Environmental protection | Water management » Környezeti célkitűzések a kiválasztott víztestre, vízkészletgazdálkodás

Környezeti célkitűzések a kiválasztott víztestre A VKI legfontosabb célkitűzései, előírásai, jellemvonásai: Azt is lehet mondani, hogy minden fontos, ami a Keretirányelvben megjelenik. Részben szubjektív módon azonban kiemelhetők a Keretirányelvnek olyan részei és előírásai, amelyek Magyarország számára különösen fontosak. Európa nagyszámú, kiváló szakértője mindent megpróbált belefoglalni a Keretirányelv előírásaiba, ami ahhoz szükséges, hogy a vizek - ritka és nagyon indokolt kivételektől eltekintve - 2015-ig jó állapotba kerüljenek és utána ez a jó állapot fenntartható legyen. A Keretirányelv részletes előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan kell megállapítani azt, hogy milyen állapotban vannak jelenleg a vizek és hogy mit jelent vagy jelentene az, hogy jó állapotban vannak. Előírja azt, hogyan kell megvizsgálni, hogy milyen emberi hatások rontják vagy veszélyeztetik a vizek állapotát és előírja

azt is, hogy intézkedési tervet kell kidolgozni arra, hogy a vizek jó állapotát elérjük, biztosítsuk illetve fenntartsuk. Az előírások nagyon sok feladat megoldását teszik szükségessé. Magyarország számára különösen fontosak a Keretirányelvnek a nemzetközi vízgyűjtő gazdálkodásra és vízgyűjtő gazdálkodási tervezésre vonatkozó előírásai. Ezek legfontosabb jellemzője az, hogy kötelezővé teszik az EU tagállamok (és így a csatlakozásra készülő országok számára is) a vízgazdálkodási tevékenységek koordinálását az egész vízgyűjtőn, ami többek között közös nemzetközi vízgyűjtő gazdálkodási tervek készítésére kell, hogy irányuljon. VKI célja:         Védelmet biztosítson minden víztípusnak - folyóknak, tavaknak, tengerpart menti vizeknek és felszín alatti vizeknek. Szigorú minőségi szinteket írjon elő annak érdekében, hogy 2015re minden víz feleljen meg a "jó

állapot" követelményeinek. Felismerve, hogy a vizek nem tisztelnek politikai határokat, a vízgazdálkodást vízgyűjtőnként szervezze meg. Határokon átnyúló együttműködést kívánjon meg az országoktól és minden érintett féltől. Biztosítsa valamennyi érdekelt - civil szervezet és önkormányzat tevékeny részvételét a vízgazdálkodási tevékenységekben. Biztosítsa minden forrás - mezőgazdaság, ipar, település, stb. által okozott szennyezés csökkentését és ellenőrzését A "szennyező fizet" elvet megvalósító vízdíj-rendszereket írjon elő. Egyensúlyt teremtsen a környezet és az attól függők érdekei között. A VKI bevezetésének főbb lépései:               Jogharmonizáció. Kompetens hatóság kijelölése. Tipológia elkészítése. Víztestek kijelölése és besorolása. Védett területek nyilvántartási rendszere. Referencia állapot, referencia területek

és indikátor paraméterek meghatározása. A felszíni és felszín alatti víztestek jellemzése. Terhelések és hatások elemzése. Monitoring tervezése. Környezeti célkitűzések meghatározása. Interkalibráció. Vízgazdálkodási tervek készítése és megvalósítása. Ennek része, előkészítő lépései: (1) A felszíni vizekre vonatkozó szennyezéscsökkentési stratégia előkészítése; (2) A felszín alatti vízre vonatkozó, nemzeti alapon kialakított vízvédelmi kritériumok meghatározása. (3) Javaslat a "veszélyes anyagok" emissziós és immissziós határértékeire, a prioritásjegyzék felülvizsgálata. Az eredmények GIS megjelenítése a VKI által előírt módon. Jelentési kötelezettség az EU-nak. Víztestek védelme Víztest fogalma: a VKI szerinti vízgazdálkodási tervezés alapegysége, ezért a VKI alapegysége is. Olyan különálló és jelentős elem, mely tulajdonságaiban bizonyos mértékig homogén. Víztestek

