Legal knowledge | Criminal law » SZTE-ÁJTK Büntetőjog

Tartalomjegyzék Bevezetés 2. II. A máássaaii hhaazzáánnkkbbaann A jjooggii sszzaabbáállyyoozzááss ffőőbbbb áálllloom 44. A) Az államalapítástól a Csemegi-kódexig 4. 1.) István dekrétumaitól az 1843 évi törvényjavaslatig 4. 2.) Az 1843 évi törvényjavaslat 5. B) A Csemegi-kódextől az 1978. évi IV törvényig 6. 1.) A Csemegi-kódex 6. 2.) Az 1908 évi XXXVI tc 9. 3.) Az 1961 évi V törvény 10. C) Az 1978. évi IV törvény elfogadásától napjainkig 13. 1.) Az 1978 évi IV törvény 13. 2.) Az 1993 évi XVII törvény 15. 3.) Az 1997 évi LXXIII törvény 16. 4.) A 37/2002 (IX 4) számú AB határozat 18. IIII. A A hhaattáállyyooss sszzaabbáállyyoozzááss 2200. A) Az erőszakos közösülés 20. B) A szemérem elleni erőszak 46. C) A kerítés 54. Összegzés 62. Irodalomjegyzék 63. 1 Bevezetés A hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) a XIV Fejezetének II Címe alatt szabályozza a nemi erkölcs

elleni bűncselekményeket. E bűncselekményeknek a „társadalomra kiemelt veszélyességét” 1 tükrözi az, hogy a jogalkotó ennyire előre sorolta őket a Btk. különös részének felépítése során. 2 Az e cím alatt található rendelkezések elsősorban a szexuális ösztön – többnyire erőszakos vagy rendellenes – kiélésének bizonyos formái, valamint a mások nemi ösztöneihez szorosan kapcsolódó 3 – nem szexuális indíttatású, hanem anyagi haszonszerzési célzattal történő – visszaélésekkel szemben lépnek fel. 4 A védett jogtárgy alapján a hatályos Btk-ban található nemi erkölcs elleni bűncselekmények három csoportba sorolhatók: 1. a szexuális élet szabadságát sértő bűncselekmények: – az erőszakos közösülés (197. §), – a szemérem elleni erőszak (198. §), – a kerítés egyik minősített esete (207. § (3) bek b) pont); 2. az ifjúság egészséges nemi fejlődését sértő vagy veszélyeztető

bűncselekmények: – a megrontás (201-202. §), – a kerítés egyik minősített esete (207. § (3) bek a) pont), – a vérfertőzés (203. §); 3. a nemi kapcsolatok társadalmi rendje elleni bűncselekmények: – a vérfertőzés (203. §), – az üzletszerű kéjelgés elősegítése (205. §), – a kitartottság (206. §), – a kerítés (207. §), – a szeméremsértés (208. §) 5 E bűncselekmények közül különösen az – e szakdolgozat tárgyát képező – erőszakos bűncselekmények vonatkozásában találkozik a társadalmi megítélés a jogalkotói minősítéssel. Kovács Gyula: Az erőszakos közösülés bizonyítási problémái az 1997. évi LXXIII törvény módosítását követően, In.: Belügyi Szemle, 2000 évi 4-5 szám, 43 p 2 Uo. 43 p 3 Uo. 42 p 4 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona kiadó, Bp., 1999 267. p 5 Uo. 267 p 1 2 A szexuális erőszak a lakosság körében a legmélyebb

érzéseket, félelmeket képes felébreszteni, és örvénylő indulatokat kavarhat. E bűncselekményi kör megítélése súlyosság tekintetében az élet elleni erőszakos bűncselekményekével vetekszik. 6 Az erőszakos nemi bűncselekmények elsődlegesen védett jogi tárgya a nemi élet szabadsága. E jog az emberi méltóságból levezethető egyik alapjognak, a szexuális szabadságnak az egyik tartalmi összetevője. A nemi élet szabadsága értelmében az egyénnek joga van arra, hogy szabadon gyakoroljon nemi életet (pozitív oldal), mint ahogyan arra is, hogy mások ne kényszeríthessék rá erre, amíg nem akarja (negatív oldal). Az állam legradikálisabb eszköze, a büntetőjog az erőszakos nemi bűncselekményekkel szembeni szigorú fellépésével azon egyén szexuális szabadságát fogja vissza, aki egy másik egyén szexuális szabadságának lényeges elemét, e körben hozott szabad döntési jogát korlátozza. A jog tehát e bűncselekmények

üldözésével vonja védelme alá azt, akit akarata ellenére kényszerítenek valamilyen nemi kapcsolatra. 7 Ezen felül is fokozott védelemben részesíti a kiskorú, főként (az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak vonatkozásában) a tizenkettedik életévüket be nem töltött gyermekeket azon oknál fogva, hogy az őket érő, adott esetben „egész további életüket determináló káros szexuális hatások” 8 rendkívüli károkat okozhatnak testi, lelki, erkölcsi és értelmi vonatkozásban egyaránt, a nemi ösztön felébresztése és kielégítése hátrányos lehet e gyermekek további fejlődése szempontjából. 9 Dr. Virág György: A szexuális erőszak áldozatai a társadalomban és a büntetőeljárásban, In: Belügyi Szemle, 1998. évi 3 szám, 39 p 7 Kovács Virág: A szexuális szabadság jogi megközelítésének problémái, In.: Jogtudományi Közlöny, 2003 július-augusztus, 32-34. p 8 Dr. Hámori Antal: Az ifjúság

egészséges erkölcsi fejlődésének mint társadalmi értéknek a jogi védelme (jogszociológiai aspektusok), In.: Magyar Jog, 2003 évi 8 szám, 475 p 9 Uo. 475 p 6 3 I. A jogi szabályozás főbb állomásai hazánkban A) Az államalapítástól a Csemegi-kódexig 1.) István dekrétumaitól az 1843 évi törvényjavaslatig A nemi erkölcs elleni bűncselekmények közül a legsúlyosabbakat, az erőszakos bűncselekményeket hazánkban lényegében az államalapítástól kezdődően folyamatosan büntették. 10 Az Árpád-házi királyok idejében – egészen László királyig – a nemi erőszak nem volt sui generis bűncselekmény, mindössze a házasság kikényszerítésének eszközéül szolgált, 11 és elkövetése esetén leginkább jóvátétel-fizetési kötelezettséget állapítottak meg. 12 László király jelentősen szigorította a büntetést: a nemi erőszak elkövetőjét halállal sújtotta. A bűncselekmény passzív alanya hajadon és asszony

egyaránt lehetett, férjes nő csakúgy, mint özvegy. Ezt követően egészen II. Ulászló 1514 évi dekrétumáig nem született uralkodói rendelkezés a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekményekre vonatkozóan, ismeretes azonban Buda Jogkönyve és a szabad királyi városok 1412-1418 között írásba foglalt joga, amelyek – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – szintén halállal rendelték büntetni a nemi erőszakot. II. Ulászló dekrétumában nem csak az elkövetőt büntette, hanem hozzátartozóit is megfosztotta a tisztségvállalás jogától. 13 II. Lajos 1522 évi budai dekrétumában szintén halálbüntetést rótt azokra, akik asszonyokon és leányokon erőszakot követtek el, és bevezetett egy megelőző intézkedést, amely megtiltotta, hogy a papok és a nemesek akarata ellenére házaikban katonai csapatokat kelljen elszállásolniuk. A magyar büntetőjog rendszerezésének, írásba foglalásának gondolata már az 1667. évi

országgyűlésen felmerült, azonban az önálló büntetőjogi törvényjavaslat, a magyar Praxis Dr. Sinku Pál: A család és a gyermek büntetőjogi védelme, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, Bp, 2000 129. p 11 Merényi Kálmán: A szexuális erőszak, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1987 113 p 12 Dr. Sinku Pál: A család és a gyermek büntetőjogi védelme, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, 2000 130. p 13 Merényi Kálmán: A szexuális erőszak, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1987 115 p 10 4 Criminalis csak 1712-ben került tárgyalásra az országgyűlés elé. E joganyag kard általi halállal rendelte büntetni mindazokat, akik az „erőszakos gyalázás (stuprum violentum)”14 bűntettét követték el. Fontos vonása volt, hogy a magyar jog történetében itt esett szó első alkalommal a természet elleni fajtalanságról, a férfinak férfival, nőnek nővel történő nemi érintkezéséről, amelyért szintén kard általi halál

járt. A Constitutio Criminalis Theresiana legsúlyosabb nemi erkölcs elleni bűncselekménye az erőszakos nemi közösülés volt, elkövetőjét lefejezéssel sújtotta, a passzív alany azonban csak tisztességes nő lehetett. II. József büntető törvénykönyve, az 1787 január 13-i pátenssel életbe léptetett Sanctio Criminalis Josephina – hosszú évszázadok óta először – nem halállal, hanem szigorított börtönnel, valamint kényszermunkával (és a sértett számára kártérítési igény előterjesztésének biztosításával) szankcionálta az erőszakos nemi közösülés elkövetését, a bűnsegédet emellett meg is lehetett verni. Az 1795. évi törvénytervezet új vonása az volt, hogy a passzív alanyok körét kiterjesztette a nem tisztességes nőkre, sőt a férfiakra is, ezen kívül a bűncselekmény elkövethető volt részeg, őrült, gyengeelméjű vagy elmebeteg, öntudatlan, tévedésben lévő személyek sérelmére is. Fontos megemlíteni,

hogy – bizonyos kivételtől eltekintve – a sértett fél magánindítványához kötötte az erőszakos nemi közösülés üldözhetőségét. Az 1827. évi törvényjavaslat a sértetti kört szűkítette, ismét csak a tisztességes nőket részesítette védelemben. 15 2.) Az 1843 évi törvényjavaslat Az 1843. évi törvényjavaslat a magyar büntetőjog történetének igen jelentős fejezete lett, és „a büntetőjogászok osztatlan elismerésével” 16 találkozott. Nem emelkedhetett törvényi szintre, azonban mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból korszakalkotó volt, főként azért, mert az egységes szabályozás hiányát pótolta, valamint az úriszékek visszaéléseitől hemzsegő, dicséretesnek és igazságosnak egyáltalán nem mondható joggyakorlatot kívánta felszámolni. Merényi Kálmán. A szexuális erőszak, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp, 1987 118 p Uo. 116-120 p 16 Dr. Halász Zoltán: A szemérem elleni bűncselekmények,

Első könyv, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Társulat, 1909. 99 p 14 15 5 A szemérem elleni bűncselekményeket a XVIII-XXII. fejezet szabályozta, ezek közül az első „Az erőszakos nemi közösködésről” 17 szólt. A bűncselekményt az követte el, aki valamely nőt házasságon kívül fizikai erőszakkal vagy fenyegetéssel közösülésre kényszerített. Büntetni rendelte azt is, aki szándékosan olyan szert adott be a nőnek, amitől az védekezésre, ellenállásra képtelen állapotba került, és ezt kihasználva közösült vele. A passzív alany életkorára és erkölcsiségére tekintet nélkül csak olyan nő lehetett, aki az elkövetővel nem élt házasságban. A törvényjavaslat szabadságvesztéssel sújtotta az elkövetőt. Súlyosabban büntette, ha tizennegyedik életévét be nem töltött, vagy olyan személy sérelmére követte el, akivel gyermeki, szülői vagy testvéri kapcsolatban állt. Emellett kártérítést lehetett tőle

követelni, amelynek mértékét a következmények súlyossága és a tettes vagyoni helyzete alapján a büntető ügyben eljáró bíróság szabta meg, amely az ítéletben hivatalvesztést is kimondhatott. A törvényjavaslat a nemi közösülést akkor tekintette bevégzettnek, ha „a nemzőrészek már valósággal egyesittettek”, 18 és szabályozta, valamint büntetni rendelte a bűncselekmény kísérletét is (a bevégzettség esetén kiszabható legnagyobb büntetés feléig terjedően). Lehetővé tette halmazati büntetés kiszabását, amennyiben a passzív alany a nemi közösülés vagy annak kísérlete során a törvényjavaslatban szabályozott súlyos testi sértések körébe tartozó sérülést szenvedett, ha pedig a cselekmény egyenesen a halálát okozta, az elkövetőt mint „gyilkost” 19 kellett felelősségre vonni. A javaslat – a legsúlyosabb, például a nő halálát okozó esetek kivételével – a nemi közösülés büntethetőségét

magánindítványhoz kötötte. 20 B) A Csemegi-kódextől az 1978. évi IV törvényig 1.) A Csemegi-kódex A Csemegi Károly igazságügyi államtitkár nevéhez fűződő 1878. évi V tc a bűntettekről és a vétségekről, valamint az 1879. évi XL tc a kihágásokról együttesen Dr. Halász Zoltán: A szemérem elleni bűncselekmények, Első könyv, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Társulat, 1909. 102 p 18 Uo. 103 p 19 Uo. 103 p 20 Uo. 99-103 p 17 6 alkották a klasszikus büntetőjogi iskola számos liberális vonást hordozó, nagy hatású munkáját, az első magyar Büntető Törvénykönyvet, amely a büntetések humanizálásával beleillett a XIX. század második felében megjelenő, korszerű európai törvénykönyvek sorába. 21 A kódex – a hatályos büntető törvénykönyvtől eltérően – önálló fejezetben, a XIV-ben tárgyalta a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket „A szemérem elleni vétségek és büntettek” 22 címmel. a) A fejezet az

erőszakos nemi közösülés bűntettét szabályozó 232. §-szal kezdődött, amely a következőképpen hangzott: „Erőszakos nemi közösülés büntettét követi el, és tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő: 1. a ki valamely nőszemélyt erőszakkal, vagy fenyegetéssel arra kényszerit: hogy vele házasságon kívül nemileg közösüljön; 2. a ki valamely nőszemélynek öntudatlan, vagy akarata nyilvánitására, vagy védelmére tehetetlen állapotát arra használja fel, hogy vele házasságon kívül nemileg közösüljön; akár ő idézte elő azon állapotát, akár nem.” 23 Ennek értelmében a bűncselekmény passzív alanya továbbra is csak nő lehetett, bármilyen személyes tulajdonságától függetlenül. További – a korábbi szabályozásban is meglévő – kritérium volt, hogy az elkövetőnek a sértett nem lehetett a házastársa; a bűncselekmény még akkor sem valósulhatott meg, ha a felek nem éltek házassági életközösségben.

24 (Merényi Kálmán ezzel szemben 1987-es könyvében azt írta, hogy a bűncselekmény ágytól és asztaltól való elválás esetén megvalósulhatott.) 25 Az erőszakkal és a fenyegetéssel történő elkövetésen kívül büntette a nő öntudatlan, akaratnyilvánításra vagy védekezésre képtelen állapotának közösülésre történő felhasználását is, függetlenül attól, hogy az említett állapotot az elkövető idézte-e elő vagy sem. A fenyegetésnek az e fejezet alkalmazásában használatos fogalmát külön, a 234. §-ban szabályozta a jogalkotó. Ennek értelmében a fenyegetésnek alkalmasnak kellett lennie arra, hogy „a fenyegetettben saját, vagy jelenlévő hozzátartozójának életét, vagy testi épségét veszélyeztető súlyos sértés közvetlen bekövetkezése iránt, alapos félelmet gerjesszen”. 26 21 Jogi lexikon, KJK Kerszöv, Bp., 1999 123-124 p 1878. évi V tc, XIV fejezet, wwwcomplexhu 23 1878. évi V tc 232 §, uo 24 Dr. Gál

István László: Szempontok a nemi erkölcs elleni bűncselekmények új szabályozásához, In: Büntetőjogi Kodifikáció, 2002. évi 4 szám, 30 p 25 Merényi Kálmán: A szexuális erőszak, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1987 124 p 26 1878. évi V tc 234 §, wwwcomplexhu 22 7 Bár a törvény nem rendelkezett róla, a kódexen alapuló ítélkezési gyakorlat ezen felül megdönthetetlen vélelemként kezelte a tizenkettedik életévüket be nem töltött személyek akaratnyilvánításra való képtelenségét, így az ő sérelmükre történő cselekmény minden esetben – akár beleegyezésük esetén is – erőszakos közösülést valósított meg. 27 b) A 233. § a szemérem elleni erőszak bűntettét szabályozta, amely mindössze annyiban különbözött az előbb részletezett erőszakos nemi közösüléstől, hogy az elkövető nem közösülést, hanem fajtalanságot követett el a passzív alany ellen – és szándéka is pusztán erre terjedt

ki. Emellett a jogalkotó kikötötte, hogy csak akkor állapítható meg szemérem elleni erőszak, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. a)-b) A törvény az erőszakos nemi közösülésre hosszabb időtartamú, fegyházban, a szemérem elleni erőszakra rövidebb ideig tartó, börtönben letöltendő szabadságvesztést írt elő, emellett hivatalvesztés kiszabását is lehetővé tette. A minősítő körülmények a két bűncselekményre vonatkozóan teljesen egységesen a következők voltak: 1. az egyenes ági rokon vagy testvér, továbbá 2. az elkövető „gyámságára, gondnokságára, tanítására, nevelésére, felügyeletére, gyógykezelésére vagy gondviselésére” 28 bízott személy ellen elkövetett bűncselekményt súlyosabban rendelte büntetni. Ezen kívül a sértett halálát okozó erőszakos nemi közösülést és szemérem elleni erőszakot – különbségtétel nélkül – életfogytig tartó fegyházbüntetéssel fenyegette.

