Communication | Business communications » Batta-Bogár-Farkas - Protokoll ügyintéző szak, kidolgozott tételek

Protokoll ügyintéző szak Kidolgozott tételek Készítették: Batta Gabriella Bogár Eszter Farkas Adrienn Németh Gergely Tóth Gabriella Úr Balázs Szerkesztette: Úr Balázs I. – Protokoll tételek 1. a) Mi az illem, az etikett, a protokoll meghatározása, célja, szükségessége? Melyek az illem, az etikett és a protokoll alkalmazásának területei? Illem: • az emberek közötti kapcsolatokat, a társadalmi érintkezést szabályozza, a társadalmi élet, a másokkal való viselkedés szabályainak konkrét való összessége. • Jó modor, figyelmesség, udvariasság, mások iránti tapintat megnyilvánulása. Etikett: • Történelmi értelmezése: udvari szertartási és illemszabályok összessége. • Értelmező szótár: a társadalmi érintkezés, viselkedés formáinak, illemszabályainak előkelő, vagy előkelősködő körökben, a diplomáciában megszabott és megmerevedett rendszere. • Társadalmi érintkezés formáinak megszabott rendszere.

• túlfinomult, túlszabályozott viselkedési formák együttese • Az etikett a protokollban az egyéni rangsorolásnak megfelelő szabályok rendszere, azt szabályozza, hogy a ceremónia egyes résztvevői miként illeszkednének a szertartás rendbe. Protokoll: • Meghatározás: o A hivatalos (nemzetközi) kapcsolatok írott és íratlan szabályainak összessége. o A hivatalos érintkezésekre, különösen a hivatalos meghívókra, megbeszélésekre vonatkozó írott és íratlan szabályoknak, érvényben lévő szokásoknak összessége. o Viselkedéskultúra + szertartásrend + rendezvényszervezés, a hivatalos kapcsolattartás, a diplomáciai szertartások szabályai. • Célja: o Zökkenőmentes, udvarias, (legalább elviselhető) légkör biztosítása a hivatalos kapcsolatban. o Simává, gyorssá, egyszerűvé tenni az államokat egymás felé képviselő személyek szóbeli és írásbeli érintkezésben. o eltűnnek a tárgyaló felek közötti kulturális,

vallási és egyéb gyökerekből származó különbségek • Szükségessége: o Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás eszköze o Védelem (pro és kontra) o Taktikai eszköz – időnyerés l: tolmács o Érdemi segítség b) Hogyan szervezne meg egy pohárköszöntőt? Állófogadáson a fő házigazdának pohárköszöntőt kell mondania. Lehet leírt és felolvasott, esetleg rögtönzött, de mindenképp rövidnek kell lennie. A pohárköszöntő alatt a vendégek csendben figyelnek Szervezőként: - kötelező a fejenkénti 1.5 m2-t betartani - fontos a légköbméter (meleg ételek, sok ember) - állómikrofont kell biztosítani, esetleg dobogóval, ha túl sok a résztvevő - ha külföldiek vannak, tolmács is kell (a meghívón jelezni kell a pohárköszöntő nyelvét), neki is kell mikrofon 2. a) Milyen feladatokat lát el az állami-, a diplomáciai-, az üzleti (vállalati) protokoll? Állami: Országos jelentőségű rendezvények formáinak összessége.

Diplomáciai: Diplomáciai kapcsolatok rendezvények formáinak összessége. Vállalati: Vállalatok külkapcsolatait illető feladat és tevékenységi körben b) Hogyan történik a koszorúzás? Mit jelent a "cercle"? Hogyan szervezné meg a tárgyalóasztalnál való kínálást? Koszorúzás nemzeti ünnepen. Meghívandó a diplomáciai testület és a katonai attasétestület is Mindig az ünnephez kapcsolódó helyszínen zajlik. A szertartásrend a helyszíntől és az alkalomtól függ 3. a) Hogyan fejlődött ki a protokoll nemzetközi gyakorlata, melyek voltak történelmének jelentősebb eseményei? A protokoll görög eredetű szó, a Bizánci Birodalom (330-1453) idején született, amikor is a császárság közigazgatásában a mai könyvtárak kartotékrendszerének elődjeként előzéklapot, könyvtári, irattári jelzőt használtak a hivatalos dokumentumokat, szerződéseket rögzítő pergamentekercsek tárolására, osztályozására. Az

"első" jelentésű protosz és az "enyv" jelentésű kolla szó összetételéből keletkezett protokollon eredeti jelentése - "(a könyv) elejére ragasztva" - arra utal, hogy eleinte tartalmi összefoglaló funkciót betöltő kiegészítő volt valamely irat, dokumentum mellett. A protokoll mai értelmezése: a diplomáciai érintkezés formáira vonatkozó szabályok összessége. Bővebben: a hivatalos közéleti és diplomáciai rendezvényeken és szertartásokon követett eljárási, magatartási szabályok, valamint a rangsorolási, a levelezési és az etikett szabályok összessége. (Az etikett a protokollban az egyéni rangsorolásnak megfelelő eljárási szabályok rendszere, azt szabályozza, hogy a ceremónia egyes résztvevői miként illeszkednek a szertartásrendben.) A hétköznapi protokoll az otthonról hozott viselkedési szabályokra, kulturált magatartásra, illemtani ismeretekre épül. A diplomáciai protokoll célja és

feladata, hogy simává, zökkenőmentessé tegye a hivatalos és a személyes kapcsolatokat, az államokat kölcsönösen képviselő személyiségek közvetlen és írásbeli érintkezését egy olyan szabályrendszer segítségével, amely - nemzetközileg is ismert lévén eleve lehetővé teszi a beilleszkedést, a kiszámíthatóságot, illetve a szabályoktól való eltérés érzékelését. A protokollban ugyanis a viselkedésnek, a szabályok megtartásának jelzőrendszer-szerepe is van: finom fokozatokban lehet közléseket átadni, pozitív vagy negatív jelentéstartalmakat megfogalmazni anélkül, hogy ezt szóbeli vagy írásos formában kellene megtenni. A ceremóniák formalizmusa tehát nem öncélú, ellenkezőleg: minden mozzanatnak meghatározott funkciója van. A protokoll csak akkor tud megfelelni feladatának, ha időszerű és alkalmazkodik az adott társadalmi viszonyokhoz. A protokoll a történelem előtti időkben született, hiszen a más emberi

közösségek küldötteivel való megkülönböztetett bánásmód egyidejű az emberi közösség érintkezésével. b) Állítsa össze egy díszétkezés menüjét! Díszebéd és a díszvacsora csak abban különböznek, hogy az utóbbinál a leves elmaradhat. Mindig kell meghívót küldeni, de előtte telefonon kell egyeztetni minden meghívottal. Az üresen maradt szék ciki. A házigazdák nem lehetnek sokkal többen, mint a vendégek Legalább 2.5 óráig tart Ülésrend kell, fejenként 1.7 m2-rel Menü: Ételsor hideg előétel leves › meleg előétel főétel › desszert kávé, tea gyümölcs sajt › Munkaebéd Díszétkezés egy vagy kettő igen igen kettő vagy három (féladag is lehet) egy vagy kettő (féladag is lehet) Ha kettő, adhatunk közte szörbetet. igen igen nem vagy egy egy vagy kettő egy Italok: Az aperitif lehet open bar, de a száraz pezsgő az elegáns egy külön helyiségben. Előételekhez száraz fehérbor; főételekhez fehér

vagy vörös bor (hús típustól függ) vagy rosé; desszerthez édes bor (tokaji aszú, édes pezsgő); esetleg a kávéhoz egy kis konyak, likőr. Aperitif: - Mindig ezzel kezdődik, külön teremben - Van, aki csak erre kap meghívót 4. a) Mi a feladata a nagykövetségnek, a konzulátusnak? Mit értünk Diplomáciai Testület fogalmán? Mi a diplomáciai beosztottak rangsora? A Holland Nagykövetség elsődleges feladatai közé tartozik a Hollandia és Magyarország között kialakult kétoldalú kapcsolat ápolása és Hollandia érdekképviselete Magyarországon A Nagykövetség Gazdasági Osztálya meghatározó szerepet játszik a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok létrehozásában és azok fenntartásában. Segíti a megfelelő feltételek kialakítását a holland vállalkozások beindításához Magyarországon. A Mezőgazdasági Osztály Hollandia és a holland vállalkozók gazdasági és kereskedelmi érdekeit képviseli a mezőgazdaság területén. A véderő

attasé Hollandia érdekeit képviseli a katonai együttműködés és a védelmi vezetés területén. A nagykövetségen az Igazságügyi és Belügyi munkatárs felelős a személyek szabad áramlását, a rendőri és igazságügyi együttműködést és az emberi jogokat érintő területekért. Az Általános Ügyek Osztálya felelős a menedzsmentért és az adminisztratív ügyekért, többek között a pénzügyi és a személyzettel kapcsolatos feladatokért. Mindemellett ehhez az osztályhoz tartozik a logisztikai ügyek, a technikai eszközök, az épület és gépkocsipark felügyelete. A Konzuli Osztály feladatkörébe tartozik a konzuli szolgáltatások nyújtása minden holland állampolgárok számára. Konzuli szolgáltatások alatt értjük az útiokmányok kiállítását, konzuli segítségnyújtást azon holland állampolgároknak, akik problémájukat egyedül nem képesek megoldani, a konzuli tanúsítványok kiállítását és az elítéltek . Emellett ez az

osztály állít ki vízumokat külföldi állampolgárok számára. Diplomáciai képviselők, követek az Ókorban is léteztek, igaz nem a mai értelmezés szerint működtek, inkább csak eseti megbízással rendelkeztek. Később az itáliai városállamok kialakulásakor már léteztek állandó képviselők. A mai értelemben vett diplomáciai kapcsolatok, képviseletek, követségek rendszere lassan, fokozatosan alakult ki. A diplomáciai kapcsolatokkal, a diplomaták helyzetével három nemzetközi érvényű okmány foglalkozik: 1815. évi Bécsi Kongresszuson elfogadott szabályzat, 1818 november 21-i Aacheni jegyzőkönyv, 1961. évi Bécsi Szerződés a diplomáciai kapcsolatokról Diplomáciai rangok • A nagykövet kinevezését az un. agrément kérés előzi meg A küldő ország ilyenkor előzetes hozzájárulást kér a fogadó országtól, és ha a leendő nagykövet személye ellen nincs kifogása (persona grata), akkor a nagykövet elfoglalhatja

