Commerce | Tourism » A turizmus területi erőforrásai tételek, 2003

A turizmus területi erőforrásai – tételek 1. A turizmus természeti erőforrásai Az élettelen természet értéktípusai 2. Az élővilág, mint turisztikai vonzóerő A tájképi értékek 3. Turizmus természeti környezetben (Természeti és ökoturizmus) 4. A társadalom alkotta turisztikai értékek (történelem, gazdaság, műemlékek, kultúratörténet, rendezvények, néprajz) 5. A rurális (falusi) turizmus elmélete és gyakorlata 6. A világvárosi és városi turizmus 7. A part menti turizmus Általános összefoglaló A turizmus rendszer – területi erőforrások Tér és idő szerint különböző felosztások léteznek- szerzők szerint olyan beosztások, melyek az utazás hosszát, célját veszik alapul. Térre koncentráló ágazati felosztás: Turizmus típusai (főcsoportok) Tömegturizmus (Angolszász szakirodalomban: Mass tourism) Alternatív (A tömegturizmus ellentételezéseként) Szélsőségesen alternatív tur. (extrém,deviáns

tevékenység) TÖMEGTURIZMUS Hosszú ideig csak a partmenti turizmust sorolták ide, de ma már ide tartozik, pl. a síturizmus is, a húsz évvel ezelőttihez képest az iskolák zöme is szervez sítúrákat, de megnövekedett a második vagy harmadik szabadság aránya is, amit téli üdülésre használnak fel.(Olcsóbbak: Lengyelo.Szlovákia,drágább helyek: Ausztria,FroOlaszország) Jellemzői: - A turisták nagy létszáma következtében a turisztikai terméket is tömegtermeléssel kell előállítani - A tömegturisztikai termékek kevéssé különböztethetőek meg egymástól. (Minden mediterrán tengerparti nyaralás ugyanazt a komplex turisztikai terméket tartalmazza, függetlenül az országtól) Napirend nagyjából azonos beosztása: késői kelés, strand, késői ebéd, siesta, bevásárlás, késői vacsora, esti tengerparti séta, éjszakai élet (kaszinó, tánc). - Növekszik a turizmushoz kapcsolódó fogyasztói termékekre elköltött összeg. Az

utóbbi egy-két évtized új sporteszköz termékei: jet-ski, vízisí, snow-board, drágább speciális sílécek, fűtőszálas síruhák. - Bizonyos piacokon néhány vállalat domináns helyzetben van (pl. Disney a tematikus parkok piacán, Thomson vagy Neckermann az európai csomagtúrák piacán – nagy hálózatokra van szükség, mivel több tízezer ember utaztatását csak ezek tudják kezelni). - Az új turisztikai attrakciók kialakítása a turisztikai vállalatok nevéhez fűződik (tehát nem a fogyasztó vagy a helyi lakosság játsza a kezdeményező szerepet). Marine-landok, aquaparkok, papagáj-showk, delfináriumok - A fogyasztók körében jellemző az árérzékenység(rendszerváltás után Görögország volt olcsóbb), a közeli uticélok (nemzetközi turizmusban a szomszédos országok felkeresése: a délszláv háború után a dalmát tengerpart), vagy a „4S” (sun, sea, sand, sex)utazások előnyben részesítése. Újabban +1S = Ski -

Meghatározóak a turizmus fejlődésének negatív hatásai (környezetrombolás, helyi gazdasági tevékenységek kiszorítása, kulturális értékek kommercializálódása). NAGY TURISZTIKAI RÉGIÓK: I. A partmenti turizmus fő területei „ RIVIERA” – komoly jelentéstartalom változáson ment át a szó. Kezdetben egy konkrét helyet jelölt: A francia-olasz határon a Földközi tenger télen-nyáron kellemes klímájú partmenti sávját. Később az eladhatóság végett más földrajzi helyeket is jelöltek vele: pl Török Riviera – Antalya; Angol Riviera – Londontól délre Brighton (nem mediterrán vidék, de a golf áramlat egy ága langyossá teszi); Balatoni Riviera; Svájci Riviera – Genfi tó partvidéke; 3 fő makrorégió: 1. Földközi tenger (Mediterránium) partvidéke: Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Görögország, de felzárkózóban vannak az Észak-Afrikai arab országok is, mint Tunézia vagy Marokkó. Ezek a partmenti turizmus

legklasszikusabb területei: a gyönyör perifériái – hiszen ha a gazdasági fejlődés élenjáró területeit nézzük, pl. Benelux Államok, Anglia, akkor ezekhez képest peremterületekként jelennek meg. Elsősorban európai turisták veszik igénybe. 2. Karib tenger (vagy Antilla tenger) és a Mexikói Öböl térsége, Közép-Amerikai Szigetvilág, az USA-ban Florida. Elsősorban amerikai turisták veszik igénybe, de egyre népszerűbb az európai közönség körében is. Újabban fellendülőben van a kubai desztináció is, ami a hatvanas évek előtt az amerikaiak számára a fő üdülőbirodalom volt, de a kommunista fordulat után visszaesett. 3. Ausztrália (Új-Zéland) és Délkelet-Ázsia – elsősorban amerikai és japán turisták, de az európaiak egyre nagyobb hányada is eljut már ide. (Pl Thaiföld felkapott célpont) A tengerparti üdülőhelyek felépítési modellje (példa: Costa del Sol): Tenger, Strand, Parti üdülőszálló és villanegyed,

