Sociology | Higher education » Szociológia tételek, 2002

SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 1. TÉTEL A SZOCIOLÓGIA KELETKEZÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK FŐ SZAKASZAI NAPJANKIG. A szociológia a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány. A társadalom megismerését adott esetben szociográfiák ( pl. Illyés : Puszták népe ), szépirodalmi művek ( pl. Móricz novellák ) és a mindennapi élet tapasztalatai is szolgálhatják A szociológia keletkezése : A filozófiából mindig leváltak egyes tudományágak, amikor „megértek” az önállóságra. TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK FILOZÓFIA TÖRTÉNETÍRÁS DEMOGRÁFIA XVII. szd – John Graunt tanulmánya London halálozási statisztikái POLITIKATUDOMÁNY XVII. szd második fele – John Locke munkái ( polgárság erősödése, demokrácia iránti vágy ) KÖZGAZDASÁGTAN XVIII. szd közepe Adam Smith ( „láthatatlan kéz” irányítja a piacot ) SZOCIOLÓGIA XIX. szd eleje Saint-Simon, Comte, Tocqueville SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA XIX. sz végén alakult ki ( azok a kérdések,

amelyeket sem a szociológia, sem a pszichológia nem vizsgál ) TÁRSADALOMNÉPRAJZ Kulturális és szociális antropológia A szociológia kutatása általában a polgári forradalmak után alakult ki, a polgárság szerepének megerősödésével. Az erősödő polgárságra veszélyt jelentett a folyamatosan szervezkedő, jogok nélküli munkásság. A konfliktus élét a reformokkal veszik el Kialakul egy új tudományág, amelyet a már meglévő társadalomtudományok közül egyiknek sem lehet a körébe sorolni Auguste Comte adja a nevét : szociológia ( szocio : társadalom, logos : nyelv ), ezek szerint a szociológia a társadalom nyelvezete. A szociológiában a kell helyett a van szemlélete uralkodik ( ki kell menni, meg kell nézni ). A szociológia fejlődése, a szociológia korszakai : I. ( biológiai ) korszak A szociológia keletkezésének idejében váltotta fel a teremtéselvű elméletet Darwin tanai. A szociológiában is az evolúció három alappillére

a meghatározó ( a természet be nem avatkozása, alkalmazkodás, az erős marad meg ) II. ( pszichológiai ) korszak Az 1800-as évek második felében az USA-ba áramló hatalmas tömegekről keletkezett rengeteg adat feldolgozása a pszichológia módszereivel történt. Így az a nézet uralkodott el, hogy az emberek magatartásából kell a társadalomra következtetni. SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 1. TÉTEL III. szociológizmus ( modern polgári szociológia ) korszaka A XX. szd-ban a társadalmak változása, a társadalmakon belüli mozgások vizsgálata különféle célirányos szociológiák ( szakszociológiák ) kialakulását eredményezte A kommunikáció fejlődése ( pl újságok számának gyors növekedése, a publikációs lehetőségek javulása ) elősegítette ezt a folyamatot. Az előfutárok és az alapító atyák Claude Saint-Simon ( társadalmak fejlődésének törvényszerűségei, 3 nagy társadalmi típus – katonai, teológiai, ipari ) Auguste Comte ( a

szociológia, mint tudományág megfogalmazása, pozitivizmus elmélete ⇒ képes rá, hogy előremozdítson ) Alexis de Tocqueville ( a demokrácia kutatásai, liberalizmus ) Karl Marx „Munkásosztály Angliában” – a társadalom elemzése „A tőke” – kapitalista társadalom működése „Kommunista kiáltvány” – történelemfilozófia szociológiai gondolatai : - formációelmélet ( ősközösség, rabszolgatartó, feudalista, kapitalista, szocialista, kommunista ) - társadalmak osztályokból állnak - konfliktuselmélet⇒a társadalmi fejlődés mozgatója Max Weber Marx gondolatainak kiegészítője, legitimitás, bürökrácia 4 társadalmi cselekvéstípus ( cél-, értékracionális, affektív, tradici-onális cselekvés ); szerepeket felépítő társadalmi cselekvések Émile Durkheim kollektív tudat ⇒ társadalom tagjainak szolidaritása, anómia fogalma, vallás szerepe a konszenzus megteremtésében Pierre Bourdieu szimbolikus tőke ⇒

lekötelezettség + ajándékozó presztízstőkéje oktatás ⇒ legitimáló rendszer az egyenlőtlenségek fenntartására habitus Talcott Parsons cselekvés- és szerepfogalom bevezetése ⇒ szocialitás társadalom alrendszerei SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 2. TÉTEL A HAZAI SZOCIOLÓGIA FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB KORSZAKAI, EZEK RÖVID JELLEMZÉSE. A magyar szociológiát háromszor törték derékba : először a Tanácsköztársaság bukása után, másodszor 1945 után a társadalomkritikus szociográfia elhallgattatásával, majd 1970-ben az ELTE Szociológiai Tanszék feloszlatásával. Előfutárainak tekinthetőek Jászi Oszkár ( A Monarchia politikai erői és nemzetiségi viszonyai ), valamint Szabó Ervin ( az 1848-49-es forradalom elemzései ). A szociológiát Magyarországon a megkésettség, az időbeli csúszás jellemzi. 1900-ban alakult meg a Magyar Társadalomtudományi Társaság, 1901-ben jelenik meg a „XX. század” c folyóirat, amely a társaság tagjainak

nyújt publikációs lehetőségeket ( Braun Róbert faluszociológiai kutatásai, Leopold Lajos presztízs-kutatásai és Buday Dezső dél-dunántúli egykerendszer kutatásai ) Ennek a korszaknak az egység volt a jellemzője, mindenki hasonlóan gondolkodott. Az I. világháború és az utána következő események hatására az egység megbomlott, a pártok irányzatának megfelelően szétváltak, illetve elhallgattak A ’30-as évektől kezdődő időszakban politikamentes területekkel foglalkoztak. Falukutatással, szociográfiával foglalkoztak Németh László, Jahn Ferenc és Boldizsár Iván munkásszociológia kutatásokat végzett. Erdei Ferenc Veres Péter Féja Géza Szabó Zoltán Illyés Gyula Darvas József ( Duna-Tisza köze ) ( Hajdúság ) ( Viharsarok ) ( Északi középhegység ) ( Dunántúl ) ( Orosháza ) az ország területét egymás között felosztva végezték kutatásaikat Illyés és Darvas szépirodalmi módszerekkel, Féja újságokban, Erdei

pedig tudományos módszerekkel végzett elemzéseket. 1945 után a szociográfia társadalomkritikája miatt elhalt, eltaposták. Bibó István „A kelet-európai népek nyomorúsága” c. munkája az egész térségre jellemző állapotokat írta le 1960-tól a szociológia magyarországi kutatása újjászületett, megalakultak a KSH, az MTA Szociológiai Kutató Intézet, az ELTE-n és a KGE-n oktatni is kezdték. 1970-ben az MSZMP konzervatív szárnya a gazdasági reformok elleni támadásakor lesújtott a hazai szociológiára. SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 3. TÉTEL A SZOCIOLÓGIA KUTATÁS TERÜLETEI, SZOCIOLÓGIA MÓDSZEREI. A szociológia kutatásának tárgya : milyenek a különböző társadalmak, hogyan működnek, hogyan változnak ? ( a társadalmi élet valamennyi jelensége ) A szociológia alapvető szemlélete : az ember életének minden jellemzőjét erősen meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete A szociológiai kutatás területei : 1. A

társadalmi valóság feltárása 2. A társadalmi törvényszerűségek kutatása A szociológia feladatai : 1. Konkrét társadalmi problémák megoldásának elősegítése 2. Társadalmi jelenségek előrejelzése vitát képez, hogy mennyire alkalmas 3. Tervezés területén való felhasználás mindezekre a szociológia A SZOCIOLÓGIA MÓDSZEREI probléma megfogalmazása elméleti magyarázat vizsgálat : igazunk volt-e ? Karl Popper módszertana, a szociológiai vizsgálat alaplépései 1. A probléma megfogalmazása ( egy felmerülő társadalmi jelenség, amelyet meg kell magyarázni ) 2. Elméleti hipotézisek ( elméleti hipotézisek a jelenségről, korábbi kutatások eredményeinek felhasználása ) 3. Operacionalizálás ( az elméleti hipotézisek mérhető formában történő megfogalmazása ) 4. Adatgyűjtés a./ publikált statisztikai adatok másodelemzése b./ egyéni adatok formájában ( statisztikák ) tárolt adatok másodelemzése c./ dokumentumok ( pl

„korabeli” levelek, naplók, újságok ) elemzése d./ megfigyelés külső megfigyelés résztvevő megfigyelés a kutató nem vesz részt a a kutató is részese a megfigyelt megfigyelt folyamatban tevékenységnek e./ esettanulmány ( egyetlen eset, személy, stb nagyon alapos vizsgálata ) f./ kísérlet ( a kutató maga szabályozza a megfigyelt jelenség feltételeit ) g./ mélyinterjú, életrajzi módszer ( kötetlen beszélgetés, előzetes szempontok ) h./ Survey-módszer ( kérdőíves adatfelvétel ) 5. Elemzés ( a gyűjtött adatok alapján következtetések, kimutatott jellemzők, kiinduló hipotézisek mennyire igazolódtak be, ill. cáfolódtak meg ) 6. Eredmények közzététele ( tanulmányokban, könyvekben; tartalma : alkalmazott hipotézisek, módszerek, mintavétel leírása, használt fogalmak definiálása, elemzési módszerek ) SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 3. TÉTEL / 2 A SURVEY MÓDSZER ( kérdőíves adatfelvétel ) A szociológia leggyakrabban használt

módszere. Szempontok : 1. mintavétel ⇒ REPREZENTATÍV MINTA ( megfelelő minta, a vizsgált sokaság bármely tagjának ugyanannyi esélye legyen bekerülni ) 2. figyelembe kell venni, hogy nagyobb sokaságnál az eredmények torzulhatnak ( pl. az amerikai elnökválasztás telefonos vizsgálata ) 3. a nehezen elérhető „rejtett populációk” ( pl kábítószeresek, prostituáltak ) adatai a velük foglalkozó intézetektől beszerezhető 4. a válaszmegtagadók számát fel kell tüntetni 5. diszkréció az adatok kezelésekor 6. KÉRDŐÍVKÉSZÍTÉS ( zárt ( strukturált ) kérdések ⇒ válaszlehetőségeket tartalmazó és nyitott ( nem strukturált ) kérdések ⇒ választ a válaszadó fogalmazza meg ) a kérdések legyenek világosak, nem túl hosszúak, nem elriasztóak INTERJÚKÉSZÍTÉS 1. személyes felkeresés 2. postán kiküldött kérdőívek 3. önkitöltés ( átadott kérdőívek ) SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 4. TÉTEL A TÁRSADALOM ALAPSTRUKTÚRÁJÁT

MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK. A TÁRSADALOM MAKRO- ÉS MIKROCSOPORTJAI Társadalmi struktúra : az egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyok ( pl. alá- és fölérendeltség ) A társadalom tagjainak egész életét befolyásolja a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzetük. 1. Durkheim szerint a társadalom ⇒ bronz ( nem vezethető vissza az alkotórészeinek tulajdonságára ) 2. Giddens szerint a társadalom ⇒ lakóház ( falak, ajtók, ablakok meghatározzák a lakók életét, de a lakók változtatgatnak rajta, így az nem örök ) 3. A társadalmi csoport nem úgy viselkedik, mint azt a tagjaitól egyenként el lehetne várni ( római szenátus példája ) A társadalmi struktúrát meghatározó tényezők : 1. az egyén vagyonállapota, munkamegosztásban elfoglalt helye, szűkös javakhoz való hozzájutásának módja 2. az egyes kategóriák között érdekellentétek állnak fenn ( ezek lehetnek objektíven adott, vagy tudatosult

érdekellentétek ) 3. ezek alapján tömörülnek tömbökbe ( osztály, réteg, csoport ⇒ nem evidens, hogy hierarchikus sorrendben ) HARMÓNIA-, KONFLIKTUS-, CSERE- ÉS KÉNYSZERELMÉLETEK Harmónia : a tagok együttműködése jellemzi a társadalmat Konfliktus : a társadalmak alapvető jellemzője, előre viszi a társadalmat Csere : a társadalom tagjai egymással javakat cserélnek Kényszer : a hatalommal rendelkezők diktálják a cserefeltételeket Társadalmi formák : 1. ősközösség ( minden közös, még a nők is ) 2. osztálytársadalmak ( tulajdon megjelenése után ) 1. kezdeti társadalmak ( rabszolgatartók ) 2. feudális társadalmak ( a föld az érték ) 3. kapitalista társadalmak ( tudományos-technikai forradalom után ) 3. polgári demokrácia SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 4. TÉTEL / 2 TÁRSADALMI SZERKEZET ( társadalmon belüli pozíciók közötti viszonyok ) A társadalmi szerkezet vizsgálata szorosan összekapcsolódik az egyenlőtlenség

problémakörével. Az ember társadalmi lény, fennmaradásához, fejlődéséhez, életéhez elengedhetetlenül szükséges a társadalom A társadalmat alkotó egyének közötti viszony többé-kevésbé állandó, ennek alapján az egyes személyek különböző társadalmi pozíciókat foglalnak el, s ezeket át is örökítik. A társadalmi rétegződés különböző ismérvek alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények, életmód dimenzióiban. OSZTÁLYOK a termelőeszközhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriák, Marx szerint : munkások; kispolgárok; tőkések, nagybirtokosok. Újabban kiterjesztik munkahelyi viszonyok alapján kategorizálva ( nemcsak a TE tulajdona, hanem az afölötti rendelkezés joga alapján ⇒ menedzserek, munkások ) RÉTEGEK foglalkozás, végzettség, lakóhely, jövedelem, stb. alapján definiált társadalmi kategóriák STÁTUSZCSOPORTOK olyan

egyének, vagy családok, akik együttvéve hasonló helyzetben vannak SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 5. TÉTEL A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ALAPFORRÁSAI. A TÁRSADALMI RÉTEG FOGALMA. Minden társadalomban vannak gazdagok – szegények; hatalmasok – hatalomnak kiszolgáltatottak; elégedettek – elégedetlenek. Az egyének és családok, valamint a különféle ismérvek alapján definiált társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbségeket mutat. Az egyenlőtlenségek alapforrásai : 1. Az emberek közötti alapvető különbségek ⇒ BIOLÓGIAI ADOTTSÁGOK 2. Az iparosodott társadalomban a GAZDASÁGI-TÁRSADALMI RENDSZER jellege, működése az egyenlőtlenség oka 3. Műveltség és iskolai végzettség terén fennálló hátrányok 4. Szegények rossz testi és lelki állapota A társadalmi egyenlőtlenségek dimenziói : 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. jövedelem vagyon munkakörülmények lakásviszonyok lakóhely környezete műveltség szabadidő ( mennyi

? hogyan tölti ? ) egészségi állapot A gyűjtögető-vadász társadalmaktól kezdve az ipari társadalomig folyamatosan nőtt az egyenlőtlenség. Az ipari társadalom kezdeti szakasza után a tendencia megfordult, a jövedelmek egyenlőtlensége mérséklődni kezdett. Újabban újra nő Mennyire elfogadható és szükséges az egyenlőtlenség ? 1. Az egyenlőtlenségek szükségszerűek, sőt kívánatosak ( a legrátermettebbek természetes kiválasztódása ), eredete : XIX. szd – szociáldarwinizmus Magyarázatai : 1. szűk elitek ↔ tömegek az elit tehetségesebb, intelligensebb, előre viszi a társadalmat, kultúrát ( ELITISTÁK álláspontja ) 2. a társadalmi beavatkozás a jövedelem eloszlásba sérti a gazdagok szabadságjogait ( LIBERTARIÁNUS álláspont ) 3. a jövedelem eloszlás a társadalomban betöltött funkció fontosságának javadalmazása ( FUNKCIONALISTA álláspont ) 2. A liberálisok ( USA ), szocdemek ( EU ) elmélete : mérsékelt

egyenlőtlenségek elfogadhatóak, de az esélyek legyenek egyenlőek. Az igazságos társadalom két fő elve : 1. a társadalom minden tagjának joga van az alapvető szabadságjogokhoz, mindaddig, amíg az más szabadságjogával is összeegyeztethető 2. az egyenlőtlenségeket úgy kell elrendezni, hogy hosszabb távon a legszegényebbek helyzetét is javítsák, valamint esélyegyenlőség biztosítása 3. A kommunista elmélet ( Marx, Engels ) szerint a teljes egyenlőség kívánatos RÉTEGEK foglalkozás, végzettség, lakóhely, jövedelem, stb. alapján definiált társadalmi kategóriák SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 6. TÉTEL A TÁRSADALMI MOBILITÁS FOGALMA, FŐBB TÍPUSAI. MOBILITÁSI CSATORNÁK. Társadalmi mobilitásnak nevezzük, ha az egyén, vagy család társadalmi helyzete megváltozik ( pl. parasztból értelmiségi lesz ) A társadalmi mobilitást nemcsak jövedelmi szempontból, hanem iskolai végzettség, lakóhely, presztízs alapján is lehet vizsgálni. A

társadalmi mobilitás okát egyrészt a gazdasági – társadalmi – politikai rendszer jellegében, másrészt a struktúrák ( társadalmi, foglalkoztatási ) változásaiban, a demográfiában keresik. ( Társadalmi rendszerek hatása : a kasztrendszerben alig van lehetőség átlépni egyikből a másikba, míg a polgári társadalmakban nincs jogi korlátja a mobilitásnak. Strukturális tényezők hatása : a gazdaságilag nem fejlődő társadalmakban a társadalmi – foglalkoztatási struktúra változatlan marad, ezért nincs lehetőség mobilitásra ) A TÁRSADALMI MOBILITÁS TÍPUSAI Vertikális⇓⇑ a hierarchiában le- illetve fel irányú mozgások ( pl. parasztból értelmiségi ) Horizontális ⇔ ( pl. autószerelőből autóvezető lesz ) 1. Intergenerációs ( nemzedékek közötti ) mobilitás munkás fiából mérnök lesz, társadalmi helyzet megváltozik apa-fiú viszonyban 2. Intragenerációs, vagy karriermobilitás ( nemzedéken belüli )

foglalkozási életpálya során lép át másik társadalmi helyzetbe valaki ( pl. szakmunkásból mérnök lesz ) 3. Házassági mobilitás beházasodás révén változik ( pl. nővér orvoshoz megy hozzá ) MOBILITÁSI CSATORNÁK 1. társadalmi mobilitás a társadalomban meglévő csoportok arányának egymáshoz képest történő megváltozása 2. egyéni mobilitás egyén mozgása a társadalmi csoportok között a./ intragenerációs ( korcsoporton belüli ) b./ intergenerációs ( korcsoportok közötti ) 3. osztály- és rétegmobilitás osztályok és rétegek közti mobilitás 4. területi mobilitás migráció 5. szakmai- és munkahelyi mobilitás szakma és munkahelyváltás, régi szakmák eltűnése, újak keletkezése NYITOTT ÉS ZÁRT TÁRSADALMAK egy társadalom annál nyitottabb, minél kisebb az eltérés a különböző rétegek mobilitási esélyei között SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 7. TÉTEL A TÁRSADALMI TUDAT FORMÁI, SZÍNTEREI Egy társadalom kollektív

tudata a társadalom tagjai által keltett hatások összessége. Ez a kollektív tudat természetesen visszahat a társadalom tagjaira Ha a kollektív tudat tele van feszültséggel és félelemmel, akkor súlyos szociális problémák keletkeznek. A bűnesetek és a balesetek száma nő, utcai zavargásokra kerülhet sor, vagy nyílt háború törhet ki. Ezeket a társadalmi problémákat mind a kollektív stressz okozza. A különböző kultúrák összehasonlító vizsgálatakor az egyik legfontosabb szempont az, hogy egy társadalomra inkább az egyénközpontú (individuális) vagy a közösségközpontú (kollektivista) gondolkodásmód jellemző-e. Az individualista társadalmakban az én-tudat a meghatározó: az önazonosság alapja az egyéniség, s a legfontosabb értékek közé az önállóság, a függetlenség, a magabiztosság és a karrier tartozik. A kollektivista társadalmakban viszont a mi-tudat jellemzi az emberek életszemléletét: az azonosságtudat a

társadalmon, a közösségen belül elfoglalt helyzeten alapul, a család egysége, az összetartozás a legfontosabb, s az emberek hisznek az együttesen meghozott döntések erejében A legfőbb értékek közé tartozik a közösséget segítő magatartás, az alkalmazkodás a többség elvárásaihoz, valamint a biztonság. A társadalmi tudat részei : Elméleti rész : minden, amit egy társadalom a világról tud : - társadalomtudományok - természettudományok - gondolati rendszerek Hétköznapi rész : amiben a társadalom elméleti tudata megnyilvánul : - nyilvánosság - közvélemény - közhangulat A társadalmi tudat formái : 1. politika ( a hatalom megszerzésére és megtartására, az állami döntések meghozásában való részvételre, a döntések befolyásolására irányuló tevékenység ) 2. morál, erkölcs ( az emberi magatartás szabályozásának funkcióját tölti be a társadalmi élet valamennyi területén ) 3. természetszemlélet 4. művészet,

