Economic subjects | European Union » Az Európai Unió pénzügyi alapjai

Az Európai Unió pénzügyi alapjai Az Unió költségvetésének legjelentősebb kiadási tételét (50%) a Közös Mezőgazdasági Politika finanszírozása jelenti Az Unió költségvetésének mintegy 30 % - át teszi ki a közös struktúra és regionális fejlesztési politika pénzügyi háttere a Strukturális Alapokon és a Kohéziós Alapokon keresztül. Strukturális Alapok A fejlődésben elmaradt területek felzárkóztatását és gazdasági növekedési pályára állítását célozza meg. A Strukturális Alapon belül több elkülönült alap működik 1. Európai Szociális Alap A közösség szociálpolitikai céljait támogatja. Ilyen: - a munkaerő szabad áramlása, - nők és férfiak egyenlő bérezése, - munka és életkörülmények javítása, - munkanélküliség csökkentése 2. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Ez az Alap a mezőgazdasági területeken történő fejlesztéseket támogatja. 3. Európai Regionális Fejlesztési Alap

A gazdasági recesszió, a világkereskedelmi és a gazdasági lassulás és a pénzügyi válság megelőzésének és mérséklésének céljából jött létre. 4. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközök Feladata a halászat kérdése kapcsán felmerült regionális fejlesztési feladatok teljesítése. 5. Egyéb pénzügyi eszközök Alapintézménye az Európai Beruházási Bank Kohéziós Alap Célja, hogy azokat az országokat, melyekben az egy főre jutó GNP nem haladja meg az EU átlagának 90 % - át és rendelkeznek megfelelő konvergencia-programmal, hozzásegítse a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) feltételeinek teljesítéséhez. Ez jelenleg Görögországra, Írországra, Portugáliára és Spanyolországra vonatkozik. Strukturális politika A Strukturális Alapokra a tagországok nyújthatnak be átfogó fejlesztési programokat, melyeket az EU Bizottsága bírál el. Minden régió csak egy kritérium alapján kaphat támogatást Kritériumok: -

elmaradt régiók fejlesztése - iparági elmaradottság felzárkóztatása - munkanélküliség leküzdése - mezőgazdaság korszerűsítése A Strukturális Alapoknak elő kell segíteniük a versenyképes fejlődést és a munkahelyteremtő növekedést az Unió egész területén. Strukturális alapok működésének alapelvei 1. addicionalitás Kötelező jelleggel írják elő az önrészesedést. A támogatások célja, hogy a nemzeti forrásokhoz hozzájárulva gyorsítsák a regionális fejlesztés kívánt hatásának elérését. A közösség nem támogathat olyan célokat, amelyeket az érintett ország kormánya nem finanszíroz. 2. partnerség A fejlesztési programok előkészítésében, finanszírozásában, végrehajtásában érdekelt szervezetek együttműködését foglalja magában négy döntéshozatali szinten: helyi, regionális, nemzeti és közösségi szinten. 3. programozás A projektfinanszírozásról áttértek a középtávú komplex

térségfejlesztő programok készítésére. A programkészítés 3 fokozatú. A tagállamok elkészítik a nemzeti fejlesztési terveket, a közösség elkészíti a közösségi támogatási keretterveket, végül közös tárgyalásaik keretében létrejön a megvalósíthatósági program. 4. koncentráció Ez egyrészt a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök együttes felhasználására, másrészt a támogatásoknak a leginkább rászoruló régiókba való összpontosítására vonatkozik. A Strukturális Alapokhoz benyújtott programok elfogadásának folyamata: 1. szint: A tagállamok összeállítják a támogatandó térségek fejlesztési programját A programtervezet egyeztetése az országos és helyi hatóságokkal. A végeredmény a nemzeti fejlesztési terv. 2. szint: Meghatározzák az igénylendő közösségi források nagyságát Egyeztetik a programot a közösségi politikákkal(környezetvédelem ).Ennek a végeredménye a közösségi támogatási

