Communication | Higher education » A kommunikáció alapjai

Kommunikáció alapjai Pszichológiai alapok A pszichológia fogalma Emberismeret, emberekkel való bánásmód tudománya A személyiség megismerése - alapelvei: - sokoldalúság - folyamatában, fejlődésében - nem amit mond, amit csinál arra kell figyelni - módszerei: - megfigyelés meghatározott céllal, tervszerűen, lényeges adatok rögzítése - fajtái: - rendszeres - önmegfigyelés (introspekció) - eseti - mások megfigyelése (retrospekció) - hibái: - figyelmetlenség, fáradás - érzelmi torzítás – objektivitás meg nem közelítése - előítélet, elfogultság - egy tulajdonság miatt általánosítás - kikérdezés (expoloráció) adatszerű kikérdezés - fajtái: szóban; írásban (kérdőív, fogalmazás) - a bizalmas beszélgetés feltételei: - titoktartás - ne zavarjon senki - tapintat - hagyjunk időt bemelegedésre (semleges kérdések) - elfogadó légkör teremtése (ne ítélkezzünk, ne botránkozzunk meg) - a kérdezett beszélgessen

többet, ne a kérdező - a hallgató mutassa figyelmét (nagy szemek, bólogatás, kérdések) - adatok rögzítése: egyidejű jegyzetelés (nem teljes a figyelem); utólag - a kérdezés hibái - szuggerált kérdések „ugye ön egyetért ezzel ugyebár?”, ne adja szájba a választ - túlkérdezés - kísérlet (természetes vagy mesterséges körülmények között) - környezettanulmány (pl. családlátogatás) - produktumok, tesztek - teljesítménytesztek: mérhető teljesítményt vizsgálnak (pl. IQ teszt, Wechsler teszt, Raven teszt) - személyiségtesztek: érzelmekkel, akarattal foglalkoznak (pl. Rajztesztek (ház, fa, ember), Rorschach teszt (Ro teszt), Szondi teszt (6x8 arckép  2 legszimpatikusabb, 2 legunszimpatikusabb), PFT (képes frusztrációs teszt, frusztrációs helyzetek elviselését nézi) - szépirodalom, szakkönyvek (önismeretről szóló könyvek) - élettapasztalat - a megismerés támpontjai „mitől vagyunk olyanok, amilyenek” - öröklés

(genetikus, hozott anyag) nem tehetek - környezet (hova születtünk) róla - önnevelés (én mit kezdek a hozott anyaggal) felelős vagyok érte Személyiség - Énkép Személyiség: tulajdonságoknak csak az adott személyre jellemző szerveződése nincs két teljesen egyforma ember, csak típusok vannak Énkép: önmagunkról alkotott kép, ennek megfelelően cselekszünk Én ismerem Én nem ismerem 1. oldal Kommunikáció alapjai Ők ismerik A „Vak én” felé kell bővíteni az ismereteket Ők nem ismerik Az egészséges személyiség jellemzői WHO - munkavégző képesség - örömképesség mindhárom egyszerre - pihenőképesség Tipikus reakcióink  1. menekülés 2. elájul, összeesik (kilép a helyzetből) (pszichoszomatikus betegek („ha nem látom a veszélyt, nincs veszély”) 3. „itt nincs probléma” továbbmegy, elhessegeti, nem veszi tudomásul a veszélyt 4. „csináljon már valaki valamit” más oldja meg 5. „ki volt az a hülye, aki

kiengedte” hibáztat, felelőst keres 6. beméri a helyzetet, aktívan cselekszik, szembenéz a problémával, megpróbálja megtalálni a lehető legjobb megoldást 2. oldal Kommunikáció alapjai Énvédelem (énvédő mechanizmusok) - elfojtás (a zavaró elemek kitörlése a tudatból) - racionalizáció (jól hangzó mentség keresése a viselkedésre: „savanyú a szőlő” - projekció (kivetítés; a hibát másra vetítjük, őt hibáztatjuk) - regresszió (visszaesés korábbi fejlődési szakaszra pl. szobatiszta gyerek bepisil, hiszti, dühroham) - reakcióképzés (gonoszságot jóság formában adjuk elő „én csak jót akartam”) - kognitív disszonancia elhárítás (észbeli, gondolkodásbeli összenemillés elhárítása; dohányzás káros, mégis „az orvosok tévednek”, „nem baj addig is jól élek”) - eltolás, áthelyezés (a könnyebb ellenállás felé, ha a főnök leszúrja, a feleségen tölti ki a haragját) Személyiségtípusok

Vérmérséklet szerint (testnedvek szerint) - szangvinikus: (vér) erős, gyors, nem tartós érzelmek, szalmaláng típus, lelkesedő, gyors döntések, élénk, vidám, kedélyes, életet könnyebben veszi - kolerikus: (sárga epe) gyors, erős, tartós érzelmek, szilárd jellem, erős akarat, kitartás, nem hátrál, határozott, gyakorlatias, jól bírja a veszélyeket, nyersen szókimondó, kirobbanó haragú bosszúálló, nem szereti az ellentmondást, türelmetlen - melankolikus: erős, lassan kialakuló, tartós érzelmek, érzékeny, töprengő, zárkózott „Füles”, érzelmeit nehezen mutatja ki, sokat mérlegel, a sértéseket nehezen felejti el, határozatlan, passzív - flegmatikus: gyenge, lassú, nem tartós érzelmek, nem tud örülni, nem tud bánkódni, nem lepődik meg, nem bosszankodik, cinikus, csipkelődő, közönyös mások problémái iránt, keveset beszél, hidegvér, nyugalom jellemzi Testalkat szerint - aszténiás: (leptoszom) (vékony, sovány,

nyúlánk, „gebe”) zárkózott, nehezen megközelíthető, elmélyült gondolkodású, fáradékony, alcsoportjai: csendes, befele forduló izgága, türelmetlen, kötekedő - piknikus: (zömök, köpcös, hízós, gömbölyded formák) barátságos, örömélvező, nyílt, jó kedélyű, kényelmes, szeret tréfálni, lusta, kellemes társaság - atlétikus: (izmos, nagycsontú) állhatatos, józan, megbízható nagy erőkifejtésre képes, kevésbé kezdeményező Személyiség irányulása szerint - extrovertált: kifelé forduló, társaságkedvelő, szereti az összejöveteleket, sok barátja van, nem szeret magában olvasni, tanulni, keresi az izgalmakat, kockázatot, szereti a durva tréfákat, nevetést, vidámságot, szeret tevékenykedni, könnyen kijön a sodrából - introvertált: befelé forduló, csendes, visszahúzódó, intenzív belső élet, könyveket jobban szereti, mint az embereket, szeret előre tervezni, szereti a szabályozott életmódot, nem szereti az

izgalmakat, érzéseit kontrollálja, nehéz kihozni a sodrából, megbízható, nagy súlyt helyez az erkölcsi normákra, szigorú elveket követ Más felosztások - sikerorientált ↔ kudarckerülő (túl nehéz, vagy túl könnyű munkát vállal „nem rajtam múlott) - bagoly (nehezen ébred, délután, villog, éjjel kettőkor lelőhetetlen) ↔ pacsirta (5-kor kell, 8-9-kor horkol) - beszédes ↔ hallgatag Vállalkozó típus - találékony - közgazdasági ismeretei vannak - piacgazdasági viselkedésben jártas - aktív kommunikációs képességekkel rendelkezik - kockázatviselő képesség - szívósság - nem azt csinálja, amit a másik csinál - előbb csinálja, mint a többiek A pszichológia ágai 3. oldal Kommunikáció alapjai - általános pszichológia klinikai pszichológia (depressziós, skizofrén, neurotikus, pszichoszomatikus betegekkel foglalkozik) munkalélektan pedagógiai lélektan kriminálpszichológia sportpszichológia gazdaságpszichológia

