Sociology | Higher education » A szociológia általában

Datasheet

Year, pagecount:2001, 7 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:124

Uploaded:October 08, 2010

Size:121 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

A szociológia általában: Mi a szociológia tárgya? • A szociológia a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató modern társadalomtudomány. A szociológia, mint a társadalom egészét vizsgáló tudomány, különbözik a közgazdaságtantól, a demográfiától, a politikatudománytól és a szociálpszichológiától. A szociológia elnevezés Auguste Comte-tól származik. Mit jelent az, hogy a szociológia empirikus tudomány? Az elméleti tételeket szembesíti a valósággal. A különböző feltevéseket megpróbálják úgy vizsgálni, hogy a valóságban mi a helyzet. SLUM – a lakókörnyezet fizikai és egészségi állapota leromlik, a lakók kicserélődnek. Mi jellemzi a szociológiai empirizmust? - Megértő szociológia - Szociológiai empirizmus: A kutatásokon belül bizonyos módszerek dominánssá váltak : - interpretatív módszerek együttese - kísérlet -survey módszer (kérdőíves adatfelvétel), ez vált általánossá

-problémafeltáró, -leíró jellegű ( kül. Jelenségek milyen gyakran fordulnak elő), -magyarázó ( egy bizonyos jelenségnek mi az oka), -kritikai jellegű (társadalmi problémák feltárása) kutatások A survey-módszer vált általánossá: sok ember ugyanazokkal a kérdésekkel való kikérdezése. A kontroll (kísérleti) csoportot tesztelik Tartalomelemzés: információk előfordulásának gyakoriságát figyelik. Durkheim: -kidolgozta az anómia fogalmát az öngyilkosságok kapcsán -az anómiát a társadalmi működészavarok megnyilvánulásának tekintette -elméletében központi jelentősége van a szolidaritás kategóriájának és a társadalmi tény kategóriájának. -D. szerint az anómia a társadalmi normák meggyengülésének állapota Anómia: a társadalmi normák erejének megjelenítése. Nincsenek olyan normák, amelyek a viselkedéseket szabályozzák. Az öngyilkosság (kimenekülés a konfliktusból) kiváltó oka társadalmi, ez az ok az

anómia. Robert K Merton: -a jómóduak között ritka, de a szegények között gyakori mindenfajta a deviáns viselkedés. Feltételezte, h. a deviancia oka az anómia Szerinte az anómia nem egyszerűen a normák meggyengülése, hanem a társadalomban általánosan elfogadott célok és megengedett eszközök közötti ellentmondás. Karl Marx: -elméletében központi jelentősége van az elidegenedés ketegóriájának és az osztály kategóriájának. -azt vallotta, hogy a társadalmak modernizálódásának alapja a gazdasági fejlődés -formációelméletet dolgozott ki -a „tudóst döntően befolyásolják a társadalmi helyzetéből következő érdekei, ezért csak az lehet objektív, akinek érdekei a társadalmi változás objektív törvényszerűségeinek feltárását diktálják -a társadalomszerkezetben elfoglalt hely fő meghatározója a termelőeszközökhöz való viszony -a társ.szerkezet elemzése során az osztály kategóriáját használta -úgy

látta, hogy a hatalom a tőketulajdonok függvénye Max Weber: -elméletében központi jelentősége van az osztály-, a rendek-, a racionalitás- és a bürokrácia kategóriájának -azt vallotta, hogy a társadalmak modernizálódásának alapja a racionalitás terjedése -a tudós kötelessége a tárgyilagosság -a társ. szerkezetének elemzése során ő használta az osztályhelyzet (piaci h), a rendi helyzet, a pártok fogalmait és az osztály kategóriáját Megkülönböztette a hatalmat, amely a fizikai kényszer fenyegetésén alapul, és az uralmat, amelynek alapja a társadalom tagjainak az a meggyőződése, hogy a kormányzat jogos, vagyis legitim. Az uralom (legitimitás) három fajtáját különböztette meg: - tradicionális (pl.királyi) - karizmatikus (pl.népvezérek) - racionális (választásokon alapuló, jogszabályokat követő Weber a társadalmi szerkezetben 3 lényeges meghatározó dimenziót nevez meg -elsőként a Marx által alkalmazott

