Economic subjects | Social insurance » Dr. Pogány Magdolna - Társadalombiztosítás jegyzet

Datasheet

Year, pagecount:2005, 95 page(s)
Language:Hungarian
Downloads:574
Uploaded:July 10, 2006
Size:766 KB
Institution:-

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!

Comments

Nobody commented on this document yet. You can be the first one!


New comment

Content extract

1 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS TANULÁSI SEGÉDLET a 4616LV; 4616LVP; 4616LVV kurzusokhoz [PÉZÜGY SZAKIRÁNY SZÁMÁRA] KÉSZÍTETTE: Dr. POGÁNY MAGDOLNA főiskolai tanár SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR Lezárva: 2005. augusztus 2 FELHASZNÁLT és áttekintésre AJÁNLOTT JOGSZABÁLYOK jegyzéke ⇒ 1997. évi LXXX törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (Tbj.) ⇒ 1997. évi LXXXI törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (Tbny) ⇒ 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról (Mnyp.) ⇒ 1997. évi LXXXIII törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv.), és a végrehajtásáról szóló 217/1997 (XII 1) Korm rendelet ⇒ 1998. évi LXXXIV törvény a családok támogatásáról ⇒ 1998. évi LXVI törvény az egészségügyi hozzájárulásról ⇒ 1993. évi XCVI

törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról ⇒ 1992. évi XXII törvény a Munka Törvénykönyvéről ⇒ 1997. évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról ⇒ 1993. évi III törvény a szociális igazgatásról és ellátásokról 3 I. Az állami szociális rendszerek tipizálásának egy elméleti modellje Az állami szociális ellátás a javak nyújtásának sokféle formájával valósítható meg. 1 Az egyik lehetséges elméleti modell a megoldásokat alapvetően 3 csoportba sorolja. 1. Állampolgári (vagy ennek részjogosítványaival rendelkező személy) jogo/á/n járó rendszerek. (universalis) Az ebben a körben nyújtott ellátások sajátossága, hogy a társadalom léte, illetve működése szempontjából kiemelten kezelten többlet terheket vállalókat részesíti juttatásban. Ha a jogosult megfelel a jogszabályi feltételeknek, akkor az ellátás folyósításához nem szükséges előzetesen

hozzájárulás fizetés, illetve nem kerül sor a rászorultság vizsgálatára sem. A mai szociális ellátórendszerek szinte mindegyike ilyen szisztémával támogatja a gyermeket vállaló családokat. Az általános gyakorlat egy fix összegű ellátás folyósítása, melyen belül a differenciálás különböző módon valósul meg (pl. gyermekszám, a gyermekek kora, a gyermek tartós betegsége vagy fogyatékossága, stb.) Finanszírozása adóeszközökből történik. [Ilyen ellátás ma Magyarországon a terhesgondozás, családtámogatások, fogyatékossági támogatás.] 2. Biztosítási (kommutatív) típusú rendszerek Ez azokra a személyekre koncentrál, akik saját munkájuk (ill. esetlegesen tőkejövedelmeik) révén szerzik meg a megélhetésükhöz szükséges javaikat. Az alaptétel az, hogy a munkájából élő személy elveszítheti munkaképességét, így fenyegeti az a veszély, hogy élete során megélhetési zavarral kell szembenéznie. Emiatt

elvárható tőlük, hogy már akkor felkészüljenek erre a helyzetre, amikor munkát végeznek. A szociális ellátási rendszer feladata, hogy az e körbe tartozóktól elvonja az általuk létrehozott javak egy részét és az így képzett alapból olyan mértékű támogatást nyújtson az ugyanezen személyi körhöz tartozó, de az adott időpontban önmaguk fenntartásához szükséges javak megszerzésére éppen képtelen egyéneknek, amely lehetővé teszi az életvitelük nagyobb törés nélküli folytatását. E rendszer jellemzői: a védett személyek köre mindenkor pontosan meghatározott, 1 Ajánlott irodalom: Czúcz Ottó: Szociális jog I. Unió Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft 2001 4 - ahhoz, hogy a rendszer működni tudjon az állam nem bízza az egyén döntésére, hogy csatlakozni kíván-e ehhez a szisztémához, hanem kötelező biztosítást ír elő, - előre pontosan rögzítik, hogy milyen esetekben kell az egyént a munkavégzésre

képtelennek tekinteni (ezek a tipikus megélhetési zavarok), - előre meghatározzák, hogy a dolgozó a korábbi jövedelmének mekkora hányadára jogosult, - az ellátást a megélhetési zavar idején annak vizsgálata nélkül folyósítják, hogy az egyén rászorult-e arra, s nem tudná-e magát egyén forrásból származó javakkal ellátni, - az ellátás folyósítása jogi úton kikényszeríthető. Ez a rendszer a védett személyek köré vonja a biztosított családtagjait is (anélkül, hogy többletjárulékot kellene fizetni) s így pl. a biztosított hátra maradt családtagjairól is gondoskodik (árvaellátás, özvegyi nyugdíj). Másrészt a rendszerek finanszírozása érdekében a kedvezményezetteken kívül terhet rónak a munkáltatóra is. [Ilyenek ma Magyarországon a társadalombiztosítás keretében nyújtott pénzbeli ellátások, és a álláskeresési támogatás.] 3. Segélyezési (disztributív) típusú rendszerek Az alapgondolata az, hogy

nemcsak a munkavállalókat fenyegeti veszély, hanem bárkivel megtörténhet, hogy olyan helyzetbe kerül, hogy a puszta léte is fenyegetetté válik. (Ez lehetséges azért, mert születésétől olyan fogyatékossága van, amely miatt nem tud munkát végezni. Előállhat olyan helyzet is, hogy hosszabb-rövidebb biztosításban töltött idő után kikerül a biztosítási rendszerből és nincsenek megfelelő anyagi forrásai megélhetése biztosításához.) Ezekben az esetekben a szociális ellátást nyújtó rendszereknek fel kell lépniük, függetlenül attól, hogy a megélhetési zavart mi váltotta ki. Ennek a rendszernek olyan mértékű ellátást kell nyújtani, ami az adott időszakban az adott országban a lét fenntartásához nélkülözhetetlen. Felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet ezt „jogilag” értelmezni.  Az egyik lehetséges megközelítés, hogy a létminimumot 2 vesszük alapul. A létminimum hivatalos definíciója: Tartalmát tekintve olyan

megélhetési szint, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos, igen szerény, de társadalmi szinten még elfogadható szükségletek kielégítését. A létminimum tehát nem azt jelzi, hogy normális megélhetésünk mennyit emészt föl minimálisan, hanem a még éppen elégséges, valóságban nagyon szűkösen fedezhető költségeink alsó határa. A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek 2003-ban a 30.000,- és az 50000,- Ft közötti sávban szóródtak Ez viszonylag elfogadhatónak tűnik azonban csak statisztikailag értelmezhető, jogilag nem.  Viszonyíthatnánk a létfenntartási szükségletet a kötelező legkisebb munkabérhez. Ez 2005-ben bruttóban 570000,- Ft Ebből a közterhek levonása A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen közzéteszi a különböző háztartástípusokra vonatkozó létminimum számításokat. 2 5  után, nettóban kb. 50000,- Ft marad Ez jogilag

értelmezhető, hiszen minden évben kihirdetik a Magyar Közlönyben. Végül viszonyítási alap lehet az adott évben érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összege. Ez 2005-ben 24700,-, amit semmi nem terhel Ez is jogilag értelmezhető, tehát számunkra használható. A mai magyar segélyezési típusú rendszer az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70-100%-át tekinti alapnak mind a rászorultság vizsgálatánál, mind az általa folyósított pénzbeli ellátások összeghatáránál. E rendszer jellemzői: - a védett személyek köre nincs körülhatárolva, - a segítségnyújtás szubszidiaritása (az önsegéllyel és a másoktól származó segéllyel szemben alárendelt), - a segítségnyújtás individualizálása (az ellátás mértékét úgy határozzák meg, hogy megvizsgálják a segélyt kérő személy milyen forrásokkal rendelkezik, s ezeket egészítik ki a megélhetéshez szükséges szintig), - az adóeszközökből történő finanszírozás

(az ellátás igénybevevőjének semmiféle előzetes ellenszolgáltatást nem kell fizetnie). [Ilyen típusú ellátásokat nyújtanak az önkormányzatok az 1993. évi III tv a szociális igazgatásról és ellátásokról (Sztv.) alapján, valamint az 1997 évi XXXI. tv a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról (Gyvt) alapján] 6 II. A családok támogatása A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV törvény 3 célja a családok szociális biztonságának elősegítése és a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentéséhez való állami hozzájárulás. Hatály: A Magyar Köztársaság területén élő - magyar állampolgárra, - a magyar hatóság által menekültként elismert, vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldire, - az anyasági támogatás kivételével az Európai Gazdasági Térség állampolgárára és harmadik államból származó házastársára 4. terjed ki. Alapelvek: - a gyermekvállalás feltételeinek

javítása állami feladat; - a gyermek otthoni ellátásához nyújtott segítségnek a gyermek mindenoldalú fejlődését kell segítenie; - jövedelmi helyzettől függetlenül a gyermeket nevelő szülőt illetik meg az ellátások (Üzenet: minden gyermek egyformán fontos!); - bizonyos differenciálás, az esélyegyenlőség megteremtése miatt: többgyermekesek, egyedülállók, tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermeket nevelőknek. 1. Családi pótlék (csp) A családi pótlék a gyermekek nevelési, iskoláztatási költségeihez való rendszeres állami hozzájárulás. Erre a rendszeres pénzbeli ellátásra magyar állampolgárokon kívül a menekültek, bevándoroltak is jogosultak, valamint az Európai Gazdasági Térségből Magyarországra gyermekkel érkező munkavállalók, vállalkozók. 5 1.1 A védett személyek körét két csoportra oszthatjuk Az első csoportba a gyermeket gondozó, nevelő szülők, vagy más törvényes képviselők tartoznak, akik a

gyermek jogán válnak családi pótlékra jogosulttá. A másik azon személyek csoportja, akik saját jogon jogosultak családi pótlékra. 3 223/1998. (XII 30) Korm rendelet, a törvény végrehajtásáról A törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra e közösségi rendeletek szabályaival összhangban kell alkalmazni. 5 A törvény személyi hatálya kiterjed: A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben, valamint – az anyasági támogatás kivételével – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71//EGK

tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. 4 7 1.11 Az általuk nevelt gyermek jogán családi pótlékra jogosultak A szülő - vér szerinti, az örökbe fogadó, a szülővel együtt élő házastárs valamint a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, amennyiben saját háztartásában 6 neveli a gyermeket. A vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetésvégrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel válik jogosulttá a családi pótlékra. A Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel jogosult a családi pótlékra. 1.12 Saját jogon családi pótlékra jogosultak Azok a

személyek, akik a tizennyolcadik életévüket betöltötték és tartósan betegek, illetve súlyosan fogyatékosok, valamint azok a nagykorúak, akik közoktatási intézményben tanulmányokat folytatnak. 1.2 Jogosultsági feltételek Családi pótlék az után a gyermek, vagy személy után folyósítható, akinél az alábbi feltételek valamelyike fennáll: • a gyermek még nem tanköteles • tankötelezettsége megszűnéséig tanköteles gyermek • közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek, illetve személy • tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek, vagy személy 1.21 A tankötelezettség időtartama A közoktatási törvény 7 értelmében a gyermek legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. 8 A sajátos nevelési igényű tanuló

tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti. Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a szülővel, nevelőszülővel, gyámmal életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. A családban élő gyermek után folyósított családi pótlék tekintetében, saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is, a) aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán; b) akit 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben helyeztek el; c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában [a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény (a továbbiakban: Gyvt) 49– 51. §]

tartózkodik 7 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 8 Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. 6 8 1.22 Közoktatási intézményben folytatott tanulmányok Családi pótlék csak azok után a gyermekek után jár, akik közoktatási intézményben folytatnak tanulmányokat. A felsőoktatási intézményekbe járó hallgatók után, vagy számukra nem folyósítható családi pótlék. Ők a családi pótlék összegénél figyelembe vehető családi gyermekszámba számíthatók be. A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, nagykorú személy akkor jogosult saját jogán családi pótlék, ha • mindkét szülője elhunyt, vagy • a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától

különélő szülője elhunyt (együtt: egyedülálló), vagy • kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, vagy • a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg. 1.23 Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos (e törvény alkalmazásakor) az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága miatt állandó, vagy fokozott felügyeletre, ápolásra, gondozásra szorul. A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségeket, illetve fogyatékosságokat, valamint az igazolásukat 9 meghatározó eljárás rendjét külön rendelet szabályozza. 1.3 A családi pótlék mértéke A családi pótlék mértékének megállapításakor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni. 1.31 A családi pótlék havi összege gyermekenként 10 A jogosult Egygyermekes család Egygyermekes egyedülálló Kétgyermekes család Kétgyermekes egyedülálló Három vagy többgyermekes család Három vagy többgyermekes egyedülálló Tartósan

beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló, valamint 18. életévet betöltött tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy Intézetben, vagy nevelőszülőnél elhelyezett gyermek után A családi pótlék havi összege 5.100 Ft 6.000 Ft 6.200 Ft 7.200 Ft 7.800 Ft 8.400 Ft 13.900 Ft 15.700 Ft 7.200 Ft 5/2003. (II 19) ESZCSM rend magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról. 10 2005. január 1-től 9 9 Az itt ismertetett összegek kétszeresét kell kifizetni minden év augusztusában azoknak, akik az adott év júliusára is jogosultak voltak. Amikor az adott családban, vagy személynek járó családi pótlék összege megállapításra kerül, akkor vizsgálni kell, azt is, hogy egyrészt ki számít egyedülállónak, másrészt kik azok, akik a családi gyermekszámba beszámíthatók. 1.32 Egyedülállónak kell tekinteni a családi pótlék

összegének megállapítása szempontjából 11 azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga vagy házastársa, élettársa • közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs, • vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül, • rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, és nyugdíjának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét és egyéb jövedelme nincs, • nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékénak összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs, • időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs, • a reá irányadó öregségi

nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs. 1.33 A családi gyermekszám megállapításakor figyelembe kell venni azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, aki az igénylő háztartásában él, és • akire tekintettel a szülő, vagy törvényes képviselő családi pótlékra jogosult, • aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, • aki saját jogán jogosult az ellátásra. Azt a személyt is figyelembe kell venni a családi pótlék összegének megállapításánál, aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn. Az egyedülállóak meghatározása az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai

tekintetében ettől eltérő kategóriákat is tartalmaz. 11 10 1.34 Magasabb összegű családi pótlék A 2003. december 31-ét követő időponttól tizennyolc éven felüli személy részére magasabb összegű családi pótlékra való új jogosultság nem állapítható meg. Amennyiben a gyermekre tekintettel 18 életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, az ezt követően utána, vagy részére folyósított ellátás havi összege meg kell hogy egyezzen az aktuális évi magasabb összegű családi pótlék mértékével. 1.4 A családi pótlék jogosultság időtartama A családi pótlék a gyermek megszületésétől a közoktatási intézményben folytatott tanulmányok befejezéséig jár. A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti 23. életévét 1.5 Kizáró és korlátozó rendelkezések A szülőnek, a

gyámnak nem jár családi pótlék a három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának időtartamára. Amennyiben a jogosult EU tagállamba – illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére – távozik, kérésére a tartózkodási helyén is folyósítani kell, a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében. Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött gyermeknek, illetve személynek rendszeres jövedelme van 12, úgy a reá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. A vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg eseti gondnok a családi pótlékot gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán helyezi el. A szociális intézmény vezetője a jogosult személy után járó családi pótlékot az intézmény költségvetésétől

elkülönítetten kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást. 13 Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Amennyiben a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt. 12 Jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. (2005-ben 57000 Ft) 13 Személyre szóló felhasználásnak minősül a személyi térítési díjra, a költőpénzre, valamint a személyes szükségletre történő felhasználás. 11 1.6 Adókedvezmények A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján 14

járó adókedvezmények egyik csoportja a gyermeket nevelő - illetve gyermeket váró - családok terheinek csökkentéséhez járul hozzá. A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot, mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, valamint a szociális intézmény vezetője, ha a családi pótlékot az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja. Az összevont adóalap adójából nem kell megfizetni a családi kedvezményt,

amelyet a kedvezményezett eltartott 15 után érvényesíthet a jogosult. A családi kedvezmény összege az eltartottak létszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként: • egy eltartott esetén 3000 Ft, • kettő eltartott esetén 4000 Ft, • három és minden további eltartott esetén 10 000 Ft. Ha a kedvezményezett eltartott saját maga volna jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére, akkor a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül – döntésük szerint – egy minősül jogosultnak. A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen érvényesíthető. A jogosult a vele közös háztartásban élő házastársával, élettársával - amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe - az adóév végén megoszthatja az adókedvezményt, feltéve, hogy a megosztás tényéről az adóbevallásukban (a munkáltatói

elszámolásukban) nyilatkozatot adnak és egymás adóazonosító jelét feltüntetik. Várandós nő adókedvezményének megállapításakor, ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóbevallás benyújtását követően történik, akkor a várandósság alapján az adóévben fennálló jogosultsági hónapokra járó családi kedvezmény önellenőrzéssel érvényesíthető. 14 1995. évi CXVII tv a személyi jövedelemadóról 40 § Az eltartottak létszámába be kell számítani a kedvezményezett eltartottakon kívül azokat is, akiket rajtuk kívül a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek (a továbbiakban együtt: eltartottak). 15 12 2. Gyermekgondozási támogatások A gyermeket nevelők részére, havi rendszerességgel járó támogatások célja, hogy a jogosult megélhetését biztosítsa. A családi pótlékhoz hasonlóan magyar állampolgárokon kívül a

menekültek, bevándoroltak, valamint Európai Gazdasági Térség polgárai is jogosultak rá. E támogatásoknak két változatát különböztethetjük meg: • a gyermekgondozási segélyt (gyes), illetve • a gyermeknevelési támogatást (gyet). 2.1 A védett személyek köre A gyermekgondozási támogatásra saját jogon jogosultak: szülő, nevelőszülő, a gyám. A nagyszülő 16 gyes-re a szülő jogán szerezhet jogosultságot. 2.2 Jogosultsági feltételek A gyes-re, valamint a gyet-re való jogosultság feltétele, hogy a gyermeket a jogosult a saját háztartásában 17 nevelje. A gyet esetén további jogosultsági feltétel, hogy három vagy több kiskorút neveljen. A nagyszülő által igényelt gyes esetén további jogosultsági feltétel, hogy a gyermek • az első életévét betöltötte, továbbá • gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint • szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak

és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével. 18 A nagyszülő részére a gyes-re való jogosultság fenti feltételek fennállása esetén is, csak akkor állapítható meg, ha • ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és • a szülő esetében is fennállnak – ide nem értve a keresőtevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt – a jogosultsági feltételek. 2.3 A támogatások mértéke A gyermekgondozási támogatások havi összege: azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, függetlenül a gyermekek Nagyszülő e tv. alkalmazásában: a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa. 17 A saját háztartásban nevelés tekintetében a kritériumok megegyeznek a családi pótléknál ismertetettekkel a gyermekgondozási segélyre fő szabály szerint jogosultak, valamint a gyermeknevelési

támogatásra jogosultak alkalmazása szempontjából. 18 A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő egyetértő nyilatkozatát – kérelemre – a gyámhatóság pótolhatja. Ha a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja és azt a a gyámhatóság nem pótolja, a visszavonás a nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát megszünteti. Az ellátást az egyetértés visszavonását tartalmazó nyilatkozatnak az igényelbíráló szervhez történő benyújtását követő hónap utolsó napjától kell megszüntetni. 16 13 számától – töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. A gyes havi összege ikergyermekek esetén – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ával. A gyermekgondozási támogatás folyósítása esetén a jogosult nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Ebből következően ezen ellátások időtartama

szolgálati időnek minősül. 2.4 A jogosultság időtartama A gyes fő szabály szerint a gyermek 3. életévének betöltéséig jár Ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. Amennyiben ikergyermekek a tankötelezettséget nem egyszerre érik el, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni. 19 A gyes a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig jár. A gyet a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8 életévének betöltéséig jár. 2.5 Kizáró és korlátozó rendelkezések Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki • a Sztv. 20-ben szabályozott rendszeres pénzellátásban 21 részesül, kivéve: - a gyermekgondozási támogatás, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, - a gyes-re való jogosultság esetében Tbny. 22 alapján járó

nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, • olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt.23 alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Sztv. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el, 19 A tankötelessé válás évének kell tekinteni azt az évet, amelyben a gyermek tíz éves lesz, akkor is, ha addig nem kezdte el tanulmányait. 20 1993. évi III törvény a szociális igazgatásról és ellátásokról 21 Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek

eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék; 22 1997. évi LXXXI törvény a társadalombiztosítás nyugellátásáról (Tbny) 23 1997. évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt) 14 • • a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben 24 helyezik el, előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését

tölti. Meg kell szüntetni a nagyszülő gyes-re való jogosultságát, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyes-re való jogosultságának elvesztését vonná maga után. Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő gyes-re vonatkozó jogosultságát nem érinti. A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt. Amennyiben a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. Amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti

támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni. 2.6 Jövedelemszerző tevékenység a gyermekgondozási támogatások mellett A gyes-ben részesülő szülő, gyám keresőtevékenységet a gyermek egyéves korának betöltésétől, a nagyszülő a gyermek harmadik életévének betöltésétől napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A gyet-ben részesülő személy a fenti feltételekkel folytathat kereső tevékenységet. 2. 7 Méltányosságból folyósított ellátások A Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva – a kizáró körülményekre figyelemmel – a gyes-re való jogosultságot: a) megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek (tehát nem csak a közeli hozzátartozónak), ha • a gyermek szülei a gyermek nevelésében három

hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak, 24 Gyvt. 41 § (3) bek 15 • az egyedülálló szülő kereső tevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható. b) megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja • a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható 25, • a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 14. életévének betöltéséig. 3. Anyasági támogatás Egyszeri pénzbeli ellátás, melynek célja a szüléssel összefüggésben felmerülő többletkiadásokhoz való állami hozzájárulás. 3.1 A védett személyek köre Saját jogán jogosult rá a szülő nő, az örökbefogadó szülő és a gyám. Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő, annak felvétele előtt meghal, az anyával egy háztartásban élő apa, az ő

hiányában az a személy a jogosult, aki a gyermeket gondozza. 3.2 Jogosultsági feltételek A szülő nőnek akkor jár az anyasági támogatás, ha terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson vett részt. Őt az anyasági támogatás akkor is megilleti, ha a gyermek halva született. (Amennyiben a szülő nő legalább öt hónapig külföldön tartózkodott – és ezt igazolni tudja – a terhesgondozás igazolása nélkül is részesülhet az anyasági támogatásban.) Az örökbefogadó szülőnek, illetve a gyámnak akkor jár az anyasági támogatás, ha a szülést követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték, illetve – jogerős határozat alapján – a gyermek a gyám gondozásába kerül. 3.3 A támogatás mértéke Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének

225%-ával, ikergyermek esetén 300%-ával. 3.5 Kizáró és korlátozó rendelkezések Nem jár anyasági támogatás, ha a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, kivéve, ha a szülést követően 180 napon belül ezt visszavonták, és az igényt benyújtják. Akkor sem jár anyasági támogatás, ha a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül. Ebben az esetben kivételt képez, ha a szülést követő 180 napon belül a 25 Gyvt. 41 § (3) bek 16 gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről. 4. A családtámogatási ellátásokkal (csp; gyes; gyet; anyasági támogatás) kapcsolatos eljárási kérdések Az eljárási kérdések részteles szabályait, a benyújtandó formanyomtatványokat, igazolásokat, nyilatkozatokat részletesen

szabályozza a végrehajtási rendelet 26. 4.1 Az igényelbírálás szabályai A családtámogatási ellátás iránti igényt formanyomtatványon írásban kell előterjeszteni. Egyidejűleg az igényhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását. Az ellátás iránti igényt elbíráló szerv: • az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) Területi Igazgatósága és kirendeltségei, • a családtámogatási kifizetőhely, ha az igénylő munkahelyén van családtámogatási kifizetőhely, • a gyet, valamint a nagyszülő részéről történő gyes iránti igény esetén a MÁK Igazgatóság, • Az Unió tagállamaiból érkezők esetén a MÁK Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága. Az igénybejelentés napja az igény átvételének – vagy ha az igényt posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának – igazolt napja. Az at-ra vonatkozó

igényt a szülést követő 180 napon belül lehet benyújtani. Az ellátásra vonatkozó igényről az igényelbíráló szerv határozatban dönt. 27 Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. A családtámogatási ellátást a MÁK a jogosult kérelmére pénzintézetnél vezetett bankszámlára utalja, vagy postai utalványon folyósítja. A családtámogatási kifizetőhely az ellátások kifizetéséről a munkabér kifizetésével egyidejűleg gondoskodik. Az igényelbíráló szerv az at-t az igénylés benyújtását követő 5 munkanapon belül elbírálja, a jogosultság 26 223/1998. (XII 30) Korm rendelet a

családok támogatásáról szóló 1998 évi LXXXIV törvény végrehajtásáról 27 2005. 08 01-től a helyt adó döntésről is határozatot kell hozni 17 megállapítása esetén a támogatást bankszámlára vagy fizetési utalványon kiutalja, és ennek megtörténtét a gyermek születési anyakönyvi kivonatának hátoldalára rávezeti. Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. 4.2 Jogorvoslat Ha az ellátást igénylő az igényelbíráló szerv intézkedésével, határozatával nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. Az Igazgatóság intézkedése, határozata ellen a Magyar Államkincstárhoz, a családtámogatási kifizetőhely intézkedése, határozata ellen

a területileg illetékes Igazgatósághoz lehet fellebbezni. A jogszabálysértő érdemi másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti – a határozat kézbesítését követő 30 napon belül – az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti. A keresetet az elsőfokú határozatot hozó igényelbíráló szerv – családtámogatási kifizetőhely esetén a területileg illetékes Igazgatóság – ellen kell benyújtani. 18 III. Társadalombiztosítási jogviszony, biztosítottak, ellátások 1. A társadalombiztosítási (a továbbiakban: tb) jogviszony jellegzetessége, hogy ún. három pólusú jogviszony. Társadalombiztosítási szerv, foglalkoztató, biztosított. A biztosított a tb. összes ellátására jogosult Vannak olyan személyek is, akik csak egyes ellátásokra jogosultak. (pl baleseti ellátások 28, kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatás, kizárólag egészségügyi szolgáltatás.) A

társadalombiztosítás 1989-től vált le az állami költségvetésről. 29 Majd Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alapra választottál szét 1991ben. (Az európai országokban külön van balesetbiztosítási alap) 2. A biztosítottak [Tbj 30 5 § ] - munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a fegyveres erők szerződéses állományának tagja, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, - a

szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolai szövetkezet 31 nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját –, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen közreműködik, - a tanulószerzõdés alapján szakképzõ iskolai tanulmányokat folytató tanuló, - a keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban, vállalkozói járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban (a továbbiakban: munkanélküli ellátásban) részesülő személy, továbbá az ellátások igénybevételének időtartamára 28 Baleseti egészségügyi szolgáltatás; baleseti táppénz; baleseti járadék; baleseti rokkantsági nyugdíj; baleseti hozzátartozói ellátások. 29 1988. évi XXI törvény a társadalombiztosítási alapról 30 1997. évi LXXX tv a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

[végrehajtására a 195/1997. (XI 5) Korm rend] 31 1992. évi I törvény a szövetkezetekről A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. A szövetkezet jogi személy Szövetkezetet legalább öt tag, oktatási intézményben működő szövetkezetet (a továbbiakban: iskolai szövetkezet) legalább tizenöt tag alapíthat. Iskolai szövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát. 19 - - az a személy, akinek a munkanélküli járadék, vállalkozói járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem

minősülő egyéni vállalkozó 32, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási, felhasználási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minõsülõ vállalkozási jellegû jogviszonyban, segít ő családtagként) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységébõl származó, tárgyhavi járulékalapot képez ő jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap elsõ napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetõleg naptári napokra annak harmincad részét. egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (továbbiakban együtt: egyházi személy), munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház

közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, biztosítási önkormányzat, gazdálkodó szervezet – ide nem értve a gazdasági társaságok társas vállalkozónak minősülő üzletvezetőit, ügyvezetőit – választott tisztségviselője; továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselõje (tisztségviselõje), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képezõ jövedelemnek minõsülő tiszteletdíja eléri az előbb említett összeget. A biztosítottak a társadalombiztosítás jogosultságot szerezhetnek. valamennyi ellátására A biztosítás (biztosítási jogviszony) az alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. 3. Szünetelő biztosítás Az alábbi időtartamok alatt fennáll ugyan a

biztosítási jogviszony, azonban a szünetelés miatt – azokban az esetekben, amikor biztosításban töltött időt, vagy szolgálati időt szükséges számítani – nem számíthatók be. - a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni, vagy társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, valamint az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte. A vállalkozók (egyéni, vagy társas) közé tartoznak a szabadalmi ügyvivők is. 32 20  ha a fizetés nélküli szabadságot 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása (gyes), vagy 8 évesnél fiatalabb gyermek utána járó gyermeknevelései támogatás (gyet), vagy 14 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre

(gyes) való jogosultság, illetőleg 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe,  ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére munkabér (illetmény), távolléti díj, táppénzfizetés történt, továbbá  a sorkatonai (polgári) szolgálat ideje alatt; - az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette; - az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő 33 biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti. 4. A kötelező biztosításból kizárt személyek Az alábbiakban részletezett személyekre nem terjed ki a kötelező biztosítás, azonban lehetőségük van arra, hogy megállapodást kössenek egyes, vagy mindegyik ellátásra. A biztosítás nem terjed ki: - a külföldi állam diplomáciai

képviselőjére, a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselőjére (munkatársára), a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, valamint az említett személyek Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, továbbá az e pontban felsorolt személyek Magyarországon tartózkodó, velük együttélő külföldi állampolgárságú házastársára és gyermekére; - a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldi személyre, amennyiben  a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet szabályai szerint kell alkalmazni,  a harmadik

ország állampolgára esetén, ha a munkavégzés kiküldetés, kirendelés, illetőleg munkaerő-kölcsönzés alapján történik és nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. 33 1995. évi XXXII törvény a szabadalmi ügyvivőkről A szabadalmi ügyvivő feladata, hogy ügyfelét iparjogvédelmi ügyben jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse; ennek során iparjogvédelmi ügyekben megbízás vagy kirendelés alapján képviseletet lát el az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat szerkeszt, valamint iparjogvédelmi ügyekben kutatásokat végez, szakvéleményt, tanácsot és tájékoztatást ad. 21 5. Társadalombiztosítási ellátások A biztosított részére az alábbi ellátások mindegyike jár, ha a jogosultsági feltételek fennállnak. 5.1 A biztosított részére nyújtott ellátások Egészségbiztosítási ellátások: a) egészségügyi

szolgáltatás; b) pénzbeli ellátások: ba) terhességi-gyermekágyi segély, bb) gyermekgondozási díj, bc) táppénz; c) baleseti ellátások: ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás, cb) baleseti táppénz, cc) baleseti járadék. Nyugdíjbiztosítási ellátások: a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: aa) öregségi nyugdíj, ab) rokkantsági nyugdíj, ac) baleseti rokkantsági nyugdíj; b) hozzátartozói nyugellátás: ba) özvegyi nyugdíj, bb) árvaellátás, bc) szülői nyugdíj, bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások. 5.2 A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak 5.21 Baleseti ellátásra jogosultak Az aláhúzással megjelöltekre jogosult az, aki egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, vagy saját jogú nyugdíjasként munkajellegű jogviszonyban áll, vagy díjazás ellenében végez valamilyen tevékenységet. 5.22 Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult

(kizárólag erre!), aki a) nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részesülő tanulója, hallgatója, ide nem értve a külföldi állampolgárt, b) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg szenvedélybeteg, c) őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy (a továbbiakban: fogvatartott), d) közcélú munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, illetőleg katasztrófa-elhárítás vagy véradás során szenved, balesetet vagy egészségkárosodást, e) közérdekű munkát végez 34. 3. 1978 évi IV tv Btk 49 § (1) A közérdekű munkára ítélt köteles a részére – a bíróság ítéletében – meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható 22 5.23 Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (kizárólag erre!) 35 Az alábbiakban

felsoroltak legnagyobb részének nincs biztosítási jogviszonya, azonban a egészségbiztosítás természetbeni ellátásaként nyújtott egészségügyi szolgáltatásra jogosultak. Jogosultságukat a „TAJ-kártya” bemutatásával igazolják. Egészségügyi szolgáltatásra jogosult: a) táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban, b) saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, c) öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban részesül, d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban, e) bányászati keresetkiegészítésben, f) gyermekgondozási segélyben, g) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól,

felekezettől nyugdíjban, h) rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül, továbbá i) középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az Oktatási Minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, [j) sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesít,] 36 k) a biztosítottnak minősülő, valamint az a)–j) pontokban említett személyek eltartott közeli hozzátartozója [Ptk. 685 § b) pont 37] és élettársa, akinek jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át, l) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár, m) személyes gondoskodást nyújtó

bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a (2) Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elítélt – figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére – előreláthatóan képes elvégezni. (3) A közérdekű munkát az elítélt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi. (4) A közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama ötven nap. Egy napi közérdekű munkának hat óra munkavégzés felel meg. Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet. 35 A b)–o) pontban említett személyek egészségügyi szolgáltatásának fedezetére a központi költségvetés az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átutalásával nyújt fedezetet. 36 Hatályon kívül helyezve. 37 közeli hozzátartozók: a házastárs, az

egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, [hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa] 23 gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18–24 éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy, n) fogvatartott, o) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III törvény alapján szociálisan rászorult személy és erről a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állított ki. p) egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett megállapodást kötő személy és eltartott hozzátartozója, r) a

39. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett 38, továbbá eltartott közeli hozzátartozója [Ptk. 685 § b) pont], élettársa, akinek jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Az a)–i), továbbá o) pontok alattiak esetében az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön. Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultságot egyszerre csak egy jogcímre tekintettel lehet megállapítani. Amennyiben a jogosultság egyszerre több jogcím alapján is megállapítható, akkor a jogcímek felsorolása jogosultsági sorrendet jelent. Az EGT tagállamainak migráns munkavállalói, önálló vállalkozói, valamint ezek családtagjai a szociális biztonság tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek szerint jogosultak egészségügyi ellátásra. Az EGT tagállamainak migráns

munkavállalói, önálló vállalkozói, valamint ezek családtagjai a szociális biztonság tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek szerint jogosultak egészségügyi ellátásra. 6. A magánnyugdíj keretében járó szolgáltatások A biztosított és a kedvezményezett a) nyugdíjjáradékra, vagy b) egyösszegű szolgáltatásra szerezhet jogosultságot a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint. 38 Az a személy, aki a személyi igazolvánnyal rendelkezik, vagy azzal jogszabály alapján rendelkeznie kellene, és aki e törvény szerint biztosítottnak vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § a)–p) pontja szerint sem jogosult, havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 11,0 százalékának megfelelő összegű egészségbiztosítási járulékot fizet. Ha a járulékfizetési

kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér 30ad részét kell figyelembe venni. A járulék megfizetése alapján egészségügyi szolgáltatásra az eltartott hozzátartozója is jogosulttá válik. 24 IV. A társadalombiztosítási ellátások fedezete 39 1. Az ellátások fedezetére befizetésre kötelezettek - Biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot; - Foglalkoztató: társadalombiztosítási járulékot (egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék együtt), hozzájárul a táppénz kiadásokhoz; - Kiegészítő tevékenységet folytató foglalkoztatója: baleseti járulékot; - Foglalkoztató, illetve magánszemély 40: egészségügyi 41 hozzájárulást ; - A Tbj. 39§ (2) –ben említett személy 42: egészségbiztosítási járulékot; - Magánnyugdíjpénztár tagja: nyugdíjjárulékot és tagdíjat. 1.1 A munkajellegű jogviszonyban a foglalkoztatót terhelő

befizetések - társadalombiztosítási járulék 29% (egészségbiztosítási 11% és nyugdíjbiztosítási járulék 18%]; - kiegészítő tevékenységet folytató után (társas vállalkozás, egyéni vállalkozó) baleseti járulék 5%; - egészségügyi hozzájárulás 3450,- Ft/hó (2005. november 1-től 1950,- Ft/hó); - táppénz hozzájárulás (a betegség miatti keresőképtelenség és a kórházi ápolás időtartamára folyósított táppénz 1/3-a). 1.2 Egyéb foglalkoztatók befizetései - munkanélküli ellátásokat (keresetpótló juttatás, álláskeresési támogatás, nyugdíj előtti munkanélküli segély) folyósító társadalombiztosítási járulék 29%; - ápolási díjat folyósító (önkormányzat) nyugdíjbiztosítási járulék 18%; - gyes., gyed, gyet-ben részesülő után (a központi költségvetés) nyugdíjbiztosítási járulék 18%; - egyházi személyek, szerzetesrendi tagok után (egyház) társadalombiztosítási járulék 29%

nyugdíjjárulék (tagdíj) 8,5%, [minimálbér alapul vételével]; 39 1997. évi LXXX tv a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről [végrehajtására a 195/1997. (XI 5) Korm rend] 40 Amennyiben pl. egyéni vállalkozóról van szó 41 1998. évi LXVI tv az egészségügyi hozzájárulásról 42 Az a személy, aki a személyi igazolvánnyal rendelkezik, vagy azzal jogszabály alapján rendelkeznie kellene, és aki e törvény szerint biztosítottnak vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § a)–p) pontja szerint sem jogosult, havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 11,0 százalékának megfelelő összegű egészségbiztosítási járulékot fizet. Ha a járulékfizetési kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér 30ad részét kell

figyelembe venni. A járulék megfizetése alapján egészségügyi szolgáltatásra az eltartott hozzátartozója is jogosulttá válik. 25 - sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesítők nyugdíjbiztosítási 18%, egészségbiztosítási járulék 11%, nyugdíjjárulék 8,5% (központi költségvetés fizeti, minimálbér alapul vételével]. 1.3 A biztosítottat terhelő befizetések - nyugdíjjárulék (kizárólag tb.-s 8,5%, magánnyugdíjpénztári tag 2005ben: 0,5%); - tagdíj 2005-ben 8%; - egészségbiztosítási járulék 4%. 1.4 Szolgálati időt szerzők befizetései - gyed, gyes, gyet, ápolási díj után: nyugdíjjárulék (tagdíj) 8,5% - munkanélküli ellátásban részesülő nyugdíjjárulék (tagdíj) 8,5% 1.5 Egyéb befizetések - a Tbj. 39§ (2) –ben említett személy egészségbiztosítási járulék 11% [minimálbér alapul vételével] 2. A járulékfizetés alapja - Foglalkoztató: A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján

kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem. A társadalombiztosítási járulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. - Biztosított: A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem. A biztosított az Szja tv. 69 §-a szerinti természetbeni juttatás értéke után nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet 43. A biztosított a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset háromszorosának naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ naptári napi összegét évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja

meg. A járulékfizetési felső határ 44 16.4400,- Ft (2005-ben, évi 6000600,- Ft) - járulékalapot nem képező jövedelem  a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,  a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amelyet az 43 2005-ben amennyiben az étkezési hozzájárulás természetben történik, akkor havi 8000,- Ft étkezési jegy esetén havi 4.000,- Ft után 44 2001-ben: 6020,- Ft/nap; 2002-ben 6490,-Ft/nap; 2003-ban 10.700,- Ft/nap; 2004-ben: 14500,- Ft/nap 26 Szja 45 értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,  a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben részt

vevő nappali tagozatos hallgatónál a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt végzett munkájáért az említett intézménytől kapott díj – de legfeljebb a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegének kétszerese –, feltéve, hogy a munkavégzés az erről szóló kormányrendelet szerinti munkalehetőség keretében történik, és feltéve, hogy a díjazás alapjául szolgáló munkavégzés abban az intézményben történik, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll (182.000 Ft/év 2005ben) 3. Megállapodás tb ellátásokra 3.1 Az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas és, - aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, - akire a biztosítás nem terjed ki, - akinek a biztosítása szünetel nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem

szerzése céljából – magánnyugdíjpénztár tagja esetében a tagdíj mértékével csökkentett – 26,5% mértékű nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet. [A megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.] A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetési felső határ, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. 3.2 A Tbj 39§ (2) –ben említett személy egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett 15%-os mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet. A járulékfizetés alapja azonos az előző pontban említettel. Egészségbiztosítási ellátás – sürgősségi egészségügyi szolgáltatás

kivételével – akkor jár, ha az igénybevétel kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább már hat havi járulékfizetés történt. A megállapodást kötő igénye esetén – az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár, ha a megállapodás 45 Személyi jövedelemadóról szóló törvény 7. § (1) bekezdésének ka)–kc) pontja 27 megkötésével egyidejűleg a hat hónapra esedékes járulék befizetése megtörtént. 3.3 Szolgálati idő szerzésére a nagykorú személy, 26,5%-os nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésével, aki: - felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányoknak az elvégzéshez szükséges időt (ideértve a doktorandusz-képzést is), - a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő, illetőleg az öregségi résznyugdíjhoz a tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében a szükséges hiányzó

szolgálati időt legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni. A járulékfizetés alapja mindkét esetben a megkötés napján érvényes minimálbér. 3.4 Egészségügyi szolgáltatásra azok a személyek, akikre a kötelező biztosítás nem terjed ki, a külön törvény alapján letelepedési, tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, továbbá a külföldinek minősülő magyar állampolgár megállapodást köthet - saját részére a minimálbér 100%-a - kiskorú gyermek részére minimálbér 30%-a - oktatási intézmény nappali tagozatán hallgató minimálbér 30%-a mértékű egészségbiztosítási járulék megfizetésének vállalása esetén. Egészségügyi szolgáltatás – a sürgősségi ellátás kivételével – a megállapodás megkötését követő hatodik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg ez előírt járulék befizetése visszamenőleg 6

hónapra megtörtént. 4. Járulékfizetés egyidejűleg fennálló, több biztosítással járó jogviszony esetén Ha a biztosított egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyában köteles a járulékalapul szolgáló jövedelme után a nyugdíjjárulékot, illetőleg az egészségbiztosítási járulékot megfizetni, a nyugdíjjárulékot azonban legfeljebb együttesen a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után. Ha a biztosított foglalkoztatása bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából származó, járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni. E rendelkezést alkalmazni kell a végkielégítéssel szerzett biztosítási időre, amennyiben a végkielégítéssel megszűnt munkaviszonyában a foglalkoztatása a heti 36 órát elérte. 28 V. Egészségügyi

szolgáltatás (az Ebtv. 46 szolgáltatásai) I. Az egészségügyi szolgáltatásokról általában Az állampolgárok egészségük megőrzéséhez, helyreállításához és egészségi állapotuk javításához egészségügyi szolgáltatást vehetnek igénybe. Az egészségügyi szolgáltatások – a törvény keretei között, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében – a beteg egészségi állapota által indokolt mértékben vehetők igénybe. Azokat, akik jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, azonos tartalommal illeti meg a nyújtott szolgáltatás. szakmai A szolgáltatások finanszírozási módja függ attól, hogy a jogosult a védett személyek körébe tartozik-e, vagy sem. További különbséget jelent a finanszírozásban, hogy az egészségbiztosítóval finanszírozási szerződést kötött szolgáltatónál veszi-e igénybe az ellátást. A fentieknek megfelelően az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele történhet úgy, hogy az

igénybevevő közvetlenül nem fizet érte. A számára térítésmentésen biztosított ellátást - járulékfizetése ellenében részben vagy egészben - az egészségbiztosító „vásárolja meg”. II. Védett személyek köre A védett személyek köre három fő csoportot fog át. a.) A biztosítottak saját jogon jogosultak egészségügyi szolgáltatásra b) A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak – akik a kedvezményezettek második csoportját alkotják – az egészségügyi szolgáltatásokat részben saját jogon, részben eltartott hozzátartozóként vehetik igénybe. c) Akik megállapodást kötöttek 47 egészségügyi szolgáltatásra Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral – maguk, vagy egy kedvezményezett részére –, azok saját jogon, vagy kedvezményezettként válnak jogosulttá. Egészségügyi szolgáltatásra az Európai Gazdasági Térség polgárai, valamint a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó külföldi

