osztalékalap Az osztalék számításának menete ill. az osztalékadó mértékei: +Vállalkozói adóalap -Fizetendő vállalkozói sz. jövedelemadó - Adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételek: + pénztartalékolási számla növekménye -feltárt szabálytalanság miatt fizetett bírság, pótlék + Adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli: + pénztartalékolási számla csökkenése +ellenérték nélkül átadott tárgyi eszköz értékének 100 %-a, ha az első évben adják át (a 2. évben 60 %, két éven túl 33 % ) ------------------------------------------------------------------------------------Vállalkozói osztalékalap -Osztalék adója  Osztalék kifizetés Az osztalék adó mértéke: 20 %: a vállalkozói jövedelem kivét x 2 x

jegybanki alapkamat értékösszegig, 35 %: a 20 %-al adózó osztalék rész felett kifizetett osztalék összeg után. 11 II.1b Egyéni vállalkozó adózása átalányadóban Az egyéni vállalkozó számára az átalányadózás akkor választható, ha adóévenként az árbevétele nem haladta meg a 4 millió Ft-ot és nem áll munkaviszonyban, valamint ÁFA tv. rendelkezései szerint alanyi adómentes. Az átalányadó kiszámítása, mértékei: Bevétel -Költség átalány (35 %) ---------------------------=Jövedelem tartalom A költségátalán mértéke a tv.-ben felsorolt egyes tevékenységekre 80 %, bolti kiskereskedelmei tevékenység esetében 87 %. Átalányadó mértékek: Az adó mértéke a jövedelemnagyság szerint (nem sávos adó) - 200 000 Ft-ig 12,5% 200 001-600 000 Ft-között 25% 600 001-800 000 Ft között 30% 800 001 Ft felett 35% Bolti kiskereskedelem és élelmiszer kiskereskedelem esetén a mértékek még kedvezményesebbek. II.1c

Tételes átalányadózás A fodrász, kozmetikus, személyszállító, fizetővendéglátással foglalkozó egyéni vállalkozó választhatja, ha nincs alkalmazottja és saját tulajdonú eszközökkel dolgozik. A tételes átalányadó éves összege: -fodrász, kozmetikus 100 ezer - magántaxis 120 ezer - fizetővendéglátás szobánként 24 ezer Az átalányadót negyedévente, egyenlő részletekben kell megfizetni. 12 II./2 Ingatlan, ingó és vagyoni értékű jogok átruházásából származó jövedelem Ingatlan átruházásból származó jövedelem Az ingatlanértékesítésből származó bevételnek az adásvételi szerződésben megállapított forgalmi értéket kell tekinteni. A bevétel a tulajdonostársak között megosztható Az ingatlanátruházásból származó bevétel jövedelem tartalmát tételes költségelszámolással állapítjuk meg, ha a szerzéskori érték ismert, ennek hiányában költség átalánnyal. Tételes költségelszámolás

Költségátalány +Forgalmi érték +Forgalmi érték -Szerzéskori érték - 75 % költségátalány -Értéknövelő beruházások -Ügyvédi, egyéb költség Számított jövedelem Számított jövedelem Az ingatlan átruházást, szerzést követő 6. évtől kezdve az átruházás jövedelemtartalmának megállapitásakor a számitott jövedelem évenként 10 %-ak csökkenthető (a hetedik évben évben 20 %-al, a nyolcadik évben 30 %-al stb), igy a 15. évben vagy az előtt vásárolt, örökölt, egyéb módon megszerzett ingatlan értékesítéséből származó bevétel adómentessé válik. Az ingatlan átruházásból származó jövedelem után az adó mértéke 20 %. Lakásszerzési kedvezmény Az ingatlan átruházásból származó jövedelemből a magánszemélynek nem kell megfizetnie azt az összeget, amelyet saját maga vagy hozzátartozója részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző hat hónapon, és az azt követő 48 hónapon

belül lakáscélra fordít. Az ingatlan értékesítés adóját az éves adóbevallás időpontjában kell megfizetni, eddig az időpontig a lakásszerzésre fordított összeg után az adót nem kell megfizetni, csak be kell vallani, a későbbi (48 hónapon belül) lakásszerzésre fordított összegre jutó adót meg kell fizetni, amely visszaigényelhető. Ingó vagyon értékesítéséből származó jövedelem Ingó vagyon értékesítéséből származó bevételből levonhatók a tételesen elszámolt költségek vagy költségátalányként 75 %. A számított jövedelemet tulajdonosok között meg kell osztani, az adó mértéke: 20 %. Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgy értékésítésére jutó adóból 40 ezer Ft-ot, azaz a bevételből 200 ezer Ft adómentes. 13 II.3 Tőkejövedelmek II.31 Kamatból származó jövedelem Kamat a takarékbetét, takaréklevél, devizabetét, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, befektetési jegyek, magánszemélyek

által nyújtott hitel hozadéka. A kamatból származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 0 %. A magánszely által nyújtott hitel kamata, ha meghaladja a jegybanki alapkamat 5%-al növelt értékét, a túllépés a magánszemély egyéb jövedelemét képezi. Ugyanígy a kifizető áltatal a magánszemélynek 10 ezer Ft-ot meghaladóan kifizetett kamat a magán személy egyéb jövedelme. II.32 Osztalékból származó jövedelem Osztaléknak minősül: -társas vállalkozás adózás utáni eredményéből, tagnak, tulajdonosnak kifizetett összeg, -ellenérték nélkül juttatott értékpapír névértéke, a jegyzett tőke emelésére fordított értékpapír névértékéből az emelés összege, -külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő összeg. Az osztalék adózása: - az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal

csökkentett részéből a magánszemélyre jutó értéket, - az arányszámot szorozzuk a jegybanki alapkamat (osztalékmegállapítás évének első napján érvényes) kétszeresével, - ez után az össszeg után 20 %-os az osztalékadó mértéke, felette 35 %. - egyéni vállalkozónál a vállalkozói jövedelem kivét összegét szorozzuk a jegybanki alapkamat kétszeresével, amely után 20, felette 35 % az adó. - a külföldön adózó osztalékot csökkenti a külföldön megfizetett összeg, de az osztalék fizetendő adója nem lehet kevesebb 5 %-nál. II./34 Árfolyamnyereség Az árfolyam nyereségből, tőzsdei határidős ügyletekből származó jövedelem után az adó mértéke 20 %, amelyet a kifizető von le és fizet meg (kivéve, ha tőkeszámlát nyit brókercégnél.) II.4Természetbeni juttatások -Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által a magánszemélynek adott vagyoni érték, amely után a kifizetőnek 44 % adót kell fizetnie.

-Természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemély részére lizingelt vagyontárgy (autó), amelyet később a magánszemély maradványértéken megvásárol. -Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető személygépkocsijának magáncélú használatára (vélelmezett) tekintettel keletkező jövedelem, (cégautó adó), amelyet a kifizető a személygépkocsi beszerzési ára függvényében havonta fizet. 14 - kifizető által adott ajándék, reprezentáció címén nyújtott szolgáltatás. II.5 Vegyes jövedelmek Kisösszegű kifizetés Az önálló tevékenységből származó egy szerződés alapján 5000 Ft-ot meg nem haladó összegű kifizetés esetén a magánszemély választhat: -a jövedelem után a kifizető 40 % adót von le és fizeti be, -írásban nyilatkozik, hogy összevont adóalapjának részeként (egyéb jövedelem) adózik az összeg után. Járadékmegváltás A magánszemélynek a felszámolás, végelszámolás, csődeljárás

keretében megítélt kártérítés, életjáradék, tartásdíj és más járadékok egyösszegű megváltása esetén a kifizetett összeg egésze jövedelem és az adó mértéke 25 %, amelyet a kifizető fizet be. Ingatlan bérbeadása Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem külön adózó jövedelem, ha az adózó nem kívánja összevonni más összevontan adózó jövedelmeivel. A ingatlanbérbeadás adója átalány jellegü. A bérbeadásból származó bevételhez hozzá kell adni a rezsi költségekre adott bevételeket is. Semmilyen költség a bevétellel szemben nem számolható el Az adó a számitott bevétel 20 %-a. Adóelőleg fizetés Magánszemélyek a megszerzett jövedelmük után év közben adóelőleget fizetnek. A munkaviszonyon kivül megszerzett jövedelemek után a kifizetőnek az általa kifizetett összegből 40 % adóelőleget kell levonnia. Ebből az adóalap csökkenthető: - 10 % költséghányaddal - a magánszemély nyilatkozata

szerinti költséghányaddal, de legfeljebb 50 % -os mértékig. Ha a magánszemély igazolja, hogy egyéni vállalkozó, vagy mg. őstermelő, a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia. Ha a magánszemély írásban nyilatkozik, hogy az éves összevont jövedelme várhatóan nem éri el a 1 millió Ft-ot, akkor a kifizetőnek az adótábla szerint kell az adóelőleget levonnia. Ha a kifizető több alkalommal fizet ki ugyanazon személynek, akkor az adóév elejétől kezdve ismételten összesítenie kell a jövedelmet (göngyölítés), majd az érvényes adósáv alapján kell az adót meghatározni, amelyet csökkent a korábban már levont adóelőleg összegével. Ha a magánszemély nyilatkozott a várható költséghányadról és a nyilatkozat szerinti költséghányad (+5 %) meghaladja az adóbevallásban igazolt költséget, akkor a költségkülönbözet után 12 % különadót kell megfizetnie és az adóbevallásában is fel kell tüntetnie. 15 A

munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem után a munkáltató állapítja meg, és fizeti be az adóelőleget. A rendszeres jövedelem 12-szerese szerint kell az számított adót megállapítani, majd ennek 12-ed része az előleg. A kifizető a havi előleget csökkentheti a havi adójóváírással, a 8 % nyugdijjárulék 25 %-val és a magán nyugdíj pénztári befizetés kiegészítő tagdíjának, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés után járó kedvezménnyel és a gyermekkedvezménnyel. A munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelem esetében a megelőző havi munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem 12-szereséhez kell a nem rendszeres jövedelmet hozzáadni, majd a számított adóból a rendszeres jövedelemre jutó adót le kell vonni. Egyéni vállalkozónak a vállalkozói jövedelem kivét és a vállalkozói személyi jövedelemadó után kell előleget befizetnie, az év elejétől kivett összeg adótábla szerinti

adójának és az év során már ilyen címen megfizetett adóelőlegnek a különbözeteként. Személyi jövedelemadó összefoglaló, tömörített változata nyomtatáshoz: 16 SZEMÉLYI JÖVEDELEM ADÓ 2000 Adóalany: a belföldi illetőségű magánszemély az összes (belföldről és külföldről ) származó jövedelme, külföldi magánszemély a belföldről származó jövedelme adóköteles. Adókötelezettség: bejelentési, nyilatkozattételi, vagyon-nyilatkozattételi, adóalap-adómegállapítási, bevallási, adóelőleg-adófizetési, nyilvántartás vezetési, bizonylatkiállítási-és megőrzési és adatszolgáltatási kötelezettség. Adó tárgya: JÖVEDELEM, a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában szerzett vagyoni érték ( pénz, ingatlan. ingó dolog, értékpapír stb), elengedett tartozás, átvállalt kötelezettség Jövedelem tartalom: 1. Bevétel=Jövedelem 2. Bevétel- Tételesen elszámolt költségek=Jövedelem 3.

Bevétel- Költségátalány= Jövedelem Nem minősül bevételnek: - adómentes jövedelmek - hitelként, kölcsönként kapott összeg, visszatérített adó. - vállalkozásba befektetett vagyoni érték kivonáskor, feltéve, hogy előtte adózott, - kifizető által utalványozott összeg, amellyel a kifizetőnek utólag elszámol, - a munkáltató tagdíj kiegészító befizetése magánnyugdíj pénztárba és a munkáltató havi hozzájárulása az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez. Adómentes jövedelmek: 1. Szociális juttatások közül: - anyasági, temetési segély, árvaellátás, özvegyi nyugdíj, - családi pótlék, szociális- és nevelési segély (államtól, egyháztól kapott), 2. Természetbeni juttatások: - egészségügyi, oktatási, szociális ellátás, - Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által adott üdülési beutaló névre szólóan, üdülési csekk 20 e. - hajléktalan juttatása, versenysport esetén utazás, szállás, étkezés, -

egyenruha, formaruha, munkaruha, - erdőgazdaságban 5 t/év tüzifa, bányászatban 5 t/év szén, ill 6000 m 2 illetményföld juttatás, - étkezési utalvány 1400 Ft-ig, - nyugdíjba vonulás alkalmából adott 10 e Ft-ot meg nem haladó ajándék, - tankönyvtámogatás 3. Lakással kapcsolatos juttatások: - lakáshoz kapcsolódó önkormányzati támogatás, lakásépítési kedvezmény, szociális kedvezmény, - önkormányzati bérlakáson végzett kivitelezés ellenében megállapított visszatérítés, bérleti jogról való lemondásért kapott térités. 4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan: - külföldi tartózkodás esetén külföldről kapott ösztöndíj, - közalapitvány által magánszemélynek kifizetett összeg, amelyet oktatási intézményben folyó tanulásra, kutatásra, ösztöndij kifizetésre forditanak, 17 - egyes állami kitüntetésekkel járó díj (Kossuth, Széchenyi, Kiváló, Érdemes Művész, Érdemkereszt.) - társadalmi

szervezettől, egyháztól, évente egy alkalommal kapott, valamint vetélkedő, versenydíj értékéből 5000 Ft, - tartásdíj, kártérítés - az a jövedelem amelyet a kifizető a biztosítóval kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás és baleset biztosítás formájában a biztosítottnak fizet, - örökség, ajándék, ha az illetéket megfizették, Főbb bevételi kategóriák: I. Összevont adóalapba tartozó jövedelemek: 1. Nem önálló tev jövedelme 2. Önálló tev jövedelme 3. Egyéb jövedelem 1. Nem önálló tevékenységből származó jövedelem A bevétel egésze jövedelem - munkaviszonyból származó jövedelem (az érdekképviseleti tagdij levonható) - társas vállalkozás tagjának személyes munkavégzésért kapott jövedeleme - országgyűlési, önkormányzati képviselő tiszteletdíja A munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem mellett minden egyéb nem rendszeres jövedelem , jutalom, forgalmi juttatás, pótlékok,

