Economic subjects | Management » Menedzsment alapok, tesztfeladatok

ALAPFOGALMAK 1. A vezetés 1. teljesen más, mint a művészet 2. interdiszciplinális tartomány 3. általános alapelvekre épülő szakma 2. A vezető 1. munkája közben felkészít, segít, irányt ad, motivál 2. a vezetés folyamatát megvalósító személy 3. személyes példát mutat 3. A vállalati filozófia nem más, mint 1. egy eszmerendszer a vezetési stílusokra és a vezetési technikákra vonatkozóan 2. a tulajdonosok és a menedzsment által elfogadott célok és értékek 3. a mindenki által elfogadott értékek 4. A vezetés 1. egy piacorientált vállalkozási rendszer szervezési gyakorlata 2. olyan piacorientált vállalkozási rendszer, amely a változásokhoz igazodva folyamatos gazdasági eredményre képes 3. az a képesség és akarat, amely egy közös célra sorakoztatja fel az embereket és az a jellem, amely bizalmat sugall. 5. A menedzsmentnek a versenyelőnyökkel kapcsolatban az alábbi elemzést kell feltétlenül elvégeznie: 1. a stakeholder

térkép elemzését 2. a BCG vagy a kiterjedt BCG matrix elemzését 3. Porter-féle versenyhelyzet elemzés 6. Az üzleti tervnek központi szerepe van a vállalat életében 1. Igen, mert a vezetés elképzeléseit fordítja le a mindennapok cselekvési programjaivá. 2. Igen, mert fontos, hogy legyen egy tervünk, hiszen ez nélkülözhetetlen a hitelkérelemhez. 3. Nem feltétlenül, sokkal inkább központi szerepe van a stratégiának 7. A vezetés alapkérdései az alábbiak is: 1. Hogyan szabályozza a közösség a hatalomgyakorlást? 2. Kik lesznek a stakeholderek? 3. Kit ruházzon fel a közösség döntési illetékességgel? 8. A menedzser 1. tudja az, hogy mit, de inkább azt, hogy hogyan kell tenni 2. az a vezető munkavállaló, akinek mindig vannak beosztottjai 3. tudja azt, hogy hogyan, de inkább azt, hogy mit kell tenni 9. A teljes körű fogyasztói megelégedettséget elérhetővé teszi: 1. a folyamatosan javított és kontrollált folyamatok 2. a marketing és

az innováció által létrehozott erőforrás-portfólió 3. a marketing és az innováció álatl létrehozott fogyasztóorientáltság 10. Hol kell a vállalati erőforrásokat okosan kombinálni? 1. Ahol a legkisebb befektetéssel a legnagyobb eredményt érjük el 2. Ott, ahol ezzel csökkenthetjük a vállalatokra leselkedő veszélyt 3. A vállalati küldetés piacán A VEZETÉS KULTÚRTÖRTÉNETE 1. Az empirikus vezetéselméleti iskola 1. a gyakorlati tapasztalatokat részesíti előnyben az absztrakt elméletekkel szemben. 2. az absztrakt elméleteket részesíti előnyben a gyakorlati tapasztalatokkal szemben 3. az absztrakt elméleteket részesíti előnyben a szociális körülményekkel szemben. 2. A Fayol-i híd 1. a szervezetek ellaposodását akadályozza meg 2. összeköti a klasszikus vezetéselméleti irányzatok legfontosabb gondolatait. 3. megengedi, sőt elvárja az ugyanazon hierarchikus szinten lévők közötti kommunikációs kapcsolatot. 3. A

neoklasszikus vezetéselmélet főbb tézisei az alábbiak is: 1. a csoport együttműködését tervezni és fejleszteni kell 2. a munka csoporttevékenység 3. az emberek munkájának hatékonyságát a munkahelyen belüli szociális körülmények is koordinálják. 4. Frederick W Taylor foglalkozott 1. a fizikai és szellemi munka különválasztásával 2. a műveletek egységesítésével 3. a pályaalkalmassági vizsga bevezetésével 5. Rotterdami Erasmus vezetéselméleti gondolatai az alábbiak is: 1. szavazással válasszunk fejedelmet 2. a törvények betartásában a vezető legyen az első 3. a tömeg egyetértésére való támaszkodás elve 6. Mózes vezetéselméleti gondolatai: 1. a szervezeti struktúra szükségessége 2. a gondolatok tanácskozással erősödnek 3. a kollektív felelősség elve 7. Hammurapi vezetéselméleti gondolatai: 1. az emberek életét meg kell szervezni 2. vezetés nélkül nincs tényleges munkavégzés 3. anyagi ösztönzést kell

