Sociology | Sociology of Organization » Csicseri-Lőrincz - Társadalmi mozgalmak mobilizációs és ügyképviseleti tevékenysége az interneten

Datasheet

Year, pagecount:2004, 47 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:20

Uploaded:July 10, 2012

Size:571 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

TÁRSADALMI MOZGALMAK MOBILIZÁCIÓS ÉS ÜGYKÉPVISELETI TEVÉKENYSÉGE AZ INTERNETEN ж Készítette: Csicseri Márta Lőrincz László 1 Bevezetés Az internet megjelenése a politikai aktivitás új lehetőségeit nyitja meg a politikai közösség tagjai előtt. Ennek egyes megjelenési formái már Magyarországon is tapasztalhatók Ezek az új formák új demokratikus részvételi lehetőséget jelentenek: a változás nem csupán a formák megváltozását jelenti, hanem egyben a demokratikus részvétel kiterjedését is. Az világháló mind szélesebb körű elterjedése a társadalmi mozgalmak számára is új kihívásokat és lehetőségeket teremtett. A társadalmi mozgalmak szektorában az internet kapcsán megjelenő új formák már jól tettenérhetők, szemben a politikai szféra rugalmatlanabbul reagáló szereplőivel. Tanulmányunkban a magyarországi társadalmi mozgalmakat elemezzük abból a szempontból, hogy miként alkalmazkodnak az internet adta

kihívásokhoz, illetve hogyan használják az internetet tevékenységük eredményessé tételére. Választ szeretnénk kapni továbbá arra is, hogy mi módon járult hozzá az internet a társadalmi mozgalmak kiterjedéséhez. Az empirikus elemzéshez két társadalmi mozgalmi családot (SMI – social movement industry) választottunk ki: a magyarországi zöld- és szélsőjobboldali mozgalmakat. Az azonos családba tartozó mozgalmak sok esetben közös tevékenységet folytatnak, együttműködnek egymással, szerteágazó kapcsolatokkal rendelkeznek az adott családon belül: hasonló ügyeket képviselnek, értékeik és a problémák megjelenítési módja, alapvető érvrendszerük, problémafelvetésük, értelmezési keretük hasonló, továbbá hasonló a politikai mezőben elfoglalt pozíciójuk is. A felsorolt – az online megjelenés szempontjából fontos – tényezőket érdemes valamennyire konstans szinten tartani, hogy korlátozott empirikus elemzésünkből

értékelhető következtetést vonhassunk le. Érdemes továbbá azért is két mozgalmi családot vizsgálni, mert így a családok közötti különbségek hatásairól is mondhatunk valamit, még ha hatásukat nem is sikerül teljesen elkülöníteni. A szektorok kiválasztásakor azért esett választásunk a hazai szélsőjobb mozgalmakra, mert határozott körvonalú mozgalmi családot alkotnak, illetve viszonylag erős online jelenlét jellemzi őket. Döntésünket indokoltnak tartjuk azért is, mert érdekes, hogy a szélsőjobb csoportok viszonylag jelentős társadalmi támogatottságuk ellenére sem tartoznak a társadalmi mozgalmak kutatásának “legnépszerűbb” tárgyai közé. Kíváncsiak vagyunk, hogy e mozgalmi család mögött milyen online szerveződések állnak. Arra számítunk, hogy egy erős, kiterjedt, hatásos eszközöket felvonultató online szerveződés-hálóval fogunk találkozni, amely nem annyira “elmaradott”, mint amelyre a magyar

információs társadalom többi része. A zöldmozgalmak kiválasztásánál az a szempont érvényesült, hogy a társadalmi mozgalmak elmélete szempontjából hagyományosabbnak tekinthető, nemzetközileg jól összehasonlítható, de Magyarországon is viszonylag erősen jelen lévő mozgalmat elemezzünk. A nemzetközi hálózat léte azt vetíti előre, hogy e mozgalmak az internet segítségével könnyebben találnak külföldi pénzügyi forrásokat, és sokat is tanulhatnak külföldi társaiktól, akikkel jellemzően az interneten keresztül tarthatják a kapcsolatot. A tanulmány első részében bemutatjuk a kutatás tárgyául választott zöld és szélsőjobboldali mozgalmakat. Ezután empirikus adatok alapján elemzzük a mozgalmak internetes tevékenységének relevanciáját a magyar internethasználati adatok alapján. A tanulmány második felében a társadalmi mozgalmak elméletei alapján rendszerezzük a mozgalmak internetes kommunikációjának jellemzőit.

2 Mivel a kutatási kérdés meglehetősen széles, a vizsgált mozgalmi szektorok pedig igen kiterjedtek, a tanulmány nagyrészt leíró, empirikus-rendszerező jellegű. Ennek ellenére a második részben a társadalmi mozgalmak különböző elméleteinek fényében tárgyalt, az internethasználatról, mint a mozgalmak számára viszonylag új technológia használatáról szóló rendszerező elemzés újdonságként hathat. Megállapításaink véleményünk szerint hasznos elméleti kiindulópontokat nyújthatnak további kutatásokhoz is. Munkánkhoz főképp kvalitatív információkat használunk: öt mozgalom vezetőjével készítettünk interjút, illetve nagyban támaszkodunk a mozgalmak internetes tevékenységének megfigyelésére, különböző online felületekről gyűjtött adatokra is. A kvantitatív elemzésekhez pedig különböző kérdőíves felvételek adatbázisainak másodelemzését használtuk. A hazai zöldmozgalmak története A hatvanas évek

utáni új társadalmi mozgalmak közül legelőször – az 1980-as években – a zöldek jelentek meg komoly mozgalomként a magyar politikai szférában. Korábban a szocialista rendszer sajátossága volt, hogy minden tiltakozás a rendszer ellen irányul, ezért tiltakozásra – amely a társadalmi mozgalmak alapvető jellemzője – nem adott lehetőséget. Másrészt a társadalmi mozgalmak a civil szféra részei, a szocialista rendszer pedig erősen visszafogta a hivatalos szervezeteken (párt, szakszervezetek, KISZ, Hazafias Népfront) kívüli civil szerveződések létrejöttét, tevékenységüket megpróbálta magába integrálni, központosítani. Ezt a stratégiát alkalmazta a Rendszer a zöldmozgalmakkal kapcsolatban is: “1984-ben a Kommunista Ifjúsági Szövetségen belül létrejön egy környezetvédő csoportokat integráló csúcsszervezet. Ezt követi 1986-ban a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetségében egy Környezetvédelmi Tanács,

amely szeretné összefogni és kézben tartani a környezettel kapcsolatos szakmai jellegű társadalmi »véleményeztetéseket«. Végül, amikor 1988-ban a Duna Kör újra folyamodik a hivatalos, most már országos egyesületként való bejegyzésért, hetek alatt sikerül összetákolni a Hazafias Népfront égisze alatt a »Magyar Környezetvédelmi Egyesületet«, ami hivatalos elképzelés és deklaráció szerint feleslegessé tett volna minden országos szintű, azaz nem területieleg behatárolt környezetvédelmi szerveződést.” Fleischer (1992: 36. oldal) Ennek megfelelően a zöld mozgalmak a ’80-as években nem hivatalosan, a legalitás határán működtek, és nem tudtak széles kört mozgósítani. Egyes források szerint 2 a legelső hivatalosan bejegyzett környezetvédő társadalmi szervezet a győri Reflex környezetvédő egyesület, melyet 1987-ben alapítottak. Más források 3 a Duna Kört tartják az első mozgalomnak, amely – bár akkor még

hivatalos szervezetként nem jegyezték be – de már 1984-ben aláírásokat gyűjtött, és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett 4. 1988-ban alakult meg a Levegő Munkacsoport három egyesület laza együttműködéseként (ELTE Természetvédő Klub, a BME Zöld Kör és Eszperantista Természetvédők) 5. A nyolcvanas évek végén életre hívott mozgalmak különböző utakon jöttek létre. A Levegő munkacsoport például egyetemi klubokból, a Duna kör politikai motivációkkal, a győri Reflex fiatal természettudósokból, akik kiábrándultak voltak, mert nem tudták környezetvédelmi ötleteiket 3 megvalósítani, a nagytétényi Zöld Jövő egyesület egy művelődési házban előadást szervező klubból. 6 Látható, hogy ahogy a Kádár-korszak végén egyre csökkent az ellenőrzés a civil szféra felett, illetve ahogy a rendszerváltás után teljesen szabaddá vált az egyesületek alapítása, és a szervezett mobilizáció tiltása is megszűnt,

lehetővé vált a mozgalmak kialakulása Magyarországon. Ezt bizonyítja, hogy hazánkban 1991-re már több, mint száz környezetvédelemmel foglalkozó szervezet létezett. A későbbiek során a szféra lassú ütemben, de tovább fejlődik, ahogy azt az alábbi táblázat is szemlélteti: 1. táblázat: A zöldmozgalom számokban a kilencvenes évek elején: 1991 1992/93 1993/94 158 215 218 372 Zöld témájú újságok, kiadványok száma: 39 42 48 50 Környezetvédelemmel (is) foglalkozó rádióműsorok száma 11 7 10 22 TV műsorok száma 15 24 14 14 NGO-k száma: 1995 Média: Adatok forrása: Zöld Hálózat 1991, 1992/93, 1993/94, 1995 A modern zöldmozgalmak az új társadalmi mozgalmak körébe tartoznak, amelyek kialakulása a nyugati világban 1968 körülre tehető. Ideológiájukat erősen átszőtték politikai és életmódra vonatkozó (fogyasztás csökkentése), illetve posztmateriális értékek. A mozgalmak kialakulása valamilyen

ügy képviseletéhez kapcsolódott, amelyet megpróbáltak felvállalni, illetve a politikai szféra keretein belül képviselni. A mozgalmak sikere legfőképpen attól függött, és függ most is, hogy ezeket az ügyeket mennyire tudják tematizálni, a média – és ezen keresztül a politikai agenda – központi helyére állítani. Nyugat-Európában az egyik ilyen leginkább sikeres ügy az atomenergia ügye, Magyarországon azonban az atomenergia-ellenes mozgalmak nem igazán erősek (Szabó 1999) 7. Hazánkban a nyolcvanas évek végétől a vízlépcső-ügy lett a központi téma. A vízlépcső elleni tiltakozás nem csak a környezetvédőket tudta mozgósítani, hanem jelentős, “kevésbé zöld” tömegeket is, hiszen Nagymaros valójában a társadalom és az állam (Kádár-rendszer) közötti konfliktus megjelenési formája volt (Szabó 1999). Az új demokratikus rendszer azonban az addigiakhoz képest hihetetlenül sok új elosztási és szimbolikus üggyel

töltötte meg a politikai napirendet és a nyilvánosságot, így a vízlépcső ügye elveszette központi jelentőségét, és lassan háttérbe szorult. A politikai környezet megváltozása tehát két irányba hatott: amellett, hogy az egyesülési szabadság kikiáltásával segítette a zöld ügyekkel kapcsolatos mobilizációt, ez ellen is hatott, mert nyílttá tette a politika minden területét. A politikai elégedetlenségnek nem kellett többé zöld köntösben megjelennie, mint a vízlépcső elleni tüntetés kapcsán 1988-ban. 4 A politikai kérdések iránt a rendszerváltás első lelkesedése után egyre kisebb érdeklődés mutatkozott. Történt ez azért, mert az új rezsim a politika szférájába helyezte e kérdéseket, így az intézményes politizálás idővel már nem számított újdonságnak, elvesztette érdekességét. Annak ellenére, hogy Magyarországon a zöld szervezetek aktivistái a civil társadalom résztvevőinek, nem pedig

(párt)politikai szereplőnek definiálják magukat 8, ugyanazért a figyelemért kell versenyezniük, ugyanazokat az embereket kell megmozgatniuk, mint a politikai pártoknak. A csökkenő érdeklődés pedig azt jelenti, hogy az 1989-90-es időszakhoz hasonló nagy tömegeket már sokkal nehezebb mobilizálni. “Ma már nem lehet megmozgatni nagy tömegeket, ha nem a Duna eltereléséről, vagy Paksról van szó” Az egyik környezetvédelmi mozgalom vezetője Mindez annak ellenére történik, hogy a zöldek ügyét “úgy általában” a politikai szféra hivatalosan támogatja, sőt elméletileg a közvélemény nagy része is igen fontosnak tartja a környezetvédelmet. Az 1ábra adatai alapján látható, hogy a lakosság több mint háromnegyed része számára fontos, hogy a kormány törődjön a környezettel. A megkérdezettek több mint hatvan százaléka le is mondana jövedelme egy részéről a zöld ügyek érdekében. A válaszadók közel fele adóemelést is

támogatna, ha a kormány környezetvédelemre fordítaná a többletbevételt. (Az adatok 1990-ből származnak) 100% 9% 80% 60% 29% 0% 1% 22% 45% 37% 36% 40% 9% 15% adóemelést vállalna jövedelme egy részét odaadná nagyon nem ért egyet nem ért egyet egyetért 50% 40% 20% 5% nagyon egyetért kormány feladata 1. ábra: Lakossági attitűdök a környezetvédelemmel kapcsolatban 9 Forrás: World Value Survey magyarországi adatfelvétel, 1990. További érdekesség, hogy a zöldmozgalmak függetlenedése a pártpolitikától olyan társadalmi viszonyok között valósult meg, amikor (1990-ben) Magyarországon a posztmateriális értékek jelentősége igen alacsony (lsd. 2 ábra) Láttuk, hogy ezzel szemben nyugaton az új társadalmi 5 mozgalmak kialakulásával együtt járt a posztmaterializmus erősödése. Az Inglehart-féle materiális-posztmateriális besorolás alapján a posztmateriális csoportba tartozók aránya a legalacsonyabb

Magyarországon (a World Value Survey nemzetközi adatai alapján) 10. Ha az azóta eltelt fejlődésre tekintünk, akkor látható, hogy 1990-96 között a materiális csoportba tartozók aránya lényegesen nőtt is. Ennek okairól ez a dolgozat nem szól, viszont az egyértelmű, hogy a posztmateriális csoport aránya máig sem növekedett lényegesen 11. 2. ábra: Materiális és posztmateriális érétkek Magyarországon 1990-2003 100% 80% 3% 5% 3% 53% 54% 42% 60% posztmateriális materiális vegyes 40% 20% 55% 41% 43% 1996 2003 0% 1990 Forrás: World Value Survey, 1990; International Social Justice Project 1996, Információs technológiák és helyi társadalom, 2003 adatfelvételek. A magyar szélsőjobb mozgalmak kialakulása és fejlődése “- Van maguknál antiszemitizmus?” “- Nincs, de igény lenne rá.” A rendszerváltástól megjelenő magyar szélsőjobboldali mozgalmak többféle irányzatból merítenek. Az egyik ezek közül a jobboldali

emigránsok csoportjai, amelyek – mint arról később szó lesz – aktív kapcsolatban vannak, támogatják a magyar szélsőjobboldalt. A másik “vonal” a nyolcvanas évek ellenzékének jobboldali szárnya, Jurta-színházbeli találkozókból kinőtt generáció. Ez az irányzat később levált a mérsékelt jobboldaltól, illetve egyik csoportja Csurka István MDF-ből való kizárása után megalapította a MIÉP-et. A harmadik vonal a nyolcvanas évek ellenkultúrájából kinőtt skinhead-mozgalom, amely a kilencvenes évek elején több erőszakos cselekedettel hívta fel magára a figyelmet. E három csoport mindegyike a szélsőjobboldali mozgalmak más-más elemeit hordozza. Az első kettő gyökerét elsősorban a húszas-harmincas évek revizionista-nacionalista-antiszemita politikája alkotja. 12 A skinheadek ezzel szemben eredetileg ellenkulturális mozgalom voltak. 6 A skinhead szubkultúra Angliában alakult ki a hatvanas években külvárosi,

munkásnegyedekben élő fiatalokból. Az irányzatra a férfiszolidaritás, erőszak, illetve a terület védelme volt jellemző az idegenekkel, elsősorban a pakisztáni bevándorlókkal szemben. 13 A bőrfejű mozgalmak hazai fejlődésében a zöldmozgalmakhoz hasonlóan alapvető szerep jutott a politikai környezet változásának. E mozgalmi család vizsgálatakor azonban nagyobb hangsúly helyeződik a magyar társadalom szociológiai-pszichológiai állapotára. A 60-as évektől kezdve a magyarországi kommunista diktatúra fokozatosan “puhult”, a külvilágtól való gondolati elzártság lassanként oldódott. Az életszínvonal a ’70-es években stagnált, majd a ’80-as években csökkenni kezdett. Ekkorra már kialakult az oly sokat emlegetett második gazdaság, vagy második társadalom, azaz a társadalom egy másik, rejtett szférája, amely a későbbiek során egyre kevésbé volt rejtőzködő A szocialista évtizedek eredményeként a magyar társadalom

