Sociology | Studies, essays, thesises » Balogh Róbert - Barátság és szeretet

Barátság és szeretet Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociálpolitika Szak II. éves hallgató Budapest, 2004. május Balogh Róbert 1 „A szeretet cselekvő törődés annak az életével és fejlődésével, akit vagy amit szeretünk.” FROMM Az emberek közti jó kapcsolatnak az alapja a barátság és szeretet. Barátság nélkül nem alakulhat ki szeretet; kérdés, milyen mély barátságról és szeretetről van szó. A szeretet egyike a legjobb érzéseknek -amikor szeretek és viszont szeretnek- ez a barátságra is fennáll. Számomra a fontossági sorrend: 1. a család, 2. a szerelmem és 3. a barátok. Ezért választottam ezt a témát. E két érzés nélkül biztos vagyok benne, hogy ma nem itt tartana az emberiség. Ha emberekkel találkozom, mindig abból az alapállásból közeledem hozzájuk, ami a legalapvetőbben közös bennünk. Hogy mindegyikünknek van teste, tudata, érzelmei, hogy ugyanúgy jövünk a

világra, és mindannyian meghalunk. Mindegyikünk a boldogságra törekszik s nem a szenvedésre. Ha ebből a szempontból tekintek rájuk és nem a másodlagos különbségeket hangsúlyozom, akkor így át tudom érezni, hogy akivel találkozom, pontosan ugyanolyan mint én. Rájövök, ha ezen a szinten viszonyulok másokhoz, az sokkal könnyebbé teszi az egymással való kommunikációt. Az együttérzés nagyon fontos az emberi kapcsolatokban. Némely barátságot a vagyonra, a hatalomra, a pozícióra alapoznak, de e barátságok nem időtállóak. Amint ez az alap megszűnik, a barátság is kezd eltűnni. Viszont van másfajta barátság is Olyan barátság, amelyet nem a vagyoni, hatalombeli és pozícióbeli megfontolások éltetnek, hanem az igazi emberi értékek, amikor közel érezzük magunkhoz a másikat, megosztjuk vele dolgainkat és kötődünk hozzá. Az igazi barátságot a szeretet működteti Ha az ember kapcsolati problémákkal találkozik, gyakran az segít

a legtöbbet, ha megáll és elgondolkodik, mi is a kapcsolatnak az alapja. Ha úgy definiáljuk a szeretetet, hogy az más boldogságának őszinte óhajtása, ez azt jelenti, magunkat is szeretnünk kell - mindegyikünk óhajtja saját boldogságát. 2 "Nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a barátság! A szerelmek, igen, még a szülők és gyermekek kapcsolatában is mennyi az önzés és a hiúság! Csak a barát nem önző, máskülönben nem barát. Csak a barát nem hiú, mert minden jót és szépet barátjának akar, és nem önmagának! A szerelmes mindig akar valamit, a barát nem akar önmagának semmit!. A gyermek mindig kapni akar a szülőktől, túl akarja szárnyalni apját, a barát nem akar kapni, sem túlszárnyalni! NINCS TITKOSABB ÉS NEMESEBB AJÁNDÉK AZ ÉLETBEN, MINT A SZŰKSZAVÚ, MEGÉRTŐ, TÜRELMES ÉS ÁLDOZATKÉSZ BARÁTSÁG! S nincs ritkább! Minden szeretet gyanús, mert önzés és fukarság lappang hamujában!

Csak a barát vonzalma önzetlen, nincs benne fukarság, érdek sem az érzékek játéka! A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep!" 1 Olyan könnyen dobálózunk a szavakkal! Vajon mindenki barátom, akit annak hívok? Nem lehet, hogy csak azt szeretném hinni, a barátom valaki? De ha jobban megvizsgáljuk, nem felületesen, barát-e az illető? Valóban? Ám legyen! Hanem ez kétoldalú dolog, mint minden. Ha valamilyen oknál fogva, nem tudsz időt szakítani erre a kapcsolatra, avagy ha bajban vagy, számíthatsz-e erre az állítólagos barátra? Az igazi barátság bajban válik el, az e aminek lennie kell. Arról már nem is beszélve, igazán az idő dönti el, kiállja-e a próbát egy barátság. Lehet, sőt kell is szeretni néhány embernek egymást Figyelem, tolerancia, de ettől még nem biztos, hogy mindenki barát. Kellemes társaság, szimpatikus emberek csoportja, jól érezheti magát együtt. Hosszú távon

