Legal knowledge | Higher education » Mérlegképes könyvelő, kidolgozott szóbeli jog tételsor, 2011

Datasheet

Year, pagecount:2011, 110 page(s)
Language:Hungarian
Downloads:1595
Uploaded:February 03, 2011
Size:555 KB
Institution:-

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!


Comments

10000 Anonymus December 8, 2015
  Valaki feltölthetné a 2015-ös Jog tételeket!
10000 Anonymus November 24, 2014
  Ezek már nem jók más a tételsor
11111 Timea92 October 2, 2014
  Köszönöm
11111 Hajna40 June 19, 2013
  Köszönjük! Már csak tanulni kell!
11111 fionella March 24, 2013
  Nagyon jó jegyzet, köszönet érte!!!!
11111 Bigyoka April 1, 2011
  A Jó Isten Áldja azt az embert, aki ezt a nagyon nagy segítséget megosztotta a "KÖZZEL".

New comment

Content extract

1a A Magyar Köztársaság jogrendszerének jellemzői (jogrendszer, jogág, jogszabály fogalma, jogszabályok fajtái, jogalkotó szervek). A jogszabályok hierarchiája, érvényessége és hatálya. Jogrendszer: egy adott államban vagy más politikai közösségben hatályos jogszabályok, illetve azok megalkotásának, értelmezésének, érvényességének rendszere. A társadalmi struktúra része, a gazdasági és a politikai rendszerhez és a kultúrához hasonlóan. A Magyar Köztársaságban a Kontinentális jogrendszert alkalmazzák. Jellemzői: elsősorban Európára jellemző. Kialakulásában nagy szerepe volt a római jognak. Fő jellemzője az írott jog túlsúlya a bírói jogalkotással szemben A jogrendszeren belül a jogszabályok jogágakra tagozódnak. A jogág a jogszabályok minőségileg elkülönült, meghatározott struktúrával rendelkező csoportja, amely sajátos tartalommal és módszerrel szabályozza a jogalanyok magatartását a társadalmi

együttélés jogilag meghatározott körében. Jogág alatt olyan jogszabályok összességét értjük, amelyek a szabályozás tárgyát és módját tekintve szerves egységet alkotnak. A felelősségnek, illetve a jogvita eldöntésének más-más következményei vannak a különböző jogágakon belül. Jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony (életviszony). Egy-egy jogágba általában azok a jogszabályok tartoznak, amelyek alapját az azonos társadalmi viszonyok adják. Alapvető jogágak: Közjog: az alkotmányjogot nevezik, amely megállapítja az állam és alkotmányformát, valamint az állampolgárok alapjogait. A jogviszony egyik alanya mindig az állam (illetve valamely szerve). Legfontosabb területei: • Alkotmányjog. • Bűntető jog. • Közigazgatási jog. • Pénzügyi jog. • Nemzetközi jog. Magánjog: a felek egyenjogúságán és mellérendeltségén alapszik, célja a magánérdek biztosítása. Legfontosabb területei: • Polgári

jog. • Családjog. • Szellemi oktatások joga. • Társasági jog. • Értékpapír jog. Jogszabály: olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, azokat az állam bocsátja ki, a társadalomban kötelezőek, érvényesülésüket az állami szervek kényszerrel biztosítják. Fajtái: 1. rendelkezések jellege szerint: • jogi normákat tartalmazó • jogi normák érvényességét érintő • egyedi intézkedéseket tartalmazó • politikai célkitűzéseket tartalmazó • szimbolikus jellegű. 2. Jogrendszerben elfoglalt helye szerint: • Eredeti jogszabály. • Azt később módosító jogszabály. • Alapjogszabály. • Végrehajtási jogszabály. Jogalkotó állami szervek: Kibocsátó Országgyűlés Kormány Miniszterelnök, miniszterek Helyi képviselő testület Jogforrás megnevezése Alkotmány, törvények, határozatok, nemzetközi egyezmény. Kormányrendelet, kormányhatározat, nemzetközi

egyezmény. Rendeletek. Önkormányzati rendeletek. A jogszabályt kibocsátó állami szervnek a államszervezetben elfoglalt helye meghatározza az általa kibocsátott jogszabály helyét. Jogszabályok hierarchiája: A jogforrások országos vagy helyi szinten rendezik a társadalmi viszonyokat, egymásra épülnek, egymást kiegészítik. A hierarchia igazodik a jogalkotó állami szervek hierarchiájához. Jogszabály érvényessége: Arra hivatott állami szerv, a rá irányadó eljárás keretében hozta és kihirdette. Jogszabály hatálya: • Területi: minden magyar állampolgárra kiterjed. • Személyi. • Időbeli: meg kell határozni a hatálybalépés napját. Akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy a meghatározott határidő lejár. A jogszabályt a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. 1B A gazdasági társaság fogalma, alapításának közös szabályai. A tag vagyoni hozzájárulása. A legfőbb szervre és a vezető

tisztségviselőkre vonatkozó közös szabályok. A nonprofit gazdasági társaság jellemzése. A gazdasági társaság olyan gyűjtőfogalom, amely felöleli a társasági formákat. Van 4 közös elem, ami mindegyikre jellemző: 1. Üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása vagy elősegítése 2. Vagyoni hozzájárulás 3. Tagok közös kockázat vállalása 4. Saját cégnév alatti jogalanyiság Alapításának közös szabályai: Alapítók köre: természetes személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. Az alapításhoz kft és rt kivételével legalább 2 tag szükséges Természetes személy egyidejűleg csak 1 gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. Korlátlanul felelős tag: a kkt és a bt beltagja. Kkt és bt nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Társaság létrejötte: Társaságot létesítő irattal: • Társasági szerződés. • Alapító okirat. • Alapszabály. Az okirat alakja ügyvéd által

ellenjegyzett, írásbeli alak. A tag vagyoni hozzájárulása: Kötelező, amely lehet pénzbeli és nem pénzbeli. A nem pénzbeli lehet dolog, vagyoni értékű jog, követelés. Arányára, mértékére az egyes társasági formáktól függően előírás adható. Nem teljesítésének jogkövetkezménye a tagsági vagyon megszűnése. Gazdasági társaság legfőbb szerve: fő feladata a társaság stratégiai döntéseinek meghozatala. Lehet: • Tagok gyűlése: kkt, bt. • Taggyűlés: kft, egyesülés. • Közgyűlés: rt. A tagok részvétele a társaság legfőbb szervének tevékenységében: Képviseleti jog terjedelmétől függően lehet: • Általános: valamennyi ügytípusra kiterjed. • Korlátozott: meghatározott ügyek tekintetében jogosít. Módja tekintetében: • Önálló: jogosult egyedül eljárni. • Együttes: több személy egyidejű aláírására van szükség. Általános képviseleti joga van a következőknek: • Vezető

tisztségviselő. • Cégvezető. Korlátozott képviseleti joga van: • Munkavállaló. • Telephelyek, fióktelepek cégvezetői. • Vezető tisztségviselő, ha a létesítő okirat így rendelkezik. Gazdasági társaság ügyvezetése: az ügyvezetést a vezető tisztségviselők látják el. Ügyvezetés kizáró okai: • Bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. • Foglalkozástól való eltiltás. • Törölt gazdasági társaság vezető tisztségviselője, a törléstől számított 2 évig. • 2009. 09 01-től, ha a társaság kötelezettségért való helytállásra kötelezte a bíróság, és az vele szemben nem lehet végrehajtani. (5 évig nem lehet újra vezető.) Felelőssége: 1. Általános 2. Objektív 3. Együttes Megbízás megszűnése: 1. Időtartam letelte (maximum 5 év) 2. Halál 3. Legfőbb szerv visszahívja a megbízatás lejárta előtt 4. Lemondás 5. Kizáró ok következik be Nonprofit gazdasági

társaságok: Korlátolt felelősségű társaság (jogi személyiségű): Az a társasági forma, amely meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. Az árutermelő országok jogában a legelterjedtebb társasági forma. Ilyen szervezeti formát általában akkor hoznak létre, ha néhány tag kíván viszonylag nagy vagyont egyesítve kis vagy közepes méretű társaságot alapítani. Lényegi eleme az, hogy a tagok a társaság fennállása alatt az általuk teljesített vagyoni hozzájárulást többé nem követelhetik vissza, a társaságtól a tag csak úgy tud megválni, ha üzletrészét valakire átruházza. Üzletrész: a vagyoni hányadot testesíti meg. Előnye: Tagjainak felelőssége a társaság tartozásaiért korlátozott. A jog jellemzően csak a társaságba bevitt tőkéjüket és annak fel nem osztott hozamát (nyereségét) kockáztatják, a társaság veszteséges működése esetén is biztonságban érezhetik egyéb vagyontárgyaikat.

Ennél a társaságnál a tagok felelőssége korlátozott, maga a társaság azonban hitelezők irányában teljes vagyonával, korlátlanul felel. Először a társaság, majd a tagok vagyonát viszik. Törzstőkéje(törzsbetétek összessége): A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve nem pénzbeli betétből áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb 500.000- forintnál A pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke harminc százalékánál . A cégbejegyzési kérelem benyújtását követően a törzstőkének a társaság rendelkezésére bocsátott részével a társaság már belátása szerint szabadon gazdálkodhat. A tagok törzsbetétjei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel

maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Minden tagnak egy törzsbetéte van, egy törzsbetétnek azonban a közös tulajdon szabályai szerint több tulajdonosa is lehet. Jegyzett tőke: Részét képző nem pénzbeli hozzájárulás (apport pl: gépkocsi) bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, illetve szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog lehet. Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan, végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása nélkül ruházhat át. Ilyennek kell tekinteni, ha az engedélyt már a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásakor megadták. Az apportot legkésőbb a bejegyzési kérelem benyújtásáig a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a pénzbetétek teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és

esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni Tőketársulás: A kft jellemzően tőketársulás. Ez azt jelenti, hogy a tagoknak egyetlen kötelezettségük van a társasággal szemben, a törzsbetétjük befizetése. A törvény lehetővé teszi a korlátolt felelősségű társaság tagjai számára, hogy törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb szolgáltatást is teljesítsenek a társaság számára, melyet a törvény mellékszolgáltatásnak nevez. A Kft. Lehet egy személyes Ebben az esetben egy összegben teszem le az 500000 forintot. Részvénytársaság (jogi személyiségű): Működésük teljesen átlátható, nyilvános. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok legbonyolultabb formája. A részvénytársaság biztosítja a társasági formák közül a befektetett tőke gyors mozgatásának legtöbb lehetőségét pl. a kft üzletrészhez képest a részvény sokkal könnyebben mobilizálható, mégpedig a kockázatért

vállalt vagyoni felelősség teljes korlátozása mellett. A részvénytársaság előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság, amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Felelőssége korlátozott, a társaság működése során a tag a társaságból pénzével együtt soha nem léphet ki, hiszen a részvénytársaság alaptőkéje képezi a társaság hitelezőinek a kielégítési alapját. A részvényes befektetett vagyonához csak úgy juthat hozzá, ha részvényét valakinek el tudja adni. A pénzhez akkor jutok hozzá, ha eladom a részvényt. Zártkörűen vagy nyilvánosan működik. - Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor. Csak dolgozó vehet - Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei

részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Akárki vehet. Alaptőke, részvénytőke: A részvénytársaság működéséhez szükséges vagyon, amely a részvényesek befizetéséből tevődik össze, az alaptőke (jegyzett tőke). A részvénytársaság tipikusan nagyvállalat, ezért a Gt. húszmillió forintban határozza meg az alaptőke minimumát. Előírás továbbá, hogy alapításkor a készpénzbefizetés nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál és tízmillió forintnál. A részvénytársaság alaptőkéje részvényekre oszlik. A részvények sajátos értékpapírok, amelyek a társaság tulajdonosainak tagsági jogait testesítik meg. A részvénytársaság az egyetlen olyan gazdasági társaság, amely a tagsági jogokról értékpapírt bocsáthat ki. Megalakulásához az szükséges, hogy előre meghatározott névértékű részvényeket bocsásson ki. A névérték összege adja ki az rt alaptőkéjének összegét. A

részvénytársaság a részvényeket a névérték feletti értéken is kibocsáthatja, ugyanakkor a hitelezők érdekében a névérték alatti kibocsátás semmis. 2A Az Európai Uniós jogforrások rendszere. Az Európai Uniós és a hazai jogforrások egymáshoz való viszonya. A jogharmonizációs folyamat lényege. Európai Unió jogforrásai Elsődleges jogforrások As zerződések az egyes konferenciák után s zületnek meg, amit minden államnak a lá kell ír nia és ratifikálni is kell. Maguk a szerződések az európai integráció in tézményrendszerét biztosítják é s a z unió működésének alapjait határozzák meg. Egyfajta j ogi hivatkozást, a lapot biztosítanak a ké sőbbi intézmények által folytatandó közösségi jogalkotáshoz, a mely már a c élok konkrét megvalósítását szolgálja. Római szerződés 1965 egyesülési szerződés 1985 egységes európai okmány 1992 maastrichti szerződés 1997 amszterdami szerződés 2001 nizzai

szerződés Ide ta rtoznak még a c satlakozási szerződések, illetve a költségvetési szerződések. Másodlagos jogforrások A szerződésekben megfogalmazott célok, f eladatok, pr ogramok, politikák megvalósítását sz olgálják. Európai U nió intézményei a lkotják, a parlament és a tanács Rendelet: általános ha tályú közösségi j ogi no rma, a mely t eljes egészében m inden ta gállamban kötelező és közvetlenül alkalmazandó. Irányelv: aj ogharmonizáció legfontosabb eszköze, és az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat, d ea c él megvalósításának m ódját, e ljárását, eszközeit a tagállamokra bízza. A t agállamok k ötelesek a nemzeti jogalkotás útján a sa ját jogrendszerükbe beilleszteni, e z a z irányelv s aját jogrendszerükbe va ló átültetése. Határozat: meghatározott címzettekhez szóló, konkrét ügyekre vonatkozó közösségi, j ogi a ktus, amely te ljes e gészében k ötelezi a címzetteket.

„Nem kötelező” jogi források: a jánlások é s vélemények, v alami magyarázatára, értelmezésére vonatkozó iránymutatás. Közösségi jog egyéb forrásai: európai bíróság esetjogai. Az Unió teljes j oganyagát é s a z e zekhez kapcsolódó elemeket a cquis communaitaire-nek nevezzük. Egy törvény nem lehet ellentétben egy Uniós jogszabállyal. Alacsonyabb rendű jogszabály nem lehet ellentétben a magasabb rendű jogszabállyal. Az Unióhoz történt csatlakozásunk óta a magyar jogforrások mellett a közösségi jog egyes forrásait is közvetlenül alkalmazni kell. A j ogszabályok m ellett az á llami ir ányítás e gyéb jogi eszközeit i s az állami szervek h ozzák, de ez a z á llami sz ervezeten be lül is utasítást a d ( utasítások, határozatok, j ogi iránymutatás), c sak a z a lárendelt s zervekre nézve tartalmazhatnak kötelező rendelkezést. A j ogszabályok n em a zonos r angúak, k öztük hierarchikus r end é pült k i, a z

állami szervek rendszerében, felsőbb szinten elhelyezkedő szerv által kibocsátott jogszabály erősebb, ami azt jelenti, hogy az alacsonyabb szinten elhelyezkedő szerv á ltal k ibocsátott j ogszabály ne m le het e llentétben a m agasabb szinten kibocsátott jogszabály által kibocsátott jogszabály rendelkezéseivel. Az igazságügy-miniszter hangolja össze az európai unió jogának való megfelelés céljából folytatott jogharmonizációs tevékenységet. Ennek keretében kidolgozza a jogharmonizációs programozás rendjét, adatbázisba rendezi a feladatokat, figyelemmel kíséri és előmozdítja a feladatok teljesítését. Jogharmonizációs folyamat lényege: Egymástól távol álló normákról, kitérő egyenesekről van szó, amelyek nem, vagy csak kivételesen érintik egymást: egyrészt megvalósult – a gazdasági integráció érdekében – a kereskedelmi korlátozások eltörlése és egy tekintélyes jogharmonizációs program, mintegy logikus

következményeként a belső piac célkitűzésének, másrészt az európai közösség, a római szerződés utóbb idézett rendelkezésével összhangban – viszonylag jelentős mértékben – támogatja a nemzeti és európai kultúrát, olyan programokkal. 2B A felügyelő bizottságra és a könyvvizsgálóra vonatkozó szabályok a gazdasági társaságoknál. A kisebbségi jogok szabályozása a gazdasági társaságban. Gazdasági társaság működésének ellenőrzése: Felügyelő bizottság: Testületként jár el. Határozatképes, ha a tagjainak 2/3-a, de legalább 3 tag jelen van. Határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza A tagok személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A tagot a gazdasági társaság tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja. Ügyrendjét maga határozza meg. Ha a tagok száma a társasági szerződésben meghatározott alá csökken, vagy nincs, aki az ülést összehívja, akkor a gazdasági társaság