“lélekállapota” meglehetősen kiegyensúlyozatlan, értékrendszere pedig sérült volt. 14 Ebben a szociológiai környezetben jelentek meg a csöves, majd a skinhead és a punk szubkultúrák. Magyarországon e kezdetleges mozgalmak csak a ’80-as évektől kezdve találhatóak meg. A két utóbbi csoportnak megjelenésük idején a rendszerrel szemben álló ellenkulturális mivoltukból fakadóan Magyarországon is voltak közös gyökerei, ez azonban csak a kezdeti “hőskorra” volt jellemző. Ekkor a szubkultúrák még éppenhogy csak megjelentek Magyarországon, számuk nem volt jelentős. 15 „Nemcsak a szélsőjobboldalé a világ, az úton még poroszkál néhány balos hadosztály. És ha majd győzünk, átformáljuk a világot, felkötünk minden rohadt Horthy-imádót!” (A HétköznaPI CSAlódások punkzenekar egyik dalszövege) Mindkét szubkultúra az erőszakosság és agresszivitás képviselője, nézetük szerint az elharapódzó rendetlenségben

csak erőszakkal lehet rendet teremteni. A másokkal szembeni erőszak és agresszió azonban személytelen: egyes jól körülhatárolható “más” csoportok ellen irányul. A skinheadek és punkok önmeghatározása gyakran valamivel szemben, negatív módon történik, nevezetesen a cigányokkal, zsidókkal és bolsevikokkal szemben. Az önazonosság kialakítása során olyan értékelési kategóriákat hoznak létre, amelyek alapján megbecsültek és elfogadottak lehetnek. Az önmeghatározás így rendkívül egyszerűvé válik, nyilvánvaló sémára szűkül le: punk vagy nem punk, skinhead vagy nem skinhead. A rendszerváltás robbanásszerű, szinte feldolgozhatatlan változást hozott, egyes társadalmi csoportok életszínvonalának rohamos romlását eredményezte, továbbá nőtt a szakadék az élenjáró és leszakadó rétegek közt, egyre nagyobb arányú lett a munkanélküliség és megszaladt a kábítószer-fogyasztás is. Mindezek a változások

felerősítették sokak kirekesztettség-érzetét, az igazságtalannak ítélt mellőzöttség pedig jó táptalajt nyújtott (és nyújt) az összeesküvés-elméletek és a bűnbakkeresés számára. A kommunista rendszer utáni átmenetben gyorsan rendeződtek át a csoportok korábbi státusviszonyai, új normák jelentek 7 meg, a korábbi identitások elbizonytalanodtak. A szélsőjobb gondolkodásmód így szélsebesen tért nyerhetett a magyar társadalomban. Később a két szubkultúra ideológiája ellentétbe kerül egymással: a punkok az addigra népszerű punkzenekarok által hirdetett anarchista, a skinheadek pedig alapvetően náci gyökerű ideológiát kezdtek követni. A skinheadek érzelmi alapon megalkotott gondolatvilága szélsőjobb ideológiába ágyazódott bele, a skinheadek pedig politikai erők eszközévé váltak. A szocializmus alatt tabunak számított az etnikai identitás kérdésköre. Politikai fórumon nem jelenhetett meg a konfliktus, nem

képezhette nyilvános vita tárgyát, ezért a negatív sztereotípiák gond nélkül továbbélhettek. A tömegkultúrává vált skinhead mozgalom így ráépült a két világháború közöttről maradt magyar fasiszta, hungarista tradíciókra, így találkozik a szélsőjobb korábban említett csoportjaival. A kilencvenes évek első felére tehát összekapcsolódik a szélsőjobb három vonala. Kialakul egyfajta munkamegosztás, miszerint az első két csoport (emigránsok, illetve a Jurta nemzedék) biztosítja az ideológiai bázist és az anyagi erőforrásokat, a skinheadek pedig az “aktivitást” – a politikai irányzatok “ifjúsági rohamcsapatként” használták őket. 16 A ’90-es évek elején hirtelen megszaporodó nyugat-európai és hazai rasszista megmozdulások sokakban felvetették a kérdést, hogy vajon mi változott? Miért lett hirtelen szignifikánsan több fajgyűlölő atrocitás? Ugyanaz a társadalmi-politikai konfliktus különböző

szinteken és más-más formában, de a társadalom szinte minden szférájában megjelent nemcsak hazánkban, de Nyugat-Európában is. Úgy tűnt, hogy egymásra talált a spontánul reagáló tömeg, a hálózatba szerveződött szubkultúra és a formális politika is, aminek eredményeképp számos szélsőjobboldali vonásokkal rendelkező párt is bejutott a törvényhozásba. Mi változott? A társadalom etnikai összetétele aligha, hiszen itthon zsidók, cigányok és külföldi egyetemisták, Nyugat Európában pedig bevándorlók addig is voltak, létszámarányuk tehát nem válthatta ki az erősödő idegengyűlöletet. Ami változott, sőt, Magyarországon radikálisan átalakult, az a politikai lehetőségstruktúra 17. A politikai átalakulás során megjelenő új konfliktustípusok és újfajta feszültségforrások, illetve a formális politikának a marginalizálódottak – etnikai kisebbségek – iránti nyitottsága vagy zártsága az, ami meghatározza a

rasszizmus “elterjedtségét”. A politikai lehetőségstruktúrák tehát részben meghatározzák a tiltakozási formákat, itt dől el, érdemes-e intézményes eszközökhöz nyúlni, vagy marad az illegális, esetleg erőszakos fellépés. Mindez a mai mozgalmakra is igaz: saját szempontjából, de hasonló véleményt fogalmaz meg a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) is honlapján: “Az autonómiapárti magyar politikai elit bűnös hallgatása és a nemzetközi közösségnek a békés magyarokkal szembeni eddigi közömbössége a határmódosítás híveinek a malmára hajtja a vizet”. 18 A rendszerváltás előtt teljes mértékben hiányoztak a legális fellépés eszközei, de 89 óta jogszerű formái (bejelentett demonstráció, stb.) is vannak a tiltakozásnak 19 Ma már egyértelműen meghatározható, mely megmozdulások tekinthetők legálisnak, melyek nem; utóbbi elfogadtatása a közvéleménnyel jóval nehezebb, mint korábban volt, igen

nyomós érvek kellenek annak alátámasztására, miért nyúl valaki illegális eszközökhöz, ha van legális is. Mindezen folyamatok eredményeként a skinheadek fokozatosan eljutottak a “rendszeridegen” szubkultúráktól a jogszerűen működő szélsőjobb szervezetekig. A legalizált 8 szervezetek az ifjúsági mobilizáció olyan formáit igyekeznek alkalmazni, melyekkel nem zárják ki magukat a politikai diskurzusból. Az intézményesedés lehetőséget adott a célok nyilvános politikai artikulációjára, ezáltal csökkent a magukat korábban teljesen marginalizáltnak tekintő csoportok politikai kirekesztettség-érzete, amely azelőtt gyakran erőszakhoz vezetett. A legalitást tehát bizonyos játékszabályok betartásával nyerhetik el Ezzel párhuzamosan a résztvevők köre is radikálisan kiszélesedett, hiszen a tiltakozásban való részvétel társadalmi költsége csökkent: többé már nem olyan rizikós, sőt kifejezetten könnyű szervezkedni.

Felmerül a kérdés, hogy a mai szélsőjobboldali mozgalmárok valóban ugyanazok-e mint a kilencvenes évek elejének skinheadjei, akikről fenti elemzésünk szól? A gyökerek kétségtelenül közösek, de az elmúlt években a szélsőjobboldal képe jelentős mértékben átalakult. A mai jobboldali mozgalmárok már nem azonosak a kilencvenes évek elejének skinheadjeivel. Egyrészt a szélsőjobboldali témák egy része a közbeszédben legitimmé vált – ezzel együtt pedig a mozgalmak az illegális sejtek helyett legális, kulturális-politikai egyesületekként működnek. Mindezt stílusbeli változás is kísérte: a szélsőjobboldali vezetők nem kopaszok, nem viselnek bakancsot, és nem is “bocskaiban” jelennek meg (ami a húszasharmincas évek revizionista ideológiájának jelképe), hanem öltönyben 20. Érdekesség továbbá, hogy a szubkultúráknak, a szélsőjobboldali retorika célcsoportjának identitása is átalakulóban van. A szélsőjobboldali

szubkultúrában megjelent egyfajta posztmateriális értékeket követő, természethez, magyar hagyományokhoz visszatérő, emiatt globalizációellenes, népzenéhez, népi művészethez kötődő, értelmiségieket is tartalmazó csoport. Nem véletlen, hogy a HVIM honlapján is ilyen jellegű programok találhatók a nyári programajánlóban. Ez a csoport értékeiben már nem áll messze a zöldek társadalmi bázisától, kétségkívül van valamennyi átfedés is a kettő között. A szélsőjobboldali rendezvényeken egyre inkább ez utóbbi csoport veszi át a skinheadek szerepét, bakancsos kopaszok helyett egyre inkább látunk tarsolylemezes fiúkat, és szőtt tarisznyás, hosszúszoknyás lányokat. Az érték-, illetve attitűdváltás maga után vonja a mozgalmak legalizálódását, az erőszak határozottabb elutasítását, továbbá a kultúra és a történelmi hagyományok hangsúlyossá tételét. Az erőszakos szélsőjobboldali csoportok pedig kénytelenek

lesznek az utca helyett a futballmeccseken kiélni agresszív hajlamaikat. A felvázolt tendenciát némileg alátámasztja az a tény is, hogy a 2002-es választások idején a szélsőjobboldal támogatói között különösen hangsúlyosan tették le voksukat a történelmi egyházak egyes képviselői is. 9 Potenciál az internetes kommunikációban a mozgalmi szektor számára A magyar társadalom internethasználati szokásainak hatása A mozgalmak hátterének megismerése után térjünk át a bevezetőben feltett kutatási kérdés vizsgálatára! Mi jellemező a bemutatott mozgalmak internethasználati szokásaira, illetve milyen tényezők magyarázzák e jellemzőket? Mielőtt a társadalmi mozgalmak elméleteivel kezdenénk foglalkozni, vagy az egyes mozgalmakat elemeznénk, érdemes megvizsgálni, hogy mennyiben van relevanciája egyáltalán az on-line politizálásnak Magyarországon az internethasználat jelenlegi (nem túl nagy) elterjedtsége mellett. Ezen

belül melyek a társadalmi mozgalmi szektor lehetőségei? Továbbá mi jellemzi a kiválasztott két mozgalmi családot? Egy 2001-es brit felmérés szerint 21 a környezetvédő mozgalmak számos internet-hozzáférési problémával találkoznak. A nehézségek egyik kézenfekvő oka, hogy a zöldmozgalmak általában nem rendelkeznek megfelelő anyagi erőforrásokkal, de problémát jelent a hozzá nem értés, az időhiány és a heterogén közönség is. A brit tapasztalat szerint a nők és a feketék lényegesen alulreprezentáltak az aktív internet-használók között. Magyarországon az internet használat szintje jóval alacsonyabb, mint Nagy-Britanniában, vagy a többi EU országban. 3. ábra: Internethozzáférés az európai országokban és Magyarországon 70 66 65 64 60 55 54 50 49 48 45 44 40 41 36 35 30 31 30 20 10 0 NL DK S LUX FIN A IRL UK D B F I P E 9 8 EL H (Eurobarometer 2002 alapján Fábián 2002) Az várható

tehát, hogy Magyarországon a mozgalmak még jóval kevésbé használják az internetet, mint nyugati társaik. Feltételezhetünk emiatt egyrészt valamiféle kezdetlegesebb “digitális kultúrát”; más szóval valószínűleg a mozgalmak tagjai is kevésbé értenek a világháló használatához, és/vagy nem tartják igazán fontosnak az internetes nyilvánosságot. Másrészt, a mozgalmak célcsoportjában is valószínűleg kevesebben rendelkeznek interneteléréssel. 10 Az alacsony internetpenetráció folyományaként a magyar társadalomban jelentős demográfiai különbségek mutatkoznak a használók és nem használók között. Elképzelhető, hogy a mozgalmak internetes aktivitásának van létjogosultsága, nevezetesen ha jelentős az átfedés az internetezők és a mozgalmi “közönség” közt. Empirikus adatokból, kutatásokból tudjuk ugyanis, hogy a tiltakozók a társadalmon belül egy hangos, de számarányában jelentéktelen kisebbséget

alkotnak. Az alábbi adatok (4 ábra) az 1990-es helyzetet mutatják be A legalsó, legkeskenyebb sáv jelzi azokat, akik részt vettek az adott típusú tiltakozásban. 4. ábra: Politikai tiltakozás Magyarországon, 1990 politikai tiltakozás 100% 80% 29% 41% 50% 74% 60% 40% tette 25% 17% Aláirna egy felhivást lehet hogy tenné 52% 47% 20% 0% soha nem tenné 92% 54% 3% Bojkotthoz csatlakozni 7% Eng. tüntetésen részt venni 8% 1% Nem hivatalos sztárjkhoz csatlakozni 0% Épületeket gyárakat elfoglalni Forrás: World Value Survey, 1990. A tiltakozás és az internethasználat összefüggésének feltételezése alátámasztható demográfiai összefüggésekkel: a TÁRKI 2003 februári omnibusz felvételének tanúsága szerint a magyar lakosság 17%-a használt internetet vagy e-mailt a kérdezés előtti 4 hétben. A diplomával rendelkezők között ez az arány viszont 46%-os volt, az érettségivel igen, de diplomával nem rendelkezők között pedig

31%-os. A 18-30 éves korosztályban 44% volt ez az arány, ami cseppet sem meglepő, hiszen 18-30 éves intervallumba tartozott a magyar internethasználók közel fele (48%-a). A vizsgálat csak a 18 éven felüliekre terjedt ki, ha a 18 éven aluliakat is kérdezték volna, a fiatalok szerepe minden valószínűség szerint még nagyobb lett volna. (A Tárki WIP 2002 felvétele szerint a 14-18 éves korosztály 75%-a használ internetet 22.) Településszerkezet szerint is jelentős eltéréseket találunk: a budapestiek 32%-a, és a megyei jogú városokban élők negyede használt internetet 2003 februárjában. Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy igenis van létjogosultsága az internethasználatnak a magyar zöldmozgalmak körében. Egy korábbi tanulmány öt magyar zöldszervezettel készített interjúja alapján azt találta, hogy azokban a vezetők általában középkorúak, a tagok pedig általában fiatalok 23. Ezek egybecsengtek saját interjúink

tapasztalataival, illetve az erőforrásmobilizációs elmélettel, mely utóbbi értelmében az új társadalmi mozgalmak elsősorban a fiatalokat szólítják meg, hiszen nekik van idejük és elkötelezettségük, amelyet a mozgalom erőforrásként fel tud használni. 11 Érdemes azonban további közelítéseket alkalmazni a mozgalmárok internethasználatára vonatkozóan, hiszen elképzelhető, hogy a világhálón kifejtett aktivitás szempontjából még a kedvezőbb demográfiai jellemzőkkel bírók közül is jobb helyzetben vannak a mozgalmárok. (Mint ahogyan természetesen lehetséges ennek ellenkezője is). Ebben a kérdésben, mivel fontos a kvantitatív pontosság, meg kellene próbálnunk survey módszerekre támaszkodni. Sajnos azonban nem tudunk olyan kérdőíves felmérésről, amelyben szerepelnének politikai tiltakozásra és internethasználatra vonatkozó kérdések egyszerre, ezért csak további közelítésekre támaszkodhatunk. Egyik lehetőség a

“tiltakozási potenciál” és a civil aktivitás internethasználattal való összevetése. A “tiltakozási potenciálnak” nevezett attitűdöt egy, az emberek különböző tiltakozási formákban való részvételi hajlandóságát firtató kérdés alapján számítottuk (feltételezve egy olyan helyzetet, melyben érdekeik jelentősen sérülnek, ha nem lépnek valamit). 24 A felmérésben öt tiltakozási forma merült fel: engedélyezett tüntetés, engedélyezett sztrájk, nem engedélyezett tüntetés, nem engedélyezett sztrájk, illetve utcai blokád. A válaszok megoszlásából azt a következtetést szűrtük le, hogy a részvételi hajlandóság jóval kisebb az utolsó három formában, továbbá akik az utolsó három esemény valamelyikében részt vennének, azok általában az első kettőben is. Ezért három kategóriát alakítottunk ki: akik semmiben sem vennének részt, akik az első két kevésbé agresszív forma valamelyikében részt vennének, de

az utolsó háromban nem, illetve, akik az utolsó három, agresszívebb formák valamelyikében részt vennének. A tiltakozási potenciál és az internethasználat összefüggéséről a következő eredményeket kaptuk: 2. táblázat: A tiltakozási potenciál és az internethasználat összefüggése Részt venne. Nem venne részt semmilyen tiltakozásban Engedélyezett tüntetésen vagy sztrájkon Nem engedélyezett tüntetésen, vagy sztrájkon vagy blokádban Együtt Használt internetet vagy e-mail az elmúlt 4 héten 9,9% 17,3% 28,2% 13,9% Nem használt 90,1% 82,1% 71,8% 85,9% Összesen (N) 394 fő 168 fő 71 fő 633 fő Forrás: Információs technológiák és helyi társadalom kutatás, 2003. Hasonló eredményt kapunk, ha a civil társadalomban való részvétel és az internethasználat összefüggését próbáljuk feltárni. 25 A “civil aktivitást” itt meglehetősen tágan értelmeztük A kérdéssorban szerepelt, hogy politikai pártnak vagy

szakszervezetnek, vallási szervezetnek, közösségnek, esetleg hobbi-, szabadidős szervezetnek, jótékonysági szervezetnek, lakóhelyi szervezetnek, illetve egyébnek tagja-e a kérdezett, és részt vesz-e ennek gyűlésein, összejövetelein. A három csoportot aszerint alakítottuk ki, hogy (1) nem tag sehol, (2) tag, de nem vesz részt, vagy (3) részt is vesz az adott személy bármelyikben ezek közül. A tag, de 12 nem vesz rész csoportban a leggyakoribbak a politikai pártok/szakszervezetek tagjai, a résztvevők között pedig a hobbi/szabadidős és az egyéb szervezetek tagjai jelentik a legnagyobb súlyt, bár mindkét csoportban jelentős szereppel bírnak a vallási közösségek is. A kapott összefüggést az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 3. táblázat: A civil aktivitás és az internethasználat összefüggése Nem tag civil szervezetben vagy pártban Tagja, de nem vett részt az elmúlt évben és résztvett az elmúlt évben Együtt