állomáshelyét, és a megbízólevél átadása után megkezdheti működését. • A nagykövet diplomata beosztottjai lehetnek: követ-tanácsos, I-II. oszt tanácsosok, I-II-III. oszt titkárok, attasék, segédattasék ezek között lehet a konzul, és a főkonzul is, amik tulajdonképpen beosztások, nem pedig diplomáciai rangok. A nagykövet távollétében a rangidős diplomata vezeti a külképviseletet (Chargé dAffairs ad interim). Az 1961. évi Bécsi Szerződés 14 pontja szerint a külképviseletek vezetői között osztályba sorolásuk szerint nem tehető megkülönböztetés. Természetesen itt is létezik rangelsőbbség, amit a megbízólevél átadásának éve, hónapja, napja, órája, perce határoz meg. A külképviseletek vezetőinek összessége a Diplomáciai Testület - ma már a többi diplomata is ide sorolható. A Diplomáciai Testület élén a Doyen (a rangidős nagykövet) áll, aki a legrégebben foglalta el az állomáshelyét a fogadó

országban. Sok országban régi hagyományok szerint a Pápa képviselője, a nuncius van a Diplomáciai Testület élén (függetlenül az állomáshelyének elfoglalása idejétől). Természetesen ez nem minden országban van így, például az Egyesült Államokban a Szaud Arábiai nagykövet a doyen. A diplomáciai képviselő feladatköre: képviseli a küldő államot a fogadó államban, védelmezi a fogadó államban a küldő állam, valamint a küldő állam polgárainak érdekeit a nemzetközi jog által megengedett keretek között, tárgyal a fogadó állam kormányával, tájékozódik minden megengedett módon a fogadó államban lévő viszonyokról és fejleményekrol és erről jelentést tesz a küldő állam kormányának, előmozdítja a baráti kapcsolatokat a küldő és fogadó állam között és fejleszti a gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolataikat. (1961 évi Bécsi Szerződés 3 pontja) b) Milyen speciális étkezési tilalmakra kell

tekintettel lenni egyes vallásoknál? Ld 14b zsidó Ld 15b arab 5. a) Melyek a társadalmi érintkezés alapelvei (magatartási normák, viselkedési szabályok)? Aktívák Azon elemek, melyek megnyilvánulásához cselekvő közreműködésére van szükség. Köszönés, kézcsók, kézfogás, meghajlás, megszólítás, bemutatkozás, társalgás beszédmodor, tegezés, magázás, öltözködés. Ezekért tenni kell, hogy láthatóak legyenek. Passzívák Azon elemek, amelyek cselekvő közreműködése nélkül is jellemzik ismereteink színvonalát. Jellem, lelkiismeret, megjelenés, jelképes illedelmesség, udvariasság, előzékenység, figyelmesség, tapintat, pontosság, szerénység, önuralom, türelem. Ezekért nem kell semmit tenni, ezek láthatóak I. Aktívák Ezeket mindig be kell tartani. 1, Köszönés − − − − − − − − minden személyes kapcsolat első eleme férfi előre a nőnek fiatal előre az idősebbnek alacsonyabb rendű előre a

magasabb rendűnek beosztott a főnöknek belépő a bent lévőknek (megszegni tilos) külföldiekkel való találkozáskor be kell mutatkozni magázó viszonyban: „Jó reggelt / napot / estét kívánok!”; tegező viszonyban nincs megkövetelt forma 2, Kézfogás Általánosan elterjedt udvariassági forma. Alapszabályok a köszönés ellentétei, ezeket megsérteni nem lehet! Ki nyújtja a kezét? − nő a férfinek − idősebb férfi a fiatalabbnak − magasabb rangú az alacsonyabb rangúnak − főnök a beosztottnak Módja - fölérendelt nyújtja először karral lefelé, nyújtva, csípőmagasságban, tenyere függőleges, csak a hüvelykujját nyitja, a többi ujját zárva tartja határozott, de nem kemény mozdulat az alárendelt szintén függőleges tenyérrel, nyitott hüvelykujjal elfogadja a kézfogást a kezek összecsúsznak a nyitott hüvelykujjig, és zárulnak az ujjak nem tart sokáig, esetleg megrázzuk a másik kezét Egyes országokban más rendszer

is működik − USA: férfiak is nyújthatnak kezet nőnek. − Távol-Kelet: Az itt élő nők általában alacsonyabb rendűek a férfiaknál, így itt a nők nem nyújtanak előre kezet. 3, Öltözködés Szakmai szempontból sokan passzívának mondják, ez is elfogadható. 4, Kézcsók Az egyik legmegkülönböztetőbb, és legkedvesebb, udvarias és ünnepélyes formája a hölgyek köszöntésének. Múltja A II. Világháború előtt a felső tízezer között volt elterjed, míg a középosztályban szinte ismeretlen volt A világháború után nagy polgári csökevényességnek tartották. Jelene 1990 után elterjed újra. Ma kezd normalizálódni Általában összejövetelekkor használjuk Figyelni kell − kesztyűs nőnek nem. − ha ülnek nem − nem szabad erőltetni − nem kötelező, csak lehetséges Módja: - a nő kézfogásra nyújtja a kezét, függőleges tenyérrel, derékmagasságban a férfi a nő kezét kissé elfordítja, megemeli (legfeljebb

derékmagasságig), ráhajol, de ajkaival nem érinti Vannak országok, ahol nem terjedt el, például Arab országol, a Távol-Kelet, Afrika és az USA. Az amerikai hölgyek viszont nagyon hálásak, ha valaki kezet csókol nekik. 5, Meghajlás Az egyik leggyakoribb viselkedés technikai aktíva. − − − − hölgyek üdvözlésekor bemutatkozáskor (kézfogással együtt) társasági összejöveteleken első találkozáskor, búcsúzáskor 6, Kalapemelés − kézfogásnál bal kézzel − elhaladáskor, ellenkező irányban amerről jön 7, Megszólítás − − − − név és udvariassági kitétel rang és udvariassági kitétel név, rang és udvariassági kitétel a hölgyeknél célszerű a rangot használni 8, Bemutatkozás Harmadik fél segítsége nélküli megismerkedés. - az alárendelt mondja a teljes nevét, és egy kicsit meghajol, a fölérendelt ránéz, mondja a saját nevét, és kezet nyújt mindig a teljes nevet mondjuk, ha a nevet nem értettük,

vissza kell kérdezni 9, Bemutatás Harmadik fél segítségével történő megismerkedés, mely rövid, tömör, célszerű, esetleg névjegycserével jár. 10, Társalgás Tárgyaláson kívüli beszélgetés. Tartalmi megnyilvánulás − mindenről csak megfelelő formában, − belügyekbe való beavatkozás kerülése. Formai megnyilvánulás − Kerülni a drasztikus kifejezéseket, túlzott hangsúlyt, gesztikulálást, és az idegen nyelveket. − Világos jól érthető beszéd. Tabu témák − pénzügyi helyzet − munka − vallás − családi helyzet Országonkénti eltérések − − − − Koreában a munka nem tabu. Olaszországban érdeklődni kell a családi helyzetről, de nem szabad a vallásról beszélni. Németországban a nem német autóval való dicsekvés nem előnyös. USA-ban kinézik a társaságból az idegen szavakat használókat. b) Öt napos hivatalos külföldi útra milyen minimum-ruhatárat csomagolna be? 6. a) Melyek az illem, az

etikett, a protokoll formai vonatkozásai? Magatartás: Munkában, magánéletben másokkal való érintkezésben végzett, erkölcsi jelentéssel bíró cselekedetek összessége. Kiterjed az ember valamennyi tettére Jellemző az egyénre Kialakulásában szerepe van a családi, munkahelyi, társadalmi körülményeknek, kultúrának, erkölcsi tudatnak. Viselkedés: A magatartás formai megnyilvánulása, minden személyes kapcsolat alapja. Viselkedés formáinak szabályai: • Kölcsönös tisztelet • Határozottság • Szépség jó ízlés tapasztalat mértéktartás b) Hogyan kell berendezni a termet fogadáskor? 7. a) Melyek az illem, az etikett, a protokoll tartalmi vonatkozásai? b) Hogyan rendezné be a buffet-dinner-hez a termet? - „ültetéses álló” a teremben a büféasztalokon kívül a visszaigazolt vendégek számának megfelelő számú ülőhellyel asztalokat is terítenek, de ültetési rend nincs főétel után már nem kell visszaülni az asztalhoz,

de csak a desszertnél lehet elmenni legalább másfél óra Terem berendezése: - személyenként 2 m2-rel kell számolni - az étteremmel, catering céggel alaposan át kell tárgyalni a rendezvényt - sok felszolgáló kell, úgy, mint az állófogadásnál - az ételeknél ügyelni kell arra, hogy az asztalon csak az alapteríték van fent, a pultoknál is kell minden ételhez tányér és evőeszközöket kirakni - nem kell annyi étel, mint állófogadáson, de az ételsornak megfelelően minden fogásnak szerepelnie kell - a terem dekorációjánál sok minden szóba jöhet, hiszen nem csak a büféasztalt, hanem a terített aztalokat is lehet díszíteni jó ízlés, visszafogottság Zenés háttérműsor: - olyannak kell lennie, hogy az első 20 percben a vendégeket az asztalnál tartsa - amikor az étkezés megindul, a vendégek nem tudnak a zenére figyelni – az első negyedóra legyen verses, zenés énekes, utána viszont csak hangszeres zene lehet - komolyzene,

vagy jazz, esetleg cigányzene 8. a) Milyen viselkedési szabályok alkalmazandók köszönésnél, kézfogásnál, bemutatkozásnál, bemutatásnál, valamint a beszédmodor és a tegezés-magázás vonatkozásában? Ld 5.a Megszólítás: - „Asszonyom”, vagy „Uram”, de személyes találkozáskor lehet „Kisasszony” is - tegezést csak nő, azonos neműek között pedig a fiatalabbal szemben az idősebb ajánlhat fel - még eltérő rangkülönbség esetén sem ajánlhatja fel a tegezést a férfi a nővel szemben - vissza kell tegezni b) Hogyan kell megszervezni egy díszétkezést? Ld 3b 9. a) Melyek a társalgásra vonatkozó formai és tartalmi követelmények? (Mit értünk társalgáson? Milyen témákat lehet felvetni, ill. melyek a "tabu-témák"? Mi a "társalgás művészete"?) Társalgás: tárgyaláson kívüli beszélgetés. Tartalmi megnyilvánulásai: beszédbe való beavatkozás kerülés mindenről csak megfelelő formában. Formai