Az üldözhetőséget fő szabály szerint a sértett magánindítványától tette függővé, kivéve akkor, ha 1. egyidejűleg más, ezekkel összefüggő, hivatalból üldözendő bűncselekmény elkövetése merült fel, 2. valamely minősített eset forgott fenn, 3. az elkövető a sértett halálát okozta A magánindítványt előterjesztés után nem lehetett visszavonni. Az elkövető abban az esetben nem volt büntethető, ha az ítélet kihirdetése előtt a sértettel házasságot kötött. c) A Csemegi-kódex a 242. § alatt szabályozta a természet elleni fajtalanság bűntettét is, amely férfiak között erőszakkal vagy fenyegetéssel valósult meg, és börtönben letöltendő Hollán Miklós: A tizenkét év alatti gyermekek nemi fejlődésének büntetőjogi védelme. Egy törvénymódosítás margójára, In.: Collega, 1998 évi 3 szám, 18 p 28 1878. évi V tc 235 § (2) bek, wwwcomplexhu 27 8 szabadságvesztés, amennyiben pedig a sértett halálát

okozta, életfogytig tartó fegyházbüntetés járt érte. A 244 § kimondta, hogy e bűncselekmény hivatalból üldözendő d) A kódex rendelkezett a „fogalmilag kerítésnek minősülő cselekményeket” 29 egyesítő csábítás bűntettéről is, amelynek törvényi tényállása azonban nem tartalmazott külön rendelkezést az erőszakkal, vagy fenyegetéssel történő elkövetésről. A csábítást a szülő követhette el természetes vagy törvényes gyermeke ellen, ha leányát mással közösülésre, vagy akár leány-, akár fiúgyermekét „mással nemi, vagy természetelleni fajtalanság elkövetésére” 30 csábította. A bűncselekménynek elkövetője volt az is, aki a tanítására, felügyeletére, nevelésére vagy gondnokságára bízott személlyel tette ugyanezt. Az elkövető büntetése fegyházban letöltendő szabadságvesztés volt. 31 2.) Az 1908 évi XXXVI tc Az 1908. évi XXXVI tc volt a kódex első átfogó módosítása, az első büntető

novella (I. Bn) A szemérem elleni bűncselekmények közül az előbb említett csábítás bűntettének meghatározásán változtatott: a továbbiakban kerítésnek nevezendő bűncselekmény törvényi tényállását jelentősen – mai meghatározását megalapozva – kibővítette, a lehetséges elkövetők körét kiszélesítette, és a felelősségre vonást szigorította. 32 A kerítés alapeseteit a jogalkotó az I. Bn 43-44 §-ai alatt szabályozta Ezek szerint kerítést az követett el, aki 1. valamely, a 20 életévét be nem töltött „tisztességes nőt házasságon kivüli nemi közösülés vagy fajtalanság céljára önérdekből más részére szándékosan” 33 megszerzett vagy erre törekedett. Ekkor a kerítés vétségi alakzata valósult meg 2. valamely tisztességes nőt annak életkorától függetlenül szándékosan rábírt, hogy az előbbiekben említett célból bordélyházban, vagy más, ahhoz hasonló intézményben folytasson tevékenységet.

34 Amennyiben a sértett nem töltötte be a 20 életévét, az elkövető kerítés bűntettét, 20. életévét betöltött passzív alany esetében kerítés vétségét valósította meg 3. „valamely nőt bordélyházban vagy hasonló üzletben akarata ellenére bármely okból” 35 visszatartott. Ekkor kerítés bűntette valósult meg Merényi Kálmán: A szexuális erőszak, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1987 126 p 1878. évi V tc 247 §, wwwcomplexhu 31 1878. évi V tc XIV fejezet, uo 32 Merényi Kálmán: A szexuális erőszak, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1987 127 p 33 1908. évi XXXVI tc 43 §, wwwcomplexhu 34 Merényi Kálmán: A szexuális erőszak, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1987 128 p 35 1908. évi XXXVI tc 44 §, wwwcomplexhu 29 30 9 Az I. Bn négy minősített esetet szabályozott, amelyek közül az erőszakos nemi deliktumok szempontjából az az eset fontos, amelynek értelmében a sértett korára és

erkölcsiségére tekintet nélkül kerítés bűntettéért kellett felelősségre vonni azt, aki a kerítést erőszakkal, fenyegetéssel vagy csalárdsággal valósította meg. A büntetés a cselekmény minősítésétől függően fogházban, börtönben vagy fegyházban letöltendő, változó időtartamú szabadságvesztés volt. 36 3.) Az 1961 évi V törvény A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V törvény, az új, átfogó büntető kódex a szocialista társadalom védelmét szolgálta. 37 A törvénykönyv XV. fejezete tartalmazta a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűntetteket, és a fejezeten belül külön, a II. cím alatt nyertek szabályozást a korábban szemérem elleni bűncselekmények elnevezéssel illetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények. a) A fejezet első bűncselekménye itt is az erőszakos nemi közösülés volt. Az alapeset törvényi tényállása a következőképpen szólt: „Aki nőt

házassági életközösségen kívül erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, úgyszintén, aki a nőnek védelemre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 38 A bűncselekményt továbbra is csak nő ellen lehetett elkövetni, azonban a jogalkotó a korábbi házasságon kívüliség kritériumát házassági életközösségen kívüliségre módosította. Az első fordulat szintén az erőszakkal és a fenyegetéssel történő elkövetést büntette. A fenyegetés fogalma nem változott tartalmilag, a Csemegi-kódextől eltérően azonban nem külön szakasz határozta meg, hanem beépült a törvényi tényállásba. A második fordulatból kikerült a nő öntudatlan állapotának közösülésre való felhasználása, valamint az a kitétel is, hogy a bűncselekmény elkövetése

szempontjából lényegtelen, hogy az akaratnyilvánításra vagy védekezésre képtelen állapotot az elkövető idézte-e elő vagy sem. A jogalkotó az erőszakos nemi közösülés és a szemérem elleni erőszak minősített eseteit külön határozta meg. Az erőszakos nemi közösülés esetében két minősítő körülményt rendelt öttől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni: 36 1908. évi XXXVI tc, wwwcomplexhu Nagy- Tokaji: A magyar büntetőjog általános része, Korona Kiadó, Bp., 1998 42 p 38 1961. évi V törvény 276 § (1) bek, wwwcomplexhu 37 10 1. ha a passzív alany – a bűncselekmény elkövetésekor – az elkövető felügyelete, gondozása, nevelése vagy gyógykezelése alatt állt, 2. ha ugyanazzal a sértettel azonos alkalommal kettő vagy több személy egymás cselekményéről tudva közösült. Az első minősített esetet a Csemegi-kódex is szabályozta, azonban nem mondta ki külön, hogy a sértettnek az elkövetés

idején kellett az elkövetővel a minősítést megalapozó valamely kapcsolatban állnia. Ugyanakkor az ugyanazon sértett sérelmére azonos alkalommal, több elkövető által szándékegységben történő elkövetést a jogalkotó itt minősítette első ízben súlyosabban minősülő cselekménynek. Amennyiben az elkövető és a passzív alany az elsőfokú ítélet meghozatala előtt házasságot kötött, a jogalkotó korlátlan enyhítésre adott lehetőséget, azt azonban a korábbi szabályozástól eltérően nem mondta ki, hogy az erőszakos nemi közösülés „nem büntettetik”. 39 (A 2 minősített eset megvalósulása, a többek általi elkövetés esetén erre az enyhítésre – értelemszerűen, és a törvényben is rögzítve – nem nyílt lehetőség.) b) A 277. §-ban szabályozott szemérem elleni erőszakot az erőszakos közösüléstől továbbra is mindössze annyi különböztette meg, hogy az elkövető a sértettet – közösülés helyett –

fajtalanságra vagy annak eltűrésére kényszerítette, illetőleg annak védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használta fel, és szándéka is erre irányult. A törvény az elkövetőt hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegette. A szemérem elleni erőszak szubszidiaritása megszűnt. A törvény egyetlen minősített esetet szabályozott: hosszabb ideig, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegette azt, aki olyan sértett sérelmére követte el a bűncselekményt, aki a bűntett elkövetésekor a „nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt állt”. 40 E bűncselekmény esetében is volt lehetőség korlátlan enyhítésre, amennyiben a passzív alany és az elkövető az ítélet meghozatala előtt házasságot kötött. a)-b) A XV. fejezet végén található vegyes rendelkezések a magánindítványra vonatkozóan kimondták, hogy büntetőeljárás lefolytatásának mind

az erőszakos nemi közösülés alapesetének, mind pedig a szemérem elleni erőszak alapesetének fennforgása esetén is csak magánindítványra van helye, kivéve akkor, ha velük kapcsolatban más, 39 40 1878. évi V tc 240 §, wwwcomplexhu 1961. évi V törvény 277 § (2) bek, uo 11 hivatalból üldözendő bűncselekményt is elkövettek. A sértett kiskorúsága esetén a magánindítványt a gyámhatóság is előterjeszthette. A fejezet végén található értelmező rendelkezés alapján a tizenkettedik életévüket meg nem haladó személyeket e bűncselekmények szempontjából védekezésre képtelennek kellett tekinteni. c) A törvény a természet elleni fajtalanság törvényi tényállásában az azonos nemű személyek (nők és férfiak egyaránt!) egymás közötti, az erőszakos közösülésnél vázolt módok (erőszak, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés, akaratnyilvánításra vagy védelemre képtelen állapot

felhasználásával) valamelyikével megvalósított fajtalanságot rendelte büntetni. Minősítő körülmény volt az, ha az elkövető gondozása, felügyelete, nevelése vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követte el a természet elleni fajtalanságot. Mindkét esetet a szemérem elleni erőszak alap- és minősített eseténél meghatározott időtartamú szabadságvesztéssel fenyegette a törvény. Úgyszintén szabadságvesztéssel fenyegette az említett módozatok fennállásának hiányában is azt, aki 1. a huszadik életévét betöltötte, és a tizennegyedik életévét már betöltött, de a huszadik életévét még el nem ért személlyel, vagy 2.„másokat megbotránkoztató módon” 41 valósította meg a természet elleni fajtalanságot A cselekmény hivatalból üldözendő volt, az erőszakos nemi közösülés és a szemérem elleni erőszak alapeseteivel szemben a jogalkotó a büntetőeljárás lefolytatását nem kötötte

magánindítványhoz. A törvény kimondta, hogy a tizenkettedik életévüket be nem töltött személyek a természet elleni fajtalanság szempontjából is védekezésre képtelennek tekintendők. d) Az 1961. évi V törvény szabályozta a kerítés bűncselekményét is, amelyet az I Bn rendelkezéseihez képest némileg megváltoztatott. A kerítés alapesete ezentúl így szólt: „Aki valakit házasságon kívül közösülésre, természet elleni vagy egyéb fajtalanságra más részére haszonszerzés céljából megszerez, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 42 41 42 1961. évi V törvény 279 § b) pont, wwwcomplexhu 1961. évi V törvény 287 § (1) bek, uo 12 A csalárdsággal, erőszakkal vagy az élet, testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel történő elkövetés továbbra is minősített eset maradt, amelynek büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés volt. 43 C) Az 1978. évi IV törvény

elfogadásától napjainkig 1.) Az 1978 évi IV törvény A társadalmi-gazdasági fejlődés, valamint a tudomány eredményeinek nyomán 44 a magyar büntetőjog korszerűsítése céljából új törvénykönyv megalkotása vált szükségessé, amelynek előkészítő munkálatai 1974 őszén indultak meg, és amely az 1978. évi IV törvényben (a ma is hatályos Btk-ban) nyerte el végleges formáját. 45 A törvény a XIV. fejezetben, a házasság, a család és ifjúság elleni bűncselekményekkel együtt, azonban az 1961. évi V törvény megoldásához hasonlóan külön, a II cím alatt, az előző kódexben megállapított sorrendben szabályozta, és szabályozza ma is a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket. A cím az erőszakos közösüléssel kezdődött, amelyet a szemérem elleni erőszak, a természet elleni fajtalanság és a természet elleni erőszakos fajtalanság követett, majd a fejezet végén, a szeméremsértés előtt rendelkezett a törvény a

kerítés bűncselekményéről. a) Az addigi erőszakos nemi közösülés erőszakos közösülés néven nyert szabályozást. Minősített esetei büntetési tételének felső határát az addigi tizenkét évről tíz évre szállította le a jogalkotó. b) A szemérem elleni erőszak alapesetére előírt büntetési tétel alsó határát a korábbi hat hónapról egy évre emelte. a)-b) Az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak alapeseteinek törvényi tényállása egyebekben az 1961. évi V törvénynél vázoltakhoz képest mindössze annyiban változott, hogy a jogalkotó a védelemre képtelenség kifejezést a védekezésre képtelenségre változtatta. Mindkét bűncselekmény esetében az 1961-es kódexben szabályozott minősített eseteket rendelte büntetni azzal a módosítással, hogy az elkövető gondozása, nevelése, felügyelete 43 1878. évi V tc, 1908 évi XXXVI tc, 1961 évi V törvény, wwwcomplexhu Jogi lexikon, KJK Kerszöv, Bp., 1999

99 p 45 Nagy- Tokaji: A magyar büntetőjog általános része, Korona Kiadó, 1998. 43 p 44 13 vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére történő elkövetés esetén a „bűntett elkövetésének időpontjában” 46 fennálló kapcsolat kritériumát nem hagyta a törvény szövegében. A büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét szintén az addigi módon szabályozta. A korábbiakkal megegyezően mindkét bűncselekmény alapesete csak magánindítványra volt büntethető, kivéve akkor, ha velük összefüggésben más, hivatalból üldözendő bűncselekményt is elkövettek. A 12. életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kellett tekinteni c) Jelentős változás volt viszont, hogy az addig egységes természet elleni fajtalanság bűncselekményét az 1978. évi IV törvény két bűncselekményre bontotta: az erőszak vagy fenyegetés nélkül megvalósuló természet elleni fajtalanság, valamint az erőszakkal vagy az

élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel elkövetett természet elleni erőszakos fajtalanság bűntettére. Bár a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények szempontjából csak ez utóbbinak van jelentősége, az előbbi rövid leírását is szükségesnek tartom. 1. A természet elleni fajtalanság „az ifjúság egészséges szexuális fejlődésétveszélyeztető” bűncselekmények közé tartozott. 47 Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy követte el, aki az ezen életkort el nem érő, azonos nemű személlyel fajtalankodott. A bűncselekmény nők és férfiak homoszexuális fajtalankodása esetén egyaránt megvalósulhatott. 48 Ehhez azonban szükséges volt a sértett beleegyezése, és az elkövetőnek tudnia kellett arról, hogy a passzív alany nem töltötte be a tizennyolcadik életévét. 49 A 12. életévét be nem töltött személyt a fejezet végén található értelmező rendelkezés értelmében védekezésre

képtelennek kellett tekinteni, így az ő sérelmére természet elleni erőszakos fajtalanság bűntette valósult meg. 2. A természet elleni erőszakos fajtalanság jogi tárgya a nemi élet szabadsága volt 50 Elkövetője azonos nemű személyt kényszerített „erőszakkal avagy az élet vagy testi 46 1961. évi V törvény 276 § (2) b) pont és 277 § (2) bek, wwwcomplexhu Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 267. p 48 1978. évi IV törvény, 197-199 §§, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 49 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 282. p 50 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 225 p 47 14 épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra vagy ennek eltűrésére”, 51 vagy azonos nemű személy akaratnyilvánításra, vagy védekezésre képtelen

állapotát használta fel fajtalanságra. Az elkövetőt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegette a törvény Az erőszakos közösülés első és a szemérem elleni erőszak egyetlen minősített esetét e bűncselekmény megvalósulása esetén is súlyosabban rendelte büntetni a jogalkotó: a szabadságvesztés két évtől nyolc évig terjedt, amennyiben a passzív alany „az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt” 52 állt. Akárcsak a természet elleni fajtalanságnál, e bűncselekmény büntethetősége sem volt a sértett magánindítványához kötött, a jogalkotó hivatalból üldözendőnek minősítette azt. d) A kerítés törvényi tényállása nem változott jelentősen: a jogalkotó az alapesetet az 1961. évi V törvényben foglaltakhoz képest azzal az eltéréssel szabályozta, hogy a házasságon kívüliség kritériumát kiemelte a tényállásból. A kerítés alapesete így szólt: „Aki

haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 53 A megtévesztéssel, erőszakkal, vagy az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel történő elkövetés továbbra is a kerítés minősített esete maradt, a tényállás mindössze annyiban változott, hogy a csalárdság kifejezést a megtévesztés váltotta fel. 54 2.) Az 1993 évi XVII törvény E törvény az 1978. évi IV törvény hatályba lépése óta az első olyan módosítás volt, amely a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekményeket, konkrétan a szemérem elleni erőszak és a természet elleni erőszakos fajtalanság bűncselekményét érintette. 1. A szemérem elleni erőszak alapesetének büntetési tételét a jogalkotó a korábbi egytől öt évig terjedő szabadságvesztésről kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre változtatta. Ezzel e bűncselekményt

ugyanolyan büntetéssel kívánta szankcionálni, mint az erőszakos közösülés alapesetét. A korábbi egy minősített eset helyett kettőt szabályozott: az elkövető felügyelete, gondozása, nevelése vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére elkövetett cselekmény mellett súlyosabban rendelte büntetni azt az esetet is, ha „a sértettel azonos alkalommal, 51 1978. évi IV törvény 200 § (1) bek, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 1978. évi IV törvény 200 § (2) bek, uo 53 1978. évi IV törvény 207 § (1) bek, uo 54 1978. évi IV törvény, XIV fejezet, II cím, uo 52 15 egymás cselekményéről tudva, többen fajtalankodnak”. 55 A büntetési tételt itt is felemelte a korábbi kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésről – az erőszakos közösülés minősített eseteinél előírtakkal egyezően – öt évtől tíz évig terjedőre. A büntetés korlátlan enyhítésére – az erőszakos közösüléshez

hasonlóan – csak az alapeset és az első minősített eset fennforgása esetén volt lehetőség. 2. A természet elleni erőszakos fajtalanság esetében a jogalkotó egy az egyben az előbb leírt változtatásokat hajtotta végre. (Természetesen a büntetés korlátlan enyhítésére vonatkozó rendelkezés mellőzésével.) E változtatásokat – konkrétan a büntetési tételek felemelését és újabb minősített eset bevezetését – a jogalkotó azzal indokolta, hogy e két bűncselekmény is elkövethető olyan módon, hogy „az emberi mivoltában mélyen megalázott sértettnek nagymérvű testi vagy lelki gyötrelmet kell elszenvednie” 56, ezért az addigi szabályozás szerinti különbségtétel nem tartható. 57 Ezen felül kibővítette a fejezet végén található értelmező rendelkezéseket a fajtalanság fogalmával, amely az erőszakos közösülést kivéve felölelt minden olyan „súlyosan szeméremsértő” 58 cselekményt, amely „a nemi vágy

felkeltésére vagy kielégítésére szolgál”. 59 3.) Az 1997 évi LXXIII törvény Az Országgyűlés 1997. július 8-án fogadta el a büntető törvénykönyv módosításáról szóló, a változtatások mennyisége alapján a Btk. novellájának tekinthető 1997 évi LXXIII törvényt, amely 1997. IX 15-én lépett hatályba Az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak bűncselekményének hatályos jogi szabályozása e törvény módosításain alapul. A módosítás szinte „teljesen átszabta” 60 a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények (konkrétan az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak és a természet elleni erőszakos fajtalanság) törvényi tényállásait. Az addig töretlen büntetőjogi szabályozás első ízben tette lehetővé az erőszakos közösülés, valamint a szemérem elleni erőszak házassági életközösségen belül történő 55 1978. évi IV törvény 198 § (2) bek b) pont, Complex CD

Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 Az 1993. évi XVII törvény indokolása a 45-46 §-hoz, uo 57 Uo. 58 1978. évi IV törvény, 210/A § (2) bek, uo 59 Uo. 60 Hollán Miklós: A tizenkét év alatti gyermekek nemi fejlődésének büntetőjogi védelme. Egy törvénymódosítás margójára, In.: Collega, 1998 évi 3 szám, 17 p 56 16 elkövetését. 61 A törvény indokolása a következőkkel magyarázta e változtatást: „A házastársak a házasságkötéssel nem mondanak le teljesen szexuális önrendelkezési jogukról, a házasságkötés ténye nem jogosítja fel egyik felet sem arra, hogy a szexuális érintkezést a másik fél akarata ellenére, a házastársnak lelki és sokszor fizikai gyötrelmet előidéző módon gyakorolja.” 62 Az indokolás szerint a cselekmények magánindítványra való üldözhetősége biztosítja azt, hogy a hatóság valóban csak akkor avatkozzon be, ha a felek valamelyike ezt kifejezetten igényli. 63 Emellett – szintén ez

alkalommal elsőként – nem csak nők, hanem férfiak is passzív alanyaivá válhattak e bűncselekményeknek. A minősített esetek körét a jogalkotó egyformán bővítette az erőszakos közösülésnél, a szemérem elleni erőszaknál és a természet elleni erőszakos fajtalanságnál is: a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére történő elkövetés a törvényben valamennyi említett cselekménynél az első minősítő körülmény lett, amelyet a korábbiakban vázolt két minősített eset követett. Ezen esetek valamelyikének elkövetése esetén a jogalkotó továbbra is öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegette az elkövetőt. Bevezetett a törvényhozó ugyanakkor egységesen egy további, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő esetet is, amely két esetben valósult meg: 1. ha a tettes a felügyelete, gondozása, nevelése vagy gyógykezelése alatt álló, tizenkettedik életévét be

nem töltött sértett sérelmére követte el e bűncselekmények valamelyikét, vagy ha 2. a tizenkettedik életévét el nem érő sértettel azonos alkalommal, szándékegységben többen is közösültek, illetőleg fajtalankodtak. A büntetés korlátlan enyhítésére a jogalkotó a továbbiakban nem adott lehetőséget. 64 Az 1997. évi LXXIII törvény nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekményeket érintő változtatásait számos kritika érte, amelyek többek között az erőszakos közösülés házassági életközösségen belüli elkövetésének büntetendővé tételét, az erőszakos közösülés esetében a passzív alanyok körének férfiakra való kiterjesztését, valamint a tizenkét éven aluliak sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények minősített esetként való büntethetőségét is támadták. (E kritikákról a II fejezet megfelelő részeinél szólok bővebben) Dr. Gál István László: Szempontok a nemi erkölcs elleni

bűncselekmények új szabályozásához, In: Büntetőjogi Kodifikáció, 2002. évi 4 szám, 30 p 62 Az 1997. évi LXXIII tv indokolása, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 63 Az 1997. évi LXXIII törvény indokolása, uo 64 1978. évi IV törvény, uo 61 17 4.) A 37/2002 (IX 4) számú AB határozat Az Alkotmánybíróság több olyan határozatot hozott az elmúlt évtizedben, amelyek a nemi irányultsággal kapcsolatos kérdéseket rendeztek. Ezek közül az erőszakos nemi deliktumok szempontjából a 37/2002. (IX 4) számú AB határozat hozott jelentős változásokat a természet elleni erőszakos fajtalanság szabályozása terén. E döntésében az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll keretében alkotmányellenesség miatt megsemmisítette a Btk. természet elleni fajtalanságot szabályozó 199. §-át, valamint a természet elleni erőszakos fajtalanságot szabályozó 200 §-át Az előbbi megsemmisítésének indokaira itt nem térek

ki, mivel a természet elleni fajtalanság nem volt erőszakos bűncselekmény. 1. A Btk 200 § megsemmisítését az Alkotmánybíróság egyrészt azzal indokolta, hogy a teljesen azonosan szabályozott és büntetendő szemérem elleni erőszaktól való megkülönböztetésének és önálló bűncselekményként való szabályozásának pusztán a szexuális irányultság alapján nincsen ésszerű indoka, hiszen a jogalkotó e cselekményeket – a szabályozásból kikövetkeztethetően – a társadalomra azonos fokban tekinti veszélyesnek. Az Alkotmánybíróság indokolása szerint az 1978. évi IV törvény elfogadásától egészen az 1997. évi LXXIII törvény hatályba lépéséig a szemérem elleni erőszak elkövetésének tényállási eleme volt a házassági életközösségen kívüliség, amiből az következett, hogy a bűncselekmény tettese és sértettje csak ellenkező nemű személy lehetett. Mivel az azonos nemű személyek közötti erőszakos

fajtalanság esetében fogalmilag kizárt a házasságon belüli elkövetés, „a magatartás megbüntetéséhez külön bűncselekményre volt szükség”. 65 Az 1997 szeptember 15-én hatályba lépett módosítás azonban a szemérem elleni erőszak törvényi tényállásából kihagyta az előbb említett kritériumot, így a két cselekmény külön bűncselekményként való szabályozása csupán „az elkövető szexuális irányultságán” 66 alapult, amelynek alapján az Alkotmánybíróság nem látta ésszerűnek és igazolhatónak a megkülönböztetést. 2. Másrészt az Alkotmánybíróság az Alkotmánynak a diszkrimináció tilalmáról rendelkező 70/A. §-ába ütközőnek találta a szemérem elleni erőszak és a természet elleni erőszakos fajtalanság alapesetei közötti azon különbségtételt, hogy míg az előbbi esetben csak a sértett magánindítványára, addig az azonos neműek között megvalósuló erőszakos fajtalanság esetén a sértett

akaratától függetlenül volt büntethető az elkövető. Az 65 66 37/2002. (IX 4) számú AB határozat, III 21Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 Uo. 18 Alkotmánybíróság úgy találta, a két bűncselekmény sértettjeinek emberi méltósága, szexuális szabadsága mindkét – a társadalomra azonos fokban veszélyesnek ítélt – esetben egyformán sérül, és semmi nem indokolja azt, hogy a természet elleni erőszakos fajtalanság passzív alanyainak kíméletét feladja a Btk., és ezzel diszkriminálja e bűncselekmény sértettjeit Ugyanakkor az elkövetői oldalon sem indokolható „a heteroszexuális és a homoszexuális erőszak elkövetői közötti olyan különbségtétel, amely az előbbiek esetében eltűrhetőnek véli, hogy a sértetti akaratot, mint kockázatcsökkentési tényezőt figyelembe vegyék, míg az utóbbiak esetében ezt elfogadhatatlannak tekinti”. 67 Az előbbiekben vázoltakra tekintettel az Alkotmánybíróság

megsemmisítette a Btk. 200 §-át, hozzátéve, hogy nem magát a bűncselekmény meghatározását, hanem a Btk 198. §-ától való különtartását ítélte alkotmányellenesnek, így a megsemmisítés nem érinti e cselekményeknek a 198. § alapján való büntetendőségét 68 67 68 37/2002. (IX 4) számú AB határozat, III 22, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 37/2002. (IX 4) számú AB határozat, III, uo 19 II. A hatályos szabályozás A) Az erőszakos közösülés 197.§ (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be, b) a

sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen közösülnek. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett erőszakos közösülés a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül. 69 69 1978. évi IV tv 197 §, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 20 1.) A bűncselekmény jogi tárgya a nemi szabadság, továbbá amennyiben gyermek vagy fiatalkorú sérelmére követik el, az ifjúság egészséges nemi fejlődése 70 illetve másodlagosan a passzív alany egészsége, testi épsége. 71 2.1) Az erőszakos közösülés passzív alanya nő és férfi egyaránt lehet, a jogalkotó nem tesz különbséget „nemi hovatartozás szempontjából”. 72 Fontos azonban az, hogy csak a (közvetlen és önálló) tettestől eltérő nemű

személy lehet sértett, a közösülés ugyanis fogalmilag kizárt azonos nemű személyek között. A sértett egyéb személyes tulajdonságai, például erkölcsisége, életkora, nemi fejlettsége a bűncselekmény megvalósulását tekintve szintén közömbösek, így e bűncselekmény akár üzletszerű kéjelgést folytató személy és a közösülés büntetőjogi értelemben vett fogalma alapján olyan gyermek sérelmére is elkövethető, aki fejletlensége miatt élettani értelemben vett közösülésre nem képes. A passzív alannyal szembeni egyetlen megkötés, hogy csak élő személy lehet. Halotton végrehajtott cselekmény – a törvényben írt egyéb feltételek fennállása esetén – a Btk. 181 §-a alatt szabályozott kegyeletsértés megállapítását alapozhatja meg. 73 Jelentős kritikákat váltottak ki az 1997. évi LXXIII törvény passzív alanyok körét érintő rendelkezései, nevezetesen az, hogy az erőszakos közösülés házassági

életközösségen belül is büntethetővé vált, valamint az, hogy e bűncselekmény sértettjei onnantól kezdve férfiak is lehetnek. Kovács Gyula e két módosítás közül az elsőt igen hevesen támadja több okból is. Úgy véli, hogy – az ismertté váló, házasságon belüli erőszakos közösülések száma igen csekély, ezért nem volt indokolt a tényállás megváltoztatása, – a házasságok felbontása esetén könnyen komoly eszközt adhat a felek kezébe az ellenérdekű féllel szemben egy ilyen ügyben folyamatban lévő büntető eljárás, – a bűncselekmény házassági életközösségen belüli elkövetése csaknem bizonyíthatatlan, és – amennyiben a fél előterjesztette magánindítványát, nincsen módja a megbocsátásra, így családok eshetnek szét egyetlen meggondolatlan lépés miatt. 74 Fehér- Horváth- Lévay: Magyar büntetőjog különös rész, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001. 283 p Dr. Kovács Gyula: A Büntető

Törvénykönyv különös részének vázlata I, Bp, 2002 218 p 72 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 191 p 73 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 594/1 p 74 Kovács Gyula: Az erőszakos közösülés bizonyítási problémái az 1997. évi LXXIII törvény módosítását követően, In.: Belügyi Szemle, 2000 évi 4-5 szám, 39-41 p 70 71 21 Gál István László osztja Kovács Gyula véleményét abban a vonatkozásban, hogy a bűncselekményt nem lehet bizonyítani, és komoly fegyver lehet főként a feleség kezében a férjjel szemben. Emellett azonban hibásnak tartja azt is, hogy a törvény nem differenciál, ugyanolyan büntetési tétellel rendeli büntetni az erőszakos közösülésnek a házassági életközösségen belüli megvalósulását, mint azt, ha valaki idegen elkövetővel kénytelen

közösülni. Ez utóbbi problémára megoldást is javasol: véleménye szerint a házassági életközösségen belüliséget mint privilegizáló körülményt kellene értékelnie a törvényhozónak az erőszakos közösülés törvényi tényállásán belül. A passzív alanyi kör férfiakra való kiterjesztését azért kifogásolja, mert a bírói gyakorlatban kialakult büntetőjogi közösülésfogalom nem áll összhangban e kiterjesztéssel. A hatályos törvényszöveg alapján ugyanis akár egy abszolút impotens férfi sérelmére is megvalósulhat befejezett erőszakos közösülés, aki pedig egyébként semmiképpen nem lehet önálló és közvetlen tettese e bűncselekménynek. (Ezzel összefüggésben Gál István László felveti a büntetőjogi értelemben vett közösülés fogalmának fenntarthatóságát is.) 75 2.2) Az erőszakos közösülés alapesetének két fordulata van, amelyeket a törvény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel

rendel büntetni. 2.21) Az első fordulatnak a közösülésre kényszerítés az elkövetési magatartása, amely „két egymásba kapcsolódó, konjunktív magatartással valósul meg”: 76 a kényszerítéssel és a közösüléssel, amelyek eszköz- és célcselekményként viszonyulnak egymáshoz. 77 2.21a) A kényszerítés „összefoglaló kifejezés”, 78 olyan tevékenységet jelent, amely a passzív alany komoly ellenállásának leküzdésére, megbénítására irányul, és amelynek következtében a kényszerített képtelenné válik a tényleges akaratának megfelelő magatartás tanúsítására, nem meri, vagy nem tudja a bűncselekmény végrehajtását meggátolni. 79 A passzív alany ekkor vagy nem mutat a szó igazi értelmében vett magatartást (testmozgását ugyanis nem a saját akarata határozza meg), vagy olyan magatartást tanúsít, amelynek megvalósulását előidéző akarat-elhatározás közvetlenül a kényszerítés következtében alakult 75

Dr. Gál István László: Szempontok a nemi erkölcs elleni bűncselekmények új szabályozásához, In: Büntetőjogi Kodifikáció, 2002. évi 4 szám, 29-30 p 76 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 269. p 77 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC Lap- és Könyvkidó Kft., Bp, 2002 215 p 78 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 594/2 p 79 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 269. p 22 ki a sértettben. 80 Földvári József tankönyvében kifogásolja, hogy a jogalkotó nem fogalmazott egyértelműen, ugyanis a törvény szövegéből („közösülésre kényszerít”) 81 nem lehet megállapítani, hogy az elkövető a passzív alanyt magával vagy mással történő közösülésre kényszeríti-e. 82

A Btk indokolásából azonban kiderül, hogy a kényszerítés nemcsak a kényszerítővel, hanem rajta kívül más személlyel történő közösülésre is irányulhat. 83 A kényszerítésnek két elkövetési módja van: az erőszak és az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés. Az erőszak fogalmának meghatározásához a BK 93. sz állásfoglalás szolgál alapul Eszerint az ily módon elkövetett bűncselekmények (így az erőszakos közösülés) esetében a törvényi tényállásban „szereplő erőszak valamely személyre közvetlenül ható olyan fizikai erő kifejtése, amely az ellenállást megtöri”. 84 Olyan, a passzív alany teste ellen intézett erőkifejtés, amely a passzív alany komoly ellenállásának leküzdésére irányul és arra alkalmas is. Ez azonban nem jelent feltétlenül leküzdhetetlen erőt (vis absoluta), 85 sőt általában az akaratot hajlító erő (vis compulsiva) alkalmas a bűncselekmény megvalósítására.

86 Fontos, hogy az erőszakkal történő elkövetés csak akkor állapítható meg, ha személyre, és azon belül is konkrétan a sértett testére irányul, dolog elleni erőszak esetében nem. 87 Erőszak megállapítására alapot nyújtó fizikai kényszer például a sértett lefogása, 88 míg a sértett bezárása, a helyiség bezárt ajtajának rátörése vagy más személy erőszakos eltávolítása nem az. Az is szükséges, hogy a sértett komoly ellenállást tanúsítson 89 – ami azonban nem azonosítható a végsőkig való ellenállással 90 –, és az elkövető ezt törje meg, vagyis az általa alkalmazott erőszak objektíve alkalmas legyen az ellenállás megbénítására. Ha a sértett célja nem feltétlenül a közösülés elkerülése, akkor nem lehet közösülésre kényszerítésről beszélni. 91 Ilyen például az, amikor egy nő a férfi nemi vágyának felkeltése céljából vagy pusztán kacérságból látszólagos ellenállást tanúsít.

Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 191-192 p 1978. évi IV tv 197 § (1), Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 82 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 191 p 83 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 269. p 84 BK 93., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 85 Kommentár az 1978. évi IV tv- hez, uo 86 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp. 2002 192 p 87 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 269. p 88 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 594/2 p 89 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 269. p 90

Kommentár az 1978. évi IV tv-hez, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 80 81 23 Az ellenállás komolyságának megítélése, bizonyítása esetenként nagyon nehéz, ilyenkor szükségessé válhat a terhelt és a sértett szavahihetőségének fokozott ellenőrzése. Komoly ellenállásra utaló jelek lehetnek a passzív alany, esetleg az elkövető sérülései, a ruházatukon és a helyszínen lévő nyomok, a sértett segítségkérése. 92 Hiányára utalhat a sértett bizalmaskodó, esetleg kihívó magatartása, vagy az, ha a felismerhető és elérhető lehetőséget kihagyva nem kér segítséget. Természetesen a kihívó magatartás ellenére is lehetséges, hogy a passzív alany a közösülésre már valóban nem hajlandó. Ilyenkor „azonban különös gonddal kell vizsgálni, nem tévedett-e az elkövető az ellenállás komolyságát illetően”. 93 A BH 1993/281. alapján a sértett meggondolatlan, könnyelmű magatartását a bíróságnak –

közreható tényezőként – általában enyhítő körülményként kell értékelnie. 94 A komoly ellenállást az sem zárja ki, ha a sértett azért nem kér segítséget, vagy hagy fel a védekezéssel, mert kimerült, helyzetét reménytelennek tartja, 95 de ugyanígy esetleges kifogásolható életmódja, vagy az elkövetővel korábban folytatott nemi kapcsolata sem nyújthat erre alapot. Az elkövető által alkalmazott erőszaknak – mint már említettem – alkalmasnak kell lennie a sértett ellenállásának leküzdésére. A tolakodó, szemtelen magatartás, amely a sértettet nem készteti komoly védekezésre, nem minősül ilyennek (például ha az elkövető megfogja a sértett mellét, azonban ellenkezését követően békén is hagyja). Azt, hogy milyen szintű erőszak alkalmas az ellenállás leküzdésére, mindig a passzív alany személyes tulajdonságai és életkora döntik el. 96 Magától értetődő, hogy egy gyermektől nem várható el olyan fokú

védekezés, mint egy felnőttől. Így adott esetben a csekély mértékű erőszak is alapot nyújthat a kényszerítés megállapítására. A fenyegetés a kényszerítés másik elkövetési módja. A Btk az értelmező rendelkezések alatt meghatározza a fogalmát, eszerint a fenyegetés a Btk. alkalmazásában, „eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen”. 97 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 269. p 92 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- És Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 595 p 93 Uo. 595-596 p 94 BH 1993/281., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 95 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 269. p 96 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar

büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 595 p 97 1978. évi IV tv 138 §, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 91 24 Ez az általános meghatározás az erőszakos közösüléssel kapcsolatban is irányadó, azonban annál specifikusabb, ugyanis csak a törvényi tényállásban megjelölt két megszorítás együttes fennállása esetén állapítható meg. Konkrétan a fenyegetésnek az élet vagy testi épség ellen kell irányulnia, és egyidejűleg közvetlennek is kell lennie, 98 azaz az erőszakkal jellegét és súlyát tekintve lényegében azonosnak tekinthető. 99 A jogalkotó ugyanis csak ilyen fontos értékek, kiemelt jogi tárgyak veszélyeztetését tartja a nemi szabadság megsértésével azonos súlyúnak, másra irányuló fenyegetés nem alapozhatja meg az erőszakos közösülésért fennálló felelősséget. Az ezen feltételeknek meg nem felelő fenyegetés általában kényszerítés