állampolgár is jogosult a közösségi rendeletek, illetve az egyezményben foglaltak szerint. A kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat, és (fő szabályként) a megállapodás alapján jogosultakat lényegében a biztosítottal (a továbbiakban együtt: jogosultak) azonos ellátások illetik meg a legtöbb egészségügyi szolgáltatás tekintetében. Az ettől eltérő szabályokat, kivételeket az egyes intézmények részletes tárgyalása során jelezzük. 1997. évi LXXXIII tv a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól; 217/1997 (XII1) korm rend a végrehajtásáról 47 Magyar vagy külföldi állampolgárok. 46 29 III. Jogosultsági feltételek Az egészségügyi szolgáltatóhoz 48 forduló személyről az egészségügyi törvény49 azt a vélelmet állítja fel, hogy beteg. Amennyiben a beteg az Ebtv. hatálya alá tartozó szolgáltatást kíván igénybe venni „Hatósági Igazolvánnyal”50, vagy „Igazolás az egészségügyi

szolgáltatásra való jogosultságról” nyomtatvánnyal kell rendelkeznie. Az Ebtv. által szabályozott szolgáltatásokat a jogosult – mint már említettük – csak egészségi állapota által indokolt mértékig veheti igénybe, melyről az ellátó orvos dönt. Ezt fő szabály szerint a beutalási rend szerinti igénybevétel határozza meg. További feltétel, hogy az Ebtv. szolgáltatásai a területileg illetékes megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztárral (MEP) az adott szolgáltatásra finanszírozási szerződéssel rendelkező (finanszírozott) egészségügyi szolgáltatónál vehetők igénybe. IV. Az ellátások típusai Az igénybe vehető szolgáltatásokat sokféle szempont szerint csoportosíthatjuk. Ezek besorolása történhet: • orvos-szakmai tartalmi megfontolások alapján (prevenció 51 – kuráció52 – rehabilitáció 53), • intézményi ellátási szint szerint (alap-, járó-, fekvőbeteg ellátás), • térítési díj fizetési

kötelezettség alapján (térítés nélkül, részleges-, teljes térítési díj fizetés), amelyek között külön kell említenünk az • árhoz nyújtott támogatás alapú (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök), ellátásokat, s a csoportosítás történhet a • finanszírozó intézmény/személy szerint is. 48 Egészségügyi szolgáltató: a külön jogszabály alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet. 49 1997. évi CLIV törvény az egészségügyről 50 Ez tartalmazza a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (TAJ). 51 A prevenció célja az egészségi állapot és az életminőség javítása, az egészség védelme, a betegségek, sérülések megelőzése. Elsődleges megelőzés: egészséges személyek egészségi állapotának megőrzését, az ellenállóképesség fokozását, a szervezet edzését, betegségekkel szembeni fogékonyság

csökkenését (védőoltások), a rizikóhelyzetekre való felkészülést foglalja magába. Az egészségvédelem elsődleges eszközei a betegségek és sérülések megelőzése, valamint az egészségnevelés. Másodlagos megelőzés: a betegség korai felismerését, a rizikótényezők korai kiküszöbölését jelenti. A kóros folyamatok kialakulásához vezető tényezők időbeni felismerésén és gondozásán alapul. A másodlagos prevenció fő eszközei a szűrővizsgálatok. Harmadlagos prevenció: betegségek kezelését, rehabilitációját, az állapotromlás megakadályozását, terápiás eljárásokat jelent. 52 gyógyítás 53 utókezelés 30 Mi a továbbiakban – didaktikai megfontolások miatt is – az Ebtv. által alkalmazott csoportosítást követjük, s így külön tárgyaljuk a következő öt nagy témakört: • • • • • a térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat, az árhoz nyújtott támogatással-, a

részleges térítés mellett-, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat és a külföldön történő gyógykezelés kérdéseit. A). Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások Az e körbe tartozó szolgáltatások igénybevételekor a jogosult semmilyen közvetlen anyagi hozzájárulásra nem kötelezett. Ezeknek az ellátásoknak három nagy csoportját különböztetjük meg: • a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló-, • a gyógykezelés céljából nyújtott, és • az egyéb egészségügyi szolgáltatásokat. I. A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások Az ebben a körben igénybe vehető szolgáltatások az életkorhoz kötötten differenciáltak. Ezek jelentik a másodlagos prevenció fő eszközeit a) Az újszülött az egészséges fejlettségét ellenőrző, az esetleges károsodások korai felismerését szolgáló

szűrővizsgálatokra jogosult. b) A 0–6 éves korosztály jogosultsága kiterjed: • életkoruknak megfelelően az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre vonatkozó, valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálatra, • a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálatra, valamint a teljes fogászati státus rögzítésére, • az életkornak megfelelő fejlődésre és az érzelmi állapotra vonatkozó vizsgálatokra, • a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra. c) A 6–18 éves korosztály – ideértve a 18 év feletti nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő személyeket is – a fentieken túl az iskola- és ifjúságegészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatokat vehet igénybe. d) A 18 éven felüli korosztály • az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált

betegségek tekintetében az egészségügyi miniszter rendeletében nevesített szűrővizsgálatokat az ott meghatározott gyakorisággal, • a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokat, ide nem értve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által végzett munkaköri alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatokat, 31 • évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálatot igényelhet. e) Életkortól függetlenül vehetők igénybe a sportegészségügyi vizsgálatok, kivéve a hivatásos sportoló sportegészségügyi ellátását. f) A jogosult a fentieken túl elvégeztetheti a betegsége várható következményeinek, illetve szövődményeinek korai felismerését célzó vizsgálatokat is. A térítésmentes ellátásra való jogosultság az eddig felsorolt szűrővizsgálaton való részvételhez, illetve azok elmulasztása esetén az azzal

összefüggő ellátások igénybevétele részleges térítési díjhoz köthető. 54 Az eddig felsorolt szolgáltatások - az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott gyakorisággal 55 - a jogosult kezdeményezésére vagy egészségügyi ellátása során, illetve a háziorvos vagy a kezelőorvos beutalása, továbbá a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató értesítése alapján vehetők igénybe. A szűréseken való részvétel önkéntes, elsősorban a lakosság saját érdekét szolgálja. A járványügyi okból végzett szűrővizsgálatokat - pl. tüdőszűrés - külön jogszabály írja elő. Tekintettel arra, hogy az általuk kiszűrhető megbetegedések fertőzőek, így a közösség egészségvédelme érdekében azokon a részvétel általában kötelező. II. Gyógykezelés céljából végzett ellátások A leghatékonyabb egészségmegőrzés mellett sem zárható ki, hogy az emberek megbetegedjenek. Az egészség időleges, vagy

tartós megromlása miatt gyógykezelést, ápolást, gondozást vehetnek igénybe. Ilyen esetekben az egészség helyreállításáról a háziorvos, a járóbeteg ellátáson rendelő szakorvos, illetve súlyosabb esetben kórház szakorvosai gondoskodnak. Sürgős szükség esetén az ilyen ellátásra kijelölt ügyeletet, vagy mentőszolgálatot lehet igénybe venni. A beteget először ellátó egészségügyi szolgáltató tovább utalhatja a járó és fekvőbeteg szakellátás egyes szakrendeléseire, ahonnan a szükséges vizsgálatokat kérve befejezett ellátás biztosítható, vagy szakmailag magasabb szintű ellátással folytatható. Az alábbiakban részletezett ellátások – lényegében – az egészségügyi intézményi ellátás szintjei szerinti besorolást veszik figyelembe. Az utóbbi két évtized törekvése, hogy az alapellátási szint igénybevételével kezdődjön „a beteg útja” az egészségügyi szolgáltatásban. A következő szintekre csak

akkor kerüljön, ha az alapellátásban nem látható el, vagy nem megfelelő szintű a gyógyítás. Így lenne elérhető, hogy a háziorvos mindent tudjon a hozzá tartozó lakosság egészségi állapotáról. 1. Háziorvosi ellátás A háziorvosi ellátás feltételeinek megteremtése, az ellátandó terület meghatározása, a rendelési idő elfogadása az illetékes önkormányzat feladata. A háziorvos az illetékes önkormányzattal kötött megállapodás alapján látja el a feladatait, de tevékenységének szakmai, tartalmi feladatait, személyi és tárgyi feltételeit jogszabályok írják elő 56. A Pillanatnyilag ilyen ágazati miniszteri rendelet nincs. Kizárólag a fogpótlások részleges térítési díja emelhető, ha a jogosult nem vett részt időszakos fogászati szűrővizsgálaton. 55 51/1997. (XII 18) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló

egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról 56 4/2000. (II 25) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről 54 32 háziorvos tevékenységét működési engedély alapján végzi, melyet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) állít ki. A háziorvosi szolgálat működését az OEP finanszírozza 57. A jogosult a háziorvosi/házi gyermekorvosi (háziorvosi) ellátás keretében az alábbiakat veheti igénybe: • az egészséges életmód segítését szolgáló tanácsadás és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, • betegsége esetén a háziorvosi rendelőben, illetve amennyiben egészségi állapota indokolja az otthonában történő orvosi vizsgálat és gyógykezelés – ideértve az ellátás során felhasznált, az elsősegély keretében alkalmazott gyógyszert, illetve kötszert is, • a háziorvos által kezdeményezett, a biztosított

otthonában történő szakorvosi vizsgálat és vélemény, • krónikus betegsége esetén háziorvosi gondozás, életvezetési tanácsadás és a gyógykezeléshez szükséges, a jogosult vagy a gondozását végző személy által használt diagnosztikus és terápiás eszközök használatának megtanítása, • a háziorvos rendelése szerint az alapellátás keretében végzett szakápolás, • keresőképességének elbírálása 58, • egyéb orvos szakértői vizsgálat és szakvélemény, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására irányul. A fenti ellátásokat, a választott háziorvosnál kell igénybe venni, illetve amennyiben ez nem lehetséges annál a finanszírozott szolgáltató háziorvosnál, amelynek ellátási területén a jogosult tartózkodási helye van. A háziorvos személyes és folyamatos ellátást nyújt a hozzá

bejelentkezett lakosok számára. A betegek fogadása naponta, meghatározott rendelési időben történik, ahol mód van előre egyeztetett időpontot kérni. A háziorvos hetente legkevesebb 15 órát, de munkanapokon legalább 2 órát rendel. Rendelési időn kívül (munkaidőben) az ügyelet kezdetéig elérhetőséget kell biztosítania (pl. telefonon) A munkaidőn kívüli folyamatos ellátás érdekében ügyeletet kell szervezni. A háziorvos köteles ellátni az ellátási területén lakókat, a hozzá bejelentkezett és általa elfogadott személyeket, továbbá rendelési időben a körzetébe nem tartozó, de nála megjelent betegeket. Vannak olyan háziorvosok, akik területi ellátási kötelezettséget nem vállalnak, de ha egyéb feltételekkel rendelkeznek, működési engedély birtokában az OEP-el szerződést kötve a bejelentett, és az őket választó betegek számára biztosítják a folyamatos háziorvosi ellátást. Lehetőség van választott háziorvos

helyett - évente egy alkalommal indoklás nélkül – másik háziorvost választani. Ezen túl indokolt esetben lehet átjelentkezni másik háziorvoshoz. A finanszírozási szerződések megkötésének eljárási rendjét és a finanszírozás módját később részletezzük. 102/1995. (VIII 25) Korm rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről 57 58 33 2. A fogászati ellátások A fogászati ellátás szakmai szempontok alapján szakellátás, de hazánkban a legtöbb településen alapellátási szintként nyújtják a jogosultak számára. A fogorvos az önkormányzattal kötött megállapodás alapján területi ellátási kötelezettséggel (körzet), vegyes ellátású praxisban (felnőtt és gyermek), vagy felnőtt praxisban (14. vagy 18 életévtől) látja el feladatait Működési engedély alapján dolgozik, az engedélyt az ÁNTSZ illetékes intézete adja ki. Az alapellátási szintként

nyújtott ellátások mellett az óvodákkal, más közoktatási intézményekkel a tanulói létszámtól függően gyermek- és iskola fogorvosi ellátás is szervezhető. Az alábbi ellátások térítésmentesen akkor illetik meg a jogosultat, ha a fogászati ellátást nyújtó az OEP-el finanszírozási szerződést kötött. Az alább említésre kerülő technikai költségek lényegében gyógyászati segédeszközöknek minősülnek, így azok részeleges térítési díj fizetése mellett vehetők igénybe, ebből következően társadalombiztosítási támogatással magánorvos által is rendelhetők. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek kivételével) az alábbi fogászati ellátásokat vehetik igénybe térítésmentesen: • • • • • 18 éves életkorig, ezt követően a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a

terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig teljes körű alapés szakellátást, ide nem értve a technikai költségeket, 18 éves életkor felett sürgősségi ellátást, fogsebészeti ellátást, fogkőeltávolítást és az ínyelváltozások kezelését, 60 éves életkor felett teljes körű alapellátást és szakellátást (amely magában foglalja a sürgősségi ellátást, fogsebészeti ellátást, fogkőeltávolítást és az ínyelváltozások kezelését is), ide nem értve a technikai költségeket, az életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelését, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresést, fogmegtartó kezelést 59. A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellátás keretében kizárólag sürgősségi ellátásra jogosult térítésmentesen. 3. Járóbeteg-szakellátás Az egyes betegségek gyakorisága alapján meghatározott

lakosságszámra, területi egységenként (elsősorban városokban) biztosítottak a főként önkormányzatok által fenntartott járóbeteg-szakellátás különféle formái. Az ellátás rendelési időben biztosított, melynek során az intézmény önállóan, vagy más intézménnyel együtt, működési engedély alapján tevékenykedik. Amennyiben szükséges, a beteg vizsgálatát követően a befejezett ellátás érdekében más szakellátó-helyre, speciális szakellátásra, 59 48/1997. (XII 17) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető fogászati ellátásról 34 vagy fekvőbeteg intézménybe küldik a beteget. Az ellátást követően a vizsgálati eredményekről a beutaló orvost, illetve a beteg háziorvosát értesíteni kell. Betegsége esetén az egészségügyi szolgáltatásra jogosult a járóbetegszakellátás keretében veheti igénybe a vizsgálatot, gyógykezelést, ideértve az ellátás során felhasznált – az

ellátás finanszírozása során figyelembe vett – gyógyszert, illetve kötszert is, továbbá a gyógykezeléséhez szükséges orvosi szakvéleményt, gondozást és keresőképesség elbírálását. Jogosult továbbá egyéb orvosszakértői vizsgálatra és szakvélemény adására, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására, annak ellenőrzésére irányul. Az igénybevételhez fő szabály szerint szükséges a beutaló orvos (háziorvos, járóbeteg szakellátás orvosa), vagy más orvos beutalása. Nincs szükség beutalásra, amennyiben a jogosult egészségi állapota az azonnali ellátását indokolja, vagy beutaló nélkül is igénybe vehető szakellátásról van szó. Beutalás nélkül igénybe vehető ellátások a: • bőrgyógyászati, • fül-, orr-, gégészeti, • nőgyógyászati, • általános sebészeti és baleseti

sebészeti, • szemészeti, • onkológiai, • urológiai, • pszichiátriai, szakorvosi rendelő által nyújtott szakellátások, továbbá: • az ideggondozó, a bőr- és nemibeteg-gondozó, a tüdőgondozó, az onkológiai gondozó és az addiktológiai gondozó keretében nyújtott orvosi ellátás. A társadalombiztosítási ellátásra, a külön jogszabályban meghatározott szociális juttatásra vagy kedvezményre való jogosultság megállapítása céljából a biztosított orvosi beutaló nélkül jogosult felkeresni a vonatkozó jogszabály szerint a szakvélemény (igazolás) elkészítésére jogosult egészségügyi szolgáltatót. A szakellátásra beutalt biztosított ismételt orvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni a járóbeteg-szakellátást, ha annak keretében ismételt ellátása indokolt. 4. Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás A fekvőbeteg szakellátás különféle formáit a kórházak, klinikák, országos intézetek, szanatóriumok és

egyéb intézmények látják el. Ezeket az egyes betegségek gyakorisága alapján meghatározott lakosságszámra, területi egységenként (elsősorban város, megye, esetleg régió) biztosítják. A kórházakban, klinikákon a fekvőbeteg ellátás módja többféle lehet, például benntartózkodás melletti diagnosztikai, gyógykezelési, rehabilitációs, vagy ápolási célú. Ezek történhetnek folyamatosan, vagy meghatározott napszakban, de lehetnek egyszeri, vagy kúraszerű beavatkozások, amelyeket bizonyos ideig még megfigyelés is követhet. Betegsége esetén az egészségügyi szolgáltatásra jogosult fekvőbeteggyógyintézeti ellátást vehet igénybe ún. szakmai protokollok szerint 35 Az egészségügyi ellátás keretében a jogosult a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, az egészségügyi miniszter által az adott finanszírozott ellátásra meghatározott vizsgálati és terápiás eljárási rend szerinti szolgáltatásokra jogosult. Ha

a biztosított állapota és a gyógyítás szempontjai indokolják, a kezelőorvos a gyógyítás eredményessége érdekében a vizsgálati és terápiás rendben foglaltaktól eltérhet. Amennyiben az adott ellátás tekintetében az egészségügyi miniszter nem határoz meg vizsgálati és terápiás eljárási rendet, a biztosított a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, a szolgáltatónál rendelkezésre álló mindazon finanszírozott vizsgálati és terápiás ellátásra jogosult, amely egészségi állapotának helyreállításához szükséges. Ennek keretében jogosult • a betegsége megállapításához szükséges vizsgálatokra, • az orvos előírása szerinti gyógykezelésre – ideértve a műtéti beavatkozásokat és az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat, protetikai eszközöket is – és gyógyászati ellátásra, • a gyógykezeléséhez szükséges gyógyszerre – ideértve a vérkészítményeket is –, kötszerre és

ideiglenes gyógyászati segédeszközre, továbbá a gyógyászati segédeszköz használatának betanítására, • a gyógykezeléséhez szükséges ápolásra, szakápolásra, továbbá az otthonába történő távozást követő időre vonatkozó életvezetési tanácsadásra, valamint diétás tanácsadásra, • étkezésre, ideértve az orvos által rendelt diétát is, • a rendelkezésre álló, az ellátás szakmai és etikai követelményeinek megfelelő színvonalú elhelyezésre arra az időtartamra, amíg az ellátás fekvőbeteg-gyógyintézeti körülmények között indokolt. A fekvőbeteg-gyógyintézet a jogosultat – kérésére kezelése során, de legkésőbb elbocsátásakor – az általa igénybe vett, az egészségbiztosító által finanszírozásra kerülő összeg mértékéről írásban tájékoztatja. • A beteg jogosult továbbá igénybe venni a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolást 60. Ez az ellátási forma

nem tévesztendő össze a háziorvosi ellátásnál említett szakápolással. Ez külön - erre a célra szervezett - szolgáltató, külön elrendelt, és finanszírozott vizitszám, valamint meghatározott szakképzettségű egészségügyi dolgozó 61 által biztosítható szolgáltatás. A szolgáltatás keretében nyújtható ellátások akkor vehetők igénybe térítésmentesen, ha a kezelőorvos – a kórházba utalás, vagy további ott tartózkodás helyett – elrendelte. További feltétel még, hogy az ellátást olyan szakápolási szolgáltató biztosítja, akivel az egészségbiztosító a feladat ellátására szerződést kötött, és a beteg lakhelye, vagy tartózkodási helye a szolgáltató működési területén van. Az otthoni szakápolási szolgáltatók a finanszírozási szerződésben rögzített keret mértékéig területi ellátási kötelezettséggel működnek. Ez azt jelenti, hogy minden hozzájuk érkező, kereten belüli rendelést kötelesek

elfogadni. A kereten felül érkezett igényről tájékoztatniuk kell a kezelőorvost, hogy annak ellátásáról más szolgáltatónál, vagy fekvőbeteg intézeti ellátással gondoskodni lehessen. 60 61 20/1996. (VII 26) NM rendelet az otthoni szakápolási tevékenységről Diplomás ápoló, gyógytornász, szakápoló, logopédus, stb. 36 Az otthoni szakápolás keretében a térítésmentesen nyújtott ellátás naponta egy vizit, melynek időtartama a három órát nem haladja meg. A jogosult azonos időszak alatt más szolgáltatónál fekvőbeteg ellátást kiváltó szolgáltatást nem vehet igénybe. Az otthoni szakápolás keretében az ellátás időszaka nem lehet hosszabb, mint az adott betegség miatti kórházi ápolás időtartama. A folyamatos ápolást a kezelőorvos 56 vizit mértékig rendelheti el. Amennyiben a beteg állapota hosszabb ellátást igényel, a MEP ellenőrző főorvosának engedélyével egyedileg meghatározott további vizitszám

rendelhető el. Otthoni szakápolást csak arcképes igazolvánnyal rendelkező személy végezhet. • Jogosult még az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő olyan kivizsgálásra, melynek célja, hogy orvosszakértői véleményt alapozzon meg, amely - társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására, annak ellenőrzésére irányul. A fekvőbeteg intézeti ellátás igénybevételéhez szükség van orvosi beutalásra, vagy ennek hiányában olyan egészségi állapotra, amely indokolja az azonnali ellátást. III. Egyéb egészségügyi szolgáltatások Ezeket a szolgáltatásokat is ugyanaz az intézményrendszer nyújtja, mint amelyeket eddig ismertettünk, de a szolgáltatások specialitása okán az Ebtv. külön tárgyalja. 1. Szülészeti ellátások A szülészeti ellátások közé soroljuk: • a várandósság idején nyújtott ellátásokat, •

a szüléssel kapcsolatos szolgáltatásokat, valamint • az újszülött, illetve csecsemő részére járó anyatejellátást. Az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő – a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás rendelkezései szerint – tehát jogosult: • a magzat méhen belüli gyógykezelésére 62, továbbá • szülészeti ellátásra és • terhességének orvosi indikáció alapján történő megszakítására 63. Igénybe vehető továbbá anyatejellátás, meghatározott feltételek szerint térítésmentesen. 64 Ennek előzményeként genetikai tanácsadásra és az ehhez szükséges diagnosztikai vizsgálatokra, melyet szülész szakorvos beutalása alapján vehet igénybe. 63 1992. évi LXXIX törvény a magzati élet védelméről 6§; 12§ (1)-(4) bekezdések alapján 64 A csecsemő 8 hónapos koráig az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletében meghatározott esetekben fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása során, továbbá

