Economic subjects | Quality assurance » Dr. Szvitacs István - Minőségirányítási alapismeretek

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítási alapismeretek A minőség meghatározása U − „Az egyformaság és a megbízhatóság előre látható szintje alacsony költségek mellett és a piacnak megfelelően:" - Deming − „Ami megfelelően használható." - Juran − „Megfelelés a követelményeknek." - Crosby − „A termelő és szolgáltató rendszerek összekapcsolása a vevő elvárásainak kielégítésére a leggazdaságosabb módon." Feigenbaum − A minőség a tervezés érdeme." - Taguchi Minőség U „A MINŐSÉG lényegében a szervezetirányítás egy módja. Akárcsak a pénzügy és a marketing, a minőség a modern vezetéstudomány lényeges elemévé vált A hatékonyság a minőség biztosításában az ipari vezetés hatékonyságának szükséges feltételévé vált." Armond V. Feigenbaum, Total Quality Control, harmadik kiadás. A minőségbiztosítás és -irányítás célja és feladata U Fő feladatok: -

megfelelni a társadalmi követelményeknek, elvárásoknak (elsősorban a törvényeknek, jogszabályoknak), - megfelelni a vevő követelményeinek, - megfelelni (ha van ilyen követelmény) a szabvány követelményeinek, - megfelelni saját adottságainknak. Egy szervezet sikeres irányításának és működtetésének alapfeltétele, hogy a vezetés és a szabályozás módszeres és áttekinthető legyen. A szervezet irányítása - az egyéb irányítási ágak mellett - tartalmazza a minőségirányítást is. A minőség és a gazdaságosság összefüggése alapján D. a Garvin határozza meg legtömörebben a minőségirányítás célját: • az értékesítés növelését (a piaci pozíciók megerősítése, a vevői megelégedettség növelése, a régi vevők megtartása, új vevők megszerzése, hiszen a fogyasztók számára biztonságot és jobb minőséget kínál.) • költségmegtakarítás (a termelékenység növelése, a „rossz minőség

költségeinek" csökkentése, hiszen pl. az ISO 9001-szerint tevékenykedő szállító megtakarítja az utólagos javításokkal, a visszáruval és a selejttel kapcsolatos költségeket) Oldalszám: 1 Dr. Szvitacs István: Minőségirányítási alapismeretek Ezt a minőségközpontú rendszerszabványok (pl. ISO 9001) bevezetésével érhetik el legkönynyebben U U A minőségirányítás a minőségfejlesztés mellett magába foglalja a minőségbiztosítás fogalomkörét is. A minőségbiztosítás legfőbb célja a vevő bizalmának megteremtése és fenntartása!! Cél: a „tökéletes" reprodukció, reprodukciós képesség, az egyenletes minőség nyújtásának képessége. U U (Megjegyzés: A minőségbiztosítás ilyen módon közvetlenül hat az adott szervezet költségtermelő illetve megtakarító képességére is, mert az egyenletes szolgáltatási mód automatikusan alacsonyabb hibaköltséggel jár. A nagy beszerzők, pl. autógyárak,

multinacionális élelmiszertermelők és kereskedők preferálják azt a fajta egyenletességet, amit a minőségirányítást művelő szervezetek kínálnak) A minőségirányítás néhány igen fontos alapelv tiszteletben tartásán alapul! Nyolc minőségirányítási alapelv: U U a) b) c) d) e) f) g) h) Vevőközpontúság A szervezetek vevőiktől függenek, ezért fontos, hogy megértsék a jelenlegi és a jövőbeli vevői szükségeteket, teljesítsék a vevők követelményeit, és igyekezzenek felülmúlni a vevők elvárásait. Vezetés A vezetők megteremtik a célok és a szervezet vezetésének egységét. Hozzanak létre és tartsanak fenn olyan belső környezetet, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vehetnek a szervezet céljainak elérésében. A munkatársak bevonása A szervezet lényegét minden szinten a munkatársak jelentik, és teljes bevonásuk teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára. Folyamatszemléletű

megközelítés A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként kezelik. Rendszerszemlélet az irányításban Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan valósítsa meg céljait. Folyamatos fejlesztés A szervezet teljes működésének folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja. Tényeken alapuló döntéshozatal Az eredményes döntések az adatok és egyéb információ elemzésén alapulnak. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal Oldalszám: 2 Dr. Szvitacs István: Minőségirányítási alapismeretek A vevő elvárásai, a Kano-féle minőség-megközelítés U A vevői igények oldaláról nézve a minőség: „Egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemzői együttesének az a képessége, hogy kielégítse a vevők és más