terv 3. szint: Részletes tervet készítenek a feladat megosztásáról és a finanszírozásról Ez a terv a megvalósíthatósági program. Közös költségvetés A közös költségvetés sok tekintetben befolyásolja az Unió működését, annak belső erőviszonyait. Alapelvei közé tartozik, hogy a kiadásoknak és bevételeknek egyensúlyban kell lenniük. Bevételi oldalon a cél a tagországok hozzájárulási képességét figyelembe vevő befizetési rendszer kialakítása, kiadási oldalon pedig a tagállamok a nemzeti költségvetésekhez hasonló szigorúságot várnak el, továbbá a közös költségvetések kiadásai nem nőhetnek gyorsabban, mint a tagállamok államháztartásainak kiadásai. Az új 2000-2006 időszakra vonatkozó közös költségvetés redisztributív hatása mérséklődik. A redisztributív hatás azt jelenti, hogy a gazdagabb tagállamoktól a szegényebb tagállamok számára jövedelmet csoportosítanak át. Az Unió új pénzügyi

keretei, a 2000 utáni költségvetés várhatóan az alábbi főbb fejezetekre tagolódik: - közös mezőgazdasági politika - strukturális fejlesztések - egyéb belső közös politikák - külső tevékenységek - adminisztratív kiadások - tartalékok Közös Mezőgazdasági Politika Alábbi kiadásokat fedezi: - export visszatérítés ( 3,7 Md ECU-nek megfelelő összeg ) - kompenzációs segély (7,7 Md ) - vidékfejlesztés ( 2 Md ) Csatlakozni kívánó országok számára: - előcsatlakozási támogatás ( 500 M ) - piacrajutás támogatása ( 2,5 Md ) Strukturális fejlesztések Strukturális fejlesztések finanszírozása. 275 Md ECU-nek megfelelő összeg áll rendelkezésre Ebből 210 Md-ot a 15 tagállam fejlesztési programjára szánnak, előcsatlakozási támogatásként 45 Md kerülhet kifizetésre. Közös belső politikák Ebben az időszakban a transzeurópai hálózatokra, a kutatásra, oktatásra, képzésre, környezetbarát technológiák

elterjesztésére, kis- és középvállalkozások támogatására nyújtanak pénzalapot. Külső tevékenységek Ennek keretében különös figyelmet fordítanak a tagjelölt államok közösségi programokba való bekapcsolására. Adminisztratív kiadások Adminisztrációs tevékenységek modernizálása a cél, hogy biztosítani tudják a 15 tagállamban a feladatok ellátását. Rendelkezésre körülbelül 250 M ECU-nek megfelelő összeg áll Tartalékok Főként katasztrófa-segély keret, garancia keret. Csatlakozásra váró országok keretei: PHARE keret: 1,5 Md ECU/év CAP keret: 0,5 Md ECU/év Strukturális és Kohéziós Alap: 1 Md ECU/év A PHARE PROGRAM A PHARE programmal kapcsolatban Magyarország és az EU Bizottság 1990. szeptember 3-án kötötte meg a Keretmegállapodást, mely szabályozza a támogatás odaítélésének, felhasználásának általános jogi, pénzügyi és adminisztratív kérdéseit, valamint a fogadó ország jogait és kötelezettségeit.

A támogatások odaítéléséről az EU Bizottság dönt. A fogadó kormány a segély megfelelő felhasználásáért teljes szakmai és anyagi felelősséggel tartozik. A PHARE program által nyújtott segélyek fogalmán csak vissza nem térítendő támogatási értünk. A program keretében Magyarország 1990 és 1998 között mintegy 800 millió euro vissza nem térítendő támogatásban részesült. Területei (1998) : Gazdaságfejlesztés és szerkezet-átalakítás: - privatizáció - vállalati szerkezet-átalakítás - szakértői segítség - beruházások támogatás - kis- és középvállalati szektor fejlesztése Agrárgazdaság fejlesztése: - ágazati reformok - piacgazdaságra való áttérés - intézményfejlesztés Infrastruktúra és környezetvédelem: - energiaszektor - közlekedés - hírközlés - vízgazdálkodás Humán szféra: - közigazgatás fejlesztése - oktatás, szakképzés - felsőoktatás fejlesztése - egészségügyi rendszerek

