Medical knowledge | Healing waters » Dr. Bartus József - A víz gyógyító ereje

A víz gyógyító ereje 2010.1031 A m eleg v íz a g yomorerek tá gulását o kozza, c sökkenti a p erisztaltikát, a gyomor-összehúzódások sz ámát é s f okozza a g yomor mirigyeinek az elválasztását. A h ideg v íz g yorsítja a b élmozgásokat Az iv ókúrát közönséges vízzel is lehet végezni. Kö zönséges víznek nevezzük azokat a vizeket, a melyek 1 g -nál k evesebb sz énsavat é s ás ványi an yagokat tartalmaznak literenként. Ezzel a szervezet átöblítését érhetjük el, például köszvényben, a húgyutak hur utos me gbetegedéseiben i gen ha tásos. A közönséges v íznél ha tékonyabbak a z ásványvizek. Á sványvizeknek nevezzük azokat a Föld mélyéből előtörő vizeket, amelyek egy literben egy gr ammnál több s zénsavat é s á sványi a nyagokat t artalmaznak. E zzel is f okozott v izeletelválasztást, a s zervezet á töblítését érhetjük e l. E z rendkívül hatásos k öszvényben, r eumás ízületi bá ntalmakban é s

a húgyutak hurutos be tegségeiben. A zá sványvizes i vókúra transzmineralizációt, az i onok ar ányában k isebb-nagyobb e ltolódást hozhat lé tre, é s megszüntetheti a kóros á llapot o kozta io negyensúlyzavart. Az á sványvizeket le gjellegzetesebb a lkatrészeik s zerint osztályozzuk (sótartalmukat mindig 1 literre számolva adjuk meg). Egyszerű szénsavas vizek Egy gr ammnál t öbb s zénsavat t artalmaznak l iterenként. I vókúrában fokozzák a gyomor sósavtermelését, elősegítik a víz felszívódását és a gyomor k iürülését. I dült gyomorhurutban, v alamint vizelethajtó é s átöblítőkúrára használják. Gyomorfekélyes beteg kerülje ezt a kúrát Földes, meszes ásványvizek Egy grammnál több ásványi anyagot, főleg kalciumot, kevés nátrium és kálium h idrokarbonátot, to vábbá s zénsavat ta rtalmaznak. Ilyen a b alfi, a harkányi, a balatonfüredi, a kékkúti, a parádi Szent István forrásból eredő ásványvíz. A

jól ismert Mohai Ágnes gyógyvíz is ezek közé tartozik Alkalizálják (lúgosítják) a gyomrot és a vizeletet, főleg idült bélhurutnál, gyomorsavtúltengést o koznak a gy omorhurutnál; s árgaságnál, a kőképződés gátlására, a v izeletelválasztás f okozására, a sz ervezet átöblítésére, a s zervezet m észszükségletének a k ielégítésére és a bélmozgás fokozására használják elsősorban. Súlyos székrekedés esetén ellenjavallt. Alkaliás (lúgos) ásványvizek Literenként legalább egy gramm nátrium és kálium hidrokarbonátot, többkevesebb s zén-dioxidot é s k onyhasót t artalmaznak. N émelyekben mé g nátrium-szulfát is található. L egismertebb a b ükkszéki s alvus, a balfi, a parádi csevice és a szegedi Szent Anna forrás alkaliás-kénes ásványvíz. 1 A víz gyógyító ereje 2010.1031 Glaubersós ásványvizek Legalább 0 ,1% ná trium-szulfátot t artalmaznak. G yomor- és bé lhurutnál, epekőbántalmaknál,

