Information Technology | Higher education » Állományátvitel

Állományátvitel Állománytovábbítás: A felhasználóknak gyakran szükségük van állományok továbbítására. Erre több mód is van Egy másik felhasználó számára egy adott állomány eljuttatható e‐mailhez csatolva. Egy webszerverre feltöltött állományt http‐protokollt igénybe véve le lehet tölteni. A kétirányú fájlátvitel szabályait az FTP protokollban rögzítették. E protokollnak súlyos biztonsági hiányosságai vannak, így egyre terjed helyette egy úgynevezett SFTP, illetve az SCP használata Ftp: Az állományátvitel során az ftp‐kliens kapcsolatot épít ki az ftp‐szerverrel, majd a kliens szándékai szeriont történik az állomány fel‐vagy letöltése. Az interneten a kapcsolódó számítógépeknek nem csak a másik gépet kell megcímezniük, hanem a 65535 port közül ki kell választaniuk azt is, hogy melyik porton fog lezajlani az adatkapcsolat. Egy‐egy adatkapcsolat mindig ugyanaz(ok)at a porto(ka)t használja Az

adatátvitel bináris és szöveges módban (ASCII) is történhet, utóbbinak az a hátránya hogy nemzeti karaktereket nem tud továbbítani, ezért mára szinte kizárólag bináris átvitelt használunk. Az FTP‐kapcsolatnak van passzív és aktív módja, aktív módban kétirányú a kapcsolat a szerver és a kliens között. Anonymus FTP: FTP szerveren szabadon hozzáférhetővé tesznek például freeware és shareware programokat, valamint hardvergyártók drivereit. Csak formai azonosítás történik: a felhasználó névtelen marad, ha azonosítóként az „Anonymus” nevet használja. Ehhez az azonosítóhoz nem tartozik jelszó, de szokás a felhasználónévhez e‐mail címet kérni jelszóként. A névtelen belépés biztonsági problémákat vet fel ezért nem minden FTP‐ szerveren van ez a lehetőség bekapcsolva. FTP‐kliens: Állomány fel‐és letöltéséhez, ha nincs engedélyezve az anonymus belépés, ismerni kell egy felhasználói azonosító és

jelszópárost, valamint az FTP szerver nevét vagy IP‐címét. Mindehhez szükség van kliens oldalon az FTP‐kliens programra, mely e kapcsolatot kezelni tudja. Más‐más operációs rendszerre más‐ más kliensek használhatók, egy rendszerben általában több lehetőségünk is van. Windows rendszerben használhatjuk az op. Rendszer saját FTP‐kliensét Hátránya hogy kezelőfelülete elég barátságtalan Az ftp IPCIM vagy ftp hostnev alakú paranccsal lehet kapcsolatot kezdeményezni. Ha a parancs és a paraméter között a –A kapcsoló szerepel akkor lehetőség van anonymus belépésre. E mellett az úgynevezett interaktív mód mellett lehetőség van a kötegelt mód használatára is. Az FTP‐parancsot egy szövegállományba kell begépelni majd az FTP‐kliens nek átadni, így felhasználói beavatkozás nélkül végezhető el az állománycsere. Sok más FTP‐program használható még a Windowsban: WS FTP, Cute FTP kliens, Total Commander. Ezek a

programok nem ingyenesek, shareware programok. Ingyenes (freeware) FTP program például a FileZilla TFTP: Ennél a programnál nincs hitelesítés, ezért csak akkor használjuk, ha nem merülhet fel biztonsági probléma. Itt nincs mappaszerkezet A routerek például ilyen szerverről töltik le a konfigurációs állományokat SFTP: Az OpenSSH programcsomag része. Az SSH titkosított kapcsolatot hoz létre két gép között, melyek nem bíznak a köztük kiépült csatorna biztonságában. A két fél rendelkezik egy host azonosító kulccsal és a szerver még egy szerver kulccsal is. Használata abban különbözik az FTP‐étől hogy a szerveroldalnak SSH1 vagy SSH2 kapcsolat kiépítésére alkalmasnak kell lennie. SCP: Ez titkosított átvitelt, SSH‐t használ az adatvédő kapcsolat létrehozásához. Az SCP az RCP kiváltására született, de mára az FTP egyik gyakorlati alternatívája, annyiban tér el az FTP‐től hogy a szerveroldalnak kérésnek kell