gazdasági dimenziót különbözteti meg -a 2. dimenzió a hatalom (a hatalom a tőketulajdon függvénye) -a harmadik dimenziót Weber rendnek nevezi: ennek lényege a megbecsültség Weber 3 csoportot látott a társadalmi hierarchia csúcsán: a tőkéseket, a vezető állami hivatalnokokat, és a régi arisztokráciát. Ferdinand Tönnies: A modernizáció alapvető jellegzetessége a közösségek felbomlása. Myrdal: A társadalomtudós nem képes függetleníteni magát az általa vallott értékektől és ezért a leghelyesebb, ha ezeket nyíltan kimondja, mivel ezek befolyásolják egész szemléletét. Mannheim: A szoc. objektivitását csak az biztosítja, ha művelői osztálykötöttségektől mentes szabadon lebegő értelmiségiek művelik. Karl Popper: Popper szerint sohasem tudjuk elméleti hipotézisünket végérvényesen igazolni, legfeljebb cáfolni. A szociológia a bizonyíthatóságot nem fogadja el tételként. Mi biztosítja alapvetően a szociológiai

megállapítások megcáfolhatóságát? A tudományos eljárások alkalmazása a megcáfolhatóság előfeltétele. A tudományos hip. v elmélet kritériuma tehát a megcáfolhatóság, nem az igazolhatóság Ha egy elméletet nem lehet megcáfolni, akkor azt nem lehet tudományosnak tekinteni. Ezeket nevezte metafizikai elméleteknek. Polányi Károly Munkásságának központi tétele az, hogy a gazdaság működése társadalmi környezetének függvénye. Pareto Munkássága megalapozta az elitekkel foglalkozó szociológiai kutatásokat. Malinowski Munkássága alapozta meg a szociológia funkcionalista szemléleti irányát. Parsons Munkássága alapozta meg a strukturalista funkcionalista elméletet. Bourdieu Kidolgozta a társadalom szerkezetének elemzéséhez a tőkék tipológiáját (anyagi tőke, társadalmi tőke, kulturális tőke). A Weberéhez hasonló, nagy 3 dimenziós szerkezetelméletet fejtett ki. Háromféle tőkét különböztet meg: a pénztőkét,

a kulturális tőkét és a szociális tőkét. A kulturális tőkén a műveltséget érti, a szoc. tőkén a társadalmi kapcsolatokat Szerinte a társadalmi hierarchia csúcsához való feljutáshoz nemcsak pénztőke szükséges, hanem kult. és szoc tőke is Erdei Ferenc Ő vezette be a kettős társadalomszerkezet fogalmát. Alapvető jelentőséget tulajdonított a magyar társadalomszerkezet alakulásában annak a ténynek, hogy a kapitalizmus kívülről és felülről került be az országba. Ő tekinti a modern magyar társadalmat kettős szerkezetűnek . Az osztály kategóriáját a társadalmi tagoltság alapvető tényezőjének tekinti Szelényi Ő is kettős szerkezetűnek tekinti a modern magyar társadalmat. Ferge Zsuzsa Ő is tekinti a társadalmi tagoltság alapvető tényezőjének az osztály kategóriáját. Nem tekinti a magyar társadalmat kettős szerkezetűnek. Munkajelleg csoportnak nevezte a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, a

foglalkozás jellege alapján megkülönböztetett kategóriákat. Kitűnt, hogy a magyar társadalomban lényeges jövedelemegyenlőtlenségek vannak. A társadalmi kategóriákat a munka jellege alapján definiálta, munkajelleg – csoportoknak nevezte őket. Kolosi Tamás A strukturális csoport kategóriáját a társadalmi tagoltság alapvető tényezőjének tekinti. Nem tekinti a magyar társadalmat kettős szerkezetűnek. Bibó István -nevezte a demokráciát a szabadság objektív technikáinak. Ő körvonalazta elsőként azt a tételt, hogy különbséget kell tenni társadalmi szerkezetek és társadalmi modellek között, amikor az európai társadalmak fejlődését vizsgáljuk Hajnal István Nagy jelentőséget tulajdonított a társadalomfejlődés területén a formáknak, különösen az írásbeliségnek. Részletesen kidolgozta az európai regionális társadalomfejlődés elméletét. Szűcs Jenő -alapozta meg az európai regionális társadalomfejlődés

