Medical knowledge | Higher education » A betegtájékoztatás joga és megvalósulása

A betegtájékoztatás joga és megvalósulása Az 1997. évi CLIV Egészségügyi törvény, amely 1998 július 1-ével lépett hatályba, elsődleges célja, hogy a betegek megfelelő egészségügyi ellátásban részesüljenek, és hogy gyógykezelésük során jogaikat tiszteletben tartsák. A betegek jogainak törvénybe foglalása hozzájárulhat kiszolgáltatottságuk csökkenéséhez, elősegítheti az orvos és beteg közötti partneri viszony kialaulását, és az eredményesebb gyógykezelést. A törvény ennek értelmében minden beteg számára biztosítja: - az egészségügyi ellátáshoz való jogot - az emberi méltósághoz való jogot - a kapcsolattartás jogát - a tájékoztatáshoz való jogot - az önrendelkezéshez való jogot - az ellátás visszautasításának jogát - az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogát - az orvosi titoktartáshoz való jogot - az intézmény elhagyásának jogát Egy brüsszeli szakértői csoport, a Health Consumer

Powerhouse szakértői a betegek kiszolgálásának szinvonalát vizsgáló felméréssel 12 országot vettek górcső alá. A rangsorban Magyarország a tizedik helyre került. Az elemzők a különféle ellátásokhoz és az új gyógyszerekhez való hozzájutás gyorsaságát, valamint a rendszer fogyasztóbarát jellemzőit vizsgálták. A legjobbakra - Hollandia, Svájc, Németország - a hatékony gyógyítás, a nyitottság, " a fogyasztó az úr" szemlélet jellemző. Az orvosi munka színvonalát tekintve Svédország a legjobb, Angliában a legjobb a betegtájékoztatási rendszer, viszont hosszúak a várólisták. A szakértői csoport szerint Magyarországon gyorsan és könnyen elérhetőek a különböző ellátások, viszonylag rövidek a várólisták, ugyanakkor a betegtájékoztatásban van mit pótolni. Az elemzők szerint a tájékoztatás a bürokratikus működés, illetve az orvosok negatív hozzáállása miatt rossz. Az 1998-ban hatályba lépett

gészségügyi törvény korántsem mondható hibátlannak, de az kétségtelen, hogy a betegjogok tekintetében európai szemléletű, a beteg döntési szabadsága meglehetősen széles körű, a jogszabály szemléletében és számos részletében megfelel az európai országok betegjogi törvényeinek megszerkesztéséhez mintául szolgáló Amszterdami Deklarációban támasztott követelményeknek, tartalmazza a betegjogok általános alapelveit. A törvényt megszületése óta sok bírálat érte. Az orvostársadalom szerint a jogszabály csak a betegek jogaival foglalkozik részletesen és kiemelten, az orvosok jogai háttérbe szorulnak,a betegjogi képviselő intézményére nincs felkészülve a társadalom. Az egészségügyi dolgozók azt sérelmezték, hogy védelmük nincs biztosítva a törvényben. (2002-ben módosították a törvényt) A betegjogokat nem elegendő csupán deklarálni, hanem ténylegesen biztosítani kell azokat. Egészen máshogy érvényesülnek a

betegjogok papiron, mint tényleges alkalmazásuk során, előfordul, hogy a jogszabály nem teljesen valósítható meg a mindennapi gyakorlatban. Magyarországon a gondozás, ellátás, ápolás feltételei- néhány kivételtől eltekintve - mindenütt szegényesek, a tárgyi feltételek elmaradnak az előírtaktól. Sok betegjogot, pl a kapcsolattartás jogát csak az egészségügyi intézmény adott műszaki és infrastrukturális feltételeinek függvényében lehet érvényesíteni, gyakran megoldhatatlan a korlátozás nélküli látogatás az intézményben folyó munka miatt. A szabad orvos- és kórházválasztás elméletben biztosított, a gyakorlatban azonban számos vidéki rendelőben egy orvos látja el a betegeket, akik ha nem akarnak utazgatni a közelebbi- távolabbi városba, akkor maradnak akkor is ha elégedetlenek. -2Különféle betegelégedettségi felmérésekből az derül ki, hogy a legtöbb probléma a tájékoztatással illetve annak hiányával,