művészi ízlés 5. vallás ( szent dolgokra vonatkozó hitek és gyakorlatok egységes rendszere ) A társadalmi tudat kifejezésének színterei : 1. 2. 3. 4. 5. parlament bíróságok, jogi sémák, alkotmány, törvények tudomány, irodalom szobrászat, festészet, építészet egyház SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 8. TÉTEL AZ EGYÉNI- A CSOPORT- ÉS A TÁRSADALMI TUDAT VISZONYRENDSZERE. AZ ÉN KIALAKULÁSÁNAK MECHANIZMUSA EGYÉNI TUDAT Egyéni tulajdonságok határozzák meg : - személyes képességek - örökölt tulajdonságok Fontos szerepe van az addig az életkorig eltelt szocializációs hatásoknak. ( nem ugyanaz 20 évesen, mint 70 évesen ) CSOPORTTUDAT Kialakulásában szerepet játszik a tagok által hozott anyag, a csoport társadalmi környezete. A csoporttudat általában valamilyen „érzettel” párosul ( pl. vallási rítusok kapcsán érzett extázis ) TÁRSADALMI TUDAT Különféle elemekből van összerakva, amelyek mind szerepet játszanak a

kialakulásában. Ilyenek az éghajlati-, földrajzi viszonyok, az adott történelmi korszak. ( pl a háborúk utáni társadalmi tudat, a mediterrán vérmérséklet ) Az egyes tudatformák egymáshoz való viszonya a szekularizáció példáján keresztül bemutatva : Durkheim elmélete szerint ha létezik egy emberi közösségben megosztozás valamilyen erős meggyőződésben, az rendszerint vallásos jelleget ölt ( a vallás nem-csak magasabb rendű lényekkel való kapcsolat, hanem gondolkodási és magatartási szabályok tere is ). Az egyéni tudat a világ megismerésével egyre tágul. A csoporttudat az egyéni tudatnál kevésbé bővül Visszafejlődésének szakaszai vannak, ahogyan funkciók különülnek el a társadalomban ( pol., gazd, tud. ), úgy szűkül az egyén kívülről mozgatottságának érzése Valamint az anyagi javak szerzésével egyre kevésbé ragaszkodik az egyén a valláshoz. A társadalmi tudat intenzitása is gyengül ezzel, következmény az

individualizálódás. Azonban a közös tudat nem tűnik el, egyre általánosabb, határozatlan gazdálkodás- és érzésmódok jönnek létre, sokasodnak az egyéni eltérések. Az egyén, a személyiség kezd tisztelet tárgya lenni a társadalom számára, a hasonlóságból eredő társadalmi kötelékek fellazulnak. A közös tudat szerepét a munkamegosztás veszi át, ez tartja össze a társadalmakat. Az én kialakulásának mechanizmusa : Az „én funkciók” ( én tudat, én-ideál, önismeret, önnevelés ) a szociális tanulás révén alakulnak ki a személyiségben. Az eredeti meghatározatlanságokból mások segítségével bontakozik ki a személyiségünk. Az én tudat : saját személyiségünk tudata ( személyiségtudat ), ennek segítségével képes az ember önmagát másoktól, az egész környezetétől elhatárolni. Az én a szocializáció folyamán alakul ki, s ennek a folyamatnak a feltételeként funkcionál. Az én előbb érzéki, majd később

tudati szinten válik külön a környezetében élőktől ( a gyerekek 2-3 éves korukig nem kommunikálják magukat én-ként ). Az énkép : azok a személyes tulajdonságok, amelyeket az egyén önmagának tulajdonít. A személyiség önismeretében a környezet viszajelzései alapján önmagáról alkotott kép A 4-6. év közötti életkorban a gyermek felfedezi, hogy az önmagáról alkotott belső érzése nincs szinkronban a körülötte lévő világgal. A gyermekkor 7 évére minden emberben tökéletesen kialakul az én tudat, mely az egyén és a világ között keletkezett szakadék eredményeként jön létre. Rájön arra, hogy a külvilág ellenséges irányába. Ezért alakít ki az én tudat védelmi stratégiát a külvilággal szemben, hiszen arra törekszik, hogy elfogadott, megértett, szeretett személy legyen Ennek érdekében belső energiáit - késztetéseit -, mely viselkedését megszabja, a meglátott "JÓ" irányába tereli és minden

erőfeszítésével arra törekszik, hogy elkerülje azokat a tényezőket, melyek ebben a törekvésében gátolják. SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 9. TÉTEL A MINDENNAPI TUDAT FORMÁI. ÉRDEK – ÉRTÉK Egyéni tudat amit tudunk, vagyis az intézményi keElméleti rész retek közt elsajátított tudás ( családban, iskolában ) Hétköznapi rész Csoporttudat Társadalmi tudat ideológiák mentén alakul ki ( pl. vallási ), a hivatástudat is ide tartozik minden, amit a világról épp tudunk ( tudomány, művészet, gondolkodási rendszerek ) minden, amit megtajelképek, rítusok, nyilvánosság, nultunk, készségek, szokások, érté- közvélemény, jártasságok, ellesett kek, normák közhangulat tanulások Az érdek egy bizonyos lehetőség, jog sértetlenségéhez, vagy az élet minőségéhez fűződő elvárás. Az egyes érdekek megnyilvánulása ( egyéni, csoport, társadalmi ) természetesen a saját kör helyzetének szinten tartására, vagy jobbítására

irányul. Az érték olyan kulturális alapelv, amely kifejezi, hogy egy adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak, fontosnak, jónak, vagy rossznak. Az egyén által működtetett értéktudat az értékelésben érhető tetten. Értékeléskor az ember a rendezetlen valóságot a kultúra által létrehozott értékek szerint rendezi. Értékké bármi válhat a társadalomban, de nem tekinthető bármi értéknek ( az értékek körét behatárolják az emberi élet szükségletei, ezek a szükségletek alakulnak át hiányérzetté, majd a hiányérzetből eredő motivációvá ). Az értékek funkciói : - a személyiség legmélyebben beágyazott, eligazodást szolgáló támpontjai ( eredményük az ember számára : szilárdság, következetesség, biztonság a társadalomban zajló életben ) - a társadalmi csoportok, rétegek, osztályok integrációjának szociálpszichológiai eszközei, a „legkisebb közös többszörös” a világ kollektív értelmezésére

Max Weber értékkategóriái : 1. célértékek – amelyek kijelölik a társadalom és az egyén számára követendő cselekvéseket, melyek eredményeképpen a valóság irreverzibilisen átalakul ( pl. boldogság, egyenlőség ) 2 eszközértékek – a cselekvések mikéntjét minősítik ( pl. bátorság, becsvágy, fegyelmezettség ) Az értékek sorrendje eltérő lehet az egyes társadalmakban, de társadalmon belül az egyes rétegek között is. Az értékek vizsgálatából sok mindenre lehet következtetni A Rokeach módszerben 18 terminális ( cél ) értéket, mint pl béke, egyenlőség és 18 instrumentális ( eszköz ) értéket, mint pl türelem, önfegyelem sorolnak fel, a megkérdezetteknek ezeket kell sorba rendezniük. Magyarországon a társadalomban a béke, a család, a felelősségteljesség, szavahihetőség, a haza biztonsága; az USA-ban a béke, a szavahihetőség, a család, a szabadság és a törekvés a legfőbb értékek. Korunkban az értékek

változásának elmélete szerint a ma emberének a teljesítménymotiváció és a teljesítményorientáltság a jellemzői, melyek egyben a modernizáció hajtóerői. A ’60-as évektől alakult ki a hedonizmus irányzata, amely a munkaerkölcs háttérbe szorulásával az élet élvezetét tartja a legfontosabbnak A materialista értékek helyett posztmaterialista értékek hódítanak teret ( anyagi javak hajszolása helyett a szerelem, kultúra, stb. ) A magyar társadalom jellemzője a tradicionális értékek és a materialista értékek fontossága, nálunk a posztmaterialista irányzat még nem terjedt el SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 10. TÉTEL AZ ÉLETMÓD FOGALMA, ÉLETMÓDTÍPUSOK MAGYARORSZÁGON. Életmód ⇒életstílus, életvitel, életvilág, lebensstyl, milieu, lebenswelt, way of life. Az életmódnak sokféle értelmezése van. A hazai : a szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere Az életmód kifejezéssel rokon értelmű az

életstílus ( az életmód egy része, adott társadalmi körülmények között megválasztott tevékenység, s a vele kapcsolatos preferenciák ). Az életmód vizsgálatának módszerei : 1. Időmérleg – a megkérdezett személyek naplót vezetnek, mit, mikor, hol, kivel csináltak, majd ebből kiszámítják a kategóriák ( férfi-nő, idős-fiatal, stb. ) átlagos időbeosztását 2. Háztartás statisztika – háztartások vezetik a kiadás-bevétel adataikat, ezekből következtetnek a fogyasztási szokásokra 3. Megfigyelés és élettörténet elemzés - az ember viselkedése az „életben” Elméletek az életmódról : Weber életmód elmélete : az életmód különbségei differenciálják a társadalmakat, azok szerkezetét Weblen életmód elmélete : a hivalkodó fogyasztás, gazdagok ⇒ dologtalanok, ( leisure ) – szabadidős osztály Bourdieu életmód elmélete : praxis ( a mindennapi tevékenységek’ a cselekvő számára megnyilvánuló értelme ),

habitus ( a mindennapi tevékenységek és ízlésválasztások mögött meghúzódó alapvető beállítódások, attitűdök ). Hoggart – a szegénység kultúrája – sokan vitatják ( ésszerűtlen gazdálkodás, alkalmi munkák, nem takarékoskodnak, nem gondolnak a holnapra, családi viszonyaik zűrösek ) Fourastié – 40000 óra ( ennyit tölt egy felnőtt ember a nyugdíjig munkával, napi 10 órát alszik, a fennmaradó 370000 óra a szabadideje – ezt hogyan használja ki ) Életmódtípusok Magyarországon Az időmérleg vizsgálatok eredményei nagyon sok hasonlóságot mutatnak a nyugattal, de vannak sajátosságok. A ’70-es, ’80-as évek nemzetközi összehasonlításaiból kiderült, hogy a magyarok nagyon sokat dolgoztak Ez elsősorban a második gazdaságban végzett jövedelemkiegészítő tevékenységeknek miatt volt így. A munkába eljutási idő is igen magas volt, a magas ingázási arány miatt Jövedelemkiegészítő munkák, második gazdaságban

