Commerce | Tourism » A turizmus gazdaságtana

A TURIZMUS GAZDASÁGTANA 1.füzet: Szolnoki Főiskola könyve 2.füzet: Fenntartható turizmus fejlődése-Gyöngyös 1.A turizmus gazdasági hatásai • Határozza meg a gazdaságosság képletét! • Mire nyújthat fedezetet az árrés? 2.A kereslet törvényének érvényesülése a turizmusban (tényezői, sajátosságai) • Határozza meg a rentabilitás képletét! • Kit tekintünk turistának a turizmus statisztikában? 3.A kínálat törvényének érvényesülése a turizmusban (tényezői, sajátosságai) • Milyen statisztikai adatszolgáltatás tartalmazza a „kapacitáskihasználtsági mutatókat”, mit fejez ki a mutató? • Határozza meg a nemzeti turizmus fogalmát! 4.Fenntartható turizmus (fogalma, tényezői, sajátosságai) • Kit tekinthetünk „LÁTOGATÓNAK” a turizmus statisztikában? • A profitráta képlete 6. A turizmus fejlesztés lépései, a fejlesztés hatóköri kérdései • Kit tekintünk KIRÁNDULÓNAK a turizmus statisztikában? •

Hogy számolják ki a vállalkozások működésének eredményességét? 7. A turisztikai szolgáltatások versenyképességét meghatározó tényezők • Hogy nevezzük a belföldi és kiutazó turizmust együtt? • Határozza meg a RENTABILITÁS képletét! 8. Pénz fogalma és szerepe, az árfolyam alakulásának szerepe a turizmus piacára • Hogy nevezzük együtt a belföldi és a beutazó turizmust? • Határozza meg az ELÁBÉSZINT képletét! 9. Ár, árpolitika, árképzési módszerek a turizmusban • Milyen utasszámlálási módszereket ismer? • Mit értünk fedezeti pont alatt? 10. A turizmus jelentősége a nemzetgazdasági teljesítmények alakulásában (multiplikátor hatás) • Mi tekinthető hazai turizmusnak a statisztikában, a gazdasági java felosztása 11. A vállalkozások költséggazdálkodásának jelentősége a turisztikai szolgáltatások eredményes működésében • Milyen adatok gyűjtésére használják a megkérdezéses módszert a

turizmus statisztikában? • Mit fejez ki a forintkapacitás kihasználtság mutató? 12.Stratégiai tervezés kérdései a turizmusban, a stratégiai tervezés és gondolkodás jelentősége a vállalkozások működésének eredményességében • Melyik mutató fejezi ki a turisztikai vállalkozásokba befektetett tőke megtérülésének alakulását? • Mi a különbség a belföldi és a nemzetközi turizmus között? 13. A turisztikai vállalkozások finanszírozási kérdései • Mire használják a szatelit számlát (TSA) a turizmusban? • Mit fejez ki a gazdaságosság mutatója? 14. A turizmus statisztikai mérési módszerei • Mit fejez ki a Weblen görbe? • A működési eredményesség mérésére alkalmazott képlet 15. Magyarország turizmusának teljesítménye 2003 évben • Mit tartalmaz egy vállalkozás pénzforgalmi terve? • Mit nevezünk változó költségeknek a turizmusban? 1. tétel A turizmus gazdasági hatásai Gazdasági adatokkal

jellemzik a turizmust. 1.) Bevétel: teljesítményt mutatja 2.) Munkahelyek száma 3.) Részesedés a GP-ből 4.) Részesedés a beruházásokból 5.) Adóbevételek 6.) Éves átlagos növekedési szám 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) WTO prognosztizálta: 2005-ben a turizmus a világon össz. 7,2 billió USA $ bevételt fog elérni Munkahelyek száma a világon: 338 millió GDP-ből a turizmus 1,4 %-kal részesedik majd A beruházásokból 11,8 %-kal részesedik majd, Adóbevételek: 1,4 billió USA $ lesz Nincs adat A turizmus gazdaságilag hatással van: - a diszkrecionális jövedelem egy részét felhasználja, többlet jövedelmet jelent, vásárlóerőt hoz; a fogyasztók igényeinek kielégítésébe „beszállnak”: -közlekedési vállalatok -szállodaipar -vendéglátás -szolgáltatóipar A vállalkozások is fogyasztók, igénybe vesz gazdasági javakat, embereket alkalmaz, árut, anyagot kell vennie. Széles körben mozgósító ereje van a turizmusnak a gazdaságra A

turizmus pozitív hatással van az alábbi részekre: - fizetési mérleg (nemzetközi fiz. mérleg: adott ország más országokkal lebonyolított kereskedelmi ügyleteinek és tőkemozgással kapcsolatos műveleteinek az egyenlege) Két fő része: 1. folyó fizetési mérleg, 2. tőkemérleg - szolgáltatások egyenlege szolgáltatások: közlekedés turizmus (az MNB adatszolg. alapján a valuta- és devizaváltások egyenlegét - - - - figyeli. Kicsit torz az adat, mert a feketeváltásokat nem tartalmazza tőkeműveletek egyenlege (az elmúlt 2 évig: mindig több valutát hoztak be, mint amennyit kivittek. Több valutát visznek ki mostanában, mint előtte. Csökken a turisták által behozott pénz, mert csökken a külföldi vendégéjszakák száma) foglalkoztatottságra (pozitív hatás): 1/ közvetlenül a turizmusban (szakmában) 2/ közvetetten (másodlagos helyeken)- közlekedés rendezvényszervezés, színház, mozi, pénzügyi szolgáltatások. jövedelemteremtő

funkció (minden turisztikai fejlesztés jövedelmet teremt: 1. Állam, önkormányzatok (adókon keresztül) 2. vállalkozói szint 3. alkalmazottak (munkabér, borravaló) más ágazatokra is hatással van (beruházásokra, textilipar, építőipar, porcelán, élelmiszer.) vállalkozásösztönző hatás. Turisztikai szolgáltatások = láthatatlan export. Hatékony export nincs szállítási-csomagolási ktsg! Az ország állandó valuta-devizabevételhez jut. 1 /1. Határozza meg a gazdaságosság képletét gazdaságosság mérése: Adott ráfordításokkal milyen nyereséget sikerül realizálni G= nyereség Ráfordítás 1/ 2 . Mire nyújthat fedezetet az árrés? Az árrés az állandó költség és a nyereség fedezésére szolgál. A fedezeti alapú árképzés elterjedt az utazási irodákban, szállodákban. Utazási irodában a Vk /változó költség/= szállás, közlekedés, szolgáltatás,. amit mástól veszek igénybe; Elábé: vendéglátóipari helyeken.