érdekelt felek követelményeit.” Jellemzőkből azonban igen sok van! (megbízhatóság, használati tulajdonságok, biztonság, esztétikum, stb.) A termék előállítóinak ezeket meg kell tervezni! Ehhez pontosan ismerni kell - a vevők által elvárt, kifejezett és értékelt minőségszinteket, - ezeknek az előállítási módját, - a minőség egyes összetevőit és azok javítási lehetőségét és - mindezek költségét. Kano szerint a jellemzők kategorizálhatók! A Kano-modell a termékjellemzőket egy koordinátarendszerben ábrázolja. Elégedett vevő Lelkesítő minőség zónája Id ő rt lvá e t én ája k n y én g z ó m t sí sé lje inő e m T Kiváló technikai kivitel Szegényes technikai kivitel Alapkövetelmények zónája Elégedetlen vevő A jól tervezett terméknél: − az alapkövetelmények megbízhatóan teljesülnek, − a teljesítményként elvárt jellemzők magas szintűek, − néhány lelkesítő extrát is tartalmaznak. A

termékjellemzők idővel átalakulnak! Oldalszám: 3 Dr. Szvitacs István: Minőségirányítási alapismeretek A minőségirányítás alapja a tevékenységek szabályozása. A folyamatok minőségirányításának alapsémája Bemenet Beavatkozás Előírások, szabályok, szabályozott jellemzők Kimenet Folyamat Beavatkozás Mért érték Beavatkozás Beavatkozó egység Bemeneti értékek Irányító egység Mért érték A szabályozás szabályozási körökben, rendszerekben valósul meg! Oldalszám: 4 Dr. Szvitacs István: Minőségirányítási alapismeretek Alapfogalmak Minőségirányítás (Quality management): Az általános vezetési tevékenységnek az a része, amely a minőségpolitikát meghatározza és megvalósítja. Megjegyzések: 1. A kívánt minőség elérése megköveteli a szervezet valamennyi tagjának elkötelezettségét és részvételét, de a minőségirányításért a felelősség a felső vezetőségre hárul. 2. Általában

tartalmazza a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározását, a minőségtervezést, a minőségszabályozást, a minőségbiztosítást és a minőségfejlesztést Minőségpolitika (Qualily policy): Egy szervezetnek a minőségre vonatkozó, a felső vezetőség által hivatalosan megfogalmazott és kinyilvánított általános szándékai és irányvonala. Minőségügyi rendszer (Quality system): A minőségirányítás megvalósításához szükséges szervezeti felépítés (struktúra), feladatkörök, eljárások, folyamatok és erőforrások összessége. Minőségszabályozás (Quality control): a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítésére összpontosít. Minőségtervezés (Quality Planning): a minőségirányításnak az a része, amely a minőségcélok kitűzésére, valamint a szükséges működési folyamatok és a velük kapcsolatos erőforrások meghatározására összpontosít, a minőségcélok elérése

érdekében Minőségbiztosítás (Quality assurance): Mindazok a tervezett és rendszeres intézkedések, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a termék vagy a szolgáltatás a megadott minőségi követelményeket kielégítse és ezáltal elnyerjük a vevő bizalmát. Minőségfejlesztés (Development of Quality):a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít. MEGJEGYZÉS. A követelmények bármilyen szempontra vonatkozhatnak, pl az eredményességre, a hatékonyságra vagy a nyomon követhetőségre Átvizsgálás: tevékenység, amely a vizsgálat tárgyára vonatkozóan az alkalmasság, a célnak való megfelelés és az eredményesség meghatározására irányul, a kitűzött célok elérése érdekében (Az átvizsgálás kiterjedhet a hatékonyság meghatározására is. PÉLDA. Vezetőségi átvizsgálás, a tervezés és fejlesztés átvizsgálása, a vevői követelmények átvizsgálása