Használt internetet vagy e-mail az elmúlt 4 héten 10,3% 16,7% 26,4% 13,9% Nem használt 89,7% 81,0% 72,8% 85,8% Összesen (N) 467 fő 42 fő 125 fő 634 fő Forrás: Információs technológiák és helyi társadalom kutatás, 2003. Mind a "tiltakozási potenciál", mind a "civil aktivitás" esetben látható (2. és 3 táblázat), hogy a vizsgált változók pozitív összefüggésben állnak az internethasználattal, azaz a civil társadalom aktív résztvevői, illetve a politikai tiltakozás iránt nyitottabbak gyakrabban használnak internetet. A körükben tapasztalt internethasználati arányszámok azonban továbbra sem túl magasak. Ha viszont a 4 ábrával összevetjük az eredményeket, az is kiderül, hogy a valóban tiltakozók az itt vizsgáltnál szűkebb kört alkotnak. Az emberek 38%-a mondta azt, hogy részt venne valamelyik tiltakozásban, ha az érdekeit sértené, de 1990-es adatok szerint mindössze a lakosság 19%-a vett

részt valamilyen tiltakozásban. Elképzelhető tehát, hogy a feltételesen tiltakozókon belül, a valóban aktívak között még elterjedtebb az internethasználat. Az előzőekben láttuk tehát, hogy a politikai aktivitás összefügg az internethasználattal, ha a tiltakozók pontos internethasználati arányára nem is tudtunk becslést adni. Kérdés viszont, hogy a két mozgalmi család, a zöldek és a szélsőjobb esetében hogyan különbözik mindez. Erre a kérdésre is csak igen durva becslést adhatunk, hasonlóan az előzőhöz, közvetett korrelációk alapján, ami miatt itt is fennáll az ökológiai tévkövetkeztetés lehetősége. A közelítés alapján két segédváltozó beiktatásával próbáltuk vizsgálni a szélsőjobboldali és a zöldmozgalmak közönségének internethasználatát. A zöldmozgalmak, mivel új társadalmi mozgalmak, elvileg a posztmateriális értékekhez kötődnek. Megvizsgáltuk tehát, hogy ez hogyan befolyásolja az

internethasználatot Az eredmény nem nagyon erős, de szignifikáns negatív kapcsolat lett: a posztmateiális csoporba tartozók tehát kisebb eséllyel használnak internetet. 26 A szélsőjobb lehetséges szimpatizánsait a MIÉP-re való szavazás és Csurka István kedveltsége alapján azonosítottuk. Meglepő módon ezek is szignifikáns, de nem nagyon erős mértékben csökkentik az internethasználat esélyét. 27 Mindkét esetben az extrémen kicsi elemszám miatt nem lehet igazából pontosan tudni, mekkora mértékű ez a különbség. 13 A fenti elemzések alapján arra számítunk tehát, hogy a zöldmozgalmak – bár nem olyan szofisztikált módon, mint nyugati társaik, használni fogják a világhálót. Különösképpen igaz lesz ez a fiatalokat tömörítő mozgalmakra, illetve a budapestiekre. A szélsőjobboldali mozgalmak esetében nem ilyen egyértelmű a fiatalok túlsúlya, de a nagyobb politikai aktivitás és az internethasználat

összefüggéséből ők is profitálnak. Bár a modern politikai életben a szavazás és a társadalmi hovatartozás már nem függ össze szorosan, érdemes megnézni, mely jellegzetességekkel bír a tipikus szélsőjobboldali szavazó státusz és internet szempontból, hiszen jó eséllyel lehet valamely mozgalom résztvevője is. A mozgalmak “célcsoportjának” jellemzői és ennek hatása A potenciális mozgalmárok internethasználati jellemzői után a következőkben ezt az összefüggést a mozgalmak szempontjából vizsgáljuk meg elsősorban kvalitatív eszközökkel. Adódik ugyanis a kérdés, hogy az előbbiekben tapasztalt statisztikai összefüggések mögött milyen tartalmi okok játszanak szerepet, milyen társadalmi mechanizmusok húzódnak meg. Az egyik lehetőség a korábban is említett demográfiai összefüggés, a másik pedig a mozgalmak távolságokat áthidaló, határon túli együttműködésének lehetősége az interneten keresztül. “Az új

társadalmi mozgalmak elméletének megfelelően a résztvevők [a magyar zöldmozgalmakban] viszonylag magas iskolázottságú, középosztálybeli emberek. A vezetők általában középkorúak, és nagy a fiatalok súlya a mozgalomban.” (Pickvance 1997: 41 old) Hasonlóan, a szélsőjobboldali mozgalmak társadalmi bázisa is nagyrészt fiatalokból áll. A nevében is ifjúsági HVIM vezetőségi tagjai közt 1984-es születésűt is találni, a mozgalmakhoz csatlakozók is zömében fiatalok. A MIÉP szétesése után annak ifjúsági tagozatából sokan igazoltak át szélsőjobb mozgalmakhoz. Releváns ok lehet az is, hogy a szélsőjobboldali csoportok, lévén egyfajta illegitim gondolkodásmód hordozói, vonzzák a “lázadó” tizenéves fiatalokat. A fiatal generáció pedig jellemzően az átlagnál jobb internet – hozzáféréssel rendelkezik. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a radikális jobboldali szervezetek határon túli szimpatizánsairól sem. Ez

különböző csoportokat jelenthet Egyes források említenek osztrák és német skinhead csoportokkal való kapcsolatokat, amelyek kezdetben segítették a magyarokat 28. Ennek a kapcsolatnak nem akadtunk nyomára az interneten 29 Emellett már említtük a magyar emigráció bizonyos csoportjainak szerepét, akik a két világháború közötti antiszemita hagyományokat közvetítik. Az emigráns magyarok jelenlétére mi is találtunk példákat különböző internetes fórumokon, illetve levelezőlistákon. A harmadik, és talán a legfontosabb kapcsolatot a határon túli magyarok jelentik. E miatt az internet, mint határokon átnyúló és hatékony kommunikációs csatorna kiemelt jelentőséggel bír az összmagyar érdekekért küzdő szélsőjobb mozgalmak számára. 30 A kisebbségi helyzetben élő határon túli magyarok esetében a magyar szélsőjobb mozgalmak támogatása több forrásból is táplálkozhat. Egyrészt a magyar politikai palettán elsősorban a

szélsőjobb vállalja fel a magyar kultúra ügyét, amely különösen fontos a kisebbségben élők identitásának szempontjából. De a szélsőjobb hangsúlyosabban képviseli a határon túliak ügyeit (státusztörvény, határon túliak hátrányai a schengeni határok miatt) a magyar politikai élet egyéb területein is. Emiatt az az érdekes helyzet alakult ki, hogy a Magyarországon 14 szélsőségesnek számító mozgalmak a határon túl nem számítanak különösképpen annak. Míg a HVIM ügyeiről a magyar sajtó általában negatív színben, esetleg röviden és semlegesen számol be (Lemondott a revizionista szervezet elnöke, Népszabadság, 2003 január 8., Tüntetés a Benes-dekrétumok ellen, Népszabadság 2003 május 12) addig a határon túli sajtóban (A kedvezménytörvényért és a vízumkényszer ellen – Hét Nap, március 12), és természetesen a magyar szélsőjobboldali sajtóban (Ébredő Délvidék, Demokrata, 2003/11) nagyobb hangsúlyt

és pozitívabb értékelést kap mindez. Más oldalról megközelítve: a szélsőjobb által használt értelmezési keretek és konfliktusok nem csak általánosan elfogadottabbak, de fontosabbak is a határon túl élő magyarok számára, ezért igen hasznos mobilizációs bázist jelentenek. (Nem véletlenül szoktunk a nagyobb szélsőjobboldali tüntetéseken határon túli zászlókat látni.) Ekkor viszont fontossá válik az internetes szervezés Valószínű emiatt alakul ki szoros kapcsolat a szélsőjobb szervezetek és a Magyarok Világszövetsége között is, amelynek épületét mindenképp érdemes meglátogatni, ha “szittyás” vagy “Trianonos” könyvet szeretnénk vásárolni, illetve amelynek termei gyakorlatilag a szélsőjobboldali mozgalmak jelentős részének bázisául szolgálnak. A MVSZnek és a szélsőjobboldali szervezeteknek közös programjai is vannak, mint például a vízumkényszer bevezetése ellen tiltakozó márciusi szabadkai

tüntetés. Ezek miatt a külföldi kapcsolatok miatt a szélsőjobb számára kiemelt jelentőségű az internetes kommunikáció. Így lehetővé válik az interneten a frame-ek (mozgalom által használt értelmezési keretek, tulajdonítási mechanizmusok) alakítása és fenntartása, illetve a szervezés és kapcsolattartás is. A politikai lehetőségek rendszere, a média és az internet szerepe A politikai lehetőségekről szóló elméletek szerint a politikai lehetőségek változása meghatározza a mozgalmak sikerét, stratégiáját, szerepét. Ennek hatását írtuk le gyakorlatilag a zöld- és szélsőjobb mozgalmak történeténél a rendszerváltás kapcsán. A témában több empirikus elemzés is született, amelyek finomabb változásokat is vizsgálnak (például MeyerStaggenbourg (1996), Koopmans (1993), Amenta-Carruthers-Zylan (1992)). Ezek az elemzések általában hosszmetszetiek, azaz egy mozgalom tevékenységét vizsgálják az idő folyamán a politikai

lehetőségek változásának függvényében, az elmélet azonban releváns esetünkben is, amikor több mozgalom tevékenységét vizsgáljuk adott időpontban. A politikai lehetőségek különbsége a mozgalmak tevékenységének speciális részére, az internet-használatra is több tekintetben hatással lehet. E hatások közül kiemelten kezeljük a mozgalmak média-hozzáférését, hiszen a világháló a szervezetek számára sokszor mint médiaeszköz jelenik meg. Az internet adta lehetőségek közül kiemeltük tehát a netet, mint tömegkommunikációs eszközt. A továbbiakban megvizsgáljuk, milyen közvetlen hatásai lehetnek még a politikai lehetőségeknek a szervezetek internet-használatára (5. ábra) 15 5. ábra: A politikai lehetőségek hatásai az internethasználatra politikai lehetőségek média mozgalmak internethasználata A politikai lehetőségek internet-használatra gyakorolt hatása többek között jelenti annak közvetlen

szabályozását: a politika kijelölheti a törvényesség határait, ezáltal definiálhatja, hogy mit szabad és mit nem, sőt, valamely internetes hatósággal ellenőrizheti is ennek betartását. A törvénytelenség tartalma (ki a rendszerellenes, terrorista) lehet tágabb és szűkebb, szélsőséges esetei elsősorban diktatórikus rendszerekben figyelhetők meg, mostanában Iránról és Kínáról olvashatunk ilyen történeteket. Efféle szabályozás és ellenőrző szerv Magyarországon is létezik, és nagyban befolyásolja is a mozgalmak játékterét. A törvényi korlátozások elsősorban a szélsőjobboldali mozgalmakat érintik, az általuk hagyományosan használt frame-ek ugyanis gyakran esnek a gyűlöletkeltő, uszító kategóriába. Példa erre a Nemzeti Front zenekar honlapja, amelyen korábban betiltott 31 dalszövegeket publikáltak, ezért a zenekar két tagját 2003-ban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Elképzelhető azonban az is, hogy

bár egy honlap megszüntetése nem a törvényekre hivatkozva, hanem egyéb hatalmi eszközök alkalmazásával történik: valószínűleg ez vezetett például a nemnemsoha.hu tartalmának eltávolításához is A szélsőjobboldali oldalak esetében úgy tűnik, hogy a kontroll eredményesnek tekinthető: kutatásunk során nem találtunk nyilvánvalóan törvényellenes tartalmat. 32 A mozgalmak többféleképpen reagálhatnak e restrikcióra. Egyik megoldás az “illegalitásba vonulás”, amelyre az internet lehetőséget is ad: zárt levelezőlisták használata, jelszóval vagy egyéb módon védett, esetleg betárcsázós oldalak. A másik lehetőség a nyilvános tartalom korlátozása, tehát a törvényesség kereteinek betartása. A honlapok elemzése alapján úgy tűnik, hogy ez utóbbit teszi a legtöbb mozgalom, illetve szélsőséges honlap. Az általánosan jellemző rejtőzködő magatartás miatt nehéz eldönteni, hogy amit olvasunk, az valódi kollektív

identitásuk, vagy pedig csak egyfajta reakció a korlátozásokra. Hasonlóan a szocialista évek sajtójához, ahol bizonyos dolgokat nem lehetett leírni, de aki a megfelelő információk birtokában volt, “másképpen gondolkodott”, az össze tudta rakni, ki tudta olvasni a sorok közül a mondanivalót, és le tudta szűrni azt a tanulságot, amit nyíltan kimondani nem szabadott. E tanulmány keretei között nem tudjuk eldönteni, mi a valóság, hiszen ahhoz olyan szélsőjobboldali mozgalmárokkal kellett volna interjút készítenünk, akik őszintén elmondják, hogy szerintük például ki kellene irtani az adott etnikum tagjait, sőt azt is, hogy számukra valamely nyíltan hozzáférhető, de “kódolt” szövegből ez derül ki. Jellemző mindenesetre, hogy egyes, gyakran mozgalmaktól független internetes fórumokon szabadabban le vannak írva a szélsőséges vélemények, a mozgalmak hivatalosan azonban nem vállalják fel ezeket. 16 A politikai

lehetőségek másik hatása az internet tiltakozási eszközként való használatához kötődik. Abban az esetben, ha a mozgalmak tiltakozását korlátozzák, elképzelhető, hogy internetes tiltakozási formákat alkalmaznak, az előbbit helyettesítendő. Nem jellemző azonban, hogy a zöld- vagy a szélsőjobboldali mozgalmak emiatt alkalmaznának internetes akciókat. Mindkét mozgalmi család tagjai számára lehetőség van másfajta véleménynyilvánítási formára, ezért az internetet csak kiegészítő eszközként használják. 33 Mint már szó volt róla, a politikai lehetőségek egy speciális szelete a médiában való megjelenés lehetősége. A politikai lehetőségek ezért összekapcsolódnak azzal, amelyet ennek mintájára Sampedro (2000) média lehetőségek rendszerének hív. Az általa használt modellben a politikai rendszertől függően a média hozzáállása is különböző lehet a mozgalmakhoz: csend, marginalizálás, tudósítás illetve

hivatalos kétkedés, a mozgalmak intézményesítése, szenzáció keresés, vagy közömbösség. Esetünkben a két mozgalmi család ugyanazzal a politikai rendszerrel szembesül, lehetőségeik a médiában mégsem biztos, hogy megegyeznek. Elképzelhető, hogy a politikai lehetőségektől függően más mechanizmusok érvényesülnek a különböző mozgalmi családok és mozgalmak esetében. A mozgalmaknak több szempontból is nagy szükségük van a médiában való megjelenésre. Az új társadalmi mozgalmak elmélete alapján a mozgalmak “tiltakozást mobilizálnak a társadalom strukturális problémái ellen” 34 és újraértelmezik a domináns ideológiákat. Ehhez természetesen nagy segítségükre lehet a média, amelyen keresztül a széles nyilvánosság elé tárhatják gondolatvilágukat. Az erőforrásmobilizációs elmélet szerint a mozgalmak politikai vállalkozók, akik a közpolitikákra, politikai agendára reagálva a médiában politikai támogatókat

keresnek. A zöldmozgalmak a magyar politikai életben – legalábbis szimbolikus szinten – teljesen legitimnek, elfogadottnak tekinthetők. A legtöbb politikai párt hosszú bekezdéseket szentel programjában a környezetvédelem ügyének. Ennek ellenére mindebből kevés valósul meg, illetve “nehéz megbízható támogató politikust, parlamenti képviselőt találniuk a zöldmozgalmaknak, ha a politikai döntéshozást próbálják befolyásolni”. 35 A mozgalmak tevékenysége tehát elvileg nincs marginalizálva a sajtóban, de a média mégsem alkalmas arra, hogy a mozgalmak kollektív cselekvési frame-eit közvetítse, már csak az újságírói és szakmai rutinok miatt, illetve professzionális hírkészítés miatt sem.36 A spanyol antimilitarista mozgalmakra vonatkozó elemzésében Sampedro (2000) is azt az eredményt kapta, hogy a sajtón (általa vizsgált három vezető spanyol napilapon) keresztül csak “rövid időszakokra tudtak a politikai napirendre

reagálni, azután intézményi nyomással szembesültek”. A szélsőjobboldali mozgalmak a politikai életben kevésbé elfogadottak (nemhiába nevezzük e mozgalmakat szélsőjobboldalinak). Ezért a média is másképp reagál a tevékenységükkel kapcsolatos eseményekre. Egyes esetekben azt figyelhetjük meg, hogy az elitista politikai rendszerre jellemzően marginalizálja a szélsőjobbot: antiszemitának, szélsőségesnek, tömegtámogatást nem élvezőnek nevezi őket. Példa lehet erre a Népszabadság HVIM aradi tüntetéséről szóló beszámolója, amellyel kapcsolatban bírósághoz is fordult a mozgalom 37. Ne felejtsük el azonban, hogy e “negatív diszkriminációt” a szélsőjobb mozgalmak ki is használják, ez egyike a szélsőjobb legalapvetőbb retorikai fogásainak! Elemzésünk tanulsága szerint azonban inkább más mechanizmusok érvényesülnek a szélsőjobbról való médiatudósításokban: egyik ilyen az események szenzációként való

kezelése – ez különösen jellemző az általunk vizsgált Lelkiismeret 88 csoportra, amelynek akciókészlete kétségkívül meglehetősen provokatív, így nem csoda, hogy a sajtó szenzációként tálalja megmozdulásaikat. Ilyen sikeres akció volt például az Erzsébet-hídi tüntetés tavaly, amely meglehetősen nagy sajtóvisszhangot kapott. Voltak azonban további provokatív eszközöket 17 használó rendezvények is, amelyek azonban kevésbé voltak sikeresek ebből a szempontból: nem tudtak szenzációt kelteni. A véres kard körbehordozása kampány az EU szavazás kapcsán, illetve egyes budai választókerületekben az előre bejelentett kampánycsendsértés a szavazás napján kevésbé tekinthetők sikeresnek. Gyakran alkalmazza továbbá a média azt az eszközt, hogy tudósít ugyan a mozgalmakról, de e tudósítás nem az adott mozgalom követeléseit tolmácsolja, hanem az adott médiumra jellemző stílusban bemutat egy eseményt, esetleg

kiáltványt. Példa lehet az Index meglehetősen ironikus tudósítása a 2003 július 4-i tüntetésekről, vagy a Népszabadság Hétvége rovatában megjelent interjú, amely a Vér és Becsület vezetőit a lapra jellemző romantikus antropológia eszközével írja le, ezáltal a mozgalmat nem mint komoly politikai kezdeményezés hordozóját, hanem mint egyfajta távoli, multikulturális érdekességet vagy szörnyűséget mutatja be. 38 A szélsőjobboldali mozgalmakról szóló, országos médiában megjelenő tudósítások tehát bizonyos szinten betöltik figyelemfelhívó szerepüket, a kollektív identitási frame-ek átadása helyett azonban gyakran ezzel ellentétes frame-et tolmácsolnak. Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a mozgalmaknak több szempontból létfontosságú a médiában való megjelenés. Ezen keresztül felhívhatják magukra a figyelmet, politikai támogatókat szerezhetnek, megpróbálhatják frame-eiket átadni (evangelizáció), és ezzel