végzett tevékenységek Leggyakoribb a mezőgazdasági kistermelés, a lakosság 2/3-a végzi. Egy magyar férfi napi átlagban 75 percet, egy nő 41 percet tölt el vele. Az 1968-as reformok után kezdett nőni a gazdálkodók köre. 1978 után a mezőgazdasági kistermelés sikerén felbuzdulva megengedték más szektorokban is ( szolgáltatás, termelés ) A házi karbantartások, szerelések, lakásépítések, kaláka jövedelemnövekedést nem, de jólétet növelő formái voltak a második gazdaságnak. A szabadidő a pluszmunka miatt csökkent, elsősorban a művelődésre fordított időből faragtak le, ezt az igényüket tv-nézéssel pótolták ( ez viszont az elmaradottabb térségekben pozitívumként jelentkezett ⇒ kulturális különbségek csökkentése, művelődési lehetőség azoknak, akik egyébként nem férnek hozzá a lakóhelyükön ) SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 10. TÉTEL / 2 Új tendenciák 1993-ban végzett vizsgálatok rámutattak, hogy a második

gazdaságban végzett munkájukat sokan főállássá változtatták, valamint a főmunkaidős foglalkoztatottak száma csökkent. Egyes szolgáltatások tért veszítettek ( pl taxisok ), a mg-i termékek iránti kereslet csökkenése miatt a háztájira fordított idő is csökkent. Visszaesett a házépítés, kicsit nőtt az otthoni javítás. A művelődési tevékenység tovább csökkent. A nyert szabadidő jelentős részét a tv-nézés tölti ki Különbségek életmódok között Férfiak – nők a nőknek napi 58 perccel több a kötött idejük ( háztartásokban jelentős szerepük van ) Rétegek a ’70-es, ’80-as évek vizsgálatai szerint akkor jelentős különbségek voltak ( értelmiségnek több szabadideje volt, a munkások fáradtak voltak, az „alig szabadidejükben” nem volt módjuk kultúrálódni, kapcsolatokat kiépíteni ) – ez a tendencia a ’90-es évekre megfordult ⇒ menedzserek egyre többet, segédmunkások egyre kevesebbet dolgoznak ).

Szegények és romák alacsony jövedelem, szegényes lakás és lakókörülmények, ésszerűtlen gazdálkodás, a szakképzetlen munkások gyakran váltanak munkahelyet. A cigányok a munkát, mint értéket elutasítják, örömökben gazdag élet számukra a lényeg. Életstílus csoportok – Utasi Ágnes - 1984 1. Elit 55 % 2. Intellektuális orientáció 107 % 3. Családorientált 75 % 4. Magasabban állókat követő 103 % 5. Tárgyorientált ( fogyasztással foglalkozó ) 104 % 6. Emberi kapcsolatokban gazdag 111 % 7. Emberi kapcsolatokban szegény, magányos 32 % 8. 2 Gazdaságban pótolja a hiányokat 171 % 9. robotoló 131 % 10. elesett, szegény 111 % SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 11. TÉTEL A CSOPORT FOGALMA, FAJTÁI, SZERKEZETE, TÁRSADALMI FUNKCIÓI. A CSOPORT, A TÁRSADALOM ÉS AZ EGYÉN KAPCSOLATRENDSZERE. A társadalomban való együttélés során számos hosszabb-rövidebb ideig tartó társulás jön létre. Minden egyes ilyen társulás nevezhető – hétköznapi

értelemben – csoportnak. A csoport az emberek kapcsolatának, egyesülésének legáltalánosabb formája, amely önkéntes társulásuk eredménye. Csoporttá válás feltételei, a csoport szerkezete : 1. 2. 3. 4. 5. közös cél ( az elérni kívánt cél érdekében ) együttes tevékenység ( a közös cél érdekében ) funkcionális kötelékrendszer ( funkciók szétosztása a cél érdekében ) sajátos hely ( státusz, társ. státusz ) a csoportban a tevékenység során elvárások ( szerepek ) társulnak a sajátos helyhez FUNKCIÓK STÁTUSOK SZEREPEK a varázsló, a vadász, a törzsfőnök : öreg bölcs törzsfőnök, katona katona, a földművelő katona : erős harcos A csoportok fajtái : ( Cooley – 1909 – Social Organization ) 1. elsődleges ( primer ) kiscsoportok ( pl család, iskola, szomszédság ) - a csoporttagok ismerik egymást ( face to face ) - a személyeket nem lehet felcserélni ezek a kapcso- kapcsolatok érzelmileg motiváltak lat

minősége alapján képzett - kisebb létszámú ( általában 7-8-tól 20-ig, de kultúcsoportok ránként eltérő lehet ) - a szocializáció elsődleges színtere 2. másodlagos ( szekunder ) csoportok ( „külső” személyek döntik el, kit sorolnak be egy-egy ilyen típusú csoportba, pl a végzettség, nem, vallás alapján ) - létszámuk nem meghatározott - nem ismerik egymást - az emberek be-, ill. kiléptethetőek - a szocializáció folyamata áttételeken keresztül zajlik 3. virtuális csoportok ( sokaság ) ( pl egy érettségi találkozón résztvevők ) - a külső szemlélő számára csoportnak tűnő személyek, de nincs közös céljuk, közös tevékenységük nincsenek alá- és fölérendeltségi viszonyok - A csoport társadalmi funkciói : A csoportokon keresztül nyílik alkalmunk a társadalmi életbe való integrációra, a szocializációra. Közvetítő szerepet tölt be az egyéni és a társadalmi lét között ( a társadalmakban nem a

makrotársadalmi struktúrák, hanem a társadalmi intézmények – család, oktatási- gazdasági rendszer, kormányzat, politika – állnak szemben az egyénekkel ) A mesterséges környezet létrehozásához az emberek között kapcsolatoknak kellett kialakulnia ⇒ csoportok. A csoportoknak kooperálniuk kellett a termelés érdekében ⇒ társadalom. A kooperáció során kialakuló együttműködési formák intézményesülnek, az intézmények biztosítják a társadalom szervezetének stabilitását és működési folytonosságát. SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 12. TÉTEL CSOPORTTÍPUSOK ÉS SZEREPÜK AZ EGYÉN ÉLETÉBEN. Csoportképző szempontok : 1. szocializáció – érték- és normaközvetítés helye 2. szerveződés – formális ( munkahelyen együtt dolgozók ) és informális csoportok ( barátok ) 3. létszám – a vizsgálatok szempontjából szokás megkülönböztetni ( kiscsoport – a tagok ismerik egymást, nagycsoport – nincs mód a kapcsolattartásra

a tagok közt ) 4. viszonyítási, v referenciacsoport – egy bizonyos csoport helyzetének meghatározására összevetés valamivel ( pl. végzettség alapján ) ezek a csoportok egyrészt összehasonlítási alapot adnak, másrészt normát közölnek ( pl. gazdag lehetsz, ha ) Csoportképző tényezők : 1. potenciális tagok térbeli közelsége csoporttagság 2. érintkezés sűrűsége ( mindennapi kapcsolat is alakíthat ki motivációs csoportot, pl. reggel a faluról a városba buszon utazók ) bázisa 3. közös sors, vagy közös érdek 4. társadalmi munkamegosztásból adódó funkcionális követelmények A hétköznapi életben egyszerre több csoport tagjaként jelenik meg az egyén ( pl. egy vállalat dolgozója és egy család tagja ). A csoport fontosságától függ, hogy milyen minőségű kapcsolatot kívánunk kialakítani a többiekkel. A személyek a csoporttagságból adódó, vélt előnyöket nagyobbaknak észlelik, mint az egyébként rájuk háruló

hátrányokat ( Thibaut és Kelley ). Formális csoportok : személytelen csoportok, amelyek „hivatalosan” rögzített, formailag meghatározott szerkezettel rendelkeznek. A végzett tevékenység logikájának megfelelően meghatározott pozíciókat ( státusokat ) találunk, és minden egyes pozícióhoz meghatározott, a szervezet által szankcionált viselkedésmód, szerep társul. A pozíciók, s így a szerepek is egymással meghatározott alá-fölérendeltségi viszonyban állnak Szerepük : - meghatározott társadalmi funkciók kielégítése ( hadsereg, iskola ) - társadalom függetlenítése a sok-sok eltérő egyéni akarattól Az informális csoportok : olyan egyének együtteseiből állnak, akik önnön elhatározásuk folytán kerültek be és maradtak a csoportban ( saját kedvükre tartoznak a csoporthoz ). Szerepük : - az egyén individualitásának egyik legfőbb tere - érzelmi viszonyulások, közvetlen emberi kapcsolatok gyakorlása Cartwright és Zander

elmélete szerint az egyének aszerint osztályozzák a csoporttagság révén elérhető előnyöket, hogy azok magában a csoportban ( csoporttagokhoz való vonzódás, velük együttlét öröme, közös tevékenység okozta öröm ), vagy a csoport révén ( csoporttagság révén más csoportokkal való érintkezés öröme, csoporttagság révén elérhető, de azon kívül realizált célok ) érhetőek el. SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 13. TÉTEL A STÁTUSZ, A SZEREP ÉS A SZEREPELVÁRÁS FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE A TÁRSADALOMBAN ÉS A CSOPORTBAN. SZEREPKONFLIKTUSOK. A státusz alatt azokat a pozíciókat értjük, amelyek egy csoport működése során kialakulnak ( pl. vezető, beosztott, társ ) A szerep a státuszhoz kapcsolódó elvárások összessége. A szerep a státuszhoz kapcsolódik, nem a személyhez. Az egyénnek a szerepet csak addig kell elfogadnia, ameddig a státuszt betölti ( ha elfoglal egy státuszt, a vele járó szerepeket is el kell fogadnia ). A szerepek

kulturális minták A szerepek legalább két résztvevő viszonylatát feltételezik, közöttük alakul ki a szerephelyzet. A szerepelvárások adják meg, hogyan kell viselkedni egy szerephelyzetben Szerepeink révén veszünk részt a társadalmi életben Szereptípusok : 1. pervazív, alapvető szerepek ( születéstől fogva adott szerepek, pl a nem ) 2. tanult, kivívott szerepek ( foglalkozási és családi szerepek ) 3. spontán, ad-hoc szerepek ( villamos utasa ) Szerepeink megvalósulása függ attól, hogy hány résztvevő között zajlik az interakció ( komplementer : egy-egy páros között, pl. tanár – diák; szerepháló : több résztvevő között párhuzamosan, pl. egy futballmeccs – bíró, focisták, nézők ) A csoportban kialakult szerepek a működés során kialakult funkciókhoz kapcsolódnak, szoros összefüggésben állva a csoport belső struktúrájával ( mivel ennek a rendszernek megfelelően jöttek létre a státusok, amelyek felé irányulnak