Éttermek, Bárok majd mögöttük az út és vasút. Efölött belterjes mezőgazdasági területek – gyümölcs, zöldség (hogy közel legyen a turisták ellátására), majd teraszos szőlők, olajfa-ligetek, ezután egykor erdős, ma bozótos hegyoldal, esetleg juh és kecske Egyéb nemzetközi mércével mérve is fontos, de a fenti háromhoz nem kapcsolódó területek: Brazília – Rio de Janeiro partvidéke: Copacabana ( A brazil futtball és tánckultúra szülőhelye) Mexikó nyugati részén – Acapulco – Mexikói Riviera II. SÍTURIZMUS Kezdetben az elitréteg luxusigényeit kielégítő aktívturizmus ágazat volt, bár adott helyeken életforma ( a finn gyerekek lábukon síléccel születnek), mert a közlekedés egyetlen lehetősége volt évszázadokon át a téli időszakban. Tömegturizmussá válása a 2. ill 3 szabadság megszerzésétől kezdődik Ez elsőként a Nyugat-Európai országokban következett be. Ha pénz és idő van a 2. Szabadságra, egyik

lehetőség a síturizmus (elsősorban a fiatalabb korosztályra jellemző – fiziológia okokból is, de ugyanígy aktív, fiatalos ágazat még a víziturizmus), továbbiak, pl. falusi turizmus, vagy a sunshine üdülés (téli nyaralás) ALTERNATÍV TURIZMUS A nyolcvanas évektől a tömegturizmus ellentételezéseként jelet meg. A résztvevők száma lényegesen kisebb, mint a tömegturizmusban. A negatív hatásokat tudatos tervezéssel, fejlesztéssel igyekeznek megelőzni. Ezek a formák sokkal inkább összhangban vannak a turisztikai desztináció adottságaival, így a fejlődésük közben érvényesülő hatások mérlege várhatóan összességében pozitív. Az alternatív turizmus összefoglaló elnevezés Típusai: - természeti turizmus - ökoturizmus - falusi turizmus - kulturális turizmus - vallási t. - etnikai t. - örökség t. - kerékpáros t. - borturizmus SZÉLSŐSÉGESEN ALTERNATÍV TURIZMUS Devianciák, extremitások – szélsőséges magatartás-

vagy viselkedésfajták. - Sexturizmus, gyermekszexturizmus (Dél-kelet Ázsia, Balkán) - Alkohol- kábítószer turizmus (Amszterdam, Dél-Amerika) - Szerencsejáték turizmus (Monte Carlo, Las Vegas) - Üzemanyagturizmus (Kárpát-medence) - Katasztrófa turizmus (A balkáni háború idején) - Adóparadicsom turizmus, off-shore turizmus (Gazdag embereket vonzanak letelepedés céljából, pl. sportolók, autóversenyzők Monaco, Lichtenstein – kevés adó) - Kaland turizmus (magashegyi túra, hegymászás, sziklamászás, hosszútávfutás, vadvízi evezés – rafting, bungee jumping, dzsungel túrák) - Űrturizmus - Anettka jelenség A turizmus tudományági besorolása (MTA – tudományrendszertana szerint) A turizmus interdiszciplináris (több tudományágra kiterjedő, több szakterületet érintő) alkalmazott tudomány, amely a térhez (területhez) kötődik. (Nem alaptudomány) Területi erőforrásai két nagy csoportra oszthatók: - természeti erőforrások -

társadalmi erőforrások 1/A A TURIZMUS TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAI A természeti erőforrások azok a természeti (földrajzi) adottságok, amelyeket az ember (társadalom) a termelés adott fejlettségi szintjén, tulajdonságaiknál fogva anyagi szükségletei kielégítésére hasznosít. A természeti erőforrások osztályozása: - Fogyó erőforrások (stock jellegű) – energiahordozók: szén, kőolaj, földgáz ( 1970-ben Rómában összegyűlt tudósok alapították a Római Klubot. Találkozásaik rendszeressé váltak, a világ fő környezeti problémáit tárgyalták. 1973-as prognózisuk szerint a kőolajkészlet csupán 20-25 évre lett volna elegendő.) - Megújuló források (flow jellegű) – napenergia, szél- és vízenergia (emberi léptékkel mérve kimeríthetetlenek) - Az ember által elfoglalt tér (ez a tér folyamatosan bővül) görög kifejezéssel: oikumené (oikosz), ez a turizmusban az ember által elfoglalt és turisztikailag is hasznosított

teret jelenti. - A természet hulladékbefogadó- és elnyelő képessége (a környezettudatos gondolkodás előtérbe kerülésével egyre fontosabb – a turizmusnak is van környezetterhelése) - Nem fogyasztás jellegű erőforrások (pénzben ki nem fejezhető – vagy nehezen fejezhető ki: pl.a panorámás szoba drágább) – rekreációs adottságok, a táj és a környezet kulturális és művészeti értéke. Ez szubjektív és a térhez szervesen kötődik A természeti erőforrások földrajzi elhelyezkedésének sajátosságai: - A Földön egyenlőtlenül helyezkednek el. Előfordulásuk szerint lehetnek: a./ ubiquitások: bárhol megtalálhatóak (oxigén, nitrogén)- az élet alapvető feltételei b./ gyakran előforduló erőforrások (építőanyag: kő, homok, agyag, fa - akár a sarkvidéki jég, jégbarlang építésére) c./ ritkán előforduló erőforrások (ritka fémek) d./ uniquitás: egyetlen helyen előforduló erőforrás (anyagtudományi példa: kriolit