megnyilvánulása: kerülni a drasztikus kifejezéseket, a túlzott hanghordozást, a gesztikulálást, az idegen nyelvű kifejezéseket Világos, jól érthető beszéd b) Melyek a villásreggeli jellemzői? Nálunk még nem túl elterjedt, hiszen a nap kezdésekor általában nem tárgyalunk. Jellemzői: - „reggeli” ellenére 8:30 – 9:00 körül kezdődik, időtartama 1 óra - szűk körű rendezvény; 4-6 fővel ideális - legtöbbször a vendég szállodájában kerül megrendezésre - hidegtállal indul, és angol reggelit adunk (2-3 féle meleg étel közül lehet választani) - ital: üdítő (frissen facsart narancslé), szeszes italt nem adunk, legfeljebb egy aperitif lehet - dohányozni csak a végén, a kávénál szabad - nincs ültetési rend Szervezése: - olyan helyet kell találni, ahol más nem hallhatja meg a beszélgetést - a reggeli előtt fél órával ott kell lenni, mindent egyeztetni kell a felszolgálókkal - a házigazdát és a vendégeket az asztalhoz

kell kísérni - a házigazda és a fővendég ne üljön egymás mellé, mert beszélgetés közben kitekeredik a nyakuk - a kávé felszolgálása jelzi a reggeli végét 10. a) Milyen viselkedési szabályokat illik betartani a nyilvánosság előtt? (étteremben, színházban, moziban, ruhatárnál, utcán, járművön, szállodában, borravaló) Vendéglőben: Rendelés és fizetés a férfi feladata. Kóstolás: aki rendelte a bort, dugó szagolás Jobbról tölt italt, jobbról kínál előre tálalt ételt a pincér. Balról tálal tálakban ételt a pincér. Evőeszközök: Ha előre tálalt étel, akkor nem lehet többet kérni. Befejezés: evőeszközt nyéllel jobbra, egymás mellé. Angliában nyéllel magam felé Még szeretne enni: evőeszközt keresztbe teszi. Borravaló: 5-10% Jármű: Nem félmeztelen, nem büdös átadja helyét idősebbnek, leveszi a táskáját Színház, mozi: Mobil kikapcs Barátnőt nem első sorban smárolni :) Ruhatárnál türelmes a

sorban b) Melyek a koktélparti jellemzői? - társas összejövetel, az étkezés módja visszafogott, de elegáns - a vendégek meghívót kapnak, amit vissza kell igazolni - koktél (cocktail): színes szeszes ital, amiben az alkohol nem érződik, de hat - regisztrálás: belépéskor le kell adni a névjegyünket, esetleg be kell írni a vendégkönyvbe - belépéskor a házigazdával kezet kell fogni, és mindenki „welcome drink”-et kap - az első negyedóra után a felszolgálók falatokat kínálnak (csak egyet szabad egyszerre elvenni, hisz nem jóllakni jöttünk) - öltözködés: hivatali öltöny, kiskosztüm - mindenkit meg lehet szólítani, hisz mindenki ugyanazért van itt, senki sem számít idegennek - ha ismerőst látunk, nem szabad vele sokáig beszélgetni, mert lehet, hogy ő másokkal is meg akar ismerkedni - nem illik a beszélgetést félbeszakítani - maximum fél órát kell maradni, megengedett az „angolosan távozás” is, de másnap illik

megköszönni a dolgot 11. a) Milyen viselkedési szabályok vonatkoznak a hivatali kapcsolattartásra? (pontosság, főnök-beosztott viszony, telefonhasználat, a dohányzás szabályai) b) Sorolja fel az ültetési segédeszközöket! - menükártya, meghívó - névjegy - ültetési tabló - ültetési kártya - ország tábla kitűző parkolójegy étkezési kupon zászló, térkép virág, ajándék eligazító tábla 12. a) A bel- és külföldi partnerekkel való kapcsolattartásra milyen viselkedési szabályok vonatkoznak? (korrekt kapcsolattartás alapjai; kapcsolattartás személyesen, telefonon, írásos formákban) Ajándék, virág. Ajándék • Állami: Nem személyre szóló, nagy értékű. Delegációk, illető országok ajándékai • Lekötelező: Vagyoni gyarapodás, megvesztegetés eszköze lehet. Adása elkerülendő, kapása estén vissza kell küldeni. • Figyelmességi: Jelkép. Értéke csekély Utaljon, emlékeztessen a kapcsolatra Tilos adni

élelmiszert, ruhát, és vámszabályok által tiltott dolgot. Hölgyeknek virág, a figyelmesség, és udvariasság jelképe. Küldése, nylonban, névjeggyel b) Mi a garden-party jellemzője? Kerti összejövetel, a kifejezés inkább a helyet jelöli, mint az alkalom jellegét. Lehet fogadás, vagy cocktail-party is, ennek megfelelően különböző vendéglátással. Ha az évszak és az időjárás megengedi, szabadban, kertben is lebonyolítható a rendezvény. Célszerű azonban olyan helyszínt választani, ahol zárt épület is van a közelben, ahol a rendezvény az időjárás megváltozásával, vagy akár az esti órákban folytatni lehessen. Az érkezés és távozás időpontja a fogadás szokásaihoz igazodik 13. a) Az írásbeli érintkezésre vonatkozó protokolláris ismeretek: névjegy, meghívó, levelezés Névjegykártya: A hivatalos érintkezés gyakorlati segédeszköze. Célja: feleslegessé teszi a magyarázkodást és érthetetlenséget, segíti a

jövőbeni kapcsolattartást. Helyettesítheti a személyes találkozást Formái: hivatalos, magán HIVATALOS névjegy: fehér, fektetett, karton. Lehet kétnyelvű • Családi és utónév • Beosztás, rang • Munkahely neve, címe • Telefon, fax, mobil, e-mail • Embléma, logo (fent) MAGÁN névjegy: • Családi és utónév • Családi és utónév, beosztás, rang • Családi és utónév, lakáscím, telefon • Családi és utónév, beosztás, rang, lakáscím, telefon • Közös névjegy: férj és feleségé Névjegyre írható rövidítések: névjegy bal alsó sarka, ceruzával írva. Nemzetközi jelzések • a.c üdvözlettel • p.f szerencsekívánat • p.ffn szerencsekívánat nemzeti ünnep alkalmából • • • • • • p.fna p.fc p.p p.pc p.c p.r szerencsekívánat újév alkalmából bemutatkozáskor bemutatáskor búcsúzás részvét köszönet (24 órán belül kell válaszolni a kívánságokra) Meghívó: • meghívó neve és

hivatalos rangja (2 személy esetén elsőnek rangja, másodiknak neve) • meghívás lényege (meghívási formája) „tisztelettel meghívja” • meghívott neve (esetleg rangja, ha magasabb a rangja) kézzel, folyóírással • a meghívás alkalma, indítéka • rendezvény jellege (ebéd, vacsora, fogadás) • helye, időpontja: ültetés – időpont, állófogadás – időtartam (meghívó jobb alsó sarka) • részvétel visszajelzését, lemondását lehetővé tevő információk (bal alsó sarok) • öltözködésre vonatkozó kívánalmak (jobb alsó sarok) • egyéb hasznos információk – esetleg Részvétel visszajelzését, lemondását lehetővé tevő információk: V.K és telefonszám választ kérek – magyar R.SVP és telefonszám választ kérek – külföldi Csak akadályoztatása esetén és telefonszám Regrets only és telefonszám (csak akadályoztatása esetén) To remind vagy P.M emlékeztetőül Az első kettőre 24 vagy 72 órán belül

válaszolni kell. b) Milyen jellemzői vannak a pohárköszöntőnek? Ld 1/b 14. a) Mi a megjelenés, a „hello” effektus jelentősége a hivatalos kapcsolatokban? (Melyek a legfontosabb jellemzői a jó megjelenésnek, fellépésnek?) Melyek az öltözködésre vonatkozó alapszabályok (divat, ápoltság, az elegancia kritériumai)? Hivatalos megjelenés – öltözködés Munkatársak, látogatók, vendégek iránti megbecsülés külső kifejezése. Tükrözi az ember magával és másokkal szembeni igényét. Fogalma kiterjed az ápoltságra, alkalomhoz illő ruházatra. Alapvető követelményei: • megfelelő méret • alkalomhoz illő • nem megengedett az otthoni, sportos • kiegészítőkkel összhangban kell lennie b) Egy arab vendég fogadásánál milyen szempontokra lenne különös tekintettel? Az előírások egy részét a muszlimok szent könyve, a Korán foglalja össze. Ez az ételt az Isten egyik legnagyobb áldásaként emlegeti. Biztat a

"megengedett" és "jó" ételek élvezetére, míg óva int a "tilosak" és a "tisztátalanok" fogyasztásától. "Tilos" az elhullott állatok húsa, a vér, a disznó húsa vagy bármely része, a pogány istenségnek áldozott vagy pogány istenség nevében leölt állatok húsa és minden alkoholos, erjesztett, részegséget okozó ital. A "megengedett" állatok levágását előírás szabja meg: az Isten nevének említésével kell az állat nyaki ütőerét elvágni, majd kivéreztetni. A mohamedán holdév ramadán hónapjában, a nagyböjt alatt napkeltétől napnyugtáig - egyebek között - az evés, ivás is tilos az igazhitű muszlim számára. 15. a) A hivatali és üzleti életben miből áll az ajánlatos alapruhatár? Melyek az informális, a félünnepélyes, az ünnepélyes alkalmak a hivatalos életben, és milyen öltözékek kívánatosak ezeken az alkalmakon? Általános öltözködési szabály:

FÉRFIAK: • öltöny • ing, nyakkendő (szabásban összhangban legyen) • cipő, zokni ruhához illő (fekete, barna) • derékszíj, cipővel azonos • nem hordható farmer, garbó, sportos • 2 gyűrű maximum, karkötő nem, nyaklánc ing alatt NŐK: • szoknya – blúz, egyszerű ruha, kosztüm • szín, szabás, anyag összhangban legyen • cipő jó minőségű, félmagas, vagy magas sarkú • táska, cipő színben azonos • nem hordható farmer, sportos, mellény, mini, short, mély dekoltázs, átlátszó anyagú blúz • harisnya, kivétel nyáron délután szandállal • ékszer mérsékelten: fülbevaló, 2-3 gyűrű, nyaklánc • haj legyen ápolt Öltözködési formák Hivatali: ld általános szabályok Alkalmi − informális, (fél)ünnepélyes, Black-White Tie. − Black Tie: fekete szmoking, fekete csokornyakkendő/hosszú ruha − White Tie: Fekete frakk, fehér csokornyakkendő/ nagyestélyi. Ez utóbbi megy ki a divatból Ünnepélyes − fekete

