Content extract
AUDIT A környezeti audit- és teljesítményértékelés helye, szerepe a vállalati szabályozás folyamatában. A vállalati környezeti teljesítmény értékelésének módszerei, a környezetvédelmi auditálás fő típusai. A környezetvédelmi auditálás rendszeresen végzett, szisztematikus felépítésű, dokumentált folyamat, mely objektív értékelést biztosít. A környezeti auditálás fogalmára több meghatározások is szolgálnak, melyek közül az EPA kísérletet tett egy definíció megfogalmazására, miszerint az auditálás: „egy rendszerezett, dokumentált, periodikus és objektív jelentés, amelyet az adott szabályok szerinti jogi személyiségek készítenek különböző tevékenységekről és gyakorlatról abból a célból, hogy megvizsgálják a környezeti követelményeknek való megfelelést. Az Európai Közösségek Tanácsa által elfogadott rendeletében (EMAS) az audit „a menedzsment olyan eszköze, amely a szervezetet, a vállalati
menedzsment tevékenységét és a környezeti teljesítményt szisztematikusan, dokumentált módon, rendszeresen és objektíven értékeli” Mint látható, az auditálás definiálására számos különböző megfogalmazás született, de tartalmát tekintve hasonlóak, mindegyik definícióban a környezetvédelmi auditálás egyfajta program megvalósítását jelenti, aminek azt kell bizonyítania, hogy a vállalat környezeti teljesítménye megfelel-e az elvárásoknak, a szabályozási követelményeknek. A vállalatok a környezetvédelmi felülvizsgálat tartalmi követelményeinek figyelembe vételével saját környezetvédelmi teljesítményük értékelésére, tevékenységük átvizsgálására, tevékenységük környezetre gyakorolt hatásainak a megismerésére felmérést végeznek, ill. végeztetnek. A környezetvédelmi audit, mint irányítási eszköz fontos szerepet tölt be, a vállalat környezetközpontú irányítási politikája eredményes
érvényesülésének figyelemmel kísérésében. A kialakított menedzsment rendszerek működésének egyik feltétele a folyamatos fejlesztés megvalósítása. Így tehát a menedzsment rendszerek működését folyamatosan felügyelni kell. A környezetvédelmi audit célja, hogy segítsen az eltéréseket feltárni, így a 1/6 megfelelő javító intézkedéseket elvégezzék, ezáltal biztosítva a környezetközpontú irányítási rendszer működőképességének hatékonyságát. A környezetvédelmi auditálás fő tipusai: Auditok Belső audit Termékaudit Eljárásaudit Külső audit Rendszeraudit Beszállítói audit Személyaudit Tanúsító audit Az auditok osztályozása végrehajtásuk tárgya és módja szerint Az audit tárgya szerint az alábbi csoportokat különböztetjük meg: A termékaudit célja az adott termékkel szemben támasztott követelményeknek való megfelelőség mértékének megállapítása. A folyamataudit /
eljárásaudit adott folyamatra, vagy eljárásra vonatkozó kritériumok teljesülésének mértékét határozza meg. A rendszeraudit valamely menedzsmentrendszer felülvizsgálatát jelenti, és a rendszerrel kapcsolatos kritériumoknak való megfelelőség mértékét célozza. A személyaudit adott személy tudásának, képességének, tulajdonságainak, a vonatkozó előírásoknak való megfelelőségi mértékét határozza meg. Az audit végrehajtásának módja szerint a következő csportokat különböztetjük meg: Belső audit: 2/6 A belső auditot szokás első fél által végzett auditnak is nevezni. Az adott szervezeten belül, annak hatáskörében történik, többnyire saját erőforrásának felhasználásával. A belső audit lényege, hogy az audit elrendelője a rendszer működtetője is, aki utasítást ad a saját menedzsmentrendszerének átvizsgálására a benne rejlő hibák és hiányosságok feltárására a rendszer
értékelése és javítása érdekében. A környezeti audit kiterjed a vállalat alrendszereinek a vizsgálatára, továbbá feltárja, hogy a vállalati menedzsmentnek milyenek a lehetőségei, hogy milyen szükséges jogi-adminisztratívszerkezeti környezeti konzekvenciáit kezelni tudja. Külső audit Ugyancsak a szervezet menedzsmentrendszerének a felülvizsgálatát, értékelését jelenti, de a belső audittól megkülönbözteti, hogy ebben az esetben az átvizsgálás elrendelője nem azonos a szervezet menedzsment rendszerének működtetőjével. Ezen belül kétféle auditot különböztetünk meg: 1. a beszállítói audit, amelyet második fél által végzett auditnak is szokás nevezni, és melyet olyan felek hajtanak végre, akik valamilyen formában érdekeltek az auditálandó szervezet tevékenységében. 2. tanúsító audit, vagy harmadik fél által végzett audit az auditálandó szervezet menedzsment rendszerének az adott szervezettől szakmai és