(reklámpszichológia) 4. oldal Kommunikáció alapjai Kommunikáció Az elnevezés a communicatio (közzététel), communis (közös) szavakból ered Információ: hír, közlemény, ami újat mond, ismerethiányt csökkent Hírérték: mekkora bizonytalanságot szüntet meg Redundancia: terjengősség, a közlés olyan eleme, amit tudunk, de szükség van rá Kommunikáció fogalma Kölcsönös üzenetátvitel. A kölcsönös megértés művészete A társas kapcsolatok eszköze, kapcsolatfenntartó folyamat, amely során információ adás-vétel történik egyezmények jelekkel Csatornák: Mit (jelentés, szó) összhangban kell Kommunikáció lennie, ha összhangban van, a közlés kongruens Hogyan (minősítő csatorna, ennek hiszünk) A kommunikáció célja: - vegyék az üzenetet (lássák, hallják) - megértsék - elfogadják - cselekvést váltson ki (viselkedés-, gondolkodás változást) A kommunikációra fordított idő megoszlása A teljes közlés leoszlása -

olvasás 10% - verbális 7% - írás 15 % - vokális 38% - beszéd 30% (hangjelzés, beszédtempó, dadogás) - hallgatás 45% - nonverbális 55% A kommunikáció folyamatának elemei Gondolat, érzelem Feladó Üzenet: tartalom közlemény = tartalmat hordozó jel Kódolás Kontextus: kulturális háttér, szövegkörnyezet, felek viszonya Elküldés (csatorna) Kód: - kidolgozott: nyelvtanilag kidolgozott, művelt zaj, redundancia beszéd - korlátozott: szókészlet korlátozott „hegyi Fogadás, vétel pásztor” Dekódolás Megértés Vevő Visszajelzés (feed back) A jó kommunikátor ismérvei - hiteles, kongruens - ellenvéleményt, ellenállást jól tűri - szavahihető, megbízható - nyitott (más véleményét meghallgatja, amit - hitelesség fokozódik, ha: lehet befogad) - saját érdeke ellen szól - jártas a kommunikációval - úgy tűnik, hogy nem akar befolyásolni - megfelelő külső - kommunikátor hasonlít a hallgatóra Elvárások a befogadóval (vevő,

címzett) szemben - legyen vételkész állapotban (kialudt, ne legyen éhes, szomjas) - figyeljen a közlőre - legyen jó dekódoló képessége - üzenetet tudja értelmezni - legyen érdeke, szükséglete a vétel - legyen érdeklődő Csatorna: - közlés lehet: 5. oldal Kommunikáció alapjai - egycsatornás (csak beszél) - több csatornás (több érzékszerven megy be az információ) - verbális (szóbeli, írásbeli közlés) - nonverbális (kifejezi az érzelmeket, viszonyt a közléshez) - csatorna választás kritériumai: - a címzett képes legyen venni - üzenet formája, célja, tartalma Kommunikációs fajták Közvetett Közvetlen - szemtől-szembe - az adó és vevő között távolság van (levél, - van rögtön visszajelzés újság, tv, rádió) Szándékos (direkt, tudatos) Indirekt (spontán, nem tudatos) Egyirányú (csak oda) Többirányú (oda-vissza) Egylépcsős - adó-vevő kapcsolat Többlépcsős - adó – interpretátor (közvetítő) –

vevő kapcsolat Vertikális - főnök-portás Horizontális - egyenrangú felek kapcsolata Személyes - személyek közötti kommunikáció Csoportközi - csoportok kapcsolatából Teret áthidaló - kontinensek közötti, kommunikáció Időt áthidaló - régi levél, hieroglifa, oklevél, kódex Kongruens - őszinte Inkongruens - nem őszinte Verbális Nonverbális 6. oldal Kommunikáció alapjai Kommunikatív kompetencia (közlési hatékonyság, közlési képesség) Kompetens közlő jellemzői: - önbizalom (van fellépése) - kapcsolatfelvételi, kapcsolattartási képesség - kifejező erő (szóbeli kifejezőképesség) - jó kérdező képesség, fogalmazási képesség (nőké, gyerekeké jobb) - hitelesség - empátiakészség - tud nemet mondani, a saját álláspontját megvédeni - nem dől be a manipulációnak (manipuláció = olyan befolyásolás, amiről ő nem tud) A kommunikáció mélységi szintjei 1. közhelyek szintje (kapcsolatfelvételre

szolgál) 2. tények szintje (élet eseményei: hol jártál, mi történt) 3. vélemények szintje (időigényes, gondolatok, mit gondol, miért gondolja, világnézet, világkép) 4. érzések (szeretet, szerelem, szomorúság, bánat) - a társalgóknak egy szinten kellene lenni Térközszabályozás Megnevezés -tól -ig Intim tér (bizalmas) 0 cm 45 cm Szűkebb 0 cm 20 cm Tágabb 20 cm 45 cm Személyes tér 45 cm 120 cm Szociális tér 120 cm 360 cm Nyilvános tér 360 cm Nők, kortársak, extrovertáltak, ismerősök, akik kedvelik egymást, kisebb státuszkülönbség, együttműködők (ellentétben a versengőkkel) közelebb húzódnak egymáshoz. Helyválasztás asztal körül - utal szimpátiára-unszimpátiára, viszonyokra Együttműködés spontán baráti fecsegés versengő védekező - a kerek asztal megoldja az asztalfő kérdését - egyenrangú minden hely 7. oldal semmi közük egymáshoz nincs köztük kapcsolat nem akar másikkal beszélni