ügyvezetése a működés rendeltetésszerű helyreállítása érdekében köteles összehívni a társaság legfőbb szervének ülését. Kötelező létrehozni: 1. Részvénytársaságoknál 2. A társaság formájára és működésének módjára tekintet nélkül, ha azt a törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységére figyelemmel előírja. 3. Ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak létszáma éves átlagban 200 fő feletti. Jellemzők: 1. 3-15 tagból áll 2. Ha a munkavállalók létszáma miatt kell létrehozni tagjainak 1/3-a a munkavállalók közül kerül ki. 3. Társaságon kívüli személyekből áll Feladatai: 1. A társaság ügyvezetésének ellenőrzése 2. Vagyonkimutatás, mérlegek ellenőrzése, vizsgálata 3. Felvilágosítást kérhet a tagoktól, vezető tisztségviselőktől, munkavállalótól. 4. Tanácskozási joga van a legfőbb szerv ülésein 5. Vizsgálja a legfőbb

szerv lényeges üzletpolitikai kérdést felvető napirendjeit. 6. Összehívhat rendkívüli legfőbb szervi ülést 7. Írásbeli jelentést készít a vizsgálatok eredményéről az éves beszámolóra 8. Kft és Zrt esetén lehetőség van arra, hogy a legfőbb szerv a vezető tisztségviselők megválasztását, visszahívását, díjazásának megállapítását, jogügyletek jóváhagyását átruházza a felügyelő bizottságra. Bizottsági tagok felelőssége: korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társasággal szemben a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. Könyvvizsgáló: Ha a számviteli törvény a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybe vételét kötelezővé teszi, vagy a társasági szerződés egyébként előírja, a gazdasági társaság legfőbb szerve megválaszthatja a társaság könyvvizsgálóját, és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek

tartalmát. A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló a törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is. A társaság könyvvizsgálójává az választható, aki erre vonatkozó jogszabály szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. Ha a társaság legfőbb szerve jogi személyt választ a társaság könyvvizsgálójává, úgy a jogi személynek ki kell jelölnie azt a tagját aki a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős. A személyében felelős könyvvizsgáló helyettesítésére helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető. Nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, tagja, vezető

tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója, élettársa, valamint munkaviszonyuk megszűnésétől számított 3 évig. A könyvvizsgálót határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell választani. Visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának elutasítása. Jogai és kötelezettségei: Feladatának teljesítése érdekében a gazdasági társaság könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől, munkavállalóktól felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja. A felügyelő bizottság kezdeményezheti a bizottsági ülésen a meghallgatását. A könyvvizsgáló eljárása során nem alakíthat ki olyan szakmai együttműködést a társaság ügyvezetésével, amely a

könyvvizsgálati feladatok pártatlan elvégzését veszélyezteti. A könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni. Kisebbségi jogok szabályozása: a szavazatok legalább 20%-val rendelkező tagok kötelezhetik a vezetőt a taggyűlés összehívására. 3A Az Európai Unió fontosabb intézményei, feladataik és működésük jellemzése (Európai Parlament, Európai Bizottság, Miniszterek Tanácsa, Európai Tanács, Európai Bíróság, Számvevőszék). Az Európai Uniót alkotó országok független nemzetek maradnak, de szuverenitásuk egyesítésével növelik erejüket és olyan befolyásra tesznek szert a világban, amellyel önállóan nem rendelkeznének. A szuverenitás egyesítése azt jelenti, hogy a tagállamok bizonyos döntési hatásköröket átruháznak az általuk létrehozott intézményekre annak érdekében, hogy a közös érdekeket érintő kérdésekben demokratikus módon, európai szinten

születhessenek meg a döntések. Az Európai Unió döntéshozatali folyamatában 3 fő intézmény vesz részt: • Az Európai Unió polgárai által közvetlenül megválasztott és őket képviselő Európai Parlament (EP). • Az egyes tagállamok képviseletében az Európai Unió Tanácsa. • Az Unió egészének érdekeit képviselő Európai Bizottság. Ez az intézményi háromszög alkotja meg az Unió szerte alkalmazandó politikákat és jogszabályokat. Az Európai Bizottság tesz javaslatot a jogszabályokra, de azokat a Parlament és a Tanács fogadja el. Ezeket ezután a Bizottság és a tagállamok hajtják végre, és a Bizottság szerez nekik érvényt. A Bíróság a jogszabályok betartását felügyeli, a Számvevőszék az Unió tevékenységeinek finanszírozását ellenőrzi. Az Uniós intézmények hatásköreit és feladatait, az Unió valamennyi tevékenységének alapját képező szerződésekben állapították meg. a szerződések tartalmazzák az

uniós intézmények által követendő eljárásokat. A szerződéseket az Unió valamennyi tagállamának kormányfője elfogadja, parlamentjük pedig ratifikálja. Európai Parlament Választásokat 5 évente tartanak, az EU minden polgára jogosult választani és jelöltetni magát, bárhol lakjék. A képviselők 7 európai szinten szerveződött képviselőcsoportba tömörülnek. A Parlament 3 helyen dolgozik: Brüsszel (Belgium), Luxemburg, Strassbourg (Franciaország). Luxemburgban van a főtitkárság, Strassbourgban és néha Brüsszelben vannak a plenáris ülések, Brüsszelben vannak a bizottsági ülések. A parlamentnek 3 fontos szerepe van: A jogszabályok elfogadása a Tanáccsal együtt. Mivel az EP választott testület, ezáltal garantált a jogalkotás demokratikus legitimitása. A Parlament a Tanáccsal közösen felügyeli az uniós költségvetést, és befolyásolhatja az EU kiadásait is. Az eljárás végén a Parlament teljes egészében szavazza meg

vagy utasítja el a költségvetést. Európai Tanács Az Unió legfőbb döntéshozó testülete. A tagállamokat képviseli, ülésein az Unió minden egyes nemzeti kormányából 1-1 miniszter vesz részt. Minden miniszternek jogában áll állást foglalni. A miniszterek kötelesek saját államuk és saját állampolgárai felé elszámolni. Ez garantálja a Tanács döntéseinek demokratikus legitimitását. A tagállamok kormányfői és az Európai Bizottság elnöke évente legfeljebb négyszer együtt üléseznek. Ezt hívjuk Európai Tanácsnak Itt határozzák meg az EU általános politikáját, olyan problémákat oldanak meg, melyeket alacsonyabb szinten nem lehetne megoldani. A Tanács elnökségét félévente más ország tölti be. Az elnökséget a Főtitkárság segíti, amely előkészíti és biztosítja a Tanács zökkenőmentes munkáját. A Főtitkárt a Helyettes Főtitkár segíti, akinek feladata a Főtitkárság igazgatása. Európai Bizottság A nemzeti

kormányoktól függetlenül működik, feladata az Unió egészének képviselete, érdekeinek szem előtt tartása. Új jogszabályokra irányuló javaslat tervezeteket készít, melyeket az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt. A Bizottság egyben az EU végrehajtó karja is. Felelős a Parlament és a Tanács döntéseinek végrehajtásáért. A Bizottság 27 nőből és férfiből áll: minden tagállam 1 biztost delegál. A tagokat biztosoknak hívjuk. Hazájukban már töltöttek be politikai tisztséget Elnöke: José Manuel Barroso. Új Bizottságot 5 évente állítanak össze, az európai parlamenti választásoktól számított hat hónapon belül. A Bizottság felelősséggel tartozik a Parlamentnek. A bizottság a parlament valamennyi ülésén részt vesz, ahol pontosítania és indokolnia kell politikai elképzeléseit, valamint megválaszolja a parlamenti képviselők feltett kérdéseit. Székhelye Brüsszelben van. Európai Közösségek Bírósága

Székhelye Luxemburgban van. Feladata annak biztosítása, hogy az EU jogszabályait valamennyi tagállamban ugyanúgy értelmezzék és hajtsák végre. Hatáskörébe tartozik a tagállamok, uniós intézmények, vállalatok, magánszemélyek közötti jogviták rendezése. Tagállamonként 1 bíró alkotja. A hatékonyság érdekében ritkán ülésezik teljes létszámban. Ítéleteit többnyire a 13 bíróból álló nagytanács hozza A bíróság munkáját 8 főtanácsnok segíti. A főtanácsnokok feladata a bíróság elé terjesztett ügyekben pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indoklással ellátott indítványt nyújtsanak be. A bírókat és a főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel, 6 élves, megújítható hivatali időre nevezik ki. Számvevőszék: Székhelye Luxemburgban van. Feladata annak ellenőrzése, hogy az adófizetők pénzéből összetevődő EU alapokat megfelelően szedik be és jogszerűen,

gazdaságosan és a megfelelő célra fordítják. Célja annak biztosítása, hogy az adófizetők cserébe maximális értéket kapnak pénzükért, valamint jogában áll az EU alapokat kezelő bármely személyt, szervezetet ellenőrizni. Legfőbb feladata annak ellenőrzése, hogy az Unió költségvetését helyesen hajtják végre. Hozzájárul annak biztosításához, hogy az uniós rendszer hatékonyan és átláthatóan működik. A Számvevőszék teljesen független marad a többi intézménytől, ugyanakkor folyamatosan kapcsolatban áll velük. A Számvevőszékbe minden tagállam 1-1 képviselőt delegál, akiket a Tanács nevezhet ki 6 éves, megújítható ciklusokra. A tagok 3 éves időszakra maguk közül választanak elnököt. Miniszteri Tanács: Az Unió elsődleges döntéshozó, jogalkotó szerve, e gyben a ta gállamok érdekképviseleti intézménye, ahol megjelennek a tagállamok álláspontjai. Tagjai a tagállamok az adott témáért felelős

miniszterei (8 szektorális tanács). A t anács s zékhelye Brüsszel, meghatározott időben (4. 6 10 Hó) Luxemburgban. A tanács munkáját a tanács apparátusa, a főtitkárság, a coreper munkacsoportok segítik. és a A tanács munkáját előkészítő testületet, az ún. Corepert, az állandó képviselők bizottsága alkotja. Feladata, hogy megpróbálják a tagállami álláspontokat közelíteni. 3B A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapítása, szervezete, működése és megszűnése, e társaságok és tagjaik felelősségének szabályai. KKT. Közkereseti Társaság (nem jogi személyiségű társaság): 2 vagy több személy társulása, elsősorban személyi társulás. Alapítása: - jogi és/vagy természetes személyek alapíthatnak - lapító okirata: társasági szerződés - nincs meghatározva az alapító vagyon Működése: - a tagokat korlátlan és egyetemleges felelősség jellemzi (teljes vagyonával felel) - személyesen

közreműködnek a tagok - a nyereségből és a veszteségből a vagyoni hozzájárulás arányában részesülnek a tagok - lényeges kérdésekben közösen döntenek - az ügyvezetésre bármely tag jogosult BT. Betéti Társaság (nem jogi személyiségű társaság) Alapítása: - minimum 1 beltag szüksége, aki korlátlan, a többi beltaggal egyetemleges felelősségű. Minimum 1 kültag kell, aki korlátolt felelősségű a bevitt vagyonig - a kültag korlátolt felelősségű a bevitt vagyonig - közös gazdasági tevékenység céljából jön létre - alapító okirata: társasági szerződés - nincs meghatározva az alapító vagyon mértéke Működése: - a nem közvetlen kérdésekben bel- és kültag közösen dönt - ügyvezetést csak beltag látja el Megszűnése: - az általános megszűnésen kívül, ha az összes beltag kiválik - ha az összes kültag kiválik KKT lesz belőle, ha 30 napon belül nem találnak legalább egy kültagot. 4A Az állami szervek

csoportosítása. Az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok képviselőtestületének feladatai és működése. Az Állami Számvevőszék jogállása és feladatai. Állami szervek csoportosítása: 1, államhatalmi, népképviseleti szervek: - országgyűlés, - önkormányzatok képviselőtestületei 2, közigazgatási szervek: kormány, központi hatalom intézményei - kormányzati szervek, - országos hatáskörű szervek (koncentrált, dekoncentrált szervek), azonos hatáskörrel rendelkező szervek régióként szétszórva, - önkormányzatok, polgármesteri hivatalok (irányító a jegyző) 3, az igazságszolgáltatás szervei: - bíróság: általános, - külön bíróság, - választott bíróság, nem állami. Külön bíróság 1 van : munkaügyi bíróság. Általános bíróság: - legfelsőbb, ítélő tábla, - megyei, - helyi 4, ügyészi szervek (nem igazságszolgáltató) feladata a törvényesség védelme : - legfőbb ügyész, - fellebbviteli ügyész,

- főügyész, - ügyész 5, e gyéb sz ervek: vagy a z a lkotmányossággal f ügg ö ssze, vagy kül önleges elemző funkcióval: állami számvevőszék. Az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok képviselőtestületének feladatai és működése. Országgyűlés: a legfőbb államhatalmi, népképviseleti szerv, mely meghozza az ország működése szempontjából legfontosabb átfogó döntéseket. Törvényhozói hatalom, az összes többi végrehajtói hatalom. Törvényt, vagy határozatot hoz Legfontosabb döntés csoportok: 1, szabályozó jellegű döntések pl. Nemzetközi szerződések megkötése, költségvetés, zárszámadás. 2, az or szág b iztonsága, vé delme szempontjából, le gfontosabb d öntés: szükségállapot (természeti katasztrófa) belülről jön, rendkívüli: kívülről jön. 3, a legfontosabb személyi jellegű döntéshozatal: köztársasági elnökválasztás. Maga választja meg az országgyűlés az elnökét, miniszter

elnökét, és a z alkotmánybíróság tagjait. Az a lkotmánybírák m aguk közül választják: e lnököt, a lelnökeit, állami számvevőszék elnökét, stb. 4, egyéb döntések: házszabály (határozat) Országgyűlés szervei: Plenáris ü lés /(368 szék) képviselő/ hozza meg az országgyűlés legfontosabb döntéseket, választás alapján 4 évente: a, közvetlen választással, b: közvetett választással megyei listáról, c: közvetett módon töredék szavazatokkal országos listáról. Frakcióba sorolás: a képviselőnek milyen a viszonya a párttal. A frakció olyan, mintha párt lenne. Koalíció: kormánypárti együttműködés. Az országgyűlés elnökének feladata: képviselje az országgyűlést, köztársasági elnököt helyettesíti, munkáltatói jogokat gyakorol az országgyűlés felett. Az országgyűlés hivatala: az országgyűlés működéséhez szükséges személyek. Országgyűlési bizottságok. Osztályozás: kötelező vagy

választható. A vá lasztható a rra hoz létre bizottságot, a mire a kar. S zakmai ( pénzügyi, honvédelmi), vagy funkcionális (házbizottság). Állandó, vagy ad hoc (ötletszerű, egyszeri). Képviselő mentelmi jog: - politikai kijelentése miatt nem lehet felelőségre vonni soha, rágalmazás, becsületsértésért viszont felelőségre vonható. - csak amíg képviselő, tettenérés estén kivéve, nem lehet ellene büntető szabálysértési eljárást indítani, és kényszerítő intézkedést alkalmazni (házkutatás), c sak akkor, ha mentelmi j ogáról maga mond le, va gy a z országgyűlés a mentelmi jogát felfüggeszti. Helyi önkormányzati képviselőtestület feladatai: a köztársasági elnök határozza meg az időt a választásra. ( települési és helyi önkormányzat) Települési önkormányzatok : közigazgatási egységnek felel meg. Helyi önkormányzatok: Független a település nagyságától. Nem hatósági szervek. Polgármester választás a

lakosság által Nagy szerepe van a jegyzőnek, ő a törvényesség őre. Állami számvevőszék: az országgyűlésnek a pénzügyi ellenőrző szervezete. Elnök, alelnök 2/3 országgyűlés választja 2 évre, jelenleg 9 tagja van. Ellenőrzi a pénz folyását, amelyik az állami háztartás rendszeréből származik, vagy azon keresztül átmegy. Hatalmai ágak: Törvényhozó Országgyűlés Végrehajtó Kormány /államigazgatási rendszer csúcsán áll/ Igazságszolgáltató Bíróságok, ügyészségek 4B A korlátolt felelősségű társaság alapítása, szervezete, működése és megszűnése. A törzsbetétre, a törzstőkére és az üzletrészre vonatkozó fontosabb szabályok. A társaság és a tag felelősségének szabályai. A kft olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőke) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének

szolgáltatására és egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. A társaság és a tagok közötti jogviszony: Társaság vagyona: A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb 500000 forintnál. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli illetve nem pénzbeli hozzájárulásból áll. Az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb 100000 forintnál. A törzsbetétek forintban kifejezettnek és 10000-rel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Minden tagnak egy törzsbetéte van, egy törzsbetétnek azonban több tulajdonosa is lehet. A társaság bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság számlájára befizették. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi

pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni. A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben szabályozott időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani. A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást a társaságtól nem követelheti vissza. Mellékszolgáltatás: A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg, feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni. Pótbefizetés: A veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettség írható elő a tagok számára. A társasági szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek

a befizetésére a tag kötelezhető, a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését, a visszafizetés rendjét. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. Üzletrész: A tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik. Egy üzletrésznek több tulajdonosa lehet, de a társasággal szemben egy tagnak számítanak. Az üzletrész a társaság tagjaira szabadon átruházható, egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak. Az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés, valamint a házastársi közös vagyon megosztása esetén osztható fel. A tagot az adózott eredményből

hányad (osztalék) illeti meg. Osztalékra az jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában a tagjegyzékben szerepel. A tag a teljesített vagyoni hányad arányában jogosult osztalékra A társaság a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja meg. Csak azok az üzletrészek vásárolhatók meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették, illetőleg teljesítették. Üzletrész bevonására akkor kerülhet sor, ha a társasági szerződés kifejezetten megengedi. Az érintett tag beleegyezése nem szükséges Társaság szervezete: Taggyűlés: a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. Ügyvezetés: a társaság ügyeinek intézését, a társaság törvényes képviseletét a taggyűlés által választott egy vagy több ügyvezető látja el. Ha nem maradt ügyvezető, a taggyűlést bármelyik tag összehívhatja. Ha erre a változás bejelentésétől

számított 30 napon belül ne került sor, vagy az nem lehetséges, akkor a taggyűlést a cégbíróság hívja össze. Társaság megszűnése: • Jogutód nélkül: 1. felszámolás 2. végelszámolás 3. törlési eljárás során • Jogutódlással: 1. gazdasági formaváltással 2. egyesüléssel 3. szétválással A megszűnéshez a taggyűlésnek legalább ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A jogutód nélküli megszűnés esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a törzsbetétek arányában. Ha a végelszámolás megindításakor, felszámolás elrendelésekor a társaság törzstőkése még nem került teljes egészében befizetésre, akkor a felszámoló jogosult azokat azonnal esedékessé tenni, ha a tartozások kiegyenlítése érdekében erre szükség van. Ha a társaság tagjainak száma egy főre csökkent, a társaság nem szűnik meg,

hanem egyszemélyes társaságként tovább működik. 5A A közigazgatási szervek rendszere. A kormány szervezete és működése, fontosabb feladatai. Az állami szervek rendszerében a közigazgatási szervek a végrehajtói hatalom. Minden közigazgatás, ami a kormánynak van alárendelve, hierarchia van. A hatáskört elronthatja a miniszterelnök. Kormány: miniszternek van alárendelve. Közigazgatási szervek közé tartozik A miniszterelnököt az országgyűlés választja A kormány megalakulása: 1, a választások megtörténtét követően a köztársasági elnök mérlegeli a kialakult erőviszonyokat, majd azt a személyt, aki felvetése szerint bírja az országgyűlés többségének (386/2+1) a bizalmát (miniszterelnök jelölt), felkéri, hogy ismertesse a kormányprogramot (bizalmi szavazás) 2, az országgyűlés a kormányprogramra szavaz. Ha bizalmat szavaz, akkor meg van választva a miniszterelnök. 3, a miniszterelnök esküt tesz az

országgyűlésnek, ebben kifejeződik, hogy csak az országgyűlés buktathatja meg a miniszterelnököt. 4 a miniszterelnök megnevezi a kormány tagjait. Az egyes miniszterek, függnek a miniszterelnöktől. 5, a köztársasági elnök és a miniszterelnök előtt esküt tesz. A kormány megszűnése: 1, új választásoknál, 2, a miniszterelnök halálával, 3, lemondással, 4, méltatlanná válik tisztségében, 5, konstruktív bizalmatlansági indítvány: bizalmi szavazás (áll-e még a bizalom?) Konstruktív: nem a bukásra szavaznak, hanem, hogy ki legyen az új miniszterelnök. A kormány feladata: - végrehajtás a törvényi szabályozásnak, - a közigazgatás irányítása (egész rendszer) Eszközei: - jogalkotó azaz rendeletekkel szabályoz, - szervek utasításával hajtja végre a feladatokat. Kormány szervei: - kormány ( miniszterelnök, miniszterek), - kabinet (miniszter elnök legbefolyásosabb miniszterei 3-4 fő), - bizottságai, - kormánybiztosok, a

