Education | Higher education » Balogh László - Tanulási stílusok

Tanulási stílusok 1. A tanulási stílus A hatékony tanulási technikák kidolgozásához figyelembe kell venni azt is, hogy milyen stílus felel meg leginkább a tanulónak az önálló tanulásban. A tanulási stílusban az érzékleti modaIitások, a társas környezet valamint az egyén reagálás-típusa fejeződnek ki. 2. Főbb tanulási stílusok Az auditív stílus a verbális ingerekre figyel elsősorban, önálló tanuláskor gyakran a hangos feldolgozásra épít. A vizuális stílusú tanuló a látottakra támaszkodik elsősorban, s nemcsak a memorizálás, hanem gyakran a rögzitett anyag felidézése is először képileg történik A mozgásos stílusban a cselekvés, a motoritás játszik vezető szerepet, a memorizálást gyakran mozdulatokkal, leírással segíti a gyerek. A társas stílus igényli a barátok, szülők, tanárok segítő jelenlétét, kedveli a tanuló, ha az anyagot megbeszélheti másokkal. Az egyéni stílus a nyugalmat, csendet kedveli,

zavarják a környezet ingerei, a körülötte levő emberek. Az impulzív stílusra jellemző, hogy az ilyen tanulók válaszaikat inkább intuitív módon közlik, gyakran előbb beszélnek, minthogy mérlegeitek volna. A reflektív stílussal rendelkezők a válaszadás, problémamegoldás előtt szisztematikusa elemzik, logikai egységbe foglalják az információkkal. A tanulási stílusra vonatkozóan is vannak információink a tanulókról a mindennapi tapasztalatok alapján, azonban rendszerezettebb ismeretekhez juthatunk kérdőív felhasználásával. 3. Tanulási stílus kérdőív A Bemáth-Horváth-Mihály-Páldi szerzőnégyes ajánl (1981) egy kérdőívet, amely a gyakorlati tapasztalatok szerint is alkalmas arra, hogy korrekt információkat kapjunk a tanulók tanulási stílusára vonatkozóan. Az általános iskola ötödik osztályától felfelé alkalmazható egyéni vagy csoportos vizsgálati formában. Minden egyes stílushoz több tétel tartozik. A korábban

ismertetett tanulási stílusokhoz képest két ponton van eltérés a kérdőív rendszerében: egyrészt nem szerepel benne a reflektív stílus, másrészt viszont méri a mechanikus tanulást. A reflektív hiánya nem jelent komoly gondot, hiszen fontosabb ellentétének, az impulzívnak a bemérése: ennek negatív elemeit kell megpróbálni korrigálni a gyerekeknél. A mechanikus tanulás szerepére vonatkozó újabb információk pedig további kapaszkodókat adnak a tanulási módszerek fejlesztéséhez. A tanulási stílus vizsgálata során, valamint a "tanulási orientáció"- kérdőívvel szerzett ismeretek a tanulókról megfelelő alapot jelenthetnek a hatékonyabb fejlesztő munkához. Balogh László: Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai alapjai.- Debrecen: Debreceni Egyetem, 2000.- p12-16