kijelölése: Mint említettük, a víztestek a VKI alapegységei. A víztestek kijelölése a tipológia alapján, és a nagyobb befolyó terhelések figyelembe vételével történik. E szabályok szerint:        Ott kell víztest határt kijelölni, ahol a víztest tulajdonságai lényegesen megváltoznak. Víztest határt ott kell kijelölni, ahol valamelyik tipológiai paraméterben típusváltás következik be. Például, ha a folyó a tipológiában meghatározott tengerszint feletti magasságot eléri, vagy vízgyűjtő terület határt meghaladja, változik a folyó típusa. Víztest határt jelenthet a folyót érő nagyobb szennyeződés, ez a határ azonban megszűnhet, ha a szennyeződést megszüntetik. A víztesteknek lehetőség szerint közelítően homogénnek kell lenniük. Víztestnek kell kijelölni minden 10 km2-nél nagyobb vízgyűjtőjű vízfolyást, vagy annak szakaszait. Víztestnek kell kijelölni minden 50 ha-nál nagyobb

természetes tavat. Ennél kisebb is kijelölhető, ha annak különös értéke van, de nem célszerű a víztestek számát indokolatlanul szaporítani. Ilyen esetben más megoldást célszerű alkalmazni (pl. ha a terület védett, a védett területek között kell számon tartani, ahol is nem kell víztestként kijelölni). A rögzített értékhatárokat nem szükséges szigorúan kezelni, attól indokolt esetben kisebb mértékben el lehet térni Víztestek besorolása: A víztesteket, a kijelölést követően a következő kategóriák valamelyikébe kell besorolni:    Természetes víztestek (Magyarországon folyók, vagy tavak). Erősen módosított víztestek. Ezek természetes víztestek, de az emberi tevékenység jelentősen megváltoztatta a hidromorfológiai jellemzőiket (pl. folyókon duzzasztással állóvizek jöhetnek létre, ezek a duzzasztott folyószakaszok külön víztestet jelentenek, besorolásuk, pedig erősen módosított. Mesterséges

víztestek (pl. bányatavak, ásott csatornák, létesített halastavak, stb.) Ezek azért mesterséges víztestek, melyek helyükön korábban nem volt víz. Víztestek védelme: • Szennyező források felderítése (monitoring) • Szennyezőanyagok bejutásának megakadályozása és korlátozása • Szennyezettség csökkentése Környezeti célkitűzések a VKI szerint A felszíni és felszín alatti vizekre, valamint a védett területekre környezeti célkitűzéseket kell megállapítani, mely lépés alapja a vízgazdálkodási tervek kidolgozásának. Vízminőség célállapotnak nevezett célkitűzések a korábbi vízgazdálkodási gyakorlatban is voltak. A környezeti célkitűzések és a vízminőségi célállapot közötti lényegi különbségek a következők:   A környezeti célkitűzésekben az ökológiai állapot fontos szerepet kap, a vízminőségi célállapot nagyobbrészt kémiai komponensekre épült. A „jó” állapot típusonkénti

meghatározása és az országok közötti interkalibráció miatt a környezeti célkitűzések nem helyspecifikusak, hanem sokkal általánosabb érvényűek. Ennek jótékony hatása lehet a vízi környezeti állapotunk javulására, mert a célkitűzések megfogalmazásában csak részben lehet szerepe a helyi és az országos tényezőknek. Felszíni vizek védelme A védelem fő célja a jó állapot elérése! Alapfogalmak: - Felszíni víz: jelenti a szárazföldi vizeket (tavakat, folyókat, de nem a felszín alatti vizeket), az átmeneti vizeket és a tengerparti vizeket. - Felszíni víz állapota egy felszíni víztest állapotának általános kifejezése, amely állapotot a víz ökológiai és kémiai állapota közül a rosszabbik határozza meg. - Felszíni víz jó állapota egy felszíni víztestnek azt az állapotát jelenti, amikor annak ökológiai és kémiai állapota is legalább “jó” minősítésű. A „jó” minősítés tartalmát a VKI-ban nem