Kommunikáció alapjai Teremberendezés Bútorzat elhelyezése: 15 főig Fűtés: Világítás: 20-30 fő túl meleg: túl hideg: halvány (kripta): vakító (reflektor): 30-40 fő 40 fő felett vibrál a lég, ideges lesz a hallgató didereg a hallgatóság, nyomott hangulat altató, nyomasztó fárasztja a szemet Szellőztetés Óra a falon (az előadó tud bánni az idejével) Teremnagyság (a hangulatra hatással van) Szünet (legalább másfél óránként) Előadó legyen jól látható Teremszínek: kék: hideg sárga: világos, jó Testbeszéd Arc Szem - nézés iránya, időtartama is fontos - félénk, szorongó ember általában mellé néz - ha a feszültség nő, kevesebbet néz a másikra - kitágult pupilla: izgalom, szűk pupilla: harag - gyakori pislogás: izgalom; tágra nyílt szem: se kép-se hang - nézés mélysége: - két szem között: hivatalos - szemek, száj között: társasági - szemek, mellkas között: bizalmas - mozdulatlan tapadó nézés:

érdekesnek, vonzónak találja akit néz, lehet támadó jellegű is - kacsintás: csábítás, együttérzés, cinkosság - becsukott szem: megnyugvás, beleegyezés, koncentrálás Szemöldök - felhúzott: hitetlenkedés Száj - zárt: komoly, szigorú, mérges - nyitott: öröm, csodálkozás, figyelem, nevetés, szexuális jelzések - hirtelen nyitás-zárás: beszélni akar - ajak beharapás: feszültség, elmélyülten figyel - ajakbiggyesztés: megvető, lekicsinylő Fejmozgás - igen-nem (néhány népnél fordítva pl. bolgárok) - feltartott fej: büszkeség, öröm, nagyképűség - oldalra billenő fej: várakozás - félig lehajtott fej, felfelé irányított tekintet: együttérzés vagy bika - sűrű bólogatás: meg akar szólalni - lehajtott fej, nem néz sehova: szomorú, nekem minden mindegy Mimika - arcizmok mozgatása: ↑ jókedvű, aktív ↓ szomorú, passzív A 7 alapérzelem 8. oldal Kommunikáció alapjai - öröm - szomorúság - meglepetés -

félelem - érdeklődés - harag - undor Gesztusok a kezekkel - összefont kar: elzárkózás, védekezés - ökölbe szorított kéz: agresszió - törzs mellett leszorított kar: tisztelet, zárt félszeg, szorongó személy - lágy hullámzó kar: nyugalom - kitárt kéz, tenyér felfele: elfogadás, szeretet, őszinteség, jó széndék - lógatott kezek: levertség, reménytelenség, csüggedtség - tenyér gyors összedörzsölése: pozitív elvárás - ujjbegy dörzsölése: pénz várás - toronysisak: magabiztos beszélő - fordított toronysisak: magabiztos hallgató - hüvelykujj zsebből ki: fölény - hüvelykujjal mutatni: gorombaság Archoz illesztett kéz - száj eltakarása, szemdörzsölés orrérintés: hazugság - nyakvakarás: kétség, bizonytalanság - áll simogatása: döntés, elhatározás jelzése - fejtámasz: unalom - dobolás az ujjakkal: idegesség, türelmetlenség - befordított tenyér: hívás, figyelem magunkra irányítása - taps: tetszés -

mutatóujj ingatása: nana Kézfogás - satu: férfias, versengő, kemény - alulról fektetett, döglött hal: „bocs, hogy élek” - felülről fektetett: domináns, agresszív Gesztusok a lábakkal - lábkeresztezés: védekezés, elutasítás, térden átvetett láb (európai, amerikai):vitatkozás, versengés - lábfej iránya: afelé, aki érdekel - Lábmozgatás: vibráltatás idegesség Testtartás - előredöntött: figyelem; természetes testtartás: egyenes, enyhe terpesz (zárt: „majrés”) Cigarettázás - feszültségoldó, időhúzás - füst iránya: felfele magabiztos, határozott, pozitív döntés, lefele elutasító, gyanakvó - pöcögtetés a hamutartó széléhez: belső feszültség, megnyugtató szavakat szeretne - gyorsan eloltja: vége, befejeztük Udvarlás Férfi Női - nyakkendő igazgatása, gallér simítása - haj fogása, végigsimítása, húzgálása, - nemlétező porszem lesöprése a vállról dobálása, lengetése - ruha igazgatása - ruha

simítás - haját simítja - kéz csípőre tétele - övbe dugott hüvelykujj - oldalpillantás félig lehunyt szemmel - intim pillantás - ringó csípő - nyitott száj, nedves ajkak - ajakrúzs használata - játék a cipővel - lábfejjel, testtel a fickó/nő felé fordulás, tág pupilla, hosszú pillantás, szemezés 9. oldal Kommunikáció alapjai A férfiúi kommunikáció jellegzetességei - magabiztosság, dinamizmus - nyelvileg hibásabb - hosszabb ideig beszél - többször vág közbe - nyilvános beszédet, szereplést jobban szereti - nagyobb térközt igényel - beszélgetés közben gyakrabban érinti meg a hölgyet mint fordítva - férfi inkább tárgyakról, mint emberekről kommunikál - kisebb énközlés, önfeltárás - több ellenséges igét használ - többet néz a nőre, mint a nő a férfira, két férfi elnéz egymás mellett - testtartása lazább, mint a nőé - nyugtalanabb látszatra, kézzel babrál, testtartást sűrűn változtatja A női

kommunikáció jellegzetességei - irodalmibb, nyelvtanilag helyesebb - puhatolózóbb, udvariasabb - érzelmi vonatkozású - kapcsolat orientált (emberi kapcsolatokra irányul) - bátorítja a kommunikációt (kevésbé tesz határozott megjegyzéseket, nem ítéleteket mond) - nagyobb érzékenység, melegség - két nő harmadik személyről többet fecseg - férfi beszédét kevésbé szakítja félbe - nonverbális kommunikációt jobban érti - kisebb térközt igényel - többet mosolyognak - témáik: barát, rokon, folyó ügyek - több személyes információt adnak - partnerre hosszabban néznek Kommunikációs zavarok - a címzett nem hall, nem lát - rossz a mikrofon, túl halk, túl erős - beszéd túl halk, túl hangos - beszédhiba, monotónia - nagy külső zaj (zörgés, suttogás) - nagyothalló, nincs ott a szemüvege - olvashatatlan írás, rossz világítás - figyelem hullámzó volta - lát, hall, de nem érti - túl bonyolult, homályos fogalmazás,

szakszavak, tájszavak, írott szöveg felolvasása - kevés – sok idő a felfogásra - eltérő életkor, kultúra, foglalkozás, tapasztalatok - érti, de nem fogadja el - kicsi késztetés az elfogadásra (motiválatlanság) - előítéletek, sztereotípiák, szabványgondolatok, merev gondolkodás - folyamatos ellenérv keresés - ellenszenves, hiteltelen a közlő - kognitív disszonancia elkerülése miatt - egyéb - szelektív válogatós figyelem (csak azt hallja, amit akar) - nincs folyamatos feed back - túl erős érzelmi állapot - eltérő szóértelmezés (angina jelentése: torokfájás, infarktus) - nem meri elmondani a véleményét - másodkézből kapott információ (közvetítő) - közlő sem érti, amit mond - eltérő mélységszinten vannak a felek - ítélkezés, tanácsadási kényszer - ködösítés „az emberek azt gondolják” +meg kell tennem” „valaki” Akadályok leküzdése - érdeklődést mutatni - jól megfogalmazni az üzenetet - több

