Esoterics | Graphology » Segédeszköz írások összehasonlítására, mechanikai grafológia

Segédeszköz írások összehasonlítására – Mechanikai grafológia Az 1939. év kezdete érdekes jelentőséggel bír a magyar grafológia története szempontjából. Ki gondolta volna, hogy ezen év január 5-én Kendi Miklós feltaláló bejelentette és szabadalmaztatta találmányát a Magyar Szabadalmi Hivatalnál, melyet a Hivatal 126264. lajstromszáma alatt találunk, címe: Segédeszköz írások összehasonlítására. Mit jelent a szabadalom, mely fogalmat sokszor halljuk a hétköznapokban is? „A szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja az által, hogy a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és technológiák piacán. A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van a találmány szerinti megoldás hasznosítására” (1) A szabadalmi oltalom a bejelentéstől számított 20 évig tart. (2) Térjünk vissza Kendi Miklóshoz. Több szabadalma is volt, ezek közül a

teljesség igénye nélkül néhány: „Gyermekkocsiba szerelt szék”; „Gyujtóberendezés szivatkához vagy szivarhoz”; „Eljárás és segédeszköz arcok és arckifejezések összehasonlítására”; „Segédeszköz írások összehasonlítására”. Ez utóbbi kerül érdeklődésünk középpontjába. Ezt a szabadalmat az Athenaeum kiadónál Kendi Miklós megjelentette könyvecske formájában is, 1939.-ben „Mechanikus grafológia” címmel A feltaláló merész dologra vállalkozott. Olyan módszert talált ki, mely szerinte mindenki számára elérhetővé teszi a grafológiai elemzés elkészítését. Találmánya az átlátszó anyagra nyomtatott táblákat hívja segítségül a kézírás sajátosságok megállapításához, melyek az adott kézírásra helyezve könnyítik meg a kategorizálást. Ezeken a táblákon 179 írásminta látható, melyekhez XXI csoportba rendszerezve rendeli hozzá a tulajdonságjegyeket. A személyiség

jellemvonások mindössze 8 oldalt foglalnak el, felsorolás jelleggel. Napjainkban ez meglehetősen kevésnek tűnik, de nem tudhatjuk, mennyi és kik által publikált grafológiai szakirodalom állt Kendi Miklós rendelkezésére ahhoz, hogy összeállítsa ezt az érdekes segédeszközt. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy az „összes magyarázatokat összhangba kell hoznunk, hogy az esetleges látszólagos ellentmondásokat kiküszöböljük.” Erre olvashatunk egy példát is: „ koncentrálás mellett esetleg olvasható kicsinyesség is, .a kettő eredménye: fontoskodás, okoskodás” A kézírásvizsgálat menete a Szabadalom alapján a margó, dőlésszög, írásnagyság, nyomaték, szó- és sorköz, sorok, kezdő- és végvonás, kötöttség, ductus milyenségének feltárásával kezdődik, és ezekhez rendelt személyiségvonások leírásával. A továbbiakban már csak a tulajdonságjegyeket olvashatjuk az írásmintákhoz rendelve, de semmilyen

grafostruktúrára, grafojellemzőre vonatkozó leírás nem található. Most játszunk egy kicsit a képzeletünkkel, engedjük szabadra fantáziánkat, és repüljünk vissza az időben a XIX. század első harmadába, egy hangulatos kávéházba, ahol mindenki nyugodt, nincs rohanás, kellemesen beszélgetünk, fecsegünk-csevegünk. Valahonnét kellemes zene hallatszik, majd szóba kerül a grafológus. Ebben a kávéházban fordul elő leggyakrabban, találkoznánk is vele szívesen, hiszen most ez egy érdekes téma és kit nem érdekel, hogy milyennek látja egy idegen? És ekkor megjelenik a grafológus, a sarki asztalhoz leül, hisz neki foglalták az asztalt. Ő az, aki úgymond „kávéházi” grafológiát folytat, s a duktor írásmintáját nemcsak szemrevételezi, és intuitíve véleményt alkot, hanem munkáját roppant hivatalossá téve alkalmazza a nemrég megjelent szabadalmat, melyet az Atheneum Kiadónál vásárolt, mellyel egyben alá is támasztja