elméletét Friedmann -tekinti az apa alakját döntő fontosságú tényezőnek a nemi szocializáció során Chodorow -tekinti az anya alakját döntő fontosságú tényezőnek a nemi szocializáció során Gilligan -tekinti a család által közvetített nemekkel szembeni társadalmi elvárásokat döntő fontosságúnak a nemi szocializáció során Kinsey -nevéhez fűződik a szexuális viselkedést vizsgáló első nagy empirikus kutatás Ford-Beach -nevéhez fűződik a különböző kultúrákban ismert szexuális viselkedésmódok első átfogó vizsgálata. Brownmiller -tézise szerint tekinthető a nemi erőszak és az erről szóló híradások a férfiak nők feletti uralma fenntartása egyik fontos eszközének Az alapvető biztosítéka a szociológiai megállapítások objektivitásának a tudományos nyilvánosság. Basil Bernstein A nyelvi készségekre helyezte a fő hangsúlyt az iskola által újratermelt egyenlőtlenségek okai között.

Különböző társadalmi rétegek gyermekei családjukban eltérő nyelvi készségeket sajátítanak el. Az iskolák középosztályi, felső- középosztályi nyelvet használnak az oktatásban, ennek a tanulók nem mindig tudnak megfeleni. Stefan Hradil A társadalmi réteghelyzet és az iskolai végzettség népszámlálási adatok alapján történő összehasonlítása azt mutatja, h. az iskolai végzettség egyre inkább meghatározza az eltérő társadalmi helyzetet. Samuel P. Huntington Az ideológiai alapú világméretű konfliktusok helyett a civilizációk közötti (kül. kultúrák közötti háborúk) világkonfliktusok kora jön el, pl a nyugati keresztény és a mohamedán civilizáció között. Immanuel Wallerstein szerint a 16.sz elejétől kezdve kifejlődött egy világrendszer, amely a kapitalista világgazdaság terjeszkedésén alapult. A kapitalista világgazdaság a centrumállamokból: a perifériából, a félperifériából és a külső

előtérből áll. Társadalmi szerkezet és rétegződés Társadalmi szerkezeten a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyokat értjük. A társadalmi sz. a különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat jelenti A társ. sz elmélete kategóriába (gazdasági vezető, munkás, paraszt) foglalja össze a különböző pozíciókat. E kategóriák között enyhébb v élesebb érdekellentétek állnak fenn Ezek a tömbök (osztályok, rétegek) nem feltétlenül helyezkednek el hierarchikus sorrendben egymáshoz viszonyítva. A társadalmi rétegződés (foglalkozás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely )a társadalmi kategóriák hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban. A rétegződésvizsgálatban több csoportot különb. meg, ezek hierarchikusan rendeződnek el Társadalmi struktúrán az egyének és a társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós .

viszonyokat (alá- és fölérendeltséget) értjük Mely elemek alkotórészei a társadalmi szerkezet fogalmának? 1. viszony, 2 néhány tulajdonság, 3 érdekellentét, 4 viszony nem hiearchikus Mely elemek alkotórészei a társadalmi rétegződés fogalmának? 1. rétegződés, 2 nagyszámú tulajdonság, 3 érdekellentét hiánya, 4 viszony hiearchikus A kettős magyar társadalomszerkezeti modellben a történeti-nemzeti társadalom: 1. történeti arisztokrácia, 2 történeti középosztály, 3 nemzeti kispolgárság, 4 parasztság A kettős magyar társadalomszerkezeti modellben a modern polgári társadalom:: 1. polgári arisztokrácia, 2 polg középosztály, 3 kisiparosok, kiskereskedők, 4 munkás osztály, 5. parasztság Az európai regionalitás Alapvetően milyen kritériumrendszer alapján különül el egymástól Európa három nagy régiója? Társadalomtörténeti. Társadalomtörténeti okokból a nyugat-európai társadalomszerveződést az jellemzi, hogy