kormány utasításait hajtják végre, 1 meghatározott probléma megoldása. A politikai államtitkár helyettesíti 5B A zártkörűen működő részvénytársaság alapítása, szervezete, működése és megszűnése. Működésük teljesen átlátható, nyilvános. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok legbonyolultabb formája. A részvénytársaság biztosítja a társasági formák közül a befektetett tőke gyors mozgatásának legtöbb lehetőségét pl. a kft üzletrészhez képest a részvény sokkal könnyebben mobilizálható, mégpedig a kockázatért vállalt vagyoni felelősség teljes korlátozása mellett. A részvénytársaság előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság, amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Felelőssége korlátozott, a társaság működése

során a tag a társaságból pénzével együtt soha nem léphet ki, hiszen a részvénytársaság alaptőkéje képezi a társaság hitelezőinek a kielégítési alapját. A részvényes befektetett vagyonához csak úgy juthat hozzá, ha részvényét valakinek el tudja adni. A pénzhez akkor jut hozzá, ha eladja a részvényt. Alapítás: az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy valamennyi részvényt átveszik. Az alapítók a részvénytársaság alapításáról, a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról, valamint a szervezetéről és működéséről az alapszabályban rendelkeznek. A részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál. Pénzbeli hozzájárulás nélkül, nem pénzbeli hozzájárulással is hozzájárulással is alapítható. Nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapszabályzathoz mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli

hozzájárulás leírását és értékelését. A könyvvizsgálói jelentést a Cégközlönyben közzé kell tenni. Az alapszabályzatban meg kell határozni: • Alaptőke összegét, az alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás összegét, részvény kibocsátási és névértékét, befizetések egyéb feltételeit. • Az alapítók nyilatkozatát a valamennyi részvény átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról, a részvényeknek az alapítók közötti megoszlásáról. • Az alapításkor kibocsátandó részvények számát, névértékét, kibocsátási értékét, előállításuk módját. • Az első igazgatóság tagjainak nevét, lakóhelyét. • Az első könyvvizsgálónak a nevét, lakóhelyét, székhelyét. • A közgyűlés összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit, módját. Részvénytársaság megszűnése: A közgyűlés a szavazatok ¾-es szótöbbségével elhatározhatja a részvénytársaság

megszűnését. Jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások kiegyenlítése után a fennmaradó vagyont a részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, nem pénzbeli hozzájárulások alapján, a névérték arányában kell felosztani. Az elsőbbségi részvényeket a felosztás során figyelembe kell venni. Ha az alaptőke nem került teljes egészében befizetésre, a végelszámoló jogosult azonnal esedékesség tenni a befizetés teljesítését, ha a tartozások kiegyenlítése érdekében erre szükség van. 6A A bírósági és az ügyészi szervezet rendszere, feladataik az Alkotmány alapján. Az Alkotmánybíróság feladatai és működése. A bíróság igazságot szolgáltat, jogvitát dönt el. A bíróság feladata az igazságszolgáltatás kizárólagos joga. A bíróság független a törvényhozástól és a végrehajtástól. Függetlenségét jelenti: - szervezeti függetlenség, - egyes bírónak a

függetlenségét. Bírói döntéshez szükséges: - megfelelő iskolázottság (szakmai garancia), - erkölcsiség, feddhetetlenség, - anyagi függetlenség, saját főnökeitől való függetlenség, csak a jogszabályoknak van alárendelve, meggyőződése szerint kell döntenie. Alapelvek az igazságszolgáltatásra: 1, Fellebbezés után 2. fokú ítélet végrehajtható ( jogorvoslat) Rendkívüli jogorvoslat: nem jár alanyi jogon, ha megvannak a törvényi feltételek pl. Felülvizsgálat, ha jogsérelem derül ki, érdemi döntés. 2, perújítás: a bírói út biztosítása (bírósági út), a döntés ellen bírósághoz fordulni pl. Közigazgatási ügyben, határozat Ezt bírósági úton felülvizsgáltatni (végzés), Bírósági döntés: ítélet, jogalkalmazott: határoz Bírósági eljárás 2 féle lehet: 1: peres (kontradiktórikus eljárás) ellenérdekű felek jogvitáját dönti el. Tárgyalást kell tartani (ellen érdekű felek egyidejű meghallgatása).

2, nem peres: nincs ellenérdekű fél. A bíróság 1 féllel szemben próbálja a jogot érvényesíteni. A bíróságok esetében beszélünk szakosodásról a kollégiumok: polgári és büntető (szakmai tanácsok). A városi bíróságok első fokú bíróság. Ide nem fellebbeznek Megyei szinten a közigazgatási szinttel kiegészül (4 kollégium), vegyes bíróság (1 fokú is, 2 fokú is). A táblabíróság minden esetben 2 fokú. A legfelsőbb bíróság csak nagyon ritkán ítél. A legfelsőbb bíróság feladata: egységes bírói gyakorlatot mutasson be. A római kontinentális jog, nem precedens jog. Precedens jog: hivatkozni egy ítéletre. Eljárási törvény: büntetőeljárás, Pp polgári perrendtartás. Végrehajtási szakasz: külön törvények szabályozzák, bírósági végrehajtási törvény. Ügyészség feladata: a törvényesség megtartatása az élet minden területén. Ellenőrzési, betekintési joga van. Nyomoztathat, gyámhatósági

eljárást végezhet. Az ügyész semmilyen ítéletet nem hozhat, a bírósághoz fordulhat Képviseli a vádat. Ártatlanság vélelme: (ártatlan) valamit elfogadunk igaznak, mindaddig, míg az ellenkezője be nem bizonyosodik (bűnös). Felügyeli a nyomozati szerveket. Óvás: ultimátum (azonnal kijavítani a hibát) bíróság elé viszi az ügyet. Alkotmánybíróság: nem bíróság, nem jogvitát dönt el. A köztársasági elnök csak akkor vonható felelőségre, ha hivatali feladatával összefüggésben szándékos bűntettet hajt végre. Ez az egy eset, amikor az alkotmánybíróság ítél Feladata: az alkotmány védelme. Utólagos norma kontroll (jog szabály ellenőrzés). Hatályon kívül helyezhet (pl: halálbüntetés 1991). Előzetes norma kontroll: Országgyűlés elfogadta, de a köztársasági elnök nem írta alá, ütközik az alkotmánnyal, felterjeszti az alkotmánybírósághoz, addig nincs kihirdetve. Bírói út kimerül, nem lehet bírósághoz

fordulni. Tagjait maguk közül választják. 6B Nyilvánosan működő részvénytársaság alapítása, szervezete, működése, megszűnése. Működésük teljesen átlátható, nyilvános. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok legbonyolultabb formája. A részvénytársaság biztosítja a társasági formák közül a befektetett tőke gyors mozgatásának legtöbb lehetőségét pl. a kft üzletrészhez képest a részvény sokkal könnyebben mobilizálható, mégpedig a kockázatért vállalt vagyoni felelősség teljes korlátozása mellett. A részvénytársaság előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság, amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Felelőssége korlátozott, a társaság működése során a tag a társaságból pénzével együtt soha nem léphet ki, hiszen a

részvénytársaság alaptőkéje képezi a társaság hitelezőinek a kielégítési alapját. A részvényes befektetett vagyonához csak úgy juthat hozzá, ha részvényét valakinek el tudja adni. A pénzhez akkor jutok hozzá, ha eladom a részvényt. Alapítás: Nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítják. Az alapítási tervezetet kell kibocsátani, amelyet egy tájékoztatóban közzé kell tenni. Részvényjegyzés jegyzési ív aláírásával és legalább a jegyzett összeg 10%-ának egyidejű befizetésével történik. Túljegyzés: elfogadható vagy visszautasítható. Alapítás meghiúsul, ha a tervezett alaptőkét nem jegyzik be a megállapodott zárónapig. Eredményes részvényjegyzés zárónapjától számított 60 napon belül az rt alakuló közgyűlését össze kell hívni. Működés: A részvénytársaság elnevezést a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A törvényben meghatározott szabályok szerint működési formáját

megváltoztathatja. A működési forma megváltoztatása nem jelenti a részvénytársaság átalakulását. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Szervezete: Lehet: 1. egységes irányítású: igazgatótanács működik Ez látja el az igazgatóság és a felügyelő bizottság törvényben meghatározott feladatait. Nincs mód az ügydöntő felügyelő bizottság választására. Nem választható igazgatóság helyett vezérigazgató. Igazgatótanács: 5-11 természetes személy tagból áll. Elnökét maga választja tagjai közül. Az alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy az igazgatótanács elnökét közvetlenül a közgyűlés választja. Az igazgatótanács tagjai többségének független személynek kell lennie, az alapszabály ennél magasabb arányt is megállapíthat.

Függetlennek minősül az igazgatótanács tagja, ha részvénytársaságnál az igazgatótanácsi tagságán kívül más jogviszonyban nem áll. 2. nem egységes irányítású, ha van: • közgyűlés • igazgatóság • felügyelő bizottság • könyvvizsgáló. Részvénytársaság megszűnése: A közgyűlés a szavazatok ¾-es szótöbbségével elhatározhatja a részvénytársaság megszűnését. Jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások kiegyenlítése után a fennmaradó vagyont a részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, nem pénzbeli hozzájárulások alapján, a névérték arányában kell felosztani. Az elsőbbségi részvényeket a felosztás során figyelembe kell venni. Ha az alaptőke nem került teljes egészében befizetésre, a végelszámoló jogosult azonnal esedékesség tenni a befizetés teljesítését, ha a tartozások kiegyenlítése érdekében erre szükség van. 7A A polgári

jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvőképesség jellemzői. A személyhez fűződő jogok és védelmének fontosabb szabályai. A polgári jogi jogviszony alanyai: • Ember, mint jogalany. • Állam, mint jogalany. • Jogi személyek. Ember: Jogképes: Jogai és kötelezettségei lehetnek. Minden embernél egyenlő, arról lemondani nem lehet. A jogképességet korlátozó szerződés semmis A jogképesség kezdete a fogamzás ideje, vége az ember halála. Cselekvőképes: maga köthet szerződést, maga tehet jognyilatkozatot. Mindenki cselekvőképes, ha cselekvőképességét törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza. A cselekvőképesség az ember sajátja Cselekvőképesség csoportjai: • Teljesen • Korlátozottan cselekvőképes. • Cselekvőképtelen. Cselekvőképesség korlátozása: kiskorúság miatt (14-18 év), vagy gondoskodás alá helyezés útján. Cselekvőképesség kizárása: kiskorúság miatt (0-14 év), vagy gondoskodás alá

helyezés útján. Állam: Jogi személyiségének létrejöttéhez külön eljárásra nincs szükség. Az államnak csak jogképessége van. Ez kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek nem csak az emberhez fűződnek. Jogi személyek: Létrejöttének és megszűnésének feltételeit jogszabályok állapítják meg, de jogszabály is létesítheti. Nevükben képviselőjük jár el, létrejöttéhez valamilyen nyilvántartásba való bejegyzés szükséges és onnan törléssel szűnnek meg. Személyhez fűződő jogok és azok védelme: A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Jogok: • Hátrányos megkülönböztetés tilalma. • Névviseléshez való jog. • Jó hírnév védelme. • • • • • Képmással vagy hangfelvétellel való visszaélés tilalma. Magán-, levél-, üzleti titok védelme. Magánlakás és jogi személy helyiségéhez fűződő jog. Adatok védelme. Szellemi alkotásokhoz fűződő jog.

Törvényi védelme: • Jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása. • Jogsértéstől való eltiltás. • Elégtétel nyilvános adása. • Jogsértés előtti állapot helyreállítása. • Kártérítés. A jogok megsértése többféle igény érvényesíthetőségét nyitja meg, melyek közös jellemzői: 1. Elévülési idő nélkül érvényesíthetők 2. A szankció az eset körülményeihez igazodóan választható meg 3. Az igények objektív alapon érvényesíthetők 4. A személyiségsértés orvoslása egy folyamat Jogsértés bírósági megállapítása: A sértett fél követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását. Abbahagyásra kötelezés, eltiltás: Ha a jogsértés folyamatos, vagy a helyzet tartósan fennáll, a sértett kérheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Abbahagyásra kötelezés lehet a megelőző állapot helyreállítása. Megfelelő

elégtételadás: A sértett kérheti, hogy a jogsértő megfelelő módon adjon elégtételt, vagy az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak a jogsértő költségére. Jogsértés eredményének megszűntetése: Erre akkor kerül sor, ha a jogsértés valamilyen dolog útján történt. Ilyenkor a sértett követelheti: • A sérelmes helyzet megszüntetését. • A jogsértést megelőző állapot helyreállítását. • A jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését, a jogsértő mivoltától való megfosztását (szöveg átírása). Ezek a szankciók a jogsértőnek vagyoni hátrányt is jelentenek, de nincs kártérítési szerepük. Kártérítés: Ha a jogsértés a jogsértőnek felróható és a sérelem bizonyíthatóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt is okozott, a sértett kártérítést követelhet. Ez a szankció a jogsértő vétkességén alapul. Bírság: Erre a szankcióra akkor kerül sor, ha a jogsértés súlyosan felróható,

de a sértettnek nincs kára, ezért a kiszabható kártérítés nem arányos a jogsértéssel. A bíróság közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat. A bírság összege bírói mérlegelés tárgya. Igényérvényesítés: A személyiségi jogi igényeket csak személyesen lehet érvényesíteni. A korlátozottan cselekvőképes személy maga is felléphet. Cselekvőképtelen személy csak törvényes képviselője útján. Ismeretlen helyen tartózkodó személy védelmében hozzátartozója vagy gondnoka léphet fel. A meghalt személlyel kapcsolatban csak a kegyelet sérthető meg. Ennek védelmében a hozzátartozó intézkedhet. 7B A részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozatok fogalma és jellemzése. Felelősségi szabályok a részvénytársaságoknál (a részvénytársaság és a részvényes felelősségének szabályai). Részvény: tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes

értékpapír. Részvénytípusok: • Bemutatóra szóló: szabadon átruházható. • Névre szóló: szabadon átruházható, zrt-nél korlátozható. • Nyomdai úton előállított: átruházása forgatmány útján. • Dematerializált: átruházása az értékpapírok átruházásával kapcsolatos jogszabályok alapján. Részvényfajták: törzs, elsőbbségi, dolgozói, kamatozó, visszaváltható. Elsőbbségi részvény: Az alapító okirat az elsőbbségi részvényfajtán belül • Osztalékelsőbbséget • Az rt. Jogutód nélküli megszűnése esetén a részesedés felosztásakor elsőbbséget • Szavazati joggal összefüggő elsőbbséget • A Zrt részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvényosztályt Határozhat meg. Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény a felosztható adózott eredményből más részvényfajtába tartozó részvényeket megelőzően, azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. A szavazatelsőbbségi jogot

biztosító részvény alapján a részvényes az alapító okiratban meghatározott többszörös mértékű szavazati jogot gyakorolhat. Dolgozói részvény: Az alapító okiratban meghatározottak szerint az rt-nél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók névre szóló részvényt vásárolhatnak. Kamatozó részvény: Az alaptőke 10%-t meg nem haladó mértékben ellőre meghatározott mértékű kamatra jogosító, névre szóló részvény is forgalomba hozható. A tulajdonost az adózott eredményből számított kamat illeti meg. A tulajdonost a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti. Visszaváltható részvény: Ha az alapító okirat lehetőséget ad, a közgyűlés az alaptőke 10%-t meg nem haladó mértékben olyan névre szóló részvény kibocsátásáról is határozhat, amely alapján a rt-t vételi jog, vagy a részvényest eladási jog illeti meg. Részvényosztályok: Az alapító okirat az elsőbbségi

részvényfajtán belül • Osztalékelsőbbséget • A jogutód nélkül történő megszűnés esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbséget • A szavazati joggal összefüggő elsőbbséget • Zrt részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvényosztályt határozhat meg. Részvénysorozat: Egy részvénytársaságon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények kerülnek kibocsátásra. Az azonos típusú, tartalmú, mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények egy részvénysorozatnak minősülnek. Saját részvény: Az rt alaptőkén felüli vagyonából szerezheti meg, amely az alaptőke 5-10%-a lehet. Szavazati jogot nem gyakorolhat, egy éven belül értékesíteni kell, vagy be kell vonni. Részvényutalvány: Cégjegyzékbe való bejegyzés előtt állítható ki és másra nem ruházható át. Ideiglenes részvény: Cégbejegyzést követően, de még a részvények teljes

kibocsátási értékének befizetése előtt állítható ki. Átváltoztatható és jegyzési jogot biztosító kötvény. Részvénytársaság és a részvényes felelőssége: A részvényes felelőssége a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének a szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségéért a részvényes nem felel. 8A A tulajdonjog formái, tárgya. A tulajdonos jogai és kötelezettségei. Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal tartósan egyesítve van, elválasztva a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, értéke számottevően csökkenne. A föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki. Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. Az építkezőt illeti

meg az épület tulajdonjoga, ha a törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik. A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonost a földre elővásárlási jog illeti meg. Tulajdonjog tartalma: jogok és kötelezettségek. Tulajdonos jogai: • Birtoklás. • Használat, hasznok szedése. • Rendelkezési jog és ennek esetleges korlátozása. Tulajdonos kötelezettségei: • Terhek viselése. • Kárveszély viselése. • Szükséghelyzetben okozott kár viselése. Birtoklás joga: elsődlegesen a tulajdonost illeti meg, ha a dolog birtokát másnak nem engedte át. A birtoklás hatalomgyakorlást jelent. A birtokos elválhat a tulajdonostól. A birtokos lehet jogos vagy jogalap nélküli birtokos. Használat, hasznok szedésének joga: a tulajdonost illeti meg, ha erre más nem jogosult. A haszon olyan vagyoni előny, amely a dologból származik Szoros kapcsolatban van ezzel a szomszédjog, melyek a dolog tulajdonosa és