alkalmazni 8. A kínai birodalomhoz kapcsolódik: 1. a túlélés akarata a szervezet részéről 2. a család tekintélyének védelme 3. a teljesítmény és az idő ellentmondása 9. Douglas-McGregor motivációs elmélete szerint: 1. az X-elmélet a mézesmadzaghoz és a furkósbothoz kapcsolódik 2. az Y-elmélet szerint a munkavállalók önállóak, kreatívak, szeretnek részt vállalni a döntésekben, aktívak, felelősséget vállalnak. 3. az X-elmélet az együttműködést serkentő motivációs eszközökre épít 10. “Nem az az érdekes, hogy valaki honnan jött, hanem, hogy hová tart” Kitől származik az idézet? 1. Konfuciustól 2. Rotterdami Erasmustól 3. Henry Ford-tól A VEZETÉS FOLYAMATA, FUNKCIÓK, ESZKÖZÖK 1. A vezetői funkciók között szoros sorrendiség található 1. Ez igaz, hiszen az összevisszaság csak kárt okoz 2. Ez nem igaz, mert működhetnek párhuzamosan is 3. Ez nem igaz, mert a döntés, mint külön funkció ezt nem teszi

lehetővé 2. A menedzsment által felhasznált eszközök körül a tárgyi és a személyes eszközök meghatározzák 1. a vezetés stratégiaorientáltságát 2. a vezetés tartalmát 3. a vezetés struktúráját 3. A tervezési vezetői funkció alapkérdései: 1. mit, mikor, hol, ki, milyen módszerrel, mennyi ráfordítással? 2. mit, hol, ki, milyen módszerrel, milyen stílussal? 3. mikor, hol, ki, milyen célból, mennyi ráfordítással? 4. A minősítés vezetői funkciónál 1. a vezető a célirányos munkavégzést segíti elő 2. a vezetőnek pozitívan kell befejeznie az értékelést 3. a vezetőnek meg kell vizsgálnia saját segítő vagy gátló tényezőit a munkatársak munkájával kapcsolatban. 5. A vezetés tartalma, struktúrája és módszere 1. működésük közben nem gyakorolnak hatást a menedzsment által használt eszközökre 2. tulajdonképpen teljesen függetlenek a menedzsment által használt eszközöktől 3. működésük közben hatást

gyakorolnak a tárgyi és személyes eszközökre. 6. A vezetés folyamatában a controlling funkció 1. kizárólag a tulajdonosok által meghatározott elemekre terjednek ki 2. kiterjed a folyamat valamennyi elemére, kivéve a feltételek biztosítására, mert az vagy van vagy nincs 3. kiterjed a folyamat valamennyi elemére 7. A controlling vezetői funkció fajtái: 1. visszacsatoló controlling 2. preventive controlling 3. imponderábilis controlling 8. A szervezési vezetői funkció meghatározásai lehetnek: 1. az erőforrások optimális összehangolása térben és időben 2. világossá és egyértelművé tenni, hogy bizonyos feladatokban miképpen kell dolgozni 3. szervezni annyi, mint biztosítani a vállalati működéshez szükséges tényezőket. 9. A vezetés folyamatában a cél megvalósításához vezető utat 1. a tulajdonosok határozzák meg 2. a vezető delegálja a munkatársai felé ezt a feladatot, ezáltal jó munkahelyi légkört teremt. 3. a vezető

tárja fel szakmai kompetenciái alapján 10. Az ösztönzési vezető funkcióval 1. mozgósítja a vezető a munkatársakat céljaik megvalósítására 2. tanítja meg az embereket a magatartásformákra 3. mozgósítja a vezető a munkatársakat a szervezeti célok megvalósítására. A VEZETŐ SZEMÉLYISÉGE, STÍLUSOK, TECHNIKÁK 1. Az MbO vezetési technika előnyei: 1. mozgásba jöhet a munkatársak szellemi kapacitása 2. megteremtődhet a tanuló szervezet 3. a vezetés jobban koncentrálhat a stratégiára 2. A vezetési technikákat akár mondhatjuk 1. vezetési stratégiáknak 2. vezetési személyiség alakításának 3. vezetési viselkedésformáknak 3. A sodródó személyiségű vezető 1. folyton összeütközésbe kerül környezetével 2. életeleme a jó csapatmunka 3. bizalmatlan, barátságtalan másokkal 4. A felkészítő modern vezetési stílus 1 mondatban: 1. “Első az ember” 2. “Tegye, amit én, most!” 3. “Próbálja meg!” 5. A

