History | High school » 9. osztályos történelem tananyag röviden

Az érett középkori gazdaság A 11. század közepén kedvező változások történnek Európában Ilyen például: a megbomlott arab birodalom; az önellátás, a munkamegosztás, és a piacfejlődés megerősödése. Így ismét létrejöhettek a városok, de azok ismét a földesúr birtokán szerveződtek, így társadalmi ellentétek jöttek létre. Ahogy a városok, úgy a kereskedelem is fejlődött. Három fő csoport alakul ki: A keleti: Le vante-i kereskedelem: Velence, Genova - fűszerek India - gyapot - selyem Kína - porcelán Az északi, Hanza kereskedelem: Lübeck-Hamburg (1240-re 70 várost érint) - gabona (Német-lengyel alföld) - bor (francia) - viasz (Skandinávia) - gyapjú (Anglia) - só - hering (Balti-tenger) - prémek (Oroszország) - posztó (Flandria) - nemesfém - fegyverek - szerszámok Szárazföldi kereskedelem: Milánó, Champagne - A Le vante-i termékek - Nemesfémek - Fegyverek A század legfontosabb kikötője Brügge. A Közép-európai

kereskedelem fehér foltja Hispánia, mert a mórok uralják. Erre a megoldás az volt, hogy a zarándokút mellett felépült városokba vittek magukkal némi árut. Európa túlnépesedett, ezért a polgárok megindulta keletre szabad és művelhető föld reményében. A keresztes háborúk kora (1096-1291) A háború jelentése: a keresztes államok által a Szentföldért fojtatott harc. Ennek okait négy csoportba foglalhatjuk: a, vallási: - a keresztény zarándokhely az iszlám kezében van - a szkizma (az egyházszakadás, 1054) miatt két központ van: Bizánc, és a Római katolikus (ráadásul) a törökök leverték Bizáncot (1071,Manzikert) b, társadalmi: - Európa túlnépesedése ( X. századi 30 millióból a XIV századra megkétszereződik. - a jobbágyok helyzete törvényesítődik, vagyis nem robotoltatható, hanem szerződtethető. A telkét pedig örökli -> örökjog - a föld az elsőszülöttet illeti földéhség áll be, ami keleten szabad

mindenki keletre nyomul ,,Drang nach Osten” c, gazdasági: - Bizánc elfoglalása (velencei érdek) d, politikai: - a feudális rendszer kiterjesztése Az első hadjárat (1096-’99): II. Orbán 1095-ben a clermont-i zsinaton meghirdeti a hadjáratot a Szentföld felszabadításáért. Már ’96-ban verbuválódott Lotharingiában egy parasztokból álló sereg, de elsősorban zsákmányolási céllal. 1096-ban elinduló nemesi sereg, Bouillon Gottfried vezetésével, ’97 tavaszára megtámadja a szeldzsuk seregeket. Őket legyőzvén átverekedték magukat Kis-Ázsián (a sikert a páncélos hadviselésnek köszönhették). 1099ben elfoglalták Jeruzsálemet Az itáliai kereskedővárosok segítségével sorra foglalták el a part menti városokat. A keresztesek kis területű hűbéri államokat hoztak létre (edesszai grófság, antiochiai fejedelemség), ezek urai elvileg elismerték a jeruzsálemi király főségét. A vékony partsávon élők állandó veszélyben

voltak, így védelmére lovagrendek szerveződtek. A második hadjárat (1147-’49): A muzulmánok visszafoglalták Edesszát (1144). A terület visszaszerzéséért indított harcok a nem hoztak sikereket. Szaladin szultán egyesítette Egyiptomot, Szíriát és Mezopotámiát, s szent háborút hirdetett. Csapatai az összevont seregre Hattinnál (1187) teljes vereséget mértek. Ezután Szaladin egymás után elfoglalta a jelentősebb városokat, köztük Jeruzsálemet. A harmadik hadjárat (1189-’92): Válaszul ezekre megindult a harmadik hadjázat. I Frigyes német-római császár azonban útközben meghalt, II. Fülöp-Ágost pedig betegségre hivatkozván visszafordult. Így egy angol uralkodó Oroszlánszívű Richárd vezette a sereget tovább. Felmentette az ostromlott Akkont, békét kötött Szaladinnal. A béke biztosította a zarándokok szabad mozgását a mohamedán kézen maradt Jeruzsálemben. A negyedik hadjárat, és a háborúk vége (1202-’04;191291):

Enrico Dandolo velencei dózse elfoglalta Bizáncot, és a vetélytárs dalmáciai várost: Zárát. 1261-ben visszafoglalják Bizáncot Egy oktalan vállalkozás keretein bellül meghirdették a gyermekek hadjáratát (1212),de még a céljukig sem jutottak el. III. Ince 1217-re ismét hadjáratot hirdetett, de nem értek el eredményt Még indult néhány hadjárat Egyiptomba, Tuniszba, de sikertelenül. Ezután sorra estek még el a megmaradt városok, utolsónak Akkon (1291). A nagy vállalkozás nem múlt el sikertelenül. A gazdag Kelet átalakította az életmódot: a vagyonos rétegek között terjedni kezdett a fényűzés és a pompaszeretet. A fejlett arab tudomány közvetítette Európának az antik hagyományokat és India kultúráját. Az itáliai városok felvirágzása nagyrészt a hadjáratoknak köszönhető. A pápaság – császárság küzdelme (11.-13 század) ~invesztitúra: a püspökök beiktatási joga A X.-Xi században az embereket buzgó

vallásosság kerítette hatalmába Elterjedt a szentek és földi maradványaiknak, az ereklyének tisztelete. Zarándokutak épültek ki a fontosabb kegyhelyekre: a spanyolországi Compostelába, Szent Jakab sírjához, Jeruzsálembe Az embereknek már nem felelt meg az elvilágosodott egyház. A X században reformmozgalom indult A császárság helyzete: - fénykora: 1039-’56 III. Henrik - a püspökök (még a a pápa is) a király hűbérese A pápaság helyzete: - 1073-tól VII. Gergelytől éleződik ki az ellentét - a cluny szerzetesek tevékenykedése: cölibátus követelése, szimónia eltörlése (pénzért vásárolt egyházi tisztség) Az első szakasz: IV. Henrik válaszolva Gergely reformjaira, 1076-ban a wormsi gyűlésen a hozzá hű főpapokkal megfosztotta méltóságától a pápát. Gergely viszonzásul kiátkozta Henriket. A császárnak engedni kellett, ’77 telén Canossa kapujában három napig könyörgött bocsánatért. Miután visszafogadták,

leszámolt németországi ellenfeleivel, majd haddal indult a pápa ellen: az új reformpápa II. Orbán nem engedett A császár kompromisszumra törekedett: 1122-ben II. Calixtus pápával Wormban konkordátumot kötött A konkordátum különválasztotta az invesztitúrában az egyházi és világi méltóságba való beiktatást. A második nagy összecsapás: V. Henrikkel kihalt a Száli-dinasztia, így a császári címért a bajor és szász területeket birtokló Welfek, és a sváb Staufok. A küzdelemből a Staufok kerültek ki győztesen. I. Frigyes elrendelte a gazdag itáliai városok adóztatását, és beleszólt a pápaválasztásba is. III Sándor pápa és a vele összefogott lombardiai városok (Lombard Liga) 1176-ban Legnaonál legyőzte a császár lovagjait. Így Frigyes kénytelen volt elismerni a Lombard államok függetlenségét. III. Ince uralkodása alatt élte a pápaság a fénykorát I Frigyes Szicíliában mintaállamot hozott létre. De halála után a

Német-római Birodalom teljes anarchiába süllyedt. (Nagy interregnum, 1256-1273) A rendiség Ny-Európában Anglia: Anglia korai történelme: - a rómaiak után a kelták foglalták el - VI. században a germánok, angolok, szászok törnek be, és kiszorítják a keltákat a peremvidékekre - a britek Bretagne-ba lépnek át - 7 királyságot alapítanak - a normann támadások közül, a dánok ellen fognak össze - Nagy Alfréd, germán uralkodó, visszaveri a dánokat - Hódító Vilmos (a későbbi I. Vilmos) 1066-ban Hastius-nál legyőzi az angolokat Az angol feudális fejlődés nem frank, hanem normann típusú. A XII. századra a gazdasági fejlődés a főnemesség mellett a polgárok és a lovagok számára is lehetővé tette, hogy hallassák hangjukat a politikában. Kétségbe vonták az uralkodók hatalmának korlátlanságát. Földnélküli János idején megingott a királyi hatalom tekintélye (elvesztette francia birtokait). 1215-ben a főnemesség a Magna

Charta Libertatum (Nagy Szabadságlevél) kiadására kényszeríttette. A Charta a főnemesség, a lordok számára beleszólást biztosított a hatalomba, s felruházta őket az ellenállás jogával. 1264-ben a főnemesség Simon de Monfort vezetésével felkelést robbantott ki. A következő évben összehívták Az angol rendiség az országlakosok ,,megbeszélését” , parlamentjét. I Főpapok, főnemesek nemesség polgárok Edward 1295-ben hasonló módon személyesen hívta össze a képviselet parlamentet, ami attól kezdve rendszeresen Rendi gyűlés ülésezett. Az angol Lordok háza Alsóház parlament kétkamarás volt. Franciaország: Franciaország korai történelme: - A gallok lakták - Római provincia - 843, Verdun: A terület Kopasz Károlyé lesz II. Fülöp Ágost uralkodása alatt megerősödött a francia királyi hatalom IV. (Szép) Fülöp meg akarta szerezni Flandriát, a posztóipara révén fejlett tartományt. Az erős városok seregei azonban

Courtrai mellett (1302) tönkreverték Fülöp lovagi seregét. A háború miatt és a pápaság elleni támogatás érdekében Fülöp összehívta a rendi gyűlést. A rendi gyűlés a király mellé állt A király Flandriában megszerezte Lille-t, s a pápa a kibontakozó rendi állammal szemben alulmaradt. Fülöp megvonta a pápától a jövedelmet a háborúihoz A pápa sem ijedt meg kiátkozta őt. Erre Fülöp avignonba küldte a pápát Avignoni fogság Francia rendiség (1309-’77) Papok Személyesen Nemesek Főnemesek szemé lyesen Nemesek képviselettel Általános rendi gyűlés Polgárok Képviselettel Észak-Itália fejlődése A széttagolt Itália déli része egyre inkább elmaradt a gyorsan fejlődő északi terület mögött. A Pápai Állam tekintélye már nem volt a régi, csak egy volt az itáliai államok között. Észak-Itália sok kis államra tagolódott, melyeknek belső helyzete zűrzavaros volt. Mindenki mindenkivel szemben állt A

városállamok egymással; a pápasággal rokonszenvező guelfek pártja a német császárokkal rokonszenvező ghibellinek párjával; ezeken belül a patríciusok és a plebejusok; a patríciusokon belül a kereskedők és az iparosok álltak szemben egymással. A zsoldosvezérek a belső társadalmi feszültségeket kihasználva zsarnok-uralmat hoztak létre, s ily módon „rendet” teremtettek, s a névlegessé váló császári hatalomtól címeket vásároltak. Az erősebb városok kiterjesztették hatalmukat a gyengékre Velence szigeteken, lagúnák és mocsarak védelmében jött létre a VI: század zavaros időszakában. Az ott élő közösségek egyesültek (697), s az új város, bekapcsolódott a levantei kereskedelembe, s gyors fejlődének indult. A XIV. században jelentős tengeri hatalom volt Genova Velencéhez hasonlóan a kereskedőarisztokráciáé volt a vezető szerep. A guelfek és a ghibellinek harca jellemezte a politikai életet. Velence már a keresztes

hadjáratok idején éles küzdelmet folytatott a vetélytársaival, ami Velence győzelmével a XIV. században véget is ért. Az itáliai szárazföldön is terjeszkedett, s gyarmatbirtokait is jelentősen növelte (Kréta, Ciprus). Mindkét városállam gazdaságát a kereskedelem határozta meg, de fejlett volt textiliparuk és hajógyártásuk. Velencében az üvegipar elterjedése után a fegyvergyártás, azon belül az ágyúöntés is fellendült. Észak-Itália legvirágzóbb vidéke Toscana, és ennek központja Firenze. A városban halmozódott fel a félszigetre beáramló vagyonok jelentős része. A kereskedőarisztokrácia pénzét bankügyletek révén kamatoztatta. A kereskedők, bankárok pénze a hitelügyleteken kívül a mezőgazdaságba és az iparban kamatozott. A jobbágyi kötöttségek bérleti viszonnyá alakultak, az elszegényedő földművesek bérmunkássá váltak. Az iparban is jelentős változásokat idézett elő a kereskedelmi tőke beáramlása.

Ez elsősorban a posztóiparban figyelhető meg, de itt is megjelent a hajógyártás is. A textilmunkások fellázadtak nagy tömegben A belső békét egy bankárcsalád, a Mediciek hatalomra kerülése hozta meg. A gazdag városok urai a művészetek mecénásai voltak. A reneszánsz az antik kultúra újrafelfedezésével indult. Szakított a középkor világszemléletével Dicsőítette az egyént, s az egyéni teljesítményeket. Az új eszményt humanizmusnak nevezzük. A humánus szó emberi-t jelent Az Oszmán-Török birodalom felemelkedése A Szeldzsuk Szultánság felbomlása után nomád török törzsek érkeztek Kis-Ázsia területére. A XIII században Bizánctól nem messze, a Sakarya folyó vidékén letelepedett törzseket Oszmán (1288-1326), a későbbi birodalom és nép névadója egyesítette. Bizánctól elhódította Brusszát, az első fővárost I. Murád szultán (1359-1389), kihasználva a délszláv népek egymás elleni harcát, megkétszerezte a

birodalmát. Elfoglalta Drinápolyt, ahová a fővárosát is áttette. Megkezdték Szerbia és Bulgária hódoltatását Szerbiát először a Marica völgyében győzték le 1371-ben, majd Rigómezőnél 1389-ben). Vidin elfoglalásával Bulgária végleg török kézre került. A törököket keletről Timur Lenk tatár hadai tönkreverték, Ankaránál, 1402-ben. A terjeszkedésük alapja a központosítás volt. A birodalom területe a szultáné volt, így nem alakulhatott ki örökjog. A szultánon kívül még az egyház birtokolhatott földeket, de ezek nem voltak jelentősek. A szultán kezelésében lévő, ún házbirtokokon kívül szolgálat fejében adományozott földeket a katonáinak. A lovas katonáknak birtokokkal fizetett. A jórészt keresztény gyerekekből nevelt janicsárság volt a hadsereg legjelentősebb része, akik jól képzett gyalogosok voltak. Az állandó hadsereg fenntartása csak a jövedelmek koncentrálásával volt lehetséges. A pénzügyek

intézésére hivatali apparátust hoztak létre. A birodalom területeit tartományokra osztották. II. Mohamed (1451-1481) seregei már a hősiesen küzdő Bizáncot is elfoglalták A XV. századtól a magyarokra nehezedett a török elleni védekezés Magyarország csak a védekezésre volt képes. Boszniában is a török lett az úr. A vezetőréteg áttért a mohamedán hitre, így megőrizhette birtokait. Ezzel megszületett a mohamedán délszláv nép, a bosnyák A két román fejedelemség is behódolt a XV. század végére A százéves háborúk kora (1337-1453) Ez Anglia és Franciaország küzdelme, sorozatos angol nyereséggel, de végső francia győzelemmel. Háttere: gazdasági: ♥ a XIV. század nagy válsága (túltermelési válság) ♥ Árubőség ♥ népességcsökkenés okai:  pestis  járványok  egyéb betegségek politikai: o dinasztikus: o 1328-ban kihal a francia Capeting dinasztia  angol trónkövetelés o Valois család kerül a

trónra (, és 1589-ig lesznek) területi érdeksérelmek: ♥ Szép Fülöp örökli Champagne-t ♥ és „elfoglalja” Flandriát Az első szakasz:1337-1360 Az ellenségeskedés Flandriában kezdődött. Gent és néhány város III. Edward-ot (1327-1377)ismerte el urának, hogy szabaduljanak a magas adóktól és az olcsó angol gyapjú behozatalának tilalmáról. Az angolok 1346-ban Crécy-nél legyőzték a franciákat. (Amíg 1500 francia, addig csak 5 angol esett el!) A zsoldosok rablásai , az élelmiszerhiány, és a pestis mind fokozták a feszültséget. A parasztság 1358-ban felkelést robbantott ki (jacquerie). A tehetséges Károly dauphin lett úrrá, leverte a parasztok és a párizsiak felkelését, majd békét kötött III. Edward-dal 1360-ban A második szakasz: 1369-1420 V. (bölcs) Károly megerősítette a királyi hatalmat Kiújultak a harcok, és a francia csapatok visszafoglalták az összes angol kézen lévő területüket. A harcok elcsitultak, de a

szembenálló felek csak fegyverszünetet kötöttek (1375;Brügge). A győzelmek ellenére a francia királyi hatalom meggyengült Azincourt-nál, 1415-ben ismét vereséget szenvedtek, elesett Párizs is. Troyesban megalázó békét kötöttek,1420-ban A francia király –fiát kizárva az örökségből- leányát nőül adta az angol királyhoz. A dauphin, a későbbi VII Károly délre menekült. A harmadik szakasz:140-1453 A békét követően az angolok érvényesíteni akarták a troyes-i béke pontjait, s egész Franciaországot birtokba akarták venni. Már Orléans-t, a Loire délre eső vidékét ostromolták, mikor egy ifjú parasztlány: Jeanne d’Arc nagy mozgalmat indított az angolok ellen. VII Károly törvényesen királlyá koronázták. Jeanne d’Arc-ot megégették, de a franciák sorra foglalták vissza a területeiket. És 1453-ra Calais kivételével mindenhonnan kiverték az angolokat. A feudális rend megszilárdítása Magyarországon (László

és Kálmán törvényei) Szent László (1077-1095) és Könyves Kálmán (1095-1116) a feudális rendet törvényeikkel kívánták megszilárdítani. Háttere: ♥ 1074 Mogyoródi csata  I. Géza az öccse –László- segítségével győz ♥ Lászlónak nincs fia, így Kálmán és Álmos (Géza fiai) kerülnek sorra  trónviszály  Kálmán nyer László uralkodása alatt több törvénykönyv is született. Ezeket a királyi tanáccsal vagy az egyházi zsinattal együttműködve alkotta az uralkodó. A törvénykönyvek három kérdést emelnek ki: a tulajdon védelmét, a vándormozgalmak korlátozását, és az egyház erősítését. A nagy társadalmi változás vesztesei nem akarták tudomásul venni az új tulajdonviszonyokat. László ezért fontosnak tartotta, hogy kellő szigorral védje a tulajdont. A kóborlók nagyrészt tolvajlásból tartották fenn magukat. László ezt is gátolni akarta a törvény erejével. Előírta a kóborlók befogadását, s

érdekeltté tette az egyház és az ispánok érdekeltségét is, részesedést nyújtva az eljárás hasznából. A trónt nem Álmos, hanem Kálmán szerezte meg. A magyar állam megerősödött, lehetővé tette, hogy Kálmán beavatkozzék a kijevi állam belső küzdelmeibe. Megkezdte a part menti dalmát városok (Trau, Zára) hódoltatását. Az ország társadalmi átalakulását tükröző törvénykezés Kálmán uralkodása alatt is folytatódott. A királyi tanáccsal és az egyházi zsinatokkal öt törvénykönyvet alkotott az uralkodó. A magántulajdon védelme az átalakuló, új értékekre épülő magyar társadalomban még mindig fontos kérdés volt, ám jelentősége csökkent. Ezt mutatja a büntetési tételek enyhítése; a halálbüntetést a tyúk értékéről lábasjószágéra emelték. A lesüllyedő szabadok szökése, kóborlása még mindig nagy gondot jelentett. A megoldást Kálmán is az erőszakos letelepítésben látta. A társadalmi

változások iránya is kiolvasható a törvényekből. Továbbra is találkozhatunk rabszolgákkal, szabadokkal, de a köztük lévő különbség csökkenőben van, ami egy új alávetett réteg kialakulása felé mutat. 13. IV. Béla és a tatárjárás A tatárjárás előtti politikája: Szakít apj a pol itikájával, az i ndokolatlan bi rtokadományozásokat megszünteti. Ezért a magyar és külföldi előkelők erős gyűlöletet éreznek iránta. Tekintélye növelése ér dekébanm m egtiltja a j elenlétében való ül ést Belpolitikája miatt a magyar főurak szembeszállnak vele,támogatótábora teljesen beszűkül, ezért 1239ben az egyháznak visszaadja a földeket. A tatárjárás híre: 1236ban Jul ianos hazat ért, és t ájékoztatta az ur alkodót ar ról, hogy a VOLGA f olyó m entén m ég él nek m agyarok. E zeket szer ették v olna egyesíteni az anyaországga, viszont Julianus egy későbbi útja során már nem találta meg őket a helyükön,

feltehetöen mongol támadás ál dozatai lettek. KÖTÖNY ( ?) kun f ejedelem az őket ért támadás miatt bebocsájtást kért az or szágba, és haj landoak v oltak f elvenni a ker eszténységet. B éla befogadta őket, mert katonai támaszra számított. Ez viszont belső feszültségeket okozott. A magyar főurak a király és a kunok közötti kapcsolatot miatt féltékenyek voltak, és a kunok kivonultak az országból. 1241 - TATÁR TÁMADÁS Lengyelország (ORDA vezér) Vereckei-hágó (BATU kán) D-Kárpátok hágói (Kadán vezér) IV. Béla seregével pesten gyülekezett, és csak saj át erejére számíthetott A döntő ütközetre 1241. IV 21 -én ker ült sor M uhinál A t ámadás r osszkor jött, mert: • belső széthúzás van az országban • nincs hadsereg (mert nincs várkatonaság az adományozások miatt) • a terepviszonyokat nem tudjuk megfelelően kihasználni. A magyarok tehát elvsztették ezt a csat át, a ki rály el menekül, a f elvidéken

keresztül Ausztriába megy, ahol Frigyestől menedéket kér. Frigyes befogadja, de későbbi szabadon engedésekor megzsarolja, és vármegyéket + pénzt kér . A t atárok közben ber endezkedtek az országba, beszedik az adókat, és ki telelnek. Á tkelnek a bef agyott D unán A m agyar ur akodó a világi előkelők megnyerésére birtokokat adományoz. 1270-re megépítot a Budai és a V isegrádi v árat, a v árosoknak pedi g falépítési kötelezettségük van. Éppen ezér t sok t elepülést városi r angra em eltek, és új ra benépesítik az országot. A telepítés/benépesítés célja: földművelés + határvédelem Visszajönnek a kunok i s, a j ászokkal együtt. A hadser eget i s f ejlesztette Keleten szövetségeseket keres, megállapodik a Halicsi fejedelemséggel, és a H AVASFÖLD t erületére l ovagrendeket t elepít. A 13 S zázad v égére M O újjáépül, és katonailag a térség legerősebb állama. Új társadalmi réteg: BÁRÓK -

Országrésznyi területekkel rendelkeznek. Kialakul a közép és kisnemesség a szerviensekből és a várjobbágyokból az 1260 as évek végére. Közülük sokan a bár ok katonai kíséretét alkották Ezt MO-on FAMILIARIS rendszernek nevezzük. Anjou kor A feudális társadalom és gazdaság III. András halála után az Árpádok véréből csak leányági örökös maradt A váratlan helyzetben az egyházi nagyok abból idúltak ki, hogy az Árpádház leányági rokonságát már nem illeti a korona egyszerű megöröklésének joga. Az új rend értelmében csak azt tekintették törvényes királynak, akit ők megválasztottak. A trónra Károly Róbert (1301-1342) került, akki megpróbált együtturalkodni a kiskirályokkal. Ez azonban nem sikerült neki, így feszült viszony alakúlt ki közte és a nagyurak között. Az 1312-ben megvívott Rozgonyi csatában Károly Róbert súlyos vérveszteség árán győzelmet aratott az Amádé fiak és Csák Máté seregei

fölött. A rozgonyi csata korántsem volt mérföldkő a kiskirályok elleni harcban, de a 1310-es évekre a társadalom szinte valamennyi szintjén kimutatható volt az elégedettlenség a kiskirályok hatalmával szemben. A kiskkirályok hatalmaskodásaitól szenvedtek a városlakók Az utak veszélyei, a piacok megromlott biztonsága, az önkényes vámok elsősorban őket súlytották. A paraszti gazdaságok elszegényedtek, mert minden hasznot a helyi nagyúr fölözött le. A kiskirályok elleni harcban számítani lehetett a főpapság, a nemesek és a városi polgárok haderejére. Károly Róbert kormányzati rendszere a kiskirályok meg- törése után az uralkodó megbízható híveire épült. A király álltal felemelt vezetői réteg tagjai töltötték be a főméltóságokat. Az újonnan megszerzett tisztségek birtokosai közül ekkor emel- kedtek ki a Drugethek, az Újlakiak, a Garaiak, a Bebekek és a Lackfiak. Vagyonukat a hivatalként reályuk bízott királyi

várak és uradalmak igazgatásából nyerték. A királyi kormányzat egyszeriben leegyszerűsödött, és a király elleneőrzés alatt tart- hatta az országot. Károly Róbert III.Andrással ellentétben nem tartotta fontosnak a rendiség támogatását, s nem is hívott össze országgyűléseket sem. A középkori város újászületését a Nyugat-Európai kereskedelem fellendülése ösztönözte. Ez különösen elmondható Magyarországról is A magyarországi városokat mindvégig az átmenő forgalom éltette, s fejlődésüket is mindvégig a távolsági kereskedelem szabta meg. Voltak szabad királyi városok, melyek csak a királynak fizettek adót, önkrmányzattal rendelkeztek, s a királyi előírásoknak megfelelően fallal vették körül magukat. A polgárok e vársban általában megszerezték a vámmentességet, a vásártartási és az árumegállítói jogot. A városok másik csoportját a mezővárosok alkották. Lakói földműveléssel és

állattenyésztéssel foglalkoztak, s járandóságu- kat a földesúrnak általában évente egyszer egy összegben fizették be. Magyarország külkereskedelme felvirágzott. Különösen a bor és a szürkemarha talált külföldön vevőre. A külkereskedelem fellendülésével nőtt a polgárság vagyona is. Az ország rendelke- zett az új pénzekhez szükséges nemesércekkel. A külföldi piacokon is megbecsült, értékálló aranyforintot 1325- től vezették be a forgalomba. Továbbá Károly Róbert az aranypénzek bevezetésével elrendelte a nemesércek királyi monopóliumát is, ami 1327-ben meg is szűnt. Károly Róbert rokonsága behálózta a térség több országát, Lengyelországgal különösen elmélyítette kapcsolatait, hiszen feleségöl vette Lokietek Ulászló leányát, Erzsébetet. A lengyelek mellett elkötelezett Károly így szembekerült a Cseh királlyal, aki a lengyel trón megszerzésére tört.A Magyar király egyezséget közvetített a csehek

és a lengyelek között. A három király 1335-ben Visegrádon kötött egyezséget. Az új rendelkezés értekmében a távolsági kereskedelem útvonalait Bécs kikerülésével cseh-morva teületekre vezették. Halála után fia I.Nagy Lajos vette át a trónt minden nehéz- ségek nélkül. Lajosnak már nemcsak Lengyelországban volt érdekeltsége, de a nápolyi örökségre is igényt tarthatott. De végülis a Nápolyi trón,kétszeri hadjárat ellenére sem lett a magyaroké. A nápolyi kudarc után Lajos végre teljes győzelmet arat- hatott Dalmáciában (1358).Ezt a diadalt a dalmát városok segítették elő, amelyek lerázták magukról a velenceiek uralmát és helyette a magyar király fennhatóságát ismerték el. Ebbe a velenceiek nem nyugodtak bele és többször is háborút provokáltak Lajos győzelmét csak az 1380-ban megkötött béke tette véglegessé. A Szerbiában történt változások szintén kedveztek a magyar hódításnak. Az észak-szerbiai

tartomány ura meghódolt a fegyveresekkel érkező Lajos előtt, s ugyanezt tette a szomszédos Bosznia bánja is. Az Anjouk külpolitikájában alapelvnek számított a magyar-lengyel jó kapcsolatok ápolása. Mikor a Nagy Kázmérnak gondjai akadtak egy újonnan kialakúlt nagyhatalommal, Litvániával, Nagy Lajos többször is kézségesen a segítségére sietett, azonban a litvánok elleni küzdelem eldöntetlen maradt. 1370 őszén meghalt Nagy Kázmér és a lengyel korona Nagy Lajossra szállt. De ezek ellenére a két országot csupán a közös uralkodó fűzte őssze. Az Anjouk idejében a lakosság két alapvető csoportban egységesült. Az egyik csoportban a nemesség tömörült, míg a másik csoport tagjai a földtulajdonnal nem rendelkező jobbágyok voltak. Nagy Lajos a törvényhozásban is fontos uralkodónknak számított. 1351-ben elrendelte, hogy a gabona és a szől után valamennyi jobbágy köteles a termés kilenced részét fizteni. Az úgynevezett

ősiség törvényében Nagy Lajos megszűntette az Aranybullában rögzített végrendelkezési szabadságot. Ezzel a célja végsősoron az volt, hogy örökösök hiányában a birtokok a királyra szálljanak. Az udvari nemesség gondolkodásmódja az Anjouk idején kezdett lényegesen különbözni a vármegyei nemesekétől. Az udvari társadalom észjárását a királyság tisztelete határoztra meg, amíg az udvaron kívülrekedtek, a vidéki nemesek elsősorban a nemesi szabadság szószólói lettek. Az Anjou uralkodók szokása volt, hogy udvari hívüket kiemelték a megyei bíráskodás alól, s a királyhoz rendelték. Ennek a két nagyszerű uralkodónak hazánk rengeteget köszönhet, hiszen nemcsak a kereskedelmet, a gazdaságot virágoztatták fel, de jólétet teremtettek a magyarság számára. 100 FT Zsigmond király és kora      Zsigmond trónra kerülése:  Nagy Lajos lányának, Máriának férje, Zsigmond lett az uralkodó, mert a