kereskedelmi értelemben véve független tanúsító szervezet által végrehajtott felülvizsgálata. Célja a megfelelőség megállapítása, a regisztrálás a tanúsítvány kiadhatósága szempontjából. 3/6 17/ (teljesítményértékelés) A környezeti teljesítményértékelés helye, szerepe a vállalati szabályozás folyamatában. A vállalati környezeti teljesítmény értékelésének módszerei A környezeti teljesítményen a vállalat (vagy egyéb, hasonlóan funkcionáló szervezet) környezeti terhelésének összességét értjük. Ez vonatkozik mind a működés, mind a termékek és szolgáltatások által okozott környezetkárosító hatásokra. A környezeti teljesítmény a vállalat „rendes” (pl. gyártási) tevékenysége során a környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatások összessége. A környezeti teljesítményértékelés definíciója az ISO 14031-es szabvány alapján: „A környezeti tényezők irányításának,
kézbentartásának eredménye a vállalatnál. Megjegyzés: A környezetközpontú irányítási rendszerekkel kapcsolatban az eredmény viszonyítható a szervezet környezeti politikájához, céljaihoz és előirányzataihoz.” Az ISO a vállalati környezeti teljesítés értékelésének módszerét önálló szabványban dolgozta ki. A környezeti teljesítmény értékelése (KTÉ) egy állandó belső menedzsment folyamat és eszköz, amely környezeti indikátorokat használ fel arra, hogy összehasonlítsa a szervezet múltbeli és jelenlegi környezeti teljesítését a szervezetnek a környezeti teljesítésére vonatkozó kritériumaival. Ez a folyamat segíti a menedzsmentet a szervezet környezeti teljesítményének mérésében, vizsgálatában, értékelésében, illetve a környezeti teljesítményre vonatkozó kritériumok megvalósításához szükséges tevékenységek meghatározásában. A KTÉ által létrehozott információk segítik a szervezetet: A
környezeti teljesítmény változásainak nyomon követésében; A környezeti tényezők azonosításában; A stratégiai fontosságú üzleti lehetőségek felismerésében. Módszerek: 1. Megalapozó módszerek A megalapozó módszerek a szemmértékre alapoznak, azaz arra, hogy egy problémát ismerő, tapasztalatokkal rendelkező ember gyors értékítélete gyakran 80-90%-os pontossággal megegyezik a hosszadalmas, objektív, méréseken alapuló eljárások eredményével. Értékük elsősorban abban rejlik, hogy kijelölik a súlyponti területeket, áttekintést adnak a cég környezeti teljesítményének problémás területeiről, tudatosítják a dolgozókkal a gondokat. 1.1 Öko - térképezés Az öko – térképezés szemléletes, egyszerű és gyakorlatias eszköz kisvállalkozások és kézműves üzemek környezeti teljesítményének felmérésére és javítására, a környezeti adatok gyűjtésének egyszerű, kreatív és szisztematikus módszere.
Rövid értékeléseként elmondható, hogy pontatlan eszköz, de szemléletessége és tudatformáló hatása mellett fő előnyei közé sorolható az, hogy sokszor olyan környezeti hatásokra is rávilágít, amit a kifinomultabb KTÉ módszerek általában figyelmen kívül hagynak. 1.2 A Környezetközpontú irányítási rendszer hatásértékelési eljárásai A környezetközpontú irányítási rendszert leíró ISO 14001 szabvány egyik követelménye, hogy a környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) meghatározza a szervezet múltjából, a meglévő vagy tervezett tevékenységekből, termékekből vagy szolgáltatásokból adódó környezeti tényezőket a jelentős környezeti hatások megkeresése érdekében. 4/6 2. Indikátor módszerek Az indikátor elnevezés arra utal, hogy ezek a módszerek, a környezeti teljesítményt mutató mérőszámokat veszik alapul, az indikátor módszerek azonban meg is állnak ezen a szinten: a mérőszámok közül
legfeljebb a fontosabbakat emelik ki; az aggregálás kezdeti formában jellemzi csak őket. 2.1 Környezeti teljesítményértékelés mérőszámokkal (EPE, Environmental Performance Evaluation) A vállalati környezeti teljesítmény értékelésének számos módszere közül az egyik legegyszerűbb és leggyorsabban terjedő a környezeti mérőszámok alkalmazása, amelyek világos formában foglalják össze a nehezen átlátható környezeti adattömeget. A környezeti teljesítményértékelésre alkalmas számokat a legtöbb vállalat használ (pl. az ártalmatlanított hulladék térfogata vagy súlya), de keveseknél állnak össze a számok olyan rendszerré, ami átfogja a környezeti helyzetet, mégis csak a lényegi információt közli, segítséget nyújtva a felső vezetésnek a környezeti fejlesztés hatékony megvalósítására. 2.2 Öko - hatékonysági értékelés Az öko - hatékonyság „feltalálása” óta rendkívüli népszerűségre tett szert, ennek
oka, hogy „dupla nyerő” megoldást kínál a fenntarthatóság problémájára, az erős önkorlátozás vagy a nulla növekedés helyett. Az öko - hatékonyság lényege tehát az érték maximalizálása a káros környezeti hatás minimalizálása mellett, ahol a káros környezeti hatás egyrészt a természetből nyert erőforrásokat, másrészt a kibocsátások ártalmas hatásait jelenti. Előnyök: összeköti a környezeti teljesítményt a gazdasági teljesítménnyel és a kettő egyidejű javítását tűzi ki célul; meghatározza az általánosan alkalmazható mérőszámok körét és az öko hatékonysági metszetet, konkrét útmutatást adva a lényeges információ kiemelésére; Hátrányok: a környezeti teljesítmény vonatkozásai közül csak a fizikai működés mérőszámait használja, ezeknek is csak szűk körét kötelezően; nem használja a módszer az irányítási teljesítés (erőfeszítés jellegű) mérőszámait, és a
környezet állapotát jelző mérőszámokat; nem ejt szót az érték olyan összetevőiről, mint a foglalkoztatásból, nem anyagiakhoz kötődő életszínvonal növelés. 3. Anyag- és energiaforgalmi módszerek Az anyag- és energiaforgalmi módszerek leginkább az öko - hatékonyság javítását szolgálják, de sokkal szélesebb körű adatgyűjtést és elemzést tesznek szükségessé, mint maga az öko hatékonysági értékelés. Az anyag- és energiaforgalmi módszerek így stratégiai tervezési eszköznek kevésbé, rövid- és középtávú optimalizálásra ellenben kiválóan alkalmazhatók. 3.1 Öko - mérlegek A módszer teljeskörű anyag- és energiamérlegek előállítását valamint elemzését jelenti. Az anyag- és energiamérlegek összeállításával információkat kapunk az adott folyamat erőforrás felhasználásáról (anyagok és energiahordozók) valamint a kibocsátásokról (termékek, szolgáltatások és káros kibocsátások). Az öko
– mérleg a pénzügyi mérleghez hasonlóan, teljeskörűen igyekszik kvantifikálni a vállalat környezeti teljesítményét befolyásoló összes 5/6 hatást, bemeneti és kimeneti oldalt és különböző számlaosztályokat alkalmazva. Gyengesége, hogy ezen a területen nem áll rendelkezésre általánosan elfogadott közös nevező, számolási egység, illetve a nagy időigény és a stratégiai orientáció hiánya. 3.2 Környezeti költségszámítás Környezeti költségszámításon azt a folyamatot értjük, amikor egy vállalat megpróbálja kimutatni a környezetszennyezés összes belső (internális) költségét. 4. Hierarchizáló módszerek A hierarchizáló környezeti teljesítményértékelő módszerek lényege, hogy a vállalatokat legalább ordinális sorrendbe állítsák környezeti teljesítményük alapján. Ezeket az eljárásokat szinte kizárólag külső felek (államigazgatási szervek, zöld vagy szakmai szervezetek) alkalmazzák. Ilyen
módszerek például a többlépcsős környezeti besorolások vagy a környezeti minősítések. 5. Szintetizáló módszerek A szintetizáló módszerek fő törekvése, hogy a lehető legmagasabb szinten aggregálják a környezeti teljesítésre vonatkozó adatokat, azaz megtalálják ezek közös nevezőjét. 5.1Környezeti teljesítmény index A környezeti teljesítmény index lényege, hogy egyes teljesítmény mérőszámok közös skálán történő elhelyezésével és súlyozásával egy csak a vállalatra jellemző összpontszámot kapunk. A környezeti indexszámítás szubjektív alapon ugyan, de jól megoldja a cég környezeti teljesítésének aggregálását, ha nem feledkezünk meg róla, hogy csak egy cég évről évre elért teljesítése hasonlítható össze egymással 5.2 Öko – pont rendszerek Az öko – pontrendszerek lényegében az öko - mérlegek továbbfejlesztett változatának tekinthetők. Fő próbálkozásuk, hogy megtalálják azt a közös
mértékegységet, amibe át lehet számítani a legkülönbözőbb természetes mértékegységben megjelenő bemenő és kimenő anyag- és energiaáramokat. Az öko - pont módszer lényege az, hogy a fenntarthatóság eléréséhez szükséges célokból igyekszik levezetni a közös nevezőt; a legkülönbözőbb környezeti hatások minden cég által alkalmazható, általános mértékegységét. 5.3 Hatásokban való megjelenések A módszer a környezeti tényezőket környezeti hatásokba számítja át. A hatásokban való megjelenítés komoly felkészültséget, kifinomult és lehetőleg régiókra vonatkozó háttér adatbázisokat, számtalan feltételezést és rendkívül sok munkaráfordítást igényel. Ezt az eszközt főleg termék életciklus elemzésére fejlesztették k, ezért elsősorban globális környezeti problémákkal foglalkozik. A módszer az anyag- és energiamérlegek felállítása után kísérletet tesz arra, hogy a környezeti tényezőket
átszámítsák környezeti hatásokba. 6/6