Szolgáltatói szféra: - pénzügyi szektor modernizációja - kutatás-fejlesztés feltételeinek javítása Integrációs felkészülés: - jogharmonizáció 2000: A csatlakozási tárgyalások megindulásával párhuzamosan az EU alapvetően átértékelte a csatlakozásra váró országok számára nyújtott segélyprogramjainak szerepét. Az EU-segélyek a továbbiakban kizárólag a csatlakozási folyamathoz szorosan kapcsolódó intézményfejlesztési és beruházási projekteket támogatják. A segélyprogramok elsődleges célja ezen belül a különböző EU-normák végrehajtásához és érvényesítéséhez szükséges adminisztratív kapacitások, a felelős közigazgatási szervek stratégiai fejlesztése illetve az EU-előírások gyakorlati teljesülését szolgáló beruházások finanszírozása. Az Unió 2000-2006 közötti költségvetésére vonatkozóan a PHARE mellett megjelent két új támogatási forma: az ISPA és SAPARD. ISPA Fő célja a

csatlakozásra váró országok felkészítése a Strukturális Alapok támogatásainak fogadására, valamint az infrastruktúra és a környezetvédelem területén a csatlakozást hátráltató konkrét problémák megoldása. A támogatás előrelátható összege évi 1 milliárd euro. Az egyes projekteknek minimum 5 millió euro nagyságrendűnek kell lennie, a támogatás a projekt költségének 75 % -a. Magyarország támogatást vár a vasút terén pályarehabilitációra, a közutak terén az autópálya építés finanszírozására. SAPARD A csatlakozásra váró országok agrár- és vidékfejlesztésére kialakított többéves program. Célterületek: - agrárvállalkozások - állat- és növény-egészségügyi ellenőrzés javítása - falu- és vidékfejlesztés - vízgazdálkodás - erdészet Magyarország a tárgyalások alapján évi 50 millió euróra, vagyis 12 milliárd forintra számíthat. Közösségi támogatás 2000 januárja óta három, az Európai

Unió által finanszírozott csatlakozás előtti eszköz segíti Közép-Európa csatlakozni kívánó országait a csatlakozást megelőző felkészülésükben: a Phare program, a SAPARD, amely mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatást nyújt, továbbá az ISPA, amely infrastruktúrális projekteket finanszíroz a környezetvédelem és a közlekedés területén. Ezen programok támogatásainak súlypontjait elsősorban a csatlakozási partnerség prioritásai képezik, amelyek a tagjelölt országokat segítik a tagsági kritériumok teljesítésében. A 2000-2002 közötti években Magyarország teljes pénzügyi támogatása évente 96 millió euró lesz a Phare program keretében, 38,7 millió euró a SAPARD és 87.7 millió euró az ISPA programokból. A Phare program 1989 óta nyújt támogatást Közép-Európa országainak, segítve ezeket a nagymértékű gazdasági szerkezetátalakítás és a politikai változások időszakában. Mai "csatlakozás

előtti" súlypontját a program 1997-ben kapta, válaszként arra, hogy a luxemburgi Európai Tanács elindította a jelenlegi kibővitési folyamatot. A Phare Közép-Európa csatlakozni szándékozó támogatást biztosít a Közösségi Vívmányok átvételéhez szükséges intézményfejlesztéshez, a szabályozási infrastruktúra erősítésére irányuló, valamint a gazdasági és szociális kohéziót szolgáló beruházásokhoz. Ez a támogatás a technikai segítségnyújtás társfinanszírozását, az "iker-intézményi" együttműködést és az ezekhez kapcsolódó beruházási projekteket foglalja magában, segítve a Közösségi Vívmányok átvételét, valamint az alkalmazásukhoz és érvényesítésükhöz szükséges intézmények megerősítését vagy létrehozását. Ugyancsak segíti a tagjelölt országokat abban, hogy kifejlesszék azokat a amechanizmusokat és intézményeket, amelyek a csatlakozást követően szükségesek a

