Economic subjects | Business economics » Az eredménykimutatás formája és jövedelmezőségi elemzésének kérdései

AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS FORMÁJA ÉS JÖVEDELMEZŐSÉGI ELEMZÉSÉNEK KÉRDÉSEI Szálloda Az eredmény kimutatás céljai, formái Egy adott időszak alatt realizált bevételek és ráfordítások különbsége az eredmény. Az eredmény a szállodai gazdálkodás jövedelem kitermelő képességét jelzi. A magyar számviteli törvény az eredmény levezetésekor a következő eredménykategóriákat különbözeti meg: Üzemi/üzleti eredmény Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos tevékenység eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény - Osztalék Mérleg szerinti eredmény Az üzemi/üzleti eredmény levezetéséhez a költségeket a vállalkozás választása szerint vagy költségnemek szerint, vagy a forgalomban betöltött szerepek szerint kell feltüntetni. A számviteli eredménykimutatás szerkezete nem ad elégséges információt a szállodai eredményképződés folyamatáról a vezetői döntésekhez. A világ szállodaiparában

ezért általánosan használt az előbbiektől eltérő szállodai szakmai eredménykimutatás. Ebben átrendezzük a bevételeket és ráfordításokat és új szerkezetbe foglaljuk. A szállodai szakmai eredménykimutatás Három részből áll: I. Az üzemegységek/tevékenységek közvetlen eredménye Ez a rész választ ad arra a kérdésre, hogy honnan és az egyes szolgáltatásoknál milyen nagyságrendben és arányban képződik a szálloda eredménye. Az eredmény megállapítás módszere: Az egyes nyereségkitermelő tevékenységeknél (árbevételt elérő szolgáltatásoknál) az elért árbevételből levonjuk az eléréséhez szükséges közvetlen költségeket és megkapjuk a tevékenység közvetlen eredményeit. II. A második részben az általános költségek csoportosított felsorolása választ ad arra, hogy az üzemegységek által kitermelt eredményből mennyi és milyen arányban megy el a szálloda működéséhez elengedhetetlenül szükséges

általános (funkcionális) tevékenységek végzésére. Az üzemegységek eredményéből levonva az általános költségeket megkapjuk a bruttó üzemeltetési eredményt. Általánosan GOP-nek hívják (= Gross Operating profit) III. A harmadik részben soroljuk fel azokat a költségeket, amelynek alakulására a szállodai vezetésnek nincsen ráhatása, nem tudja befolyásolni őket, a vezetés számára ezek adottságok. Elnevezésük állandó (fix) költségek. Használatos a tőke költség, vagy tulajdonosi döntésű költség megnevezés is. A bruttó üzemeltetési eredményből levonva az állandó költségeket kapjuk meg a szálloda nettó üzemeltetési eredményét. Hívják N.O-P-nek is (Net Operating Profit) Kapcsolat a számviteli és a szakmai eredménykimutatás között. A nettó üzemeltetési eredmény tartalmilag azonos az üzemi/üzleti eredmény kategóriával és a szálloda szakmai tevékenységének az eredményét vezeti el. Nem tartalmazza a

pénzügyi műveletek eredményét és a rendkívüli eredményt. Ezek alakulása közvetlenül nem függ a szálloda szakmai tevékenységétől. A szállodai tevékenységek eredményének kimutatása Árbevétel ELÁBÉ közvetített szolgáltatás Árrés KÖZVETLEN KÖLTSÉG Élőmunka Eredmény Egyéb közvetlen költség Szállás Vendéglátás Vendég telefon Gyógyászat Konferencia Egyéb Összesen Üzemegységek eredménye Az egyes tételek tartalma: - A tevékenységek bontása döntés kérdése. Minimálisan: szállás, vendéglátás és egyéb Természetesen gyógyászat és konferencia tevékenység csak ott szerepel, ahol ilyen tevékenységet végeznek. Kiemelhető azonban pl.: a sport tevékenység üdülő szállodában - A szállás tevékenység általánosan használt elnevezése: „szállodai tevékenység” (Rooms Division) A gyakorlat nem egységes Van ahol bevételként csak a szobaárbevétel szerepel, ilyen esetben a szobához