öltöny, hosszú ruha vagy kosztüm b) Egy vallásos izraeli vendég érkezésekor mire kell tekintettel lenni? A zsidó étkezési törvények nemcsak a test étrendjét szabályozzák, hanem a lélek épülését is szolgálják. Kásrut ez a héber szó foglalja össze a zsidó étkezési szokásokat. Minden élelem, ami megfelel a szabályoknak, fogyasztásra alkalmas, azaz kóser. A mózesi törvények értelmében tisztának, azaz ehetőnek minősül a marha, a juh, a kecske, a szarvas, az őz, a bivaly, vagyis minden hasadt patájú és kérődző állat. Fogyaszthatók a szárnyasok közül a tyúk, a pulyka, a liba, a kacsa és a galambfélék Tisztátalanok az egész talpukon járók a ló, a szamár, az öszvér és az olyan állatok, amelyek kérődznek, de nem hasított körműek pl. a nyúl, a teve, illetve a sertés Ez utóbbira a legnagyobb tilalom érvényes, még megérinteni sem szabad. A sertés iránti undor a zsidóságnál történelmi okokra vezethető

vissza A hódítók, az elnyomók többször is rá akarták kényszeríteni a sertés fogyasztására a zsidókat, és ez a hit megtagadását jelentette volna. A szárnyasok közül tiltottak a sima testűek, azaz, ha nincs pikkelyük és uszonyuk. Tisztátlan minden olyan állat is, amely a hasán csúszik /pl kígyók/ Tilos fogyasztani az egyébként tisztának számító állat húsát, ha megdöglött. Legszigorúbban tilos fogyasztani az állatok vérét A tiszta húsok is csak akkor fogyaszthatók, ha az állatot arra képesített szakember, a sakter vágta le és a rituális szempontból megfelelőnek ítélte. A rituális vágás szabályai csak a négylábúakra és a szárnyasokra vonatkozik. Célja az, hogy minél kevesebb szenvedést okozzanak az állatnak, és a kivéreztetés tökéletes legyen. A kóserezés /kóserításkor/ folyamatában a húsokat sózással, öblítéssel vértelenítik A nagyobb állatok húsa már bontva kerül a háziasszonyokhoz, a kóser

mészárszék már csak olyan húst árusít, amelyet a zsidó háziasszony nyugodtan elkészíthet. A húsos és a tejes ételeket nem szabad közvetlenül egymás után fogyasztani, ugyanis az ember gyomrában sem szabad találkozniuk. Miután a hús hosszabb idő után emésztődik meg, mint a tej, a húsok fogyasztása után többet kell várni, mint a tejes ételek után. Vannak olyan ételek, melyek korlátozás nélkül, bármikor fogyaszthatók. Ezeket párve -magyarul "párosnak"- nevezik. Az ilyen ételeket olajjal, illetve margarinnal készítik A zsidó konyhának tehát igen szigorú követelményeket kell kielégítenie a felszerelést illetően is. Nagyobb felszerelést kíván, tágasabbnak kell lennie az európai konyhánál, külön zsíros és tejes részt kell vezetni. Külön vannak a tejes, húsos, halas, tésztás eszközök, a kóserítás eszközei és az ünnepi eszközök A zsidó konyha alapszabálya tehát, hogy a nem tiltott húsok akkor

fogyaszthatók, ha metsző kóserra vágja, a sózás és öblítés során teljesen vértelenítik, és az erre a célra elkülönített eszközökben sajátos étrendi összeállításban elkészítik. A növényi eredetű élelmiszerek közül legfontosabb a kenyér. Szertartási célokra kovásztalan kenyeret használnak. Az étrendben sok zöldség, főzelék, gyümölcs is helyet kap Így sok burgonyát, kölest, céklát, zellert, spárgát, kukoricát, hagymát fogyasztanak. Csak olyan növényi eredetű élelmiszerek nem jöhetnek számításba, amelyek férgesednek és nem lehet tökéletesen megtisztítani őket. 16. a) Melyek a rangsorolás alapelvei díszétkezésnél? (állami, diplomáciai, politikai, egyházi, közéleti személyiségek, nők, gyerekek rangsorolása) Rangsorolás és gyakorlati formái: Legvitatottabb eleme a protokollnak. Magába foglalja az államférfiak, diplomaták, magas rangú küldöttségek, valamint a társadalmi rendszer, vagy társadalmi

ítélet alapján megkülönböztetett személyek helyének, mozgásának, egymás követésének, vagy egymás mellettiségének rendjét a legkülönbözőbb protokolláris, hivatalos, vagy társadalmi alkalmakon. Figyelembe kell venni: rang, nem, kor és ezeken belüli és ezek közötti különbségeket. Alapelvek: Általában: nem egyenként, hanem tisztségeket veszünk alapul. Nők esetében: saját rangjuk alapján, vagy férj rangja alapján Delegációk esetében: tárgyalási nyelv ABC-je szerint, vagy az ENSZ hivatalos nyelvének ABC-je szerint (angol) b) Milyen italokat, milyen hőfokon rendelne egy halból, fehér húsból, egy barna húsból és egy desszertből álló menühöz? Ld 8/b Ld 22/b 17. a) Melyek az ültetési rend alapelvei? Milyen ültetési rend alkalmazandó tárgyalásnál? Mi az ültetési rend a gépkocsiban? Mit jelent az ültetési rendnél a francia ill. angol rendszer? Ültetési rend: TÁRGYALÁSON: 2 vagy több oldalú 2 oldalú: pl: magyar -

idegen tag magyar delegációvezető tag tag idegen delegációvezető tag (tolmács a delegációvezető jobbján ül) asztal ha egy tolmács van: asztal végén, a delegációvezetőknél magyar delegációvezető tag idegen delegációvezető asztal tag tag tag több oldalú: Asztal egyik végén az elnökség (vendéglátó delegáció), mellette óra járásával egyező irányban, ABC szerint ülnek a delegációk. Ha sok fős a delegáció, akkor a delegációvezető, tolmács ül az asztalnál, a delegáció tagjai mögöttük. GÉPKOCSIBAN: sofőrrel (nincs közös nyelvismeret), vagy a nélkül (közös nyelv ismerete) Autóban: Sofőr + 2 fő: sofőr biztonsági 2 (vendéglátó) 1 (vendég) Limuzinban: sofőr biztonsági Tolmács 2 (vendéglátó) 1 (vendég) Sofőr + 3 fő: sofőr 2 3 1 Sofőr + 4 fő: Sofőr nélkül 3 fő: delegációvezető 3 1 2 Feleséggel: delegációvezető neje ↑ 1 ↑ neje sofőr 2 3 4 1 ÉTKEZÉSNÉL: angol, vagy francia

2 férfi, vagy 2 nő, vagy házaspár egymás mellett nem ülhet. Angol: Delegációvezető (házigazda) Magasabb rangú vendég alacsonyabb rangú vendég Magasabb rangú vendég ASZTAL Magasabb rangú vendég alacsonyabb rangú vendég Delegációvezető (háziasszony) Magasabb rangú vendég Francia: Delegációvezető ASZTAL Delegációvezető Delegációvezetők mellett: 1 magyar, 1 idegen, 1 magyar, 1 idegen. (rangsor szerint) b) Milyen italokat kínálna étkezés előtt és étkezés után (milyen hőfokon)? Ld 8/b Ld 22/b 18. a) Mit jelent a protokolláris szertartásrend? Mely diplomáciai események, szertartásrendjét szabályozzák? Milyen belföldi eseményeknek van szertartásrendje? Hogyan kell megszervezni a hivatalos szerződések aláírását? Kitüntetés átadás, Nemzeti ünnepen koszorúzás, Szerződés aláírás Nemzetközi szerződések, közös nyilatkozatok aláírása Előzetes megállapodás alapján történik. Meghatározzák a helyszínt,

és hogy ki legyen jelen Szertartásrend: a teremben az asztal jobb oldalán a vendég, balon a vendéglátó zászlaja. Az asztalon a szerződések aláírandó példányai. A fogadók a helyszínen vannak, amikor megérkeznek a vendégek Kézfogás után helyet foglalnak, megtörténik a szerződés aláírása, majd ismét kézfogás következik. A vendéglátó és a vendég is elmondja beszédét, azután koccintanak, és kötetlenebb formában beszélgetnek tovább, mialatt egy másik helyiségben pecséttel szentesítik a megállapodást. Ha minden kész, a vendégek távoznak. b) Készítse el egy 5-5 fős belga és magyar delegáció ültetési rendjét francia rendszer szerint! Ld 17/a 19. a) Melyek az alábbi protokolláris rendezvények jellemzői időpont, időtartam, étel- és italkínálat, a helyszín berendezése, a viselkedési szabályok vonatozásában? {fogadás, koktélparti, buffet-dinner, garden-party, villásreggeli, munkaebéd, díszétkezés) munkaebéd,

díszétkezés: Ld 3b buffet-dinner: Ld 7b villasreggeli: Ld 9a garden-party : Ld 12b koktálparti: 10b b) Sorolja fel a transzferálás szabályait! 20. a) Melyek az otthoni vendéglátás - mint a legmagasabb szintű protokoll - szabályai? (vendéglista, meghívók, berendezés, terítés, menü-összeállítás, a házigazdákra vonatkozó viselkedési szabályok) b) Készítsen ültetési rendet 5 házaspár részére angol rendszer szerint! Ld 17/a 21. a) Milyen hivatali vendéglátási lehetőségek vannak munkaértekezleten, tárgyalóasztalnál, VIP vendég esetében? Hogyan történik a vendégek fogadása? Vendégek fogadása • Általános: a vendégekért az őket fogadó munkatársnak a recepció jelzésére le kell mennie, a megérkezésig a partner a vendégek számára kialakított fogadótérben várakozhat, majd a fogadó munkatárs kíséretében a megbeszélés helyszínén tárgyalnak. • Eseti: ha egy egység vár nagyobb létszámban külső partnereket,

akkor célszerű azt a recepción előre jelezni, hogy az ott szolgálatot teljesítő munkatárs felkísérhesse őket az érintett fogadószemélyhez. (Ez a gesztus a recepciószolgálatot ellátó külső céggel a már jól kiépített munkakapcsolatot tartja fenn.) • VIP: ha egy szervezet VIP partnereket vár, célszerű azt a recepción előre jelezni, hogy az ott szolgálatot teljesítő munkatárs felkészülhessen a VIP vendég(ek) fogadására és rugalmas útbaigazítására, illetve a fogadó személyhez történő kísérésre. b) Hogyan öltözne fel, ha egy magas szintű delegációt kísérne egy reggelitől éjszakáig tartó programnál (tárgyalás, munkaebéd, városnézés, vacsora, opera előadás, éjfélkor elutazás)? 22. a) Készítse el egy magyar és egy amerikai hivatali delegáció rangsorolását a tárgyaló asztalnál(egy nagykövet, két államtitkár, egy tolmács, s mindkét részről két főosztályvezető) A rangsorolás megfelel a zárójelben