Ár – Vk = fedezeti összeg = árrés Árképzésben az utazási irodák: - mibe kerül a vállalkozás fenntartása - milyen Vk-gel kell adott ár esetén kalkulálni. - Kalkuláció: nem a teljes kapacitás értékesítésével számolnak, hanem bizonyos határok között Pl. 75-80 %. Erre bontják szét az állandó költségeket Nyereség: bevétel hányadában szokták meghatározni HK (%) haszonkulcs A változó költséghez viszonyítva milyen arányú részt kell rátenni, hogy megkapjam az árat. A fedezeti arány fontos: Az az út éri meg, amelyben nagyobb hányadot képvisel az árrés. 100 % ÁR - – 40 % 60 % Vk = Fedezeti összeg 2. tétel A kereslet törvényének érvényesülése a turizmusban (tényezői, sajátosságai) 23. o A kereslet tényezői: - Szabadidő - Szabadrendelkezésű jövedelem - Vonzerő vagy attrakció. Turisztikai kereslet: a fizetőképes szükséglet megnyilvánulási formája, amely a turisztikai kínálattal szemben jelenik meg

a piacon. Kereslet: az a pénzmennyiség, melyet a lakosság a piacon megjelenő áruk és szolgáltatások megvásárlására fordít. Ezen az oldalon a turista van (vendég, utas) A turisztikai kereslet alapvető sajátossága: 1/ sokféleség (sokféle szükséglet, motiváció) 2/ változatosság 3/ komplex ( a vevő minden igényét 1 helyen szeretné kielégíteni – pl. package utak) legalább 3féle szolgáltatást - eljutást az adott desztinációba - szállás - minimális ellátás (transzfer, városnézés) A kereslet = fizetőképes szükséglet! A piac állandó változásban van, vagy növekvő, vagy csökkenő lehet. Jelenleg: szűkülő piacról beszélünk, főleg a nemzetközi piacon.↓ Oka: - recesszió (a teljesítés) - a gazdasági javak előállítása csökkenőben kevesebb munkaerő kell m unkanélküliség kevesebb a jövedelem kevesebb a diszkrecionális jövedelem szűkül a turizmus. - terrorizmus 4/ szezonális 5/jövedelem-, ár- és politika

érzékeny A turisztikai keresletet befolyásoló tényezők: - szükséglet - jövedelem - ár - szabadidő - kínálat - demográfiai tényezők. Turisztikai keresletet meghatározhatja: 1. a megszokás 2. az új keresése A kereslet jövedelemrugalmassága: a jövedelmek egységnyi változása hogyan befolyásolja adott termék keresletét. (jövedelemrugalmas kereslet: ha az idegenforgalmi kereslet jövedelemrugalmassága 1-nél nagyobb) A kereslet árrugalmassága: egy turisztikai termék árának egységnyi változása milyen változást eredményez adott termék keresletében. Kevésbé árrugalmas: pl hivatásturizmus A kereslet alaptörvénye: Az áru és a kereslet viszonyát fejezi ki, ha változik az ár, ennek következtében hogyan változik a kereslet? A kereslet és az ár fordított arányban áll egymással (minél drágább, annál kisebb a kereslet; minél alacsonyabb az ár, annál magasabb a kereslet) Pl: a vízparti nyaralás, körutazások, városlátogató

utak. Nem érvényesül: a presztizs termékeknél (Weblen ábrázolta ezt) Weblen-görbe Ár P3 P2 P1 Q1 Q2 Q3 Mennyiség- Q (kereslet) Ahogy megy felfelé az ár, úgy növekszik a mennyiség. Ízlés, stílus, szokás, preferencia alapján választunk azután, ha már megvan minden feltétel. Alapgörbe: Ár P2 P1 Q2 Q1 mennyiség Ahogy megy fel az ár, úgy csökken a mennyiség. A turisztikában a Weblen- görbét használjuk, tömegcikkekre az alapgörbét használjuk. A turisztikai kereslet csoportosítását lsd: 28. old könyv 2/1.Határozza meg a rentabilitás képletét RENTABILITÁS: A befektetett tőke a nyereségből hogyan térül meg. Nyereség Tőke 2/2.Kit tekintünk turistának a turizmus statisztikában? Mennyiségi alapegység a turizmusban: a látogató. Látogató: az állandó lakhelyéről max. 1 évre, nem kereső foglalkozás céljából más helyre utazó személy 2-féle látogató van: 1/ a nemzetközi turizmusban résztvevő 2/ a

turizmusban résztvevő belföldi A látogató 2 alcsoportja: 1./ turista (megszálló látogató): az a látogató, aki legalább 1 éjszakát eltölt adott helyen: ha más országban tölt el: a nemzetközi turizmusban, ha adott országban: a belföldi turizmusban vesz részt. 2./ kiránduló: az a látogató, aki éjszakázás nélkül kevesebb, mint 24 órát tölt el adott helyen (nemzetközi, belföldi) Hazai turizmus: Belföldi + beutazó Nemzetközi: Beutazó + kiutazó Nemzeti: Belföldi + kiutazó Kik nem látogatók a nemzetközi turizmusban? - bevándorlók - kishatár-menti dolgozók - diplomaták - menekültként, hontalanként utazók - tranzitutasok. Kik nem látogatók a belföldi turizmusban? - tanulás v. hivatal céljára utazók - nomád életmódot folytatók - hadgyakorlaton résztvevők. 3. tétel A kínálat törvényének érvényesülése a turizmusban (tényezői, sajátosságai)29o A kínálat tényezői: -Motiváció -Infrastruktúra és közlekedés

-Szállás, étkezés, -Szórakozás és más szolgáltatások -Biztonság, higiénia -Vendégszeretet -Szervezet -Árak A turisztikai kínálat legfontosabb tényezői - termék- és szolgáltatásválaszték -hálózat -reklám -ár (árszínvonal és árarányok). A turisztikai kínálat központi eleme a termék. részei: 1/ szabadon rendelkezésre álló javak (természeti környezet) 2/ kiépített infrastruktúra, ennek a része a fogadóbázis 3/ vállalkozók, szolgáltatók 4/ lakosság 5/ ár 6/ marketing (komplex szerepe van. Része a terméknek, a szolgáltatás közvetítője) A turisztikai termék előállítása lehetséges: - Utazásszervező által -Turista saját maga állítja össze. A kínálat sajátosságai: - helyhezkötött - merev ( a kapacitás nem tud alkalmazkodni, nem tud rugalmas lenni) - nem exportálható - sokféle (közlekedés, víz, szállás, sportolási- , kulturális lehetőség) - nagyon eszközigényes - szolgáltatások döntőek a