kapcsolható egyéb bevételek az egyéb tevékenységek árbevételében szerepelnek. Van ahol külön soron szerepel a szobaárbevétel és az egyéb szállodai bevétel. - Az egyéb tevékenység gyűjtő kategória, itt szerepeltetjük a szálloda valamennyi olyan szolgáltatásának árbevételét és közvetlen ráfordítását, amelyet nem emeltünk ki. - Elábé csak olyan tevékenységeknél szobaárbevételnél nincsen. szerepelhet, ahol ilyen felmerül. A A vendégtelefonnál a közvetített szolgáltatás tartalma a telefontársaságnak fizetett díj. - Az élőmunka költség a bérköltség és járulékai. Tartalma: Béköltség Természetbeni juttatások Pénzbeni juttatások Közterhek Közvetlen élőmunka költségnek azon dolgozók költsége tekinhető, akik kizárólag az adott tevékenységgel foglalkoznak. Meghatározásuk a szervezeti egységtől függ Pl.: A szállás tevékenységnél ide tartozik a szállodai üzletvezetőtől (Room Division

Manager) kezdve a segédmunkásig, londínerig, minden dolgozó. - az egyéb közvetlen költségek tartalmát a szállodának tételesen előre meg kell határoznia és célszerű költségszótárba foglalnia. Árbevétel és költségek bontása, tartalma Általános költségek A nemzetközi gyakorlat szerint az általános költségek csoportosítása a következő: Igazgatási és egyéb általános költség Értékesítés (marketing) Személyügyi, vezetés (human management) Karbantartás és javítás (műszak) Energia A gyűjtő kategória az igazgatási és egyéb általános költségcsoport. Amit a későbbiekben nem emelünk ki, az itt szerepel. Tartalma vegyes: A szálloda felső vezetése Adatfeldolgozás (könyvelés, bérelszámolás, adó bonyolítás, belső információs rendszer, tervezés, pénzügy) Rendészet, biztonsági szolgálat Jogi tevékenység Saját szállítási tevékenység Minden egyéb nem közvetlen költség A költségcsoportok

kialakítása, további bontása döntés kérdése. Ha nagy szállodánál jelentős az adatfeldolgozás költsége, külön költséghely kijelölésével külön gyűjtésre és elemzésre kerül. Minden egyes általános költség tartalmazhat Élőmunka költséget és Egyéb közvetlen költséget Az élőmunka költség az adott általános tevékenységgel foglalkozó dolgozók bérköltség + járuléka. A bruttó üzemeltetési eredmény (GOP.) Üzemegységek / tevékenységek eredménye - Általános költségek + Egyéb bevételek - Egyéb ráfordítások = Bruttó üzemeltetési eredmény (GOP) Az egyéb bevételek között az egyes szolgáltatásokhoz közvetlenül nem kapcsolódó, szakmai gazdálkodásuktól független bevételek szerepelnek: pl.: bérleti díj, tárgyi eszközök értékesítésének a bevétele. Állandó költségek Általános bontásuk a következő: Értékcsökkenési leírás Bérleti / lízing díj Ingatlan biztosítás Beruházási kamat

Névhasználati díj (Franchise díj) Üzemeltetési díj( Management díj) Természetesen egyes szállodáknál csak olyan költségek szerepelnek, amelyek ténylegesen felmerülnek. Nettó üzemeltetési eredmény Bruttó üzemeltetési eredmény (GOP.) - Állandó (fix) költségek = Nettó üzemeltetési eredmény (NOP) A szállodai vezetési információs rendszer (VIR) alapja a szállodai eredménykimutatás. Rendszeresen elkészítésre kerül, összehasonlítva a - havi - év elejétől göngyölített adatokat, továbbá a bázis terv és tény számokat. Általában szerepel a bázisindex és a tervteljesítés %-a is. szakmai A kimutatás készítésére a szállodai szakmai eredménykimutatás lineáris formája használható. Ez az előbbiekben részletezett elv alapján ugyanazokat az adatokat tartalmazza, más csoportosításban. EREDMÉNYKIMUTATÁS Bázis Szobaárbevétel Reggeli bevétel Étel bevétel Ital bevétel Telefon Egyéb árbevétel ÖSSZES ÁRBEVÉTEL