– alukohászat – Grönland, turisztikai példa: Niagara vízesés, Colorado folyó Grand Canyonja) - Térben léteznek a./A tér, mint erőforrás, minden természeti, gazdasági, társadalmi folyamat létezési formája. Az egyes országok közötti fejlettségbeli különbségek egyik aspektusa a természeti erőforrások térbeli különbségeiből adódik. Bizonyos országokban a vonzó természeti erőforrások nagyobb számban fordulnak elő. Ez a fejlettségbeli pozíciót nagyban befolyásolja. A turizmus szempontjából például a tengerparttal rendelkező országok jobb helyzetben vannak, mint a kontinentális országok. b./ Területi szemlélet: - a térnek differenciáló szerepe van, egyenlőtlenségeket szül - a tér a természeti erőforrás elemekkel kölcsönhatásban lévő társadalmi-gazdasági erőforrások integrálásának feltételeit biztosítja c./ A tér kiterjedésének mérőszámai (ennek alapján objektív, de van hogy szubjektív módon le tudjuk

írni a fő jellemvonásokat) - kiterjedés (két- vagy háromdimenziós, pl. km2,m3) - távolság (a turizmusban fontos) – megadható fizikai mértékegységgel – km, időbenóra, költségben (vállalkozói szemmel: szállítási költség), pszichikai távolság fogalma (pl. honvágy, hiányérzet: „A távolság a kis tüzeket kioltja, a nagyokat fellobbantja – kapcsolódás (Egy térben létező objektum elválaszt vagy összeköt, pl. határ Az EU belső határai összekötnek. Elválasztó típusú határok: vízumkényszer, engedély) 1/B AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET ÉRTÉKTÍPUSAI 1. Földtani (geológiai) és kőzettani értéke Hol? - Mesterséges vagy természetes feltárások: szakembere a geológus - Kő-, homok-, kavicsbányák, folyó menti magaspartok alámosott falai, sziklafalak, meredek völgyoldalak - Villány: mészkőbánya udvarában szoborpark - Ipolytarnóc: természetes kiállítási terület: geológiai tanösvény, az összeurópai természeti

örökség része (24 millió éves kövületek – csigák, kagylók lenyomata, cápafog leletek, ősorszarvú lábnyoma az itató megkövült iszapjában) - Tata: szabadtéri geológiai múzeum – Kálváriadomb (kőzetsor) - Medves fennsík: látványos bazaltbányák - Barlangi túrák - Földtani tanösvények - Miért? ritka formás kőzetek, színes ásványok élőlények lenyomatai meggyűrt, eltolódott, eltérő jellegű egymáson elhelyezkedő kőzetrétegek 2. - A felszín domborzata legalapvetőbb turisztikai vonzóerő: szakembere a geomorfológus közvetlen hatás: a látvány, a domborzat hirtelen megváltozása ( Dover, Dunaföldvár) alapigazság: elsősorban az élénk domborzat vonzza a látogatókat alföldi táj: szikfokok és szikpadkák, elhagyott folyómedrek, kunhalmok közvetett hatás: növényzet, mikroklíma, történelmi – kulturális értékek relatív és abszolút magasságok és magasság különbségek lejtők meredeksége lejtők

szaggatottsága lejtők iránya – kitettsége (északi: téli sportok, déli: gyógyturizmus, borvidékek) lejtők anyaga, kőzettípusok (bazaltoszlopok, gránit, karsztos formák) 3. A vizek - - felszíni vizek (helyzete, minősége, mennyisége, természetes pótlásának biztonsága, mesterséges pótlás lehetősége, környezetének jellege, turisztikai tevékenységre való alkalmassága) felszín alatti vizek (karsztos barlangok, források) – pihenőhelyek gyógy- és hévizek: hőmérséklet vagy ásványianyag tartalom miatt (fürdőkúrák, gyógyturizmus; Hajdúszoboszló – a reumások Mekkája) 4. Éghajlat „klimatikus gyógyhely” ( Davos a „tüdőbetegek Mekkája” – Svájc - 1. Klimatikus gyógyhely az európai elit körében a XIX. században; a Mediterrán világ „riviérái”) - mikroklíma, mezoklíma, makroklíma ( Tettye, Mátraháza - Tüdőszanatórium, Jósvavölgy, Kassa- szeles város, kassai szélkapu) - a szezonális jelleg sokszor