(Btk 174. §), egyéb törvényi tényállási elemek fennállása esetén pedig hivatali visszaélés (Btk 225. §) megállapítására nyújthat alapot 100 Ez abban az esetben fordul elő, ha a fenyegetés nem közvetlen, vagy bár a sértett jogait vagy érdekeit érintő súlyos hátrányt helyez az elkövető kilátásba, a fenyegetés nem az élet, vagy a testi épség ellen irányul. A fenyegetés közvetlensége azt jelenti, hogy a kilátásba helyezett hátrány azonnali bekövetkezésével kell számolnia a sértettnek. Ez leginkább akkor lehetséges, ha az a személy, akinek élete vagy testi épsége ellen irányul a fenyegetés, vagy maga a sértett, vagy nem ő, de jelen van. 101 Ugyanakkor abban az esetben is megállapítható a közvetlenség, ha a sértettre pszichés kényszerként hat 102 az, hogy okkal hiheti, hogy a hozzá érzelmileg közel álló, távol lévő személyre vonatkozó fenyegetését az elkövető hamarabb beválthatja, minthogy „ő fenyegetett

helyzetéből szabadulni tudna”. 103 A Btk. 138 §-ában foglalt értelmező rendelkezés szerint a fenyegetésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a sértettben komoly félelmet ébresszen. Ez akkor valósul meg, ha a fenyegetés az erőszaknál tárgyaltakhoz hasonlóan megbénítja a sértett komoly ellenállását. 104 Nem szükséges a sértett akaratának teljes megtörése, elegendő az olyan pszichés ráhatás is, amely objektíve alkalmas arra, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen. 105 A bíróság nem Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 270. p 99 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 597 p 100 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész I., Osiris Kiadó, Bp, 2002 192 p 101 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára,

HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 597 p 102 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 270. p 103 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Bp, 2002 597 p 104 Kommentár az 1978. évi IV tv-hez, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 105 BH 1997/568., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 98 25 találta komoly félelem kiváltására alkalmasnak azt, amikor az elkövető lelövéssel fenyegette a nagykorú sértettet, de nem vett elő pisztolyt. 106 A BJD 1251. kimondja, hogy a bűncselekmény akkor is megvalósul, ha – az erőszaknál írtakhoz hasonlóan – a sértett azért nem tanúsít ellenállást, mert reménytelennek látja helyzetét. Nagyon fontos, hogy e pszichikai hatást minden esetben a sértett oldaláról, az ő szemszögéből kell vizsgálni, tehát azt kell

megállapítani, hogy a fenyegetés a sértettben okkal ébresztett-e az ellenállás feladására késztető félelmet. Így tehát nincs jelentősége annak, hogy az elkövető a fenyegetést valójában nem gondolta komolyan. 107 (Ennek tipikus esete az, amikor az elkövető a sértettet töltetlen fegyverrel, vagy lőfegyvernek látszó – de valójában más – tárggyal fenyegeti meg.) 108 A gyakorlatban a kényszerítés két elkövetési módja rendszerint együtt fordul elő. Az erőszak alkalmazását fenyegetés előzheti meg, de az is lehetséges, hogy a cselekmény erőszakkal indul, amelyet fenyegetés követ. 109 Megtörténhet az is, hogy a kényszerítés módjai adott esetben külön-külön nem érik el a törvény által megszabott mértéket, együttesen azonban igen. 110 2.21b) Az erőszakos közösülés első fordulatának a kényszerítés mellett a közösülés a másik elkövetési magatartása. A közösülés fogalmához a törvény nem fűz értelmező

rendelkezést. Ennek ellenére az élettani – egyben hétköznapi – értelemben és a büntetőjogi értelemben vett fogalom már több mint egy évszázada eltér egymástól. 111 A közösülés az előbbi értelemben magába foglalja „a férfi hímvesszőjének bevezetését a nő hüvelyébe és az ondófolyadék kilövellését”. 112 Ezzel szemben a büntetőjogban már Pauler Tivadar megállapította 1870-es könyvében, hogy a büntetőjogi felelősségre vonáshoz nem lehet megkövetelni az élettani értelemben vett közösülés megtörténtét. Ezt a nézetet később – fokozatosan – mind a bírósági gyakorlat, mind a neves büntetőjogászok többsége elfogadta és követte. 113 Angyal Pál például a következőket 106 BJD 3074., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 218. p 108 Kommentár az 1978. évi IV tv-hez, Complex CD Jogtár, KJK

Kerszöv, 2003 március 31 109 Fehér- Horváth- Lévay: Magyar büntetőjog különös rész. I, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001 284 p 110 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 597 p 111 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 270. p 112 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 594/2 p 113 Merényi Kálmán: A szexuális erőszak, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1987 32-33 p 107 26 írta 1937-es könyvében: „Hazai irodalmunkban is uralkodó nézet, hogy nemi közösülésen minden oly cselekmény értendő, amelynek során a férfi nemi szerve a nő nemi szervével érintkezésbe jut”. 114 Szintén csak példaként Traytler Endre hasonlóan vélekedett erről a kérdésről: „Jogi

szükségszerűség, hogy a bűntett akkor is megállapítható legyen, ha a behatolásnak anatómiai akadálya van (pl. apró gyermek)” 115 Természetesen akadt ellenvetés is, pl. Schultheisz Emil nem tartott a törvényesség szempontjaival összeegyeztethetőnek a büntetőjog alá vonni – törvényi értelmező rendelkezés hiányában– olyan cselekményt, amely „nem szerves része, fogalmi sajátossága a közösülés biológiai folyamatának”, 116 véleménye szerint a közösülési szándékkal eljáró elkövető hímvesszőjének legalább részben be kellene hatolnia a sértett nemi szervébe a bűncselekmény megvalósulásához. 117 Napjainkban sem lehet a bűncselekmény megállapításához megkövetelni a közösülés biológiai értelemben vett lefolyását. Töretlen a bírói gyakorlat abból a szempontból, hogy a közösülést befejezettnek tekinti, amennyiben az elkövető (akár férfi, akár nő) a nemi szervét közösülési szándékkal a

sértett nemi szervéhez érinti, így sem a behatolásnak (imissio penis), sem a magömlésnek (emissio seminis) nem kell bekövetkeznie. Fontos kihangsúlyozni azonban a nemi szervek érintkezésekor a közösülésre irányuló szándékot, ennek hiányában ugyanis az elkövető cselekménye általában fajtalanság, ami – többek között – szemérem elleni erőszak megállapításához vezethet. 118 A közösülés ilyen értelemben vett felfogása teszi lehetővé azt, hogy a cselekményt olyan sértett (pl. fejletlen gyermek) sérelmére is el lehessen követni, aki élettani értelemben vett közösülésre bármely okból nem képes. 119 Így a bíróság erőszakos közösülés bűntettét állapította meg abban az esetben, amikor a gyermekkorú passzív alany testi fejletlensége miatt a nemi szervébe való behatolás nem valósulhatott meg. 120 (Érdekes módon Földvári József 2002-es tankönyvében azt írja, hogy „a törvény jelenlegi megfogalmazása nem

teszi szükségessé” 121 a közösülés részletes magyarázatát, ezért e témával nem kíván foglalkozni.) 122 114 Dr. Angyal Pál: A szemérem elleni büntettek és vétségek, ATTILA-NYOMDA Rt, Bp, 1937 43 p Lukács- Traytler: A nemi erkölcs elleni bűntettek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1963 162 p 116 Schultheisz Emil: A nemi erkölcs elleni bűntettek de lege lata, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1966 28. p 117 Uo. 28 p 118 Kommentár az 1978. évi IV törvényhez, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 119 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2002 594/2 p 120 A Büntető Törvénykönyv magyarázata, szerk.: Györgyi Kálmán, Wiener A Imre, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1996 438 p 121 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 192 p 122 Uo. 192 p 115 27 2.22) Az erőszakos

közösülés alapesetének második fordulata „a sértett védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotának közösülésre történő felhasználása”. 123 Az első és a második fordulat között fontos különbség az, hogy míg az előbbi esetben a kényszerítés és a közösülés egyaránt elkövetési magatartások, addig az utóbbi esetben az elkövető a sértett állapotát használja fel a közösülésre, így ennek a fordulatnak egyetlen elkövetési magatartása a közösülés. A két fordulat kizárja egymást: amennyiben az elkövető erőszak, vagy a speciális fenyegetés alkalmazásával juttatja a sértettet védekezésre illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotba, úgy az első fordulat szerinti cselekmény valósul meg. 124 Ugyanez a helyzet akkor is, ha az elkövető – a törvény által védekezésre képtelennek minősített – tizenkét éven aluli gyermeket kényszerít erőszakkal, vagy fenyegetéssel a vele

való közösülésre. 125 A második fordulat elkövetési módja a felhasználás. Ez azt jelenti, hogy az elkövető a sértett említett állapotából előnyt kovácsolva, azt kihasználva hajtja végre a közösülést. Az, hogy a sértett ezen állapotát az elkövető idézte-e elő vagy sem, a bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös. A védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot felhasználása hiányzik abban az esetben, ha az elkövető rendszeres nemi kapcsolatot tart fenn az egyébként akaratnyilvánításra képes sértettel, aki nem fejezte ki előzetesen, hogy ilyen állapotában nem hajlandó közösülésre, és erre az elkövető sem következtethetett. 126 (Ez utóbbi pontnál a Berkes-féle kommentárban az „egyébként akaratnyilvánításra képes” kifejezés helyett „egyébként akaratnyilvánításra képtelen” áll.) Védekezésre képtelen állapotban van a sértett, ha bár akaratnyilvánításra képes, fizikai

adottságainál fogva (pl. testi fogyatékosság esetében), más(ok) cselekménye (pl megkötözés) következtében, vagy egyéb okból (pl. súlyos fizikai kimerültség miatt) képtelen ellenállás kifejtésére. 127 Az elkövető a sértett teljes fizikai kiszolgáltatottságával visszaélve, azt kihasználva valósítja meg a közösülést. 128 A védekezésre képtelen állapot lehet állandó jellegű, de lehet ideiglenes is. Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 270. p 124 Uo. 270 p 125 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 598 p 126 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 270-271. p 127 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 598 p

128 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 193 p 123 28 A Btk. 210 §-a alatt szabályozott értelmező rendelkezés megdönthetetlen vélelmet állít fel azzal, hogy kimondja, a tizenkettedik életévét be nem töltött gyermeket az erőszakos közösülés – valamint a szemérem elleni erőszak – szempontjából védekezésre képtelennek kell tekinteni. 129 Az e kort el nem érő személy véleménye e tekintetben tehát jogilag irreleváns, a beleegyezésével történt közösülés is kimeríti e bűncselekmény törvényi tényállását. 130 Hollán Miklós a tizenkettedik életévüket el nem érő sértettek védekezésre képtelensége kapcsán három esetkört állít fel: – olyan tényezők okozzák (például teljes fizikai kimerültség, megkötözés), amelyek más életkorú személyt is védekezésre képtelenné tehetnének, – a passzív alany életkorából eredően valóban védekezésre képtelen,

vagy – pusztán a Btk. 210 §-ának rendelkezése miatt minősül védekezésre képtelennek Úgy véli, a 210. § rendelkezése szubszidiárius jelleggel, csak abban az esetben érvényesül, amennyiben a cselekményt semmilyen más módon nem lehet erőszakos közösülésként – illetőleg szemérem elleni erőszakként – értékelni. 131 Akaratnyilvánításra képtelen állapotban lévőnek azt a személyt kell tekinteni, akinek fizikai vagy pszichikai okból kifolyólag nincsen „jogi értelemben figyelembe vehető akarata, azaz állandó vagy ideiglenes jelleggel hiányzik az akarata”, 132 vagy azt nem tudja kifejezésre juttatni. A védekezésre képtelenséghez hasonlóan ez az állapot is lehet állandó vagy átmeneti jellegű. Az öntudatlanság különböző formái ide tartoznak, mint például az ájulás, a hipnotikus állapot, a teljes részegség, a bódító szerek által kiváltott állapot, valamint „az alvó állapot is, mivel az alvó sértett

képtelen arra, hogy a szexuális kapcsolat jelentőségét, következményeit felismerje”. 133 A kóros elmeállapot különböző esetei szintén ide sorolhatóak, de csak akkor, ha a sértett a nemi élettel kapcsolatosan valóban nem képes jogilag figyelembe vehető akaratképzésre, nem tudja felmérni annak jelentőségét, következményeit, vagy nem képes az annak megfelelő magatartásra. A kóros elmeállapot tehát önmagában nem jelenti az akaratnyilvánításra való Tóth László Büntetőjog és deviancia című cikkében úgy véli, e szabályozás egyrészt „a szabad akarat koncepcióján,” másrészt azon a – bizonyítatlan – „freudi előfeltevésen alapul, hogy a gyermekeknél van egy „normális pszichoszexuális fejlődési folyamat (orális, anális, fallikus, latencia és genitális szakasz),” amelynek megzavarása felnőtt korban komoly lelki problékat okoz. (In: Belügyi Szemle, 1999 évi 6 szám, 70 p) 130 Belovics- Molnár- Sinku:

Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 218. p 131 Hollán Miklós: A tizenkét év alatti gyermekek nemi fejlődésének büntetőjogi védelme. Egy törvénymódosítás margójára, In.: Collega, 1998 évi 3 szám, 18 p 132 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 271. p 133 BH 1984/47., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 129 29 képtelenséget, ez ugyanis ahhoz vezetne, hogy az ilyen személyek nem élhetnének nemi életet, ami a „törvény céljával ellentétes és igazságtalan lenne”. 134 Így az akaratnyilvánításra való képességet vagy annak hiányát minden egyes esetben külön, elmeorvos-szakértő szakvéleményének figyelembevételével kell vizsgálni. Ezzel egyidejűleg azt is el kell bírálni, hogy az elkövető felismerhette-e a sértett akaratnyilvánításra képtelen állapotát, ha ugyanis nem, ténybeli tévedése miatt nem

vonható felelősségre. 135 Sinku Pál ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a kóros elmeállapot esetében különbséget kell tenni aszerint, hogy a beszámítási képességet korlátozó vagy annak teljes hiányát eredményező-e; a beszámítási képességet korlátozó kóros elmeállapot esetén a sértettnek van akaratnyilvánítási képessége, és csak a második eset fennállásakor kell külön vizsgálni annak meglétét vagy hiányát. 136 A tizenkettedik életévét be nem töltött – így védekezésre képtelennek tekintett – gyermek esetében az akaratnyilvánítási képességet nem kell külön vizsgálni. 137 (Sinku Pál erre vonatkozóan úgy fogalmaz, hogy ezen életkort be nem töltött személy esetében az akaratnyilvánítási képesség „vizsgálata fel sem merül”. 138) Hollán Miklós „a törvényszöveg intenciójával ellentétben” 139 azonban úgy véli, az akaratnyilvánítási képtelenséget előbb kell vizsgálni, mint a védekezésre

való képtelenséget, és ez a tizenkettedik életévét be nem töltött sértettre is vonatkozik. 140 3.1) A Btk 197 § (1) bekezdés első fordulata akkor jut befejezetti szakba, ha mindkét elkövetési magatartás megvalósul: a kényszerítést követően a tettes végrehajtja a büntetőjogi értelemben vett közösülést is. Ennek következtében a kísérlet és a befejezettség elhatárolásánál meghatározó jelentőségű a közösülés büntetőjogi fogalma. Az erőszakos közösülés „immateriális bűncselekmény”, 141 a törvény az elkövetési magatartások végrehajtásán túl eredmény bekövetkezését nem kívánja meg a tényállás A Büntető Törvénykönyv magyarázata, szerk.: Györgyi Kálmán, Wiener A Imre, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1996 437 p 135 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Bp, 2002 598 p 136 Belovics- Molnár- Sinku:

Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 219. p 137 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 598 p 138 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 219. p 139 Hollán Miklós: A tizenkét év alatti gyermekek nemi fejlődésének büntetőjogi védelme. Egy törvénymódosítás margójára, In.: Collega, 1998 évi 3 szám, 17 p 140 Uo. 17 p 134 30 kimerítéséhez. Az ítélkezési gyakorlat is befejezettnek tekinti az erőszakos közösülés e fordulatát, ha az elkövető közösülési szándéka mellett a férfi hímvesszője érintkezik a nő nemi szervével (szeméremajkaival). 142 Az erőszakos közösülés akkor marad kísérleti szakban, ha az elkövető a közösülés azonnali kikényszerítése és közvetlen végrehajthatósága céljából alkalmaz erőszakot vagy az élet,

vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést, a közösülésre azonban valamely okból nem kerül sor. Ekkor a két elkövetési magatartás közül csak az első, a kényszerítés valósul meg 143 A (nem büntetendő) előkészület és a kísérlet ott határolható el, hogy az elkövető által alkalmazott erőszak vagy fenyegetés mennyire irányul közvetlenül a közösülés lehetővé tételére. 144 A bíróság közvetlenül a közösülés végrehajtására irányuló erőszakot állapított meg, amikor az erőszakos közösülés kísérleteként értékelte az elkövető azon magatartását, hogy a sértettet a közösülés kikényszerítése céljából a földre döntötte, rátérdelt, a száját befogta, és felszólította a vetkőzésre. 145 Ugyancsak ezt állapította meg akkor, amikor az elkövető olyan erővel igyekezett a passzív alanyt közösülésre alkalmas helyzetbe hozni, hogy a sértetten sérülések keletkeztek. 146 A közösülés

szándékával kifejtett erőszak, vagy fenyegetés azonban – mint feljebb említettem – nem biztos, hogy az erőszakos közösülés megkezdését jelenti, a hely vagy idő vonatkozásában az elkövetési tevékenységtől merőben távol eső magatartások ugyanis nem vonhatók az erőszakos közösülés kísérletének körébe, csak annak előkészületét valósítják meg. 147 Ennek megfelelően a bíróság előkészületi cselekménynek tekintette a sértett gépkocsiba kényszerítését abból a célból, hogy a közösülés helyszínére vigyék, vagy a sértettnek e célból történő bezárását valamilyen helyiségbe, továbbá azt, amikor az elkövetők a sértettet a közösülés helyszínére igyekeztek vonszolni, és közben a mellét, nemi szervét fogdosták. 148 Ha az előkészületi cselekmény azonban egyúttal kimeríti más bűncselekmény törvényi tényállását is, az elkövetőt a megvalósított bűncselekményért kell felelősségre vonni.