nemesség nem fogadta el Máriát.  Zsigmond a Luxemburg-család sarja.  Máriának le kellett mondania a lengyel trónról, mert nem akart Lengyelországba lakni.  A nemesség II. Károlyt (1385-1386) választotta királynak, de Mária alattvalói meggyilkolták  Ekkor Zsigmondot királlyá koronázták.  Mária meghalt, és most már Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) lett az egyedüli ura az országnak.  Sok birtokot kellett adnia a nemesek hűségéért. A nikápolyi csata és Zsigmond katonai reformja:  A törökök ellen indított támadó hadjáratot.  1396-ban súlyos vereséget szenvedett a király nagy serege a törököktől.  Zsigmond közvetlen védelemre rendezkedett be.  A XV. Sz elején megépítette a déli végvárvonalat  A földbirtokosoknak katonákat kellet küldeniük a királyi seregbe.  Zsigmond nem ért el katonai sikereket, Velencével szemben is elvesztette Dalmáciát. Zsigmond belpolitikai reformjai:  Nézeteltérések

néhány nemessel.  Rövid ideig néhány főúr fogsásban tartja a királyt. Zsigmond kiegyezik a legerősebb bárói érdekszövetséggel, így szabadul a szorult helyzetből.  Fölszámolta a főnemesek lázadásait.  Ezek után, 1403-tól megkezdte tényleges uralkodását.  Kapitányságokra osztja az országot: o Élükre kapitányt nevez ki. o A kapitány rendelkezik: • Katonai hatalommal • Bírói hatalommal • Igazgatási hatalommal  Önállóan uralkodott.  Kiváltságokkal támogatta a városokat, a városok nem fejlődnek. Zsigmond és a papság:  Európában, az egyházszervezet felbomlóban volt.  Kihasználta a pápa tekintélyét.  Két pápa vezette az egyházat.  Zsigmond rendelete: o Magyarországon csak a király beleegyezésével intézkedhetnek a pápák. (1404)  Zsigmond elérte, hogy a Konstanzban összeülő zsinaton Európában minden egyházi és világi hatalom képviseltesse magát. o Új pápát választottak. 

Angliai tanok indítványozták: o Az egyháziak kiváltságos helyzetének megszüntetését o Az egyházi vagyonok felszámolását o A pápai főhatalom eltörlését. Husz János fellépése:  Husz János o Prágai pap o Prágai teológiatanár  Cseh nyelvű Biblia és istentisztelet  Két szín alatti áldozás követelte Husz János: o A megszentelt bor o A megszentelt ostya  Zsigmond eretneknek nyilvánította Husz Jánost máglyán, megégették.  Kelyhesek: o A főurak jelentékeny része o Köznemesség o A tehetősebb városi polgárság  A kelyhesek követelték: o Csehország függetlenségét o Két szín alatti úrvacsorát  A taboriták: o jobbágyok és a városi szegénység: • A világi társadalom rendjén követelték • Vagyonközösség elvét vallották • Az általuk alapított városról, Taborról nevezték el őket  Zsigmond lett Csehország uralkodója is  Zsigmond lecsendesítette a kelyheseket  A taboritákat félelmetes

ellenségnek nyilvánultak. o Sajátos hadszervezetük volt • Gyalogos sereg • Dárdával harcoltak o Sikeres taktikájuk volt • Szekérváraiba húzódtak, ott várták a lovagokat   Kereskedelem  A délnémet városokkal o Útvonala: • Bécs • Nagyszombat • Pozsony • Buda  Kassa árumegállító jogot kap  1402-ben árumegállító jogot kapott o Nagyszombat o Pozsony o Sopron o Bártfa  Felvidék nyugati részének bányászvárosai: o Zsigmond uralkodása idején váltak központjává: • Rézbányászat • Ezüstbányászat • aranybányászat o Besztercebánya o Selmecbánya o Körmöcbánya  A polgárok nagy része német  4000-5000 ember lakott a királyi városokban  60 iparág o 10-12 céh Parasztfelkelés Erdélyben  Üres királyi kincstár ⇒ Pénzrontás  Adót pénzben kéri  1432-től Erdélyben nem fizetik a tized ⇒ A püspökök panaszt tesznek ⇒ György követeli a tizedet visszamenőleg is ⇓ A

jobbágyok megtagadták ⇓ A jobbágyok:  Gyerekeiket nem keresztelték meg a papok  A házasodókat nem áldották meg  A halottaikat csak temetőn kívül temethették el  1436 új ezüstdénár  Fegyveres felkelések o 1437-ben Szatmár vidékén o Szamos mentén  A felkelők győzelme ⇒ kolozsmonostori egyezmény: • Csökken a tized és a kilenced • Szabad költözködési jog  A nemesek összefognak a parasztok ellen ⇓ A lázadók mégis győzelmet aratnak az apáti csatában ⇓ Második kolozsmonostori egyezmény: o Megszigorították a jobbágyszolgáltatásokat o Megszigorították a költözködést  A harmadik nagy lázadást leverték A modern világgazdaság kialakulása Ny-Európa gazdasága a XV. században gyors ütemben fejlődött A fellendülés központja Flandria volt. A kelettel folytatott kereskedelem kiszivattyúzta Európából a nemesfémeket, s az oszmán terjeszkedés hatására a Levanetei kereskedelem drágább lett. A

magyar és cseh bányákban a nemesfémtermelés jelentősen visszaesett. A portugálok kedvező helyzetüket kihasználva, már a XV. században felfedező utakat indítottak Afrika partjai mentén. Felfedezők, eredményeik és éve: - Diaz elérte a Jóreménység fokát 1487 - Kálikut (India) 1498 - Kolumbusz Bahama szigetek 1942.1012 - Magellán körbehajózott 1522 Amerika kitűnő lehetőségeket biztosított. Tele volt nálunk ismeretlen növényekkel, és tudásanyagokkal. A legfejeltebb indián kultúrák is csak a római birodalom szintjén álltak, s nem jelentett nagy problémát leigázni őket. A spanyol hódítók (konkvisztádorok) elfoglalták, majd lerombolták a magasabb szintű indián kultúrákat. Az ültetvényeken kezdetben az indiánokkal műveltették, de az ő létszámuk eléggé megfogyott, ezért Afrikából néger rabszolgákat hoztak be. A gyarmatokról beáramlottak az ültetvények terményei. A legfontosabb az óriási nemesfém behozatal volt, ami

a termékek árának növekedését idézte elő. Új kikötővárosok emelkedtek fel az Atlani-óceán partvidékén: London, Lisszabon, La Rochelle, Nantes. A levantei kereskedelem fokozatosan visszaszorult, s a centrum nyugatra tolódott. Kelet-Közép-Európa államai a világkereskedelemhez élelmiszerszállítással kapcsolódott. A nyugat-európai országok a mezőgazdasági cikkekért cserébe iparcikkeket szállított. Az angol és a francia abszolutizmus Anglia a XIV. század végére kiszorult a kontinensről A következő időszakban belső hatalmi konfliktusok kötötték le a figyelmét (Rózsák háborúja). A XVI század folyamán azonban megerősödve nagyhatalommá nőtte ki magát. A Tudor dinasztia (1485-1603) uralma alatt VII. Henrik (1485-1509) hozzákezdett a központi hatalom megerősítéséhez VIII Henrik (1509-1549) uralkodása alatt pedig kialakult az angliai abszolutizmus, mely sokban eltér a többi, Európában tapasztalható abszolutizmusoktól. Az

angol posztóipar fellendült, így egyre több juhra, és legelőterületre volt szükség. Ennek érdekében a posztógyártásba bekapcsolódó nemesek, és jómódú parasztok a XIV. század óta azt a módszert alkalmazták, hogy elvették a parasztoktól a közös legelőt, és a szántóföldeket. Ez a folyamat (az ún bekerítés) a XVI Század folyamán felgyorsult. A gyapjúárak a XVI században az árforradalom következtében nőttek, emiatt a vállalkozó nemesek (gentry, ejtsd : dzsentri) a juhtenyésztés további fejlesztése érdekében újabb legelőket létesítettek, a parasztoktól elvett földeken. Ezen földek egy részét jómódú parasztoknak (yeoman, ejtsd : júman) adták bérbe. A földjüket vesztett parasztok nagy része a posztóiparban bérmunkás lett (ezt az állam törvényi kényszerrel is erősítette : Csavargás elleni törvények). Az angol nemesség (az északi birtokosok kivételével) bekapcsolódott a juhtenyésztésbe, a