Reggeli elábé Étel elábé Ital elábé Telefon elábé Egyéb elábé és alvállalkozó ÖSSZES ELÁBÉ ÉS KÖZV. SZOLG ÁRRÉS Szállás bér és járulékai Vendéglátás bér és járulékai Telefon bér és járulékai Egyéb közvetlen bér és járulékai KÖZVETLEN BÉR ÉS JÁRULÉKAI Szállás egyéb közv. költség Vendéglátás egyéb közv. Költség Telefon egyéb közv. költség Egyéb tevékenység egyéb közv. Költség ÖSSZES EGYÉB KÖZVETLEN KÖLTSÉG ÜZEMEGYSÉGEK EREDMÉNYE Igaztatás és egyéb általános költség Személyügyi vezetés Értékesítés Karbantartás, javítás Energia ÖSSZES ÁLTALÁNOS KÖLTSÉG Bérleti díj és egyéb bevétel Egyéb ráfordítások BRUTTÓ ÜZEMELTETÉSI EREDM. (GOP) Értékcsökkenési leírás Bérleti díj Biztosítási díj Beruházási kamat Üzemeltetési díj Névhasználati díj ÖSSZES ÁLLANDÓ KÖLTSÉG NETTÓ ÜZEMELTETÉSI EREDM. (NOP) Tárgy hónap Terv Tény Év elejétől göngyölített

Bázis Terv Tény Kis szállodák eredménykimutatása A szakmai eredménykimutatás rendszeres elkészítése költség és munkaigényes feladat, elsősorban a tevékenységi közvetlen költségek kódolása és külön gyűjtése miatt. Ezért a kis szállodákra egyszerűsített kimutatás készítésével és elérhető a cél, a jövedelmezőség levezetése. Kis szálloda a kérdés szempontjából az, ahol a vezetés közvetlen, a szállodaigazgató valamennyi tevékenység vezetését közvetlenül végzi, nincsen középvezetés. A kis szállodák eredménykimutatásánál nem mutatjuk ki külön az egyes szolgáltatások közvetlen eredményét, csak összevontan. Az összes élőmunka költségben (bérköltség + járulék), valamennyi dolgozó költsége szerepel, benne az igazgató, az esetleges könyvelő és karbantartó dolgozó is. EGYSZERŰSÍTETT EREDMÉNYKIMUTATÁS Bázis Szobaárbevétel Reggeli bevétel Vendéglátó bevétel Telefon bevétel Egyéb

árbevétel ÖSSZES ÁRBEVÉTEL Reggeli elábé Vendéglátó elábé Telefon alvállalkozó Egyéb elábé ÖSSZES ELÁBÉ ÉS KÖZV. SZOLG ÁRRÉS ÖSSZES BÉRKÖLTSÉG ÉS JÁRULÉK ÖSSZES EGYÉB KÖZVETLEN KÖLTSÉG ÜZEMEGYSÉGEK EREDMÉNYE Igazgatási és egyéb ált. ktg Értékesítési költség/Marketing Karbantartás és javítás költsége Energia költség ÖSSZES ÁLTALÁNOS KÖLTSÉG Bérleti díj és egyéb bevétel Egyéb ráfordítások BRUTTÓ ÜZEMELTETÉSI EREDMÉNY (GOP) Értékcsökkenési leírás Bérleti díj Biztosítási díj Beruházási kamat Üzemeltetési díj Névhasználati díj ÖSSZES ÁLTALÁNOS KÖLTSÉG NETTÓ ÜZEMELTETÉSI EREDM. (NOP) Tárgy hónap Terv Tény Év elejétől göngyölített Bázis Terv Tény Uniform System /= Egységes Szállodai Könyvelési Rendszer Az előzőekben részletezett szállodai eredménykimutatás alapelveit és rendszereit a NewYork-i Szállodaszövetség dolgozta ki és adta közre 1926-ban Uniform System