megítélésében (a szolgáltató és a vevő közötti interakció) 3/1. Milyen statisztikai adatszolgáltatás tartalmazza a „kapacitáskihasználtsági mutatókat”, mit fejez ki a mutató? A mintavételes becslés tartalmazza a kapacitáskihasználtsági mutatókat. Ez a becslés lehet: - kérdőíves, - személyes interjú, - kombinálják az utasszámlálással. Kapacitáskihasználtság: %-os mutató 2-féle lehet: férőhelyet, ill. szobát számolnak A rendelkezésre álló kiadható szobákból vagy férőhelyekből mennyit, hány %-t sikerült kiadni egy adott időszak alatt? Kiadott fh. vagy szoba x 100 Kiadható fh. vagy szoba Időszakra értelmezhető, a szállodának kötött kapacitására. Szobaéjszaka: Adott kapacitás: 1 nap alatt rendelkezésre álló, de minden nap tudom értékesíteni. Szoba x éjszaka fh x éjszaka Vendégéjszaka: Ágy x éjszaka (Feltételezik, hogy 1 ágyon 1 vendég alszik) fh x éjszaka 3/2. Határozza meg a nemzeti turizmus

fogalmát! 7. old A belföldi/hazai és a kiutazó turizmust foglalja magába. 4.tétel Fenntartható turizmus (fogalma, tényezői, sajátosságai) 2.könyv/20 oldal 4/1. Kit tekinthetünk „látogatónak” a turizmus statisztikában? (15o) mennyiségi alapegység a turizmusban: a látogató. Látogató: az állandó lakhelyéről max. 1 évre, nem kereső foglalkozás céljából más helyre utazó személy 2-féle látogató van: 1/ a nemzetközi turizmusban résztvevő 2/ a turizmusban résztvevő belföldi A látogató 2 alcsoportja: 1./ turista: az a látogató, aki legalább 1 éjszakát eltölt adott helyen: ha más országban tölt el: a nemzetközi turizmusban, ha adott országban: a belföldi turizmusban vesz részt. 2./ kiránduló: az a látogató, aki éjszakázás nélkül kevesebb, mint 24 órát tölt el adott helyen (nemzetközi, belföldi) Hazai turizmus: Belföldi + beutazó Nemzetközi: Beutazó + kiutazó Nemzeti: Belföldi + kiutazó Kik nem látogatók a

nemzetközi turizmusban? - bevándorlók - kishatár-menti dolgozók - diplomaták - menekültként, hontalanként utazók - tranzitutasok. Kik nem látogatók a belföldi turizmusban? - tanulás v. hivatal céljára utazók - nomád életmódot folytatók - hadgyakorlaton résztvevők. 4/2. A profitráta képlete (67o) Profit = nyereség Nyereség összköltség A bevétel hány % nyereséget hoz? A vállalkozás jövedelmezőségét méri. 6.tétel A turizmus fejlesztés lépései, a fejlesztés hatásköri kérdései (24o /szintek) 6/1. Kit tekinthetünk kirándulónak a turizmus statisztikában?15o Kiránduló: az a látogató, aki éjszakázás nélkül kevesebb, mint 24 órát tölt el adott helyen. (nemzetközi, belföldi) Ugyanazon a határszakaszon éjszakázás nélkül hagyja el az országot. 6/2. Hogy számolják ki a vállalkozások működésének eredményességét? Eredmény = bevétel – ráfordítás + ↑ ↓ bevétel = p x q A bevétel nő, ha p és a q is ↑

(p=ár, q= mennyiség) A vállalkozások törekednek a legnagyobb nyereségre. I. GAZDASÁGOSSÁG MÉRÉSE: Adott ráfordításokkal milyen nyereséget sikerül realizálni G= nyereség Ráfordítás II. TERMELÉKENYSÉG: Egységnyi hozam vagy teljesítmény Lehet mennyiségi ill. értékbeni III. RENTABILITÁS: A befektetett tőke a nyereségből hogyan térül meg Nyereség Tőke IV. FAJLAGOS KÖLTSÉG: Egységnyi értékesített termékre mennyi ktsg jutott? Összes ktsg. Értékesített mennyiség 7. tétel: A turisztikai szolgáltatások versenyképességét meghatározó tényezők politikai környezetben bekövetkező változások (terrorcselekmények, 2 német állam egyesítése.) technológiai fejlődés (távolabbi desztinációk elérhetőségét is biztosítják. Társadalmi-kulturális környezet (turisztikai tömegtermékek iránti keresletben alig van változás. Egyéni, sajátos, minőségi termékek iránti igény megnövekedett – extrém - Gazdasági

környezet (belső fizetőképes kereslet gyenge, eladósodott lakosság) - Utazásszervezők helyzete (tőkeegyesítések, így a ráfordításokat lecsökkentették: 40 %-ot ők képviselnek. Még 1989-ben az utazási irodák közel 61 %-a kisebb u i, ma csak 30 %-a) Legnagyobb, piacvezető utazási iroda Mo-on: Neckerman - bevétel - utasok, vendégek száma alapján. - Szállodalánc - Hungest Hotels Rt. - Danubius Hotels: gyógyszállók (wellness) Városi szállodák Béta Hotels lánc 3*-os - Pannonia (Accor) A világ legnagyobb szállodalánca, kb. 6000 szálloda a világon Formula 1 Etap 2 Ibis 3 Novotel 4 Mercur 5 Sofitel 6 7/1.Hogy nevezzük a belföldi és a kiutazó turizmust együtt? Nemzeti turizmus 7/2.Határozza meg a rentabilitás képletét RENTABILITÁS: A befektetett tőke a nyereségből hogyan térül meg. Nyereség Tőke 8.tétel: Pénz fogalma és szerepe, az árfolyamok alakulásának szerepe a turizmus piacára Pénz: fizetési eszköz is, funkciója,

hogy elszámolási eszközként működjön és alkalmas az azonnali cserére. Valuta: készpénzállomány, egy külföldi ország hivatalos fizetőeszköze. (érmében, vagy papírpénzben) Deviza: számlán szereplő összeg, amelyről a tulajdonosa készpénzt vehet fel; vagyis: valutára szóló követelés. Konvertibilis: egy ország valutája más országok valutájára szabadon, korlátozás nélkül átváltható (szabad devizagazdálkodás keretében) Barter: áru áruért. Likviditás: Mibe kerül azt más pénzeszközre cserélni (valutára jellemző) Jegybank szabályozza a pénzmennyiséget (MNB) Árfolyam: adott ország valutájának más ország valutájához viszonyított aránya. (45o, 46o) 2 ország vásárlóerejét hasonlítja össze. Túlértékelés: Drágul az adott desztináció a turisták számára, a szolgáltatók kevesebb Ft-ot kapnak. Alulértékelés: Lényegesen többet adnak egy adott ország valutájából, lényegesen olcsóbbá válik adott