problémamegoldó személyiségű vezető: 1. az állandó fejlesztés, fejlődés hive 2. mint vezető néha döntésképtelen 3. együttműködő és biztosítja az információk szabad áramlását 6. A kényszerítő modern vezetési stílus 1 mondatban: 1. “Tartsanak velem!” 2. “Tegye, amit én, most!” 3. “Tegyék, amit mondok!” 7. Az OK érzés önmagában és mások iránt 1. a vezetési kapcsolatok feltétele 2. a vezető és a vezetett jellemének hatékonysága 3. az emberi kapcsolatok hatékonyságának feltétele 8. Az iránymutató modern vezetési stílus 1 mondatban: 1. “Próbálja meg!” 2. “Első az ember!” 3. “Tartsanak velem!” 9. Kurt Lewin szerinti vezetési stílusok a következők: 1. Laissez faire, kényszerítő, demokratikus 2. autokratikus, demokratikus, szabadjára engedő 3. egyeduralmon alapuló, autokratikus, iránymutató 10. Az MbD vezetési technika hátrányai: 1. drága, az átfutási idő hosszú 2. a problémamegoldás

szabadságára koncentrál 3. inkább az egymásra épülő hierarchikus kapcsolatokra koncentrál A VEZETÉS SZINTJEI, TERÜLETEI, TELJESÍTMÉNYE 1. A sikeres és élvezetes vezetői munka fő területei 1. irány, eredményesség, öröm, érvényesülési lehetőség 2. eredményesség, célok és utak ismerete, idő és energia 3. irány, öröm, eredményesség, mozgósító erő és elkötelezettség 2. A controlling kompetencia azt jelenti, hogy: 1. elemzik a terv/tény eltéréseket és felhasználják a levonható következtetéseket 2. egy adatbázishoz viszonyítottan a végzett munka hatékonyságát elemzik 3. rögzítik a terv/tény elképzeléseket és alkalmazzák a kibernetika elvét 3. Az informatikai kompetencia jelenti, hogy 1. a vezető képes alkalmazni a vezetői munkát segítő számítógépes szoftvereket 2. a vezető tisztában van a szoftvereszközökkel és a hardvereszközökkel 3. a vezető alkalmas a számítógépének bővítésére 4. A

stresszel kapcsolatosan mi mindent kell egy vezetőnek megvizsgálnia? 1. Ezt az orvosok vizsgálják a pszichiátrián 2. Meg kell vizsgálnia, hogy az egyes munkatársak esetében hol van a legkedvezőbb stresszterhelés. 3. Meg kell vizsgálnia, hogy ő maga nem okoz-e stresszt munkatársainak. 5. Miért kell, hogy egy vezető képes legyen együttműködő csoport kialakítására? 1. Nem kell A csapatok vagy kialakulnak egy munkahelyen vagy nem 2. Azért, mert így megteremti a lehetőséget a stratégia és a küldetés összhangjára. 3. Azért, mert így lehetőséget teremt a csapat szinergikus többletteljesítményére. 6. Az emberek csiszolása szintjét 1. jellemzi, hogy ezen a szinten kedvelik a vezetőt, mert valóra váltja a célokat. 2. jellemzi, hogy a vezető a siker átörökítésével foglalkozik 3. a reprodukció jellemzi 7. Mi az, amit minden vezetőnek tudnia kell a vezetés minőségi szintjeivel kapcsolatosan? 1. Tudnia kell, hogy jelen pillanatban melyik

szinten áll 2. Ismernie kell a szintek rendszerét és alkalmaznia a szükséges viselkedésformákat. 3. Tudnia kell, hogy a viselkedés és a jellem stratégiai kapcsolatban van 8. A produkció szintjén lévő vezető 1. mellett a szervezet tevékenysége “magasabb fokozatba” kapcsol 2. határozottságát a “főnöki cím” adja meg 3. ideje, energiája, figyelme a munkatársakra irányul 9. Minél magasabbra ér a vezető a vezetés szintjén, annál nagyobb a vállalat növekedése. 1. Igen, mert a vezető egyedül is képes a stratégiai feladatok helyes megoldására. 2. Nem, hiszen a vállalat teljesítménye nincs összefüggésben a vezetés minőségi szintjeivel. 3. Igen, mert a munkavállalók teljesítménye a kiváló vezetés mellett maximális, ami a vállalat növekedéséhez vezet. 10. A coach szerepkörrel való vezetői azonosulás azt jelenti, hogy: 1. a vezető hozzásegíti beosztottjait a magas teljesítmény elérésére 2. minden esetben ő a