csatornán közölni - lépésenként adagolni, időt adni a felfogásra - ne a külsőre figyeljünk - vételkész állapotban lenni, figyelni, nem ítélkezni - dicsérjük, amit lehet - kérdezni, ha nem értjük - használjuk az ÉN szót, és a feltételes módot ne 10. oldal Kommunikáció alapjai Vokális jelek - érzelmet, indulatot, lelki, fizikai állapotot fejez ki megtudjuk belőle hogy a beszélő férfi-nő, öreg-fiatal izgatott, szorongó hivatalos-baráti hang kemény-lágy hang magas mély párok (ideges, erő feszült önbizalom izgatott érettség) - hangos-halk beszéd - pongyolabeszéd: ööö, hát, tulajdonképpen Vokális csatorna elemei - hangsúly (befolyásolja a jelentést) - hanglejtés (magas-mély váltakozása) – dallamot ad - tempó - beszédszünet - légzési - habozó (hezitációs) izé, ööö, - hatásszünet - hangerő - helyes kiejtés, hangképzés Fő kommunikációs médiák Képi - grafikon - film - modell - táblázat - fólia -

makett - fénykép - videó - rajz Hátrányai Előnyei - időnként nehéz értelmezni - fokozza a figyelmet - változatosságot ad (öt percenként egy kép) - plusz készséget igényel az elkészítése - kulcsszavak a táblán - drága és időigényes lehet - minél több érzékszervre hat annál jobb - drága lehet tárolni - időt takarít meg - szétküldése macerás és drága lehet - segít, hogy ugyanabban az időben ugyanarra gondoljanak a hallgatók - segíti a beszélőt (támasz, idő a gondolkodásra, hogy összeszedje magát) - kép konkrétan csatlakozzon a tárgyhoz, a célnak megfelelő legyen - segíti a megjegyzést legerősebben: valóságos tárgy tárgy képe beszéd a tárgyról leggyengébb: olvasás a tárgyról Kép legyen: világos, látható, egyszerű, legyen idő megnézni, a nem használt képek legyenek eldugva, az előadó ismerje - bekapcsolt gépet ki is kell kapcsolni Számítógépes - fax - E-mail - számítógépes konferencia - telex -

telefon konferencia Előnyei Hátrányai - gyors és pontos - drágák az eszközök - folyamatos feed back lehetőség - túl sok információt nyújt egyszerre - kényelmes (feldolgozási nehézségek) 11. oldal Kommunikáció alapjai Írásos kommunikáció - levél - feljegyzés - beszámoló - összefoglaló - jegyzőkönyv Hátrányai - időigényes - a kapcsolat távolságtartó, formális, lazább - nincs azonnali feed back - ha elküldték nem módosítható Szóbeli - négyszemközti - gyűlés - interjú - beszéd Hátrányai - sok résztvevő esetén nehéz irányítani - nincs írásos nyoma, hogy miben maradtunk - cikk - SMS Előnyei - megmarad (iktatható, tárolható) - elemezhető - szerződés alapját képezheti - telefonálás - konferencia Előnyei - fizikai közelség: látás-hallás egyszerre - gyors véleménycsere-lehetőség - gyors feed back lehetőség A beszélgetés, mint kommunikációs műfaj - kérdésfajták: - zárt (tényekre kérdez,

egy-két szavas választ vár): van, szokott, ki mikor, hol, melyik - nyitott (magyarázatot, részletes kifejtést igényel): hogyan, miért, mesélj nekem erről - aki kérdez irányítja a beszélgetést - hiba a túl általános kérdés - egyszerű kérdésekkel kezdjük a beszélgetést - előbb kérdezzünk aztán ellenkezzünk - akkor kezdjünk beszélgetést, ha - a másik egyedül van - nem csinál elmélyülten semmit - ránk néz, mosolyog - testbeszéde nyitott - negatív megjegyzéssel ne indítsunk - beszélgetés indításának módja: - kérdést teszünk föl - véleményt mondunk - tényt közlünk (a legrosszabb) - témák: a helyzet, amiben vannak, a másik személye, mi magunk Aktív figyelés - ott van és vadul figyel (passzív: csöndben vagyok, akár alhatok is) - alkalmazása: érzelmi töltésű üzeneteknél, nem biztos, nem világos amit mond - befogadó, tudomásul vevő beállítódás: - ne ítélkezzünk, ne oktassuk ki, ne kérdőjelezzük meg az

érzéseit - elismételjük, amit értettünk, beszélő is visszakérdezhet - ne kalandozzunk el - készüljünk fel néhány kérdéssel Metanyelv - nyelven túli nyelv - másként kódolja a gondolatokat, mint a természetes nyelv Státuszszimbólumok - alacsony ülőhely a látogatónak - lezárt telefon - nagy értékű, nehezen elérhető hamutartó - külföldi cigarettaszelence - asztalon hagyott „szigorúan bizalmas” dossziék - fénykép, köszönő, dicsérő oklevelek a falon, díjak, kitüntetések - számzáras lapos aktatáska (lapos = dolgoztat, nem dolgozik) 12. oldal Kommunikáció alapjai Nyelvi szintek - hangtani - szavak szintje - mondattan (alany-állítmány, tárgy, határozók, jelzők) - jelentéstan - nyelvhasználat - nyelvhelyesség! - -suk, -sük látja-lássa - -nák, -nék látnék-látnák - -ikes igék - -ba, -be - -ban, -ben - sorszám: 8 kerben lakom (8. kerben lakom) - -e kérdőszó „nem-e tudná” Nyelvi kompetencia - nyelv

szabályszerű használatának képessége - köszönés (Jó napot kívánok) - megszólítás - hivatalos (uram, hölgyem, asszonyom) - családias formális magasrangúak   formális beosztottak  - nyelvhasználat, rétegnyelvek - köznyelv - irodalmi nyelv - csoport nyelv (pl. diáknyelv) - szleng - nyelvjárás - hivatali nyelv - szakmai nyelv informális formális  Beszédhelyzetek Beszélgetés - céljai: - időtöltés - benyomáskeltés - kölcsönös tájékoztatás - témái: - politika - gazdaság - Mértéktartás – Visszafogottság! Kerülni kell: - trágárság - sértés, durvaság - rosszat kívánás - kerülendő témák - mennyit keres - magánéleti problémák (hozza magától szóba) Tájékoztató - egy vagy két személy szolgáltat információt Egyeztetés - azonos informáltságúak megbeszélése Értekezlet - kapcsolatteremtés - igazságkeresés - életszínvonal - állati jelzők - rokonok szidása - vallási, politikai meggyőződés