ügyüknek támogató tömegeket szerezni, vagy igyekezhetnek fenntartani, erősíteni ezeket a frame-eket, mobilizálni a mozgalomhoz szorosabban-tágabban kötődőket. E célokra természetesen használhatnak hagyományos médiai eszközöket is, de abban az esetben, ha a konvencionális megoldások nem vezetnek sikerrre, és a célközönség nagy valószínűséggel interneten keresztül is elérhető, akkor a világháló mint médiafelület is hatékony módszert kínál. Megállapítható továbbá, hogy a fent felsorolt tevékenységek egy része szűkebb, egy része szélesebb nyilvánosságot érint, és a mozgalmaknak ennek megfelelően kell megválasztani a médiaeszközt. Ezen összefüggéseket szemléltettük a (6) ábrán Attól függően tehát, hogy a mozgalom számára milyen a “média-lehetőségek rendszere”, más lesz az internetes aktivitása. Ha nem fér hozzá az adott médiatípushoz, akkor ezt helyettesítendő másikat választ. Elképzelhető, hogy ez

szűkebb nyilvánosságot fog jelenteni, de az is, hogy hagyományos médiával szemben szélesebbet. Az ábrán bemutatott tevékenységek közül a továbbiakban először az értelmezési kereteket, frameket, illetve ennek kapcsán az új szimpatizánsok meggyőzését, azaz az evangelizációt vizsgáljuk meg. Ezek után tekintjük át a szűkebb nyilvánossághoz kapcsolódó tevékenységeket a hozzájuk kapcsolódó elméleteket felhasználva. 18 6. ábra: A mozgalmi tevékenységek és mozgalmak által használt média kapcsolata Mozgalmi tevékenységek Hagyományos média Internetes média eszközök Mozgalom ügyeinek megszervezése Framek fenntartása mobilizáció nyilvánosság szélessége Evangelizáció Politikai támogatók szerzése, figyelemkeltés Hírlevelek, speciális saját folyóiratok Szórólapok, kiadványok, speciális rádió, TV műsorok Országos és helyi média (újság, TV, rádió, stb.) Körlevelek, zárt levelezőlisták és fórumok

Saját honlap, nyílt levelezőlisták és fórumok, hírlevelek Saját honlap, spam, lánc-levél Országos internet-portálok Értelmezési keretek Szélsőjobboldali framek az interneten Eddig áttekintettük, milyen internet-hozzáféréssel rendelkeznek a mozgalmak, illetve mennyiben tudják ezt a kommunikációs csatornát hasznosítani. Érdemes azonban azt is megvizsgálni, hogy milyen ideológiát, gondolati sémákat igyekeznek e mozgalmak webes felületükön népszerűsíteni. A szélsőjobboldali eszmék nehezen jutnak hozzá a hagyományos tömegkommunikációs csatornákhoz, vallott nézeteik általában marginalizáltak. A formális politika színtere sem 19 enged be radikálisan jobboldali gondolatokat, 39 vagy legalábbis ezek a csoportok kisebb megszólalási lehetőséghez jutnak, mint szeretnének. A szélsőjobboldali gondolkodás számára tehát hatalmas szerepe van a nem hagyományos, nem formális kommunikációnak: megnő az utcai demonstrációk és

az interneten keresztüli jelentésalkotás (framing) szerepe. A látványos utcai megmozdulásokkal a tömegmédiát igyekeznek tematizálni, de persze nem mindegy, az milyen hangnemben szól az eseményekről. Az internet, mint legkevésbé cenzúrázott kommunikációs eszköz azonban ezt a veszélyt is kiküszöböli. Számos cikk született már a szélsőjobb gondolatvilág jelentésalkotásának elemzéséről, 40 mely művek radikális fiatalokkal készített interjúkra, miépes képviselők beszédeire, vagy egyes médiumok hangvételének elemzésére alapoztak. E tanulmánynak nem célja a hívószavakat és szimbólumokat szintetizálni, csak a jelentésalkotás folyamatának logikájára térünk ki részletesebben, továbbá arra, hogy e folyamatban milyen szerepet játszik az interneten keresztüli kommunikáció. Ennek bemutatásához szolgál illusztrációként a függelékben található internetes levelezőlistáról származó vitarészlet, amelyen könnyen nyomon

követhetjük, hogyan működik a gyakorlatban a jelentésalkotás. A framing folyamatát két oldalról érdemes megközelíteni: egyrészt a szélsőjobb mozgalmárok szubjektív valóságérzékelésének oldaláról, másrészt szociálpszichológiai szempontból. Nézzük az elsőt! A gondolatmenet általában abból indul ki, hogy a magyar nemzet történelme, hagyományai, ősi kultúrája felette áll a mai “felhígított tömegkulturának”, de e felsőbbrendű kultúra fenyegetve, a nemzet sorsa veszélyben van, a nemzeti érdekek alárendeltek valami más, idegen (zsidó, kapitalista, imperialista, globalista, stb.) érdeknek A trianoni igazságtalanság fogalma gyakran összekapcsolódik a zsidósággal és a kapitalista nagyhatalmakkal, a nemzet és kultúra halála pedig a határon túli magyarok elnyomásával. Hazafiként tehát az a dolgunk, hogy mindent megtegyünk a magyarság jövőjének, kulturális értékeinek, nemzeti kincseinek védelme érdekében. Az

általunk meginterjúvolt vagy csak “messziről” tanulmányozott mozgalmak honlapjain is ilyesmi a megfogalmazott hosszú távú cél: “nyilvánvaló szándékunk, hogy radikalizáljuk a magyarságot önvédelmi harcában” 41 vagy “tisztában vagyunk azzal, hogy a magyarság önrendelkezésének kivívása nagyon kemény harc lesz” 42, A www.fuggetlenseghu meglehetősen radikálisan jobboldali hírportál szlogenje is hasonló: “a szellemi önvédelem lapja”, végül a nevében is leplezetlenül szélsőjobb Magyar Élettér Alapítvány küldetése a következő: “nem szabad engednünk, hogy a magyar élettér beszűküljön,(a magyarok feladata, hogy) felélesszék nemzetünkben a kiölt összefogás-érzést, a hazaszeretetet, s ezeket elébe helyezzék minden külső érdeknek, globalizációnak” 43. A fenyegetettség-érzethez kirekesztettség-érzet párosul, mely átvezet minket a szociálpszichológiai szemponthoz. A Magozott Cseresznye weboldalán

olvashatjuk például, hogy “remélem, hogy ez a kirekesztés most már abba marad” 44 Melyek tehát azok a pszichológiai motivációk, melyek valakit egy szélsőjobboldali szervezetbe való belépésre sarkallnak? Számos társadalmi csoport úgy érzi, semmiféle 20 beleszólása nincs az ország ügyeibe, gyakorlatilag a feje fölött dől el minden. A sokszor ellenségesnek tűnő és érthetetlen világ komplex kérdéseire kínál a szélsőjobboldali gondolatvilág egyszerű sémákat. Ilyenek például a (zsidó) összeesküvés-elméletek, illetve a világ “ők és mi” megosztása. Mindezek végeredményben teljesen logikus reakciók egy bürokratikus kapitalista társadalomban: egy hiányosan tájékozott ember laikus értelmezése a távoli dolgokról. A radikális jobboldali sajtót, vagy akár az ilyen témájú internetes fórumokat böngészve folyamatosan botlunk összeesküvésszerű magyarázatokba. Vajon miért ennyire mindennapi ez a gondolat? Egy

témába vágó cikk 45 szerzője három motívumot tart kiemelendőnek: a strukturális információhiányt, a politikával szembeni szkepticizmust, végül pedig a plauzibitást. A világból némileg kiábrándult, tökéletlenül tájékoztatott mindennapi ember számára az összeesküvés-elméletek átláthatóvá és megmagyarázhatóvá teszik az egyébként követhetetlen és oly távoli folyamatokat. Leggyakoribb a zsidó összeesküvés percepciója, mely “szerencsés választás” abból a szempontból is, hogy összeköthetővé válnak és ugyanazon sémával magyarázhatók a világ- és a belpolitikai események (a zsidó nemzet világméretű összeesküvése). A Lelkiismeret 88 szerint “mint köztudott, az SZDSZ a zsidóság érdekeit képviseli.” 46 A HVIM által futtatott Magyar Jelen, mint közéleti hetilap hasábjain az alábbi véleményt olvashatjuk: “Az Egyesült Államokban lévő zsidó lobbi a tömegtájékoztatás teljes befolyásolása és

uralma által megakadályoz minden kritikát az izraeli politikával és háborús bűnökkel szemben. Az amerikai vezetők nagyon közeli, baráti kapcsolatban vannak a cionista vezetőkkel.” 47 Szociálpszichológusok gyakran autoriter személyiségjellemzőkkel, vagy rendezetlen családi háttérrel magyarázzák a szélsőjobboldali gondolatvilágra való fogékonyságot. Ez utóbbit tetézte, hogy sokak számára a rendszerváltás hatalmas sokkot jelentett, mely a család számára státusvesztéssel járt, és így negatívan befolyásolta az egyén saját életpályáját is. E hirtelen változások félelmet keltenek, amiért természetes emberi reakcióként valakit okolni kell. Itt kapcsolódunk vissza az előző gondolatmenet összeesküvés-elméleteihez. Emlegetni szokták még az otthonról kapott stabil értékrend hiányát is, mint motivációt a radikális szervezetekhez való csatlakozásra. A magukban és a világban bizonytalan fiatalok számára fontos, hogy e

közösségekben koherens világképet és kidolgozott viselkedésformát kapnak. 48 Végül, mint ahogyan Torockai László is utalt rá interjúnkban, ösztönző erő az individualizáció és valahova tartozás iránti igény. A klasszikus serdülőkori konfliktus során, a lázadás időszakában megoldás lehet a konvencionális kortárscsoporttól lényegesen elütő csoporthoz – egy szubkultúrához – való erős konformitás. Az ilyen motivációval érkező tagok számára a külcsíny lesz nagyon fontos: a hajviselet, a ruha, a gesztusok, egyszóval a divat. A HVIM elnöke úgy nyilatkozott, hogy náluk is van egy pár skinhead, de ezt nem érdemes problémaként kezelni, hiszen ők csak a lázadó ifjúság. 49 E megállapításokkal némileg egybecseng a BusinessWeek/Harris Poll 1998-as kutatási eredménye, mely szerint az internetes honlapokat a „tartalomért látogatják meg először, de a közösség miatt maradnak ott”. 50 A felmérés szerint a Netre

felkapcsolódók 57 százaléka következetesen ugyanazokat az oldalakat látogatja, hiszen a világhálón – csakúgy, mint a való életben – az ember ott érzi jól magát, ahol hasonló gondolkodású és világképű partnereket talál. 21 Az szélsőjobboldali érveléstechnikára jellemző az érzelmi alapú érvelés, mely sokszor inkább hitkérdésként kezeli a problémákat. “De itt engem nem érdekel a logika. Egy a megfontolás: a magyarságnak jó vagy nemSoha nem érdekelt, hogy milyen érveket hoznak fel ellenem” olvasható egy interjúban, melyet egy szélsőjobboldali fiatal fiúval készítettek. Egy rutinszavazás során pedig a szavazásra buzdító kollegák hosszas győzködésére ifj. Hegedűs Lóránt úgy érvelt, hogy a „románoknak semmit” 51. Az internet és más médiumok szerepe: evangelizáció Az internet annyiban segíti a szélsőjobb mozgalomcsalád értelmezési kereteinek kialakítását, hogy viszonylag szabad felületet

biztosít azok közvetítésére. Az összeesküvés-elméleti, rendpárti, esetleg antiszemita sémák más csatornákon keresztül csak bajosan lennének keresztülvihetők, vagy ha mégis eljutna a közönséghez, azt valószínűleg negatív színben feltűntetve tenné. A legtöbb mozgalom szétválasztja külső és belső on-line kommunikációját A honlapra feltett információ minden arra vetődőnek szól, az ideológia népszerűsítésére szolgál, egyfajta “evangelizációs” funkcióval rendelkezik. A mozgalmak számára például az lenne az legjobb, ha az evangelizáció a lehető legszélesebb nyilvánosságot kapna, ezért e funkció helye a 6. ábrán ideális esetben a legalsó kategóriában lenne. Fentebb bemutattuk azonban, hogy erre a mozgalmaknak sem külföldön, sem Magyarországon nincs lehetőségük, ezért is helyeztük az evangelizációs tevékenységet egy szinttel feljebb. A siker reményében gyakran használják a hagyományos

médiaeszközöket is mind a szélsőjobboldali, mind a zöldmozgalmak. A Kossuth-téri "EU-nem" tüntetésen számos mozgalomtól kaptunk szórólapokat, bár a hatalom itt is korlátozta tevékenységüket. A rendőrség ugyanis néhány nappal a tüntetés előtt lefoglalta a szervező Szabad Magyarországért Mozgalom plakátjait a Magyarok Házában 52, így hiúsítva meg a kampányt. A szélsőjobboldali mozgalmaknak, azok frame-einek lehetőségük van továbbá bizonyos gyakorisággal megjelenni televízióban és rádióban, mint például a Kossuth Rádió Vasárnapi Újságja, a Pannon Rádió, esetenként a Hír TV, illetve az előbb említett Hungária TV, amely igazából nem televízió, mert néhány órányi felvételüket az internetről lehet letölteni, videokazettán lehet megrendelni, illetve mindezekből filmvetítéseket tartanak a Magyarok Házában. A mozgalmak említett médiumokhoz való hozzájutása különböző, a Lelkiismeret 88 vezetője

például elmondta, hogy hirdetéseiket egy idő után már a (régi) Pannon Rádió sem volt hajlandó sugározni. A mozgalmak között erős médiajelenléttel rendelkezik a HVIM, amelyhez erősen kapcsolódik a viszonylag friss, és határon túl is kapható, illetve interneten elérhető Magyar Jelen című újság. Az evangelizációs tevékenységre az interneten az jellemző, hogy hasonlóan az offline médiához, jellemzően a legszélesebbnél egy szinttel szűkebb a nyilvánossága. Azaz frame-eik ugyanúgy nem kerülnek be a nagy hírportálokra, mint az országos (nem internetes) médiába. Ezért valószínűleg nem igaz az az állítás, hogy jellemzően a hagyományos formákból való kiszorulás miatt használják az internetet. Mint arról a mobilizáció kapcsán szó lesz, a 22 mozgalmakkal az emberek elsősorban nem interneten találkoznak. Ezért az evangelizációs frame-ek általában megtalálhatóak a honlapokon, de nem kapnak kiemelt szerepet. Mind a