munkaruha pénzbeni megváltása, magánszemély javára kötött biztosítás stb. adóköteles, ez utóbbi azonban nem minősül bérnek, adójóváírásba nem számítható be. 2. Önálló tevékenységből származó jövedelem 2.1 Egyéni vállalkozó, vállalkozói kivét Egyéni vállalkozó esetében önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az egyéni vállalkozó tevékenysége során a személyes munkavégzés címén költségként elszámolt összeg(vállalkozói kivét), amellyel szemben költség, költségátalány nem érvényesíthető. 2.2 Szellemi tevékenység jövedelme Tételes költségelszámolás és költségátalány (10 %) alkalmazható. Ide tartozik: szerzői jogvédelem alá eső tevékenység, szabadalom hasznosítás. Adókedvezmény illeti meg 2.3 Megbízási jogviszony A nem munkaviszonyban, vagy vállalkozási szerződés alapján végzett munka ellenértéke. Tételes költségelszámolás, vagy 10 % költségátalány

alkalmazható. 2.4 Bérbeadás Tételes költségelszámolás és költségátalány (10%) alkalmazható, A lakásbérbeadásból származó jövedelem külön adózó jövedelemként is kezelhető. 3. Egyéb jövedelmek A bevétel teljes egésze jövedelem. Fontosabb tipusai: - támogatói adomány a magánszemély önkéntes biztosító pénztári számláján, - kifizető által elengedett tartozás, átvállalt kötelezettség, - magánszemély által nyújtott hitel, kölcsön kamatának az a része, amely meghaladja a jegybanki alapkamatot + 5%-át, és a kifizető által magánszemélytől felvett hitel után 10 ezer Ft kamatot meghaladó része. 18 Az adóbevallás egyéb jövedelmei között külön sorban kell kimutatni a nyugdíj, ösztöndíj stb. összegét, ha az év során más összevonandó jövedelme keletkezett. Összevont adóalap Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett önálló, nem önálló és egyéb jövedelmének

összege. Ezenkívül a külföldről származó jövedelmeket is hozzá kell adni az adóalaphoz Számított adó Az összevont adóalapnak az adótábla szerint megállapított összege. Adótábla Jövedelem összege Kulcs Számítás 0-400 000 20 400 001-1000 000 30 80 000+ 400 000 feletti rész 30%-a 1000 001-tól 40 260 000+ 1 000 000 feletti rész 40%-a Számított adót csökkentő tételek 1. Külföldön megfizetett adó Ha a külföldi jövedelem után adót fizetett a magánszemély, akkor a számított adót az összevont adóalappal elosztva átlagos adókulcsot kell meghatározni. Ezzel a kulccsal kell a külföldi jövedelmet megszorozni A számított adót az így kapott összeggel, de legfeljebb a külföldön megfizetett adó összegével kell csökkenteni. 2. Adójóváírás és nyugdijpénztári befizetés A számított adót csökkenti az adóévben megszerzett bér 10 %-a, de legfeljebb a munkaviszonyban eltöltött hónaponként 3000 Ft. Az

adójóváírás 1,2 millió Ft éves bevallott jövedelemig (külön adózó is) vehető figyelembe, de az 1 millió feletti rész 18 %-a csökkenti az 1 millióig levonható összeget. A befizetett nyugdij járulék (8 %) 25 %-a. 3. Nyugdíjra jutó adó A nyugdíj, az ösztöndíj és hallgatói munkadíj, a gyermekgondozási díj összegére jutó adót kiszámítjuk az adótábla szerint, és ezt levonjuk az összevont jövedelmek adójából. Adócsökkentő kedvezmények Adócsökkentő kedvezmények Mérték Maximum Önkéntes pénztáribefizetés:nyugdíjpénztárba 30 % Kettő együtt egészségpénztárba 100 e Ft Magánnyugdíj pénztári kiegészítő tagdíj 30 % Tandíj (felsőfoku) befizetett összeg 30 % 60 ezer Ft Lakáscélú megtakarításra elhelyezett összeg 20 % 12 e Ft Lakáscélú hitelfelvétel tőke és kamattörl. össz 20 % 35 e Ft Családi kedvezmény, 1-2 gyermek esetén 2200 Ft/hó/fő 3- vagy több gyermek esetén 3000 Ft/hó/fő

Szellemi tev. Jövedelmének 25 % 50 e Ft Közalapítványba befizetett összeg 30 % max 50 e. kiemelten közhasznú alapitvány esetén 30 % max 100 e. Élet és nyugdíjbiztosításra befizetett összeg 20 % 50 e Ft  19 Befektetési adóhitel, a befektetési áll. növ 20 % max 200 e. II. Egyes külön adózó jövedelmek 1. Egyéni vállalkozásból származó jövedelem 2. Ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 3. Tőkejövedelmek 4. Természetbeni juttatások és engedmények 5. Vegyes jövedelmek 1. Egyéni vállalkozó 1.1 Vállalkozói személyi jövedelemadó A vállalkozói személyi jövedelem adó kiszámításakor az adóköteles bevételekből levonjuk azokat a kiadásokat, amelyeket az adóhatóság költségnek ismer el, majd az un. bevétel csökkentő és növelő tételekkel korrigáljuk az adóalapot, végül a számított adót az adócsökkentő kedvezményekkel lehet csökkenteni. A számítás

menete ill. fontosabb tételei a következők: +Árbevétel és egyéb bevételek -Termelési költségek és egyéb ráfordítások =Bevétel - költség összege Bevételt csökkentő tételek -legalább 50 %-ban csökkent munkaképességű alkalmazása esetén személyenként 3000 Ft havonta -szakmunkástanuló foglalkoztatása esetén 6000 Ft/fő/hó -korábban munkanélküliként regisztrált, ill. szakmunkástanuló végzés utáni továbbfoglalkoztatása esetén bérük után kifizetett tb járulék összege legfeljebb 12 hónapig a -kutatás-fejlesztés adóévben elszámolt költségének 20 %-a -adóévre jutó elhatárolt veszteség -közcélú adomány összege, de legfeljebb a váll. adóalap 20 %-a Bevételt növelő tétel: Kamarai tagdij 50 %-a, max 10 e. Ft =VÁLLALKOZÓI ADÓALAP - Vállalkozói személyi jövedelem adó (adóalap 18 %-a ) =Számított vállalkozói személyi jövedelemadó -Adócsökkentő kedvezmények Beruházási kedvezmény - a számított adó

50 %-al csökkenthető az 1996 dec. 31 után megkezdett legalább 1 md Ft értékű, termékelőállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 5 évben, azokban az években, amikor bevétel a beruházás értékének 5 %-val nő, - a számított adó 50 %-al csökkenthető, az 1996 dec. 31 után 1 md Ft értékű kereskedelmi szálláshelyet létesítő beruházás üzembehelyezését követő 5 évben, amely években a bevétel 25 %-al, legalább 600 mill Ft-al nő - kiemelt térségben, vállalkozási övezetben 100 % adókedvezmény illeti meg, ha megkezdett beruházás esetén az export ill. mezőgazdasági tevékenység bevétele legalább 1 %-al nő, vagy a beruházás éves növekedése 5 % Térségi kedvezmény - kiemelt térségben, vállalkozási övezetben az üzembe helyezett gép, építmény, infrastrukturális beruházás értékének 6%-a vehető igénybe adócsökkentésként az üzembe helyezés évében. 20 =FIZETENDŐ VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI

JÖVEDELEMADÓ 1.2 Egyéni vállalkozó adózása átalányadóban Az egyéni vállalkozó számára az átalányadózás akkor választható, ha az előző évben az árbevétele nem haladta meg a 4 milliót és nem áll munkviszonyban egyidejüleg, valamint áfa alanyi adómentességet választott. Az átalányadó kiszámítása, mértékei: Bevétel-Költségátalány (35 %)=Jövedelem tartalom Átalányadó mértékek: - 200 000 Ft-ig 12,5% 200 001-600 000 Ft-között 25% 600 001-800 000 Ft között 30% 800 001 Ft felett 35% 1.3 Tételes átalányadózás A fodrász, kozmetikus, személyszállító, fizetővendéglátással foglalkozó egyéni vállalkozó választhatja, ha nincs alkalmazottja és saját tulajdonú eszközökkel dolgozik. (Fodr:100e, taxis:120e,Fizvend:24e/szoba) 2. Ingatlan, ingó és vagyoni értékű jogok átruházásából származó jövedelem Az ingatlanértékesítésből származó bevételnek az adásvételi szerződésben megállapított

forgalmi értéket kell tekinteni. A bevétel a tulajdonostársak között megosztható Az ingatlanátruházásból származó bevétel jövedelem tartalmát tételes költségelszámolással állapítjuk meg, ha a szerzéskori érték ismert, ennek hiányában költség átalánnyal. Tételes költségelszámolás Költségátalány +Forgalmi érték +Forgalmi érték -Szerzéskori érték - 75 % költségátalány -Értéknövelő beruházások -Ügyvédi, egyéb költség Számított jövedelem Számított jövedelem Az ingatlan átruházást, szerzést követő 6. évtől kezdve az átruházás jövedelemtartalmának megállapitásakor a számitott jövedelem évenként 10 %-ak csökkenthető (a hetedik évben évben 20 %-al, a nyolcadik évben 30 %al stb), igy a 15. évben vagy az előtt vásárolt, örökölt, egyéb módon megszerzett ingatlan értékesítéséből származó bevétel adómentessé válik. Az ingatlan átruházásból származó jövedelem után az

adó mértéke 20 %. Lakásszerzési kedvezmény Az ingatlan átruházásból származó jövedelemből a magánszemélynek nem kell megfizetnie azt az összeget, amelyet saját maga vagy hozzátartozója részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző hat hónapon, és az azt követő 48 hónapon belül lakáscélra fordít. Az ingatlan értékesítés adóját az éves adóbevallás időpontjában kell megfizetni, eddig az időpontig a lakásszerzésre fordított összeg után az adót nem kell megfizetni, csak be kell vallani, a későbbi (48 hónapon belül) lakásszerzésre fordított összegre jutó adót meg kell fizetni, amely visszaigényelhető. Ingó vagyon értékesítéséből származó bevételből levonhatók a tételesen elszámolt költségek vagy költségátalányként 75 %. A számított jövedelemet tulajdonosok között meg kell osztani, az adó mértéke: 20% Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgy értékésítésére jutó adó 40 ezer Ft-ot

meg nem haladó részét. 3. Tőkejövedelmek 21 3.1 Kamatból származó jövedelem Kamat a takarékbetét, takaréklevél, devizabetét, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, befektetési jegyek, magánszemélyek által nyújtott hitel hozadéka. A kamatból származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 0 %. A magánszely által nyújtott hitel kamata ha meghaladja a jegybanki alapkamat 5%-al növelt értékét, a túllépés a magánszemély egyéb jövedelemét képezi. Ugyanígy a kifizető áltatal a magánszemélynek 10 ezer Ft-ot meghaladóan kifizetett kamata, egyéb jövedelem. 3.2 Osztalékból származó jövedelem Az osztalék adózása - az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből a magánszemélyre jutó értéket, - az arányszámot szorozzuk a jegybanki alapkamat (osztalékmegállapítás

évének első napján érvényes) kétszeresével, - ez után az össszeg után 20 %-os az osztalékadó mértéke, felette 35 %. - egyéni vállalkozónál a vállalkozói jövedelem kivét összegét szorozzuk a jegybanki alapkamat kétszeresével, amely után 20, felette 35 % az adó. - a külföldön adózó osztalékot csökkenti a külföldön megfizetett összeg, de az osztalék fizetendő adója nem lehet kevesebb 5 %-nál. Az árfolyam nyereségből, tőzsdei határidős ügyletekből származó jövedelem után az adó mértéke 20 %, amelyet a kifizető von le és fizet meg. 4.Természetbeni juttatások -Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által a magánszemélynek adott vagyoni érték, amely után a kifizetőnek 44 % adót kell fizetnie. -Természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemély részére lizingelt vagyontárgy (autó), amelyet később a magánszemély maradványértéken megvásárol. -Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető

személygépkocsijának magáncélú használatára (vélelmezett) tekintettel keletkező jövedelem, (cégauó adó), amelyet a kifizető a személygépkocsi beszerzési ára függvényében havonta fizet. 5. Vegyes jövedelmek 3.6 Kisösszegű kifizetések és egyösszegű járadékmegváltások Kisösszegű kifizetés: Az önálló tevékenységből származó egy szerződés alapján 5000 Ft-ot meg nem haladó összegű kifizetés esetén a magánszemély választhat: -a jövedelem után a kifizető 40 % adót von le és fizeti be, -írásban nyilatkozik, hogy összevont adóalapjának részeként adózik az összeg után. Járadék megváltás: A magánszemélynek a felszámolás, végelszámolás, csődeljárás keretében megítélt kártérítés, életjáradék, tartásdíj és más járadékok egyösszegű megváltása esetén a kifizetett összeg egésze jövedelem és az adó mértéke 25 %, amelyet a kifizető fizet be. Ingatlan bérbeadás: Az ingatlan bérbeadásból

származó jövedelem 2000-től külön adózó jövedelem is lehet az adózó választása szerint. Külön adóként átalány jellegü A bérbeadásból származó bevételhez hozzá kell adni a rezsi költségekre adott bevételeket is. Semmilyen költség a bevétellel szemben nem számolható el Az adó a számitott bevétel 20 %-a. 22 23 GYAKORLÓ PÉLDA SZJA: Nagy Andor havi munkabére 72 ezer Ft. Júliusban és decemberben 15-15 ezer Ft jutalmat kapott. Havi 1000 Ft szakszervezeti tagdíjat fizet Egy kiskorú gyermeke van, aki után ő kapja a családi pótlékot. Nem adott nyilatkozatot, hogy a várható jövedelme meghaladja az 1,2 millió Ft-ot. Jelentős újítást hajtott végre (szellemi tev.) amelyért 200 ezer Ft-ot kapott Alkalmi rendezvények szervezésében vett részt, amelyért összesen 15 ezer Ft-ot kapott, de egyik kifizetés sem érte el a 5000 Ft-ot, nem adott nyilatkozatot, hogy összevontan adózik ezen jövedelme után. Egy Kft.-ben üzletrésze