járóbeteg-szakellátása során a gyermekgyógyász szakorvos, illetve házi(gyermek)orvos rendelése alapján jogosult térítésmentesen anyatej ellátásra. [47/1997 (XII. 17) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében járó anyatejellátás feltételeiről; 8/2002 (X 4) ESZCSM rendelet az anyatej társadalombiztosítási támogatás alapját képező áráról, valamint a támogatás elszámolásának módjáról] 62 37 Orvosi indikáció alapján – meghatározott esetekben és feltételekkel – a jogosult meddőség kezelésre is igényt tarthat. 65 2. Orvosi rehabilitáció A rehabilitáció komplex tevékenység, melynek célja a gyógyult személy olyan utókezelése, hogy életét – lehetőleg – a megbetegedés előtti szinten folytathassa. A rehabilitáció célja, hogy az egészségileg károsodott, vagy fogyatékos személyeknél a meglévő képességeik fejlesztésével, illetve pótlásával elősegítsék, hogy önállóságukat minél

teljesebb mértékben visszanyerjék, és ezáltal képessé váljanak a családba, munkahelyre, vagy más közösségbe való beilleszkedésre. Ennek a komplex tevékenységnek egyik eleme az orvosi rehabilitáció, melynek keretében a jogosult igénybe veheti: • az orvos előírása szerinti vizsgálatokat, gyógykezelést, gyógyászati ellátást és foglalkoztatás-terápiát, • az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott esetekben szanatóriumi ellátásokat, 66 A szanatórium olyan fekvőbeteg ellátó intézet, amely a más intézményben már kivizsgált, vagy előzőleg már gyógykezelt betegek számára további ellátást nyújt. Ennek során gyógyszeres, pszichoterápiás eljárást vagy természetes gyógytényezőket, illetve ezeket együtt alkalmazzák. A szanatóriumi ellátás célja a károsodott funkciók minél teljesebb helyreállítása, vagy a további romlás megakadályozása olyan betegeknél, akik járóbetegként lakóhelyükön nem

rehabilitálhatók. Az orvosi rehabilitáció keretében társadalombiztosítási támogatással csak az arra kijelölt intézményekben vehető igénybe szanatóriumi ellátás. Ide a rehabilitáció alapjául szolgáló megbetegedés gyógykezelésre jogosult szakorvosa utalhatja a beteget. Bár a szanatórium hagyományosan fekvőbeteg gyógyintézmény, a krónikus beteg állapotrosszabbodásának megelőzése céljából lehetőség van a késői rehabilitáció keretében a szanatóriumi ellátást járóbetegként igénybe venni. Ezek a betegek térítési díj fizetés ellenében intézeti elhelyezést kérhetnek, ha a szanatórium rendelkezik szabad kapacitással. • • amennyiben az orvosi rehabilitációra fekvőbeteg-gyógyintézetben, illetve szanatóriumban kerül sor gyógyszerre, ápolásra, diétára, és gyógyászati ellátásra, szenvedélybetegsége esetén a külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs ellátásokra. Jogosult továbbá - az

egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő - egészségügyi beavatkozást követő rekonstrukcióra, továbbá funkciózavart okozó veleszületett vagy szerzett testi rendellenességek korrekciójára a járóbetegszakellátás, illetve a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás keretében. Szenvedélybetegség esetén – az akut elvonási időszakot követően – pszichiáter, addiktológus szakorvos vagy háziorvos utalhat be rehabilitációs ellátásra. Az ő rehabilitációjuk történhet az Sztv. hatálya alá tartozó, az egészségügyi hatóság által Ez szülész-nőgyógyász, vagy urológus szakorvos beutalása alapján vehető igénybe. [49/1997 (XII 17) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról] 66 20/1995. (VI 17) NM rendelet az orvosi rehabilitáció keretében történő szanatóriumi ellátás rendjéről 65 38 kiadott működési intézményben is. engedéllyel rendelkező személyes

gondoskodást nyújtó 3. Betegszállítás A betegszállítást, a jogosult akkor veheti igénybe, ha – beutalás szerinti intézményben végzendő – orvosi vizsgálata vagy gyógykezelése, illetve egészségügyi intézményből tartózkodási helyére történő elbocsátása céljából ez indokolt. A betegszállítást meg kell különböztetnünk – a következő fejezetben említendő – mentéstől, amelyet a balesetet szenvedettek, vagy sürgős beavatkozást igénylő állapotban lévők vehetnek igénybe, illetve különbözik a később tárgyalandó utazási költségtérítéstől is. Betegszállításra akkor kerülhet sor, ha • egészségi állapota miatt, szállítása másként nem oldható meg, és a szállításra beutalásra jogosult orvos rendelése alapján kerül sor, vagy • a szállítás külön jogszabályban foglalt kúraszerű kezelés (pl. művese kezelés, kötözés, stb.) céljából történik Betegszállítást az Országos

Mentőszolgálat, vagy más, működési engedéllyel rendelkező– az OEP-el finanszírozási szerződést kötött – betegszállítást vállaló szervezet végezhet. Betegszállítást az orvoson kívül ápoló és asszisztens, a beteg, vagy hozzátartozója kérhet. Rendelésénél meg kell határozni, hogy milyen kísérettel (mentőápoló, kíséretet nem igénylő), milyen betegszállító járművön (mentő, fekvő vagy ülőbeteg szállítás), egyénileg, vagy más beteggel együtt történhet a szállítás. A betegszállító elsősorban a sürgősebb eseteket teljesíti, de kérhető a szállítás meghatározott időpontra is. IV. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének néhány fontosabb eljárási kérdése A térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szakellátásra – mint már említettük – finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa vagy a (korábban ugyancsak említett) egyéb feladatot ellátó orvos (az ún. beutaló

orvos) utalhat be. A beutaló orvos – saját szakmai javaslata és a beteg kérésének figyelembevétele alapján – a vizsgálatot és gyógykezelést a beteg egészségi állapota által indokolt progresszivitási szinten szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál kezdeményezheti. A jogosult ellátását nem tagadhatja meg az a szolgáltató, amelynek ellátási területéhez tartozik a jogosult tartózkodási helye, továbbá az, amely a beutaló orvos előzetes jelzése alapján az ellátást vállalta. A területi ellátására nem kötelezett szolgáltató az ellátást csak akkor tagadhatja meg, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását a területen kívüli betegek fogadása veszélyezteti, és a feladat ellátására a MEP által lekötött szabad kapacitással nem rendelkezik. 39 A gyógyító céllal rendelhető finanszírozott ellátások keretében – az alábbi kivételekkel – valamennyi szakmailag indokolt

beavatkozás elvégezhető. 1. Nem az egészségbiztosítás terhére vehetők igénybe – tehát finanszírozásuk nem az Egészségbiztosítási Alapból történik - a gyógyító céllal rendelt ellátások közül az alábbiak: a) az egészségügyi törvény 67rendelkezései alapján: • térítésmentesen járó kötelező védőoltások, A védőoltások a megelőzés fontos tényezői, melyek hazánkban kötelezőek. Védőoltást csak orvos végezhet. Minden magyar állampolgár, illetve huzamosan hazánkban tartózkodó nem magyar állampolgár életkorhoz kötött védőoltásban részesül, ezen kívül megbetegedési veszély vagy munkakörhöz kapcsolódóan vannak kötelező védőoltások. Az oltásokat a területileg illetékes háziorvos, vagy az iskolaorvos biztosítja a védőnő segítségével. Külföldre történő utazás esetén is van védőoltási kötelezettség, melyről az ÁNTSZ megyei intézetei szolgálnak információval. • a kötelező

népegészségügyi és járványügyi tevékenységek, Fertőző betegség észlelése esetén azonnali orvosi vizsgálatra van szükség. Az ekkor kötelező intézkedéseket jogszabály írja elő, mely egyrészt az ellátó orvos, másrészt az ÁNTSZ munkatársainak feladatát képezi. Fertőző betegség esetén járványügyi vizsgálatra, gyógykezelésre, elkülönítésre, megfigyelésre, járványügyi ellenőrzésre lehet szükség. A továbbterjedés megelőzése érdekében munkahelyi, közösségi intézmények látogatása alóli korlátozásokra is sor kerülhet. A továbbterjedést akadályozza a fertőtlenítési utasítás, de ide tartozhat a rovarok, rágcsálók irtása is. • • a népegészségügyi feladatok körében végzett egészségügyi szolgáltatások, a családtervezési tanácsadás, a terhesgondozás, a gyermekágyas anyák gondozása, b) mentés, ideértve a sürgős és az őrzött betegszállítást is, (kivéve a külföldön történő

sürgősségi betegszállítást, amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik) Mentésről beszélünk, amikor a beteg sürgős – azonnali, vagy egy órán belüli – ellátására vagy szállítására van szükség. Ilyen intézkedésre szükség lehet személyi sérüléssel járó baleset-, életveszély-, vagy annak gyanúja-, szülészeti esemény-, veszélyeztető állapot-, vagy annak gyanúja esetén. Mentésnek tekinthető az életmentő eszközök, gyógyszerek, vagy átültetésre váró szerv sürgős szállítását is. A mentési tevékenységet nem az egészségbiztosítás finanszírozza, hanem a központi költségvetés terhére történik. Mentést bárki kezdeményezhet, és Magyarország területén bárkit megillet. c) katasztrófa-egészségügyi ellátás, d) külön jogszabályban meghatározott munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok, továbbá foglalkozás-egészségügyi ellátások, 67 1997. CLIV törvény az

egészségügyről 40 e) külön jogszabály által elrendelt orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre való jogosultság megállapítása céljából kerül sor, e) ritka, kiemelkedő költségigényű, a központi költségvetésben e célra elkülönített keretből finanszírozott ellátások, f) kizárólag orvosbiológiai kutatás keretében nyújtott ellátások. Ezen szolgáltatások többségének a fedezetét a központi költségvetés biztosítja, a többiekét vagy a munkáltató, vagy az igénybe vevő személy fedezi. 2. Az egészségbiztosítás terhére nem vehetők igénybe 68 – azaz a beteg saját forrásból finanszírozza: • a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat, • az egészségi állapotot pozitív irányban alapvetően nem befolyásoló,

szakmailag nem bizonyítottan hatékony ellátásokat. Ezeknek a beavatkozásoknak a körét az egészségügyi miniszter rendeletben állapítja meg. 69 Az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, amennyiben a vizsgálatok eredményét vitatja, vagy a javasolt vizsgálati, illetve terápiás módszerrel nem ért egyet, jogosult egy második orvosi szakvéleményre és javaslatra. Bizonyos esetekben egyes vizsgálatok, illetve – amennyiben a jogosult egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátását – egyes beavatkozások előjegyzés alapján is teljesíthetők. Vannak olyan vizsgálatok és beavatkozások, amelyek – a kezelőorvos rendelése alapján is csak - szakmai szempontok szerint összeállított várólista 70 szerinti ellátási sorrendben vehetők igénybe. A beteg az általa vélelmezett állapotrosszabbodás esetén térítésmentesen jogosult a kezelőorvosánál mindazon vizsgálatok kezdeményezésére és a kezelőorvos javaslata szerinti

elvégzésére, amely a várakozás sorrendjét befolyásoló egészségi állapotváltozás megállapításához szükségesek. Ezekben az esetekben a beteg részleges vagy teljes térítési díj megfizetése mellett sem jogosult a várólista szerinti sorrendet megelőzően az ellátás igénybevételére. 284/1997. (XII 23) Korm rendelet térítési díjért igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról (A kötelező egészségbiztosítás ellátásai keretében igénybe nem vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díja) 69 46/1997. (XII 17) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe nem vehető ellátásokról 70 22/1998. (XII 27) EüM rendelet a várólista alapján nyújtható egészségügyi ellátásokról 68 41 B). Árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatások 1. Bevezetés Az e körbe tartozó szolgáltatásokat a jogosult csak akkor veheti igénybe, ha megtéríti a

szolgáltatás árának – az OEP által nem fedezett – részét. Járóbeteg-ellátás keretében a beteg gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz, és gyógyászati ellátás árához nyújtott támogatást vehet igénybe. Fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt a számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá a gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra jogosult. A fogpótlás és fogszabályozó készülék, illetve hallókészülék és tartozékai árához nyújtott támogatásra fentieken túl a beteg akkor jogosult, amennyiben ezek kiszolgálására fogorvosi (fogszakorvosi) rendelésen, illetve audiológiai szakrendelésen kerül sor. 2. A gyógyszerek árához nyújtott támogatás Az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa által rendelt valamennyi gyógyszerre

térítésmentesen jogosult arra az időtartamra, amíg • betegségének megállapítása, vagy • gyógykezelése, illetve • rehabilitációja vagy ápolása, továbbá • szülészeti ellátása céljából fekvőbeteg-gyógyintézetben tartózkodik, illetve • mindezek hiányában is az első orvosi ellátás keretében, amennyiben egészségi állapota a járóbeteg-ellátása során vagy otthonában az azonnali ellátását indokolja. A társadalombiztosítási jogosultsághoz kötött. támogatás pontos indikációhoz és felírási A hazai gyógyszerválaszték több mint 10.000 termékből áll A választék finanszírozás és ármegállapítás szempontjából két nagy csoportra oszlik. Az első a nem támogatott gyógyszerek, melyeknek körét és árát a gyártó határozza meg. A másik csoport az úgynevezett „közfinanszírozás alapjául elfogadott árral rendelkező gyógyszerek”, melyeket az OEP – az áralkut követően – különböző

mértékben támogat. Az OEP a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek támogatására az alábbi támogatási technikákat alkalmazhatja: • százalékos támogatás; • meghatározott (fix) összegű támogatás: - hatóanyag alapú fix összegű támogatás, - terápiás fix elven működő támogatás; • támogatás-volumen szerződés; 42 • közbeszerzés útján beszerzett, speciális támogatású gyógyszerekre kötött szerződés. a) A százalékos mértékű támogatás alapja az OEP által a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár. 71 A százalékos támogatás mértéke az alap 0, 50, 70, 90, illetve 100%-ának megfelelő összeg. b) Az egyes termékekre, a termékek meghatározott csoportjára, továbbá az azonos betegségek kezelésére szolgáló termékekre meghatározott (fix) összegű támogatás is megállapítható. 3. Gyógyászati segédeszközök 72 és gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás A beteg

fekvőbeteg- gyógyintézeti kezelése alatt, illetve elbocsátása előtt is jogosult árhoz nyújtott támogatással gyógyászati segédeszközre, amennyiben az a betanítás, végleges ellátás céljából már a fekvőbeteg-gyógyintézeti tartózkodás alatt indokolt. A gyógyászati segédeszközök nem vénykötelesek, ezért csak akkor van szüksége vényre a betegnek, ha lehetősége van társadalombiztosítási támogatást igénybe venni. A gyógyászati segédeszközök esetén az árhoz nyújtott támogatás lehet: • százalékos mértékű, vagy • fix összegű. a) A százalékos mértékű támogatás alapja az OEP által a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár. 73 A százalékos támogatás mértéke az alap 50, 70, 85, 95, illetve 100%-ának megfelelő összeg. b) Meghatározott (fix) összegű a támogatás azon gyógyászati segédeszközöknél, amelyek az orvos-szakmai vélemények alapján azonos betegségek vagy betegség-csoportok kezelésére

szolgálnak, és funkcionálisan azonos feltételeket teljesítenek. Ilyen támogatás állapítható meg az egyes meghatározott betegségek kezelésére egyaránt alkalmas termékek körére, ha a külön jogszabályban meghatározott szerv alkalmazásukat klinikailag azonos javallatra állapította meg. c) A meghibásodott gyógyászati segédeszközök javítási díjához akkor nyújtható támogatás, ha az a rendeltetésszerű használat során, a kihordási időn belül hibásodott meg. d) A kölcsönözhető gyógyászati segédeszközök kölcsönzési díjához nyújtott támogatás: • a kölcsönzési díjnak az adott gyógyászati segédeszközre megállapított százalékos mértékkel számított összege, • a meghatározott (fix) támogatással bíró termékcsoport esetén a referencia-termékre vonatkozó kölcsönzési díj támogatásának összege. 71 Ez az egészségbiztosítás körében gyógyító-megelőző céllal nyújtott szolgáltatás - általános

forgalmi adóval (áfa) megnövelt (bruttó) – fogyasztói ára. 72 Gyógyászati segédeszköz: az átmeneti vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal vagy rokkantsággal élők gyógyászati, ápolási technikai eszköze. 73 Ez az egészségbiztosítás körében gyógyító-megelőző céllal nyújtott szolgáltatás - általános forgalmi adóval (áfa) megnövelt (bruttó) – fogyasztói ára. 43 A kölcsönözhető nem támogatott gyógyászati segédeszközöknél a kölcsönzési díjhoz nyújtott támogatás mértéke a támogatás alapjául elfogadott kölcsönzési díj áfa-val növelt összegének 50, 70, 85%-a. 4. A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz forgalmazása A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiszolgálása előtt az azt kiváltó személyt tájékoztatni kell a kiváltandó terméknek a támogatással csökkentett áráról (térítési díjáról). Amennyiben - a külön jogszabályban 74 előírt szakmai helyettesíthetőség

figyelembevételével – a gyógyszer más olyan gyógyszerrel helyettesíthető, melynek térítési díja kedvezőbb és rendeléskor az orvos nem zárta ki a helyettesíthetőséget, a gyógyszerész köteles erről a gyógyszert kiváltó személyt tájékoztatni, s egyetértése esetén a terméket helyettesíteni. E rendelkezéseket értelemszerűen a gyógyászati segédeszközök esetében is alkalmazni kell. A referencia-termék tartása a forgalmazóknál kötelező. Közgyógyellátás jogcímén a fix összegű támogatási csoportba tartozó gyógyszerkészítmények közül csak a referenciakészítmény és valamennyi azonos árú, vagy annál olcsóbb egyenértékű készítmény rendelhető és szolgáltatható ki térítésmentesen 75. A gyógyászati segédeszközök közül a referencia termék, valamint a vele azonos, illetve alacsonyabb a közfinanszírozás alapját képező árú termékek szolgáltathatók ki. Közgyógyellátás jogcímén a 100%-nál

alacsonyabb mértékben támogatott gyógyászati segédeszköz rendelhető, szolgálható ki és javítható. 5. Gyógyfürdő ellátások támogatása A gyógyfürdőkben szakorvos irányításával egészségügyi ellátást folytatnak, a kezeléseket a gyógyfürdő saját gyógyászati részlegén vagy más egészségügyi intézmény kiegészítő szolgáltatásainak igénybevételével biztosítja. A gyógyfürdő ellátó kapacitása, valamint az alkalmazott gyógytényező hatékonysága alapján országos, regionális és helyi jellegűnek minősített gyógyfürdőket különböztetünk meg. A gyógyfürdőellátások támogatással történő szolgáltatására jogosult, meghatározott többletkövetelményeknek megfelelő egészségügyi szolgáltatók körét és besorolását jogszabály határozza meg. Támogatás csak olyan gyógyfürdőellátás árához jár, amely • jogszabályban meghatározott ellátások körébe tartozik, és • az ilyen ellátás

rendelésére jogosult orvos, • a rendelés szakmai szabályait betartva rendeli, és • a beteg a jogszabályban meghatározott és az Egészségbiztosítási Pénztárral – a támogatott gyógyfürdőellátás nyújtására – szerződést kötött szolgáltatónál veszi igénybe az ellátást. 37/1999. (VIII 24) EüM rendelet a gyógyszerek helyettesíthetőségéről 10/1995. (II 24) NM rendelet a közgyógyellátásra jogosultak részére térítésmentesen rendelhető gyógyszerekről 74 75 44 Az orvosi rehabilitációs ellátáshoz tartozó, a járóbeteg-szakellátás körében igénybe vehető gyógyászati ellátások keretében az alábbiak árához jár támogatás a gyógyfürdőellátások 76 közül: • termál gyógymedence (ideértve a hévízi tófürdőt is), • termál kádfürdő, • iszappakolás, iszapfürdő, • súlyfürdő, • szénsavas fürdő, • orvosi gyógymasszázs, • víz alatti vízsugármasszázs, • víz alatti csoportos

gyógytorna, • komplex gyógyfürdőellátás, • 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás. A társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott árhoz nyújtott támogatás mértéke a gyógyfürdő ellátás áfa-val növelt fogyasztói árának 85%-a, csoportos gyógyúszás esetén, a 18 év alatti korcsoportnál 100%-a. 6. Utazási költségtérítés A járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutaltat utazási költségeihez támogatás illeti meg, amennyiben: • orvosszakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be; vagy • ha a beutalás olyan egészségügyi szolgáltatóhoz történik, - amely a jogosult területi ellátására kötelezett, vagy - a jogosult lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) közelebb esik, ha az oda történő beutalásba beleegyezett; vagy • a megfelelő feltételekkel rendelkező, bármely más – a jogosult lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez)

legközelebb eső – egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biztosítására az előbbi egészségügyi szolgáltatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak. Ezekben az esetekben az oda- és visszaútra is jár a támogatás. Amennyiben a jogosult a fent említett egészségügyi ellátást azért veszi beutaló nélkül igénybe, mert egészségi állapota az azonnali ellátását indokolta, az egészségügyi szolgáltatótól otthonába (tartózkodási helyére) történő utazási költségeihez való támogatásra jogosult. A beteg gyógyászati segédeszköz próbájával, illetve kiszolgáltatásával kapcsolatos utazási költségeinek támogatására akkor jogosult, ha a gyógyászati segédeszközt a tartózkodási helyéhez legközelebb eső, a rendelt 113/2000. (VI 29) Korm rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyfürdő ellátások támogatásáról;