HVIM, mind a Lelkiismeret 88 honlapjára jellemző, hogy ilyen framek nincsenek a főoldalon – itt a friss hírek kapnak helyet. Ez megerősít minket abban, hogy a honlap elsősorban a mozgalmat már ismerők informálására szolgál. A Pajzs Mozalom honlapjának felépítése ezzel ellenkező, ott a mozgalom bemutatása került a fő helyre. Ez viszont valószínűleg amiatt van, mert a mozgalom kevésbé jelentős, mint az előző kettő, és honlapjára sem gyakran kerülnek új információk. A rendezvények közül még nem töröltek a honlapról egy tavalyi felhívást, nincsenek beszámolók eddigi rendezvényekről, sem újakról. A zöldmozgalmak hozzáférése a hagyományos médiához – nagyobb legitimitásuk miatt – valamivel jobb, mint a szélsőjobboldalé. Mind a magyar televíziónak, mind a Magyar Rádiónak vannak környezetvédelemmel foglalkozó műsorai, de más adókon is találkozhatunk velük, a Rügyecskék aktivistáival például a Tilos Rádió

stúdiójában futottunk össze. Tevékenységük esetenként hírként megjelenik az internetes portálokon is. A saját mozgalmi frame-einek átadása azonban e csatornán keresztül csak korlátozottan lehetséges. Ők is használnak ezért speciális kiadványokat, plakátokat, illetve szórólapokat rendezvényeiken. A szélsőjobb mozgalmakkal összevetve azt tapasztaltuk, hogy a zöldek esetében kisebb a nyomás arra, hogy az interneten hirdessék magukat. Az evangelizációs tevékenység hasonlóképpen a szélsőjobbhoz, esetükben sem jellemző saját honlapjukon keresztül. Az Energiaklub, a HuMuSz, és a Levegő Munkacsoport honlapja szintén a friss híreket helyezi a középpontba, nem pedig az olvasót próbálja orientálni. Ez azt is jelentheti, hogy e honlapok a szervezetek nem mozgalmi-, hanem inkább civil szervezeti jellegét helyezi előtérbe. Az Energiaklubban végzett interjú szerint ők magukat valahová a két szféra közé helyezik, igazából “nem

profiljuk a tüntetések szervezése”. Egyedül a Rügyecskék (jelenleg félig kész) honlapján láthatjuk a fenntartható fejlődés egyik fontos frame-jét: “A földet nem Szüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”. A frame-ek nagy internetes nyilvánosságon való hirdetésére pedig adhatna új lehetőségeket az internet, például bannereken és egyéb fejlettebb internetes reklámfelületeken. Ezeket azonban nem használják a mozgalmak. E jelenség oka lehet részben, hogy a megoldás drága, bár az is igaz, hogy léteznek non-profit alapon működő bannercserék is. Az evangelizáció ilyetén módja ismereteink szerint egyébként külföldön sem elterjedt. Interaktív formák Nagyobb jelentőséggel rendelkeznek a framing szempontjából a különböző internetes fórumok, levelezőlisták. Az általuk biztosított vitákon a tagoknak lehetőségük van véleményüket kifejteni, érvelni, másokkal szembehelyezkedni, más véleményeket

elolvasni. Az interaktivitás miatt ezek a viták erősen alakítják a résztvevők identitását, beépülnek saját értelmezési keretükbe, ugyanis nem a nagypolitika szférájába tartoznak, hanem a politikáról szóló közbeszédhez, a mindennapi élethez. 53 A honlapok és elérhető vitafórumok 54 pedig előzetes várakozásainkat látszottak igazolni: tipikus szélsőjobboldali szimbólumok, gondolatmenetek és érvelések olvashatók rajtuk, többnyire markáns ellenvélemény nélkül. De abban az esetben is, ha valamennyi ellenvélemény megfogalmazódik, az internetes kommunikációnak megvan az az előnye, hogy az itt megjelenő ellenvélemények nem tudják szétbomlasztani a mozgalmat, mint ahogy személyes jelenlétük tudná. 55 Ráadásul az internet technológiai lehetőséget is biztosít arra, hogy a stratégiailag érzékenyebb területekről az oda 23 nem tartozókat kizárják: például zárt levelezőlisták használatával, vagy honlapok egy

részének jelszóval való levédésével. A kollektív identitás kialakulása csak az interneten keresztül azonban korlátozott. Ezt az álláspontot fogalmazza meg Diani (2000), és két feminista honlap vizsgálata alapján erre a következtetésre jutott Ayers (2003) is. Bár egy példa nem bizonyíték, de meggyőző érvek szólnak amellett, hogy sokkal nehezebb a kollektív identitás kialakítása kizárólag az interneten keresztül. Példaként mindössze annyit, hogy a csoportnormák kialakításának szociológiai feltétele a szankciók léte, amelyek viszont interneten sokkal korlátozottabban érvényesíthetők. Emiatt a sikeres mozgalmaknak általában offline tevékenységük is van, a csak on-line szerveződések általában korlátozottabb szerepűek, illetve rövidebb távú kollektív cselekvések megszervezésére szolgálnak. Mobilizáció az interneten A mozgalmi tevékenység kulcsmotívuma a mobilizáció. Akkor lehet egy szervezet “sikeres”, ha

megfelelő hatékonysággal képes mozgosítani a már meglévő szimpatizánsokat, vagy újakat toborozni. Az internet egyik legfontosabb előnye éppen az lehet a mozgalmak számára, hogy nagy tömegek hatékonyan érhetők el segítségével. A hatékonyság növekedése azt jelenti, hogy azonos erőforrásbefektetéssel több akció szervezhető meg, illetve egy-egy akcióra több ember mozgósítható. Ez a hatékonyságnövekedés a mobilizáció egyes tranzakciós költségeinek (koordinációs, információs, kommunikációs költségek) csökkentéséből származik. 56 A pozitív hatást alátámasztandó empírikus vizsgálatok is készültek: egy zöldszervezetek körében végzett nemzetközi kérdőíves kutatás során Zelwietro (1998) azt találta, hogy azokra a szervezetekre, amelyek internetet használtak, az elmúlt három évben inkább jellemző volt az akciók számának növekedése, mint az internetet nem használó társaik esetében. Az új tagok toborzása

esetén azonban nem volt kimutatható összefüggés a taglétszám növekedése és az internethasználat között.(Ezt csak azoknál a szervezeteknél vizsgálta a szerző, amelyek a tagságra koncentráltak) A britek körében végzett felmérés 57 tanulsága szerint a zöldmozgalmak manapság felismerik, hogy az internet segítségével túlléphetnek a hagyományos mobilizációs eszközök korlátain. A világhálót nem csupán a hagyományos módszereket támogató, kiegészítő funkciónak tekintik, hanem önmagában is értelmezhető eszköznek. A hazai zöldmozgalmak esetében ezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy a szimpatizánsok megszerzése, bevonása nagyrészt személyes ismertségen keresztül történik. Interjúalanyaink elmondása szerint a mozgalmakban részt vállaló új tagok jellemzően nem az interneten keresztül léptek először kapcsolatba a szervezettel. A háló a tagok, szimpatizánsok hatékonyabb kommunikációját segíti, funkciója elsősorban

támogató. Az interneten keresztül tehát elsősorban nem új szimpatizánsokat szereznek meg, hanem már meglévőket mobilizálnak. Erre azonban hatékonynak bizonyul az internet. A Rügyecskék aktivistái például felveszik hírleveles listájukra azokat, akik egyszer már vettek tőlük, vagy esetleg visszaváltottak gyökerétől meg nem fosztott karácsonyfát. A mozgalom céljai iránt nyitott emberek így e-mailen keresztül (is) kapnak tájékoztatást, az első “ismeretség” azonban ez esetben is személyesen zajlik. Bár a januárban beindított hírlevélre “nagyon sokan jelentkeztek, nekünk is meglepő volt” – állítja interjúalanyunk, továbbra is igaznak látszik, hogy a kisebb szervezetek esetében a “keménymag” többnyire baráti és ismeretségi alapon szerveződik. A Zöldpók egyik vezetője is a következőképp nyilatkozott: “ismerősöket próbálunk bevonninagyon kevesen vagyunk még”. 24 A Védegylet által 2003 szeptember 13-án

szervezett WTO-ról szóló beszélgetésen kisebb közvélemény-kutatást végeztek a szervezők. Az ott lévők többsége személyes ismerőstől tudott a rendezvényről, ezt követte az internet, majd a hetilapokban megjelent hír. A rádió és televízió, illetve a napilapok hatása elenyésző volt. A szélsőjobboldali mozgalmak esetében különösen relevánsnak véljük a fenti kiinduló megállapítást, miszerint az internet segítségével (elvileg) túlléphetők a hagyományos mobilizációs eszközök korlátai. Gondoljuk ezt azért, mert míg a zöldmozgalmaknak számos off-line lehetősége nyílik a személyes kapcsolatra, a szélsőjobb “utcai” megjelenése erősen korlátozott. A zöldek rendezvények szervezésével, utcai standok felállításával, aláírásgyűjtéssel, közös akciókkal hívják fel magukra a figyelmet, a szélsőjobb azonban sokkal nehezebben élhet ezekkel a lehetőségekkel (mint ahogy azt például Mónus Áron esetében is

láttuk), hiszen gondolatvilága sokkal kevésbé elfogadott, mint a zöldeké 58. A világháló olyan médium, mely nagyobb hatékonysággal küszöböli ki a hatóságok esetleges “diszkriminatív” döntéseit, ezáltal sokkal kevesebb konfliktussal megoldható a mobilizáció és a framing is. Kérdés már csak az, hogy a valóságban mennyire megfigyelhető a szélsőjobb mozgalmak internetre való ráutaltsága. Kocsis Imre szavaival élve “az emberek szájába kell rágni, hogyan lehet csatlakozni”. Interjúink során azt tapasztaltuk, hogy csakúgy, mint zöld kollegáiknál, a szélsőjobb szervezetek esetében is nagyon fontosak a személyes kapcsolatok, bár “elég jól működnek más csatornák is”, mint például a tömeg SMS vagy hírlevél küldés, vagy akár a LI88 innováviója, a hírvonal. Kocsis szerint a szimpatizánsok leginkább az e-mailben küldött hírlevelet tartják hasznosnak, de itt is igaz, hogy a listára való feliratkozást az esetek

legnagyobb részében megelőzi valamilyen személyes kapcsolatfelvétel is. Ismét azt tapasztalhatjuk, hogy az internet alapvetően hatékonyságnövelésre jó, hiszen – Kocsis bevallása szerint – ha megnézzük az internetes forgalmat, akkor az látszik, hogy közvetlenül az akciók előtt nagyon megugrik, aztán pedig szépen leül. Ebből az következik, hogy a szimpatizánsok valahonnan hallanak a különböző akciókról, és azzal kapcsolatban a részleteket nézik meg a számukra már ismert honlapon, esetleg utólag a felkerült beszámolókat olvassák el. Hasonló véleményen van a HVIM vezetője is, aki szerint a “tagszervezetek szippantják fel a helyi fiatalokat”, azaz ismeretségi alapon kerülnek kapcsolatba a mozgalommal, az internetnek viszont óriási szerepe van a már csatlakozott tagok és szimpatizánsok közötti (országos, illetve határon átnyúló) kommunikációban. Az, hogy a HVIM volt a mintánkban az egyetlen szervezet, amely országos,

sőt határon átnyúló kapcsolatokkal tagsággal rendelkezik, nagyban hozzájárulhat, hogy miért náluk volt az internetes kommunikáció a leghangsúlyosabb. A földrajzilag kiterjedt szervezetek esetében ugyanis jelentősebb a megtakarítható tranzakciós költségek aránya. 59 Az internet mobilizációs szerepére példa a belső hírlevélben megjelent következő toborzási szöveg is: “Állítólag 2 héten belül megalakul a békescsabai tagszervezet! A második helyi szervezet lesz Békes vármegyében. (Név törölve- a szerzők) szervezi a dolgot, mar van kb 7-8 csabai tag, de még várják a jelentkezőket. Egy hirdetést közzétettek ezzel kapcsolatban a Kelet c megyei lapban (jó hetilap, lehozza a mi cikkeinket, irt a szarvasi alakulóról, a Mónus előadásról). (Név) száma: 06 30 XXXXXX. Aki ismeri nemzeti érzelmű csabai fiatalokat, az szóljon nekik! <Szerző>” Forrás: A HVIM belső hírlevele, I. évf VI szám (Kiemelés tőlünk) 25 A

mobilizációban a “vármegyések” is a korábban látott internetes eszközöket alkalmazzák: rendezvényeiket hirdetik honlapjukon, illetve e-mailes hírlevelük és levelezőlistájuk is van, amely rendszeresen beszámol az új eseményekről. A jobboldali mozgalmak esetében továbbá arra is találtunk példát, hogy internetes információkkal segítsék a hagyományos tiltakozási formákat: a Lelkiismeret Csoport, illetve a polgári köröket egyesíteni szándékozó Jobbik honlapján is találhatunk leírást, hogy mi szükséges legális tiltakozó akció, pl. tüntetés megszervezéséhez. A kettő közül a Jobbik-on található leírás részletesebben mutatja be a szükséges jogi kötelezettségeket, míg a Lelkiismeret 88-é a tüntetés tartalmi-stílusbeli aspektusait is leírja. Ezek segítséget nyújthatnak nem csak a csoport tagjai számára, hanem a család többi mozgalmának is, akik olvassák a honlapot, segítve mobilizációjukat. Más családokhoz

tartozó mozgalmak ugyanis valószínűleg ritkábban olvassák ezeket. Gyakran találhatóak továbbá a szélsőjobboldali oldalakon letölthető plakátok, szórólapok, amelyek elméleti szempontból több funkciót hordozhatnak: ha ezt a mozgalmárok saját ágyuk felett teszik ki dísznek, akkor frame fenntartásról van szó, ha az ezzel megbízott terjesztő aktivisták az ország különböző pontjain nyomtatják ki otthon, akkor pedig a szervezés és mobilizáció hatékonyságát növelik. Mindkét mozgalomra igaznak tűnik tehát, hogy az internet önmagában nem jelent új mobilizációs potenciált, csupán a már meglévő hálózat kapcsolatainak hatékonyabb kihasználására szolgál. Az új tagok mobilizálására használható manapság elterjedőben lévő új formákat, mint például a 2002-es parlamenti választásokkor divatba jött lánc-SMS-t, vagy a marketingben Magyarországon elterjedőben lévő lánc-e-mailt még nem használják a mozgalmak. Mindezek

használatára pedig már számos nemzetközi példa 60 van, és Magyarországon is találhatunk elvétve példát. A mozgalmak szervezeti felépítése és az Internet Az eredetileg is kevéssé centralizált zöldmozgalmak számára az internet elsőrendű kommunikációs eszköznek bizonyult. Azon túl, hogy elősegíti az olcsó és gyors kapcsolattartást, decentralizált szerkezete lehetővé teszi azt is, hogy a mozgalmi szervezetek különösebben formalizált hierarchia nélkül működjenek. Az internet és hierarchia kapcsolatán kívül persze igen erős összefüggés figyelhető meg méret és hierarchia között is. A hazai zöldmozgalmak döntő többsége meglehetősen kis stábbal dolgozik (így az általunk megkérdezett Energiaklub, Rügyecskék és Zöldpók, de például a Fauna vagy a Humusz sem nagyobb), ezért nincs is szükségük igazán szigorú hierarchikus szerkezetre. Többnyire azonban megfigyelhető valamiféle munkamegosztás, az Energiaklub néhány

embere például viszonylag jól körülhatárolható “munkakörrel” bír. Az internettel kapcsolatos teendők terén az a furcsa helyzet állt gyakran elő, hogy – mivel kevesen értenek a témához – a honlap frissítése és a weben folyó kommunikáció gyakran egyegy ember feladata. Egyik interjúalanyunk elmondása szerint a Rügyecskék lelkes aktivistái webprogramozó tanfolyamra szándékoznak beiratkozni, hogy megszűnjön a kényszerű monopólium, és áttétel nélkül kerülhessen fel információ a honlapra. Eddig ugyanis egy önkéntes egyetemista végezte egyedül a munkát: diplomamunkáját írja az itt szerzett tapasztalatokból. Hasonlóan, Ámon Ada, az Energiaklub vezetője is arról számolt be, hogy éppen a honlap újratervezése folyik. A projekt nem csak arról szól, hogy a weboldal megjelenése és tartalma megújuljon, hanem arról is, hogy rávegyenek minden munkatársat, 26 hogy közvetlenül ők rakják fel cikkeiket a netre, ne pedig az

“internetes” kizárólagos feladata legyen mindez. A szélsőjobboldali mozgalmak számára kiemelt fontossága van az internetnek, hiszen a célközönség sokszor határon túli magyar közösség. Még a kisebbek is gyakran rendelkeznek távoli kapcsolatokkal, egy szerteágazó, nemzetközileg kiterjedt szervezetet központilag összetartani pedig igen nehéz. Az internet, mint hatékony kommunikációs eszköz az, mely lehetővé teszi a minél nagyobb fokú decentralizációt. A szervezeti decentralizáció szemléltetésére jó példa a kiterjedt határon túli kapcsolatokkal rendelkező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom esete. Torockai Lászlóval készített interjúnk tanulsága szerint a mozgalom kezdeményezései nagy részben lokális szinten fogalmazódnak meg (90 % körüli a helyi kezdeményezések aránya), a pesti főnökség nem kötelezi semmiféle akcióra a tagszervezeteket. A közelmúlt szabadkai tüntetése is helyi akció volt, a pestiek csak

leutaztak, részt vettek a rendezvényen és jelenlétükkel támogatták azt. Az egyes eseményeket a pesti központ teljes mellszélességgel támogatja, de nem szól bele, hiszen a helyi tagszervezet érzékeli közvetlenül a problémát és a reakció megengedhető erősségét. A mozgalom tehát végeredményben decentralizált felépítésű, kis, sejtszerű tagszervezetek hálózata. A mozgalom összetartása végett azonban vannak egy-egy tevékenységi területre szakosodott munkacsoportok (pl. kultúra) Egy-egy munkacsoportban az egész Kárpátmedence képviseli magát: mindenhonnan vannak delegáltak Jelenleg 11 elnökség van (helyi és tevékenységi alapon szerveződve), melyek havonta találkoznak, azaz off-line is erősítik az egyébként nagyrészt on-line folyó kommunikációt. A méret és hierarchia közötti összefüggést meglehetősen jól mutatja a HVIM időbeni fejlődése: kezdetben, amikor még kicsi volt a szervezet, szinte mindenről a szűk

vezetőség döntött. A mozgalom növekedésével és külföldi kapcsolatainak kiépítésével azonban fokozatosan átkerült a döntések egy jelentős része az alakuló tagszervezetekhez, míg ma már egy kifejezetten decentralizált szervezetről beszélhetünk. Kutatásunk során a fentiekkel némileg ellentétes hatást is feltételeztünk. Úgy véltük, hogy a szélsőjobb mozgalmak esetében sokkal jellegzetesebb a “vezéregyéniség” jelenség, mint a zöldeknél. Erre a vizsgált mozgalmak gondolatvilágából, a rendpártiságból, a néhol felbukkanó militáns elemekből következtettünk. Hipotézisünket a rendelkezésünkre álló eszközökkel bizonyítani nem tudjuk, de a kutatás során találkoztunk erre utaló jelekkel, mint amilyen például a “webmester” funkció központosítása. A zöldekkel ellentétben a szélsőjobb mozgalmak nemigen törekednek arra, hogy mindenki szabadon és közvetlenül helyezhesse fel anyagát a honlapra. A megkérdezettek

továbbá egybehangzóan azt állították, hogy a beérkező e-mailekre is csak a szűk vezetőség válaszol, hiszen ők látják át az egész rendszert. Az interneten zajló kommunikáció viszonylagos kisajátítása (legalábbis a zöldekhez képest nagyon központosított volta) pedig azt eredményezi, hogy az egyes kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalás, a frame-ek kialakítása és a tematizálás főleg a “vezéregyéniségek” joga és feladata. Ennek megfelelően rend van a HVIM levelezőlistáján: az hvim-hírekre általában a vezetők küldik el a fontos híreket, illetve a hírlevél-szerkesztők a hírlevél elektronikus formáját, melyben összegyűjtik a tagok beszámolóit, híreit. Emiatt az interaktivitás ezen a listán hiányzik, viszont a fennálló rend egyben funkcionális is: a magánvitákat a tagok nem ezen folytatják le. (Ellentétben más jobboldali levelezőlistákkal, például a szervezetektől független ezredev@yahoogroups-szal) 27