határozták meg precízen, csak általánosságban. Tartalommal kitöltése a tagországok feladata A különböző rendszerek összehangolása az interkalibráció során történik meg. - Felszíni víz jó kémiai állapota a VKI-ban a felszíni vizekre meghatározott környezeti célkitűzéseket kielégítő kémiai állapotot jelenti, vagyis egy olyan kémiai állapotot, amelyben a szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a VKI-ban meghatározott, valamint más európai közösségi joganyagba foglalt környezetminőségi határértékeket. - Felszíni vizek jellemzőinek megfigyelése, ellenőrzése a felszíni víz minőségi elemeinek állapotára nézve indikatív paraméterek (biológiai, hidrológiai, morfológiai, fizikai-kémiai és kémiai paraméterek) meghatározott gyakoriságú megfigyelésére, ellenőrzésére kialakított hálózati rendszer előírásszerű működtetése, a mennyiségi és minőségi jellemzők (adatok) rögzítéséről és

megőrzéséről való gondoskodás. -Felszíni víztest a felszíni víznek olyan különálló és jelentős elemét jelenti, amilyen egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna, ezeknek egy része, átmeneti víz, vagy a tengerparti víz egy szakasza. Az utolsó két kategória nálunk nem releváns A védelem megvalósításának főbb lépései: 1. A romlás megakadályozása 2. A víztestek védelme, helyreállítása 3. Jó állapot elérése Felszín alatti vizek védelme A védelem fő célja a jó állapot elérése! Alapfogalmak: - Felszín alatti víz jelenti mindazt a vizet, ami a föld felszíne alatt a telített zónában helyezkedik el, és közvetlen kapcsolatban van a földfelszínnel vagy az altalajjal. - Felszín alatti víztest a felszín alatti víznek egy víztartón vagy víztartókon belül lehatárolható részét jelenti. - Felszín alatti víz állapota egy felszín alatti víztest állapotának általános kifejezése, amelyet a víz

mennyiségi és kémiai állapota közül a rosszabbik határozza meg. - Felszín alatti víz jó állapota a felszín alatti víztestnek azt az állapotát jelenti, amikor annak a mennyiségi és kémiai állapota is legalább “jó” minősítésű. - Felszín alatti víz jó kémiai állapota olyan felszín alatti víztestnek a kémiai állapota, amely a VKI-ban foglalt feltételeket kielégíti. A védelem megvalósításának főbb lépései: 1. Szennyezések megelőzése, korlátozása 2. Egyensúly a kitermelés és utánpótlás között 3. Szennyezettség fokozatos csökkentése Védett területek védelme Vizsgált területünkön helyezkedik el az Őrségi Nemzeti Park. ŐRSÉGI NEMZETI PARK Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve Őrség Az itt élő emberek évszázadok során alakították ki a táj

arculatát apró parcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel, mindezt harmóniában a természettel, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát. A természeti értékek mellett kiemelkedő néprajzi, kultúrtörténeti értékeket hordoz a táj. Ma ezekre az értékekre nemzeti park ügyel, melyet 2002. március 1-jével hoztak létre Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vend vidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget,) Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44000 ha-on. Az, hogy a Nemzeti Park területén folyik a Rába általunk vizsgált szakasza, nagyon fontos, hiszen a VKI szerint a 15 éves határidő csak akkor tartandó be, ha az adott területre más európai közösségi jogszabály nem vonatkozik. Így a 2015-ös határidő indokolt esetben kitolható akár kétszer hat évvel is. Abban az esetben, ha egy víztestre egynél több célkitűzés

vonatkozik, a legszigorúbbat kell alkalmazni. A környezeti meghosszabbítható ha:    célkitűzések elérésének határideje A műszaki megvalósíthatóság miatt a javulás szükséges mértéke csak a határidőt meghaladó időszakokban érhető el. A javulások határidőn belüli elérése aránytalanul költséges lenne. A természeti viszonyok nem teszik lehetővé a víztest állapotának feljavítását az adott határidőre. A tagállamok nem szegik meg ezt az irányelvet, ha:   A felszín alatti víz jó állapotának, a felszíni vagy felszín alatti víztest jó ökológiai állapotának vagy - ahol az értelmezhető - jó ökológiai potenciáljának elérésében vagy állapotromlásának megelőzésében bekövetkező hiányosság egy felszíni víztest fizikai jellemzői új keletű módosulásának vagy a felszín alatti víztestek vízszintjében beállt változásoknak a következménye, vagy új, fenntartható emberi fejlesztési