epebántalmaknál, köszvényben, vesemedence- és húgyhólyaggyulladásban, székrekedésben használják a leggyakrabban. Ellenjavallt: gyomorsavhiánynál, g yomorés b élfekélynél, szívgyengeségnél. Legismertebb a Mira-víz, amit csak két-háromszorosára hígítva s zabad ha sználni. N api a dag: 0 ,3–0,6 lite r, n aponta tö bb alkalommal e lfogyasztva. R égebben a l egismertebb g laubersós ásv ányvíz a k arlsbadi g yógyvíz v olt. M i is k észíthetünk k arlsbadi v izet o tthon, e gy pohár l angyos v ízbe 3 –4 evőkanálnyi Mira-vizet t eszünk é s mé g belekeverünk egy késhegynyi szódabikarbónát is. Konyhasós ásványvizek Fokozzák a nyálkahártya vérbőségét, a gyomorsav termelését és a belek mozgását. Főleg idült gyomor- és hörgőgyulladás esetében javallt Ezenkívül még jódos és vasas ásványvizeket is ismertünk. A sóshartyányi, az e gri D obó-forrás, a de breceni é s a ha jdúszoboszlói gy ógytermálvíz tartalmaz

nagyobb mennyiségű jódot, a parádi Clarisse-forrás pedig vasat. Kénes gyógyvizeink Máj-, e pe- és cukorbetegség megelőzhető és gyógyítható ivókúrákkal; "A reumások Mekkája" HARKÁNYFÜRDŐ Hazánk világviszonylatban is gazdag a kénes gyógyvizekben. N emcsak a gyógyforrások és fürdőhelyek számával jeleskedünk, hanem azok értékes, ásványi sókban gazdag és változatos összetételével. Kénes ásvány- és gyógyvizekről akkor beszélhetünk, ha azok kéntartalma meghaladja literenként az 1 milligrammot. N em mindegy az sem, ho gy a kénvegyület mi lyen f ormában v an j elen. A k énnek a bőrön, a gyomor-, bélrendszeren és a tüdőn jól kell felszívódnia. A kéntartalomnak ezért hidrogénszulfid-ion (H S-), b izonyos e setekben tio szulfát-ion ( S2O32-) szabad k énhidrogén, po liszulfid v agy e gyéb s zulfid-ion formájában k ell jelen lennie. A szulfát-ionban lévő kén (SO42-) a nagy ionméret miatt nehezen szívódik

fel, sőt e szulfátként az előbbiekre jellemző gyógyhatást felszívódva sem tudja felmutatni. Ugyanakkor a szulfátos gyógyvizeknek más előnyös hatásuk i s v an. A s zulfát-ion u gyanis a gy omor-, bélrendszerben r észben kénhidrogénné, j ól f elszívódó k énvegyületté r edukálódik, e zért e zek ivókúrában legalább o lyan é rtékesek a g yógyászatban ( Hunyadi J ános é s Ferencz József keserűvizek, valamint a Mira glaubersós gyógyvíz), mint a fenti kénes vizek. 2 A víz gyógyító ereje 2010.1031 A kénes v izek tu lajdonságai k özül k i kell e melni a h arkányi g yógyvizet, mely e gyedülállóan a v ilágon b iológiai szempontból nagy aktivitású é s jó l felszívódó k arbonil-szulfidot t artalmaz. A gy öngyöspatai nagy m últú, de mára e lfelejtett p oliszulfid ta rtalmú “ köszvény f orrás” i s e mlítésre m éltó, mely a k én b aktériumok é letfolyamatainak te rmékét is tartalmazza poliszulfid

formájában. Hazánkban a v izsgált é s al kalmazott sz ínes v izek k özül a magas kéntartalom miatt kitűnnek Mezőkövesd – Zsóri, Harkány fürdő, Hévíz (volt SZOT szanatórium források), Parád (csevice forrás) és Balf vizei. A k énes g yógyvizek é rtékelésénél, m int e mlítettem, f ontos a z i s, ho gy milyen e gyéb á sványi s ókat t artalmaznak é s a zok mi lyen me nnyiségben vannak jelen. Fürdő- és ivókúrában ez ek is b ekerülnek a s zervezetbe, és jellegüknek megfelelően kifejtik jótékony hatásukat. Kondicionálják, javítják a szervezet működését é s ál talános ál lapotát. De so kszor a kénhatástól eltérő más gyógyító hatást, illetve betegség-megelőző képességet i s f elmutatnak. E z ut óbbiakra pé lda a pa rádi k énes gy ógyvíz, mely sz ódabikarbónát é s t ermészetes o ldott sz énsavat t artalmaz a gyomorban, k iegyenlítő, úgynevezett puffer hatású, amiért savtúltengésben ( gyomorfekély)

