History | High school » Emelt szintű történelem, A tételek

Az ókori Athén társadalma, politikai fejlődése A görög törzsek az i. e II évezred elejétől vándoroltak a Balkán déli részére Helléneknek nevezték magukat, földjüket pedig Hellásznak. A hellén törzsek (dórok, ionok, ajolok, akhájok) vándorlása az i. e IX század elejére befejeződött, és számos poliszt (városállamot) hoztak létre. Az iónok alapította Athénban, mint a többi poliszban kezdetben örökletes királyság volt (despotikus államhatalom = a királyt isteni eredetűnek tekintették.) Ezt váltotta föl az arisztokratikus köztársaság. Az állam élén 9 arkhón állott Ők irányították az állam gazdasági, politikai és vallási életét, intézték a hadügyet és az igazságszolgáltatást. Csak arisztokraták lehettek a testület tagjai. Az arkhónok mellett működő tanácsot, az areioszpagoszt a hivatalukból évente leköszönt arkhónokból évente választották (Árész hadisten dombján tanácskoztak, innen lett a neve

areioszpagosz). Az i e VIII században föllendült a gazdaság A parasztok egy része bekapcsolódott az egyre élénkebb kereskedelembe. A többség elvérzett e versenyben és eladósodott. Kialakul az adósrabszolgaság intézménye A földjüket elvesztett parasztok elvándoroltak Szicíliába, Dél-Itáliába, az Égei-tenger partvidékére, a Fekete-tenger partjaihoz. Ezt nevezzük görög gyarmatosításnak A parasztság szövetségese a gazdaságilag megerősödött iparos és kereskedő réteg. Ez a három réteg alkotta együttesen a köznépet, démoszt. A démosz tekintélyét növelte, hogy a nehézfegyverzetű gyalogság (hoppliták) is a soriból került ki. Az egyes társadalmi csoportok harcai újra és újra fellángoltak. Drakhón i e 321-ben írásba foglalta a törvényeket. Ezek a törvények az arisztokrácia érdekeit képviselték, de végetvetett az önkénynek. Drakhón az adósrabszolgaságot nem törölte el Ezután i e 594-ben Szolón arkhón foglalta

írásba a törvényeket (timokratikus alkotmány). Megszüntette az adósrabszolgaságot, minden adósságot eltörölt. Vagyonbecslés alapján a lakosságot 4 osztályba sorolta és ez lett a katonáskodás alapja is: ötszázmérősök, lovagok, zeugitészek és thészek. A hadseregben az ötszázmérősök és a lovagok lovaskatonai szolgálatot teljesítettek, a zeugitészek a nehéz- és a thészek a könnyűgyalogság szerepét töltötték be. Törvényben szabályozta, hogy az esküdtbíróságokhoz lehetett fellebbezni és megszabta, hogy senkinek nem lehet közömbös a városállam ügyei. Az i e VI században Peiszisztratosz (i e 560-527) a démosz gazdag vállalkozóira támaszkodva az arisztokráciával szemben egyeduralmat alakított ki (türannisz). Peiszisztratosz idején nagy építkezések voltak Athénban, fellendült a poliszok közötti kereskedelem, vidékre kiszálló bíróságok védték a parasztokat, Dionüszosz (bor és mámor istene) ünnepek alkalmával

megjelentek az első drámák. A démosz politikai hatalmat akart, de ez a türannosz hatalmát gyengítette, ezért az utolsó türannoszt (türannisz vezetője) i. e 510-ben űzték el Az athéni demokrácia intézményrendszere alig több, mint fél évszázadig állott fenn. Kleiszthenés reformjai alakították ki, s Periklész idején érte el végleges formáját. I e 508-ban Kleiszthenész megreformálta Attika lakosságát. A lakosságot 10 phülébe (kerületre) osztotta, ami 3 részből állott: egy szárazföldi, egy tengerparti és egy városi részből. 1-1 phüléből 50-50 tag mehetett az 500-ak tanácsába a búléba. Az államügyeket a búlé intézte, számadással tartozott a népgyűlésnek. A tanácstagok, tisztviselők 1 évig maradtak hivatalban, ezalatt fizetést kaptak. A hatalom birtokosa a népgyűlés (eklészia) lett (Plüx dombján tanácskozott) Itt születtek a törvények, ők döntöttek a háború és béke kérdéséről, megválasztották, vagy

sorshúzással kijelölték a tisztviselőket. Spártával ellentétben szólásszabadság uralkodott Gyakran ülésezett, átlagosan 8-10 naponként. A legfőbb bírói jogkört a hatezer tagú, ugyancsak sorshúzással kijelőlt esküdtszék (héliaia) gyakorolta. A heliaia tanácsokra bontva ülésezett, s tagjai napidíjat kaptak. Cserépszavazásokat tartottak, ami azért volt, hogy kiszűrjék azokat akik türannoszok akarnak lenni. 6000 szavazat kellett a szavazás érvényességéhez és akit gyanúsnak tartottak 10 évre kitiltották a városállamból, vagyonát meghagyhatta. Jelentős szerepük volt a sztratégosoknak (10 volt és megbízatásuk 6 hónapra szólt).Külüggyel, hadüggyel és ezzel kapcsolatos pénzügyekkel foglalkoztak Az első sztratégosz Periklész volt, aki 15 éven át töltötte be ezt a tisztséget. Periklész idején virágzott az athéni állam. Aki részt vett a népgyűlésen napidíjat kapott A polgárok együttesen az állam irányítói. A

gazdagokra kivetett pénzügyi kötelezettség a leiturgia volt A görög-perzsa háborúk után (1. ie 490 - Marathón, 2 ie 480 - Thermopülai-szoros, 3. ie 480 - Szalamiszi-öböl) Athén létre hozta a perzsaellenes déloszi szövetséget (Délosz szigetén volt a pénztár). A szövetségesek adót fizetnek Athénnak és ő vállalja a védelmet Spárta a déloszi-szövetség ellensúlyozására létrehozta a peloponnészoszi-szövetséget. Athén és Spárta szemben álltak egymással s a hegemóniáért (gazdasági fölény) folytatott harcból, a peloponnészoszi háborúból (i. e 431-404) Spárta került ki győztesen Ez a háború szakadást idézett elő a görög poliszok között. Thuküdidész írta meg a peloponnészoszi háborúk történetét. Athén veresége után a déloszi szövetség felbomlik A háború tönkretette a paraszti kisbirtokokat, ezért sokan zsoldoskatonának álltak, mások munkanélküliek lettek. Ezután nem sokkal II. Filipposz (Démoszthenész

lángoló beszédekkel támadta Filipposzt, ezeket a beszédeket filippiáknak, filipposzi beszédek, nevezzük, azóta is így hívják a támadó jellegű politikai beszédeket) és fia, Nagy Sándor makedón király makedón függőség alá teszik a görög államokat (i.e 338 - khaironeiai csata) RÓMA 1. Róma kialakulása Itália Európa déli, a Földközi-tenger közép-keleti medencéjében fekszik. A félsziget nyugati és déli partvidéke jól tagolt, hajózásra, tengeri kereskedelemre alkalmas. Itália ásványkincsekben szegény Kr. e II évezred folyamán italicus népek szállták meg a Pó-alföldet, Közép- és Dél-Itália nagyobb részét. Az italicus népek közül a latinok és a szabellek a jelentősebbek Ebben az időben ismerték meg a bronzot, kör alakú kunyhókban éltek, halásztak, vadásztak, állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. Az etruszkok a Kr.e X században Etruriában telepedtek le Településeik a Kr e VI századra

jelentős városállamokká szerveződtek. Társadalmuk jellegére sírfeliratok adataiból és római írók közléseiből következtethetünk. A görög gyarmatosítók a Kr.e VIII-VI század folyamán szerezték meg Dél Itáliát és Szicília keleti felét. Az anyaország gazdasági és szellemi életének szerves részei voltak, nem véletlenül hívták Itáliát Nagy-görögországnak. Szicília nyugati fele Fönícia kezében volt Itália legjelentősebb területe Latium. Az italicus népek latin törzsei lakták Központjuk Albai hegyen volt. Innen széledtek el nomád pásztortörzseik és szállták meg a későbbi Róma területét A legrégebbi település a Palatinus dombon jött létre, itt latinok szálltak meg. Tőlük északra a szomszédos dombokon a szabinok telepedtek meg. Rómát a monda szerint Kr. e 753-ban alapították A hagyományokat Livius római író rögzítette Eszerint Trója pusztulása után Aeneas hosszú ideig bolyongott, míg végül Latiumba

érkezett, ahol Lavinium városban telepedett meg. Aeneas fia az Albanus hegyen alapított új várost A monda szerint Numitor király leánya, Rhea Silvia ikerfiakat szült, és a gyermekek származását Marsra fogta. A két fiú Romolus és Rémus volt. Numitort elűzte testvére - Amulius -, és meg akart szabadulni a trón minden várományosától is Rhea Silvia kosárba tette fiait, és rábízta a Tiberisre. A monda szerint mikor partot értek, Mars szent állata, egy nőstényfarkas táplálta tejével a két fit, amíg egy pásztor rájuk nem talált. Mikor felnőttek, elhatározták, hogy várost alapítanak. Mikor épült a város, a falakat sorozatosan átugrálták Ezt úgy büntették, hogy aki átugorja, azt meg kell ölni. Mikor Romolus távol volt, Remus átugrotta a falat, amit az építőmester meglátott Rémussal a törvény értelmében jártak el, s mikor Romolus hazatért, ezt helyeselte, mert senki sem volt kivétel a törvények alól. Romolus tehát egymaga

kapta kezébe a hatalmat, a várost róla nevezték el A római társadalom alapegysége a család, illetve a nagycsalád. A családfő, az apa (pater familias), a családtagok fölött tejhatalma volt, akár el is adhatta őket. A gyermekek nevelésével a családanya (matrona) foglalkozott. A patríciusok nagyobb vagyonnal rendelkeztek, lovaskatonai szolgálatot teljesítettek, és a politikai jogok kizárólagos birtokosai voltak. Ők vettek csak részt a népgyűlésen, közülük kerültek ki a tisztviselők és a szenátus tagjai. A patríciusok kíséretéhez tartoztak a cliensek, akik fokozatosan lesüllyedtek a jogtalanok közé. A parasztok, iparosok, kereskedők nem rendelkeztek jogokkal, ők a plebejusok. A patríciusokkal még házasságot sem köthettek, gyalogos katonai szolgálatot teljesítettek. A rabszolgaság kezdetben még nem volt jelentős. Az állam élén a király állt. Ő a legfőbb hadvezér, bíró és a vallási szertartások ellenőre Előtte liktorok

jártak. Ezek vesszőcsomóba dugott bárdot vittek, hogy a király a bűnösöket vesszőkkel megverethesse, vagy lefejeztethesse. A király tanácsadó testülete a szenátus, mellette fontosabb ügyekben a népgyűlés tevékenykedett. A Kr e VII században Róma is etruszk dinasztia uralma alá került Az etruszk királyok idején épült meg a mocsarakat levezető csatorna (Cloaca Maxima), a városfal, a Capitolium dombon a három főisten (Jupiter, Juno, Minerva) temploma, a Circus Maximus. Föllendült a plebejusok ipara és kereskedelme. A királyság egyre inkább a vagyonosodó plebejusrétegre támaszkodott. A Kr e VI század végén az etruszk uralom összeomlott Kr e 510 körül a római előkelők elűzték az etruszk uralkodókat, és egyúttal a királyság intézményét is megdöntötték (az utolsó etruszk uralkodó Tarquinius Superbus volt). A hatalom a patríciusok kezébe került, akik arisztokratikus köztársaságot hoztak létre. Az állam élére két consul

került. A consulokat választották, megbízatásuk 1 évre szólt, a két hivatalnok egymást is ellenőrizte. A consulok hívták össze a szenátust és a népgyűlést, vezették ezek tárgyalásait és hajtották végre határozataikat. Bíráskodtak, a háborúkban pedig ők voltak a hadsereg vezetői Nagy veszély esetén diktátort választottak, de ez a megbízatás csak 6 hónapra szólt. A szenátus (300, majd később 600 tagú testület) ellenőrizte az állam vagyonát, irányította a külügyeket, törvényeket javasolt, és jóváhagyta a népgyűlés határozatait. 2. A köztársaság megszilárdulása és a hódítások kezdete Rómának a környező népek támadásaival is szembe kellett néznie, de a Kr. e IV századra legyőzte valamennyit. Most már Róma kezdett hódító háborúkba, hogy földigényét kielégítse Egyre nagyobb szükség volta plebejusok harcára is. A kötelességek növekedésével a jogok bővítését is napirendre lehetett tűzni

A hódító háborúk a földszerzés révén mind a plebejusoknak, mind a patríciusoknak hasznot hajtottak. A plebejusok egy része a városon belül igyekezett házat szerezni és ott iparral, illetőleg kereskedelemmel foglalkozott. A hadsereg ellátása sok iparcikket igényelt A Kr e V század háborúi nagyon megterhelték a parasztokat. Sokan az eladósodás következtében rabszolgasorba süllyedtek Az elszegényedő parasztok földet akartak és az adósrabszolgaság ellen harcoltak. A gazdagodó iparos és kereskedő plebejusok a politikai hatalomban szerettek volna részesedni. A plebejusok Kr. e 494-ben kivonultak a Szent Hegyre, hogy új várost alapítsanak A patríciusok kénytelenek voltak beleegyezni, hogy a plebejusok néptribunusokat válasszanak. Ezek személyükben sérthetetlenek voltak, és jogukban állta patrícius hivatalnokok rendelkezéseit érvényteleníteni, ha azok a nép érdekeivel ellenkeztek. Ez a vétójog, amely katonai ügyekre nem terjedt ki (2,

majd 10 néptribunust választottak). Kr. e 451-450-ben írásba foglalták a törvényeket Ezzel a patríciusok önkényes bíráskodását sikerült korlátozni (12 táblás törvények). A patríciusok kénytelenek voltak a plebejusokat egyre nagyobb számban bevonni a katonáskodásba. Az új katonai rendszer alapja a vagyon lett, mert a katonák saját költségükön fegyverezték föl magukat. Ezért vagyon szerint osztották be az állampolgárokat az egyes osztályokba (classis). Minden osztály meghatározott számú századot (centuria) állított ki. Egy idő múlva a katonai beosztás a politikai jogokat is meghatározta, ezért kialakult a centúriák szerinti népgyűlés. Később ez a népgyűlés választotta meg az állam főhivatalnokait. Mivel a vagyonosok több centúriát alkottak, itt is a gazdagoké volt a döntő befolyás A patríciusok censori hivatalt hoztak létre. A censorok feladata volt,hogy 5 évenként felbecsüljék az állampolgárok vagyonát, és

ennek alapján besorolják őket az egyes osztályokba. Ők állították össze a szenátus névjegyzékét, és ők voltak az államháztartás legfőbb őrei. Kr. e IV században Róma sorozatos háborúkban kiterjesztette hatalmát Itália nagy részére Róma az egyes városokkal különböző feltételek alapján kötött szövetséget. Ez a módszer az ### Oszd meg és uralkodj!### (Divide et impera!). A meghódított területek 1/3 részét kisajátították, csak a többi maradt az őslakosság kezében. A hódító háborúkkal párhuzamosan a római társadalom viszonyai átalakultak. Már Kr e 366-ban beleegyeztek a patríciusok abba, hogy az egyik consul plebejus legyen. Ez a jómódú plebejusok érvényesülését szolgálta. Kr e 367-ben a Licinus-féle földtörvény értelmében az állami földekből legfeljebb 500 jugerum nagyságú birtokot bérelhetett egy személy. Kr e 326-ban eltörölték az adósrabszolgaságot A plebejusok egyenjogúsításának újabb

lépéseként a papi hivatalok nyíltak meg előttük, végül eltörölték a népgyűlési határozatok szenátusi jóváhagyásának kötelezettségét is. Jogilag tehát megszűnt a különbség a két osztály között, de a római polgárjog igazán csak a jómódú plebejusoknak jelentett előnyt. Ők összeolvadtak a patríciusokkal, és egy új osztályt: a nobilitast alkották, mely a vagyona alapján gyakorolta a hatalmat. A politikai küzdelem új keretekben folytatódott: ezután a vagyont és politikai hatalmat kezében tartó nobilitas ellen küzdöttek a szegény plebejusok. A feudális magyar állam megalapítása, Szt. István államszervező tevékenysége Amikor 972 -ben G éza l ett a fejedelem hazánk e lég s úlyos h elyzetben volt. Megnőttek a belső ellentétek, de igazán v eszélyessé a k ülpolitikai k örülmények váltak. U gyanis I O ttó vezetésével m egalakult a N émet-Római Császárság, aminek nagyon ütőképes nehézfegyverzetű lovas

hadserege volt, és kelet felé terjeszkedtek. Géza átlátta a helyzetet, ezért a németekkel való békére törekedett. 973-ban követeket küldött a császárhoz, és a béke érdekében lemondott ausztriai és morvaországi területeiről, és megállapodtak a keresztény hittérítők tevékenységéről is. A császár azt gondolta, hogy a német papok segítségével idővel sikerül majd Magyarországot elfoglalni. Géza viszont a fejedelmi hatalom támaszát látta az egyházban. Másrészt a kereszténység átvételével az ellenük intézendő támadás ü rügyét v élte felszámolni. A b izánci eg yház a r ómai k ereszténységnél m ár j óval k orábban m egkezdte Erdélyben, sőt másutt is a hittérítő munkát. Ezzel nem zárult l e Géza külpolitikai tevékenysége, mert a többi szomszéddal i s békés, j ó viszonyt keresett. Fiának a bajor hercegnőt, Gizellát kérte feleségül, leányait a velencei dózséhoz és a lengyel herceghez adta. A

belpolitikában folytatta az elődei által m egkezdett u tat. A m ég f üggetlen t erületeket befolyása a lá v onta Erdélyt már házasságával megszerezte, mert az erdélyi Gyula l eányát, Saroltát vette el feleségül. A Dunántúlon fegyveres erőivel verte le az ellenálló nemzetségfőket, és a legfontosabb pontokat katonai erővel védte. Géza vitathatatlan történelmi érdeme, hogy meglátta a h elyes utat, és erre bátran és következetesen rá is lépett. A fejedelmek - különösképp Géza - keménykezű politikája erős ellenállást váltott ki a törzs- és nemzetségfőkben és azok katonai kíséretében. Érthető, hogy Géza utódjának, Istvánnak (pogány nevén Vajk - kisebb vezér) először a n yílt l ázadásokkal k ellett l eszámolnia. A dunántúli Koppányt fegyveres erővel - részben kü lföldi l ovagok segítségével - leverte, és birtokait elkobozta. Később az erdélyi Gyulát, majd a Temesvidék urát, Ajtonyt győzte le. Ezzel

István az egész ország ura lett 1000-ben k irállyá k oronázták. Koronát a p ápától k ért é s k apott, ami az emelkedő pápai hatalom figyelembevételével járt. Az eddigi sz okás u gyanis az v olt, h ogy a k oronát a csá szár ad ta A k oronázással a törzsszövetség, illetve a fejedelemség helyét a feudális királyság váltotta fel. A hatalom alapja a földbirtok volt. Az ellenállás felszámolása után az egykori nemzetségi szállásföldeknek közel kétharmad része a király kezére került, és csak egyharmad része maradt a nemzetség kezében. István a nemzetségfők egykori központjába, váraiba saját megbízható emberét, az ispánt állította. Szolgálatába rendelte a kezében lévő terület fele népességét, a várnépet. Ezek munkája és szolgálata tette lehetővé, hogy az ispán a vármegye területén élő katonasággal - a várjobbágyok vezette várkatonasággal - védje a területet. Az ispán ezen kívül i gazságot is

szolgáltathatott, a k özigazgatást i s intézte, b izonyos ü gyekben a magánföldesurakra i s kiterjedő jogkörrel. A lakosság másik f elének ( udvarnokok) a v ármegyénként k b 2 -3 királyi, királynői és hercegi udvarházak ellátása volt a feladata. Az udvarnokok élére udvarispán ill udvarnagyok kerültek Ők egyegy megye udvarházait igazgatták és a királyi főhivatalnokok (nádorispán, főlovász, főtárnok, főpohárnok, stb) ellenőrzése alatt álltak. Így alakult ki a királyi vármegye szerkezete, a központi hatalom érdekeinek megfelelően. A gazdasági és fegyveres erők nagy része a király ellenőrzése alatt állt. A vármegye területén k aptak f öldet az ok a n yugati v itézek, ak ik Istvánt k ezdeti h arcaiban seg ítették, é s ak ik adománybirtokok fejében további katonai szolgálattal tartoztak. István az ú j ál lamszervezetet és rendet törvényekkel is igyekezett megerősíteni. K ét t örvénykönyvét ismerjük. Pl: I. 7

Ha valaki szolgáit vagy szolgalányait tanuk előtt szabadsággal ajándékozza meg, aztán az a valaki meghal, akkor nem lehet őket ismét szolgasorba vetni. I. 8 Az ispánok vagy katonák nem hajthatnak szabad embert szolgaságba Ha ezt megteszik, kártérítést kell fizetniük. A királyság megerősödésével egy másik folyamat is fordulóponthoz érkezett. A kereszténységgel több évszázada voltak szórványos kapcsolataink, sőt már a honfoglalás előtt missziós püspök működött a magyarok között. Egyes előkelők már a X. század közepén megkeresztelkedtek Bizáncban A térítést cseh, olasz és német papok erőteljesen folytatták. Ez István alatt fejeződött be, és az egyházszervezet kiépítése is m egindult. A királyi m agánbirtokokon j öttek l étre a p üspökségek, am elyeknek a sz áma a XI század f olyamán t ízre em elkedett. Esztergom ér seki ra ngot k apott Ennek nagy jelentősége van, ugyanis így elhárult az a v eszély, hogy a

m agyar egyház német érsekség uralma alá kerüljön. A szerzetesség is meghonosult hazánkban. A pannonhalmi kolostor Géza idején épült, de jelentőssé válik a veszprémvölgyi és a pécsváradi kolostor i s. A z eg yház anyagi al apjáról I stván n agy b irtokadományokkal és a l akosság sz olgáltatásainak szabályozásával gondoskodott. Ezeket törvényben is megfogalmazta Pl: I. 8 Ha pap, ispán vagy más hívő valakit vasárnap lát ökrökkel dolgozni, vegyék el tőle az ökröket és adják a várnépnek. I. 9 Mindenkinek kötelező templomba járni, kivéve annak, aki a tüzet őrzi II. 1 Tíz falunak egy templomot kellett építeni, és két telekkel, ugyanennyi szolgával, lóval, kancával, hat ökörrel, két tehénnel, 30 aprómarhával lássanak el. II. 18 Az egyháznak tizedet kellett fizetni, ha ezt elrejtett, akkor a többi kilenc részt kellett Istennek adni A kereszténység felvétele sok helyen akadályokba ütközött, ugyanis a r égi

vallásnak sok olyan vonása volt, amit nem lehetett összeegyeztetni a kereszténységgel. Ezt is törvényekkel szabályozták Pl: I. 14 Ha valaki szándékosan megölt egy embert száztíz aranypénzt kell fizetnie, ebből ötvenet adjon a királynak, ötvenet a rokonoknak, tizet pedig a bíráknak és a közbenjáróknak ajándékozzon. A gyilkos az egyházi törvények szerint vezekeljék. Ha valaki szolgája egy másik szolgát megölt, adják őt a szolga helyébe, vagy váltsa m eg ura és a gyilkos vezekeljen. Ha pedig sz abad ember öli m eg valakinek szolgáját, ad jon m ás sz olgát h elyébe v agy az ér tékét t érítse m eg, és az eg yházi t örvények sz erint vezekeljen. I. 16 A törvény megtiltja a vérbosszút Ha valaki ezt mégis megkísérli, ugyanazzal a karddal szúrják le, mint amivel ő ölt. A nyugati keresztény műveltség rohamosan tért hódított. Megindult a ha zai papképzés, e lterjedt a z írásbeliség, ez tette lehetővé, hogy a

törvényeket írásba foglalják és a fontosabb döntéseket oklevélben is megörökítsék. Megépültek az első kőtemplomok, elsősorban a püspöki székhelyeken. A kőépítkezések révén hazánk átvette az építészet és sz obrászat külföldi ke resztény módszereit, hogy idővel saját ízlésének és hagyományának megfelelően sajátos magyar művészetet formáljon belőle. István hozzájárult a társadalom átformálásához, a hűbéri társadalom alapjainak lerakásához. Állam- és egyházszervező munkájának elévülhetetlen eredménye, hogy a Kárpát-medence népei számára létrehozta a keresztény feudális monarchiát. I. (Szent) István I. (Nagy) Ottó II. Szilveszter pápa III. Ottó II. Henrik Koppány Ajtony 972-997 997 1001 1003 1038 az első magyar király (997-1000-1038) Géza fejedelem és Sarolta fia német király (936-973), 962-től német-római császár (999-1003) Gerbert néven reimsi püspök német-római császár (996-1002)

István sógora, német király (1001-1024), német-római császár 997-ben az Árpád ház legidősebb tagja a Maros vidék ura Géza fejedelem I. István fejedelem lesz I. István megkoronázása Erdély meghódítása I. István halála Danczy László A Királyi vármegye felbomlása (II. András, IV Béla) A XIII. század a lényeges változások ideje A királyi birtokadományok következtében megnő a főurak hatalma. A kis- és középbirtokosok védekezni kényszerülnek IV Béla megkísérli a királyi birtokok visszaszerzését, a hatalom helyreállítását. III. Béla halála után fia, II András (1205-1235) került a trónra Uralkodásának idején a királyi birtokok nagyon megfogyatkoztak. A királyi vármegyerendszer nem volt képes ellátni közigazgatási és katonai feladatait. A vármegyerendszer felbomlása miatt elvesztett várkatonaság pótlására a király igénybe vette a feudális urak magánhadseregeit. Szükség volt a katonaságra, mert II.

András keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre A királyi birtok csökkenése és a hadjáratok kiürítették a királyi kincstárt. II András az elveszett jövedelmek helyett a királyi jogon szedett regálejövedelmekre akart támaszkodni. A vámszedés és a sóértékesítés jogát zsidó és izmaelita bérlőknek adta Emellett a pénzt a királyi kamarák évenként bevonták, és helyette egyre kevesebb ezüstöt tartalmazó új pénzt bocsátottak ki. A királyi hatalom hanyatlása nagy veszélyt jelentett a királyi vitézek, a szerviensek számára. A feudális nagyurak igyekeztek megszerezni a szerviensek (kis- és középbirtokosok) birtokait is. Hasonló sors várt a királyi megyerendszer széthullásával tulajdonossá váló várjobbágyokra. Mindkét réteget az fenyegette, hogy állandó katonáskodásra kényszerülnek a nagybirtokosok magánhadseregeiben. A világi nagybirtok nyomása ellen a szerviensek szervezkedi kezdtek. Eltérő okok miatt ugyan, de

szinte az egész társadalom szembekerült a királyi hatalommal. Az elégedetlenség társadalmi mozgalommá alakult Élére az ellenzéki főurak álltak, fő erejét pedig a szerviensek fegyveres csoportjai adták. A várnépek és parasztok támogatásával 1222-ben, a fehérvári törvénylátó napon kényszerítették a királyt, hogy jogaikat törvénybe, az Aranybullába erősítse meg. Az 1222-ben kiadott Aranybulla 31 cikkelyből állt Megvalósítása azonban a királyi hatalom erőtlensége miatt elmaradt. A szervienseket sem védték meg a bulla cikkelyei a nagybirtokosok önkényeskedéseitől. Ezért szervezkedni kezdtek érdekeik érvényesítésére. Először 1232-ben a királyi szolgák azt kérték, hogy szolgabírákat választhassanak a jogtalanságok megtorlására, önvédelmük elérésére. Ettől az eseménytől számítjuk a királyi vármegyét fölváltó szerviensi, későbbi elnevezéssel nemesi varmegye kezdetét. A XIII századtól sorra megalakultak

a nemesi vármegyék, a földbirtokosok önkormányzati szervei. Élükre a király nevezett ki főispánt, és a vármegyék fegyveres ereje volt a biztosíték a határozatok végrehajtására. II. András halála után fia, IV Béla (1235-1270) lett az uralkodó Azonnal hozzáfogott a nagybirtokosok megfékezéséhez, a királyi tekintély visszaállításához, megkísérelte visszaszerezni a régi várbirtokokat. Még tovább romlott a király és a birtokosok közötti kapcsolat, amikor Béla befogadta az országba a tatárok elöl menekülő kunokat. IV. Béla törekvése az erős királyi hatalom megteremtésére szükséges volt, de eszközei hibásak voltak, az egész uralkodó osztályt szembefordította vele. Ezért a közönnyel fogadták a hírt, hogy Kijev mongol horda martalékává lett (1240). Julianus barát, aki négy társával még András életében elindult az őshazában maradt magyarok fölkutatására, 1237-ben második utjáról visszatérve hírt hozott

a fenyegető mongol támadásról. IV Béla segítséget kérő leveleket küldött a pápához, a császárhoz és a nyugat keresztény uralkodókhoz, de mindenhonnan elutasító leveleket kapott. A tatár betörésért a magyar urak a kunokat okolták és meggyilkoltatták Köteny kun királyt. Erre a kunok pusztítva kivonultak az országból. IV Béla megerősítette az északkeleti határt A nádor vezette seregek elzárták a Vereckei-hágót, de a tatárok nagy erők összevonásával 1241 márciusában áttörték a védelmet, s megszállták Erdélyt. Egy másik sereg Lengyelországon át érkezett földünkre. A Pesten összegyűlt magyar sereg a Batu kán vezette fősereg ellen vonult. Sajó menti Muhi pusztán a mongol sereg hatalmas csapást mért a magyar seregre, 1241. Április 12-13-án Ezután a tatárok bevették Pestet A Dunától keletre eső terület uralmuk alá került. A királyt is üldözőbe vették, Béla először az osztrák herceghez, majd Dalmáciában,

a tenger védte Trau várába menekült. A tatárjárás okozta pusztulás elérte a 50-75 százalékos arányt is, ez már százezrek halálát és a településhálózat szétroncsolódását jelentette. 1242 márciusában a mongolok elhagyták az országot. (Ennek oka a mongolok harci stratégiájából ered). A király az ellenség visszavonulása után azonnal hozzálátott az élet, a munka feltételeinek megteremtéséhez. Az elnéptelenedett országrészeket betelepítette Az Alföldre visszahívta a kunokat, a Felvidék keleti és középső részeire cseh és morva, az ország nyugati határvidékeire német telepeseket(hospes) hívott. Erdélyben románok találtak otthont. IV Béla tanult hibáiból és felhagyott a birtokvisszavétel politikájával, sőt maga is adományozott földeket. Föltételként kővárak építésére és páncélos seregek állítására kötelezte a nemességet. Külpolitikáját megváltoztatta szövetséget kötött a halicsi fejedelemmel,

valamint megerősítette a szerviensek jogait. IV Béla 1267 Évi törvénye nevezte először nemeseknek a szervienseket, a nagybirtokosokat pedig báróknak hívták. IV. Béla a köznemesek mellett szövetségeseinek tartotta a városokat is A tatárjárás után a legfejlettebb városoknak kiváltságleveleket adott, néhányuknak megadta a vámmentes kereskedelem jogát, a szabad bíró- és tanácsválasztást. A városok köré kőfalat építetett Megindult a szolganépek fölemelkedése. A királyi vármegyék várjobbágyainak egy része felemelkedett a szerviensek közé, de jelentősebb hányaduk a földesúr fennhatósága alá került. Ezek a lesüllyedt várjobbágyok adták nevüket a jogilag már csaknem teljesen egységes paraszti osztálynak, a jobbágyságnak, amely 1298-as törvényekben megkapta a szabad költözés jogát. IV. Béla tatárjárás utáni politikájának elkerülhetetlen következménye volt a bárók további erősödése. A köznemesek ha meg

akarták őrizni vagyonukat, valamely nagyúr szolgálatába kellett állniuk. Részt vettek birtokai gazdasági irányításában, harcoltak magánhadseregében. Ők alkották uruk udvarát, környezetét, tágabb értelemben vett családját. Ezért nevezték őket a nagybirtokos familiárisainak Szolgálataikért uruk megvédte őket más bárók támadásaitól. Utolsó Árpád-házi királyaink, V. István (1270-1272), IV (Kun) László (1272-1290) és III. András (1290-1301) tehetetlenek voltak a nagybirtokosok hatalmával szemben A XIII. sz második felére a királyi birtokrendszer teljesen szétzilálódott, a bárók országnyi területek tulajdonosai voltak. Megszerezték a jobbágyaik feletti bíráskodás, az úriszék jogát. A köznemesség és a városok a XIII sz második felében Magyarországon éppen csak megjelentek. Ezért nem lehetett képes III András, az utolsó Árpád-házi uralkodó arra, hogy megtörje a tartományurak hatalmát, felszámolja a

feudális anarchiát. Budapest, 1997. szeptember 28 Komlósi Ferenc 4/d Az Anjou királyok társadalmi és gazdasági reformjai Az Árpád-ház kihalását követően (III. András 1290-1301) a trónharcok széthullással fenyegették az országot. Leányágon rokon trónkövetelők: a bajor Ottó, a cseh Vencel és a nápolyi Anjou-dinasztia tagja (V István dédunokája) Károly Róbert. Károly Róbertet a pápa, Nápoly hűbérura is támogatta végül ő lett a király (1308-1342). Először 1301-ben az esztergomi érsek koronázta meg. Vencelt a kalocsai érsek, Ottót a veszprémi és csanádi püspök koronázta meg. Az ország jelentős része tartományurak, kiskirályok, oligarchák kezén volt: Csák Máté, az Abák, a Kőszegiek, Borsa Kopasz. 1308-ban a pesti domonkos kolostorban tartott gyűlés királlyá választotta Károly Róbertet. 1309-ben a budavári Nagyboldogasszony-templomban /Mátyás-templom/ ismét megkoronázták Károly Róbert mellett álltak az

egyházi nagybirtokosok, a köznemesség, a városok és a falvak lakói is. 1312. rozgonyi csata – a király legyőzte a Csák Mátéval szövetkezett Abákat 1317. leverik Borsa Kopasz lázadását 1321. Csák Máté halála 1322. királyi székhely Temesvárról Visegrádra A megerősödő királyi hatalomnak az új feudális nagybirtokosság lett a támasza ← ők kapták meg a legyőzött oligarchák földjeit. Banderiális hadsereg létrehozása. Bandériumok: a magánföldesúri csapatok és a vármegye nemesi zászlóaljai. /Banderia: olaszul zászló/ A nagybirtokosoknak megengedte, hogy magánhadseregüket saját zászlójuk és címerük alatt vezessék. A hadseregben fontos szerepet játszottak még: a várkatonák, a kunok és a zsoldoskatonák. Új gaz daságpolitika. Az államháztartást új alapokra fektette Megnőtt a királyi felségjog alapján szedett jövedelmek, a regálék szerepe. Legfontosabb regálék: a megreformált bányamonopólium, a pénzverés

monopóliuma, a h armincadvám é s a k apuadó / jobbágyportánként évi 18 dénár/. A földesurak a földjükön feltárt bányák után megkapták a királynak fizetendő bányapénz, az urbura egyharmadát /urbura: aranynak egy tizede, ezüstnek egy nyolcada/ érdekelté váltak a bányák föltárásba. Pénzverés monopóliuma: a kibányászott nemesfémet be kellett váltani súlyban ugyanannyi pénzre. Hazánk évi 1500-2000 kg arannyal az első, évi 10000 kg ezüsttel második volt Európában. Értékálló ar anyforintot vezetett be /firenzei mintára/. A váltópénz ezüst volt, 1 aranyforint= 16 ezüstgaras, 1 garas = 6 dénár. Kibővített az ország pénzügyi szervezetét, az állami jövedelmeket behajtó és kezelő kamarákat. Élükön kamaraispánok álltak Fölöttük a tárnokmester állt Nekcsei Dömötör /nekcsei Biblia/. A XIV. században kibontakozó fejlődés hatására megélénkült a k ülkereskedelem Probléma: Bécs árumegállító joga. 1335

vi segrádi k irálytalálkozó: Károly Róbert, Luxemburgi János cseh és III. Kázmér lengyel király Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal Export: nyersanyag, élelmiszer, bor, élőállat, só Import: ipari és luxuscikkek, keleti selyem, fűszer, flandriai és kölni posztó, fegyver A király a pápai jövedelmek egyharmadát lefoglalta. Külpolitikájában erősítette a dinasztikus kapcsolatokat a nápolyi és a lengyel uralkodóházzal fia, Lajos III. Kázmér halála után lengyel király is lesz Károly Róbert politikája kedvezett a fejlődésnek, az eddig ritkán lakott országrészek benépesültek átrendeződött a népességszerkezet. -1- A földbirtokosok csökkentették a saját használatban levő földterületeiket. A parasztoknak állandósult a falubeli házhelye s a határbeli külsőségek ezek együtt alkották a jobbágytelket. A földesúri járadék alapja a jobbágytelek lett, terjedt a pénzszolgáltatás A jobbágy egyre több terméket

vitt piacra. Ezekből a vásáros helyekből alakultak ki a mezővárosok. Ezek önállóan választhattak bírót és esküdteket, de a földesúr beleszólhatott az igazságszolgáltatásba. Egy összegben fizettek adót A mezővárosok egy része közvetlenül a király alá tartozott, ezek voltak a szabad királyi városok, csak a királynak fizettek adót. A XIV. sz második felében kezdtek alakulni a céhek I. Nagy Lajos (1342-1382) Károly Róbert fia Uralkodását hódító háborúk jellemezték. Több hadjáratot vezetett Nápolyba /a történelmi Toldi itt tűnt fel/. 1370-ben l engyel k irály is lett /perszonálunió/ Lengyelországban a királyi hatalom meggyengült. Az új n agybirtokos r éteg t ovább n övelte hatalmát, a király ezek bandériumaira támaszkodott. A harcok költségeinek fedezésére az állam és a földesurak egyaránt növelték a terheket, meghonosodott a kilenced és ennek hatására vándormozgalom bontakozott ki. A bárók és a köznemesek

között meglévő ellentét tovább mélyült. A köznemesek egyre önállóbbá váltak a megyékben, ugyanakkor jelentős hányadukat familiárisi viszony fűzte a bárókhoz. I. L ajos 1351 -ben m egújította az A ranybullát Módosította a nemesi végrendelkezésről szóló cikkelyt: kimondta a nemesi birtok sérthetetlenségét ősiség törvénye /1848-ig/. Kilencedtörvény: a földesúri szolgáltatások azonossá tételével befejeződött a jogilag egységes jobbágyosztály létrejötte. Az „egy é s u gyanazon s zabadság” elve az uralkodó osztály alsóbb rétegeinek nemesi jogait ismerte el, ez meggyorsította a köznemesi rend fejlődését. Lajos a trónt idősebbik leányára, Máriára és annak jegyesére, Luxemburgi Zsigmondra (1387-1437) hagyta. -2- Budapest, 1997. október 2 Készítette: Sass Bernadett IV. d A Hunyadiak kora Vázlat 1. Hunyadi János – élete – hogyan került a királyi udvarba – az általa vezetett háborúk –

hadvezetése – háborúi (dátumok) – kikre támaszkodott – céljai – főkapitányság – kormányzóság – török veszély – Nándorfehérvár 2. A Hunyadi fiúk – apjuk halála után történtek – Hunyadi László – Hunyadi Mátyás – királlyá választás – uralkodása – céljai (mit akart? mit ért el?) – III. Frigyes, törökök – rendi monarchia – gazdaság – árutermelés – céhek, piac – népesség alakulása – külpolitika – hatalom, hivatalok központosítása – államháztartás újjászervezése – zsoldoshadsereg – összeesküvés – hadjáratok A Hunyadiak kora Hunyadi János Kitűnő katona, Zsigmond király oldalán világot járt, három-négy nyelven beszélő ember volt, aki a tudós Vitéz Jánossal barátkozott. (A krónikaíró Bonfinitól tudjuk, milyen nagy sikere volt már Milánóban, ahol 1431 novemberében Zsigmondot– német-római császárrá koronázása előtt– lombard királlyá koronázták.