lévővel, azzal a kitétellel, hogy a tolmács nem foglal rangsorolandó helyet, vagyis nem kell egy ilyen, vagy ehhez hasonló rangsorolásnál figyelembe venni. Biztos, hogy a tolmács helye az amerikai nagykövet bal oldalánál van. b) Milyen gasztronómiai alapismeretek szükségesek menü-összeállításhoz, italkínálathoz? (Fehér- és barnahúsok; egy ételsoron mik nem ismétlődhetnek; milyen ételekhez milyen italokat kínálunk, milyen hőfokon? Menü összeállítása: Meghatározó: alkalom, évszak, vendégek összetétel. Fogások száma 3 Hideg előétel X Leves 3 4 4 4 X X X Középfogás v. meleg előétel X X X 5 5 X X X X X 5 6 X X X X X Sült, köret X X X X X X X X X Befejező fogás I. X X X X X X X X X X X X Befejező fogás II. X Figyelembe kell venni, hogy kinek készül (gyerek, felnőtt), a mennyiséget, a minőséget, a változatosságot: alapanyag (ugyanaz csak 1X, kivétel a saláták, gyümölcs),

szín (fehér főzelék után színes desszert), íz (kerülendő a paprikás ételek egymás utánisága), a készítési módot (szelet, egybe, apró). Borhoz ételek: • Vörös borhoz: - kékoportó: sültek, paprikás, pörkölt, halászlé - kadarka: halászlé, borjú, bárány, gulyás, paprikás, tésztafélék - kékfrankos: sertés, marha, pecsenye - Cabernet Franc: vadhús, belsőség, vadas, báránysült, füstölt sajtok - Cabernet Savignon: marha, pörkölt, gomba - merlot: sonka, szárnyas sült, füstölt húsok • Rosé: - zöldséges vagy krémleves - főtt-párolt húsok-felvágott • Fehér borhoz: - Chardonnay: hal, szárnyas, malacsült, füstölt sajtok - hárslevelű: vadak, borjú, tartalmasabb levesek (palóc), gyümölcsös desszertek - olaszrizling: hideg sültek, kocsonya, borjú, szendvics, sajtok - rajnai rizling: aperitifként, sült, leves - tramini: szárnyasok, halak, sertés, borjú, desszert Hőfok: 16-18C° - karakteres, erős vörös

borok 14-16C°-”gyengébb” vörös borok 10-12C°-tokaji aszú 8-10C°-fehérborok, rosé 23. a) Milyen ültetési segédeszközök használatosak? Hogyan kell megteríteni munkaebédhez és díszétkezéshez? • ültetési eszközök: - menükártya, meghívó - névjegy - ültetési tabló - ültetési kártya - ország tábla - kitűző - parkolójegy - étkezési kupon - zászló, térkép - virág, ajándék - eligazító tábla Munkaebéd: Azért külön műfaj, mert előtte is és utána is dolgoznak, tárgyalnak tovább. Arra kell törekedni, hogy minél közelebb legyen az étterem, de igényes! Meg kell nézni az étlapot, a terítéket, az étterem hangulatát, a mosdót! Az étteremvezető külseje sokat elárul! Menü: ne legyen sok, túl laktató, hisz dolgoznak! Á la carte: ha az asztalnál ülők létszáma nem haladja meg a hatot, és ha tényleg van idő arra, hogy válasszanak. Díszétkezés: Ld 3b b) Milyen nemzeti sajátosságok jellemzik az ázsiai

országok lakóinak viselkedéskultúráját? (Melyek az európai szokásoktól való eltérések?) • Oroszország: - kézfogás + szemkontaktus - névjegy kötelező - rangnak fontos szerepe van tárgyalások menete nehéz: bürokrácia, bonyolult üzleti világ, titkárnőkkel nehéz kapcsolatot tartani mindent írásban megerősíteni és többször ellenőrizni! lassú, nehézkes döntéshozatal pontosság nem erényük hagyományos öltöny/kosztüm (a cipő+karóra minősége nagyon fontos!) vendégszeretet híres pohárköszöntő fontos! hosszas étkezés, közben bármiről beszélni • Kína: - nagyon laza kézfogás, de hosszan - nem néznek egymás szemébe üdvözléskor - általában cégvezetők idősebbek - nem tudnak csoportosan tárgyalni 1 ember a csoport nevében - névjegykártyának nagy jelentősége vannak - tárgyalások lassan indulnak: olykor 1-2 nap ismerkedés, beszélgetés - nagyon kemény tárgyalópartnerek - vendégeket szívesen viszik

éjszakai szórakozóhelyre - nagyon lassú döntéshozatal - öltöny egyre elterjedtebb; nők: térd, váll takarva! - ajándékok egyensúlyban tartása! - fehér/fekete a gyász színe - fogadás végén a V1 távozik először, megköszöni a meghívást - pálcikás étkezéssokféle étel kis adagokban - pohárköszöntő divat+válaszolni kell - nem illik borravalót adni - ”minél pecsétesebb az abrosz, annál jobb volt az étel!” • Japán: - végletekig szertartásosak - hajlongás, külfölditől nem várják el - 1. névjegycserehajlongásalacsonyabb először - etikettre sokat adnak - kifelé mindig nyugodtak - nem mondanak nemet: hezitálnak - nőknek háttér szerepe - öltözködés: brit stílus - beszélgetésnél szemkontaktus, zsebre tett kéz tilos!! - sok étteremben gésák: cipőt ajtó mellé, orra kifelé, küszöbre lépni tilos! földre ülni, láb magunk alá vagy oldalra talpat ne fordítsuk más felé mosdó: éttermi papucs le, orrával kifelé

sokat kell inni, másnak tölteni pálcika H egy csoportban, V másik oldalrakommunikáció • Izrael: - hosszas kézfogás - sok kultúra keveredik - üzleti élet sietős ↔ nyílt légkör - tárgyalások lassúak, gyakori kávészünet tárgyalás nyelve általában angol precizitás, pontosság vallási szokások betartása laza öltözködés: az öltöny kezd visszajönni nőknek vallási szertartáson, vagy családnál a váll-térd eltakarása sokféle étel: rákot, kagylót, disznót nem esznek; sok kóser étterem; tejes és húsos ételeket nem eszik együtt • Algéria, iszlám országok: - Algéria 99%-a mohamedán - találkozáskor kézfogás, ölelés, csók, de külföldivel soha! - régi üzleti partner hosszabb kézfogás (az 1. mondat végéig) - azonos neműek az Európában megszokottnál kicsit bizalmasabb viszonyba kerülhetnek - megszólítás: rang + vezetéknév - általában csak a bal kezet ne használjuk vagy jobb vagy mindkettő - talp soha ne

látsszon a padlón - öltöny +nagyon konzervatív (váll, térd, dekoltázs takarva) kosztüm - pontosság nem annyira fontos, kivéve Kuvait - hosszú tárgyalások: beszélgetéssel, kávéval, üdítővel indul, a személyes kapcsolat kiépítése fontos! - alku kötelező! - nagy tisztelettel viseltetni+kimutatni! - nők szerepe háttérben - ajándékot szívesen veszik: alkoholt nem! + embert, állatot nem ábrázolhat! - ők hívnak meg ajándékoznak nem illik visszautasítani - kávét folyamatosan tölteni, amíg nem jelzik, hogy elég - nemzeti ételt kézzel: - nekünk is! - nagyon kiváltságos vendégnek a szájába teszik a falatot - kínálást visszautasítani sértés - disznó, alkohol nincs terítéken - nagyon tömény édességek - zaccos kávé 24. a) Hogyan kell megszervezni vadászatot, kirándulást, borkóstolót, üzemlátogatást? • Vadászat: - aki vadászengedéllyel rendelkezik: kell igazolvány + fegyverviselési engedély - vadászati törvény:

leírja, hogy mikor, milyen vadat lehet kilőni:  nagyvadak: vaddisznó, szarvas, őz, muflon, róka  apróvadak: nyúl, nyest  szárnyasok: fácán, vadkacsa - mely vadásztársaság melyiket hívja meg vagy delegáció tagjait név szerint meghívatjuk eggyel(meghatározzuk az időtartamot, kezdési időpontot, befejezést) - vendégfogadás megszervezése: alkoholt csak a vadászat végén kínálhatunk(jóféle borokat) - helyszín: vadászházberendezése adott - vagy kész menüvel várják vagy a lőtt vadból közösen(az időtől függ!) - a zsákmány nagy részét a vendégnek adják - a törvény meghatározza, hogy egy vadász évente mennyi és milyen vadat vihet el a tagság fejében - vagy lefagyasztva, vagy csak a trófeát vihetik át a határon - öltözet: lehetőleg sportos • Kirándulás: • Borkóstoló: - nemzetiségtől függigazodni kell az adott ország borkultúrájához + saját, speciális borok bemutatása - adott helyen étkeztetés

inkább gyümölcs, sajt, sós aprósütemény formájában • Üzemlátogatás: - biztonsági előírások: védőruha betartása - pontos útvonalugyanott vissza is vagy körbe - csak a végén van vendéglátás, alkoholelején esetleg kávé b) Milyen nemzeti sajátosságok jellemzik az amerikai országok lakóinak viselkedéskultúráját? • Dél-Amerika (Argentína, Brazília, Latin-Amerika): - az argentinok többnyire visszafogottak, tisztelik a családot, a vallást - büszkéküzleti tárgyalásokon nem hangzik el részükről az, hogy „nem tudom”, de nem jellemző a latin-amerikai „majd holnap” halogatás - pontosan kell megjelenni, de késve kezdődik a tárgyalás - öltözködés: visszafogott: férfiak:öltöny; nők: kosztüm, elegáns ruha - ebéd fontos: a tárgyalás lehet fehér asztal mellett - társas összejövetelekről akár fél órát is lehet késni - a braziloknál lazábbak a szokások - üdvözlés: kézfogáshoz pár szavas beszélgetés -

megszólítás: senior + családnév; gyors keresztneveződés - rangot még a keresztnévvel is használják - tárgyalás nem könnyűszeretik, ha az ügyfél hosszú távra elkötelezi magát - szeretnek aludni - döntés csak vezetői szinten - hosszú távú kapcsolat baráti szálak - véletlenül se beszéljünk spanyolul! - felszabadultabb öltözködés: több színű, stílusú öltöny/kosztüm:  nem túl sportos/kihívó  farmert soha!!  zöld és sárga kerülése - ne együnk kézzelszendvics is késsel-villával/nagyon bebugyolálják - vacsora későn - kávét cukorral hozzákha nem kérjük cukorral, előre kell jelezni • USA: - rövid kézfogás (Hogy van?) - tárgyalás (gyors, célratörő!) pontosan: a késés sértésnek számít - beszéd közben szemkontaktus - nyíltság alap követelmény - árajánlat magas megmondja, a korrekt ár a fontos - öltöny, nyakkendőnem csíkos!, nem sportos - konzervatív kosztüm - ápoltság fontos! - névjegyet