annak szomszédjai közötti viszonyokat rendezi. Rendelkezési jog és ennek korlátozása: a tulajdonos jogosult a dolog birtokát másnak átengedni, a dolgot használatra, vagy a hasznok szedése céljából másnak átengedi, a dolgot biztosítékul adhatja, vagy megterhelheti, tulajdonjogát átruházhatja, tulajdonjogával felhagyhat. E jog korlátja az elidegenítési és terhelési tilalom. Ennek alapja jogszabály, határozat, szerződés A tulajdonos így a tulajdonjogát másra nem ruházhatja át, biztosítékul nem adhatja. Terhek viselése: A tulajdonjoggal járó terheket a tulajdonos viseli, ha erre más nem köteles. Kárveszély viselése: A tulajdonos akkor viseli a bekövetkezett kárt, ha annak viselésére mást nem lehet kötelezni. Szükséghelyzetben okozott kár viselésére a tulajdonos köteles, a károkozás nem jogellenes, de a tulajdonost kártalanítás illeti attól, aki szükséghelyzetbe került. 8B Az Európai részvénytársaság

alapítása, szervezete, működése. A munkavállalók bevonása az európai részvénytársaság döntéshozatali rendjébe. Az európai részvénytársaság tőkéje részvényekre oszlik. Minden részvényes csak a vagyoni hozzájárulása erejéig felel. A részvénytársaság jogi személy. Alapítása: Történhet: • Egyesüléssel • Európai holding részvénytársaság alapításával. Egyesüléssel történő alapítás: A létrejövő társaságban részt venni nem kívánó, kisebbségben maradó részvényesekkel el kell számolni. Az egyesülő részvénytársaság igazgatósága elkészíti a vagyonmérleg és a vagyonleltár tervezetet, amely alapjául szolgál a kisebbségi részvényesekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetnek. A vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetet a számviteli törvény előírásai szerint kell elkészíteni. A tervezetek elfogadásáról a közgyűlés dönt. A vagyonmérleg tervezet fordulónapjától a döntés

időpontjáig nem telhet el hosszabb idő, mint 3 hónap. Az adatok és a vezető tisztségviselők előterjesztése alapján a közgyűlés megállapítja a részvényeseket megillető vagyonhányadot, és ennek kiadási módját. Ezt a cégbejegyzést követő 30 napon belül kell kiadni. A társaság köteles a hitelezőknek követeléseik erejéig biztosítékot nyújtani. A jogszabályok szerint létrehozott nyilvánosan működő rt-k, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye és központja a Közösség területén van, egyesüléssel európai rt-t alakíthatnak, amennyiben legalább 2 társaságra eltérő tagállam joga vonatkozik. Valamely tagállam joga szerint alapított nyrt, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye és központja a Közösségen belül van, európai rt-vé alakulhat át, ha legalább 2 éve egy másik tagállam joga alá tartozó leányvállalattal rendelkezik. A magyar törvény rendelkezéseit az európai rt magyarországi székhelyű

alapítójára megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a létrejövő rt székhelye külföldön van. Az európai rt alapítása és működése során a munkavállalóknak az európai rt döntéshozatali rendjébe történő bevonását biztosítani kell. Szervezete: Közgyűlés: Összehívására, napirendjének kiegészítésére vonatkozó jogokat az európai rt jegyzett tőkéjének legalább 5%-t képviselő részvényesek gyakorolják. Egységes irányítási rendszer: Igazgatótanács: Az rt ügyvezetését látja el. 5-11 természetes személy a tagja. Tagjainak többsége független személy. Független az a személy, aki az rt-nél az igazgatótanácsi tagságán kívül más jogviszonyban nem áll. Vezérigazgató: E tisztség betöltésére kizárólag a társaság valamely munkavállalója jogosult. Bizottságok: Ha a társaság tevékenységének jellege vagy más ok indokolja, az európai rt az alapszabályban bizottságokat hozhat létre. Az audit bizottság

létrehozása kötelező. Audit bizottság: Az rt belső számviteli rendjének ellenőrzéséért a legalább 3 tagú audit bizottság felel, amelynek tagjait az igazgatótanács a független tagjai közül választja. Nem egységes irányítási rendszer: Az rt ügyvezetését az igazgatóság látja el, amely 3-11 természetes személyű tagból áll. A felügyelő bizottság 3-15 tagból áll. Munkavállalók bevonása a döntéshozatali rendbe: Minden állam munkavállalói jogát biztosítani akarja. Az Rt. biztosítja, hogy minden tagállamban lévő munkavállaló képviselethez jusson a felügyelő bizottságban. Igazgatótanácsnak kell lennie minden Eu-s országban. 9A A használati jogok (haszonbérlet, haszonélvezet, telki szolgalom) jellemzése. Haszonbérlet: Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő hasznot hajtó dolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni. A haszonbér pénzben vagy

természetben jár. Felek jogai és kötelezettségei: A haszonbérlő a dolog használatára és hasznainak szedésére csak a rendes gazdálkodás szabályinak megfelelően jogosult. A dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos közterhek viselése a haszonbérlőt terheli. Rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbe adót terheli. A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni. A bérbe adót a hátralékos haszonbér erejéig a dolog hasznain, a bérlőnek a bérelt területen lévő vagyontárgyain zálogjog illeti meg. Haszonbér megszűnése: Határozatlan időre kötött bérleti szerződés felmondási ideje 1 hónap. A felmondás csak írásban érvényes. A bérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a bérletet, ha a bérlő • Rongálja a dolgot, veszélyezteti épségét. • Nem műveli a földet. • A haszonbért, közterheket a lejárat után közölt felszólítás ellenére a határidőig nem

fizeti meg. Haszonélvezet és használat: Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznait szedheti. A jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, használat, hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásokra tekintet nélkül fennmarad. A jog korlátozott időre, legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át A használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni. Telki szolgalom Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott mértékben használhatja,

vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, gyakorlását felfüggesztheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges. A szolgalom megszűnik, ha a jogosult azt 10 éven át nem gyakorolta, vagy eltűrte, hogy a gyakorlásában ezt akadályozzák. A használati jog alapításáért kártalanítás jár. 9B Az európai gazdasági egyesülés alapításának és működésének fontosabb szabályai. A külföldiek magyarországi befektetésének szabályai. Egyesülés: a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok

korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyesülés elnevezést a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Alapítása és működése: Társasági szerződés tartalma: • Tevékenységi körön belül a tagok gazdálkodásának előmozdítására, összehangolására irányuló és ezzel kapcsolatos szakmai érdekképviseleti feladatok. • A működéshez szükséges vagyon mértéke, szolgáltatásának rendje, a tagokra eső befizetések összege, elszámolásának módja. • A tag kilépése esetén az őt megillető vagyoni hányad kiadásának feltételei. • Az egyesülés megszánását követően fennmaradó vagyon felosztásának rendje. Költségek és vagyoni hozzájárulás: A költségeket a tagok viselik, azok bocsátják rendelkezésre a kiegészítő gazdálkodási tevékenységhez szükséges vagyont is. Egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésére is vállalhatnak kötelezettséget. Ezért külön díjazás illeti meg őket. Egyesülés

szolgáltatásainak igénybe vétele: A tagok ellenszolgáltatás nélkül jogosultak a szolgáltatások igénybevételére, más részére végzett szolgáltató és gazdálkodási tevékenység adózott eredményéből részesülnek. Eredmény felosztása: A vagyoni hozzájárulás arányában történik. Szervezete: Legfőbb szerve a taggyűlés. A tagot meghatalmazott is képviselheti Taggyűlés feladatai: • Belső szervezet irányítási, ellenőrzési rendjének kialakítása. • Összehangoló, érdekképviseleti, kiegészítő gazdálkodási tevékenység stratégiájának meghatározása. • Beszámoló elfogadása. • Döntés az adózott eredmény felhasználásáról. • Végrehajtandó feladatok meghatározása. • Megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, szétválásának elhatározása. • Az egyesüléshez való csatlakozás elfogadása. • Igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása. • Felügyelő bizottság működtetése.

• Könyvvizsgálóval kapcsolatos jogok gyakorlása. • Társasági szerződés módosítása. • Tag kizárásának kezdeményezése. • Döntés a szerződéskötésekkel kapcsolatban. Évente legalább egyszer ülést tart. Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni Csatlakozás: Az egyesülésbe bárki beléphet. Elfogadásáról a taggyűlés határoz Megszűnés: Az egyesülés jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont egyenlő arányban, vagy a tagok vagyoni hozzájárulásának arányába kell felosztani. Külföldiek magyarországi befektetéseinek szabályai: Alanya: devizakülföldi. Törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el. Különlegesen védett a termőföld. Tiltja a külföldit a termőföld vásárlásától, tanya kivételével. 10A A polgári jogi szerződés fogalma, a szerződési akaratnyilatkozat formái. A szerződés tárgya és tartalma. A szerződés érvénytelenségének

szabályai. Szerződés: Két vagy több személy akaratának egybehangzó kifejezése, amely vagyoni jellegű joghatás kiváltására irányul. Létrehozhatják: • Felek • Bíróság. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, vagy lényegesnek hitt kérdésekben való megállapodása szükséges. Ha a szerződési nyilatkozatok eltérnek egymástól, a felek kötelesek álláspontjaik egyeztetését megkísérelni. Ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság a szerződést létrehozhatja, tartalmát megállapíthatja. A felek a szerződést a forgalmi szokások alapján kiegészíthetik. Általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz és nem tárgyaltak meg. Csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje és elfogadja. Szerződési

nyilatkozat értelmezése: A szerződést vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell. Ha tartalma nem egyértelmű, a fogyasztó számára a kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A titkos fenntartás közömbös. A színlelt szerződés semmis. Szerződés létrejötte, ajánlati kötöttség: Aki szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve, ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. A szerződés jelenlevők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollevők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. A szerződés létrejöttének helye az ajánlattevő lakóhelye, székhelye. Szerződés akarat nyilatkozat formái: A szerződés létrejöhet kifejezett nyilatkozattal, de ráutaló magatartással is. Szerződés alakja lehet: • Szóban • Írásban. Szerződés tárgya: • Valamely

dolog adása. • Tevékenység. • Tevékenységtől való tartózkodás. • Más magatartás. Szerződés tartalma: Tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Nincs szerződéses formakényszer Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy a szerződéstől elállhat. Szerződés érvénytelenségeinek szabályai: Két fő esete van: semmisség és megtámadhatóság. Semmisségi okok: • Alakiság megsértésével kötött szerződés. • Jogszabályba ütközik. • Jó erkölcsbe ütközik. • Lehetetlen szolgáltatásra irányul. • Színlelt. • Uzsorás. Semmisségre bárki hivatkozhat, határidő nélkül. Megtámadási okok: • Tévedés, megtévesztés. • Jogellenes fenyegetés. • Szolgáltatás-ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága. • Tisztességtelen szerződési feltétel. A megtámadás csak bírósági úton történhet. Csak

a sérelmet szenvedett fél jogosult a megtámadásra 1 éven belül. Írásban kell kérni a szerződés megsemmisítését. Mindkét esetben a megkötés időpontjáig visszaható hatályú. Kifogás esetén az ellenérdekű fél követeléssel lép fel, és a perben kifogásként a megtámadási okra hivatkozik. A kifogás legfeljebb a szerződés összege erejéig érvényesíthető. 10B A szövetkezet fogalma, alapítása és megszűnése. A szövetkezet önkormányzati szervei és működésük fontosabb jellemzői (közgyűlés, részközgyűlés, küldöttgyűlés, vezető tisztségviselők). Felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló a szövetkezetekben. A szövetkezet: • Alapszabályban meghatározott összegű részjegy tőkével alapított • Nyitott tagság • A változó tőke elvei szerint működő • Jogi személyiséggel rendelkező szervezet. • Célja a tagjai gazdasági, más társadalmi szükségletei kielégítésének elősegítése. Jogforrásai:

Vagyoni és egyes személyi viszonyainak általános szabályait a Ptk tartalmazza. Alapítás: Legalább 7 alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat. Alapító tagok köre: Természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. A jogi személyek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét. Tilos tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni. Alapítás menete: • Alakuló közgyűlés • Alapszabály elfogadása • Szövetkezet alapításának cégbírósági bejegyzése. • Szövetkezet képviselete: elnök, igazgatósági tag önálló, más személyek együttes. Szervei: Legfőbb önkormányzati szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. Az alapszabály közgyűlés megtartása helyett részközgyűlések tartását írhatja elől, ha a tagok száma meghaladja az 500 főt. Küldöttgyűlés: 500 fő feletti taglétszám

esetén előírhatják a működését. Igazgatóság: a szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább 3 tagú igazgatóság végzi. 50 fő alatti szövetkezetben igazgatóság helyett ügyvezető elnök dolgozik. Hatásköre megegyezik az igazgatóságéval. Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Felügyelő bizottság: Legalább 3 tagú bizottságot kell létrehozni, amelynek tagjait az alapszabály rendelkezése szerint határozott vagy határozatlan időre választja. 20 fő alatti szövetkezetnél 1 fő látja el a felügyelő bizottság feladatköreit. Könyvvizsgáló: A közgyűlés határozott vagy határozatlan időre könyvvizsgálót választ. Megbízatása nem lehet rövidebb, mint a szövetkezet beszámolóját tárgyaló következő közgyűlésig terjedő időtartam. Szövetkezet vezető tisztségviselői: Törvény szerint: az igazgatóság elnöke és tagjai, az ügyvezető

elnök. Az alapszabály további tisztségviselőket rendszeresíthet. 11A A szerződést biztosító mellékkötelezettségek rendszere, jellemzői. A szerződésszegés esetei és jellemzésük. A szerződés teljesítése és megszűnése. Mellékkötelezettségek: Foglaló: a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg, vagy más dolog, amelyet a teljesítés meghiúsulásáért felelős elveszít, ha pedig a szerződés meghiúsulásáért felelős kapta a foglalót, úgy annak kétszeresét köteles visszatéríteni. Csak a szerződés megkötésekor lehet kikötni és rendeltetésének a szerződésből kétséget kizáró módon ki kell tűnnie. Kötbér: a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az estre, ha olyan okból, amelyért felelős nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Kikötni csak írásban lehet A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. Jótállás: keletkezhet szerződéssel, vagy

jogszabály alapján. A jótállás esetén a kötelezett a törvényben foglaltaknál szigorúbb felelősséggel tartozik. Aki jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Bankgarancia: a bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek esetén és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. Jogvesztés kikötése: a felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. Zálogjog: lehet jelzálogjog, ilyenkor a jogosultat nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga. Lehet kézizálogjog, amikor a zálogtárgy birtoklásának joga megilleti a zálogjog jogosultját. A zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházgató jog, vagy követelés. A jog

keletkezhet szerződéssel, jogszabály, hatósági határozat alapján. A zálogtárgyból való kielégítés végrehajtás útján történik. Óvadék: ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot (kaució) nyújtanak, a jogosult a szerződés nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a követelését az óvadék összegéből közvetlenül kielégítheti. Kezesség: lehet egyszerű és készfizető. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, úgy maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Csak írásban lehet vállalni Szerződésszegés esetei és jellemzésük: • Kötelezett késedelme. • Jogosult késedelme. • Hibás teljesítés. • Lehetetlenülés. Kötelezett késedelme: a kötelezett késedelembe esik, ha • A szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt. • Kötelezettségét a jogosult

felszólítására nem teljesíti. Következményei: a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A jogosult követelheti a teljesítést, vagy elállhat a szerződéstől. Pénztartozás esetében a kötelezett köteles kamatot fizetni. Jogosult késedelme: a jogosult késedelembe esik, ha: • A szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el. • Elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon. • A nyugtát nem állítja ki, az értékpapírt nem adja vissza. Következményei: köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. • A jogosult köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket

megtéríteni. • Viseli a dolog megsemmisülésének, elvesztésének, rongálódásának veszélyét. • Kamatot nem követelhet. • A jogosult késedelme a kötelezett késedelmét kizárja. Hibás teljesítés: a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítés a szakszerűtlen összeszerelés is A kötelezett felel akkor is, ha a hibás összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Kellékszavatosság: a kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik. Kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy ha a hiba anyaghibára vezethető vissza. Következményei: a jogosult • Kijavítást vagy kicserélést követelhet. • Ha erre nincs joga, vagy a kötelezett ezt nem vállalta, akkor árleszállítást

igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Teljesítés lehetetlenné válása: ha a szerződés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. Az erről tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Ez értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős. Ha a kötelezett felelős a lehetetlenné válásért, akkor a jogosult kártérítést követelhet. Ha a jogosult felelős, akkor a kötelezett szabadul tartozása alól és követelheti kárának megtérítését. Teljesítés megtagadása: ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. Szerződés teljesítése: Szerződés módosítása: • Szerződéssel • Egyezséggel • Bíróság útján tartós jogviszony esetén • Tartozás-elismerés. Szerződés megszűnése: • Teljesítéssel • Közös

megegyezéssel • Elállással • Felmondással • Ugyanaz lesz a jogosult és a kötelezett • Jogosult és kötelezett halála. A felek a szerződést közös megegyezéssel felbonthatják vagy megszüntethetik. Megszüntetés esetén a szerződés a jövőre nézve szűnik meg. A megszűnés előtt nyújtott szolgáltatások ellenértékét ki kell fizetni. A szerződés felbontása a megkötés időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Aki elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja. Nem élhet elállási jogával az, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni. Aki felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerződést megszűnteti Megszűnik a szerződés ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. A

megszűnés harmadik személy jogait és kötelezettségeit nem érinti. A kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, kivéve, ha csak személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányult. A jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést, ha a szerződés az ő eltartására irányult. 11B Szövetkezet vagyoni elemei, az egyes elemek jellemzői. A szövetkezeti tagsági jogviszony tartalma. Felelősségi viszonyok a szövetkezetben. Vagyoni elemek: részjegy tőke, - befektetői tőke, - tőketartalék, eredménytartalék, - lekötött tartalék. Részjegy tőkék összege a jegyzett tőke. A tagok szolgáltatják (pénz vagy apport). A bejegyzésig az apportot teljesen, a pénzt 30%-ig be kell szolgáltatni 1 tag a részvényének megfelelően köteles a hozzájárulásra. A befektetői tag hozzájárulásra köteles, ez azonban befektetői tőke. Összességében nem érheti el a jegyzett tőke 30%-át. A befektetők száma nem érheti el a rendes tagok

