Psychology | Higher education » A pszichológia fogalma, területe, módszerei

A pszichológia fogalma, területe, módszerei Mi a pszichológia? − lelki élettel, lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány − elnevezése görög eredetű (psziché = lélek, logosz = tan) − mai latinos változata a XVI. sz-ban keletkezett − mint tudomány a XIX. sz végén jelent meg − “a pszichológia atyja”: Wilhelm Wundt – 1879, Lipcse: az első pszichológiai laboratórium − felhasználja a tapasztalatokat, ismereteket, elképzeléseket és a modern vizsgálóeljárások (kísérletek) eredményeit − Feladata, hogy feltárja a lelki jelenségek kiváltó okait, lefolyásuk törvényszerűségeit és hatásukat az emberi cselekvésre; vizsgálja az egyéni lelki megnyilvánulások sajátszerűségeit, fejlődését, valamint a társas helyzetben, csapatban lezajló lelki történések hatásmechanizmusait; kutatja a személyiség szerveződését, fejlődését, a viselkedés általános és egyéni jellemzőit, indítékait. A pszichológia területei A

különbség az közöttük, hogy mit, miért és hogyan vizsgálnak. A pszichológiai tudományok felosztása Tárgyuk szerint (mit) Céljuk szerint (miért) A tevékenység jellege szerint (alkalmazási területek) (hogyan) 1. Emberlélektan 1. Általános lélektan 1. Pedagógiai pszichológia a) egyénlélektan 2. 2. Orvosi lélektan - normális jelenségek lélektana Összehasonlító lélektan a) - kóros jelenségek lélektana összehasonlító állatlélektan b) b) társas lélektan (szociál-pszichológia) 2. Állatlélektan - klinikai pszichológia - pszichoterápia 3. - ipari differenciál-pszichológ ia és pszicho-diagnosztika c) fejlődéslélektan d) nemek lélektana (szexuálpszichológia) e) etnopszichológia Munkalélektan - közlekedési - mezőgazdasági lélektan 4. Reklámpszichológia 5. Művészetpszichológia 6. Sportpszichológia 7. Kriminálpszichológia stb. − Általános lélektan: a normális felnőtt ember

pszichikus jelenségeinek, személyiségeinek, tevékenységének általános, közös jellemző jegyeit vizsgálja. − Összehasonlító vagy differenciál lélektan: a különböző eltéréseket kutatja. (ember – állat, egyéni eltérések, életkorból fakadó, nemek közötti, népek, népcsoportok közötti különbségek) 6 A pszichológia módszerei − első tudományos módszereit természettudósok dolgozták ki − empirikus tudomány, mert jelenségeket vizsgál, tapasztalatra épül A pszichológia módszerei két nagy csoportra sorolhatók I. Kutatási módszerek (új eredmények feltárását célozzák) II. Vizsgálati módszerek (már meglévő eredmények alkalmazása) I. A kutatás két alapvető módszere a megfigyelés és a kísérlet Tudományos megfigyelés - céltudatos, tervszerű, rendszeres 1. Önmegfigyelés (introspekció): olyan közvetlen tapasztalás, amelynek tárgya a megfigyelő valamely saját élménye; (retrospekció – saját

élményt utólag, visszatekintve elemezzük) 2. Mások megfigyelése (extrospekció): objektívebb, konrollálhatóbb, pontossága növelhető műszerek segítségével) − a) Beszélgetés formájában – kikérdezés (exploráció) − irányított beszélgetés: előre megtervezett kérdések − szabadasszociációs módszer: nem irányított − klinikai beszélgetés: csak az első kérdés megtervezett − b) Írásos módon − kérdőívek (kérdő ill. nyitott végű) − skálák (ált. 5-7-9 fokozatú) − szociometria: a csoport tagjai érzelmi választást igénylő kérdésekre társaik nevével válaszolnak Kísérlet − a feltételeket a kísérletező teremti meg − a feltételeket variálják (független változó) és vizsgálják azok hatását a megfigyelt jelenségre (függő változó) − a legmegbízhatóbb adatok forrása − lehet laboratóriumi vagy természetes II. Vizsgálati módszerek − Leggyakrabban használt eszközei a tesztek. Lényege: a

feladathelyzet, ahol a személynek teljesítenie kell (szóban, cselekvésben). A megoldások milyenségét az értékelési útmutatók (standardek = átlagok) alapján minősítik. A tesztek fő típusai: − intelligencia − speciális képesség-alkalmasság vizsgáló − projekciós (a személyiség mélyebb rétegeinek feltárására szolgálnak) − A pszichológiai ismeretekkel való foglalkozás hasznosságai (pedagógusjelöltek részére): − segíthet saját lelki működéseink, azaz önismeretünk fejlesztésében 6 − hozzájárulhat társismeretünk elmélyüléséhez és társas kapcsolataink jobb kezeléséhez − gyermekismeretet ad 6