klimatikus meghatározottságú - 2/A AZ ÉLŐVILÁG, MINT TURISZTIKAI VONZÓERŐ ( A növényzet és az állatvilág turisztikai eladhatósága) - Az érdeklődők elsősorban a hobbi-, természeti- és ökoturizmus érdeklődői közül kerülnek ki (természetjárás, természetvédelem, történelmi kertek, arborétumok) - Sportturizmus (lovassport, sporthorgászat, túrázás, téli sportok, hegymászás, vízi turizmus) - Rendezvények – látványosságturizmus: virágkarnevál, gyümölcskarnevál (alma, eper), Szüret, kutyakiállítás 1. Növényzet - a növényzet általában - vegetációs ritkaságok (pl. természetvédelem alatt álló idős fa) - növénytársulás ( keleméri nagy mohos) - növénycsoport (balatonkenesei tátorjános) - egyetlen faj (szentendrei rózsa) - természeti emlékek (legendák: Nagyar-Petőfi tölgy, zsennyei tölgy, 800- 1000 éves) a./ Erdők : természetes botanikai vonzerők Fajtái: üdülőerdő, parkerdő, pihenőerdő,

sétaerdő, kirándulóerdő, autóspihenők Az erdők Magyarország területének 20%-át teszik ki (Finnországban ez 75%) Magyarországon sok helyütt a privatizálás miatt a szabad javakhoz (áfonya, gomba) nem lehet hozzáférni, Finnországban ezt törvény biztosítja). b./ Mesterséges botanikai vonzerők: - kertek ( Semiramis függőkertje Babilonban, középkori kolostor-kertek, rózsakertek) - kastélyparkok (reneszánsz és barokk francia kertek: pl. Versailles – geometrikus rend, vagy a természetesebb szentimentális jellegű angol kertek; tornanádaskai élőfagyűjtemény) - arborétumok (történelmi múlt, többfunkciósak; nemesek növénygyűjteménye) - botanikus kertek (tudományos jellegűek, pl. egyetemeken biológus hallgatóknak) - fasorok ( jegenyesor, hársfasor, tölgyfasor; nóták:” Országúton hosszú a jegenyesor”) - emlékkertek, sétányok (hírességek ültette fák: balatonfüredi Tagore-sétány - hindu költő) - kiállítások,

rendezvények (németországi rózsafalvak – köréjük szerveződött fesztiválok) 2. a./ - Állatvilág Természetes közegben vadrezervátumok, madárrezervátumok, ( Hortobágy:bivaly) vadászat szarvasbőgés állatlesek (Rodosz: Pillangók völgye, Tiszavirágzás – kérészek) horgászat b./ - Mesterséges körülmények között gazdasági és hobbitenyészetek ( strucc-farmok) állatkórház, madárkórház (Kőszeg) ménesek lovassport állatgyűjtemény ( állatkert, akvárium, terrárium, vadaspark, szafaripark, kiállítások) - látványosságok ( bikaviadalok, marineland, hortobágyi hídivásár) 3. Növény- és állatvilág együtt - a kettő együttese (együttes kínálása többnapos túrák keretében) trópusi esőerdő- és dzsungeltúra 2/B A TÁJKÉPI ÉRTÉKEK FELTÁRÁSA 1. Általános jellemzői - a tájkép nem azonos a domborzattal, mert benne vannak a mesterséges objektumok is és a történelmi múlt a tudatunkban - tudományos

vizsgálatok 1960-tól az USA-ban - az erdőirtás csökkenti a társadalom esztétikai tőkéjét ( törvényben) - a tájképi élmény az utazók legelemibb kívánsága, nélkülözhetetlen turisztikai kellék - panorámás szobák - nehezen számszerűsíthetők, sok szubjektív elemet tartalmaznak ( kor, szokás, érzésvilág, iskolázottság, háttér, foglalkozás szerint) - a tudományos megközelítés általános képet ad - a gyakorlati felmérés célcsoportokra vonatkozik ( diák, nyugdíjas) - nemzeti tájak: orosz rónaság, finn tóvidék (1000 tó országa, görög szigetek, svájci alpesek, olasz riviéra, magyar alföld) - a tájalkotó elemek is lehetnek nemzetiek ( fehér gólya és fészke: Görbeháza, mormota: Alpok, pelikán: Dalmácia, juharfa: Kanada, cseresznye: Japán, cukorsüveg-hegy: Rio de Janeiro) - egy-egy tájegység is lehet nemzeti (mohácsi sík – többlet érzület, Csele patak, Isonzó, Don-kanyar, Waterloo-i sík, Pearl Harbour, Fuji,

Vezúv, Copacabana (Brazília) 2. - A táji élmény objektív és szubjektív oldala domborzat növényzet földtani összetevők ( rétegzettség, szín) vízrajz (folyók, tavak, tengerpartok) éghajlat: a tájak arculatát és élvezhetőségét befolyásolja állatvilág: madársziklák, nagyvadas szavannák talaj ( terra rossa talaj: vörös, mezőségi talaj: fekete) emberi építmények ( kanyargó út, tanya, várrom) nemzeti építmények (kínai fal, Salamon torony, szélmalmok) rálátás ( kilátótorony) a túlzott változatosság is lehet zavaró (pl. ghizai piramisok+Kairó külvárosa, koppenhágai kis sellő szobor+olajtartályok) harmonikus táj (kiegyensúlyozott folthatás) lélegzetelállító táj túl magas hegyek nyomaszthatnak pillanatnyi élmény negatív hatása ( veszekedés az utastárssal, elromlott kamera) téves képzettársítás (pl. sivatag vagy szahara = homok – pedig csak egyharmada az, a többi szikla) a tömegturizmus keresi az egyediséget