lennie SSH kapcsolat kiépítésére. Web, webböngésző Előzmények: A WWW(World Wide Web) elődje 1989‐ben az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben, a CERN‐ben jött létre.1990‐ben Tim Berners‐Lee és Daniel W Connolly megalkották a HTML nyelvet Az első működő rendszert 1991‐ben a CERN gépén helyezték üzembe. A korai időszak legismertebb, akkoriban egyeduralkodó webböngészőjét 1993‐ban Mosaic néven jelentették meg. Honlap: Személy, intézmény, rendezvény, termék, lényegében bármilyen téma részletes ismertetésére szolgáló weblap. Portál: Olyan webhely, amely készítőinek szándéka szerint minden információt tartalmaz, amelyre a felhasználójának szüksége lehet. Webböngészők: Internet Explorer: A Widows‐zal települő webböngésző, teljesen egybeépül az operációs rendszerrel és számtalan egyéb szolgáltatással is rendelkezik a weblapok kezelésén túl. Sok biztonsági probléma merült fel ezzel e

böngészővel kapcsolatban, illetve sok vonatkozásban nem az előírás szerint dolgozza fel a weblapokat. A Windowson kívül más op. Rendszerben nem használható Mozilla: Nyílt forráskódú, magyarított webböngésző. Sok márt is tartalmaz a projekt nem csak webböngészőt. Például naptárprogramokat, HTML‐szerkesztőt, IRC‐klienst, levelezőprogramokat és FireFox webböngészőt. Netscape Communicator: Valaha a legelterjedtebb böngésző volt, de kiszorította az Internet Explorer. Programkódja a Mozilla‐projekt programjaiban él tovább, mint nyílt forrású szoftver Opera: Ingyenes, nem nyílt forrású, több nyelven és több operációs rendszerre elérhető böngésző, mobiltelefonokra és PDA‐kra is létezik változata, de ezek fizetősek. Tartalmaz levelezőklienst, IRC‐klienst, letöltésvezérlőt, hírolvasót. Szolgáltatáskészletéhez képest kicsi, gyors a szabványokat jól követi FireFox: A Mozilla‐projekt része, riválisainál

gyorsabb, mivel csak azokat a funkciókat építették bele, amiket az átlagos felhasználó valóban használ. Nyílt forráskódú, több operációs rendszeren is használható Galeon: A FireFoxhoz hasonló, de annál kevesebb szolgáltatással rendelkező program. Csak Linux és Unix platformra létezik. Lynx: Szöveges felületen működő böngésző, semmiféle grafikát nem jelenít meg ezért nagyon gyors böngésző. Sok op Rendszerre létezik Pl: Linux, OS/2, 32 bites Windowsok URL A webbel egyidős megoldás az erőforrások azonosítására. Protokoll azonosítása: annak a szabályrendszernek az azonosítása mellyel a kiszolgáló és a kliens kapcsolatot tart majd. Szeparátor: Kettős perjel, az erőforrás azonosítása az azt szolgáltató gépen, elérési útként megadva. Http‐protokoll: Főbb jellemzői: Valamely dokumentum átvitele egy előző átviteltől függetlenül történik. Egyedi kérések sorozata a kommunikáció, amint a kérés