10%-át. A részjegy tőkéhez hozzá kell számolni a befektetett tőkét. A szövetkezet közösségi alapja fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül, amely a lekötött tartalékban van elkülönítve. A közösségi alapot úgy hozzák létre, hogy az eredmény alapból csoportosítanak át. Szövetkezeti tagság jogviszonyának tartalma: a részjegy jogosultja a közgyűlésen megjelenhet, a döntésben részt vehet képviselet útján is, részt vehet a vezetésben. Vannak sajátos jogok: tagi kölcsön: a szövetkezeti tag jogosulttá válik, hogy kölcsönt vehessen fel a szövetkezettől (szívességi kölcsön). Sajátos kötelezettségei: - vagyoni hozzájárulás, - személyes közreműködés, - a közgyűlés ha úgy dönt, pótbefizetés lehetőség. Speciális juttatás: - szociális juttatások: segély, gyermek nevelési támogatás, gyógyszer. - oktatási támogatás: képzés. - kulturális támogatás: sport. Felelőségi viszonyok: - a szövetkezet a

tagoknak okozott kárért a Ptk. szabályai szerint felel (teljes kár megtérítés) - a tag, szövetkezet irányába okozott kár esetében is, kivéve, ha munkaviszonyban áll. 12A Az adásvételi, az ajándékozási és a bérleti szerződés jellemzése. Adásvétel: Alanya: • Eladó. • Vevő. Tárgya: lehet minden forgalomképes dolog. Szerződés alakja: ingatlan esetén írásba foglalás szükséges. Kötelezettségek: Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Egyéb kötelezettségek: • Tájékoztatási kötelezettség. • Okiratok átadása. • Átadással járó költségeket az eladó viseli. • Szerződéskötéssel járó költségeket, az illetéket, az ingatlannyilvántartásba való bejegyzés költségeit a vevő viseli, • Tulajdonjog fenntartása a vételár kiegyenlítéséig. •

Vevő a birtokba lépéstől kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és a kárveszélyt. Szavatosság a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért. Adásvétel egyes különös nemei: • Megtekintésre vagy próbára vétel. • Minta szerinti vétel. • Elővásárlási jog. • Visszavásárlási jog. • Vételi jog (opció). • Részletvétel. Bérleti szerződés alanyai, tárgya, megkötése: A bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A bérlet lényege a dolog használatának ellenérték fejében való időleges átengedése. Alanyai a bérbeadó és a bérlő. Mindkét fél lehet: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Bérbeadó csak az lehet, aki jogosult a dolog birtokának és használatának időleges átengedésére. A szerződés tárgya ingó és ingatlan dolog is lehet. Az ingatlanbérlet tárgyai

körében megkülönböztethetjük lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletét, amelyre külön szabályok vonatkoznak. A szerződés megkötéséhez nincs szükség írásbeli formára. Szavatosság: a bérbeadó fő kötelezettsége a használati jog átengedése és a dolog birtokba adása. A bérbeadót a bérleti szerződés időtartama alatt kellék- és jogszavatossági kötelezettség terheli. Tulajdonos fenntartási kötelezettsége: a bérleti szerződés nem szünteti meg a tulajdonos dologgal kapcsolatos kötelezettségeit. Ebből következik, hogy a bérbeadó viselni tartozik a dolog fenntartásával kapcsolatos kiadásokat és költségeket, valamint a közterheket. A kisebb kiadások a bérlőt terhelik Ellenőrzés joga: a bérbeadót megilleti az ellenőrzés joga. Kiválasztás joga: a bérbeadó alapvető joga a bérlő, a dolog használójának kiválasztása. Ingatlan és lakás kivételével a bérlő csak a bérbeadó engedélyével

adhatja a dolgot albérletbe vagy harmadik személy használatába. Bérleti díj, használat: a bérlő főkötelezettsége a bérleti díj megfizetése. A bérleti díj összegét a felek szabadon állapítják meg. A bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni. Nem jár bér arra az időre, amely alatt a dolgot a bérlő rajta kívül álló okból nem használhatja. Bérfizetés elmulasztása esetén a bérbeadó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. A bérlő főkötelezettsége a dolog rendeltetésszerű, szerződésszerű használata, kisebb kiadások viselése. A bérlő a szerződés megszűnése után köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni. Szerződés megszűnése: a szerződés szólhat határozott vagy határozatlan időre. A határozott idejű szerződés megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével. Határozatlan idejű szerződést 15 napra fel lehet bontani Megszűnik a bérlet, ha a dolog elpusztul. A felmondás

gyakorolható szóban és írásban is Ajándékozás: a szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Ingatlan ajándékozáshoz a szerződés írásba foglalása szükséges. A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Szokásos mértékű ajándékot nem lehet visszakövetelni 12B A korrupció fogalma, a korrupció elleni védekezés szabályai, a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok. A korrupció vagy megvesztegetés olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, aminek során valaki pénzért, más juttatásért, vagy annak kilátásba helyezéséért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. A korrupció a stabilitást és a fenntartható fejlődést korlátozó jelenség. 2009. évi CLXIII tv A tisztességes eljárás

védelméről szóló törvény szabályozza. Célja: a jogszabályban meghatározott eljárás során elfogulatlanul és előítélet mentesen hozzon döntést a döntéshozó (államigazgatási, közigazgatási szerv). Ha mérlegelési jogkörben hoz döntést, vegye figyelembe a kérelmező jogos érdekét. Nem bűncselekményről van szó, hanem tisztességtelen magatartásról Eljárások: közbeszerzési eljárás és közigazgatási eljárás. A közigazgatási eljárás a közpénzekből nyújtott állami támogatások odaítélése. 2004. évi törvény a helyi önkormányzatról szóló törvény Elkövetési magatartások: - teljes körű tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, - mérlegelési jogkörével visszaél, - korlátozza az ügyfél jogait, - eljárási cselekményt elmulaszt, - hátrányos megkülönböztetést alkalmaz. Ilyen magatartások esetében panasszal lehet élni a hivataloknál a sérelemtől számított 5 éven belül. (bírságol,

költségviselésre kötelez, bűntető bírósághoz fordul, jutalmazza a feljelentőt a kiszabott bírság 20%-val.) Bűntető jogi esete: Vesztegetés: 3 formája aszerint, hogy ki az elkövető: - aki hivatalos személyt veszteget, - a hivatalos személy, - aki közreműködik. 13A A vállalkozási és a megbízási szerződés szabályai, összehasonlító elemzésük. Vállalkozási szerződés: Alanya: a vállalkozó és a szerződő. Tárgya: valamilyen dolog vagy más eredmény létrehozása. Felek jogai és kötelezettségei: Megrendelő kötelezettsége: • szolgáltatás átvétele, • díj fizetése. Vállalkozó kötelezettsége: • munkát saját költségén végzi • megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Ha nem megfelelő utasítást kap, a megrendelő figyelmeztetése. • Nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály, rendelkezés megsértésére, vagy az élet és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne. A munkát a megrendelő által

kijelölt helyen kell elvégezni. Alvállalkozót igénybe vehet. Megrendelőnek joga és kötelezettsége a vállalkozót ellenőrizni. Megrendelőnek elállási joga van kártérítési kötelezettség mellett. Megbízási szerződés: Alanya: megbízó és megbízott. Tárgya: ügy ellátása. Nem kell eredményt létrehozni Felek jogai és kötelezettségei: • A megbízott személyesen köteles eljárni, de igénybe vehet más személy közreműködését, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ez a megbízás jellegével együtt jár. • Ha a megbízó célszerűtlen, szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó mégis ragaszkodik az utasításához, akkor az ebből adódó károk a megbízót terhelik. • A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról tájékoztatni. A megbízás teljesítéséről a megbízót haladéktalanul értesítenie kell. • A megbízó díj fizetésére köteles,

kivéve, ha a megbízott ingyenesen vállalta az ügy ellátását. • Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. A megbízott a költségek előlegezésére nem köteles. A szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha • Bármelyik fél a szerződést felmondja. • Bármelyik fél meghal, ha a jogi személy megszűnik, kivéve ha a megszűnő jogi személynek jogutódja van. • A megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképtelenné válik, vagy pedig a megbízott a cselekvőképességét elveszíti. • A megbízás tárgytalanná válik. 13B A cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége. A cégiratok fajtái. A cégjegyzék tartalma. A cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás főbb szabályai. 2006. évi V tv Cégnyilvántartási törvény szabályozza Cégnyilvántartás feladatai: - cégek bejegyzése, - cégek adatainak tárolása, változásainak vezetése, törlése (nem

csak a jelenlegi adatait, hanem a történeti adatait is) - cégjegyzék adataiból tájékoztatást ad (közhitelű adatok), - törvényességi eljárást folytat, ellenőrzi a cégjegyzékben szereplő adatokat, - kisebbségi jogokat, hitelezői érdekeket védelmez, - elektronikus információs hozzáférést biztosít. A cégnyilvánosság azt jelenti, hogy a cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok teljes körűen nyilvánosak. Cégjegyzékben szerepel: a létesítő okiratban szereplő adatok, kivéve a tag lakcíme (de a hatóságok, és akinek meghatalmazása van, megnézhetik). Cégiratok fajtái: Cégiratok: mindazok az iratok, amelyek a gazdasági társaság bejegyzésével, működésével kapcsolatban szükségesek. Alapító okirat, társasági szerződés, közgyűlés jegyzőkönyvek, felügyelő bizottsági jelentések. Jogi képviselő aki ellenjegyzi, elektronikus úton juttatja el a cégbírósághoz, előre elkészített adatlapon.

Vannak olyan gazdasági társaságok, melyek esetében a cégjegyzés módja elektronikus és hagyományos úton is benyújtást igényel (pl.: Rt.) Cégkivonat: a cég jelenleg hatályos adatait tartalmazza. Cégmásolat: a cég összes történeti adatát tartalmazza. Cégbizonyítvány: fennálló és törölt adatokat is tartalmazza. Csoportosított cégadatok: tartalmazza, hogy még hány gazdasági társaságban tulajdonos. Nem biztos, hogy nyilvános Közhiteles cégjegyzék: azért mert a cégjegyzék tartalmazza az adatokat, az ellenkező igazolásáig igazolja, hogy megvannak, vagy nincsenek. Aki bízik és úgy szerez jogot, az jogi védelemben részesül. Cégbírósági eljárás: vannak olyan hibák, melyek nem történhetnek meg, mert a cégbíróság azonnali hatállyal elutasítja. Befogadás után, hiánypótlási felhívásnak van helye. (ez egyszeri, 15 nap határidővel) Ha kijavítják a hibát, akkor befogadja a hiánypótlást és dönt. Jogi személyiség

nélküli társaságoknál a cégbíróság 15 napon belül dönt. Bt Kkt esetén 15 nap, de nincs benne a hiánypótlás. Ha nem blankettán (klisén) történik a beadás, akkor az ügyintézői határidő 30 nap. Jogi személyiséggel rendelkező klisén 30 nap, ha nem klisén, akkor 45 nap. Ha a cégbíróság nem jegyez a határidőn belül, akkor úgy kell venni, mintha a cégbíróság teljesítette volna a kérést. Új cég létrejötte esetén közzétételről gondoskodik papír alapon és digitálisan is (cégközlöny, cégértesítő). Cégjegyzés: A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. Cégbejegyzési eljárás: Nem peres eljárás. Szüneteltetésének nincs helye Az eljárás során okirati bizonyításon kívül egyéb bizonyításnak nincs helye. A cégjegyzékbe történő bejegyzés kérelemre történik. A cég szervezeti képviselője jogi képviselő útján köteles előterjeszteni. A

kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem beadási határideje a létesítő okirat aláírásától számított 30 nap. A kérelmet a cég székhelye szerinti illetékes cégbíróságon kell benyújtani papíralapú vagy elektronikus nyomtatványon. Változás bejegyzés: A kérelem csak elektronikusan nyújtható be. beérkezéséről a cégbíróság igazolást küld a jogi képviselőnek. 14A A bank- és a hitelviszonyok szerződései és jellemzésük. Bankhitel szerződés: a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. Az érvényességhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós

rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. Bankszámlaszerződés: a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli, nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, a számla egyenlegéről értesíti. A pénzintézet a számlára befolyó pénzeszközöket használhatja. A számlakövetelés kimerülése a bankszámlaszerződést nem szünteti meg. Betétszerződés alapján a pénzintézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. Folyószámla szerződéssel a felek meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszámolására vállalnak kötelezettséget. A

felek rendelkezési joga a folyószámla egyenlegére nézve áll fenn. Végrehajtás alá vonni csak a folyószámlának a végrehajtás foganatosításakor fennálló egyenlegét lehet. Takarékbetét szerződés alapján a pénzintézet köteles a betevőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni, és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni. Takarékbetétet névre szólóan lehet elhelyezni 14B A jogorvoslatok fajtái és jellemzésük a cégeljárásban. A cégbíróság törvényességi felügyeletének fontosabb szabályai. A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés: jogorvoslat. Fajtái: a./ fellebbezés, b./ a cégbejegyzést ( változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per c./ A cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per Fellebbezés A ké relmet e lutasító vagy a ké relemnek c sak r észben helyt a dó végzés e llen a kérelmező, továbbá az,

akire a végzés rendelkezést t artalmaz, f ellebbezéssel élhet. A kérelemnek helyt adó bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt azonban az ügyész, t ovábbá a z, a kire a v égzés r endelkezést t artalmaz p ert i ndíthat a c ég ellen, a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt. A hivatalból meghozott be jegyzési vé gzés ellen n incs he lye fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak, ha a bejegyzésre más bíróság vagy hatóság határozata alapján került sor . A fellebbezést benyújthatja az, akinek érdekeire nézve a megtámadott végzés hátrányos intézkedést tartalmaz, és az ügyész. Fellebbviteli bíróságon kizárólagosan a fellebbviteli ítélőtábla ítél (ide lehet fellebbezni). Törvényességi felügyelet szabályai: a z eljárás c élja, h ogy a c égnyilvántartás

közhitelességét garantálja. Fajtái: - amikor a hiba már akkor fent állt, amikor az adatot bejegyezték., - amikor a bejegyzett cég működése tér el a cégnyilvántartásban nyilvántartott állapottól. –a törvényben meghatározott adatot nem tartalmaz a cégnyilvántartás. – cég, nem a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően működik. Cégbírósági eljárás történhet: - hivatalból: a költségeket az állam előlegezi. Hivatalos eljárás: feljelentésre épül, de a feljelentő nem akar részt venni az eljárásban. - kérelemre: a kérelmező előlegezi a költségeket. A kérelmezőnek 30 nap alatt kell be nyújtani a ké relmet ( a tudomásszerzéstől számított 3 0 na p, m ax 1 éven belül). Törvényességi e ljárásnak n incs ha tárideje, a ddig kell t artson, míg a t örvényes állapot vissza nem á ll. E nnek a végén a cégbíróság végzést hoz, mely intézkedést tartalmaz. A törvényes állapot helyreállítása érdekében a

cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja: a) a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott határidőn belül állítsa helyre a törvényes működését, és erről tájékoztassa a cégbíróságot, b) a céget, illetve a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja, c) megsemmisíti a cég által hozott jogszabálysértő vagy a cég létesítő okiratába ütköző határozatot, és szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát írja elő, d) ha a cég törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a cég legfőbb szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki, e) ha a cég működése törvényességének

helyreállítása más módon nem biztosítható - legfeljebb kilencven napra felügyelő biztost rendel ki. f.)ha a törvényes működés a cégbíróság által tett intézkedés ellenére nem áll helyre, a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja. Törvényességi felügyeleti eljárások: - zárgondnok kirendelése. - Más hatóság eljárásának kezdeményezése. - Beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének kikényszerítése. - A cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérelme. - Az ismeretlen székhelyű cég megszűntetésére irányuló eljárás. 15A A polgári jogi felelősség általános és speciális alakzatai. A kár fogalma és fajtái a polgári jogban. A jogalap nélküli gazdagodás. A szerződésen kívül okozott kár megtérítésének feltételei: • Jogellenes magatartás. • Kár. • Okozati összefüggés. • Vétkesség. Ha többen okoznak kárt, felelősségük

egyetemleges. A károsultat kárenyhítési kötelezettség terheli. A károkozó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Felelősség sajátos esetei: • Veszélyes üzem működéséből eredő kár. • Belátási képességgel nem rendelkező személy károkozása. • Alkalmazott károkozása. • Szövetkezeti tag károkozása. • Államigazgatási, bírósági, ügyészségi jogkörben okozott kár. • Megbízott károkozása. • Képviselő károkozása. • Állattartók felelőssége. • Károkozás épületről lehulló tárgy által. • Károkozás lakásból kidobott, kiöntött tárgy által. Kártérítés módja: A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a

körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. Járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, vagy tartásának kiegészítését hívatott szolgálni. Kártérítés mértéke: • A károsult vagyonában beállott értékcsökkenést. • Az elmaradt vagyoni előnyt, • Azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni Amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. Ha a kár mértéke pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. A kártérítés visszakövetelésének nincs helye. Kártérítés esedékessége: A károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre

irányadó szabályokat kell alkalmazni. 5 évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták. Jogalap nélküli gazdagodás: Aki más rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. A gazdagodás akkor alaptalan, ha a vagyoni előnyhöz jutott félnek nincs olyan jogcíme, amely őt az előny megtartására feljogosítaná. A jogalap hiányát a visszakövetelő félnek kell bizonyítani. Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett. Leggyakoribb esetei: • Túlfizetés, kétszeres teljesítés, téves címzés, téves átutalás. • Oka fogyott tartozás, amikor a teljesítésre a szerződés megszűnése után kerül sor, vagy a szerződés ellehetetlenült, de az egyik fél már teljesítette a szolgáltatást. • Létre sem jött szerződés alapján történő teljesítés. • Amikor valaki más dolgával

jogellenesen rendelkezik. • Jogszabály által nevesített esetek. Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást nem lehet visszakövetelni. Ha a vagyoni előny a visszaköveteléskor megvan, azt természetben kell kiadni, ha nincs meg, annak értékét kell megtéríteni. A gazdagodó a visszatérítés esedékessé válásától késedelmi kamat fizetésére is köteles. A gazdagodó igényelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését. 15B A vagyonrendezési eljárás kezdeményezése, a bíróság és a vagyonrendező feladatai a Cégtörvény alapján. A vagyonrendezési eljárás befejezése. Vagyonrendezési eljárás indulhat: • Kérelemre • Hivatalból. Az eljárást le kell folytatni: • Megszüntetési eljárás lefolytatása után. • A cég törlésére indított végelszámolási eljárás után. • Felszámolási eljárás lefolytatása után. Kérelemre indul az eljárás, ha a megszüntetési eljárás

lefolytatását követően (a törlés után) olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa, akkor lehet kérni a vagyonrendezési eljárást, annak, akinek jogos érdeke van. A megyei bíróság nem peres eljárással fog dönteni. Hivatalból kérhető: ha az eljárás lefolytatásához közérdek fűződik. A bíróság kollégiuma folytatja. Folyamata: 1. a bíróság megvizsgálja a kérelmet, 2. elrendeli az eljárást (végzésben történik az elrendelés) 3. közzéteszik a közlönyben 4. a bíróság vagyonrendezőt rendel ki, 30 nap áll rendelkezésre, hogy ezt az igényét a vagyonrendezőnek bejelentse. 5. a vagyonrendező számba veszi az igényeket, készít egy előterjesztést felosztásra vonatkozóan. 6. Ezt az előterjesztést az igény jogosultak meg kell hogy ismerjék, és ha valaki nem ért egyet, az megtámadhatja a bíróság előtt 8 napon belül. 7. A bíróság nem peres gyorsított eljárással dönt 8. megtörténik a

