Politics | Social democracy » A szocialista társadalom rétegződése

A szocialista társadalom rétegződése 1. 1950-1956  Rákosi korszak 2. 1957-89 Kádár k 1963-89 lágy diktatúra; 1957-63 nyílt terror Sztálin előre megmondta a társ. rétegződését  „2 osztály 1 réteg” - hatalom – munkásosztály - dolgozók – parasztság - értelmiség maszek: kisiparos, kiskereskedő kulák: „A parasztság maszekosa”saját földjén gazdálkodó ember 1953 Sztálin +hal 1955-56 Sztálin rendszerének kritizálása (Rákosi) 1956 népfelkelés, elemforradalmak leveréseforradalmi munkásparaszt kormány (Szocialista és polg-i ellenforradalmi hatások forradalma) - demokratikus szocialista rendszert akartak A forradalom szabadságharcba csapott átSzovjetek nem hagyhatták, h Mo. kitörjön (Varsói szerződésből is), mert akkor más országok is megtehették volna. A szocializmusban mások voltak a viszonyok, mint a kapitalizmusban. Új osztály koncepciókAz új uralkodó osztály: gazdasági

vezetőkpártvezérek (kizsákmányolás nem szűnik meg) Termelői eszközök kollektíva állami Előbb fejlett kapitalizmusnak kellett volna lenni, csak utána lett volna működésképes a szocializmusszovjet típusú rendszer Munkajelleg csoportok 1. vezető és értelmiségi 2. középszintű szellemi szellemi 3. irodai dolgozók aktív keresők 4. szakmunkás 5. betanított munkás fizikai 6. segédmunkás 7. mezőgazd-i, fizikai (parasztság) 8. nyugdíjasok inaktív keresők Tipikus New Weberiánus modell. Kereseti különbség kb5xös Kritika: - egy dimenziós (egyszerűsített) - egyedül a rendszeres havi jövedelmet veszi figelembe Kritériumok: - utasításokra lehetőség - művelődési lehetőségek milyenek - tartós fogyasztói cikkek (tv, hűtő, autó) - lakóhelyzet (munkásszállók, építkezés önkizsákmányoló rendszer, albérlet, lakásvásárlás, állami lakásépítéspanelok) - tanács-önkormányzatrászorultság alapján

Kolosi Tamás - féle rétegződés (1981-89) Társadalmat több dimenzió alapján vizsgálta: 1. fogyasztás 2. kultúra, életmód 3. érdekérvényesítés 4. lakás 5. lakókörnyezet 6. anyagi színvonal 7. munkamegosztásban elfoglalt hely Max. 49 pontot kaphatott, 1-1 dimenzió 7pont ezután rétegeket képeztek12 státusz csoport jött létre I. elit : nagyon kedvező helyzetűek, 7% II-V. átlag fölöttiek: 29% (II városias felsőréteg, III falusias felsőréteg, IV fogyasztói magatartási középréteg, V. városias jómodú polgárok) Különbséget teremt a városiak és a falusiak közt. VI-VIII. átlagosak: 17% anyagi helyzet elmarad VIII-XI. átlag alattiak: 32% (VIII érdekérvényesítő alsó csoport, IX jó anyagi helyzetű falusi alsócsop., X városias alsócsop csak jó infrastruktúra, XI enyhén deprivált családok falusi kistermelők XII. depriváltak : kevés pontot kaptak fogyasztási szintjük alacsony, nincs lakás, nem olvasnak

semmit, 14% Szelényi Iván struktúramodellje(1970-80as évek) „Két háromszög modell” - redisztributív gazdaság (1.gazdaság) 1 3 piac (2. gazdaság) 2 4 6 5 7 redisztribúció: újra elosztás, újra szétosztás = központosított újraelosztás A szocialista állami szektor. 1. káder elit a káder a politikai vezetők gyűjtőneve a Kádár korszakban, dolgozók közül kerül ki 3. állami bürokrácia nem vezetők, főleg hivatalnokok 6. első gazdaság alkalmazottai és munkásai (teljes foglalkoztatás) 2. új vállalkozók 4. önálló gazdálkodók 7. piaci gazdaság alkalmazottai (jobb mint a 6os) több pénz, de van kockázat is 5. állami szektorban lévő alkalmazottak, de piachoz is kapcsolódnak L-modell (Kolosi) 1: politikai állami vezetők(káder elit,-szakmai vezetők) 2: középszintű alkalmazottak, szakmunkásság 3: szakképzetlenek, betanított melósok(állami támogatásúak) 1 8 4: magánvállalkozók 5: látens vállalkozók(volt

állása az államnál:szakértő,diszpécser) adózási okok miatt maradtak meg a rediszt-ban 2 9 6: kisárutermelők 7: 4-es,5-ös vállalkozóknál alkalmazottak, szakképzetlenek 8: managerek, gazdasági szakemberek 10 9: első és második gazdaságban értelmiségik, szakmunkások 10: alacsonyabb képzettségűek (takarítőnő) 3 7 6 5 4 piac Jelenlegi helyezet: piac redisztributív