felülről szervezik. Társadalomtörténeti okokból a kelet-európai társadalomszerveződést az jellemzi, hogy felülről szervezik a társadalmat. Társadalomtörténeti okokból a kelet-közép-európai társadalomszerveződést az jellemzi, hogy van egy gyenge társadalmi rétegződés és van egy erős hatalom. Milyen következményei voltak annak, hogy Nyugat-Európában az 5. századtól a 11-12 századig visszaszorult az írásbeliség? Elősegítette a társadalom önszerveződését. A társ átalakulási folyamatai gyorsak voltak Milyen következményei voltak annak, hogy Kelet-Európa azt a bizánci modellt vette át, amiben továbbélt az írásbeliség? Megakadt a társadalmi fejlődés, a társ. megszervezi önmagát (önszerveződés) Milyen társadalomtörténeti következményekkel járt az, hogy a török hódoltság után Magyarország a Habsburg Birodalom részévé vált? A második jobbágyság fennmaradása. A különböző reformokat az állam (központ)

kezdeményezi. Magyarország társadalomtörténetében milyen történelmi trendeknek volt döntő jelentőségük? Familiaritás, kölcsönös lojalitás. A ny-európai minták megkésve, egymásra torlódva és eltorzultan kerülnek be. Társadalmi nem Mit jelent a nemi jelleg (biológiai nem) kifejezés? (sex) A testi jellegzetességek különbözőségeit. Mit jelent a nem (társadalmi nem) kifejezés? (gender) A nők és a férfiak közötti pszichológiai, társadalmi, kulturális különbségeket. Mi a jellemző a társadalmi nemi szerepekre? Kultúránként és koronként eltér egymástól. Szexualitás Hogyan ítélik meg a férfi homoszexualitást a különböző kultúrkörökben? Vannak olyanok akik eltűrik, vannak akik elfogadják. A HIV-fertőzött emberek többsége milyen szexuális irányultságú a világon ma? hetero A HIV-fertőzött emberek többsége milyen szexuális irányultságú ma Európában és az Egyesült Államokban? Homo (egyre kevésbé igaz)

Mobilitás -társadalmi helyzetváltoztatás. T mobilitás az a jelenség, amikor az egyén v a család társadalmi helyzete megváltozik A társadalmi hierarchiában történő fölfelé v. lefelé mozgás (vertikális mobilitás). Nemzetek közötti (integrációs) mobilitásnak nevezzük azt a jelenségek, amikor valakinek a társ. helyzete a szüleihez képest változik meg. Nemzedéken belüli (intragenerációs) mobilitásnak nevezzük azt, amikor vki foglalkozási életpályálya folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe. Mit jelent a mobilitás kifejezés általában a szociológiában? Társadalmi helyzetváltoztatás. Mit jelent tipikusan a társadalmi mobilitás kifejezés a szociológiában? A társadalmi helyzetet foglalkozás váltással definiálják. Milyen szakkifejezést használ a szociológia általában a társadalmi helyzet megváltozására? A társadalom mobilitást használja. Mit jelent a strukturális mobilitás? Két időpontban eltérő a

foglalkozások társadalmi szerkezete. Mit jelent a cirkuláris mobilitás? A társadalom nyitottságát jelenti. Mit jelent az intergenerációs mobilitás? Nemzedékek közötti társadalmi helyzetválasztás. (szülő-gyerek) Mit jelent az intragenerációs mobilitás? Nemzedéken belüli. Mit jelent a kilépő mobilitás? Valamely társadalmi rétegből kilépők. Mit jelent a belépő mobilitás? Adott társadalmi rétegbe kerültek számozás szerint hogyan oszlanak meg. Mit jelent a mobilitási esélyek egyenlőtlensége? A kedvező társadalmi helyzetűeknek nagyobb esélyük van, hogy kedvezőbb pozícióba kerülnek. Mit jelent a nyitott társadalom a mobilitás vizsgálata területén? Mobilitási esélyegyenlőség. Mit jelent az a tény, hogy a magyar társadalomban az 1992-es adatok szerint a vezető és értelmiségi szülők gyerekeinek legalább ötször nagyobb volt az esélye arra, hogy vezető és értelmiségi pozícióba kerüljön, mint a mezőgazdasági