illetve az emberi méltóságmegsértésével függ össze. A rossz tájékoztatás és az emberi méltóság megsértése a beteg elégedetlenségének forrása lehet, a tájékoztatás hiánya vagy elégtelensége esetenként komoly jogi következményekkel járhat. Az egészségügyi törvény kimondja, hogy a beteget tájékoztatni kell a jogairól és a betegjogi képviselő elérhetőségéről, a panasztételi eljárásról és az etikai bizottsághoz való fordulás jogáról már az intézménybe való felvételkor, ám ez igen gyakran nem történik meg. A páciens nem kapja meg a jogait tartalmazó nyomtatványt, holott ez törvényi kötelezettség. Számos kórházban azt sem tudják, mit is jelent pontosan a kezelés visszautasítása. Sok betegnek fogalma sincs, hogy ha van valamilyen gondjuk a kórházban vagy az alapellátásban, akkor kihez fordulhatnak. A betegek nagy része úgy gondolja, hogy nincs joga betekinteni az egészségi állapotáról vezetett

dokumentációba. Csak az a beteg, amelyik tisztában van jogaival és kötelezettségeivel tud aktívan a kezelési folyamatban részt venni, és az az orvos, aki tisztában van saját jogával és kötelességével tud hatékonyan gyógyítani, betegeit támogatni. A panaszok nagy része kommunikációs problémákra vezethetők vissza, és a tapasztalatok szerint egyszerű beszélgetéssel a panaszok nagy része megoldható. A betegek és a hozzátartozók is megnyugszanak, ha rendesen elmagyarázzák nekik, mi is történt, sokszor elég egy bocsánatkérés is. A betegtájékoztatás nagyon fontos nemcsak az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők körében, hanem minden állampolgárban tudatosítani kellene, hogy vannak jogai. Minden módszert fel kellene használni, hogy az állampolgárok tisztában legyenek az egészségügyi ellátások rendszerével, az igénybe vehető szolgáltatásokkal, hogy milyen jogaik és kötelességeik vannak, és hogy milyen

jogérvényesítési módozatokat vehetnek igénybe. Ebben a telefonos segélyvonalak, megfelelő oktatás, nyomtatott egészségügyi tájékoztatók, valamint a média nyújthat segítséget. Magyarországnak Európai Unióhoz való csatlakozása közvetett módon hozhat pozitív előrelépéseket a betegjogok terén. Az EU célja hangsúlyozottan gazdasági együttműködés, és nem tekinti feladatának az Unió egészét lefedő, egységes szociálpolitika megvalósítását. Politikájában a szociális elemeket csak kis mértékben, az alapcélnak alárendelve, annak kiszolgálására emeli szabályozás szintjére. Az egészségügyi ellátás és a társadalombiztosítás kivül esik az EU-közösségi szabályozás alól, az nemzeti, tagállami hatáskörben marad. Közösségi szabályok vonatkoznak ugyan a népegészségügy egyes területeire - pl dohánytermékek esetében, a humán eredetű szervek és szövetek, a vér és vérkészítmények minőségének és

biztonságának garantálására - de a tagországok kötelezettségének tartja az egészségügyi ellátás szervezését és biztosítását. Nincs egységes európai uniós egészség- vagy szociálpolitika, ahogy nincs egységes európai egészségügyi és szociális ellátórendszer sem, az Unió az országra bízza, hog milyen forrásból működjék az egészségügy, és arra sincs hatással, hogy ezután az orvos figyelmesebben szóljon a betegéhez. Elvárásként azonban jelentkezik, hogy a tagállam olyan egészségpolitikát alakítson ki, amely az egészséget értéknek, befektetésnek tekinti, és jobban kerüljenek előtérbe a betegjogok is. Az Unióhoz való csatlakozás szolgáltatásexportot is jelent ( pl. várólistás beavatkozások terén, gyógyfürdőellátásoknál), a fejlettebb ellátórendszerhez szokott külföldi beteg nem szívesen vesz igénybe olyan szolgáltatást, ahol a betegjogok nem érvényesülnek kellőképpen. -3A tapasztalatcsere és a