é s s avhiányban e gyaránt a lkalmazzák. Ebben a vonatkozásban rendkívül értékesek azok a gyógyvizek, amelyek a kéntartalom mellett jodid-iont is tartalmaznak. A r endkívül n agyszámú j ód-anyagcserezavar elsősorban az életfontos anyagcsere folyamatok irányításáért felelős pajzsmirigyműködést érinti, amely főként a biológiai-szellemi visszamaradással összefüggő betegségekben nyilvánul meg. A jódhiány megelőzésére mesterséges jódpótlással Nyugat-Európában na gy go ndot f ordítanak. H azánkban e tekintetben több évtizede érdemi munka – sem az ismeretterjesztés, sem az alapellátás, sem a közegészségügyi szervező munka területén – “pénzeszközök hiányára” hivatkozva lényegében nem történik. Ennek az a következménye, hogy jódhiányos megbetegedések, a szervezetet érintő károsodások nálunk olyan méreteket öltenek, amiért a nemzeti-gazdasági veszteség ( ab etegségek g yógyítása, v

isszafordíthatatlan szervezetkárosodás, kori öregedés, halál stb.) a megelőzésnek többszöröse. Pedig a magyarországi tudományos felkészülés, a szükséges intézményrendszer, v alamint a s zükséges k észítmények (jó dtabletta, a z olcsó é s a na gyhatású J ódaqua gy ógyvíz) v ilágszínvonalon r endelkezésre állnak. Hasonló a helyzet a k énanyagcsere-betegségek v onatkozásában i s. Ahogyan a jódanyagcsere- betegségek döntően a jódhiányra, az itt jelentkező betegségek kénhiányra vezethetők vissza. A megbetegedések itt a le gfontosabb s zerveinket é rintik. Í gy a m ájat, a z e pét, a hasnyálmirigyet, a tüdőt, a bőrt, az agyat és leggyakrabban a mozgásszerveket. Ez utóbbi a megbetegedések gyűjtőfogalma: a közismert r euma, a k öszvény é s a s okízületi g yulladás. Az itt f elsorolt betegségek tehát sok esetben megelőzhetők, és a gyógyulási folyamatok eredményesen befolyásolhatók a kénhiány

kiküszöbölésével, kénpótlással. 3 A víz gyógyító ereje Magyarországon a különböztetjük meg: 2010.1031 kénhiányos betegségeknek három fő okát 1. A korábban meglévő gyógyvízkultúra, az állami egészségügyi szolgálat, valamint a sz akszervezeti t ámogatások r évén k énes gy ógyvizeink nagymértékben h asznosultak. A t ámogatások csö kkentésével a k énes fürdőkúrák, fizikoterápia stb. elmaradásának lényeges csökkenését tapasztaljuk. 2. A szegénység miatti elégtelen táplálkozás, így a húsfélék és a növényi fehérjék csökkent fogyasztása. Ezek gazdag kénforrások 3. A tá rsadalmi, gazdasági, politikai stb átalakulások miatt bekövetkezett stresszhelyzetek növekedése és a m indenkori f rontbetegségek jelentkezése, a mi m iatt f okozott k énürítés (k énveszteség) tö rténik a szervezetből. A nagy f ontosságú k énanyagcserével, an nak z avaraival kapcsolatosan a következőket kell