Zsigmond „ egyik vitéze” , Hunyadi, nem csupán daliás termetével és pazar fényű öltözetével, de táncával is nagy feltűnést keltett. A legelőkelőbb hölgyek óhajtottak vele táncolni, úgyhogy maga Zsigmond is megirigyelte.) Hunyadi apja talán Serba fia Vajk, Havasalföldről betelepült kenéz lehetett. Zsigmond az erdélyi Hunyad várát adományozta neki– innen a Hunyadi név–, a hozzá tartozó uradalmakkal együtt(1409). Hunyadi szláv neve Ugrin Jankó vagy Szibinyanim Jankó Magyarországon sokan hívták Oláh Jánosnak. Ő magyar nemesnek, később magyar főúrnak tartotta magát De tudott más népek fejével és érdekében is gondolkodni. Ezért, bíztak és reménykedtek benne a Balkán szabadságra vágyó népei. (Katonáinak egy része is közülük való volt) A törökök egyre gyakrabban törtek be a Kárpát-medencébe. Erdély és Temesköz látta ennek kárát Hunyadi öccsével együtt az Al-Duna vaskapui szakaszát védte. Itt elért

sikerei hatására lett Szörényi bán és a későbbi királyi birtokadományoknak köszönhetően több mint 4 millió hold ura (28 vár, 57 város és 1000-nél több falu gazdája). Összes javait a török visszaverésére fordította. A szükséges anyagiakat saját jövedelmei mellett az igazgatása alatt álló területek adóiból fedezte. Hadseregét huszita zsoldosok, személyes hívei, rokonai és köznemesi familiárisai alkották. Valamint kezdettől fogva megpróbált a felkelő néphez fordulni. Első nagy győzelmét 1441-ben aratta. Ekkor tette meg a király Erdély vajdájának 1442-ben Gyulafehérvár közelében véres harcban szétverte a törököket. Hadvezetését a támadásra alapozta. Módszere: a különböző fegyvernemek összehangolt működtetése, az ellenséges arcvonal átkarolása volt. (Fejlettebb európai harcművészetből vette át.) 1442-ben alkalmazta először a sereg két szárnyát lezáró huszita szekérvárat 1443-ban látta

elérkezettnek az időt egy török elleni nagyobb szabású támadó hadjárat elindításához. Célja: a török kiűzése egész Európából A hadjáratban számított más európai és délkelet-európai népek segítségére. Végül kb 35 ezer fő indult hadba 1443 őszén. (A hadsereg cseh, lengyel, német és francia önkéntesekből és Hunyadi valamint Brankovics György szerb fejedelem katonáiból állt.) A hadjárat: Belgrád alatt keltek át a Dunán. A közvetlen cél Drinápoly elfoglalása volt Egyik győzelem követte a másikat. A balkáni népek is megmozdultak és így növekedett a hadsereg létszáma. Hunyadi hadai eljutottak a Balkán-hegységig Időközben a törökök is felvonultak és az idő is elviselhetetlenül hideggé vált, valamint az élelmezés is akadozott. Drinápolyt nem tudták bevenni. A szultán igen kedvező békeajánlatot tett, amit Ulászló végül elfogadott (Az európai államok és a pápa ugyan a háború folytatására

ösztönözte.) 1444 júniusában 10 évre szóló békét fogadtak el a szultántól. Azonban szeptemberben ismét hadjáratot indítottunk a pápa segítségére számítva. Ennek a hadjáratnak is vereség lett a vége. 1444 november 10-én Várnánál, ahol a csatában Ulászló is elesett. A király halála zűrzavart okozott. Az 1445. évi országgyűlés után a nemesek tömegesen tódultak az országgyűlésekre 1446 júniusában a pesti országgyűlésen Hunyadit V, László kiskorúsága idejére kormányzóvá (gubernátor) választották. E tisztséget 1453 elejéig viselte Kormányzóként az országtanáccsal együtt helyettesítette a királyt. Első törvényeivel a kormányzó hatáskörét szabályozta. Elrendelte a zavarok idején elfoglalt birtokok visszaadását. A hivatalban lévő bárókat lemondatta. Gondoskodott a királyi jövedelmek beszedéséről Közben pedig készült a török 2 Hunyadi Mátyás elleni nagy támadásra. 1448 október közepén a

második rigómezei csatában fölmorzsolta Hunyadi seregét a török (Murad szultánt Brankovics György figyelmeztette). A bárók mindent megtettek Hunyadi háttérbe szorítására. 1453-ban a trónt V. László (1453-1458) foglalta el Hunyadi az ország főkapitánya, Beszterce örökös grófja és a királyi jövedelmek örökös kezelője. Újabb törökveszély. A pápa keresztes hadjáratot hirdetett Az országba érkezett Kapisztrán János ferences szerzetes, hogy kereszteseket toborozzon. 1456 július elején II. Mehmed óriási sereggel megkezdte Nándorfehérvár ostromát (V László a nemesi felkelést elrendelve még májusban Bécsbe menekült.) Hunyadi azonnal Nándorfehérvárra sietett. A vár kapitányává sógorát Szilágyi Mihályt nevezte ki A volt kormányzó jószerével csak a saját seregére támaszkodhatott. Kapisztrán egy hét alatt közel 18 ezer keresztest toborzott. 1456. július 21-én megindult a döntő támadás Hunyadi szüntelenül katonái

között küzdött Végül a várvédők hősiessége és Dugovics Titusz önfeláldozásával megnyertük a csatát. Hunyadi folytatni akarta a harcot, de ez a terve nem teljesült, mert pár héttel a győzelem után meghalt. A pestis vitte el Hunyadi halálát személyes tragédiák sora követte. A Cillei-párt a törökverő halálát a fiai kisemmizésére próbálta felhasználni. Cillei Ulrik 4000 katonával Nándorfehérvárra ment. Hunyadi László csak Cilleit fogadta a hadseregét nem engedte be. Cilleit Hunyadi László hívei lemészárolták V László megesküdött, hogy nagybátyja haláláért nem áll bosszút. Garai nádor azonban Budára csalta a két Hunyadi fiút és Lászlót koholt vádak alapján kivégeztette, Mátyás pedig az uralkodó fogja lett és Bécsbe vitték. Innen Prágába vitte magával a király A király Prágában váratlanul meghalt. Így a csehek és a magyarok is királyválasztásra készültek A magyar hatalmasok 1458 januárjában

egyezményt kötöttek. A királyválasztó országgyűlésre 1458. január 20-án került sor A király Hunyadi Mátyás lett 3 A Hunyadiak kora Hunyadi Mátyás Kolozsvárott született 1443. február 23-án, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fiaként. Még gyermek volt, amikor már gazdag tapasztalatokat szerzett a társadalmi és politikai életben. Az ország legműveltebb emberének, apja belső munkatársának, Vitéz János váradi püspöknek az irányításával elsajátította korának humanista színezetű általános műveltségét. Megtanult a magyar mellett latinul, csehül és németül Apja tolmácsa fontos politikai tárgyalásokon. Mindössze 11 éves volt, amikor az apa Erdély vajdájának kardjával személyesen ütötte lovaggá Nándorfehérvárott. Nemcsak a Hunyadi-ház embereivel ismerkedett meg, hanem a világhíres Kapisztránnal és másokkal is. Tíz évvel idősebb bátyja kivégzését rabként élte át. V László halálakor a

csehek királyjelöltjének egyenrangú partnere lett. Önállóságát bizonyítja, hogy a későbbi cseh királlyal Podjedráb Györggyel szerződést kötött leánya, Katalin eljegyzéséről. Mátyás bebizonyította, hogy saját képességei teszik méltóvá a királyságra. Szilágyit hamar eltávolította Budáról. A kormányzóságról is lemondatta Végső céljának az ország biztonságának, függetlenségének megőrzését tekintette. Ennek feltétele a belső rend megteremtése. Legnehezebb feladat a bárók megfékezése volt. Elsőként az általuk kisajátított felségjogokat, a széjjelhordott királyi jövedelmeket próbálta visszaszerezni. A méltóságviselőket is leváltotta, kicserélte saját köznemesi híveivel, a Hunyadi-ház familiárisaival. Trónra lépése után Garait a nádori, Újlakit az erdélyi vajda tisztétől fosztotta meg. Garai ekkor III. Frigyes mellé állt és meghívta a magyar trónra 1463-ban Frigyes békére kényszerült.

Mátyás is folytatott a török ellen háborút. Családi örökségének tekintette Mátyás uralkodásának első évtizedeiben arra törekedett, hogy megszilárdítsa a rendi monarchiát. Köznemesi többségű országgyűléssel kívánta korlátozni a bárók hatalmát Árutermelés és pénzgazdálkodás Az árutermelés a XV. sz második felében tovább szélesedett A gabonatermelés mellett teret hódított a kertészet és a szőlőművelés. Növekedett a szarvasmarha-tenyésztés, és a ló- és juhtartás is jelentőssé vált. A parasztok mind sűrűbben vitték a piacra terményeiket A gazdag parasztok bérbe vették a pusztásodás miatt elnéptelenedett jobbágytelkeket. A földesurak szintén kezdtek bekapcsolódni a piaci forgalomba. Az ipari termelés céhes keretek között folyt. Egy-egy város vonzásában (50-60 km) megszilárdultak a piaci kapcsolatok, sőt országos kapcsolatok is létrejöttek. A gazdasági fejlődés következményeként a lakosság száma

jelentősen megnőtt. (Mezővárosok 800-900 fő, városok 4000-5000 fő). Magyarországon az állami adók terhét, a központosítás anyagi terhének jelentős részét az ipar és a városi polgárság fejetlensége miatt a jobbágyságnak kellett viselnie. Külpolitika Mátyás volt apósa a cseh király ellen fordult. Tíz évig tartó hosszú harc után megszerezte Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia kellett a lengyel Jagellókkal. Az államszervezet továbbfejlesztésével, a közigazgatás, az állandó zsoldos hadsereg a hatalom erőteljes központosítását akarta elérni. Újjászervezte az államháztartást Új adók: füstpénz (20 dénár), rendkívüli hadiadó (egy aranyforint). Az új adók fizetése alól senkinek sem volt fölmentése. Ugyanakkor ügyelt arra, hogy a földesurak jogtalan adókkal ne terheljék jobbágyaikat. A zsoldoshadsereg. A sereg magvát cseh, német és lengyel zsoldosok alkották Természetesen találunk

köztük magyarokat, délszlávokat, románokat is. (8 ezer gyalogos, 20 ezer lovas, nevesebb vezérei: Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Hag Ferenc, Haugwitz János) 4 Hunyadi Mátyás A központosított államhatalomban a királyi tanács háttérbe szorult. A legfontosabb államügyeket a nagy kancellária intézte. A királyi jövedelmek behajtása a kincstartóság feladata volt. A legfelsőbb szintű igazságszolgáltatás a „ király személyes jelenlétének bírósága” végezte. Az intézmények vezetői, hivatalnokai a köznemesi, a polgári, időnként jobbágyi sorból emelkedtek föl. 1471-től kezdve Mátyás arra törekedett, hogy a rendektől függetlenül kormányozzon. Az országgyűlést egyre ritkábban hívta össze és továbbra is a köznemességre támaszkodott. Az állam irányitását hivatalnokaira bizta, törvények helyett rendeletekkel kormányzott. 1485-ben Bécset is elfoglalta. Fölvette az „ Ausztria hercege” címet (Ennek következménye,

hogy nem választják meg német királynak. Megijednek tőle) A nyolcvanas évek első felében a déli végek elsősorban Bosznia megerősítésén fáradozott. 1490. április 6-án halt meg Utódjának fiát Corvin Jánost szerette volna Mátyás megteremtette a belső rendet, elhárította a külső veszélyt, megállította a török további terjeszkedését. Összefogta a gazdasági és társadalmi erőit A reneszánsz. A reneszánsz szó jelentése: újjászületés Reneszánsznak nevezzük a nyugat-európai művelődéstörténetnek azt a szakaszát, amely hozzávetőleg 1300-tól 1600-ig tart. (A reneszánsz kor kezdetén és végén nincs éles törésvonal A középkor és a reneszánsz között nagy mértékű a folyamatosság, az átmenet.) A reneszánsz nemcsak egy művelődéstörténeti korszak, hanem a művészeteknek a korban érvényesülő stílusiránya is. A reneszánsz kultúra bölcsője az itáliai városok voltak. Olaszországban a társadalmi változás a

feudalizmus megrendítéséhez, majd fölbomlásához és a kapitalista rend megszilárdításához vezetett. A gazdasági fejlődés lehetővé tette egy új osztálynak a polgárságnak a kialakulását és fokozatos megerősödését. A kialakult városi polgárságnak sok esetben sikerült leráznia a feudalizmus bilincseit, és ez a meggazdagodott, tehetségének tudatára ébredt osztály új életformát alakított ki és új eszméket kezdett a magáévá tenni. Az életet szabadon akarta élvezni, boldogan fedezte fel újra mindazt ami a födi életet széppé teljesebbé teszi (pl.: a jólétet, a szerelmet, a természetet, a szellem szabadságát.) Eltűnt a középkorra jellemző névtelenség, megnőtt az egyéniség szerepe. Feltámasztották az ókori görög és római kultúrát. Az antikvitás mint eszménykép először olasz földön hódított. Tudatosan tárták fel a múlt emlékeit, ásták ki a földből a régi szobrokat, felkutatták a latin és görög

szerzők műveit, tanulmányozták a régi romok építészetét, s nekiláttak a másik ókori nyelv tanulásának. A humanizmus szerves része a reneszánsznak, elsősorban a reneszánsz polgárság világi ideológiáját jelenti. A humanizmus klasszikus műveltséget, tudós magatartást is jelent. Kezdetben egy olyan oktatási és kulturális program volt, mely a görög és latin klasszikusok tanulmányozását tűzte ki céljául. A humanizmus hívei a legtöbb figyelmet a klasszikus latin szerzők felfedezésének szentelték és az akkoriban ismert görög irodalom teljes anyagát latinra fordították le. A reneszánsz kornak kiváló humanistái voltak: Petrarca, Dante, Leonardo da Vinci, Boccaccio, Shakespeare. A magyarországi humanizmus virágkora Hunyadi Mátyás uralkodásának ideje 1458-1490. Az ő udvara a humanista műveltség európai szintű otthona volt. Az udvar legkiválóbb humanistája Janus Pannonius. Mátyás udvarát több külföldi humanista is

fölkereste, és hosszabb ideig tartózkodott ott. Köztük legjelentősebbek Antonio Bonfini és Galeotto Marzio Mátyás széles körű érdeklődésének bizonyitéka hatalmas könyvtára, a Corvina, amely eredetileg 4-500 pompás külsejű kötetet tartalmazott a tudomány különböző ágaiból. Mátyás 5 A Hunyadiak kora fölismerte a könyvnyomtatás jelentőségét is. A könyvnyomtatás a német származású Hess András nyomdájában történt. Első kiadványa a Budai Krónika, amely az első humanista történelmi feldolgozás. Írója, Thuróczy János hunmagyar eredettel ruházta fel a köznemességet, s hangsúlyt kapott művében az anarchia- és németellenesség is. A magyar zene- és énekkultúráról a XIVXV. századból maradtak ránk írásba foglalt emlékek. Az énekes párbeszédformák első magyarországi példáit az egri érseki könyvtár őrzi A Nádor-kódex (1508) két hangjegyes énekeiben feltűnnek az első gregorián dallamok, magyar

szöveggel. A hangszerek körének bővülése a XIII sz óta követhető nyomon Székesfehérvárott és Lőcsén már a XV. sz első felében zeng az orgonaszó Mátyás budai és visegrádi várában nagyszerű orgonák álltak. 6 Cseresnyés Csaba 4/d A nagy földrajzi felfedezések A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet hosszú, nehéz, küzdelmes történelmi folyamat. Amerika felfedezése (1492) és a gazdasági-társadalmi-politikai életbe kapcsolódása következtében világméretűvé lett az európai kereskedelem és piac. A 14 századi gazdasági és népesedési megtorpanás után, a 15. század közepétôl lassú fejlôdés indult meg Egységes államok alakulnak. Fejlôdik az ipar és a mezôgazdaság, ismét növekedni kezd a népesség Mindez nagymértékben hatott a nemzetközi kereskedelemre. Az erôsen iparosodó és Európa keleti felénél jóval sűrűbben lakott Nyugat-Európa már nem tudta elég élelemmel ellátni népességét. Ezért

mind több mezôgazdasági terméket importált Kelet-Közép-Európából és tömegesen szállított oda iparcikkeket. Nyugat-Európa legiparosodottabb területén, Flandriában találkoztak a drága keleti fűszereket, selymet, drágaköveket hozó itáliai kereskedôk és a Hanza városok kereskedôi, akik a Baltikum gabonáját, prémjeit, fáját hozták hajóikon. A kereskedelem fô útvonala tehát lassanként a nyugat-európai országokba irányuló kereskedelem lett. Ezt elsôsorban az atlanti pert menti hajózás bonyolította le. A növekvô és kiszélesedô kereskedelmi forgalom szomjazta a lebonyolításához szükséges nemesfémet. A szükségletet az európai nemesfémbányák már nem tudták fedezni. Emellett már a 15 században egyre nehezebben, egyre nagyobb kockázattal lehetett a Távol-Kelet luxuscikkeit Európába hozni. 1453 után a török hatalom ellenôrizte és lefölözte a földközi-tengeri kereskedelem hasznát. Magyarország eddig

aranybányászatban az elsô, ezüstbányászatban pedig második helyen állt. Ekkorra azonban kimerültek a magyarországi nemesf émbányák. A földközi-tengeri kereskedelem ellenôrzése miatt az arany a törökhöz vándorolt, emiatt beszélünk aranyéhségrôl. A távol-keleti országok mesés kincseirôl szóló legendák új utak keresésére ösztönözték az Atlanti-óceán partján fekvô országok hajósait. Több tényezô segítette szándékuk megvalósítását Az olasz hajózás több évszázados tapasztalataira is támaszkodva kialakították a világ akkor legtökéletesebb hajótípusát, a karavellát (több árbocos, magas építményű, bonyolult vitorlázatú, mélyjáratú, hátsó kormányos hajó). Az araboktól átvett iránytű lehetôvé tette az észak-déli irányú tájékozódást. Feltalálták a szextánst is mely még könnyebbé tette a tájékozódást, ezzel még biztonságosabbá tette a tengeri hajózást. Bôvültek a földrajzi ismeretek

A kor csillagászai, tudósai (Giordano Bruno,Kepler, Galileo Galilei, Toscanelli) egy sor fontos felfedezést tettek. Igen jelentôs volt, hogy a tudományban ekkorra fogadta el e tudósok egy része Ptolemaiosz ókori görög tudós elméletét, aki arra a következtetésre jutott, hogy a Föld gömb alakú. A geocentrikus világképet (a Föld a világegyetem középpontja) felváltja Galilei heliocentrikus világképe (a nap a világegyetem középpontja, és minden körülötte forog, a Föld is). Toscanelli firenzei csillagász a 15. században rajzolt térképen Indiát Európától nyugatra ábrázolta A portugál hajósok fokozatosan haladtak elôre Afrika nyugati partjain. Ĺthaladtak az Egyenlítôn(1471), majd Bartolomeo Diaz elérte Afrika déli csúcsát(1478). A siker azt a reményt keltette, hogy e fok után továbbhaladva tengeren jutnak el Indiába. Királyuk emiatt adta a dél-afrikai csúcsnak a Jóreménység-fok nevet. A reményt beváltó hajós Vasco da Gama

volt: 1498-ban Afrikát körülhajózva elérte India nyugati partjait. A portugálok fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket. Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek India partjain és Délkelet-Ĺzsia más részein. A fűszereket a bennszülöttektôl potom áron szerezték be, gyakran egyszerűen kirabolták ôket. Egyes szigeteken a lakosságot is kiirtották vagy rabszolgává tették Az Indiába vezetô tengeri út megismerése óriási esemény volt a világkereskedelem történelmében. Az Újvilág felfedezése azonban a spanyol hajókon induló Kolumbusz Kristóf nevéhez fűzôdik. Spanyolország a 15 század végén lett egységes állammá Kasztíliai Izabella királynô feleségül ment Ferdinánd aragóniai trónörököshöz. Házasságukkal a két legnagyobb pireneusi állam egyesült. Kolumbusz 1492 augusztus 3-án indult el három, hajóval és október 12-én reggel lépett partra Guanahani szigetén, abban a hitben, hogy Indiában van. Kolumbusz

elsô útja nem ígérkezett üzletnek, noha Sevillába érkezése valóságos diadalmenetté nôtt. Az ünneplés a spanyol és a portugál korona között évtizedek óta folyó politikai-államhatalmi versengés miatt volt látványos. Második útjára viszont már 17 nagy hajón 1500 fônyi legénység kísérte Kolumbuszt A harmadik út eredményei pedig gigantikus hasznot sejtettek. Negyedik, utolsó hajóútján iszonyú viszontagságok között fedezte fel a panamai partvidéket. A kor utolsó nagy utazója, Fernando Magellán öt hajóból álló flottája 1519 augusztusában indult el Sevillából, illetve Sanlucar kikötôjébôl, hogy megkerülje a Földet. Magellánnak a királyi meghatalmazásra spanyol földön is jó ideig kellett várnia. Végül öt hajójával mégis elindulhatott A cél: megtalálni a közvetlen vízi utat a fűszertermô keleti szigetek és Európa között. A büszke flottából egy hajónak és 18 embernek adatott meg, hogy 1522 szeptemberében

visszaérkezhettek Sanlucar biztonságos révébe. A hajó parancsnokának újsütetű nemesi címerén majd egy földgömb rajza díszeleg, a büszke körirattal: Elsôként jártál körül engem. A megismert, majd fokozatosan meghódított Amerika történelmi idôvel mérve fiatalnak számít az óvilági három kontinenshez képest. A bennszülöttek eleinte szívesen fogadták a nemegyszer isteni eredetűnek hitt hódítókat. Mikor azonban világossá vált, hogy kincseikre törnek, fegyverrel fordultak szembe a rablókkal. A pénzszegény Európába megindult a nemesfémek áradata. A nemesércflották 1521-1600 között 16 ezer tonna ezüstöt és 200 tonna aranyat szállítottak. A hatalmas mennyiségü nemesfém beáramlása árrobbanást eredményezett Európában, mely az árak hirtelen magasra szökésében nyilvánult meg. Amerika igazi kincsei mégis azok a növények, amelyek a következô századokban terjedtek el Európában is: a kukorica, a dohány, a burgonya, a

paprika, a paradicsom, a napraforgó, a kinin, a kaucsuk, a kakaó, és a vanília. Az indiánokat a bányákban, illetve az ültetvényeken dolgoztatták. Amikor erre fizikailag gyengének bizonyultak, a rabszolga-kereskedôk Afrikából néger rabszolgákat hoztak be. A rabszolgák szállítása az atlanti forgalom jelentôs tétele lett. Spanyolországból a nemesfém Németalföldre áramlott, azokat gazdagította, mert a spanyolok nem termeltek, ezért kénytelenek voltak külföldi árut vásárolni. Ezért Spanyolországban nem alakultak ki a tôkés termelés feltételei, viszont ezért fejlôdött Németalföd hihetetlen gyorsasággal. Magyarország 1.oldal két-, majd háromrészre szakadása I. Előzmények (a mohácsi csata): 1516-ban meghalt II. Ulászló (1490-1516) és őt fia, II Lajos (1516-1526) követte a trónon. I. (Törvényhozó) Szulejmán békét ajánlott, de ezt a Jagellók visszautasították, mivel bíztak abban, hogy családi kapcsolataik révén

támogatást kapnak. II Lajos feleségül vette Habsburg Máriát. Lajos nővére, Anna pedig feleségül ment Habsburg Ferdinándhoz. Szinte egész Európa a Habsburgok ellen volt. I Ferenc, francia király a török szultánnal szövetkezett. 1526 májusában a pápa, Velence és Milánó létrehozta a Habsburg-ellenes cognaci (konyaki) ligát. 1521-ben a török támadásban elesett Nándorfehérvár, Zimony és Szabács, így az ország sorsa hadászatilag megpecsételődött. 1526-ban Szulejmán serege átkelt a Száván. A magyar határvédelmet kezdetben Tomori Pál kalocsai érsek néhány száz embere képviselte. II Lajos július második felében indult el a tolnai gyülekezőhelyre Augusztus elején általános felkelést hirdetett. Körülhordoztatta a véres kardot, felfegyvereztette a jobbágyságot. Mohácson a király haditanácsot tartott A magyar sereg 25 ezer főnyi volt. A parancsnok Tomori Pál és Szapolyai György lett 1526. augusztus 29-én a két magyar vezér

hadrendbe állította a sereget (A sereg 1 mérföldnyire volt Mohácstól és fél mérföldnyire a Dunától. Csak egy mocsár volt a Duna és e terület közt.) A török sereg egy domb mögött, Földvárnál táborozott Kevéssel napfelkelte után állt fel a magyar sereg. A török csak délután indult meg a domb előtti völgyből. A mieink összpontosított nehéz lovasrohammal akarták kimozdítani az ellenséget a helyéről. A jobbszárny sikeres volt, de a balszárny visszapattantí a törökökről és megfutamodott. Másfél-két óra alatt döntő vereséget szenvedtünk. Kb 15 ezer ember esett el A menekülő II. Lajos a Csele-patakba fúlt Szulejmán nem tudta ezt, ezért cseltől tartott. A főerőkre várt, majd bevonult Budára Szulejmán végigpusztította a Dunántúlt és a DunaíTisza-közét. Október 12-én kivonult Magyarországról, de a szerémségi várakat helyőrséggel rakta meg. II. Magyarország két-, majd háromrészre szakadása: Az erők

egyesítése a török kivonulása után sem történt meg. A királyné, Habsburg Mária a vereség hírére udvarával együtt Pozsonyba menekült. Szapolyai János erdélyi vajda -a legnagyobb érintetlen hadsereg ura- a Tiszántúlról figyelte az eseményeket. A nemességet megtévesztette a török visszavonulása, s elsősorban a királyválasztás érdekelte őket. A székesfehérvári országgyűlés 1526 november 10-én az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva1 a leggazdagabb főurat, Szapolyai Jánost választották királlyá. János király sokoldalú, több nyelven beszélő, művelt férfi volt. Hasonló gazdagságot csak a Hunyadi család mondhatott magáénak egykor. Szapolyai erejét növelte a vajdai méltósággal járó három erdályi vár (Déva, Görgény, Törcsvár), valamint néhány, zálogjogon birtokolt jószág. Magyarországnak ebben az időben ő a legnagyobb hatalmú politikusa.

