Agricultural science | Higher education » Mezőgazdasági haszonbérlet

MEZŐGAZDASÁGI HASZONBÉRLET 1. Fogalma Mezőgazdasági haszonbérlet- meghatározott mezőgazdaságilag hasznosítható dolog, vagy jog időleges használata vagy hasznosítása haszonbér fejében. A mezőgazdasági haszonbérlet a polgári jogi tanulmányok során megtanult haszonbérlet egy speciális altípusa. A Ptk-beli szabályozás visszásságaiból adódik, hogy maga a Polgári Törvénykönyv is tartalmaz olyan szabályokat, melyeket a didaktikailag csak a speciális haszonbérletek keretében kellene tárgyalnunk. Sok esetben viszont a szabályozás visszautal a dologbérlet szabályaira, és a dologbérlethez viszonyítva határozza meg a szerződés egyes kellékeit. Utalva a polgári jogból megtanultakra, ezen alpont feladata meghatározni a szerződés mezőgazdasági specifikumait, elhatárolni egymástól az egyes mezőgazdasági haszonbérletek tárgyát, és a speciális tárgyhoz viszonyítva a felek jogait és kötelezettségeit, valamint a szerződés

létszakait. 2. A PTK MEZŐGAZDASÁGI HASZONBÉRLETRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYAI: 2.1 A szerződés alaki kellékei: Ptk. 254§(3) Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerződés szükséges; jogszabály a szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti. Mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása - ha törvény másként nem rendelkezik - semmis. A mezőgazdasági haszonbérlet a haszonbérlet általános szabályaiban foglaltaknak megfelelően konszenzuál szerződés. A szerződés érvényességéhez azonban írásbeli formai szükséges, és a jelenlegi szabályok szerint mindegyik Agrárjogból tanult szerződési altípushoz hatósági jóváhagyás, vagy nyilvántartásba vétel szükséges. A § (3) bekezdésének 2002. július 26-ig hatályos rendelkezése ugyanakkor kizárta, hogy mezőgazdasági földterületet a haszonbérlő érvényesen alhaszonbérbe adjon. Az ilyen szerződést ugyanis a törvény semmissé

nyilvánította, függetlenül attól, hogy adott esetben a haszonbérbe adó ahhoz hozzájárult-e vagy sem. A 2002. évi XXIII törvénnyel módosított, 2002 július 27 napjától hatályos új rendelkezés azonban már lehetővé teszi, hogy törvény a semmisség jogkövetkezménye alól kivételt tegyen. Az új szabály összefügg a termőföldről szóló 1994 évi LV törvény egyidejű módosításával, amely egyúttal a Ptk. semmisségi fő szabálya alóli kivételt nevesíti. A beiktatott új rendelkezés (1994 évi LV törvény 12/A §) értelmében ugyanis a haszonbérlő a termelési integráció megvalósítása érdekében a haszonbérbe adó hozzájárulásával megállapodhat más termőföldet használó személlyel, hogy a termőföld használatát határozott időre átengedi. A megállapodásra és a haszonbérbe adó hozzájárulására is a törvény írásbeli alakot rendel, ezért az annak mellőzésével kötött szerződés érvénytelen. Az új

törvényi szabályból kitűnik, hogy ha a termőföld alhaszonbérbe adására nem a törvényben meghatározott célból (termelési integráció) kerül sor, a szerződés semmis. E lényeges változtatással a jogalkotó lehetővé tette a beszerző-értékesítő típusú szövetkezetekbe földek haszonbérlők általi bevitelét. 2.2 A mezőgazdasági haszonbérlet használati szabályai 2.21 Használati kötelezettség Ptk. 255§(2) Mezőgazdasági földterület haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon. E szabályozás az általános művelési kötelezettségen túl azt is jelenti, hogy a mezőgazdasági haszonbérlet bérlőjének művelési kötelezettsége mindig konkrét művelési kötelezettségben kell, hogy megnyilvánuljon. A tett ebben az esetben az okszerű gazdálkodáson túl azt is, jelenti, hogy meg kell őrizni a hasznot hajtó dolog, vagy

jog, gyümölcsöztetési képességét. Ez termőföldek esetén a termőképességet, vadászati jog esetén a vadászható vadfajok fajgazdagságát, és egyedszámát, halászati jog esetén pedig a halászható halfajok gazdagságát. 2.22 Haszonbér elengedés Ptk 256§(2) A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbérelengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni. (3) A mérsékelt vagy elengedett haszonbér pótlását a következő évek terméséből sem lehet követelni. A mezőgazdaság specialitásait a termékértékesítési szerződésnél megtanultuk. A hasznot hajtó dologból származó bevétel az a főszempont, ami a haszonbérlő tevékenységét indukálja, és a fenntarthatóságát biztosítja. A haszonbérleti szerződés a

fogalmából adódóan olyan hosszú ideig tartó kapcsolat, ahol a dologból, vagy jogból befolyó haszon éves gyümölcseiből kell a tulajdonos joglemondását ellentételezni. A haszonbér mérséklés elsődleges előfeltétele az előző pontban meghatározott „jó gazda gondosságával” való művelés. Ha azonban elemi károk- katasztrófák- bekövetkezte esetén a terméskiesés meghaladja az 1/3-os arányt, és ezt a „termés” betakarítása előtt közli a haszonbérbe adóval, megállapodhatnak a kárral arányos haszonbér-mérséklés kérdéséről. Ha a felek között a kár mértékében vita van, e vitát kárbecslő bevonásával elháríthatják. Ha a kárbecslő szerint a „terméskiesés” mértéke nem érte el a termés 1/3át, akkor a Ptk szabályai szerint haszonbér-mérséklés nem jár 2.3 A mezőgazdasági haszonbérlet megszűnése 2.31 Rendes felmondás Ptk 457. § (1) A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérletet hat