desztináció, vonzóbbá válhat a termék Az infláció nagysága is alapvetően befolyásolhatja a turisztikai termékek árának árfolyamváltozását. Árszínvonal emelkedik: ha a kereslet nagyobb, mint a kínálat; ill. a költségek növekedése miatt is Az árfolyamot tudatosan lehet alakítani = árfolyampolitika: 1, Fix 2, lebegő 3, csúszóárfolyam-politika Előnyeik: Fix és csúszó = kiszámítható Lebegő = kiszámíthatatlan, túlzottan felfokozza a spekulációs várakozásokat. Fix árfolyam elősegíti a kereskedelmet. 8/1. Hogyan nevezzük együtt a belföldi és a beutazó turizmust? Hazai turizmus 8/2. Határozza meg az Elábészint képletét Elábé-szint a bevételhez viszonyít: Elábé x 100 Nettó bevétel A nettó bevételnek hány %-át fordíthatom árura. (Elábé szint: a legfőbb változó költség a vendéglátásban) 9. tétel: Ár, árpolitika, árképzési módszerek a turizmusban 36.o Ár: az áruk, ill. szolgáltatások értékének

pénzben történő kifejezése Funkciói: - kereslet-kínálat befolyásolása - termék- és szolgáltatás előállítást alakítja - fedezi a ráfordításokat, optimális nyereséget tartalmaz. Az ár összetevői/részei: - szolgáltatáshoz kapcsolódó ráfordítások (változó költségek) - állandó költségek/fix ktsgek (pl. bérleti díj, vill Szla, telefon, munkadíj,) - haszon - forgalmi adó Mo-on kétféle árforma: - hatósági ár - szabad ár (a turisztikai szolg-ok ára is) Piaci körülmények között az árak változása szorosan összefügg a keresleti és kínálati viszonyok alakulásával. Feltételezés: létezik a piacon egy olyan ár, amely mellett a kereslet és a kínálat megegyezik / Marshallkereszt Marshall kereszt Ár túlkínálat p* túlkereslet mennyiség q* A piaci helyzetre általában a túlkínálat jellemző. p*=egyensúlyi ár q*=egyensúlyi mennyiség Árrugalmasság: Együttható, egy mutatószám. Kifejezi: az árak egységnyi

változása milyen keresletváltozást indukál Ha a mutatószám 1-nél nagyobb: Árrugalmas termék (vízparti nyaralás) Kis árváltozás esetén is jelentős a keresletváltozás. Ha a mutatószám 1-nél kisebb: árrugalmatlan (pl. gyógyturizmus) Árérzékenység: Pl.: 2 termék között a kedvezőbb árút választom Árérzékenység: választáshoz kapcsolódó keresleti reagálás A turizmus piaca rendkívül árérzékeny Árpolitika: Az árpolitika kialakításánál részletesen elemezni kell: - üzleti partnerek árszínvonalában bekövetkezett és várható hatásokat - a versenytársak áralkalmazásának spec. jellemzőit - a szolgáltatóipart érintő ált. árváltozásokat - minden egyéb külső tényezőt, amely az árszínvonal alakulását befolyásolhatja (pl.minimálbér növekedés Az áremelkedések miatti keresletkiesés negatív hatásait kompenzálni lehet: - a kínálat szerkezetének megváltoztatásával - különb. kedvezmények, engedmények

(fogyasztói piac nagyon árérzékeny forgalomcsökkenés) Az árarányok vizsgálata fontos! Árrés = beszerzési és az eladási ár közötti különbség. Árrésszint meghatározása fontos! Árrés x 10 Nettó bevétel Behatoló ár: Turisztikai termék bevezetésekor alkalmazzák, alacsony ár a minél nagyobb mennyiségű értékesítés érdekében. Előny: egyszerűbb a piacra bejutás és megfelelő piaci pozíció elérése Hátrány: nem megfelelő kereslet esetén veszteség! Lefölöző ár: Az átlagosnál magasabb színvonalú szolgáltatást magasabb áron kívánnak értékesíteni. Előny: speciális, egyedi szolgáltatásokat tartalmaz Hátrány: veszteség, ha nincs kereslet. A marketing mixben az ÁR az egyetlen elem, mely jövedelmet eredményezhet, ezért az árpolitikának, árképzésnek kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a versenypiacon! Árképzés: Többféle árképzési módszer van: 1. Fedezeti : a költségekből indulok ki (költségelvű

árképzési rendszer) 2. Kereslet alapú árképzés (piacorientált árképzés) A keresletből (piac) indulok ki, a versenytársak mennyiért adják? Alkalmazkodok, megszabják a költségeket pl. a Danubiusnál csökkentették az alkalmazottak számát, alkalmi dolgozókat alkalmaznak Alaptípusai: - követő árképzés - stabilizáló árképzés - promóciós árképzés - szegmentációs jellegű árképzés - csomagár A fedezeti alapú /költségelvű árképzés elterjedt az utazási irodákban, szállodákban. Árképzésben az utazási irodák: - mibe kerül a vállalkozás fenntartása - milyen Vk-gel kell adott ár esetén kalkulálni. - Kalkuláció: nem a teljes kapacitás értékesítésével számolnak, hanem bizonyos határok között Pl. 75-80 %. Erre bontják szét az állandó költségeket Nyereség: bevétel hányadában szokták meghatározni Az árképzés fontos, mert a leendő utasok megszerzésének legelső eleme, hogy a turisztikai kínálat olyan

árakon legyen elérhető, amely kedvezőbb más hasonló szolgáltatásokat nyújtó versenytársak árainál. HK (%) haszonkulcs: fedezi a felmerülő költségeket és a tervezett nyereséget. eladási ár= a turisztikai termékkel vagy szolgáltatáscsomaggal összefüggő beszerzési ár+ Hk A HK-csal történő árképzés előnye: viszonylag egyszerűen alkalmazható, könnyen prognosztizálható. Hátránya: nehezen lehet követni a piacon bekövetkező változásokat. A fedezeti arány fontos: Az az út éri meg, amelyben nagyobb hányadot képvisel az árrés. 100 % ÁR - – 40 % 60 % Vk = Fedezeti összeg Utazási irodában a Vk /változó költség/= szállás, közlekedés, szolgáltatás,. amit mástól veszek igénybe; Elábé: vendéglátóipari helyeken. Ár – Vk = fedezeti összeg = árrés Árrés célja, hogy fedezze az állandó költségeket és a nyereséget. 9/1.Milyen utasszámlálási módszereket ismer? Mennyiségi adatok mérése: 1.