(Niagara vízesés, Grand Canyon) intim turizmus: eldugottabb helyek, nyugodt környezet (Ilona-völgyi vízesés) 3. TURIZMUS TERMÉSZETI KÖRNYEZETBEN - Természeti és ökoturizmus A természeti turizmus fogalma szélesebb - a természeti turizmusban az attrakció alapja a természeti környezet, vagy annak valamilyen specifikus összetevője (növény és állatvilág, geológiai adottságok, tájkép, éghajlat) - tevékenységek: túrázás, hegymászás, állatfigyelés, flóra és fauna fényképezése, horgászat, halászat, vitorlázás, vadászat, sífutás) Ökoturizmus – a 70-es, 80-as évektől, egységes definíciója nem létezik ( küzdelem a Föld megvédéséért) – 2002 az ökoturizmus és a hegyvidékek éve volt (fenntartani, kímélni, gyarapítani) Kanada – Quebec : Declaration of Ecotourism, WTO – World Tourism Organisation - a turizmus természeti erőforrásokon alapuló formája, ahol a turisták fő motivációja a természet, illetve a

természetközeli kultúrák megfigyelése és megóvása - oktatás és a jelenségek értelmezése is kapcsolódik hozzá. - általában kis csoportokra szervezett helyi vállalkozásokra épül (pl. nemzeti parkot nem lehet nagy tömeggel megzavarni és fizikailag is lehetetlen: távcsöves megfigyelések) - minimalizálja a természeti és társadalmi-kulturális környezetre irányuló negatív hatásokat - támogatja a természet védelmét: • gazdasági hasznot hajt a környezet megőrzésével foglalkozó közösségek számára • a helyi közösség számára alternatív foglalkoztatási és bevételi lehetőség (pl.kosárfonás) • a természeti és kulturális értékek megőrzésének szükségességét tudatosítja a helyiek és a turisták körében - Az ökoturizmus jövője ENSZ- 2002 az ökoturizmus és a hegyvidékek éve Az előkészítő konferenciák Ausztriában, Görögországban, Brazíliában zajlo9ttak A csúcs Quebecben volt Follow-up konferenciák:

Svájc, India, Svédország A Magyar Turizmus RT 2002-őt az üdülés évének hirdette meg Oka: hiányzó feltételek? ( 10 nemzeti park van M.o-n) 4.A TÁRSADALOM ALKOTTA TURISZTIKAI ÉRTÉKEK Lakóhelyed, vagy egy általad szabadon választott település látnivalóinak, történelmi, műemléki, néprajzi vonzatainak feldolgozása. 5. A RURÁLIS TURIZMUS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A rurális turizmus fogalmába tartoznak: agroturizmus ( tanyán, paraszti portán, gazdálkodó szervezetnél eltöltött üdülés), kulturális turizmus, kalandturizmus, sportturizmus és ökoturizmus. A rurális turizmus átfogja az összes turisztikai tevékenységet, amelynek támasza az emberi és természeti környezet.Legfőbb motivációja a pihenéssel, tájjal és a hagyományos kultúrával összefüggő vonzerők keresése és a tömegszerűségből való menekülés. ( Sokan második lakást is vesznek vidéken.) Főleg belföldi turizmus jellegű A falusi turizmus - színterei

olyan gyakran elmaradott vagy hátrányos helyzetben lévő vidéki térségek, amelyek környezeti szempontból érdekesek és értékesek - a felkínált vonzerők ( Council of Europe 1988 alapján): 1./ A vendéglátó portáján: a./ a falusi életmód bemutatatása b./ a mezőgazdasági munka bemutatása, esetleg abban való részvétel c./ falusi hagyományok, népszokások megismertetése d./ hagyományos házi ételek, italok 2./ Tágabb környezetben: - a természet szépsége, tiszta levegő, csend, nyugalom ( Cserehát – Miskolc környéke, Bódva-vidék szlogenje: „Ahol a csend még hallható”) - természeti szépségek bemutatása, túrák és kirándulások, állat- növényfajták megismerése - erdei gyümölcsszedés, gombagyűjtés - néphagyományok, szokások, népművészet, ünnepek - kézműves mesterségek - történelmi emlékek - lovaglás, kocsikázás - vadászat, horgászat, halászat - természethez közelálló sport ( úszás, kerékpározás,

kajakozás, vitorlázás, barlangászat, sziklamászás) - egészséggel kapcsolatos turizmus - bortúrák, borkóstolók, pincelátogatások – borutak - saját termelésű egyedi termékek - biotermelés, gyógynövények megismertetése - gasztronómiára vagy más témára szervezett tematikus utak (disznótor, Létavértes:torma) A falusi turizmus, mint termék - - a falusi turizmus az esetek többségében mesterségesen, kényszerűségből létrehozott turisztikai termék, célja kiegészítő jövedelem szerzése helyi erőforrásokra épül ( hasznosulnak a természeti javak, a faluban megtermelt mezőgazdasági termékek, az idősek tudása, az üres házrészek, a kihasználatlan humán erőforrás, a szellemi tőke, a természeti kincsek, népi hagyományok) komplex termék a falusi turizmus közösségi alkotás – térségi összefogás közösségformáló ereje van, a régi tevékenységek fennmaradását tudja biztosítani személyre szóló szolgáltatást ad (a