- ott nem lévők kibeszélése - pletyka 13. oldal Kommunikáció alapjai Tárgyalás - célja: érdekérvényesítés ellenféllel szemben - gondos előkészítést igényel (információszerzést másik személyről) - szakaszai: - légkör megteremtése - nyitás (induló álláspont ismertetése) - ajánlattétel - alku - végső megállapodás Konferencia Szimpózium - célja: egy-egy szakmai kérdés körbejárása Előadás, szónoklat Riport Búcsúbeszéd Üdvözlés Pohárköszöntő Felszólalás Ünnepi beszéd Nyilvánosság előtti beszéd elvei - feltétele: legyen kifejtendő (saját) gondolat, célja a közlésnek - nem a hossz a döntő - a beszélő kritikának van kitéve - megfelelő nyelvi, magatartási formában tudjon közölni - hallgatóhoz beszéljen, ne csak a jelenlétükben - zavaró tényezőkkel számolni kell - alapos felkészülést és gyakorlást igényel - folyamatos önellenőrzés, utólagos értékelés Felkészülés a beszédre -

általános felkészülés - általános műveltség - szakmai műveltség (naprakész, szakirodalom olvasása) - nyelvi beszédtechnikai önművelés - meggyőzésre lélektani, emberismereti felkészülés - kül- és belpolitikai általános tájékozottság - speciális felkészülés - anyaggyűjtés - tájékozódás a leendő közönségről, az előadás helyéről - előadás anyagának összeállítása Írásos kommunikáció formái - levél - - részei: - fejrész (feladó, címzett, dátum, hely, megszólítás) - szövegrész (bevezetés, tárgyalás, befejezés) - aláíró rész (kék tollal) - mellékletek telefax (fénymásolni, mert kifakul) feljegyzés (cégen belüli közlés) jegyzőkönyv (lehet kivonatos, szószerinti) emlékeztető megállapodás, szerződés jelentés beszámoló nyugta meghatalmazás 14. oldal Kommunikáció alapjai Retorika A meggyőző közlés tudománya, hatásos beszéd és írás művészete. Szónoklás célja: - figyelem

fölkeltése - érdeklődés felkeltése - kívánság felkeltése (vágy) - cselekvés (pl. vásárlás) Hatása - értelemre (unalom, ha csak száraz racionalitással foglalkozik) - érzelemre (a demagógia csak az érzelmekre hat, az érzésekkel játszik) - akaratra Figyelembe veendő tényezők - információ rögzülés rögzülés foka 1.kellemetlen 2.közömbös 3.kellemes 1. 2. eleje közepe vége tartalom jellege idő jellege 3. - felejtési görbe emlékezés foka (%) 50% 40% 20% görbe javítható: ismétléssel görbét rontja: izgalmas esemény tanulás után idő múlása 1óra 9óra 1hó - hatásfok: 100% - elgondolás - kifejezési képesség 80% - felfogott rész 60% - feldolgozott rész 40% - továbbadott rész 20% Megjegyzés működése - megjegyzés foka: - olvasott 10% - hallott 20% - látott 30% - látott és hallott 50% - általunk elmondott 70% - általunk csinált 90% Figyelemingadozás - napi: csúcsok: 10-11 óra; 15-16 óra (szónok fejében

maximálisan meg van fogalmazva) - heti: csúcs: szerda Beszéd szintjei lehetnek: meg nem értett; régi-új megfelelő keverése; már ismert rész Memória (emlékezet) - rövidtávú (kb. 10 perc) a szándék is befolyásol - hosszú távú (bele kell dolgozni az információt, ismétlés) Emlékezet csapdák: megszokás 15. oldal Kommunikáció alapjai Beszédfajták - meggyőző, véleménynyilvánító beszéd - tájékoztató beszéd (lényege információ közlés) - alkalmi beszéd (búcsú, köszöntő) - rögtönzött beszéd (felkészülés nélküli) (nem ajánlott mentegetőzni: „nem vagyok felkészülve” „nem vagyok jó szónok”) - záróbeszéd - gyászbeszéd - ünnepi beszéd - szakmai előadás - bemutatkozó beszéd A beszéd részei Bevezetés - az egész beszéd 10%-a legyen - a beszélő ne kezdjen rögtön beszélni, nézzen rá a közönségre - köszöntés, megszólítás - rövid bemutatkozás (nem kötelező, de hallgatót érdekli, ne

legyen túl személyes) - bók a hallgatóknak: „örülök, hogy eljöttek” - humor - meglepő statisztikai tény - ellentmondásos – visszatetsző állítás (hallgató felkapja a fejét) - költői, szónoki kérdés (nem kell megválaszolni) - történeti áttekintés - tételmondat közlése Tárgyalás - érvelés, meggyőzés - tétel kifejtése, bizonyítékok felsorolása - általában végkövetkeztetésbe torkol - főrész tagolása: időbeli egyszerűbonyolult okhatás, megoldás érvellenérv induktív (egyediáltalános) deduktív (általánosegyedi) Befejező rész - összegzés - idézet, bölcs mondás - humor - továbbgondolásra serkent - búcsú, köszönet a figyelemért, kinek van kérdése Érvelés Érv: meggyőződésünk bizonyítására felhozott tény, körülmény, megállapítás - érvelés - bizonyítékokkal, bizonyítékok: - tények - statisztikai adatok - kutatási eredmények - jelentések, beszámolók - tekintélyes

szakértőre hivatkozás - saját tapasztalat - személyes vallomás (velem is ez történt) - analógiás érvelés: más hasonlóval való érvelés - mindkettőnél figyelni kell a bizonyossági fokra 16. oldal Kommunikáció alapjai Érvelési hibák - önmagába visszatérő érv: „a főnökben nem lehet megbízni, mert megbízhatatlan” - hamis analógia (hasonló eset, ami nem passzol) - hamis ok-okozat (ha valami a másik előtt történt, még nem biztos, hogy van ok-okozati összefüggés) - személyeskedés - „más is ezt csinálja” - nem a tárgyhoz tartozó érvelés - félelemkeltés - megalapozatlan reménykeltés (gyógyhatású szerek) - értelemre hatás (sajnálatkeltés (engem senki sem szeret)) - címkézés (ő egy népnemzeti) - hiányzó bizonyíték (köztudott, hogy , világos az, hogy) Cáfolás - ellenfél tanainak lebeszélése - ellenfél érveit, és nem a személyét támadjuk - akkor kezdjünk cáfolni, ha érjük, hogy mit mond Beszéd