vagyontárgy nyilvános értékesítése (árverés) Vagy előzetesen megegyeznek a felek, így nincs szükség árverésre. De a vagyonrendezés költségeit ki kell fizetni. 9. a befolyt pénzből először a vagyonrendezőt fizetik ki, majd a döntés alapján jutnak a pénzükhöz az érintettek. Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatására hivatalból került sor, a vagyonrendező költségeinek és díjának a vagyonfelosztási javaslat alapján nem fedezett részét az állam viseli. A va gyonfelosztásról döntő végzés ellen fellebbezésnek van helye. Az eljárás jogerős befejezésének tényét a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi. 16A Az áruk nemzetközi adásvételét szabályozó Bécsi és New York-i Egyezmények főbb rendelkezései. A Bécsi Vételi Egyezmény rendeltetése Az ENSZ égisze alatt létrejött Bécsi Egyezmény egységesen kívánja szabályozni az áruk nemzetközi adásvételét. Alapvető célja, hogy a nemzetközi adásvétel

területén egységes jogot teremtsen és biztosítson az Egyezményt aláíró, illetve ahhoz később csatlakozó, illetőleg csatlakkozott államok számára. Az egységes adásvételi jognak olyan jogrendszerekben kell érvényesülnie, alkalmazhatónak lennie, amelyeknek sok tekintetben nincsenek egymásnak egészében megfelelő szerződéses jogintézményei. Az Egyezmény egységes szerkezetbe foglaltan tartalmazza az áruk adásvételi szerződéseinek létrejöttére és tartalmi kellékeire, a felek jogaira és kötelezettségeire, a szerződésszegésre és jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat. Egyezmény hatálya, alkalmazási köre Időbeli, személyi, területi hatály Csak akkor alkalmazható a szerződés megkötésére, ha az erre irányuló ajánlatot legkorábban azon a napon tették, amikor a két fél telephelye szerinti államok vonatkozásában hatályba lépett már az Egyezmény. Időben nincs visszaható hatálya az Egyezménynek. Személyi-területi

alkalmazásának hatálya szempontjából előfeltétel, hogy a szerződő felek telephelye különböző részes államok területén legyen. E körülménynek ki kell tűnnie a szerződésből, vagy az azt megalapozó iratokból. Személyi hatály szempontjából közömbös a szerződő felek kereskedői minősége, ahogy a felek állampolgársága is. Tárgyi hatály: Az Egyezmény nem határozza meg az adásvétel fogalmát, tárgyi hatálya az áruk adásvételére vonatkozó szerződésekre terjed ki. Az Egyezmény értelmében áru alatt csak ingó dolog értendő. Az Egyezmény nem alkalmazható ingatlanok és vagyoni értékű jogok adásvételére. Az Egyezmény néhány előírása: Szerződés alakja: tetszés szerinti formában megköthetik, de biztosítja az Egyezmény azt a jogot, hogy nyilatkozattal írásbeli alakot írjanak elő az államok. Szerződés létrejötte: egybehangzó akaratnyilatkozat. Szerződés módosítása és megszüntetése: felek

megegyezésével, amelyhez akkor szükséges írásbeli alak, ha azt az írásban megkötött szerződés így írja elő. Vevő kötelezettségei: megfizetni a vételárat és átvenni a szolgáltatást. Szerződésszegés jogkövetkezményei: Szerződésszegés lehet alapvető vagy közönséges. Alapvető, ha a másik félnek olyan hátrányt okoz, amely jelentős mértékben megfosztja őt attól, amit a szerződés alapján jogosult elvárni. Ha a szerződésszegés alapvető, akkor a hátrányt szenvedett fél elállhat a szerződéstől. Ha közönséges, akkor póthatáridőt kell kitűzni Előzetes szerződésszegés: ha a szerződés megkötését követően már látszik, hogy a másik fél nem teljesíti alapvető szerződéses kötelezettségét. Ilyen esetben bármelyik fél felfüggesztheti szerződéses kötelezettségeinek teljesítését. Eladó szerződésszegése: az Egyezmény a vevőnek szavatossági és kártérítési jogot biztosít. Vevő szerződésszegése:

az eladó követelheti tőle, hogy teljesítse szerződéses kötelezettségét, és erre póthatáridőt állapíthat meg. Elévülés: New Yorkban 1974. június 14-én kelt egyezményt és a módosításáról Bécsben 1980. április 11-én kelt Jegyzőkönyvet együtt kell alkalmazni Az elévülési idő bármilyen peres eljárásban csak akkor vehető figyelembe, ha arra valamelyik fél hivatkozik. Ha az adós az elévülési idő lejárta után nem teljesít, azt nem követelheti vissza. Az elévülési idő 4 év és ugyanúgy érvényes az elévülési idő nyugvásának és megszakadásának a jogintézménye. 16B A végelszámolási eljárás elhatározása. A végelszámoló jogállása és felelőssége. A végelszámolás lefolytatása és befejezése. Az egyszerűsített és a kényszer-végelszámolás. Olyan eljárás, melynek során a nem fizetésképtelen gazdálkodó szervezet, a jogutód nélküli megszűnését elhatározva a hitelezőit kielégíti. Nincs helye

végelszámolásnak fizetésképtelenség esetén, illetve ha a jogutód nélküli megszűnés nem saját elhatározásból, hanem a cégbíróság hivatalból történő törlési eljárása folytán következik be, vagy a felszámolást már elrendelték. A végelszámolást a legfőbb szerv határozza el, kezdő időpontjában a vezető tisztségviselők megbízatása megszűnik. Végelszámolás kezdő időpontja: az a dátum, amely a végelszámolást elhatározó végzésben szerepel. Minden határidőt ehhez képest számolunk Ügyvédi ellenjegyzéssel válnak hatályossá. – kimondják a végelszámolást, - a hitelezők tudomására hozzák, hogy végelszámolás lesz, bejelentik a cégbíróságnál és egyben jelölnek is végelszámolót. Végelszámoló feladata: a végelszámolás időszaka alatt átveszi az operatív szervezetnek a szerepét. Ha a cégbíróság egyet ért, végzést hoz és közzéteszi A közleményben szerepelnek a tények. A megjelenéstől

számított 45 nap áll rendelkezésre a hitelezőknek, hogy követeléseiket bejelentsék. A végelszámoló ezeket a követeléseket összeírja. A végelszámolás első napján csinál egy nyitó mérleget, melyhez képest feltünteti a tartozásokat és a követeléseket. Végelszámolás alatt működhet a cég, de a cégnyilvántartásba Va jelöléssel van ellátva. Az a hitelező, aki 45 nap után jelenti be az igényét, nem veszik figyelembe az első körben, de visszafizetik neki. A végelszámoló másfél hónappal később csinál egy korrigált mérleget. Ha nem lehetséges, akkor a végelszámoló köteles felszámolási eljárást indítani a bíróság előtt. A törvény külön rögzíti a jogokat és kötelezettségeket a hitelezők számára (kifogásolási jog). A végelszámolási eljárás ellen kifogással élhet A cégbíróság, gyorsított eljárásban dönt. A végelszámoló elkészíti a beszámolót mérleggel, mindennel együtt. Ezt mindenkinek jóvá

kell hagyni Ezt a legfőbb szerv elé kell terjeszteni. Mellékelni az adóbevallásokat, a vagyonfelosztási javaslatot, zárójelentéssel együtt. A legfőbb szervnek tudomásul kell venni, jóvá kell hagyni. A cégbírósághoz kell benyújtani, aki ismét közzéteszi, csak innentől kezdve lehet a cég tényleges vagyonát szétosztani. Egyszerűsített végelszámolás: csak akkor, ha jogi személyiség nélküli gazdasági társaságról van szó. Csak akkor, ha előre látható az, hogy a végelszámolás 120 napon belül befejeződik. Kényszer végelszámolás: • ha a bíróság törvényességi felügyelet keretében a céget megszűntnek nyilvánítja (törli). • akkor, ha a végelszámolás 3 éven belül nem fejeződik be. • amikor a cég anyagi jogszabály rendelkezése folytán meg kell, hogy szűnjön. Végelszámoló jogállása, felelőssége: Személyére a cégformától függetlenül megfelelően alkalmazni kell a gazdasági társaságnak a kizáró

és összeférhetetlenségi okokra vonatkozó szabályait. A legfőbb szerv végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. Végelszámolóvá a feladat ellátására alkalmas jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is választható. A végelszámoló fokozott gondossággal, a cég és a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. A kötelezettségek megszegésével okozott kárért felel. Végelszámolási kifogás esetei: A végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett fél a végelszámoló eljárásának időtartama alatt a cégbíróságnál végelszámolási kifogással élhet. Kifogásnak van helye akkor is, ha a végelszámoló a cég bármely hitelezőjének kérésére a hitelezői igénybejelentés határidejének lejártától számított 30 napon belül nem ad

tájékoztatást arról, hogy követelését elismeri-e, illetve, hogy a kifizetés mikorra várható. 17A Az állami vagyon fogalma és struktúrája, a tulajdonos jogok gyakorlása, a vagyon hasznosításának formái és jellemzésük. Állami vagyon: az állam tulajdonában álló ingó dolog és természeti erő, termőföld, belterület, ha nemzeti tulajdonban van, ingatlanok, értékpapírok, államot megillető társasági részesedés és vagyon értékű jogok. A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés feladata a vagyon megóvása, hatékony és gazdaságos működtetése a nemzeti vagyon megőrzése és gyarapítása érdekében, illetve vagyontárgyak érdekében. A központi költségvetési szerv önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot a Magyar Állam javára szerez meg. Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a

Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja. A Tanács feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt útján, annak ügyvezető szerveként látja el. Állami vagyon fajai: Az állami vagyon rendeltetésétől függően kincstári, vagy üzleti vagyon lehet. Kincstári vagyon minden olyan vagyonelem, amelyet a törvény kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyonként forgalomképtelennek, illetve korlátozottan forgalomképesnek minősít. Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Törvény korlátozhatja az adat megismerhetőségét. Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül. Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács feladatai, jogállása A Tanács az állami vagyon

feletti tulajdonosi jogok, valamint az MNV Zrt működésével kapcsolatos, a törvényben meghatározott jogok gyakorlására létrehozott testület. Feladata: • Előkészíti és végrehajtja a Tanács állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit. • Nyilvántartást vezet az állami vagyonról, annak alapján adatszolgáltatást nyújt. • A Tanács tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyont közvetlenül vagy polgári jogi szerződések útján hasznosítja. • Rendszeresen ellenőrzi a vele szerződéses jogviszonyban lévő személyek, szervezetek állami vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól a Tanácsot, az Ellenőrző Bizottságot, az ellenőrzött szervet, szükség esetén az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert és az Állami Számvevőszéket tájékoztatja. • Az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviseli a Magyar Államot. • Ellenőrzi az értékesítési szerződésekben foglalt, a

vevők által vállalt kötelezettségek teljesítését. Az MNV Zrt a Magyar Állam által alapított egyszemélyes részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Alapító okiratának elfogadása és módosítása a Kormány hatáskörébe tartozik. Az MNV Zrt nem alakulhat át, nem válhat szét, más társasággal nem egyesülhet. Megszűnéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezhet. Az MNV Zrt alapítására és működésére a gazdasági társaságok szabályait kell alkalmazni. Az MNV Zrt alapító okiratát és annak módosításait a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az MNV Zrt-ben a Magyar Állam részvényesi jogait az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. Működése során a közgyűlés jogai a részvényesi jogok gyakorlóját illetik meg. Az MNV Zrt működésének ellenőrzését az Ellenőrző Bizottság látja el. Tevékenységét évente az Állami Számvevőszék ellenőrzi. 17B A csődeljárás

kezdeményezése és megindítása. A vagyonfelügyelő feladatai és hatásköre. Célja: az átmenetileg fizetés képtelenné vált céget az eljárás lefolytatását követően olyan gazdasági pozícióba segítése, amelynek eredményeként képes lesz fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. Szolvencia: tartósan fizetésképtelen az a cég, melynek 60 napot meghaladó nem vitatott kiegyenlítetlen tartozása áll fent. Ebben az esetben felszámolási eljárást kell lefolytatni. Ugyancsak felszámolási eljárást kell indítani: - ha a cég ellen már 3 éven belül csődeljárás volt folyamatban, - ha a cég ellen valamilyen oknál fogva végrehajtás folyt, és a végrehajtás eredménytelen maradt, - ha a csődeljárás eredménytelen. Csődeljárást kérhetik: - hitelező(k), - cég, - ügyész. Ha a cég kéri: legfőbb szerv hozza a döntést. Kezdő időpont: bejelentik a bírósághoz a csődeljárás lefolytatása iránti igényüket. Cél: a csőd egyezség

létrehozása. Átmeneti időszakra levegőt tud venni az eladósodott cég, megfelelő kompromisszum a csődegyezség. Mind a két fél enged, kompromisszumos megállapodást kötnek. Bíróság előtt folyik az eljárás, és azzal indul, hogy kérelmezik az eljárás megindítását. Ha a bíróság helyt ad: közzététellel indul az eljárás Cél: - felhívják az érintettek figyelmét arra, hogy meghatározott határidőn belül (30 nap) fejezzék ki azon szándékukat, hogy hajlandóak-e részt venni a csődegyezségben. - a bíróság a felhívással egyidejűleg csőd biztost nevez ki. Csődbiztos: Nem csak arra van hatásköre, hogy közös nevezőt teremtsen, hanem rendkívüli jogköre van. Nem lép az operatív szerv helyébe, de a vezető szerv döntését megvétózhatja, vagy a beleegyezése szükséges a fontosabb döntésekben. Célja: hogy megakadályozza a vagyon kimentését (elvonását), a hitelezők követelései elől. A csőd biztos megtámadhatja a

bíróság előtt a cég vezetésének 1 éven belül megkötött szerződéseit. Emellett, ha felmerül az alapos gyanúja a vagyonelvonásnak, az ilyen szerződésektől elállhat A hitelező akkor nyújthat be az adós elleni csődeljárás iránti kérelmet, ha felszámolási eljárás helyett csődeljárásban kívánja az igényét érvényesíteni. 18A A társadalombiztosítás rendszere, e jogviszony alanyai és tartalma, az alanyok jogai és kötelezettségei. A társadalombiztosítási ellátások és rövid jellemzésük. Társadalombiztosítás rendszere: A részvétel kötelező. A társadalombiztosítási rendszerben a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen érvényesül. A részvételt a járulékfizetési és a díjfizetési kötelezettség teljesítése alapozza meg a biztosította jogosultságát az egyes ellátások igénybevételére. A pénzbeli

társadalombiztosítási ellátások, a járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelemmel arányosak. A magánnyugdíj keretében járó ellátások fedezetére a biztosítottak tagdíjat fizetnek. A biztosítás a jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és járulék levonási kötelezettség terheli. A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségek terhelik. A járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségek megállapításához, teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez szükséges adatokat a biztosítottak és a foglalkoztatottak közölni kötelesek. A társadalombiztosítási rendszer működése: Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is

biztosítja, ha a társadalom-biztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják. A kormány egészségbiztosítóként az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, valamint annak igazgatási szerveit, a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárakat jelöli ki. Az egészségügyi szolgáltatások olyan mértékben vehetők igénybe, amennyire azt az egészségi állapot indokolja. A pénzbeli ellátások járulékfizetési kötelezettséggel arányosan vehetők igénybe. Az egészségügyi szolgáltatások az egészségbiztosítóval finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál vehetők igénybe. Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez. A biztosítottak valamennyi ellátásra jogosultak. A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, ha járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes

személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez. A biztosítás, az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Egészségbiztosítási ellátások: Természetbeni ellátás: egészségügyi szolgáltatás. • Térítésmentes szolgáltatások. • Árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatások. • Részleges térítéssel igénybe vehető szolgáltatások. • Méltányosságból igénybe vehető szolgáltatások. • Külföldön történő gyógykezelés. Pénzbeli ellátások: • Terhességi-gyermekágyi segély. • Gyermekgondozási díj. • Táppénz. • Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli szolgáltatás. Baleseti ellátások: • Baleseti egészségügyi szolgáltatás. • Baleseti táppénz. • Baleseti

járadék. Nyugdíjbiztosítási ellátások: Társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: • Öregségi nyugdíj. • Rokkantsági nyugdíj. • Baleseti rokkantsági nyugdíj. Hozzátartozói nyugellátás: • Özvegyi nyugdíj. • Árvaellátás. • Szülői nyugdíj. • Baleseti hozzátartozói nyugellátások. A társadalombiztosítási ellátások alanyai: • Tb szerv. • Biztosítottak. • Foglalkoztatók 18B A fizetési haladék, a moratórium, az egyezség és a kényszeregyezség, valamint az egyezség megszegésének jogkövetkezményei a csődeljárásban. Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében tárgyalást tart, amelyre az ismert hitelezőit hirdetmény útján meghívja. A hirdetménynek tartalmaznia kell: • Adós nevét, székhelyét. • Csődeljárás kezdő időpontját. • Tárgyalás helyét, idejét. • Tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a tárgyalás előtt a

hitelezők a felsorolt iratokat hol tekinthetik meg. A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A kért fizetési haladék 60-120 napra szólhat. Az egyetértést megadottnak kell tekinteni, ha a csődeljárás kezdő időpontjában a hitelezők összes követelése eléri a mérlegben szereplő összes hitelezői követelés 2/3-át. Meg kell határozni azt az összeget is, melyhez az adósnak be kell szereznie a vagyonfelügyelő hozzájárulását. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni. A tárgyalás eredményét az adós köteles a bíróságnak bejelenteni. A bíróság dönt a csődeljárás megszűntetéséről vagy a fizetési haladék meghozataláról. A bíróság intézkedik a csődeljárás megszűntetéséről szóló és a fizetési haladékot tartalmazó végzéseknek a Cégközlönyben történő közzétételéről. A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy

késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be. A fizetési haladék tartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, a hitelezői követelések kamatoznak. A fizetési haladékot a bíróság kérelemre még 60 nappal meghosszabbíthatja. Moratórium: olyan 90 napos időszak, amely alatt egyrészről a csőd biztos kibontakozhat, szabadon megteheti azokat az intézkedéseket, melyek elősegítik a cég fizetőképességgé válását. A hitelezők követeléseik 90 napra meghalnak, a cég fizetési haladékot kap. 90 nap alatt meg kell kötni a csődegyezséget Ha nem tudják megkötni, akkor a csődeljárás eredménytelen. A csőd biztos kezdeményezi a felszámolási eljárást. Ha eredményes, megszületik az egyezmény, kompromisszum jön létre, akkor nem kell elindítani a felszámolási eljárást. Csődegyezség tartalma: - tartozások átütemezése, - teljesítések beszámítása, - követelések

mérséklése. Valamennyi hitelezőre nézve kötelező hatályú, még arra is, aki nem fogadta el a csődegyezséget. 19A A munkaviszony fogalma, alanyai, létesítése. A munkavégzés szabályai (munkaidő, pihenőidő, a munka díjazása, a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei). A munkavégzésre irányuló jogviszony fajtái: - polgári jogviszony alapján történő munkavégzések (vállalkozói jogviszony, megbízás alapján), - társasági jogviszony, vagy szövetkezeti jogviszony alapján történő munkavégzések. A munkaviszony általános szabályozása: a sántikáló ügylet, a felek nem egyenrangúak, a jog a gyengébbet, „a munkavállalót” védi. A munkaviszony szabályozás specializációjának 3 rétege van: - törvényi szabályozás szerint, - esetleges, nem biztos, hogy van kollektív szerződési szint (csak a munkavállaló javára térhet el a törvényi szabályozástól), - konkrétan meghatározza a munkaviszonyban

álló felek jogait, kötelezettségeit (szerződés). Sajátossága: a kollektív szerződés, amellett, hogy írásba foglalják, részévé válik a szerződésnek. A munkaviszonyt alapvetően a munka törvénykönyve szabályozza. Vannak olyan munkaviszony jellegű, de nem munkaviszonyok, melyeknél a munka törvénykönyve is háttértörvényt ír pl: - köztisztviselők jogállásáról szóló tv törvény (hatálya alá a köztisztviselők tartoznak), - közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény. A munka törvénykönyvét a versenyszférára alkalmazzuk. A munkaviszony alanyai: • munkáltató, • munkavállaló. Munkavállaló kizárólag természetes személy. Főszabály szerint csak olyan személy, aki 16 évét betöltötte és teljesítette tankötelezettségét. Van kivétel, pl: nyári munkavégzés, 15 év fölött létesíthet munkaviszonyt. Korlátozottan cselekvőképes munkavállalónak a törvényes képviselő beleegyezése szükséges.