elmondani: 1. A ként a szervezetben a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok és számtalan egyéb sz ervezetalkotók t artalmazzák i gen v áltozatos f ormában. E zek között le gfontosabb szerep jut a fehérjéknek, melyek működését elsősorban a benne található szulfhidril (-SH-) csoportok határozzák meg. A k én a lkotója a szervezet s zámára n élkülözhetetlen c iszteinnek é s a metioninnak. Jelen v an a ny álban, a po rcban é s a ha jban nagy mennyiségben. 2. A szervezet az általa felvett és a számára fontos kétértékű kén jelentős részét visszatartja, raktározza. 3. A vízben oldódó kétértékű kénvegyületek felszívódva, hatékony formában eljutnak a szervezet minden sejtjéhez, azok működését támogatják (általános hatás). 4. A kétértékű kénvegyületek a gyomor-, bélrendszerrel, a bőrrel és a tüdővel érintkezve úgynevezett helyi hatást is kifejtenek (bőrizgatás, bélmozgás stb.) 5. A kénes gyógyvizek tehát

mind a fürdő- és mi nd a z i vókúrában megszámlálhatatlan, olykor életfontosságú biokémiai folyamat működését befolyásolják. 6. A k énes v izek g yógyhatása – különösen fürdőkúrában – még s zámos tényezőtől függ. Az eddig említetteken túlmenően még fontos szerep jut a megváltozott környezetnek, a p ihenésnek, a z e setleges k limatikus tényezőknek. 7. A mozgásszervi betegségek szempontjából a kénnek a kötőszövet, a porc és a csont felépítésében fontos kötődésnek hiányát mutatták ki. 8. Rendkívül érdekesek a kénes vizek biológiai vizsgálatainak eredményei, melynek kapcsán kimutatták a se jtosztódás é lénkülését, a r egenerációt a szervezetben, sebek gyógyulási folyamataiban való részvételét. 9. A két vegyértékű kén antiallergiás hatását (asztma, bőrbaj) legfőként tioszulfát alakjában fejti ki, mely egyik igen gyakori megjelenési formája a kénes gyógy- és ásványvizeknek. 10. A

kénhidrogén előmozdítja az izomban végbemenő glikolízist, mélyrehatón befolyásolja a sz énhidrát-anyagcserét. F okozódik a 4 A víz gyógyító ereje 2010.1031 hasnyálmirigy i nzulintermelése. N em v életlen, h ogy tapasztalati a lapon a parádi k énes gy ógyvizet má r t öbb mint 2 00 é ve ha sználják ivókúra formájában cukorbetegségekben. Ma már tudományosan bizonyított, hogy a c ukorbeteg s zervezete á llandóan sok k ént v eszít, nem k épes a z életfontos k ént tá rolni, é s e zért a s zervezet k énháztartása k özvetlenül is károsodik. 11. A kénnek az emésztőszervekre való hatását (gyomor, bél, máj stb) többnyire az ivókúrákkal kapcsolatban figyelték meg. A kénes víz fokozza a bélmozgást, a diasztáz és a tripszin emésztőképességét. Hasonló a helyzet a z e pebetegségeknél, a pa rádi k énes gyógyvíz f ogyasztásánál jelentős epeürítő hatást figyeltek meg (Parádfürdői Állami Gyógyintézet,

1972. Dr Bereti István – Dr Deák Ferenc) 12. Kénes ivókúra után az ureum, a húgysav ürülése jelentősen megnő, mivel a k öszvényes cso mók h úgysavkristályokat t artalmaznak. A köszvényes betegségek tehát megelőzhetők, kénes ivókúrával befolyásolhatók. 13. A k énnek szerepe van a máj méregtelenítő tevékenységében is Csökkenti a vérnyomást, fokozza a légzőközpont ingerlékenységét. Az értágító hatása elsősorban felső légutak területén nyilvánul meg, ezért elősegíti a hurut oldódását is. 14. A kénes gyógyvizek még számos más betegségre befolyással vannak (pl. a pajzsmirigy működés bizonyos zavara, pikkelysömör stb) 15. Mé gis a z e lmondottakkal ö sszefüggésben k ijelenthetjük, ho gy a legismertebb é s legeredményesebb ha tást a k énes v izek a r eumás betegségek megelőzésében és g yógyításában fejtik k i. Iv ókúrában a kénanyagcsere rendeződik (Parádi kénes gyógyvíz stb.) hasonlóan a