kiszolgálásra kerül, a kapcsolat zárul. Egy szervert így nem foglalhat le egy kliens. Webböngésző szolgáltatásai: Nyitólap: A webböngészőt indítva mindig ez a nyitólapként megadott weblap fog megjelenni (vagy üres lap). A webböngésző indítása hálózati forgalmat is jelent Lehetőségek: semmit sem jelenít meg, legutóbbi felkeresett lapot jeleníti meg, egy adott lap fog megjelenni Újratöltés: A megadott címet, URLT ismét lekéri Előzmények: Korábban felkeresett URL‐ek találhatók itt. Gyorsítótár: Egy‐egy weblap felkeresése során a megjelenítéshez a lapot le kell tölteni, a letöltött adatokat a böngésző a gyorsítótárban helyezi el. A lapot ismét felkeresve a böngésző összehasonlítja a kiszolgálón, illetve a gyorítótárban lévő változatokat. Ha az utóbbi még nem avult el, akkor azt jeleníti meg, ez gyorsabbá teszi a böngészést. Könyvjelzők: Egy‐egy weblaphoz későbbi visszatérést segíti

(„Kedvencek”) Weblap forrása: A weblap HTML‐nyelven megfogalmazott szöveges dokumentum, amelyet a webböngésző értelmez és megjelenít. Kiegészítő eszközök: CSS stílusleíró nyelv, interaktivitás eszköze a JavaScript. A webböngészőben a weblap forrását meg lehet jeleníteni (szöveges állomány) Weblap letöltése: Bármelyik webböngésző rendelkezik ezzel a lehetőséggel. Az Internet Explorer alapértelmezésben egy fájlt és egy mappát helyez el. A fájl egy HTML dokumentum (szöveges) a weblap szöveges tartalmával a mappa pedig a lap részletes, pontos megjelenítéséhez szükséges részét tartalmazza. A letöltés során csak azt lehet elmenteni, amit a webböngésző megjelenítésre megkapott. Kép letöltése: a kép letöltése mindegyik böngészőben a helyi menüből (jobb egérgomb) választható ki a megfelelő menüpont. Plug‐in (bővítmény): A webböngészők hozzáférést nyújtanak számos különféle típusú

állományhoz. Amennyiben a letöltött állománnyal a webböngésző nem tud mit kezdeni akkor a letöltött állományt úgy jeleníti meg hogy meghív egy feltelepített alkalmazást (plug‐in programot). E bővítmények általában automatikusan települnek az első szükséges esetben. Süti: A cookie technológiát a NetScape találta ki, ezt azóta szabványosították és minden böngésző használja. A weblapok készítői szeretnének többet tudni a látogatóik saját oldalukat érintő böngészési szokásairól. Az ilyen módon letárolt adatokat cookie‐nak nevezik. Ez lehet előzményrögzítés, űrlapkitöltés, hibaellenőrzés, böngészési szokások stb. A süti nem alkalmas a felhasználó gépén lévő privát anyag kikémkedésére Amint az előzmények és a gyorsítótár, úgy a sütik is törölhetőek gépünkről. Jelszókiegészítő: Sok weblap igényel személyes azonosítást( pl:Freemail) A böngésző programok mindegyike tartalmaz olyan

szolgáltatást, amellyel egy helyhez hozzá lehet rendelni egy azonosítót és jelszót. Mivel az adatokat a helyi gépen tárolja a biztonság megkérdőjelezhető. Az adatok törölhetőek Proxy: Egy cégnek, szervezetnek különböző gépei ugyanazt a weblapot kérdezik le, akkor egy program a lekért weblapokat eltárolja és a későbbi igényeket már ő szolgálja ki. Ezt a szolgáltatást nevezzük proxynak A proxy működése: a kliens a proxy szervertől kéri a megtekinteni kívánt lapot. A proxy szerver ellenőrzi, hogy a kérdéses lap az átmeneti tárolójában (cache) van‐e. Ha nincs akkor a lapot ő tölti le az eredeti címről. A letöltött lapot megőrzi a saját átmeneneti tárolójában A proxy más célt is szolgálhat Ha a LAN és a WAN határára telepítik akkor ellenőrző, szűrő funkciókat is elláthat. On‐line beszélgetés, Web‐es Chat, IRC IRC (Internet Really Chat): az internet legrégebbi kommunikációs módjainak egyike. On‐line