vázlat alapján - kulcsszavak alapján (nem felejtünk ki fontos dolgokat) - papír: - A/5, levelezőlap, névjegy - ne legyen túl vékony - nagy betűk - csak az egyik oldalára írjunk - oldalszám - rendező utasítás („táblázatokat szétosztani”, „ne hadarj”, „nézz a közönségre”) - neveket, számokat, idézeteket szó szerint le kell írni - időbeli tagolást is fel lehet írni Beszéd leírt szöveg alapján - A/4-es forma, nagy sortávolság, papír ne verje vissza a fényt, lásd még a vázlat alapján - nézzen gyakran föl - kulcsszavakat ajánlott aláhúzni, nagy sortávba beférnek az utasítások Vegyes tanácsok - alkalomhoz illő öltözék - testtartás (megközelítés) - vágott szemüveg (fölötte ki lehet nézni, lent pedig olvasni, nem kell levenni-feltenni) - karóra: befordítva könnyebb megnézni észrevétlenül - zsebben ne legyen kulcs, ne legyen kitömve - az előadás előtt menjen el a mellékhelyiségbe az előadó Zavaró

dolgok kezelése - őrizzük meg a nyugalmunkat, ne válaszoljunk aggresszíven - a megjegyzésre válasz: nyugodtan; napoljuk el; mintha mi sem történt volna; vissza a labdát neki, vagy a közönségnek - nyugtalan hallgatóság, néhányan elmennek: nem személyeskedés - nyelvbotlás mintha mi sem történt volna Vizuális eszközök - legyen látható - tábla, flipchart (lapozható papír táblán, mágneses, parafa tábla, írásvetítő, videó, film Hangképzés - artikuláció beszédtempó (130 szó/perc) hangerő szünet légzéstechnika 17. oldal Kommunikáció alapjai Munka interjú First Job Interview Image (arculat) kialakítása - az ember „csomagolása” - személyiség kivetítése - a nehézség, hogy nem a saját közegben kell mozogni - Izgulás elleni teendők: - alapos felkészülés - gyakorlás, a szituáció eljátszása, magnóra felvenni - vad kérdések elképzelése - időben érkezni (vizsgára is) - önbizalom erősítése „én vagyok

ide a legjobb” - séta, mozgás, mély levegő Belépés - nyugodtan, higgadtan, ne forgassuk a fejet körbe - ne mentegetőzzünk a zavarásért - ne menjünk túl közel, a személyes szférába - elfelejt leültetni: „leülhetek?” - leülés: normál, ne folyjon szét, ne a szék szélére, ne szétvetett lábakkal - táska: a szék mellé, kabát „fölakaszthatom?” - fölmérő pillantás (S: fejtetőtől a cipőig) - alak hatása (magasság és forma): magas: energikus, kövér lusta benyomás, egyenes tartás: energia Arc: - látható legyen, sötét szemüveg, sörény, nagy szakáll ne takarja - frizura kultúrált legyen - borotváltság (kortól függ) Öltözék - tiszta cipő  ha nem tiszta azt hiszik, hogy nem alapos, fütyül a részletekre viselője - zokni ne lógjon - konzervatív, visszafogott, szélsőségek kerülése - ne öltözzük túl a főnököt (a főnök ruházata az irányadó) - saját stílus (amiben jól érzem magam) - alkalomhoz illó -

gondosan megválogatott színek és anyagok (pl. bársony: „érints meg”) - kevés ékszer - ha többször megyünk ugyanoda ne ugyanabban a ruhában - frissen mosdva, visszafogott illat Alkohol – ne fogadjunk el Kávét - el lehet fogadni, de ne kritizáljuk meg Cigaretta - csak ha tudom, hogy ő is dohányzik Beszélgetés - mérsékelt gesztikulálás - röviden, nem fecsegni (min 20 másodperc – - ne legyünk se túl passzívak, se túl barátkozók maximum 2 perc kérdésenként) - ne érveljük le a másikat a pályáról - helyes magyarsággal - ne gúnyolódjunk - ne tegyük a kezünket a szájunk elé - ne udvaroljunk a kérdezőnek - ne motyogjunk unottan, monotonon - ne dicsekedjünk - mutassunk humorérzéket - ne rágózzunk - ha tudjuk szólítsuk a nevén - „Hogy van?” kérdésre ne mondjunk - túl hosszú szünet: „van még valami kisregényt információra szüksége” udvariasan” Befejezés - ha jelez álljunk fel, köszönjük meg a lehetőséget,

nézzünk a szemébe mosolyogjunk rá, szedjük fel a holminkat (ne bent öltözködjünk), távozzunk. 18. oldal Kommunikáció alapjai Tranzakció analízis - egy inger – egy válasz = egységnyi tranzakció Énállapotok Szülő - szülők által belénk táplált intelmek, szabályok, törvények Szülő - formái: - gondoskodó jóságos - segít megtalálni a helyes utat, másoknak - őszintén érdeklődik mások iránt (ad, aggódik) - kritikus, bíráló nevelő - keresi a hibákat mások viselkedésében Felnőtt - bünteti a tévelygőket (ha kell) - saját erkölcse szerint ítél másokat - ragaszkodik a véleményéhez (parancs, tilalom, kioktatás) - fizikai jelei: - összevont szemöldök, felemelt mutatóujj, fejcsóválás, csípőre Gyerek tett kéz, karba tett kéz, átölelés - verbális jelei: - nem, ne; mindig, soha; hányszor mondjam, ostoba, szófogadatlan, nevetséges, botrányos, lusta, szamár, szegényke, fiacskám, édeském, muszáj, illik, ezt

így kell csinálni, ez így nem megy, mit szólnak ehhez mások, a többiek mind olyanok, ezt mindenki tudja, én a helyedben így csinálnék, mindent rosszul csinálsz, lehetetlenül viselkedsz, térj észhez Gyermek - érzelmek, indulatok az értelem fölé kerekednek - formái: - alkalmazkodó, sírós - teljesíti mások kívánságait, úgy viselkedik, ahogy elvárják, elfogadja mások irányítását - természetes, vidám - spontán, játékos viselkedés jellemzi, nem azt teszi, amit mások elvárnak, fellázad a kötöttségek ellen, alkot, örül mindennek amit ő csinál, kreativitás, fantázia, kíváncsiság jellemzi, érzelmes, duzzogás, dacolás, irigység - fizikai jelei: - sírás, ajakremegés, hisztizés, panaszos hang, vállvonogatás, körömrágás, orrpiszkálás, fészkelődés, ugrálás, sértődés - szóbeli jelei: - akarom, jó lenne, nem érdekel, hagyjál békén, ezt én jobban tudom, ez fáj, ez tetszik, ez nem tetszik, add ide ez az enyém, nem