kénes fürdőkúrával. Nem véletlenül nevezik Harkányt a “reumások Mekkájá”-nak. A jó iv ó- és ásványvizek kellő mennyiségben tartalmazzák a szervezet számára n élkülözhetetlen á sványi s ókat. A b iológiailag é rtékes á sványi són ma már az e mberek szerencsére ne m a közönséges konyhasót é rtik, melyről köztudott, hogy túlzott fogyasztása különböző betegségek, pl. magas vérnyomás, vesebetegség stb. forrása is Az iv ó- és ásványvízben előforduló sók közül most csak a legfontosabbakat megemlítem: a kalcium é s a f luor pl . a fog- és csontképzésben, a magnézium a sejtek működésében, a szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában, a vas a vérképzésben, s a jód nem csak a golyva és a kreténség megelőzésében és gyógyításában, hanem a normális testi és szellemi fejlődésben, a kén az anyagcsere-folyamatokban nélkülözhetetlen. A jódhiány enyhébb következményeit pl. a mai tudomány

így minősíti: "intellektuális c sökkentértékűség, csökkent szellemi képesség, kisebb intelligenciahányados" (Pajzsmirigy Sympozium, Kékestető, 1993.) 5 A víz gyógyító ereje 2010.1031 Ezek a felismerések megdöbbentőek és egyben rendkívüli jelentőségűek. A legújabb tudományos kutatások egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a többi mikro- és makroelemnek is. A c ink hiánya p l. gyorsabb ö regedést o koz Mé g a l egközönségesebb mérgeknek i s, m int pl . a z a rzén é s a z ó lom, m ikromennyiségben f ontos élettani szerepük van. A legtöbb elemről ma már bebizonyították, hogy az emberi szervezetnek nem csak építőkövei, de a normális anyagcsere-folyamatoknak katalizátora, a működés fenntartója is. A jó ivó- és á sványvíz e nnek ellenére nem mindig kerül az asztalra! Az o kokat h osszan le hetne s orolni, d e csak a le gfontosabbakat e mlítem. Nincsen fejlett, jó ivó- és ásványvíz-fogyasztási

kultúránk. Ivóvíznek még sokan a ve zetékes vi zet va gy á sott kutak v izét h asználják. Ez ek n em mindig tá plálkoznak jó f orrásból. M ikro- és m akroelem-összetétele n em megfelelő, biológiailag értéktelen vagy káros is lehet, m ert a s zervezet számára sz ükséges m ikro- és m akroelemeket, v agy n em t artalmazzák a szükséges mértékben, vagy az arányuk nem megfelelő. Ilyenek pl a felszíni víztározók, a folyó- és bányavizek ivóvízként való hasznosítása. A má sik pr obléma abból a dódik, h ogy a z iv óvíz s ok s ót, k émiai e lemet tartalmaz, de nem azokat, amelyekre szüksége van a szervezetnek, vagy túl s ok a rzént, vasat, m angánt s tb. tartalmaz A v ezetékes iv óvizeknél szerencsére ezek sok esetben kivonásra kerülnek. Sokszor a vi zek b akteriológiailag s zennyezettek é s ezért azokat k lórozni kell. A k lór k öztudottan r endkívül a gresszív K ülönösen a túlklórozott v íz nem csak kellemetlen

ízű, szagú, de huzamos használata még káros is lehet a szervezetre. A b iológiailag a ktív elemeket m egfelelő mennyiségben tartalmazó ivó- és ásványvíz legalább olyan érték, s legalább olyan fontos szerepet játszik az emberi szervezet számára, mint a mindennapi kenyér, hús, vagyis mint fő táplálékok. Sőt, egyes elemek fontosabbak, a már említett élettanilag betöltött létfontosságú szerepük miatt. Nem véletlen, hogy a jó ivó- és az asztali ásványvizek Nyugat-Európában olyan k arriert f utottak b e, h ogy á ruk s okszor t öbbszöröse a s örnek é s vetekszenek a borok árával is! A f ogyasztásra sz ánt ásv ányvizekre f orgalmazásáról, h asznosításáról a 74/1999. (XII 25) EüM rendelet, a “természetes gyógytényezők” című szabályokban foglalkozik. A rendelet szerint “természetes ásványvíz az a víz, amely kémiai és mikrobiológiailag egészségre ártalmatlan”. Ásványianyag-tartalma legalább 1 g l

