Environmental protection | Water management » Szabó Andrea - Vízszennyezés a Tisza régióban

Vízszennyezés a Tisza régióban Írta: Szabó Andrea 2.a A Tisza régió A Tisza hossza kb. 1300 km, míg az általa borított terület 150000 km2 Öt ország osztozik meg rajta (Ukrajna, Románia, Szlovákia, Magyarország, Szerbia). A Tisza medence amellett, hogy természetes erőforrásokban gazdag kiterjedt iparral és mezőgazdasággal is rendelkezik. Évtizedek óta működik itt a bányászat (érc, olaj), papír- és cellurozipar, kohászat és vegyipar. Ez utóbbi az, amely a víz állandó, krónikus szennyezéséhez leginkább hozzájárult. Maradandó szerves szennyeződések - POP-k A POP-k az ipar különböző ágazataiban használt, vagy előállított vegyületek egy csoportja, melyek ellenállnak a természetes lebontási folyamatoknak. Ennek következtében rendkívül hosszúéletűek és stabilak. Legtöbbjük a természetben élő nem forduló, szintetikus vegyület, melyeket az ember mesterségesen állít elő. A POP-ok általában marandó szerves

vegyületekként definiálhatóak, ideértve szintetikus anyagokat is. A POP-k széleskörű gzártása és felhasználása ühatatlanul a környezetnek ezekkel az anyagokkal történő szennyezéséhez vezetett. Mivel ezek nem könnyen bomlanak le természetes folyamatok során, sok közülük évekig megmarad a környezetben. Következtetésképpen még ha az összes POP előállítása ma le is állna, az elkövetkezendő sok-sok évben is súlyosan szennyeznék a környezetet. Fontos POP-k • Dioxánok és funarok Ezek a a szerves kloridok előállításának nemkívánatos melléktermékei. Emberi és állati szervezetre már kis mennyiségben is mérgezőek. • TBT (Tributiltil) Emberre és állatra egyaránt mérgező. Pl: hatással lehet a tengeri kagylók szaporodási szokásaira. • Brómozott égésgátlók Mérgező emberre, állatra. • PCB(poliklór-fenil) Mérgező hatású. Maradandó problémák A POP-k hajlamosak arra, hogy az élő szervezetekben a

zsírszövetekben koncentrálódjanak. Amikor az egyik állat elfogyaszt egy másikat, így eljut a tápláléklánc csúcsán lévő emberbe is. Az emberre való káros hatása lehet rákkeltő, a szaporodási-, ideg- és immunrendszer jelentős mérgezése. Héhány POP a májban és más szövetekben halmozódik fel különösen magas százalékban. A POP átalakulhat, vagy lebontódhat egy másik vegyületté a szervezetben,azonban néhány így keletkező új vegyület még mérgezőbb és szívósabb mint az eredeti.Attól függően, hogy melyik specifikus vegyületről beszélünk, a szervezetre gyakorolt hatásuk rendkívül sokféle. Ide tartoznak a hormonális zavarok, ezek a vegyületek károsíthatják a tesztoszteron férfi hormont, az esztradiol és progreszteron női hormonokat és különféle más hormonokat. Ezek a hormonok nélkülözhetetlenek a szervezet funkcióinak a szabályozásához és az élet korai szakaszában szabályozzák sok szövet és szerv

fejlődését. A nehézfémek A nehézfémek az aktív vízszennyezés résztvevői pl.: a vegyiparban A legáltalánosabb ipari szennyezők a következők: ólom, higany, réz, kadmium, króm és vas. A cianid Az arany- és ezüstbányászatban például súlyos problémákat okoz az arany ércből való kinyerésére szolgáló cianidos kilúgozási eljárás. Ez elpusztítja a halakat, a folyük halászatra alkalmatlanná válna az ivóvíz pedig szennyezett lesz. A cianid azonnal hatü méreg ember és állat számára egyaránt Már nagyon kis dózisokban öl, - kevesebb, mint 0,1 g elég egy felnőtt ember számára - elzárja az oxigéncserét a szervezetben így fulladást okoz. Érdekesség Az ENSZ POP-kal foglalkozó konferenciáját 2001-ben világszerte betiltotta, vagy korlátozta a tizenkét legveszélyesebb POP-t az úgynevezett ‫״‬piszkos tizenkettőt‫״‬,melyek mindegyike klórozott vegyület. A nitrát Kis mennyíségű nitrát szinte minden vízben

kimutatható. A felszíni vizek nitrát-tartalma 0-8 mg/liter között van, a szennyezettvizek 50-150 mg/liter, vagy ennél is többet tartalmazhatnak. A nitrát vízbe kerülhet: ٠ Az intenzív mezőgazdaságban nagy mennyiségben használt műtrágyákból ٠ Sérült csővezetéken keresztül ٠ Sérült, vagy a magán-kutakhoz túl közel telepített ülepítőkből. A megengedett nitrát-tartalom: ٠ Az EU területén az ivóvíz nitrát-tartalmának küszöbértéke 50 mg/liter. A szervezetben a nitrát nitritté alakul. A csecsemők és kisgyermekek számára a nitrit közvetlenül veszélyes, még a hivatalos határérték alatti dózisban is. Ez elégtelen oxigénellátáshoz vezet. A mérgezés tünetei kék ajak, kezek és lábak, fejfájás, légzési nehézségek, legrosszabb esetben fulladás. Bizonyos ételekkel együtt a nitrit rákkeltő Az ólom Az ivóvízben található ólom főleg az ólom vízcsövekből származik. Különösen a lágy, savas víz oldja ki a

csövek falából. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) a literenkénti 0,01 mg ólomkoncentrációban szabja meg a határértéket. Az EU| országaiban különböző határértékek vannak érvényben, de 2003tól nem lehet magasabb 0,025 mg/liternél, amit 2013-ig 0,01 mg/literre kell csökkenteni A krónikus ólommérgezés fejfájást, nyugtalanságot, tartós gyengeséget, memóriazavart, bélgörcsöket, depressziót, álmatlanságot impotenciát és vesekárosodást okozhat. Az ólom különösen veszélyes a csecsemőkre és kisgyermekekre. Az egyetlen igazán hatásos megoldás az ólomcsövek műanyag (de nem PVC!) horganyozott vas-, acél- vagy rézcsövekre történő cseréje. 2000. május 23-án és 24-én felmérték a Tisza szennyezettségét, mellyen a román, magyar, ukrán és szlovák állami szervezetek vettek részt, s célja azon szennyezőforrások meghatározása volt, melyek magukba hordozzák a nagyobb veszélyekkel járó határon túli szennyeződés

lehetőségét. A felmérés alapján egy esetlegesen bekövetkező katasztrófa során a határainkat átlépő folyókon az alábbi kémiai összetevők várhatók: Folyók Várható kémiai összetevők Tisza H2SO4, nehézfémek Sajó As, Pb, Zn Fekete-Körös Fenol, oxigénfogyasztók Fehér-Körös Oxigénfogyasztók Bár megnyugtat,hogy a Duna, a Balaton és a Velencei-tó vizsgálatára is önálló kutatóintézetek létesültek, de a Tisza kutatására nincs egységes szervezet! Egyes települések közös összefogással egy szennyvízelvezetési és tisztítási projektet dolgoztak ki, melynek költsége 7,501 milliárd forint, amelyhez 5,626 milliárd forintos uniós támogatást is kapnak