van /250 ezer Ft/, amelytől 160 ezer Ft osztalékot kapott decemberben. A jegybanki alapkamat 18 % 30 ezer Ft-ot egy közalapítványnak utalt át Eladták feleségével közös tulajdont képező nyaralójukat, amelyet 8 éve vettek, 4,3 millió Ftért. Csatlakozott egy önkéntes nyugdíj biztosító pénztárhoz szeptember 1-től, amelybe havi 4000 Ft-ot fizetett be. 2000-ben 10 ezer Ft tandijat fizett ki egyetemista fia számára 2000-ben a kifizetők az újításért 72 ezer Ft-ot, az osztalék után pedig 12 ezer Ft. adóelőleget vontak le. 8 % nyugdíjjárulékot a munkabérből, jutatlomból és az újítási díjból vontak le, ennek összege 87520 Ft. Számítsa ki a 2000 évi szja fizetési kötelezettségét valamint az adóelőlegek összegét. Gyakorló példa, szja megoldása: Személyi jövedelemadó bevallás az 2000 évről JÖVEDELEM Bevétel Költség Jövedelem (a.) (b.) (c.) NEM ÖNÁLLÓ TEV. JÖVEDELME 852000 1. Bérjövedelem (érdekképv tagdij

nélk) 30000 2. Más bérjövedelem 3. Egyéb nem önálló jövedelem A. ÖSSZES NEM ÖNÁLLÓ JÖVEDELEM 882000 ÖNÁLLÓ TEV. JÖVEDELME 200000 4. Szellemi alkotások jövedelme 20000 180000 5. Egyéni vállalkozó :jövedelem kivét 6. Egyéb önálló tev jövedelme 180000 B. ÖSSZES ÖNÁLLÓ JÖVEDELEM EGYÉB JÖVEDELMEK 7. Nyugdij 8. Ösztöndij, Gyes 9. További egyéb jövedelem C. ÖSSZES EGYÉB JÖVEDELEM 10. Külföldi kiküldetés jövedelme 24 1062000 ÉVES ÖSSZEVONT ADÓALAP A+B+C+10 Adóalap /d./ Az adó összege /e./ 284800 D. SZÁMITOTT ADÓ 21880 1. Adójóváirás + nyugdijjárulék (adójóváírás nem jár) 2. Nyugdij, ösztöndij, Gyes, adója 3. Külföldön mgfizetett adó kedvezménye E. Adó kedvezmények összesen (1+2+3) 21880 ADÓ CSÖKKENTŐ TÉTELEK 4. Szellemi 45000 5. Alapítvány + gyermek kedvezmény 9000+ 26400 35400 6. Tandíj 3000 7. Önkéntes nyugdíj pénztár 4800 F. Adócsökkentő tételek összesen 4+5+6+7

88200 174720 G. SZÁMITOTT ADÓ-ADÓCSÖKKENTÉS D.-E-F KÜLÖN ADÓZÓ JÖVEDELMEK 1. Osztalék 2. Ingatlan értékesítés 90000 42500 376250 75250 3. H. Különadózó jöv Összesen 1+2+3 117750 ADÓFIZETÉSI KÖT. ÖSSZESEN G-H 292470 Kifizetők által levont adóelőleg 224324 Kifizetők által levont forrásadó 12000 BEFIZETENDŐ ADÓ 56146 VISSZAJÁRÓ ADÓELŐLEG Megjegyzések: Osztalék adója: 250000 x2x 0,18=90 000 x 0,2 =18 000 70 000X 0,35 = 24 500 + 18 000= 42500 Ingatlan adója: 4300/ 2 = 2150 , tulajdonmegosztás 2150x 0,25 =537,5 x 0,7= 376,25, jövedelemhányad + görgetett kdevezmény 30 % 376,25 x0,2 = 75200 Munkabér adóelőlege: havibér-szakszervezeti járulék (72000-1000) x12 852 000 számitott adó 215 600 Havi számitott adó Le: adójóváírás gyermekkedvezmény 17967 3000 2200 25 8 % 25 %-a 1440 Havi adóelőleg: 11327 Éves adóelóleg 11327 x 12 135924 Jutalom adóelőlege: Munkabér Jutalom 852000 30000 Munkabér

és jutalom 882000 Számított adó 224600 Le: munkabérre jutó adó 215600 Jutalom számitott adója 9000 Le 8 % 25 %.a Jutalom adóelőlege 600 8400 Adóelóleg összesen: Munkbér 135924 jutalom 8400 Újítási díj 40 % , egyszeri kifizetésként kezelve 80 000 Adóelőleg összesen: 224 324 26 TÁRSASÁGI ADÓ Társasági adót a vállalkozási tevékenységet folytató adóalany fizet, így a belföldi székhelyű gazdasági társaságok , állami vállalatok, az egyéni vállalkozó választása szerint, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok vállalkozói tevékenységük után. Az adóztatás egységes elveket érvényesít minden vállalkozás vonatkozásában. A társasági adó általános jellemzői: - közvetlen adó, az adófizetésre kötelezett közvetlenül viseli az adó terhét, - lineáris adó (mértéke 2000-ben 18%), - preferenciákat érvényesít, egyrészt az adóalap korrigálásával, másrészt

adócsökkentési kedvezmények nyújtásával. Az adófizetési kötelezettség megállapításához az adózás előtti eredmény megállapításából indulunk ki. Az adózás előtti eredmény megállapítása: 1. Kettős könyvvitelt vezetőknék az számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény 2. Egyszeres könyvvitelt vezetőknél a pénzforgalmi nyilvántartás alapján számított adózás előtti eredmény. Éves árbevétel és egyéb bevétel - adóévi költségek és ráfordítások összege. Az adózás előtti eredmény megállapítása után a következő sémával jutunk el a fizetendő adó összegéig: Adózás előtti Adózás Számított Fizetendő eredményt Adócsökkentő előtti társasági  növelő = Adóalap  kedvezmények = társasági eredmény adó adó csökkentő tételek Az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek pozitiv és negativ preferenciákat fejeznek ki, amelyek különböző jogcímeken növelik vagy

csökkentik az adó alapját. Az adózás előtti eredményt korrigáló tételek egy része nem valódi preferenciákat tükröz, hanem a számviteli és az adó törvény különbségéből fakadó korrekciók elvégzését követeli meg. Például a számviteli törvény megengedi, hogy a vállakozás olyan amortizációs normákat alkalmazzon, amelyek a tárgyi eszközök valóságos elhasználódását jobban tükrözik. Az társasági adó törvény viszont egyforma kulcsokat ír elő minden vállalkozás 27 számára. Ha tehát a költségek között a számviteli törvény szerint számolta el az amortizációt, akkor korrekciót kell végezni, először az adózás előtti eredményt növelő tételeknél hozzáadjuk a számviteli törvény szerint számított amortizációt (ezzel 0 összegű lesz az elszámolt amortizáció), majd a csökkentő tételek között levonjuk az adó törvény szerint számított amortizációs összeget. Így végeredményben