csevegésre alkalmas kommunikáció. Alapegysége a csatorna: ehhez kapcsolódva lehet alapértelmezésben csoportos beszélgetést folytatni. A szerverek láncokat alkotnak a rajtuk lévő csatornákhoz tudunk kapcsolódni Egy‐egy személlyel privát beszélgetést is lehet folytatni. IRC használata: IRC kliens telepítése egyszerű. A telepítést követő első induláskor a program rögzíti a használó nevét és e‐mail címét. Meg kell adni egy nevet, ez lesz a csevegés során a becenevünk Ezek az adatok módosíthatóak, ha nem vagyunk kapcsolatba a szerverrel. Ezután szervert kell választani Egyes kliensek képesek több szerverrel kapcsolatban állni. Amennyiben a kapcsolat létrejött csatornát lehet választani Csatorna: A chat programok csevegőszobának nevezik, csoportos kommunikáció színterei. Mindenki tudja, hogy működik (aki nem tudja, kérdezzen meg) MSG: A message= üzenet szó rövidítése. A gyakorlat a privát beszélgetésre

használja A MSG ablakát csak az látja, akivel éppen beszélgetünk. OP:A csatorna ablakban szereplők általában egyenrangúak, kivéve a magas ún. operátori jogokkal rendelkezőket. Az OP‐ok más tagokat kick‐elhetnek vagy ban‐olhatnak illetve egyéb csatornával kapcsolatos beállításokat tehetnek meg. Az IRC‐n való kommunikálás nem igényel ilyen jogot Flood: Az IRC gyakorlata ezt arra a magatartásra használja, amikor egy szereplő nagy mennyiségű karaktert visz be egy csatornaablakba. Ez tiltott tevékenység mert korlátozza a csatorna forgalmát Ignore: Ez egy tiltás. Ha valakivel kapcsolatban beállítjuk, akkor az illető nem tud velünk privát kapcsolatba kerülni, amíg ezt a tiltást nem töröljük. Kick, ban: akinek OP joga van, e két eszközzel tarthat rendet a csatornán. A Kick esetén azonnal megszűnik a kapcsolata, akinek becenevével használta az OP. A ban esetében nem a kapcsolatot, hanem a kapcsolódási lehetőséget korlátozza

az OP(végleges kitiltás). Bot: A program olyan szereplő a csatornán, mint bárki más. Feladata hogy rendet tartson A rendet a csatorna forgalmának figyelésével valósítja meg, a csatornán OP joga van. Split: a szerverek szerverhálózatot alkotnak. Ha egyhez kapcsolódunk, akkor bárkivel szót válthatunk, aki ezen a hálózaton valamelyik szerverhez kapcsolódott. Mindazok a csatornák elérhetők melyek a hálózaton léteznek. A szerverek hiba miatt elveszíthetik időlegesen egy vagy több társukkal a kapcsolatot, több egymást elérni nem képes részláncra bomlik a hálózat. Ezt nevezik splitnek Az IRC nem csak szöveges üzenetek, hanem állományok küldésére is alkalmas. Web‐es chat fogalma: A cél ugyanaz mint a többi on‐line csevegési lehetőség kapcsán: valós időben becenévvel azonosított felhasználók csoportos vagy egyéni beszélgetését lehetővé tenni. Előnye: hogy a webböngésző minden gépen rendelkezésre áll. Hátránya:

erőforrásigényes Web‐es chat használata: A böngészővel fel kell keresni a chatre alkalmas webhelyet. Meg kell adni becenevünket a használathoz. Nem a legjobb megoldás(a könyv írója szerint)ezért jobb regisztrálni Kérdőív kitöltése után a becenév jelszóval védett lesz. A chat‐webhelyek nem alkotnak hálózatot A bejelentkezés után a hely főablaka elérhetővé teszi a fontosabb funkciókat(szobák listája.) Felülete hasonlít a legelterjedtebb IRC kliensekhez. IRC szokásai hatással vannak a chat‐re A Web‐es chat sokkal kevesebb öntevékenységre ad lehetőséget. Lehet beszélgetni, naplót írni, partnerünk adatlapjának megtekintése