és a nemmegfelelőségek átvizsgálása.) Audit (Quality audit):auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. Termékfelelősség (Product liability): Általános szakkifejezés, amely a gyártó vagy mások kártérítési kötelezettségét jelenti a termék által előidézett személyi sérülésért, vagyoni kárért vagy egyéb károsodásért. Fontos a termék megfelelősége! (Megfelelő az, ami megfelelően használható!) Oldalszám: 5 Dr. Szvitacs István: Minőségirányítási alapismeretek Ellenőrzés (Inspection): Bármely termék vagy szolgáltatás egy vagy több jellemzőjének mérése, igénybevételes vagy anélküli vizsgálata, műszeres (idomszeres) mérése, és az eredmények összehasonlítása az előírt követelményekkel, az előírásoknak való megfelelés meghatározása

céljából. Nyomon követhetőség, visszavezethetőség (Traceability): Olyan lehetőség, hogy a nyilvántartott azonosítás segítségével nyomon lehet követni valamely egyed vagy tevékenység előzményeit, alkalmazását vagy helyét. Hiba (Defect): Az előirányzott felhasználási követelmények nem teljesülése. Megjegyzés 1. Ez a fogalom magában foglalja egy vagy több minőségi jellemzőnek az előirányzott felhasználási követelményektől való eltérését vagy hiányát. 2. Az alapvető eltérés a "nem megfelelés" és a "hiba" között az, hogy az előírt követelmények eltérhetnek a szándékolt felhasználás követelményeitől. Nem megfelelőség (Nonconformity): Az előírt követelmények nem teljesülése Megjegyzés: 1. E meghatározás egy vagy több minőségi jellemzőnek, vagy a minőségügyi rendszer egy vagy több elemének az előírt követelményektől való eltérését, vagy hiányát jelenti. Megelőző

tevékenység (preventive action): tevékenység egy lehetséges eltérés vagy más nem kívánatos lehetséges helyzet okának kiküszöbölésére 1. MEGJEGYZÉS Egy lehetséges eltérésnek egynél több oka is lehet 2. MEGJEGYZÉS A megelőző tevékenységet az eltérés előfordulásának, míg a helyesbítő tevékenységet az ismételt előfordulásnak megelőzésére hajtják végre. Helyesbítés (correction): tevékenység egy észlelt eltérés megszüntetésére 1. MEGJEGYZÉS A helyesbítés történhet egy helyesbítő tevékenységhez kapcsolódóan 2. MEGJEGYZÉS A helyesbítés lehet például újramunkálás vagy átsorolás Helyesbítő tevékenység (corrective action): tevékenység egy észlelt eltérés vagy más nem kívánatos helyzet okának elkerülésére 1. MEGJEGYZÉS Egy eltérésnek egynél több oka is lehet 2. MEGJEGYZÉS A helyesbítő tevékenységet az eltérés ismételt előfordulásának, míg a megelőző tevékenységet az előfordulásnak

megelőzésére hajtják végre. 3. MEGJEGYZÉS A javító tevékenység más, mint a helyesbítő tevékenység Javítás: tevékenység egy nem megfelelő terméken, hogy azt a szándék szerinti használatra elfogadhatóvá tegyék. 1. MEGJEGYZÉS A javítás magába foglalja azt a helyreállító tevékenységet, amelyet egy eredetileg megfelelő terméken végeznek, hogy ismét használhatóvá tegyék, pl. a karbantartási munkák részeként. 2. MEGJEGYZÉS Szemben az újramunkálással, a javítás befolyásolhatja vagy megváltoztathatja a nem megfelelő termék részeit Oldalszám: 6 Dr. Szvitacs István: Minőségirányítási alapismeretek ISO 9000 Minőségirányítási Rendszer U A folyamatszemléletű minőségirányítás modellje! Oldalszám: 7 Dr. Szvitacs István: Minőségirányítási alapismeretek Mi a szabványos minőségirányítási rendszerek jellemzője? U Miért alakultak ki a szabványok? U Ösztönös törekvés az egységesítésre Tudatos

egységesítés Szervezett egységesítés (műszaki-gazdasági) Országos és nemzetközi egységesítés A szabvány fogalma: A szabvány ► ismétlődő ► műszaki-gazdasági feladatok ► optimális megoldásának M I N T Á J A, amelyet ► közmegegyezéssel hoztak létre, ► az arra illetékes szerv jóváhagyott ► és (szabványként) közzétett. (A szabvány = minta, amelynek 3 tartalmi és 3 eljárásbeli kritériuma van) A szabványosítás funkciói (céljai): − kölcsönös megértés: terminológia, rajzjelek jelképek − biztonság, egészségvédelem (környezetvédelem; jogszabályok) − csatlakoztathatóság − rendeltetésszerű alkalmasság néha: fokozat, osztály (minőség?) − állagmegóvás: csomagolás, tárolás, szállítás − Vizsgálatok − irányítási rendszerek: minőség, környezet, munkahelyi biztonság. Az európai szabványok alkalmazása önkéntes, de nemzeti szabványként való bevezetésük az EU-ban kötelező. A nemzeti