derül ki, élethelyzetek döntik el, amit együtt átélnek: örömök, bánatok az élet apró és nagy dolgaiban való együttes részvétel. Minden szeretetre méltó ember nem lehet a barátunk, hiszen a barátod saját magad része, éned kibővülése. Az, akit kölcsönös bizalom, ragaszkodás és szeretet köt hozzánk Azt gondolom, az igazi barátok úgy tudnak szeretni, hogy a maguk boldogsága fölé tudják helyezni azt, akit szeretnek. Ki a legjobb barátunk? E kérdésre azt válaszolnám: akit kedvelünk, csodálunk, megbízunk benne, sőt feltétlen bizalmat érzünk iránta. Nincs szükség falakra A legkomolyabban saját szívünket kell figyelni. Az unalom két ember között, nem a fizikai együttlétből fakad. A távolságból ered, a lelki-szellemi távolságból Ha bárkit, barátot-szeretőt meg akarsz tartani magad mellett az életben, soha ne tartsd magától érthetőnek, hogy melletted, van. A barátunk azt szereti bennünk, amik vagyunk, nem pedig azt,

akinek látszani szeretnénk. Legjobb tulajdonságainkat hívja elő Képesek együtt örülni az életnek Az igazi 1 http://www.imohu/mozaweb/szerelem/page1311htm 3 barátság az, ha helyet adunk a lelkünkben valakinek, aki épp olyan fontos, mint saját magunk. Azt gondolom az igazi barát, tudja, milyen béke lehet a csöndben. A barátság a világon az egyik legnagyobb érzés. „Szeretni valakit az több, mint egy erős érzés: az döntés, ítélet és ígéret.” 2 Sokszor elbizonytalanodom, hogy elég jó barát vagyok-e, pedig tudom: a legjobb barátok közt is vannak konfliktusok és a veszekedések a legjobb próbái a barátságnak. Konfliktus esetén az attribúciók negatív irányba torzulnak (addig pozitívak). Az elköteleződés szintje befolyásolja, hogy a konfliktusnak milyen hatása lesz, illetve, hogy milyen módon kezelik (konstruktív vagy destruktív módon). „A biztonságosan kötődők hajlamosak konstruktív megoldást keresni (problémák

megbeszélése, saját viselkedés megváltoztatása), az elkerülők és a bizonytalanul kötődők kevésbé konstruktívan kezelik a konfliktust (pl. negatív érzelmi kitörés). Először érzelmi megbékélés kell: nagyobb rálátással kel szemlélni a problémát, és az egyik félnek magára kell vállalnia a felelősséget.” 3 „A szeretet szempontjából az számít, hogy az ember hisz saját szeretetében, a képességben, hogy szeretetet tud ébreszteni másokban.” 4 Nyilvánvaló, hogy a különböző szoros kapcsolatok nem azonos érzelmeket keltenek. Így pl. nagyon másnak érezzük kapcsolatunkat házastársunkkal, mint a gyermekünkkel Az itt kapott eredmények nem mondanak ellent ennek a szubjektív különbségérzetnek. Azt sugallják azonban, hogy bármilyen különbségek legyenek is a kapcsolatok között, azok nem elsősorban az alapjukat képező szeretet-mag természetében rejlenek, így nem annyira a szeretet, hanem inkább a szeretet velejárói

azok, amelyek a leginkább különböznek. „A szubjektív élmény nagyon is különböző lehet az egyes kapcsolatokban, mert különböző a felelősségérzet, a szexuális vágy, a kapcsolat véglegességének, vagy átmenetiségének az érzése, az érzelmekért való versengés, a lehetséges kommunikáció jellege és mértéke stb. Így azt mondhatjuk legalábbis próbaképpen - hogy különböző szeretet élményeink igazában nem különbözők, de FROMM, E.: A szeretet művészete HÁTTÉR, Bp 1993 SMIT,MACKIE: Szeretet és szerelem OSIRIS, Bp.2001 4 FROMM, E.: A szeretet művészete HÁTTÉR, Bp 1993 2 3 4 velejáróik annyira eltérhetnek egymástól, hogy a szubjektív élményeink mind globálisan, mind részleteiben mások.” 5 Kapcsolatok dimenziói: 1. a közelség tétele: egyébként azonos feltételek mellett az emberek a legnagyobb valószínűséggel azokhoz vonzódnak, akikkel a legszorosabb kapcsolatban állnak. (szülő-gyerek, házastársak