észrevételeit, hiszen összehasonlít, dőlést mér, és sorolja is a kézírást adó személyiségjellemzőket. És ha netán olyant mondana, mely nem tetszik a duktornak? Hát elmagyarázza, hogy milyen a duktum, hiszen ott van a pauszpapíron a minta, és mellette a kézírás. Összehasonlíthatóan és bizonyíthatóan, hisz Szabadalomból dolgozik. És hogy ez így történt-e valójában? Nem tudhatjuk E röpke kitérő után térjünk vissza a Kendi Miklós által összeállított anyaghoz, és nézzük, milyen segítséget adott a grafológiához. Álljon itt néhány részlet a szabadalomban leírtak közül a teljesség igénye nélkül, melyek érdekességükkel, nyelvezetükkel visszarepíthetnek minket a múlt század 30-as éveibe.(4) Fektessük a megvizsgálandó írást az íráskompasz alá úgy, hogy az írás alapvonala az 5. és 6. vonalon feküdjön” Vizsgáljuk meg a dőlés szöget, mely megadja: (különösen a hosszúszárú betűknél) az

egyéniség érzékenységének vagy önfegyelmezésének fokát. II. 9-10 9-11 9-12 9-7 9-13 9-14 normális érzékenység, mérséklet fokozott érzékenység túlérzékenység, hipochondria, túlkönnyen reagálás óvatos mérséklet, önuralom, józanság rejtőzködés, elfojtás, hidegség túlzott mesterkéltség, őszinteséghiány 30. Szétkent, tisztás írás: nyers erő, anyagiasság, élvezetvágy, mértéktelenség, nehézkesség, érzékiség. 34. Zsúfolt szó- és sorközök: kicsinyesség, fukarság, koncentrálóképesség, formaságok iránti közömbösség. 46. Széles gesztusú, nagylélekzetű szószaporítás, okvetetlenkedés, „minden lében kanál”. 56. Rejtőzködés, titkolódzás, őszinteséghiány, egoizmus 82. Tipikus nőies jellegű írás Férfiírásokban annak a jele, hogy az író kellemetlenül vénasszonyos modorú. 135. Materializmus 148. Burkolt védekezés a támadás színe mögött. 57. Félművelt egyéniség írása:

Fontoskodás, nagyképűség, hazudozó beállítások, félrevezetés, kényeskedő válogatás, túlnőiesség. 163. Kóklerírás: A látszólagos öntudatosság és határozottság mögött állandó félelem a leleplezéstől. 168. Erotikus érvényesülési vágy Erős tetszeni vágyás. 170. Lemondás beletörődés 171. Elszigetelődés Egyedüllét 174. Túláradó, mindent elárasztó érzékiség és hatalomvágy. Kendi Miklós által készített „Segédeszköz írások összehasonlítására” szabadalom tanulmányozásakor természetesen figyelembe kell vennünk, hogy az akkori sztenderd a kalligrafikus szépírás volt, és Bíró József nevéhez fűződő golyóstoll feltalálására is várni kellett még néhány évet. Mégis érdemes átlapozni a szabadalmat, és elgondolkodni azon, mily nagy fejlődésen ment keresztül a grafológia tudománya a szabadalom óta. (1) (2) (3) (4) Novák Mária grafológus és írásszakértő 06/30-9363-294 lásd:

www.mszhhu/Magyar/szabadhtml 1995. évi XXXIII törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról 126264 sz. Magyar szabadalom Az 126264 sz. Szabadalomból vett részletek az eredetivel azonos számozással és méretben szerepelnek