Így megvalósulhat többek között aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértése, 149 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 272. p 142 Uo. 272 p 143 Uo. 272 p 144 Kommentár az 1978. évi IV törvényhez, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 145 BH 1978/237., uo 146 BH 1997/319., uo 147 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 272-273. p 148 BH 1978/371., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 149 BH 1984/177., uo 141 31 vagy szemérem elleni erőszak, 150 dolog elleni erőszak esetén magánlaksértés, vagy rongálás. 151 3.2) Az erőszakos közösülés második fordulatának megvalósulásához a törvény szintén nem követeli meg valamilyen eredmény bekövetkezését, a bűncselekmény befejezetté válik, amennyiben az elkövető – a védekezésre, vagy akaratnyilvánításra képtelen

személy ezen állapotát kihasználva – végrehajtja a közösülést. Kísérletként értékelendő az a magatartás, amely a sértettet közvetlenül a közösülés végrehajtására alkalmas helyzetbe juttatja (amennyiben a közösülés valamely okból nem valósul meg). Ilyen eset az, amikor az elkövető a megkötözött, vagy eszméletlen nőre ráfekszik azért, hogy közösüljön vele. Előkészületi szakban marad azonban a cselekmény, ha az elkövető a közösülésben megállapodik az akaratnyilvánításra képtelen sértettel, vagy leitatja a sértettet. 152 4.) Az erőszakos közösülés önálló és közvetlen tettese bárki lehet, aki a sértettől eltérő nemű. A közösülés büntetőjogi értelemben ugyanis csak különböző nemű személyek között jöhet létre. Olyan férfi azonban, aki abszolút impotenciában szenved, nem követheti el önálló és közvetlen tettesként e bűncselekményt, az ő cselekménye szemérem elleni erőszakot

valósíthat meg. 153 Relatív impotencia esetén – például ittas állapotban – az erőszakos közösülés kísérletét lehet megállapítani. 154 A társtettesre vonatkozóan nincsenek megkötések. Az erőszakos közösülés első fordulata ugyanis a két elkövetési magatartás: a kényszerítés és a közösülés konjunktív fennállásával valósul meg. Így az is tettese lesz e bűncselekménynek, aki anélkül, hogy ő maga közösülni szándékozna, a közösülő személlyel egyetértésben olyan magatartást fejt ki, amely annak részére teszi lehetővé a sértettel való azonnali közösülést. Ennek megfelelően társtettes lesz az előbbiekben meghatározott célból kényszerítést kifejtő, abszolút impotenciában szenvedő férfi, vagy a sértettel azonos nemű személy is, sőt bárki, aki a kényszerítés kifejtésére képes. 155 (A bíróság is társtettességet állapított meg akkor, amikor a 150 BH 1978/371., Complex CD Jogtár, KJK

Kerszöv, 2003 március 31 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 599 p 152 Kommentár az 1978. évi IV törvényhez, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 153 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 600 p 154 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 219. p 155 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 273. p 151 32 terhelt közreműködött az erőszak alkalmazásában a sértett lemeztelenítésével.) 156 Ugyancsak társtettese lesz a bűncselekménynek az, aki a közösülés érdekében nem alkalmaz erőszakot vagy tényállásszerű fenyegetést, azonban az azt kifejtővel egyetértésben közösül a sértettel. Ha a közösülő

esetleg nem tudja, hogy a passzív alany más által kifejtett kényszerítés hatására közösül vele, nem áll fenn társtettesség, a kényszerítő személy az erőszakos közösülés közvetett tetteseként fog felelni cselekményéért. A bűncselekmény felbujtója és bűnsegédje szintén akárki lehet. Az első fordulatnál az elkövető szándékos segítségnyújtása a tettesnek csak akkor tartozik a bűnsegély körébe, ha az nem erőszak, vagy speciális fenyegetés, máskülönben a segítségnyújtó is – a fentebb írtak miatt – társtettese lesz a bűncselekménynek. A tettes tevékenységének kifejtésekor jelen lévő személy, aki jelenlétével megerősíti a tettes szándékát, tehát bűnsegéd lesz, ha magatartása nem valósít meg kényszerítést. 157 A bűncselekmény második fordulatának egyetlen elkövetési magatartása a közösülés. Így aki a sértettet a vele később közösülő személlyel szándékegységben védekezésre vagy

akaratnyilvánításra képtelen állapotba hozza (de nem áll szándékában közösülni vele és nem is teszi azt), nem társtettesként, hanem bűnsegédként felel tettéért, cselekménye ugyanis nem tartozik az erőszakos közösülés tényállásához. Közvetett tettesként követi el a bűncselekményt, aki tizennegyedik életévét be nem töltött, tévedésben lévő, vagy teljesen beszámíthatatlan személyt vesz rá erőszakos közösülésre. Közvetett tettes is lehet bárki 158 5.) Az erőszakos közösülés gondatlanul nem, csak szándékosan valósítható meg Az elkövető szándékának valamennyi tényállási elemre ki kell terjednie: az első fordulat esetén a kényszerítésre és a közösülésre egyaránt, a második fordulatnál pedig a sértett védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotára – arra is, hogy a passzív alany nem töltötte be a tizenkettedik életévét – és az ezen állapot felhasználásával történő

közösülésre. 159 Az első fordulatnál az elkövetőnek tisztában kell lennie a passzív alany ellenállásának komolyságával. Ha bizonyítani tudja tévedését, cselekménye többnyire nem büntethető. Ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett életkorát illetően alappal volt tévedésben, általában megrontásért felel. Közösülési szándék hiányában cselekménye többnyire szemérem elleni 156 BH 1992/69., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 600 p 158 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 273. p 159 Fehér- Horváth- Lévay: Magyar büntetőjog különös rész I., Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001 286 p 157 33 erőszakot valósít meg, emiatt e két bűncselekmény elhatárolásánál döntő szerepet játszik az, hogy az

elkövető szándéka mire irányult. 160 Nagyon fontos, hogy a közösülést illetően a tettes szándékának az élettani értelemben vett közösülést kell átfognia, nem pedig a korábban kifejtett büntetőjogi értelemben vett közösülést. Ha az elkövető úgy kíván szexuálisan kielégülni, hogy nemi szervét a sértett nemi szervéhez dörzsöli, cselekménye adott esetben szemérem elleni erőszakot vagy más bűncselekményt fog megvalósítani, nem pedig erőszakos közösülést. 161 Az erőszakos közösülést általában egyenes szándékkal követik el, de fogalmilag az eshetőleges szándék sem kizárt. 162 6.) A Btk a 197 § (2)-(3) bekezdés alatt az erőszakos közösülésnek több minősített esetét szabályozza. 6.1) A 197 § (2) bekezdése alatt szereplő három minősített eset büntetési tétele egységesen öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. 6.11) Az első minősített eset viszonylag új, az 1997-es módosítással került a

törvénybe, és sok kritikát kapott és kap napjainkban is. Ennek értelmében szigorúbban büntetendő a cselekmény, amennyiben az a tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére valósul meg. Földvári József tankönyvében e minősített eset kapcsán mindössze annyit jegyez meg, hogy erre tekintettel „a 12. életévét be nem töltött személlyel elkövetett bűncselekmény minden esetben minősített esetet képez”. 163 Berkes György ugyanezen az állásponton van 164 Nagy Ferenc azt írja, hogy annak ellenére, hogy a törvény e körülményt az erőszakos közösülésen belül minősíti, megmaradt az az értelmező rendelkezés, miszerint a tizenkettedik életévét be nem töltött gyermeket védekezésre képtelennek kell tekinteni. Ez azt mutatja, hogy a törvényhozó nem tudja eldönteni, melyik tényállásba illik bele a tizenkettedik életévét be nem töltött sérelmére megvalósított erőszakos közösülés, ugyanis az alapeset

tényállásának ugyanúgy megfelel, mint a minősített eset tényállásának. Amennyiben a tizenkettedik életévét be nem töltött sérelmére elkövetett, a beleegyezésén alapuló erőszakos közösülés esetében alkalmazzák e minősített esetet, úgy a büntetőjog egyik alapelve, a kétszeres értékelés tilalma Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 274. p 161 BH 1988/342., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 162 Kommentár az 1978. évi IV törvényhez, uo 163 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 194 p 164 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 601 p 160 34 sérül, ugyanis egyrészt e cselekmény a megrontás helyett erőszakos közösülésnek, másrészt a minősítés révén szigorúbban büntetendőnek minősül. Ő

ezen ellentmondás feloldására a következőket javasolja: – amennyiben a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére erőszak, vagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés nélkül történik a bűncselekmény, úgy az erőszakos közösülés alapesete, – amennyiben az elkövető erőszakot vagy speciális fenyegetést alkalmaz, úgy az első minősített eset, – végül a kétszeres minősülés esetén a 197. § 3) bekezdése kellene, hogy megvalósuljon. 165 Hollán Miklós is úgy véli, hogy a tizenkettedik életévüket be nem töltött személyek sérelmére elkövetett „erőszakos jellegű” 166 (ez alatt nem kizárólag a törvényben előírt erőszak vagy speciális fenyegetés alkalmazásával megvalósuló bűncselekményt érti) erőszakos közösülés esetében az életkor minősítő körülményként való értékelése nem ütközik dogmatikai akadályba. A hatályos szabályozás csak a „beleegyezéses jellegű”

167 eseteknél szenved „alapvető logikai hibában” 168 azáltal, hogy nem felel meg a jog azon követelményének, miszerint a minősített esetnek az alapesethez képest valamilyen további, a minősítést megalapozó körülményt is kell tartalmaznia. E jogalkotási hiba vezethet a jogalkalmazásban az elkövető terhére rótt, büntetőjogi alapelvbe ütköző – fentebb már említett – kétszeres értékeléshez. Véleménye szerint e hibát a következő három lépcsőben lehetne korrigálni: – a bíróságok ne alkalmazzák a pusztán a 210. § rendelkezése folytán erőszakos közösülésnek minősülő cselekmények esetében a sértett életkorát, mint minősítő körülményt, – e minősített eset átfogalmazásával (és a változtatásnak a 197. § (3) bekezdésbe való átvezetésével is) úgy, hogy az csak akkor legyen megállapítható, ha a 210. § rendelkezésének hiányában is megvalósulna a bűncselekmény, valamint – a nemi

bűncselekmények teljes újraszabályozásával: egyrészt úgy, hogy a 210. §- hoz hasonló értelmező rendelkezés nem kerülne a törvénybe; másrészt a sértett tizenkét éven aluli életkorát a megrontás egyik alakzatán (Btk. 201 § (1) bekezdés) belül mint minősítő körülményt értékelné a törvényhozó, amelyet fennállása esetén – egyéb minősítő Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 274-275. p 166 Hollán Miklós: A tizenkét év alatti gyermekek nemi fejlődésének büntetőjogi védelme. Egy törvénymódosítás margójára, In.: Collega, 1998 évi 3 szám, 19 p 167 Uo. 19 p 168 Uo. 19 p 165 35 körülmények hiányában is – az erőszakos közösülés alapesetének megfelelő büntetési tétellel rendelne büntetni, amennyiben pedig az erőszakos közösülés tényállását kimerítené az elkövető magatartása, úgy a sértett életkorára tekintettel az

erőszakos közösülés minősített esete valósulna meg. 169 Sinku Pál is kifogásolja e jogalkotói „megoldást”. Úgy véli, a 197 § (2) bekezdésének a) pontjában szabályozott minősített eset megállapítása csak akkor indokolt, ha az erőszakos közösülést a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére erőszakkal, vagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel követik el. 170 A Fehér–Horváth–Lévay könyv is kiemeli azt, hogy az ilyen életkort el nem érő sértett sérelmére megvalósított erőszakos közösülés az alaptényállásba is beleillik a 210. § értelmező rendelkezése folytán, a jogalkotó célja azonban az, hogy a cselekmény minősített esetként legyen büntetendő. 171 (A törvényhozó szándékát illetően egyébként valamennyi itt említett személy véleménye megegyezik.) Gál István László úgy gondolja, hogy a nyelvtani és a jogalkotó vélhető szándéka szerinti

értelmezés, valamint a módosítás alapjául szolgáló jogalkotói koncepcióból levezethető történeti értelmezés alapján minden további nélkül a 197. § (2) bekezdés a) pontja szerinti cselekménynek minősül a tizenkettedik életévét be nem töltött gyermekkel történő közösülés, a rendszerező, vagy a logikai értelmezés azonban merőben más eredményre vezethet. A többségi álláspont az, hogy azonnal a minősített eset tényállását meríti ki az előbb említett cselekmény, amellyel ő ugyan nem ért egyet, azonban a hatályos szabályozás mellett másként nem lát esélyt az eredményes bírói gyakorlatra. Véleménye szerint a szabályozás hibás, ugyanis „már-már feloldhatatlannak tűnő jogszabály-értelmezési vitákra adhat alapot”, 172 és e hiba valószínűleg csak törvénymódosítással lesz orvosolható. Véleménye szerint az egyik lehetséges változat az, hogy úgy kellene átfogalmazni a Btk. 210 §-át, hogy csak az

erőszakos közösülés alapesetének vonatkozásában lehessen a tizenkettedik életévét be nem töltött sértettet védekezésre képtelennek tekinteni. Így a minősített eset kerülne alkalmazásra, amennyiben az elkövető erőszakot vagy speciális fenyegetést alkalmaz. 173 169 Hollán Miklós: A tizenkét év alatti gyermekek nemi fejlődésének büntetőjogi védelme. Egy törvénymódosítás margójára. In: Collega, 1998 évi 3 szám, 17-19 p Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 220. p 171 Fehér- Horváth- Lévay: Magyar büntetőjog különös rész I., Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001 287 p 172 Dr. Gál István László: Szempontok a nemi erkölcs elleni bűncselekmények új szabályozásához, In: Büntetőjogi Kodifikáció, 2002. évi 4szám, 31 p 173 Uo. 31-32 p 170 36 6.12) A Btk 197 § (2) bekezdés b) pontja értelmében az erőszakos közösülés súlyosabban büntetendő, amennyiben

„a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll”.174 A jogalkotó az elkövetőnek a sértetthez fűződő szorosabb, speciális kapcsolatával, ennek keretében pedig a sértettnek az elkövető iránt táplált bizalmával, vele szembeni függőségével, kiszolgáltatott helyzetével való visszaélését értékeli súlyosabban minősülő körülménynek. A nevelői, gondozói, felügyeleti viszony tág fogalom, amely a kapcsolatok igen sok fajtáját öleli fel: lehet állandó vagy ideiglenes, átmeneti vagy tartós kapcsolat, alapulhat szóbeli megállapodáson csakúgy, mint jogszabályon, és ide sorolandó az egyenes ági rokonságon alapuló nevelői, gondozói, valamint felügyeleti viszony is. 175 A gyógykezelés fogalmát szintén tágan kell értelmezni, felöleli az ápolást is, nem pusztán „a gyógyító eljárások alkalmazását”. 176 E kapcsolatnak a bűncselekmény elkövetésének időpontjában kell

fennállnia, és általában akkor állapítható meg a minősített eset, ha az elkövető valóban visszaél a sértett függőségével, kiszolgáltatottságával. Ennek megfelelően az erőszaknak vagy a fenyegetésnek az alapesetben megköveteltnél kisebb mértékű foka is tényállásszerű lehet. 177 E minősített eset kis- és nagykorú sérelmére egyaránt megvalósulhat. Amennyiben az elkövető a sértett vér szerinti testvére vagy féltestvére, az erőszakos közösüléssel halmazatban kell megállapítani a vérfertőzést, ha azonban a passzív alany „az elkövető nevelése, gondozása, felügyelete vagy gyógykezelése alatt áll”, 178 a cselekmény egységesen e minősített esetet valósítja meg. 179 A vérfertőzés ez utóbbi esetben az erőszakos közösülés ezen esetével csak látszólagos alaki halmazatban áll. 180 6.13) A Btk a 197 § (2) bekezdés c) pontja alatt szabályozza az erőszakos közösülés harmadik minősített esetét, amely

akkor valósul meg, ha „a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen közösülnek.” 181 Ez az erőszakos közösülés többek által történő elkövetésének legsúlyosabb változata. (Korábban, a 4. pont alatt már esett szó az alapeset körében több elkövető közreműködéséről) 174 1978. évi IV törvény, 197 § (2) bek b) pont, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 275. p 176 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 601 p 177 Uo. 601 p 178 1978. évi IV törvény 197 § (2) bek b) pont, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 179 BH 1985/135., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 180 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 220. p

181 1978. évi IV törvény 197 § (2) bek c) pont, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 175 37 Az alapeset és e minősített eset között nem az elkövetők száma képezi az elhatárolás alapját, hanem az elkövetési magatartás más elemei, így leginkább az, hogy hányan közösülnek a sértettel. Fontos, hogy több tettes ugyanazon sértett sérelmére kövesse el a bűncselekményt Az „azonos alkalommal” kitétel folyamatosságot, „a cselekmények közötti szoros időbeli kapcsolatot feltételez”. 182 Ez leginkább úgy realizálódik, hogy a közösülések szorosan követik egymást, de megvalósulhat úgy is, hogy bár időben valamelyest elkülönülnek egymástól, a sértett azonban az újabb cselekmény idején is az előző cselekmény által kiváltott fizikai és pszichikai állapotban van. 183 A minősített eset megállapításának további elengedhetetlen feltétele, hogy a tettesek „egymás cselekményéről tudva” 184

fejtsék ki az elkövetési magatartást. Ennek kölcsönösnek kell lennie, az elkövetőknek szándékegységben kell cselekedniük, azaz az elsőként közösülő tudatának a közösülés megkezdésekor át kell fognia azt, hogy a társa (vagy társai) is közösülni szándékoznak a sértettel. 185 Kizárt a súlyosabb minősítés, ha valamelyikük nem tudott a másik készülő magatartásáról. Így például nem állapítható meg e minősített eset, amennyiben az egyik személy védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezte a sértettet abból a célból, hogy közösüljön vele, azonban e helyzetet kihasználva e személy tudtán és szándékán kívül – őt megelőzve – egy másik személy is közösült a sértettel. 186 Az elkövetők magatartása akkor valósítja meg teljesen a 197. § (2) bekezdés c) pontjába ütköző cselekményt, ha a sértettel legalább ketten közösülnek. 187 Itt is elégséges a büntetőjogi értelemben

vett közösülés megvalósulása, de az elkövetők közül legalább kettőnek a szándéka ki kell, hogy terjedjen az élettani – hétköznapi– értelemben vett közösülésre, és erre képesnek is kell lenniük. 188 Ezzel szemben nem követelmény az, hogy mindkettejük felelősségre vonható legyen, a BK 71. értelmében ugyanis e minősített eset megállapításának nem akadálya az, ha az elkövetési magatartást megvalósító két személy közül az egyik Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 275. p 183 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 601 p 184 1978. évi IV 197 § (2) bek c) pont, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 185 BH 1994/9., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 186 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat

számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 602 p 187 BH 1975/289., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 188 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 602 p 182 38 büntethetőségét kóros elmeállapota kizárja. 189 A befejezettség szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a passzív alannyal két elkövetőnél több személy közösült-e. A Btk. 197 § (2) bekezdés c) pontja alatt szabályozott minősített eset kísérlete állapítható meg akkor, ha több elkövető azonos alkalommal, szándékegységben megkezdte az elkövetési magatartás kifejtését, azonban nem jutottak el a bűntett befejezéséig. 190 Így kísérleti szakban marad a cselekmény, ha a tettesek közvetlenül a közösülés végrehajtása érdekében a sértettel szemben erőszakot vagy fenyegetést alkalmaznak. 191 Ugyancsak kísérlet lesz az is, ha még csak az

egyik elkövető közösült a sértettel, azonban a másik is elkezdte annak véghezvitelét. Amennyiben legalább két személy közösült a sértettel, a minősített eset törvényi tényállása befejezetté válik, és egy bűncselekmény valósul meg. Az esetleges további elkövetők – akiknek cselekménye önmagában csak kísérletet valósítana meg – innentől kezdve szintén a befejezett bűncselekményért vonhatók felelősségre. A többes elkövetésnek szerepe van az erőszak és a fenyegetés megítélése szempontjából is, ugyanis olyan magatartás is tényállásszerű lehet e tekintetben, amely önmagában még nem valósítana meg erőszakot vagy speciális fenyegetést, azonban a több személy egyidejű fellépése miatt mégis ugyanazt a hatást váltja ki a sértettnél. (Például nő a fenyegetettség érzése, és reménytelenebbnek tűnik az ellenállás.) 192 A BH 1994/9. kimondja, hogy a közösülő, valamint közösülni vágyó személyek a

törvényi egység folytán önálló tettesei, nem pedig társtettesei lesznek e minősített esetnek.193 Aki azonban csak a kényszerítésben vesz részt – de ő maga nem szándékozik közösülni a sértettel –, és tud a többi elkövető azonos alkalommal történő közösülésre irányuló szándékáról, az önálló tettesek mellett társtettese lesz a bűncselekménynek. 194 A felbujtó és a bűnsegéd felelőssége csak akkor állapítható meg e minősített eset miatt, ha a szándékuk kiterjedt arra, hogy a sértettel több személy közösüljön, és a tettesek cselekménye is a (2) bekezdés c) pontja szerint minősül (vagy annak legalább a kísérletét megvalósították). 195 189 BK 71., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 275-276. p 191 BH 1978/371., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 192 Berkes- Julis- Kiss-

Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 602 p 193 BH 1994/9., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 194 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 602 p 195 Kommentár az 1978. évi IV törvényhez, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 190 39 6.2) A Btk 197 § (3) bekezdése szabályozza az erőszakos közösülés egy további minősített esetét, amely akkor valósul meg, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére úgy követik el az erőszakos közösülést, hogy az a 197. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül, azaz: a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett „az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll”, 196 vagy pedig az e kort el nem érő passzív alannyal „azonos

alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen közösülnek”. 197 A törvény a tettest (tetteseket) a 197 § (2) bekezdés alatt szabályozott minősített esetekben előírtaknál jóval szigorúbban, öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. 198 Gál István László úgy véli, a jogalkotó e minősített eset megalkotása kapcsán megfeledkezett egy további lehetséges változatról: a 197. § (2) bekezdés b) és c) pontjának találkozásáról. Indokoltnak tartaná a jövőben a 197 § (3) bekezdés kibővítését oly módon, hogy a jelenleg is szabályozott két eset mellé felvételt nyerjen az a változat is, amikor a „legalább az egyik elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló sértett sérelmére elkövetett erőszakos közösülés a (2) bekezdés c) pontja szerint is minősül.” 199 7.) Az egység és a halmazat kérdését vizsgálva megállapítható, hogy amennyiben

ugyanazon elkövető ugyanazon sértett sérelmére, azonos alkalommal hajt végre több erőszakos közösülést, természetes egység jön létre. A cselekmény abban az esetben is egység lesz, ha a közösülések részben erőszakkal, vagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel (az akaratnyilvánításra első fordulat képtelen szerint), állapotának részben a sértett felhasználásával (a védekezésre második illetőleg fordulatnak megfelelően) valósulnak meg. 200 Több sértett esetében – akár azonos, akár különböző alkalommal hajtja végre az elkövető a közösüléseket – annyi rendbeli cselekmény valósul meg, ahány passzív alany van. 201 196 1978. évi IV törvény 197 § (2) bek b) pont, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 1978. évi IV törvény 197 § (2) bek c) pont, uo 198 1978. évi IV törvény 197 § (3) bek, uo 199 Dr. Gál István László: Szempontok a nemi erkölcs elleni

bűncselekmények új szabályozásához, In: Büntetőjogi Kodifikáció, 2002. évi 4 szám, 32 p 200 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 276. p 201 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 603 p 197 40 Az ugyanazon sértett sérelmére, azonos alkalommal elkövetett erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak esetén a BJD 9034. alapján egységesen erőszakos közösülést kellett megállapítani, ez ugyanis magában foglalta a szemérem elleni erőszakot. Az 1993 évi Btkmódosítást követően – amely a szemérem elleni erőszak büntetési tételét az erőszakos közösülés büntetési tételével azonos nagyságúra emelte – azonban felvetődött a két cselekmény halmazati büntetésének lehetősége. Ennek ellenére a bírói gyakorlat továbbra is úgy véli, a két cselekmény

látszólagos halmazatot valósít meg, ugyanis a védett jogi tárgy megegyezik, és a két bűncselekmény elkövetési tevékenysége is azonos érdeket sért, így továbbra is indokolt e két bűncselekmény egységként való kezelése. Mivel a „társadalmi erkölcs szerint” 202 a társadalomra veszélyesség szempontjából az erőszakos közösülés a meghatározó, így az említett cselekmények együttes előfordulása – az addigi gyakorlatnak megfelelően – továbbra is az erőszakos közösülés bűntettét valósítja meg, amelynél a szemérem elleni erőszak – beolvadó cselekményként – csak mint súlyosító körülmény kerülhet értékelésre. 203 Amennyiben az elkövető a sértettel akkor kezdi el a közösülést, amikor az még nem töltötte be a tizenkettedik életévét, majd ezen életkora betöltése után, a sértett beleegyezésével is folytatja a vele való közösülést, a bírósági gyakorlat – vitathatóan – halmazatban

állapítja meg az erőszakos közösülést a megrontással. 204 A Berkes-kommentár ugyanakkor azt írja, hogy amennyiben a tettes a sértettel annak a tizenkettedik életéve betöltését követően erőszakkal (!) közösül, úgy nem állapítható meg halmazatban az erőszakos közösülés és a megrontás. 205 A már korábban (a 6.12) pont alatt) említett BH 1991/1 alapján az erőszakos közösülés bűntette és a vérfertőzés vétsége halmazatba kerül egymással, amennyiben az elkövető és a sértett vér szerinti testvérek vagy féltestvérek, kivéve akkor, ha a sértett az elkövető nevelése, gondozása, felügyelete vagy gyógykezelése alatt áll, ez esetben ugyanis a 197. § (2) bekezdés b) pontja szerint minősül a cselekmény 206 202 BH 1997/158., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 Uo. 204 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 276. p 205 Berkes- Julis- Kiss-

Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 604 p 206 BH 1991/1., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 203 41 Ha az erőszakos közösüléssel összefüggésben az elkövető egyúttal könnyű testi sértést, személyi szabadság megsértését, vagy kiskorú veszélyeztetését követi el, e bűncselekmények általában beleolvadnak az erőszakos közösülés bűntettébe. 207 Ezzel szemben a súlyos testi sértést mindig halmazatban kell megállapítani az erőszakos közösüléssel. (Idetartozik az is, amikor az elkövető nemi betegséggel fertőzi meg a sértettet, és e betegségéről tud.) 208 Az erőszakos közösülés végrehajtása érdekében kifejtett súlyos testi sértés azonban nem minősülhet egyidejűleg aljas indokból elkövetettnek, a jogalkotó ugyanis az erőszakos közösülés büntetési tételénél már értékelte azt, hogy az „jellegénél fogva aljas

indokból véghezvitt cselekmény”, 209 így a kétszeres értékelés tilalma sérülne (BH 1991/424.) 210 Szintén halmazatban áll az erőszakos közösülés bűntette és a személyi szabadság megsértésének vétsége, ha az előbbit követi az utóbbi, és a két cselekmény időben és térben is elkülönül egymástól. 211 A bíróság ennek megfelelően e két bűncselekményt halmazatban állapította meg akkor, amikor az elkövető a sértettet az erőszakos közösülés végrehajtása után arra kényszerítette, hogy vele együtt egy általa meg nem nevezett helyre távozzon a lakásból. 212 Az erőszakos közösülés és a végrehajtása érdekében megvalósított magánlaksértés ugyancsak halmazatba kerül egymással. Az erőszakos közösülés során kifejtett olyan mértékű erőszak, amely a sértett halálát okozza, még eshetőleges ölési szándék esetén is aljas indokból elkövetett emberölésnek minősül, amelybe az erőszakos közösülés

beolvad, 213 egyébként az erőszakos közösülést halált okozó testi sértéssel halmazatban kell megállapítani. Ha ellenben az ölési cselekmény kifejtése során alakul ki az elkövetőben a közösülés szándéka, az emberölés alapesetének és az erőszakos közösülésnek a halmazatát kell megállapítani (BH 1978/111.) 214 A Btk. 197 § (2) bekezdés c) pontja alatt szabályozott minősített eset elkövetőinek cselekménye – a törvényi egység folytán – egy rendbeli bűncselekmény lesz, függetlenül Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 276. p 208 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 604 p 209 Kommentár az 1978. évi IV törvényhez, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 210 Uo. 211 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része,

Korona Kiadó, Bp., 1999 276. p 212 BH 1983/346., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 213 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 195 p 214 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 604 p 207 42 attól, hogy azonos alkalommal hányan (de legalább ketten) és hányszor közösülnek a sértettel. Akkor lesz folytatólagos a bűncselekmény elkövetése, ha ugyanazon sértett sérelmére a törvényi tényállást rövid időközönként valósítják meg több alkalommal is. 215 8. Az erőszakos közösüléstől való önkéntes elállás megállapítására akkor kerülhet sor, ha az elkövető a megkezdett cselekmény végrehajtását jórészt saját akaratából hagyja abba. Nem tartozik e körbe az, amikor az elkövető elsősorban külső körülmények, például a sértett kitartó ellenállása (BH 1978/311),

216 idegen személy megjelenése, vagy relatív impotencia miatt hagy fel a cselekmény folytatásával. Ellenben önkéntes elállásnak minősül az, ha az elkövető megsajnálja a sértettet. Több elkövető esetén az önkéntes elállás abban az esetben szünteti meg a büntethetőséget, ha ebből kifolyólag elmarad a bűncselekmény befejezése. 217 Ha a 197 § (2) bekezdés c) pontja szerinti minősített esetnél valamely elkövető akkor áll el a közösüléstől, amikor társa már közösült a sértettel, a közösülő személy cselekményében való részvételért mint maradékcselekményért fog felelni: vagy mint társtettes, vagy mint bűnsegéd illetőleg felbujtó. 218 Amennyiben az elkövető az önkéntes elállásig már megvalósított más bűncselekményt, azért felelősségre kell őt vonni. Ha azonban az erőszakos közösülés csak magánindítványra üldözhető, és a jogosult nem élt az előterjesztés lehetőségével, az elkövetőt nem

lehet felelősségre vonni a maradékcselekményért. 219 9. A Btk XIV fejezetének végén található 209 § értelmében az erőszakos közösülés alapesete csak magánindítványra üldözhető. Ennek jogpolitikai oka elsősorban a passzív alany kímélete. 220 9.1 A magánindítványt a Btk 31 §-a szabályozza Ennek értelmében az előterjesztésre a sértett jogosult. Ha ő korlátozottan cselekvőképes, a törvényes képviselője (valamint a gyámhatóság)is; a sértett cselekvőképtelensége esetén pedig csak a törvényes képviselője (és a gyámhatóság) jogosult a magánindítvány előterjesztésére. A passzív alany halála esetén 215 Kommentár az 1978. évi IV törvényhez, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 277. p 217 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és

Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 599 p 218 Uo. 603 p 219 Uo. 599 p 220 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 277. p 216 43 hozzátartozója jogosult erre. 221 Így például a férj a felesége sérelmére elkövetett erőszakos közösülés miatt nem terjeszthet elő magánindítványt a saját jogán, csak ha a felesége meghatalmazást ad erre. A passzív alany ugyanis nem ő, hanem a házastársa (BJD 1269) 222 Az előterjesztett magánindítványt nem lehet visszavonni, és bármely elkövetővel szemben terjesztik elő, valamennyi elkövetőre hatályos lesz. A magánindítvánnyal kapcsolatos eljárási szabályokat a Be. 173 §-a szabályozza Így a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő harminc nap attól a naptól számítva, amelyen „a jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő

alatt terjesztheti elő a magánindítványt.” 223 Közvádas bűncselekmény esetében van helye igazolásnak, amennyiben a jogosult elmulasztja a határidőt. Amennyiben a büntetőeljárás nem magánindítványra büntethető bűncselekmény miatt indul, és a cselekmény minősítésének változtatása folytán mégis szükségessé válik a magánindítvány előterjesztése, az előterjesztésre jogosultat értesíteni kell erről, aki azt az értesítéstől számított harminc napon belül meg is teheti. 224 Az ismeretlen tettes ellen tett feljelentés magánindítványnak tekintendő, ugyanis a sértett fizikai kapcsolatba kerül vele, és személyleírás útján vagy más módon konkrétan meghatározott személy ellen teszi a feljelentést (BJD 1268., 9482) 225 Így ha az elkövető kiléte a későbbiekben ismertté válik, nem kell a jogosult újabb, az elkövető felelősségre vonását kérő nyilatkozatát beszerezni. 9.2 A sértett kíméletének szempontja az

erőszakos közösülés minősített eseteiben már nem érvényesül, e cselekményeket a jogalkotó ugyanis fokozott társadalomra veszélyességük miatt hivatalból üldözendőnek minősítette. Ugyancsak ez a helyzet akkor is, ha az erőszakos közösüléssel összefüggésben olyan, nem magánindítványra üldözendő bűncselekményt is elkövetnek, amely vele valóságos halmazatot hoz létre. 226 (Ilyen például az erőszakos közösülés alapesetével együtt, annak végrehajtása érdekében kifejtett súlyos testi sértés.) Ha az erőszakos közösüléssel valóságos halmazatban álló cselekmény azonban szintén csak magánindítványra üldözhető, 221 1978. évi IV törvény 31 § (2)-(4) bek, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 624/4 p 223 1998. évi XIX törvény 173 § , Complex CD Jogtár, KJK

Kerszöv, 2003 március 31 224 1998. évi XIX törvény 173 § (4) bek, uo 225 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 624/3 p 226 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 277. p 222 44 magánindítvány hiányában nem üldözhető egyik bűncselekmény sem; sőt, ha a sértett csak az egyik bűncselekményben történő felelősségre vonás ügyében terjeszt elő magánindítványt, azzal a másik cselekmény még nem válik üldözhetővé. (Ilyen helyzet állhat elő, ha az erőszakos közösülés alapesetével összefüggésben magánlaksértést is kifejt az elkövető.) Szintén csak magánindítványra lehet büntetni azt a bűncselekményt, amely az erőszakos közösüléssel látszólagos halmazatot alkot. (Például az erőszakos közösülés és a személyi szabadság megsértésének látszólagos

halmazata esetén a magánindítvány hiánya kizárja, hogy az elkövetőt ez utóbbi bűncselekményért felelősségre vonják.) 227 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2002 624/4 p 227 45 B) A szemérem elleni erőszak 198. § (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be, b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll; c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva,

többen fajtalankodnak. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül. 228 228 1978. évi IV törvény, 198 §, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 46 A szemérem elleni erőszak törvényi tényállása jórészt megegyezik az erőszakos közösülésével, és a büntetési tételek is azonosak az alap- és a minősített esetekben. Ebből kifolyólag az ismétlések elkerülése céljából itt leginkább csak a speciálisan e bűncselekményre jellemző részeket fejtem ki, és sok helyen utalni fogok az erőszakos közösülés egyes pontjaiban leírt magyarázatokra. 1.) A bűntett jogi tárgya a nemi élet szabadsága, továbbá amennyiben fiatalkorú vagy gyermek sérelmére követik el, úgy az ifjúság egészséges nemi fejlődése, 229 valamint másodlagosan a

passzív alany testi épsége, egészsége is. 230 2.1) A szemérem elleni erőszak passzív alanya – az erőszakos közösüléséhez hasonlóan– az 1997-es Btk-módosítás óta bármely nemű személy lehet, tekintet nélkül egyéb tulajdonságaira, például az életkorára vagy erkölcsiségére. A bűncselekmény sértettje azonban csak élő személy lehet. 231 A 37/2002. (IX 4) számú AB határozat folytán akár azonos, akár eltérő nemű a passzív alany és az elkövető, a szemérem elleni erőszak törvényi tényállásába beillő cselekmény szemérem elleni erőszak bűntettét valósítja meg. (Az AB ugyanis a korábbiakban kifejtettek miatt megszüntette a 198. § és a 200 § által szabályozott cselekmények külön tartását, és egyúttal megsemmisítette a 200. §-t) 232 2.2) A szemérem elleni erőszak elkövetési magatartásának két fordulata van, amelyeket a törvény az erőszakos közösüléshez hasonlóan két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel fenyeget. 2.21) Az első fordulat a fajtalanságra vagy ennek eltűrésére kényszerítéssel hajtható végre. Ezen elkövetési magatartásoknak konjunktívan kell fennállniuk, a kényszerítés az eszköz-, a fajtalanság vagy ennek (a sértett általi) eltűrése pedig a célcselekmény. 233 2.21a) A kényszerítésre és annak két elkövetési módjára: az erőszakra, valamint az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetésre az erőszakos közösülés ugyanezen pontja alatt leírtak irányadóak. Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 278. p 230 Dr. Kovács Gyula: A Büntető Törvénykönyv különös részének vázlata I, Bp, 2002 220 p 231 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 278. p 232 ld. I fejezet, C), 4) pont alatt 233 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC

Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 215 p 229 47 2.21b) Az első fordulat másik elkövetési magatartása, a fajtalanság vagy ennek (sértetti oldalon történő) eltűrése ellenben magyarázatot igényel. A közösüléssel ellentétben a fajtalanság fogalmának meghatározását az 1993. évi XVII törvény beépítette a Btk-ba, méghozzá a XIV. fejezet végén, a 210/A § (2) bekezdés alatt található értelmező rendelkezés formájában. Ennek értelmében a nemi erkölcs elleni bűncselekményekre vonatkozóan fajtalanságnak minősül „a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál”. 234 A fajtalanságnak két fontos kritériuma van: egyrészt súlyosan szeméremsértő kell legyen, másrészt alkalmasnak kell lennie a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére. 235 Szeméremsértő cselekmény esetén az elkövető a sértett testét közvetlenül érintő

tevékenységet fejt ki (vagy legalábbis szándéka erre irányul), vagy a passzív alany kényszerül arra, hogy ő maga fejtsen ki tevékenységet a tettes testén. 236 Így a bíróság nem szemérem elleni erőszak bűntettét, hanem szeméremsértés vétségét állapította meg abban az esetben, amikor az elkövető az alvó sértett előtt önkielégítést végzett. 237 Azt, hogy mi minősül súlyosan szeméremsértőnek, mindig a társadalomban uralkodó erkölcsi normák és szokások alapján kell megítélni. A közfelfogás megkülönböztethet elfogadottnak és rendellenesnek tartott szexuális cselekményeket, azonban a partner beleegyezése miatt akár ez utóbbiak is megengedettek. Más körülmények között ugyanezen magatartások szeméremsértőek, vagy akár súlyosan szeméremsértőek is lehetnek (például a partner életkora miatt). 238 A bíróság például nem tekintette súlyosan szeméremsértőnek azt, amikor az elkövető a sértettet

feltartóztatta, megcsókolta, a mellét megfogta (ehelyett becsületsértés vétségét állapította meg). 239 Ehhez a döntéshez hasonlóan az ilyen jellegű cselekményeknél általában – egyéb tényállási elemek megléte esetén – becsületsértés vagy személyi szabadság megsértése kerül megállapításra. 234 1978. évi IV törvény 210/A §, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 278. p 236 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 624/6 p 237 BH 1993/341., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 238 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 624/6 p 239 BH 1984/46., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 235 48 A

cselekménynek egyúttal szexuális céllal kell létrejönnie, azaz a nemi vágy felkeltését vagy kielégítését kell szolgálnia. A tettes szándéka nem csak saját, hanem a sértett, vagy akár harmadik személy nemi vágyának felkeltésére vagy kielégítésére is kiterjedhet. 240 A fajtalanság a legkülönbözőbb módokon valósulhat meg, nem korlátozódik a közösülést utánzó magatartásokra. Az uralkodó nézet négy formáját különbözteti meg: azonos nemű és eltérő nemű személyek egymás közötti, embernek önmagával, továbbá embernek állattal elkövetett fajtalanságát. Az első két alakzatot a szemérem elleni erőszak törvényi tényállásában értékeli a jogalkotó, míg az utóbbi kettő a büntetőjogban általában nem kerül értékelésre. 241 (Véleményem szerint a 37/2002 évi (IX 4) számú AB határozat óta ennek a felosztásnak módosulnia kellett annyiban, hogy az első két alakzat egynek tekintendő.) 2.22) A szemérem

elleni erőszak második fordulata a sértett védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotának fajtalanságra vagy ennek eltűrésére való felhasználásával valósul meg. 242 Az erőszakos közösülés azonos pontja alatt írtak irányadóak ezen állapotok és felhasználásuk esetében is, mindössze annyit emelnék ki, hogy a tizenkettedik életévüket be nem töltött gyermekek a 210. § értelmező rendelkezése alapján e bűncselekmény tekintetében is védekezésre képtelennek minősülnek. 3.1) A szemérem elleni erőszak első fordulata esetén az elkövető cselekménye akkor jut befejezetti szakba, ha az elkövető mindkét elkövetési magatartást kifejti: erőszakkal vagy speciális fenyegetéssel kényszeríti a passzív alanyt fajtalanságra vagy annak eltűrésére. Amennyiben az elkövető „közvetlenül a fajtalanság lehetővé tétele” 243 érdekében erőszakot vagy speciális fenyegetést alkalmaz, a cselekmény azonban valamely

okból nem válik befejezetté, szemérem elleni erőszak kísérlete valósul meg (BH 1992/514.) Az (egyébként nem büntetendő) előkészület és a kísérlet elhatárolása szempontjából annak van elsősorban jelentősége, hogy az elkövető által kifejtett erőszak vagy fenyegetés mennyire teszi lehetővé közvetlenül a fajtalanság véghezvitelét. Amennyiben nem értékelhető a cselekmény a szemérem elleni erőszak kísérleteként, úgy még megvalósíthat más bűncselekményt (például személyi szabadság megsértését, vagy Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona kiadó, Bp., 1999 279. p 241 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 197 p 242 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 279. p 243 Uo. 279 p 240 49 becsületsértést), amelyért az elkövetőt felelősség terheli. (BH

1992/514) 244 A bíróság szemérem elleni erőszak kísérlete helyett két rendbeli, aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettét állapította meg azzal az elkövetővel szemben, aki az utcán megragadta előbb egy asszony, majd a gyermeke nyakát, és azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben az asszony nem fajtalankodik vele – az elkövető nemi vágyának kielégítése végett –, megfojtja a gyermeket. 245 3.2) A szemérem elleni erőszak második fordulata esetében a bűncselekmény befejezetté válik, amint az elkövető felhasználta a passzív alany védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra vagy ennek (a sértett részéről való) eltűrésére. 246 4.) A bűntett valamennyi elkövetője bármilyen nemű személy lehet, függetlenül attól, hogy a passzív alany vele azonos vagy tőle eltérő nemű. (Ez még az önálló és közvetlen tettesre is vonatkozik a 37/2002. (IX 4) számú AB határozat

folytán) A cselekmény önálló és közvetlen tettese az a személy, aki a vele történő fajtalanságra vagy annak eltűrésére rákényszeríti a sértettet, vagy aki a sértett védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel. Társtettese lesz a cselekménynek az a személy, aki a szemérem elleni erőszak első fordulatában szereplő kényszerítést azért alkalmazza, hogy a sértettel valaki más fajtalankodhasson, az ő szándéka azonban a fajtalankodásra nem terjed ki. A második fordulatban szereplő személy bűnsegédje lesz a bűncselekménynek abban az esetben, ha a sértett állapotának előidézésekor a sértettel később fajtalankodó tettessel szándékegységben fejti ki cselekményét. 5.) A szemérem elleni erőszak csak szándékosan követhető el, gondatlanul nem Az első fordulatnál az elkövető szándékának a fajtalanság vagy ennek (a sértett részéről történő) eltűrésének

kikényszerítésére kell irányulnia, a második fordulat esetén pedig a passzív alany állapotának felhasználásával történő fajtalanságra. 247 Az erőszakos közösülés kísérletét a szemérem elleni erőszaktól az határolja el, hogy az elkövető szándéka az élettani értelemben vett közösülésre vagy csak fajtalanságra irányul-e. Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 606 p 245 BH 2001/53., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 246 Fehér- Horváth- Lévay: Magyar büntetőjog különös rész I., Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001 291 p 247 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 280. p 244 50 Amennyiben kizárólag ez utóbbira irányul, akkor valósít meg a cselekménye – egyéb tényállási elemek megléte esetén – szemérem elleni erőszakot. Így a bíróság azt

állapította meg, hogy amennyiben az elkövető a közösülés szándékával érinti a nemi szervét a korából adódóan testileg fejletlen gyermek nemi szervéhez, úgy befejezett erőszakos közösülés valósul meg, ha azonban nincs meg a közösülési szándék, cselekménye szemérem elleni erőszak. 248 Ugyancsak szemérem elleni erőszakot mondott ki a bíróság, amikor a tettes a sértett testi épsége ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel vette rá a sértettet, hogy vele fajtalankodjon. 249 6.) A szemérem elleni erőszak minősített eseteit a 198 § (2)-(3) bekezdés szabályozza Az itt megjelölt minősítő körülmények teljesen megegyeznek az erőszakos közösülés körében is szereplőkkel, sőt büntetési tételeik is teljesen azonosak. 6. 1) A 198 § (2) bekezdése alatt szabályozott minősített esetek büntetési tétele egységesen öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. 6.11) Az első minősített eset értelmében szigorúbban

büntetendő az, aki a szemérem elleni erőszakot tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére követi el. 250 E rendelkezésre, valamint a vele kapcsolatban felmerülő problémákra és azok megoldási javaslataira értelemszerűen irányadóak az erőszakos közösülés ugyanezen pontja alatt leírtak. 6.12) A második minősített eset akkor valósul meg, ha „a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll”.251 E speciális viszonynak természetesen az elkövetés idején kell fennállnia. Az elkövető itt a sértett függő helyzetével, kiszolgáltatottságával, bizalmával visszaélve követi el a bűncselekményt, a jogalkotó ezt értékelte a minősített eset megkonstruálásával. 6.13) A harmadik minősített eset akkor állapítható meg, ha ugyanazon sértettel „azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen fajtalankodnak”. 252 A minősített eset akkor lesz befejezett, ha a

passzív alannyal legalább ketten fajtalankodnak szándékegységben. 253 248 BH 1988/342., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 BH 1983/433., uo 250 1978. évi IV törvény 197 § (2)-(3) bek, 198 § (2)-(3) bek, uo 251 1978. évi IV törvény 198 § (2) bek b) pont, uo 252 1978. évi IV törvény 198 § (2) bek c) pont, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 253 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 280. p 249 51 Felmerült az a probléma, hogy hogyan kell megítélni több elkövető cselekményét abban az esetben, ha az egyébként szándékegységben cselekvő elkövetők közül az egyik közösül a sértettel, míg más (vagy mások) „csak” fajtalankodnak vele. A bíróság ezzel kapcsolatban a következőt állapította meg: a tettesek cselekménye egységesen a szemérem elleni erőszaknak a többek általi elkövetéssel megvalósuló minősített esetét valósítja

meg, az erőszakos közösülésnek a szemérem elleni erőszakkal halmazatban való megállapítása ugyanis a kétszeres értékelés tilalmába ütközne. Ugyanebben a döntésében a bíróság azt is kimondta, hogy amennyiben erőszak alkalmazásával több elkövető fajtalankodik a sértettel ugyanazon alkalommal és egymás cselekményéről tudva, úgy az elkövetők nem társtettesek lesznek, hanem a 198. § (2) bekezdés c) pontja alatt szabályozott minősített eset önálló tettesei. 254 6.2) A 198 § (3) bekezdésében szereplő minősített eset akkor valósul meg, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett egyúttal az elkövető gondozása, nevelése, felügyelete vagy gyógykezelése alatt is áll, vagy a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére valósul meg a többes elkövetés feljebb leírt esete. Az elkövetőt a törvény ekkor szigorúbban: öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. 255 A

„minősített esetek kumulációjával” 256 kapcsolatos problémára vonatkozóan az erőszakos közösülés azonos pontjában leírtak irányadók. 7.) Az egység és a halmazat kérdésével kapcsolatban megállapítható, hogy amennyiben az elkövető ugyanazon sértett sérelmére, azonos alkalommal hajt végre több fajtalanságot, cselekményei természetes egységet képeznek. 257 Korábban kifejtettem, hogy amennyiben az elkövető a sértett sérelmére azonos alkalommal erőszakos közösülést és szemérem elleni erőszakot is kifejt, úgy látszólagos halmazat jön létre: erőszakos közösülést kell megállapítani, amelynél a szemérem elleni erőszak legfeljebb súlyosító körülmény lehet. (BJD 9034, BH 1997/158) Amennyiben az elkövető szándéka közösülésre irányul, azonban cselekménye csak fajtalanságot valósít meg, kizárólag erőszakos közösülés kísérletét kell megállapítani. 258 Ha azonban az elkövető cselekménye nem jut el az

erőszakos közösülés kísérleti szakáig, csak 254 BH 2000/279., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 1978. évi IV törvény 198 § (3) bek, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 256 Dr. Gál István László: Szempontok a nemi erkölcs elleni bűncselekmények új szabályozásához, In: Büntetőjogi Kodifikáció, 2002. évi 4 szám, 32 p 257 Kommentár az 1978. évi IV törvényhez, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 258 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 280. p 255 52 annak (nem büntetendő) előkészületét valósítja meg, és egyebekben beleillik a szemérem elleni erőszak törvényi tényállásába, úgy ez utóbbi bűncselekményt kell megállapítani. Nem állapítható meg a szemérem elleni erőszak a megrontással halmazatban, ha az elkövető a fajtalankodást a tizenkettedik életévét be nem töltött sértettel kezdi el, majd azt

folytatja, a sértett tizenkét és tizennégy éves kora között is. 259 (Itt lényeges eltérés van az erőszakos közösülés és a megrontás kapcsolatához képest.) A szemérem elleni erőszak és a vérfertőzés találkozására az erőszakos közösülésnél leírtak irányadóak. Ha a szemérem elleni erőszakkal egyidejűleg a tettes könnyű testi sértést, vagy személyi szabadság megsértését is megvalósítja, ez utóbbi bűncselekmények beolvadnak a szemérem elleni erőszak bűntettébe. Halmazat létesül ellenben akkor, ha a szemérem elleni erőszak mellett súlyos testi sértést, vagy magánlaksértést is végrehajt az elkövető. 260 8.) Önkéntes elállás csak a még befejezetlen kísérlet esetében valósulhat meg Amennyiben az elkövető az addigi cselekményével más bűncselekményt már megvalósított, úgy a maradékcselekményért felelősséggel tartozik. 261 9.) A szemérem elleni erőszak alapesete – az erőszakos közösülés

alapesetéhez hasonlóan – a Btk. 209 §-a értelmében szintén csak magánindítványra üldözhető, kivéve akkor, ha azzal összefüggésben más, hivatalból üldözendő bűncselekményt is elkövetnek. A minősített esetek tekintetében a sértett kíméletének elve nem érvényesül: e cselekmények hivatalból üldözendőek. Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, Bp., 2002 607 p 260 Uo. 607 p 261 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 281. p 259 53 C) A kerítés 207. § (1) Aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a kerítést a) az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete, vagy gondozása alatt álló, illetőleg tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) megtévesztéssel, erőszakkal avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel követik el. (4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott kerítés elkövetésében megállapodik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 262 262 1978. évi IV törvény 207 §, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 54 Mint azt a bevezetésben írtam, a kerítés alapvetően – a védett jogi tárgy tekintetében – a nemi kapcsolatok társadalmi rendje elleni bűncselekmények körébe tartozik. A nemi élet szabadságát főként a minősített esetei sértik vagy veszélyeztetik, és közülük is csak a Btk. 207. § (3) bekezdés b) pontja alatt szabályozott esetben kerül alkalmazásra erőszak vagy az

élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés. Miután e dolgozat tárgyát a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények képezik, csak a kerítés alapesetét és előbb említett minősített esetét fogom itt bemutatni. 1.) A kerítés jogi tárgya a nemi kapcsolatok társadalmi rendje, a nemi szabadság, valamint az ifjúság egészséges nemi fejlődése. 263 2.1) A bűntett alapesetének passzív alanya bárki lehet életkortól, nemtől, erkölcsiségtől függetlenül. A kerítés így akár üzletszerű kéjelgést folytató személy sérelmére is elkövethető Ezen felül az sem akadálya az elkövetésnek, ha a passzív alany beleegyezik, hogy az elkövető őt más részére megszerezze. 264 (Sinku Pál az életkort illetően más állásponton van, úgy véli, e bűncselekmény sértettje nem lehet tizenkettedik életévét be nem töltött személy.) 265 2.2) A kerítés elkövetési magatartása a más részére közösülésre vagy fajtalanságra

történő megszerzés. Magyarországon elsőként a már korábban tárgyalt 1908. évi XXXVI tc 266 szólt először a megszerzésről. A tc miniszteri indokolása elemezte a fogalmát, és azt a lehető legtágabban értelmezte: mindössze annyi kellett a megvalósulásához, hogy a tettes »módot vagy segélyt« 267 nyújtson másoknak a közösüléshez vagy a fajtalankodáshoz. Ezt e nézetet mind a jogirodalom, mind pedig a bírói gyakorlat elfogadta, és gyakorlatilag a mai napig érvényesül. 268 Jelenleg a BJD 4197 határozza meg e fogalmat, amelynek értelmében az olyan magatartás minősülhet megszerzésnek, amely mások nemi kapcsolatának a közvetlen lehetőségét teremti meg. 269 Fehér- Horváth- Lévay: Magyar büntetőjog különös rész I., Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001 316 p Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 299. p 265 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC

Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 234 p 266 ld. I fejezet B), 2) pont 267 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 211 p 268 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 299. p 269 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 622 p 263 264 55 Egyre inkább megfogalmazódik azonban a fogalom szűkítésének igénye, egyesek nem tartják indokoltnak az ilyen széles körű értelmezést. Nagy Ferenc azt hangsúlyozza, hogy „a törvényi tényállás nem egyszerű közreműködést, nem akármilyen lehetőség megteremtését kívánja meg”, 270 a kerítő magatartása „determináló oka, döntő tényezője” 271 kell hogy legyen a nemi kapcsolat létesítésének, az elkövetőnek közvetítőként kell működnie a kapcsolat létrejöttében. 272 Földvári