Megjegyzés [K1]: 1. oldal Magyarország 2.oldal két-, majd háromrészre szakadása Az 1505-ös rákosi országgyűlésen kimondták: ha Ulászló fiúörökös nélkül hal meg, csak magyart fognak királlyá választani. 1 A nagybirtokosok és főpapok zöme elesett a mohácsi csatában (Habsburg-pártiak voltak). Akik életben maradtak, azok december 17-én Pozsonyban trónra emelték Habsburg (I.) Ferdinándot (1526-1564) Hívei abban reménykedtek, hogy támogatást kapnak a török ellen. Ferdinándot bátyja, V Károly támogatta Azt senki sem gondolta, hogy a császár és a francia király között folyó, meg-megújuló küzdelem gyakran igénybe veszi Ferdinánd tartományainak erejét. Az ország nagy része még sértetlen és látszatra szabad volt. A törökök –csak- az ország egynegyedét dúlták fel.Azt azonban mindenki sejtette, hogy sorsa elsősorban a két szomszédos nagyhatalom közötti erőviszonyoktól függ. Szapolyai többször is próbált

egyezkedni Ferdinánddal, de ő mindig kitérő válaszokat adott. 1527-ben aztán V Károly 10 ezer zsoldost adott Ferdinándnak, aki gy könnyen kiszorította Szapolyait az országból. János király Lengyelországból kért segítséget a szultántól. Ferdinánd pedig a szultántól várta az elismerését, mint király Mivel a török a Habsburgokat tekintette fő ellenségének, Szapolyait támogatta. 1529-ben Szulejmán 200 ezres sereg élén vette vissza Budát, majd Bécs alá vonult, ám a város ellenállt, így -az őszi esőzések miatt- a török sereg visszavonult. Ferdinánd visszahódította az egész Észak-Dunántúlt, kivéve Esztergomot. A többi részen azonban I. János maradt az úr Az ország kétfelé szakadt Mind a két király idegen támogatással akarta megtartani a hatalmát. Az anarchiát2 növelte az urak állandó pártváltása. 1532 tavaszán I. Szulejmán ismét Bécs ellen indult Az előrenyomulás csak Kőszeg alatt torpant meg. Jurisics Miklós,

a Habsburgok kipróbált híve védte a várat mintegy 1000 főnyi, zömmel menekült parasztember élén. Bár augusztus 5-étől 28-áig hősiesen védték a várat, Jurisics végül jobbnak látta kiegyezni a törökkel. (A falakra lófarkas zászló került, de a vár a kapitány maradt.) Mire azonban a török Bécsújhelyhez ért, csaknem 90 ezres német had várta őket. A szultán -hátország nélkül- nem vállalta a döntő csatát, ezért hazavonult. A császári sereg pedig feloszlott, mielőtt átlépte volna Magyarország határát. A császár nem akart belebocsátkozni egy feleslegesnek látszó harcba. Ferdinánd hívei csalódtak Az országban tovább folytatódtak a pártharcok. Ferdinánd és Szapolyai belátta, hogy nem tudja legyőzni a másikat, így 1538-ban megkötötték a várnai békét. Megállapodtak, hogy Szapolyai halála után Ferdinánd lesz a király az egész ország felett még akkor is, ha Szapolyainak örököse születne. A két szerződő fél

egyike sem gondolta komolyan a megállapodást. I. János feleségül vette Jagelló Izabella lengyel királylányt Fia született, János Zsigmond. Kéthetes volt, mikor meghalt az apja Szapolyai -halála előtt- megeskette híveit, hogy támogatják és trónra emelik fiát. György baráti lett János Zsigmond gyámja. A szultán elismerte, mint magyar királyt 1541-ben Ferdinánd Buda ellen indult, hogy átvegye az országot. Fráter György a töröktől kért támogatást. A sereg azonban aggasztóan nagy volt 1541augusztus 29-én a szultán a sátorába hívta a kis királyt. Ezalatt a janicsárok kardcsapás nélkül megszállták Budát. Magyarország 3.oldal 2 anarchia:fejetlenség, két-, majd háromrészre szakadása zűrzavar A szultán a Duna menti területet és a Duna-Tisza-közét birodalma részévé tette. Elrendelte, hogy Izabella királyné fiával és annak gyámjával Lippára

költözzék. Évi 10 ezer forint adó fejében a Tiszántúl és Erdély tartozott uralmuk alá. A Felvidék, a Dunántúl nyugati megyéi, valamint Horvátország és Szlavónia a Habsburgok kezén maradt. Magyarország három részre szakadt A következő évtizedben a török tovább terjeszkedett az ország középső területein. A királyi Magyarország a Habsburg Birodalom része lett. I. Ferdinánd osztrák mintára kormányszékeket, azaz központi hivatalokat szer-vezett. A helytartóság főként a közigazgatást intézte A gazdasági ügyeket irányító magyar kamarát a bécsi udvari kamarának rendelte alá. A magyarországi rendek kiszorultak a legfontosabb ügyek irányításából az országgyűlések elvesztették régi jelentőségüket. Feladatuk az adók megszavazása maradt A sérelmeket el sem mondhatták, mert berekesztették az országgyűlést. A rendek a központi kormányzatból való kiszorulásukért a nemesi vármegyék növekvő önállóságában

kerestek kárpótlást. Elviselték háttérbeszorulásukat, sérelmeiket, mert a törökkel szemben rászorultak a Habsburg-hatalomra. A maradék Mo.-ból befolyó mintegy 200 ezer forintos bevétel ugyanis messze nem fedezte a védelem költségeit. A hiányt a birodalomból érkező segély pótolta A XVI. sz második felében alakult ki az Erdélyi Fejedelemség Megszervezése Fráter György nevéhez fűződik. Megjegyzés [K2]: 3. oldal Megjegyzés [K3]: 3. oldal Sárközy Enikõ IV.D Erdély kialakulása - A mohácsi csata után, a székesfehérvári országgyûlés nov. 10-én (az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva) a leggazdagabb fõurat, Szapolyai Jánost (1526-1540) választotta királlyá. A Habsburg-párti nagybirtokosok dec. 17-én Pozsonyban Habsburg (I) Ferdinándot (1526-1564) emelték a trónra. 1529-re Ferdinánd kezében volt Esztergom kivételével az egész Észak-Dunántúl, másutt viszont I. János maradt az úr Az ország két részre szakadt -

1538-ban Ferdinánd és Szapolyai Váradon békét kötöttek. Megállpodtak abban, hogy Szapolyai halála után az egész ország Ferdinánd jogara alatt egyesül, még akkor is ha közben Szapolyainak örököse születnék. I János közben feleségül vette Jagelló Izabella lengyel királylányt Egy évre rá fia született (János Zsigmond). 1540 nyarán meghalt I János, a kéthetes II Jánost gyámja, Fráter György vezetésével királlyá koronázták. - 1541-ben I. Ferdinánd csapatai élén Magyarországra érkezett, hogy a váradi megállapodás szerint egyedül vegye kezébe a hatalmat. Fráter György a török támogatását kérte A szultán serege vereséget mért a németekre, majd Budára érkezett, ahol a “várnézõbe” induló janicsárok kardcsapás nélkül szállták meg a várat (1541. augusztus 29) A szultán a Duna menti területet birodalma részévé tette. Elrendelte, hogy Izabella királyné fiával, II Jánossal és Fráter Györggyel Lippára

költözzék. Évi 10 ezer aranyforint adó fejében a Tiszántúl és Erdély fölött rendelkezhettek A Felvidék, a Dunántúl nyugati része, Horvátország és Szlavónia a Habsburgok kezén maradt. Magyarország három részre szakadt. - A XVI. század második felében kialakult az Erdélyi Fejedelemség, létrehozása Fráter György nevéhez fûzõdik. A barát élete végéig azon fáradozott, hogy Erdélyt és a Királyi Magyarországot egyesítse, s így ûzze ki a törököt az országból. - Erdély uralkodója névlegesen János Zsigmond volt, de a politikai irányítást Fráter György tartotta a kezében. Az egész országrész pedig a szultán hûbérbirtokát képezte Ezzel együtt járt, hogy külpolitikáját a Porta irányította, de a belsõ ügyek intézésében önálló maradt. - 1551-ben György barát, aki egyesítési terveirõl nem mondott le, megfelelõ kárpótlás fejében lemondatta a trónról, Izabellát és II. Jánost és Habsburg katonaságot

hívott Erdélybe - 1551 szeptemberében I. Ferdinánd erdélyi vajda címmel ruházta fel Fráter Györgyöt A török nyomban támadásba lendült. A németek nem bíztak György barát hûségében, ezért Ferdinánd csapatainak vezére, Castaldo (december 17-én) alvinci kastélyában meggyilkoltatta. A császári sereg ezután sem tudta megtatrani Erdélyt. A sok áldozatot kívánó harc után a rendek visszahívták Izabellát és János Zsigmondot. - 1556-ban I. Szulejmán elismerte János Zsigmondot Magyarország és Erdély királyának - I. János halála után az erdélyi rendek Báthory István partiumi nagybirtokost választották fejedelemmé (1571-86). Báthory fölesküdött a Habsburg-uralomra, ám a töröknek is megküldte a 10 ezer arany adót. Legfõbb törekvése az volt, hogy nyugalmat szerezzen Erdélynek Mikor lengyel (1576) királlyá választották, rájuk támaszkodva akarta kiszorítani az Erdély földjén marakodókat. Ebben megakadályozta korai

halála, de politikai koncepciója tovább élt: az országot Erdélybôl kiindulva kell egyesíteni. - 1595 tavaszán Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem (1588-1602) -nagybátyja , Bocskai István ösztönzésére- bekapcsolódott a törökellenes harcokba (tizenötéves háború). Serege a visszavonuló török sereg fölött Gyurgyevónál nagy gyõzelmet aratott. Azonban 1596-ban a külföldi zsoldosokkal védett Eger vára megadta magát, Kanizsa is török kézre került. A legnagyobb ütközetben, Mezôkeresztesnél is a török gyõzött az egyesült császári-erdélyi seregeken. - Zsigmond fejedejem többször lemondott és visszatért tisztségébe. 1602-ben végsô lemondása után Básta császári generális lett Erdély kormányzója, aki azt vallotta: "vesszõvel kell kormányozni". Aki tudott a törökhöz menekült - A 15 éves háború csak szenvedést hozott. Az ország népét óriási adók és a császári seregek garázdálkodásai sújtották. A

Habsburgok koholt vádak alapján hûtlenségi pereket zúdítottak a magyar fônemesek nyakába (többnyire fej- és jószágvesztéssel végzõdtek). Érlelôdött a fegyveres ellenállás gondolata. - Az események akkor vettek döntõ fordulatot, amikor Bocskai Istvánt, Erdély leghatalkmasabb urát is Habsburg támadás érte. Amikor Belgiojoso gróf ostromolni kezdte bihari várát megnyerte magának a hajdúkat (földönfutóvá szegényült kisnemesek, foglalkozás nélküli marhahajtók, szökött jobbágyok) és ellenállt. - 1604-ben Bocskai 2-3 ezer fõnyi seregével Álmosd és Diószeg között szétverte a császári hadakat. Kassával együtt a Felvidék jó része befolyása alá került - 1605-ben elfoglalta az egész Felvidéket, birtokba vette Erdélyt. A szerencsi országgyûlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta. - A török szultán arannyal és drágakõvel kirakott koronát küldött Bocskainak, de õ nem fogadta el, elkerülte, hogy

országa török védnökség alá kerüljön. - Az 1606-os bécsi béke vallásszabadságot adott a protestánsoknak, a kormányzat élére nádort állított, megerõsítette a rendi alkotmányt, elismerte Erdély függetlenségét és a szabad fejedelemválasztás jogát. Bocskai a hajdúkat letelepítette birtokaira és felmentette õket az állami és földesúri szolgáltatások alól. Nemesi címet adományozott nekik a haza mindenkori védelmezése fejében. - Közvetítésével a bécsi udvar és a török porta megkötötte a 15 éves háborút lezáró zsitvatoroki békét. - 1607-ben az erdélyi országgyûlés Rákóczi Zsigmondot választotta fejedelemmé, aki egy év múlva lemondott. - 1608-ban Báthory Gábor, szerezte meg a fejedelemséget. Erõszakos politikája, botrányos élete ingerelte a nemességet. A hajdúk árulónak tartva megölték Erdély aranykora és bukása Báthory halála után az erdélyi rendek Bethlen Gábort (1613-1629) emelték a fejedelemi

székbe. Minden eszközt felhasznált az ország újraegyesítésére. Felmérte azonban azt is, hogy a török még jelentõs erõt képvisel, így válllalta a Portától valü függõséget. Bethlen Gábor erõs kézzel, rövid idõ alatt rendet teremtett. A értelmetlenül szétosztott javak visszavételével jelentõsen megnövelte birtokait. A nagyobb mennyiségben kivitelre kerülõ cikkekre –higany, méz, viasz, marha– állami monopóliumot vezetett be. Gondja volt az ipar fejlesztésére is Külföldi mesterembereket telepített az országba. Az erdélyi bányamûvelés emelésére bányászokat hozatott Szervezõmunkájának köszönhetõen megnõttek Erdély bevételei. Jövedelme félmillió arany körül mozgott, ennek jó részét állandó hadsereg fenntartására fordította. (Tulajdonképpen merkantilista gazdaságpolitikát folytatott.) Bethlen Gábor az állam irányításában háttérbe szorította a rendeket, megerõsítette a fejedelmi hatalmat. A fejedelmi

birtokokra és az állandó hadseregre támaszkodott Továbbra is megmaradtak az államhatalom rendi szervei, de alig korlátozták a fejedelem hatalmát. A közigazgatás minden szála a fejedelem kezében futott össze. Bethlen támogatta a társadalom középrétegeit és védelmezte a jobbágyokat. A mezõvárosoknak egész sor kiváltságot adott A fejedelem kézben tartotta az európai politikába kapcsolódó erdélyi diplomáciát. Az 1618-ban meginduló harmincéves háborúban a független magyar állam visszaállításának lehetõségét látta meg. Csatlakozott az új cseh királyhoz Pfalzi Frigyeshez, és a vele szövetkezett osztrák rendekhez A Porta engedélyével 1619 szeptemberében megindult Felsõ-Magyarország felé. Csapatai elfoglalták Kassát, 1620 augusztusában a besztercebányai országgyûlés megválasztotta Bethlent, Magyarország királyának. (Nem koronáztatta meg magát) Az õszi hadjáratában elfoglalta az egész Dunántúlt. Nagyobb adókat vetett

ki, mint a császár A fõurak jórésze elpártolt tõle A magyarországi rendek kiegyeztek a császárral. A külsõ segítség is hiányzott A sokféle gond és kudarc 1621-ben kényszerítette Bethlent, hogy Nikolsburgban békét kössön, II. Ferdinánddal Magyarországi foglalásai jelentõs részét visszaadta, de 7 vármegyét és birodalmi hercegi címet kapott. Bethlen Gábor pártfogolta a tudományt és a mûvészetet Bõkezûen támogatta a tehetséges fiatalokat, a jobbágyi származásúakat is, hogy külföldi egyetemeken végezhessék tanulmányaikat. Bethlen Gyulafehérvárott protestáns fõiskolát alapított, gazdag könyvtárat hozott létre. Az építészet és iparmûvészet területén nagyon igényes volt. Szerette a zenét Õ vezette be az olasz balett és opera elõadásait. Bethlen uralmának rövid 16 esztendejét Erdély aranykorának szokták nevezni Neki sikerült központi kormányzattal megmenteni gazdaságilag és kulturálisan fejleszteni. Utóda,

I. Rákóczi György (1630-48) belsõ hatalma megerõsítésére birtokait növelte Rákóczi György is bekapcsolódott a 30 éves háborúba. Az 1645 decemberében aláírt linzi béke, az 1606-os bécsi béke és az 1608-as törvények alapján kiterjesztette a protestánsok vallásszabadságát. A nikolsburgi békében megjelölt 7 vármegyét ismét Erdélyhez csatolták. Amikor I Rákóczi György meghalt (1648), fiára a lengyel trón elfoglalásának tervét hagyta. II Rákóczi György uralmának idejére (1648-60) a XVII. század második felére jelentõsen megváltoztak az Erdélyi Fejedelemség lehetõségeit befolyásoló európai viszonyok. Nemcsak a harmincéves háború zárult le, hanem ideiglenesen a Török Birodalom is erõre kapott. II Rákóczi Györgybõl hiányzott apja megfontoltsága. 1657-ben a svéd király szövetségeseként (30 ezer fõs seregével) betört Lengyelországba. A szultán ellene küldte a krími tatárokat, akik seregét foglyul ejtették A

fejedelem Erdély földjén esett el. A tatár és a török katonák végigpusztították a békeidõben meggazdagodott Erdélyt. A rövid ideig uralkodó Barcsai Ákos és Kemény János után, Apafi Mihály fejedelemsége alatt tovább nõtt Erdélynek a Portától való függése. II. Rákóczi Ferenc 1.Küzdelem a Habsburg abszolutizmus ellen A törökökkel szembeni tehetetlenség miatt Wesselényi Ferenc nádor vezetésével rendi szervezkedés indult. Wesselényi halála után Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc állt a mozgalom élére. Kezdetben a franciák, később a szultán segítségével kívántak küzdeni. A töröktől való külpolitikai függés mellett szabad királyválasztást akartak, és lengyel mintájú ### respublikát### szerettek volna életre hívni. Zrínyi Péter 1670-ben fegyveres felkelésre szólította fel birtokainak jobbágyait. A Felvidéken pedig I. Rákóczi Ferenc ellenzéki mozgalommá szélesítette a megyék vallási szervezkedését.

Sereget gyűjtött, több császári tisztet fogságba ejtett, s katonái győztek a mozgalom egyetlen fegyveres harcában. A nemesek fegyveres felkelését azonban néhány hét alatt leverték. A bécsi udvarban a megtorlás mellett döntöttek. Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc feje porba hullt, I. Rákóczi Ferenc életét anyja, Báthory Zsófia alkudta ki az udvarnál, súlyos váltságpénz ellenében. A felszámolt Wesselényi-mozgalom életben maradt résztvevői közül sokan Erdélybe menekültek. A hontalanságba szorult nemesek, a császári szolgálatból elbocsátott végváriak, az üldözött protestánsok, szökött jobbágyok ### vagy ahogyan ők nevezték magukat: a bujdosók alkották a meginduló függetlenségi harcok bázisát. 1678-ban Thököly Imre állt a mozgalom élére, s megkezdte hadműveleteit a kelet-magyarországi Habsburg seregek ellen. A Thököly vezette had 1678-ban rövid idő alatt elfoglalta a felvidéki bányavárosokat. A

kurucok felvidéki sikerei hatására I Lipót 1681-ben lemondott a nyílt abszolutizmusról. A soproni országgyűlésen visszaállították a rendi alkotmányt, és nádort is választottak. 2. A török kiűzése és következményei Amikor a bajor, szász, burgundi, frank és sváb zsoldoskatonákkal bővült 60 ezer fős császári haderő ### Lotharingiai Károly fővezérsége alatt ### 1686 nyarán a budai vár ostromára készült, már sejteni lehetett: a régen várt győzelemnek ára lesz. Igaz, az ostrom sikerében nem kis része volt a harcedzett végvári katonáknak, a hajdúknak és a huszároknak. A 15 ezer fős magyar részvétel azonban nem feledtethette, hogy a győzelem mindenekelőtt I. Lipót császárnak és szövetségeseinek köszönhető A magyar nemesség joggal tarthatott attól, hogy a nagy anyagi és emberi áldozatok árán, hosszú éveken át folytatandó felszabadító háborúért Bécs majd benyújtja a számlát és megpróbálja győzelmét a

magyar rendiség visszaszorítására, az uralkodói hatalom megerősítésére felhasználni. Ez utóbbi Magyarország számára azt jelentette volna, hogy az 1620-ban elbukott Csehország szomorú sorsára jutva végképp elveszti alkotmányos önállóságát. ###1### A félelmek eleinte nem látszottak alaptalannak. Alig hullottak le a török hadijelvények Buda bástyáiról, Bécsben már teljes erővel megindult a készülődés a török alól felszabadult országrészek újrarendezésére. Sorra készültek a tervek a török kiverése utáni legfontosabb teendőkről. Az 1687-ben összeült országgyűlés résztvevői örök hálájukat fejezték ki az uralkodócsaládnak afelett érzett örömében, hogy visszanyerte Esztergomot, Érsekújvárat és Budát, s törvénybe iktatta a Habsburg ház fiúörököseinek trónutódlási jogát is,lemondva ezzel a szabad királyválasztásról. Mindez azonban önmagában még nem biztosította volna a trónöröklés zavartalan

rendjét, ha továbbra is érvényben marad az Aranybulla ellenállási záradéka. Az országgyűlésen ezért ezt eltörölték A felszabadító háború Buda visszafoglalása után még tíz évig tartott. 1697-ben Savoyai Jenő birodalmi fővezér, a legtehetségesebb császári katona Zentánál nagy győzelmet aratott a törökök felett. Az 1699-ben megkötött karlócai béke értelmében a ### Temesköz kivételével ### az egész ország felszabadult a másfélszázados török elnyomás alól. A felszabadulás feletti örömbe hamarosan egyre több keserűség vegyült. A Szent Liga hadai Habsburg-vezetéssel űzték ki a törököket. Hiába ontották vérüket a magyar hajdúk, Thököly átállt katonái, Magyarország formailag nem volt tagja a Ligának. További árat kellett fizetnünk a török kiűzéséért. A Bécsi haditanács a szövetséges hadsereg eltartási költségének 70%-át a parasztokra rótta. A császári tisztek a parasztokat megnyomorító porciók

behajtásán kívül tovább raboltak. I. Lipót a magyar kormányszerveket semmibe véve önkényesen uralkodott a császári katonasággal megrakott országban. Erdélyt pedig továbbra is Magyarországtól elválasztva, közvetlenül az udvarnak alárendelve kormányozta. Az ekkor felállított újszerzeményi bizottság azoktól a földesuraktól, akiknek birtokaik a töröktől visszahódított területeken feküdtek, tulajdonjogot igazoló oklevelet, s ha ez megvolt, a birtok értékének 10%-át kitevő, úgynevezett fegyverváltságot követelt. 3. II Rákóczi Ferenc ### Az úr engem eszközül használa, hogy fölébresszem a magyarok keblében a szabadságnak szerelmét.### ### írta IIRákóczi Ferenc Emlékirataiban Ez a kötelességtudat végigkísérte egész életében. A Rákóczi családban a Habsburgok elleni harcnak régi hagyománya volt. Ezt látta édesanyjától, Zrínyi Ilonától, és nevelőapjától, Thököly Imrétől is. A Thököly-felkelés leverése

után a 12 éves ll. Rákóczi Ferencet elszakították anyjától, jezsuiták tanították és a császár feltétlen hívévé akarták nevelni. Rákóczi már 1700-ban kereste a kapcsolatot a francia királlyal, vele akart szövetkezni a Habsburgok ellen, akik Buda visszafoglalása után megszállták Magyarországot. Rákóczit elárulták, és 1701-ben letartóztatták. Felesége (Sarolta Amália) segítségével sikerült megszöknie, Lengyelországba, Brezánba menekült. 4. A Rákóczi-szabadságharc előzményei: A hegyaljai felkelés ###2### Esze Tamás tarpai jobbágy és Kiss Albert egykori kuruc hadnagy a nagybányai hegyek lakosságát Thököly Imre hűségére szólítva 1695 szeptemberében felkelést készítettek elő. Szervezkedésüket egy esztendő múltán a szomszédos Bereg megyében már 200 főnyi csapattal folytatták, melynek eredménye az 1697 júliusában a Hegyalján kirobbant felkelés lett. Esze Tamást és társait ugyan az esztendő tavaszán

Károlyi Sándor báró elfogatta, a Tokaji Ferenc vezette kurucok azonban Tokaj és Sárospatak bevétele után augusztus elejei fegyverletételükig harcoltak az ellenük rendelt altábornagy csapatai ellen. Külpolitika A Spanyol udvarban mindenki gyászra készült. Várták, mikor oltja ki a halálos kór II. Károly spanyol király életét A király halálán nagy tűz gyúlhat: háború, hiszen nincs örököse. Rokonság révén pedig a francia király családjára, s a bécsi Habsburgokra egyaránt szállhat a korona. A haldokló végakaratát pedig vagy az egyik, vagy a másik tekinti majd érvénytelennek. A spanyol örökség nagyot billenthet az európai hatalmi viszonyok mérlegén. II Károly október 3-án úgy végrendelkezett, hogy XIV Lajos unokáját, Anjou Fülöp herceget teszi meg örökösévé. II. Károly halála után kitört az örökösödési háború A spanyol trónért vívott harc szövetségbe vonta XIV. Lajos ellen Angliát, Hollandiát, valamint az

osztrák Habsburgokat. Az ország a végsőkig kimerült, bár a teljes katonai összeomlást elkerülte, mivel az angolok 1711-ben kiléptek a háborúból. Rákóczi börtönbe vetése és szökése A spanyol király 1700. november 1-én hunyta le a szemét II Rákóczi Ferenc ezen a napon levelet írt XIV. Lajos francia királynak az általános elégedetlenségről és terveiről Az egyik császári tiszt, Longueval, francia születésű révén, éppen hazaindult családjához, Franciaországba. Rákóczi ismerte, megbízott benne, s vele küldte el a levelet Longueval azonban egyenesen Bécsbe, a császári palotába vitte az írást. I Lipót éppen aznap vadászott. Amint megtudta, hogy kezükben a bizonyíték a leggazdagabb magyar főúr hűtlenségéről, bölcsnek tartotta tanácsosai véleményét elfogadni: államérdekből egyenlőre hagyni kell az összeesküvés kibontakozását. A következő év tavaszán majd lecsapnak rájuk. II. Rákóczi Ferencet egy áprilisi

éjszakán nagysárosi kastélyából beteg felesége mellől hurcolták rabságba a császár zsoldosai, s megerősített őrséggel vitték Bécsújhelyre. Abba a börtönbe került, ahol korábban nagyapja, Zrínyi Péter is raboskodott kivégzése előtt. A vádiratot Hocher udvari tanácsos készítette el Rákóczi ellen. Eszerint felségárulás bűnébe esett. Büntetése: vérpad A börtönből azonban sikerült megszöknie Egyenlőre a galíciai Brezán várában rejtőzködve francia várépítő mérnöknek mondta magát. Távollétében a császári bíróság fej- és jószágvesztésre ítélte 5. A szabadságharc menete ###3### Amikor Rákóczit a tiszaháti felkelők küldöttei Brezánban felkeresték, elhatározta, hogy a felkelők élére áll. Zászlóin ez a felirat állt: "Pro patria et libertate" (A hazáért és a szabadságért). 1703 májusában megkezdődött a tiszaháti felkelés. Rákóczi kiáltványt bocsátott ki, melyben fegyverbe

szólított minden oszáglakost, nemest és nemtelent egyaránt. Esze Tamás ezzel a kiáltvánnyal és Rákóczi sereggyűjtő felhatalmazásával tért vissza az országba. Rákóczi és Bercsényi pedig még a határon túl próbált fegyvert, hadsereget és pénzt szerezni. A tiszaháti felkelés június 7-én vereséget szenvedett a Károlyi Sándor vezette vármegyei csapatoktól és a császári katonaságtól Dolhánál. Rákóczi 1703 június 16-án érkezett Magyarországra. Megdöbben a felkelők siralmas állapotán Számuk jóval kisebb a reméltnél, felszerelésük rossz, harcértékük csekély. A csalódás egyébként kölcsönös. A felkelők várakozásai ellenére Rákóczi nem hoz magával külföldi hadsereget A rosszul felfegyverzett, fegyelmezetlen kuruc csapatokból Rákóczi hadsereget szervezett. A főurak közül Bercsényi Miklós támogatta a legeredményesebben 1704-ben kiáltványt intézett "a világ valamennyi fejedelméhez és népéhez",

melyben megmagyarázta a felkelés okát és célját. Rákóczi bejövetelének hírére a felkelők száma több ezerre növekszik. Fél év elteltével a szabadságharc hadserege elfoglalta és ellenőrzése alá vonta Magyarország gazdaságilag és katonailag fontos helyeit. A sikerek hatására a nemesség egy része és a hajdúvárosok Rákóczi hűségére esküdtek. Köztük volt a Bécsben mellőzött Károlyi Sándor báró is. A sikerek külső feltétele a kedvező nemzetközi helyzet volt: a spanyol örökösödési háború elvonta az országból az itt állomásozó császári seregek jelentős részét. XIV. Lajos francia király elismerte Rákóczit az erdélyi trón jogos örökösének, harcát havi 10 ezer tallérral támogatta. Károlyi Sándor átkelt a morván és bevette a Bécs védelmére épült sáncokat. Amikor egyes csapatok Bécs alá jutottak, azt tervezték, hogy egyesülnek az örökösödési háborúban az osztrákok ellen küzdő franciákkal, de

azok Höchst###dtnél (höhstett) vereséget szenvedtek a császári seregtől. 1704 végén a kurucok vereséget szenvedtek Nagyszombatnál. Az 1705-ös esztendő legjelentősebb eseménye a Széchényben megtartott országgyűlés, ahol a rendek Rákóczit vezérlő fejedelmmé választották, s elfogadták az erdélyi ### magyar konföderáció alapokmányát. Ugyanitt került sor a fejedelem mellett működő kormányzótestület megújítására is. Az Udvari Tanácsot 24 tagú szenátus váltotta föl, amelynek tagjait a rendek jelöltjei közül Rákóczi nevezte ki. 1705 végén a kuruc sereg a Szamos völgyében a zsibói szorosban vereséget szenvedett. A dunántúli offenzíva viszont jelentős eredményeket hozott: Dunaföldvártól Fehérváron, Simontornyán át Kőszegig, Sopronig felszabadult az országrész. Az 1706-os őszi hadjáratban Erdélyből is kiverték a császáriakat. A legnagyobb gondot a pénzügyi fedezet hiánya okozta. A bányák, vámok, a fejedelmi

birtokok jövedelme kevésnek bizonyult. A fejedelem a hiány pótlására rézpénzt veretett. A később alkalmazott általános adórendszer azonos elv szerint terhelt mindenkit A jobbágyokon és a nemeseken kívül az állami birtokokra és a kuruc generálisok ### köztük Rákóczi és Bercsényi ### jövedelmeire is kivetették. ###4### 1707-re csaknem az egész ország a kurucok kezén volt. Áprilisban a marosvásárhelyi országgyűlés ll.Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé választotta Májusban pedig Ónodon ült össze az országgyűlés. A Rákóczi által bevezetett rézpénzt 60%-kal leértékelték. Itt került sor az általános adózás törvénybe iktatására A legnagyobb horderejű döntés a Habsburg ház trónfosztása volt. 1708-ban a fejedelem 15 ezer fős serege súlyos vereséget szenvedett Trencsénnél a jóval kisebb, de szervezettebb császáriaktól. Mintegy 3 ezren meghaltak, a maradék pedig szétoszlott. 1708 után a kuruc seregek

állandó védekezésre szorultak Az utolsó jelentős csatát Romhánynál vívták 1710 januárjában, de a bizonytalan kimenetelű harc katonai előnyeit nem tudták kihasználni. A küzdelem oda szorult vissza, ahonnan 1703-ban elindult. Egyetlen kiút maradt: a Béccsel való megegyezés Rákóczi 1711 elején tejhatalmat adott Károlyi Sándornak, és a béketárgyalások vezetését is rábízta. Ezután Lengyelországba ment, hogy tárgyaljon az orosz cárral. A Szatmárra összehívott utolsó kuruc országgyűlés elfogadta a békeföltételeket. Rákóczi eközben Lengyelországból kiáltványában a harc folytatására szólított, de fölhívása nem érkezett meg. Április 30-án a kuruc sereg Szatmár közelében a majtényi síkon letette a fegyvert. Másnap Nagykárolyban a nemesség képviselői és a főtisztek aláírták a szatmári béke szövegét. Ezzel a Rákóczi-szabadságharc véget ért 6. A szabadságharc után Rákóczi soha többé nem látta viszont

szeretett hazáját. A szabadságharcot lezáró szatmári béke három hét gondolkodási időt adott a fejedelemnek: ha leteszi a hűségesküt, várait kivéve valamennyi birtokát visszakapja. Rákóczi azonban élesen különválasztotta az országot és a saját személyét érintő kérdéseket. Egyetlen dologhoz ragaszkodott: az Erdély fejedelme címhez. " soha nem lehetek olyan gyönge, hogy a rendek kívánsága ellenére, becsületemet és esküvésemet megtagadva lemondjak és ezzel méltatlannak bizonyuljak a fejedelemségre, mely minden bizodalmát belém vetette, és szabad, törvényes választással ruházta rám méltóságomat" - írta 1706-ban XIV.Lajos francia királynak Először Varsóban az orosz cárral, I.(Nagy) Péterrel, majd Franciaországban tárgyalt - de eredménytelenül. 1720-ban Törökországban telepedett le bujdosótársaival együtt Tizenöt éven át élt török földön, mindig reménykedve abban, hogy egyszer viszontláthatja

hazáját. Az országgyűlés 1906-ban törölte el az 1715-ben megszavazott törvénynek ll. Rákóczi Ferencet és társait meggyalázó szakaszát, majd ez év októberében hazahozták Rákóczi hamvait, s országos ünnepség keretében a kassai dómban (Szent Erzsébet-székesegyház) helyezték el. ###5### Magyarország újjáépítése és beilleszkedése a Habsburg birodalomba 1. Magyarország újjáépítése XVIII. század elejére a magyarok száma felére, kb 2 millióra csökkent A lakatlan tájak benépesítése a török kiûzésével azonnal megindult. A bozótosok és a vadvizek visszahódításában a sûrûn lakott megyék ide áramló jobbágynépe járt az élen. A belsõ vándorlásban a magyar és a szlovák jobbágyok vettek részt. A Felvidék egyes megyéinek magyar falvai teljesen kiürültek, helyükbe északnyugatról szlovák parasztok érkeztek. Fontos szerepet játszottak a bécsi kormányzat és a nagybirtokosok szervezett telepítései. A

telepítet katolikus németek 6 évre adómentességet kaptak. A népesség növekedésének harmadik forrása a bevándorlás volt. Legnagyobb tömegben román parasztok és pásztorok jöttek. A XVII. század folyamán Magyarország benépesült, de a magyarság saját országában kissebségbe szorult, alig-alig közelíti meg számaránya az 50%-ot. A nyugati részeken szántóföldi termelés és a háromnyomásos rendszer volt. Az egykor török uralta tájakon fokról fokra nyert tért a növénytermesztés a rideg állattartás rovására. Elõbb a vad talajváltó rendszert, majd a kétnyomásos gazdálkodást alkalmazták. A XVIII. század második felére általánossá vált a szilárd telekrendszer A parasztgazdaság életét ekkor már az erõsödõ árutermelés befolyásolta. A földesúri majorság kiterjesztését eleve az árutermelés ösztönözte. Változatlanul fontos szerepe volt éppen az árutermelésben az alföldi mezõvárosok széles határában folyó

állattenyésztésnek. A kormány erõfeszítései hozzájárultak, hogy terjedt a kukorica, a burgonya és a dohány, utat tört az istállózó állattenyésztés. A céh a maga feudális szervezetével idejétmúlt, a fejlõdés akadályozója. A töröktõl visszafoglalt területeken mégis céhek alakultak újjá. A kézmûvesipar bontakozása a gazdaság lassú gyarapodását mutatja. A XVIII. század közepére a szabad földek megfogytak, a majorkodás, a földesúri árutermelés és a zselléresedés új területet kapott. A szabad munkaerõ nem hiányzott Kialakultak az elsõ manufaktúrák, ezeket többnyire a nagybirtokosok alapították. A manufaktúrák azonban az országra nem jellemzõek, csak néhány alakult, mivel Magyarországon tõkehiány volt. A manufaktúrák fejlõdését korlátozta a szûk hazai piac, a fizetõképes kereslet hiánya. A pénztõke fölhalmozása fõként a kereskedelemben megy végbe. Az 1770-es évektõl már érvényesültek a bécsi

kormányszerveknek az osztrák-cseh polgárságot védõ, a magyarországi manufaktúrákat súlytó rendszabályai. A pénztõke felhalmozása Magyarországon a XVIII század folyamán nem vált számottevõvé. A magyarországi gazdasági élet külön területe volt az európai jelentõségû bányászat (arany, ezüst, réz, só) A számos gazdasági és politikai nehézség ellenére Magyarország a XVIII. század végére elérte a kelet-közép-európai térség szintjét. 2. Magyarország a Habsburg Birodalomban A Rákóczi szabadságharc a szatmári békekötéssel ért véget. Eldõlt, hogy Magyarország újkori fejlõdése nem az újkori államiság keretei közt megy majd végbe. A Habsburg Birodalomban az örökös tartományok gazdasági fejlettsége messze elmaradt a nyugati országoké mögött. A bécsi udvar megértette, hogy a nyílt, brutális erõszak Magyarországon nem alkalmazható. A nemesség megelégedett elõjogainak biztosításával és a rendi

látszatönállósággal. A magyarországi ügyek intézésére kormányszékeket állítottak föl. A kancellária Bécsben, a pénzügyeket intézõ kamara Pozsonyban székelt. Az újjászervezett kormányszék a helytartótanács, ### 1 ### szintén Pozsonyban volt. Késõbb II József a Magyar Királyi Kamarát a Helytartótanácshoz csatolta, s az új szervezetet Pozsonyból Budára helyezte át. Nem került sor önálló magyar haditanács fölállítására. Az adók és az újoncok megszavazása a magyar országgyûlés jogköre volt. Sértette az ország érdekeit, hogy területi egységét a török kiûzése után nem állították helyre. Erdély közigazgatását mint önálló országét szervezték meg. Bécsben külön Erdélyi Udvari Kancellária irányította Erdélyt, Nagyszebenben a helytartótanácsnak megfelelõ funkciójú Gubernium (kormányzóság) mûködött. Ez irányította Erdélyt A Habsburgok 1848-ig ragaszkodtak Erdély különállásához, sõt -

ezt hangsúlyozva - 1765-ben Mária Terézia nagyfejedelemség rangjára emelte. Nagyfejedelmei a mindenkori Habsburg uralkodók lettek. A Habsburgok a katolikus egyházat hatalmuk egyik talpkövének tekintették. A protestánsok szabad vallásgyakorlatát korlátozták, a katolikus egyház hatalmát minden eszközzel növelték. Az óriási egyházi birtokok a XVIII. században keletkeztek III. Károlynak (1711-1740), I Józsefnek és I Lipótnak nem volt fiúörököse A Habsburg-család házi törvényt hozott a föntiek nõágának örökösödési jogáról. Ez a Pragmatica Sanctio, azaz törvényes szabályozás. Pragmatica Sanctiót az 1722-23-as országgyûlés elfogadta Ennek egyik elõfeltétele volt az, hogy a török kiûzése után a magyar rendek az 1687-es országgyûlésen lemondtak a szabad királyválasztási jogukról és eltörölték az Aranybulla ellenállási záradékát, s törvénybe iktatták a Habsburgok férfi ágának magyar trónöröklési jogát. III.

Károly hatalmas áldozatokat hozott, hogy a nõági örökösödést az európai hatalmakkal elfogadtassa. Halála után az osztrák örökség megszerzéséért mégis azonnal kitört a háború (1740-1748). Amikor Mária Terézia(1740-1780) Pozsonyban segítséget kért, a birodalom léte Magyarországtól függött. A rendek 35000 fõnyi haderõt állítottak ki, de elõbb alaptörvénnyé emelték a nemesi föld adómentességét. Az állam a XVIII. században Európa-szerte merkantilista tanok jegyében igyekezett serkenteni az ipar és a kereskedelem fejlõdését. A kezdetleges állapotban lévõ magyar ipar különösen rászorult volna az állam támogatására, de ez szinte kizárólag az örökös tartományok javára érvényesült. Az 1754-ben kiadott vámrendelet kettõs vámhatárt húzott. A külsõ vámhatár az egész Habsburg Birodalomból zárta ki a külföldi iparcikkeket. Egy belsõ vámhatár azonban Magyarországot és az örökös tartományokat is

elválasztotta. Az intézkedések célja az volt, hogy a birodalmon belül tartsák az olcsó magyar élelmiszert és nyersanyagot, a cseh és osztrák manufaktúráknak viszont ne legyen versenytársa. A belsõ vámhatár 1850-ig fönnmaradt, és súlyos torzulásokat okozott a magyar gazdaság szerkezetében. A magyarországi törvényhozás, kormányzás és igazságszolgáltatás szervezete. A rendi országgyûlés szervezete megmaradt, a közigazgatást és az igazságügyet megreformálták. A rendi országgyûlés mûködése. ### 2 ### szerkezete és ### 3 ### 3. A jobbágy-földesúri viszony és a Habsburg-államhatalom A jobbágyparasztság nagy tömegei áramlottak a benépesítésre váró hódoltságbeli területekre, ahol földesuraiktól kedvezményeket kaptak. A század elsõ felében a Habsburg-kormányzat terhei nehezedtek legjobban a parasztságra. Pénzben a legtöbbet a hadiadó jelentette. A nemesi megye költségeit is a parasztság háziadója

fedezte A parasztságot leginkább a katonaságnak természetben járó szolgáltatások nyomorították. A beszállásolt katonát etetni (porció), a tovább vonulót szállítani (forspont) kellett. A század elsõ nagyobb parasztmegmozdulására az állami terhek miatt került sor Békés megyében, 1735-ben. A fölkelést elnyomták, a vezetõket kerékbe törték A század közepétõl a jobbágyok elégedetlenségében növekvõ szerepet kapott a földesúri mohóság. A földesúri követelések nagy helyi eltéréseket mutattak A paraszt kilenceddel tartozott a föld minden termésébõl és az állatok szaporulatából. A robot kezdett általánossá válni A birtokosok a puszta földeket inkább a majorságokhoz csatolták. Egyre kevésbé létesítettek új telkeket Szaporodott a kicsiny földû, vagy teljesen nincstelen zsellérek száma. A parasztságnak egy vékony rétege gazdagodott. Némely gazda egynél több telket birtokolt, robotba maga helyett mást küldött

Pusztát bérelt, ahol eladásra marhát hízlalt. 1765-66-ban a Dunántúlon elszánt jobbágymozgalom bontakozott ki. A parasztok megtagadták a robotot, visszafoglalták a jogtalanul elvett földjeiket. A mozgalom alkalmat adott a Habsburg-államhatalomnak a beavatkozásra. Mária- Terézia elgondolása az volt, hogy a jobbágy-földesúri viszony rendezését az országgyûléssel is elfogadtatja. A rendek azonban hevesen tiltakoztak. 1767-ben az uralkodó a szabályozást rendeletként adta ki, majd biztosaival végrehajtatta Az urbárium (az egyházi tized és az állami adók mellett) fönntartotta a kilencedet. A munkakötelezettséget heti egy nap igás vagy két nap kézi robotban rögzítette. Az úrbérrendezés jelentõsége, hogy törvényes helyzetet teremtett a földesúr és a jobbágy között. Az alsó és középfokú oktatás rendjét szabályozó Ratio Educationis (1777) elõírta, hogy 6 és 12 éves kora között minden gyermek iskolába járjon. Kevés volt

azonban a tanító és az iskola A felvilágosult abszolutizmus az államhatalom megszilárdítása érdekében az ellentétek kiegyenlítésére törekedett 4. A jozefinizmus és felvilágosodás II. József (1780-1790) 40 évesen lett a birodalom egyedüli ura, eszményképe az egységállam volt. Az eltérõ fejlettségû, nyelvû és alkotmányú országaiból szerves egészet, korszerû birodalmat akart létrehozni. Csak abszolutisztikus eszközöket ismert Ami Magyarországot illeti, meg sem koronáztatta magát, ezért hívták kalapos királynak. A koronát a bécsi kincstárba vitte Elsõ rendeletei egyházpolitikai tárgyúak. Türelmi rendelete megengedte a protestánsok vallásgyakorlatát és hivatalviselését. II. József szándéka volt, hogy a nemesi és az egyházi birtokot megadóztatja 1785-ben kihirdették a jobbágyrendeletét, mely szerint az örökös jobbágyi állapot megszûnt, s a jobbágy névnek használatát is megtiltotta. II. József csökkentette a

megyék jelentõségét, s ezzel ismét a rendi érdekeket sértette Megyei szinten elválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól. A legnagyobb fölháborodást a német nyelv hivatalossá tétele okozta. A felvilágosodás magyar hívei II. József mögött álltak Másrészt II József támogatói között nem kevés olyan akadt, aki egy konzervatív abszolutizmus híve volt. II József egyik fõ támasza a részben plebejus származású értelmiség. A király nem törekedett arra, hogy tömegtámogatást szerezzen Rendszere nem elégítette ki sem a haladás, sem a reakció híveit, zsákutcába jutott. A belsõ bajokhoz külpolitikai bonyodalmak járultak. 1788-ban hadat indított törökország ellen A háború kudarccal végzõdött. A francia forradalom megfosztotta szövetségesétõl, XVI. Lajostól, Belgiumban fölkelés tört ki, a gazdag tartomány elszakadt. A magyar rendek képviselõi a porosz királlyal tárgyaltak a Habsburg-ház ### 4 ###

trónfosztásáról. II József halálos ágyán - a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével - valamennyi intézkedését visszavonta. II. József egy tollvonással megsemmisítette alkotását, de sem a rendek, sem az udvar nem volt többé azonos azzal, ami tízéves uralkodása elõtt volt. A központi kormányhivatalok az uralkodó halála után megbénultak. A megyék a rendeleteket válogatás nélkül hatályon kívül helyezték. Az ország a magyar nyelv, a magyar ruha, a zene, a tánc új kultuszának lázában égett. Megalakultak az elsõ magyar színtársulatok Az országgyûlés törvénybe iktatta a magyar nyelv tanítását a középiskolákban. A jozefinizmus a magyar fejlõdést úgy serkentette, hogy elemei beépültek a nemzetivé váló rendi ellenzék gondolatrendszerébe. 5. Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában A nemesi hazafiak mûveltebb része még szervezte az ellenállást az abszolutizmussal szemben. A jozefinista

értelmiség továbblépett a nemzeti függetlenség és a polgári átalakulás - egy polgári nemzetállam - programjának irányában. Legkiemelkedõbb képviselõjük Hajnóczy József volt Pest-Budán és a népesebb városokban olvasókörök alakultak, ahol a francia forradalom eszméit tanulmányozták. Az elégedetlenség konkrét célokra irányítása, a magyar jakobinosok szervezkedésének megindítása Martinovics Ignác ötlete és munkája volt. Az elégedetlenek 1794-ben két szervezetet hoztak létre. A mozgalom tömegerejét a megyei nemesség adta volna, számukra hozták létre a Reformátorok Társaságát. A szellemi irányítás a radikális jakobinus értelmiségé Õk a Szabadság és Egyenlõség Társaságában tömörültek. A két társaság programja különbözött, A Reformátorok Társaságának tagjai jó része a másik szervezetrõl nem is hallott. A Szabadság és Egyenlõség Társaságának vezetõje Martinovics volt. Maga mellé négy igazgatót

vett: Hajnóczy Józsefet, Szentmarjay Ferencet, Laczkovics Jánost és Sigray Jakab grófot. A szervezkedés gyorsan terjedt, de az udvar számára titok maradt. 1794 július végén Bécsben letartóztattak néhány, a francia forradalommal rokonszenvezõ polgárt. Közöttük volt a Bécsben tartózkodó Martinovics is, aki fölfedte a magyar jakobinus mozgalmat, és megnevezte a vezetõket. Az igazgatókat azonnal elfogták. Közöttük volt a magyar értelmiség színe-java, a legismertebb költõk: Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Szentjóbi Szabó László, Verseghy Ferenc. Az igazgatók mellett kivégezték Õz Pált, Szolártsik Sándort, s 12 további halálos ítéletet életfogytiglani fogságra változtattak. A Habsburg birodalom 1815-ig háborút folytatott a napóleoni Franciaországgal. A háborúban a magyar nemesség támogatta az uralkodóházat. A kért újonclétszámot és a hadiadót az országgyûléseken megszavazták. A többséget kielégítették a magyar

nyelv használatában kapott engedmények, az alkotmányos formák betartása és a gazdasági sérelmek orvoslására tett ígéretek. A rendek megszelídülésében szerepet játszott, hogy a hosszú háborúban anyagilag jól jártak, ugyanis az élelmiszerárak megemelkedtek. Napóleon 1800-ban Schönbrunnból a magyarokhoz intézett kiáltványt. Nagy tisztelettel szólt a magyar alkotmányról. A politizáló magyar nemesség többsége azonban látta, hogy a Napóleon személyéhez kötött függetlenség nem lehet hosszú életû. A nemesség hadba szállt a Dunántúlra benyomuló napóleoni seregek ellen. Gyõrnél azonban vereséget szenvedtek A francia háborúk költségeinek nem volt fedezete. A kormány folyamatosan növelte a papírbankó kibocsátását, ami inflációhoz vezetett. Az udvar a pénz értékét 1/5-ére szállította le (devalváció). A nemesség felhalmozott készpénzének nagy részét elvesztette Az udvar a vámtételeket is megemelte. Az udvar

1816-ban újabb 60%-os devalvációt rendelt el Az intézkedések a szerény hazai pénztõkét is megcsapolták. A király az országgyûlést feloszlatta, abszolutikus eszközökkel uralkodott egészen 1825-ig. ### 5 ### A reformkor Fehér Tamás IV. D I. A feudalizmus bomlásának jelei a gazdasági életben és a társadalomban A mezőgazdaság helyzete A háborús konjunktúra a közép és kisebb birtokú nemességet is árutermelésre ösztönözte. A többség most sem g ondolt dr ága e szközök be szerzésére, bérmunka alkalmazására. Inkább a művelésbe vont föld területét bővítették. Közben jellemző maradt a robotoló, háromnyomásos, külterjes gabonatermesztés A háborút követő években a kereslet a mezőgazdasági termények iránt Európa-szerte megcsappant. Nőtt a verseny, a hazai gabona nehezen talált vevőre. A pénzhiányban szenvedő birtokosok kis adósságokra nagy kamatokat fizettek. Néhány nagybirtokos az ország nyugati,

északnyugati peremén arra használta föl a konj unktúrát, hogy birtokát korszerűsítse. Árugabonájuk jelentős része saját kezelésű majorságukban termett A korszerűsített nagybirtokon terjedt a vetésforgó, vasekét, vetőgépet használtak, képzett gazdatiszteket alkalmaztak. Követésük azonban tőkehiány miatt a legtöbb birtokos számára szinte lehetetlen. Amikor az osztrák és cseh tartományokban némi keresletet támasztottak a magyarországi mezőgazdasági nyerstermékek i ránt, a m ajorságokban f olyó á rutermelés t ovább t erjedt. H a a f öldesúr ki terjeszti m ajorságát, növekszik a robotszükséglete is, viszont csökken az igénybe vehető robot mennyisége. Bérmunkás alkalmazására nincs pénze, ezért a majorságokban oszt ki parcellákat a zsellérek számára. Az ipar és a kereskedelem helyzete A na póleoni há borúk i dején f ölvirágzott a kont inentális ke reskedelem. Hatására nálunk i s új manufaktúrák alakultak.

Fönnmaradt viszont a kézműipar céhes szervezete A há borús konj unktúra a zonban vé get é rt. A z os ztrák-cseh ipar v ersenye m eggyorsította az el avult kézműipar sorvadását, de a tőkés manufaktúrák terjedését is akadályozta. A megkülönböztető vámpolitika elvágta Magyarországot kereskedelmi partnereitől, és az örökös tartományok piacává lett. A jobbágyság helyzete A XIX. század elejére a jobbágyság differenciálódása előrehaladt A telekaprózódást a mezőgazdasági árutermelés térhódítása gyorsította. A földesurak majorságuk (allódium) növelésére törekedve, nem létesítettek új telkeket, sőt az úrbéres állomány csonkítása is előfordult. A parasztság felső rétegének sikerült az árutermelésbe bekapcsolódnia. A nagygazdák t öbb t elket i s birtokolhattak, pus ztákat bé relhettek, s f ölhasználták a ni ncstelenek m unkaerejét. A teljesen nincstelenek szolgának álltak, az ügyesebbek céhen kívüli

falusi mesteremberek, kontárok lettek. A nemesség A XIX. század elején sem beszélhetünk egységes nemesi osztályról A nemesek nagy része jobbágytelken ülő úgynevezett bocskoros nemes volt. A bocskoros nemes életformája, műveltsége nem különbözött a parasztétól. A nagybirtokot gyűlölték, de nemesi előjogaikhoz görcsösen ragaszkodtak A középbirtokos nemesség nyomasztóan eladósodott. De a politikai hatalom az övéké volt a megyékben A feudális állam nem akadályozta meg a társadalmi hanyatlásukat, ezért majd hajlanak arra, hogy a feudalizmus építményét lebontva utat nyissanak az fejlődésének. Az arisztokraták gazdasági er eje p olitikai h atalommal p árosult. É rdekeik a f eudális r end m egóvását és támogatását sugallták. A polgárok A céhmesterek, a középkori pol gárok ut ódai a f eudalizmus f önntartását kí vánták, a manufaktúra-tulajdonosoknak, a céhen kívüli iparűzőknek, a kereskedők jó részének a

polgári átalakulás az ### 1 ### érdeke. Számuk és gazdasági erejük azonban még nem elegendő ahhoz, hogy komoly politikai szerepet játsszanak. A század elejére megnövekedett az érdeklődés az értelmiségi pályák iránt. A városi polgár is igyekezett felső iskolákba küldeni gyermekét. A jobbágyfiúnak az egyetlen fölemelkedési lehetőség az ügyvédi vagy a lelkészi pálya. A reformok és a polgárosodás legelszántabb hívei az értelmiségiekből kerültek ki 2. A reformeszmék kialakulása és elterjedése, a reformországgyűlések Széchenyi programja és tevékenysége 1825-ben Pozsonyban ismét összehívták az országgyűlést. Az országgyűlés azonban csalódást okozott azoknak az értelmiségieknek, akik a kiutat a feudális viszonyok megreformálásában keresték, ugyanis a r endek megrekedtek sérelmeik fölhánytorgatásánál. Az országgyűlés kevés előremutató törekvései közül az egyik a magyar nyelv ügyének

fölkarolása volt. Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta föl arra a célra, hogy felállítsák a Tudományos Akadémiát. Széchenyi a köznemesség rendi szemléletét, nemesi nacionalizmusát kezdettől elutasította. Osztálya fölvirágoztatását az egész nép jólétre emelésével együtt képzelte el. Gyakorlati kezdeményezései: Tudományos Akadémia, lóverseny, kaszinó. 1830-ban a Hitel című művében az eddigi gondolatokat merész újításokkal egészítette ki és összefüggő reformprogramba foglalta. Széchenyi a jobbágynyúzó gazdálkodásnak ellene volt. A mezőgazdaság kapitalista átalakításához viszont hitelre volt szükség. A hitelt azonban megtagadta egy bécsi bank, mert a nemesi birtokot eladni, elárverezni nem lehetett. Az ősiség törvényének megszüntetése maga után vonta a nemesek földvásárlásának jogát és a nemesek adózását. Mivel a robot haszontalan és erkölcstelen, meg kell szüntetni a

jobbágyok egyéb feudális kötöttségeivel együtt, de úgy, hogy a birtokosokat károsodás ne érje. Széchenyi a vezető szerepet saját osztályának kívánta. Igyekezett a nemeseket rábírni arra, hogy önként tegyék meg azt, amit máshol a forradalom következtében kellett elfogadni. Leghevesebben az arisztokrácia támadta a Hitel gondolatait. Bírálta Széchenyi művét gróf Dessewffy József (A Hitel című munka taglalatja, 1831.) A támadásokra Széchenyi a Világ című munkájában ( 1831) válaszolt. Különösen a jobbágyságról írt meleg szavakat Időszerűvé tette ezt az 1831-ben kitört f elvidéki parasztfölkelés. 1831 tavaszán kolera csapott be az országba A vesztegzárak semmit sem értek A hegyes vidékek főleg szlovák parasztjai a vesztegzár miatt nem mehettek az A lföldre, h ogy ar atóként t élre k enyerüket megkeressék. Az árak magasra szöktek A kutakat bizmutporral próbálták fertőtleníteni A gyűlölet elhitette a

parasztokkal, hogy az urak a nép kiirtására törnek. Öt megyében kaptak kaszára az elkeseredett emberek Stádium című művében rendszerét sűrítve tárta a nemzet elé. Széchenyi kezdeményezte a hazai köz lekedést j avító m unkálatok egész s orát. A Vaskapu hajózhatóvá tételéhez 1831-ben hozzákezdtek. Irányította a Tisza-szabályozás előkészületeit Szerepe volt a dunai gőzhajózás megindításában. A hajózás fejlesztését szolgálta a hajógyár és a téli kikötő létesítése Az ő érdeme az első gőzzel hajtott hengermelom megépítése. Széchenyi gyakorlati tevékenységeivel a mezőgazdasági termelés élénkítését és a jobb értékesítést akarta segíteni. Magyarország elindult azon az úton, hogy modern országgá váljék A jobbágykérdés A nemesség ha elzárkózik a néptől, nemhogy az országot, de még önmagát sem képes megvédeni. Állandósult a f élelem a parasztfölkelésektől, valamint attól, hogy a bécsi

udvar a paraszttömegeket uraikkal szemben a maga oldalára állítja. A reformerek szövetségesül akarták megnyerni a robotoló jobbágytömegeket. Ennek egyetlen lehetséges módja a jogok kiterjesztése és a szabadság. A nemesség közösségét tehát föl kell váltania a nemzet közösségének Ez az érdekegyesítés sajátos magyar programja. A küzdelem keretei, színterei a rendi intézmények (megyegyűlés, országgyűlés) voltak. A rendi sérelmek hánytorgatása helyébe a nemzeti önrendelkezés igénye lépett. Az 1832-36-os országgyűlés a reformok híveinek első nagy erőpróbája volt. Reformpártról azonban nem beszélhetünk, csak laza csoportosulásokról. A követeket kötötte a választóktól kapott utasítás, ennek alapján kellet ### 2 ### szavazniuk. Az ellenzék soraiban számos kiváló személyiség foglalt helyet: Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc. Az országgyűlésen a jobbágykérdést az örökváltság

engedélyezésével akarták megoldani. Ez azt jelentette, hogy a jobbágyok földesurukkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megváltják szolgáltatásaikat, és telküket, mely utóbbi szabad polgári tulajdonná válik. Az országgyűlés elfogadta az önkéntes örökváltságot A király azonban a j avaslatokat vi sszautasította. A kor mány üg ynökei m egvesztegetéssel, a le itatott, me gvesztegetett bocskorosok s zavazataival k eresztül v itték az el lenzéki k övetutasítások m egváltoztatását. K ölcsey Ferenc - aki szintén r eakciós - követutasítást ka pott, l emondott. A z új abb s zavazáson a z ör ökváltság a z a lsótáblán i s megbukott. Az országgyűlés néhány kisebb tételben enyhítette a parasztság helyzetét, és a jobbágytelkeken ülő nemeseket adófizetésre kötelezte. A reformeszmék elterjedtek az egész országban Az addig ismeretlen Kossuth Lajosnak döntő szerepe volt a nyilvánosság és az országos közvélemény

megteremtésében. Újságját, az Országgyűlési Tudósításokat kézről kézre adták A reakciót maró gúnnyal, a reformeszméket tisztelettel és lelkesedéssel kommentálta. Az udvar megtorlása 1835-ben I . F erenc m eghalt Helyébe gyöngeelméjű fia, V Ferdinánd lépett A hatalom még inkább Metternich kezébe került. Metternich a nemzeti érzés ébredésétől a Habsburg birodalom létét látta fenyegetve Az udvar elhatározta, hogy az erőszakot, a megfélemlítés eszközeit alkalmazza, és elfojtja a szabad gondolatokat. Először az országgyűlési ifjakra csapott le. Vezetőjüket, Lovassy Lászlót Spielberg várbörtönében őrületbe taszította a 10 évet rámérő ítélet. Kossuthnak betiltották az új lapját, a törvényhatósági tudósításokat Kossuth ellenszegült, majd hűtlenség vádjával börtönbe hurcolták. Wesselényit betegsége ellenére sem kímélték: 3 év börtönnel sújtották. 3. Érdekegyesítés és iparfejlesztés Kossuth

programja A reakció alaposan elszámította magát a törvénytelenségekkel. A bebörtönzéseknek erős visszhangja volt A nemesi szólásszabadság korlátozása ismét egyesítette az alsótáblát. Az országgyűlésen Kölcsey visszavonulása után Deák Ferenc vezette az ellenzék ellentámadásait. A reformeszmék az addig udvarhű megyékben is diadalmaskodtak. Szaporodtak a kaszinók és olvasóegyletek, a hol a z é rtelmiségiek a pol gári á llamok berendezkedésével i smerkedtek. H elyenként m ár a p arasztok i s f orgatták az ú jságokat A z elítéltek az egész nemzet má rtírjai le ttek. D essewffy A urél g róf a konz ervatívakból pá rtot s zervezett A rra t örekedett, hog y az ingadozók megnyerésével az ellenzék táborát megossza. Pálffy kancellárt az udvar menesztette Az 1839-40-ben ülésező országgyűlésen törvénybe iktatták az önkéntes örökváltságot és engedélyezték az ipari üzemek alapítását bárki s zámára. A p

olitikai p erek e lítéltjei a mnesztiát k aptak L ovassy a b örtönben megőrült, Wesselényit a börtönben megtörte és vaksággal fenyegette a betegsége. Kossuth a fogságban nemzetgazdaságtant és angol nyelvet tanult. Tettvágytól égve lépett ismét a politikai élet porondjára Landerer pesti nyomdatulajdonos, a bécsi titkosrendőrség ügynöke 1841 januárjától vállalja Kossuth hírlapjának, a P esti H írlapnak a s zerkesztését. A kor mánykörök ne m t artották ve szélyesnek a z addig ki s példányszámban megjelenő lapok hatását (A Pesti Hírlap 60 példánnyal indult). Kossuth fölkészültsége megteremtette a m odern ú jságírást. P olitikai v ezércikkei s orra v ették a gazdaság és a társadalom problémáit Egységes programmá ötvözte és kiegészítette az addig fölmerült reformgondolatokat. Kossuth független nemzeti államot akart. Ezt a Habsburg birodalmon belüli gazdasági és politikai magyar különállásként ke ll é

rteni. A zt hi rdette, hog y a ne messég ne m bi rkózhat m eg egyedül az új haza és az új társadalom teremtésének feladatával az egész nép támogatása nélkül. A szövetség ára: szabad, korlátozás nélküli földtulajdon a parasztnak. Nem elegendő az önkéntes örökváltság Kötelező örökváltság kell, melyet a parasztság az állam támogatásával törleszt. Az anyagi alap megteremtéséhez elkerülhetetlen a n emesség megadóztatása, a terhek közös viselése. A nemzeti egység föltételezi a politikai jogok kiterjesztését, a népképviseletet Kossuth l átta, h ogy a p olgári át alakulás m egvalósítása a köznemességre vár, m ert a h azai p olgárság gyönge és részben nem is magyar. ### 3 ### Kossuth elképzelhetőnek tartotta a magyar ipar fejlődését a birodalmi vámhatárokon belül. Nagy része volt az Iparegyesület, majd a Magyar Kereskedelmi Társaság létrehozásában. Kossuth meggyőződött arról, hogy a fejlettebb cs eh

és o sztrák i par k özös v ámterület es etén m egfojtaná a magyar kezdeményezéseket. Az iparfejlesztéshez magyar védővámok kellenek. Az 1843-44-es országgyűlésen az alsótábla megszavazta a magyar védővámrendszert szorgalmazó törvényjavaslatot. A király a következő országgyűlésre halasztotta a kérdés érdemi tárgyalását. Az ellenzék ekkor a magyar ipar védelmére létrehozta a V édegyletet (1844) A Védegyletbe belépők vállalták hogy hat éven át csak akkor vásárolnak külföldi árut, ha a megfelelő hazai termék hiányzik. Széchenyi támadta Kossuth reformrendszerét. Nem akart Béccsel ujjat húzni, a felülről jövő reformokban bízott. Az ország közvéleménye Kossuth mellé, azaz a vi szonylagos g azdasági é s pol itikai f üggetlenség é s a polgári átalakulás mellé állt. 4. A gazdasági élet föllendülése és a nemzeti kultúra virágkora Az 1830 -as évektől növekedett a szántóterületek aránya. országszerte

megkezdődött a belvizek lecsapolása és az erdőirtás. Megnőtt a távolsági kereskedelem jelentősége. Gyarapodott az élőállat exportja A mezőgazdasági árutermelés haszna jórészt a terménykereskedők kezében halmozódott föl, akik azt az infrastruktúra kiépítésére fordították: azaz vasútépítési engedélyeket s zereztek, ba nkot a lapítottak, hí dépítést, f olyamszabályozást finanszíroztak. Megnövekedett az érdeklődés az ipari beruházások iránt is Néhány textilmanufaktúra fejlődni kezdett. Termeikben megjelentek a gőzzel meghajtott gépek Gépi üzemű papírgyárak alakultak. Több, mint 20 új cukorfőző kezdte meg működését Voltak már gőzzel üzemelő nagymalmok is (Ganz). a magyarországi vasipar termelése néhány év alatt megkétszereződött Az iparban foglalkoztatottak aránya nőtt. A szabadelvű nemesség fölismerte a politika és a gazdaság közötti összefüggéseket, a hagyományos, robotoló mezőgazdaság és a

céhes ipar válságát. A fejlődés jele volt a gyors városiasodás. A közlekedés javulása fokozatosan országos méretűvé kapcsolta össze a helyben már kialakult piacokat. Pest országos központtá fejlődött A kultúra t erületén mindenekelőtt az irodalomban az eredmények európai mércével is számottevőek. Pest-Buda fokozatosan irodalmi központtá alakult. Nagy nemzeti klasszikusaink: Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór. A magyar nyelvű színház állandó otthont kapott Az ország vagyonosodását az ép ítészet, a s zobrászat és a f estészet r angos al kotásainak s zaporodása i s jellemezte. A Nemzeti Múzeum, a Tudományos Akadémia, a szaporodó szakfolyóiratok és a felsőoktatási intézmények me gteremtették a tu dományos é let ki bontakozásának f eltételeit. A z élen a történettudomány járt Horváth M ihály tö rténeti f orrások a lapján ír ta me g M agyarország tö rténetét. A n emzeti mú lt f

öltárásának szándéka vitte keletre Kőrösi Csoma Sándort. Ekkor fedezték fel a paraszti népművészetet kutatóútra indultak az első népmese- és népdalgyűjtők. A paraszti kultúra ez idő tájt gazdagon fölvirágzott A magyar nemzeti ébredéssel egyidős követelés a magyar nyelv jogainak kiterjesztése. A nyelvi program célja a nemesség latinul nem tudó részének mozgósítása és a nem nemesek politikai tájékoztatása. A magyar nyelv ügye teljes diadalt aratott Az országgyűlés 1844-ben a magyart tette államnyelvvé. Nyugat-Európában az egyetemes liberális elvek és a n acionalizmus n emzeti p rogramja a g yakorlatban összeegyeztethetőnek bizonyult. Nyugat-Európában az állampolgárság és a n emzethez tartozás többnyire egybe esett, a n emzet á llamnemzetet je lentett. K özép- és K elet-Európában e gy-egy államkeretben t öbb né p i s é lt, másfelől az államhatárok olykor két-háromfelé osztották ugyanazon nép fiait. Ezeknek

a népeknek a nemzetté válása a kultúrának, mindenekelőtt a nyelvnek a közösségében ragadható meg. A magyarországi nemzetiségek értelmisége hevesen ellenezte a magyar államnyelv bevezetését, mert ettől saját nyelvének fejlődését féltette. 5. Magyarország a forradalom előcsarnokában Az utolsó rendi országgyűlés Metternich felismerte, hogy a liberális ellenzék fellegvára az önkormányzattal rendelkező megye. Programot dol gozott ki t ehát abból a célból, hogy a t öbbséget a m egyékben h ódítsa el a k ormány. a p rogram végrehajtását két fiatal arisztokrata, gróf Apponyi György magyar és báró Jósika Samu erdélyi kancellár vállalta. A ### 4 ### megfélemlítés es zközeit m egvesztegetéssel, és - az el lenzék megosztására - mérsékelt r eformokkal ka pcsolta össze. Az e llenzék f rakciókra bom lott. A K ossuth ki dolgozta pr ogramot csak a liberálisok balszárnya tette magáévá. A jómódú középbirtokosok egy

része vonakodott a nem nemesi tömegeket a politikai harcba bevonni Az ellenzék számra kicsi, de nagy tudású részét képezték a centralisták. Ádáz ellenségei voltak a feudális eredetű megyerendszernek. Eszményképük a parlamentnek felelős központi kormány Legjelentősebb alakjai: Eötvös József, Szalai László, Trefort Ágoston. 1846. február 22-én Krakkóban fölkelés tört ki A fölkelők kiáltványukban a jobbágyokat telkük polgári tulajdonosává nyilvánították. Mégis a parasztokat úrgyűlöletük a fölkeléshez csatlakozó galíciai nemesség ellen fordította. A nemzeti fölszabadító harc összeomlott Bebizonyosodott, hogy a jobbágyfelszabadítással nem szabad a végsőkig várni Magyarországon sem. A galíciai példa a parasztok között nálunk is mozgolódásokat váltott ki A maradi erők 1846 végén megalakították a konzervatív pártot. Programjuk megemlít sok létező problémát, de nem derül ki, hogy e lényeges kérdésekben

mi a konzervatív párt álláspontja. A közteherviselésről egyetlen szó sem esik. Hangoztatja viszont a program, hogy a feladatokat a kormánnyal együtt kell megoldani Batthyány L ajos g róf, D eák F erenc és Kossuth Lajos erőfeszítései nyomán létrejön az ellenzéki erők egysége is. 1847 tavaszára m egalakult az el lenzéki ( liberális) p árt K özzétették p rogramjukat i s, A z el lenzéki nyilatkozatot. Ez tartalmazza a közteherviselést, a nem nemes lakosság választójogát, a kötelező örökváltságot és az ősiség eltörlését. Az 1847 őszére meghirdetett diéta követeit hevített légkörben választották meg. Több ellenzéki politikus megválasztását megakadályozták. Deák m andátumát b etegségére h ivatkozva n em f ogadta el K ossuth köve tté választását a pesti ifjúság és a polgárosuló nemesség a kormánykörök erőfeszítéseivel szemben keresztülvitte. A csekély ellenzék vezetése - Deák távollétében - Kossuth

feladata lett. A kormány a korában elvetett reformjavaslatokkal állt elő, jól t udva, h ogy az el lenzék a t ársadalmi átalakulás kérdésében nem egységes. K ossuth vi szont a z udva r a bszolutizmusára i rányította a t üzet, m ert e tárgyban mozgósítani lehetett az ellenzék minden tagját. A kényszerű taktika következtében csak mérsékelt reformok születtek. Elfogadták a háziadót, de nem valósult meg a közteherviselés, eltörölték az ősiséget, elmaradt viszont a kötelező örökváltság. Kossuth 1848 február végén azt javasolta, hogy a magyar országgyűlés kérjen alkotmányt az osztrák és az olasz tartományoknak is. A radikális demokraták A 40-es évek politizáló írónemzedéke Petőfi Sándor körül csoportosult a Pilvax kávéházban, és a nagy francia forradalomért lelkesedtek. Gyökeres változásokat akartak, és nem voltak tekintettel a l iberális nemesség érdekeire. Az eg yetemisták k özött V asvári P ál - az if jú

tö rténész - vitt v ezérszerepet A r adikális f iatal értelmiséggel az onos cél t s zolgált T áncsics M ihály. T áncsics b ejárta E urópát, o lvasta a francia forradalom történetét. Írásaiért 1847-ben bebörtönözték Táncsics Mihály és a radikális ifjak nem rettegtek a forradalomtól, annak előhírnökei voltak. Nem véletlen tehát, hogy a sorsdöntő márciusi nap főszereplőivé váltak. ### 5 ### Polgári forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848-49 1. A márciusi forradalom és vívmányai Kossuth az alsó tábla március 3-i ülésén általános támadást indított az abszolutizmus rendszere ellen. Fölirati javaslatában jobbágyfelszabadítást, közteherviselést és független nemzeti kormányt követelt. Az udvar az o rszággyűlés föloszlatását mérlegelte. Nem hívták össze a fôrendi táblát Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult. A bécsi forradalom azonban új helyzetet teremtett Március 14-én Kossuth

indítványára a továbbfejlesztett javaslatot a fôrendek elfogadták. A bécsi forradalom híre P esten is meggyorsította a folyamatokat. A -márciusi if jak- Petôfi S ándor, Vasvári P ál, I rinyi J ózsef, J ókai M ór, D egré A lajos, V idats J ános márc. 14-én es te a P ilvax k ávéházban elhatározták, hog y ut cai t üntetést s zerveznek. M ásnap P est ut cáin hús zezres t ömeg höm pölygött A tömeg akadálytalanul vonult a budai várba, kiszabadították Táncsicsot. A magyar országgyűlés határozatait - megtoldva a p esti má rcius v ívmányaival - V. F erdinánd jóváhagyta. Az utolsó rendi országgyűlés két hét alatt lerakta egy új Magyarország alapjait A törvényeket a király á prilis 1 1-én s zentesítette. M egvalósult a z a zonnali, köt elezô örökváltság A választójogot alacsony vagyoni határhoz (cenzus) kötötték. Megszűnt a cenzúra Forradalmi alaptörvény született, Magyarországon a polgári átalakulás vérontás

nélkül ment végbe. Batthyány Lajos, kijelölt min iszterelnök á prilis e lejére me galakította k ormányát. A z e lsô f üggetlen, parlamentnek felelôs kormány: Batthyány Lajos . miniszterelnök Deák Ferenc . igazságügyminiszter Szemere Bertalan . belügyminiszter Eötvös József . vallás- és oktatásügyi miniszter Klauzál Gábor . Földművelés- és iparügyi miniszter Kossuth Lajos . pénzügyminiszter Széchenyi István . közmunkaügyi miniszter Mészáros Lázár . hadügyminiszter Esterházy Pál . a király személye körüli miniszter 2. A Batthyány-kormány kísérlete a forradalom eredményeinek megszilárdítására Az úrbéri viszonyok megszűnésének hiányosságai is voltak. Ezekre hamarosan az ország nagy részére kiterjedő paraszti mozgalmak hívták föl a figyelmet. A magyar parasztság soknemzetiségű volt A mozgalmakban a p arasztok n emzetiségre v aló t ekintet n élkül r észt v ettek. A n emzetiségi mo zgalmak is paraszti

követelésekkel indultak. A nemzetiségek értelmisége követelte az őt hasonlóképpen megillető jogokat A B atthyány-kormány viszont arra az álláspontra he lyezkedett, hog y M agyarországon c sak e gy pol itikai nemzet van. A nemzetiségek vezetőrétege kívánságaikat összekötötték a paraszti követelésekkel. Az udvar nem fukarkodott a z í géretekkel. A ne mzeti ve zetôk e gyre i nkább B écs f elé f ordultak E z 1848 legsúlyosabb konfliktusa: a forradalom harcra kényszerült a nemzetiségekkel. A 1848 június végi népképviseleti választásokon A polgári átalakulás hívei elsöprő győzelmet arattak. Az új országgyűlésre a honvédelem gondja szakadt: az udvar nem küldte haza az idegenben szolgáló magyar ezredeket. Július 11-én Kossuth javaslatára az országgyűlés megszavazott 200 000 katonát Délvidéken egymást követték az összecsapások a szerb felkelőkkel. Augusztus végén királyi leirat követelte a m agyar hadügy- és pé

nzügyminisztérium be olvasztását a bé csi m inisztériumokba. A z or szág önállósága veszélybe került. A liberális nemesség az önvédelmi harcot választotta A v álságos i dôket a k ormány b omlása i s j elezte. A miniszterek Szemere, Kossuth és Mészáros kivételével lemondtak. Szeptember közepén a kormány mellé hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt választották. Elnöke Kossuth Október elejétől ez lett az új végrehajtó hatalom - 1 - 3. Összpontosított támadás a forradalmi Magyarország ellen Szeptember 1 1-én Jellasics 35 ezer főnyi sereggel átlépte a Drávát. C saknem a z e gész D unántúlt elfoglalhatta. Jellasics Pest ellen akart menni Pest határában a nép ingyen fölajánlott munkájával erődítési munkák folytak. Móga cs apatával s zeptember 2 9-én P ákozdnál v ereséget m ért J ellasicsra. Jellasics fegyverszünetet kért. Ezt arra használta föl, hogy a csatatérről megszökjék Győrön

át elhagyta az országot Október 4-én V. Ferdinánd föloszlatta az országgyűlést, és Jellasicsot tette meg Magyarország katonai biztosává. Latour ha dügyminiszter ug yanakkor ki adta a pa rancsot, hogy valamennyi császári erő intézzen támadást a forradalomi Magyarország ellen. A tervekre azonban a bécsi nép felkelése tett pontot Móga seregével követte a menekülő Jellasicsot. Október 30-án a m agyar s ereg át lépte a h atárt, d e Schwehatnál vereséget szenvedett. A Honvédelmi Bizottmány feladata az erős, rendezett hadsereg megszervezése volt. A kormány elrendelte az újoncok besorolását. Szinte a semmiből kellett hadiipart teremteni A magánüzemek kölcsönt kaptak, és h a s zabotáltak, ál lamosítás f enyegette őket. Három hónap múlva a magyar hadsereg 84 ezer gyalogosból, 8 ezer huszárból és 3 ezer tüzérből állt. 1848. dec 2-án V Ferdinándot a kamarilla lemondatta, Ferenc Józsefet nyilvánította osztrák császárrá és m

agyar k irállyá. N éhány n ap múlva megindult W indischgretz és s erege M agyarország el len K ossuth a Dunántúlon visszavonuló seregektől aktív védekezést kért. Görgei Pozsony térségéből, Perczel a muraközből húzódott Buda-Pest felé. Ha egyesültek volna megkísérelhették volna Windischgretz megállítását Görgei a túlerő elől harc nélkül visszavonult, Perczel Mórnál csatát vállalt, de vesztett. Kossuth keresztülvitte, hogy a Honvédelmi Bizottmánnyal az országgyűlés is költözzön Debrecenbe. Megkezdődött a főváros kiürítése. Batthyány Lajos és D eák F erenc b ékeküldöttséggel f ölkereste W indischgretzet. W indischgretz föltétlen megadást követelt, Batthyányit pedig börtönbe záratta. Föltétlen megadásra azonban az ország nem volt hajlandó. Február 5-én Guyon Richárd hadosztálya áttört a jeges Branyiszkó hágón. Megnyílt az út a Tiszához Perczel kiverte Windischgretz elővédjét Szolnokról. Az

erdélyi sereg új főparancsnokot kapott: Bemet 4. Az ellenség kiverése A szabadságharc tetőpontja Bem 1849 márciusára megtisztította Erdélyt a császáriaktól és az első ízben beavatkozó oroszoktól. 1848 telén A Tisza mögött számottevő fegyveres erő gyülekezett. Kossuth Dembinski Henriket nevezte ki fővezérré. Dembinski Kápolnánál ellentámadást indított A várt siker elmaradt: Dembinski a magyar főtisztek tiltakozása el lenére cs apatát a T isza m ögé v onta v issza. Görgei megtagadta az engedelmességet Dembinskinek. Kossuth erre Görgeit haditörvényszék elé akarta állítani A táborban azonban meggyőződött arról, hogy a Honvédelmi Bizottmányhoz hű tisztek is alkalmatlannak tartják Dembinskit, Görgeiben viszont megbíznak. Ekkor Kossuth Görgeire bízta a fősereget 1849 márc. 4-én Olmützben a kényszerített alkotmány megszüntette Magyarország függetlenségét és a Habsburg-birodalomba olvasztotta be. 1849 március

végén a Tiszánál összevont 50 ezer honvéd támadásba lendült. A honvédek Pozsonyig űzték az ellenséget. Windischgretzet Isaszegi veresége után leváltották, helyébe Welden került Április 23-án visszafoglalták a magyar seregek Pestet. Hamarosan Magyarország egész területe felszabadult Kossuth á prilis 14 -én a debreceni N agytemplomban ki mondta a H absburg-ház t rónfosztását és Magyarország függetlenségét. 5. A szabadságharc veresége A Habsburg udvar I . M iklós or osz c árhoz f ordult s egítségért, a ki ne m t agadta m eg a s egítséget Ausztriának. A magyar politikusok abban reménykedtek, hogy a francia köztársaság és Anglia majd megfékezi Oroszországot. Ezek az országok azonban a belső feszültségeikkel voltak elfoglalva és ugyanakkor nem akartak új államokat, m ert f éltették az eu rópai eg yensúlyt. A m agyar s zabadságharc m agára m aradt, s orsa megpecsételődött. - 2 - Június elején megindult a császári

és a cári seregek támadása. A császári sereg új főtisztet kapott: Haynaut. Haynau észrevétlenül benyomult a Dunántúlra Győrnél Pöltenberg katonái visszavonultak A kormány általános népfölkelést hirdetett. Eredmény született a n emzetiségek megbékélésében az országgyűlés elfogadta a nemzetiségi törvényt. Bem Erdélyben augusztus elejéig tartotta fel a hatalmas orosz erőt, igaz nagy árat is fizetett: az erdélyi hadsereg felmorzsolódott. Segesvárnál esett el Petőfi Sándor is Dembinski harc nélkül föladta a Szegednél jól kiépített sáncokat, majd visszavonult a számban immár gyengébb Haynau elől. A sereget nem az összpontosítás új helyére, Aradra, hanem az ellenség kezében lévő Temesvár felé vezette. A kormány Dembinskit leváltotta, helyére kinevezte Bemet Bem Temesvárnál aug 9-én csatát vállalt Haynau ellen, de megsebesült, s az ütközetet nem tudta vezetni, a szabadságharc utolsó nagy csatája vereséggel

végződött. Görgeié volt az egyetlen harcképes hadtest. Görgei megígérte, hogy mindent elkövet a tisztes föltételek kiharcolásáért. Magának követelte viszont a legfőbb polgári és katonai hatalmat Kossuth és a Szemere kormány aug. 11-én lemondott Görgei aug 13-án Világosnál letette a fegyvert A komáromi vár szilárdan állott. Klapka tábornok megpróbált politikai föltételeket szabni Végül elérte az összes a várban tartózkodó katonai és polgári személy bántatlanságát és föladta a várat. Következett a m egtorlás, az él én H aynauval. O któber 6 -án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet (Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Aurél, Kiss Ernő, Knézics Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly). Pesten kivégezték Batthyány Lajost Kivégeztek még több száz honvédtisztet, lelkészt, tisztviselőt,

egyszerű népfölkelőt. A várfogságra ítéltek száma megközelítette a 400-at - 3 - Az ipari forradalom menete és hatásai Egy évtizeddel a francia forradalom kitörése előtt Angliában az iparban minőségi változások mentek végbe. A kézművesipart mindössze néhány évtized alatt a gyárakban folyó tömegtermelés váltotta fel. Az ipari forradalom először a könnyűiparban jelentkezett, azon belül is a textiliparban. Tudjuk, hogy az angolok hazájukban juhokat tartottak – gyapjú, és a gyarmatain (Amerika) pedig gyapotot termesztettek. A gyapotszedést a néger rabszolgák végezték Növekszik a lakosság, nő az igény a pamutáruk iránt. A manufaktúrák már nem tudják fedezni a megnövekedett keresletet tömegtermelés Az első gépeket még munkagépeknek nevezzük Az első gép a gyapottisztítást könnyítette meg. A második gép a fonógép volt, amit Hargreaves talált fel, melyet lányáról, Jenny-ről nevezte el. 1769-ben Richard

Arkwright elkészíti az első használható vízi erővel működő fonógépet 1784-ben Cartwright gépesítette a szövőgépet. 1781-ben James Watt megalkotta erőgépét A nehézipar is kezd a könnyűipar után fejlődni. Miután Anglia erdei már kevesek, a fa helyett egy másik tüzelő anyagot kerestek, ezek lettek a szén és a fémek. Megkezdődött a bányászat fejlődése, a bányákban is gépesítenek (kas). A bányászat által kialakul a kohászat, a Derby-család előállította a kokszot, melynek segítségével hatalmas tüzelőereje révén acélt lehetett előállítani. Az erőgép feltalálásával készíteni tudtak fújtatót, gőzkalapácsokat. James Watt az erőgépet megalkotva csak a gőzgépet tökéletesítette, amivel már többen is kísérleteztek (teáskanna - gőz) Amíg nem volt gőzgép, addig az energiát a vízből nyerték, ezért a gyárakat a vízpart mellé mellé telepítették. Innen az árukat hajóval vitték a különböző

kikötőkbe. A bányászattal megindult az acélgyártás is Megépültek az első gőzhajók, és gőzvasutak is. Az első gőzmozdonyt 1803-ban készítette Trevithick, amit egy dél-walesi vasműben alkalmaztak. Az első személyszállító gőzvonatot 1825-ben készítette Stephenson Az első útja Stockton és Darlington között volt. Ezzel elérték, hogy a gyárakat oda építsék, ahova akarják, mert a kikötőket, ,városokat, gyárakat a vasút összekapcsolta. 1837-ben Robert Fulton megépítette a gőzhajót. A kibontakozó ipari forradalom megkövetelte a szállítás és közlekedés fejlesztését Mac Adam skót mérnök tervei alapján műutak épültek (makadám út - macskaköves bazalt út), de a vízi közlekedés még mindig olcsóbb volt. A gépek alkatrészeinek előállítását is gépekkel végezték szabványosítás Az angolok térnek át utoljára a gőzhajóra, mert nekik van a legnagyobb fából készült vitorlásflottájuk. Az észak-déli háború

után térnek át, mert hatalmas vereséget szenvedett A déliek pártjára állt Anglia, mivel az északiaknak rengeteg gőzhajója volt. A gőzhajót és a vitorlás hajót kombinálni kell, mert a vitorlás nagyon sebezhető, a gőzhajó pedig sok üzemanyagot fogyaszt és nem tud hosszabb távokat megtenni. Makadám út ### előtte sok volt a sár, bizonyos évszakokban nem lehetett szállítani semmit az utakon. A vasút nagyon sok negatív véleményt kapott, ezért mellette mindig kellett egy lovasnak futnia, hogy kürtjével figyelmeztesse az embereket, hogy jön a vonat. (baleset - láb leesett - sok pénz - eltörlik a törvényt) Megváltozott a társadalom szerkezete - bérmunkásréteg feudalizmus helyett - kapitalizmus, polgári magántulajdon kizsákmányolás - tőkés - minél többet termeljen - hosszú munkaidők - minél olcsóbban - alacsony bérek (nők, gyermekek dolgoznak) ösztönös szervezkedések - gép az ellenség, nem a tőkés - ludista (gépromboló)

mozgalom 1834,44 textilipar - fegyveres felkelések szakképzett munkások - értelmiség (nyomdászok, szolgáltatók, dokkmunkások) szakmai egyletek - szakszervezetek Owen textilgyáros - óvodát hoz létre, megfelelő lakások, kedvezmények kivándorolt Amerikába - mintagazdaság, de tönkrement Könnyűipar munkagép gyapottisztító Hargreaves - fonógép Artwright vízmeghajtó Cartwright - szövőgép Nehézipar erőgép Közlekedés Mac Adam - makadám út James Watt - gőzgép bányászat, kohászat Stephenson - gőzmozdony Fulton - gőzhajó Derby család - koksz a faszén helyett lánc és acélhidak Gépgyártás szerszámgép-szabvány osítás Hullot - tengelyvágó Maudslay - eszterga Fehér Tamás IV. D A német egység kialakulása Az egykori Német-Római Birodalom széttagoltságát megpecsételte a v estfáliai béke, területén csaknem 300 kisebb fejedelemség alakult. Napóleon után 1815-ben létrejött a Német szövetség 35 állam és 4

szabad város laza szervezete. A csekély jogkörrel bíró birodalmi gyűlésben az osztrák császár elnökölt, de csak formálisan Az egységesítésben az egyik lehetőség volt: Németország egyesítése Ausztria és a katolikus Habsburg-dinasztia vezetésével f og m egtörténni. E zt a m egoldást “n agynémet” eg ységnek n evezik A Habsburg-dinasztia a n émet ál lamok l aza f öderációját k épzelte el az ért, h ogy megtarthassa nem német országait (Magyarország, Észak-Olaszország, Galícia). A német szövetség második legerősebb állama a Hohenzollernek Poroszországa volt. Poroszország a brandenburgi választófejedelemség és az egykori német l ovagrend t erületén k ialakult p orosz h ercegség egyesüléséből jött létre a Hohenzollern család uralma alatt. I Frigyes 1701-ben saját maga tette fejére a koronát Az új királyságot a jelentősebb európai hatalmak is elismerték. A n émet eg ység v égül P oroszország v ezetésével,

Ausztria kizárásával, protestáns nemzetállamként valósult meg (“kisnémet egység”). Magyarország eg y h armadik v áltozatban v olt ér dekelt: abban, hogy Ausztria föloldódjék egy erős, alkotmányos Németországban. Ez ugyanis Magyarország számára azt jelentette volna, hogy elválik Ausztriától és önálló állammá válik. Az i pari forradalomban élen j áró rajnai t artományok Poroszországhoz tartoztak. P oroszországban a jobbágyfelszabadítás érintetlenül hagyta a na gybirtokot ( porosz-utas fejlődés). A nagybirtokon a mezőgazdaságot modernizálták. A kisparaszti gazdaságok közül sok tönkrement, a volt gazdák mint munkaerő, a nagyipar rendelkezésére álltak. A gőzgépek száma hatszorosára, az ipari termelés kétszeresére emelkedett. Az esseni Kripp-művek munkásainak száma 7-ről 12000-re nőtt. A gépgyártás európai jelentőségű Rohamosan bővült - a katonailag is fontos - vasúthálózat. Berlint és Hamburgot valamennyi

német nagyvárossal vasút kötötte össze. Hamburg lett a kontinens legnagyobb kikötője Németország gazdasági egysége megvalósult, de politikai egysége még nem. A porosz parlamentben I Vilmos hadsereg-fejlesztési terveit sorra leszavazták. 1862 szeptemberében a porosz király Otto von Bismarckot, a porosz junkerek (földbirtokosok) tehetséges képviselőjét nevezte ki miniszterelnökké. Nagy diplomáciai gyakorlata volt Bismarck parlamenti fölhatalmazás nélkül végrehajtotta a hadsereg fejlesztését. A nemesi származású tisztek vezette hadsereg független volt a parlamenttől. Bevezették az általános védkötelezettséget, és a legmodernebb haditechnikát alkalmazták (hátultöltős, vontcsövű fegyverek). Az első konfliktus a schleswig-holsteini háború volt. A két német hercegség perszonálunióban volt a dán királysággal. 1863-ban a dán király Dániához csatolta őket Bismarck azt hirdette, hogy német területet elidegeníteni nem lehet. A

usztria P oroszország m ellett b eavatkozott D ánia v ereséget s zenvedett, a hercegségeket a két győztes fölosztotta, ami ellentétekhez vezetett. Bismarck ekkor nyíltan vallotta, hogy a porosz vezetésű német egység feltétele Ausztria háborús veresége. Oroszország hálás volt a lengyel fölkelők ellen nyújtott segítségért Poroszországnak. III Napóleont pedig sikerült meggyőzni arról, hogy csak az észak-német területeket akarja egyesíteni, a Rajna mentén pedig területi engedményeket helyezett kilátásba. A német államok többsége Poroszország ellen foglalt állást. Poroszország erre a német s zövetséget feloszlottnak nyilvánította. Egész Európa Bismarck bukását várta Nem így történt A porosz hadsereg legyőzte Ausztria német szövetségeseit, betört Csehországba, Königgretznél a porosz ismétlőpuskák tüzében a Benedek Lajos vezette osztrák főerők szétolvadtak. Bismarck enyhe föltételeket szabott a legyőzötteknek.

Olaszország megkapta Velencét, Ausztria pedig kijelentette, h ogy h ozzájárul N émetország eg ységesítéséhez az o sztrák cs ászárság részvétele nélkül. Poroszország általános választójog létrehozásával létrehozta az Északnémet szövetséget. ### 1 ### Bismarck az osztrák békében már a f rancia háborúra gondolt. A délnémet államok bekebelezéséhez ugyanis franciaország csataterein át vezetett az út. III Napóleon maga üzent hadat, de az 1870-ben kirobbant porosz-francia háborúban egyedül maradt és vereséget szenvedett Sedannál, s maga III. Napóleon is fogságba esett. Két nap múlva kikiáltották a köztársaságot A német erők folytatták a hadműveleteket a francia köztársaság ellen. Hamarosan körülzárták Párizst A cél Elzász-Lotaringia elszakítása és hatalmas hadisarc kicsikarása volt. 1871. j anuár 18 -án a n émet f ejedelmek a versailles-i k astély tü körtermében k ikiáltották a n émet

császárságot. ### 2 ### ### 3 ### Fehér Tamás IV. D A dualizmus 1. Kísérlet Magyarország beolvasztására Föderalizmus vagy centralizáció Az udvarhű főrendek a birodalom föderalisztikus átszervezése mellett voltak. Windischgr###tz azt hangoztatta, h ogy a r égi ar isztokráciaelégséges a forradalmi erők ellensúlyozására. Az azonos módon kormányzott, német államnyelvű centralizált birodalmat a katonatiszti-államhivatalnoki rétegek szorgalmazták. Az o sztrák-német n agypolgárság i s a cen tralizációs t örekvéseket t ámogatta, m ert a rra s zámított, h ogy a birodalmi piacon övé lesz a vezető szerep. Az osztrák nagypolgárság és a középrétegek alkotmányos centralizálásra vágytak, alkotmányt azonban nem kaptak. Az abszolutizmus ezen új kiadása lábbal tiporta a polgári és nemzeti szabadságjogokat, de a tőkés átalakulást előmozdította. Az új-abszolutizmus berendezkedése Magyarországon 1850 ny arán vé get ve

tettek H aynau r émuralmának. A ka tonai di ktatúra s zerepkörét polgári kormányzat, a “B ach-rendszer” vette át. A r endszer n évadóját, A lexander B ach a n agypolgárság képviselőjeként került a Schwarzenberg kormányba. A B ach r endszer a b irodalom “k oronaországait” közigazgatási egységként kezelte. Magyarországot túlságosan nagynak találták, ezért tovább darabolták. A déli területekből kialakították a “S zerb vajdaságot”, a maradékot pedig öt kerületre osztották. A megyei önkormányzat megszűnt A belső vámhatárt eltörölték, bevezették az osztrák adórendszert. Az osztrák polgári és büntető törvénykönyv hatályát Magyarországra is kiterjesztették. A közoktatást az egész b irodalomban eg ységesen s zervezték m eg A z él et m inden t erületén nyílt germanizálás folyt. A magyar forradalomnak nem maradt ideje, hogy a gazdasági élet fejlődését, a polgárosodást akadályozó feudális

maradványokat teljesen eltakarítsa. 1848 legnagyobb vívmányát nem merték, talán nem is akarták visszacsinálni, de módját a császári “parancs” megváltoztatta. A f orradalom a k ártalanítást a k incstári b irtokok ár uba b ocsátásával akarta fedezni. Most ezt az elnyomó hatalom pótadó formájában a lakosságra hárította. Az ellenállás mártírjai Számos egyszerű polgárt, mesterembert lőttek agyon fegyverrejtegetésért, börtönöztek be lázító beszédekért. Az elkeseredés sokakat arra bírt, hogy a kockázattal mit sem törődve fegyveres fölkelést tervezzenek. A t itkos m ozgalmakban r észt ve ttek vol t honvé dtisztek, t anárok, pa pok, ne mesi é s pa raszti birtokosok, de csak az önkény áldozatainak száma nőtt. A passzív ellenállás Az új mártírok sorsa is bizonyította, hogy a fegyveres harcnak nem kedveznek sem a belső, sem az európai viszonyok. A forradalmat vezető birtokos nemesség kitartott 1848 tavaszának

vívmányai mellett A reformkor nagy nemzedékéből egyetlen férfi élt Magyarországon, aki 1848 sikereiben még osztozott. Ez a férfi Deák Ferenc, a passzív ellenállás jelképe Az emigráció A szabadságharc politikai vezetőinek többsége külföldön lelt menedéket. Az emigráció feje Kossuth Lajos. Mintegy 500 nagy beszédében ismertette el, hog y a m agyar s zabadságharcot va lóban a né p fölszabadításáért és a d inasztikus ö nkény me gtöréséért v ívták. A p asszív ellenállást az emigráció tette fenyegetővé. A Kossuth-emigráció fegyveres készülődésének, a nagyhatalmakkal folytatott tárgyalásának a néma és ellenálló ország adta hátterét. ### 1 ### 2. Az önkényuralom csődje és a kiegyezés Az egyik lehetőség: a fegyveres fölszabadítás Ausztria vezetői azt remélték, hogy az olasz harctereken aratott győzelmek majd elcsitítják az elégedetlenséget. A háború életre villanyozta a magyar emigrációt Teleki L

ászló és K lapka G yörgy r észvételével, Kossuth Lajos elnökletével m egalakult a M agyar Nemzeti Igazgatóság, az emigráns k ormány m agja. R ománia és S zerbia t ámogatta a m agyar em igrációt Kossuth angliai tömeggyűléseken mondott beszédeivel elérte, hogy az angol kormány ígéretet tett, hogy semlegességét akkor is fönntartja, ha a háború átterjed Magyarország területére. Az e semények kul csa III. N apóleon ke zében vol t H iába a lakult m eg a zonban a m agyar légió, III Napóleon a solferinói győzelem után, Cavourt és a magyarokat becsapva, sebtében fegyverszünetet kötött. Van-e hazai kibontakozás Bachot menesztették. Ferenc József abszolutikus, föderalisztikus és alkotmányos elemeket ötvöző alaptörvényt “ajándékozott” népének. Ez volt az októberi diploma (1860 október 20) Ferenc József elsősorban a magyar fölkelésektől félve kötötte meg a fegyverszünetet. A katonai-rendőri gépezet óriási

összegeket mésztett föl. Az ellenállás fokozódásával az adók szinte behajthatatlanná váltak. Államcsőd fenyegetett Már a z okt óberi di plomát , m ég i nkább a c entralisztikus februári pátenst a z 1861 -ben ös szehívott országgyűlés visszautasította. A képviselők ragaszkodtak az 1848-as törvényekhez Deák felirat mellett érvelt. A képviselők többsége nem tekintette Ferenc Józsefet törvényesen uralkodó királynak, é s ünnepélyes h atározat k imondását k ívánta. D eák és a F elirati P árt az 1848-as t örvényeket maximumnak tekintette. T eleki L ászló é s a H atározati P árt s zámára 1 848 a min imum v olt A te ljes függetlenséget, az 1849-es állapot visszaállítását akarták. Végül Deák és a Felirati Párt győzött (3 szavazattal) A bécsi hatalom Deák feltételeit is visszautasította, és föloszlatta a magyar országgyűlést. Út a kiegyezéshez A nyílt önkényuralmat a miniszterelnök, Schmerling is á

tmenetinek ta rtotta. A z 1 861-65-ig ta rtó időszakot ezért nevezték provizóriumnak (ideiglenes állapotnak). Az abszolutizmust ismét fenyegette a pénzügyi csőd és egy új háború, ezúttal Poroszországgal. A magyar birtokososztály visszatért a passzív ellenálláshoz. Egyre t öbbekben m erült f el a ké rdés: megállhat-e M agyarország eg ymagában a p ánszláv es zméket hirdető Oroszország és a jövendő hatalmas Németország között. Deák kivárta, míg Bécs kezdeményez. Deák a Pesti Naplóban 1865 húsvétján közzétette álláspontját A 48-as állapotok visszaállítása helyett egy olyan alkotmányos rendezést tett kiindulópontjává, mely az állami önállóság egy részének föladásával Bécs és Pest számára egyaránt elfogadható. Schmerlinget menesztették. 1865 decemberére Ferenc József összehívta az országgyűlést A kiegyezés A k öniggretzi cs atavesztés u tán A H absburg B irodalom nagyhatalmi helyzetét csak

Magyarország közreműködésével tarthatta meg. Deák ajánlatát - Ausztria veresége ellenére is - fönntartotta 1867 elején gróf Andrássy G yulát ki nevezték m agyar m iniszterelnöknek. A z összehívott országgyűlés becikkelyezte a kiegyezési törvényt. Ferenc Józsefet királlyá koronázták A dualista Osztrák-Magyar Monarchia államrendszere: ### 2 ### Mérleg A kiegyezés után lehetőség nyílt a közlekedés, a h itelélet, az i parfejlesztés ál lami t ámogatására, a közoktatás, közművelés liberális újjászervezésére és fejlesztésére. A kiegyezést a birodalom két legerősebb, de számszerűen kisebbségben lévő nemzete kötötte meg a többi nemzet, nemzetiség kizárásával. A jövő fenyegető háborús konfliktusaiban a végső szót - kezében a hadsereggel - az uralkodó és a birodalmi érdekeket képviselők szűk köre mondta ki. A kiegyezést reális kom promisszumként é rtékelhetjük. E z a kom promisszum a zonban ne m

v olt továbbfejleszthető, néhány évtized múltán idejét múlttá, anakronisztikussá tette Magyarország társadalmi-politikai berendezkedését. ### 3 ### 3. A dualista rendszer kiépítése A monarchia Európában A H absburgok r égi m onarchiája ké t köz pontú ( tehát “ dualista”) a lkotmányos m onarchia l ett. A birodalom területét nézve Európában második, lakói számát nézve a harmadik hatalom volt. Igaz csak papíron Megoldhatatlan belső problémái, a nemzeti ellentétek végig másodrendű szerepre kárhoztatták. A Deák-párt a rendszer megszilárdításáért A Deák-párt, az egykori Felirati párt vezető politikusai liberálisak voltak. Hozzáláttak, hogy a magyar állam belső berendezését a kor követelményeihez igazítsák. A konzervatívok a Deák-párt parlamenti többségét gyarapították. A kiegyezés táborát növelték az egykori centralisták Mindenekelőtt a nemzetiségi kérdést kellett rendezni. Horvátország széles

körű önkormányzatot kapott. Az új nemzetiségi tö rvény b iztosította a n emzetiségek n yelvhasználatát N emzetiségi n yelven a z államélet le gmagasabb szintjére ( törvénykezés, m inisztériumok) i s l ehetett be advánnyal f ordulni. A nemzetiségek által követelt autonóm területek szervezését viszont megtagadták. A jobbágyfelszabadításból hátramaradt ügyeket törvényesen rendezték. A céheket felszámolták Az új ipartörvény mind a munkás, mind a munkaadó jogait és kötelezettségeit szabályozta. 1868-ban Eötvös József javaslatára törvényt hoztak a kötelező népoktatás bevezetéséről. Mit akar az ellenzék 1869-ben balközépnek nevezett erős ellenzéki párt jelent m eg a p arlamentben. N em a kiegyezést, hanem annak módját kifogásolták. A demokratikus reformoktól elzárkóztak A kevés képviselővel rendelkező szélsőbalnak jelentős tömegek álltak a háta mögött. A párt teljesen a 48-as alapra helyezkedett,

vezetői közül többen a demokratikus megújulást is kívánták. Andrássy a közös külügyminiszteri székbe távozott. Az 1873-as gazdasági válság véget vetett az addig élvezett konj unktúrának. T isza K álmán, a ba lközép ve zére f ölismerte, ha kormányra akar kerülni, vagy demokratikus programot fogalmaz meg, vagy függetlenségi elveiből enged, és a kormánypárthoz közeledik. Az utóbbit választotta. 4. A dualizmus nyugalmi időszaka Tisza Kálmán miniszterelnöksége Tisza Kálmán 15 éves miniszterelnöksége is a d ualizmus me gszilárdulását mu tatja. P ártjának képviselőitől, a “mamelukok”-tól feltétlen engedelmességet követelt. Tisza kor mánya f olytatta a köz igazgatás ki építését. A z önkor mányzati m egye hí ve vol t A közigazgatás központosításának és egyesítésének útját járta. Egységes csendőrséget szerveztek Újjászervezték a fővárosi rendőrséget is. 1866-ban egységes megyerendszert hoz tak l

étre: a f eudalizmus kor i ún s zabad területeket (hajdú, jász-kiskun, nagykun), valamint a székely és szász székeket beolvasztották a megyékbe. A főispánok jogkörét kiterjesztették a választott képviselőkével szemben. Tisza a gazdaságban érvényesítette a liberális elveket. Törvényekkel, állami kedvezményekkel és megrendelésekkel támogatta az ipar fejlődését Tisza Kálmán legfőbb ellenzéke, a Függetlenségi P árt n emzeti je lszavakat h angoztatott. D e ma ga Tisza i s s zerette v olna f önntartani l egalább a l átszatát an nak, h ogy v áltozatlanul a m agyar különállás védelmezője. Többnyire azonban csak a nemzetiségi törekvések korlátozására futotta Meg ak arták buktatni Tiszát azok a konzervatív na gybirtokosok, a gráriusok i s, a kik T isza iparpártolását az agrárérdekek mellőzésének tekintették. A ba lkáni bony odalmak a z orosz-török háború idején megkezdődtek. 1878-ban a M onarchia megszállta B

osznia-Hercegovinát. Napirendre k erült a h adseregfejlesztés F erenc József katonai ügyekben szerette volna fölszámolni a magyar országgyűlés beleszólási lehetőségét. Magyarország-szerte nagy tüntetések voltak. Tisza népszerűsége a mélypontra zuhant, ugyanakkor Kossuth Lajos kultusza még magasabb hőfokot kapott. Tisza mérsékelte az eredeti törvényjavaslatot, majd megszavaztatta A miniszterelnök népszerűsége azonban nem nőtt, még mamelukjai is ellene fordultak. ### 4 ### A kilencvenes évek Tisza bukása a társadalmi-politikai egyensúly megbillenésének tünete volt. Az egymást követő kormányokban sok képzett t ehetséges m iniszter t evékenykedett. A 90 -es év ek r eformtörekvéseinek W ekerle S ándor a főszereplője. Keresztülvitte a Monarchia valutájának arany alapra helyezését Miniszterelnökként támogatta a polgári házasság törvénybe iktatását. A pápa tiltakozása ellenére a házasságot polgári szerződéssé

nyilvánították, amelynek érvényességét az állam állapítja meg. Kossuth Lajos temetése 1894. március 20-án Torinóban halt meg Kossuth Lajos Ferenc József nem engedélyezte az állami pompát. Wekerle elősegítette, hogy a főváros méltó temetést rendezzen Az újkori magyar történelem legnagyobbját a Nemzeti Múzeumban fölállított ravataltól százezren kísérték a kerepesi temetőbe. A millennium 1895. de c 31 -én éjfélkor megkezdődött az egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat, amellyel a magyarság állama fönnállásának ezredik évfordulóját köszöntötte. Elcsitultak a pártpolitikai és a társadalmi küzdelmek is, csak a nemzetiségiek vezetői tiltakoztak a magyar egyeduralom megnyilatkozása ellen, A kiegyezést követő három évtized alatt a feudalizmusból kilépett Magyarország modern európai állammá vá lt, a f ejlett ny ugati or szágokhoz va ló t eljes f ölzárkózás küszöbére érkezett. Az ünnep fénye feledtette az

ellentéteket a Monarchián belül. ### 5 ### Értékelje a versailles-i és a washingtoni békerendszereket! Békejavaslatok : 1. a szovjet kormány békedikrétuma 2. Wilson 14 pontja : 1918 január 8-án hirdette meg Wilson amerikai elnök az Egyesült Államok 14 pontból álló békejavaslatát, mely kilátásba helyezte a tengerek és a kereskedelem szabadságát, a gyarmati rendszer átszervezését, a titkos demokrácia megszüntetését, s a béke fenntartása érdekében indítványozta a Nemzetek Szövetségének létrehozását. A határok tekintetében javasolta a megszállt területek kiürítését, Elzász és Lotharingia Franciaországhoz csatolását, s kedvezményeket helyezett kilátásba Olaszország és Szerbia javára. Ugyanakkor a nemzetek önrendelkezési jogának meghirdetésével biztosítani kívánta az OMM népeinek szabad fejlődését és szót emelt a független Lengyelország helyreállítása mellett. A javaslat hatalmas nemzetközi visszhangot

keltett, a háborús kormányok azonban mindenáron győzni akartak, hogy a feltételeket ők diktálhassák. A békekonferenciát 1919. január 18-án Versailles-ban nyitották meg (1871 január 18-án Versailles-ban deklarálták az egységes Németországot is) • 27 állam vett részt a tárgyaláson, a veszteseket nem hívták meg • az államokat 70 hivatalos delegátus, + kb. 1000 szakértő képviselte • vezető szerepet játszott a “tízek tanácsa” (az 5 nagyhatalom (USA, Anglia, Franciaország, Olaszország, Japán) 2-2 képviselője) • meghatározó személyiség a “négy nagy” volt (Clemenceau francia miniszterelnök, Floyd George brit miniszterelnök, Orlando olasz miniszterelnök és Wilson, az USA elnöke) A megtárgyalandó 5 kérdés : • Németország • az OMM • az “orosz kérdés” • a Török Birodalom • a német gyarmatok sorsa A nagyhatalmak célja : Anglia : Németország gyarmatait megkaparintani, tengeri hatalmát megszüntetni,

Európában gátolni Franciaország túlzott megerősödését Franciaország : Németország teljes körű és hosszú távú meggyengítése Olaszország : területeket akart az OMM-tól, az Adriai-tengert “beltengerré” kívánta tenni. USA : Távol-keleti, dél-amerikai, szibériai területeken volt érdekelt. Békeszerződések a vesztesekkel : 1. Németország : 1919 Június 28 Versailles • Elzász-Lotharingia Franciaországé lett • a Saar-vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték • a Rajna-vidék bal partját teljesen, jobb partját 50 km-es sávban demilitarizálták • Danzig (Gdanszk) szabad város lett • a hadsereget 100 ezer főben maximalizálták, megtiltották a sorozást • át kellett adni a német hadiflottát • jóvátételt kellett fizetniük (1921-ben a jóvátétel összegét 132 millió aranymárkában szabták meg) 2. Ausztria : 1919 Szeptember 10 Saint-Germain • megszűnt a Habsburg-monarchia • Trieszt, Isztria,

Dél-Tirol elvesztése • katonai korlátozások (hadsereg, fegyverkészlet maximalizálása) • a Németországgal való egyesülés (anschluss) tilalma 3. “orosz kérdés” Wilson 6. pontja értelmében “minden nemzet maga dönt politikai fejlődéséről” A bolsevik Oroszországot nem fogadták el győztes hatalomnak, a szovjet vezetést nem tekintették legitim, demokratikus kormánynak, így nem hívták meg a béketárgyalásokra. A belső erőviszonyok tisztázódására vártak a nagyhatalmak. 4. Törökország 1920 Augusztus 10 Sévres Területeit felosztották, a tengerszorosokat nemzetközi ellenőrzés alá helyezték. 1923 július 24-én Lousanne-ban újabb szerződést kötöttek. A szerződés a szultanátus eltörlését tette lehetővé. 1923-ban a Musztafa Kemal vezette mozgalom célhoz ért, kikiáltották a parlamentáris köztársaságot, megszüntették az ország széttagoltságát. Németország elvesztette minden gyarmatát. Új államok : •

Lengyelország ismét egységes, szabad állam lett, jelentős területeket kapott a Német Császárságtól, megkapta továbbá Galícia, Bukovina egyes területeit, egyes orosz birodalmi területeket • Csehszlovákia : Csehország és Szlovákia politikai egysége, megkapta a Felvidéket, a Szudéta-vidéket és a Kárpátalját. • Szerb-Horvát-Szlovén Királyság - 1929-től Jugoszlávia • Románia : bővült Erdéllyel + a Partiummal + kelet-alföldi területekkel, továbbá Besszarábia, Bukovina, Dél-Dobrudzsa területével A. Az I világháború vége Magyarországon Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság. 1918. őszén a magyar társadalmat is nyugtalanította az általános békevágy A háborúban 661 ezer katona elesett, 743 ezer megsebesült, 734 ezer fogságba esett. A magyar társadalom már régóta a változásokat követelő ellenzék táborába tartozott. Mmiután Tisza István október 17-én maga is elismerte, hogy a háborút

elveszítettük, a változások lekerülhetetlenné váltak. A három legjelentősebb ellenzéki párt, a Károlyi Mihály vezette Függetlenségi és 48-as Párt, a Jászi Oszkár vezette Polgári Radikális Párt, és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Garami Ernő és Kunfi Zsigmond vezetésével, megalakította a Magyar N emzeti T anácsot, 1918. október 24-én Elnöke Károlyi Mihály lett. Október 26-án közzétették a Nemzeti Tanács kiáltványát, ami 12 pontból állt és tartalmazta a kormány lemondását, a képviselőház feloszlatását, álatalános egyenlő és titkos választójogot, földbirtokok és a szociáldemokrata refomokat, az ország függetlenségének helyreállítását, és a háború azonnali befejezését. A Nemzeti Tanács vállalta az ellenkormány szerepét Lemondott Wekerle Sándor miniszterelnök. A király nem volt hajlandó Károlyit kinevezni Az ország kormány nélkül maradt, a Nemzeti Tanács helyzete megerősödött. A

tehetetlenség hatására az utca is egyre izgatottabbá vált. Október 28-án hatalmas tömeg követelte, hogy a Nemzeti tanácsból alakuljon meg a kormány. József főherceg akit a király felruházott a miniszterelnöki kinevezés jogával Budapestre érkezett A tömeg a főhercegi palotába indult, hogy megostromolja azt a rendőrség a Lánchídon megpróbálta megállítani, amiből erőszakos összeütközés lett. Október 29-én a rendőrség is bejelentette a csatlakozását a Nemzeti Tanácshoz. Átalakult a magyar környezet is. Ausztria október 21-én elszakadta a birodalom többi részétől Október 28-án megalakult a Csehszlovák Köztársaság, melyhez 30-án csatlakozott a Szlovák Nemzeti Tanács. Október 29-én megalakult Horvátország. Október 30-án tömeg lepte el a Budapesti utcákat és az emberek letépték a császári sapkarózsájukat és őszirózsát tűztek ki a helyükbe. A tömeg egy része a Keleti pályaudvarra ment ahol maga mellé

állította a bevagonírozott katonákat és fgyvereket zsákmányolt. A forradalom oldalára állt a telefonközpont is Október 31-én József főherceg magához hivatta Károlyi Mihályt és kinevezte miniszterelnökké. Győzött az őszirózsás forradalom. Károlyi mihály a Nemzeti tanács pártjaira támaszkodva alapította meg kormányát A Függetlenségiektől Batthyány Tivadar, Lovászy márton, a Radikális Pártból Jászi Oszkár, a szocdemek közül Garami Ernő és Kunfi Zsigmond lettek a kormány tagjai. Pártonkívüliként került a kormányba Berinkey Dénes ügyvéd és Linder Béla ezredes. Az új kormány 31-én este letette az esküt József főherceg előtt Károlyi leszögezte a kormány feladatait : az ország függetlenségéről és demokratikus reformjairól szóló törvények megalkotása,amnesztia a politikai foglyoknak, a sajtószabadság, az egyesülési és gyülekezési szabadság biztosítása, a parasztság földhöz juttatása. Kunfi

kijelentette pártja nem akar az osztályharc eszközeivel élni, nemzeti összefogást kért. Ennek hatására szervezetek, pártok, mindenki csatlakozott a Nemzeti tanácshoz aminek Hock János katolikus pap lett az elnöke. Tisza István az új kormány támogatására szólította fel híveit őt azonban 31-én meggyilkolták. A forradalomnak azonban voltak árnyoldalai is a népharag sok helyen tombolt, számos a háború idején nagyrangú vagy befolyásos embert elkergettek, a magtárakatkirabolták éppúgy mint a háborúban meggazdagodott kereskedők üzleteit. November elejeén hatalmas tömeg követelte a köztársaság kikiáltását. Az államforma kérdésének az eldöntését a kormány az alkotmányozó nemzetgyűlésre akarta bízni. A forradalom első feladatának tekintette az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását. Súlyos ellentét forrásává vált a hadsereg leszerelésének a kérdése Károlyi vakon bízott a wilsoni pacifizmusban, Linder Béla

hadügyminiszter pedig nem akart többé katonát látni, félt a sereg a hazaérkező ellenzéki erők kezébe kerülne. A Katonatanács pedig attól félt, hogy az esetlegesen felállított hadsereget az új kormány saját céljai elérésére használná fel. E két ellentétes irányú elhatározás következtében Magyarország a legválságosabb pillanatban katonai erő nélkül maradt. November 2-án megalakult a Munkástanács,tagjai többségükben a szocdemek közül kerültek ki. November 5-én a Nemzeti Tanács, a Katonatanács és a Munkástanács megállapodást kötöttek, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés megalakulásáig közösen látják el a parlament feladatát. A padovai fegyverszünet mellet az újonnan alakult magyar vezetés szükségesnek látta a külön békekötést a győztes hatalmakkal. A magyar küldöttség Belgrádba utazott, hogy tárgyaljanak az ott állomásozó erők parancsnokával Franchet d‘Esperey tábornokkal. A tábornok november

7-én fogadta a magyar delegációt, de a tárgyalás során érzékeltette velük,hogy Magyarország legyőzött ország és nekünk a feltételeket diktálni fogják semmijen megegyezés nem lesz. A belgrádi szerződés sok területet vett el Mo -tól, de az északi területekből sokat hagyot a kezén, amivel persze a csehek nem voltak megelégedve és november 8-án támadást indítottak Nagyszombat és Trecsén térségében. magyarországnak szüksége volt hadseregre, amit Lider Hadügyminiszter nem akart megszavazni, ezért lemondott helyette Bartha Albertet nevezték ki hadügyminiszternek. 1918 novemberében még a magyar társadalom egységesen sorakozott fel kormánya mögé. A magyarok kérték a királyt mondjon le és IV Károly beleegyezett uralkodói jogai gyakorlásának felfüggesztésébe. 1918 november 16-án a régi képviselőház kimondta az önfelosztását, a főrendi ház is berekesztette tevékenységét. Ezután az Oszágház kupolacsarnokában

összegyűl az immár 500 főre bővült Nemzeti Tanács. Hock János elnök kikiáltotta Magyarország függetlenségét,bejelentette a király visszavonulását és javasolta a köztársaság kikiáltását. Az országgyűlés első feladata a néptörvények megalkotása volt az általános és titkos választójogról, a sajtószabadságról, népi esküdtbíráskodásról, egyesülés és gyülekezés szabadságáról és a földosztásról. November 23-án közzé is tették az első néptörvényt mely biztosította a követelt választójogokat. November 9-én a Román Nemzeti Tanács felszólította a magyar kormány a magyarországi románlakta területek Romániához való cstlakoztatására. A kormány egyezkedni szeretett volna, de a román fél nem volt ilyen hangulatban . A Felvidékre betört csehek Pozsony térségébe értek de az ottani magyar haderő visszaszorította őket. Az Újvidéken tartott Szláv Nemzeti Gyűlés kijelentette a dél-magyarországi megyék

csatlakozását Szerbiához. Dec 1-én Gyulafehérváron az erdélyi románok nemzeti gyűlése kinyilvánította Erdély egyesülését Romániával. A magyar kormány a probléma megoldása érdekében szerette volna elérni, hogy egy antant küldöttség érkezzen Budapestre,ezzel szemben csak egy alezredest ( Ferdinand Vix ) küldtek Magyarországra, ezzel is érzékeltetve,hogy Párizs diktálni szeretné a feltételeket. Az egész magyarság jövőjét fenyegető helyzet minden eddiginél nagyobb nemzeti összefogást követelt. Bartha Albert hadügyminiszter átfogó szervezkedésbe kezdett,hogy Magyarországnak mihamarabb ütőképes hadserege legyen. Moszkvából hazatért Kun Béla és társai megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártját ( nov. 24 )A megszerveződött szélsőbal egyre veszélyesebbé vált. A kommunisták bagy példányszámú ujságokban felelőtlen igéreteket tettek. Batthyány miniszterelnök hajlandó lett volna rendőrségi erők

bevetésével megállítani az egyere veszélyesebb komcsikat,de Károlyi nem akart erőszakos beavatkozást, így a szélsőbalnak nem volt semmi akadály az útjában. December 12-én 8 ezer emberrel tüntetést szerveztek Bartha hadügyminiszter ellen akit emiatt lemondattak, válaszul battyány miniszter is lemondott. ( dec. 12 ) Míg a városi tömegek a kommunista propaganda alá kerültek addig a falut a megkésett földreform aggasztotta. Országszerte elégedetlenség volt a kormánnyal szemben. Ugyanakkor a csehszlovákok az etnikai helyzetnek megfelelő határvonalat semmisnek tekintették és dec. 29-én elfoglalták kassát, január 1-én pedig Pozsonyt A délszlávok megszállták a Muraközt ( dec. 25 ) a balkáni francia csapatok pedig elfoglalták Szegedet december 30-án Garami Ernő elítélte a konzervatív veszély felnagyítását,ugyanakkor helyeselte a kommunisták ellen való fellépést,erőskezű polgári kormány megalakítását hangsúlyozta. Garami ekkor

már azonban kisebbségbe került saját pártján belül. Lovászy márton a polgárságot polgárszövetségbe akarta tömöríteni,miniszterelnökségébe Károlyi beleegyezett volna azonban ő csak külföldi beleegyezéssel vállalta volna a posztot, és mivel azt nem kapta meg visszavonult. Károlyi a Nemzeti tanács ülésén bejelentette lemondását, erre a nemzeti tanács január 11-én köztársasági elnökké nevezte ki. Károly Berinkey énest nevezte ki az új koalíciós kormány elnökévé 1919. január 18-án Párizsban döntöttek békekonferencián Magyarország sorsa felől,úgy, hogy a magyarokat meg sem hívták. Magyarország romániával szomszédos határait beljebb húzták, úgy,hogy számos magyarlakta terület román kézre került,ez az új román-magyar demarkációs volnal szerepelt lényegében a Vix-Jegyzékben. 1818. novemberében a leszerelt tisztek részvételével alakult meg a Magyar Országos Véderő Egylet,ami Gömbös Gyulát

választotta új elnökévé. 1919 februárjában megszületett a földtörvény,Károlyi saját birtokán megkezdte a földbirtokok elosztását, ennél azonban sajna meg is akadt a földosztás. 1919 február-márciusára a Károlyi - féle politika társadalmi támasz nélkül maradt. A munkásság és a polgárság a kommunisták és a szocdemek befolyása alá került A polgári erők többsége ellenzékbe vonult a kormány balra tartó politikája miatt. Március 5-én az országgyűlés közzétette a választásról szóló törvényt és a választást április 13-ra tűzte ki. A kommunista propaganda a kormány minden áron való lejáratására törekedett. Céljuk ugyanis az volt,hogy az elégedetlenség ébrentartásával megakadaályozzák a polgárság megerősödését,és a forradalomból szociális forradalmat csináljanak. Erőszakos cselekedetektől sem riadtak vissza, így került sor a Népszava szétverésére, ahol megöltek 7 védőt, köztük rendőröket is.

Erre már Károlyi is lépett, a kommunista vezetőket letartóztatták,a Vörös Ujságot betiltották. A kormány feloszlatta a vele egyre inkább szembeforduló MOVE-t is A társaik meggyilkolása miatt feldühített rendőrök letartóztatásakor jól megverték Kun Bélát. Ezt a sajtó mint a kormány terrorcselekményét állította be,ezzel a komcsikat jobb színben feltüntetve. hamarosan a Vörös Újság ismét megjelenhetett és a kommunista páthelységek ismét üzemelhettek. A kommunista vezetők a börtönből tovább folytatták szervezkedésük. Vix ekkor adta át Károlyinak azt a követelést miszerint a magyar csapatoknak vissza kell vonulniuk majdnem a Tiszáig. A követelést Károlyi elfogadhatatlannak tartotta és bejelentette Vixnek : a kormány lemond. Károlyi tájékoztatta a minisztertanácsot,hogy egyetlen kiút van,ha a kormány lemond és a szocdemek alakítanak kormányt. Ő mint köztársasági elnök helyén marad és Kunfi Zsigmondot nevezi ki

miniszterelnöknek Másnap március 21-én ülést tartott a Magyarországi Szociáldemokrata árt vezetősége és Böhm Vilmos javaslatára határozatott hozott a kommunistákkal való közös koaliciós szocialista kormány megalakításáról. Landler Jenő a kommunistákkal tárgyalt és megegyezett velük akik a proletárdiktatúra elvei alapján hajlandóak voltak közös kormányt alakítani. A minisztertanács ülése után Károlyi az új kormány kinevezésére várt,este azonban telefonon közölték vele,hogy a Munkástanács jóváhagyta a két munkáspárt egyesülését éskikiáltotta a proletárdiktatúrát. Rövidesen arról is értesült,hogy megjelent egy olyan nyilatkozat,amelyben tudta és beleegyezése nélkül, lemondott és átadta a hatalmat a proletárdiktatúrának. A kommunista államcsíny sikerült Március 21-én az egyesült párt, a Magyarországi Szocialista párt vezetősége kijelölte a Forradalmi Kormányzótanácsnak a tagjait, akiket

népbiztosoknak neveztek. Elnöke Garbai Sándor, külügyi népbiztosa Kun Béla lett. Március 22-én a Mindenkihez! c kiáltvány közölte, hogy Magyarország Tanácsköztársasággá alakult. A magyar proletárdiktatúra a győztesek mohósága következtében jött létre Március 24-én Kun Béla jegyzéket küldött Párizsba melyben elismerte a belgrádi egyezményt,de visszautasította a Vix-Jegyzéket. Párizs ennek hatására új követet küldött Magyarországra, Jan Christian Smuts-ot aki a Vix-jegyzékben felírtakhoz képest kedvezőbb javaslatokat tett. A kormányzótanács kénytelen volt elfogadni az új demarkációs vonalat. A történtekkel egyidőben Franchet d‘ Esperey tábornok egy egyesített támadáson dolgozott Magyarország ellen. A román haderő április16-án átlépte a demarkációs vonalat,s a hónap végén a csehszlovákok is megindították támadásukat. Magyarországon belül eközben folytatódott a proletárdiktatúra kiépítése.

Elrendelték a “forradalmi törvényszék“ felállítását,államosították a 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket,bányákat,pénzintézeteket és a lakóházakat. Megszervezték a Vörös Őrséget a rendőrség helyébe Az élelmiszer metermelését a “ szocializált nagybirtokok “ helyén szervezett szövetkezetekben képzelték. Az életkörülmények azonnali javulását akarták megteremteni. Áprilisban újabb béremelést hajtottak végre anélkül,hogy emögött fedezet állt volna. A lakáshiányt úgy igyekeztek megoldani,hogy a gazdagoktól elvett lakásokba, illetve lakrészekbe hajléktalanokat költöztettek. A proletárdiktatúra gazdasági és társadalmi elképzelései általános központosításra épültek. Hatalmas bürokrácia fejlődött ki A gyárakban akár 75%-kal is csökkent a teljesítmény 1919 április 7-én tanácsválasztásokat rendeztek, ami egy kisebb komédiává fajult. Ellenjelöltek nem indulhattak a szavazás lényegében

nyílt volt. Az így megválasztott vezetőket júniusban hívták össze a Tanácsok Országos Gyűlésére, mely elfogadta a proletárdiktatúra alkotmányát. A Tanácsok Országos Gyűlése évente kétszer ülésezett az ülésszakok között az Intéző Bizottság helyettesítette a testületet. A román és cseh előrenyomulások eközben tovább folytak a határainkon . Már ugyan folyt a Vörös hadsereg szervezése,de jelentős magyar haderő még nem volt. A diktatúra megmenekült a megsemmisüléstől mivel a román csapatok megállatak a Tiszánál,mikor a párizsi békecsinálók nem fogadták el a román támadást szorgalmazó javaslatot. Az ország lassan az összeomlás szélére jutott, a kommunista vezetés alatt A szakszervezeti vezetők lemondásra szólították fel a Kormányzótanácsot, az Intéző Bizottság végrehajtó szervét. Május 2-án a Kormányzótanács Kun Béla fellépésének a hatására visszautasította a lemondást. Május végére

sikerült egy 200 ezer fős Vörös Hadsereget is fölállítaniuk. Megindították az északi hadjáratot amiben visszaverték a cseheket és egészen a lengyel határig jutottak. Április közepé bécsben megalakult az ABC ( Antibolsevista Comité ), majd ez feloszlott és tagjai csatlakoztak Károlyi Gyula gróf ellenkormányához és Szegedre tette a megalakult ellenkormány a központját. Felkelések,sztrájkok sora bontakozott ki az országban . A legjelentősebb a Duna-melléki felkelés volt A felkelést elfojtották,terjedt a vörösterror. Clemenceau június közepén jegyzéket intézett a kormányzótanácshoz melyben követelte a Vörös hadsereg visszavonását az általa kijelölt határok mögé,cserében a románok kiűritik a Tiszántúlt. Elfogadták a javaslatot a Vörös Hadsereget visszavontákA románok azonban nem mozdultak mire a VH. megtámadta őket,de csúnyán el is verték őket a románok,majd 29-én átlépték a Tiszát. Augusztus 1-jén a

Kormányzótanács lemondott és elmenekült Bécsbe. NÉMETORSZÁG 1. A weimari köztársaság korszaka a) 1918. nove mber 9 -én a k ieli m atrózlázadás és az o rszágszerte t artó megmozdulások hatására Vilmos c sászár le mondott. K ikiáltották a d emokratikus k öztársaságot A kormányfő a szociáldemokrata Ebert lett. Az 1919. é vi s zászországi, t üringiai, be rlini, m üncheni kom munista ha talom-átvételi kísérleteket májusra a kormány csapatai leverték. Parlamenti választásokat tartottak b) Összehívták az Alkotmányozó gyűlést . a berlini zavargások miatt Weimarban Itt fogadták el az új alkotmányt,ezért nevezzük az ekkor kezdődő szűk másfél évtizedet a weimari köztársaság időszakának. Az alkotmány főbb pontjai: - polgári demokratikus rendszer - szövetségi köztársaság (18 land szövetsége) c) Két út a német politika előtt a 20-as években: 1. A szembeszegülés politikája: a versailles-i pontokat nem

teljesíteni 2. teljesítési politika: a diktátumok teljesítése - elképzelésük szerint a nagyhatalmak (főleg Anglia) érdekében áll, mivel ekkor segítheti Németország ta lpraállását. L átszólag a te ljesítés mia tt, valójában Franciaország ellensúlyozására. 1919 és 1923 között a szembeszegülés erői voltak a meghatározók: nem fizették a jóvátételt. 1923-ban G ustav S tresemann l ett a kormányfő, aki reálpolitikus révén a teljesítési politika híve volt. Az ő irányításával diplomáciai úton rendezőtek a konfliktusok 2. Náci uralom Németországban a) 1929-re a g azdasági v álság h atására elapadtak az USA-kölcsönök, ös szeomlott a D awes-terv, a stabilizáció. A weimari köztársaság rendszere súlyos gazdasági és politikai válságba került (a kis- és középtulajdonosok tömegesen tönkrementek, m unkanélküliség, á ltalános e légedetlenség, pol itikai káosz a lakult ki ). A vá lságból a ki utat c sak r

adikális vá ltoztatások jelenthették Ezért megnőtt a szélsőséges pártok népszerűsége. A tömegek és a tulajdonosok az “erős kéz” politikáját igényelték b) Ezt k ínálta a z N SDAP, a N émet N emzetiszocialista M unkáspárt, a mely 1 919-ben a lakult Münchenben, a következő személyek vezetésével: - Adolf Hitler “Führer” - Ernst Röhm SA vezére - Herman Göring későbbi porosz miniszterelnök, légimarsall - Joseph Goebbels propagandaminiszter - Rudolf Hess Hitler helyettese Miután a s ikertelen s örpuccs ut án Hitler börtönbe került, itt f ogalmazta me g a p árt programját “Mein Kampf” című művében: 1. a békeszerződés minden korlátozásának felszámolása 2. élettér elmélet (lebenstraum): Németország túlnépesedik, újabb területre van szükség 1. lépés: Európa valamennyi németjének egyesítése 2. lépés: Egész Európára kiterjedő nagynémet birodalom 3. lépés: német világbirodalom 3. fajelmélet: a

német felsőbbrendű, uralkodó nép -másodrendű fajok: rokon népek (nyugati germánok, flamandok, hollandok, skandinávok) -alsóbbrendű “rabszolga népek” a szlávok, keleti népek -kiirtandó népek a zsidók és a cigányok c) A nácipárt népszerűsége a válság mélyülésével egyre nőtt. Így 1933-ban a vá lasztások ny omán Hindenburg köztársasági elnök kénytelen volt a törvényeknek megfelelően a legnagyobb pá rt vezetőjét, Hitlert kinevezni kancellárrá. Hitler a R eichstag f elgyújtása ü rügyén k orlátozta a s zabadságjogokat, h arcot i ndított a kommunisták el len, és a t error l égkörében ú j v álasztást kezdeményezett, amelyen pártja 43 %-ot szerzett. Június-július folyamán a polgári pártokat is felszámolta 1934. június 29-30: “hosszú kések éjszakája” Miután a párt fegyveres alakulata az SA Hitler szocialista ígéreteinek betartását, a m ásodik f orradalmat k övetelte, m ás o sztagaival ( SS)

lemészároltatta az elégedetlenkedőket. 1934 augusztus 2-án meghalt Hindenburg. Hitler egy személyben kancellár és vezér (Führer) lett. 1935-ben hozott “nünbergi törvények” megfosztották a zsidókat állampolgárságuktól. d) A g azdaság i rányítását a N euer P lan ( új t erv) k eretében a Göring által v ezetett “n égyéves t erv hivatala” kezében összpontosították. A hivatal intézkedései: - állami közmunkák szervezése, a belső vásárlóerő növelése - termelésirányítás, bérbefagyasztás, az elosztás irányítása - az ipari vállalatok koncentrációja - kényszer-kartellezési törvény - profitkiviteli tilalom - birodalmi Bank . a hitelélet irányítója - stabilizálta a márkát, ellenőrizte és szabályozta a hitelek felhasználását. (különbséget tettek alkotó tőke - germán ipari tőke - és spekulatív tőke - zsidó vagy nem germán finánctőke - között.) Az összipari termelés 1928-tól 1938-ig 107%-kal

emelkedett e) Agresszív külpolitikai lépések: -1933 Németország kilépett a Népszövetségből - a gazdaság átállása haditermelésre - 1935: Saar vidéki népszavazás -ismét Németország területe - légierő felállítása - általános hadkötelezettség bevezetése - a Rajna-vidék remilitarizálása - locarnói szerződés felbontása. NÉMETORSZÁG ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS Színre lépnek a nácik Németország történetét 1919 és 1923 között a zűrzavar jellemezte. Puccskísérletek zajlottak, pártok tucatjai szerveződtek. 1920-ban jött létre Adolf H itler v ezetésével a N emzetiszocialista Német Munkáspárt, azaz nácipárt. Első jelentős akciója 1923-ban a sörpuccs vol t, a mikor e gy müncheni sörcsarnokban foglyul ejtették a bajor tartományi miniszterelnököt és kormányának jelen levő tagjait. Ezt követően a tartományi kormány mozgósította a katonaságot, és elfojtotta a puccskísérletet. H itlert és t ársait f ogságra í

télték E nnek s orán írta meg a Mein Kampf (H arcom) című könyvét, melyben társadalmi és politikai elképzeléseit foglalta össze. Átmeneti megnyugvás 1924-től javulóban voltak Németország kül- és belpolitikai v iszonyai. A tá rsadalmi feszültségek cs illapodtak, a g azdaság l assan f ellendült. A s zociáldemokrata p árt m egfogalmazta a “szervezett kapitalizmus” elméletét. Úgy vélték, ennek megvalósulásával megszűnne a szabadversenyes kapitalizmus, és az osztályharcot felváltaná az együttműködés. Ebert halála után Hindenburg került az elnöki székbe. Ekkor érte el első jelentős sikereit a stresemanni külpolitika. Mindez ismét megnövelte a demokratikus erők szavazótáborát Az 1928-as választás után Stresemann javaslatára helyreállították a s zociáldemokrata polgári nagykoalíciót. Az 1929-ben e lfogadott Y oung-terv e llenállást v áltott k i. A n émetek jo ggal n ehezményezték, h ogy háborús bűneikért

1988-ig kell fizetniük a jóvátételt. Stresemann 1929 októberében, néhány héttel a New York-i tőzsde összeomlása előtt meghalt. A válság hatása A kibontakozó világválság a német gazdaságot érintette a legérzékenyebben. A termelés rohamosan csökkent. Ezrével mentek tönkre a kis- és középüzemek, parasztbirtokok tízezreit árverezték el A válság mélypontján a munkanélküliség majdnem elérte az 50%-ot. A gazdasági helyzet egyre reménytelenebbé válása nemcsak a p olitikai egyensúlyt borította fel, hanem a törvényes rendet is. A különböző pártok fegyveres alakulatai csataterekké változtatták az utcákat és az ellenfelek politikai rendezvényeit. A náci párt fegyveres szervezetét, az SA-t 1922-ben hozták létre. Ernst Röhm lett a vezetője A v álság i dején m ár az S A u ralta az u tcát. U gyanakkor a sörpuccs kudarcából Hitler megértette, hogy a törvénytisztelő Németországban “törvényesen” kell hatalomra

jutni. A v álság i dején az egymást vá ltó kor mányok ké ptelenek vol tak úr rá l enni a he lyzeten. A Nemzetiszocialista Német M unkáspárt e l tu dta h itetni, h ogy a tá rsadalmi ig azságosság me llett képviseli a németek nemzeti érdekeit is. Egyre több embert győzött meg arról, hogy a kivezető út az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom. 1928-ban a választásokon a nácik csak a szavazatok 2,6%-át tudták megszerezni, 1930-ban 18,3%-ot, 1932-ben 37,4%-ot. Ezzel az ország legerősebb pártjává váltak Sem demokrácia, sem diktatúra? Franz von Papen kancellár a n ácikat és a k ommunistákat i gyekezett v isszaszorítani, d e államcsínnyel e ltávolította h ivatalából a p orosz ta rtományi k ormányt is . A zzal a karta a nácik választási győzelmét közömbösíteni, hogy a kormányzati hatalom részesévé teszi őket, ami megtépázta volna népszerűségüket. Ezért alkancellári tisztséget ajánlott Hitlernek, ezt

azonban ő visszautasította. E rre H indenburg új abb vá lasztásokat í rt ki A z 1932 novemberi választáson a politikai erőviszonyok lényegében nem változtak. A n emzetiszocialisták követelték a kor mányalakítás j ogát. H indenburg ki látásba he lyezte Hitlernek a k ormányalakításra v aló m egbízatást, am ennyiben p rogramja m egnyeri a p arlament többségének támogatását. E z a zonban ne m s ikerült, E zért hi ndenburg t ovábbra s em vol t ha jlandó Hitlernek K ancellári me gbízatást a dni. A z e lnök a zzal, h ogy a H itler á ltal vezetett kabinet pártdiktatúrához fog vezetni, s hogy ehhez hozzájáruljon, sem esküje, sem lelkiismerete nem teszi lehetővé. Elkésett kísérlet a náci párt megosztására Hindenburg Schleicher tábornokot nevezte ki ka ncellárnak. S chleicher a ná ci pá rt megosztására törekedett. Strasserral kezdett tárgyalni, aki Hitler után a p árt egyik legtekintélyesebb vezetője volt, ugyanakkor Hitlertől

eltérő irányzatot képviselt. Schleicher az alkancellári és a porosz tartományi miniszterelnöki tisztséget ajánlotta Strassernak. Hitler árulásnak minősítette Strasser tárgyalásait, és megfosztotta őt minden párttisztségétől. A m iniszterelnök a s zociáldemokratáknak és a szakszervezeteknek ajánlott k ét miniszterelnöki tárcát, megígérve a náci és a kommunista fegyveres alakulatok felszámolását, sőt a nemzetiszocialista párt betiltását is . A n evezettek a zonban v isszautasították a z a jánlatot Schleicher tett még néhány politikai kísérletet, majd ezek kudarca után a szükségállapot bevezetését javasolta Hindenburgnak. Az Elnök ezt visszautasította, mire Schleicher lemondott Hitler, a kancellár 1933. j anuár 30 -án a k öztársaság el nöke k inevezte k ancellárrá A dolf H itlert, ak i k oalíciós kormány é lén ke zdte meg országlását. A kormány első ülésén azt tudakolta, hogy miként biztosítható a parlament

kétharmados többsége a felhatalmazási törvény megszavazásához. Február 1-én Hindenburg új választást írt ki. Február 27-én kigyulladt a parlament épülete, a Reichstag. A valószínű tettesek a, nácik, gyújtogatással a kommunistákat vádolták, vezetőiket letartóztatták. Ebben a légkörben került sor a választásra A nácik 43,9%-ot értek el, a kommunisták 13.3%-os er edményét a g yújtogatásra való hivatkozással megsemmisítették H itler b eterjesztette a felhatalmazási törvényjavaslatot, amit a képviselők megszavaztak. Ezzel megnyílt az út a totális diktatúrához. Hitler a kommunisták ut án be tiltotta a s zociáldemokrata é s a pol gári pá rtokat i s, s 1933 nyarára l étrehozta az eg ypártrendszert. E zzel m egvalósult a n emzetiszocialista p ártállam, a n áci diktatúra. A hosszú kések éjszakája Felszínre kerültek a párton belüli ellentétek. Az SA köreiből követelték a második forradalom megvalósítását,

azaz a szociális viszonyok erőteljes át alakítását. R öhm f el ak arta számolni a régi hadsereget, és saját fegyvereseiből újat akart szervezni. Az SA erőszakoskodásai miatt Hitlert bírálták, a rohamosztagosok megfékezését követelték tőle. Hitler kiegyezett a hadsereg vezetőivel, és az S A f élreállításáért cs erébe m egkapta ígéretüket, hogy Hindenburg halála után támogatni fogják az államfői hatalom megszerzésében. Az SA m egfékezésével m eg l ehetett n yugtatni a v agyonosokat i s, h isz ez zel el hárult a második forradalom réme. A hos szú ké sek é jszakája ( 1934. j únius 29 -30) s orán H itler pa rancsára t öbb, mint ezer politikai gyilkosságot hajtottak végre. Megölték az SA vezetőinek egy részét, köztük Röhmöt, ezenkívül Strassert, Schleichert. Az akciót az 1923-ban létrehozott SS és a Gestapo hajtotta végre. 1934-re a Heinrich Himler vezette SS Hitlerhez feltétlenül hű fegyveres erővé vált, az SA

gyakorlatilag megszűnt. Az esemény után többen is azt hitték, hogy a nácipárt megszabadult szélsőséges alakulataitól, Hitlernek Hindenburg i s g ratulált a bá tor köz belépéséért. A ugusztusban m eghalt a z elnök, Hitler pedig megszűntnek nyilvánította az elnöki tisztséget, s mint birodalmi vezér (Führer), magához ragadta az államfői jogokat is. A Führer ezután népéhez fordult, és megkérdezte, akarja-e őt új tisztségében? A szavazók 90%-a igennel válaszolt. Készítette: Sass Bernadett A második világháború (1939-1945) I. Elõzmények Hitler elképzelései: A nemzetiszocialisták hatalomra jutásával Németországban a teljesítési politikát felváltotta a revans, a visszavágás politikája. Hitler már a Mein Kampf-ban vázolta külpolitikai elképzeléseit. Elutasította a gyarmatszerzést, s helyette célul tûzte ki a nagynémet egység megteremtését, azaz valamennyi európai német egy birodalomba való egyesítését. Hitler

elsõ sikerei: 1935-ben lejárt a Saar-vidék népszövetségi felügyelete, és a versailles-i szerzõdés értelmében a lakosságnak népszavazással kellett döntenie a terület jövõjérõl. A zömmel német lakosság a Németországhoz való csatlakozásra szavazott. Hitler birtokba vette a Saar-vidéket és ünnepélyesen kijelentette, hogy a továbbiakban semmiféle területi követelése nincs Franciaországgal szemben. E kijelentés után azonban néhány nappal (1935. március 15) a francia parlament törvényt hozott a katonai szolgálat két évre emelésérõl. Hitler ezt kihívásnak tekintette és másnap õ is törvényt fogadtatott el az általános hadkötelezettség bevezetésérõl. Ennek következtében a német haderõ létszáma meghaladta a franciáét. Francia külpolitika: A franciák 1935 májusában megkötötték a francia–szovjet szerzõdést, amelyben kölcsönös segítséget ígértek egymásnak, ha valamely európai ország bármelyiküket

megtámadja. A r ajnai vál ság: A francia–szovjet szerzõdést német válaszlépés követte. A németek ugyanis erre hivatkozva érvénytelennek nyilvánították a locarnói szerzõdést, és 1936 márciusában a német haderõ átlépte a rajnai demilitarizált (fegyvermentes) övezet határát. A francia politikai vezetõk határozott szembefordulásra gondoltak, de a katonai vezetõk félelem szülte túlzása úgy ítélte meg, hogy a németek túlerõben vannak. Ráadásul a franciák szövetségesei óvtak az elhamarkodott lépésektõl, annál is inkább, mert az akció megindításakor Hitler 25 éves megnemtámadási egyezményt javasolt Franciaországnak. Végül viták és jegyzékváltások után Európa napirendre tért a német szerzõdésszegés fölött. Ausztria és az Anschluss: Ausztria sorsa mindenekelõtt a német–olasz viszony alakulásától függött. Miután 1936-ban a két ország szerzõdésben hangolta össze külpolitikáját, és ezzel létrejött

a Berlin–Róma-tengely, az osztrák köztársaság sorsa megpecsételõdött. Hitler azonban idõt adott arra, hogy az osztrák nácik elõkészítsék a talajt a csatlakozás (Anschluss) megvalósítására. 1936-ban Németország és Japán aláírta az antikomitern paktumot, mely a Kommunista Internacionálé, illetve a Szovjetunió ellen irányult. A szerzõdéshez 1937-ben Olaszország is csatlakozott. Ugyancsak német diplomáciai siker volt, hogy Belgium 1936-ban felmondta a francia szövetséget. 1938 elején Hitler elhatározta az “osztrák kérdés rendezését”. Magához hivatta az osztrák kancellárt, Kurt Schuschnigg-ot, és követelte tõle, hogy vegye be a kormányába az osztrák náci párt vezetõit. Schuschnigg eleget tett a követelésnek, de egy utolsó kétségbeesett kísérletként népszavazást irt ki, hogy az osztrákok akarnak-e csatlakozni Németországhoz. Hitler nem nézhette tétlenül a kétes kimenetelû eseményt, ezért követelte a

népszavazás azonnali visszavonását, majd ennek megtörténtével Schuschnigg lemondását és az osztrák nácik vezérének Arthur Seyss-Inquart-nak kancellári kinevezését. 1 Ennek megtörténte után az új kancellár táviratban “kérte” a német csapatok bevonulását Ausztriába. Hitler a “kérésnek” eleget tett, és csapatai élén bevonult Bécsbe 1938 március 12–13-án megtörtént az Anschluss. Csehszlovákia: Csehszlovákiában nagy riadalmat okozott az Anschluss. A Szudéta-vidéken hárommillió német élt egy tömböt alkotva, és nyílt titok volt, hogy Hitler minden németet egy birodalomban akart egyesíteni. A szudéta–német nácik vezetõje (Konrad Henlein) egyre határozottabban lépett fel a csehszlovák kormánnyal szemben, s Hitler beavatkozással fenyegetõzött. A nyugati hatalmak békéltetésre törekedtek. A tárgyalásos rendezés érdekében ült össze 1938 szeptemberében a müncheni konferencia. Résztvevõi: Chamberlain brit,

Daladier francia és Mussolini olasz miniszterelnökök, valamint Hitler német birodalmi vezér és kancellár. A “négy európai nagy” megegyezett abban, hogy Csehszlovákia átadja Németországnak többségében németlakta területeit, azaz a Szudéte-vidéket. A szerzõdés azt is tartalmazta, hogy a négy nagyhatalom újra tanácskozásra ül össze, ha a csehszlovákiai lengyel és magyar kisebbség kérdése három hónapon belül nem rendezõdik az érdekelt kormányok közvetlen tárgyalásai útján. A németekkel akkor jó viszonyban lévõ lengyelek, amint tudomást szereztek a határozatról, kemény hangú jegyzékben követelték a vitatott terület átadását, aminek a csehszlovák kormány eleget is tett. Magyarország tárgyalásokat kezdeményezett, de ezek nem vezettek eredményre. Így került sor 1938 november 2-án az elsõ bécsi döntésre Németország és Olaszország Magyarországnak ítélték Csehszlovákia magyarlakta területeit. A brit és

francia kormány képviselõi nem vettek részt a döntés meghozatalában. A maradék Csehszlovákia még mindig útjában volt Hitlernek, azért az ország ukrán és szlovák nacionalistáit tüzelte Prága ellen. A Jozef Tiso vezette szlovák nacionalisták (Hitler segítségével) 1939. március 14-én kinyilvánították Szlovákia függetlenségét Ugyanezen a napon Hitler magához rendelte Emil Hácha -volt### csehszlovák köztársasági elnököt, akivel aláíratta a cseh és morva terület német védnökség alá helyezésérõl szóló ### kérelmet###. 1939 március 15-én Hitler bevonult Prágába, s a Cseh–Morva Protektorátus Németország védnökség alá került. II. A II világháború: A lengyel k érdés: A brit és francia politika 1939 márciusától határozottabb magatarást tanúsított a németekkel szemben, a közösen biztosították Lengyelország sérthetetlenségét. Eközben Hitler átnyújtotta javaslatnak álcázott követeléseit a varsói

kormánynak, mely Gdansk (Danzig) visszaadását tartalmazta, valamint azt, hogy a lengyelek járuljanak hozzá a Kelet-Poroszországgal való szárazföldi összeköttetés megteremtése érdekében egy Lengyelországon átvezetõ német autópálya és vasút megépítéséhez. A lengyelek visszautasították a német “ajánlatot”: Hitler elképedt a “barátok” hálátlanságán, és hozzálátott a lengyelországi hadjárat elõkészítéséhez. A nyugatiak és a szovjetek: Nagy-Britannia és Franciaország 1939 áprilisától tárgyalásokat folytatott a Szovjetunióval a közös németellenes fellépés lehetõségérõl. Ugyanakkor egyik fél sem zárta ki, hogy a másik rovására megegyezzen Hitlerrel. Moszkvában tehát a brit–francia ajánlat mellett megértéssel fogadták az ugyancsak áprilisban érkezõ német kezdeményezést is. A n émet a jánlat: 1939 júliusában megszakadtak a brit–német titkos tárgyalások, s Hitler minden figyelmét kelet felé

fordította. Õ a lengyel kérdést akarta “megoldani”, s csehszlovákiai sikerén vérszemet kapva úgy okoskodott, hogy a Szovjetunió kikapcsolásával lehetségessé válik egy lengyel–német háború, mert a nyugatiak – ahogy Prágáért, úgy – Varsóért sem fognak fellépni. 2 Augusztus közepén Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter felajánlotta Moszkvának a lengyelországi területek mellett a balti államokat és a kelet-európai területei kérdések közös tisztázását. A szovjet vezetés elõször óvatos választ adott a német ajánlatra, de miután kiderült, hogy a franciákkal és az angolokkal folytatott tárgyalásokon nem számíthat eredményre, közölte a német nagykövettel, hogy a szovjet kormány hajlandó fogadni a német külügyminisztert. A német–szovjet megnemtámadási szerzõdés: Ribbentrop 1939. augusztus 23-án érkezett meg Moszkvába. A német–szovjet megnemtámadási szerzõdést 1939. augusztus 24-re virradó

éjjel írta alá Ribbentrop és Molotov. Az egyidejûleg elfogadott titkos kiegészítõ jegyzõkönyvben felosztották egymás között Lengyelországot és a Baltikumot, s a németek elismerték a szovjetek érdekeltségét Besszarábiában. Hitler augusztus 26-án akarta indítani Lengyelország elleni támadását, de 24-én Franciaország bejelentette, hogy fegyverrel fogja segíteni a lengyeleket, 25-én pedig Nagy-Britannia aláírta a Lengyelországgal kötött kölcsönös segítségnyújtási szerzõdést. Ráadásul Mussolini is üzent, hogy Olaszország még nem készült fel a háborúra. Hitler minderrõl 25-én este szerzett tudomást, és az utolsó pillanatban leállította a támadást, hogy újabb ajánlatokkal megpróbálja semlegességre bírni a nyugati hatalmakat. Kísérlete azonban nem járt sikerrel. Lengyelország m egtámadása é s f elosztása: 1939. szeptember 1-jén a német haderõ megindította támadását Lengyelország ellen, s ezzel kezdetét

vette a második világháború. Szeptember 3-án Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent Németországnak, de harci cselekményeket nem kezdett. Szeptember 17-én a Vörös hadsereg átlépte a lengyel határt, s ezzel a két tûz közé szorult lengyelek helyzete reménytelenné vált. Szeptember 27-én elesett Varsó, s megtörtént Lengyelország negyedik felosztása. A varsói tartomány egészen a németeké lett, cserébe a szovjetek megkapták Litvániát. A németek Lengyelország északi és nyugati részét birodalmukhoz csatolták, Krakkó környékébõl és a keleti területekbõl pedig lengyel fõkormányzóságot szerveztek. A ba lti né pek s zovjet be kebelezése: A szovjetek az ukrán és belorusz nemzetiségû kelet-lengyel területeket Ukrajnához és Belorussziához csatolták. Észtország, Lettország és Litvánia a határain felsorakozott szovjet csapatok fenyegetésére kénytelen volt kölcsönös segítségnyújtási szerzõdést kötni a

Szovjetunióval (1939. szeptember–október) 1940 júliusában a szovjetek lemondásra kényszerítették a balti országok addigi kormányait, és saját bábjaikat ültették a helyükre. Ezután “egypárti” választásokat rendeztettek, és az így megalakult “törvényhozó szervek” kimondták a szovjet hatalom létrejöttét, majd “kérték” felvételüket a Szovjetunió kötelékébe (1940. augusztus) Ezzel fél évszázadra megszûnt a balti népek függetlensége. A s zovjet–finn há ború: 1939 õszén a szovjet vezetés területi követelésekkel lépett fel Finnországgal szemben, s az elutasításra hadüzenet nélküli háborúval válaszolt (1939. november). A finnek azonban hõsiesen és sikeresen ellenálltak, s december közepére visszaverték a támadást. 1940 februárjában a szovjetek újabb támadást indítottak, s ezt már a kis ország nem tudta kivédeni: márciusban békére kényszerült. Azaz át kellett engednie 50 000 km2 területet több

mint félmillió lakossal. A Finnország ellen elkövetett katonai agresszió miatt a Népszövetség kizárta tagjai sorából a Szovjetuniót. Magyarország f egyveres s emlegessége: Teleki Pál arra törekedett, hogy Magyarország a fegyveres semlegesség politikájával kimaradjon a világháborúból, és katonai erejét õrizze meg a háború utáni rendezés idejére. Ezért a nyugati hatalmak jóindulatának megnyerése érdekében ígéretet tett a brit kormánynak, hogy Magyarország nem adja fel semlegességét. 3 Ha pedig “népet csapatok lépnének Magyarország területére, a magyar kormány ellenállást fog tanúsítani”. Ennek megfelelõen Teleki 1939 szeptemberében elutasította azt a berlini kérést, hogy a kassai vasútvonalon német csapatokat szállíthassanak Lengyelországba. E döntés következtében nyitva maradt a magyar–lengyel határ, így lehetõvé vált, hogy több mint 100 ezer lengyel meneküljön hazánkba, akiknek többsége

továbbutazott nyugatra és folytatta harcát a németek ellen, a nálunk maradottak pedig második hazára leltek. A németek Magyarország lengyelbarátságára hadianyag–szállításaik leállításával válaszoltak, hatékonyan akadályozva ezzel a magyar honvédség felkészülését. Jellemzõ, hogy Teleki és környezete 1939 nyarától egy emigrációs magyar kormány esélyét fontolgatta, és ennek anyagi megalapozására 1940 tavaszán 5 millió dollárt helyezett el az Egyesült Államokban. Az összeget azonban nemsokára visszavonták. Hitler nyugatnak fordul: 1940 áprilisában Németország megtámadta Dániát és Norvégiát. A norvégok júniusig folytatták reménytelen ellenállásukat; a király és kormánya, valamint a kereskedelmi flotta Nagy-Britanniába menekült. 1940. május 10-én Winston Churchill, a náci birodalom kérlelhetetlen ellenfele alakított koalíciós kormányt. Ugyanezen a napon a német haderõ támadást indított Hollandia, a semleges

Belgium és Luxemburg ellen, és gyors ütemben tört Rotterdam irányába. A hollandok a vártnál hevesebb ellenállást tanúsítottak, ezért a német légierõ (Luftwaffe) bombázni kezdte a holland városokat elpusztítva Rotterdam belvárosát. Hollandia május 14-én, Belgium 28-án kapitulált. A franciaországi hadjárat: A francia és brit vezérkar azt hitte, hogy minden várakozásaik szerint történik. Elzászt és Lotaringiát ugyanis védte a Maginot-vonal, az Ardenneket pedig áttörhetetlen természeti erõnek tartották, ezért északon várták a német támadást. Ide csoportosították tehát a brit és francia erõk zömét, mely Belgium segítségére sietett. A meglepetés május 12-én következett be, amikor a német páncélos fõerõk átkeltek az Ardenneken és megindultak a tengerpart irányába. Ezzel a francia–brit erõk hátába kerültek, két tûz közé szorítva azokat. A francia miniszterelnök – Paul Reynaud – már május 15-én azt mondta

Churchillnek, hogy a háborúz elvesztették. A németek május 20-án elérték a tengerpartot, s ezzel bezárult a gyûrû a brit–francia–belga csapatok körül. Június 5-én a német csapatok megindultak Párizs irányába, és 14-én bevonultak a francia fõvárosba. A francia kormány és fõparancsnokság délre menekült A katonai és politikai vezetõk többsége meg volt gyõzõdve arról, hogy rövid idõn belül Nagy-Britannia is vereséget szenved, tehát értelmetlen a háború folytatása. Június 17-én Philippe Pétain marsall lett a miniszterelnök, aki fegyverszünetet kért a németektõl, és felszólította a francia csapatokat a harc egyoldalú beszüntetésére. A f rancia k apituláció: A francia társadalom szétesett, nem egy helységben szívélyesen fogadták a bevonuló német csapatokat. 1940. június 22-én Franciaország képviselõi aláírták a fegyverszünetet (Hitler kívánságára a compigne-i erdõben visszaszállított elsõ

világháborús vasúti kocsiban.) Észak-Franciaország német megszállás alá került, s a hadsereget lefegyverezték. A meg nem szállt déli övezetekben Vichy székhellyel formailag független francia bábállam létesült Pétain vezetésével. Június 10-én Olaszország is megtámadta a már megvert Franciaországot, de csupán egy kis határ menti sávot tudott magának elfoglalni. A kapituláció után a francia nemzetgyûlés felhatalmazta Pétain-t új alkotmány kidolgozására. A marsall nemzeti forradalmat hirdetett, amelynek eredményeként létrejött a francia állam. 4 Nagy-Britannia e gyedül: 1940 júniusától a francia kapitulációtól 1941 júniusáig a Szovjetunió elleni német támadásig Nagy-Britannia egyedül maradt Németországgal szemben. Brit politikai körökben is felvetõdött a németekkel való kiegyezés gondolata, Churchill azonban világosan látta, hogy Hitlerrel csak egy legyõzhetetlennek tartott Anglia folytathat érdemi

tárgyalásokat. Ezért mindenáron meg kellett akadályozni az esetleges német partraszállást, és megõrizni a tengerek feletti uralmat. Mivel fennállt a veszélye, hogy a francia hajóhad német kézre kerül, a brit tengerészet megsemmisítette a francia flotta fõ erejét, miután annak parancsnoka megtagadta, hogy brit kikötõkbe hajózzon. Az an gliai c sata: Hitler többször célzott a Nagy-Britanniával megkötendõ békeszerzõdés lehetõségére, ugyanakkor parancsot adott az angliai partraszállás elõkészületeire is. Ezzel egy idõben a német légierõnek ki kellett volna harcolnia a légtér egyeduralmát. A német légitámadások 1940. augusztus közepén indultak, és rövid idõ alatt olyan súlyos károkat okoztak a brit repülõtereken, hogy azok szinte teljesen használhatatlanná váltak. Ekkor azonban néhány német repülõ tévedésbõl London központjára szórta bombáit. Másnap Churchill utasítására a brit repülõk Berlint bombázták.

Erre Hitler dühében megparancsolta, hogy légiereje a repülõterek helyett Londont támadja. Ez idõt adott az angliai repülõterek és radarállomások helyreállítására. Szeptember 15-én a németek még egyszer összeszedték minden erejüket, de a brit királyi légierõ (Royal Air Force) visszaverte a támadást. Ezzel véget ért az angliai csata Hitler szeptember 15-én meghatározatlan idõre elhalasztotta az angliai partraszállást. Ugyanakkor folytatódott a német tengeralattjáró-háború, mely 1942-re csaknem megbénította a szigetország és Amerika közti hajóforgalmat. A háromhatalmi s zerzõdés: 1940 szeptemberében Németország, Olaszország és Japán megkötötte a háromhatalmi szerzõdést, melyben kötelezettséget vállaltak, hogy minden eszközzel támogatják egymást, ha bármelyiküket újabb támadás éri. Ezzel megerõsödött a Berlin–Róma–Tokió-tengely, amely körül a világnak forogni kellett volna. Magyarország a r evízió ú

tján: A francia kapituláció után 1940 júniusában a szovjet kormány ultimátumban követelte Romániától Besszarábia és Észak-Bukovina átadását, majd elfoglalta e területeket és a Szovjetunióhoz csatolta. Mindez lehetõséget kínált Magyarország számára is, hogy önerejébõl valósítsa meg Erdély és Kelet-Magyarország visszacsatolását. Teleki Pál miniszterelnököt azonban súlyos kétségek gyötörték. Az 1938 végén birtokba vett Felvidéken a néhány hónapos katonai közigazgatást felváltó polgári közigazgatás pökhendi, nem csupán a szlovák, de az ottani magyar lakosságot is sértõ magatartása sokakat elkeserített, köztük Telekit, aki az egyik minisztertanácson kijelentette: nyilvánosan lép fel a további területgyarapítások ellen, ha e téren nem következik be érdemi változás. A miniszterelnök nem az elmúlt húsz év sérelmeinek megtorlásában, hanem egy türelmes nemzetiségpolitikában látta a kiutat. A második

bécsi döntés: A húsz év óta revízióra készülõ magyar politika nem hagyhatta ki a Romániával szemben adódó lehetõséget. Megkezdõdtek a magyar katonai elõkészületek, közel félmilliós haderõt vonva össze a Tiszántúlon. A német vezetés kétoldalú magyar–román tárgyalásokat javasolt. Ez alól a magyar kormány nem térhetett ki. A tárgyalások viszont eredménytelenül végzõdtek, mire a románok Németországot és Olaszországot kérték fel döntõbírónak. Az 1940. augusztus 30-ai második bécsi döntés visszaadta Magyarországnak Észak-Erdélyt és a Székelyföldet 2,4 millió lakossal, amelybõl 1 millió volt román. Dél-Erdélyben 400 ezer magyar maradt. Teleki mindent megtett annak érdekében, hogy az erdélyi bevonulás megbékélést hozzon. A j ugoszláv–magyar ör ök b arátsági s zerzõdés: 1940 õszétõl Magyarország számára Jugoszlávia volt az egyetlen lehetõség, hogy rajta keresztül kijárata maradjon a német 5

“élettérbõl”, s a délszlávok is nagyobb biztonságban érezték magukat egy magyar szövetségessel az oldalukon. Ezért a két ország 1940 decemberében örök barátsági szerzõdést kötött egymással. A szovjetunió elleni hadjárat elõkészületei: Hitler 1940 decemberében kiadta utasítását a Szovjetunió elleni hadjárat elõkészítésére. Célja az volt, hogy Sztálin birodalmának gyors szétzúzásával megfossza Nagy-Britanniát utolsó lehetséges kontinentális szövetségesétõl. Ezt a német készülõdést zavarta meg az olaszok afrikai és görögországi kudarca. Mussolini v ereségei: Mussolini 1940 nyarán megnyitotta az afrikai frontot, majd szeptemberben támadást indított Egyiptom ellen. A brit haderõ azonban megállította az olaszokat. Eközben Olaszország Görögországot is megtámadta (1940. október), de ott is vereséget szenvedett. Hitler nem nézhette tétlen legnagyobb európai szövetségese kudarcait, ezért 1941 februárjában

Afrikába küldte az Erwin Rommel parancsnoksága alatt álló Afrika-hadtestet, amely márciusban sikeres támadást indított a brit erõk ellen. A balkáni bonyodalmak: 1941 márciusának elején a németek hozzákezdtek a görögországi hadjárat elõkészítéséhez. Ennek érdekében Bulgáriát és Jugoszláviát csatlakoztatták a háromhatalmi szerzõdéshez. Jugoszláviában a csatlakozás olyan felháborodást keltett, hogy megdöntötték a kormányt, s az új vezetés nem ismerte l a szerzõdést. Hitlernek tehát nemcsak a görög, de a jugoszláv ellenállást is fel kellett számolni. Ekkor üzent Horthynak, hogy Magyarország engedje át a felvonuló német csapatokat, és vegyen részt a Jugoszlávia elleni hadjáratban, cserébe elismeri a magyar vezetés délvidéki területi igényeit. Magyarország h áborúba s odródása: Horthy igent mondott Hitler ajánlatára, Teleki azonban világosan látta, hogy e lépéssel Magyarország a náci birodalom csatlósává

válik. Bajsejtelmeit növelte a londoni követ jelentése, miszerint Nagy-Britannia kilátásba helyezte a maga és szövetségesei hadüzenetét is. A miniszterelnök, aki tisztában volt azzal, hogy a németek el fogják veszíteni a világháborút, hazánk várható tragédiájának súlya alatt – 1941. április 3-ára virradóra – öngyilkos lett. A tragikus tiltakozást követõen Magyarország útjain már vonultak a német csapatok Jugoszlávia ellen. A magyar vezetés megvárta, amíg Horvátország kikiáltotta függetlenségét (április 10.), s csak másnap indította el haderejét a “volt” Jugoszláviához tartozó egykori magyar területek visszafoglalására. Ennek során birtokba vette Bácskát, a baranyai háromszöget és a Mura-vidéket, több mint 1 millió lakossal, akiknek alig 40%-a volt magyar. A német haderõ hetek alatt lerohanta Jugoszláviát és Görögországot, ráadásul egy mintaszerûen végrehajtott ejtõernyõs akcióval elfoglalta az

angoloktól Kréta szigetét is. A német–szovjet háború: Hitler most már minden figyelmét a Szovjetunió elleni hadjáratra fordította. Sztálin azonban a tudatos vakságot választotta, figyelmen kívül hagyva a hírszerzõi jelentéseket és a nyugati politikusok figyelmeztetéseit. Így sikerült a németeknek e nagyarányú támadást 1941. június 22-én meglepetésszerûen indítaniuk Velük együtt Románia, Olaszország, Finnország és Szlovákia is hadba lépett a Szovjetunió ellen. Magyarország hadbalépése: Teleki Pál halála után csupán Bethlen István és szûkebb köre képviselte azt az álláspontot, hogy Magyarországnak kívül kell maradni a háborún. A többség a német sikerek bûvöletében tényként könyvelte el, hogy Hitler néhány hónap alatt szétzúzza a Szovjetuniót, ami azt jelenti, hogy az elkövetkezõ korszakban a Német Birodalom lesz térségünk meghatározó ereje. Nem lehet tehát elvesztegetni a németek jóindulatát. 6

Kapóra jött Kassa feltételezett szovjet bombázása (június 26.), mire Bárdossy László miniszterelnök bejelentette a parlamentben, hogy Magyarország és Szovjetunió között beállt a hadiállapot. Július 1-jén a magyar haderõ 45 ezer katonájával megindította támadását Magyarország hadviselõ féllé vált a németek oldalán. 1941. december 7-én a brit kormány ultimátumát követõen beállt a hadiállapot Magyarország és Nagy-Britannia között. December 12-én Bárdossy miniszterelnök hadat üzent az Egyesült Államoknak. A t engelyhatalmak s ikere és kudarca: A német haderõ a kelet fronton három irányban indította támadását: északon a Baltikumon és Leningrád elfoglalása volt a cél, középen Minszk, Szmolenszk és Moszkva, délen pedig Kijev és a Fekete-tenger északi partvidéke. Az elsõ csapások hatására megsemmisültek a határ közelében lévõ szovjet egységek, s százezrek estek hadifogságba. Július közepére a német erõk

300–600 kilométert nyomultak elõre. Szeptember elején Leningrád térségében értek, október elején pedig Moszkva elõvárosaiba. Sztálin a támadást követõ napokban pánikba esett, kapkodott, vétkeseket keresett. November 7-én a Vörös téren Sztálin részvételével megtartották a szokásos díszszemlét, ahonnan a csapatok egyenesen a város szélén húzódó frontra vonultak. A Georgij Zsukov által irányított védelmen megtört a német támadás, s december elején a szovjet erõk 100–150 kilométerre szorították vissza a németeket Moszkva alól. A német támadás megindulását követõen Churchill azonnal együttmûködést ajánlott a Szovjetuniónak, és július 12-én Moszkvában aláírták a két ország kölcsönös segítségnyújtási szerzõdését. Ennek keretében hadianyagokat és élelmiszert szállítottak a Szovjetuniónak Japán t ámadás – amerikai ha dba l épés: 1941 októberében a japán háborús erõk Tozsó Hideki

hadügyminisztert juttatták a miniszterelnöki székbe. December 7-én a japán légierõ támadást intézett Pearl Harbor ellen, s megsemmisítette az Egyesült Államok legfontosabb csendes-óceáni támaszpontját. Amerika hadviselõ féllé vált Pearl Harbor után Japán diadalmas száz napja következett. 1942 júniusában támadást intéztek a Midwaz-szigetek ellen, de itt vereséget szenvedtek. A szövetségesek afrikai sikerei: 1942 nyarára a németek El-Alameinig szorították vissza a brit–afrikai erõket, majd augusztus végén kísérletet tettek a Nílus elérésére. A Bernard Montgomery brit tábornok vezette csapatok azonban visszaszorították õket, sõt november 4-én El-Alameinnél áttörték a német frontot. Rommel kénytelen volt visszavonulni Tuniszba. Ezzel egy idõben 1942. november 8-án Dwight Eisenhower amerikai tábornok parancsnoksága alatt brit és amerikai katonák szálltak partra Marokkóban. Ezzel lényegében véget ért a németek és

olaszok északi-afrikai kalandja 7 Komlósi Ferenc 4/d A II. világháború utáni viszonyok Teherán-Jalta-Potsdam Teherán: Sztálin, Churchill és Roosevelt személyes találkozója 1943 végén; a konferencia 1943. november 28-tól december 1-jéig tartott Megállapodások: – közös háború Németország végső vereségéig – 2. front megnyitása, de nem a Balkánon /ezt Sztálin ellenezte /, hanem Franciaországban szállnak partra, ezzel egy időben a Szovjetunió keletről intéz támadást Németország ellen – Németország háború utáni részekre osztásáról – Németország legyőzése után Szovjetunió csatlakozik a Japán elleni harchoz Jalta: Sztálin, Churchill, Roosevelt 1945. február 4-11; a háború utáni rendezés megvitatására. Megállapodások: – háború Németország kapitulációjáig – Németországot a négy nagyhatalom közösen szállja meg – megfogalmazták az Egyesült Nemzetek Szövetségének alapelveit és nemzetközi

konferenciát hívtak össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának kidolgozására (1945. április-június) – nyilatkozat a felszabadított Európáról: “minden népnek joga van, hogy megválassza a formát melyben élni akar” – Lengyelország keleti határa a Curson-vonal, területét nyugaton növelni kell – elismerik De Gaulle francia és Tito jugoszláv kormányát – Szovjetunió vállalta, hogy Dél-Szahalin, a Kurili-szigetek és Port Arthur fejében három hónappal az európai háború befejezése után hadba lép Japán ellen 1945. május 8-áról 9-ére virradó éjszaka a németek aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt, ezzel az európai háború véget ért. /Hitler még április 30-án öngyilkos lett / Potsdam: 1945 július 17- augusztus 2. Résztvevők: Anglia: Churchill, majd július 28. Után Attlee (Churchill vereséget szenvedett a választásokon USA: Truman (Roosevelt április 12-én meghalt) Szovjetunió: Sztálin

Megállapodások: – gondoskodni arról, hogy Németország ne fenyegesse a békét – a nácizmus fel kell számolni – háborús bűnösöket nemzetközi bíróság elé kell állítani – Németországot 4 megszállási övezetre bontják – németek kitelepítése Lengyelországból, Magyarországról és Csehszlovákiából – létrehozták a Külügyminiszterek Tanácsát a békeszerződések előkészítésére, – további együttműködést határoztak el Az amerikai vezetés Potsdamban tudta meg, hogy sikerült az atombomba előállítása. Mivel a japánok visszautasították a fegyverletételt, az amerikaiak erre válaszul 1945. augusztus 6-án Hirosimára ledobták az első atombombát, Nagaszakira pedig augusztus 9-én a másodikat. Augusztus 10-én a japán kormány jelezte megadási szándékát az amerikaiaknak és szeptember -1- 2-án a Missouri nevű hadihajón aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt. Ezzel véget ért a második

világháború. A háború után: A háború után a diplomáciai viszonyok átrendeződtek. 3 fő csoport: – a vesztes tengelyhatalmak (Németország, Olaszország és Japán) kiszorultak a nemzetközi politikából – Anglia és Franciaország nagy szerep a világháborúban, de korábbi súlyukat elvesztették, eladósodtak, és a 40-es évek végén elindult a gyarmati rendszerük felbomlása, középhatalmak lettek –USA és Szovjetunió megerősödtek - két szuperhatalom. USA: gazdasági szempontból a legnagyobb nyertes, gazdasági és katonai ereje látványosan növekedett (atombomba, “óceánpajzs”), mint vezető gazdasági és katonai hatalom nem folytathatta az elszigetelődés politikáját - részt kellett vállalnia a nemzetközi életben, döntő szerepe volt Európa újjáépítésében. Közép és alsó rétegek felemelkedése, fogyasztói szemlélet, erőteljes kommunista ellenesség. Szovjetunió: hatalmas anyagi és emberveszteségeket szenvedve vált a

világ második legerősebb hatalmává, de ő a legnagyobb területi nyertes. Gazdasági helyzete nyomorúságos volt. Bár 1943-ban a moszkvai vezetés feloszlatta a Kommunista Internacionálét, a világ kommunistáit továbbra is a Kremlből irányították. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) A világháború alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző országok között a korábbinál összehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség. 1944 augusztusában Washington közelében, Dumbarton Oaksban ült össze az ENSZ-et előkészítő tanácskozás, amelynek során az USA, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányát. 1945 áprilisától májusáig tanácskozott az ENSZ San Franciscóba összehívott konferenciája, melynek résztvevői véglegesítették és elfogadták a szervezet alapokmányát, és az 51 résztvevő ország, mint alapító tagok létrehozták az ENSZ-et, amelynek központja New York lett.

Alapokmány: tartózkodás az erőszaktól, vagy az erőszakkal való fenyegetés alkalmazásától, az államok közti vitás kérdések békés rendezése, be nem avatkozás az egymás belügyeibe, egyenjogúság alapján történő, diszkrimináció alkalmazása nélküli együttműködés, a nemzetek önrendelkezési jogának, az államok szuverenitásának elve. Szervei: – Közgyűlés: legfőbb tanácskozó testület (egy állam egy szavazat) határozatai csupán javaslatok – Biztonsági Tanács: határozatai kötelező érvényűek 15 tagú: 5 állandó (USA, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína), ezek vétójoggal rendelkeznek és 10 változó tag – Gazdasági és Szociális Tanács: gazdasági és emberi jogi kérdések (54 tagú) – Gyámsági Tanács: a gyarmati rendszer felszámolásában van szerepe – Nemzetközi Bíróság: 15 tagú Út a hidegháborúhoz. Az Egyesült Államok vezetése nem értette meg idejében, hogy a világháborúval új

befolyási övezetek alakulnak ki. Jalta mindenekelőtt az amerikai rövidlátás következtében vált Európa kettéosztásának kiindulópontjává. S amikor az USA szembe találta magát az általa megnőni engedett Szovjetunióval, már késő volt, ráadásul sem a meggyengült angol és a jelentéktelenné vált francia haderő nem ellensúlyozhatta a szovjet előretörést. -2- A szövetséges hatalmak 1945 őszén Londonban rendezett külügyminiszteri értekezletén egyértelművé vált a szembenállás. A szovjet fél a nyugatiak értésére adta, hogy az általa megszállt országokban egyedül rá tartozik a békefeltételek megszabása. 1945-46 fordulóján a Szovjetunió erőteljesebb politizálásra sarkallta a közép-kelet-európai országokban tevékenykedő kommunista pártokat, sőt szovjet nyomásra 1946 februárjára Iránban egy kommunista fordulat volt kibontakozóban. A szovjet előretörésre válaszolt Churchill a fultoni be szédben (1946. március 5)

Ezt a beszédet Sztálin a Szovjetunió elleni fegyverbe szólításnak minősítette. A pár izsi bé ke: 1946 tavaszára befejezett ténnyé vált, hogy a volt szövetségesek szembefordultak egymással. Még nem volt meg a háborút lezáró békeszerződés Ennek megkötése még a Szovjetuniónak is érdeke volt, mert így akarta szentesíteni területi hódításait. 1946 áprilisában Párizsban megkezdődött a 21 győztes ország békeelőkészítő értekezlete. 1947 február 10-én Párizsban a győztesek aláírták a békeszerződéseket Bulgáriával, Finnországgal, Magyarországgal, Olaszországgal és Romániával. Nem tudtak megegyezni a japán és német békeszerződésekben és Ausztria helyzetének rendezésében ezek az országok megszállás alatt maradtak. A békeszerződés a Szovjetunió 1940-es határait hagyat jóvá és a hozzá csatolta még Kárpátalját is. Truman-elv: az USA számára nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjet kommunizmus agresszív és

hódító természetű, Amerikának tehát vállalnia kell a feltartóztatás politikáját. Ezt hirdette meg Truman elnök 1947. márciusi kongresszusi beszédében, melyben egyértelműen Moszkva tudomására hozta, hogy az USA nem tűri a háború után kialakult helyzet erőszakos megváltoztatását és hogy a kommunizmus a szovjetek által megszállt területek határain túlterjedjen. Marshall-terv: 1947 júniusában vázolta fel George Marshall, az USA külügyminisztere a később róla elnevezett segélytervet. Lényege, hogy az európai gazdaságot segélyekkel talpra kell állítani, ennek előfeltétele az európai országok együttműködése. 1947 júliusában Párizsban 16 ország képviselője ült össze a tervek megvitatására, erről a Szovjetunió és az érdekszférájába tartozó országok távolmaradtak. A Marshall-segély elősegítette az európai egység kialakulását is. A segély elosztására létrejött Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet

az 1957-ben megalakult Európai Közös Piac elődje. Kominform: 1947 szeptemberében szovjet kezdeményezésre megalakult a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája, a Kominform, amely szervezetileg is biztosította a kommunista pártok moszkvai irányítását. Határozata szerint a világ kettéoszlik demokratikus és imperialista országokra, “két tábor” elmélet; elutasította a Marshall-segélyt. A hidegháború: Német k érdés: négy megszállási övezetre osztották (USA, Anglia, Franciaország, Szovjetunió). A nyugati hatalmak be akarták vezetni a Marshall-segélyt az általuk megszállt övezetekbe - a Szovjetunió tiltakozásul kilépett a németországi Szövetséges Ellenőrző Tanácsból. A nyugati szövetségesek valutareformot hajtottak végre saját övezeteikben A Szovjetunió erre a berlini bl okáddal válaszolt - a nyugatiak légihidat létesítettek (1948 júniusától 1949 májusáig). Németország kettéválása felgyorsult, a blokád

közelebb hozta a németeket nyugati legyőzőikhez és elősegítette az Észak-atlanti Szerződés, a NATO létrejöttét (1949), tagjai lettek: a Benelux államok, Dánia, Franciaország, Izland, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, az USA és Kanada. Ez egy katonai-politikai jellegű szervezet. Anglia + USA = bizónia, bizónia + Franciaország = trizónia - NSZK, Német Szövetségi Köztársaság; Szovjetunió - NDK, Német Demokratikus Köztársaság -3- 1949-ben hozták létre a KGST-t is /Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa /. Alapító tagjai: Szovjetunió, Magyarország, Románia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország; csatlakozók: NDK, Mongólia, Kuba, Vietnam. Ez egy gazdasági szervezet volt /1991 júniusáig / 1951-ben Franciaország kezdeményezésére létrehozták a Montánuniót, azaz az Európai Szénés Acélközösséget (elzászi vasérc + Ruhr-vidéki szén) - a kibékülés első állomása 1951-ben a három nyugati győztes

hatalom bejelentette, hogy megszűntnek tekinti a hadiállapotot Németországgal. 1952-ben helyreállították az NSZK szuverenitását és az egyedüli törvényes német államnak ismerték el. 1953 márciusában meghalt Sztálin, Hruscsov lett az új főtitkár - új külpolitika 1953. június 17-én kitört a keletnémet felkelés, amit szovjet harckocsik vertek le 1954. – a négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini tanácskozása 1955 májusában az NSZK-t f elvették a N ATO-ba ; ezt a szovjet vezetés a nyugat háborús fenyegetéseként értékelte - létrehozták a Varsói Szerződést; tagok: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia, Szovjetunió, kötelezték magukat, hogy kölcsönös katonai segítségben részesítik egymást és haderőiket közös parancsnokság alá helyezik, melynek élén szovjet főparancsnok áll. Ez a szervezet 1991 márciusában szűnt meg. 1955. – osztrák államszerződés: a négy

nagyhatalom megállapodott Ausztria függetlenségének helyreállításában és kivonták megszálló csapataikat az országból, Ausztria katonai semlegességre kötelezte magát. 1955 januárjában a Szovjetunió bejelentett a hadiállapot megszűntét Németországgal 1955 tavaszán szovjet–jugoszláv kibékülés 1955 júliusában Genfben csúcstalálkozót tartott a négy nagyhatalom - a légkör enyhülése 1955 szeptemberében Moszkvába látogatott Adenauer, az NSZK kancellárja ### megállapodtak a politikai és kereskedelmi kapcsolatok felvételében 1956 októberében a Szovjetunió Japánnal is aláírta a hadiállapot megszűntetéséről és a kapcsolatok felvételéről szóló okmányt -4- A népi demokratikus átalakulás és a kommunista hatalomátvétel Vázlat: I. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1. Magyarország még hadszíntér 2. Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 3. Ideiglenes Nemzetgyűlés Ideiglenes Nemzeti Kormány hadüzenet Németországnak

fegyverszüneti egyezmény SZEB 4. A Szovjet megszállás SZEB ellenőrzést gyakorol a pártok és intézmények fölött igazolóbizottságok Háborús Bűnösök ### népbíróságok 5. Földosztás kis- és középbirtokok (földesúri birtokok megszűntek) arisztokrácia és az egyház politikai befolyása véget ért II. A Kisgazdapárt győzelme 1. Választás új választójogi törvény FKgP győzelme Nagykoalíció 2. Kormányalakítás belügyi tárca - kommunistáké miniszterelnök: Tildy Zoltán Gazdasági Főtanács 3. Köztársaság kikiáltása 4. A Kisgazdapárt visszaszorítása “Földet vissza nem adunk!” Baloldali Blokk törvény a demokratikus államrend védelméről 5. Miniszterelnök: Rajk László demokrácia ellen fellép 6. Forint 7. Kísérletek a Kommunisták visszaszorítására 8. Köztársaság ellenes összeesküvés Magyar Testvéri közösség kihallgatások, vallatások, kínzások Kisgazdapárt 50 képviselőjét eltávolították a

parlamentből Kovács Béla - Szovjetunióba hurcolták Nagy Ferenc lemondása III. A kommunista fordulat és a diktatúra első évei Magyarországon 1. Kékcédulás választás Kommunisták győzelme 2. Államosítás 3. Magyar Dolgozók Pártja elnöke: Szakasits Árpád főtitkára: Rákosi Mátyás Tildy lemondatása - Szakasits Árpád lesz a köztársaság elnöke 4. “egypárti választás” - 96% 5. ÁVH 6. Szovjet típusú alkotmány Elnöki Tanács tanácsválasztások 7. Kolhozosítás 8. Rákosi lett a miniszterelnök 9. Nehézipar támogatása IV. Nagy Imre 1. Moszkvai bírálat - Nagy Imre lett a miniszterelnök 2. Nagy Imre politikája új gazdaságpolitika közkegyelem könnyű- és élelmiszeripar támogatása Különleges Tanács Hazafias Népfront 3. Moszkvai bírálat - Nagy Imrét bírálták 4. Rajk pere nyilvánosságra kerül - Rákosi lemondása Az új főtitkár: Gerő Ernő I. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. szeptemberétől 1945

áprilisáig Magyarország hadszíntér volt A háború borzalmas károkat okozott. A németek a fővárost “Budapest erődnek” nyilvánították, amelyet h ázról h ázra v édeni k ellett A szovjetek 1944 karácsonyán bekerítették Budapestet, majd 1945 januárjában megkezdték az ostromot. 1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (tagjai: Független Kisgazdapárt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt, Polgári Demokratikus Párt, Szociáldemokrata Párt, szakszervezetek). Követelték a szélsőjobboldali szervezetek betiltását, háborús bűnösök felelősségre vonását, földreformot, kartellek és bankok állami ellenőrzését, ideiglenes kormány megalakítását. 1944. december 21-én Debrecenben összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és másnap megalakult az Ideiglenes N emzeti K ormány. Mag yarország 1944 d ecember 28-án ha dat üzent Németországnak, 1945 január 20 -án p edig Mo szkvában al áírta a

fegyverszüneti eg yezményt. A z eg yezmény b etartására a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) ügyelt, amely gyakorlatilag a szovjet politika érdekeit képviselte. A SZEB ellenőrzést gyakorolt a pártok és az intézmények fölött. Utasításait a magyar kormány i s köteles volt betartani. Igazolóbizottságokat hoztak létre, amelyek megkezdték a közalkalmazottak múltjának vizsgálatát, a háborús bűnösöket pedig népbíróságok elé állították. Az ideiglenes kormány l egnagyobb hatású intézkedése a földreform volt. Az 1945 márciusában megalkotott r endelet ér telmében f elosztották a 1 00 k atasztrális h old feletti nagybirtokokat és a 200 katasztrális hold feletti parasztbirtokokat. Az igénylőknek országos átlagban 5,1 katasztrális hold jutott A földreform kö vetkeztében a magyar mezőgazdaságban a kis- és k özépbirtok v ált ur alkodóvá, a f öldesúri nagybirtok megszűnt. A földosztás politikai jelentősége, hogy az

eddigi vezető rétegek (arisztokrácia és egyház) politikai befolyása véget ért, a parasztság körében pedig nőtt a bizalom az új rendszer iránt. II. A Kisgazdapárt győzelme 1945 nyarától egyre időszerűbbé vált a parlamenti választás. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által alkotott ú j v álasztójogi tö rvény b iztosította a z á ltalános é s titk os választójogot minden 20 éven felüli állampolgár számára, kivéve a volt szélsőjobboldaliakat és a német nemzetiségűek nagy részét. Vorosilov (SZEB elnöke) azt javasolta, hogy a választáson induló négy legjelentősebb párt (FKgP, MKP, NPP, SZDP) közös listán szerepeljen és előre meghatározott arányban osztozzon a közösen szerzett szavazatokon. A kisgazdák, a parasztpárt, a szociáldemokraták - de a nyugati szövetségesek is - ellenezték a tervet, így nem valósult meg. Az 1945 november 4-én rendezett első - és 1990 -ig ut olsó - szabad v álasztáson a F üggetlen

Kisgazdapárt megszerezte a szavazatok 57%-át. A kisgazdapárt egyedül is alakíthatott volna kormányt, de a szovjet megszállás alatt álló Magyarországon a k ommunistákat n em l ehetett k ihagyni a k ormányból. Nagykoalíció a lakult (7 k isgazda, 3 kommunista, 3 szo ciáldemokrata és 1 n emzeti p arasztpárti m iniszter alkotta a k ormányt). A belügyi tárcát a kommunisták megszerezték, így a belügyet és a rendőrséget a kezükben tarthatták. 1945. november 15-én lépett hi vatalba T ildy Z oltán k ormánya A be lügy m egszerzése u tán a kommunisták megteremtették maguknak a gazdaság fölötti ellenőrzés lehetőségét is, létrehozták a Gazdasági Főtanácsot, élén a kommunista Vas Zoltánnal. A m ásodik v ilágháború b efejezésekor h azánk k irályság v olt. A z újonnan választott parlamenti pártok eg yetértettek a k öztársasági ál lamforma k érdésében. 1 946 f ebruár 1 -jén a p arlament k ikiáltotta a köztársaságot,

amelynek elnöke Tildy Zoltán lett. A kormány élére a kisgazdapárti Nagy Ferencet választotta meg a nemzetgyűlés. A k ommunisták 1 946 f ebruárjától kezd ve t ömegtüntetéseket szervezt ek. A j elszó a “Földet vissza nem adunk!” volt, amellyel a s zegényparasztokat ak arták m ozgósítani. A f öldreform s orán ugy anis törvénysértő földosztások is előfordultak. Ezeket a kisgazdák korrigálni akarták, s ezt a baloldal úgy tüntette fel, mintha a földet vissza akarnák venni a parasztoktól. 1946 m árcius 5 -én megalakították a Baloldali Blokkot ( MKP, N PP, S ZDP), m ely k övetelte a földreform védelmét, a közigazgatás megtisztítását, az államosítást. A kommunisták v ezényelte kisgazdaellenes megmozdulások hatására a kisgazdapárt kénytelen volt visszakozni. Lemondott Kovács Béla földművelésügyi miniszter, a földreformmal kapcsolatos szabálytalanságok felvetője. A Baloldali Blokk követelésére a kisgazdapárt 20

képviselőjét kizárta a pártból. Ezt követően a nemzetgyűlés törvényt fogadott el a “demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről”. Ez szigorú szankciókkal fenyegette azokat, akik a köztársaság ellen szervezkednek, vagy propagandát f ejtenek ki, de azokat is, akik ilyenről tudnak és nem jelentik. A rendőri hatalom birtokában lévő baloldal ezzel szabad kezet kapott az “ellenségeivel” szemben. 1946 nyarán államosították a szénbányákat és az erőműveket. Megkezdődött a közigazgatásban dolgozók “B-listázása”, amelynek során 60 ezer alkalmazottat bocsátottak el. 1946 tavaszán Rajk László lett a belügyminiszter, aki a kommunista érdekeket képviselte. Támadást indított a demokrácia ellen: feloszlatott számos társadalmi szerveztet. 1946 nyarára elviselhetetlenné vált Magyarországon az infláció. A kereskedelem és a pénzforgalom összeomlott, ár ut csak ár uért l ehetett cser élni. A z

MK P p rogramot d olgozott k i az értékálló pénz megteremtésére és a g azdasági, pénzügyi viszonyok normalizálására. 1946 augusztus elején megszületett a forint, helyreállt a pénzforgalom és a kereskedelem. 1946 őszén a kisgazdapártban Nagy Ferenc, Kovács Béla és Varga Béla, a parasztpártban Kovács Imre ellenlépéseket tett a kommunista előretöréssel szemben. Nemcsak a parasztpártiak, d e a szociáldemokraták közül is egyre többen f ordultak sz embe a k ommunisták eg yeduralmi t örekvéseivel. A kommunista kézben lévő belügy kirobbantotta az úgynevezett köztársaság-ellenes összeesküvés ügyét. 1946-ban az elhárítás nyomára bukkant a Magyar Testvéri Közösség nevű titkos társaságra, melynek tagja volt néhány kisgazda és p arasztpárti p olitikus i s. A csoport nem képviselt számottevő politikai, még kevésbé katonai erőt, ám szervezete jó alkalmat adott a kommunista párt számára a polgári rend el leni

támadásra. A koholt összeesküvés vádlottait letartóztatták Előbb a katonapolitikai osztály, majd Rajk László be lügyminiszter v ezette a k ihallgatásokat. A v allatások é s k ínzások hatására a vádlottak a tárgyaláson minden vádat beismertek. Az ö sszeesküvés ürügyén a kisgazdapárt csaknem 50 képviselőjét távolították el a parlamentből, Kovács Bélát, a párt főtitkárát pedig a szovjet hatóságok tartóztatták le és hurcolták a Szovjetunióba. A párton belül megindult bomlást betetőzte Nagy Ferenc miniszterelnök május 30-i lemondása. ellene a koholt vádakat svájci tartózkodása alatt hozták nyilvánosságra, ezért nem tért onnan haza. A kommunisták tehát megszabadultak legjelentősebb politikai ellenfeleiktől, s ezzel megteremtették a lehetőségét az idő előtti választás kikényszerítésének. III. A kommunista fordulat és a diktatúra első évei Magyarországon Nagy Ferenc után Dinnyés Lajos lett a m

iniszterelnök. A kommunisták módosították a v álasztójogi törvényt, amely így lehetőséget adott arra, hogy újabb szavazókat z árjanak k i a v álasztásra j ogosultak köréből. 1947. augusztus 31-én a “kékcédulás” választáson a kommunisták 22,3%-ot értek el Ha valaki nem a l akóhelyén s zavazott, ak kor k ék papí ron ny omot i gazolványt k apott a választójogáról, és ezzel más választókörzetben is leadhatta szavazatát. A kommunista párt hamis kék cédulákkal párttagjainak egy részét több helyen szavaztatta. 1947 v égén ál lamosították a n agybankokat és v állalataikat, 1 948-ban a 100 főnél többet foglalkoztató üzemeket, 1949-ben pedig a 10 főnél többet foglalkoztató műhelyeket is. 1948. j únius 12 -én a M agyar K ommunista P árt é s a Sz ociáldemokrata P árt M agyar D olgozók Pártja ( MDP) n éven eg yesült. Elnöke Szakasits Árpád, főtitkára Rákosi Mátyás lett Ezzel formálisan létrejött a

proletárdiktatúra, amelyben a hatalmat lényegében Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Mihály tartotta kézben. 1948 nyarán lemondatták Tildy Zoltán köztársasági elnököt és S zakasits Árpádot ültették a helyére. 1949-ben l étrehozták a Mag yar F üggetlenségi N épfrontot, am ely a m agyar m unkásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a dolgozó kisemberek harci és építő szövetsége. Az 1949 március 15-i választáson a Népfront programját kellett elfogadni vagy elutasítani (2egypárti v álasztás”). A t ársadalom megfélemlítettségét mutatja, hogy a választáson résztvevők 96%-a voksolt igennel. A kommunista vezetés hozzálátott a “saját táborába befészkelődött ellenség” felkutatásához. Az 1948-ban l étrehozták Á llamvédelmi H atóságot, m elyet - Péter G ábor sz emélyén k eresztül - maga R ákosi irányított. Akit letartóztattak, abból kínzásokkal kikényszerítették a beismerő

vallomást 1949-ben az egypárti parlament elfogadta az új szovjet t ípusú al kotmányt. Ez a k öztársasági el nök helyett E lnöki T anácsot á llított a z o rszág élére, mely a törvényerejű rendeleteket alkothatott. 1950-ben elfogadták a t anácstörvényt s m egtartották a t anácsválasztásokat, í gy a h elyi közigazgatások i s kizárólag a kommunisták kezébe kerültek. A k ommunisták 1948 -ban ny ilvánosságra hoz ták s zövetkezetpolitikai ir ányelveiket. A m agyar parasztság ellenszenvvel fogadta a k olhozosítás gondolatát. Nagy Imre rámutatott a t erv elhibázott voltára, amiért Rákosi kizáratta a pártvezetésből. A 25 katasztrális hold földnél többel rendelkezőket kulákokká nyilvánították, s ol yan a dó é s beszolgáltatási terheket róttak rájuk, amiket eleve nem is lehetett teljesíteni. Így a közellátás szabotálásáért el lehetett őket ítélni. Mindez a termelés visszaesésével járt. 1952-ben 800 ezer

parasztcsaládnak nem maradt fogyasztásra és vetésre való gabonája. Ez volt az az időszak, amikor még a vetőmagot is elvették a parasztoktól, ráadásul 400 ezret el is ítéltek közülük “közellátási bűntett” miatt. Az új ipari beruházások a n ehézipar, azaz a hadiipar céljait szolgálták. Elhanyagolták a f ogyasztói ipart és a szolgáltatásokat. 1952 ny arán R ákosi l ett a m iniszterelnök. 1953 -ra a magyar nép t eljesen e lnyomorodott U tolsó tartalékait is felélte, családok sokasága éhezett. IV. Nagy Imre 1953 t avaszán a sz ovjet vezetés Moszkvába rendelte a magyar állami és pártvezetőket. Keményen megbírálták Rákosit és Gerőt, majd közölték Rákosival, hogy a miniszterelnöki tisztséget át kell adnia Nagy Imrének. A az új miniszterelnök bemutatkozó beszédében az országgyűlés szerepének megnövekedéséről szólt. Ú j g azdaságpolitikát h irdetett, az él etszínvonal em elkedését, a t ulajdon b

iztonságát és a magánvállalkozások támogatását. Bejelentette, hogy megszűnt a kuláklista, és ki lehet lépni a téeszekből Hruscsovék letartóztatták Beriját, aki a legdurvábban támadta Rákosit. Fel lehetett tételezni, hogy újabb módosulás történik a szovjet politikában. Rákosi támadást indított Nagy Imre ellenkijelentette, hogy a kulák kulák marad lis tával é s lis ta n élkül is . E mlítést te tt a z e lkövetett h ibákról, d e a h angsúlyt a p olitika változatlanságára helyezte. Ha Moszkva nem áll Nagy Imre mögött, Rákosi rövid időn belül kiszorította volna a hatalomból. Ezt azonban egyenlőre nem merték megkísérelni Nagy I mre 1 953 j úliusában r endeletet f ogadott el a közkegyelemről. Feloszlatta az internálótáborokat, az ÁVH-t pedig összevonta a Belügyminisztériummal. Intézkedéseket tett a parlament és a tanácsok szerepének növelésére. Csökkentette a nehéziparra fordított összegeket, növelte a

könnyű- és élelmiszeripar t ámogatását, csökkentette a p arasztok b eszolgáltatási k ötelezettségét, seg ítette a k isipart, emelte a fizetéseket és a nyugdíjakat. Nagy Imre sürgette a törvénytelenségek feltárását. 1 954 m ájusában m egalakították a K ülönleges Tanácsot, am ely 3 00 el ítélt ü gyét v izsgálta felül. Ezt követően szabadult Donáth Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza. Nagy Imre körül kezdtek felsorakozni politikájának támogatói Nagy I mre 1954 ok tóberében új jászervezte a né pfrontot H azafias N épfront néven. 1954 végére elkészült egy gazdaságpolitikai tervezet, amelynek az v olt a l ényege, h ogy al kalmazkodni k ell a világpiachoz, és segíteni kell a kis- és középüzemek fejlődését. Moszkvában politikai irányváltás történt. Ismét elsőbbséget adtak a hadiiparnak Rákosi elhitette a moszkvai vezetőkkel, h ogy Mag yarországon i s h asonló v áltozásra v an sz ükség, d e ennek Nagy Imre

az útjában áll. 1955 januárjában ismét Moszkvába rendelték a m agyar párt- és államvezetést, de most Nagy Imrét marasztalták el. A központi vezetőség elmarasztalása után Nagy Imrét minden tisztségétől megfosztották, 1955 végén pedig Rákosi még a pártból is kizáratta. Az új miniszterelnök Hegedűs András lett. a magyar közélet elkeseredetten vette tudomásul a kedvezőtlen változást, és nem volt hajlandó Rákosi mögé sorakozni. 1956-ban R ákosi k énytelen v olt b eismerni, h ogy R ajk és t ársaik p ere p rovokáción alapult, és az elkövetett hibákért ő maga is felelős. Az egyre nyíltabb elégedetlenséget Rákosi el akarta fojtani. Betiltotta a Petőfi kört, és le akarta tartóztatni az elégedetlenkedőket. A szovjet vezetés közölte Rákosival, hogy le kell mondania főtitkári tisztségéről. A központi vezetőség ülésén Rákosi bejelentette lemondását, a párt vezetője Gerő Ernő lett. 1956 júliusában Rákosi

végleg m egbukott, d e a kit h elyére á llítottak, legalább akkora bűnök terheltek, mint Rákosit, így eleve alkalmatlan volt a változások irányítására. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 1953 tavaszán a szovjet vezetés aggasztónak ítélte a magyarországi helyzetet. Júniusban Moszkvába rendelték magyar állami és pártvezetõket. A szovjet vezetõk keményen megbírálták Rákosit és Gerõt, aki a gazdaságpolitikát irányította. Ezután közölték Rákosival, hogy át kell adnia a miniszterelnöki tisztséget Nagy Imrének. A Moszkvából való visszatérés után összehívták az MDP központi vezetõségét, megbírálták az addigi vezetést, és határozatot hoztak a hibák kijavítására. A közvélemény Nagy Imre bemutatkozó beszédébõl értesült a történtekrõl Amit mondott, azt alig merték elhinni. Mindenekelõtt az országgyûlés szerepének növekedésérõl szólt Új gazdaságpolitikát hirdetett. Bejelentette, hogy

megszûnik a kuláklista, ki lehet lépni a téeszekbõl, feloszlatják az internálótáborokat. A miniszterelnök beszéde politikai fordulatot ígért Rákosi nyomban támadást indított Nagy Imre ellen. Futólag említést tett a hibákról, ám a politika változatlanságát hangoztatta. Nagy Imre szinte egyedül fogott munkához, hiszen mindenhol Rákosi emberei voltak. Nagy Imre rendeletet fogadott el a közkegyelemrõl és feloszlatta az internálótáborokat. Az ÁVH-t összeolvasztotta a belügyminisztériummal Gazdasági reformokat hajtott végre. 1954 májusában megalakította a Különleges tanácsot, mely 300 politikai fogoly ügyét vizsgálta felül. Nagy Imre körül kezdtek felsorakozni politikájának hívei Nagy Imre Rákosi és Gerõ támadása után a központi vezetés októberi ülésén maga mellé állította a testületet. Megszervezte a Hazafias Népfrontot. Átfogó gazdaságpolitikai tervezetet készíttetett 1955 januárjában ismét Moszkvába

rendelték a magyar vezetõket, de most Nagy Imrét marasztalták el, de õ nem gyakorolt önkritikát. A központi vezetés elmarasztalta Nagy Imrét, majd a pártból is kizárták. A sztálinista gyakorlathoz azonban nem volt könnyû visszatérni A Petõfi kör, ahol 1956 folyamán viták sorát rendezték a legfontosabb politikai kérdésekrõl, Nagy Imre híveinek irányítása alá került. Rákosi kénytelen volt elismerni, hogy a Rajk per provokáción alapult, és hogy õ maga felelõs ezért. Ekkor érkezett a szovjet vezetés második embere Budapestre Mikojan közölte Rákosival, hogy le kell mondania, ám helyére Gerõ került, aki semmivel sem volt jobb Rákosinál 1956 október 6-án nyilvánosan eltemették a Rajk-per áldozatait. "A gyilkosok viszik a koporsókat"- suttogták a tömegben. A néma tüntetés felgyorsította az eseményeket A MEFESZ 16 pontja városszerte ismertté vált. Ezek közül a legfontosabbak:- követelték a szovjet hadsereg

kivonását az országból, - Nagy Imre vezetésû új kormányt, - a politikai bûnökért felelôs Rákosi megbüntetését, - új külpolitikai irányvonalat, - új gazdasági kapcsolatokat a Szovjetunióval, demokratikus szabadságjogokat, - nemzeti múltunk valódi bemutatását, - Kossuth címert, Március 15-e újból nemzeti ünneppé nyilvánítását. Október 23-án tüntetésre készültek Budapesten. A lengyel felkelés melletti rokonszenve kifejezésén túl a demokratikus szabadságjogok és a nemzeti függetlenség követelése mozgatta az egyetemi ifjúságot. A Jugoszláviából visszatért vezetôk már nem voltak urai a helyzetnek. Az idegen hatalom kiszolgálói csak a szovjetek fegyveres erejében és az Államvédelmi Hatóságban bízhattak. Utolsó pillanatban a belügyminiszter engedélyezte a felvonulást. Mindezt a Kossuth Rádióból tudhatta meg a lakosság. Az egyetemi és fôiskolás fiatalokhoz középiskolások, rendôrök, honvédek, egyszerû

járókelôk és munkások csatlakoztak. A jelszavak és feliratok egyértelmûvé tették a tömeg céljait. Elôször még a rádió is lelkesen tudósított az eseményekrôl, majd hangja fokozatosan megváltozott. A Petôfi-, majd a Bem-szobor elôtt hatalmas tömeg gyûlt össze. A népköztárasági címert kivágták a lobogókból; ez a forradalom szimbóluma lett. Estére a Sztálin szobrot is ledöntötték Az óriási szobrot a Nagykörút és Rákóczi út keresztezôdéséhez vontatták, ahol mindenki igyekezett emlékként egy darabot szerezni belôle. A Dózsa György úti talapzaton csak a két csizma maradt. A vörös csillagok hullása is megkezdôdött Gerô provokatív beszéde után a Rádió épülete elôtti tömegre elôbb riasztó, majd éles lövéseket adtak le. Megkezdôdött a fegyveres felkelés. A Szabad Nép székháza, a IX kerületi Tisztképzô Iskola elôtt sortûz dördült a tömegre A hatalom tehetetlenül kapkodott. A honvédek nem harcoltak

népük ellen, egyre több fegyverhez jutottak a felkelôk. A Soroksári úti fegyvergyárból megszerezték a legszükségesebb fegyvereket. Mivel a fegyveres erôk megbízhatatlannak bizonyultak, maradt a "párt ökle" A szovjet páncélosok beavatkozása nyomán a felkelés mindinkább nemzeti harc jelegét öltötte. A statárium elrendelése is sikertelen volt. A megtévesztettek egyre többen voltak, ezért a hatalom vélt birtokosai többször is módosították a statáriumra vonatkozó határidôket, kegyelmet kínálva a fegyvert letevô harcolóknak. Az ablakokba kitett rádiókészülékek nem befolyásolták a felkelô csoportokat. Legendássá nôtt a Corvin-köziek csoportja, akik a városi harc kiváló alkalmazói lettek a T34-es tankokkal szemben. Pongrátz Gergely, a "bajusz" parancsnoksága alatt sorra verték vissza a szovjet támadásokat. A Kilián laktanya parancsnokával nem volt derûs az együttmûködésük, hiszen Maléter kezdetben a

Corvin-köziek ellen is fellépett. A Széna téren, a Baross téren és sok más helyen küzdöttek a túlerôvel a szabadságharcos csoportok. Nemcsak Budapesten fogtak fegyvert a megszállók és hazai kiszolgálóik ellen Feltehetôen Debrecenben dördült el az elsô sortûz október 23-án. A városok helyi kiskirályai csak Révai szavait ismételgették "Lövetni, lövetni!". Ezt meg is tették, ha lehetôség kínálkozott rá Munkások és parasztok keltek fel a munkás-parasztnak hazudott állam ellen. A világ figyelme Magyarországra irányult, a Szabad Európa lelkesítô szavain kívül azonban vajmi keveset tettek hazánkért. A szovjet és magyar kettôs állampolgársággal rendelkezôk Moszkvába menekültek, némelyikük itthon rejtôzött el. Nagy Imre október 23-a estéjétôl az események középpontjába került. Újra miniszterelnök lett Mikojan és Szuszlov Budapestre érkezett Október 25-én a Parlament elôtt tüntetô, a szovjet katonákkal

barátkozó tömegre az ÁVH tüzet nyitott. A Parlament elôtti vérengzés a végsôkig korbácsolta az ávósok elleni gyûlöletet, bár mindössze 23 ávóst lincselt meg a tömeg a forradalom alatt egész Magyarországon. A szabadságharcosok által elfogott ávósok nagy része novemberben kiszabadult. Október 25-én menesztették Gerôt, Kádár János lett a párt elsô titkára. Nagy Imre kormánya október 28-án a felkelôk oldalára állt A lakosság a rádióból értesült a kormány tárgyalásairól, a szovjet erôk visszavonásáról. Október 30-án meg is kezdték kivonulásukat a fôvárosból. Fegyveres csoportok biztosították a rendet A Köztársaság téri Budapesti Pártbizottság ostromára október 30-án került sor. Harckocsik segítségével vették be a pártházat. Ekkor már ismertek voltak a mosonmagyaróvári és miskolci ÁVH-vérengzések. A pártház a forradalom vérbefojtására szervezkedôk egyik legfontosabb bázisa volt. A Kádár-korszak

történészei a forradalom jellemzôjévé kívánták tenni az itt történt kegyetlenkedést. Tény, hogy az ostromlók indulata a pártház eleste után súlyos atrocitásokhoz vezetett. Az errôl készült képek bejárták a világot Amerikai újságírók egy csoportja antiszemita kilengéseket vélt felfedezni a történésekben, s ennek szellemében tájékoztatta olvasóit, mérhetetlen károkat okozva a forradalom jó hírének. 1955-ben 3700 ember sínylôdött börtönökben. A börtönökbôl a tömeg a politikai foglyokon kívül a köztörvényeseket is kiszabadította. A Rákosi-rendszerben gyakran köztörvényes bünözôként ítélték el a politikai ellenfeleket is. Ha felkészületlenül érte is a világot nemzeti szabadságharcunk, hamarosan osztatlan rokonszenvet keltett mindenütt. Természetesen a szuezi válság jobban lekötötte a világ figyelmét, mint Magyarország sorsa. A Szovjetunió szabad kezet kapott a Nyugattól a magyar felkelés

leverésére. Az Egyesült Államok félreérthetetlenné tette álláspontját Hruscsov félt a III világháború kirobbantásától, ezért igen körültekintôen készítette elô a forradalom leverését. A félreérthetetlen USA-állásfoglalást így fogalmazták meg: "Önöknek problémáik vannak Lengyelországban és Magyarországon. Nekünk is megvan a saját problémánk Egyiptomban Önök olyan eszközökkel oldják meg problémáikat, amilyeneket megfelelônek tartank, és nem lépnek közbe, ha mi is ezt tesszük." Andropov nagykövet és a szovjet vezetés kezdettôl fogva kétszínű magatartással igyekezett félrevezetni a magyar kormányt. Ujabb páncélos erôk vonultan Magyarországra, miközben a kivonulásról tárgyaltak. A nagy Imre kormány többször átalakult; az 1945-ös koalíciós partnerek újra részt vettek benne. Demokratikus szervezetek egész sora alakult országszerte A Kossuth-címer, a déli harangszó a változást bizonyították. A

nemzetôrség szervezése, a felkelô csoportokkal való tárgyalás a gyors konszolidációt sejtette. Nagy Imre felismerte Magyarország érdekeit, s volt bátorsága ezt képviselni. Igaz sokan fenntartással fogadták Nagy Imrét a többször átalakult kormány élén, mégis ô jelentette a változást. November 1-jén megszünt az MDP, a kommunisták pártja az MSZMP lett. Közben riasztó hírek érkeztek az ország keleti részérôl, a szovjet fegyveres erôk folyamatos mozgásáról. Megszállták a pályaudvarokat, a repülôtereket, a stratégiailag fontos pontokat. A kormány nem engedte az ellenállást, de az ENSZ-hez fordult, és kérte, hogy ismerjék el Magyarország semlegességét, hiszen a Varsói Szerzôdést november 1-i hatállyal felmondta. A helyzet konszolidálódni látszott. Remélni lehetett, hogy november 5-én beindul az élet, az iskolákban megkezdôdik a tanítás, a dolgozók felveszik a munkát. November 3-án az egyházak vezetôi szóltak a

lakossághoz. Mindszenty bíboros, esztergomi érsek beszédében értékelte Magyarország helyzetét. Az 1945-ös állapotokhoz akart visszatérni Megalkuvás nélküli jelleme szózatából is felismerhetô. Felszólított a normális élet beindítására Reálisan mérte fel, hogy sorsunk a kétszázmilliós szovjet birodalomtól és annak magatartásától függ. Aznap a kormány a kivonulásról tárgyalt a szovjet erôk vezetôivel. A Tökölön folytatott tárgyalások alatt megszakadt a kapcsolat a kormánydelegáció és a kormány között. Éjjel Szerov tábornok letartóztatta Maléter Pál honvédelmi minisztert. November 4-én megkezdôdött a szovjet túlerô fegyveres támadása Az egyenlôtlen harc Budapesten november 10. körül fejezôdött be Az elfogott felkelôk zömét szovjet és magyar kommunisták rövid kihallgatás után kivégezték. A budapesti harcokba légierôt, harckocsikat és nehéztüzérséget is bevetett a szovjet kormány. A várost

kíméletlenül pusztították A dunántúli harcokról a Dunapentelén müködô Rákóczi-adó tájékoztatta a lakosságot és a világot. Kétségbeesett felhívással fordult az ENSZ-hez. November 1-jén Kádár János eltûnt. November 4-én az állítólagos szolnoki rádió adásából derült ki, hogy ellenkormányt alakított. Kádár idegen hatalom fegyvereseinek támogatásával lépett fel a magyar kormány ellen. A túlerô lehetetlenné tette az ellenállást A kormány tagjainak egy része, köztük Nagy Imre, a jugoszláv követségre menekült. November 22-én a szovjetek elrabolták és Romániába szállították ôket. Mindszenty az amerikai követségen kapott menedéket A november 14-én megalakult Nagy-Budapesti Központi Munkástanács tagjait decemberben letartóztatták a forradalmárok tömegeivel együtt. December 11-én statáriumot vezettek be a szovjet megszállókkal együttmüködô kommunista restauráció. Az ország úgy érezte, a Nyugat

elárulta és odadobta a szovjet rémuralomnak. Bukása ellenére a forradalom megdönthetetlen igazságokat ért el. Bebizonyította, hogy az ország kész harcolni a szovjet rémuralom ellen. Egységes volt áldozatvállalásban, s még a reformkommunisták is rádöbbentek a nép valódi érdekeire, sokan hívek maradtak új felismerésükhöz. 1956 ôszén Magyarországon világtörténelmi események zajlottak, következményei felmérhetetlenek