vendéglátó és a vendég kapcsolata személyes) természetközeli és urbanizációmentes ( a kényelem azonban alapkövetelmény – napraforgós házak) 6. A VILÁGVÁROSI ÉS VÁROSI TURIZMUS A városi turizmuskutatások három nagy csoportja: - az idegenforgalmi szolgáltatások városi övezetben való megjelenése és térben való eloszlása - kik látogatják a városi idegenforgalmi központokat és mi a motivációjuk, magatartásuk, tevékenységük - a városi turizmussal kapcsolatos tervezési tevékenységek Az európai fővárosok turistavárosok is egyben, de országos szerepük nem egységes. Párizs a vendégéjszakák alapján csak 1,6 %-kal részesedik Franciaország turizmusából, miközben London 16,3 %-kal Nagy-Britanniáéból. Budapesten a magyar vendégéjszakák 28 % -a realizálódik. A vonzástényezők tekintetében a főváros jelentősége attól függ, milyen mértékben tud bekapcsolódni az ország többi térsége a turizmusba. Általában,

ahol magasabb a külföldi látogatók forgalmának aránya a belföldihez képest, ott a főváros is több külföldi vendéget fogad. Ez alól Spanyolország a kivétel, mivel a külföldi turisták aránya az országban 60%, a fővárosban azonban csak 47%.A tengerparti spanyol turistavárosok nagyrésze nemzetközi repülőtérrel rendelkezik, így a külföldiek nem kényszerülnek Madrid érintésére. Különösen magas a főváros részesedési aránya a külföldi látogatókból Belgiumban (Brüsszel 95%) és Hollandiában (Amszterdam 93%), mivel a belföldi turizmus más térségekbe koncentrálódik, magasak a szálláshely árak, illetve az ország kis területe miatt jellemzőbbek az egynapos kirándulások. A legkisebb arányú külföldi vendégforgalmat Németország fővárosa, Berlin(26%),Svédországban Stockholm(34%) és Norvégiában Oslo(40%) bonyolítja. Ez egyrészt fejlett belföldi forgalomra utal, másrészt arra, hogy nemzetközi viszonylatban kevésbé

vonzó kínálattal várják a külföldieket. Egy turistaváros szállodáinak foglaltsága megmutatja, milyen az érdeklődős az adott település iránt a turizmus világpiacán. Ebben a tekintetben 1988 és 97 között London volt a legsikeresebb. Budapest a rendszerváltozás éveiben volt a legsikeresebbek között A siker indikátora lehet az egy szobára jutó napi árbevétel is, mivel ennek adóját a város fejlesztésre fordíthatja. A WTO szerint 1998-ban 625 millió nemzetközi vendégérkezést regisztráltak a világon. Ezen belül fokozatosan nő a kulturális turizmus aránya a 4S-sel szemben. Azok a térségek képesek megerősíteni szerepüket, melyek az exkluzív turizmus megteremtését tűzték ki célul. Az ókortól kezdve a legtöbb utazás (kereskedelmi, politikai vagy vallási jellegű) a városokba, vagy azokon keresztül vezetett, de a mai értelemben vett városi turizmusról csak az ipari társadalmak kialakulása után beszélhetünk. A munkaidő és

a szabadidő elkülönülésével szükség lett szabadidős létesítmények kialakítására is. A turizmus a város számára a szabadidő-ipar tárgyát jelenti. Speciális szolgáltatások létrehozását, szuvenírek, szállítójárművek stb. biztosítását követeli meg Ahogy a szabadidő árucikké vált, úgy annak fogyasztási kultúrája is kialakult. Ennek közvetítői: az utazási irodák, idegenvezetők, magazinok segítik a fogyasztót a választásban. A szabadidő eltöltésének jellemzői: - nem jelent fenyegetést a társadalom többsége számára - megvannak a szabályai és viselkedési előírásai Ez alól csak a karneválvárosok jelentenek kivételt. A turizmusba egyre újabb rétegek kapcsolódnak be, más-más igényekkel és kulturális szokásokkal. A divat szerint is differenciálódnak a tevékenységek A tér ezekhez alkalmazkodva szintén átalakul. A hely, mint árucikk jelenik meg. A város motivációs szerepe A nagyvárosokban

földrajzilag koncentrálódnak a szórakozási lehetőségek és látványosságok. A városok eltérő természetűek, méretük, arculatuk, kulturális örökségük szempontjából különbözőek és sokszínűek. - magas népsűrűség (barátok, rokonok látogatása) - a turistaszállítás csomópontjai, ill. végállomásai - ipari, kereskedelmi, pénzügyi koncentrációk és a minőségi szolgáltatások színterei (üzleti utak, konferenciák, kiállítások) - a kultúra széles skáláját kínálják A város vonzerejének kialakulásában szerepet játszó tényezők: - a látogató turisztikai szükségletei - a hely jellegzetes sajátossága, mint motiváció - a helyre vonatkozó információk A városi turizmus elmélete és gyakorlata Turistaváros alatt azokat a településeket értjük, amelyek a pihenéshez, szabadidőhöz és a hosszútávú utasforgalomhoz szükséges létesítményekkel rendelkeznek. Multifunkcionális színhelyek: műemlékek, múzeumok,

színházak, éjszakai negyed, éttermek, üzletek, hivatalok, konferencia központok, sportlétesítmények. (A konferenciára érkező vendég inkább a vigalmi negyedet, a turisták a történelmi városrészt, a helyiek főleg a bevásárló városrészt, hivatalokat veszik igénybe.) A hagyományos üdülőterületekhez képest a városokban rövidebb a turisták tartózkodási ideje. Magasabb szintű szolgáltatásokat vesznek igénybe, nagyobbak a kiadásaik. A férőhelyek kihasználtsága éves szinten kevésbé ingadozó, nagyobb a külföldiek aránya. Jobb a vasúti és légiközlekedés csatlakozása. A belföldi vendégek az autópályák kiépítése miatt a közigazgatási központokat egy nap alatt fel tudják keresni. A városi turizmus tervezése A városok kapui és első pihenőhelyei az adott turisztikai régiónak. A környékbeli utak kiindulópontjai, de magukban a városokban is vannak fontos attrakciók, pl. múzeumok, parkok, színházak. A városi turizmus

gazdasági előnyöket jelent a helybelieknek A városi turisztikai tervet a városi terv el részeként kell elkészíteni. (Utak, üzletek, élelmiszerellátás, történelmi épületek helyreállítása, vásárlónegyedek színvonalának emelése, állatkertek, botanikus kertek fejlesztése, modern bemutatási technikák alkalmazása, kongresszusi létesítmények fejlesztése, parkolás megoldása). Fontos kérdés a történelmi negyed megőrzése – esetleg műemléki negyeddé nyilvánítása. Ha a történelmi épületek magánkézben vannak, csak külön engedéllyel módosítható az architektúrájuk, viszont a renoválást adókedvezménnyel lehet segíteni. Fontos a stílusjegyek megóvása. A vagyon értéknövekedése visszahozza a megőrzésre fordított kiadásokat A városi turizmus tervezésének fő elvei: - A városi attrakciók fejlesztése. A város közelében lévő attrakciók bevonása (egynapos kirándulások) - Szálláshelyek, éttermek, turisztikai

szolgáltatások biztosítása az attrakciók környékén - Jó közlekedési hálózat emellett a turisztikai területeken gyalogos övezet megteremtése - Információs szolgáltatások, térképek, toalett, könyves- és szuvenírboltok - Vezetett városnéző utak, pihenőhelyek - Egészségügyi ellátás, higiénia - Közbiztonság, óvintézkedések, turisták figyelmeztetése Városi környezet minőségének javítása, légszennyezés ellenőrzése, közlekedésbiztonság, parkosítás A városok színes világa A városok sajátos karaktere, lélekszáma alapján különféle típusokat különíthetünk el. Az iparosítás előtti korban a városok döntően közigazgatási, védelmi vagy gazdasági funkciót töltöttek be, de mára ez a szerepkör kulturális, turisztikai, közlekedési, hírközlési funkciókkal bővült. (Továbbá: egyetemi város, vásárváros, zarándokváros, határváros, kikötőváros, iparváros, bányászváros.) Szórakozóvárosok:

pl: Las Vegas, Sun City és Lost City DélAfrikában (fantázianevek) 7./ A PART MENTI TURIZMUS A nemzetközi turizmus térképén három turisztikai fogadó nagyrégió tűnik ki világosa: - a Földközi-tenger medencéje(az európai turisták számára) - az antillai-karibi szigetvilág (az észak-amerikaiak számára) - a kelet-ázsiai és csendes-óceáni térség (fő küldői Japán, Ausztrália és Új-Zéland A küldők kategóriájából kiemelkednek Nyugat-Európa és Észak-Amerika országai, melyeknek forgalma intrakontinentális jellegű. A vízparti turizmus a legnagyobb turisztikai mozgásokat képes kiváltani, sok ország számára ez a fő fogadó terület. A Földközi-tenger térsége a világ első turisztikai régiója, itt bonyolódik a nemzetközi turizmus közel egy harmada. Spanyolország és Olaszország összturizmusának 70% - a a parti területekre koncentrálódik. A fürdőzési funkciót ellátó első üdülőhelyek a XVIII. sz végén

létesültek A XIX században a vasútvonalak kiépítése, a jobb megközelítés nagy szerepet játszott fejlődésükben (pl. a La Manche csatorna mindkét oldalán vagy az Atlanti-óceán Usa-beli partjain) A XX sz. elején a legsikeresebbek az olasz és a francia tengerparti fürdőhelyek voltak (Nizza, Cannes, Sorrento). Ezek az európai arisztokrácia, az elit ügyfélkör nyári találkozóhelyeivé váltak.A part menti táj és éghajlat varázsa, a tengervíz-kúra hatása a magyarázatai ezen központok sikerének, melyek pontszerűen jöttek létre, szemben a mai lineáris fejlesztésekkel. A II. világháború után minőségi és mennyiségi változás következett be a turisztikai forgalomban. A közlekedés fejlődése, az életszínvonal emelkedése, a szokások megváltozása a tömegturizmus kirobbanását idézték elő. Bővült a periféria, a küldő térségtől egyre távolabbi fogadó helyek léptek be az üdültetésbe. Így integrálódott az