hónapi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Ptk. 458§ (1) A haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg. (2) Az örökösök e jogukat csak a hagyatéki eljárás jogerős befejezésének időpontjától számított harminc napon belül gyakorolhatják. A határozott idejű mezőgazdasági haszonbérlet csak mezőgazdasági rendeltetésű, és ilyen szempontból speciális dologösszesség, valamint gazdasági épületek esetében lehet releváns, ugyanis mind a termőföldről, mind a vadászatról, mind a halászatról szóló törvény kizárja a hatálya alá tartozó dolgok és jogok határozatlan idejű szerződését, és ebből adódóan a rendes felmondás is fogalmilag kizárt. A Ptk fent idézett szabálya mégis érvényesülhet termőföldek esetén, ha a termőföldet felesbérleti, vagy

részesművelési szerződés keretében művelik meg. E művelési módoknál ugyanis nem érvényesülnek a termőföldről szóló törvény időbeli korlátjai, így a 20 évben korlátozott határozott idejű szerződés sem. Ilyen szerződésnél tehát, ha a gazdasági év július hónapban ér véget, a haszonbérbe adónak, és a haszonbérlőnek is felmondási szándékát már január elején jeleznie kell felmondási szándékát. Ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget időben, akkor csak a következő gazdasági év végével szűnik meg a felek között a jogviszony. A rendes felmondás alóli speciális kivételként nevesíti a Ptk. a haszonbérlő örököseinek felmondási jogát, ha azt a hagyatéki tárgyalás befejezésétől számított 30 napon belül gyakorolják. 2.32 Rendkívüli felmondás Ptk 459§(2) A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha a haszonbérlő a) figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, vagy

súlyosan veszélyezteti épségét; b) figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a haszonbérelt földet, vagy általában olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a föld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést; c) a haszonbért vagy a közterheket a lejárat után közölt felszólítás ellenére a kitűzött megfelelő határidőben sem fizeti meg. (3) Ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlő három napon belül nem veszi tudomásul, a haszonbérbe adó további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti. (4) A felmondás csak írásban érvényes. Ptk. 460 § A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a földet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést megfelelő módon azonnal folytatni lehessen. (2) A mezőgazdasági haszonbérlet szabályait jogszabály a törvénytől eltérően is

megállapíthatja. A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés rendkívüli felmondása bekövetkezhet a haszonbérlő, és a haszonbérbeadó oldaláról is. A rendkívüli felmondás a másik fél szerződésszerű magatartására vezethető vissza. A haszonbérbe adó részéről a rendkívüli felmondási okok csoportosítása a következő lehet előzetes felszólítás után ok a felmondásra- a dolog rongálása, a művelés elhagyása, termelés, termőképesség, állatállomány, vagy felszerelés veszélyeztetése eredményességének veszélyeztetése, haszonbér, és közterhek nem fizetése. Eljárási szabályként előírás, hogy ha a haszonbérlő a felmondást 3 napon belül nem veszi tudomásul a haszonbérbe adónak kötelezettsége 8 napon belül bírósághoz fordulni. ha nem így jár el, a felmondás nem lesz hatályos. A haszonbérleti szerződés bármilyen okból is szűnjön meg, a haszonbérelt dolgot vissza kell adni a haszonbérbe adó birtokába. A

haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlőnek fenn kell tartania a dolog állagát és el kell végeznie mindazokat a kisebb javításokat és felújításokat, amelyek szükségessé válnak. Rendeltetésszerűen kell használnia a földet és meg kell őriznie folyamatosan annak termőképességét. Annak érdekében, hogy a föld használata, illetőleg hasznosítása a haszonbérleti szerződés megszűnését követően is folyamatosan biztosítva lehessen, a törvény külön előírja, hogy a mezőgazdasági haszonbérleti szerződés esetében a földet és a haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaszolgáltatni, hogy azonnal folytatni lehessen rajta a termelést. Termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a haszonbérlő elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat, és követelheti az el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített növényzetnek,

valamint a talaj minőségének javítását eredményező talajvédelmi beavatkozásoknak és létesítményeknek a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékének a megtérítését. 3. TERMŐFÖLD HASZONBÉRLET A termőföldek haszonbérletének speciális szabályainak megalkotására a Ptk 462§(2)-e adja meg a felhatalmazást. A termőföldről szóló 1994évi LV törvény (továbbiakban Tft.) III fejezete a földhasználat egyik altípusaként nevesíti a tulajdonjogon alapuló használatot. A növényfajták szaporítóanyaginak termesztésekor meghatározott védő távolságok betartása érdekében a földhasználatot egyeztetni kell a szomszédos földhasználóval, valamint nyilvántartásba kell vetetni, ugyanis állami támogatás csak a nyilvántartott földhasználat után jár. A Tft a Ptk - hoz képest speciális törvénynek minősül, így érvényesül az a főszabály, hogy a Tft. speciális rendelkezései lerontják a Ptk. haszonbérleti