szabvány alkalmazása is önkéntes!!! „Harmonizált szabvány” (= valamely EU direktívával harmonizált szabvány), amelyet az EU Bizottsága rendel meg és finanszíroz, meghirdetnek a hivatalos lapban (OJ), nem kötelező alkalmazni, de ha a termék ezt kielégíti, akkor fel kell tételezni, hogy megfelel a direktívá(k)nak is. (a részletekről majd később!) A szabványos minőségirányítási rendszerek szabványokban rögzített követelményeket elégítenek ki. A leggyakrabban használt minőségirányítási rendszerszabvány az ISO 9000-es szabványsorozat. (Részletesen majd később tárgyaljuk!) Oldalszám:8 Dr. Szvitacs István: Minőségirányítási alapismeretek Jellemzők: U • Nemzetközi Szabványügyi Szervezet − ISO: görög szó, jelentése: egyenlő vagy ugyanaz − Nemzetközi Minőségi Szabvány − Az Amerikai Egyesült Államokban: ANSI/ASQC 9000 • • A világ 500.000 cégét már minősítették Folyamatközpontúság a

változatlan minőség elérése érdekében Mi az ISO 9000 ? U • • • • Három nemzetközi szabvány gyűjteménye − Minőség-menedzsment − Minőségbiztosítás Nem termékszabvány Nem kötődik egyetlen iparághoz sem Jellegét tekintve általános U U U U Az ISO 9000 NEM • nyújt megoldást a rövidtávú minőségi problémákra • garancia a termékminőségre • egy vállalati gazdálkodással foglalkozó kézikönyv • egy átfogó vezetési mód, mint például a TQM U Az ISO 9000 • egy folyamatirányítást célzó rendszer • a minimum követelmény egy Minőségirányítási Rendszer létrehozására Mit tartalmaz az ISO 9000-es sorozat? • ISO 9000 & ISO 9004 o Alapvetően tanácsadó jellegű • ISO 9001 o A minőségirányítási követelményszabvány. Tanácsadó jelleg • ISO 9000 – Alapok és meghatározások o Minőségi vezetés o Minőségi előírások o Minőségbiztosítás o Minőségellenőrzés o Minősítési rendszer

• ISO 9004 – Útmutató a teljesítés fejlesztéséhez (szinkronban az ISO 9001-el!) • ISO 9001 Minőségirányítási rendszerkövetelmények Amikor a szerződés a képesség bizonyítását követeli meg a Oldalszám:9 Dr. Szvitacs István: Minőségirányítási alapismeretek A minőség nyilvántartásának fejlesztése • Első szint: o Minőségfilozófia, amely bemutatja: ƒ az ISO előírásokat ƒ a szervezeti diagramokat ƒ minőségügyi előírások jegyzékét (Minőségirányítási Kézikönyv) • Második szint: o Eljárások, amelyek bemutatják az első szint követelményeit: ƒ Ki ƒ Mit ƒ Mikor ƒ Hol ƒ Miért (Minőségügyi működési eljárások) Harmadik szint: o A gépekre és berendezésekre vonatkozó eljárások leírása: ƒ Meghatározza a MUNKAVÉGZÉS lépéseit (Munkaköri előírások) • Oldalszám:10 Dr. Szvitacs István: Minőségirányítási alapismeretek Minőségpiramis 1. szint Minőségügyi kézikönyv 2.

szint 3. szint Általános elvek: Előírja a követendő szabályokat és célokat minden vonatkozó ISO paragrafusra Részlegszintű eljárások, felelősségkörök Munkaköri előírások Gépek, berendezések kezelési előírásai (Hogyan követik a gépkezelők az előírásokat?) Mondd, amit teszel! Tedd, amit mondasz! Mutasd meg, hogy megteszed! Részletezi, hogy milyen módon kell egy adott feladatot megoldani Mi az? Mire vonatkozik? Mikor vonatkozik? Ki felelős érte? Miért teszed? Oldalszám:11 Dr. Szvitacs István: Minőségirányítási alapismeretek Ellenőrzési módok: • BELSŐ o A saját rendszer minőségi felmérése • VEVŐ/FOGYASZTÓ ÁLTAL VÉGZETT o Az egyik szervezet a másik szervezetet vizsgálja • FÜGGETLEN HARMADIK FÉL ÁLTAL VÉGZETT o Egy független bejegyzett minőségtanúsító cég végzi az értékelést ƒ Igazolás a szabványban foglaltaknak való megfelelésről - ISO 9000 nyilvántartásba vétel Előnyök: • •