ötvenes-hatvanas évektől a Földközi-tenger spanyol partszakasza. Ezzel egy időben kezdetét vette a parti térségek területi, urbanizációs, társadalmi és gazdasági átalakulása. A kereslet függvényében fellendült az építőipari tevékenység azokon a területeken, melyeknek mezőgazdasági értéke csökkenőben volt, és közel estek a tengerhez. A vízpartokon megszűntek a hagyományos egyedi tevékenységek és összefüggő turisztikai urbanizációk jöttek létre. A vízparti települések infrastrukturális fejlesztése túllépte saját területének kereteit s egyidejűleg, a beruházások és a foglalkoztatás hatására nőtt a terület állandó lakosságának létszáma. Ezáltal sok, korábban elvándorlással sújtott területen fordulat következett be (pl.Costa del Sol, Marbella). A problémát a növekedés ellenőrizhetetlensége képezte, mert a legtöbb község előzetes tervek nélkül indította el a fejlesztést.(PlCosta Blancán a 80-as

évekig a telítettség, a földterület elégtelensége és a környezeti károsodás számottevő volt.) Nagy a különbség az állam által, integráló szándékkal ösztönzött és regionális fejlesztési célokon alapuló projectek, valamint a spontán modellek közt, melyek a legtöbb földközitengeri településre jellemzőek. A tunéziai modell: Tunézia egzotizmusának és történelmi örökségének köszönheti vonzereje növekedését. Itt 1962 és 1970 között a turistaérkezések száma a nyolcszorosára nőtt, a vendégéjszakák száma majdnem 1000%-kal emelkedett, a szálláshely-kapacitás a kilencszeresére bővült. Az állam állt a kibontakozás élére A hetvenes évektől ipari jellegű termelés mutatkozik meg a turizmusban. A telítettség és az elavultság problémái a nyolcvanas években: A hetvenes évektől a globalizáció egyre erőteljesebb lett a fogadó területeken. Ekkor épült be a nemzetközi piacba a karibi, délkelet-ázsiai és

óceániai térség. Az új előnyökkel (egzotizmus, környezeti minőség, szolgáltatások alacsony ára) rendelkező távoli perifériák színrelépése arra ösztönzi a hagyományos desztinációkat, hogy a minőség javításával versenytársi pozícióba kerüljenek. Másrészt a nyolcvanas évektől a keresletben is változások álltak be (golf, tengeri sportok). A szálláskínálat új formáinak megjelenésével (pl.time-sharing) próbálják megoldani azon felesleges kapacitások problémáját, melyek az erős növekedés idején jöttek létre. A part menti turizmus nagy problémája még a forgalom szezonalitása, valamint a nemzetközi tour operátoroktól való függőség. A restrukturációs folyamatban fontos kérdésként kell kezelni a víz minőségének megóvását, a táj védelmét, a szilárd szennyeződések és a zajártalom kiküszöbölését. Ezenkívül helyre kell állítani az értékpusztító folyamatok által károsított tereket és

védelemben kell részesíteni a kulturális erőforrásokat. Lényeges szempont még a háttérterületek bevonása az új turisztikai terekbe. Ezeket 5-20 km választja el a parti övezettől, így nem nélkülözhetik ezen övezet márkanevének használatát, amikor saját promóciójukba fognak. Ezen területek integrációjáról csak hosszú távon lehet szó, mivel meg kell őrizniük természeti-kulturális örökségüket. Kiegészítő tevékenységet töltenek be, mivel a tengerpartok túltelítettségével szemben az örökségi, kulturális és ökológiai-táji erőforrások széles skáláját kínálják. Hozzájárulnak a tenger és napfény szimbolizálta kínálat gazdagításához. Másrészt, e területek által kiegyensúlyozottabban oszlik meg a forgalom a belső és a tengerparti sáv között. Így kisebb nyomás nehezedik a túltelített részekre és egyúttal olyan értékek őrződnek meg, amelyek másképp tönkremennének. A háttérterületeken a

környezet és az erőforrások minősége teremtik meg a vonzerőt. Az egyensúlynak a védelem, a turisztikai látogatottság és a helyi társadalom részvétele között meghatározónak kell lennie. A part menti régiók turisztikai kilátásai Jelenleg az európai kontinens országai adják a Földközi-tenger partján lévő országok turizmusának több mint 85%-át. Valószínű, hogy a jövőbeni növekedések hozzájárulnak majd a forgalom jobb területei megosztásához. A déli és keleti mediterrán országok idegenforgalmi részesedése ugyanis megduplázódott az elmúlt húsz évben. (Törökország forgalma négyszeresére, Tunéziáé háromszorosára nőtt.) A Karib-tenger térsége a másik „napfény és tenger” igény által fémjelzett turisztikai régió, ahol várhatóan jelentős emelkedésre kerül majd sor (Puerto Rico, Dominika, a Bahamák, Jamaica és Kuba). A Kubába látogatók száma jelenleg 3 millió (főleg német, olasz, francia, spanyol

vendégkör – de az észak-amerikai piac megnyílásával újabb áttörés várható). Havanna vonzereje a befektetőknek is óriási lehetőségeket kínál. Thaiföld látogatóinak száma túllépte a 6 milliót, melyből 1,5 millió Európából érkezik, további fontos partnerei pedig Japán, Ausztrália és Új-Zéland (Pattaya, Phuket, Bangkok)