az elvárások ). A szerepekre befolyást gyakorolnak a külső elvárások is ( pl egy vállalat könyvelőjének egyrészt a cég érdekeit kell szem előtt tartania, de a társadalom alkotta törvények befolyása mellett ). A társadalmi struktúra leképeződik a csoportba is ( pl. az idősek tisztelete a társadalomban ⇒ család is így jár el ) Mindannyian több szerep megformálói vagyunk, együtt ez a szereprepertoár. Szerepkonfliktus lép fel, amikor egyes szerepekhez különféle, egyeztethetetlen elvárások kapcsolódnak ( pl. főnök és szerető ) A szerepkonfliktusok formái : Szerepek közötti konfliktusok Szerepen belüli konfliktusok pl. a munkahelyi és baráti szerep összeütközése Szerepküldők okozta konfliktus pl. egy iskolaigazgatótól más szerepet várnak a szülők és a tanárok Személy-szerep konfliktus pl. túlterhelés, vagy meghasonulás Szerepküldő okozta konfliktus pl. vezető olyan törvényes szolgálatot vár el a

beosztottjától, ami jogtalan Goffman - diszkrepáns szerep : a személy nem azonos azzal, akinek látszik SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 14. TÉTEL A SZOCIALIZÁCIÓ ÉRTELMEZÉSE, SZÍNTEREI, INTÉZMÉNYEI. A szocializáció az a folyamat, amelynek során a megszületett csecsemő személyisége kialakul, vagy amelynek során a gyermek elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket, megtanul „viselkedni”. Értékek : olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy egy adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak, fontosnak, jónak, vagy rossznak. Minden korszakban és rétegnél más és más ( pl a középkori nemesség számára a kézitusákban való jártasság, az értelmiségnek a műveltség ) Normák : viselkedési szabályok, amelyek előírják, hogy a társadalom tagjainak bizonyos esetekben hogyan kell viselkedniük. Megszegésüket általában valamilyen szankció bünteti ( Erkölcsi, büntetőjogi normák, szokások, illemszabályok ) Egyes

pszichológusok más-más korszakot látnak fontosnak a gyerekkoron belül, és sokak szerint a szocializáció nem csak a gyerekkorban tart, hanem azután is ( pl. Freud szerint csecsemőkorban ) Előfordulhat a reszocializáció jelensége is, amikor a gyerekkori értékek helyére más értékek kerülnek be, illetőleg amikor a korábban nem eléggé elsajátított értékek megerősödhetnek. A reszocializáció érdekes példája Goffman : Asylums c. műve, amelyben azt állapítja meg, hogy az elmegyógyintézetbe zártak beletörődnek az elmebeteg szerepébe. A szocializáció javarészt az elsődleges csoportokban történik. Kialakul az egyén alkalmazkodási készsége a környezet, csoport, társadalom elvárásaihoz. Ez a készség teszi lehetővé, hogy kialakuljon viselkedésében az automatizmus, amelylyel az elvárásoknak meg tud felelni. A készség az utánzás révén alakul ki, amelynek legmagasabb szintje az internalizálás ( aki belső meggyőződésből

viselkedik a normáknak megfelelően, mert a normakövető életmódot igen értékesnek tartja ). Legfontosabb színtere a család, amelynek elsődlegessége abból adódik, hogy : - a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre - a család érzelmi kötelékei, kapcsolatainak erőssége, hosszan tartó hatása alapvető érzelmi és viselkedési modelleket vés be a személyiségbe - közvetítő funkciója által megvalósítja a családi ( személyes ) és társadalmi értékrendszerek beépítését és így optimális esetben előkészíti a felnövekvő egyént arra, hogy teljes értékűen vegyen részt a társadalom működésében A család szocializációs szintjei : A primer szocializációs funkció, amikor a család biztosítja a gyermek biológiai gondozásán keresztül azokat a feltételeket, amelyek a fejlődéshez, éréshez szükségesek. Meghatározott magatartási szerepmintákat is közvetít, amelyek a családban spontán megnyilvánuló

reakciók, együttélési szabályok betartásán keresztül valósul meg A szekunder szocializációs funkció a primerre épülő tudatos nevelési, értékátadási funkció A szocializációban részt vevő egyéb intézmények : Iskola : a társadalomban felnőttkorban betöltendő szerepekhez szükséges ismeretek átadása, amelyeket ma már a család nem tud biztosítani ( a technika gyors fejlődése miatt a szülők nem sokat tudnának „tanítani” – pl. a számítógépekről ) Totális intézmények : ( börtön, elmegyógyintézet, hadsereg, egyes szerzetesrendek ) – a bekerülő személy teljes személyiségének uralására törekvő intézmények, legszélsőségesebb formái a koncentrációs táborok, a gulag SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 15. TÉTEL A CSALÁD JELLEMZÉSE, SZEREPE ÉS FUNKCIÓI A TÁRSADALOMBAN. A család társadalmi intézmény, így lényegét a normák és a mögöttük álló értékek közvetítése alkotja. Olyan együtt élő kiscsoport,

amelyet házassági, vagy vérségi kapcsolat köt össze ( esetleg örökbefogadás is ). A család valamilyen formában minden emberi társadalomban létezett, nagyon változatos formákban. Ezért célszerű a rokon értelmű, szinonim fogalmak meghatározása is. A családmag, vagy nukleáris család ( ez a statisztikai megközelítés ) - csak a szülőkből és gyermekeikből álló család. A háztartás az együtt lakó, megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó emberek csoportja, akik általában ( de nem szükségszerűen ) rokonok. A rokonság a vérségi és házassági kapcsolatban álló különböző szintű kapcsolatokkal bíró egyének együttese. Családjellemzési elméletek : Családfejlődés evolucionista elmélete ( sokan elvetik, mert nincs rá bizonyíték a mai elmaradott törzsi társadalmakban ) : törzsi társadalmak szabad szexualitása, később korlátokkal ( vérrokonok szex tiltása ), majd poligámia intézménye, amit a magasabb

fejlettségi szint monogámiája vált fel. A háztartások történeti változásai Európában : a gyűjtögető társadalmak nukleáris családtípusa, majd az agrártársadalmak többcsaládos kapcsolata, az ipari társadalmakban újra a nukleáris a jellemző Szerelem és szex : a szex a XVIII. szd-tól örömszerző, addig érzelemmentes, elsősorban a reprodukció érdekében Gyermekek a családban : a XVIII. szd-ig nem volt bensőséges kapcsolat szülők és gyermekek között (így védekeztek a lelki teher ellen, a magas halandóság miatt) Felnőttek és idős szüleik kapcsolata : az önálló nukleáris családok miatt a hamar „kirepülő” fiatalok és szüleik kapcsolata meggyengülhet, az idősek ápolása széleskörű „Háború a család körül” : a család jövője széleskörű viták tárgya. Egyes vélemények szerint a család a nők elnyomása és a gyermekek személyiségfejlődése eltorzításának intézménye Ennek rengeteg ellenzője van A család

„menedék egy szívtelen világban” ( Lasch ), az egyénnek szüksége van az intimitásra, amit a párkapcsolatokban, a családban találhat meg. Egy adott társadalmon belül a családok számára a házasságkötési és válási arányszámokból lehet következtetni. A családok a történelem folyamán a társadalmi, életmódbéli és gazdasági változások hatására funkciókat veszítettek ( pl. az iskolák vették át a felnőttkorra való felkészítés funkcióját ). A család funkciói : Ipari társadalmakban ezek a funkciók már kiváltak ( pl. munkahelyi étkeztetés megoldja ) 1. 2. 3. 4. 5. termelési (parasztgazdaság, műhelyek) fogyasztási ( evés, ivás biztosítása ) reprodukciós ( gyermekutánpótlás ) felnőttek pszichés védelme gyerekek szocializációja SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 16. TÉTEL A CSOPORTFEJLŐDÉS SZAKASZAI, A CSOPORTOK BELSŐ STRUKTÚRÁI. A csoportfejlődés szakaszai : ( szemléletes példája : kövek alakulása a zsákban ) 1.

„összejön” egy halmaza az egyéneknek 2. elsődleges strukturálódás, halmaz amelybe életutak 3. konfliktus és illeszkedés 4. konszolidáció 5. közösségi önszabályozás 6. kialakult a csoport befutnak a párhuzamos A csoport működési fázisai : 1. a kialakult csoport célt határoz meg magának, integrálódik, vagy izolálódik a társadalomtól ( pl a bűnözők úgy döntenek, hogy izolálódnak ) 2. csoport-objektiváció, vagyis a társadalomban meglévő jelenségek tudattartalommal való feltöltése ( pl kő, amiből szerszám, „kalapács” lesz ) 3. a cél elérése után a csoport megszűnik, leépül 1. végérvényes ( pl egy főiskolai osztály diploma után ) 2. újratermelődő ( az esténként ugyanabba a társaságba menő ember másnap újra odamegy ) Csoportstruktúrák : 1. Alapstruktúra - a célhoz igazodik ( pl kell egy ház, legyen kőműves, burkoló, stb ) 2. Érzelmi struktúra – szociogram, szimpátiakapcsolatok elrendeződése

csoporton belül 3. Kommunikációs struktúra – az információ az érdekérintettség mentén halad, pl. nyugdíjemelés híre nem érinti az egyetemistát, a kollégiumi díjemelés nem érinti a nyugdíjast 4. Presztízs és hatalmi struktúra – szociális hatalom ( mód a viselkedés megváltoztatására ) – ki kire hallgat ? Hatalmi erőforrások : 1. jutalmazó-kényszerítő – adhat, büntethet, kiterjedése addig tart, ameddig az ellenőrzés elér 2. referens – pl a barátság, térben és időben korlátlan 3. szakértői – amihez nem értünk, megkeressük a téma szakértőjét ( pl az autószerelő hatalma ) 4. legitim – a státuszokhoz jogkörök tartoznak, ezeket a társadalom tiszteletben tartja, jogszerűnek véli SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 17. TÉTEL A FALU ÉS A VÁROS FEJLŐDÉSE. A TELEPÜLÉSSZERKEZET VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A társadalmi egyenlőtlenségek lényeges tényezője az egyén és a család lakóhelye. Község ( falu ) : kisebb

település, amely csak alapvető funkciókat képes ellátni. A falvakban az emberi kapcsolatok szorosabbak, az életmód nyugodtabb, a hagyományos gondolkodás jellemző. Város : az a település, amelynek lakossága és környezete a környező falvak számára bizonyos központi funkciókat lát el ( pl. speciális orvosi ellátás, magasabb szintű iskolás, közművelődés ) A városi lakosság heterogén, ezért az emberi kapcsolatok személytelenebbek, gyengébb az egyén viselkedésének társadalmi kontrollja. A város kritériumának eleget tevő települések országonként másak Városok jellemzői : - nagyobb munkahelykínálat, magasabb jövedelmek - jobb lakásviszonyok, kellemesebb lakókörnyezet - jobb kereskedelmi ellátottság - több és jobb iskola, eü. intézmény Egyéb településformák : 1. Agglomeráció – várossal szoros kapcsolatban álló térség, onnan ingáznak 2. Külterületi lakott hely ( tanyák, bakterházak, üdülők ) – falvak és

városok zárt beépítésű részén kívül eső egy, vagy kevés lakóépületből álló települések Magyarországon a városokat többféleképpen kategorizálhatjuk, a legelterjedtebb a Budapest – 5 megyei jogú város – régióközpontok – többi város besorolási rend. A községek kategorizálása nehéz. 1995-ben a magyar lakosság 188 %-a élt Budapesten, 440 %-a más városokban, 372 %-a községekben (város : falu kb 60:40) Magyarország jellemzője egyrészt a késleltetett városfejlődés. Az ország évszázadokon keresztül a mezőgazdasági termelésből tartotta el magát A szocializmus időszakában a kormányzatok elsősorban a termelő ( ipari ) beruházásoknak adtak prioritást, az infrastruktúra ( ezen belül a városi infrastruktúra, azon belül a lakásépítés ) fejlesztése háttérbe szorult. Ezért a megnövekedett számú ipari munkahelyre sok volt az ingázó A falvak továbbra is falvak maradtak, a városok sem tudtak fejlődni. A másik

magyar sajátosság a városhiányos településhálózat Ezt örököltük Trianonnal, mert a nagy régióközpontokat elveszítettük, a következő korszakban elsősorban Budapest fejlesztése volt számottevő. A háború utáni időszakban jöttek rá, hogy néhány vidéki nagyvárost ( Miskolc, Győr, Szeged, Pécs, Debrecen ) is fejleszteni kell ( Bp. túlzott leterheltségétől féltek ) A ’60-as évektől a megyék nagyobb pénzösszegekről dönthettek, ebből a megyeszékhelyeket fejlesztették ( Szolnok, Szekszárd, Nyíregyháza ) . Erdei Ferenc trilógiájának ( falu, város, tanya ) hatására 1971-ben Országos Településfejlesztési Koncepció, ebben 24 felsőfokú központot ( 19 megyeszékhely + Budapest, Sopron, Baja ), és 106 középfokú központot jelölnek ki ( ebbe már nagyközségek is tartoznak, a távlati terv ezek várossá fejlesztése ). A gondot az a mintegy 2000 település jelentette, amelynek semmilyen szerepet sem szántak, ezek sorvadni,

hanyatlani kezdtek. Az Erdei – Bibó féle koncepció célul tűzi ki, hogy legyen minden régiónak egy város központja. Az 1980-as évektől a községek népességmegtartó erejét próbálták növelni ( helyi önkormányzatok visszaállításával ) Ez sem vált be, mert az így rendelkezésre álló pénzeszközök kevesek lettek. A’90-es években a települések önállósága megnőtt, a kormányzati beavatkozás lehetősége csökkent ( ez rossz ), az adókat beszedni nem tudó szegény települések helyzete nagyon rossz. SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 17. TÉTEL / 2 A tanyákat a XIX. szd közepéig csak ideiglenesen lakták Népességük 1850 után hirtelen megnőtt ( mocsarak lecsapolása, homokos területek megművelése, legelők felszántása ). 1945-től a földosztások után sok új tanya épült Számuk a mezőgazdaság kollektivizálásával rohamosan lecsökkent A külterületi népesség alakulása Magyarországon : 1930-1900000 fő, 1949-1600000 fő

1970-852000 fő, 1980-443.000 fő ( ¼ része a ’30 -asnak ) A tanyák az ország egyes részein fogynak, de a Duna-Tisza közén nem Az egyes településtípusok, vagy régiók összehasonlításaiból rendre kiderül, hogy az életkörülmények Budapest, megyei jogú város, kisebb város, község sorrendben követik egymást ( szinte minden mutatóban, egészségtől anyagiakig ). Pl 1994-ben a községek 21 %-ában nincs ivóvízvezeték, 88 %-ában nincs telefon. A régiók közötti különbségek okai : 1. Budapest és körülötte lévő megyék – távolabbi megyék ⇒ iparosodás miatt 2. ÉNY-i országrész – ÉK-DK-i országrész ⇒ a nyugati hatások hamarabb értek oda, nyugati kapcsolataink évszázados hagyománya ( török uralom ) 1990-től az ország regionális fejlettségi sorrendje : 1. 2. 3. 4. 5. Budapest központi régió ÉNY-Dunántúli régió D-i régió K-i, ÉK-i régió A regionális elmaradások nem mindig megyehatár függőek, elmaradott

mikrorégiók : Szabolcs K-i része, Borsod ÉK-i része, Nógrád, Heves É-i része, JászNagykun-Szolnok ÉK-i része, Baranya, Somogy, Zala határhoz közeli része. Városi és falusi életmód különbségei : A középkor óta elterjedt mondás : „ a városi levegő szabaddá tesz” – vagyis a városlakók nem voltak kitéve a feudális földesurak elnyomásának ). Mumford szerint a város mozdítja elő a fejlődést, alkalmazza a politikai elnyomást és robbantja ki a háborúkat. Tönnies szerint a falvak jellemzője a közösség, a városé a társadalom Wirth ( chicagói városszociológiai iskola ) szerint a városi életre a kifinomultság, változatosság, szabadság, tolerancia jellemző ( mivel sokfajta életstílussal találkoznak, ezért elnézőbbek ) Viszont az emberi kapcsolataik személytelenebbek, a városlakók közömbösek, megcsömörlöttek ( pl falusi boltban az eladó és a vevő beszélgetnek, városban csak csere ). Ennek az a magyarázata, hogy

a városlakó számára lehetetlen személyes kapcsolatok kialakítása a nagy számú emberrel, akivel érintkezésbe kerül. A nagy számú, a környezetéből érkező kihívásra a rövidtávú, felszínes kapcsolatok kialakításával válaszol SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 18. TÉTEL A VILÁG NAGYVÁROSAI. URBANIZÁCIÓ, SZEGREGÁCIÓ, SLUMOSODÁS A NAGYVÁROSOKBAN. Város : az a település, amelynek lakossága és környezete, a környező falvak számára bizonyos központi funkciókat lát el ( spec. orvosi ellátás, szaküzletek, középiskolák, felsőfokú intézmények ) Urbanizáció : városodás : az a tendencia, hogy a városi lakosság nő; városiasodás : a település városi jellege nő Szuburbanizáció : a városokon blüli arányeltolódás, belvárosból a zöldövezetbe, agglomerációba települnek a lakók Szegregáció : amikor egy településen belül a különféle társadalmi rétegek, etnikai csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól Slum :

( nyomornegyed ) nagyvárosok fizikailag leromlott állapotú és szegények által lakott városrésze Invázió : az a jelenség, amikor egy településrészbe eltérő népesség költözik be, ill. amikor a meglévő szokásos tevékenységek mellé egy merőben új társul ( pl. egy kertvárosi övezetbe egy bevásárlóközpont épül ) Szukcesszió : a településrész lakosságának és tevékenységének összetétele megváltozik, cserélődik ( invázió, kiköltözés miatt ) Filtráció : a lakások elértéktelenedése, egyre szegényebbek költöznek bele ( a használat folytán a lakás értékét vesztette ) Az urbanizáció az elmúlt évszázadok jellemzője. Alapvető kérdés, hogy meddig folytatódik az urbanizációs tendencia ? 1. néhány évtizeden belül megapoliszok alakulnak ki ( pl USA keleti partvidéke, Boston – Washington ) 2. a technika lehetővé teszi az ún „szolgáltatási társadalom”-ban a munkahelyek decentralizálását, a közlekedés

és a távközlés fejlődése lehetővé teszi, hogy a lakosság nagyobb területen éljen szétszóródva 3. Enyedi György (1984) Modern urbanizáció ciklikus elmélete 1. „városrobbanás” – népesség rohamosan nő 2. relatív dekoncentráció – növekedés lefékeződik, a lakosság a belvárosból kifelé indul, az elővárosok kezdenek fejlődni ( itt tartunk most Magyarországon ) 3. dezurbanizáció – városnövekedés megáll, falusi népesség kezd nőni Városökológiai elméletek A chicagói szociológiai iskola dolgozta ki, a két világháború között. ( Chicago rohamosan fejlődött, a szegénység és a bűnözés folyamatosan nőtt, ennek okait próbálták megtalálni a szociológusok. Elsősorban a deviáns viselkedések koncentrálódását kutatták ) A városökológiai elmélet abból indul ki, hogy a nagyvárosokban bizonyos városrészekhez - különféle tevékenységek koncentrálódnak, mint a növény- különböző lakossági rétegek és

állatvilágban 6 Park, Burgess (1925) koncentrikus körök elmélete 5 1 – városközpont, üzleti övezet 4 3 2 – átmeneti övezet ( bérházak, jó de folyamatosan romló állagú 2 lakásokkal – szegények, bevándorlók, színesbőrűek lakják ) 1 3 4 5 6 – – – – bérházas övezet ( jobb helyzetű munkások ) családi házas övezet új bérházak övezete ingázók lakásai, suburbia SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 18. TÉTEL / 2 A szektorok elmélete szerint ( ipari, kereskedelmi, lakó ) az egyes szektorok kialakulásban szerepe van a főutak elhelyezkedésének, a széliránynak, domborzati viszonyoknak. A több városmag elmélete szerint több független városmag alakul ki, az őket körülvevő városrészekkel Az övezetek elkülönülése együtt jár a szegregációval, az USA-ban az átmeneti övezetekből a fehérek és a feltörekvő feketék is menekülnek, a szolgáltatások sorvadnak, a terület slumosodik. A népmozgások inváziós és

szukcessziós folyamatokkal járnak Az átmeneti övezetek ki- és befelé egyaránt tágulhatnak, szűkülhetnek Az invázió és a szukcesszió kísérő jelensége a filtráció, így a régi lakóházak övezete halad a slumosodás irányába A fejlődő országokban a városokba áramló népesség nyomornegyedekben él ( kunyhókban, sátrakban, ivóvíz és csatorna nélkül ). A világ 20 legnépesebb városából 17 fejlődő országban van ( pl Mexico City, Sao Paolo, Calcutta, Bombay ) Nyugat-Európában a slumosodás megelőzésére tudatos városépítési politikákat alkalmaztak ( pl Párizsban a Pompidou központot a Marais városrészbe építették, ami a slumosodás felé hajlott, de még időben felújították ). Kelet-Európában, mivel a városi lakásállomány állami kézben volt, érvényesülhetett volna az erélyes várostervezés De az olcsóság érdekében nagy lakótelepeket építettek, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűződő reményeket A