iterenként v agy l egalább f él gr amm ásványi a nyagot tartalmazzon, d e k orlátozza a n átrium-ion me nnyiségét, mint egészségre ártalmas anyagot. Továbbá vagylagosan legalább 20 mg 6 A víz gyógyító ereje 2010.1031 magnéziumot, 60 mg kalciumot, 0,8–1,2 mg határok közötti fluoridot kell tartalmaznia, a szén-dioxidot (szénsavat) pedig 1 g/literben minimalizálja, mint biológiailag értékes összetevőket. Az ásványvízrendelet tehát több előírt követelményt és több korlátozást fogalmaz meg. Külön figyelmet érdemel a fluortartalommal összefüggő előírás minimummaximum i génye. Ennek a z o ka, ho gy a f luoridnak f ontos s zerepe v an a csontok és a fogak képzésében. Az összes folyadék- és táplálékbevitellel a napi s zükséglet k b. 1 –1,5 m g-ig ideálisnak mondható De előfordult és előfordulhat ettől lényegesen ma gasabb f luoridbevitel. E gy ma gasabb fluortartalmú i vóvíz f ogyasztása ( pl. 2 mg f luorid

literenként) na gy melegben, erős fizikai munkáknál, sportolóknál a normálisnak többszöröse lehet. Folyamatos túlfogyasztása esetén a fogak és a csontok repedezetté, ill. törékennyé válhatnak Előfordult és előfordulhat fogsérülés és gerincösszeroppanás Az e mberi sz ervezet sz ámára a só kat k özel o ptimális koncentrációban tartalmazó á sványvizeket a z á tlagos iv óvízszükséglet k ielégítésére korlátozás n élkül le het f ogyasztani é s íg y a b iológiai v ízigény r észleges vagy t eljes k ielégítésére al kalmas. E zekben a v izekben M agyarország rendkívül gazdag! Korlátozással f ogyasztható az az ásv ányvíz, am ely ásványi a nyagokat és/vagy b iológiailag a ktív természetes a nyagokat olyan me nnyiségben tartalmaz, hogy fogyasztása kisebb mennyiségben előnyös, de nagyobb mennyiségben nem k ívánatos. Pl ma gas k alciumtartalma m iatt vesekőképződést okozhat. Ilyenkor a korlátozás tényét a

címkén jelezni kell! A forgalmazott ásványvizekről elmondható, ho gy a zok t iszták, pa togén mikroorganizmusokat ne m t artalmaznak. E gyéb k árosító e lemeket (nehézfémsók, ó lom, a rzén s tb.), b aktériumokat csak k orlátozva tartalmazhatnak. A gyógyvizek elsősorban abban különböznek az ivó- és ásványvizektől, hogy valamilyen i gazolt gy ógyhatással r endelkeznek. Ké pesek r endkívül sok, olykor súlyos betegségeket nem csak megelőzni, de egyes betegségeket ha tékonyan gy ógyítani i s. G yógy- és á sványvizeink egészségügyi célú felhasználása, tapasztalati alapon egyidős az emberiséggel. Sok e setben k omplex h atást gyakorolnak a sz ervezetre és a n agyszámú mikroelem-tartalmuknál f ogva, e gyben k ondicionálják is azt. A mikroelemek l egalább o lyan f ontosak a s zervezet s zámára, mi nt a közismert s zerves vitaminok (A , B , B 12, C , D s tb.), m elyeket m ind a jó ivó- és ásványvizek, eredetüknek megfelelően

tartalmaznak. Dr. Bartus József 7