gyapjúfeldolgozásba és a kereskedelembe. A gentry nem tartotta személyéhez méltatlannak a pénzügyeket, és a nemesi kiváltságok védelméhez sem ragaszkodott már. Ez a gondolkodásmód már inkább polgári, mint nemesi volt A gentry alsó rétege szinte összeolvadt a yeomanekkel, akik a városi polgárokhoz közelítettek. Ekkortájt az államhatalom, és a társadalmi csoportok viszonyát érdekazonosság jellemezte. VIII. Henriket még apja életében, politikai megfontolásból eljegyezték Aragóniai Katalinnal, a későbbi V. Károly császár nagynénjével A házassággal Anglia spanyol szövetségest szerzett a régi ellenséggel, Franciaországgal szemben. VIII Henrik és Aragóniai Katalin házassága hamarosan megromlott, mert nem született fiú trónörökös, csak egy lány (Mária). Henrik válni akart, így a pápához folyamodott, aki kivételes esetekben feloldhatta az egyszer már kiszolgáltatott szentség erejét. Rómában azonban V Károly császár

tiltakozására az egyházfő nem járult a váláshoz. Erre Henrik 1533-ban egy, a szokásokat felrúgó törvényt hozatott a parlamenttel, melyben saját magát neveztette ki az angol egyház fejének. Az anglikán egyház megteremtésében az államhatalom és a polgárosuló rétegek között érdekazonosság volt. Az áruba bocsátott szerzetesi javakért kapott pénz a kincstárba került, a gentry pedig új juhtenyésztő földekhez jutott. Az anglikán egyházzal szemben fellépők is létrehoztak egy egyházat, melynek a presbiteri egyház nevet adták. Ők meg akarták tisztítani az anglikán egyházat a katolicizmus maradványaitól, ezért puritánoknak nevezték őket (purus latinul : tiszta). Angliában az államhatalom nem látta szükségét a hagyományos rendi képviselet felszámolásának. A társadalom zöme támogatta az uralkodót a központosításban, mert felismerte, hogy az abszolutizmus a tőkés fejlődést szolgálja. Így tehát fennmaradt a parlamenti

rendszer. A helyi közigazgatásban és igazságszolgáltatásban továbbra is szerepet kapott a vidéki nemesség (békebírák). Emiatt nem alakult ki a hivatalnoki réteg Saját hadseregre az uralkodónak nem volt szüksége, mert nem kellett a nemesség lázadásától tartania, külső ellenség ellen pedig megvédte Angliát a hajóhada. I. Erzsébet (1558-1603) uralkodása alatt a vállalkozó rétegek törekvései és az államhatalom érdekei továbbra is összefonódtak. A hatalom figyelme a tengerek, és az óceánok felé fordult, ahol felvirágzott a kereskedelmi együttműködés a nagykereskedőkkel és a kalózokkal (létezett királyi jóváhagyással állami kalózkodás is). Akkoriban e két vállalkozás hozta a legnagyobb hasznot. Az angolok bekapcsolódtak a rabszolga-kereskedelembe, és visszaszorították a Hanza-városok kereskedelmét. Tőkéjüket kereskedőtársaságokban egyesítették, így nagyobb vállalkozásokba is belekezdhettek. VIII. Henrik

testvére a skót király felesége volt E házasság révén formált jogot a skót uralkodóhoz, a Stuart-család Angliára, a Tudorok pedig Skóciára. Az angol katolikusok az államegyház megalakulásával kisebbségbe kerültek, és a katolikus skót királynőt, Stuart Máriát (1542-1567) akarták Erzsébettel szemben trónra ültetni. A kálvini reformáció skóciai elterjedése azonban meghiúsította tervüket, sőt Kálvin egyik tanítványa (John Knox) annyira feltüzelte a skót nemességet, hogy Stuart Máriának még Skócia trónját sem sikerült megtartania. Ezután Angliába menekült, ahol Erzsébet elfogatta De a katolikusok Stuart Máriával összeesküvést szőttek Erzsébet ellen, így az angol királyné kénytelen volt Máriát lefejeztetni 1587–ben. A katolikus Stuart Mária kivégzése végképp feldühítette, az angolokkal addig sem túl jó kapcsolatban álló spanyolokat. II Fülöp a katolikus főurak megsegítése érdekében, pápai

felhatalmazással 1588-ban hadjáratot indított Anglia ellen. A 130 hajóból álló hajóhad, az úgynevezett Nagy Armada azonban csúfos vereséget szenvedett. Az angol hajók sokkal könnyebbek, és így fürgébbek voltak a spanyoloknál. A győzelem után Anglia gazdasága gyors fejlődésnek indult. Népessége a század közepén alig haladta meg a 3 milliót, a XVII. század elején viszont már több mint 3 millió lakosa volt. Az angol posztóipar vezető szerepet játszott a világpiacon Ekkor indult meg a kőszén kiaknázása, és a vaskohászat. Az iparfejlődést technikai találmányok is segítették (1589-ben Lee feltalálta a kötőgépet). Anglia a kereskedőtársaságok révén kapcsolatba került az orosz kereskedőkkel és a balti országokkal. A kereskedelmi tevékenység kiterjedt a Földközi-tengerre, majd Indiára. Az indiai kereskedelem megszervezésére alakult 1600-ban a brit Kelet-indiai Társaság. A fejlődés az életszínvonal emelkedését hozta A

jólétből a társadalom összes rétege kivette a részét. A francia királyság a Habsburgokkal szemben elvesztette az Itália birtoklásáért vívott háborút, kimaradt a felfedezések közvetlen hasznából. A francia ipar terén sem következett be alapvető változás. A manufakturális ipari vállalkozásokkal szemben egyelőre a céhek maradtak az ipar meghatározó szervezeti egységei. Mindezek ellenére Franciaország a megélénkülés és az átalakulás jeleit mutatta. A fejlődés hatalmas tartalékát jelentette, hogy az ország nagy népességszámú és viszonylag sűrűn lakott volt. Ez megkövetelte a mezőgazdaság fejlődését. Az ipar elmaradottsága is viszonylagos : léteztek keresett francia termékek, s akadtak olyanok, akik vállalkozásaikból meggazdagodhattak. A hajózás is mindinkább fejlődött. Mivel a vállalkozások itt még nem ígértek megfelelő hasznot, azok körében, akiknek vagyona volt, szokássá lett az állami hivatalok

megvásárlása, melynek révén megszűntek a középkori eredetű főúri, és főpapi tanácsadói testületek. Létrejött a szakképzett hivatalnoki réteg. Franciaországban a polgárok is földbirtokossá válhattak Mind a nemesek, mind a vagyonos polgárság részéről jövedelmező vállalkozás volt az állami adók bérlése. Az adóbérlők abból húzták a hasznot, hogy az adózóktól jóval több pénzt préseltek ki, mint amit a bérlet fejében a kincstárnak befizettek. A hivatalok vásárolhatósága, a földbirtokszerzési vágy és az adóbérletek rendszere a királyi hatalomnak kulcspozíciót biztosítottak. Sokan váltak érdekelté a monarchia megerősödésében. A központi hatalmat azonban a XVI század közepén vallásháború zilálta szét, amelyet megpróbált felhasználni megrendült hatalmi pozícióinak visszaszerzésére a főúri körök egy része. Franciaországban gyorsan terjedt a reformáció kálvini irányzata. A katolikus központi

hatalom erőtlen volt. I Ferenc fia, II Henrik 1559-ben bekövetkezett halála után a királyság tekintélye különösen mélypontra süllyedt. A katolikusok, és a franciaországi kálvinisták (hugenották) között az özvegy anyakirályné , Medici Katalin igyekezett egyensúlyt teremteni. Az anyakirályné királlyá koronázott fiainak (II. Ferenc, IX Károly és III Henrik) uralkodása alatt az udvar hol a katolikusokat, hol a hugenottákat támogatta. Így megerősödtek a királyi udvar protestánsellenes fellépését sürgető katolikus rendek, de megizmosodtak a katolikus királyi udvarral szembenálló hugenották is. A helyzetet bonyolította, hogy a katolikus tábort Spanyolország, a hugenottákat pedig Anglia és a protestáns Németország támogatta pénzzel, néha katonai erővel is. 1562-ben egy katolikusok által rendezett vérfürdő (Szent Bertalan éjszakája) után kitört a fegyveres harc a két vallási tábor között. Amikor a protestáns Bourbon Henrik