értékcsökkenési leírásként az adó törvényben számított összeg marad. A számvitelből fakadó korrekciót jelenti a céltartalék képzése is. Az társasági adó törvény szigorúan meghatározza, hogy a lejárt követelések hány %-ára képezhető céltartalék. Amely évben céltartalékot képez a vállalkozás és ezt költségei között elszámolja, jogosulatlanul von ki pénzt az adózás alól, mert a céltartalék nem valóságos költség, ezért ebben az évben a céltartaléknak számvitelben elszámolt és az adótörvény szerinti különbségével meg kell emelni az adóalapot. A következő évben a képzett céltartalékot fel kell használni, ha ezt a könyvvitel a bevételek között elszámolja, akkor az adóalapot abban az évben csökkenteni kell a számviteli törvnyben elszámolt és az adótörvény szerinti különbözet összegével, mert ez nem adóköteles bevétel. Hasonló az értékvesztés kezelése is. Következőkben néhány

fontosabb adóalap növelő és csökkentő tételt ismertetünk: Adóalap csökkentő: -az adóévre jutó elhatárolt veszteség, -bevételként elszámolt elöző évben a számviteli törvényben képzett és adótörvényben megengedett mértékű céltartalék különbözete, az -az adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírás, -bevételként elszámolt kapott osztalék, részesedés (kifizetéskor levonták a 20 vagy 35 % forrásadót, tehát nem adóköteles), -bevételek között elszámolt visszatérített adó, -foglalkoztatott szakmunkástanulónként 6000 Ft /hó, -korábban munkanélküli foglalkoztatása, ill. végzett szakmunkástanuló továbbfoglalkoztatása esetén a munkabére után befizetett TB járulék 100 %-a, -képzőművészeti alkotás vásárlása, de legfeljebb a tárgyévi beruházás 2 ezreléke, -kutatás és kísérleti fejlesztés költségének 20 %-a. Adóalap növelő: -az adóévben a számviteli törvény és a adótörvény

szerint képzett különbsége, amelyet ráfordításként számoltak el céltartalék -ráfordításként elszámolt bírság, büntetés (kivéve önellenőrzési pótlék) -reprezentációs költségként elszámolt összegnek az árbevétel 0,5 %-át meghaladó része. 28 Az adózás előtti eredmény korrekciója Adózás előtti eredmény csökkentő tételek növelő tételek   a korábbi adóévek elhatárolt veszteségéből a tárgyévben elszámolt rész az eredmény terhére nem, vagy bizonyos határ felett nem elszámolható költségek, kiadások /szgk. 6mill Ig/   kapott osztalék, visszatérített adó költségként elszámolt bírság   a foglalkoztatás ösztönzéséhez kapcsolódó kedvezmények feltűnően olcsó értékesítés, apportálás esetén az ellenérték és a könyv szerinti érték különbözete szakmunkástan. 6000 Ft/fő/hó munkanélküli bérének TB j.   saját kutatás, kisérleti fejlesztés

kedvezménye(költségének 20%-a) térítés nélkül átadott eszköz, nyújtott szolgáltatás nyilvántartási értéke   képzőművészeti alkotás értéke, az éves beruh. 2 ezrelékéig éves árbev. 05 %-át meghaladóan költségként elszámolt reprezentáció    adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírás  számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírás   értékvesztés felhasználásra, selejtezésre, értékesítésre jutó része számviteli törvény szerint elszámolt értékvesztés összege   az előző évben képzett céltartaléknak az adótörvényben megengedett mértéket meghaladó része  az adott évben képzett céltartaléknak az adótörvényben megengedett mértéket meghaladó része   adótörvény szerinti behajthatatlan követelés hitelezési veszteségként elszámolt követelés A társasági adó mértéke : 18 % Adóalap: adóalapnövelő ill.

csökkentő tényezőkkel korrigált adózás előtti eredmény Adócsökkentő kedvezmények 29 Beruházási kedvezmény - a társasági adó 50 %-al csökkenthető az 1995 dec. 31 után megkezdett legalább 1 md Ft értékű, termékelőaállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 5 évben, azokban az években, amikor a bevétel az üzembehelyezett beruházás értékének 5 %-ával nő. - a társasági adó 50 %-al csökkenthető, az 1996 dec. 31 után 1 md Ft értékű kereskedelmi szálláshelyet létesítő beruházás üzembehelyezését követő 5 évben, amely években a bevétel 25 %-al, legalább 600 mill Ft-al nő - kiemelt térségben, vállalkozási övezetben 100 % adókedvezmény illeti meg, ha megkezdett beruházás esetén az export ill. mezőgazdasági tevékenység bevétele legalább 1 %-al nő, vagy a beruházás éves növekedése 5 % Térségi kedvezmény - kiemelt térségben, vállalkozási övezetben az üzembe helyezett gép,

építmény, infrastrukturális beruházás értékének 6%-a vehető igénybe adócsökkentésként az üzembe helyezés évében. A vállalkozási tevékenység után adóelőget kell fizetni. Adóelőlegként havonta, az előző évi adófizetés összegének egy tizenketted részét kell fizetni, ha a bevallott adó meghaladja a 3 millió Ft-ot, ez alatt negyedévente kell adóelőleget fizetni. Osztalékadó Az osztalékból a kifizető az osztalékfizetés napján megállapítja és levontja, befizeti az osztalékot terhelő adót. A kapott osztalék után az osztalékban részesülő 20 % mértékű osztalék adót fizet. Az adó mértéke 35 %, ha a tag, tulajdononos osztaléka meghaladja vagyoni betétje x2 x jegybanki alapkamat mértékét. Ha az osztalékot belföldi gazdasági társaság kapja az osztalék után nem kell osztalék adót fizetni. GYAKORLÓ PÉLDA: TÁRSASÁGI ADÓ Egy kft. működésének következő adatai ismertek Számítsa ki társasági adó fizetési

kötelezettségét! Éves árbevétel 1800000 Adózás előtti eredmény /számviteli tv. szerint/ 900000 Elszámolt értékcsökkenés számviteli tv. szerint 180 000 Elszámolt értékcsökkenés adó tv. szerint 120 000 Részesedése van egy vállalkozásban amelytől osztalékot kapott (bevételként számolta el) 160000 Korábban munkanélkülit foglalkoztatott, munkabére 230000 30 Egyéb költségek között elszámolt reprezentációs ktg. 29000 Adott évben céltartalék különbözet (ráfordításként elsz.) 60000 Ez évre eső elhatárolt vesztesége 50000 Közérdekű alapítványba befizet 40000 Egy fő szakmunkástanulót foglalkoztat Fizetett adóbírság (ráfordításként elszámolta) 26000 Gyakorló példa, TA, megoldás: Ezer Ft-ban Adózás előtti eredmény 900 AEE csökkentő Kapott osztalék 160 Munkanélk. TB 230 x 0,33 76 Veszteség 50 Alapítvány 40 Szakmunkástan. 72 Értékcsökkenés adó tv. szerint 120 AEE