of Accounts for Hotels címen. Azóta folyamatosan korszerűsítik és jelenleg a 8Kiadás van érvényben. A rendszer nemcsak az eredménykimutatást tartalmazza, hanem standardizált könyvelési számlakeretet és rendszert is és a következő részekből áll: Mérleg Eredménykimutatás Részvényesek, tagok vagyonkimutatása Pénzügyi helyzet változásainak kimutatása Cash Flow kimutatás Mutatószám elemzés A rendszer keményen szabványosított, a kiadói jogokkal a New York-i Szállodaszövetség rendelkezik. Az eredményszintek és értékelésük, döntési szintek Az üzemegységi eredmény a szállodák legmagasabb eredmény kategóriája. Mértéke alapvetően befolyásolja a további eredménykategóriák nagyságát, hiszen a kimutatásban a továbbiakban már csak költségek szerepelnek. Mértékét – és általában az egész szálloda eredményét – alapvetően a szállás tevékenység eredménye határozza meg. Az egész szállodai gazdálkodásban

meghatározó a szobaárbevétel nagysága. A vendéglátás eredményszintje a tevékenység jellege miatt alacsonyabb. Az eredmény alakulásában meghatározó az árrés nagysága és szintje. A vendég telefon tevékenység meghatározó tényezői a felszámított kezelési díj mértéke és a telefonközpont közvetlen költségei. Nyereségességi szintje általában alacsonyabb – néha veszteséges is -, de a tevékenység elengedhetetlen szolgáltatás. Az egyéb tevékenységek eredménye döntően attól függ, hogy a szálloda milyen szolgáltatásokat végez. A szállodák szakmai gazdálkodásának alapvető mutatója a bruttó üzemeltetési eredmény szintje, a GOP szint (A bruttó üzemeltetési eredmény az összes árbevétel százalékában.) Ennek mértékével értékeljük a szálloda jövedelmezőségét és hasonlíthatjuk össze több szálloda teljesítményét. Átlagos mutatója Magyarországon 4-5* szállodáknál 2002. évi gazdálkodási feltételek

mellett kb. 35-40% Természetesen egyes szállodáknál jelentős különbségek vannak A nettó üzemeltetési eredmény nem alkalmas a szállodák jövedelmezőségének az összehasonlítására. Alakulását olyan költségek befolyásolják, amelyek szállodánként jelentősen eltérhetnek, de nem megváltoztathatók. Pl: Az értékcsökkenési leírás nagysága jelentősen különbözik egy régi építésű és egy új szállodánál. Beruházási hitelből épült szálloda jelentős kamat költséget számol el, míg egy másik szállodánál ilyen költség nincs. Természetesen minden szállodának ki kell termelnie az állandó költségek nyereség fedezetét is. Tervezési – vezetési – beszámoltatási – felelősségi rendszer Tervezés: A szálloda éves terve (általában lebontva hónapokra) az eredménykimutatás szerkezetében, fejezetenként készül. Vezetési rendszer: Célszerű, ha a szálloda szervezeti felépítése igazodik az

eredménykimutatás fejezeteihez. A vezetés rendszeresen információt kap az irányítása alá tartozó szervezet jövedelmezőségi adatairól. Ez szolgáltatja a szükséges bevétel és költség alakulást befolyásoló döntések belső információs rendszerét. Beszámoltatás: A közép és felső vezetés az irányítása alá tartozó szervezet vagy tevékenység jövedelmezőségi adatait tervszámként kapja meg. Alakítására döntési hatásköre van, azonban a tényleges számok alakulásánál a felsőbb vezetésnek / tulajdonosnak rendszeresen be kell számolnia, indokolnia kell. Felelősség: A kitűzött jövedelmezőségi terv teljesítéséhez a vezetőknek prémium és jutalom kapcsolódhat, nem indokolható lemaradás esetén (különösen ismétlődésnél) felelősségre vonás. Felelősségi szintek: Tevékenységi eredményért: szakmai középvezetők Általános költségekért: funkcionális középvezetők Bruttó üz. eredményért: felső