stb.) A közelség megkönnyíti a pozitív vonzalom kifejlődését, de nem elégséges feltétele. Az interakció gyakorisága - Homans hipotézise: ha két vagy több személy interakciójának gyakorisága növekszik, megnövekszik egymás iránti rokonszenvük mértéke is. 2. jutalom és felerősítés elve: mások iránti vonzalom függ a tőlük kapott jutalom gyakoriságától. 3. általánosítás elve: olyan személyekkel, akik hasonlítanak az egyént már vonzó személyekre, alacsonyabb az interakciós küszöb. 4. reciprok jutalom tétele: annak a valószínűsége, hogy kapunk-e jutalmat egy adott személytől, attól függ, hogy mi mennyire jutalmazzuk. a. a személyeknek közös érdekeik vannak – kölcsönösen függő viselkedés b. a személyeknek komplementer érdekeik vannak – szimbiotikus kapcsolatok /Kelley vizsgálata: házasoknak, jegyespároknak inkább hasonló, mint kiegészítő vonásaik voltak. Legjobb a sem túl nagy, sem túl kis

hasonlóság (Newcomb) Winch vizsgálata: Murray szükségletlistájából, 25 középosztálybeli pár, komplementer vonásokat, pl. „uralkodó-elfogadó” dimenzió/ A kommunikatív viselkedés mint információ-csere. A közlők arra hajlanak, hogy hasonlóbbá váljanak egymáshoz, mint a kommunikáció előtt voltak. Vonzalom dimenziói: • 5 bizalom és Robert J., Sternberg és Susan Grajek: A szeretet, szerelem természetrajza OSIRIS, Bp 2001 5 • tisztelet. Minél gyakoribb a társsal való pontos kommunikáció, annál erősebb az iránta érzett pozitív vonzalom (azonos körülmények között). A megnövekedett hasonlóság jutalmazó értéke annál nagyobb, minél inkább fontos komplementaritás tételét a az attitűd hasonlóság tárgya speciális mindkét esetének kommunikátornak. A tekinti pl. Newcomb: mindkettőjüknek hasonlók az attitűdjei arról, hogy a házasságban az egyiknek uralkodónak, a másiknak elfogadónak kell

lennie. Az attitűdök hasonlósága csak szükséges, de nem elégséges feltétel. A kommunikáció eredményeképpen a részvevők fontos és releváns tárgyakkal szembeni attitűdjük megnövekedett hasonlóságát észlelik, ezt a pozitív vonzalom megnövekedése is követi. Ezért az attitűd észlelt hasonlósága a vonzalom előjele is „Kísérlet: Newcomb kibérelt egy diákszállót a Michigani Egyetemen. 17 diákot kiválasztott, akik a félévre ingyen kaptak szállást, cserébe heti 4-5 órát teszteket kellett kitölteniük. Szobatársaikat nem választhatták meg, egyébként teljes szabadságot kaptak. Heti kétszer kérdőívek, interjúk attitűdről, interperszonális vonzalomról. 2 év, 2 kísérlet Hipotézis: a pozitív vonzalom együtt növekszik a kommunikációra való alkalommal, tekintet nélkül annak tartalmára. Kísérleti „hiba”: 1. év kalapból húzták ki a szobatársakat 2. év előzetes attitűdvizsgálat alapján egyik csoportnak

minimális vonzalom, másiknak maximális vonzalom alapján választottak szobatársat. Meglepő eredmény: vonzalomszint a szobatársaknál mindig magasabb volt (minimális vonzalom csoportban is), mint a nem szobatársaknál. 2 emeletes épület: ugyanazon az emeleten lakók jobban vonzódtak egymáshoz. Hipotézis: ha nő a vonzalom a kommunikáció során két személy között, akkor a fontos és releváns tárgyakkal szembeni attitűdjük is hasonlóbbá válik. Előfeltevés: az ember személyes énje értékes tárgy saját maga számára. Az, hogy az egyén általános rokonszenve hogyan oszlik meg társai között, összefügg azok ő iránta táplált rokonszenvével. Vonzódunk azokhoz, akiknél azt észleljük, hogy gyengéinket és erényeinket ugyanúgy látják, mint mi. Minél jobban hasonlít egymásra két személy a többi emberekre vonatkozó általános rokonszenvi pontértékben, annál inkább vonzódnak egymáshoz. Ez fokozódik a kommunikációval. 6 3