Struktúrális Alapok felhasználásához, amelyet korlátozott számú, regionális vagy tematikus intézkedésk segítenek (beruházási és támogatási programok) A Phare támogatás mintegy 30 %-a az "intézményfejlesztés", míg 70 %-a a beruházások finanszírozását szolgálja. 1990-1999. közötti időszakban a Phare program 1030 millió eurót biztosított Magyarország számára. A 2000 évi Phare program révén Magyarország 65 millió euró nemzeti keretet kapott, amelyet 9,8 millió euró 2000. évi tartaláék egészíti ki, az alábbi prioritásokra koncentrálva: -1. prioritás: politikai kritériumok -2. prioritás: mezőgazdaság -3. prioritás: környezetvédelem -4. prioritás: határellenőrzés -5. prioritás: szociális ügyek -6. prioritás: igazségszolgáltatás-intézményfejlesztés -7. prioritás: strukturális politika és a gazdasági és szociális kohéziót szolgáló beruházások További 19 millió eurót kaptak a határ menti

együttműködési (CBC) programok: 10 ,illió eurót az Ausztriával való együttműködés programja, 5 millió eurót a Romániával, 2 millió eurót a Szlovákiával és 2 milliót a Szlovéniával való együttműködés. Magyarország résztvevője és haszonélvezője a Phare által finanszírozott több országot érintő és horizontális programoknak is, mint például a TAIEX és a Kis-és középvállalkozások Pénzügyi Kerete. Ezen kívűl Magyarország részt vesz a következő Közösségi Programokban: Harmadik többéves program a kis-és középvállalkozások számárra; Nők és férfiak egyenlősége; az Ek 5. kutatási és fejlesztési keretprogram; Save II; Rák elleni program; Kábítószer függőség elleni program; Egészségfejlesztés és az AIDS elleni küzdelem; Ifjúsági program. Magyarország részvételi szándékát jelezte a Kultúra 2000 programban és lépéseket tett a részvételhez szükséges felkészülésre. Magyarországnak az Európai

Környezetvédelmi Ügynökség munkájában való részvételéről a tárgyalásokat követően létrejött a megállapodás. E megállapodás 2001 elejére előirányzott ratifikációjával és hatályba lépésével Magyarország az Ügynökség tagjává válik. A Phare összességében kedvező hatást fejtett ki. Számos fontos területen járt know-how, hiányzó berendezések és pénzforrások hatékony kihelyezése zajlott le, mint például az ipar szerkezetátalakítása, és a privatizáció, a kis-és középvállalkozások fejlesztése, kereskedelemfejlesztés és beruházásösztönzés, környezetvédelem, energiaszektor, földnyilvántartás, és a szakképzés terén. A Phare támogatás hozzájárult az ágazati stratégiák és a lényeges intézményi struktúrák fejlesztéséhez. A Phare program eredményei Magyarországon jól érzékelhetőek egy sor szektorban, így például: - A mikrohitelek terén a Phare Mikrohitel program több, mint 10000

kisvállalkozást segített az utóbbi hét év során. A mikrohitelprogram ezáltal hozzájárult az egészséges üzleti környezet kialakításához és ott teretmtett munkahelyeket, ahol arra a legnagyobb szükség volt. (15 millió euró) - A szakképzéseket illetően mintegy 250-300, a regionális fejlesztés területén dolgozó szakember részesült képzésben a projekt menedzsment terén, különös tekintettel az EK követelményekre. Ez a kezdeményezés jó alapot teremtett a jövőbeni Struktúrális Alapok kezelésére való felkészüléshez a közigazgatás számára. (3 millió euró) 1998-ban és 1999-ben a Phare lebonyolítási rendszer reformjára került sor annak érdekében, hogy javuljon a Phare-ral kapcsolatos tevékenységek gyorsasága, hatékonysága, eredményessége és átláthatósága. A legutóbbi 2000 évi Phare Áttekintő Tájékoztatás tovább finomítja a lebonyolítás alapstruktúráit azzal a céllal, hogy azok jobban kapcsolódjanak a