vezetés Jövedelmezőségi adatok és mutatószámok A jövedelmezőség elemzéséhez, döntés előkészítéshez a szállodák naponta a forgalomról adatokat gyűjtenek. Az adatokból viszonyszámokat képezünk A.) Adatok Vendégstatisztika Érkezések száma Elutazások száma Vendégszám Vendégéjszaka (= alvó létszám, vendégnap) Állandó vendégek száma Ingyenes (Complimentary) vendég Törzsvendégek száma Nemzetiségi statisztika Belföldi Külföldi (országok szerint) Szoba statisztika Szállodai szobaszám Ki nem adható szobák száma Kiadható szobák Kiadott szobák Ingyenes (Complimentery) szobák Fizető vendégek szobaszám Kiadott szobák összetétel (szobatípus) szerint Kiadható ágyak Kiadott ágyak Árbevétel érték adatok Költség adatok Eredmény adatok Átlagos állományi létszám B.) Gazdasági mutatószámok Bázis index (%) Tervteljesítés (%) Költség mutatók Az összes árbevétel %-ban Közvetlen költségek Általános

költségek Összes költség A tevékenységi árbevétel %-ban Közvetlen költségek Kiemelten elábé szintek Költségszerkezet (megoszlási viszonyszámok) Eredményszint mutatók Az összes árbevétel %-ban Tevékenységi eredmények Eredmény kategóriák Tevékenységi árbevétel %-ban Tevékenységi eredmény Eredmény szerkezet (megoszlási viszonyszám a tevékenységi eredményekre) C.) Szakmai mutatószámok - Átlagár (szoba) Bruttó – nettó - csomagár REVPAR Szoba kapacitás kihasználtság % - Ágy kapacitás kihasználtság % Átlag tartózkodási idő - Egy szobára eső vendégszám vendégéjszaka vendégszám vendégszám kiadott szoba - 1 kiadott / kiadható szobára jutó bevétel összesen szálloda vendéglátás egyéb - 1 kiadott / kiadható szobára jutó költség üzemegységi költségek élőmunka költségek általános költségek külön – összesen összes költség - 1 kiadott/kiadható szobára jutó eredmény üzemegységi

eredmények GOP Nettó üzemeltetési eredmény D. Létszám és termelékenységi mutatók - 1 szobára eső létszám - 1 dolgozóra eső bevétel összes és tevékenységenként átlag jövedelem élőmunka költség az árbevétel %-ban tevékenységi általános összes E.) Marketing adatok: Uticél szerint vendégszám és vendégnap Üzleti utazók Egyéni turista belföldi – külföldi Csoport belföldi – külföldi Konferencia Gyógy Állami kiküldött Egyéb Összesen 100 % Foglalás módja szerint vendégszám és vendégnap Saját értékesítés Saját helyfoglalási rendszer Független helyfoglalási rendszer Képviseletek Utazási Iroda Utazás szervezők Közlekedési cégek / légitársaságok Web Site / Internet Egyéb Összesen: F.) A számlafizetés módja szerint Készpénz Hitelkártya Bontva fajtánként Hitelszámla Elektronikus fizetés Összesen: 100% 100% Költség és eredményszintek Jelenleg Magyarországon 4-5 csillagos szállodákban

tapasztalati számok alapján, nagy átlagban a következő mutatókkal lehet számolni: SZÁLLÁS a saját árbevétel %-ban: élőmunka 7-9 %, egyéb költség 6-8 %, tevékenységi eredmény 80 % VENDÉGLÁTÁS a saját árbevétel %-ban: élőmunka 24-35 %, egyéb költség 10 %, tevékenységi eredmény 30-40 % VENDÉG TELEFON a saját tevékenység %-ban: élőmunka 10-15 %, egyéb 40-50 % EGYÉB TEVÉKENYSÉGNÉL a saját tevékenység %-ban: élőmunka 10-20 %, egyéb költség 40-50 % ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK az összes árbevétel %-ban: igazgatás és egyéb 10-15 %, marketing 3-4 % műszak 4-5 % energia 4-5 % Eredmény szintek az összes árbevétel %-ban: üzemegységek eredménye 55-65% GOP 35 – 40 % Utazási vállalkozások Az eredménykimutatás típusai 3 féle eredménykimutatása lehet az utazási vállalkozásoknak: • • • költségnemek szerint forgalmi szemlélet szerint szakmai költségcsoportok szerint UTAZÁSSZERVEZŐ UTAZÁSKÖZVETÍTŐ