haladó eljárások átvétele nagymértékben segíthetné hazánk betegjogi helyzetének fejlődését. Jó példa Hollandia, ahol 300 beteg- vagy fogyasztóvédelmi szervezet működik, amik állami támogatásban részesülnek, és fő feladatuk képviselni és érvényesíteni a betegek jogait. Hollandiában minden egészségügyi tárgyú rendelkezést 3-5 éven belül felülvizsgálnak, az értékelést független kutatóintézetek végzik, akik a parlamentnek számolnak be. A betegjogok érvényesítése Magyarországon Amennyiben az állampolgár úgy érzi, hogy az egészségügyi ellátás során sérelmet szenvedett, lehetősége van , hogy alkotmányos jogával, a jogorvoslattal éljen. Betegjogi képviselők A törvény szerint minden egészségügyi intézményben jól látható, és mindenki számára hozzáférhető módon ki kell függeszteni a betegjogi képviselő nevét, címét, elérhetőségét. Az ő feladata, hogy az intézményen belül próbáljon

megoldást találni az adott probvléma megoldására. Panasztétel A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni, aki köteles a panaszt kivizsgálni és 10 napon belül írásban tájékoztatni a beteget. A panaszjog gyakorlása nem érinti a beteg azon jogát, hogy a panasz kivizsgálása érdekében más szervekhez is forduljon. Etikai bizottság A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményekben kórházi etikai bizottság működik a törvény szerint. Az etikai bizottság feladatai közé tartozik a betegjogok érvényesítésében való közreműködés és az intézményen belül felmerülő etikai ügyekben való állásfoglalás. A bizottság szükség szerint ülésezik (min. évente 4 alkalommal) és a beteget az intézménybe felvételekor tájékoztatni kell, hogy van joga tikai bizottsághoz fordulni. A bizottság a beteg kezdeményezésére 30 napon belül

állást foglal az elé terjesztett ügyben. Ha a bizottság azt állapítja meg, hogy az ügyben hatósági intézkedésre vagy kamarai eljárásra van szöükség, megkeresi az illetékes hatóságot, illetve kamarát a szükséges intézkedések megtétele érdekében ( az etikai bizottságnak nincs ügydöntő hatásköre, csak véleményezhet). Közvetítői eljárás Az egészségügyi közvetítő eljárásról a 2000. évi CXVI törvény rendelkezik, melynek lényege és célja az egészségügyi szolgáltató és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli rendezésének elősegítése, a felek jogainak gyors és hatékony érvényesítése. Az eljárás lefolytatását kérheti a beteg vagy hozzátartozója. A kérelmet a lakóhely illetve az egészségügyi szolgáltatás helyéhez legközelebb eső területi Igazságügyi Szakértői Kamaránál kell előterjeszteni, a kamara küldi tovább a másik félnek. A

közvetitői eljárás lefolytatására csak akkor kerül sor, ha ahhoz a másik fél is hozzájárul. -4A megegyezéshez arra van szükség, hogy az intézmény elismerje, alkalmazottja hibázott és megegyezzenek egy minkét fél számára elfogadható kártérítési összegben. Megegyezések ritkán születnek, pedig a beteg és a kórház szempontjából is számos érv szól mellette. Az elhúzódó pereskedésnek nagy a költsége, a bírósági ügyek nagy publicitás mellett zajlanak és rossz hírbe hozhatják az intézményt vagy az orvost. Polgári peres út Amennyiben valamely vagy esetleg több orvosi kezelés hibás vagy késedelmes volt és ettől számított 5 év még nem telt el, akkor a beteg polgári pert indíthat a gyógykezelést végző intézmény ellen. A betegnek a perben azt kell bizonyítania , hogy a jelenlegi állapota és az azt megelőző hibás orvosi intézkedések között okozati összefüggés van. A per a Polgári Törvénykönyv alapján dől

el Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást és költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkenéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. Az egészségügyi intézmény illetve háziorvos akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A beteg panaszainak bírósági úton való orvoslása inkább a betegnak hátrányos, ugyanis neki kell bizonyítania, hogy kára az orvos hibájából vagy gondatlanságából keletkezett. Nehéz azonban bizonyítani az orvos hibája és a kár közötti okozati összefüggést. Az intézmények rendelkeznek felelősségbiztosítással, de a biztosítók 5.000000-Ft-ban maximalizálják a kártérítést, és ha a bíróság többet ítél meg, azt az intézménynek kell