csatlakozáshoz és a struktúrális alapokhoz. Először is, 2002-től lehetővé válik a lebonyolítás teljes decentralizálása, amennyiben a 1266/99. számú Koordinációs Rendeletben előírt szigorú feltételek teljesülnek Másodszor lehetőség lesz áttérni a többéves Phare programozásra, ha az ehhez szükséges stratégiák rendelkezésre állnak. Harmadszor az 1997-től érvényesülő irányzat folytatódik: a Képviseletek szerepének növekedésében, az eljárások további ésszerűsödésével, és végezetül a menedzsment nagyobb súlyt helyez a Phare projektek hatásának erősítésére az intézményfejlesztésben, az EU elvárások teljesítéséhez és a gazdasági és szociális kohézió érdekében szükséges beruházásokban. Magyarország esetében a kormányzati szervezetek közötti jó együttműködés eredményeként 2000 szeptemberére megszűnt a korábbi években kialakult elmaradás és a programok most már sínen vannak, ami lehetővé

teszi maximális hasznosításukat. A magyar SAPARD Tervet 2000. Március 24-én benyújthatónak minősítették és kedvező értékelést kapott a STAR Bizottságtól 2000. Szeptember 13-án A Tervet az Európai Bizottság 2000 októberében jóváhagyta. A Terv két fő prioritása a mezőgazdasági szektor és az élelmiszeripar versenyképességének növelése, súlyt helyezve a környezetvédelmi szempontokra, és a vidéki területek alkalmazkodási képességének növelése. (Falvak fejlesztése és felújítása, a tevékenységek diverzifikálása, a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása). A közkiadások éves átlagban 50.5 millió eurót tesznek majd ki (2000 Évi árakon), amelyből a Közösség hozzájárulása 38,7 millió euró. A SAPARD Ügynökség felállítása és akkreditációjának előkészítése folyamatban van. Annak ellenére, hogy az Agrárintervenciós Központnak kellett volna a tervek szerint SAPARD Ügynökségként működnie,

ez most a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium feladata lett. A szervezeti rendszernek ez a változása sajnálatos módon jelentős késedelmet okozott a SAPADR program végrehajtására történő felkészülésben. A 2000 januárjában kezdődött ISPA programot illetően a végrehajtás jól halad. 2000 februárban az ISPA Irányító Bizottság jóváhagyta a fő pénzügyi szabályokat és eljárásokat. Magyarország teljes 2000. Évi kerete 87,674 millió eurót tesz ki, és széleskörű egyetértés alakult ki az Európai Bizottság és a magyar hatóságok között a beruházási prioritások tekintetében. Folyik a munka elegendő számú projekt részletes előkészítésével kapcsolatban annak érdekében, hogy a Magyarország részére idén rendelkezésre álló keret teljes körűen leköthető legyen. Az ISPA számos olyan nagyobb beruházást fog segíteni, amelyek több éven át igényelnek támogatást. Másik fő célja az ISPA -nak, hogy

előkészítse a jövőbeni Strukturális Alapok kezelését, lehetővé téve a magyar nemzeti hatóságok számára tapasztalatok szerzését nagyvolumenű stratégiai beruházások a Bizottsággal együttműködésben történő lebonyolításában. Az Európai Beruházási Bank is várhatóan részt fog venni az ISPA által támogatott projektek csaknem mindegyikében. A közlekedés területén, a közúti és vasúti szektorban valósulnak meg projektek, míg a környezetvédelmi projektek a szennyvíz és a szilárd hulladékkezelés területén koncentrálódnak. Az ISPA projektek végrehajtása a Phare programéval megegyező intézményi keretben történik majd, a Pénzügyminisztériumban működő Nemzeti Alap teljes körű felelősséget visel a pénzügyi lebonyolításért, míg a technikai lebonyolítást a Végrehajtó Ügynökségek végzik. A SAPARD programot és pénzügyi lebonyolítását illetően eltérő rendszert alkalmaznak, amely az EMOGA (Európai

Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap) szabályait követi, és egy akkreditált kifizető és végrehajtó ügynökség révén működő, teljesen decentralizált eljárásrendet alkalmaz. Iker-intézményi együttműködés Az egyik fő kihívás a tagjelölt országok számára továbbra is a közigazgatási kapacitásuk növelése a Közösségi Vívmányok alkalmazása érvényesítése érdekében. 1998 óta az Európai Bizottság jelentős emberi és pénzügyi erőforrások mozgósítását javasolta abból a célból, hogy ezek az országot segítséget kapjanak e téren, a közigazgatóságok és hatóságok közötti iker-intézményi együttműködésen keresztül. A tagállamok jelentős szaktudása a tagjelölt országok rendelkezésére áll köztisztviselők hosszú távú kihelyezésével és az ezekhez kapcsolódó rövidtávú szakértői kiküldetésekkel. Az EU tagállamok erőteljes támogatásának és részvételének köszönhetően 107, a Phare98

által finanszírozott iker-intézményi partnerség működik valamennyi tagjelölt ország és csaknem az összes tagország részvételével. A Phare99 keretében további 107 projekt végrehajtása van folyamatban, s a Phare 2000. Évi programok is további 129 iker-intézményi együttműködés projektet tartalmaznak. A tagjelölt országokban a jövőben egy időben folyamatban lévő iker-intézményi együttműködés projektek száma 250 körülire becsülhető. Kezdetben az iker-intézményi együttműködések elsősorban a legfontosabb ágazatokban, a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben, az államháztartás, a bel- és igazságügyek, továbbá a Strukturális Alapokkal kapcsolatos felkészülés területén összpontosultak. Jelenleg a Közösségi Vívmányokhoz kapcsolódó valamennyi szektort átfogják. Magyarországon az 1997. És 1998 Évi programok keretében jelenleg 17 iker-intézményi együttműködés projekt végrehajtása folyik. További 6

projekt megvalósítása az 1999 Évi program keretében rövidesen megkezdődik, s 8 további projektet terveznek a 2000. Évi programban. A folyamatban lévő projektek többek között a következő területeken valósulnak meg: - Mezőgazdasági szektor (támogatás az információs rendszer részére, illetve a strukturális és agrár-környezetvédelmi fejlesztési program tervezéséhez) - Államháztartási szektor (a magyar adórendszer harmonizációja, az állami támogatások és a külföldi segélyek ellenőrzése) - Bel-és igazságügyek (bűnözés elleni harc, menedékjog és menekültek, határellenőrzés, jogalkalmazó szervek képzése). Ezen túlmenően az ikerintézményi együttműködés segítsége rendelkezésre áll az előcsatlakozási segélyek (ISPA és SAPARD) felhasználására való felkészüléshez, és a vizsgáló és tanúsító szervezetek, továbbá a piacfelügyeleti rendszer intézményfejlesztéséhez. Az 1999 Évi Phare ikerintézményi

együttműködési projekteket illetően az alábbiak kiemelt témák:  Mezőgazdasági statisztika  Menedékjog kérőkkel és menekültekkel való egyenlő és gondos bánásmód  Kémiai biztonság  Adórendszer harmonizációja  Kormányzati számvitel és a migráns munkások szoviális biztonsága. Tárgyalások/átvilágítás A Közösségi Vívmányok elemző átvizsgálása (átvilágítás) Magyarországot illetően 1998 áprilisában kezdődött, és 1999 őszén fejeződött be a mezőgazdasági fejezet vizsgálatával. Az aktualizált átvilágítás 2000 februárban kezdődött, s a 2000 január 1-ig keletkezett új Közösségi Vívmányokra terjed ki. A tárgyalások 1998. Március 30-i kezdete óta Magyarország négy miniszteri szintű tárgyalási fordulón vett részt. E tárgyalások eredményeként 11 fejezet ideiglenes lezárására került sor:  Gazdasági és pénzügyi unió  Kis és középvállalkozások  Tudomány és kutatás 

Oktatás és képzés  Statisztika  Halászat  Fogyasztóvédelem és a fogyasztók egészségvédelme  Hírközlés és információs technológiák  Iparpolitika  Közös kül-és biztonságpolitika  Pénzügyi ellenőrzés A fennmaradó fejezetek esetében a tárgyalások folytatódnak