• • • • • Minőségi szabványt nyújt a folyamatokhoz Csökkenti a fogyasztói ellenőrzés szükségességét Növeli a cég hírnevét a vásárlók körében Az alkalmazottak támogató közreműködése a tanúsítvány megszerzésében elősegíti a tulajdonosi szemlélet megerősödését Versenyelőnyhöz juttatja a vállalatot Nyilvántartja a folyamatokat Kielégíti az export előírások követelményeit Történeti tapasztalatok − A problémák 60%-a a szabvány következő öt cikkelyével kapcsolatos: o Dokumentáció ellenőrzés o Műszaki tervezés ellenőrzése o Beszerzés o Felülvizsgálat és teszt o Folyamatellenőrzés − A cégek 15 –20 %-a nem nyeri el a tanúsítványt az első kísérlet alkalmával − Az átlagos idő, amely alatt a tanúsítvány beszerezhető o Amerikai Egyesült Államokban és az Európai Unió országaiban 18 hónap o Magyarországon 10-15 hónap Oldalszám:12 Dr. Szvitacs István: Minőségirányítási

alapismeretek - M elyek a bejegyzés jellem ző lépései? - Tíz lépcsős folyam at: 10) Tanúsítvány 9) H elyszíni vizsgálat 8) A kézikönyv benyújtása jóváhagyásra 7) Tanácskozás az értékelő testülettel 6) A m inőségügyi kézikönyv összeállítása 5) Ú j eljárások meghatározása és végrehajtása 4) Program készítése 3) Teendők m eghatározása 2) A meglévő eljárások összehasonlítása a vonatkozó ISO 9001 szabvány előírásaival 1) Irányító csoport létrehozása Oldalszám:13 Dr.Szvitacs István: Minőségirányítási alapismeretek ISO 9000 alapkövetelményei: • Mindent, amit teszünk szabályoznunk kell. • Mindent meg kell tennünk, amit szabályoztunk. A TANÚSÍTVÁNYT ÁLTALÁBAN AZ ALÁBBI OKOK MIATT NEM KAPJÁK MEG • Dokumentációs hiányosságok • Elégtelen felelősségre vonhatóság • A folyamatok világos, tömör megértésének hiánya • Eljárások figyelmen kívül hagyása • Alkalmazottak

ellenállása • Elégtelen továbbképzés • A hitelesítési eljárások hiánya 18,7% 18,7% 9,5% 8,1% 7,9% 4,4% 3,2% Oldalszám: 14 Dr.Szvitacs István: Minőségirányítási alapismeretek A minőségirányítás és minőségbiztosítás nemzetközi, európai és magyar nemzeti szabványai: A szabvány címe Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár Minőségirányítási rendszerek. Követelmények Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a teljesítés tökéletesítéséhez Minőségirányítás. A minőségtervezés irányelvei Minőségirányítás. A konfiguráció-irányítás elvei Minőségirányítás alapelvei Nemzetközi ISO 9000:2000 ISO 9001:2000 ISO 9004:2000 Európai Magyar nemzeti EN ISO 9000:2000 MSZ EN ISO 9000:2001 EN ISO 9001:2000 MSZ EN ISO 9001:2001 EN ISO 9004:2000 MSZ EN ISO 9004:2001 ISO 10 005:1995 – – ISO 10 007:1995 EN ISO 10 007:1996 – – ISO/TR 10008 ISO 19011:2002 Útmutató minőségirányítási

és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához Minőségbiztosítási követelmé- ISO 10 012-1:1992 nyek mérőberendezésekre. 1 rész. Mérőberendezések metrológiai konfirmálásának rendszere Minőségbiztosítási követelmé- FDIS ISO 100122:1997 nyek mérőberendezésekre 2. rész: A mérési eljárások ellenőrzésének rendszere Minőségügyi kézikönyv kidol- ISO 10 013:1995 gozásának irányelvei FDIS ISO 10014 Minőségköltség irányelvei a vezetés számára CD 10015 Az oktatás irányelvei A statisztikai módszerek alkal- ISO/TR 10007 mazásának irányelvei (Forrás: Magyar Szabványügyi Testület) – MSZ EN ISO 19011:2003 EN 30 012-1.1993 MSZ EN 30012-1:1998 – – – – MSZ ISO 10013:1998 – – – – – Oldalszám: 15