56/2003. (IX 19) ESZCSM rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyfürdőellátások támogatásáról 76 45 gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására a MEP-el szerződött forgalmazónál szerzi be. Támogatás jár még: • A fogyatékos gyermek ellátását biztosító gyógypedagógiai intézmény, korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény és a fogyatékos gyermekek rehabilitációs célú szolgáltatását biztosító intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez. • A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez. A támogatás csak akkor jár, ha a jogszabályban meghatározott szűrővizsgálatot behívás alapján vette igénybe. Az utazási költséghez nyújtott támogatás az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevővel azonos módon

illeti meg • a 16 éven aluli gyermek kísérőjét, • a 16 éven felüli jogosult kísérőjét, amennyiben egészségi állapota miatt a kíséretet a beutaló orvos szükségesnek tartja. Nem jár támogatás helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez. Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő és meghatározott szervek 77 által üzemeltetett közlekedési eszköz igénybevételére megszabott viteldíj teljes árával. A jogosult díjfizetés nélkül utazhat a hitelezett utazási utalvánnyal. Aki a betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem tud, utazási költségtérítésként az adott viszonylatban közlekedő olcsóbb díjtételű menetrend szerinti közlekedési eszköz jegyének ára – ideértve a kísérő jegyének árát is – illeti meg. A menetjegy árának térítésére való jogosultságot a kiállításra és igazolásra jogosult orvos, valamint személy az

e célra rendszeresített utazási utalványon igazolja. Speciális szabályok vonatkoznak bizonyos egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor az utazási költségtérítésre. 78 Az utazási utalványok elszámolása a közlekedési eszközt üzemeltető szervek és a MEP között megkötött szerződés alapján történik. A MÁV, a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút magyar vonala, BKV–HÉV, VOLÁN és a koncessziós autóbuszközlekedési társaságok járatai. 78 A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény és a rehabilitációs célú szakszolgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítéséhez utazási utalvány kiállítására a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 6 §-ának (4) bekezdése szerinti Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője jogosult. Az említett szolgáltatások igénybevételét a

szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített utazási utalványon havonta (hetente) igazolja. A fogyatékos gyermek és kísérője részére a közforgalmú személyszállítási, utazási kedvezményekről szóló jogszabályban biztosított kedvezményt meghaladó része téríthető meg utazási költség címén, ha az utazás közforgalmú közlekedési eszköz igénybevételével történt 77 46 Amennyiben jogszabály alapján díjmentes utazásra jogosult személyről van szó, részére nem állítható ki utazási utalvány 79. A kísérő a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költségei (oda- és visszaút) – a helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez kapcsolódó költségek kivételével – megtérítésére jogosult. C). Részleges térítés mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult részleges térítési díj fizetése mellett veheti igénybe az

alábbi ellátásokat: • 18 éves életkor alatt fogszabályozó készüléket, • a rágóképesség helyreállítása érdekében jogszabályban meghatározott típusú fogpótlást, • kizárólag beutalóval igénybe vehető ellátást beutaló nélkül, ha azt az azonnali ellátás szükségessége nem indokolja, • ellátást más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál, mint amelynél a beutaló orvos azt kezdeményezte, • saját kezdeményezésére, a kezelőorvos javaslatától eltérő tartalmú, többletköltséget okozó szolgáltatást, • amennyiben a szolgáltatónál az ehhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak saját kezdeményezésére: − egyéni igényei szerinti étkezést, − az egészségi állapota által nem indokolt – emelt komfort fokozatú, vagy hosszabb időtartamú -, az intézmény e célra kijelölt részlegében magasabb színvonalú elhelyezést, • amennyiben állapota indokolja az e feladatra finanszírozott

szolgáltatónál ápolás céljából történő elhelyezést és ápolást, ideértve a szükséges gyógyszereket és az étkezést is, • az egészségügyi miniszter rendeletében foglalt esetekben szanatóriumi ellátást, • az egészségügyi ellátás keretében igénybe vett egyéb kényelmi szolgáltatásokat. A térítés díját arra tekintettel kell megállapítani, hogy az adott ellátás keretében a jogosult részére nyújtanak-e olyan szolgáltatást, amelyet a jogosult térítésmentesen vehet igénybe. A fentiek szerint megállapított részleges térítési díjak az egészségügyi szolgáltató bevételét képezik azzal, hogy a szolgáltató a finanszírozási szerződés alapján nem számolhatja el a részleges térítési díj ellenében nyújtott szolgáltatás részleges térítési díjjal fedezett részét. A rágóképesség helyreállítása érdekében nyújtott fogpótlások térítési díját legfeljebb 10%-kal meg lehet emelni, amennyiben a

jogosult nem vett részt a külön jogszabályban előírt, időszakos fogászati szűrővizsgálaton. A Ha a beutalt jogosult díjmentes utazásra az utalványt csak a kísérő részére kell kiállítani, feltüntetve, hogy a beutalt díjmentes utazásra jogosult. 79 47 szűrővizsgálaton való részvételt bármely, a vizsgálat elvégzésére külön jogszabály értelmében jogosult egészségügyi szolgáltató igazolhatja. Az egészségügyi szolgáltatónak jól látható helyen kell kifüggeszti azoknak a szolgáltatásoknak a jegyzékét, melyek térítési díj fizetése mellett vehetők igénybe. Fel kell tüntetni a térítési díj mértékét, továbbá a szolgáltatás megkezdése előtt a jogosultat tájékoztatni kell az indokolt és az általa igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról. A részleges térítés díját a szolgáltató állapítja meg azzal, hogy ez nem tartalmazhat az ellátással kapcsolatban olyan beavatkozásra számított

díjat, amelyet a biztosított térítésmentesen jogosult igénybe venni. A részleges térítési díj számításánál az alábbiakat kell alapul venni: • a beutalástól eltérő tartalmú igénynél: a vizsgálati és terápiás rend szerinti és az attól eltérő ellátáshoz szükséges diagnosztikus és terápiás anyag- és gyógyszerköltség különbözetét, valamint fekvőbeteggyógyintézeti ellátás esetén az ebből eredő többlet ápolási időt is, az ápolási naponkénti étkezési és elhelyezési költséget, • egyéni igény szerinti étkezésnél: az intézeti nyersanyagnorma és a többlet-nyersanyagköltség különbözetét. Magasabb színvonalú elhelyezés esetén a szolgáltató ápolási naponkénti díjat állapít meg. Az ellátások meghatározott jogszabály 80 állapítja meg. körénél a részleges térítési díjat külön D). Méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások Az OEP főigazgatója – az

Egészségbiztosítási Alap költségvetésében meghatározott keretek között – méltányosságból • a jogosult által részleges térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét átvállalhatja, Az egészségügyi szolgáltatások keretén belül a méltányossági kérelmek leggyakrabban a különböző implantátumok, lézer kezelések költségeinek és a fogpótlások díjának térítésére irányulnak. A kérelmet minden esetben az ellátás igénybevételét megelőzően kell benyújtani. Nem vállalható át azoknak a szolgáltatásoknak a térítési díja, amelyeket a jogosult finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál térítésmentesen vehet igénybe, ezért előzetes tájékozódás szükséges, hogy a kívánt gyógykezelés elvégezhető-e térítésmentesen valamelyik OEP által finanszírozott intézménynél. Fontos tudnivaló, hogy

csak az OEPel szerződésben álló szolgáltatónál végzett beavatkozás esetén lehet méltányossági támogatást igényelni. 284/1997. (XII 23) Korm rendelet térítési díjért igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról (Az Ebtv. 23 §-ában foglalt, egyes részleges térítési díj mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díja) 80 48 • a külön jogszabály szerinti támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer és gyógyászati ellátás árához azt meghaladó támogatást nyújthat, Gyógyszer árához nyújtandó méltányossági támogatást minden magyar állampolgár, vagy törvényes képviselője, valamint a beteg kezelőorvosa is kérhet az OEP főigazgatójától. A méltányossági támogatás csak a járóbeteg ellátás alkalmazásában használt gyógyszerekre, egyedi import készítményekre, különleges

táplálkozási igényt kielégítő tápszerekre terjed ki. Méltányosság alapján támogatás adható: • a társadalombiztosítás által egyébként nem támogatott gyógyszerek támogatására, • már támogatott készítmények esetén az eredeti támogatásnál magasabb összegű támogatási kulcsra. Nem adható támogatás azokra a termékekre, amelyek csak fekvőbeteg gyógyintézetben használhatók, valamint a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekre, táplálék-kiegészítőkre. A méltányossági kérelmeket elsősorban orvos-szakmai szempontok szerint bírálják el, ezért az OEP a kérelem elbírálásakor az adott szakterületen jártas szakorvos szakvéleményét veheti igénybe. Amennyiben a kérelmező megkapja a támogatást, tájékoztatják arról is, hogy ez milyen időtartamra szól. a külön jogszabályban foglaltak szerint támogatással nem rendelhető allopathias gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges

táplálkozási igényt kielégítő tápszer árához támogatást nyújthat, • a gyógyászati segédeszközök árához a külön jogszabályban foglaltaktól eltérő gyakorisággal támogatást nyújthat. • Az egyes gyógyászati segédeszközök normatív támogatásától eltérően méltányossági jogkörben • magasabb támogatási kulcs meghatározásával, vagy • az egy vényre felírható mennyiség helyett nagyobb mennyiség engedélyezésével, illetve • eltérő kivitelű, nem támogatott gyógyászati segédeszközhöz adható támogatás. Lényeges tudnivaló, hogy kiváltott vény esetén – utólagosan – nem gyakorolható a méltányossági jogkör. A méltányossági jogkör gyakorlása nem terjed ki: • kizárólag beutalóval igénybe vehető ellátást beutaló nélküli igénybevételére, ha azt az azonnali ellátás szükségessége nem indokolja, • amennyiben a szolgáltatónál az ehhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak saját

kezdeményezésére: − egyéni igényei szerinti étkezés igénylésére, − az egészségi állapota által nem indokolt – emelt komfort fokozatú, vagy hosszabb időtartamú -, az intézmény e célra kijelölt részlegében magasabb színvonalú elhelyezésre, • a szakmai szempontok figyelembevételével összeállított várólista alapján igénybe vehető ellátásokra. 49 E). Külföldön történő gyógykezelés A külföldi gyógykezelés körében különbséget kell tennünk: • a külföldön megbetegedett magyar biztosítottak-, illetve • a Magyarországon megbetegedett de itthoni egészségügyi intézményben nem gyógyítható betegekre vonatkozó szabályok között. I. A külföldön egészségügyi ellátásra szoruló magyar biztosítottak helyzete A külföldi gyógykezelés tekintetében meg kell különböztetni: • a harmadik államban 81, • az európai unió (vagy az EGT) más tagállamaiban-, vagy • a kétoldalú nemzetközi egyezmény

hatálya alá eső állam területén igénybe vett ellátást. 1. Amennyiben a jogosult – ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat – harmadik állam területén átmenetileg tartózkodik munkavállalás, tanulmányok folytatása vagy egyéb jogcímen, és • fogászati ellátást, • járóbeteg-szakellátást, • fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást, • a meddőségkezelés kivételével szülészeti ellátást a feltétlenül szükséges mértékig, valamint sürgősségi betegszállítást azért vesz igénybe harmadik állam területén levő tartózkodási helyén, mert annak elmaradása az életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve maradandó egészségkárosodáshoz vezetne, a MEP a felmerült és igazolt költségeket (többnyire részlegesen) megtéríti. A megtérítés mértéke az igénybevétel idején érvényes belföldi költségnek megfelelő összegnek, - sürgősségi betegszállítás esetén

a számla szerinti összegnek - a Magyar Nemzeti Bank Rt. által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint értéke. Ilyen módon a harmadik állambeli költségeknek rendszerint csak egy része kerül megtérítésre. Ezért ezekbe az országokba történő utazás előtt célszerű valamelyik üzleti biztosítóval szerződést kötni, mert csak térítés ellenében lehet egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. A sürgősségi betegszállítás esetén a harmadik állambeli mentőszolgálat a helyszínről a legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz szállítja a beteget. Ekkor a kiállított számla szerinti összeg kerül megtérítésre itthon. A fenti módon történik a harmadik állambeli gyógykezelés költségeinek megtérítése akkor is, ha biztosított munkáltatója a jogosultat – a Tbj. szerinti biztosítási jogviszony fenntartása mellett – egybefüggően három hónapot meghaladó időtartamra harmadik

állam területén foglalkoztatja, és ez alatt az idő alatt a jogosult, illetve a vele együtt harmadik állam területén 81 Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség (EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező állam (EGT tagállam) területén kívüli állam. 50 tartózkodó házastársa és gyermeke a fent felsorolt egészségügyi szolgáltatást, az ott részletezett feltételek mellett, indokoltan veszi igénybe. Ebben az esetben az egészségügyi ellátás akkor fogadható el indokoltan igénybe vettnek, ha eleget tettek a külön jogszabályban foglaltak szerint a nem Magyarországon történő munkavégzésre való alkalmasság megállapítását célzó orvosi vizsgálati kötelezettségüknek. Amennyiben tartósan harmadik államban foglalkoztatott, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló jogosultról, házastársáról, vagy

gyermekéről van szó, a költség 85 százalékát, téríti meg az illetékes MEP. A belföldi költség megtérítésének módját és feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg. 2. Az európai unió (vagy az EGT) más tagállamaiban igénybe vett ellátások A Közösségi rendelet hatálya alá tartozó jogosult az EGT tagállam területén egészségügyi szolgáltatást a Közösségi rendelet rendelkezései szerint vehet igénybe. Az azonos elbírálás uniós elvére tekintettel a másik tagállamból érkezett állampolgárnak a helyben lakó biztosított állampolgárokkal azonos ellátásban kell részesülnie (1408/71. és a végrehajtásáról szóló 574/72 EGK tanácsi rendeletek) Ha az igénybe vett ellátásért a helyben biztosított állampolgárnak fizetnie kell, a tagállamból érkező biztosítottat is ezek a költségek, hozzájárulások terhelik. Azon költségek, amelyek a helyben biztosított állampolgárok esetében a biztosítójukat terhelik,

a tagállamokból érkező biztosítottak számára is ingyenesek. Amennyiben a jogosult 82 nem a Közösségi rendelet alapján veszi igénybe az EGT tagállam területén a • háziorvosi ellátást a háziorvosi rendelőben, vagy otthonában, illetve szakorvosi vizsgálatot otthonában, • fogászati ellátást, • beutalás alapján, vagy sürgősség miatt járóbeteg-szakellátást a MEP a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség, legfeljebb azonban a tényleges költség mértékének megfelelő összegben megtéríti. A belföldi költségek – ideértve az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által elismert határon átnyúló egészségügyi együttműködés keretében nyújtott szolgáltatások költségeit is – megtérítésének módját és feltételeit a kormány rendeletben állapítja meg. A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatói és szolgáltatási együttműködések

finanszírozásának részletes szabályait a kormány rendeletben állapítja meg. A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó együttműködési megállapodásokat az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter tájékoztatóban teszi közzé. 3. A kétoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozók A kétoldalú nemzetközi egyezményt (szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény) kötött országokban végzett sürgősségi ellátásokért nem kell térítési díjat fizetni. 82 Ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat. 51 II. A hazai egészségügyi intézményben nem gyógyítható betegekre vonatkozó szabályok A Magyarországon nem hozzáférhető gyógyító eljárások más országban való igénybevételéhez a jogosultaknak – ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat – az E. Alap terhére támogatás nyújtható. A

támogatás rendjét a Kormány rendeletben szabályozza 83 Az engedélyhez kötött külföldi gyógykezeléshez a szakmailag illetékes országos intézet javaslata szükséges. Ezt a betegnek vagy a kezelőorvosának kell beszereznie A pozitív döntés feltétele, hogy külföldön már eredményesen alkalmazzák a gyógymódot, legyen esély a sikeres beavatkozásra, illetve, hogy a magyar egészségügyi szolgáltatók nem alkalmazzák ezt a gyógymódot, valamint a hazai kezelés külföldi szakember meghívásos közreműködésével sem oldható meg. A külföldi gyógykezeléssel kapcsolatos utazási költségeket a lakóhely szerint illetékes MEP előlegezi meg. A külföldi gyógyintézet által elrendelt kontrollvizsgálat költségeinek átvállalását külön kell kérelmezni. Ha a kontroll egy éven túli, csatolni kell a szakmai bizottság ismételt javaslatát. 83 227/2003. (XII 13) Korm rendelet a külföldi gyógykezelésekkel kapcsolatos egyes kérdésekről

52 VI. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai84 1. Általános rendelkezések 1. Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. 2. Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az 1. pont szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. 3. A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra. Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után

egyidejűleg jogosultak lennének az 1. pont szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy – kivéve a 4. pontban foglalt esetet – pénzbeli ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. 4. Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő az 1 pont szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra. Az 1–4 pont alatt említett ellátások között a biztosított, illetőleg a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától – a

korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével – lehet megállapítani és folyósítani. 2. Táppénz (tp) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban különkülön kell megállapítani. Ha a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló újabb biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak az újabb biztosítása alapján jogosult. 1997. évi LXXXIII törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, a végrehajtásáról

szóló 217/1997 (XII 1.) Korm rendelet 84 53 Keresőképtelen a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; b) aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult; c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; d) az a szülő, nevelőszülő és helyettes szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja; e) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül; f) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás,

illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult. A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható. Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 napon át; b) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig; c) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át; d) háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek

ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át; Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban. Egyedülállónak kell tekinteni továbbá, a) akinek a férje sorkatonai szolgálatot teljesít, b) azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak, c) akinek a házastársa ca) munkaképtelen és az OOSZI szakvéleménye szerint I. vagy II csoportos rokkant, cb) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti. E rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az élettársakra is. 54 e) hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása

címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át. Az előbbiektől eltérően a biztosított, ha részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság 85 jár, a betegsége, vagy fekvőbetegintézeti kezelése esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult. Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat. Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki a) tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy b) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított. Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült,

ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani. Az előbbi rendelkezés alkalmazásában nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított a) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, b) beteg gyermek ápolása, c) közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt részesült táppénzben. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje. A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Nem jár táppénz a) a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított

átlagkeresetre jogosult, illetőleg, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn, 85 1992. évi XXII tv a Munka Törvénykönyvéről (kivonatos közlése mellékletben) 55 b) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után, c) a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt, d) az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára e) a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára. A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem

jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá. A táppénz folyósítását meg lehet szüntetni, ha a táppénzre jogosult a gyógyulását tudatosan késlelteti. A táppénz napi összegének megállapítása 1. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. 2. Ha a biztosított az 1 pontban megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet

figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. 3. Ha a biztosított az 1 és 2 pont alatti időszakban (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét – 4. pontban foglaltak kivételével – a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem. 4. Ha a biztosítottnak azért nem volt az 1 és 2 pont alatti időszakban figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg

figyelembevételével kell megállapítani, ha az a 3. pont alatti összegnél kedvezőbb. A táppénz összege folyamatos; legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető napi átlagkereset hetven százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt hatvan százaléka. Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszűnését követően táppénzre jogosult egészségi állapota alapján várható, hogy 90 nap elteltével a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI törvénynek (Tny) 23 §-a szerinti 56 nyugellátásra válik jogosulttá, a keresőképességét elbíráló orvos a táppénzre való jogosultság lejárta előtt legalább 30 nappal kezdeményezi a munkaképesség csökkenés mértékének külön jogszabály szerint történő megállapítását. Az orvos szakértői szervek ebben az esetben 15 napon belül döntenek a munkaképesség csökkenés

mértékéről. 3. Terhességi-gyermekágyi segély (tgys) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességigyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét, b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét. A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak

megfelelő időtartamra jár. A terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha az előbbiekben foglalt feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak. Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, b) ha bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja. Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély. A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a. A terhességi-gyermekágyi segély

alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. Amennyiben a biztosítottnak az irányadó időszakban nincs legalább 180 napi járulékköteles rendszeres jövedelme, akkor a terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes 57 minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. 4. Gyermekgondozási díj (gyed) Jogosultak: - a biztosított szülő, ha a gyed. igénylését – szülő anya esetén a szülést – megelőző 2 éven belül 180 napon át biztosított volt (akkor is , ha a biztosítási jogviszonya a gyed igénybevételének időtartama alatt megszűnik), - a tgys.-ben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a

tgys86 igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a tgys.-re jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően 2 éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A gyed.-el kapcsolatos rendelkezések szempontjából szülő: - a vér szerinti szülő, - az örökbefogadó, - a szülővel együtt élő házastárs, - az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás folyamatban van, - a gyám. A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napos biztosítási időbe be kell számítani: - a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, tgys. idejét, - közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét. A - jogosultság időtartama: kezdő nap: a tgys.-re jogosító időtartam leteltét követő nap,

végső nap: a gyermek második életévének betöltéséig, ha a gyermeket szülő nő (vagy az örökbe fogadni szándékozó) meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyed. az arra jogosult személynek a tgys.-re jogosító időtartamra, ill annak fennmaradó részére is jár. Nem jár a gyed.: - a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytat, - a jogosult – munkavégzés nélkül – megkapja teljes keresetét, - a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (1993. évi III tv), 86 Ha a gyermekgondozási díjra jogosult terhességi-gyermekágyi segélyt nem vett igénybe, a gyermekgondozási díjra jogosultság megállapításánál a terhességi-gyermekágyi segélynek megfelelő időtartam kezdő napjaként a gyermek születésének

napját kell figyelembe venni. 58 - - a gyermeket – az 1997. évi XXXI tv alapján – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezték el, kivéve a rehabilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezést, a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti. A gyed. összege: a naptári napi átlagkereset 70%-a, azonban 2005 évben havonta legfeljebb 83.000,- forint A gyed. alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet: - a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, - amennyiben fenti pont szerint nem állapítható meg a kereset, akkor a jogosult gyed.-jének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének

figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, ill. a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. A maximális összegben megállapított gyed. összegét minden év január 15.-ig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani. Ha a gyed.-et ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy díj összege azonos lesz az első ízben megállapított gyed. összegével Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az évente megállapított legmagasabb

összeget. 5. Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások Az OEP főigazgatója – az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányossági jogkörében a biztosított részére akkor engedélyezheti terhességi-gyermekágyi segély, táppénz és gyermekgondozási díj folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. A méltányossági jogkör gyakorlása során az OEP főigazgatója a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti. Ez utóbbi rendelkezés alkalmazásánál biztosítottnak kell tekinteni a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket is. [A könnyebb áttekinthetőség és összehasonlítás érdekében kérem áttekinteni a mellékletben elhelyezett táblázatot!] 59 VII. Nyugdíjrendszerek 1. Európai Uniós nyugdíjrendszerek Az Európai Unióban a tagországok maguk határoznak a nyugdíjrendszerekről, de

koordinációs kötelezettségeik vannak. Az egyes ellátások koordinációs szabályait az 1408/71. és az 574/72 EGKrendelkezések tartalmazzák 1.1 A társadalombiztosítási nyugdíjak szabályainak négy fő elvnek kell megfelelniük. Az egyenlő elbánás elve Az EU-polgároknak és hozzátartozóiknak saját állampolgárokkal azonos jogokkal kell rendelkezniük. A magyar tb. nyugdíjtörvény ennek az elvnek megfelel; nem tesz különbséget a biztosítottak állampolgársága szerint. A szerzett jogok megtartásának elve Nem érheti joghátrány az állampolgárokat azért, mert a nyugdíjjogosultság megszerzését követően nem abban a tagállamban élnek, ahol a nyugdíjjogosultságot szerezték. A már megállapított nyugellátásokat a nyugdíjas tartózkodási helyére kell folyósítani, azaz exportálni. Az EU-n belül a járulékalapú rendszerek alapján kapott nyugdíj nem csökkenthető vagy függeszthető fel azon indokkal, hogy a nyugdíjas tartózkodási

helye nem szerzés szerinti országban van (EU-n kívülre ez megengedett). A magyar tb. nyugdíjtörvény nem tartalmaz a nyugdíjas tartózkodási helye szerinti korlátokat, és a magyar devizatörvény is lehetővé tesz a nyugellátások külföldre utalását, a nyugdíjas tartózkodási helye szerinti devizában. A szerzett jogok fenntartásának elve Ha az Eu-polgár több tagországban is szerez nyugdíjra jogosító időt, a jogosultság megállapításához a biztosítási időket – a koordinációs szabályok szerint – össze kell adni. Az összesített biztosítási idők alapján ki kell számítani a nemzeti előírások szerint megállapítható elméleti nyugdíjösszeget. A tényleges nyugdíj egy-egy országban az összesből ott letöltött biztosítási idővel arányos összeg. Az előnyösség elve A koordináció nem hozhatja rosszabb helyzetbe a nyugdíj jogosultat, mintha csak a saját országbeli jogszabályok alapján számítanák ki az ellátást.