állok veled szóba, nekem szebb van Felnőtt - tudatos gondolati életfelfogás, nem érzelmi alapon dönt, tárgyilagos - adatokat tényeket gyűjt, értékel, majd dönt - partnerét egyenrangúnak tekinti - fizikai jelei: - nyúlt arc, odanéz, odafigyel, élénkség (arc, szem), elgondolkodik, gesztusok - verbális jelei - kérdőszavak használata; hogy működik, mire való, mit szól hozzá a szakember, számításaink szerint, az eredmények azt bizonyítják, hogy, igaz, hamis, valószínűleg, lehetséges, úgy vélem, értem, véleményem szerint Tranzakció fajták Kiegészítő (párhuzamos) Keresztezett (nem a megcélzott én Rejtett tranzakció (felszín: tartalmi állapot felel megszakad a kommunikáció 19. oldal szint: felnőtt-felnőtt alul pszichológiai szint: szülő-gyerek Kommunikáció alapjai Egységnyi elismerés, törődés, simogatás (sztrók) - mások általi tudomásulvételünk szükséglete - tranzakció: sztrókok cseréje - fajtái: -

verbális (helló, beszélgetés) - nonverbális (integetés, kézrázás, hátba veregetés - pozitív (kellemesen éljük meg) - negatív (fájdalmas kellemetlen élmény) - nem veszem észre (a legrosszabb) - feltételes (ahhoz kapcsolódik, amit csinálsz) - feltétlen (arra vonatkozik, ami vagy) - őszintétlen elismerés („habcsók dobálás”) nem sokat ér, ne spóroljunk az elismeréssel Énhelyzetek (énpozíciók) - én OK – te OK (győztes) - felnőtt énállapot, egyik fél sem érzi magát fenyegetve - én OK – te nem OK - bűnözői alapállás, lelkiismeret hiánya - én nem OK – te OK - áldozat, vesztes sors - én nem OK – te nem OK - „rajtam senki se segíthet” – pesszimista világkép Nem OK tipikus viselkedések: - menekülés - bizonygatja, hogy másik sem OK - igyekszik OK-nak látszani - elfogadja, beletörődik, hogy nem OK Jól kommunikáló személy ismérvei: - nem védekezik (a védekezés gyanút támaszt) - nem érez veszélyhelyzetet -

ha a partner érzelmi szintje semleges vagy pozitív akkor veszi fel a tartalmi szintet (ha érzelmileg feldúlt nem fogja fel a tartalmi szintet Játszmák - lefutott játék, az eredmény előre megvan, a helyzet tipikus lefutású - Eric Berne: Emberi játszmák - pl: valakinek gondja van, tanácsot kér (gyerek énállapotban, a tanácasdó szülő énállapotot vesz fel) a tanácsokat visszautasítja, ezzel a másik feszélyezve érzi magát, hogy nem tud tanácsot adni, a kérdezőnek pedig nem kell semmit se csinálnia, mert senki nem tudott tanácsot adni neki Visszautasítás jelzései - leminősítés - kritizálás - előítélet - közbeszólás - prédikálás - parancsolás, ítéletek - moralizálás pl.: „nem bízom az ítélőképességedben” „vigyázz mert hibázhatsz” „ne égess engem” – jelzi, hogy aki mondja nem tekint OK-nak Hatásai: - félelem, védekezés - bűntudat - fenyegetettség érzés - szorongás - nem OK érzés Reakciók Értékelés

+ + viselkedés Esemény - viselkedés (paranoid mindent így fog fel) Hogy legyünk felnőttek - ismerjük fel a gyerek-szülő jelzéseket - ha kétségünk van ne lépjünk, ha feldühítenek számoljunk 10-ig vagy 20-ig - döntést adatok gyűjtése után tudatosan, határozott értékrend alapján hozzunk 20. oldal Kommunikáció alapjai Attribúció - ok-tulajdonítás: feltételezés elképzelés saját és mások viselkedésének okairól pl. valaki barátságos velünk: lehetséges ok: - érdeke fűződik hozzá (pl. kölcsön) - szimpátia, szeret engem - félelem - kötelező (a főnök elrendelte) Ok keresése külső belső nyomás, kényszer szándékos véletlen, (szabad elhatározás) nem szándékos képesség, erőfeszítés (megvan-e, megteszi-e, ha az egyik nulla a másik sem ér semmit) Képesség Jó képesség, 0 erőfeszítés Adott témában tehetségtelen, és lusta +- ++ Jó képesség, nagy erőfeszítés -- -+ Kis képességű, de szorgalmas

Erőfeszítés Siker – kudarc tulajdonítás Állandó készség helyzet képesség Nem állandó erőfeszítés szerencse hiánya Belső Külső - általában saját sikert belső, más sikerét külső tulajdonságnak tulajdonítjuk Nő: Férfi: - siker: szerencse, feladat könnyűsége - siker: ügyes, okos - kudarc: képességek hiánya - kudarc: nehéz feladat, külső okok Gazdagság-szegénység attribúció - én: kemény munka - külső: örökölt, családi állapot, szerencse - más: lop, csal - belső: képesség, ügyes Felelősség - hozzánk hasonlók kevésbé felelősek ugyanazért a tettért (mentő okot találunk) - vonzó, jó külsejű személy kevésbé felelős - mosoly is torzítja - jól látható karakternek erősebb felelősséget tulajdonítunk Attribúciós hibák - belső okok túlhangsúlyozása (csak rajtunk múlik: 70%-ban múlik rajtunk) - egyetlen esetből túlzott vélemény levonás - túlzott konszenzus feltételezése saját viselkedés

védelmében (mindenki így csinálja) - magunknál a siker belső, másoknak külső okoknak tulajdonítása (holdudvar jelenség) - mi külső nyomásra teszünk dolgokat, másik azért, mert így akarja - énközpontúság - életünk során előforduló negatív események okát állandónak és változatlannak tartása (depresszióhoz vezet) Ok-tulajdonítás saját korábbi viselkedéshez képest - olyan mint máskor: belső - eltér megszokottól: külső 21. oldal Kommunikáció alapjai Befolyásolás, manipuláció szándék szerint nem szándékos szándékos nyíltság szerint nyílt rejtett meggyőzés manipuláció - célja: tudatos megtévesztéssel rávenni a saját - tudja, hogy meg akarom győzni - lehetősége van visszakérdezni nézetünk átvételére, ellenvéleménytől mentes - módjában áll utánakérdezni, információt közlés gyűjteni - tények egyoldalú válogatása - lehet vitatkozni - nincs mód megkérdőjelezni - az illető szabadságát