elutasított személy is lakott a diákszállóban, ők egymással sem szimpatizáltak, ezért nem befolyásolhatták egymást, mégis hasonló normákkal rendelkeztek.” 6 Szeretném, ha a hallgatók összefüggésében, összefoglalva, tehát globálisan lássák a barátság fogalmát. „Ismerjék meg a hallgatók a szeretet elméletét. Tudjanak annak megfelelően élni művelődésszervezői tevékenységük és magánéletük során egyaránt. Igyekezzenek szeretettel fordulni embertársaikhoz, és cselekedeteiket tudatosan hassa át a szeretet. Legyenek képesek állandó önvizsgálatra.” 7 Az adni és kapni tudás, az adni és kapni körforgása. A szeretet érzelem és akarat A szeretet szókimondó. A szeretet figyelem és tisztelet Szeretet, hála Szeretet, megbocsátás Szeretet, hűség. Az együttérző szeretet: a részvét Szeretet, irgalmasság Szeretet, alázat, türelem az emberi kapcsolatokban. A szeretet típusai: • az istenszeretet, • az önszeretet,

• a felebaráti szeretet, • a szülői szeretet, • a barátság és • a szerelem. Véleményem szerint az igazi barát, az, akiért meg is halnék, ha kéne. Amikor baráti kapcsolatba kerülök valakivel, tulajdonképpen felelőséget vállalok érte. Valahol az ő gondjai, bajai az én bajaim is, azaz megpróbálok minél többet segíteni neki. a) Általában kettő-három igaz barátja van az embereknek. b) A 2. körbe tartoznak a közeli barátok, akikre lehet számítani, elmondani titkokat; persze a legnagyobb titkainkat kizárólag a legbelső körbe tartozó barátoknak mondunk el. 6 7 Theodore M. NEWCOMB: A személyek közötti vonzalom megjóslása www.pptehu/tematika 7 c) Ebbe a körbe tartoznak a haverok. Talán nap mint nap ebbe a kapcsolati körben vagyunk pl. suliban, munkahelyen Ez a haveri kör leginkább a középiskolások korosztályára áll fenn. Ez a közös érdeklődési kör, közös bulik és a közös iskolába járás miatt

alakul ki. d) Ismerősök: szórakozóhelyi kapcsolat, iskolatárs, „kötelezően” találkoznak és a köszönési viszonynál több van köztük pl.: egy nagy cégnél munkatársi kapcsolat. Véleményem szerint az a legjobb kapcsolat két ember között, ha kapcsolatuk a szülői gyermeki szeretet és a szerelem megfoghatatlan erőiből tevődik össze. Az én értékrendszeremben így lehet felosztani a kapcsolatrendszert. Az ember társas lény, melynek alapköve a barátság, szeretet. NINCS SZEBB TARTALMA ÉLETÜNKNEK, MINT MEGSZÉPÍTENI AZOK ÉLETÉT, AKIKET SZERETÜNK. 8 Eric Fromm (1900-) Frankfurtban született. Bölcsész Heidelbergi és müncheni egyetemen pszichológiát és filozófiát tanult. 1933-ban kivándorolt Amerikába a neonáci hatalom elől Chicago a pszichoalnalitikai intézet mentsvára. New Yorkban magánpraxist folytat Mexikóban a Nemzeti egyetemen tanított. Könyvei: A szeretet művészete, Menekülés a szabadságtól Ember és társai

viszonyait vizsgálja. Karl Marx tanait olvasta => emberi természet biológiai meghatározottságát részben elvetette ill. ennek elsődlegességét Társadalom és az emberi fejlődését vizsgálta Természethez való biológiai alkalmazkodásunkat elvesztettük. => magányosság, kiszolgáltatottság, gyengeség, elidegenedés, nem ösztön vezérelt közösségi élet. Az emberi élet velejárója a magány Áttörés: munkamegosztásban (együttműködés, szolidaritás) és szeretetben. Feloldási lehetőség: pénz, vagy hatalom vagy szex => effajta szükségletek kielégítésének sosincs vége, mindig több kell. Tekintélynek való behódolás újra termeli a magányt Közösség alkotás = magányfeloldás. Tulajdonságainkat, tudatunkat a létfeltételeink határozzák meg. 9 FELHASZNÁLT IRODALOM: 1. http://www.imohu/mozaweb/szerelem/page1311htm 2. FROMM, E: A szeretet művészete HÁTTÉR, Bp 1993 3. SMIT,MACKIE: Szeretet és szerelem OSIRIS, Bp2001 4.

FROMM, E: A szeretet művészete HÁTTÉR, Bp 1993 5. Robert J, Sternberg és Susan Grajek: A szeretet, szerelem természetrajza OSIRIS, Bp 2001 6. Theodore M NEWCOMB: A személyek közötti vonzalom megjóslása 7. www.pptehu/tematika 10