Vagyis össze kell hasonlítani a kizárólag a nemzeti belső jog alkalmazásának eredményeként nyert nyugdíjat azzal az összeggel, amit a különböző tagállamokban szerzett összes biztosítási idő alapján, de a hazai biztosítási idő arányában kapna a jogosult, s a nyugdíjast a két összeg közül a nagyobbik illeti meg. 60 1.2 Az öregségi, rokkantsági, hozzátartozói ellátások speciális szabályai 1.21 Az egyes EU-tagállamokban eltérő az öregségi nyugdíjba vonulás korhatára, így akik több országban szereznek szolgálati időt, nem mehetnek „egyszerre” nyugdíjba, hanem pl. Magyarországon 62 éves korban, de Németországban csak 65 éves korban. 1.22 A tagállamok egy részében – Belgium, Franciaország, Hollandia, Írország, Spanyolország, Nagy-Britanniában – rokkantnyugdíjra jogosult, aki megrokkanásakor biztosított volt. („A” típusú rendszer) Másutt a biztosítási idő hosszától függ a jogosultság, ugyanúgy,

mint hazánkban. („B” típusú rendszer). Ha a biztosított csak „A” rendszerű tagállamokban szerzett biztosítási időt, megrokkanásakor nyugdíját az az ország fizeti, ahol megrokkant. Ha viszont csak „B” rendszerű tagállamokban szerzett biztosítási időt, mindegyik ilyen tagállam folyósít számára nyugdíjat, mégpedig az öregségi nyugdíjak szerinti arányban. Ha a biztosított „A” típusú tagállamban rokkan meg, de előzőleg „B” típusú(ak)ban is biztosítási időt szerzett, „B” szerinti arányos ellátást, továbbá azzal csökkentett „A” típusú rokkantnyugdíjat kap. Ha a biztosított „B” típusú rendszerben rokkan meg, de előzőleg „A” típusú(ak)ban is biztosítási időt szerzett, mindkét (vagy több) tagállamból arányosított nyugdíjat kap. A rokkantsági nyugdíj tagállamonként eltérő jogosultsági szabályai miatt előfordulhat, hogy ha a rokkant állapota javul, valamely tagállamban, vagy

tagállamokban megszűnik a jogosultsága, és ezért csökken az ellátás teljes összege is. Az állapotváltozást a lakóhely szerinti, nem pedig a folyósítás helye szerinti országban illetékes orvos vagy intézmény jogosult megállapítani, ha a két tagállam erre megállapodást kötött. Ha nem, a rokkantnak a folyósítás helye szerinti országban illetékes orvost vagy intézményt kell felkeresnie (amiben a lakóhely szerinti nyugdíjbiztosítási szerv segítségét kérheti). 1.23 Az özvegyi nyugdíjat, ha az elhunyt munkavállalóként vagy egyéni vállalkozóként dolgozott, ugyanazon módon kell kiszámítani, mintha az elhunyt nyugdíját számítanák ki. Ha az elhunyt nyugdíjas volt, az özvegyi nyugellátást az illető államok nemzeti jogszabályai előírásainak megfelelően kell kiszámítani. Ha az elhunyt több tagállamból kapott nyugellátást, az özvegyi nyugdíj is mindegyiktől jár. 1.24 A nyugdíjas lakóhelye szerinti tagországban

minden egészségügyi ellátásra jogosult, még akkor is, ha ott korábban nem szerzett biztosítást. Ilyen esetben az ellátás költségeit az az ország fedezi, ahol a leghosszabb ideig biztosított volt. Ha nyugdíjas olyan országban él, ahol már korábban is biztosított volt, akkor ez az ország viseli az egészségügyi ellátás költségeit is. 1.25 A nyugdíjak emelésére nincs közös szabály, de pl más tagországban élők Magyarországról kapott nyugdíjára is meg kell adni a magyar szabályok szerinti emelést. 61 1.26 Ha egyes országokból a koordinációs szabályok szerint folyósított nyugdíjak összege nem éri el a lakóhely szerinti országbeli nyugdíjminimumot, és az érintett a szolgálati ideje alapján jogosult volna e minimumra, a nyugdíjat erre az összegre a lakóhely szerinti országnak ki kell egészítenie. 1.27 A szintén csatlakozó volt szocialista országokkal kötött, a csatlakozásig hatályos szociális biztonsági

(szociálpolitikai) egyezmények alapján számított nyugdíjakat az érintettek kérelmére újra kell számolni, hogy a koordinációs szabályok alapján nem kedvezőbb-e a nyugdíj. Ugyanez érvényes Magyarország esetében a rendszerváltozás óta kötött (osztrák, német, svájci) szociális biztonsági egyezményekre is. 1.28 Kérelemre meg kell állapítani a nyugdíját annak az EU-hoz csatlakozó országban – pl. Magyarországon – élő nyugdíjasnak, akinek más EU-államban is van szolgálati ideje, de onnan nem kapott nyugdíjat. A megállapított nyugdíj az EU-csatlakozás napjától jár – korábbra visszamenőleg nem -, de csak akkor, ha a nyugdíjas a kérelmet a csatlakozástól számított két éven belül beadja. Ha később adja be, akkor leghamarabb a kérelem beadásának napjától kaphatja meg az EUországbeli ellátást. 1.29 Ugyanazon biztosítási idő nem ismerhető el kétszer Ha pl gyermeknevelés idejére valaki az egyik országban

nyugdíjat kap, ugyanezen idő másik tagországban nem vehető számításba az összes biztosítási idő meghatározásakor. 1.210 Aki több tagállamban is biztosítási időt szerzett, a lakóhelye szerint illetékes intézménynél igényelheti az összes tagországra vonatkozóan a nyugdíjat, minden tagország nyelvén rendelkezésre álló EU nyomtatványokon. 1.211 A koordinációs rendeleteket kizárólag azokra kell alkalmazni, akik több EU-tagországban szereznek biztosítási időt; közösségi szabályok az unió tagországai mellett az EGT-tagországokban is alkalmazandók (azaz Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban). 2. A magyar nyugdíjrendszer Az egyes ellátásokat és az azokra vonatkozó részletes szabályokat a következő fejezetekben tárgyaljuk. Az 1998 óta több pillérűvé vált nyugdíjrendszer, valamint az egyes pillérek fő jellemzőinek vázlatos áttekintése a mellékletben. 62 VIII. Öregségi nyugdíj87 1.

Társadalombiztosítás saját jogú nyugellátásának feltételei (97-12-31 és 09-01-01 között) 88: - öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, valamint - az előírt szolgálati idő megszerzése. jogosultsági 1.1 Öregségi teljes nyugdíjra jogosult fő szabály szerint, aki 62 életévét betölti és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Résznyugdíjra az jogosult, akinek 15 év szolgálati ideje van. Ebben az esetben nem alkalmazható az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegére vonatkozó szabály (2005-ben 24.700,- Ft) 1.2 Eltérések a nyugdíjkorhatártól – a születés évétől és a nemtől függő ún rá irányadó nyugdíjkorhatár: Születési év 1940 előtt 1940 1941-42 1943 1944 1945 1946 1947 és később NŐK Betöltött életkor 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. FÉRFIAK Születési év Betöltött életkor 1938 előtt 60. 1938 61. 1939 és 62. később 1.3 Korkedvezmény A szervezet fokozott igénybevételével járó, valamint az

egészségre különösen ártalmas munkakörben dolgozók korkedvezményben részesülnek. Azaz a rá irányadó nyugdíjkorhatár elérése előtt igénybe veheti a nyugdíjat. Ezeket a kedvezményeket a 2005 január 1-je előtt megszerzett korkedvezményes időkre kell alkalmazni.  Férfi esetén legalább 10, nő esetén legalább 8 éven át ilyen munkakörben történő foglalkoztatás esetén 2 évi korkedvezmény áll fenn. További férfinél 5, nőnél 4 év plusz 1-1 év korkedvezményre jogosít. A végrehajtási rendelet 1. sz melléklete tartalmazza részletesen a korkedvezményre jogosító munkaköröket. Ilyenek pl; föld alatti munka, fúrótoronynál végzett munka, keszon munka, csatornában végzett munka, 87 1997. évi LXXXI tv a társadalombiztosítási nyugellátásról és a 168/1997 (X 6) Korm rend a végrehajtásáról 88 2008-12-31 után megállapításra kerülő nyugdíjak esetén az előírások eltérőek (lásd. 18§-tól) 63 melegüzemben

végzett munka, textiliparban végzett munka, hűtőházi munka, ionizációs sugárzásnak kitett munkahely, közlekedésnél /vasútnál – tömegközlekedés – hajózás – mentőzés – polgári repülés/ végzett munka, robbanóanyagiparban végzett munka, honvédségnél egyes polgári alkalmazottak munkakörei.  Legalább 6 éven át egy légköri nyomásnál nagyobb légtérben dolgozó esetén 2 év, minden további 3 évi munka után további 1-1 év a korkedvezmény. 1.4 Előrehozott öregségi nyugdíj Az 55. életév betöltésétől az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel előbb előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki - 1945-12-31 után született és legalább 38 év, - 1945-ben született és legalább 37 év, - 1944-ben született és legalább 36 év, - 1943-ban született és legalább 35 év, - 1943-01-01 előtt született és legalább 34 év szolgálati időt szerzett. Férfi esetén legfeljebb a 60.

életév betöltésétől jár annak, aki - 1939-01-01 előtt született és legalább 37 év, - 1938-12-0-31 után született és legalább 38 év szolgálati időt szerzett. Ezekben az esetekben a hiányzó szolgálati időt a gyermekek utáni kedvezménnyel lehet pótolni meghatározott feltételekkel. (legfeljebb 3 év hiányzik, gyermek szülése, 10 éven át saját háztartásban nevelés, stb.) 1.5 Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj Amennyiben a születési éve szerint meghatározott szolgálati idejéből (1.4 pont alatt részletezett!) valakinek legfeljebb 5 éve hiányzik, annak az öregségi nyugdíjának összegét csökkenteni kell. A csökkentés mértéke függ a hiányzó szolgálati időtől. - 1-365 nappal rövidebb idővel rendelkezőnél 0,1 %-al, - 366-730 0,2%-al, - 731-1095 0,3%-al, - 1096-1460 0,4%-al, - 1461-1825 0,5%-al kell csökkenteni annyiszor, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár

betöltéséhez. [Pl. Szélső esetekben: 30 nap hiányzik => 0,1%-al csökken, 1825 nap hiányzik => 30%-al csökken.] Fontos megjegyezni, hogy a csökkentés egész életre szól, a nyugdíjkorhatár elérésekor sem „adják vissza” a csökkentés összegét. 64 2. A nyugdíj összegének megállapítása Az öregségi nyugdíj összege függ - az elismert szolgálati időtől, és - a figyelembe vehető havi átlagkeresettől. 2.1 A szolgálati idő Az 1997-12-31 utáni időtartam akkor számít szolgálati időnek, ha az erre az időszakra előírt nyugdíjjárulékot megfizették. (Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap) Ezt az időszakot akkor is szolgálati időként kell figyelembe venni, ha a foglalkoztató levonta a járulékot, azonban nem utalta át. Az 1998-01-01 előtti időszakra vonatkozóan a rendelet tartalmazza, hogy mi számít szolgálati időnek. (Gyakorlatilag azok, amelyek addig már megszerzettnek számítottak.) A teljesség igénye

nélkül, nagyon vázlatosan: - elsősorban a munkára, munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött időszakok, - a társadalombiztosítási ellátások időtartama, - azok az időtartamok, amelyeknél gyermek, hozzátartozó gondozása, ápolás miatt nem volt munkavégzési kötelezettsége, - az 1968-01-01 előtt született gyermek esetén az anyánál 365 (egészséges gyermek esetén)/550 (fogyatékos gyermek esetén) naptári nap, - „vállalkozási, szövetkezeti” jogviszonyban töltött tevékenységek ideje megfelelő feltételek mellett, - felsőfokú tanulmányok időtartama, stb. Az elismert szolgálati időhöz kapcsolódóan a havi átlagkereset meghatározott %-a jár. 53 év szolgálati idő után érhető el a következő pontban levezetett havi átlagkereset 100%-a. 2.2 Havi átlagkereset  1988-01-01-től 1996-12-31-ig a főfoglalkozás keretében elért azon kereseteket kell beszámítani, amelyek a nyugdíjjárulék alapját képezték. (rendszeres

bér, év végi részesedés, prémium, jutalom, baleseti járadék) 1997-01-01-től a nyugdíjazás napjáig a fentieken kívül ide számít minden járulékalapot képező jövedelem az egyes években a járulékfizetési felső határig.  Az eddigiek szerinti egyes évek jövedelmeit csökkenteni kell a rá eső évenként számított személyi jövedelemadóval. (Tehát a nyugdíj alapját képező átlagkereset 2012-12-31-ig nem a bruttó, de nem is a nettó kereset alapján számítandó!) Amennyiben a fenti időszak legalább felében nem volt keresete az illetőnek, akkor az 1988-01-01-et megelőző időszakból is be kell számítani annyit, amennyi hiányzik. (Ebből az szja-t nem kell levonni – mert nem is volt -, de valorizálni kell.) 65  A következő lépésben a valorizáció jön, mely nyugdíjazást megelőző három évig elért összeget növeli. (Lényegében a bekövetkezett inflációt korrigálandó, a jogszabály mellékletében megadott

mértékkel.)  Minden évben, így 2005-ben nyugdíjba vonulók esetén alkalmazott degressziós sávokat ugyancsak a jogszabály határozza meg. Ennek lényege, hogy (2005-ben) csak 150.000,-Ft-ig terjedő rész számítható a nyugdíjalapba teljes összegben, az e fölötti rész minél magasabb, annál kevesebb vehető belőle figyelembe.  Az így kiszámított havi átlagkeresethez kell rendelni a szolgálati időhöz tartozó megfelelő %-ot. 89 3. Nyugdíjnövelés Nyugdíjnövelési pótlék azoknak jár, akik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, legalább 20 év szolgálati idővel rendelkeznek, és nem vesznek fel nyugdíjat, bár jogosultak rá. 2004. január 1-je után a megállapított (számított) nyugdíjat annyiszor 0,5%-al kell növelni, ahányszor 30 napot az érintett személy a korhatára betöltése után munkában töltött. Így érhető el, hogy a nyugdíja több legyen, mint az alapját képező átlagkereset. („Alapesetben” a

nyugdíj nem lehet több az alapját képező átlagkeresettől.) 4. Nyugdíjösszeg rögzítés Aki elérte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és megszerezte a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (20 év), kérheti, hogy állapítsák meg a nyugdíját, de ne folyósítsák. Ezután tovább dolgozik és amennyiben legalább 365 nap szolgálati időt szerez (ez idő alatt nem kérve nyugdíja folyósítását), akkor a tényleges nyugdíjazáskor választhat, hogy - a rögzítés-kori összeget kéri, növelve az évenkénti emeléssel, vagy - a tényleges nyugdíjazásakor újból megállapított összeget. Nem választhat az, aki a nyugdíja rögzítését követő és tényleges nyugdíjazása közötti időnek legalább a fele részében özvegyi nyugdíjat vett fel. 5. Nyugdíjemelés Minden év januárjában korábban megállapított nyugdíjakat emelni kell az adott évre a kormány által tervezett - fogyasztói ár növekedés 90, és - az országos nettó

átlagkereset-növekedés 91 átlagával. 92 (Vagyis a két érték számtani átlagával 93) 89 Konkrét eset számítási menete a mellékletben! 2005-re ennek becsült értéke: 4,5%. 91 2004-re ennek becsült értéke: 8%. 90 66 A januári nyugdíjnövelés mértékét év közben, ha az infláció és a bérnövekedés mértéke eltér a tervezettől, visszamenőleg korrigálni kell. A nyugdíjemelés nemcsak az öregségi nyugdíjakra vonatkozik, hanem minden 2005-01-01 előtt megállapított nyugdíjra, ill. nyugdíjszerű ellátásra A nyugdíjnövelés az öregségi nyugdíj 2005. évi legkisebb összegét nem érinti. 6. A 13 havi nyugdíj A 13. havi nyugdíjat minden évben két részletben kell folyósítani: az elsőt legkésőbb májusban, a másodikat novemberben. Az esetleges novemberi kiegészítő emelést figyelembe kell venni a 13. havi nyugdíj számításánál, s a májusban kifizetett első részletet korrigálni kell a novemberi emeléssel. 2005-ben a 13.

havi nyugdíj mértéke a havi nyugdíj 75%-a (azaz 3 heti nyugdíj). 92 93 Ez az ún. svájci indexálás 2004-re ennek értéke: 6,3%. 67 IX. Rokkantsági nyugdíj94 1. Rokkantsági nyugdíjjogosultság feltételei A rokkantsági nyugdíj megállapításához az alábbi 3 feltétel egyidejű megléte szükséges: - munkaképesség elvesztése - egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében - hatvanhét százalékban, valamint állapotjavulás egy évig nem várható, - a szükséges szolgálati idő megszerezése, - a rokkant személy rendszeresen nem dolgozik 95, vagy keresete lényegesen kevesebb 96 a megrokkanás előtti keresetnél. Rokkantsági nyugdíj nem jár annak, aki saját rokkantságát szándékosan okozta, továbbá annak sem, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte. Kivétel, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése

címén igényel. 2. Szolgálati idő A rokkantsági nyugdíj jogosultsághoz szükséges szolgálati idő függ az életkortól az alábbiak szerint: - 22 éves életkor betöltése előtt 2 év, - 22–24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év, - 25–29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év, - 30–34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év, - 35–44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év, - 45–54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év, - 55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év. 94 1997. évi LXXXI tv a társadalombiztosítási nyugellátásról és a 168/1997 (X 6) Korm rend a végrehajtásáról 95 Nem dolgozik rendszeresen az, aki a) a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelőzően

is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken; vagy b) az igény bejelentését megelőző 180 nap alatt keresőképtelensége miatt megszakításokkal legalább hetvenkét napon át nem dolgozott. 96 A keresetet abban az esetben lehet a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett keresete legalább 20%-al kisebb, mint a nyugdíj alapját képező valorizált átlagkereset. 68 Aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és huszonkét éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra. A rokkantsági résznyugdíjhoz szükséges szolgálati idő: - a negyvenötödik életévét, illetőleg 1993-07-01 előtt az 55 életévét betöltötte, legalább 10 év, - 1993-06-30 és 2009-01-01 között az 55. életévét betölti,

legalább 15 év A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni. A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság az orvosi bizottság véleménye szerint fennáll. Ha az orvosi bizottság a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni. 3. A rokkantsági nyugdíj összege A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapításánál fő szabály szerint az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ha a rokkant a magánnyugdíjpénztárba is fizetett tagdíjat és saját döntése szerint az egyéni számláján lévő összeget nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a szolgálati időtől, az átlagkeresete összegétől és a rokkantság fokától függően kiszámított összeg

hetvenöt százalékát kell részére rokkantsági nyugdíjként megállapítani. A rokkantsági nyugdíj mértéke függ - a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, - a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától, és - a rokkantság fokától. A rokkantság foka - III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant (munkaképessége legalább 67%-ban csökkent), de nem teljesen munkaképtelen, - II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul, - az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul. A rokkantsági nyugdíj összege nem lehet kevesebb fent felsorolt rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset 37,5; 42,5; illetőleg 47,5 %-nál. A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet. A rokkantsági nyugdíj mértéke huszonöt évet meghaladó szolgálati idő után a

III. rokkantsági csoportban az öregségi nyugdíj mértékével azonos 69 A rokkantsági nyugdíjat a III. csoportos rokkantra kell kiszámítani, s a II csoportos rokkant rokkantsági nyugdíja a havi átlagkereset 5, az I. csoportosé pedig 10%-ával nagyobb lesz, mint az ugyanakkora jövedelmek és szolgálati idő alapján számított III. csoportos rokkantsági nyugdíj. A - 2005-ben megállapított rokkantsági nyugdíj minimumok: III. rokkantsági csoport 24700,- Ft, II. rokkantsági csoport 25850,- Ft, I. rokkantsági csoport 26800,- Ft 4. Felülvizsgálat, módosítás feléledés A jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. A jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt

éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik. Ha a rokkantsági nyugdíjas állapotváltozás miatt más rokkantsági csoportba kerül, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet. 70 X. Hozzátartozói nyugellátások97 A jogosultak köréből kizárják azokat, akik az elhunyt halálát szándékosan okozták. (Amennyiben ezt bíróság megállapította) A már megállapított hozzátartozói nyugellátásokat évenként meghatározott összeggel növelni kell. 98 Ha az elhunyt magánnyugdíjpénztári tag volt és a hozzátartozói (özvegy, árva, vagy szülő) nem szerepelt a kedvezményezettek között, de valamennyi kedvezményezett átutaltatta az elhunyt egyéni számláján lévő összeget a

Nyugdíjbiztosítási Alapba, akkor a hozzátartozó nem csökkentett, hanem teljes ellátásra lesz jogosult. 1. Özvegyi nyugdíj A házastársak, az elvált házastársak és az élettársak (az utóbbiak, ha az elhunyt haláláig legalább egy éve folyamatosan együtt éltek, és van közös gyermekük, vagy legalább 10 éve folyamatosan együtt élnek 99) lehetnek jogosultak özvegyi nyugdíjra. Amennyiben az élettárs özvegyi nyugdíjban részesült az együttélés időtartama alatt, úgy az elhunyt élettárs után nem kaphatja meg még egy jogcímen. Az jogosult özvegyi nyugdíjra, akinek elhunyt házastársa öregségi/rokkantsági nyugdíjasként halt meg, vagy az azokhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. 1.1 A nyugdíjjogosultság feltételei Ideiglenes 100 özvegyi nyugdíj Fő szabály szerint a haláleset után 1 évig jár. Amennyiben az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el az özvegy, akkor a gyermek 18

hónapos koráig jár. Ha a gyermek fogyatékos, vagy tartósan beteg, a gyermek 3. életévéig jár (Állandó) Özvegyi nyugdíj Az ideiglenes folyósítását követően annak jár, aki az elhunyt halálakor - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy - rokkant, vagy - legalább 2 árvaellátásra (a volt házastárs jogán) jogosult gyermekről gondoskodik. Az özvegyi nyugdíj akkor is jár, ha ezeknek a feltételeknek valamelyike a házastárs halálát követő 10 éven belül bekövetkezik (özvegyi nyugdíjjogosultság feléledése) 101. 97 1997. évi LXXXI tv a társadalombiztosítási nyugellátásról és a 168/1997 (X 6) Korm rend a végrehajtásáról 98 Ugyanaz a szabály vonatkozik rájuk, mint az öregségi nyugdíjra. 99 Az élettársi kapcsolat alapján adható özvegyi nyugdíj esetében az ennek feltételeként előírt együttélési időtartamba – az Alkotmánybíróság állásfoglalása alapján – nem számítható be az az

időszak, amelyben a felek korábban házastársak voltak. 100 A jelenleg hatályos jogszabály nem használja ezt a terminológiát, azonban a napi életben így különböztetjük meg. 71 Az elvált, vagy 1 évnél hosszabb ideje különélő házastársnak csak akkor jár az özvegyi nyugdíj, ha a volt házastárstól tartásdíjban részesült, vagy azt a bíróság megállapította. Együttélési idő Fő szabály szerint a házastársaknál az együttélési időt nem vizsgálják. Kivéve, ha az elhunyt a házasság megkötésekor már betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt Ekkor szükséges legalább 5 évi együttélés a házasságkötéstől számítva, az özvegyi nyugdíjjogosultsághoz. 1.2 Az özvegyi nyugdíj mértéke Az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint kerül megállapításra az elhunyt nyugdíjának (rokkantsági nyugdíjának 102) összege. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege ennek 50%-a. Az állandó özvegyi nyugdíj a fent

megállapított összeg 30%-a), tekintet nélkül arra, hogy az özvegynek vane saját jogú ellátása. Amennyiben az özvegy betölttette a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy rokkant, de saját jogú ellátásban nem részesül, akkor továbbra is 50% az özvegyi nyugdíja. 1.3 Az özvegyi nyugdíj megosztása Amennyiben többen jogosultak az özvegyi nyugdíjra, akkor köztük egyenlő arányban kell megosztani az összeget. A válás, vagy egy évnél hosszabb különélés után legfeljebb a tartásdíj összegét kaphatja özvegyi nyugdíjként jogosult. 1.4 Ellátások együtt folyósítása Ha 1998-01-01 előtti halálesetről van szó, akkor az özvegyi nyugdíjat a saját jogú nyugellátással együtt lehet folyósítani az évente meghatározott összegig, (2005-ban 53.310,-Ft) kivéve, ha az özvegy kéri a 25%-os (30%) állandó özvegyi nyugdíj megállapítását. 2. Árvaellátás 2.1 Az ellátásra jogosultság Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve

a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó gyermeket is –, akinek szülője haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Az örökbefogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának is, ha őt az elhunyt saját Pl. A rokkant állapotváltozása miatt megszűnt a jogosultság, de utána saját jogú nyugdíjassá válik 10 éven belül. Ha az özvegyi nyugdíj „feléled”, akkor az erre jogosultat megilletik a megszűnés óta érvényesült emelések, kiegészítések. 102 Ha az orvosszakértői bizottság a biztosított 100%-os munkaképesség-csökkenését állapítja meg, de

meghal, mielőtt rokkantnyugdíjasnak minősülne, az özvegyi nyugdíjat abból a nyugdíjból kell kiszámítani, amely az elhunytat I. vagy II csoportú rokkantként megillette volna 101 72 háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás a biztosított halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megrokkant, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti. Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják. Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki - az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi

fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, - 25 évesnél fiatalabb és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat. Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. A tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított igazolással - középiskolai tanulmányok esetén évente, - felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított három hónapon belül kell igazolni. Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya, illetőleg a felsőoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói jogviszonya az oktatási intézmény igazolása szerint a tanuló, illetőleg hallgató betegsége vagy szülése miatt szünetel. 2.2 Az ellátás összege Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami az elhunytat nyugdíjként halála

időpontjában megillette, vagy megillette volna 103. Az előbb meghatározott nyugdíj 60%-a jár árvaellátásként annak a gyermeknek, - akinek mindkét szülője elhunyt, vagy - akinek életben lévő szülője rokkant. Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb. Ha jogszerző nem rokkantnyugdíjasként halt meg, de a 100%-os munkaképesség-csökkenést már halála előtt megállapították, az árvaellátást abból a nyugdíjból kell kiszámítani, amely az elhunytat I. vagy II csoportú rokkantként megillette volna. 103 73 A 2005. évben megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege: 21.000,-Ft 3. Szülői nyugdíj Ez az ellátás akkor jár, ha - az illető gyermeke az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg, és - a szülő

gyermekének halálakor rokkant, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, valamint - a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta. Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása a gyermek (unoka) elhalálozása időpontjában nem haladta meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegével (2005-ben 24.700,- Ft/hó) Az előbbi feltételek fennállása esetén szülői nyugdíjra az a nevelőszülő is jogosult, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta. Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor nem volt rokkant, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül megrokkan és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. A szülői nyugdíj mértéke azonos az özvegyi nyugdíj mértékével. Azaz, ha van saját jogú nyugdíja, akkor 30%, ha nincs 50%. Ha a szülői nyugdíjra többen jogosultak, azt közöttük

egyenlő arányban meg kell osztani. A szülői nyugdíjat újból meg kell osztani, ha a jogosultak száma megváltozik. 74 XI. Magánnyugdíjpénztár104 1. Pénztárválasztás A pályakezdők számára kötelező volt választása 1998-06-30-tól 2001-12-31-ig. a magánnyugdíjpénztár 2003-01-01-től újra kötelező a pályakezdők számára. A pályakezdőnek minősül és pénztártaggá kell válnia annak a 42 év alatti személynek aki: Az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a felsõoktatási intézményben nappali rendszerû képzés keretében tanulmányokat folytat tanuló (hallgató), a tanulói (hallgatói) jogviszonyát követõen elsõ alkalommal létesít biztosítási jogviszonyt, függetlenül attól, hogy korábban volt-e ilyen jogviszonya. Pénztártagság létesítésére kötelezett pályakezdő az a 42. életévét be nem töltött személy is, aki a tankötelezettsége megszűnését követően a társadalombiztosítási szervekkel

nyugellátásra jogosító megállapodást kötött. Kötelező belépnie magánnyugdíjpénztárba annak is, akinek tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnésének napján társadalombiztosítási jogviszonya áll fenn. (Ebben az esetben a pénztári tagság a tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnésének napján keletkezik.) Önként választható volt 1999-08-30-ig azok számára, akik 1998-06-30 előtt biztosítottá váltak. Jelenleg pénztár tagjává természetes személy, aki - - válhat önkéntes döntése alapján az a pénztártagsági jogviszonyát megszüntette, majd rokkantsági nyugellátásban részesült és rokkantsági nyugellátásra jogosultsága állapotjavulás miatt megszûnik 2003. január 1-jén még nem töltötte be 30 életévét, első ízben a csatlakozás napján 105 vagy azt követően létesít Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, illetve nyugellátásra jogosultságot első alkalommal megállapodás

megkötésével szerez és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét, feltéve, hogy nem minősül tagságra köteles pályakezdőnek, és a magyarországi biztosítási jogviszony létrejöttének, illetve a megállapodás megkötésének első napjától számított három hónapon belül magánnyugdíjpénztári tagságát írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi. A pénztártagok 2012. december 31-ig ismét visszaléphetnek – meghatározott feltételek fennállása mellett - a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. 106 2. A tagsági viszony keletkezése A pályakezdőnek a biztosítottá válását követő 15 napon belül közölnie kell foglalkoztatójával a választott magánnyugdíjpénztár nevét, címét, bankszámlaszámát. A foglalkoztatónak ezt követően 15 napon belül kell tájékoztatnia a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított adatairól és a pénztárválasztásról. A pályakezdő tagsági jogviszonya

a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásával jön létre, biztosítási jogviszony keletkezésének napjára visszamenő hatállyal. 104 1997. évi LXXXII tv a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról 2004. május 1 106 Az önként választók számára 2002. december 31-ig volt lehetőség erre, úgy hogy az egyéni számlán felhalmozott összeget visszautalták számukra a Nyugdíjbiztosítási Alapba. 105 75 Ha a pályakezdő nem választ pénztárat, vagy a választást elmulasztja 15 napon belül bejelenteni, biztosítási jogviszonyának időpontjától a lakóhelye szerinti területi pénztár tagjává válik. (Ez a pályakezdő irányítása) A leendő pénztártagnak belépési nyilatkozatot kell kitöltenie. Ezt a pénztárnak 15 napon belül kell elfogadnia vagy elutasítania. Nem utasíthatja el, ha a jelentkező megfelel a törvényben, valamint a pénztár szervezeti és működési szabályzatában foglalt követelményeknek.

Elfogadás után a pénztár nyilvántartásba veszi a tagot és erről értesíti őt. 3. A magánnyugdíjpénztár szolgáltatásai A nyugdíjkorhatárt elért tag járadékát az egyéni számlán felhalmozott összeg alapján kell megállapítani, azaz az addig felhalmozott összeg az a tőke, amely a járadék fedezeteként szolgál. A jogszabály által előírt négyféle életjáradék-típus közül legalább egynek szerepelnie kell az adott pénztár szolgáltatásai között. Amennyiben több ajánlat van, közülük a tag belépéskor, vagy a szolgáltatás megkezdésekor választ. 2004-től a törvény előírja, hogy tagsági okiraton szerepeltetni kell a kedvezményezett(ek) nevét, személyes adatait, a jogosultságuk arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját. Külön rögzíti, hogy a pénztártagnak bármikor jogában áll korábbi döntését megváltoztatni. Az egyéni számla nem része a hagyatéknak, a rajta szereplő összeg felvétele ezért

illetékmentes. 3.1 Egy életre szóló életjáradék A járadék kizárólag a pénztártagnak jár, haláláig. Ha a tag a felhalmozási időszakban elhalálozik, akkor örökölhető. 3.2 Elején garanciatartamos (határozott időtartamos) életjáradék Ebben az esetben a járadékot a meghatározott időtartamig akkor is folyósítják, ha a pénztártag ezen az időtartamon belül meghal. Egyébként élete végéig kapja a járadékot. (Ha pl a garanciatartam 10 év, és a tag a folyósítás megkezdése után 5 évvel meghal, a járadékot az általa megjelölt kedvezményezetteknek még 5 évig kapják. Ha a tag a 10 év eltelte után hal meg, akkor ő a haláláig kapja a járadékot. 3.3 Végén garanciatartamos (határozott időtartamos) életjáradék Az érintett pénztártag haláláig kapja a járadékot, majd a meghatározott ideig még kapják a kedvezményezettek. Ha pl a garanciatartam 15 év, akkor a hozzátartozók a tag halála után – függetlenül attól,

hogy a tag hány évig kapott járadékot – még 15 évig jogosultak járadékra. 3.4 Kettő vagy több életre szóló életjáradék A pénztártag halála után a járadékot mindaddig folyósítják, amíg az összes megnevezett személy életben van –azaz az utolsó túlélőig. A 3.2 pont alatti szolgáltatástól a 34 alattiig tekintve a kedvezményezettek egyre biztosabban jutnak hozzá az elhunyt pénztártag által befizetett „tőkéhez”. Ugyanakkor egyre kisebb lesz a járadék összege is, hiszen több kedvezményezett között oszlik meg. 76 3.5 Egy összegű szolgáltatás Az alábbi esetekben van rá mód: - Amennyiben a pénztár tagja a nyugdíjba vonulásig 15 évnél (180 hónap => felhalmozási időszak) rövidebb időn át fizetett tagdíjat, kérheti az egyéni számláján levő teljes összeg felvételét. Mód van életjáradék igénylésére is, de erre a járadékra a Garancia Alap nem nyújt biztosítékot. - A pénztártag a felhalmozási

időszakban meghal. Ekkor a kedvezményezett dönthet úgy, hogy az összegyűjtött összeget, hozamaival együtt egy összegben felveszi. [Az egyes szolgáltatásokat áttekintő ábra a mellékletben] 3.6 Kifizetési garancia A pénztártag számláján lévő tőkének fedeznie kellene a saját – a tb. nyugdíj legalább 25%-át kitevő – járadékát, erre 2001-12-31.-ig állami garancia volt Ma már csupán az egyéni számla egyenlege alapján lehet a magánnyugdíjat megállapítani. A Garancia Alap ezentúl a pénztár felszámolása kezdő időpontjában – vagy az azt megelőző év éves beszámoló mérlegforduló napján - fennálló tagi követelést veszi alapul és annak kifizetését garantálja. A pénztártag dönti el, hogy számára melyik a kedvezőbb. 3. Visszautalások a Nyugdíjbiztosítási Alapba 1. Az elhunyt pénztártag kedvezményezettje kérheti az egyéni számlán megtakarított összeg átutalását a Nyugdíjbiztosítási Alapba, hogy a

hozzátartozónak járó nyugellátást úgy állapítsák meg, mintha az elhunyt kizárólag nyugdíjjárulékot fizetett volna. 2. Amennyiben a pénztártag rokkantsági nyugdíjra lesz jogosult kérheti, hogy az egyéni számláján vezetett követelését utalják át az Alapba, így teljes összegű társadalombiztosítási rokkantsági nyugdíjra lesz jogosult. 3. 2004 június 19-től 2012 december 31-ig ismét vissza kell utalni a Nyugdíjbiztosítási Alapba – a pénztártag kérésére - az alábbi feltételek bekövetkezte esetén 107: - Jogosultságot szerez pénztári nyugdíjszolgáltatásra: pl. nyugdíjkorhatár betöltése; előrehozott öregségi nyugdíj, vagy korkedvezményes nyugdíj megállapítása révén. - Összes magánnyugdíjpénztári jogviszonya nem éri el a 10 évet. - Magánnyugdíjpénztári járadékának várható összege nem éri el a társadalombiztosítási nyugdíjrész 25%-át. 107 Járadékszámítás során az egyéni számla

tagdíj-kiegészítéssel felhalmozott részét figyelembe kell venni. 77 XII. Baleseti ellátások 1. Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés 108 Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat - a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg - munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri, valamint - a biztosítottat közcélú munka végzése, vagy - egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának (munkaképesség-változásának) az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a

különös veszélye folytán keletkezett. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek körét a Kormány rendeletben állapítja meg. 109 Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell. Nem üzemi baleset az a baleset, amely kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem

jogosult. 2. Az Egészségbiztosítási Alapból nyújtott ellátások 110 2.1 Baleseti egészségügyi szolgáltatás Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához – amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja – százszázalékos mértékű támogatás jár. A támogatás összege azonos a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás – az igénybevételkor érvényes, külön jogszabály szerint a támogatás alapjául elfogadott – árával. 1997. évi LXXXIII törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 51-56§ 217/1997. (XII 1) Korm rend 1 számú melléklet: A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzéke 110 1997. évi LXXXIII törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 108 109 78 A biztosított térítésmentesen jogosult az

üzemi balesetével közvetlenül összefüggő, fogászati ellátásra. 2.2 Baleseti táppénz 111 Baleseti táppénz annak jár, aki üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud. A baleseti táppénz – az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül – egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti járadékban részesül. A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell

megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll. A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított egészségbiztosítási járulékalapját képező jövedelmének naptári napi összegével. Ha a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított naptári napi átlagjövedelem. Ha a biztosított az előbb említett időtartam alatt – jövedelem hiányában – egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelmének –

egyéni vagy társas vállalkozó esetén a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban érvényes minimálbér – naptári napi összegével. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 %-a. A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri. Egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénzét a fent ismertetett szabályok szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) egészségbiztosítási járulékot vagy baleseti járulékot fizetett. A saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért és az előbb említett jövedelmet lehet figyelembe venni. A baleseti táppénzre – ha

eltérő rendelkezés nincs – a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 111 Összehasonlító táblázat a mellékletben. 79 Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet. Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekinteni. 2.3 Baleseti járadék Baleseti járadékra az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a huszonöt százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, e munkaképesség-csökkenés

tartamára időbeli korlátozás nélkül jár. A szilikózisból és azbesztózisból eredő és huszonöt százalékot meg nem haladó munkaképesség-csökkenés fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár. A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenöt százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenését megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta munkaképességcsökkenés fokától függ. A munkaképesség-csökkenés fokának megfelelően - az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 16–25 százalék, - a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 26–35 százalék, - a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 36–49 százalék, - a 4.

baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 50–66 százalék. A baleseti járadék összege az előbbiekben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka. A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell. A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha a munkaképesség-csökkenés a tizenöt százalékot már nem haladja meg. Ha a munkaképesség-csökkenés a tizenöt százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled. Az 1. fokozatú baleseti

járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha a munkaképesség-csökkenés utóbb három hónapon át a huszonöt százalékot meghaladja. Ha a munkaképesség-csökkenés ismét huszonhat 80 százalék alá száll, a tizenöt százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb két éven át – újból jár. A baleseti járadék módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították. 3. A Nyugdíjbiztosítási Alapból folyósított ellátások 112 3.1 Baleseti rokkantsági nyugdíj Jogosultsági feltételek: üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén akkor jár, ha az illető. - munkaképességét hatvanhét százalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen

kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. - munkaképességét ötven százalékban szilikózis következtében vesztette el, és nem dolgozik, vagy szilikózisveszély-mentes munkakörben, illetőleg munkahelyen  nem rendszeresen dolgozik, vagy  keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. Aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, sérülése alapján baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. A nyugdíj összege A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint, vagy ha az kedvezőbb, az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egy évi, nyugdíjjárulék alapját képező kereset alapján kell meghatározni. A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke függ - a rokkantság fokától, és - a szolgálati idő tartamától. A rokkantság foka - a III. rokkantsági

csoportba tartozik az, aki munkaképességének a 67 – szilikózis miatt az 50 – %-át elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen, - a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul, - az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul. A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a fent felsorolt rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset 60; 65, illetőleg 70 %-a. 112 1997. évi LXXXI tv a társadalombiztosítási nyugellátásról és a 168/1997 (X 6) Korm rend a végrehajtásáról 81 A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a szolgálati idő minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet. (2005-ben megállapított baleseti rokkantsági nyugdíj minimumok: - III. rokkantsági csoport 24800,- Ft, - II. rokkantsági csoport 26050,- Ft, - I. rokkantsági csoport 26950,- Ft) A

jogosultság megszűnése A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas munkaképesség-csökkenése a 67 – szilikózis miatt az 50 – %-ot már nem éri el. Állapotjavulás nélkül is megszűnik a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság akkor, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. A baleseti sérült részére ebben az esetben – a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett – az Egészségbiztosítási törvényben szabályozott 4. fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani. 3.2 A baleseti hozzátartozói nyugellátások A hozzátartozók részére baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor jár, ha a sérült az üzemi baleset következtében meghalt. A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóját megilleti a baleseti nyugellátás akkor is, ha a nyugdíjas nem az üzemi

baleset következtében halt meg. A baleseti sérült hozzátartozóit a baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt ugyan meg, de vélelmezhető, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult. A baleseti sérült hozzátartozóit a nyugellátás a jogszerző szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti. 82 XIII. A társadalombiztosítás iránti igény érvényesítése Az eddig fejezetekben ismertetett jogosultsági feltételek és egyes ellátások iránti igény érvényesítésének eljárási rendjét taglaljuk az alábbiakban. 1. Az egészségügyi szolgáltatásokra való igény érvényesítése 113 1.1 A biztosított a) az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultságát a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ-szám) igazoló okmány bemutatásával, b) az árhoz

nyújtott támogatással igénybe vehető ellátásokra való jogosultságát ba) a gyógyászati ellátások tekintetében az a) pontban foglaltak szerint, bb) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz tekintetében a külön jogszabályban foglalt orvosi rendelvény bemutatásával, c) az utazási költségeihez nyújtott támogatásra való jogosultságát a beutaló orvos által, illetve amennyiben az ellátásra – azonnali ellátás szükségessége miatt – beutaló nélkül került sor, a szolgáltató orvosa által kiállított igazolással igazolja. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát az „Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról” elnevezésű nyomtatvánnyal igazolja. Az utazás költségéhez nyújtott pénzbeli támogatás iránti igényt a jogosult lakóhelye szerint illetékes MEP-hez kell benyújtani. 1.2 Üzemi baleset esetén Az üzemi balesettel