belvárosi házak felújítására sem fordítottak gondot, így lehetőséget adtak a slumosodásra. Budapesten az 1980-as évek elején végzett felmérésekből kiderült, hogy a hegyi kerületekben a születéskor várható élettartam a nyugateurópai szinten, míg a slumosodó belvárosi kerületekben a szíriai szinten van. A budai kerületek lakásainak nagy része a legjobb társadalmi helyzetű rétegek kezében van. Kialakultak szuburbán övezetek is, elsősorban a budai oldal városhatáron kívüli településein (pl Budakeszi) A Csanádi – Ladányi (1992 ) kutatásokból kiderül, hogy az egyes kerületeken belül is előfordul differenciálódás ( kisebb területre összpontosul a szegénység ). A mellékutcákban szegényebbek élnek, mint a főútvonalakon, és 1-1 lakóházon belül is vannak különbségek : az utcára néző lakásokban a privilegizáltak, az udvarra nézőkben a szegényebbek laknak. Konrád György – Szelényi Iván ( 1969 ) négy

lakótelepet vizsgált meg, az alábbi megállapításokat vonták le azok népszerűtlenségéről : 1. a társadalmi szerkezetben középső helyzetűek lakják, tehát ( a szándékkal ellentétben ) nem a rászorulók kapták 2. a lakók elégedetlenek a lakásukkal ( kicsi, szűk ) 3. életkörülmények kényelmesek, de az emberi kapcsolatok nem alakulnak ki, így még az elavult városrészek lakónegyedeit is többre tartják 4. mindezek miatt az itt lakáshoz jutók mihamarabb el szeretnének költözni SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 19. TÉTEL A KÖZVÉLEMÉNY FOGALMA, JELLEMZŐI, MEGISMERÉSÉNEK ÉS BEFOLYÁSOLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI. ELŐÍTÉLET KIALAKULÁSÁNAK FELTÉTELEI A közvélemény a társadalom és az egyén közti tömeges méretű párbeszéd, amely közvetve, vagy közvetlenül kormányzati döntésre vonatkozik. Bármi válhat azzá, ha utóbb politikai döntést kényszerít ki ( pl. egy média által felfújt ügy végül törvényrevíziót eredményez ) A

közvélemény fogalmát gyakran helytelenül értelmezik, a népérzülettel és a közösségi véleménnyel keverik A közösségi vélemény helyi szinten, a lokális élettérre vonatkozik ( esetleg egy szűkebb rétegre ) pl. egy buszmegálló áthelyezése, vagy a művégtagok árának emelkedése. A népérzület ízlésalapú, szociális tárgyra irányuló érzelmi típusú véleményhalmaz ( pl egy „csúnya” épület ) A közvélemény mérhető, a mérés eszköze a közvélemény kutatás ( akkor közvélemény kutatás, ha az valóban a közvéleményre vonatkozik ). A közvélemény lehet : támogató, ellenző, kiegyensúlyozott A közvéleményre befolyással lehet a tömegkommunikáció, illetve azon keresztül, azt eszközként felhasználva a politika. Az előítélet olyan előzetes ítéleten alapuló téves vélemény, amely közvetlen tapasztalat alapján sem változik meg. Az ember fél attól, amit nem ismer Ha valakit, vagy valamit nem tud besorolni

valahová, akkor az stresszt okoz neki. Ezért előzetes értékítéletet alkot, amelyről később az derül ki, hogy : 1. összhangban van a valósággal 2. téves, mert az illető dolog nem az, aminek gondoltuk, ezt : a / rögtön elismerjük b / torzítunk rajta ( a címkézésnek hiszünk ) ⇒ előítélet Allport szerint „az előzetes ítéletek akkor válnak előítéletekké, ha az újonnan feltárt ismeretek nem képesek változtatni rajtuk”. Wolf kétféle típusát különbözteti meg az előítéleteknek : A szóban forgó ismereti tartalom feltétlen elfogadása. A tárgy elégtelen ismerete. A tárgyra vonatkozó megbízható ismeret figyelmen kívül hagyása. Az előítéletek tárgyuk szerint lehetnek pl. politikai, egészségügyi, erkölcsi, szexuális, gazdasági, kulturális, faji előítéletek Az előítéletesség fokozatai ( Allport, 1977 ) 1. Szóbeli előítéletesség ( az előítélet csak beszédben jut kifejezésre ) 2. Elkerülés ( az

idegenkedést kiváltó csoport tagjainak elkerülése ) 3. Hátrányos megkülönböztetés, elkülönítés, koncentráció ( itt már az előítélet által sugallt cselekvés igazságtalansága nem kérdéses ) 4. Fizikai agresszió ( az előítélet által sújtott csoportok elleni erőszak ) 5. Üldözés és kiirtás ( az előítélet alapján szociálpszichológiailag, majd jogilag elkülönített csoport megfosztása emberi jelenlétének jogától ) Vagy : elkerülés, családba nem engedi be, jogi szankciók alkalmazása, fizikai bántalmazás, elszigetelés ( gettó, rezervátum ), kiirtás. Előítéletesség elleni harc : az uszítás jogi úton történő tiltása, demokrácia, egyenlőtlenségek csökkentése, multikulturális látásmódot tartalmazó nevelés SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 20. TÉTEL A SZERVEZET FOGALMA, FŐBB JELLEMZŐI, KIALAKULÁSÁNAK TÁRSADALMI SZÜKSÉGESSÉGE ÉS KÖVETKEZMÉNYEI. A szervezet emberek többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra

felépülő csoportja, amelyet konkrét cél érdekében hoztak létre. A szervezet fajtái : 1. formális szervezet - struktúrája van, szabályozza tagjai tevékenységét, feladatokat felosztja, hierarchikus viszonyok jellemzik ⇒ bürokrácia 2. informális szervezet - íratlan szabályok, normák irányítják a tagok közötti kapcsolatokat A modern ember egész életében szervezetekkel találkozik, szervezetekben születik ( kórház ), tanul ( iskola ), keresi jövedelmét ( vállalatok ), és szervezetektől szerzi be a létfenntartáshoz szükséges javakat is. Max Weber : a bürokratikus szervezetek sajátosságai ( a szervezéstudomány egyik központi elméleti kérdése ). A bürokrácia az előző korok ügyintézési gyakorlataitól az alábbiakban tért el : A / A munka a szakismereteken alapuló munkamegosztás szerint szerveződik. B / Egyértelmű hierarchikus rendszer a szervezetben. C / Előrelépés pontos szabályok szerint történhet. D / Ügyek intézése

pontos szabályok szerint zajlik. E / Az ügyintézésről írásos dokumentumok készülnek. F / A bürokraták teljes munkaidős állásban, fizetésért dolgoznak. G / A bürokratikus ügyintézés folyamán a kapcsolatok személytelenek. Hátrányai : A / Növekedésre törekszik ( minél több beosztott, annál „nagyobb” a főnök ) B / Addig emelkedik mindenki ( ha a hierarchia leírt felemelkedési gyakorlata működik ), amíg ahhoz a pozícióhoz már kevés a képessége. C / A szervezet eredeti célja helyett maga a működése a cél. D / Benne van az oligarchizálódási tendencia. E / Mindezekért ( A-D ) merevekké válnak. A bürokrácia, a szervezetek kialakulásában a megnövekedett adatmennyiség feldolgozási szabályozása játszott szerepet. Az ügyek intézésének differenciálása és pontos szabályok közé szorítása a hatékonyságot növelő akarat. SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 21. TÉTEL A SZERVEZETEK BELSŐ SZOCIÁLIS JELENSÉGEI, A SZERVEZET MINT

CSOPORTOK EGYÜTTESE. AZ EGYÉN ÉS A SZERVEZET PROBLÉMÁI. A XX. század elején kísérletek történtek, tesztek segítségével kívánták a vezetőket kiválasztani. A pszichológiai-, intelligencia-, és képességvizsgálatok során gyűjtött tapasztalatokból kiindulva “pontokba” szedték azokat a képességeket, tulajdonságokat, amelyek megléte esetén – az elképzelések szerint – valakiből “jó vezető” válhatott. A gyakorlat más eredményeket produkált A “tudományos módszerek” alkalmazásával kiválasztott egyének közül hasonló arányban kerültek ki jó illetve nem jó vezetők, mint akkor amikor nem alkalmaztak tudományos módszereket a kiválasztáshoz. A tudományos módszerekkel történő kiválasztás nem bizonyult eredményesnek, de azzal a fontos tapasztalattal szolgált, hogy a vezetőt lehetetlen önmagában, a konkrét csoporttól elkülönítetten vizsgálni. A csoport belső folyamataira koncentráló vizsgálatok során a

továbbiakban külön figyelem fordult a vezető személy kiválasztódásának folyamatára, valamint az általa alkalmazott vezetési módszerek tanulmányozására. A vizsgálatok tapasztalatai alapján három egymástól markánsan elkülönülő vezetői módszer különböztethető meg: A tekintélyelvű vezetés ismérvei 1. Minden fő irányelvet a vezető határoz meg, a csoport nem szól bele a döntéseibe 2. A vezető visszatartja az egész csoportra vonatkozó információkat 3. A vezető rendszertelenül utasít és jelöl ki személyeket a feladatok elvégzésére 4. A vezető önkényesen büntet és dicsér A demokratikus vezetés ismérvei: 1. Minden kérdésben vita után a csoport dönt, a vezető csak kezdeményez és kezdeményezéséhez támogatókat szerez, “közvéleményt” teremt. 2. A tevékenység egésze vita folyamán alakul ki A csoportcélhoz vezető lépések világosak Ha tanácsra van szükség alternatívákat állít, ezek közül választani

lehet 3. A tagok szabadon választják meg, hogy kikkel akarnak dolgozni, a munkát a csoport osztja fel. 4. A vezető dicséretei és bírálatai “objektivitásra” törekednek, figyelembe véve a csoport döntését is. Az anarchikus vezetés ismérvei: 1. A csoportban az egyének egyedül, ill csoportosan dönthetnek mindenben, a vezető minimális mértékben vesz csak részt ebben a folyamatban 2. A vezető ellátja a csoportot a tevékenység végzéséhez szükséges anyagokkal és közli, hogy ha kérdezik, hajlandó válaszolni. A vitát ráhagyja a csoportra 3. A vezető egyáltalán nem törődik a szervezéssel 4. A vezető nem avatkozik be a munkafolyamatba, nem dicsér, nem bírál Az egyes csoportok különböző vezetői módszerek alkalmazása során tanúsított viselkedését vizsgálva a kutatók megállapították, hogy a csoportcél megvalósítása tekintetében az anarchikus vezetési módszer bizonyult a legkevésbé hatékonynak. A csoport tagjai