IV. Henrik néven trónra került (1589-1610), sokan az eddiginél hevesebb belháborúra, az ország kettészakadására számítottak. IV Henrik azonban vallási türelméről és államférfiúi rátermettségéről tett tanúbizonyságot, akkor amikor a katolikus többségű Franciaország fennmaradása érdekében kálvinista hitét katolikusra váltotta 1593-ban. Legyőzte a spanyolokat, s igyekezett elsimítani a vallási ellentéteket. Az 1598 április 13-án kiadott úgynevezett nantes-i edictum-ban rendezte a katolikusok, és a protestánsok viszonyát Franciaországban. Ezen rendelet korlátozásokkal ugyan, de biztosította a protestánsok szabad vallásgyakorlatát. IV. Henrik uralkodása alatt kiépült a franciaországi abszolutizmus Az államügyek intézésénél már széles, szakképzett réteg állt a király rendelkezésére. A fontosabb hivatalokkal nemesi rang is járt, sőt IV. Henrik bevezette, hogy jó pénzen a hivatali méltóság is örökletessé

válhatott. Az így kialakuló társadalmi réteget taláros nemeseknek nevezzük A taláros nemességet a király tehetséges főminisztere Sully (1560-1641) megadóztatta. Ő úgynevezett merkantilista gazdaságpolitikát követett, melynek lényege az országban lévő pénzmennyiség növelése volt. Ezt úgy vélték elérni, hogy szorgalmazták a termékek kivitelét, a behozatalt pedig vámokkal korlátozták. XIII Lajos uralkodása alatt (1610-1643) tovább épült az abszolutizmus rendszere. A hangsúlyt nem az ország kormányzására helyezte, mégis a jól szervezett hivatali apparátus már jól működött. A királyt szolgáló hivatali testület ekkor már vidéken is kiépült. A királyi hatalom széles jogkörrel felruházott tisztségviselői, az intendánsok gondoskodtak arról, hogy a királyi akarat az ország legtávolabbi csücskében is érvényre jusson. A rendi gyűlést háttérbe szorította az abszolutizmus, s 1614 után össze sem hívták. A gyengekezű

király uralma alatt az államberendezkedés irányítása egy törekvő főpap, Richelieu (1585-1642) kezébe került, aki 1624-től főminiszterként szinte teljhatalommal intézte az ügyeket. Richelieu ha kellett fegyverrel törte meg a rendi ellenállást, s a protestantizmus fészkeit. Mindemellett használta a békés diplomácia eszközeit is A francia abszolutizmus ennek köszönhetően megszilárdult. A megerősödő Franciaország egyre aktívabb külpolitikát folytatott. Elsődleges célja a Habsburgok hatalmának megtörése volt Spanyolország legyőzése után azonban már az osztrák Habsburgokat tekintették a fő ellenfélnek. Ekkoriban fogalmazódott meg, hogy Franciaországnak el kell érnie a természetes határokat: délen a Pireneusokat, keleten pedig a Rajnát. Ez utóbbi cél miatt a francia politika mind többször szólt bele a német fejedelmek egymással és császárukkal szembeni ellenségeskedéseibe. IX.tétel Az ország három részre szakadásaA

királyi magyarország,Erdély és a török berendezkedése. Az ország 3 részre szakadása. IILajos van a magyar kiri trónon1521ben a török megt-ámad,elfoglalják Szabácsot,Zimonyt és Nándorfehérvár várát.26:ismét támad a törökEszék után Mohácsot is megtámadták,mert nem állt össze a magyar csapat.26 aug29én Mohácsnál szétverték a magyarokat,az egész vezetőséggel.Kirabolják Budát,hazamennek,41ig vissza se jönnek.Kettős királyválasztás:VKároly öccse,Habsburg Ferdinánd,a másik Szapolyai János El akarják dönteni,hogy ki az ideális.Szapolyai a törökkel szövetkezett,29ben átengedi a törököt M.oon,amikor azok Bécs ellen indultakDe rájöttek,hogy csak a török jár így jól38: a váradi egyezmény:mindenki megtartja a földjét,Szapoly. halála után a trón a Habsbra száll 41ben Szapolyainak fia született,János Zsigmond(II.János),fél év múlva meghal Szapolyai és a trónt a fiára akarja hagyni.Jött a Habsburg,hogy elfoglalja

a területeit,de Török Bálint meg-akadályozta.Buda alatt győzelmet aratott,Fráter György segítséget kér a töröktől,aki jön is és elfoglalja az ország középső részét és ott is marad.Fráter megpróbálja a Habsburgoknak adni az ország keleti felét,de nem volt elég katonai erejük.Közben Frátert meggyilkolják1551ben az ország 3 részre szakadt. A király hatalma megnőtt,jelentős lesz a főurak befolyása is Az ország központja Pozsony lett,az esztergomi érsek Nagyszombatra költözött. 1541 után a szultán azt akarja, hogy János Zsigmond költözzön át az ország keleti felébe és a Tiszától keletre levő ország az övé.Erdélyben a hadügy és a külügy a töröktől fügött,de a belügy az övüké volt A fejedelem megválasztását a szultán intézte,a királynak János Zsigmondot tartotta.JZsigmond után a trónra Báthory István került.Erős központi hatalmat épít ki,meg-szervezi az erdélyi fejedelemségetA kir.i birtokoból

fejedelmi birtok leszAz erdélyi fejedelemség központja általában Gyulafehérvár.A 3terület központja Buda ,ott székel a pasaVoltak szultáni birtokok, ott adót kellett fizetni.De a birtok védett volt,a nem mohamedánoknak fejadót kellett fizetniük Hunyadi Mátyás Mátyás már 1 458 februárjában a budai Nagyboldogasszony templomban átvette az ország kormányzását. 1 458 nyarára országgyűlést hívott össze, ahol támogatásért megerősítette a nemesség jogait. Zsigmondhoz hasonlóan megkezdte a régi főméltóságok lecserélését, s maga mellé emelt fel új bárókat. II. Mohamed kihasználva a magyar politikusok lekötöttségét, s végérvényesen elfoglalta Szerbiát. A magyar nemesség előtt csak az az uralkodó lehetett népszerű, aki hadjáratokat indít a török ellen. 1 463 - ban Bosznia védelmére indult, s bevette Jajcát, így Bosznia felső részét visszaszerezte. 1 464. - ben Megkoronázták Székesfehérváron Mátyás