tevékenységek következményei miatt válik lehetetlenné annak megelőzése, hogy egy felszíni víztest kiváló állapotának jó állapotúra romlása bekövetkezzen, Ha az összes alábbi feltétel teljesül:     Minden lehetséges lépést megtesznek a víztest állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatás mérséklésére. A változtatások vagy módosítások okait a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv részletesen tartalmazza, és a célkitűzéseket hatévente felülvizsgálják. A változtatások vagy módosítások célja elsőrendű közérdek, és/vagy a környezet és a társadalom számára elérhető előnyöket felülmúlják az emberi egészség terén bekövetkező új változások vagy módosulások, valamint az emberek biztonságának megőrzésében vagy a fenntartható fejlődésben jelentkező előnyök. A víztest megváltoztatásához vagy módosításához kapcsolható előnyös célkitűzések a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan

költségek miatt nem érhetők el más, jelentős mértékben jobb környezeti változatot jelentő eszközökkel. Kép az Őrségi Nemzeti Park területéről. Monitoring rendszer kiépítése A Rábán történt habzási problémák megoldására többen kezdeményezték egy saját monitoring rendszer felállítását. A tervezők azonban ezt, tekintettel annak üzemeltetési költségeire, nem javasolták. A vízkeretirányelvben foglaltaknak megfelelően ugyanis a Monitoring rendszer kiépítését 2006 végéig ki kell építeni Magyarországon, így többek közt a Rábán is. A felszíni vizek állapotának, a felszín alatti vizek állapotának és a védett területeknek monitoringja: 1. A tagállamok gondoskodnak a vizek állapotának monitoringjára irányuló programok kidolgozásáról, hogy a vizek állapota minden egyes vízgyűjtő kerületben összefüggő és átfogó módon áttekinthető legyen: - felszíni vizek esetében a monitoring programok kiterjednek: a

víztérfogatra és a vízszintre vagy a vízhozamra olyan mértékben, amennyire azt az ökológiai és a kémiai állapot, valamint az ökológiai potenciál megköveteli, és az ökológiai és a kémiai állapotra, valamint az ökológiai potenciálra; a felszín alatti vizek esetében a programok a kémiai és a mennyiségi állapot monitoringjára terjednek ki; a védett területek esetén a fenti programokat kiegészítik azoknak a jellemzőknek a megfigyelésével, amelyeket az egyes védett területek kialakítására vonatkozó európai közösségi joganyag előír. 2. A monitoring programok legkésőbb hat évvel ennek az irányelvnek a hatálybalépését követően működőképesek lesznek, kivéve, ha a vonatkozó európai közösségi joganyag másként rendelkezik. A monitoring program összhangban lesz az V melléklet követelményeivel. 3. A vizek állapotának elemzéséhez és monitoringjához a 21. cikkben foglalt eljárásnak megfelelően kidolgozzák a műszaki

előírásokat és a szabványosított módszereket. Ennek értelmében 2006. decemberére működőképes monitoring rendszernek kell üzemelnie a Rábán. A dokumentáció alapként szolgál az EU Vízkeretirányelvben előírt vízgyűjtőgazdálkodási tervezéshez, melyet 2009-ig kell elkészíteni. A vízgyűjtőgazdálkodási terv pedig alappillére a 2015-re határidős „jó vízminőségű vizek” elérését tekintve. Mindent összevetve a fenti munka eredményeként kialakult egy olyan, a Rába folyó használatával kapcsolatos egyeztetett igénylista, amely lehetővé teszi a folyó mentén élők fejlesztési elképzeléseinek megjelenítését. A terv segít abban, hogy a megnyíló uniós pályázatokon az érintettek, a Rába mentén élők olyan igényekkel lépjenek fel, amelyek összhangban vannak a folyó használatával, és egymás szándékaival. Az egyéni pályázati elképzelések mellett lehetővé teszi a térségi célok érdekében történő

egységes fellépést is. Képek a már jelenleg is működő monitoring rendszer által meghatározott eredményekből: