Commerce | External trade » Táncsics Katalin - Magyar-Japán gazdasági kapcsolatok

Külkereskedelmi stratégia Tancsics Katalin Kiegészítő Közgazd.Levelező II.évf Szombathely cs Magyar-Japán gazdasági kapcsolatok A közép- és kelet-európai országok közötti kiegyenlítődés ellenére Japán gazdasági, kereskedelmi, befektetési és turisztikai kapcsolatai a térségben Magyarországgal a legerősebbek. Japán Ázsiában - Kína mögött Magyarország második számú kereskedelmi partnere, de a magyarországi kivitel legnagyobb ázsiai felvevőpiaca. Magyarország külkereskedelmi partnereinek rangsorában Japán összesítve a 10., kivitel szempontjából a 23., a behozatalban a 7 helyen áll Japán gazdasági helyzete: A Japán gazdaságban, 2003-ban reményt keltő folyamatok indultak el. A 80-as években bekövetkezett gazdasági megtorpanás és évtizedes recesszió után a költségvetési kiadások visszafogásával, a gazdaságirányítás deregulációjával, néhány régóta halogatott privatizáció beindításával jellemezhető

kormányprogram kezdi meghozni a gyümölcsét. A GDP meglepően magas ütemben, 2,7 % -al növekedett. A tőzsdeindex 2003 áprilistól növekedni kezdett és augusztusban meghaladta a 10.000 pontot A gazdaság fellendülésében elsősorban a délkelet-ázsiai térség gyorsan fejlődő gazdaságai, főként Kína erőteljesen bővülő kereslete által generált exportnövekedés játszott szerepet. A kivitel és a behozatal értéke újabb rekordot ért el, a kereskedelmi mérleg aktívuma 4,4 %-al nőtt. A kivitel értéke 4,9 %-al bővült, a behozatal elsősorban a kőolaj világpiaci áremelkedése következtében 5,1 %-al haladta meg az egye évvel korábbi szintet. A szolgáltatások kereskedelmének mérleghiánya több mint 20 %-al csökkent, aminek legfőbb oka, hogy az iraki háború és térségben tapasztalható SARS járvány miatt a kiutazó turisták száma mintegy 20 %-al kevesebb volt. A folyó fizetési mérleg többlete 11,6 %-al nőtt, értéke (150,3 Mrd USD)

rekordot jelent a szigetország gazdaságának történetében. Japán első szabadkereskedelmi egyezményét Szingapúrral kötötte 2002 januárjában. A Mexikóval létrejött megállapodás a mezőgazdasági termékekre is kiterjed és 2005. január 1-én lép életbe Az Egyesült Államok után a második legnagyobb kereskedelmi partnere az EU. A 160 milliárd eurós forgalomban a japán kereskedelmi mérleg többlet csökkenő tendenciájú. 2001-ben a tizedik EU-Japán csúcstalálkozón tíz éves akciótervet fogadtak el, amelyben a négy kiemelt terület egyike a gazdasági és kereskedelmi partnerség szorosabbra fűzése. Magyar-Japán külgazdasági kapcsolat: 2003-ban a Japánba irányuló kivitel értéke 303 millió USD volt, amely 56%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva, ezzel a magyar export először lépte át 300 milliós határt. Legfontosabb kiviteli cikkcsoportok: sertéshús, számítógép alkatrész, szivattyú gépjárműmotorokhoz,

szivattyúalkatrész, alkoholfunkciós karbonsavak. A magyar exportban 44,7 %-os részesedéssel a gépek és mechanikus berendezések a legjelentősebbek és ez a legdinamikusabban fejlődő ágazat, amely alapvetően a magyarországi külföldi beruházások eredménye. Jelentős a magyar export libamájból, libatoll-pehelyből és porcelánból. Növekedett a gyógyszeralapanyagok, szerves vegyi anyagok szállítása is. 2003-ban a magyar behozatal is rekordmagasságot ért el, értéke 2.017 millió USD volt, amely 28 %-os bővülést jelent. Legfontosabb cikkcsoportok: integrált áramkör, akkumulátor, kondenzátor, dióda, személygépkocsi. 2004. első félévében a Japánba irányuló export értéke 183,4 millió dollár (+58 %), az onnan származó behozatalé 716,5 millió dollár (+27 %) volt. A vizsgált időszakban a gépek, gépi berendezések kivitele, illetve behozatala nőtt a legdinamikusabban. Befektetési kapcsolatok A hazánkba áramlott működő tőke

nagyságát tekintve Japán részesedése mintegy 5 százalék, ugyanakkor a zöldmezős beruházások területén a harmadik helyen szerepel. A japán tőkebeáramlás meghaladja az 1,4 milliárd euró értéket, amelynek túlnyomó része a feldolgozóiparra koncentrálódik. A legjelentősebb magyarországi japán termelő beruházások: Magyar Suzuki, Denso, Sanyo, Sony, Shinwa, Alpine, TDK, Clarion. 1999 Kivitel 2000 78,6 2001 159,4 2002 172,8 2003 193,5 2004 I-VI. 183,4 303,3 Behozatal 1.148,2 1.701,1 1.555,3 1.571,0 2.017,0 716,5 Forgalom 1.226,8 1.860,5 1.728,1 1.764,5 2.320,3 899,9 Egyenleg -1.069,6 -1.541,7 -1.382,5 - 1.377,5 -1.713,7 -533,1 Megjegyzés: 2004. május 1 után az importforgalom számításában módszertani változás történt. (Származási ország helyett feladó ország szerint történik az adatgyűjtés, ezért a tengerentúli országok esetében – ahol jelentős a közvetítő kereskedelem volumene – a

korábbiaknál sokkal kisebb az új módszertan által regisztrált import.) Ennek következtében a korábbi anyagokban szereplő, korábbi időszakra vonatkozó külkereskedelmi statisztika nem összevethető az új adatsorokkal. A 2004 május előtti időszakra vonatkozó adatok új módszerrel történő átszámítását a KSH fogja elvégezni. Adatok: A magyar-japán árucsereforgalom alakulása árufőcsoportonként (export rendeltetési ország szerint, import feladó ország szerint) Kivitel 2003 I-VI M USD Árufőcsoport 2004 I-VI M USD 2004/2003 I-VI % Behozatal 2004 I-VI 2003 I-VI M USD M USD 2004/2003 I-VI % Élelmiszerek, ital, dohány 30,7 45,3 148% 0,0 0,0 Nyersanyag Energiahordozók Feldolgozott termékek 2,9 0,0 36,4 4,0 0,0 40,1 138% 0,4 0,1 105,7 200% 110% 0,2 0,0 98,6 45,8 115,9 93,8 183,4 205% 158% 466,8 565,9 610,1 716,5 131% 127% Gépek, gépi berendezések Összesen 107% A Magyar-Japán külkereskedelem áruszerkezete (M USD)

Kivitel Behozatal Egyenleg 2002 2003 2002 2003 2002 2003 Összesen: Élelmiszer, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések 193,5 303,3 1 571,0 2 017,0 -1 377,5 -1 713,6 66,0 15,0 0,1 57,0 55,5 60,8 0,0 11,1 1,4 0,0 0,1 80,0 258,8 151,3 1 310,6 0,1 65,9 60,8 2,2 13,5 8,9 0,2 0,0 -0,2 346,6 -201,8 -266,6 1 667,9 -1 255,1 -1 516,6 Értékváltozás és a forgalom megoszlása a 2003.évben (%) Index (2003/2002) Kivitel Behozatal Megoszlás Kivitel Behozatal Összesen: 156,8 128,4 100,0 100,0 Élelmiszer, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések 92,2 74,4 3,4 140,3 272,8 212,5 154,6 181,8 133,9 127,3 20,1 3,7 0,0 26,4 49,9 0,0 0,1 0,0 17,2 82,7 Japán gazdasági mutatói 2000 GDP értéke folyó áron GDP növekedése változatlan áron Egy főre jutó GDP folyó áron Infláció Export értéke Import értéke Költségvetés egyenlege a GDP%-ban Mrd USD %

USD/fő % Mrd USD Mrd USD % 4.644 1,7 36.625 -0,7 480,8 380,8 -7,8 2001 2002 2003 4.108 -0,4 32.346 -1,2 405,2 350,6 -7,4 3.985 -0,4 31.378 -0,9 414,8 335,8 -7,2 4.137 2,7 32.550 -2 470 382 -6,8 Források: • • • • • Japán Külkereskedelmi Szervezet www.jetrohu www.mjgkmotivnethu Magyar-Japán Gazdasági Klub www.mofagojp Japan Ministry of Foreign Affairs www.wtoorg WTO www.mlitgojp Ministry of Land, Infrastructure and Transport Government of Japan • www.cgporg The Japan Foundation Center for Global Partnership (CGP) • www.gkmhu Gazdasági és Közlekedési Minisztérium • www.kshhu Központi Statisztikai Hivatal