Internetes megjelenés az erőforrás-mobilizáció elméletének tükrében Az erőforrásmobilizációs elmélet szerint az internet segítheti a mozgalmakat különböző erőforrásokhoz való hozzájutásban. Ezen kívül megtehetjük azt is, hogy az internetes aktivitás egyes elemeit is az erőforrások közé soroljuk, és ezzel próbáljuk meg magyarázni a mozgalmak (interntes) sikerességét, mint ahogy ezt Peckham (1998) tette a szcientológia egyházról és annak online ellenzékéről szóló elemzésében. Mivel az általunk vizsgált mozgalmak nem kizárólag online-ak, mi inkább a fent említett, hagyományos fogalomrendszert használjuk. Az internet más erőforrásokra gyakorolt hatásait jelentős részét különböző helyeken tárgyaltuk már: a politikai tőkéhez való hozzájutást a médiával foglalkozó fejezetben, az aktivisták megszerzését és “hatékony felhasználását” az evangelizációval és mobilizációval kapcsolatban. Egyetlen

kimaradó pillér az anyagi források megszerzése Ebben az internet speciális szerepet játszhat olyan szervezetek esetében, ahol a támogatók szerepe elsősorban a szakmai testületek fenntartása. Ekkor a szimpatizánsoknak nem kell erős identitással rendelkezni, az internet előnye az, hogy hatékonyabban érhetők el. 61 Erről nem kérdeztük meg a mozgalmakat, de azt feltételezzük, hogy az internet ebben nagy segítségükre van, hatékonyabbá teszi ezt a tevékenységet. Egyrészt az egyik szélsőjobboldali mozgalom vezetője elmondta, hogy gyakran magánszemélyekhez fordulnak támogatásért, amiben nagy segítséget nyújt az internet. A zöldmozgalmak vezetői elmondták, hogy forrásaik között jelentős mennyiségben szerepelnek pályázati pénzek. Magyarországon pedig a pályázatok online elérhetősége és megtalálhatósága meglehetősen jó 62 Emellett a nemzetközi pályázatokhoz való hozzájutás internet nélkül sokkal nehezebb és több

(pénzbeli és hálózati) erőforrást igényel. Az internetezés, különösen pedig az interneten való megjelenés nem csak erőforrást biztosít a mozgalmaknak, hanem erőforrásokat is igényel. Egyrészt pénzt, másrészt az internetre kerülő tartalom és az internetes kommunikáció szakértelmet és időráfordítást. Ebből a szempontból az elmélet alapján azt feltételezhetjük, hogy valamiféle racionalitás alapján választják ki a hasznuk szerint az egymást helyettesítő erőforrások befektetését a mozgalmak. Az internetes mobilizáció jellemzője a személyessel szemben, hogy viszonylag hatékonyabb: kevés ember szükséges hozzá. Valószínűleg akkor fogják használni tehát, ha kevesebb a személyes erőforrásuk. Az internetes tartalom folyamatos fenntartásához viszont szakértő szükséges. A mozgalmak számára ebből a szempontból két út lehetséges: vagy fizetnek valakinek ezért a szolgáltatásért, vagy valamelyik önkéntesük végzi

el ezt a munkát. Tekintve a mai magyar informatikai fizetéseket, az előbbit csak a “gazdagabb” mozgalmak engedhetik meg maguknak. Ezeket a problémákat – különös tekintettel az anyagi jellegűekre – a magyar mozgalmak hasonló módon igyekeznek megoldani, mint külföldi kollegáik: adományokból és pályázatokból szereznek forrást, a munkaerő nagy része önkéntes alapon dolgozik, ingyenes, illetve szabad forráskódú szoftvereket használnak. A célközönség alacsony számítástechnikai műveltségét pedig minél egyszerűbb honlap felépítéssel igyekeznek áthidalni. A zöld weboldalak nem tartalmaznak bonyolult felhasználói felületeket és plug-in-eket. A Zöldpókkal végzett interjú is ezt támasztja alá: olyan programozói felületet (egyszerűen kitöltendő 28 űrlap) biztosítanak a partner szervezeteknek, számítástechnikai ismeretre van szükség. melyek frissítéséhez minimális Az önkéntesek bevonása viszont gyakran

felveti azt a problémát, hogy mivel ezek az emberek cserélődnek, nem folyamatos az információk frissítése. A másik trade-off a honlap minőségének kérdése. Egy szebb honlapot fenntartani már csak szakértő tud A ZöldPók által is kínált egyszerűen feltölthető honlapok ezt a problémát részben áthidalják: csak egyszer kell megtervezni a honlapot, onnantól sok funkció automatikusan be van építve, így a munkatársak egyszerűen tudnak új híreket, stb. feltenni Ilyen rendszerű honlap bevezetését kezdték éppen az Energiaklubban is ottjártunkkor. Ez szerintünk fontos előrelépést jelent a mozgalmak online tevékenységében: gyakorlatilag csak ezáltal működhet a honlapok esetében az internet hálózatszerű, nem hierarchikusan szervezett alkalmazása, amely segítségével kihasználhatják a mozgalmi szervezetek a decentralizált struktórájukból származó előnyt. Akkor ugyanis, ha a honlaphoz valakinek szakértői monopóliuma van, ez

egyből hierarchikus elemeket épít a rendszerbe. De még ilyen, decentralizáltan szerkeszett honlapok használata esetén is előfordulhat, hogy egy nem beépített funkcióval, vagy új design elemmel kívánják bővíteni a honlapot, ekkor pedig ismét szakértőre van szükség. Tapasztalataink azt mutatták, hogy a nagyobb mozgalmaknak megvan az erőforrásuk (önkéntes munka, pénz), hogy jól működő honlapokat építsenek ki. Ez látható például az Energiaklub, vagy a HVIM esetében. (Utóbbi honlap a hírhedt NemNemSoha tulajdonosának, Raszinak a munkája, aki az egyesületben vezető szerepet is betölt, és több szélsőjobboldali honlapot tervezett. Ezen kívül a HVIM-nek külön informatikai bizottsága van, amelynek feladatai közé tartozik az internetes kommunikáció.) A kisebb mozgalmak, különösen, ha nincs kialakítva egyszerűen feltölthető honlaprendszerük, sokszor nincs elég erőforrásuk komoly honlap üzemeltetésére. Felmerül a trade-off a

design és az egyszerű feltöltés között, mivel nincs pénzük és állandó önkéntesük. A Rügyecskék honlapja jó példa arra az esetre, amikor egy önkéntes elkészít egy szép honlapot, de amikor elmegy, nélküle már nem tudják frissíteni az információkat. Hasonló probléma adódhat, ha egy mozgalom tud pénzt szerezni egy szép honlap kialakításásra, ezzel megbíznak valakit, de a frissítésekre nincs erőforrásuk. A másik választásra a minőség – frissíthetőség trade-offban jó példa a Lelkiismeret88 honlapja, amely egyszerű és html alapú, gyakran kerülnek fel rá új információk, de esztétikailag és funkcionálisan alacsonyabb szintű. Együttműködés a mozgalmi családon belül – és ennek elemzése az on-line megjelenés alapján A zöld mozgalmaknál Magyarországon úgy tűnik, hogy a szervezetek szorosan együttműködnek offline is, nem csak online, tehát nem elszigeteltek egymástól. Ennek egyik fóruma az évente

megrendezett országos találkozó, amelyen több száz szervezet szokott részt venni, van olyan kiadvány is, ahol a zöld szervezetek felsorolása a találkozón részt vettek alapján történik. Ezen kívül is vannak szimbolikus rendezvények, amelyen sok szervezet részt vesz, például a föld napja, víz napja, madarak és fák napja, stb. A szervezetekre továbbá az együttműködés jellemző, nincsenek nagy választóvonalak a mozgalmi szektoron belül. Nagyon gyakoriak a közös fellépések különböző ügyekben. Példa lehet a közelmúlt 29 eseményeiből a Védegylet és a Levegő Munkacsoport közös fellépése a pesti alsó rakpart kiszélesítése ellen, vagy a visszacserélhető karácsonyfa akció, vagy a korábban említett interneten is megjelenő Energia Klub által kezdeményezett tiltakozás a paksi üzemzavar kapcsán. A szervezeti kapcsolatok nem csak a közös rendezvényekben, hanem a jó személyes kapcsolatokban és az átfedő szervezeti

tagságban is kimutathatóak. Interjúink során több ilyennel találkoztunk. Vannak ennek szervezeti szinten is megnyilvánuló hatásai, ilyen például a Védegylet tanácsadó testülete, amelynek tagjai gyakorlatilag más zöld szervezetek tisztviselői. Úgy tűnik tehát, hogy a magyar zöld mozgalmak esetében többnyire nem az elszigeteltség, hanem épphogy a közös akciók hozzák létre az internetes hálózatokat. Ebben az esetben az internet nem új erőforrás megszerzését (új kapcsolatot, linket) jelenti, hanem meglévő erőforrások (együttműködő szervezetek) hatékonyabb kihasználását. Erre utal a zöldszervezetek honlapjainak link-hálózatát vizsgáló 7. ábra is Ha az mozgalmak weblapjainak összekapcsoltságát vizsgáljuk, látható, hogy azok sűrű hálózatot alkotnak. A 7 ábra például a Levegő Munkacsoport, a Hulladék munkaszövetség, a Védegylet és a győri Reflex oldalainak összekapcsolódását mutatja. Az ábrára azok az oldalak

kerülnek fel, amelyek e négy kezdeti oldaltól maximum 2 link távolságra vannak: Több ilyen ábrát is készítettünk63, amelyből az látható, hogy az oldalak sűrű hálózatot alkotnak. További jellemző, hogy ha a periférikusabb oldalakat nézzük is, akkor sem lépünk ki gyakran a zöldmozgalomhoz kapcsolódó témákból. Ez a mozgalmi család internetes megjelenésének viszonylagos kiterjedtségét mutatja. Érdekesség, hogy a linek között sok jelentős zöldmozgalom található, de a Greenpeace nincs belinkelve. 30 7. ábra: A zöldszervezetek honlapjainak összelinkeltsége (1) A mozgalmak közötti együttműködés a szélsőjobboldal esetében is jellemző, ott sem tudunk mélyebb megosztottságról, hasonlóképpen közös akciókra szerveződnek az érintett mozgalmak. A szélsőjobb esetében ismereteink szerint nem létezik a mozgalmak feletti ernyőszervezet, mint a zöldmozgalmaknál, és hivatalos országos találkozóról sem tudunk. A

szélsőjobbnak is vannak viszont rendszeres szimbolikus rendezvényei, amelyeken összejönnek különböző szervezetek. Ilyen például június negyedike, a trianoni békeszerződés évfordulója. Hogyha a zöldmozgalmak hálózatához hasonlóan megvizsgáljuk a szélsőjobboldali internetes oldalak hálózatát, akkor láthatjuk, hogy a hálózat kevésbé sűrű, gyakran a mozgalmai szektoron kívüli oldalakra juthatunk két link által: 31 8. ábra: Szélsőjobboldali honlapok összelinkeltsége Ha a sűrűséget akarjuk összehasonlítani, akkor természetesen azonos számú kiindulópontból induló hálózatot kell összehasonlítani. A 7 ábrán látható honlapok ugyanis négy honlaptól két link távolságot mutatnak, míg a 8. ábrán lévő egy pontból (NemNemSoha) kiinduló hálózat Ezt célszrű például a mozgalmi család internethálózatában szintén központi helyzetben lévő ZöldPók ábrájával összehasonlítani: 32 9. ábra: A zöldmozgalom

honlapjainak összelinkeltsége (2) Az összehasonlításból az is látszik, hogy a szélsőjobboldal esetén kevésbé jellemző a többi mozgalom megjelenése az ábrán. Akár a Lelkiismeret csoporttól, akár a NemNemSoháról indulunk, két linken belül nem találjuk meg például a Pajzsot, sem a Jobbikot, vagy a HVIMet. Ez egyrészt a hálózatelemzésben "likely hatásnak" nevezett hatás következménye lehet: kisebb a mozgalmi család, ezért kisebb valószínűséggel vannak összekapcsolva. Ez az összefüggés azonban tartalmi szempontból azt jelenti, hogy a mozgalmi család központi elemei kevésbé vannak egymással kapcsolatban, nagyobb valószínűséggel találunk ehelyett a linkek között ideológiai jellegű oldalakat (Mint például a 8. ábrán látható Hesz András Trianon honlapja, illetve határon túli (szintén magyar ideológiájú) lapokat. Ez azt jelenti, hogy a szélsőjobb internetes megjelenésében a zöldekhez képest nagyobb szerepet

játszanak magánszemélyek ideológiai honlapjai, míg a zöldek esetében gyakori civil szervezetek. A másik lehetséges válasz a szélsőjobboldali mozgalmak közötti gyakoribb konfliktus. Ezt a feltételezést interjúink nem erősítették meg, és a levelezőlistákon is inkább magánszemélyek közötti vitáknak lehettünk tanúi. Erre utal például a függelékben az egyik levelezőlistáról származó vita is az Erzsébet-hídi tüntetés évfordulójára rendezendő tüntetésről. 33 Nemzetközi együttműködés Hipotézisünk szerint az internet több szempontból is potenciálisan növeli a társadalmi mozgalmak erőforrásmobilizációs esélyeit. Azt feltételezzük, hogy a világhálót aktívan használó szervezetek könnyen elérhető és széles körű információval rendelkeznek nemcsak más hazai, de nemzetközi mozgalmakról is. Egymás jobb megismerése, ezáltal az egymás iránti szolidaritás pedig megfelelő feltételeket teremt az együttes

nemzetközi fellépéshez. A határokon átívelő támogatás a kevés erőforrással rendelkező kisebb mozgalmak számára lehet sorsdöntő. 64 A nemzetközi kapcsolattartás lehetővé teszi a tiltakozások határokon átívelő terjedését (amellet, hogy a tiltakozó szervezetek saját határaikon belül működnek), időleges politikai egyőttműködést tesz lehetővé, illetve nemzeközi támogató hálózatok alalkulhatnak ki. 65 Egy, az 1999-es seattle-i WTO találkozó és globalozációellenes tüntetést elemző cikk66 szerint a ’90-es évek radikális mozgalmai több szempontból is alapvetően különböznek az azt megelőzőktől. Egyrészt a szervezés és mozgósítás tekintetében hatalmas szerepet játszik az Internet, másrészt – éppen ezáltal – egyes mozgalmak már valóban nemzetközivé válnak: erőforrások, aktivisták és ideológiák keveréke a világ minden tájáról. Az egymástól fizikailag – esetleg ideológiailag – távol lévő, de

az internet által összekapcsolt mozgalmak rengeteget tanulhatnak egymástól. Megtermékenyítőek lehetnek a többieknél tapasztalt gondolati elemek, de sokat segíthetnek az átvett mozgalmi és kommunikációs eszközök is. A magyar zöld- és szélsőjobb mozgalmak körében végzett interjúink során azt tapasztaltuk, hogy a leggyakrabban használt internetes kommuinkációs eszközök nem saját találmányok, hanem másoktól átvett panelek (hírlevél, kör SMS, fórum, levlista, stb.) Hipotézisünk ellenőrzésére tekintsük még egyszer a fenti hálóábrát! Azt látjuk, hogy a zöldmozgalmak esetében jellemző, hogy viszonylag ritkák a külföldi utalások (az ábrára gyakorlatilag a kiemelt Közép-Európai Regionális Környezetvédelmi Központon keresztül kapcsolódik néhány). E megállapítás nem csak az összelinkeltségre igaz: külföldi témájú híreket sem könnyű találni a zöld oldalakon (ami persze összefügg a linkekkel). Úgy tűnik

tehát, hogy valóban elég alacsony szintű a nemzetközi internetes együttműködés, amelyekhez valószínűleg a személyes nemzetközi kapcsolatok viszonylag alacsony szintje is járul. Vannak persze kivételek, mint például a magyarországi Greenpeace, amely integráns részét képezi a nemzetközi hálózatnak. Tőlük származik a nemzetközi jellegű hírek jelentős része Amikor a zöldmozgalmaknál interjúkat készítettünk, akkor az internetes kapcsolatháló alapján vártnál intenzívebb nemzetközi együttműködést találtunk. Ezek valószínűleg azért nem jelentek meg a neten, mert inkább alkalmi jellegűek ezek az együttműködések, mintsem hosszú távú partnerségek. A zöldmozgalmak nemzetközi szervezetekkel való együttműködése az esetek többségében azonban külföldi pályázatokból való forrásszerzést jelentenek, ezek jelentős részt tettek ki a mozgalmak forrásai között. A mozgalmakhoz képest erősebb szakmai műhely jelleggel

működő Energiaklub esetében vannak példák nemzetközi szakmai együttműködésre, közös projektekre, nemzetközi együttműködésben készült kiadványra. Komolyabb együttműködésre adhat lehetőséget a jövőben, hogy több mozgalom dolgoizk jelenleg az Európai Szociális Fórumon való részvételen. A Zöld Pók esetében a nemzetközi források mellett hossz távú együttműködés és tudástranszfer is megfigyelhető, a szervezet ugyanis tagja egy nemzetközi hálózatnak. Új Linux alapú rendszerüket is egy hasonló profilú holland 34 szolgáltatóval együttműködve vezetik be, aki szintén tagja ennek a hálózatnak, illetve a rendszert a hollandok ennek a Zöld Pókon való kipróbálás után tervezik bevezetni. A zöld mozgalmaknál tehát azt láthatjuk, hogy található nemzetközi együttműködés, de a megfigyelt tudástranszfer szakmai, illetve technológiai volt, nem mozgalmi, tiltakozási “technikákra” vonatkozik. Kivétel ez alól a