államszervezeti reformjai megpróbálták csökkenteni a rendek szerepét. A bárói rangú főkincstartó helyére egyszerű származású kincstartót nevezett ki, akit teljes mértékben a kezében tartott. Egyesítette a titkos és főkancelláriát, s élére bizalmasát helyezte A XV. század folyamán a magyar gazdaság a pusztuló Délvidéket leszámítva lassú ütemben fejlődött. Mátyás bevételeinek ugrásszerű növekedését a jobbágyságra nehezedő adóterhek emelése eredményezte. Mátyás a kapuadót a kincstár adójára (füstpénz) változtatta. Míg a kapuadót portánként, addig a füstpénzt háztartásonként szedték. Az éves jövedelme így 500 000, a hadiadó kétszeres beszedése esetén akár 750 000 arany is lehetett. Ezzel párhuzamosan emelte a zsoldosainak számát is. A fekete sereget az 1 460- as évektől kezdte el szervezni Mátyás kerülte a döntő összecsapást a törökkel, koronázása után már kevésbé volt tekintettel a

nemesség jogaira. Belátta: támadó hadjáratokra kevés az országunk ereje. A törökök 1 479- ben nagy erőkkel tört Erdélyre, őket Bátori István, Kenyérmezőnél állította meg. Mátyás nem akart háborút, így 1 483- ban 5 évre békét kötött a törökkel, amit 1 520- ig a királyok mindig megújítottak. 1 471 - ben Vitéz János és Janus Pannonius összeesküdött ellene. Mátyás ezt a mozgalmat is sikeresen felszámolta, s ezek után csak bizalmasaival vette magát körül. Mátyás meg akarta szerezni a császári címet. Nem késlekedett, de nem járt sikerrel: megkapta Morvaországot, Sziléziát, Lausitz- t, s Ulászlóé maradt Csehország. 1 482- ben Mátyás ismét megtámadta Frigyest, de célját nem érte el Frigyes fiát, Miksát választotta királlyá. 1 490- ben április 6. - án ragadta el a halál Hunyadi János Hunyadi János a Zsigmond halálát követő belharcokban emelkedett ki a bárók közül. Hunyadinak hatalmas birtokai voltak, s a

magyar sereg nagy része is az ő kezében volt. János Ulászló (1440-’44) mellé állt Eredményesen vette fel a harcot a törökökkel is a ’40-es években. Hunyadi győzelmei további támogatásra sarkallotta a királyt.1443 őszén hosszú hadjáratra indultak. ’44-ben a törökök békére kényszerültek (drinápolyi béke), és visszaadták Szerbiát. ’44-ben a király és H János a Duna mentén tört előre, s Várnánál megütköztek a törökkel. A csata elveszett, és a király is meghalt ’45-ben a rendek országgyűlést hívtak össze, ahol V. Lászlót ismerték el királynak De ekkor még gyerek volt, ezért kormányzót kellett választani. Hunyadit választották meg Kormányzóként megkapta szinte az összes kormányzói jogkört, de az ország egységét nem sikerült helyreállítania, mert tovább apadt a királyi birtokállomány. ’48-ban újabb, bár sikertelen hadjárat indult Szerbiába. ’56-ban Mohamed Nándorfehérvár ostromához fogott.

A várat Hunyadi sógora, Szilágy Mihály védte Kiegészítette a keresztes had is, melyet Kapisztrán János olasz ferences szerzetes vezetett. A diadal jelentősége óriási volt: a vár megvédése megakadályozta a török betörését az ország belsejébe. Hunyadit a világraszóló győzelem után pestis vitte el. 9 III. Béla (1 1 72- 1 1 96) III. Béla külpolitikáját kezdetben a pápasággal és a Bizánci Birodalommal való jó viszony egyidejû fenntartása jellemezte. Mánuél császár halála után azonban visszafoglalta a korábban bizánci kézre került Dalmáciát, s elõdeihez hasonló agresszív külpolitikába kezdett. Míg a korábbi évtizedekben vezetett oroszországi hadjáratok királyi házasságok révén teremtett dinasztikus kapcsolatok folyományai voltak, Béla fiatalabb fia, a késõbbi II. András számára akarta meghódítani a szomszédos orosz fejedelemséget, Halicsot. Ez csak rövid idõre sikerült, e cél azonban a következõ

évtizedekben rendre felbukkant az Árpádok külpolitikájában. III. Béla trónját idõsebb fiára, Imrére (1196–1204) hagyta VIII:tétel A reformáció. Németoban bontakozik ki,mert ott a legnagyobbak az ellentétekSzéttag-olt,erős a fejedelemség,gyenge a császári hatalom.A15szvégére a Hansa-kereskedelem le-hanyatlikA lovagok helyzete rosszabodik,mert az angolok feltalálták a számszeríjat.Ketté-szakad az egyház:nagy urak a főpapok,a papság elszegényedik.1517ben Luther Márton a wittenbergi templom kapujára egy felhívást szegezett ki:az egyház hibáit akarta megoldani, de csak a kettészakadását érte el vele.Pontjaiból:az Isten és az ember közt nincs szükség köz-vetítőre,a Bibliára van szükség,amit németre ő fordított le.Ezek hatásaira a püspökök és a lovagok nekiestek az egyház vagyonának,a parasztok felkeléseket tartottak.Luther a fejedel-mek mellé állt.21ben Luthert meghívták a wormsi gyűlésre,de nem ment elŐk ezért

kiátkoz-ták,de egy részük mellé állt.A pápa is szólt,hogy fogja vissza magát,de levelét Luther szétté-pte.Megkezdődött a vallásháborúVKároly,a német-római császár a katolikusok mellé állt 55ben békével lezárul a háború.56ba Károly lemondott a trónrólVallásbéke:a városokban egymás mellett tevékenykedhet a két vallás,a földbirtokos határozza meg,hogy a földjén milyen vallásúak legyenek,egyházi fejedelem nem térhet át másik vallásra.Megkezdődött a Lutheri egyház kiépítése,amit evangélikus vallásnak neveztek.Van egy reformista:Kálvin, ez folytatta elődjének(Zwingli) reformjait Genfben:a hívő fő kötelessége Istent szolgálni,becsü-letesen él,dolgozik és vagyonát gyarapítja.Létrehozta az olcsó egyházat,megszüntette a püs-pökség kiváltságait.A hívők egy közösségbe gyűlve működnek,az egyházközség életébe ők is beleszólhattak.Létrehozzák tanácsukat,a presbitériumot A reformáció

Németországban bontakozik ki, mert ott a legnagyobbak az ellentétek. Széttagolt, erős a fejedelemség, gyenge a császári hatalom. A 15 sz végére a Hanza kereskedelem lehanyatlik. A lovagok helyzete rosszabbodik, mert az angolok feltalálták a számszeríjat. Kettészakad az egyház: nagy urak a főpapok, a papság elszegényedik. 1517ben Luther Márton a wittenbergi templom kapujára egy felhívást szegezett ki: az egyház hibáit akarta megoldani, de csak a kettészakadását érte el vele. Pontjaiból: az Isten és az ember közt nincs szükség közvetítőre, a Bibliára van szükség, amit németre ő fordított le. Ezek hatásaira a püspökök és a lovagok nekiestek az egyház vagyonának, a parasztok felkeléseket tartottak. Luther a fejedelmek mellé állt ’21-ben Luthert meghívták a wormsi gyűlésre, de nem ment el. Ők ezért kiátkozták, de egy részük mellé állt A pápa is szólt, hogy fogja vissza magát, de levelét Luther széttépte. Megkezdődött

a vallásháború. V Károly, a német-római császár a katolikusok mellé állt ’55-ben békével lezárul a háború. ’56-ban Károly lemondott a trónról Vallásbéke: a városokban egymás mellett tevékenykedhet a két vallás, a földbirtokos határozza meg, hogy a földjén milyen vallásúak legyenek, egyházi fejedelem nem térhet át másik vallásra. Megkezdődött a Lutheri egyház kiépítése, amit evangélikus vallásnak neveztek. Van egy reformista: Kálvin, ez folytatta elődjének (Zwingli) reformjait Genfben: a hívő fő kötelessége Istent szolgálni, becsületesen él, dolgozik és vagyonát gyarapítja. Létrehozta az olcsó egyházat, megszüntette a püspökség kiváltságait. A hívők egy közösségbe gyűlve működnek, az egyházközség életébe ők is beleszólhattak. Létrehozzák tanácsukat, a presbitériumot