egyénenként sem végeztek hatékony munkát, így a csoport egészének működése sem volt kielégítő. Az elvégzett munka minősége sem volt magas színvonalú. A csoport tagjai bizonytalanok voltak a munkamegosztást illetően, mivel nem voltak biztosak abban, hogy kinek mi a dolga. Ez a helyzet gyakran dologtalanság érzetét keltette, ami könnyen vezetett – ha játékos formában is – agresszióhoz. A csoporttagok alapvetően nem érezték jól magukat az SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 21. TÉTEL / 2 anarchikus módszerek által vezetett csoportban. A demokratikus vezetési módszert alkalmazó vezető által irányított csoportban a munka, feladat iránti érdeklődés erősnek bizonyult, ami abban is megjelent, hogy a vezető távollétekor is ugyanolyan intenzitással folyt a munka, mint amikor jelen volt. A csoporttagok feladatmegoldását kreativitás és eredetiség jellemezte Az egyéni munka hatékony voltából adódóan a csoport tevékenysége is

hatékonyabbnak bizonyult, mint az anarchikus módszer által vezetett csoport esetében. A tekintélyelvű vezetési módszer alkalmazásakor volt a leghatékonyabb a munkavégzés. Ez az eredményesség viszont nem a csoportcél elérésének fokozott vágyából fakadt, hanem a tekintélyelvű vezetésnek való behódolás eredményének volt tekinthető. Mindez abból is kiderült, hogy a csoportvezető távolléte esetén szinte minimálisra esett vissza a munka hatékonysága. A csoportvezető jelenlétekor tapasztalt hatékony munkavégzés “árának” az bizonyult, hogy a csoporttagok feszült, agresszivitással telt légkörben dolgoztak. A feszültséget, agresszivitást az a helyzet váltotta ki, hogy a tekintélyelvű vezetés számos egyéni szükséglet kielégítését meghiusította, szabályokat, korlátokat állított a csoporttagok elé, akik agresszív viselkedéssel vezették le a bennük felhalmozódott feszültséget. A tekintélyelvű csoportvezetés által

kiváltott csoportreakciók rendszerint két csoportba sorolhatók: A behódoló csoportoknál megfigyelhető reakciók arra engednek következtetni, hogy a csoporttagok azonosulnak egy erős, az apa mintájára elképzelt vezetővel. Az ellenszegülő csoportok esetében az egyéni szükségletek kielégítésétől való megfosztottság (frusztráció) indulatosan megjelenő agresszív viselkedést eredményezett a csoportvezető, és az általa alkalmazott módszerek ellen. Úgy tűnik, hogy a vezetés stílusa nem a vezető személyiségén múlik. Mindhárom vezetési módra képes ugyanazon ember, a hangsúly azon van, hogy mely stílust sajátítja el, illetve az adott helyzet milyen vezetést igényel. Valószínűleg egy kritikus helyzetben (például egy süllyedő hajó zűrzavarában) kevésbé van lehetőség a demokratikus vezetésre. Ezzel szemben egy tudományos kutatás irányítása esetén érdemes nagy teret engedni a szabad emberi munkavégzésnek. A csoportok

közti konfliktusmegoldás lehetőségei : 1. 2. 3. 4. csoportvezetők találkoztatása ( pl. Arafat + Sharon ) pozitív információk terjesztése a csoportról ( eredmények hangsúlyozása ) csoporttagok találkoztatása ( pl. bulikon ) fölérendelt cél alkalmazása ( mindkét fél számára egyaránt fontos cél „kitalálása” – pl. az amerikai ellenséges iskolások táborozása + vízhiány ) A szervezetekben folytatott kommunikáció összehasonlítása. tartalom szöveg személyes kommunikáció tömeges kommunikáció amit mondunk metakommunikáció létezik környezet konkrét ( itt vagyunk, látjuk egymást ) viszony személyes viszony kommunikáló felek között komm. felek és kódok között komm. f és információk között kódolt korlátozott ( ki írta a cikket, ha nem látom, nem tudok róla véleményt alkotni ) nem létezik ( a cikkíró nem mondhatja, nézz ki az ablakon, a fa amit ott látsz. ) áttételes, technikailag közvetített,

egyirányú, nincs viszszacsatolás SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 22. TÉTEL A POLITIKA – POLITIKAI RENDSZER FOGALMA. A POLITIKAI RENDSZER SZOCIOLÓGIAI JELLEMZŐI. A politika a társadalom tagjainak ( csoportjainak ) arra irányuló tevékenysége, hogy az állami döntések meghozatalára jogosító pozícióba jussanak, ezeket a pozíciókat megtartsák, avagy a döntéseket legalábbis befolyásolhassák ( hatalomhoz jussanak, ill. a hatalmat megtarthassák ) A politika az emberi öntevékenység tere, amelyben a közösségteremtés, az államalkotás szakadatlan munkálata folyik. A politikát szokás a „kormányzás művészete”-ként, „úri huncutság”-ként, „hatalomért folytatott harc”-ként jellemezni. A funkcionalista megközelítésben a politika a 4 társadalmi alrendszer egyike ( politika, gazdaság, kultúra, személyiség ), amely további alrendszerekre bontható ( parlament, pártok, nyilvánosság ). A politika feladatai : - megfelelő államforma

kialakítása - közvetítés : a társadalomban rejlő és önmagában fel+oldhatatlan ellentmondások közvetítése és kihordása - viszonylagos kontrollálása azoknak a folyamatoknak, amelyek önmagukra hagyva a társadalomban súlyos törésekhez vezetnének - a tudománnyal ellentétben a politika cselekszik is A politikai rendszeren belül dőlnek el a hatalmi kérdések, a politikai döntés érdekeket érintő hatalmi döntés. Minden társadalomnak van egy többé-kevésbé elkülönülő alrendszere, ahol : - a társadalom működését szolgáló döntéseket meghozzák - ezen döntések végrehajtását biztosítják - és szükség esetén kikényszerítik ez a politika, a döntések végrehajtásáról az állam gondoskodik A politikai rendszer két legszélsőségesebb típusa a demokrácia, ill. a totalitárius rendszer. Demokrácia : Karl Popper – demokratikus a politikai rendszer abban az esetben, ha a társadalom tagjai, az állampolgárok erőszak nélkül

válthatják le, cserélhetik le a hatalmon lévőket, ha a többségük nincs megelégedve. Dahrendorf hozzáteszi, hogy akkor tekinthető megszilárdultnak, ha már két alkalommal sor került kormányváltásra, amit az ellenzéknek sikerült elérnie szabad választásokon. A demokrácia formái a közvetlen demokrácia ( pl. ókori Görögország ), és a képviseleti demokrácia. A totalitárius rendszer olyan diktatórikus politikai rendszer, amely nem tűri a nyílt politikai ellenzéki tevékenységet; s emellett az állampolgárok magánéletébe is bele kíván szólni, gondolkodásukat is ellenőrizni és szabályozni kívánja. A totalitárius rendszerek eszközei : Egypártrendszer, ideológia, kommunikáció csatornáinak monopolizálása, gazdaságot „kormányozzák”, politikai rendőrség, fegyveres testületeket uralma alatt tartja. A totalitárius rendszerek módszere : Kinyírni mindenkit, aki másként gondolkodik ( vagy legalábbis azt mondják róla ), de

néha olyanokat is, akik az állam-, vagy pártbürokrácia tagjai. SZOCIOLÓGIA TÉTELEK 22. TÉTEL/ 2 Az autoritárius rendszer olyan diktatórikus politikai rendszer, amely nem tűri a nyílt politikai ellenzéket, de nem szól bele az állampolgárok magánéletébe, vagy gondolkozásába ( pl. a vallásukba ), egypártrendszere van (+ esetleg társutas párt) Ilyen volt a Kádár-féle puha diktatúra 1963-tól. A totalitárius és az autoritárius rendszerek között nincs éles határ. A polgári társadalmak kialakulásában a felvilágosodás eszméivel kialakuló új világszemlélet áll, melynek középpontjában az emberi jogok, a fejlődésbe és a racionalitásba vetett hit állnak. ( kezdete : 1789 francia forradalom ) Ideológiák és eszmeáramlatok : Konzervativizmus – a francia forradalom eseményeire, és a liberalizmusra való reakcióként jött létre. Óvatos, a folyamatossághoz és a hagyományokhoz kötődik Értékszemléletében az állam, a

család, a vallás és a tradíciók a főbb szempontok. Liberalizmus – filozófiája a szabadságethoszra épül, központjában az individualitás áll ( egyén elsőbbsége a kollektivitással szemben ). Pluralista ( a hatalomnak és befolyásnak számos alapja és forrása van ), toleráns ( türelmet tanúsít mások véleménye, vallása, szexualitása, etnikai hovatartozása iránt ). Szocializmus – filozófiája az egyenlőség és az igazságosság fogalmához kapcsolódik. A kapitalizmus kritikájaként létrejött elméleti gondolatrendszer Nacionalizmus – a nemzeti erők mozgósításához nélkülözhetetlen eszmerendszer, amely azonban a saját értékek mások rovására való érvényesítése, a másoktól való elkülönülés is lehet. Anarchizmus – atyja Proudhon, eredeti formájában olyan társadalmat takart volna, ahol szabadság és esélyegyenlőség jellemző. A századfordulón az amúgyis antikapitalista elkötelezettségű irányzat a

munkásmozgalmakhoz közeledett, már szélsőséges megnyilvánulásokkal is ( pl. terrorizmus ) Kommunizmus, fasizmus ( totalitarizmus ) – a kommunizmus eredetileg a vagyon, a javak egyenlő elosztása iránti törekvés volt, amely azonban a gyakorlati megvalósulást soha sem érheti el, bár erre voltak törekvések, milliók elpusztításával. A fasizmus ideológiai rendszerének középpontjában a kulturálisan, vagy biológiailag meghatározott faj áll. Fontos tétele, hogy vannak uralkodó és szolga fajok. A pártok azok a szervezett csoportok, amelyeknek kifejezett céljuk a politikai hatalomra jutás, ill. a hatalom megtartása A pártok eszközei : a szavazásokon való részvétel, lobbizás, békés tiltakozások ( aláírásgyűjtés, tüntetés ), erőszakos akciók ( útblokád, vandalizmus ), terrorcselekmények, forradalom. A késő kapitalista állam legitimációs válságának elmélete ( Offe – Habermas ) Az állam az osztálykonfliktus mérséklése

érdekében egyre nagyobb jóléti feladatokat vállal magára. Közben a szolgáltatások sokba kerülnek, a gazdasági növekedés lelassulása miatt a bevételek nem növekednek, így az állam és a TB nem tud eleget tenni feladatának. Eredménye : legitimáció csökken, súlyos politikai konfliktusok alakulnak ki ( ld. Bokros csomag )