Munkáltató: jogképesnek kell lenni. A munkáltatónak kell határozni a munka szervezésében, hogy a munkáltatói jogokat ki gyakorolja. Munkaszerződés: írásban kell megkötni, anélkül a szerződés érvénytelen. Kötelező elemei: meg kell határozni az adatokat, - személyi alapbért, - munkakör meghatározása (elég 1 szóval), - munkavégzés helyét. A munkaszerződés megkötésének létrejöttével egyidejűleg, a munkáltatónak tájékoztatni kell a munkavállalót a munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bér fizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a rendes szabadságról, a felmondási időről, a munkáltatónál van-e kollektív szerződés és szakszervezet. Ez elég szóban, de 30 napon belül írásban kell foglalni. A munkaviszony létrejöhet határozott, vagy határozatlan időtartamra. Ha a szerződésben nem rendelkeznek erről, akkor úgy kell tekinteni, hogy határozatlan időre jött létre. Kiköthető próbaidő, ezalatt

azonnali hatállyal megszüntethető a jogviszony. A próba idő 30 nap, de legfeljebb 3 hónap. A munkaszerződést lehet módosítani, de főszabály az, hogy csak közös megegyezéssel. Törvény erejénél fogva is módosulhat (minimálbér) Munkaviszony megszűnése: - a munkavállaló halálával, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, - a határidő lejártával, - a munkavállaló nyugdíjba vonulásával. A megszűnés a felek akarata nélkül, vagy akaratából történik. Közös megegyezéssel, rendes felmondással, rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal próbaidő alatt. Rendes felmondás: van felmondási idő, a munkavállaló indoklás nélkül, a munkáltató indoklással lehet (csak olyan okra hivatkozhat, vagy az ő működési körében felmerülő, vagy a munkavállaló képességeivel, vagy magatartásával kapcsolatos). Végkielégítés 3 év után jár Rendkívüli felmondás: akkor, ha valamelyik fél munkaviszonyból származó

kötelezettségeit súlyosan megszegte, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony további fenntartását lehetetlenné teszi. Munkáltató kötelezettségei: - munka megszervezése, - munka végzéshez szükséges tájékoztatás megadása, - ismeretek megszerzésének biztosítása. Munkavállaló legfontosabb kötelezettségei: - munkavégzésre alkalmas állapot, - elvárható szakértelem, - együttműködés, - személyes munkavégzés, - utasítási joga van, ha az utasítás kárt okozhat a munkáltatónak, a munkavállaló figyelmeztet, de nem tagadja meg, ha jogszabályt sért, akkor megtagadhatja, és ha bűncselekményt valósít meg, akkor köteles megtagadni és jelenteni. Kiküldetés: törvényben meghatározott feltételek esetén meghatározott időre a munkáltató kötelezheti a munkavállalót a szokásos munkahelyen kívüli munkavégzésre. Kirendelés: közös megegyezéssel, más munkáltatónál végzett munka. Munkaidő: - teljes (8, vagy 4

óra), - részleges: meg lehet határozni napban, hétben, munkaidő keret 1/4 –ében. Beosztás: napi munkaidő, nem haladhatja meg a napi 12 órát, készenlét esetén 24 órát. Heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát, készenlét esetén 72 órát Pihenőidő: munkaközi szünet (ha eléri a 6 órát a napi munkaidő), legalább 20 perc, minden további 3 óra után 20 perc. Legalább 11 óra pihenő időt kell biztosítani 2 nap között. Heti pihenő nap: 2, az egyik vasárnap. Munkaszüneti napokon rendkívüli munkavégzést el lehet rendelni,. Rendes szabadság: alap és pótszabadságból áll, törvény határozza meg, hogy mennyi a mértéke. 20-al kezdődik, 30-al végződik, emellett lehet pótszabadság, lehet olyan jellegű, amely keresőképtelenségre vonatkozik, vagy szülési szabadságra, vagy gyermek gondozásra, ápolásra. Lehet fizetés nélküli, vagy fizetett. 19B A felszámolási eljárás kezdeményezésének jogszabályi feltételei. Az

eljárás kezdeményezése, elrendelése. A felszámoló jogállása és feladatai. A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását az esedékességkor nem tudta vagy nem tudja kiegyenlíteni. Hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. Vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít. A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén: • Az adós, • A hitelező, • A végelszámoló kérelmére, • A cégbíróság értesítése alapján, • A büntetőügyben eljáró

bíróság értesítése alapján folytatható le, vagy • A bíróság csődegyezség nélkül megszűnteti a csődeljárást. • A tagok nem biztosítják a tartozások kifizetéséhez szükséges fedezetet. A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A felszámolás kezdő időpontja a végzés jogerőre emelkedésének napja. A hitelező kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A kiválasztás véletlenszerűen történik a nyilvántartási rendszerből Ideiglenes vagyonfelügyelet: díja 200000 ft + áfa a jogi személyiség nélküli, 400000 ft + áfa a jogi személyiségű adósok esetén. Az ideiglenes vagyonfelügyelő ellenjegyzéséhez kötött a rendes gazdálkodást meghaladó jognyilatkozat és teljesítés. A felszámoló-biztos nevének bejelentésére és a kizárási okról

való nyilatkozatra 5 munkanap áll rendelkezésre. A felszámolónak honlapot kell készítenie, amelyen nyilvántartja azoknak a cégeknek a nevét, cégjegyzékszámát, székhelyét, kijelölés kezdetét és végét, amelynek a felszámolására kirendelték. A felszámolónak haladéktalanul be kell jelentenie az adós számláit vezető banknál a felszámolás elrendelését. A felszámoló indoklás nélkül felmenthető, ha a hitelezők szám szerinti többsége ezt indítványozza. A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha • Szerződésen alapuló tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette. • A jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki. • A vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt. • A fizetési

kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette. A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti: • Illetékes adó és vámhatóságot, egészségbiztosítási szervet, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet. • Állami foglalkoztatási szervet. • Környezetvédelmi hatóságot és a munkavédelmi hatóságot. • Bíróság Gazdasági hivatalát. • Adós székhelye szerint illetékes levéltárat. • Adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet. • Ingatlanügyi hatóságot. Gazdálkodó szervezet vezetője köteles: • Záró leltárt, éves beszámolót vagy mérleget, adóbevallást, az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, azt átadni a felszámolónak és az adóhatóságnak. • A nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni, azokat a felszámolónak átadni. • A felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatott

tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési kötelezettség, kiadás származhat. • Felszámolónak tájékoztatást adni. • A felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat értesíteni. • A gazdálkodó köteles a szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék juttatás követelések jogosultjait tájékoztatni. Felszámolás lefolytatása: Ha a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság lerendeli a végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. 20A A munkaszerződés megkötése, kötelező tartalmi elemei és módosítása. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei és jellemzésük. Munkaszerződés: írásban kell megkötni, anélkül a szerződés érvénytelen. Kötelező elemei: - meg kell határozni az adatokat, - személyi alapbért, - munkakör meghatározása (elég 1 szóval), - munkavégzés

helyét. A munkaszerződés megkötésének létrejöttével egyidejűleg, a munkáltatónak tájékoztatni kell a munkavállalót a munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bér fizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a rendes szabadságról, a felmondási időről, a munkáltatónál van-e kollektív szerződés és szakszervezet. Ez elég szóban, de 30 napon belül írásban kell foglalni. A munkaviszony létrejöhet határozott, vagy határozatlan időtartamra. Ha a szerződésben nem rendelkeznek erről, akkor úgy kell tekinteni, hogy határozatlan időre jött létre. Kiköthető próbaidő, ezalatt azonnali hatállyal megszüntethető a jogviszony. A próba idő 30 nap, de legfeljebb 3 hónap. A munkaszerződést lehet módosítani, de főszabály az, hogy csak közös megegyezéssel. Törvény erejénél fogva is módosulhat (minimálbér). Munkaviszony megszűnése: - a munkavállaló halálával, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, - a

határidő lejártával, - a munkavállaló nyugdíjba vonulásával. A megszűnés a felek akarata nélkül, vagy akaratából történik. Közös megegyezéssel, rendes felmondással, rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal próbaidő alatt. Rendes felmondás: van felmondási idő, a munkavállaló indoklás nélkül, a munkáltató indoklással lehet ( csak olyan okra hivatkozhat, vagy az ő működési körében felmerülő, vagy a munkavállaló képességeivel, vagy magatartásával kapcsolatos). Végkielégítés 3 év után Rendkívüli felmondás: akkor, ha valamelyik fél munkaviszonyból származó kötelezettségeit súlyosan megszegte, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony további fenntartását lehetetlenné teszi. 20B A hitelezők jogi helyzete a felszámolási eljárásban. Egyezség a felszámolási eljárásban. Az eljárás befejezésének lehetséges módozatai. Az egyszerűsített felszámolási eljárás. Hitelezők: mindenki, akinek

a céggel kapcsolatban ki nem elégített követelése van. Ez a követelés csak akkor vehető számba, ha a hitelezők ezt jelzik, az, aki 45 napon belül követelését jelzi a felszámolónak, aki ezt regisztrálja, osztályba sorolja. Aki 45 nap után jelzi az igényét, annak csak akkor tudják kielégíteni, ha a 45 napon belüliekét kielégítették. Egyezség a felszámolási eljárásban: A felszámolást elrendelő végzést követő 45 nap elteltét megelőzően, bármilyen egyezség lehet. 45 nap előtt a hitelezők és a cég között bármilyen egyezséget meg lehet kötni. Egyezségi tárgyalásokat lehet folytatni. Ha ezek a tárgyalások elvezetnek odáig, hogy a hitelezők 75%-a belemegy abba, hogy helyreállítják a cég fizetőképességét, és megkötik az egyezséget, akkor a felszámolási eljárást a bíróság megszünteti. Általában a felszámolás folytatódik. 45 nap elteltével a hitelezők összeírása és osztályba sorolása megtörtént. A

felszámolás elrendeléséhez képest 70 napon belül elkészül a korrigált vagyonmérleg, majd a felszámoló javaslatot terjeszt elő a cég megmaradt vagyontárgyainak értékesítésére. A felszámoló döntése ellen kifogással lehet élni. A bíróság gyorsított eljárásban (8 nap) dönt. Általában 70 nap után dől el, hogy egyszerűsített felszámolási eljárást kell-e folytatni. Egyszerű felszámolási eljárás: ha cég megmaradt vagyona a felszámolás költségeit sem fedezi. A döntést a bíróság hozza Megkezdődik a megmaradt vagyontárgyak értékesítése. Osztályok: - felszámolás költség - természetes személlyel szemben fennálló, - zálogjoggal biztosított, - bér jellegű tartozások, - egyéb tartási kötelezettségek. - köztartozások. - polgári jogi jogalapból származó követelések. - egyéb. Az értékesítés nyilvános árverés útján történik. Felszámolási eljárás vége: - ha a cég vagyona elfogyott, - az összes

hitelezőt sikerült kiegyenlíteni, még a 45 napon túlikat is. A megmaradt vagyontárgyait a tulajdonosok között meghatározott módon a felszámoló javaslata alapján feloszthatja. A felszámoló javaslata alapján a bíróság végzésben dönt a cégnek a megszűnéséről. Ezt közzéteszi és intézkedik, hogy a cégbíróság jogutód nélkül törölje. 21A A bírósági végrehajtás főbb szabályai. A közigazgatási határozatok végrehajtása. Az elektronikus ügyintézés és a hatósági ellenőrzés a Ket-ben. A bírósági végrehajtás főbb szabályai A bíróságok határozatait egyes követeléseket bírósági végrehajtás útján kell végrehajtani. A munkabérre és egyéb járandóságra, a pénzintézetnél kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók. A végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan-végrehajtás

esetén is. Ha ingóságot vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást bírósági végrehajtás útján kell tovább folytatni. A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a kötelezett teljesítse kötelezettségét. Az állami kényszer az adós vagyoni jogait korlátozhatja. A végrehajtás lefolytatása bírósági végrehajtó feladata. Ket.: Közigazgatási eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény 2004évi CXL tv Adva van egy kötelezettség, amit nem hajtott végre a kötelezett, hogy visszaállítsuk, végre kell hajtani a kötelezést. Kikényszerítjük a végrehajtást. Legális kényszer alkalmazása a végrehajtás Ultima ratió = végső eszköz a kényszer. 2 esetköre van a legális kényszernek: - vagyoni kényszer, - fizikai kényszer (csak ritkán). Adók módjára végrehajtható, nem a Ket. alapján hajtok végre, hanem az adóhatóság hajtja végre, ő

foganatosít. Minden végrehajtás 2 szakaszból áll: 1, a végrehajtás elrendelése: amikor a bíróság eldönti, hogy fennállnak-e a feltételek, hogy kényszert alkalmazzon. Kiadnak egy végrehajtható okiratot A végrehajtás feltételei: kell lenni egy kötelezésnek (ítéletmarasztaló), megvizsgálják, hogy az adott döntés jogerős, lejárt-e a teljesítési határidő, elévülési idő. Ezeknek együtt kell lenni és elrendelhető a végrehajtás, kiadják a végrehajtó okiratot. 2, Foganatosítás: helyi bírósághoz van csatolva a végrehajtó. Nem tartozik a bírósághoz, de kapcsolatban van vele. – APEH, Ket alapján a közigazgatási hatóság, jegyző foganatosít. A végrehajtást vagyonra rendelik el. Ennek alapján, a végrehajtás esetében a Kht. a fokozatosságot alapkövetelményként veszi 1. fokozat: az adós, pénzintézetnél kezelt számlájára rendelhető el 2. fokozat: a munkabérre és egyéb járandóságra rendelhető el A munkabér

bizonyos %-a 33%. Privilegizált követelés: gyerektartás 3. Fokozat: ingó végrehajtás: - foglalás „jegyzőkönyvbe vétel”, - becsérték megállapítása „alábecsülnek”, - értékesítés „árverés”, - követelés kielégítése. 4. fokozat: ingatlan végrehajtás (mutatis mutandis: a megváltoztatandók megváltoztatásával). Ugyan azok a fokozatok, csak a foglalás a tulajdoni lapon történik. A végrehajtási törvény kielégülési sorrendet határoz meg. Ha az adós vagyona nem elég a tartozásra, erre van megállapítva a sorrend: - végrehajtás költségei, - természetes személyt megillető, tartásra vonatkozó kölcsön, - munka, vagy jogviszonyból származó követelések (köztisztviselők), - zálogjoggal biztosított követelések, - köztartozások (adó, illeték), - polgári jogviszonyból származó (szerződés), - egyéb. A hatósági ellenőrzés, azt jelenti, hogy saját maga döntéséből fakadóan ellenőriz, másrészt valamilyen

bejelentés folytán rendel el ellenőrzést. Hatósági ellenőrzés történhet: - hivatalból (muszáj), - kérelemre (eldönti, hogy végez vagy nem). Elektronikus ügyintézés szabályai: a Ket. szolgáltatásra is törekszik Törekednek, hogy elérhetővé váljon a közigazgatás. Ügyfélkapuval, regisztrációval, minősített aláírással kell rendelkezni. 21B Ismertesse a „Csődbűncselekmény”, a „Számvitel rendjének megsértése” és „A gazdasági titok megsértése” bűncselekmények legfontosabb jellemzőit. Csődbűntett: Aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén a tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja, színlelt ügyletet köt, kétes követelést elismer, veszteséges üzletbe kezd, azt tovább folytatja, vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, ezzel a hitelezői kielégítést meghiúsítja, bűntettet követ el. Elkövetési tárgya: A tartozás fedezetéül

szolgáló vagyon a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csődeljárás, felszámolási eljárás, vagy végelszámolás kezdeti időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet az eljárás alatt szerez. A bűncselekmény csak akkor válik befejezetté, ha az elkövetési magatartásokkal okozati összefüggésben a hitelezők igényeinek kielégítése részben vagy teljesen meghiúsul. E magatartások csak az adós gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége beálltát követően értékelhetőek bűncselekményként. Számvitel rendjének megsértése: Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt • Beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi, • Bizonylat rendet megsérti és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, ellenőrzését nehezíti, vétséget követ el. Büntetendő az egyéni vállalkozó, gazdálkodó, aki a

jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, ellenőrzését megnehezíti. A bűncselekmény védett jogi tárgya a gazdasági élet biztonsága, a piaci szereplők információjutáshoz való joga és a számviteli előírások törvényes rendje. Gazdasági titok megsértése: Bűncselekmény elkövetője: a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok megtartására köteles személy. Elkövetési magatartás: A titoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz. Jogtalan előnyszerzés miatt, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogtalanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz. 22A A közbeszerzés jogi szabályozásának célja. A közbeszerzési eljárás alanya, tárgya, az eljárás

fontosabb szabályai. 2003. évi CXXIX tv a közbeszerzési eljárásról szóló törvény Célja: hogy bizonyos értékhatárt meghaladó ügyletek megkötését megelőzően, a költségvetés által érintett szervnek nyilvános felhívás útján ajánlatot kell kérnie. Ennek célja, hogy az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát garantálja. Az eljárás alanyai: • Ajánlattevő. • Ajánlatkérő. 4 alapvető eljárás van: - nyílt, - meghívásos, - tárgyalásos, - verseny párbeszédes. Törvény határozza meg, hogy mikor melyiket kell alkalmazni. A közbeszerzési törvényben kettős mérce van: nemzetgazdasági és nemzetközi értékhatár. 3 kategóriában határozza meg az értékhatárt: - árubeszerzés esetén: nemzet gazdasági 8 millió, nemzetközi: 50millió, - szolgáltatás esetén: nemzet gazdasági 8 millió, nemzetközi 50millió, - építési beruházás esetén: nemzet gazdasági 15 millió, nemzetközi 100millió. Ez az értékhatár egy