szabályait, (lásd: alhaszonbérlet általános tilalma –a Tft megengedi 2.1pont) és amiről a Tft nem rendelkezik, ott a Ptk szabályai az érvényesek( lásd: a haszonbérlet rendes felmondása 2.3pont) 3.1 A termőföld-haszonbérlet időtartama Tft13. § (1) Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a (2)-(4) bekezdések szerinti határozott időre kötheti meg. (2) A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel legfeljebb húsz év lehet. (3) Erdő művelési ágú termőföldre, illetőleg erdő telepítésére vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a termelési időszak ( vágásérettségi kor) lejártát követő ötödik év végéig lehet megkötni. (4) Szőlő és gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetőleg szőlő, gyümölcsös vagy

más ültetvény telepítése céljából a haszonbérleti szerződést legfeljebb annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg ültetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási időszak). Tft14. § Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb a belföldiekre meghatározott időtartamra köthet haszonbérleti szerződést A Tft. fenti rendelkezései alapján haszonbérleti szerződés csak határozott időre köthető. Ezzel a szabállyal a jogalkotó a két fél közötti huzamosabb idejű kötöttséget kívánta elkerülni. A 2002-es átfogó módosítás azonban lehetőséget nyújt arra, hogy a haszonbérlő hosszú távú befektetéseket, esetleges ütetvény –telepítéseket hajtson végre a haszonbérlet területen, és számolni tudjon költségei között a haszonbérleti díj mértékével. Mivel az erdő, és az ültetvények nagyobb értékű kultúrát jelentenek, e két speciális földhasználat esetében a Tft

újabb kivételi kategóriát állít fel. Ez az idő erdők esetén az az időszak, amikor a frissen ültetett ültetvény kitermelésre alkalmassá válik. Ez nyárfák esetén 12 év, de tölgyesetén már 40, míg bükkös esetén 60 év is lehet. Ez a viszonylag hosszú idő azért van, hogy a haszonbérlő a vágásérettséget követő 5 éven belül hasznosítani tudja az ültetvényt, és el tudja végezni a kivágott erdő helyén az erdőtelepítést. Az ültetvények esetén a haszonbérleti idő addig tart, amíg az ültetvény értékkel. bír Az ültetvény telepítés befejezésétől az üzleti könyvekben az ültetvény a maximális értékén szerepel. A társasági adóról szóló törvény melléklete a különböző gyümölcsfajtáknál, és a szőlőnél tartalmaz egy 2-23%-ig meghatározott amortizációs kulcsot, amellyel éveként csökken az ültetvény értéke. A haszonbérlet addig tarthat, míg a könyv szerint is értékkel bír az ültetvény. 3.2

Haszonbérfizetési kedvezmény termőföldek esetén Tft 15. § (1) Ha a haszonbérlőt a haszonbérleti területre elemi csapás okozta kár címén földadófizetési kedvezmény (földadómérséklés vagy -elengedés) illeti meg, legalább ilyen arányú haszonbérfizetési kedvezményre (haszonbérmérséklésre vagy haszonbérelengedésre) jogosult. A haszonbérlő a haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a földadófizetési kedvezmény biztosításáról szóló határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban köteles a haszonbérbe adóval közölni. (2) A földadófizetési kedvezmény megállapítására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséig a haszonbérfizetés tekintetében a kötelezett késedelmére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Tft16. § A haszonbérlő elesik a haszonbérfizetési kedvezménytől, ha a kedvezmény iránti igényét a haszonbérbe adóval a 15. § (1) bekezdése szerinti

határidőben nem közli Tft17. § A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbérelengedést igényelhet akkor is, ha földadó fizetési kedvezményt egyébként nem kapott, vagy azt nem veheti igénybe. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni. A Tft. itt nem új szabályt teremt, hanem lehetőséget ad a termés 1/3-át el nem érő elemi csapás a haszonbérleti díjba történő beszámításába. Jelen esetben elemi csapás bekövetkeztekor a károsult a többi részében hatálytalan földadóról szóló törvény szabályai szerint az elemi kár bekövetkeztétől számított 8 napon beül az APEH - hoz fordul, és kéri a földadó mérséklést. Az APEH az államigazgatási eljárás szabályai szerint szakértőt rendel ki, aki megállapítja a

terméskiesét. A hatóság a szakértő által megállapított mértékben csökkenti a földadó fizetési kötelezettségét a haszonbérlőnek. Aki, ha 8 napon beül megküldi a határozatot a haszonbérbe adónak, hasonló mértékű haszonbér. mérséklésben részesülhet Ha a haszonbérlő ezt az eljárást elmulasztja, a termés betakarításáig még nyitva áll előtte a Ptk-ban is meghatározott haszonbér. mérséklés eljárása, annak hátrányaival együtt. 3.3 A termőföld haszonbérleti szerződés megszűnése Tft.18 § A haszonbérbe adó a haszonbérletet azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha a haszonbérlő a) a haszonbérbe adó hozzájárulása nélkül, vagy attól eltérően a termőföld használatát másnak átengedte, a termőföldön a rendes gazdálkodás körét meghaladóan végzett beruházást vagy a termőföld művelési ágát megváltoztatta; b) a természetvédelmi jogszabályok vagy a természetvédelmi hatóság előírásaitól

eltérő, illetőleg a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet folytat, továbbá, ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti. Tft.19 § (1) A magánszemély haszonbérlő azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a haszonbérlő - az azonnali hatályú felmondás helyett - a tulajdonos hozzájárulásával kijelölheti azt a magánszemélyt, aki a haszonbérleti szerződésben a helyébe lép és a haszonbérleti jogviszonyt változatlan feltételekkel folytatja. Tft. 20 § A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat; b) követelheti az