utasszámlálás 2. szálláshely-jelentés alapján 3. mintavételes becsléssel 1/ utasszámlálás - lehet nagyon konkrét (azon országokban, ahol a belépés és kilépés korlátozva – Anglia, Amerika) - becsléssel (pl. az aszfaltba elektronikus számlálót helyeznek; ill vizuális megfigyelés) - útlevélvizsgálathoz kapcsolódó adatrögzítés - egyéni megkérdezéses alapon. 2/ Szálláshelyi statisztikák alapján Mo-on alkalmazzák: ezt és a becsült utasszámlálást a határon. A szálláshelyi információszolgáltatás törvényi kötelezettség. Hátrány: - Csak a kereskedelmi szálláshelyeken lakókról, itt-tartózkodókról nyújt információt. - csak a turistákról van szó (kirándulókról nem) - tartalmazhat bizonyos halmozódásokat A szálláshelyi statisztikák-adatszolgáltatás a legpontosabb! 9/2.Mit értünk fedezeti pont alatt? Fedezeti pont: a bevételek fedezik a ráfordításokat A változó költségek a bevételhez kapcsolódnak, akkor

jelentkeznek, amikor eladom a terméket. bevétel Költség változó ktsg. Állandó ktsg. o Fedezeti pont bevétel Állandó költség: a turizmusban relatíve (arányaiban) magas, mert állandóan készen kell lenni a vendég fogadására. Változó ktsg. hányad (költségszint) Mutatószám, a bevételnek hány %-a szükséges ahhoz, hogy fedezve legyen a költség? 10. tétel: A turizmus jelentősége a nemzetgazdasági teljesítmények alakulásában (multiplikátor hatás) multiplikátor hatás: Multiplikátor: együttható, mely megmutatja, hogy a beruházások egységnyi növekedéséből mekkora kibocsátásnövekedés származik. Turisztikai multiplikátor: megmutatja, hogy hányszor nagyobb a turisztikai kiadás által kiváltott jövedelemnövekedés, mint a tényleges kiadás. A turizmusba fektetünk X Ft-ot, milyen hatása lesz a teljesítményben? Értéknövelő, értéksokszorosító hatás = multiplikátor hatás 1/ jövedelem2/ foglalkoztatás3/

termelési multiplikátor Jövedelem: A turisták 1 Euros pótlólagos költése hány Eu-s-bevételt eredményez? Foglalkoztatási: 1 turisztikai szolgáltató létesítésével hány munkahely teremtődik? 3 dolog csökkenti a multiplikátor hatást: 1.) Megtakarítás (félreteszem) = elszívás más néven 2.) Import (pénzt máshová viszem) 3.) Adók (állam viszi el) és minden egyéb, ami kiviszi a gazdaságból a pénzt. 10/1. Mi tekinthető hazai turizmusnak a statisztikában, a gazdasági javak felosztása hazai turizmus: Belföldi + beutazó turizmus gazdasági javak felosztása: Áruk és szolgáltatások= gazdasági javak vagy jószágok A gazdálkodásnak 2 oldala van: 1. A kereslet: a bevételben mutatkozik meg, 2. A kínálat: költségként vagy ráfordításként mutatkozik meg A gazdasági javak előállításához 3 tényező csoport szükséges: 1. emberi munkaerő 2. Tőke és föld (tárgyi feltétel) 3. e kettő tényező tervszerű hasznosítása = szervezés

DUBS 2 fő csoportra osztotta fel a gazdasági javakat: 1.) szabadon rendelkezésre álló javak 2.) korlátosan rendelkezésre álló javak (=korlátozott mértékben rendelkezésre álló javak) i. szabadon rend. álló javak: - levegő - víz - növény- és állatvilág 2.) korlátozott mértékben rendelkezésre álló javak – csoportjai: 1. Anyagi javak fogyasztási javak 2. Nem anyagi javak beruházási javak fogyasztási használati cikkek jogok szolgáltatások - használati - vagyoni értékű - bérleti 1.) Szabadon rendelkezésre álló javak: A kínálati oldalon, a vonzerőt határozza meg, nagy befolyással van a keresleti oldalra is. A szolgáltatás és az anyagi-dologi jog közötti különbség: A szolgáltató (termék előállító) és a vevő között interakció bonyolódik. A szolgáltatásnak van dologi, ill. anyagi része is (szolgáltató: turizmus, szállodaipar) 2. Anyagi javak/Beruházási javak: Azon termékek, áruk, amelyek a termelést,

előállítást szolgálják. (termelőeszközök tartoznak ide) Utazási irodánál: busz Szálloda szektorban vagy vendéglátásban: nagy a beruházási javak iránit igény. Pl jármű Anyagi javak/Fogyasztási javak: Amit elfogyasztunk, a kínálati oldalon szerepelnek 1) egyszeri használatra szolgáló (ételek) 2) többször is kielégíthet azonos szükségletet (tartós fogyasztási cikkek – bútor, háztartási gépek.) pl.: 1. reggeli, ebéd, italok2amit többször felhasználnak: tányér, pohár, ágy, tájékoztató anyag Anyagi javak/Fogyasztási javak/Használati cikkek egy idő után elhasználódnak. Amortizáció: 1 év alatt adott eszköz mennyit veszít az értékéből %-ban Költségként elszámolhatják, hogy pótolni lehessen az elhasznált cikkeket. 2. Nem anyagi javak Ide tartoznak: 1. végtermék, 2 turisztikai szolgáltatás Nem anyagi javak/Jogok: A turizmusban: név, márka, franchise-jogok, bérleti jogokA ráfordítás oldalon jelentkezik. Utazási

irodánál: bérleti jog /bérlik a helyiséget/ A gazdasági javak mindegyik érintett a turisztikai termékben, mely nem anyagi termék. Sajátosságai: Élmény ígéretet veszem meg, amikor választok a szolgáltatások között. A szolgáltatás nem anyagi jellegű termék. Problémák: - objektív mérhetőség (én szubjektív vevő vagyok) - nem lehet készre gyártani a szolgáltatást - raktározni nem lehet, a ma el nem adott szolgáltatás elvész. Pl: szoba kiadás – pl: túlkereslet (kapacitás korlátozott) - a kínálatát jellemzi a helyhez kötöttség (táj, szálloda.) - a keresletét jellemzi a szétszórtság, össze kell szedni, nem kis összeget és kooperációt igényel - a vevő jelenléte szüksége, és maga a szolg. nyújtó is részt vesz benne, - szabványosíthatóságban nehézségek normákat kellene felállítani = egységesítés A szolgáltatás bizonyos részei szabványosíthatók: - tárgyi, dologi elemek (Neckerman csak belvárosi irodát

nyit, 2 pult, csak 45 férőhelyes busszal.; mit tartalmazzon a szolg: klíma) A tárgyi részek szabványosíthatók. - A humán erőforrás a szolgáltatás meghatározó része. Milyen képzettségű, nyelvtudású embereket alkalmazok - a szolgáltatási folyamatok: leírhatók - nem írható le: a tényleges szolgáltatás: a vendég jelenlétében realizálódik, sokmindentől függ 11. tétel A vállalkozások költséggazdálkodásának jelentősége a turisztikai szolgáltatások eredményes működésében (66o) költség: a vállalkozások tevékenysége folyamán felmerülő élő és holtmunka ráfordítások pénzben történő kifejezése. Költségek csoportosítása: 1) költségnemenként: - anyagjellegű - személyi jellegű - amortizáció - egyéb ktsgek 2) elszámolhatóságuk szerint - közvetlen ktsg. - közvetett ktsg. Árbevétel és a ktsgváltozás közötti kapcs. alapján - állandó, vagy fix költségek - változó költségek - proporcionális