Greenpeace, amelynek tiltakozási technológiái globálisak Emiatt van, hogy egyedül az esetükben találtunk például internetes tiltakozási formákat (online kampány a romániai, verespataki aranybánya ellen). A szélsőjobb oldalak hálóábráját vizsgálva gyakrabban találhatunk külföldi linkeket. Ezek elsősorban határon túli magyar oldalak. A külföldi közösségekkel vagy szervezetekkel való kapcsolattartás szempontjából a szélsőjobboldali mozgalmak kedvezőbb helyzetben vannak, hiszen a határon túli magyarság helyzete kiemelt helyen szerepel a szélsőjobboldali mozgalmak témái között. 67 Sőt, a külföldön élő magyarság fontos erőforrást is jelenthet a mozgalmak számára, mely lehet konkrét anyagi vagy pénzügyi segítség (ezek jelenlétét csak feltételezzük), vagy akár jelentős politikai támogatás is. Egyáltalán nem meglepő, hogy a szélsőséges mozgalmak erős határon túli támogatottsággal rendelkeznek, hiszen témáik

között kiemelten szerepel a magyarság, magyar kultúra, nemzeti érzés, stb., amelyek valószínűleg sokkal fontosabbak a kisebbségben, mint a többségben élők számára. A nemzetközi kapcsolatok hatékony ápolásához ideális eszköz az internet. Az internet megjelenésével jelentősen csökkennek a kommunikációs korlátok “magyar és magyar” között, éljen az Kanadában vagy Romániában. Emiatt az internet nagyon fontos erőforrást jelenthet a szélsőjobb számára, a világhálót használó mozgalmak jelentősen megerősödhetnek. Jó példa erre a már oly sokat emlegetett HVIM, amelynek tagjai online, különböző levelezőlistákon tartják a kapcsolatot egymással. Azonban ez a kapcsolattartás jellemzően nem hasonló profilú külföldi mozgalmakkal való kapcsolattartás, a HVIM ugyanis a határon túl saját tagszervezetekkel rendelkezik. Így a mozgalmi “praktikák” transzferje esetükben sem valósul meg, csak a fent említett, illetve a

mozgalom határon túli gyökereinek leírásakor részletezett ideológiai-politikai, esetleg pénzügyi támogatás. Konklúzió A tásadalmi mozgalmak és az internet kapcsolatáról már több tanulmány született a nemzetközi szakirodalomban, ezek azonban leggyakrabban csak annak kifejtéséig jutnak el, hogy milyen új lehetőségeket nyújt az internet a mozgalmak számára. Egyes tanulmányok ennél kissé tovább lépnek, és esettanulmányokat is közölnek a sikeres, innovatív mozgalmakról. Találhatunk néhány olyan tanulmányt is, amelyek esettanulmányokon keresztül a mozgalmak számára nem csak az internetben rejlő lehetőségeket, hanem annak korlátait is bemutatják. Ebben a tanulmányban mi a magyar mozgalmi szektor két családjának on-line tevékenységének elemzését tűztük ki célul, ennek kapcsán mutatva be az internethasználat lehetőségeit és korlátait a mozgalmak szempontjából. A téma terjedelme és jellege miatt a tanulságok néha

kevésbé kidolgozottak, az egyes összefüggések inkább sejthetőek, mint bizonyítottak, mindenesetre mind elméleti, mind empirikus szempontból több fontos eredményt kaptunk. Mivel a mozgalmak különböző elméletei szempontjából az internet 35 szerepének kifejtése meglehetősen szerteágazó, a következőkben a kutatás empirikus tapasztalatai foglaljuk össze röviden. A kutatás egyik tanulsága, hogy nem igazolódott az a feltevésünk, hogy az interneten gyakori szélsőjobboldali közbeszéd mögött jól szervezett, erős és kiterjedt mozgalmi szektor állna. A szélsőjobboldali mozgalmak mind offline, mind on-line tevékenységük szempontjából kisebb családot alkotnak, mint például a médiában kevésbé felkapott zöldek. Elemzésünk alapján az interneten található szélsőjobboldali framek feltűnőbbek, de gyakran mozgalomtól függetlenek, feltűnőségüket, kiterjedésüket inkább a politikai lehetőségek és szociálpszichológiai

mechanizmusok, illetve maga a média biztosítják. Ennek ellenére találtunk kiterjedt és interneten is jól szervezett szélsőjobboldali aktivitást, de ez pont egy kevésbé hírhedt mozgalomra volt jellemző. A másik empirikus tanulság, hogy különösen a bevezetés elején említett „success story”-khoz képest a vizsgált két mozgalmi családra nem volt jellemző a legújabb internetes praktikák alkalmazása, kevésbé voltak innovatívak, mint az ott említett mozgalmak. Ebben az összehasonlításban – a kutatás módszerének különbözősége miatt – triviális ez az eredmény, de másik oldalára fordítva azt is állíthatjuk, hogy sok lehetőséget nem használtak ki a mozgalmak azok közül, amelyet az internet biztosít. A mozgalmak általában használtak különböző internetes eszközöket, ezek azonban inkább kiegészítő jellegűek voltak, illetve nemzetközi összehasonlításban inkább hagyományosabbnak tekinthetők. Ez több elmélettel is

alátámasztható, néhány lehetséges magyarázatot mi is találtunk a kutatás folyamán. Az egyik ezzel összefüggő tény, hogy Magyarországon még alacsony az internet elterjedtsége. Igaz ugyan, hogy a politikailag aktívabbak körében ez magasabb, de empirikus elemzésünkben nem tudtunk a politikai-mozgalmi aktivitást annyira leszűkíteni, hogy az aktívak körében hasonlóan magas internethasználati arányt kapjunk, mint ami tőlünk nyugatra általános. Emiatt elképzelhető, hogy a mozgalmaknak nem éri meg az erőforrás-befektetést a nagyobb aktivitás, de az is következhet ebből, hogy nem nem éri meg, hanem egyszerűen nincs a mozgalomnak megfelelő erőforrása. Több jel utal ez utóbbira is Az internet kapcsán a lehetőségek között gyakran említik a kutatók a nemzetközi együttműködés formáit, a mozgalmi erőforrások és praktikák transzferjét. Ebből a szempontból is azt találtuk a mozgalmak között, hogy akiket mi vizsgáltunk, nem

álltak napi kapcsolatban külföldi mozgalmakkal, így nem meglepő, hogy az internet mozgalmi célú hasznosítása, mint innováció is csak lassabban szivárog be Magyarországra. 36 Források: Bibliográfia Amenta, Edwin – Carruthers, Bruce G – Zylan, Yvonne (1992): A Hero for the Aged? The Townsend Movement, the Political Mediation Model, and U.S Old-Age Policy, 19341950 American Journal of Sociology 98: 308-339 Andorka Rudolf (2002): Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris Ayers, Michael D (2003): Comparing Collective identity in online and offline feminist activists. in: McCaughey-Ayers (eds): Cyberactivism: Online Activism in Theory and Practice. Routledge Bonchek, Mark S (1995): Grassroots in Cyberspace: Using Computer Networks to Facilitate Political Participation. Presented at the 53rd Annual Meeting of the Midwest Political Science Association, Chicago, IL on April 6, 1995. Cronauer, Katja: Activism and the Internet: How Does Using the Internet Impact

Social Activist Groups? An Interdisciplinary Thesis Proposal. http://www.csubcca/spider/cronauer/activism and the internet/proposalhtml Diani, Mario (2000): Social Movement Networks. Virtual and Real Information, Communication and Society 3: 386-401. Elliott, Michael (1999): The new radicals. Newsweek, December 13 1999 Fleischer Tamás (1992): Cápafogsor a Dunán: a dunai vízlépcső esete. Társadalmkutatás 23 Gurak, Laura J: (1999) The promise and the peril of social action in cyberspace: ethos, delivery, and the protests over MarketPlace and the Clipper Chip. In: Kollock – Smith (eds): Communities in Cyberspace. London, Routledge Hebdige, Dick (1987): Subculture, the meaning of style. London, Routledge Hof, Robert D. – Browder, Seanna – Elstrom, Peter (1997): Internet Communities Business Week 1997/18. http://wwwbusinessweekcom/1997/18/b35251htm Koltai Péter: Szélsőjobboldali gondolkodás és érvelés egy internetes vitafórumon. In: Csepeli – Örkény (szerk):

Gyűlölet és politika. Budapest, Minoritás Alapítvány Koopmans, Ruud (1993): The Dynamics of Protest Waves: West Germany, 1965 to 1989. American Social Review 58: 637-658. Meyer, David S – Staggenbourg, Suzanne (1996): Movements, Countermovements, and the Structure of Political Opportunity. American Journal of Sociology 101: 1628-1660 37 Peckham, Michael (1998): New Dimensions of Social Movement / Countermovement Interaction: The Case of Scientology and its Internet Critics. Canadian Journal of Sociology, 23(4): 317-347. http://wwwartsualbertaca/cjscopy/articles/peckhamhtml#n6 Pickerill, Jenny (2001) Environmental Internet Activism in Britain. Peace Review, 13(3): 365-370. Pickvance, Katy (1997): Social Movements in Hungary and Russia: The Case of Environmental Movements. European Sociological Review, 13(1): 35-54 Pók Attila: Bűnbakkeresés és antiszemitizmus az első világháború utáni Magyarországon. Mozgó Világ 2003/7 Rácz József (1992): Ifjúsági

szubkultúrák. In: Gazsó–Stumpf (szerk): Rendszerváltozás és ifjúság, 97-108. oldal Budapest, MTA PTI Sampedro, Victor (2000): Media and social movements: an agenda-building perspective. In Fleming, Dan (ed): Formations - a 21st Century Media Studies Textbook, p 331-346. Manchester University Press. Szabó Máté (szerk) (1999): Környezetvédelmi civil kezdeményezések Magyarországon. Budapest, Villányi úti Konferenciaközpont. Szabó Máté (1998): Társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás. Budapest, Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány. Szabó Máté (1997): Erőszakos kirekesztés avagy multikulturális tolerancia? Politikatudományi Szemle 1997/1 55-97. Varró Szilvia: Magyarország utolsó állapota. In: Csepeli – Örkény (szerk): Gyűlölet és politika. Budapest, Minoritás Alapítvány Whine, Michael (1999) Cyberspace – A New Medium for Communication, Command, and Control by Extremists. Studies in Conflict & Terrorism,

22: 231-245 Zelwietro, Joseph (1998): The Politicization of Environmental Organizations through the Internet. The Information Society, 14: 45-56 Adatok: World Value Survey 1990 magyarországi adatbázis (TÁRKI) International Social Justice Project 1996 adatbázis (TÁRKI) TÁRKI “Omnibusz 2001/8 – ISSP 2001” adatbázis Információs technológiák és helyi társadalom2002-2003 adatbázis (BKÁE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék) TÁRKI „Omnibusz 2003 február” adatbázis 38 Fábián Zoltán előadása az ITTK „2. információs társadalom szakmai nap” konferenciáján: A World Internet Projekt 2002. évi eredményei (WIP) Budapest, 2002 november http://www.ittkhu/ISszakmainap/ppts/deseffy fabian wipppt Csonka András, Fésű József György (szerk) (1992): Zöld hálózat: Az ökológiai kultúra terjesztésére és fejlesztésére vállalkozó szervezetek és intézmények Magyarországon. Budapest, Ökológiai Információs. Központ Csonka András,

Fésű József György (szerk) (1993): Zöld hálózat 1992-1993. Budapest, ÖKFA. Csonka András, Fésű József György (szerk) (1994): Zöld hálózat 1993/94. Budapest, ÖKFA. Csonka András, Fésű József György (szerk) (1995): Zöld hálózat 1995. Budapest, ÖKFA Sajtó: Lemondott a revizionista szervezet elnöke: Népszabadság, 2003 január 8. Szkinhed vagyok és hungarista. (Féderer Ágnes) Népszabadság Hétvége melléklet, 2003 március 1. A kedvezménytörvényért és a vízumkényszer ellen, Hét Nap, 2003 március 12 Tüntetés a Benes-dekrétumok ellen, Népszabadság, 2003 május 12 Ébredő Délvidék, Demokrata, 2003/11 Avar Álmos: A vádlottal padján Magyar Jelen, 2003. július 5 39 Függelék Vita a 2003-as Erzsébet-hídi tüntetéssel kapcsolatban egy levelezőlistán ----- Original Message ----From: BV <e-mail> To: <ezredev@yahoogroups.com> Sent: Friday, June 27, 2003 10:25 PM Subject: Re: [ezredev] SZMM "Július 4, az ÉBREDÉS

NAPJA" A rendezvény bejelentője: a Szabad Magyarországért Mozgalom. -------------- A SZMM-mal kapcsolatos figyelemreméltó cikk a Szövetségben: Ami összeköt és ami szétválaszt Kuporgunk, akár a mesebeli majmok. Befogjuk szemünket, fülünket, szánkat saját kezünkkel. Nem látunk, nem hallunk, nem beszélünk Az orrunk, úgy tűnik, még szabad. Érezzük a bomló szemét édeskés bűzét Időnként prüszkölünk. Hosszú hónapok óta dédelgetjük azt a tévhitet, hogy azok az erők, akik alattunk már nem is az ágakat, hanem a törzset fűrészelik, értünk haragszanak és nem ellenünk. Döntsd ki a törzset és vele dőlnek az ágak.idézhetnénk az ősi grúz mondást A hatalmon lévő pártelit keresetlen egyszerűséggel fogalmazta meg a feladatot: minden eszközzel el kell érni, hogy ORBÁN VIKTOR A KÖVETKEZŐ KORMÁNYZATI CIKLUSBAN NE LEHESSEN MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKE. A FELADATOT KIADTÁK SZAKAVATOTT FŰRÉSZELŐKNEK. Ezúttal nem a

soraikban ficánkoló Viktor- és 40 szektaszakértőket fogták munkára. Feltehetően nem találták őket elég hiteleseknek. Mély hozzáértésről s nem kevés humorérzékről tettek tanúbizonyságot azzal, hogy A FELKÉSZÜLT VÁGÓEMBEREKET A NEMZETI OLDAL BERKEIBEN TALÁLTÁK MEG. A törzshöz eljutni szakavatott irtást igényel. A védelmező tüskés bokrok, áthatolhatatlan indák szövedékét bozótharcosok kezdték ritkítani. Néhányukat biblikus küldetéstudat vezérelt, másokat földhözközelibb javak. Értünk haragudva BIZONYGATTÁK, HOGY AZ ORBÁN KORMÁNY LEGFŐBB TISZTSÉGVISELŐI ÉS A NEMZETI OLDAL LEGERŐSEBB PÁRTJÁNAK VEZETŐI ALKALMATLANOK VOLTAK FELADATAIK ELLÁTÁSÁRA. TEVÉKENYSÉGÜK MEGLEHETŐS ZAVART OKOZOTT, ELSŐSORBAN A POLGÁRI KÖRÖKBEN. A zavar ösvényein át könnyebb volt eljutni a törzsig. El is jutottak A SZABAD MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM ALAPÍTÓ ELNÖKE MÉLY ÖNTUDATTAL HAZAÁRULÓZZA NYILVÁNOS FÓRUMOKON ORBÁN VIKTORT,

hangot adva reményeinek, hogy soha többé nem lesz Orbán Magyarország miniszterelnöke. Ezzel a mozgalommal együtt szoktunk tüntetni. Ilyenkor keveredünk A rólunk kialakuló kép is kevertté válik. A színeket nem mi keverjük A vékonyka, magát magyarnak és világnak hirdető lapocska bő teret nyit az Orbán-bálvány döntögetőinek. Vasárnapokból kikopott publicisták és ALVILÁGI MOSODÁSOK SZABADKŐMŰVESEZIK ÉS ÁRULÓZGATJÁK ORBÁNT, s ávósbérencséggel tisztelik meg Nemeskürty tanár urat. Hát igen, mondogatjuk, a nemzeti oldal sokszínű. Elfeledjük, hogy a szemét színfoltjaival nem leszünk gazdagabbak. . Tarvágás készülődik Kuporgunk Érezzük a bűzt Magam semmi különbséget nem érzékelek a radikális és a mérsékelt vagy szoclib szemét orrfacsaró illata között. Fel kellene állnunk És odébbtenni a szemetet Csáki Ottó ---------- Tisztelt Csáki Ottó! Kérem B V-t, szíveskedjék az alábbi írást a