tiszteletben tartjuk - a manipuláció: „megalkotni egy valóság Fajtái: képét, amely úgy néz ki, mint a valóság”, elhitetni, ami nem igaz, betörés a másik - sajtótevékenység (???) gondolataiba - közkapcsolati tevékenység (közönség kapcsolati tevékenység PR) - marketing kommunikáció - egyéb tevékenység (pl. udvarlás, ügyvédi tevékenység (védő-, vádbeszéd) Manipulációs fogások - ha egy ember megnyerő, meggyőző lesz, amit mond - a közlő tekintélye rátelepszik a címzettre - jó beszélő helyettesíti az érvelést („dermedtre csaholni a vadat”) - az üzenet szépségtől hitelesebbnek tűnik - világosság-rövidség helyettesíti az érvelést - propaganda: egy eszme népszerűsítése - kemény: diktatúra - lágy: autoriter, tekintélyelvű (pl. Kádár-korszak) A manipuláció eszközei - csomagár (2 db 1$, 1 db 50 cent; 75% - hazugság terjesztése - érdeklődés egyetlen pontra terelése színhús, 25% zsír) -

tájékoztatás egyetlen kézben - kép, zene, látvány érvek helyett - hisztériakeltés - kontraszthatás alkalmazása (lerobbant ház - óriás kampányok után középszerű is szépnek tűnik) - sikerek felnagyítása – veszteségek - vakcsoport technika: „mi nők”, „mi kisebbítése, elhallgatása férfiak” – egyén nem lóghat ki a sorból - válogatott hírközlés - kölcsönös lekötelezettség hatása (pl. - veszélyérzet növelés krisnások ingyen adnak könyvet, virágot, - könyv-, képégetés cserébe nem tagadhatjuk meg a támogatást) - óriás rendezvények - sok ismétlés - feltűnő jelmondatok - figyelem elterelés, filmnél sok vágás - vezérimage kialakítása - ritkaság (hiánycikk kívánatossá válik) - egyéb: felsőfokú, pozitív állítás, bizonyos - következetesség (pl. szülő a gyereknek szavak használata (legjobb, legszebb, valamit ígér, ami hiánycikk, vesz helyette legokosabb) valamit, de amikor később megjelenik -

örömbrigád szervezés (fizetett tapsolók) megveszi) - szemöldök szabály (az a termék fogy a - a felsorolásból kihagyás, és utólag külön legjobban, ami a szemmagasságban van) említeni – ezt jegyzik meg - képek: állatok, kisbaba, szex 22. oldal Kommunikáció alapjai Demagóg beszéd felépítése - kezdés: „kijátszottak benneteket, tennünk kell valamit” - tipikus fordulatok: „általános összeesküvést szőttek ellenünk”, „Az összeesküvők romlott nemi erkölcse közismert” - jellemzői: demagóg szövegek, összefüggések, érvek nélkül - tanulság: „nincs középút, vagy velünk, vagy ellenünk” – ki mer ellenszegülni - teendő: amire manipulálni akar, saját célja, érdeke „nincs idő gondolkodásra, majd én” - önsajnáltatás, hangulatkeltés - ha ráhallgatnak reményt kelt, ha ellenszegülnek fenyeget - kihasználja a tömeghatást A befolyásolható személy jellemzői - gyenge az önbecsülése, negatív az

énképe, kisebbrendűségi érzése van - erős vágya van a környezet helyeslésére, jóváhagyására - rosszul tűri a bizonytalanságot, határozatlanság jellemzi - erős tekintélyelvűség, nagy biztonság igény - nagy hasonulásvágy, kritikai érzék hiánya - félelem az új dolgoktól - passzivitás, kognitív restség – gondolkodási lustaság, - gyengébb intelligencia, képzelőerő Kinek hisznek az emberek - aki gazdag - akit a közösség tisztel - akinek magas iskolai végzettsége, megbecsült foglalkozása van - akinek magas beosztása, rangja van (néha jól hangzó beosztás is elég) - akit szakértőnek tartanak - akit megbízhatónak mondanak - kellemes megjelenésű - idősebb korú, tapasztalt - aki jelentős teljesítményt, valamit fel tud mutatni - aki felkészült Védekezés a befolyás ellen - szilárd önbizalom, önbecsülés - intelligencia - alacsony szorongási szint - nyilvános elköteleződés (emberek előtt bejelenti, hogy leszokik a

dohányzásról, kellemetlenebb, ha nem tartja be) - „védőoltás” ellennézetekkel szemben (ellenérv, cáfolat kitalálása) - befolyásolás tényét tudatosítani (mit nyer a beszélő, ha meggyőz) - vannak-e egyéb lehetőségeink: - biztos úgy van, ahogy mondja? - mi lesz, ha nem fogadom el a befolyást? 23. oldal Kommunikáció alapjai 1. Mi a pszichológia, a személyiség megismerésének alapelvei és módszerei 2. Mi a személyiség? Milyen tényezők játszanak szerepet a személyiség kialakulásában? Az egészséges személyiség jellemzői. 3. Mi az énkép, milyen részei vannak, néhány énvédő módszer ismertetése 4. Tipikus reakciók stresszhelyzetre 5. Személyiségtípusok, jellemzőik 6. A kommunikáció fogalma célja, a kommunikációra fordított idő 7. A kommunikációs folyamat elemei A feladó és a címzett jellemzői 8. A kommunikáció fajtái 9. A kommunikatív kompetencia 10. A kommunikáció mélységi szintjei, ezek jelentősége a

sikeres kommunikációban 11. Személyes tér és térközszabályozás 12. Kommunikációs körülmények (teremberendezés, fizikális feltételek) 13. Főbb kommunikációs médiák (előnyei, hátrányai) 14. Nemi jellegzetességek a kommunikációban 15. A kommunikációs akadályok és leküzdésük 16. A nonverbális kommunikáció meghatározása, funkciója, helye a kommunikációs folyamatban 17. A testbeszéd: arc, szem, mimika 18. A testbeszéd: kéz, láb, testtartás 19. Nonverbális kommunikáció (férfi/női) 20. Verbális kommunikáció (nyelvi kompetencia, nyelvhelyesség, beszédhelyzetek fajtái) 21. A vokális csatorna szerepei, elemei Beszédtechnika 22. Verbális kommunikáció: az írásbeli közlés fajtái, jellemzői 23. A beszélgetés, mint kommunikációs helyzet 24. Metanyelv, státusszimbólumok 25. Retorika meghatározása, a beszéd célja, hatása, a beszédnél figyelembe veendő néhány fontos tényező 26. Beszédfajták, a beszéd részei 27.

Érvelési módszerek és hibák 28. Beszéd vázlat alapján Vizuális eszközök 29. Beszéd leírt szövegből (felolvasás) zavaró tényezők és leküzdésük a beszéd során 30. Benyomáskeltés Hatékony viselkedés bemutatkozó (első) interjú alapján 31. A tranzakciók fogalma, az énállapotok jellemzői 32. A tranzakció fajtái, az eredményes kommunikáció feltételei 33. Énhelyzetek, a nem OK érzésűek védekezései, a játszma fogalma 34. A visszautasítás jelzése és hatásai Hogyan viselkedjünk felnőtt módon 35. Az attribúció fogalma, az ok-keresés folyamata, siker, kudarc, felelősség attribúciója, attribúciós hibák 24. oldal