játékvezeőt a munkahelyi tömegsport rendezvényeken 3. a vezető ezzel a szerepkörrel azonosulva kapcsolódik a tudásmenedzsment feladataihoz. DÖNTÉSELMÉLET 1. Az időszerű hírtartalom követelménye, hogy az információ 1. ne késleltesse a döntés kívánatos időpontját 2. ne késleltesse a döntés szükségszerűségének felismerését 3. ne késleltesse a döntés kívánatos eredményességét 2. A döntés meghozatalában a legerősebb rendező elv az eredményesség 1. Nem igaz, a legerősebb rendező elv a döntés gyorsasága és hatásfoka 2. Igaz, mert a nyereségesség, a vagyonnövekedés a mindenki számára elfogadható általános eredményesség. 3. Igaz, mert egy szervezet (vagy egyén) számára a problémák megoldásának célja valamilyen eredmény előállítása. 3. Az imponderábilis redudancia az, amikor 1. az adatok terjedelmében van felesleg 2. a döntéshozó a túl sok információ hatására fizikailag labilis állapotba kerül. 3.

az adatok bonyolultságában van felesleg 4. Az átruházható és az át nem ruházható döntések egymáshoz viszonyított aránya minősítheti a vezetés stratégiaorientáltságát. 1. Igen, mert ebből látható, hogy mely döntésekkel foglalkozik a vezetés 2. Igen, mert így a redudáns információk nem lankasztják a vezetők figyelmét. 3. Igen, mert a 2 egymáshoz viszonyított aránya a vezetés időgazdálkodására is jellemző ismérv. 5. Az információ deformációja csökkenthető többek között: 1. controlling alkalmazásával, világos fogalmazással kommunikációkor 2. alakszerűséggel, decentralizálással 3. párhuzamos tájékoztatással 6. A rövid lejáratú és a hosszú lejáratú döntésekre jellemző, hogy 1. a rövid lejáratú döntések a jelen és a közeljövő problémáinak megoldására irányulnak 2. a múltból vett információ mindig egzakt és gyorsan felhasználható 3. a 2 döntéstípus eltér a járulékos felelősség

szempontjából 7. A döntést előkészítő cselekvési változatok kidolgozása után, a döntés meghozatala előtt mit kell tenni? 1. Azt, hogy a döntés után hogyan csatolunk vissza a kidolgozott cselekvési változatokra. 2. Azt, hogy ha az adott cselekvési változatot választanánk, mi történne 3. Megvizsgálni azt, hogy hány db cselekvési változatot dolgoztunk ki 8. Hagyományos programozatlan az a döntés, amikor 1. a vezető rendelkezik, jelentéseket fogad és készít 2. a vezető hagyományos ügyintézéssel foglalkozik 3. a vezető kompetenciája, gyakorlati érzéke, műveltsége alapján dönt 9. A döntés nem más, mint 1. a probléma megoldásához vezető cselekvési változatok közötti választás. 2. a problémák feltárása, elemzése 3. az információhiány miatt bizonytalanságok csökkentése 10. Az információ-folyamatok speciális tulajdonságai az alábbiak is: 1. az információ-folyamatok nem azonosak az anyagáramlással 2. az

információ-folyamatok és a munkafolyamatok szerkezetileg különböznek 3. az információ-folyamatok követik a szervezet hierarchikus felépítését SZERVEZETEK, ÉLETCIKLUSOK 1. Egy szervezet formális struktúrája 1. alapvetően a szervezet tagjainak kapcsolataira épül 2. nem más, mint a szervezet szabályozott, rendszerint írásban rögzített kapcsolatai. 3. megmutatja, hogyan kellene működnie a vállalatnak 2. A dual szervezet előnyei 1. ha változik a környezet, csak a másodlagos struktúrát kell hozzáigazítani 2. gyorsan és rugalmasan alkalmazható 3. gyorsítja az információáramlást 3. Egyértelműen a vállalati öregedés jele, ha 1. a vezetőket sorra lecserélik a munkahelyi szpartakiád döntőjében 2. elkerülik a problémákat, nem próbálják azokat megoldani 3. nem hoznak struktúrát meghatározó döntéseket 4. Egy szervezet akkor szűnik meg, ha 1. a mesterségesen fenntartott elkötelezettség is megszűnik 2. befejeződik a