József is úgy véli, mivel e tág fogalom ellentétben áll a kifejezés grammatikai értelmezésével, és hétköznapi felfogásával, mindenképpen szűkíteni kell.273 Sinku Pál szintén azon az állásponton van, hogy a fogalmat indokolt szűkíteni. 274 Egyértelműek a vélemények a tekintetben, hogy a kerítés megállapításához önmagában nem elegendő az, ha valaki a lakását olyan személyek rendelkezésére bocsátja, akik egyébként is ismerik egymást, nemi kapcsolatban állhatnak, és e kapcsolat realizálására van módjuk máshogyan is. 275 Megoszlanak a vélemények azonban abban a kérdésben, hogy megszerzésnek minősül-e az, ha valaki úgy bocsátja ugyanezen felek rendelkezésére a lakást, hogy másutt nehezen vagy sehogyan sem tudnának nemi viszonyt folytatni. Nagy Ferenc, Sinku Pál, Földvári József és Fehér Lenke úgy gondolják, nem minősülhet megszerzésnek e cselekmény. Berkes György azonban e magatartást a megszerzés

fogalomkörébe tartozónak titulálja. 276 Nagy Ferenc azt írja, hogy e cselekmény a megszerzés fogalmának tág értelmezésébe beleférhet, azonban – mint feljebb is idéztem – a törvényi tényállás nem ilyen jellegű (a pusztán közreműködésben kimerülő) magatartást követel meg a tettestől. Véleménye szerint a megszerzés olyan cselekményt jelent, „amellyel a kerítő valakit olyan személy részére, akivel annak a nemi cselekményre vonatkozóan megállapodása nincs, a feleket összehozza és közösülésre vagy fajtalanságra közvetlenül hozzáférhetővé tesz.” 277 Sinku Pál véleménye alapján kizárt a megszerzés akkor, ha a felek között a nemi kapcsolat létesítésének szándéka már korábban kialakult, és az elkövető pusztán e szándék megvalósításához nyújt segítséget (például találkahely biztosításával). 278 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona kiadó, Bp.,

1999 299. p 271 Uo. 299 p 272 Uo. 299 p 273 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 211 p 274 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 235 p 275 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 622 p 276 Uo. 622 p 277 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 299-300. p 278 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 234 p 270 56 Földvári József is úgy ítéli meg, hogy semmiképpen nem minősülnek megszerzésnek azon cselekmények, amelyek csak alkalmat teremtenek a partnerek találkozásához. 279 Fehér Lenke szerint is döntő jelentőségű kell, hogy legyen a lehetőséget teremtő személy szerepe „a felek összeismertetése, a nemi kapcsolat

létrejötte szempontjából”, 280 ezért nem minősül megszerzésnek a lakás rendelkezésre bocsátása akkor, ha e kritérium hiányzik. 281 Berkes György is úgy gondolja, hogy e segítséget nyújtó személy tevékenysége a kapcsolat létrejöttének döntő oka kell, hogy legyen. 282 (Ő azonban bizonyára úgy véli, az ilyen helyzetben lévő partnerek kapcsolatának e személy teremti meg a közvetlen lehetőségét /vö. BJD 4197/, és ezáltal magatartása megszerzésnek minősül − ez azonban csak az én következtetésem a kommentárban írtak alapján.) Ebből is érzékelhető az, hogy nem teljesen tisztázott, mit tekint a jogirodalom és a gyakorlat megszerzésnek. A megszerzés leggyakrabban a passzív alany befolyásolása útján történik, de megvalósulhat más módon is. (Például a később tárgyalandó erőszak vagy speciális fenyegetés alkalmazásával.) Nem zárja ki a kerítés megállapítását az, ha az elkövető csupán megerősíti a

passzív alany elhatározását a nemi kapcsolat létesítésére vonatkozóan. 283 A megszerzésnek más személy részére kell történnie. Kerítésért nem büntethető az, aki saját maga részére szerez meg valakit közösülés vagy fajtalanság céljára. Nincs jelentősége annak, hogy az elkövető kapott-e megbízást a felek valamelyikétől. Amennyiben a felek már előzetesen megállapodtak a közösülésben vagy fajtalankodásban, a számukra lehetőséget biztosító személy cselekménye általában nem kerítést, hanem esetlegesen más bűncselekményt valósíthat meg. 284 A közösüléssel kapcsolatban kiemelendő az, hogy e bűncselekménynél nincs jelentősége a gyakorlatban az élettani és büntetőjogi értelemben vett fogalma közötti különbségtételnek. 285 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 211 p Fehér- Horváth- Lévay: Magyar büntetőjog különös rész I., Bíbor Kiadó,

Miskolc, 2001 316 p 281 Uo. 316 p 282 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 622 p 283 Uo. 622 p 284 Fehér- Horváth- Lévay: Magyar büntetőjog különös rész I., Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001 316 p 285 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 300. p 279 280 57 3.) A megszerzés fogalmához kapcsolódóan kérdéses az is, mikor tekinthető a kerítés bűntette befejezettnek. A bírói gyakorlat szerint a kerítés már akkor befejezetti szakba jut, amikor a tettes (tettesek) harmadik személy számára a passzív alannyal való közösülés vagy fajtalankodás közvetlen lehetőségét biztosítja. 286 Ezt erősítette meg a BH 2003/8 is Ezek szerint a kerítés bűntettének megvalósulásához a bírói gyakorlat nem követeli meg a nemi cselekmény megvalósulását. Fehér Lenke 287 és Berkes György

288 ugyanígy vélekednek Földvári József azonban e felfogást elfogadhatatlannak tartja. Szerinte „a törvényi tényállás magyarázata alapján” 289 csak arra a következtetésre lehet jutni, hogy a közösülés vagy a fajtalanság megvalósulásával lehet befejezettnek tekinteni a bűncselekményt. A megszerzésre törekvés – így az eredménytelen törekvés is – önmagában csak kísérletnek minősíthető. 290 Sinku Pál ugyanezen a véleményen van 291 A BJD 5163. alapján a kísérlet körében értékelendő, ha a kerítő a felek összehozása céljából érintkezésbe lép a passzív alannyal, és akár nyíltan, akár burkoltan megkezdi befolyásolását. 292 A BH 1985/51 BH értelmében kerítésnek még a kísérlete sem valósul meg, amennyiben „az elkövető az általa kiszemelt passzív alannyal a kapcsolatot még nem vette fel, s az a szándékolt nemi cselekményről még nem szerzett tudomást.” 293 A bűncselekmény előkészületét

valósítja meg a felek találkozásához szükséges tárgyi feltételek megteremtése, vagy a harmadik személlyel történő megállapodás a megszerzésről. Az előkészület általában nem büntetendő, ez alól egyedüli kivétel az itt kifejtésre nem kerülő üzletszerű kerítés elkövetésében való megállapodás, amelyet a 207. § (4) bekezdés alatt szabályoz a Btk. 4.) A kerítés tettese bárki lehet, kivéve azt, aki a saját maga részére szerez meg valakit (tehát nem egy harmadik személy számára). Nem kerítés az, ha valaki pénzt fogad el azért, hogy saját magának megszerezzen valakit közösülésre vagy fajtalanságra. Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 300. p 287 Fehér- Horváth- Lévay: Magyar büntetőjog különös rész I., Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001 317 p 288 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap-

és Könyvkiadó Kft, Bp., 2002 622 p 289 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 212 p 290 Uo. 212 p 291 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 235 p 292 Kommentár az 1978. évi IV törvényhez, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 293 BH 1985/51., uo 286 58 Társtettesek azok, akik egymás tevékenységéről tudva, együttesen szerzik meg a passzív alanyt valaki más számára. Az is társtettes lesz, aki bár maga nem haszonszerzési célzattal cselekszik, azonban tudomása van társa e céljáról. 294 A kerítés a felbujtásnak és a bűnsegélynek egyaránt lehet alapcselekménye. Az a kérdés azonban nem tisztázott, hogy az a harmadik személy, akinek a számára történik a megszerzés, felbujtásért felelősségre vonható-e. Nagy Ferenc, 295 Földvári József 296 és Sinku Pál297 egybehangzó véleménye szerint még akkor sem

büntethető az, aki saját részre akar megszerezni valakit, ha a megszerzésre mást kér meg. A jogalkotó célja harmadik személy mások nemi kapcsolatába való beavatkozásának büntetése volt e tényállás bevezetésekor, nem pedig az, hogy a saját részre megszerzőt vonja felelősségre. 298 Berkes György ellenben azt írja, hogy az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén felbujtó az, akinek a részére történik a megszerzés. 299 5.) A kerítés csak szándékosan követhető el, gondatlanul nem Az elkövető szándékának valamennyi tényállási elemet át kell fognia, így azt is, hogy közösülésre vagy fajtalanságra szerezzen meg valakit más számára. Amennyiben anyagi ellenszolgáltatásban részesül azért, hogy a feleket összeismertesse, de ezt nem az előbb említett nemi cselekmények véghezvitele érdekében teszi, nem valósítja meg kerítés bűntettét. A kerítés emellett célzatos bűncselekmény is. 300 Az elkövető a

tevékenységét anyagi haszonszerzés végett kell, hogy elkövesse, máskülönben nem valósul meg a bűncselekmény. Az anyagi haszon bármilyen vagyoni előny nyújtása lehet (nem kell feltétlenül pénzbelinek lennie, bár ez a leggyakoribb formája), de megnyilvánulhat akár valamely vagyoni hátrány elhárításában is. Kiemelendő, hogy e célzatnak az elkövetési magatartás kifejtésekor kell fennállnia, így tehát az utólag adott anyagi előny esetén már nem valósul meg kerítés. Szintén hiányzik az anyagi haszonszerzés célzata akkor, ha valaki szívességből szerez meg valakit harmadik személy részére. 301 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 622 p 295 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 300. p 296 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó,

Bp., 2002 212 p 297 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 235 p 298 Uo. 235 p 299 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 623 p 300 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 300. p 301 Kommentár az 1978. évi IV törvényhez, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 294 59 Annak, hogy az elkövető valóban megkapta-e az anyagi előnyt vagy sem, és ha igen, mikor és melyik féltől kapta-e meg, a bűncselekmény megvalósulása szempontjából nincs jelentősége. 302 6.) A 207 § (2)-(3) bekezdés szabályozza a kerítés minősített eseteit Közülük – mint ezt korábban írtam – csak a 207. § (3) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben, azon belül is az erőszakkal vagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen

fenyegetéssel történő megvalósulás esetén válik a kerítés erőszakos bűncselekménnyé. Ezért a kerítés két másik minősített esetéről most nem ejtek szót. Az előbb említett minősített eset értelmében két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a kerítést „megtévesztéssel, erőszakkal avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel” 303 követi el. E minősített esetben a különösen veszélyes elkövetési módok kerülnek értékelésre. A megtévesztés azt jelenti, hogy az elkövető „tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja” 304 a passzív alanyt afelől, hogy őt közösülésre vagy fajtalanságra akarja megszerezni, aki így nem sejtheti, mi az elkövető valósi szándéka – és természetesen nem is dönthet, viselkedhet annak ismeretében.(Például valamilyen ürüggyel felcsalja a lakásába, ahol a másik fél már várja) 305 Az erőszak, valamint az élet vagy testi

épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés értelmezéséről az erőszakos közösülésnél már írtam, az ott kifejtettek irányadóak e bűncselekménynél is. 306 Kerítés bűntette valósul meg minden olyan esetben, amikor az erőszak vagy speciális fenyegetés a passzív alanynak a már részére történő megszerzését szolgálja, az elkövető azonban a nemi cselekmények kifejtésében már nem működik közre. Ha ugyanis az erőszakot vagy fenyegetést alkalmazó személy maga is közösül vagy fajtalankodik a passzív alannyal, vagy a nemi cselekmény lehetővé tétele érdekében fejti ki erőszakot, vagy speciális fenyegetést, úgy nem kerítés, hanem erőszakos közösülés vagy szemérem elleni erőszak Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 300. p 303 1978. évi IV törvény 207 § (3) bek b) pont, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 304 Berkes- Julis- Kiss- Kónya-

Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 623 p 305 Uo. 623 p 306 ld. II fejezet, A), 221a) pont alatt 302 60 bűntette valósul meg. 307 A kerítés e minősített esetét sokszor igen nehéz elhatárolni ez utóbbi bűncselekményektől. 308 Ezen túl fontosnak tartom kiemelni, hogy a tizenkettedik életévüket be nem töltött gyermekek védekezésre képtelenségének megdönthetetlen vélelmét felállító 210. § a kerítés bűntettére nem vonatkozik. 7.) Az egység és a halmazat kérdéskörén belül itt nem tárgyalom a kerítés feljebb sem említett minősített eseteire vonatkozó kérdéseket. A kerítés folytatólagosan elkövetett lesz abban az esetben, ha az elkövető ugyanazt a személyt több alkalommal, rövid időközönként és egységes akarat-elhatározással szerzi meg. 309 „A megszerzett passzív alanyok számára figyelemmel halmazat állapítandó meg”. 310 A kerítés

mellett nem értékelhető önálló bűncselekményként az üzletszerű kéjelgés elősegítése (ha az elkövető üzletszerű kéjelgés céljára épületet vagy lakást is a felek rendelkezésére bocsát, vagy ha a harmadik személynek rábírás útján üzletszerű kéjelgést folytató személyt szerez meg). 311 Mást gondol erről Földvári József, aki nem lát alapot a halmazati értékelés mellőzésére. Véleménye szerint ugyanis a kerítés és az üzletszerű kéjelgés nem áll „szükségszerű viszonyban” 312 egymással, és eltérő magatartásokkal valósul meg. 313 Az erőszakos közösülésbe és a szemérem elleni erőszakba a kerítés általában beolvad. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az elkövető kerítést megvalósító magatartása egyben e bűncselekményekhez nyújtott bűnsegélyként is értékelhető. Más a helyzet azonban, ha a kerítés erőszakkal illetőleg speciális fenyegetéssel valósul meg Ekkor ugyanis az erőszakos

közösülés és a szemérem elleni erőszak alapeseteivel halmazatot képez, míg a tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett e bűncselekményekbe beolvad. 314 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999, 301. p 308 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 213 p 309 Fehér- Horváth- Lévay: Magyar büntetőjog különös rész I., Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001 318 p 310 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999, 301. p 311 Uo. 301, p 312 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002, 213 p 313 Uo. 213 p 314 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 624 p 307 61 Összegzés Dolgozatomat bevezetéssel kezdtem, amelyben

tömören vázoltam mindazt, amit elengedhetetlennek tartottam a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények felvezetéseként: Btk-beli elhelyezésüket, megkülönböztetésüket a velük egyazon cím alatt szabályozott többi bűncselekménytől, a velük kapcsolatos társadalmi vélekedést, valamint néhány gondolatot az általuk védett jogi tárgyakról. Munkám érdemi részét két nagy fejezetre tagoltam: az erőszakos nemi bűncselekmények jogi szabályozása történetének áttekintésére és a hatályos szabályozáson alapuló tényállás-elemzésre. Az első fejezeten belül három nagy pontba szedtem e szabályozás egymástól jól elkülönülő szakaszait, amelyeken belül az egyes szakaszok általam fontosabbnak tartott állomásai kaptak helyet. A dolgozat második, hangsúlyosabb fejezetét szintén három nagy részre bontottam a három erőszakos nemi bűncselekménynek megfelelően. E részek alatt az egyes kifejtendő pontok a

Nagy Ferenc által felállított sorrendben követték egymást. 315 Az erőszakos közösülésről szóló első rész terjedelmében jelentősen meghaladja a másik két bűncselekményről leírtakat. Ez az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak relációjában annak köszönhető, hogy tényállásaik hasonlósága miatt a felesleges ismétlések elkerülése céljából a szemérem elleni erőszak tárgyalásánál csak annak specifikumait részleteztem, és igen nagy számban utaltam vissza az erőszakos közösülés alatt bemutatott, ugyanazon tényállási elemekre vonatkozó magyarázatokra. Az erőszakos közösülés és a kerítés minősített esetének viszonylatában megmutatkozó terjedelmi különbségek pedig az elemzett tényállások elemeinek, és az e két bűncselekménnyel kapcsolatban az utóbbi időben megjelent felhasználható irodalom mennyisége közötti differenciát tükrözik (ezen felül a kerítés vizsgált minősített

eseténél is csak utaltam az erőszakos közösülésnél már leírtakra) . Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 269-281., 299-301 p 315 62 Irodalomjegyzék 1. A Büntető Törvénykönyv magyarázata, szerk: Györgyi Kálmán, Wiener A Imre, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1996 2. Angyal Pál: Szemérem elleni büntettek és vétségek, ATTILA-NYOMDA Rt, Bp, 1937 3. Belovics Ervin–Molnár Gábor– Sinku Pál: Büntetőjog különös rész, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 4. Berkes György–Julis Mihály–Kiss Zsigmond–Kónya István–Rabóczki Ede: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, Bp, 2002. 5. Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 6. Erdősy Emil–Földvári József–Tóth Mihály: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 7. Fehér Lenke–Horváth Tibor–Lévay Miklós: Magyar

büntetőjog különös rész I, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001. 8. Gál István László: Szempontok a nemi erkölcs elleni bűncselekmények új szabályozásához, In.: Büntetőjogi Kodifikáció, 2002 évi 4 szám 9. Halász Zoltán: A szemérem elleni bűncselekmények (Tanulmány az anyagi büntetőjog köréből), Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Társulat, Bp., 1909 10. Hámori Antal: Az ifjúság egészséges erkölcsi fejlődésének mint társadalmi értéknek a jogi védelme (jogszociológiai aspektusok), In.: Magyar Jog, 2003 évi 8 szám 11. Hollán Miklós: A 12 év alatti gyermekek nemi fejlődésének büntetőjogi védelme Egy törvénymódosítás margójára, In.: Collega, 1998 évi 3 szám 12. Horváth Tibor–Kereszty Béla–Maráz Vilmosné–Nagy Ferenc–Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 13. Jogi lexikon, KJK Kerszöv, Bp, 1999 14. Kovács Gyula: A Büntető Törvénykönyv különös részének vázlata I (Btk. X- XV

Fejezet), Bp, 2002 15. Kovács Gyula: Az erőszakos közösülés bizonyítási problémái az 1997 évi LXXIII törvény módosítását követően, In.: Belügyi Szemle, 2000 évi 4-5 szám 63 16. Kovács Virág: A szexuális szabadság jogi megközelítésének problémái, In: Jogtudományi Közlöny, 2003. július- augusztusi szám 17. Lukács Tibor–Traytler Endre: A nemi erkölcs elleni bűntettek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1963 18. Merényi Kálmán: A szexuális erőszak, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp, 1987 19. Nagy Ferenc–Tokaji Géza: A magyar büntetőjog általános része, Korona Kiadó, Bp, 1998. 20. Schultheisz Emil: A nemi erkölcs elleni bűntettek de lege lata, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1966 21. Sinku Pál: A család és a gyermek büntetőjogi védelme, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2000 22. Tóth László: Deviancia és szexualitás, In: Belügyi Szemle, 1999 évi 6 szám 23. Virág György: A

szexuális erőszak áldozatai a társadalomban és a büntetőeljárásban, In: Belügyi Szemle, 1998. évi 3 szám 64