el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített növényzetnek, valamint a talaj minőségének javítását eredményező talajvédelmi beavatkozásoknak és létesítményeknek a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét; c) köteles a haszonbérbe adóval kötött eltérő megállapodás hiányában az általa létesített ideiglenes jellegű építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetőleg eltávolítani. E kötelezettség nem teljesítése esetén a bontást, illetőleg az eltávolítást a haszonbérbe adó a kötelezett költségére elvégeztetheti. A Tft. a haszonbérleti szerződés a haszonbérbe adó Ptk-beli felmondási okain kívül további kettőt nevesít. Ha integrációs szerződés kivételével, a haszonbérbe adó hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérően adták a területet alhaszonbérletbe, vagy a védett természeti terület állapotot, és az ott megtalálható természeti

értékeket veszélyezteti a használat. A haszonbérlő rendkívüli felmondási okai itt saját egészségügyi és életkörülményeiben beállt változások, melyek lehetetlenné teszik a művelést. Az ilyen körülmények beálltával a haszonbérlő választhat a rendkívüli felmondás, vagy a következő haszonbérlő kijelölése között. A joggyakorlatban is felmerülő kérdés, hogy a Tft. fent idézett szabálya csak magánszemély haszonbérlőre érvényes, így a nehéz helyzetbe kerülő jogi személy haszonbérlő, csak a határozott idő lejárta, vagy a kiprovokált haszonbérbe adói rendkívüli felmondás hatására szabadulhat a kötelemből. A haszonbérlet megszűnésével a haszonbérlő követelheti a Tft.-ben taxatíve felsorolt hasznos költségeinek megtérítését, és jogi illetve kötelezettsége a földdel tartósan nem egyesített vagyontárgyai tekintetében a ius tollendi gyakorlása. 3. 4 Elő-haszonbérleti jog Tft. 21 § (1) A

termőföldre és tanyára az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg: a) a volt haszonbérlőt, illetve ha a volt haszonbérlő a tulajdonos hozzájárulásával ültetvényt telepített vagy halastavat létesített, az általa kijelölt személyt feltéve, hogy a haszonbérlet nem a tulajdonos azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg; b) a helyben lakó szomszédot; c) a helyben lakót. (2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérleti jog gyakorlásának sorrendje a következő: a) a családi gazdálkodó; b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó; c) jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet. (3) Az (1) bekezdés szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn közeli hozzátartozók [Ptk. 685 § b) pont] közötti haszonbérleti szerződés esetében, valamint olyan külterületi földrészlet haszonbérbe adása

esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült. (4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az előhaszonbérletre jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó Az elő-haszonbérlet szabályai nagy hasonlóságot mutatnak az előző félévben megtanult elővásárlási jog szabályaival. A különbségek azonban már a jogszabályszöveg első olvasásakor nyilvánvalóak. A haszonbérlő elveszti előhaszonbérleti jogát, ha jogviszonya a haszonbérbe adó részéről történő rendkívüli felmondással szűnt meg. Továbbá rendelkezik hosszabb távú befektetés esetén a bérlőkijelölés jogával A másik jelentős szabály, a helyben lakó, és helyben lakó szomszéd kategórián belüli sorrend. Itt a jogi személyek is szerepelnek, mivel haszonbérlői pozícióban ők is részesei a jogviszonynak, helyük azonban a sorrendben az utolsó. 3.5 A haszonbérelhető terület nagysága Tft. 22 § (1) Belföldi magán- és jogi személy,

illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a Magyar Állam, az önkormányzat és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe. (2) Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50 000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet. E korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetve a gazdasági társaság a tagjától vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a Magyar Nemzeti Földalap Kht.-tól haszonbérel Tft 23. § Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 hektár területnagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe. A haszonbérlehető terület nagyságára vonatkozóan a jogszabály 3 személyi kört különböztet meg: a magyar állam és önkormányzat időbeli lés területi korláttól függetlenül

haszonbérelhet, a gazdaság társaság és szövetkezet területi korlátja 2500 ha és 50 000Ak- mindkettő maximum , tehát ha az egyiket eléri a haszonbérlet földek összessége akkor többet nem szerezhet. Nem kell a haszonbérleti maximumba beleszámolni a tagtól, a részvényestől, és a Nemzet földalap Hasznosító Szervezettől haszonbérelt földeket. A harmadik személyi kör a külföldi magán- és jogi, valamint a belföldi magánszemély akiknek a birtokmaximum 300ha vagy 6000 Ak. 3.6 A feles bérlet, szívességi földhasználat, a részesművelés Tft.24 § A termőföldre vonatkozó feles bérleti szerződés alapján a bérlő meghatározott termőföld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény felét vagy más hányadát a bérbeadónak természetben átadni. A feles bérletre egyebekben - a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó

rendelkezések kivételével - a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Tft.24/A § (1) A tulajdonos a termőföld vagy tanya használatát közeli hozzátartozójának [Ptk 685 § b) pont] ingyenesen átengedheti. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a termőföld vagy tanya használatának nem a hozzátartozó javára történő ingyenes átengedésére irányuló szerződések érvényességét nem érinti. Tft.25 § (1) A termőföldre vonatkozó részesművelési szerződés alapján a szerződő felek közösen határozzák meg, hogy a részesművelésbe adott termőföldön mit termeljenek, a földmegművelésnek egyes feladataiból (talajelőkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás stb.) a szerződő felek milyen részt vállalnak, és a megtermelt terményből milyen arányban részesednek, meghatározzák továbbá az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár

viselésére irányadó szabályokat. (2) A részesművelésre egyebekben - a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével - a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. E régi magánjogban meghonosított intézményeket a mai magyar jogba a termőföldről szóló törvény szabályai iktatják be. Jelenleg tehát kizárólag termőföld ingatlanra lehet a korábban általánosan használt, az 1929 –s Magánjogi Törvényjavaslatban szerepelt szerződésfajtát megkötni. A régi magánjogban, ahol nem volt elválasztva a haszonbérlet két speciális fajtája. A feles haszonbérlet kérdésében is vita volt a tekintetben, hogy ez egy speciális szerződésfajta a haszonbérlet alfajaként, vagy a szolgálati szerződés –e. A szolgálati szerződés mellett érvelők arra hivatkoztak, hogy ez nem haszonbérlet, mert birtokbaadás és gyümölcsöztetés nem jár

vele, és a feles bérlő rendszerint csak munkát ad. Mások a haszonbérlet speciális fajaként emlegették: érveik, hogy a bérlő a föld okszerű művelésére köteles, a konkrét munkálatokra vonatkozó utasítási jog csak külön kikötés esetében illeti meg a feles bérbe adót. További érvek a haszonbérletbe való besorolás mellett, hogy a feles haszonbérleti jogviszony a telekkönyvbe bejegyezhető, a feles haszonbérlő nem kap munkadíjat, és nem járul a szerződéshez társadalombiztosítási kötelezettség. Bár a feles bérlő rendelkezési joga nem teljes, maga is bírlaló, illetőségére végrehajtás vezethető. A várható bevétele részében a biztosítási költségekhez köteles hozzájárulni. Az ennél is régebbi OPTK 1103§-a egy speciális társaságként értékeli ezt a jogviszonyt. A feles bérlő az általa bérletbe vett területet más munkaerejével is megművelheti, és más által adott magot is vethet a földbe, és lehetőséget

ad a feles bérlet albérletbe adására is. Az önálló, részetekre is kierjedő jogszabályba foglalását e szerződésnek viszont elvetették, arra hivatkozva, hogy az egyes szerződési feltételeket az egyes vidékeken megjelenő gazdasági viszonyok határozzák meg, és a harmadba és negyedbe bérlők szabályait nem lehetne egységesíteni. E történeti bevezető azért is érdekes, mert a mai magyar jog számos jogszabályában visszaköszön mind a két megközelítés.(A mezőgazdasági haszonbérlet alhaszonbérletbe adására vonatkozó OPTK.-beli szabályt a Ptk kategorikusan elveti) A történelmi gyökereket is magában hordozó Tft a haszonbérlet speciális intézményként értékeli, és legfontosabb szabályai megfogalmazásában a Ptk.-ra utal vissza. Hogy érvényesülhetnek a Ptk szabályai e speciális agrár-intézményekben? A legfontosabb szabályt e területekre nézve a Tft. 26§ (3)- e mondja ki, mikor kijelenti, hogy a feles bérlet és a

részesművelés tekintetében nem alkalmazhatók a Tft.-ben megfogalmazott birtokszerzési és időbeli korlátok Ebből adódóan a legfontosabb szabály e jogintézményekre nézve, hogy e helyen alkalmazható a Ptk.ban szabályozott mezőgazdasági haszonbérlet néhány olyan szabálya, amelyet Polgári Törvénykönyvünk a mezőgazdasági haszonbérlet általános szabályaként tüntet fel. (lásd: 2.2pont) A Ptk. mint háttérjogszabály azonban más esetben is, például a feles bérlehető, részes művelés alá vonható terület nagyságában is megmutatkozhat. A magyar termőföld külföldieknek való átjátszásának egyik lehetséges eszköze lehet ez a szabály, ugyanis egy feles bérletnek vagy részes művelési szerződésnek feltüntetett haszonbérleti szerződésre nem vonatkoznak a Tft. 23§-ában foglalt korlátozások A törvény ilyen kijátszása azonban nem életszerű, mert egy másik, a gazdálkodás egyik fontos összetételét meghatározó

jogszabályunk, az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szólva, kifejezetten a mezőgazdasági bérmunkához véli hasonlónak ezt a szerződést, és kategorikusan kizárja az ilyen szerződés bérlőjét az agrártámogatások igénybe vételéből. A támogatási feltételek hiánya nem csak a külföldieket, hanem a mezőgazdaságban működő gazdasági társaságokat és szövetkezetek is elriasztja attól a lehetőségtől, hogy ilyen módon játsszák ki a Tft. haszonbérletet korlátozó rendelkezéseit. A termőföldtörvény 1999-es módosításával beiktatott Földhasználati nyilvántartás azonban az utolsó kiskaput is lezárja azzal, hogy a bármilyen jogcímen történő földhasználatot az ingatlan-nyilvántartásban előírt okirati formában be kellett jelenteni 2000. március 30-ig a Földhivatalokban vezetett földhasználati nyilvántartásokba, és ennek elmaradása jelentős bírságokat vonhat maga után. Véleményem szerint

nem szerencsés, ha a gazdálkodásban két ilyen egymásra fontos hatást gyakorló jogszabály egymással tökéletesen ellentétes elvi alapokon szabályoz fontos intézményeket. A támogatási kormányrendelet ilyen kategorikus tiltása magát az egész, részesművelésre és feles bérletre épülő, készpénzkímélő gazdálkodási módot kiiktatja a gyakorlatból, aminek alkalmazásával meg lehetne oldani számos, a haszonbérleti szabályozás gyakorlatából adódó ellentmondásokat. 3.7 Földhasználati nyilvántartás 25/A. § (1) A földhivatal az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza a földrészletek ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számát, alrészleteit, hektárban a terület nagyságát,

aranykoronában a termőföld értékét, a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek használójának nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét, telephelyét), magánszemély földhasználó természetes személyazonosító adatait, a használat jogcímét, határozott időre kötött szerződés esetén a használat időtartamát. (2) Aki szerződés alapján termőföldet használ, s annak területe - a földrészletek számától függetlenül az egy hektárt meghaladja, köteles a szerződést annak megkötésétől számított harminc napon belül a földhivatalhoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani. (3) Aki saját tulajdonú vagy olyan termőföldet használ, amely közeli hozzátartozója [Ptk. 685 § b) pont] tulajdonában vagy más jogcímen a rendelkezése alatt áll, a földrészlet vagy földrészletek (1) bekezdés szerinti adatait köteles a földhivatalnál a használatba vételtől számított harminc napon belül bejelenteni. Ha a

használó nem a tulajdonos, a bejelentést a tulajdonosnak is alá kell írnia (4) A földhivatal a szerződés benyújtását, illetve a bejelentés megtörténtét, valamint a nyilvántartott tényeknek a tényleges helyzettel való egyezőségét, továbbá a haszonbérletre meghatározott korlátozások betartását hivatalból ellenőrizheti. A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld használata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti. A földhasználó a használatban bekövetkezett változásokat 30 napon belül köteles a földhivatalhoz bejelenteni. (6) A földhasználati szerződés bejelentésének elmulasztása a szerződés érvénytelenségét vonja maga után. A szerződés benyújtását, illetve a bejelentést elmulasztó földhasználót a földhivatal bírsággal sújtja, aminek mértéke a 2. számú melléklet 1 a) pontja szerint számított földvédelmi bírság kétszereséig terjedhet. A meg nem

fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás A bírság az illetékes megyei (fővárosi) földhivatalt illeti meg. (7) Ha a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett, a termőföld használójának a tulajdonost kell tekinteni. (8) Közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonosai a (6) bekezdés szerinti bírság megfizetésére egyetemlegesen kötelezhetőek. 25/B. § (1) A földhivatalnak a földhasználati nyilvántartással kapcsolatos eljárására az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV törvény rendelkezéseit kell alkalmazni (2) Erdő művelési ágú földrészletek használatát nem kell bejelenteni a földhivatalhoz. Az erdőkre vonatkozó adatokat az Állami Erdészeti Szolgálat megkeresésre köteles átadni a körzeti földhivatalnak, amely az adatokat az ingatlan-nyilvántartás adataival hivatalból kiegészíti, szükség esetén a hivatalból nem pótolható adatok szolgáltatására felhívja az

erdőgazdálkodót. 25/C. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés - részben vagy egészben - jogszabályba ütközik, a földhivatal - annak megküldésével - értesíti az ügyészt. A földhivatal akkor is értesíti az ügyészt, ha az ellenőrzés során tudomására jut, hogy a földhasználati szerződést nem jelentették be. (2) A haszonbérlet időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó törvényi előírásokba ütköző szerződés vagy szerződési kikötés esetén a Tft. 9 §-ának (2) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (3) A földhivatal az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból és az annak alapjául szolgáló szerződésekről földhasználathoz kötött, költségvetési kapcsolattal összefüggő ügyben (így különösen az adózással, a költségvetési támogatás igénybevételével, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozás, valamint az

illeték megfizetésével kapcsolatban) hatóság megkeresésére, továbbá díjfizetés ellenében a föld tulajdonosának és használójának a kérelmére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. 25/D. § (1) A szerződés megkötésétől számított 30 napon belül nyilvántartásba vétel céljából - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - be kell nyújtani a földhivatalhoz azokat a szerződéseket, illetve jogokat biztosító vagy kötelezettséget vállaló nyilatkozatokat, amelyeket termőföld tulajdonjogára, haszonélvezeti jogára vagy bármely más az ingatlan-nyilvántartásba egyébként bejegyezhető jogra vonatkozóan a törvény 6. és 7 §-ában foglalt tulajdonszerzési tilalmak és korlátozások hatálya alá eső személyekkel kötöttek, illetve ilyen személyek irányában tettek, feltéve, hogy e szerződéseket (jognyilatkozatokat) a jogszerzés bejegyzése érdekében még nem

nyújtották be. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség a szerződő feleket egyetemlegesen terheli, nem terjed ki azonban azokra a szerződésekre, jognyilatkozatokra (a továbbiakban együtt: szerződések) amelyeket a 25/A. § (2)-(3) bekezdése alapján a földhivatalhoz benyújtottak, illetve bejelentettek (3) A szerződések benyújtására, ennek elmulasztására, valamint a szerződések nyilvántartásba vételére a 25/A-25/C. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szerződés benyújtásának elmulasztása esetén a szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket nem létezőnek kell tekinteni. Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás megtérítésére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai (Ptk. 361-364 §) az irányadók A földhasználati nyilvántartást az a kormányzati szándék hívta éltre, hogy a legtöbb zsebszerződésnek helyet adó, adásvételt leplező haszonbérleti szerződéseket

e módszerrel ki lehessen szűrni. A fent idézett jogszabályhely a haszonbérlet, és a Ptkban megfogalmazott minden 1 ha-t meghaladó használati jogcímen, így a tulajdonul használt termőföldek 25/A§-ban vastaggal jelölt adatait köteles 30 napon belül a földhasználati nyilvántartásba bejelenteni, a tulajdonjogot korlátozó bármilyen joggal együtt valamint nyilatkozni, hogy a bejelentés a Tft-ben megfogalmazott használati korlátot (lásd 3.5pont) nem sérti E korlát azonban a Tft nyelvtani és logikai értelmezése szerint a mai napig csak a haszonbérletre vonatkozik, és kiterjesztő értelmezésben is csak a haszonbérlet alfajainak tekintendő felesbérletre, részes művelés, valamint a szívességi földhasználatra terjed ki. A földhasználati nyilvántartás azonban a haszonbérleti maximumot használati maximumként értelmezi, erről nyilatkoztatja a szerzőket, és szerződéseik érvénytelensége mellett még a valótlan nyilatkozat

jogkövetkezményeit is viselniük kell. Az elkésett bejelentés jogkövetkezménye a földvédelmi bírság kétszereséig terjedő bírság lehet. 4. A VADÁSZATI JOG HASZONBÉRLETE A vadászati jog, mint vagyoni értékű jog haszonbérletére a Ptk. mezőgazdasági haszonbérletének szabályait, mint háttérjogszabályt (lásd 2.pont) kell alkalmazni Mivel a vadászati jog nem termőföld, hanem a termőföld tulajdonjogához kapcsolódó vagyoni értékű jog, így néhány esetben speciálisak a szabályok, és nem árt ismerni a vadászati törvény idevágó, az előző félévben elsajátított rendelkezéseit sem. 4.1 A vadászati jog haszonbérlői Vtv. 16 § (1) A vadászati jog haszonbérlője lehet: a) vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság); b) a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve; c) kizárólagosan belföldi tulajdonban levő mezőgazdasági, illetőleg erdőgazdálkodás ágazatba sorolt gazdasági

társaság, közhasznú társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület több mint a felét mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység folytatása céljából használja. (2) Egy haszonbérlő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - legfeljebb egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerződést. (3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az új jogosult az okszerű gazdálkodás mértékéig köteles megtéríteni a korábbi haszonbérlő által létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések ellenértékét. A vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések körét a miniszter rendeletben teszi közzé. (4) A vadászterület a törvény hatálybalépését követően történt

ismételt haszonbérbe adása esetén a korábbi haszonbérlőt e törvény alapján előhaszonbérleti jog illeti meg. Az előhaszonbérleti jog gyakorlására a Polgári Törvénykönyvnek az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (5) A (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az állami tulajdonban levő és a kincstári vagyon részét képező, vadászterületnek minősülő ingatlan vagyonkezelői szerződésének megszűnésekor is. Vhr. 9/A § A Vtv alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek, berendezésnek minősülnek a következők: a vadászterületen mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó, vaditató, épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, továbbá az apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény. A vadászati jog haszonbérlői csak arra felhatalmazott vadásztársaság, ennek érdekképviseleti szerve, vagy ha a vadászterület nagy részén mező-

vagy erdőgazdálkodás folyik, ilyen tevékenységet folytató gazdasági, közhasznú társaság, vagy szövetkezet lehet. Egy szervezet csak egy területet haszonbérelhet, ugyanis a vadgazdálkodási kötelezettség, mely a vadászati jog tartalmának egyik legfontosabb kötelezettsége, csak egy területen gyakorolható. Amellett a minimális vadászterület kiterjedése több mint 3000 ha. Ha a vadászati jog haszonbérlői pozíciójába változás következik be, az új haszonbérlő köteles megtéríteni a Vhr.9/A szakaszában felsorolt vadgazdálkodási létesítmények fenntartási költségeit. 4.2 Vadászati jog haszonbérletének tartalma Vtv. 17 § (1) A haszonbérleti szerződésnek tartalmaznia kell: a) becslés alapján a haszonbérbe adás időpontjában a vadászterületen élő vadállomány faj- és darabszámát; b) a vadászterületen található vadgazdálkodási és vadászati létesítmények leírását, azok tulajdoni, illetőleg használati

viszonyait, a létesítési, illetőleg fenntartási költségek viselését; c) a haszonbérlő kötelezettségvállalását arról, hogy a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelő szinten tartja; d) a szerződésben foglaltak teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségek vállalását; e) a haszonbérleti díj mértékét. (2) A haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani. (3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv érvényességének időtartamára kell megkötni A vadászati jog haszonbérleti szerződés tartalmi elemei sok tekintetben meghaladják a Tft. – ben meghatározott haszonbérleti szerződés kellékeit. E kellékek felsorolása (melyeket a fent idézett

