Arts | Art History » Horváth István - Esztergom, Várkápolna

Esztergom, Várkápolna Horváth István ex H8ESPI I. rész Mai településnév Esztergom Korábbi településnevek, időrendben, dátummal (ha van) A római korban Salvio Mansio néven települést alapítottak itt Az objektum mai hivatalos és közhasználatú megnevezése Az épület ma használaton kívül áll, a vár mint múzeumterület része. A templom neve (titulusa) Általában csak Várkápolna néven említik, de felszentelésekor minden bizonnyal Szent Víd volt védőszentje. Az esztergomi várkápolna, belső kép (forrás: Magyar Építész Kamara honlapja) Pontos elhelyezkedése Komárom-Esztergom megye 2500 Esztergom, Szent István tér 2., hrsz: 16241, 16242 Műemléki vagy régészeti védelem Műemléki védelem alatt áll Tulajdoni állapot, telekforma, ~viszony A kápolna a Magyar Állam tulajdonában, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum vagyonkezeléseben áll. Az építésekor a mindenkori király volt annak tulajdonosa, majd a XII. század végén,

amikor Esztergomot az érseknek adományozzák, kerül az egyház birtokába. Felekezeti hovatartozás / mai funkció/használat Működésekor a Római Katolikus egyház használta, jelenleg a telek múzeumként üzemel. II. rész Alaprajzi vázlat Településtörténet Esztergomot a történészek már az őskortól kezdve lakott helyként tartják számon. Első névről is ismert nép a Kr. e IV század körül telepedett le itt Kr u az első évtizedekben római települést alapítottak Salvio Mansio néven. A település a rómaiak távozása után, a népvándorlás alatt is létezett. 972-ben Géza, magyar fejedelem Esztergomot tette meg székhelyéül (a korai források már ezen a néven említik a települést). Ő kezdte meg a vár, a palota építését is, fia, István pedig székesegyházat emeltet. 1180-ban tűzvész pusztítja el az épületeket, ezért III Béla újjáépíti a várat, a palotát és a székesegyházat is. A százd vége felé Esztergomot az

érseknek adományozza a király, s a királyi udvar Budára költözik. A vár az évszázadok folyamán folyamatosan bővült, és többször meg is ostromolták. 1543ban török kézre kerül Ezután előbb magyar, majd újra török birtokban van, majd végleg 1683-ban szabadul fel. Akkori leírások szerint a városban egyetlen lakható ház sem maradt A város és a vár az osztrákok kezében van, a Rákóczi-szabadságharc alatt rövid időre kuruc kézre kerül. A XVIII században nagyszabású építkezések révén modernizálják a várat Maga a vár továbbra is a királyi katonaság kezében marad. Mária Terézia újra az érsekségnek adományozza 1761-ben a várost. Meg is kezdődik az egyházi központ kialakítása, azonban ismét katonai kézre kerül a vár, így az építkezések abbamaradnak. Az érsekség csak 1820-ban költözik vissza ősi székhelyére, s ekkor indítja meg Rudnay Sándor hercegprímás az új egyházi székhely építését. A város

képe erősen megváltozik; a korábbi jelentős épületetk egy része eltűnik, s helyükre épül a ma Esztergom látképét uraló székesegyház. Elhelyezkedés, környezet A várkápolna Esztergom belterületén, a váron belül található, a várfal keleti oldalának része. Környezetében jelentős épületek álltak, mint az Árpád-házi királyok palotája, ennek elpusztulása után pedig a III. Béla által megkezdett királyi palota, Vitéz János érseki palotája, lakótorony, és maga a vár is mindig jelentős szerepet töltött be. Építéstörténet A kápolnát valószínűleg Géza fejedelem építtette 995-997 között, vagy István, nem sokkal koronázása után. A kápolna védőszentje Szent Víd volt. Az 1180-as pusztulást követően valószínűleg III. Béla újjáépíttette Ezt követően a török megszállás idején ágyúállást alakítottak ki, ezért földdel hordatták tele. Ekkor jelentősen megrongálódott, de ez egyszersmind konzerválta is

az építményt. Belsője gazdagon díszített volt. Az oldalfalakon a felső mezőn Krisztus élete volt valószínűleg, de nem maradt meg, a középső mezőn szarkofágos-négyszögű keretben 8 darabból álló mellképcsoport, valószínuleg apostolok ábrázolása. 1340 körül készülhetett Egyéb források szerint a kápolna boltozatán szentek voltak valamint Kálvária, Szibillák. Bonfini azt írta, hogy a palota egyik termében szkíta hercegek, és magyar királyok arcmásai voltak. Valószínuleg a kápolna freskóival egy idoben pusztultak el, nagy veszteség. A várkápolna létezése 1934-ig nem volt ismert, ekkor fedezték fel. Az első jelentős feltárást és restaurálást Nagy Emese vezette 1966-tól kezdődően. A munkálatok egy része nem készült el, mintegy 30-40 évig az állapota csak romlott, s az utóbbi években kezdődött meg újbóli szakszerű restaurálása Wierdl Zsuzsa vezetésével. Építészeti-mérnöki bemutatás A kápolna

Lux-Várnai-féle helyreállítása illetve az 1968-as Illés-féle restaurálása óta főleg a freskók állapota romlott. Az épületrész harmincas években beépített vasbeton födéme az egykori Fehér-torony helyén lévő lapos tetős rész meghibásodott, ezért sok a beázás, ez szerencsére a kápolnát még nem fenyegeti. A harmincas évek sietsége miatt a kápolna sok freskótöredéke és köve nem került vissza tervezett helyére, és ez a munka mindeddig váratott magára. A jelenlegi szakszerű restaurátori munka során – melyet Wierdl Zsuzsa vezet egy nemzetközi csapat részvételével – a kápolna eddig nem látott falkép részletei kerülnek vissza eredeti helyükre, a már végveszélybe került eddig láthatók felújítása mellett. A rotunda belső átmérője 5,75 m, falvastagsága változó, 60-70 és 165 cm közötti. Anyaga a környéken bányászott puha, sárgás színű, homokkkőszerű kőből faragott kváderkő, öntöttfalas technikával

rakva. III. rész Szakirodalom és források GERVERS-MOLNÁR Vera: 1972 A középkori Magyarország rotundái Akadémiai k. HERENDI Miklós: 2004 Művészettörténet Nemzeti Tankkönyvkiadó HORVÁTH István: 2009. január 05 Esztergom - Várhegy in: http://www.castrumbenehu/hirlevelphp?id=153 RENCSÉNYI Noémi: főszerkesztő Középkori magyar freskók 2009. január 05 http://www.szehu/muvtori/belso/stilusok/falfest/falfesthtm ZSEMBERY Ákos: Középkori templomaink és kolostoraink helyzete KomáromEsztergom megyében 2009. január 05 http://arch.eptortbmehu/24/24zsembehtml Mellékletek Esztergom térkép Vár alaprajz Fénykép