BIZOMÁNYOS Saját nevében, más javára vásárol, először eladja azt, amit még nem vett meg Utastól kapott ÁRBEVÉTEL Részvételi díjak - Utas javára vásárolt - szolgáltatóknak fix szolgáltatások összeg ÁRRÉS ÁRRÉS KAPOTT JUTALÉK ¤ FEDEZETI ÖSSZEG FEDEZETI ÖSSZEG EGYÉB BEVÉTELEK EGYÉB BEVÉTEL UTAZÁSKÖZVETÍTŐ ÜGYNÖK Más nevében más javára vásárol JUTALÉK ¤ ¤ FEDEZETI ÖSSZEG EGYÉB BEVÉTEL Az árbevétel elemzése, bontása 1. 2. 3. 4. utazásszrvezői – utazásközvetítői árbevétel üzletágankénti árbevétel bontás küldő és fogadó ország szerinti árbevétel bontás pozíciószám szerinti bontás Utak formája, típusa szerinti bontás: Garantált utak árbevétele Forfait utak árbevétele Közvetítői tevékenységnél általában az utak típusa szerint bontják és elemzik az árbevételt Az árbevételt olyan mélységig kell bontani, amely alkalmas az értékelésre, döntés előkészítésre. • Megoszlás:

megoszlási viszonyszámokkal • Időbeli összehasonlítás • Összehasonlító elemzés • Tervteljesítés százaléka • Sajátos mutatók: 1 utasra eső árbevétel összesen, bontva egy csoport átlagos létszáma elindított csoportok létszáma jegyértékesítés átlagos értéke (közvetítés) Ezen adatok elemzésével kapunk egy valós képet a vállalkozásról, illetve a piaci helyzet, környezet változásának figyelembe vételével történik a döntés előkészítés. Ez a tervezési alap Árrés elemzés ÁRRÉS (utazásszervezőnél, illetve a bizományos) = ÁRBEVÉTEL – Utas javára vásárolt szolgáltatás Fontos gazdálkodási kategória, 2 tényezőt elemzünk: • Volumene • Nagysága + szintje/segédmutató/ cél az hogy ez nőjön: árrés x 100 árbevétel Kapott jutalék: utazásszervezésnél fordul elő, a szolgáltatások tulajdonosa adja (szálloda, étterem) Fedezeti összeg: Ez az összeg fedezi az összes költségünket Egyéb

bevételek Költségek elemzése Az eredménykimutatás 3 fajtája szerint csoportosíthatóak a költségek 1. Költségnemek szerint Anyagköltség Igénybevett anyagjellegű szolgáltatások Egyéb alvállalkozói teljesítmények értéke Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések TB járulék Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek Egyéb ráfordítások 2. Forgalmi szemlélet szerint Bérköltség Személyi jellegű juttatások Élőmunka költsége Értékesítés költsége Igazgatási költségek Egyéb általános költségek 3. Szakmai költségcsoportok szerint Élőmunka költségek Helyiségek költségei Kommunikációs költségek Működési költségek Reklám költségek Fizetési jutalékok Üzletszervezés költségei Igazgatási és egyéb költségek Értékcsökkenési leírás Nem szakmai ráfordítások Jövedelmezőségi elemzés, hatékonysági mutatók Eredményszint: a

vállalkozás hatékonyságát a jövedelmezőség fejezi ki, amelynek ez az alapmutatója. Adott időszak eredménye X 100 Árbevétel eredmény Eszközarányos nyereség, eredmény: x 100 Összes eszköz Jegyzett tőke hatékonysága: Saját tőke jövedelmezősége: Üzletágak jövedelmezősége: eredmény Jegyzett tőke x 100 Eredmény Saját tőke x 100 Üzletág eredménye x 100 Árbevétel Bázis-index Tervteljesítés Összehasonlító elemzés Ki kell mutatni, hogy az eredmény alakulása hogyan függött az árbevétel és a költségek alakulásától