ktsgek - degresszív - progresszív A komplex turisztikai termék összes költsége = állandó + változó ktsgek A költséggazdálkodás kategóriái: 1.) PROFITRÁTA (A bevétel hány % nyereséget hoz?) Profit = nyereség Nyereség Összköltség 2. Átlagköltség: összköltség összes értékesített mennyiség 3. Költségrugalmassági mutató (R ) 1 % árbevétel változás hány %-og költségváltozást eredményez Költségváltozás (%) Árbevételváltozás (%) A turisztikai vállalkozások gazdálkodási tevékenységén belül kiemelt szerepet játszik a költséggazdálkodás, mert - a speciális tevékenységből adódóan speciális költségek vannak, - költséggazdálkodás milyensége befolyásolja a profit alakulását. Költséggazdálkodás sajátosságai: - élőmunka igényességéből fakadó személyi jellegű költségek - meghatározott időszakonként visszatérő reklámköltségek (a reklámköltségek jelentős része akor is felmerül, ha a

kínálat nem realizálódik!) - nagyon precíz, áttekinthető és reálisan prognosztizálható költséggazdálkodás szükséges! - Költségek szerkezetének befolyásolása – áll. és vált költségek minél optimálisabbak legyenek - Tudatos költséggazdálkodás kell az erős verseny miatt is 11/1. Milyen adatok gyűjtésére használják a megkérdezéses módszert a turizmus statisztikában? 63o Szálláshely statisztikai adatok gyűjtésére. A szálláshely statisztikai megfigyelések: az idegenforgalmi szálláshelyek meghatározott időpontra vonatkozó adatait tartalmazzák, a bel- és külföldi turisták számát illetően. A turizmus tömegessé válása követk. egyes országokban elterjedt a mintavételes megfigyelésen alapuló információgyűjtés is, amelyek elsősorban a turisták személyes vagy kérdőíves megkérdezése útján történik. A megkérdezés általában az érkezési vagy az indulási pontokon történik, esetleg a turisztikai

kínálat igénybevételének helyszínén. Utasszámláláshoz használják fel, amely lehet: - nagyon konkrét (azon országokban, ahol a belépés és kilépés korlátozva – Anglia, Amerika) - becsléssel (pl. az aszfaltba elektronikus számlálót helyeznek; ill vizuális megfigyelés) - útlevélvizsgálathoz kapcsolódó adatrögzítés - egyéni megkérdezéses alapon. 11/2. Mit fejez ki a forintkapacitás kihasználtság mutató? Elért bevétel Elérhető bevétel x 100 Elérhető bevétel 2-féleképp számolható - Mi történt volna, ha minden szobát kiadtam volna? - Veszem a max. árat egy szállodában, és azon számolom ki a bevételt, és azon számolom ki az elért bevételt. 12. tétel Stratégiai tervezés kérdései a turizmusban, a stratégiai tervezés és gondolkodás jelentősége a vállalkozások működésének eredményességében (69o) Stratégia: egy írásban rögzített koncepció, amely: 1/ megfogalmazza a vállalkozás közép-, hosszú

távú célkitűzéseit, 2/ tartalmazza a célok megvalósításához szükséges eszközöket és feltételeket. Funkciója: a vállalkozás versenyelőnyének megszerzésére, illetve megtartására irányul. Stratégiai tervezés: a vállalkozás vezetési rendszerének szerves része, a stratégiai döntések meghozatalát, folyamatos korrekcióját és ellenőrzését foglalja magába. Stratégiai tervezést a gyorsan változó külső környezeti rendszer és az ahhoz való alkalmazkodás szükségessége kényszerítette ki. Adaptivitás: a környezethez való folyamatos és rugalmas alkalmazkodás. Stratégiai cél megfogalmazásának felépítése: Elsődleges cél: optimális nyereség elérését szükséges meghatározni, Másodlagos: a „küldetés” meghatározása. Stratégia = a kitűzött célhoz vezető út; legnagyobb előnye, hogy felkészítheti a vezetést a váratlan piaci változásokra, megoldásokat kínálhat egyes piaci szituációkra. A folyamatosan és

érzékelhetően éles verseny rákényszeríti a turisztikai vállalkozásokat, hogy tudatosan alkalmazkodjanak a piac változásaihoz, kihívásaihoz, és ne csak mechanikusan reagáljanak a vállalkozás gazdálkodását érintő folyamatokra! Szükséges, hogy adott szegmens keresletét megismerjék, annak befolyásoló tényezőit, a piaci szereplők magatartását; és ezen információk segítségével teret tudjanak nyerni, vagy legalábbis megőrizni a piaci pozíciójukat. A turisztikai vállalkozások különböző módon reagálnak az egyes piaci kihívásokra: 1/piacvezető vállalkozások: aktívabb üzletpolitikát 2/ piackövető vállalkozások: esetleges fáziskéséssel reagálnak Kiemelt szerepe van a tudatos, átgondolt és reális stratégiának (jól elkészített stratégiai tervnek), mivel: aktív magatartással akár új piacokra történő belépés is lehetséges, passzív magatartással csak a megváltozott körülményekhez próbálhatunk alkalmazkodni.

12/1. Melyik mutató fejezi ki a turisztikai vállalkozásokba fektetett tőke megtérülésének alakulását? RENTABILITÁS: A befektetett tőke a nyereségből hogyan térül meg. Nyereség Tőke 12/2.Mi a különbség a belföldi és a nemzetközi turizmus között? Belföldi turizmus: Az adott ország lakosainak országhatáron belül történő mozgása. Nemzetközi turizmus: Az országon át lebonyolódó turizmus, amely lehet aktív vagy passzív. Aktív: külföldi állampolgár fogadóországba történő kiutazása Passzív: belföldi állampolgár külföldre történő kiutazása 13. tétel:A turisztikai vállalkozások finanszírozási kérdései lásd részletesen: 2. könyv 99old – a turisztikai fejlesztés finanszírozása Megfelelő pénzügyi erőforrásokkal kell rendelkezni, és többféle finanszírozási típusra van szükség. 1) A turisztikai tervezés és irányítás pénzügyi megalapozása 2) Az infrastrukturális fejlesztés finanszírozása 3) A