foglalkozású szülők gyerekeinek? Mobilitás esélyegyenlőtlensége. Migráció Mit jelent a migráció kifejezés? Lakóhely változtatás. Milyen összefüggés van a társadalmi mobilitás és a migráció között? Nem szükségszerűen jár a kettő együtt. Az utolsó 20 évben Magyarországon hogyan alakult a belső vándorlás mértéke? Nőtt. Kapitalizálódás: Tőkésedés. A termelőeszközök a tőkések birtokában vannak A tőkésosztály áll a munkásosztállyal szemben. A kapitalista társadalomban a bérmunkásnak nincs jogi kötelezettsége, személyileg szabad, de megélhetése érdekében kénytelen bérmunkát vállalni a tőkés üzemében. Modernizálódás: -városiasodás, iskolai végzettség emelkedése, a demográfiai viselkedés, az emberi viselkedés motívumainak és normáinak, az értékeknek a megváltozása, a politikai rendszernek a demokratizálódása. Ipari társadalom: Olyan társadalom, ahol a foglalkoztatottak nagyobb része az

iparban, építőiparban és a közlekedésben dolgozik, és ahol a nemzeti jövedelem túlnyomó részét ezek a népgazdasági ágak állítják elő. Urbanizálódás: Városiasodás: a települések városias jellege emelkedik Városodás: a városi népesség aránya nő. Globalizálódás: A kölcsönös függőség növekedése következtében a világ egyetlen társadalmi rendszerré állt össze. A világ társadalmában megfigyelhető növekvő kölcsönös függőség leírására használt szakkifejezés. Individualizálódás: -egyénülés, egyénítés -a filozófiában: az egyéniség a fő a világban vagy létezik igazán -az erkölcstanban és a politikában: az egyén semmi egyébnek nem rendelhető alá Csoport: Csoportnak nevezzük az egyéneknek olyan együtteseit, amelyeket bizonyos közös ismérvek jellemeznek, kötnek össze. A csoportokban a tagok érzelmi biztonságot, segítséget várnak és kapnak, ezek a kapcsolatok elősegítik személyiségük

fejlődését, gazdagodását. Az elsődleges csoportokban (család) megy végbe a gyermekek szocializációja, személyiségük fejlődése. A csoportok tagjai közötti kapcsolatok nyújtanak segítséget a felnőtt embernek lelki segítsége fenntartásában, a felnőtt élettel járó feszültségek, lelki problémák megoldásában. A magyar társadalom 2 szerkezeti tömbje és csoportjai: I. történelmi nemzeti társadalom 1. történelmi arisztokrácia 2. tört középosztály 3. nemzeti kispolgárság 4. parasztság II. modern polgári társadalom 1. polgári arisztokrácia 2. p középosztály 3. kisiparosok, kiskereskedők 4. munkás osztály 5. parasztság mobilitási esélyegyenlőség: -nyitott társadalom a mobilitás vizsgálata terén kilépő mobilitás: -valamely társadalmi rétegből kilépők belépő mobilitás: -adott társadalmi rétegbe kerültek számozás szerint hogyan oszlanak meg cirkuláris mobilitás: -a társadalom nyitottságát jelenti

strukturális mobilitás: -két időpontban eltérő a foglalkozások társadalmi szerkezete Azoknak az aránya akik szükségképpen mobilok voltak a származási és az elért társadalmi helyzetek megoszlása közötti eltérés miatt. Deviancia: Olyan normáknak v. normarendszereknek a megszegését, amelyeket egy közösség v társadalom jelentős része elfogad. A társadalmi normáktól való eltérés. A normaszegő viselkedést deviáns viselkedésnek nevezik