"Szövetség"-hez eljuttatni.) Kérem, ha legközelebb rólam ír, bátran hivatkozzék rám névvel (ennyi reklámot szennyesítési kísérlete mellett megérdemlek). Azt nem kérem, hogy az igaz, ne csak a valós dolgokkal (József Attila: Thomas Mann üdvözlése), mert ez nem az Ön tisztje. A provokációkra nem szoktam reagálni. Most csak azért teszem, mert írása nagy nyilvánosságot kapott és remélem, hogy olvasói elott helyre tudom igazítani azt, amit az Ön elferdített. 41 A legfonosabb: nemcsak Orbán Viktort tartom alkalmatlannak és méltatlannak Magyarország vezetésére, hanem azt a kozmopolita elitet, amelynek egyik - de nem egyetlen - tagja Orbán Viktor éppúgy, mint Medgyessy Péter, Kovács László és az 1990 óta kormányt alkotó pártok vezetoi egyaránt. Ezek az emberek ugyanis az idegen érdeket fölé helyezték a magyar érdeknek, tevékenységük célzottan arra irányult, hogy magyarország kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön,

amikor már nemcsak anyagi vagyona nincs, hanem lelkileg kiégett, szellemileg megalázott. Ön természetesen ezt demagógiának tartja (ebben az esetben kérem végezzen el egy fogalom-ellenorzést), de kérem, vigyázzon: ha ezt cáfolja, akkor egy kalap alá hozza Antall Józsefet, Boross Pétert, Horn Gyulát, Orbán Viktort és Medgyessy Pétert. Úgy-e nem ez a célja? Akkor kérem, figyeljen tovább. Mi történt az elmúlt 13 évben? A vagyonátmentés ("spontán privatizáció") után következett a "muködo toke beáramlása", a "zöldmezos beruházások" korszaka, amivel sikerült a magyar anyagi vagyon jelentos részét idegen érdek kiszolgálójává tenni. Ennek természetes következményeként "feloldódott" a szociális biztonság, not (és egyre no) a tényleges munkanélküliség, a kistermelok és kisvállakozók hátrányos, sot kilátástalan helyzetbe kényszerülése, miközben "eltunt" a magyar

élelmiszeripar, aminek következtében a mezogazdaság kiszolgáltatottá vált az idegen kereskedoknek és továbbfeldolgozóknak. A családok elveszítették minden lélek-orzo funkciójukat, miközben a nevelés helyett alkalmazott idomítás és az egészség megorzésének "piacosítása" kitermelte és folyamatosan fenntartotta a társadalom kóros lelki-testi állapotát. (Szíves figyelmében ajánlom a WHO egészségdefinícióját) A munkanélküliség, a kiszolgáltatottság keltette negatív stressz állandósította a létbizonytalanságot, ami felszabadította az életösztön szabados megnyilvánulásait. Ezt "tereli" az agymosó-gépezet olyan mederbe, ami a Falanszter (ld. Fourier) felépüléséhez vezet A fenti szindróma a magyar lakosság 70 %-át érinti (a minapi sajtóértékelés szerint 30 % már a létminimum - havi 34 ezer forint - alatt él). Nos, kedves Csáki úr! Ez az, ami ellen én lázadok, ez az, amit én nem tudok elfogadni! És

mindazokat a magyar érdek és - ennek következtében - a magyarság árulóinak nevezek, akik ennek a helyzetnek a kialakulásában részt vettek. Még egyszer hangsúlyozom (hátha már elfelejtette): ebben a körben nem Orbán Viktor az egyetlen, hanem o az egyik! Természetesen, ha kritizálok valamit, úgy illik, hogy a javítás módját is felvázoljam. Ezt megtettem, és ez 2000 augusztus 9-tol olvasható az 42 interneten a www.pajzsmozgalomhu c honlapon Természetesen, nem várom Öntol, hogy az itt lévo több mint 500 oldalt elolvassa, ezért a kulcsszót ide írom: a Szent Korona eszme által megfogalmazott hagyományos társadalmi és gazdasági modell alkalmazása a magyarság számára egyetlen megoldás. Még mielott a Szent Koronával kapcsolatos tévismereteket megismételhetné, kérem az Olvasót, hívja be a néhány napja internetre tett honlapom (www.csillag-osvenyhu) ide vonatkozó cikkét: A Szent Korona az EU-n kívüli, Gondoskodó Magyarország alapja.

Ami pedig a Szabad Magyarországért Mozgalmat illeti: valóban én alapítottam és célként a rendszerváltást határoztuk meg, ennek eszközéül pedig az EU-csatlakozás meggátolását. (Láthatott ezzel kapcsolatban társaimmal együtt - néhány tv-musorban, de - ahogyan az Orbán Viktor mondta: nem elégben - természetesen ön szerint ebben az esetben egy is sok.) Az EU-csatlakozás meggátolását nem értük el (mindenek elott a bennünket súlytó antidemokratikus intézkedések miatt), tevékenységünk mégis eredményes volt - mondhatni: ténylegesen megbuktattuk a parlamenti pártokat -, hiszen a négypárti összeborulás ellenére alig több, mint harmada ment el választóknak szavazni. Érdekes - javaslom írjon errol egy cikket Orbán Viktor és Kovács László EU-val kapcsolatos tevékenysége, április 12-e elott és után. Mondhatom, tanulságos lesz (Megkönynítendo munkáját ajánlom az Orbán Viktor (Amikor a retorika a demagógia eszközévé válik)

és Kovács László (Amikor a retorika a demagógia eszközévé válik II.) egyegy beszédét elemzo írásaimat és a wwweunyethu címu honlap archív számait - április 12 után nem tettem fel rá anyagot.) Azt hiszem, mindenki érzi azt a buzt, ami a magyar életet igyekszik megfertozni. Sajnos, ön ennek a forrását nem jól - de megbízóihoz híven határozta meg, ugyanis ennek kibocsátója az a diktatúra, aminek alázatos szolgája, helytartói minoségben minden parlamenti párt vezeto rétege és mindazok - így ön is -, akik az o kiszolgálói. Kelt Szegeden, 2003. június 27-én Tisztelettel: dr. Halász József Dátum: Mon, 30 Jun 2003 12:55:46 -0700 Feladó: BV <e-mail> Válaszcím: ezredev@yahoogroups.com Címzett: ezredev@yahoogroups.com Tárgy: Re: [ezredev] SZMM Halász úr reagálása (szvsz) eléggé alátámasztja Csáki Ottó azon észrevételét, miszerint a SZMM a kiadott hálózati feladatot igyexik 43 teljesíteni ("minden eszközzel el

kell érni, hogy ORBÁN VIKTOR A KÖVETKEZŐ KORMÁNYZATI CIKLUSBAN NE LEHESSEN MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKE"). Ezek után erôs a gyanúm, hogy a júl. 4-re általuk kezdeményezett akció is a jelenlegi kormány érdekeit szolgálja. Provokátoraik egész biztosan kiterveltek már valamit . Ahogy azt Pirítós is jól sejti a gondola.hu-n: (.) B. Tisztelt Címzettek! Az, hogy ön, V B és Csáki Ottó milyen hálózati feladatot teljesít, egyértelmu. Az, hogy én semmilyet, legalább ennyire Önök azt az egyre máladozó társadalmi megosztottságot erosítik írásaikkal, amely a divide et impera elv szerint a diktatúra legerosebb fennmaradási taktikai elemeként immár 13 éve - egyre kisebb hatékonysággal - muködik. Sebaj, erolködjenek csak bátran. Ez a szemlélet még néhány kétségbeesett erofeszítést meg fog érni, aztán kimúlik, mint ha soha nem lett volna. Kelt Szegeden, 2003. június 30-án Halász József Ui.: Az SZMM az én - napokban történt

- kiválásommal vált az önökkel azonos hálózati feladatok végrehajtójává, vagyis az önök szintjére süllyedt, tehát oket ne bántsák. A július 4-i SZMM által szervezett akcióra bátran menjenek el, arra hálózati feletteseik (az MSZP - Lendvai Ildikó - és a FIDESZ vezérkara - tegnapi közlemény) áldásukat adták. Viszont a Kocsis Imre és a Lelkiismeret88 csoport rendezvényétol maradjanak távol, hiszen attól feletteseik elhatárolódnak, mert a diktatúra ellenes elégedetlenségnek ad hangot. HJ 44 1 A tanulmány az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Politikai Államtitkárságának megrendelésére, „A politikai részvétel és a társadalmi érdekképviselet új formái az internet korában” című kutatás részeként készült 2003/2004 során a Rajk László Szakkollégiumban. 2 http://www.zpokhu/civilink/?T :L :LEN 3 Pickvance (1997: 38. old) 4 Fleischer, 1992. 5 Szabó Máté (1999) 6 Pickvance (1997 37-38. old) 7 Ez a helyzet

mind a mai napig változatlan. A 2003 áprilisi 10-i paksi üzemzavar kapcsán sem alakultak ki atomenergia ellenes tiltakozások Magyarországon. A zöld mozgalmak aktivitása az azóta eltelt egy hónap alatt az eseményekről való részletes tudósításon kívül (Energia Klub) arra korlátozódott, hogy a felelősöket a tájékoztatási kötelezettségük elmulasztásával vádolják (Energia Klub: április 25,Greenpeace: május 1.), illetve később az atomerőmű vezetésének leváltását sürgessék (Greenpeace, május 9), és átfogó vizsgálat elrendelésére szólítsák fel a kormányt (az Energia Klub vezetésével 23 zöld szervezet május 9-én). 8 Pickvance (1999: 40. old) 9 Az 1990-es és 1996-os adatok országos vizsgálatok, a 2003-as viszont regionális, a kaposvári kistérségre vonatkozik. Ezért a 2003-as adatok országos összehasonlításra csak korlátozottan alkalmasak Azt a következtetést viszont levonhatjuk, hogy 1996 óta nem nőtt lényegesen a

posztmateriális csoport, az 1996-os adatok ugyanis nem változnak például aszerint, hogy Budapestet vagy vidéket tekintjük. 10 Andorka (2002) 11 A számítások az Inglehart féle négy tételes kérdés alapján történtek. A kérdezetteknek négy – az ország számára követendő – cél közül kellett legfontosabbat és másodikat választaniuk: közrend fenntartása, infláció leküzdése, állampolgári beleszólás növelése, szólásszabadság. Aki az első kettőt említette két legfontosabbként az kerül a materiális, aki a második kettőt, a posztmateriális csoportba, a többiek a vegyesbe. 12 Ennek kialakulásáról lásd például: Pók (2003) 13 Hebdige (1987: 99-102 oldal) 14 Szabó (1997) 15 Erről a korszakról lásd pl. Kövessy Róbert Pol Pot megye punkjai című dokumentumfilmjét (1999) 16 Szabó (1998: 113. oldal) 17 Szabó (1997) 18 www.hvimhu 19 lásd az 1989. évi III törvényt a gyülekezési jogról 20 Féderer Ágnes: Szkinhed vagyok és

hungarista. (interjú a Vér és Becsület vezetőjével) Népszabadság, 2003 március 1. 21 Pickerill (2001) 22 Fábián (2002) 23 Pickvance (1997: 41. old) 24 Az idézett forrás: Információs technológiák és helyi társadalom kutatás, 2003. 25 Az elöbbivel megegyző adatbázis (Információs technológiák és helyi társadalom kutatás, 2003 )alapján 26 Posztmateriális csoport 6% (N= 16), többiek együtt 14% (N= 616). Cramer V= 0,173 (p= 0,000) Forrás: Információs technológiák és helyi társadalom kutatás 2003. 27 Csurka István rokonszenves (4 vagy 5 az ötfokú skálán) 5% (N=150 fő), többiek 10% (N=1372 fő). Cramer V=0,054 (p=0,037). Forrás: Tárki “Omnibusz 2001/8 – ISSP 2001” adatbázis 28 Például az első periodikák egyikét is Bielefeldben nyomtatták (Szabó, 1998 113. old) 29 Az egyetlen általunk megtalált nemzetközi szélsőjobboldali honlap a bevallottan náci http://www.nazi-laucknsdapaocom/ volt (csak erős idegzetűeknek!), ezen pedig

nem volt interaktív felület, bár jelentős magyar tartalommal rendelkezett. 30 Toroczkai László, a HVIM vezetője 31 1999-ben a zenekar tagjait két más zenekarral együtt elítélték többek között gyűlöletkeltés és uszítás miatt. Felfüggesztett börtönbüntetést kaptak, eltiltották őket a fellépéstől, a zenéket betiltották. Forrás: http://nfront.freewebhu/ 32 Ez a kutatási módszerből következik, ugyanis személyesen nem próbáltunk meg extrémen szélsőséges csoportokat felkutatni. A honlapokat tehát csak az interneten kerestük, akkor pedig, ha mi megtalálunk valamit az interneten, azt kétségkívül az internetrendőrség is megtalálja és betiltja. 33 Bár rendezvényei kapcsán a szélsőjobboldal többször találkozik a hivatalos szervek elutasításával, nagyobb nehézségei vannak az offline események megszervezésekor. Ezeket azonban általában sikerül leküzdeniük, és megvalósulnak a rendezvényeik. Példaként állhat Mónus

Áron szarvasi előadásának története: 45 “Mónus Áron tartott eloadást június 29-én, Szarvason a Muvelodési Házban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) helyi szervezeteinek közös rendezvényén. A helyszín többször is változott, mivel; mint késobb kiderült a szarvasi MSZP sorozatosan akadályozta az eloadás megszervezését. Az elso hely a Tessedik Sámuel Foiskola egyik eloadója lett volna, és mivel a Jobbik egy diákszervezet, a foiskola ingyen adta volna a termet. De amikor megtudta az iskola vezetése, hogy a meghívott vendég Mónus Áron lesz, most is a szokásos 14 000 Ft-ot kérték. A foiskolán a másik atrocitás alapja az volt, amikor Mónus egyik könyvét küldte el a kollégiumba a plakát alapjául. A csomagot felbontották és csak igazgatói engedéllyel lehetett elvinnie a címzettnek. Ezek után a fiatalok más helyet kerestek, és találtak is: a Fot Téri Általános

Iskola dísztermét. A gazdasági irodában fel is jegyezték az idopontot, de mikor az igazgatóno a plakátból megtudta milyen rendezvény lesz, másnap telefonált a szervezoknek és politikai rendezvényre hivatkozva nem adta ki a termet. Ezzel egy idoben még a rendorségnek is szólt, akik nyomozni kezdtek a HVIM helyi szervezete után, de nem tudtak semmibe sem kapaszkodni, a plakátokon kívül, melyek néhol a villanyoszlopra voltak ragasztva. E miatt a közterület-felügyelo figyelmeztette a mozgalmat Megint új helyre volt szükség, ez pedig a Polgármesteri Hivatal lett, ahol most is sikerült megegyezni a terembérlettel kapcsolatban, viszonylag méltányos áron. Másnap megint jött a telefon, miszerint a portás megbetegedett és így nincs aki majd kinyitja a termet. Nagyon gyenge hazugság, a portás hölgy bent ült a helyén, és nagyon is egészségesnek tunt. A mozgalom már csak a szabadtéri megrendezésben bízott, tehát területfoglalási-engedélyt

szerettek volna kérni, csakhogy egyik hivatalból a másikba küldték oket. Ezzel egy idoben felkeresték Babák Mihály (FIDESZ) polgármestert, aki nagyon készségesen, ingyen a rendezoknek ajánlotta a Muvelodési Házat.” Forrás: A HVIM belso hírlevele 2003 július 9. 34 Sampedro (2000) 35 Ámon Ada, Energiaklub 36 Sampedro (2000) Gamson (1995) ’Constructing social protest’ – in: Johnstone – Klandermans: Social movements and culture alapján 37 www.hvimhu 38 Szkinhed vagyok és hungarista. Népszabadság Hétvége melléklet, 2003 március 1 (Féderer Ágnes) 39 Illetve csak igen keveset, hiszen a MIÉP-en kívül egyik párt sem vállalja nyíltan a radikális nézeteket. 40 például Csepeli György, Örkény Antal (szerk): Gyűlölet és politika, Minoritás Alapítvány, Budapest, 2002, pp.200-429 41 www.lelkiismeret88hu 42 www.hvimhu 43 www.trianonhu/keretphtml?/koszonto/indexphtml?nyelv=magyar 44 www.magicserihu/zenekarhtml 45 Koltai (2002: 405. oldal) 46

www.lelkiismeret88hu 47 Avar Álmos: A vádlottal padján, 2003. július 5, wwwmagyar-jelencom 48 Koltai (2002) 49 érdemes végignézni például a HVIM vezetőségének születési dátumait 50 Hof et al. (1997) 51 Varró Szilvia: Magyarország utolsó állapota, in Gyűlölet és politika, p.204 52 Az erről szóló beszámoló letölthető a Hungária TV honlapjáról: “Letartóztatások a Magyarok Házában” www.hungariatvhu A plakátokon egyébként a horogkereszt és a vörös csillag mellett látható az EU tizenkét csillagos címere. 53 Koltai (2002) 54 az eddigiekben említett mozgalmak honlapjai, vagy például a hunnia.net fórum és a jobbiknet fórum 55 Ayers (2003) 56 Bonchek (1995) A tanulmány ezt nyolc esettanulmány másodelemzésével is alátámasztja. Érvelése a kollektív cselekvési dilemmák tranzakciós költségek csökkentésével való feloldására épül az új intézményi közgazdaságtan elmélete alapján. 57 Pickerill (2001) 58 Az is igaz

azonban, hogy ha viszont akciót szerveznek, az “botrányszaga” miatt gyakran sokkal látványosabb lesz, mint a zöldek akciói. 59 Bonchek (1995) 60 lásd például Gurak (1999) 61 Diani (2000) 62 Az információs technológiák és helyi társadalom kutatás kapcsán önkormányzati tisztségviselőkkel készített interjúkból kiderült, hogy az önkormányzatok is nagyon gyakran használják a pályázatok figyelésére és beadására az interntet, még ha gyakran másra nem is. 46 63 Az ábrák készítéséhez a Google keresőn alapuló TouchGraph GoogleBrowser v1.01 programot használtuk, amely megtalálható az interneten is: http://www.touchgraphcom/TGGoogleBrowserhtml 64 Pickerill (2001) 65 Diani (2000) 66 Elliott (1999) 67 Természetesen a határon túli magyarokkal való foglalkozás önmagában nem szélsőséges téma 47