fontosabb attrakciók pénzügyi megalapozása 4) A szállodák és más kereskedelmi létesítmények és szolgáltatások finanszírozása 13/1.Mire használják a szatelit számlát (TSA) a turizmusban? Turizmus szatelit számla rendszer: olyan komplex adatfeldolgozási rendszer, amely arra hivatott, hogy a turizmus gazdasági jelentőségét pontosan és összehasonlítható módon mérni tudja. 13/2. Mit fejez ki a gazdaságosság mutatója? GAZDASÁGOSSÁG MÉRÉSE: Adott ráfordításokkal milyen nyereséget sikerül realizálni G= nyereség Ráfordítás 14. A turizmus statisztikai mérési módszerei A turizmus jelenségeinek mérési lehetőségei: A turizmus statisztikája a tömegturizmus kezdetekor, a 2. vh után kezdett kifejlődni A háborúban a gazdaság visszaesett, kilábalásként a turizmus fejlesztését tervezték. Tanulmányi utak Szükség volt statisztikára. A turizmussal kapcsolatos adatok meghatározása történhet: - határstatisztikai

megfigyelések, - szálláshelyi statisztikai megfigyelésekkel. A statisztika szerepe: a turizmus nagyságát, jelentőségét, alátámassza, számszakilag segítse a turizmus reális megítélését. A turisztikai kínálati elemek kiépítéséhez nagy tőkelekötések, beruházások szükségesek, ahhoz, hogy haszon is legyen, számszaki adatok szükségesek az adatok értékeléséhez. Hatékony piac- és marketing ösztönző eszközök kialakításához is szükséges a statisztika. Statisztikára szükség van, felhasználják: - kormányzatok, önkormányzatok, - foglalkoztatottság, fizetési mérleg - erőforrás-felhasználások céljából - idegenforgalmi szervezetek fejlesztéséhez (Magyar Turizmus Rt.) - turisztikai szolgáltatók saját termékükhöz, szolgáltatásaikhoz kapcsolódó statisztikák kellenek. A szolgáltatók egyben adatfelhasználók is, a KSH kiadványaiban jelennek meg. A statisztikai adatok 3 fajtája: 1.) mennyiségi adatok 2.) kiadás-költés

adatai 3.) turisták jellemzői 1.) Mennyiségi adatok mennyiségi alapegység a turizmusban: a látogató. Látogató: az állandó lakhelyéről max. 1 évre, nem kereső foglalkozás céljából más helyre utazó személy 2-féle látogató van: 1/ a nemzetközi turizmusban résztvevő 2/ a turizmusban résztvevő belföldi A látogató 2 alcsoportja: 1./ turista: az a látogató, aki legalább 1 éjszakát eltölt adott helyen: ha más országban tölt el: a nemzetközi turizmusban, ha adott országban: a belföldi turizmusban vesz részt. 2./ kiránduló: az a látogató, aki éjszakázás nélkül kevesebb, mint 24 órát tölt el adott helyen (nemzetközi, belföldi) Hazai turizmus: Belföldi + beutazó Nemzetközi: Beutazó + kiutazó Nemzeti: Belföldi + kiutazó Kik nem látogatók a nemzetközi turizmusban? - bevándorlók - kishatár-menti dolgozók - diplomaták - menekültként, hontalanként utazók - tranzitutasok. Kik nem látogatók a belföldi turizmusban? -

tanulás v. hivatal céljára utazók - nomád életmódot folytatók hadgyakorlaton résztvevők. Mennyiségi adatok mérése: 1.) utasszámlálás 2.) szálláshely-jelentés alapján 3.) mintavételes becsléssel 1/ utasszámlálás - lehet nagyon konkrét (azon országokban, ahol a belépés és kilépés korlátozva – Anglia, Amerika) - becsléssel (pl. az aszfaltba elektronikus számlálót helyeznek; ill vizuális megfigyelés) - útlevélvizsgálathoz kapcsolódó adatrögzítés - egyéni megkérdezéses alapon. 2/ Szálláshelyi statisztikák alapján Mo-on alkalmazzák: ezt és a becsült utasszámlálást a határon. A szálláshelyi információszolgáltatás törvényi kötelezettség. Hátrány: - Csak a kereskedelmi szálláshelyeken lakókról, itt-tartózkodókról nyújt információt. - csak a turistákról van szó (kirándulókról nem) - tartalmazhat bizonyos halmozódásokat A szálláshelyi statisztikák-adatszolgáltatás a legpontosabb! Adatok,

amelyeket kapnak: 2. Vendégérkezések száma (időszakra vonatkozik) 3. átlagos tartózkodási idő: 1 vendég átlagosan hány napig tartózkodott adott helyen? 4. Szállásdíj-bevétel: 1 főre jutó szállásdíj 5. Kapacitás-kihasználtság: 1/ szobakapacitás kihasználtság 2/ férőhelykapacitás kihasználtság (szállodában: ágykapacitás) nemzetközi statisztika: - a vendégek nemzetisége szerint - nem szerinti (férfi-nő) 6. forgalom megoszlása: - típusonként - területenként 7. Kapacitásadatok - szobák, ágyak, szolgáltatás egységek száma. Bejelentőlap alapján a vendégek regisztrációja, az adatok összesítésre kerülnek, a szálloda a bevételeit köteles regisztrálni, amelyek alapján a kötelező adatszolgáltatást kell havonta a KSH-nak nyújtani. A nemzetközi turizmusban meghatározó kategória: - a turista érkezések száma, - a tartózkodási idő egy adott időszakban, napokban, éjszakákban kifejezve. Beutazó turizmusnál: A fogadó

országban eltöltött időt mérik Kiutazó turizmusnál: A lakóhelytől való távolmaradást mérik. A turisták összes tartózkodási ideje = turista érkezések száma x átlagos tartózkodási idő (adott időszakra vonatkozóan) Szálláshely statisztika alapján 2000-ben 3 millió külföldi vendéget regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken, akik átlag 10,5 napot töltöttek szállodában. Azóta jelentősen csökkent a külföldiek és a belföldiek száma is. 3 millió a kül- és belföldiek száma is A határon regisztráltak száma 2000-ben 31 millió, ebből 1/10-e vett igénybe kereskedelmi szálláshelyek. Idegenforgalmi költés, kiadás A fogadóhelyen mérhető költés alapján a turizmus hozzájárulása a gazdasághoz. Vásárlóerő: Lehetővé teszi, hogy turisztikai fogyasztás realizálódjon adott helyen. Turisztikai fogyasztás: A turizmusban részt vevők által igénybe vett áruk és szolgáltatások Idegenforgalmi kiadás: Aki máshol

vásárol. Mintavételes, megkérdezéses, vagy egyéb kutatási móddal történő mérésből levonják a kereskedelmi célú vásárlásokat - rokonoknak adott pénzösszeg - tőke típusú befektetések - műtárgyak megvásárlása - autók. Idegenforgalmi költés legfőbb elemei: -szállás - vendéglői étkezés - áruvásárlás - helyi közlekedés - kultúra, sport, - rekreáció - egyéb szolgáltatások. (a desztinációba történő utazást nem szokták beleszámolni) package-nél nem lehet így szétszedni, A költés mérőszáma az 1 főre, illetve 1 napra eső költés. Ez a mutatószám 1 egységre mutatom ki, fajlagos mutatók: ha 1 főre vagy napra. Turisták minőségének jellemzői - a piaci szegmens összetételének mérésére szolgál piaci szegmens: meghatározott szempont szerint meghatározott sokaság, előre meghatározott szempont szerint egy csoportba sorolható. Szempont pl: a turisták származási helye - a magatartási jellemzők közé