megfizetnie. ÁNTSZ A Magyarországon működő orvosok az ÁNTSZ felügyelete alá tartoznak. Ha az orvos elsősorban szakmai és nem etikai hibát követett el, az ÁNTSZ-hez is lehet fordulni. Magyar Orvosi Kamara A MOK az orvosok érdekképviseleti köztestülete. Etikai és fegyelmi ügyben fordulhat a beteg az Orvosi Kamarához. Ez az orvos etikai és fegyelmi elmarasztalásához vezethet, de nem kártérítésre irányuló eljárás.A Magyar Orvosi Kamara etikai vétség gyanuja esetén eljárást folytat le A törvény alapján vétség az orvosi foglalkozás szakmai szabályainak, valamint a MOK etikai statútumában foglalt orvosetikai szabályoknak a vétkes megszegése. Közigazgatási kérelem Közigazgatási kérelemmel fordulhat a beteg az intézmény felügyeleti szervéhez, illetőleg az Egészségügyi Minisztériumhoz, amely az adott kártérítés jogalapjától függetlenül megvizsgálhatja az adott egészségügyi intézményben folytatott gyógykezelést.

Büntető feljelentés Amennyiben a gyógykezelésben résztvevő orvos illetve egészségügyi dolgozó súlyosabb kötelezettségszegésének alapos gyanuja merül fel, lehetőség van büntető feljelentést tenni. -5Állampolgári Jogok Országos Biztosa Mivel az élethez, egészséghez fűződő jog a magyar Alkotmányban az alapvető állampolgári jogok között szerepel, ezért ügyének bizonyos elemei az Államppolgári Jogok Országos Biztosának hatáskörét is érintik. Az országos biztoshoz bárki fordulhat, a kérelem benyújtása viszont csak akkor lehetséges, ha a kérelmező a rendelkezéére álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Civil szervezetek Adott panasz esetében a civil szervezetek is sokat segíthetnek, tanácsért, tájékoztatásért, útbaigazításért érdemes hozzájuk fordulni. A Szószóló Alapítvány és TASZ (Tanácsadó Szolgátat) általánosan

betegjogokkal foglakozik, és emellett számtalan egyfajta betegségtipusokra specializálódott szervezet működik még. Az egészségügy rendszere egy igen bonyolult, sokszereplős rendszer sokszínű szereplőkkel, tagolt érdekviszonyokkal, amely a rendszerváltás óta még sokszínűbbé vált. Bővült az egészségügyi szolgáltatók köre, a költségvetési intézmények mellett egyházak, gazdasági társaságok, magánvállalkozók is részt vesznek a betegellátásban. A betegjogok helyzete ma még messze van az ideálistól, de megindultak az ezek rendbetételét, megreformálását célzó folyamatok: . -működik az Egészség Évtizede nevet viselő egészségügyi reformprogram, amelyben a meghatározott elérendő célok között szerepel az is, hogy felértékelődjön a beteg, és a betegjogok érvényesülése, hogy vonzó legyen a magyar egészségügy az eus polgárok számára,hogy a betegeket rendszeresen bevonják a szakmai standardok kialakításába

és az egészségügyi ellátások felmérésébe. - fél éven belül elkészül a kórházak felelősségbiztosítását és kártérítéseit rendező szabályozás, a beteg- és ellátottjogi képviselőkről szóló rendelet, és feláll a Betegjogi Közalapítvány - külön törvény készül az orvosi jogállásról, és ebben szerepelni fog az is, hogy a betegnek joga van ahhoz, hogy fizikailag fitt, kipihent és alkalmas orvos és egészségügyi személyzet kezelje és lássa el. A jogszabály egységesen szabályozza, hogy egy nap alatt mennyi munkát végezhet az egészségügyi dolgozó. - az ombudsman a betegjogok érvényesülése és a kapcsolattartás joga körüli zűrzavarok kérdésében indított vizsgálatot, ami a döntéshozók felé irányuló ajánlással fog záródni. A betegjogok törvény általi meghatározása mellett szemléletváltozásra van szükség. Az orvos és az egészségügyi dolgozó bizalmi alapú szolgáltató , a beteget az nem hatja meg

, hogy nővérhiány van, az orvosok leterheltek, az eszközök elavultak,elvárják jogaik érvényesülését, hiszen fizetnek az egészségügyi ellátásért. A betegnek viszont azt kellene megértenie, hogy többet kell tennie egészségmegőrzése érdekében, hogy jogaival ne éljen vissza, és hogy a jogai mellettt kötelességei is vannak