17§ tartalmaz) azért lényeges, mert ezek alapján lehet megállapítani, hogy a kellékek között szereplő haszonbérleti díj hogy aránylik a terület egyéb adottságaihoz, és ezek alapján állapítja majd meg a vadászati hatóság, hogy kell-e mérsékelni a haszonbérleti díjat. A haszonbérlet időtartama attól függ, hogy mennyi idő van hátra az érvényes, 10 éves vadgazdálkodási üzemtervből. 4.3 Vadászati jog haszonbérletének megszűnése Vtv 17§(4) A bérbeadó a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a haszonbérlő a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti, és ezáltal a vadászati jog szakszerű hasznosítását a mező-, illetőleg erdőgazdálkodás, a mesterséges vizekben folytatott halászat, valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan

veszélyezteti; b) a vadászati jogot alhaszonbérletbe adja. (5) Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat, valamint a bérvadászat. (6) Amennyiben a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő megszűnik, jogutódja három hónapon belül egyoldalú jognyilatkozattal és változatlan feltételekkel folytathatja a haszonbérleti jogviszonyt, feltéve, ha rendelkezik a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges, e törvény szerinti feltételekkel. Ha a jogutód e határidőn belül igényét nem érvényesíti, akkor a haszonbérleti szerződés további harminc nap elteltével megszűnik. (7) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a Magyar Állam önálló vadászati jogát vagyonkezelői szerződés útján hasznosítja Hhtv13§(3) A bérbeadó a halászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha a haszonbérlő a)

a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti; b) a halászati jogot alhaszonbérletbe adja; c) a természetvédelem, illetve a vízgazdálkodás érdekeit súlyosan veszélyezteti. (4) Nem minősül a halászati jog alhaszonbérbe adásának a területi engedély kiadása (22. §) A vadászati és halászati jog megszűnik a bérbeadói rendkívüli felmondással, a haszonbérlő jogi személy megszűnésével. A bérbeadói rendkívüli felmondás esetei az alhaszonbérlet (a bér vagy vendégvadászat kivételével) vagy ha a haszonbérlő nem teljesíti a vadgazdálkodási és vadvédelmi kötelezettségeit, és ezzel veszélyezteti a mező- és erdőgazdálkodás folytatását a területen. 4.4 Vadászati és halászati jog haszonbérletének jóváhagyása Vtv. 18 § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést annak

aláírásától számított hatvan napon belül - a vadgazdálkodási üzemtervvel együtt - a haszonbérlőnek a vadászati hatósághoz jóváhagyásra be kell nyújtania. A kérelem benyújtása egyidejűleg a haszonbérlő jogosultként történő nyilvántartásbavételi kérelmének is minősül. (2) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést a vadászati hatóság, az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, védett természeti területet érintő rész vonatkozásában pedig a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával hagyja jóvá. A vadászati hatóság a szerződés jóváhagyásával egyidejűleg határoz a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról, valamint a haszonbérlő jogosultként történő nyilvántartásba vételéről is. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés módosításakor is. (4) A vadászati hatóság nem

hagyja jóvá a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést, amennyiben nem biztosított: a) hogy a vadászterületen egy vadászra legalább száz hektár vadászterület-hányad jusson; b) a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak - ideértve annak természetvédelmi előírásait is - végrehajtása, továbbá c) hogy a haszonbérleti díj mértékét nem a 17. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével állapították meg. (5) A vadászati hatóság a (4) bekezdés a) pontja szerinti feltételtől eltérhet, amennyiben a vadászati jog szakszerű gyakorlása vagy hasznosítása egyébként biztosítható. (6) A vadászati jog haszonbérletével kapcsolatos vadászati hatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a Polgári perrendtartásnak a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint eljáró bíróság a határozatot megváltoztathatja. Vhr. 10 § (1) (2) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződésben a vadállomány faj-

és darabszámát - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján kell megbecsülni. Hhtv. 14 § (1) A haszonbérleti szerződést nyilvántartásba vétel céljából legkésőbb annak aláírásától számított hatvan napon belül kell a haszonbérlőnek a halászati hatósághoz bejelenteni. (2) Ha a haszonbérleti szerződés megkötésekor a korábbi halgazdálkodási terv még érvényben van, újat csak a korábbi lejáratakor kell készíteni. (3) A halászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor, eltérő megállapodás hiányában, a haszonbérlő követelheti az általa létesített, el nem vihető halászati berendezéseknek, létesítményeknek - ideértve a telepítési költségek meg nem térült részét is -, valamint az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés megszűnésekori tényleges értékét. A haszonbérlő mindaddig birtokban marad,

amíg a haszonbérbe adó az elszámolási kötelezettségének eleget nem tesz. Vhr. 7 § A haszonbérlő a halászati jog haszonbérletére kötött szerződése hatósági nyilvántartásba vétele céljából az 1. számú melléklet mintája szerint és a Hhtv 14 §-a (1) bekezdésében előírt határidőn belül köteles a halászati hatósághoz bejelentést tenni. A vadászati jog haszonbérletének jóváhagyásával egy eljárásban hagyja jóvá a vadászati hatóság a 10 éves erdőgazdálkodási üzemtervet, és dönt a haszonbérlő vadászatra jogosultként való nyilvántartásba vételről. Szakhatóságként közreműködik erdők esetén az erdészeti, természeti védelem alapján álló terület esetén pedig a természetvédelmi hatóság. A vizsgálat szempontjai: 100ha jusson vadászonként, vadgazdálkodási üzemterv végrehajtható legyen, valamint a haszonbérleti díj arányos legyen a terület adottságaival. A vadászati hatóság határozata a

közigazgatási perek szabályai szerint, bíróság előtt támadható meg. Halászati jog esetén csak a haszonbérleti szerződést vizsgálja felül halászati felügyelő, valamint bejegyzi a haszonbérlőt a halászati jog jogosultjaként