nem tanulmányozzák, azonnal zsebre teszik - éttermi, lakásmeghívás=baráti kapcsolat, idegenekkel nem • Kanada: - kicsit lazábbak - nem annyira gyorsak megfontoltak - angol-francia nyelvű lakosok között ellentét nem illik beszélni róla - nincs faji, kisebbségi megkülönböztetés - nem illik zsebre tett kézzel beszélni 25. a) Milyen eszköztárra van szüksége egy protokollosnak? - protokoll-lista - forgatókönyv - meghívó - programfüzet - ültetési eszközök: - menükártya, meghívó - névjegy - ültetési tabló - ültetési kártya - ország tábla - kitűző - parkolójegy - étkezési kupon - zászló, térkép - virág, ajándék - eligazító tábla b) Milyen eltérések vannak az európai országok lakóinak viselkedéskultúrájában, szokásaiban? • Franciaország: - sokat adnak francia mivoltukra - a kézfogás laza és nem tart hosszan - fontos a pontosság - az öltöny, nőknél a hagyományos, nem sportos öltözék az elfogadott - ha

lakásra hívnak (=nagy kitüntetés!), feltétlenül küldjünk virágot, de ne rózsát - ne üssünk tenyerünkbe a másik kezünk öklével! - hagyjuk, hadd válasszon a francia vendég bort (dicsérjük meg!) - a salátát a főétel után tálalják, nem illik vágni, a salátalevelet hajtogassuk össze, és úgy szúrjuk a villánkra - a franciák nem hívei a gyors döntésnek, étkezésnek • Nagy – Britannia: - az üzleti életben nem illik senkit sem a keresztnevén szólítani - a lovagok esetében a bemutatkozásnál a teljes nevük hangzik el - kézfogással köszöntik egymást, a nőknek nem csókolnak kezet - az üzleti kapcsolatfelvétel mindig egy harmadik személyen keresztül történik - a tárgyalások mindig rövid beszélgetéssel kezdődnek, azzal is fejeződnek be - nem hívei az alkudozásnakkonkrét számadatok, táblázatok, kimutatások - öltözék: férfiaknál öltöny, legkonzervatívabb színekben (csíkos nyakkendő=valamilyen klubhoz való

tartozás) nőknél elegáns öltözködés, semmi dekoltázs, térdig érő szoknya - asztalnál: tradicionális viselkedés, semmi gesztikulálás, de a villát nem kell domború felével felfelé tartani; soha ne beszéljünk üzletről a fehér asztalnál - Skóciában nemzeti étel a haggis, ízre olyan, mint a májas hurkánk • Németország: - határozottan fognak kezet, a szemkontaktus kötelező a megszólításnál a rang használata kötelező pontosság=létkérdés itt is egy harmadik félnek kell bemutatnia korrekt öltözködés, helyes testtartás, visszafogott gesztikulálás, nem szokás lakásra hívni senkit sem üzleti ügyből nem illik inni, amíg a házigazda nem mondott pohárköszöntőt az ajándékokkal előrelátónak kell lenni (náluk törvény szabályozza az ajándék értékét) II. – Pszichológia tételek 1. A pszichológia tudomány tárgya, feladata, pszichológiai nézőpontok - pszichológia- viselkedés és mentális folyamatok

tudományos tanulmányozása - problémák, amiket vizsgál: - agyi lokalizáció (agysérülés, arcfelismerés) - alapvető attribúciós hiba (cselekedeteke inkább jellemvonásnak tartjuk, mint 1helyzet következményének) - gyermekkori amnézia (nincsenek emlékek 3 éves kor előtt) – Freud - anorexia / túltápláltság - agresszió - alkalmazásai: - területei: - tanácsadás - szociál - gyermeklélektan - fejlődés - egészségpszichológia - személyiség - munka / szervezetpszichológia - általános - iskola / neveléspszichológia - nézőpontok: • biológiai - hagyomány: Hippokratész - idegimpulzusok sorozata - agyban, idegrendszerben lezajló elektromos és vegyi események hangsúlyozása • behaviourista - másik neve: S-R pszichológia (stimulus-response) - ingerre adott válasz - akihez köthető: Watson - megerősítés és büntetés által alakítható a viselkedés • kognitív - hagyomány: Szókratész, Platón, Arisztotelész - a „lélek”

előforduló fogalom náluk - mentális folyamatok hangsúlyozása - ezek: észlelés, emlékezet, gondolkodás, döntéshozás, problémamegoldás • pszichoanalitikus - akihez köthető: Freud - általa bevezetett fogalmak: tudattalan, elfojtás, ösztönök (libidó-ösztön ereje), elhárító mechanizmusok (álom, elszólás) - az ő követői, akik újat is mondtak: - Jung - kollektív tudattalan - archetípusok - Adler - individuálpszichológia • fenomenológiai - hangsúly a szubjektív tapasztalatokon van - csak egészséges emberekkel foglalkozik - humanisztikus pszichológia - cél: az önmegvalósítás - képv: Maslow, Rogers 2. A pszichológia személyészlelés) alkalmazásának lehetőségei a mindennapokban (önismeret, társismeret- - pszichológiát gyakran kritizálják: - olyan dolgokról beszél, amiket az emberek eleve „naivan” tudnak. Pl: hogyan kommunikáljunk másokkal - eredményei és problémái nyilvánvaló dolgok újrafogalmazásai -

mai felgyorsult társadalomban időnk nagy részét nem hozzátartozóinkkal, hanem „idegen” emberekkel töltjük, akikkel sikeresen kell kommunikálni - az emberekkel folytatott interakcióinknak sok és bonyolult szabálya van, melyeket ismernünk kell, és azonnal helyesen kell alkalmaznunk, ha sikeres kommunikációt akarunk - ehhez szükség van ön és társismeretre és jó személyészlelésre - másik személy viselkedésének pontos ismeretére, értelmezésére, előrejelzésére - ill. érzelmeinek, szándékainak felismerésére - nem verbális kommunikációjának értelmezésére - saját érzelmeink gondolataink, szándékaink pontos közlésére - ezekből sok az adott (naiv pszichológia), mégis sokaknak van problémája a társas interakciókkal - félénkek társas helyzetben - nem tudják, hogyan kell viselkedni 1 szituban - nem tudják pontosan megítélni a másik személyt - nem a megfelelő érzelmekkel reagálnak - nem ismerik fel a partner érzelmeit -

ebben segít a pszichológia - kibontja a tudást - leírja pl.: - mit kommunikálnak egyes nem verbális jelzések (mit jelez a tekintet- intimitást v. agressziót, mit jelez a hangszín - szorongást v. haragot) - hogyan tudjuk érzelmeinket hatékonyan kommunikálni ill. másokét felismerni - hogyan tudjuk a legrövidebb idő alatt a legjobb benyomást kelteni magunkról - a társas interakciókban fellépő problémák megoldhatóak, a hiányosságok megtanulhatóak, számos jól működő terápiát fejlesztett ki a pszichológia. Pl: társas jártasság tréning és terápia 3. A motiváció fogalma, elméletek Maslow: motívumok hierarchiája - motiváció: viselkedések „miértje”, oka, utal a cselekvés céljára és várható eredményére is - motívumok: külső v. belső hatások, amelyek az egyént cselekvésre ösztönzik Pl: - éhség - szomjúság - szexualitás - kíváncsiság - a motivációs folyamatok meghatározzák a célirányos viselkedés irányát,

intenzitását - lehet befolyásolni, de nem lehet tudatosan irányítani - okai sokrétűek pl. szex- hormonok- biológiai / vegyi folyamatok - motivációs elméletek: - késztetésen alapuló-belső hatások pl. evés, ivás - ösztönzésen alapuló-külső körülmények pl. pénz - motívumok osztályzása: 1.biológiai motívumok pl evés, ivás, alvás 2. társas motívumok pl barátság, szexualitás 3. kíváncsiság motívumok pl környezet felfedezése (exploráció), szenzoros ingerkeresés, tanulás 4. humánmotívumok - Maslow szükségletpiramisa: - humanisztikus pszichológia (feltétel nélküli elfogadás hívei) - hierarchikus rendszer - ha valamelyik szint nem elégül ki (nem fontos 100%-ig), akkor nem lehet továbbhaladni a következő szintre 7. önmegvalósítás 6. esztétikai szükséglet pl szimmetria, téri strukturáltság 5. kognitív szükséglet - tudni, érteni, tanulni vágyás 4. megbecsülés szükséglete – elismerés 3. szeretet

szükséglete 2. biztonsági szükséglet 1. fiziológiai szükséglet – evés, ivás, alvás 4. Az érzelem fogalma, fajtái, szerepe a mindennapokban - érzelem: a viselkedést irányítják, befolyásolják 1 külső forrás következtében - univerzálisak az érzelmek - alapérzelmek: öröm, bánat, düh, félelem, undor, meglepődés – elsődleges érzelmek - kultúra által irányított érzelemkifejezés (pl. gyász-siratás v tánc) – másodlagos érzelmek - érzelmek összetevői: • érzelem szubjektív élménye - érzelem megélése • belső testi válaszok - vegetatív idegrendszer hatásai, reakciói • érzelemről és helyzetről alkotott gondolatok - kognitív kiértékelés - érzelmek konkrét eseményekhez való csatolása - prekognitív érzelmek • érzelemkifejezés, arckifejezés - cél: érzelmek kifejezése - arcon is tükröződnek - fontos kommunikatív funkciója van - hozzájárul az érzelem intenzitásához - arckifejezések fajtái: -

egyetemesek: általánosan felismerhetőek, azonosíthatóak (pl.: alapérzelmek) - specifikusak: kultúrától függőek • érzelmi reakciók - bizonyos érzelmek reakciót szülnek - érzelmi állapotok megzavarhatnak / energetizálhatnak - meghatározzák, hogy mire figyelünk, mit tanulunk • cselekvéses tendenciák - specifikus reakciók – ösztönök: szexuális ösztön, agresszió - érzelem  cselekvés pl.: düh  szándékos agresszív cselekedet 5. A kognitív folyamatok (figyelem, emlékezet, képzelet, problémamegoldó gondolkodás) szerepe a protokoll ügyintéző tevékenységrendszerében. - emlékezet: - emlékezés szakaszai: - kódolás - tárolás - előhívás - megjegyzés hossza: - rövid ideig - hosszú ideig - örökre - emlékezés tárgya: - tényekre való emlékezés - készségekre való emlékezés kódolás rövid távú memória short term memory = stm akusztikus - vizuális hosszú távú memória long term memory = ltm - jelentést