évre érvényes. A törvény kettős közbeszerzési értékhatárrendszert és két eljárási rendet különböztet meg: • Közösségi eljárásrendet a közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre. • Új, egyszerű eljárást a nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszrezésekre. A Közbeszerzések Tanácsa csak az Országgyűlésnek van alárendelve, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik. 18 tagja van. A Tanács elnökét 5, alelnökét 2 éves időtartamra választják meg A Tanács feladatainak ellátását, döntéseinek előkészítését és végrehajtását a Titkárság végzi a főtitkár irányításával. 22B Ismertesse az „Adócsalás”, a „Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás” és „Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése” bűncselekmény legfontosabb jellemzőit. Adó és

társadalombiztosítási csalás: Aki adókötelezettség, társadalombiztosítási járulék megállapítása szempontjából jelentős tényt a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel a hatóságok bevételét csökkenti, megvalósítja a bűncselekményt. E bűncselekményért felel az is, aki a megállapított adó, járulék nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az összeg behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza. A bűncselekmény elkövetési tárgya: az adó, a járulék. Bűncselekmény befejezetté válása: a bűncselekmény az adó, illeték összegének csökkenésével, a behajtás jelentős késleltetésével vagy végleges meghiúsulásával válik befejezetté. A határidő túllépése vagy a végrehajtási eljárás megindítása nem jelenti a behajtás jelentős késleltetését vagy akadályozását. Bűncselekmény elkövetője: bárki lehet, általában az, aki az adó, járulék megfizetésére

köteles. Csak e személy lehet az elkövető, ha a bűncselekmény a jelentős tény vagy adat elhallgatásával valósul meg. a bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás: Az a munkáltató, aki munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja, ha az elvont adók összege kisebb adóbevétel-csökkenést eredményez, vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását kiegyenlíti. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése A védett jogi tárgy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek hatékony működése. Az

elkövetési tárgy az Európai Közösségek által kezelt pénzalapok, illetve az Európai Közösségek költségvetése. A bűncselekmény befejezett, ha az Európai Közösségek költségvetésének károsítása bekövetkezett. A bűncselekmény elkövethető szándékosan és gondatlanul. A bűncselekmény alanya bárki lehet, aki a magatartást tanúsítja. 23A A tisztességtelen piaci magatartások fajtái és jellemzésük. A tisztességtelen piaci magatartásokhoz kapcsolódó eljárások főbb szabályai. Versenyjogi tilalmak: a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának megteremtése érdekében tilos: • A tisztességtelen piaci magatartás. • A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása. • Versenyt korlátozó megállapodást létrehozni. • Gazdasági erőfölénnyel visszaélni. • Ellenőrizni kell az összefonódásokat. A versenyjogi tilalmak megtartását a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzi. Tisztességtelen piaci

magatartás tilalma Mivel a gazdaság szereplői által egymással szemben tanúsítható tisztességtelen magatartások mindegyikének törvényben való nevesítése lehetetlen, ezért szükséges egy olyan fő irányelv, amely minden tisztességtelen magatartást általánosságban megtilt. A versenytörvény szerint tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül folytatni. Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma a fogyasztó megfelelő tájékoztatásához való jogát kívánja biztosítani. A versenytörvény a fogyasztó fogalmát nemcsak a vevőre, hanem a megrendelőre és a felhasználóra is alkalmazza. A fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszernek minősül, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik 1. az áru, ajánlat valós megítélését 2. más áruval, ajánlattal történő összehasonlítását A versenyt korlátozó megállapodások tilalma Tilos a

vállalkozások közötti: 1. megállapodás, összehangolt magatartás 2. a vállalkozások társadalmi szervezetének a döntése, amely a gazdasági versenyre hatást fejthet ki. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma A monopolhelyzetben lévő cégek kihasználhatják a helyzetükből adódó lehetőségeket, de az erőfölénnyel nem lehet visszaélni. Vállalkozások összefonódása Az összefonódás ellenőrzésének lényege, hogy a Gazdasági Versenyhivatal előzetes engedélyét követően létesülhessenek meghatározott feltételeket teljesítő fúziók. A fúziókontroll alapján a fontosabb, versenyt korlátozó versenyegyesülés nem kerülheti meg a kötelező ellenőrzést. A vállalkozások összefonódását eredményező szerződés létrejöttéhez a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges. Tisztességtelen piaci magatartásokhoz kapcsolódó eljárás főbb szabályai 1. Az államigazgatási eljárás általános szabályainak

alkalmazása Verseny felügyeleti eljárásra a közigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. Hatáskör és illetékesség A Gazdasági Versenyhivatal jár el minden olyan ügyben, amely nem tartozik a bíróság hatáskörébe. 3. Verseny felügyeleti eljárás szakaszai, az eljáró szerv összetétele Eljárás szakaszai: • vizsgáló eljárása • versenytanács eljárása • utóvizsgálat • végrehajtás. Az eljárás folyamán csak a versenytanács hozhat határozatot. Az eljáró versenytanács az érdemi határozatát 3 tagú tanácsban hozza meg. 4. Az ügyfél Az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás, illetve a kérelmező, továbbá az, akire a kérelem vonatkozik. Az ügyfél jogutódlással történő megszűnése esetén a kérelemre indult eljárásba a jogutód a jogutódlástól számított 30 napon belül önként beléphet. 5. A képviselet Az ügyfelet az eljárásban törvényes képviselője,

meghatalmazottja képviseli. 6. Iratok megtekintése, üzleti titok Az ügyfél és képviselője, valamint az ügyész az eljárás során bármikor betekinthet az iratokba és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. A szakértő az eljárás során betekinthet a munkája ellátásához szükséges iratokba. 7. Eljárás során kiszabható rendbírság Az ügyféllel és az eljárás más résztvevőjével szemben rendbírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi. 8. Eljárási díj és költség 9. Elintézési határidő: Ha a törvény más határidőt nem állapít meg, az érdemi határozatot • Kérelemre indított eljárás esetén a kérelem beérkezésétől számított 180 napon belül. • Hivatalból indított eljárás esetén 90-180 napon belül kell meghozni. 10.Tényállás

tisztázása A vizsgáló jogosult a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos iratokba betekinteni, követelheti az adathordozón tárolt információ olvasható és másolható formában való megjelenítését. Az ügyfélnél szemlét tartani, bármely helyiségbe belépni, az ügyfelet felvilágosítás és magyarázat adására kötelezni, tájékozódni. Az iratokból másolatot, kivonatot készíteni, e célból azokat legfeljebb 8 napra birtokba venni. 11.A Gazdasági Versenyhivatal verseny felügyeleti eljárásának lefolytatása Az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. Nem indítható vizsgálat, ha az e törvénybe ütköző magatartás elkövetése óta 3 év eltelt. 12.Vizsgáló jelentése A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló jelentést készít, amelyet az iratokkal együtt a versenytanács elé terjeszt. 13.A versenytanács eljárása A versenytanács a vizsgáló jelentése alapján eljár. 14.

Érdemi határozat 15.A határozat nyilvánosságra hozatala 16.Jogorvoslat a Gazdasági Versenyhivatal verseny felügyeleti eljárásában 17.A Gazdasági Veresenyhivatal által indítható per 18.A bíróság verseny felügyeleti eljárása 19.A Gazdasági Versenyhivatal határozatának végrehajtása 23B Ismertesse a „Sikkasztás”, a „Csalás” és a „Hűtlen kezelés bűncselekmények, valamint a „Tulajdon elleni szabálysértés” legfontosabb jellemzőit, határolja el e bűncselekményeket a „Tulajdon elleni szabálysértés”-től. Vagyon elleni bűncselekmények: Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, az csalást követ el. Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.

Tulajdon elleni szabálysértést követ el, aki: • 20000 forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást jogtalan elsajátítást, orgazdaságot • 20000 forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést, csalást, szándékos rongálást • 20000 forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, 100000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki idegen, nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, 30000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki műemléket, muzeális tárgyat, hivatalos jelet, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt gondatlanul megrongálja 100000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. Aki 20000 forintot meg nem haladó lopást követ el,

elzárással vagy 150000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik 24A A bűntetőjog fogalma, helye a jogrendszerben. A bűncselekmény fogalma, ismérvei. Az elkövetők. A bűntethetőségi akadályok rendszere. A szabálysértés fogalma, a szabálysértés miatt eljáró hatóságok. A bűntetőjogi és szabálysértési jogkövetkezmények. Bűncselekmény: szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény, ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti. Veszélyes a társadalomra, amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes az a cselekmény, tevékenység, vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi, gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét, jogait sérti vagy veszélyezteti. Bűncselekmények stádiumai: • Befejezett cselekmény • Kísérlet. Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi,

de nem fejezi be. A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. Előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik. Elkövetők: Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Társ tettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységétől tudva, közösen valósítják meg. Felbújtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. Büntetőjogi felelősségre vonás akadályai Büntethetőséget kizárja: • Gyermekkor • Kóros elmeállapot • Kényszer és fenyegetés • Tévedés • Jogos

védelem • Végszükség • Magánindítvány hiánya • Törvényben meghatározott egyéb ok. Büntethetőséget megszünteti: • Elkövető halála • Elévülés • Kegyelem • Tevékeny megbánás • Törvényben meghatározott egyéb ok. Szabálysértés: az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, a amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg. Eljáró szervek: • Általános szabálysértési hatóság. • Jegyző. • Egyéb általános szabálysértési hatóság. • Rendőrkapitányságok. • Pénzügyi szabálysértések hatósága. • Vámhatóság. Alkalmazható büntetések: • Elzárás. • Pénzbírság. Alkalmazható intézkedések: • Járművezetéstől eltiltás. • Elkobzás. •

Figyelmeztetés. • Kitiltás. 24B A gazdasági társaságok átalakulásának szabályai. Ha a törvény másként nem rendelkezik, az átalakulás során a gazdasági társaság alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Nem alakulhat át az a gazdasági társaság, amely felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, vagy ha vele szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. A gazdasági társaság átalakulását csak akkor határozhatja el, ha a tagok a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében teljesítették. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai, és terhelik a jogelőd gazdasági társaság kötelezettségei, ideértve a munkavállalók kötelezettségeket is. A tagok úgy is rendelkezhetnek, hogy az átalakulási javaslat érdemi

elbírálásáról a legfőbb szerv egy ülésen határoz. Ez esetben el kell készíteni a könyvvizsgáló által elfogadott vagyonmérleg és vagyonleltár tervezeteket. A legfőbb szerv az átalakulástól két alkalommal is határozhat. Először a vezető tisztségviselőknek, a felügyelő bizottság előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a gazdasági társaság tagjai egyetértenek-e az átalakulással, felméri, hogy a tagok közül ki kíván a jogutód társaság tagjává válni. Ha a tagok az átalakulás szándékával egyetértenek, a legfőbb szerv meghatározza a mérlegek fordulónapját, dönt a könyvvizsgáló személyéről, megbízza a társaság vezető tisztségviselőit a mérleg, leltár, egyéb iratok elkészítésével. A mérleg elfogadásáról a legfőbb szerv a társaság átalakulásáról véglegesen döntő ülésen határoz. A mérleg adatai és a vezetők előterjesztése alapján meg kell határozni a jogutód tagjait megillető

hányadot, ennek kiadási módját. A gazdasági társaság a társasági szerződés aláírását követő8 napon belül köteles erről a Cégközlönynél közlemény közzétételét kezdeményezni. Cégbejegyzés utáni feladatok 90 napon belül mind a jogelőd, mind a jogutód gazdasági társaságra vonatkozóan a végleges mérleget elkészíteni. E mérleg és az átalakulási mérleg szerint megállapított saját töke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén a jegyzett tőkét le kell szállítani. 25A A pénzmosás lényege és folyamata. Ügyfél azonosítási feladatok. A „Pénzmosás” és „A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása” bűncselekmények rövid jellemzése. Pénzmosás: aki a más által elkövetett 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménnyel, embercsempészettel, kábítószerrel visszaéléssel

vagy nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével összefüggésben keletkezett anyagi javakat elrejti azáltal, hogy eredetét, valódi természetét eltitkolja, elleplezi, az eredetéről, valódi természetéről a hatóságnak hamis adatot szolgáltat. Pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása A tényállás szerint, aki a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben a pénzügyi szolgáltató szervezet számára előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el. A bűncselekmény szempontjából két magatartás bír meghatározó jelentősséggel: • Ügyfél-azonosítási kötelezettség. • Bejelentési kötelezettség. A szolgáltató az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, a képviselő azonosítását elvégezni. A bűncselekmény alanya bárki lehet, de csak meghatározott tisztséget

betöltő személy (pénzintézeti alkalmazott, ügyvéd, könyvelő stb) követheti el a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztását. A bűncselekmény alaptényállása szándékosan követhető el, így a bűnösség megállapításához elegendő az eshetőleges szándék is. A cselekmény kizárólag mulasztá sítható meg. A törvény a gondatlan elkövetést rendeli büntetni Mentességet biztosít a Btk. annak az elkövetőnek, aki a pénzmosást bejelenti, feltéve, ha eddig ismeretlen bűncselekményről ad jelentést. Külön bűncselekményt követ el, az akinek bejelentési kötelezettsége van és a pénzmosást nem jelenti (Pl: pénztáros, vétség ,2 év). A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőlegezéséről szóló 2007. évi 86. törvény meghatározza azt a kört, hogy kinek van feljelentési kötelezettsége. 25B A szövetkezetek átalakulásának szabályai. Átalakulásnak minősül a szövetkezet

egyesülése, szétválása, gazdasági társasággá alakulása. Összeolvadás esetében az egyesülő szövetkezetek megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új szövetkezetre, mint jogutódra száll át. Beolvadás esetében a beolvadó szövetkezet megszűnik, és annak vagyona az átvevő szövetkezetre, mint jogutódra száll át. Szétválás esetében a szövetkezet megszűnik, és vagyona az átalakulással létrejövő szövetkezetekre, mint jogutódokra száll át. A szövetkezet átalakulásakor külön adó- és illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Nem alakulhat át az a szövetkezet, amely felszámolás, vagy végelszámolás alatt áll. A szövetkezet az átalakulást csak akkor határozhatja el, ha a tagok az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében teljesítették. Az átalakulást a szövetkezet tagjainak legalább 10%-a vagy az igazgatóság kezdeményezheti. Az átalakulással létrejövő

szervezet az átalakult szövetkezet általános jogutódja. A szövetkezet közgyűlése az átalakulásról két alkalommal határoz: 1. A közgyűlés megállapítja, hogy a szövetkezet tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával és felméri, hogy a tagok közül ki kíván a jogutód szervezet tagjává válni. A közgyűlés dönt az átalakulás formájáról is Ha a közgyűlés egyetért az átalakulással, kötelezi az igazgatóságot, hogy készítse el az átalakuló szövetkezet mérlegtervezetét, a létrejövő szövetkezet, gazdasági társaság nyitó mérleg tervezetét, megválasztja a könyvvizsgálót. Elrendeli a létrejövő szervezet alapszabályának elkészítését, valamint a jogutód szervezetben részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolást. Az átalakulási tervet az igazgatóság elnöke írja alá. A mérlegtervezetet a könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell 2. Az elkészített dokumentumok elfogadásáról a második

közgyűlés dönt A két közgyűlés között maximum 3 hónap telhet el. Az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell a szövetkezetnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerveket. A jogutód szervezetben a tagként részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot ki kell adni. Az átalakulásról hozott második döntést követő 8 napon belül a szövetkezet köteles a Cégközlönyben közlemény közzétételét kezdeményezni. Szövetkezetek egyesülése Két vagy több szövetkezet külön-külön tartott közgyűlésen elhatározhatja, hogy új szövetkezetté olvad össze, vagy az egyik a másikba beleolvad. Az egyesülő szövetkezetek közös közgyűlésen állapítják meg az új szövetkezet alapszabályát, és a testületi szervekbe megválasztják a tisztségviselőket. Szövetkezetek szétválása A szétválás kezdeményezését követően az igazgatóság köteles összehívni a szétválást előkészítő

közgyűlést. Az előkészítő közgyűlésen döntenek a tagok a szétválás módjáról, és arról, hogy ki melyik szövetkezethez akar tartozni. A közgyűlésen tett írásbeli nyilatkozatok alapján az igazgatóság köteles vagyonmegosztási javaslatot készíteni, amelyet a felügyelő bizottsággal és a független könyvvizsgálóval kell véleményeztetnie. A szétválással létrejövő szövetkezetek a szétválás előtt keletkezett kötelezettségekért az egymás közötti vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha a kötelezettség a szétválást követően merül fel, a jogutód szövetkezetek felelőssége egyetemleges. Szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása A szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakulhat át. Az igazgatóság köteles az előkészítő közgyűlés elé olyan indítványt terjeszteni, amely: • Tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, a

szükséges eszközökről, a tagok és munkavállalók jövőbeni helyzetéről. • Javaslatot tartalmaz a választott társasági formára. • Ismerteti az indítványozók és az igazgatóság álláspontját. A szövetkezet átalakulásával létrejövő részvénytársaság csak zártkörűen alapítható. Az átalakulás cégbejegyzése utáni feladatok A jogutód szervezet cégbejegyzésével egyidejűleg a jogelőd szövetkezetet törölni kell a cégnyilvántartásból. Az átalakulással létrejövő szervezetek cégbejegyzését követő 90 napon belül min a jogelődre, mind a jogutódra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget kell készíteni.