összefüggésben baleseti egészségügyi ellátás csak az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatása esetén rendelhető. Az üzemi baleset jogerős megállapításáig a biztosítottnak az általános szabályok szerint rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához, továbbá fogászati ellátásért a biztosított által kifizetett térítési díjat a megállapítást követően, a biztosított kérelmére a lakóhely szerint illetékes MEP, vasutas dolgozók esetén a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság soron kívül megtéríti. 2. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai iránti igény érvényesítése Szóban vagy írásban, meghatározott igazolások benyújtásával lehet igényelni. Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani. 113 1997. évi LXXXIII törvény a

kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, a végrehajtásáról szóló 217/1997 (XII. 1) Korm rendelet 83 Az igénybejelentés napja az igény átvételének – vagy ha az igényt posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának – igazolt napja. Az igényt fő szabály szerint alakszerű határozatban kell elbírálni, azonban, ha az igényt teljes mértékben teljesítik, akkor nincs rá szükség Az igényelbíráló szervnek joga van az igénylőt személyes megjelenésre is felhívni meghallgatni, orvosi felülvizsgálat, kórházi megfigyelés stb. céljából Ha az ellátásban részesülő az orvosi vizsgálaton vagy a kórházban a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásra sem jelenik meg, vagy az orvosi felülvizsgálatnak, kórházi megfigyelésnek elfogadható indok nélkül nem veti magát alá és emiatt az igényt elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni. A megszüntetés utáni

jelentkezést – ha az igénylő a mulasztást elfogadhatóan nem igazolja – új igénybejelentésnek kell tekinteni. Ha az igény elbírálása után megállapítást nyer, hogy az igényt jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a jogszabálysértés felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni. Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a

hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül. 2.1 Betegség és anyaság esetére járó pénzbeli ellátások iránti igény érvényesítése A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell bejelenteni. Az elbírálást és a folyósítást végző szerv: a) a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, b) ha az igény elbírálására a Területi (Fővárosi) Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: TÁH) az illetékes, akkor a TÁH, c) egyéb esetben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár. Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, az igényt a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni. Az igény elbírálásánál az igény teljesítése esetén nem kell alakszerű határozatot hozni. 84 A

terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat, a táppénzt havonta utólag kell folyósítani, a bérfizetési napon az a) és b) pontokban foglalt esetekben, egyéb esetekben a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig 2. 2 Baleseti ellátások iránti igény A bejelentett üzemi baleset tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv határozattal állapítja meg. Ha a baleseti ellátásra jogosultság szempontjából szükséges, az egészségbiztosítási szerv helyszíni vizsgálatot tarthat. A vizsgálat alkalmával a munkáltató köteles a szükséges felvilágosításokat megadni. A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító következményekkel jár. A határozat meghozatalához az üzemi baleset egészségkárosító következményeiről az elsődleges ellátást nyújtó orvos – egészségügyi intézmény – tájékoztatja a határozatot hozó szervet. Az üzemi baleset

megállapításáról szóló határozatot meg kell küldeni a biztosítottnak, a kezelő orvosnak, továbbá a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak. A baleseti táppénz iránti igény bejelentésére, elbírálására és folyósítására a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a baleseti táppénz meghosszabbítása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI) hatáskörébe tartozik. A baleseti járadék iránti igényt az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál – vasutas dolgozók esetében a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóságánál – kell bejelenteni. A baleseti járadék iránti igény elbírálására és folyósítására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI törvénynek a nyugellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. A

nyugellátás iránti igény érvényesítése 114 A nyugellátást írásban, meghatározott formában kell igényelni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igénybejelentés időpontjának a benyújtás napja tekintendő. Ha az igényt posta útján terjesztették elő, az igénybejelentés napjának a kérelem postára adásának az igazolt napját kell tekinteni. Az igény bejelentésével egyidejűleg az igénylőnek az elbíráláshoz szükséges adatokat és igazolásokat is elő kell terjesztenie. Ha ezt elmulasztotta, ezek 114 1997. évi LXXXI tv a társadalombiztosítási nyugellátásról és a 168/1997 (X 6) Korm rend a végrehajtásáról 85 pótlására az igényelbíráló szervnek – legalább harminc napi határidő kitűzésével – az igénylőt fel kell hívnia. Ha az igénylő a

jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásnak sem tesz eleget és emiatt az igényt elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni. Ha az igénylő a mulasztást elfogadhatóan nem igazolja, az adatok és igazolások későbbi benyújtását új igénybejelentésnek kell tekinteni. Nyugellátás iránti igényt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szerveinél, az igénylő lakóhelyétől függően a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál és ezek kirendeltségeinél, valamint – ha a jogszerző már nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült – a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) kell érvényesíteni. A vasutas biztosítottak körébe tartozó munkavállalók a szolgálati főnökségnél, a munkaviszony megszűnése után a legutóbbi szolgálati főnökségnél,

a vasutak által megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő halála esetén a hozzátartozók a lakóhely szerint illetékes nyilvántartási állomáson, illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnál, a GYSEV Rt.-nél érvényesítik igényüket Az ellátást a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság, illetőleg a GYSEV Rt állapítja meg A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az adatok igazolásán kívül az igénylőt személyes megjelenésre is kötelezheti meghallgatás, rokkantságon alapuló ellátási igény elbírálása esetén orvosi felülvizsgálat, kórházi megfigyelés céljából. Ha az igénylő a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásra sem jelenik meg, vagy az orvosi felülvizsgálatnak, a kórházi megfigyelésnek elfogadható indok nélkül nem veti magát alá, az eljárást meg kell szüntetni. A megszüntetést követő jelentkezést – ha az igénylő a mulasztását

elfogadhatóan nem igazolja – új igénybejelentésnek kell tekinteni. Amennyiben a nyugellátásban részesülő az orvosi vizsgálaton vagy a kórházban a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásra sem jelenik meg, ellátását a legközelebbi esedékesség időpontjától meg kell szüntetni. Ilyen esetben a megszüntetett nyugellátás – ha az igénylő mulasztását elfogadhatóan nem igazolja – legkorábban a jelentkezés hónapjának első napjától jár. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatot hoz a) a nyugellátás iránti igény teljesítéséről – ideértve a rögzített öregségi nyugdíj iránti igényt is – és elutasításáról, b) a nyugellátás összegének felemeléséről, kivéve a nyugellátások évenkénti emelését (kiegészítését), illetve a nyugellátás csökkentéséről, c) a nyugellátásra jogosultság megszűnéséről, d) a nyugellátás szüneteltetéséről, e) a nyugellátásra

való jogosultság feléledéséről, f) a nyugellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárás megszüntetéséről vagy felfüggesztéséről. 86 A nyugellátás megszüntetéséről nem kell határozatot hozni, ha a) a nyugellátásban részesülő személy meghalt, b) az ideiglenes özvegyi nyugdíj egyévi tartama lejárt. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző tíz éven belül az igényelbíráló szervtől a biztosított (volt biztosított) kérheti figyelembe vehető szolgálati idejének a megállapítását. A kérelemhez csatolni kell a biztosított összes szolgálati idejére vonatkozó rendelkezésre álló igazolásokat. Az igényelbíráló szerv határozatban állapítja meg azt az időtartamot, amelyet szolgálati időként elismer, valamint – megfelelő indokolással – a szolgálati időként el nem ismerhető időtartamot is. Kérelemre, az említett életkortól függetlenül a korkedvezményre jogosító időt az

igényelbíráló szerv köteles határozattal megállapítani. A nyugellátás attól a naptól állapítható jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkeztek. meg, amely napon a A baleseti rokkantsági nyugdíj iránti igényt a baleset bekövetkezése, foglalkozási betegség esetén a betegség megállapításának a napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni. Ha a sérült a baleset miatt táppénzben részesült, a határidőt a táppénz első ízben történő megszűnésének a napjától kell számítani. Három éven belül lehet érvényesíteni a baleseti rokkantsági nyugdíj iránti igényt, ha a baleset következményét két éven túl lehetett csak megállapítani. Az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozója a halál napját követő két éven belül érvényesítheti igényét. A fentiekben megjelölt határidő után akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv,

társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült irat, orvosi lelet, boncolási jegyzőkönyv stb.) alapján kétséget kizáróan bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá ha a sérülés és a munkaképesség-csökkenés, illetve a halál között – a jogszabályban meghatározott orvos szakértői szerv véleménye szerint – okozati összefüggés van. Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosultság megállapítása szempontjából szükséges, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv helyszíni vizsgálatot tarthat. A vizsgálat alkalmával a foglalkoztató köteles a szükséges felvilágosításokat megadni. A nyugellátással kapcsolatban a rokkantságot jogszabályban meghatározott orvosszakértői szervek állapítják meg. (OOSZI) Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt

az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján előleget kell megállapítani, és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani. 87 XIV. Felelősségi szabályok Az igényérvényesítés során kiderülhet, hogy a megállapított ellátás nem vagy nem abban a mértékben jár, mint ahogy megállapították. Ennek oka lehet hibás adatszolgáltatás, a biztosított, vagy a foglalkoztató mulasztása. Ezeket a helyzetek lehet és kell orvosolni a felelősség szabályozásával. 1. Egészségbiztosítási ellátások 1.1Visszafizetési és megtérítési kötelezettség Az, aki egészségbiztosítási ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül írásban kötelezték. 30 napon túl attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás

felvétele felróható. (Pl megtévesztéssel, hamis adatszolgáltatással) Amennyiben az ellátást nem lehet visszakövetelni a fentiek szerint akkor a foglalkoztatótól, vagy attól kell visszakövetelni, aki tévesen megállapította, folyósította, vagy nem valósan szolgáltatott adatot. Ha többeket terhel felelősség – foglalkoztató, egyéb szerv, ellátásban részesülő -, akkor a közrehatásuk arányában kötelesek a megtérítésre. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, akkor egyenlő arányú a kötelezés. A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. Aki az egészségbiztosítási

ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképesség-csökkenéséért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható. A felelősség megállapítására, a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs. 1959. évi IV tv a Polgári Törvénykönyvről (Ptk) 339-344§ Felelősség szerződésen kívül okozott kárért Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli

méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős. 88 Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. A kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani. A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk arányában is marasztalhatja, ha - ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti,

vagy - a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, vagy igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett. 1.2 Az ellátások késedelmes kifizetése Ha az illetékes egészségbiztosítási igazgatási szerv a pénzbeli ellátások folyósítását (kifizetését, postára adását, átutalását) az ellátás megállapítását követő 15 napon belül nem teljesíti, a 15. napot követően késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a jogosult részére. Nem kell megfizetni a kamatot, ha a kamat összege nem haladja meg a 100 forintot. 1.3 A követelés érvényesítése Az egészségbiztosítási igazgatási szerv a követelését - visszafizetésre kötelező határozattal, illetőleg - megtérítésre kötelező fizetési meghagyással érvényesíti. A jogerőre emelkedett határozat, illetőleg fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat. A követelés a felvett ellátás kifizetésétől, illetőleg az

egészségügyi, vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a követelés öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül. A jogalap nélkül felvett táppénzt, baleseti táppénzt elsősorban táppénzből, baleseti táppénzből kell levonni. A levonás a táppénz, baleseti táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg. A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni. Ha a fizetésre kötelezett a határozat, illetőleg a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem

teljesíti, a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó egészségbiztosítási igazgatási szerv megkeresi a járulékok behajtására jogosult szervet (APEH), hogy a követelést a járuléktartozás végrehajtására vonatkozó szabályok szerint hajtsa be. A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét – az örökség erejéig – az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető egészségbiztosítási ellátásból – ide nem értve a jogosult halála hónapjában 89 általa már fel nem vett és a hozzátartozónak járó ellátást – a meg nem térített összeget levonni, illetőleg tőle behajtani nem lehet. 1.4 Mérséklés, elengedés A jogalap nélkül felvett ellátás – ide nem értve a gyermekgondozási díjat – visszafizetése, a magánszemélyt terhelő megtérítés, továbbá eljárási költség megtérítése címén megállapított összeget méltányos esetben – ha

jogszabály eltérően nem rendelkezik – a MEP vezetője, vasutas dolgozók esetén a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője mérsékelheti, illetőleg elengedheti. A baleseti járadékkal összefüggő felelősség érvényesítésére a nyugellátásokkal kapcsolatos felelősségi szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a visszafizetéssel, illetőleg megtérítéssel kapcsolatos feladatokat az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek látják el. 2. Nyugellátások 2.1 Visszafizetési és megtérítési kötelezettség Az, aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 90 napon belül írásban kötelezték. Ezen időn túl a felvett nyugellátást attól lehet visszakövetelni, akinek a nyugellátás felvétele felróható. Amennyiben az ellátást nem lehet visszakövetelni a fentiek szerint, akkor a foglalkoztatótól, vagy attól kell visszakövetelni, aki tévesen megállapította,

folyósította, vagy nem valósan szolgáltatott adatot. Ha többeket terhel felelősség – foglalkoztató, egyéb szerv, ellátásban részesülő -, akkor a közrehatásuk arányában kötelesek a megtérítésre. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, akkor a felelősök kötelezése egyetemleges. Az, aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre őt írásban kötelezték. A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelemi szabályzatnak, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény előírásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. Aki a nyugellátásra jogosult megrokkanásáért

vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott nyugellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható. A felelősség megállapítására a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha a nyugellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs. 90 A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított üzemi balesetével kapcsolatban az előbbi rendelkezések alapján megtérítésre nem kötelezhető. 2.2 Késedelmi kamat Ha az illetékes nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat kézbesítését követő 15 napon belül nem teljesíti, a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a késedelmesen folyósított nyugellátás összege után. A kamatot az

említett határidő lejártát követő naptól kell számítani. 2.3 Mulasztási bírság Az a kötelezett, aki bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, 10 000 forinttól 100 000 forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 200 000 forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni. A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek 100 000, a foglalkoztatók, egyéb szervek 200 000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezhetők, ha a) a jogszabályokban előírt bizonylatok, könyvelések, nyilvántartások, egyéb okmányok hiányában, vagy azoknak az előírásoktól eltérő vezetésével, b) hibás vagy valótlan adatszolgáltatással, c) nyilatkozattétel elmulasztásával (tanúvallomás

jogosulatlan megtagadásával) vagy más módon az ellenőrzést akadályozzák. 2.4 A követelés érvényesítése A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az e törvényen alapuló követelését 5 éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás jogerős bírói ítélettel megállapítottan bűncselekmény, a követelés öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését fizetésre kötelező határozattal, illetőleg fizetési meghagyással érvényesíti. A jogerőre emelkedett határozat, illetőleg fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat. Amennyiben a fizetésre kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelező határozat, illetőleg a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a határozatot hozó, illetőleg a fizetési

meghagyást kibocsátó nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését a) a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással, b) bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással érvényesíti. Ha a fentiek szerinti végrehajtási eljárás nem vezet, vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv 91 megkeresésére az állami adóhatóság területileg illetékes szerve ingó- és ingatlan-végrehajtással hajtja be. 2.5 Tartozás mérséklése, elengedése, fizetési könnyítésének engedélyezése A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő tartozást (követelést), valamint a mulasztási bírságtartozást méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése

a magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén, a foglalkoztató és egyéb szerv (a továbbiakban együtt: kötelezett) kérelmére, az őt terhelő mulasztási bírságtartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha a körülményekből megállapítható, hogy a kötelezett, illetve annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja, az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Nincs helye a mulasztási bírság mérséklésének vagy elengedésének, ha a mulasztás a kötelezett szándékos magatartásának a következménye. A foglalkoztatót és egyéb szervet terhelő követelésre (tartozásra) – a kötelezett kérelme alapján – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője fizetési halasztást vagy részletfizetést (a továbbiakban együtt

fizetési könnyítés) engedélyezhet. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség átmeneti jellegű, azaz a tartozás (követelés) későbbi megfizetése a körülményekből valószínűsíthető. A fizetési könnyítés érvényét veszti és a tartozás – annak járulékaival együtt – egyösszegben esedékessé válik, ha a kötelezett a fizetési könnyítés engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti. 92 XV. Jogorvoslat A jogorvoslathoz való jog állampolgári alapjog. Az igényérvényesítés során hozott határozatokkal szemben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai 115, illetve a társadalombiztosításra vonatkozó speciális szabályok szerint lehet élni. 1. Egészségbiztosítási ellátások 1.1 Visszavonás, módosítás (ekkor a határozatot hozó szerv maga változtat eredeti határozatán) Ha az egészségbiztosítási ellátások iránti igény

elbírálása, illetőleg követelés érvényesítése után megállapítást nyer, hogy a bíróság által el nem bírált határozat (fizetési meghagyás) - jogszabályt sért, vagy - az igényt tévesen utasították el, illetve - az ellátás (követelés) összegét tévesen állapították meg, az ellátást tévesen folyósították, a határozatot hozó szerv a határozat (fizetési meghagyás) közlésétől számított 5 éven belül a határozatot (fizetési meghagyást) módosítja, illetőleg visszavonja. 1.2 Fellebbezés Ekkor az eredeti határozatot hozó szerv felettese dönt. A jogszabálysértő, vagy érdeksérelemmel járó határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet élni vele. A fellebbezést a határozatot hozó szervnél kell benyújtani a felettes szervhez címezve. A kifizetőhelynek, továbbá a TÁH-nak a betegségi és anyasági ellátással, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban tett intézkedése, illetőleg hozott határozata

ellen a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP, illetőleg kirendeltség szakágazati egységéhez lehet fellebbezni. A vasutak biztosítottai – ideértve azokat is, akiknek az igényét a Győr-SopronEbenfurti Vasút Rt. bírálta el – a kifizetőhelynek a fent említett intézkedése, illetőleg határozata ellen a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetőjéhez fellebbezhetnek. Ha első fokon a MEP, illetőleg kirendeltség szakágazati egysége, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság erre illetékes egysége intézkedett, vagy hozott határozatot, a fellebbezést a MEP, a kirendeltség vezetője, illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője bírálja el. 1.3 Határozat bírósági felülvizsgálata A jogszabálysértő érdemi másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti – a határozat kézbesítését követő 30 napon belül – az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a

határozat érinti. Ha az első fokú határozatot a kifizetőhely vagy a TÁH hozta, a keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási 115 2004. évi CXL tv (2005 november 1-én lép hatályba) 93 pénztár, kirendeltség ellen, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság esetében a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság ellen kell benyújtani. Ha egyéb kizáró ok nincs, a megállapított egészségbiztosítási ellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották. A megtérítésre kötelezett személy az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van. A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat a külön jogszabályba foglalt orvosi bizottsághoz. E bizottság döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs. A

kizárólagos méltányossági jogkörben hozott intézkedéssel, illetőleg határozattal szemben jogorvoslattal élni nem lehet! A baleseti járadékkal kapcsolatos jogorvoslatokra a nyugellátások esetében érvényesíthető jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 2. Nyugellátások 2.1 Felülvizsgálat A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője – a vasutas biztosítottakat, illetőleg hozzátartozóikat illetően a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője – jár el - a nyugellátásokkal kapcsolatban, továbbá - a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére kötelezett és a nyugdíjbiztosítási ügyviteli feladatot ellátó szerv között, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a biztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatával kapcsolatban felmerült vitás ügyekben. A kizárólagos mérlegelési jogkörben, a méltányossági alapon történő nyugellátás

megállapításának engedélyezésére, továbbá a tartozás mérséklésére, elengedésére, továbbá fizetési könnyítésének engedélyezésére irányuló kérelem tárgyában hozott intézkedéssel, illetőleg határozattal szemben jogorvoslattal élni nem lehet. 2.2 Határozat bírósági felülvizsgálata A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv másodfokú határozata ellen az érintett keresettel fordulhat az elsőfokú határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz. Amennyiben egyéb kizáró ok nincs, a megállapított nyugellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották. A megtérítésre kötelezett az ellene kibocsátott fizetési meghagyás ellen a kézbesítést követő harminc napon belül bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van. 94 XVI. Társadalombiztosítási igazgatási szervek 1. Állami

adóhatóság A járulékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat néhány éve az APEH (Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) vette át. Ide tartozik az alábbiak nyilvántartása és ellenőrzése: - bejelentés, - bevallás, - megfizetés, - nyilvántartás, - a fenti kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapítása, - járuléktartozás beszedése, behajtása, - járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzése, és az ezzel kapcsolatos hatósági ügyek. 2. Egészségbiztosítási Pénztár Szervezeti szempontból az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (OEP) és a Megyei /Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztárakra (MEP), valamint ezek kirendeltségeire tagolódik. Feladataik az alábbiak: - egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodások megkötése az egészségügyi szolgáltatókkal (alap-, járó-, fekvőbetegellátás, stb.), - az egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó szerződések

megkötése (megállapodás egészségbiztosítási ellátásokra), - táppénz hozzájárulás megállapítása (a foglalkoztató által fizetendő 1/3), - a jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésének, megtérítésének elrendelése, - az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása, valamint folyósítása, - az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása az előzetesen kötött szerződések alapján. 3. Nyugdíjigazgatóság Szervezete: - Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) - Megyei/Fővárosi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok kirendeltségei - Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFI) - MÁV Rt. (GYSEV Rt) Nyugdíjigazgatóság Feladataik: - saját és hozzátartozó nyugellátások megállapítása, - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása, és ezek 95 - baleseti járadék megállapítása, szolgálati időre kötött megállapodások megkötése, a jogalap nélkül felvett ellátások

(amelyeknek megállapítása a hatáskörébe tartozik) visszafizetésére és megtérítésére való kötelezés. 4. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) A magánnyugdíjpénztárak működésének állami felügyelete tartozik hozzájuk. 5. Magyar Államkincstár (MÁK) területi igazgatóságai A családtámogatási kifizetőhellyel nem rendelkezők számára ők állapítják meg és folyósítják a családtámogatási ellátásokat.