csökkentő összesen 518 AEE növelő Reprezentáció túllépés 20 Céltartalék 60 Bírság 26 Értékcsökkenés számviteli tv. szerint 180 AEE növelő összesen 286 AEE-csökkentő+növelő 668 Társasági adó (18%) 120 31 ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Az általános forgalmi adó olyan közvetett adó, amelyet az adóköteles értékesítést végző természetes és jogi személy köteles felszámítani és az adóhatóságnak megfizetni. Az általános forgalmi adó ismérvei közé tartozik: - közvetett, fogyasztási adó - összfázisú, nettó forgalmi adó Az áfa közvetett adó, mert az adókötelezett jogosult az adót áthárítani. Az adó áthárítására mindaddig lehetőség van, amíg a termék vagy szolgáltatás a végső felhasználóhoz nem kerül. A végső felhasználó, a fogyasztó az adót a számla ellenértékében megfizeti és az adóhatóságtól nem igényelheti vissza. Az adó terhét ennek következtében a végső fogyasztó

viseli, ezért fogyasztási adó. Az áfa összfázisú, amely azt jelenti, hogy az adót a nyersanyagtermeléstől a készáru felhasználásáig az értékesítés minden fázisában fel kell számítani, egyúttal nettó alapú, mert az értékesítés után felszámított adó összegéből levonható a beszerzések (vásárlások) számláiban felszámított adó. Ennek következtében az értékesítés minden egyes szakaszában a fizetett adó alapja megegyezik az adott fázisban a hozzáadott érték összegével. A következő tábla szemlélteti az adózás általános vonásait. ÁFA-elszámolás az értékesítés különböző fázisaiban ezer Ft-ban Termelés Értékesítés Általános forgalmi adó Felszámított Előzetesen felszámított Fizetendő 1.000 netto ár 250 forgalmi adó 1.250 brutto ár 250 – 250 2. Fázis 1.500 netto ár Félkésztermék gyártás 375 forgalmi adó Felhasznált 1.875 brutto ár alapanyag: 375 250 125 1. Fázis

Alapanyagtermelés Az áru előállításának költsége: 1.000 1.000 Hozzáadott érték: 500 32 3. Fázis: Késztermékgyártás Felhasznált félkésztermék: 1.500 1.800 netto ár 450 375 75 500 450 50 450 forgalmi adó 2.250 brutto ár Hozzáadott érték: 300 4. Fázis: Kiskereskedelem Az áru beszerzési ára: 2.000 netto ár 500 forgalmi adó 2.500 brutto ár 1.800 Hozzáadott érték: 200 A következőkben az általános forgalmi adó lényeges tartalmi elemeit forlaljuk össze: Területi hatály: A tv. rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába beletartozik a vámszabadterület és a tranzitterület is Adóalany: az a természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, amely saját neve alatt bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerüen végez gazdasági tevékenységet. Nem minősül gazdasági tevékenységnek, ha munkaviszony keretében, vagy

megbízó felelősségével végez gazdasági tevékenységet. Tárgyi hatály: áfa-t kell fizetni a. belföldi termék értékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén b. termék import után Termékértékesítések számít különösen: - ha a terméket ellenérték nélkül átadja, vagy saját használatára fordítja - saját vállalkozásban beruházást valósít meg Nem minősül termékértékesítésnek: - alapítvány részére juttatott természetbeni szolgáltatás, termékátadás - áruminta - kis értékű ajándék Adófizetési kötelezettség keletkezése: 33 A teljesítésről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában és számlát helyettesítő okmányban a teljesítés időpontjaként feltüntetett napon keletkezik. Azok az adóalanyok, akik nyilvántartásukat az egyszeres könyvvitel szabályai szerint vezetik, korábban a számla tényleges kiegyenlítésekor keletkezett adófizetési kötelezettségük. 1995-től ez a kedvezmény

megszünt, de tekintettel a pénzforgalmi szemléletü adózók sajátos helyzetére, lehetőségük van, az adófizetés halasztására, de legfeljebb az adófizetési kötelezettség keletkezésétől számított 60 napig. A 60 napon az áfa-t meg kell fizetni, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket megfizették-e vagy sem. Az adó alapja: 1. Termékértékesítés és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítésért járó ellenérték, amelybe beletartozik: - adók, és más árat befolyásoló kötelező jellegű befizetések (kivéve áfa-t) - járulékos költségek: ügynöki, bizományosi, biztosítási díj, szállítási költség - árkiegészítéssel csökkenthető - árleszállítás, árcsökkenés figyelembe vehető, ha minden érintett fél számára azonos feltételek mellett nyújtják. 2.Termék importnál: a jogszabály által megállapított vámérték, amelyet növel: - vámok, vámkezelési díj, illetékek, és más kötelező jellegű befizetések

(kivéve áfa) - biztosítási, szállítási költség Az adó mértéke: - az adóalap 25 %-a - az 1. sz mellékletben felsorolt esetekben 12 % - az adó mértéke 0 % export értékeítés esetén Az adólevonás joga: Az adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja - azt az adót, amelyet egy másik adóalany rá áthárított termék vagy szolgáltatás vásárlása során, - a termékimport esetén a kivetett és általa megfizetett adóösszeget. Nem vonható le: - ha gazdasági tevékenységből tényleges használat, hasznosítás nélkül kivonja a terméket, - közvetlen tárgyi adómentes termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz használja fel a terméket, 34 - üzemanyagként személygépkocsi üzemeltetéshez használja fel, - személygépkocsi esetén, ha azt nem továbbértékesítési céllal vásárolták, - távolsági és helyi taxi igénybevétele esetén Az áfa levonási jogtól meg kell különböztetni az

áfa visszaigénylési jogot. A visszaigénylés feltételei 2000-ben tovább szigorodtak. Azok a gazdálkodók, akik az áfát éves vagy negyedéves szinten vallják be, csak akkor igényelhetnek vissza áfát, ha az év elejétől számított összesített adó alpjuk meghaladja a 4 millió Ft-ot. Kezdő vállalkozás esetében a kezdés időpontjától számított időarányos részét. A havi áfa bevallók akkor igényelhetik vissza az áfát. ha az elszámolandó áfa két egymást követő hónapban negativ, azaz áfa jár vissza. A tárgyi eszköz beszerzés áfáját akkor fizeti vissza az adóhatóság, ha az ilyen beszerzésre jutó göngyölített visszatérítendő áfa legalább 200 e. Ft-al nagyobb, a fizetendő áfánál A visszaigénzlés feltétele az is, hogy az adózó a bevallás időpontjáig teljes egészében egyenlítse ki a tárgyi eszköz számlát. Adómentességek: Tárgyi adómentesség A 2. sz mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások

értékesítése (pl oktatás, egyes tudományos, egészségügyi, sport, tevékenységek) esetén tárgyi adómentességet kell alkalmazni. Ezekben az esetekben áfá-t nem lehet felszámítani az értékesítéskor és az előzetesen felszámított áfá-t nem lehet levonni. Tárgyi adómentes tevékenységnek számít termékimportnál: - utasforgalom keretében behozott termék - nem pénzbeli betétként a gazdasági társaság törzstőkéjének növelése. Alanyi adómentesség: Az adóalany alanyi adómentességet választhat, ha éves várható árbevétele nem éri el az 2 mill Ft-ot. Alanyi adómentesség esetében nem számíthat fel áfá-t és az előzetesen felszámított áfá-t nem igényelheti vissza. Az adóalany tehát az adott összeghatár alatt választhat. Ha az árbevételhez viszonyítva viszonylag nagy a levonható áfa tartalom, akkor nem érdemes alanyi adómentességet választania, ha viszont jelentéktelen a levonható áfa, a megnövekedett

adminisztráció miatt nem érdemes az áfa körbe belépnie. Ha a vállalkozás árbevétele év közben túllépi az 2 millió Ft-ot kötelező az adóhatósághoz bejelentkezni. Az ÁFA elszámolás különös rendelkezései 35 1. Idegenforgalmi tevékenységet végző adóalany adóalapja az általa elért árrés A fizetendő adó az árrés 25 %-ának egy század része. 2. Mezőgazdasági kistermelés esetén, a kistermelő kompenzációs felárat érvényesíthet 3. Bolti kiskereskedelmi tevékenységnél, ha az értékesítésről nem ad számlát (csak blokkot), s így nem tudja megállapítani az egyes eladott termékek áfa tartalmát, a beszerzés átlagos adókulcsát vagy az adókulcsok részarányait vetíti ki az értékesítésre és így állapítja meg az értékesítés áfa tartalmát. ÁFA összevont, tömörített változata, nyomtatáshoz: 36 ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ 2000 Területi hatály: A tv. rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén

(belföld) kell alkalmazni A belföld fogalmába beletartozik a vámszabadterület és a tranzitterület is. Adóalany: az a természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, amely saját neve alatt bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerüen végez gazdasági tevékenységet. Nem minősül gazdasági tevékenységnek, ha munkaviszony keretében, vagy megbízó felelősségével végez gazdasági tevékenységet. Tárgyi hatály: áfa-t kell fizetni a., belföldi termék értékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén b., termék import után Termékértékesítésnek számít: - ha a terméket ellenérték nélkül átadja, vagy saját használatára fordítja - saját vállalkozásban beruházást valósít meg Nem minősül termékértékesítésnek: - alapítvány részére juttatott természetbeni szolgáltatás, termékátadás - áruminta - kis értékű ajándék Adófizetési kötelezettség keletkezése: A

teljesítésről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában és számlát helyettesítő okmányban a teljesítés időpontjaként feltüntetett napon keletkezik. Azok az adóalanyok, akik nyilvántartásukat az egyszeres könyvvitel szabályai szerint vezetik, korábban a számla tényleges kiegyenlítésekor keletkezett adófizetési kötelezettségük. 1995-től ez a kedvezmény megszünt, de tekintettel a pénzforgalmi szemléletü adózók sajátos helyzetére, lehetőségük van, az adófizetés halasztására, de legfeljebb az adófizetési kötelezettség keletkezésétől számított 60 napig. A 60 napon az áfá-t meg kell fizetni, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket megfizették-e vagy sem. Az adó alapja: 1. Termékértékesítés és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítésért járó ellenérték, amelybe - adók, és más árat befolyásoló kötelező jellegű befizetések (kivéve áfa-t) - járulékos költségek: ügynöki, bizományosi,

biztosítási díj, szállítási költség - árkiegészítéssel csökkenthető - árleszállítás, árcsökkenés figyelembe vehető, ha minden érintett fél számára azonos feltételek mellett nyújtják. 2.Termék importnál: a jogszabály által megállapított vámérték, amelyet növel: - vámok, vámkezelési díj, illetékek, és más kötelező jellegú befizetések (kivéve áfa) - biztosítási, szállítási költség Az adó mértéke: - az adóalap 25 %-a - az 1. sz mellékletben felsorolt esetekben 12 % - az adó mértéke 0 % export értékeítés esetén 37 beletartozik: Az adólevonás joga: Az adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja - azt az adót, amelyet egy másik adóalany rá áthárított termék vagy szolgáltatás vásárlása során. - a termékimport esetén a kivetett és általa megfizetett adóösszeget. Nem vonható le: - ha gazdasági tevékenységből tényleges használat, hasznosítás

nélkül kivonja a terméket - közvetlen tárgyi adómentes termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz használja fel a terméket - üzemanyagként személygk. üzemeltetéshez használja fe - személygépkocsi esetén, ha azt nem továbbértékesítési céllal vásárolták. - távolsági és helyi taxi igénybevétele esetén Adómentességek: Tárgyi adómentesség A 2. sz mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások értékesítése (pl oktatás, egyes tudományos, egészségügyi, sport, tevékenységek) esetén csak tárgyi adómentesség választható. Áfá-t nem lehet felszámítani az értékesítéskor és az előzetesen felszámított áfá-t nem lehet levonni. Tárgyi adómentesség termékimportnál: - utasforgalom keretében behozott termék - nem pénzbeli betétként a gazdasági társaság törzstőkéjét növeli. Alanyi adómentesség: Az adóalany alanyi adómentességet választhat, ha éves várható árbevétele nem éri el a 2 mill Ft-ot.

Alanyi adómentesség esetében nem számíthat fel áfá-t és az előzetesen felszámított áfá-t nem igényelheti vissza. Az ÁFA elszámolás különös rendelkezései 1. Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany adóalapja az általa elért árrés A fizetetendő adó az árrés 25 %-ának század része. 2. Mezőgazdasági kistermelés esetén, a kistermelő kompenzációs felárat érvényesíthet 3. Bolti kiskereskedelmi tevékenységnél, ha az értékesítésről nem ad számlát (csak blokkot), s így nem tudja megállapítani az egyes eladott termékek áfa tartalmát, a beszerzés átlagos adókulcsát vagy az adókulcsok részarányait vetíti ki az értékesítésre és így állapítja meg az tartalmát. 38 értékesítés áfa GYAKORLÓ PÉLDA: ÁFA Egy Kft. az ÁFA normál eljárást választotta Készítse el október havi ÁFA elszámolását Október havi számlái ÁFA Bruttó eladási ár 46000 230000 240000 1200000 0 1400000

Gépszervízre kifizetett 12000 60000 Benzin vásárlás 24000 120000 8000 40000 520000 2600000 4000 20000 átadott 10000 50000 Ellenérték nélkül átadott termék 28000 140000 Vásárolt személygépkocsi 340000 1700000 Anyagbeszerzés Másológép vásárlás Export értékesítés ebből szgk üzemeltetéshez felh. Belföldi értékesítés Kifizetett taxi számla Alapítványnak termék Gyakorló példa, ÁFA megoldása: Felszámított ÁFA: Belföldi értékesítés 520 000 Ellenérték nélkül átadott termék 28000 Felszámított ÁFA összesen: 548000 Levonható ÁFA: Anyagbeszerzés 46000 Másológép vásárlás 240000 Gépszervízre kifizetett összeg 12000 Benzin vásárlás 16000 /szgk. üzemeltetés nem vonható le/ Levonható ÁFA összesen: Fizetendő ÁFA: 314000 234000 39