tartozik: - hogy egyéni vagy csoportos formában - milyen közlekedési eszközt, - milyen szálláshelyet választ; - miket olvasnak, mikor hozzák az utazási döntéseket - mi motiválja őket adott helyre való utazáshoz. A mennyiségi adatok 3. mérési formája: 3/ Mintavételes becslés - kérdőíves - személyes interjú - kombinálják az utasszámlálással. Kapacitáskihasználtság: %-os mutató, 2-féle lehet: 1. férőhelyet + szobát számolnak A rendelkezésre álló kiadható szobákból vagy férőhelyekből mennyit, hány %-t sikerült kiadni egy adott időszak alatt? Kiadott fh. vagy szoba Kiadható fh. vagy szoba x 100 Időszakra értelmezhető, a szállodának kötött kapacitására. Szobaéjszaka: Adott kapacitás: 1 nap alatt rendelkezésre álló, de minden nap tudom értékesíteni. Szoba x éjszaka fh x éjszaka Vendégéjszaka: Ágy x éjszaka (Feltételezik, hogy 1 ágyon 1 vendég alszik) fh x éjszaka VF (visitor) A határforgalmon

megfigyeléssel nyert látogató szám (adat) TF (tourist) A turistaérkezések számát jelenti a határon (pl: Spanyol-o.) TH: Turistaérkezések számát jelöli a szállodákban (pl. Svájc) TA: Összes szálláshelyen lakók adatait jelzi (Hollandia, Németo., Belgium) 14/1.Mit fejez ki a Weblen görbe? A kereslet alaptörvénye: Az áru és a kereslet viszonyát fejezi ki, ha változik az ár, ennek következtében hogyan változik a kereslet? A kereslet és az ár fordított arányban áll egymással (minél drágább, annál kisebb a kereslet; minél alacsonyabb az ár, annál magasabb a kereslet) Pl: a vízparti nyaralás, körutazások, városlátogató utak. Nem érvényesül: a presztizs termékeknél (Weblen ábrázolta ezt) Weblen-görbe Ár P3 P2 P1 Q1 Q2 Q3 Mennyiség- Q (kereslet) Ahogy megy felfelé az ár, úgy növekszik a mennyiség. Ízlés, stílus, szokás, preferencia alapján választunk azután, ha már megvan minden feltétel. Alapgörbe: Ár P2

P1 Q2 Q1 mennyiség Ahogy megy fel az ár, úgy csökken a mennyiség. A turisztikában a Weblen- görbét használjuk, tömegcikkekre az alapgörbét használjuk. 14/2 A működési eredményesség mérésére alkalmazott képlet ???? Eredmény = bevétel – ráfordítás + ↑ ↓ bevétel = p x q A bevétel nő, ha p és a q is ↑ (p=ár, q= mennyiség) A vállalkozások törekednek a legnagyobb nyereségre. III. GAZDASÁGOSSÁG MÉRÉSE: Adott ráfordításokkal milyen nyereséget sikerül realizálni G= nyereség Ráfordítás IV. TERMELÉKENYSÉG: Egységnyi hozam vagy teljesítmény Lehet mennyiségi ill. értékbeni III. RENTABILITÁS: A befektetett tőke a nyereségből hogyan térül meg Nyereség Tőke IV. FAJLAGOS KÖLTSÉG: Egységnyi értékesített termékre mennyi ktsg jutott? Összes ktsg. Értékesített mennyiség 15. tétel:Magyarország teljesítménye 2003 évben 2003. 01- 09 Belföldi vendégéjszaka Külföldi vendégéjszaka Szobafoglaltság % Egy

szoba 1 napjára jutó szdíj ∑ bevétel millió Ft ∑ szálloda 3297 e fő 5763 e fő 45,1 5091 106.82 Előző év = 100 % 102,6 94,9 96,7 97,2 99,0 szobafoglaltság % = szobakapacitás kihasználtsági % átlagár = egy szoba napjára jutó szállásdíj romlott a gazdálkodási hatékonyság, mert a kevesebb külföldi vendégéjszakát is kevesebb átlagárral lehetett elérni. A fizetőképes réteg elszokott innen. A gyógyturizmus 45,1 %-kal szemben 59,3 % a szállodák foglaltsága (93,4 %-a ez a tavalyihoz képest) A gyógyturizmus jellemzői: Belföldi vendégéjszaka Külföldi vendégéjszaka Szobafoglaltság % Egy szoba 1 napjára jutó szdíj ∑ bevétel millió Ft ∑ szálloda 610 1086 59,3 6199 22.130 Ft Előző év = 100 % 98,3 % 93,4 % 96 % 106,3 % A gyógyturizmusban nem romlottak a mutatók a többihez képest. A gyógyturizmus a kitörést jelentheti a turizmus számára. 15/1.Mit tartalmaz egy vállalkozás pénzforgalmi terve? Mennyi a mobilizálható

bevétel, amihez hozzájutok (nap, hét, hónap, évi bontás lehet) A bevétel realizálása történhet: - készpénzben - hitelben (folyószámlapénz) - hitelkártyával A bevétel másik oldala: milyen kiadásaink vannak. Pénzforgalmi tervben: bevétel és kiadás van. Kiadás: - szállítók - adó, járulék - számla (villany, gáz, csatorna,) - munkabér (Mérleg = bevétel – ráfordítások) Gazdálkodási értékben Elszámolom az amortizációt. Pénzforgalmi tervben nem szabad amortizáció elszámolni! Amortizációval csökkenthetem az eredményemet, vagyis adókedvezmény. Gazdálkodás: Teljesítményeket, és a teljesítményhez használt ráfordításaimat veszem számba. Cash-flow=pénzforgalmi terv. 15/2.Mit nevezünk változó költségeknek a turizmusban? (66o) Az árbevétel változására vmilyen formában reagálnak. A változó ktsgek típusai: 1/ proporcionális ktsg. (az árbevétellel arányosan változik) 2/ degresszív ktsg. (az árbevételnél

lassabban változik) 3/progresszív ktsg. (az árbevételnél gyorsabban változik) Egy komplex turisztikai termék összes költsége =állandó + változó költségek Változó ktsg. hányad (költségszint) Mutatószám, a bevételnek hány %-a szükséges ahhoz, hogy fedezve legyen a költség? ∑ ∑ költség bevétel x 100 = költségszint (%) (Elábé szint: a legfőbb változó költség a vendéglátásban)