csődeljárás 3. a kreatív emberek otthagyják a céget 5. Az investment center divízió típus 1. a tőke működtetését is magáénak tudhatja 2. a vezetés felelőssége a költségek felügyeletére és az eredmények korrigálására terjed ki 3. a vezetés a költségeken túl a bevételekért is felelős 6. A vállalatok életciklusának “prime-kor” szakaszára jellemző: 1. intézményesített a kreativitás, a rendszerben való gondolkodás 2. kiemelt a követelmény, a minőség 3. hogy ez egy folyamatos fejlődés, nem pedig szakasz 7. Egy szervezetet alapvetően a következők jellemzik: 1. irányíthatóság és rugalmasság 2. irányíthatóság, rugalmasság és vezetési stílus 3. irányíthatóság, rugalmasság és vezetési technika 8. Optimális a működés a vállalat életében, amikor: 1. kellően rugalmas a szervezet és a vezetők legalább a vezetés minőségének a 3. szintjén vannak 2. még kellően rugalmas a szervezet és emellett már

jól irányítható 3. jól irányítható a szervezet és a vezetők legalább a vezetés minőségének a 3. szintjén vannak 9. A hatáskörmegosztás alapján az egyvonalas szervezetnél 1. a függelmi és a szakmai irányítás nem kerül el egymástól 2. az alárendelt egység akár több főnöktől is kaphat utasítást, de kizárólag akkor, ha a feladat ezt megkívánja 3. az alárendelt egység akár több főnöktől is kaphat utasítást 10. A funkcionális szervezet előnyei: 1. viszonylag egyszerű a vállalati stratégia kialakítása 2. a funkciók hatékonyság növelést hozhatnak 3. a diverzifikáció növekedését könnyen kezeli STRATÉGIA 1. A hatalom / érdek matrix megmutatja, hogy 1. melyek a vállalaton belüli érdekviszonyok 2. kik azok a szereplők, akik befolyása meghatározó a stratégia szempontjából 3. kik azok a szereplők, akik kapcsolatba kerültek a vállalkozással 2. A stratégiaalkotás és a permanens célképzés 1. a vállalat minden

munkatársának feladata és felelőssége 2. a menedzsment feladata és a tulajdonosok felelőssége 3. a mendzsment feladata és felelőssége 3. A vízió 1. a vállalati küldetés jövőre kivetített, motivációs eszközként működő meghatározása 2. a kívánatos jövő általános értékekből építkező, nyitott, a jelennel mindig releváns megfogalmazása 3. a kívánatos jövő általános értékekből építkező, nyitott, a jelennel gyakran konfliktusban lévő megfogalmazása. 4. A stratégiai vezetés minőségi körfolyamatában 1. a kibernetikai visszacsatolás eszköze a minősítés vezetői funkció 2. a kibernetikai visszacsatolás eszköze a folyamatjavítás 3. a kibernetikai visszacsatolás eszköze a controlling 5. A küldetésnyilatkozat helyes megfogalmazásánál legyünk tekintettel az alábbiakra: 1. legyen rövid és világosan megfogalmazott 2. kihívást jelentő legyen! 3. a küldetésnyilatkozat tisztázza a szervezet alapcéljait,

létezésének indokát! 6. A stratégiai problémák azok, 1. amelyeket a vezetés annak tart 2. amelyeket a tulajdonosi kör annak tart 3. amelyek nagyon fontosak, de nem sürgősek 7. A stockholdereknek 1. kizárólagos érdeke a befektetett tőke haszonnal történő megtérülése 2. törvény biztosítja a beleszólás lehetőségét a vállalat ügyeibe 3. törvény biztosítja, hogy mibe és milyen módon szólhat bele 8. A krízis típusú problémák azok, 1. amelyek fontosak és egyben rontják a hatékonyságot 2. amelyek sürgősek is, fontosak is 3. amelyek sürgősek, de a tulajdonosok céljai ellen hatnak 9. A stratégia, mint viselkedési mód felhívja a figyelmet arra, hogy 1. ha nem cselekszem tudatosan, képes vagyok a vállalatot az optimális pályára vezetni. 2. ha nem cselekszem tudatosan, nem oda jutok, ahova szeretném 3. nem mindegy hova jutok 10. A stratégia, mint összhangteremtő tevékenység, összehangolja 1. a környezetet, az erőforrásokat

és a szándékokat 2. a célokat, az erősségeket és a vezetői stílusokat 3. az erőforrásokat, a vállalat erősségeit, lehetőségeit