kódoljuk tárolás - korlátozott kapacitás - Miller tömb 7±2 - felejtés: kiszorítják egymást, vagy elhalványulnak az emlékek - konszolidációs idő (rögzítés ideje) - emlékezést segíthetik: - kontextus –helyszín, hangulat, módosult tudatállapot - emlékezés fejlesztése: - tömbösítés - képzelet segítségével kódolás - mélyebb jelentés feldolgozás - figyelem: - szelektív: kiszűrjük a számunkra releváns elemeket - látás és hallás szerepe az évek során változik - figyelem rögzítettsége (mennyi ideig tartható fenn) - figyelem terelhetősége (új téma) - problémamegoldás: - ennek során 1 célt tűzünk ki magunk elé, amit el szeretnénk érni - ha nem érjük el elsőre, felbontjuk alcélokra - megoldási stratégiák: - különbségcsökkentés a jelen és a kívánt állapot között - cél-eszköz elemzés előhívás - mennyiségtől függ az előhívás ideje - interferencia: több tételt 1 előhívási támponttal

tárolunk 6. A személyiség fogalma, értelmezése A személyiség strukturális megközelítése (Freud, Rogers) Személyiség: - az egyén jellemző és megkülönböztethető gondolkodási, érzelmi és viselkedési mintázata, amely meghatározza a személy stílusát és azt a módot, ahogy fizikai és társas környezetével kapcsolatba lép. Különböző vizsgálati módszerek: - személyiség tipológia - személyiségvonások mérése - nincs konkrét „beskatulyázás”(szituációtól függő viselkedés) Pszichoanalitikus megközelítés  Freud ID  csecsemőkortól jelen van, biológiai ösztönök, azonnali kielégülés (örömelv) EGO  később alakul ki, valóságelv alapján működik SZUPEREGO  felettes én, önkorlátozás, társadalmi és belső kontroll Libidó: személyiség mozgató energiája Elhárító mechanizmusok: - elfojtás - meg nem történtté tevés - projekció (kivetítés) Személyiségfejlődés pszichoszexuális szakaszai:

1.ORÁLIS SZAKASZ – 1 év (a világgal a száján keresztül teremt kapcsolatot  szopás) 2.ANÁLIS SZAKASZ – 2 év  önálló akarat 3.FALLIKUS SZAKASZ – 3-6 év  ödipusz komplexus (azonos nemű szülővel történő rivalizálás az ellenkező nemű szülő kegyeinek elnyeréséért) 4.LATENCIA SZAKASZ – 7-12 év  lappangás 5.GENITÁLIS SZAKASZ – 13 évtől  nemi öntudat Humanisztikus pszichológia  Rogers - központban az élményeket átélő ember áll; az egyén meglátása a fontos - kliensközpontú terápia; tükröt állít a páciens elé Személyiségelmélet: „én” fogalom  tartalmazza mindazokat az elképzeléseket, értékeket, amelyek az ént jellemzik; befolyásolja, hogy miként észleljük a világot; meghatározza a viselkedést; a tapasztalatokat ez alapján értékeli „én” ideál  azon érzéseket tartalmazza, amelyek az ideális személyiséget határozzák meg („amilyen én szeretnék lenni”); minél közelebb

van az „én” ideál az „én” fogalomhoz, annál kiegyensúlyozottabb az ember; boldogság = ha nincs különbség Szerintük a feltétel nélküli elfogadás és elfogadtatás alapkövetelmény a terapeutára és a terápiára nézve, így a gyógyulás/boldogság elérhető. 7. A személyiség alakulása A személyiség tipológiai megközelítése - az embert régóta foglalkoztató kérdés 1.Hippokratész és Galénosz - testnedvek alapján vérmérsékleti típusok • Szangvinikus-életteli, mozgékony • Kolerikus-merev, morcos • Flegmatikus-nem törődöm • Melankolikus-magába forduló, depresszív alkat 2.Kretschmer - testalkat szerint, patológiára való hajlam vizsgálata • Piknikus, kerekded - kedélybetegségekre hajlamos • Atletikus, izmos - indulati betegségekre hajlamos • Leptoszom, sovány - skizofréniára hajlamos 3.Jung - extrovertált (kifelé forduló) - introvertált (befelé forduló) 4.Sheldon - egészséges emberi

személyiségtípusok az embrionális csíralemezek dominanciája alapján • Endomorf (belső csíralemez) – evés-, ivás-, társaságkedvelő • Ektomorf (külső csíralemez) – zárkózott, ideges ember • Mezomorf (középső csíralemez) – aktív, mozgáskedvelő 5.vonáselméletek – „Big Five” elméletek - szupervonások, fő tulajdonságdimenziók: • extroverzió • barátságosság • lelkiismeretesség • emocionalitás • intellektus - ezen tulajdonságok mentén vizsgálják a személyiséget 6.napjainkban - ezoterikus megközelítés (asztrológia, tenyér és arctipológia stb.) 8. A kiegyensúlyozatlan személyiség jellemzői Vendégtípusok 1.MEGKÜZDÉS  ego jól működik = külső és belső követelmények egyensúlya problémamegoldásban; egészséges személy 2.ELHÁRÍTÓ MECHANIZMUSOK  szorongáscsökkentés – az ego ilyen módon tartja fenn a belső egyensúlyt; neurotikusok 3.FRAGMENTÁCIÓ  nincs belső rend, nincs

alkalmazkodás a külső világhoz; énideál nem egyezik az énképpel – távolság, kiegyensúlyozatlanság; pszichonikusok Fogalmak: NEURÓZIS: mentális betegség, amelyben az egyén képtelen szorongásaival és konfliktusaival megküzdeni, ezért zavaró tüneteket fejleszt ki (pl.: kényszeres cselekvéseket (1), rögeszméket (2), fóbiákat (3) vagy szorongásos rohamokat (4)) 1.ellenállhatatlan késztetés sztereotipizált, szertartásos cselekedetek végrehajtására pl: kézmosás 2.visszatérő, gyakran zavaró és nem kívánt gondolatok 3.erős félelem valódi veszély hiányában 4.pl: pánikbetegség PSZICHÓZIS: súlyos mentális betegség (esetleg agyi sérülés hatására), amelyben a gondolkodás és az érzelmek olyan komolyan károsodtak, hogy az egyénnek szinte megszakad a kapcsolata a valósággal. Pl: skizofrénia, hisztéria BORDERLINE: neurózis és pszichózis határán álló személy, pl.: József Attila Lazarus: megküzdés = „coping” 

emóciófókuszú (stressz-mentesítés)  problémafókuszú (problémamegoldás) 9. Az egyén és a csoport Tömegviselkedés (pánik, katasztrófa, divat, közvélemény) - csoport: határozott cél, közös érdeklődés, ami összetartja, tagjai ismerik egymást - tömeg: „itt és most” emberek tömege - lelki infekció, lelki fertőzés-eszme, ami terjed a tömegben - tömeg tulajdonsága: emberek feloldódnak, névtelenek, személytelenek, erősek, bátrak, sérthetetlenek lesznek - érzelmek dominálnak - hipnotikus hatása van Pl.: forradalmak, futball-huliganizmus, tűntetések - csoport: nemcsak „itt és most”, hanem a jövő és múlt is számít - közös cél, rendszeresen találkoznak, közös emlékek, hagyományok kialakítása, szabályok - külön egyéniségek, de magukból egy-egy darabot „bedobnak” a közösbe - csoportban egy idő után mindenkinek megvan a szerepe - hierarchikus felépítés - vezéregyéniségek + periféria - valaki kell, hogy

összefogja a csoportot Pl.: focicsapat, szakkör, baráti társaság, egyház, iskola - De: egyszerre lehetünk több csoport tagja is, ha nem zárják ki egymást (pl.: 2 egyház) - pánik: egy veszélyhelyzetben akkor lép fel, ha az emberek úgy vélik, hogy van esély a menekülésre - felébred bennük az életösztön - emberi különbségek pánikhelyzetben: van, aki szervezett tud maradni, de vannak közepesen és nagyon pánik-érzékeny emberek is - katasztrófa: természeti katasztrófák-megállíthatatlanok - nagy egyéni különbségek a reakciókban. - divat: jó kommunikációs eszköz, nonverbális-hovatartozást, különbözőséget, egyéniséget mutat - közvélemény: egy ember véleménye, ami átterjed a könnyen befolyásolható emberekre - elfogadom-e a közvéleményt vagy csak egy tájékozódási pontnak tekintem az életemben - ha azonosulok vele – elhárító mechanizmusként használom a mások véleményével szemben – mögé bújok, hogy ne

kelljen saját véleményt mondanom. 10. Szerep, konfliktusok Szereptanulás Konfliktusok kezelése - szerep, szereptanulás – kisgyermekkortól - szerep: társadalmilag meghatározott, tevékenységi és viselkedéses szabályoknak, normáknak, elvárásoknak megfelelő cselekvés, viselkedés - kultúrafüggő – minden kultúrának megvannak a saját társadalmilag elfogadott szabályai, melyekhez az emberek a szerepeiket igazítják - szerepek szükségessége: beilleszkedéshez elengedhetetlenek, az élet minden területét áthatják Pl.: munkahely – hogyan viselkedj - elsődleges szerepek: legelső, legfontosabb, leghamarabb kialakult szerepek - mindent áthatóak és meghatározóak - nemiség - fiúknál például tabu a sírás és a lányos viselkedés, már 5-6 éves korban is keményen bírálják egymást a gyerekek - sztereotip foglalkozásokat választanak maguknak (pl.: katona – színésznő) - másodlagos szerepek: anya-, apaszerep, testvérszerep -

szereptanulás: szülőktől, társadalomtól stb. sajátítjuk el - általában modellkövetéssel történik –megfigyelés, utánzás - a környezetünk visszajelzésekkel formál minket - a serdülőkor intenzív a szerepjátszás szempontjából, sok mindent kipróbálunk, hogy megtaláljuk az identitásunkat - ki vagyok én - a divat nagyban befolyásol - identitáskonfliktusok keresése: - korai zárók: nincs krízis az életükben, korán kialakul az identitásuk pl.: öröklött szakma családon belül - visszajelzések: kortársaktól, barátoktól, szülőktől - konfliktusok kezelése: 2 irányú lehet 1. én elfogadom a szituációt - a társadalom nem 2. társadalom elfogadná - én nem akarom - serdülőkorban sok konfliktus - szerepek közötti konfliktusok: egyszerre 2 szerep nem egyezik (pl.: karrier – család = nőknél) - nagy feszültséget eredményez - nyugalom érdekében vagy összeegyezteti, vagy visszaszorítja az egyiket - ha nem sikerül ezeket a

konfliktusokat megoldani: alkalmazkodási zavarok, depresszió, skizofrénia - jó/optimális szerepek: nekünk is és a társadalomnak is elfogadható, egymással is működőképesek - csak a szerepek által ne akarjunk megfelelni a társadalomnak és mindenkinek. Mert elvész az egyéniségünk. 11. A kommunikáció fogalma, kialakulása, fajtái A kommunikáció közlésfolyamat, egy információ mozgásba lendítése. A kommunikáció érintkezést, közlést, híradást jelent. Információelméleti szempontból a gépekben és gépi rendszerekben továbbadott információ is kommunikáció. A közvetlen emberi kommunikáció mindig egy társadalmi szituációban, társadalmilag adott viszonylatban történik. A kommunikáció alapjelenségének azt a helyzetet tekintjük, amelyben egy személyiség a másik felé olyan jelzést ad, ami azt eléri, benne „dekódolásra” kerül, vagyis valamilyen reakciót vált ki. Ez az interakció, amely szükségszerűen már a

viszontválaszt, kölcsönhatást is tartalmazza. A kommunikáció jelenségeinek összetevői: - kommunikátor (adó), aki a közlést adja - befogadó (vevő), aki a közlést kapja, felfogja - hír, a tartalom (emellett formai oldala is van) - kód, a közlés módja, jelrendszere ← a kód elemi egysége a jel, amelyek meghatározott kapcsolódása a hír A folyamat tehát: a kommunikátor a hírt kódba teszi át, kódban továbbítja, amit a befogadó „megfejt”, dekódol. Ezt a kommunikációs alapmodellt Platónés Bühler nyomán Jakobson alkotta meg. Az emberi történelem során az emberek mindig társas környezetben éltek. Mindenkit személyesen ismertek, ám az ipari társadalmakban ez megszűnt. A legtöbb ember, akikkel találkozunk, idegenek maradnak a számunkra. Az emberekkel folytatott interakcióknak számtalan és rendkívül bonyolult szabálya van, melyeket ismernünk kell, és azonnal helyesen kell alkalmaznunk, ha sikeres kommunikációt akarunk. A

kommunikáció 3 alapvető funkciója: 1. tájékoztatás 2. felhívás 3. érzelem kifejezés 12. A verbális és nonverbális kommunikáció különbsége, a különbség ismeretének szükségessége Verbális: Minden lény képes valamilyen módon kommunikálni, de csak az embernél fejlődött ki a beszéd készsége. Ez az emberi kommunikáció legspecifikusabb módja, rengeteg információt tud önmagában is közölni, és ez fejezi ki legjobban egyéniségünket, milyenségünket. Nagyon sok múlik azon, hogy világosan ki tudjuk-e fejezni magunkat. A beszéd rendelkezik a legbonyolultabb kóddal a kommunikációs csatornák között. Létezik szóbeli és írásbeli formája is, a szóbeli közvetlen az írásbeli pedig közvetett. A verbális kommunikáció kulturális termék, az ember fejlődéstörténete során alakult ki, pontosan nem is tudjuk hogyan. Sokféle beszédforma, nyelv létezik, de formális rendszerükben valamennyi azonos fejlettségi szinten van. A nyelv

kódjeleiből egy adott társadalom tagjai különböző mennyiséget ismernek. Ez a mennyiség függ az egyének iskolázottságától, a szocializációtól, különböző kisebb közösségekhez való tartozásuktól. Minél műveltebb valaki, annál több szót ismer, de ez fordítva is igaz, viszont nem szükségszerű. Magas iskolázottsággal ez növelhető. Az alsó, kevésbé művelt réteg beszéde egyszerű és lényegre törő, hiszen ők nem is tudnák körmönfontabban kifejezni magukat, mert ezt nem teszi lehetővé nyelvismeretük. Beszéd és beszéd között is van különbség: város-falu, más közösségbe tartozó emberek beszéde (hivatalos nyelv, jogi nyelv, katonai nyelv, diáknyelv, jassznyelv), de a mai civilizált társadalmakban ezek a különbségek egyre inkább elmosódnak, eltűnnek, hála a tömegkommunikációnak. Nonverbális csatornák: Azaz mimika, gesztusok, mozdulatok, amik a kommunikációt kísérik. A kommunikáció 65%-át teszi ki a nem

verbális közlés, de ez általában nem tudatos, mint az sem hogy ezeket észleljük és feldolgozzuk, anélkül, hogy különösebben odafigyelnénk rá. A beszédet nem verbális kifejezések áradata kíséri. Gyakran már a beszéd előtt is alakul ki kommunikáció a két fél között (tekintet, mosoly, testtartás változás). A nonverbális kifejezéseket nem tudatosan értelmezzük, de nagyon is hat ránk: a legőszintébb testrészek a lábak és a karok, mert ezeket nehéz tudatosan kontrollálni. Társas helyzetekben a nem verbális kifejezések irányt adnak, támogatják a beszélgetést. Nem lehet olyannal beszélgetni, aki nem küld felénk nem verbális üzenetet A kultúra nagyban befolyásolja a kommunikációt. A kommunikáció szempontjából a kultúra kontextus, amely fokozza a hatékonyságát, lehetővé teszi az utalások azonnali megértését egy kultúrába tartozó felek között. Kultúránként változik a nem verbális kommunikáció mennyisége is

(arabok sokat hadonásznak) Vannak velünk született (mimika) és elsajátított gesztusok is. Legfontosabb nem verbális csatornák: • mimika (7 érzelem: öröm, szomorúság, harag, meglepetés, félelem, undor, érdeklődés), • tekintet, • vokális kommunikáció (hangsúly), • gesztusok (fej, karok mozgása, érintés), • testtartás, • térközszabályozás (zónák: 0-45 bizalmas, 45-120 személyes, 120-360 társasági, 360- nyilvános zóna), • szimbolikus csatorna, avagy kulturális szignálok (metakommunikáció-szavak nélküli közlés, nem szándékos). 13. Telemarketing fogalma és szükségessége Ez a módszer hazánkban is terjed zöld szám (80) formájában és egyre népszerűbb. Alapítója Murray Roman, ő volt a szellemi atyja annak a koncepciónak, miszerint a direkt marketinget (tulajdonképp árueladást) felváltja a telefonon intézett eladás. Ez 1962-ben valósult meg mikor a Ford meghirdetett egy telefonprogramot, hogy megkönnyítse

vevőinek dolgát és eladóinak üzleti lehetőségeit megnövelje. A tőzsdeügynökök kedvelt eszköze, ma már személyhez szóló, erős, és profitáló. 1966-ban az AT&T bevezette a 800-as számot, amivel forradalmasította a telemarketinget. Ma a katalógus kiadásra épülő Direct Marketing üzletek 50%-a a telefonos megrendelések útján konkretizálódik. Pl: ma az USA-ban 20% több a telefonon történő megrendelés, mint a postai úton történő. Fontos tudnivalók, ha ilyen számot hívunk: be kell tartani az illemtani szabályokat (szépen köszönni, beszélni, meg ilyesmi), csak a munkaidő alatt illik telefonálni (9-16/17h), mindig meg kell mondani kik vagyunk és miért telefonáltunk, fontos a megfelelő elköszönés. 14. A kommunikáció tárgyi eszközei Ezen a néven általában a híradástechnikai és kommunikációs eszközöket értjük: telefon, telefonközpont, üzenetrögzítő, mobilok, telefax, másológép, írógép, GSM telefonok, internet,

e-mail, azaz azok a kommunikációs eszközök, amivel mindenki nap, mint nap találkozik. Ezeket rutinfeladat használni, ám az illemre itt is oda kell figyelni. Fontos itt is a pontos megnevezés, nem csak azt kell, hogy mi kik vagyunk, hanem a célt is, hogy melyik céget képviseljük. (Nem írok ide semmi különöset, pár szót mindenki tud mondani mindegyikről.) Vannak speciális számok: kék számok (105, 104, 107), zöld számok (80) és emelt tarifás számok (90). 15. Nemzetközi és kultúrák közötti kommunikáció Amint azt már fent is említettem más és más kommunikációs szokások terjedtek el a különböző kultúrák között. De mégis minden kultúra meg tudja találni a közös hangot, azaz egy európai értelmiségi is tud kommunikálni egy eszkimóval. Csak az ilyen helyzetekben nem a nyelv hordozza az információt, hírt. Ha más kultúrabelivel kommunikálunk fontos tudni az ő kultúrájának sajátosságairól: mondjuk egy kínainak sokkal

kisebb a bizalmas zónája, mint egy angolnak, aki tolakodásnak veheti a kínai közeledését. Tehát ha tudjuk, hogy más kultúrabelivel lesz találkánk, akkor mindenképp tudjunk meg minél többet a fajtájáról. Ez sokat segíthet a közös hang megtalálásában, ami előreviszi az üzlet megkötését Manapság az üzleti életben nem okoz gondot az eltérő nyelv sem, hiszen van világnyelv (angol), meg egy halom tolmács. 16. Személyiségtípusok és a testbeszéd Ez benne van egy pszichológia tételben, a metakommunikációról, illetve gesztusokról pedig már fent szóltam pár szót. Ezeknek fontos részük van a kommunikációban, a megértésben Hiszen gyakran egy pillantás többet mond minden szónál. Nagyban megkönnyítik a megértést Gondoljunk csak egy telefonbeszélgetésre, sokkal tovább kell magyarázni valamit, amit élőben egy fejmozdulattal el lehet mondani. Az ember nem csak szavakkal kommunikál. A nyelvi jeleken kívül másokat is használ:

mozog az arca, a keze, a teste. Az ember arca a legmozgékonyabb és így a legkifejezőbb az állatvilágban A kezünket akkor is mozgatjuk beszéd közben, ha telefonálunk, és a másik nem látja. Vannak népek, amelyek annyira mozgatják kezüket beszéd közben, hogy azzal csúfolják őket, hogy lekötözött kézzel nem is tudnának beszélni. De nemcsak a kéz ad jelzéseket, hanem az egész test, a karok és a láb is Amikor valakivel beszélünk, vagy valakit hallgatunk, nemcsak a szavait figyeljük, hanem az egész embert. Ha összhang van a szavak és a testbeszéd között, akkor az illető hitelesnek tűnik, ha nincs összhang, alakoskodónak. Gyakran nem is vagyunk tudatában annak, miért is érezzük meggyőzőnek a beszélőt. Számos testi jel kíséri a kommunikációt: izzadás, pupillamozgás, apró rezdülések és látványos mozdulatok. Ezeket mind érzékeljük és megpróbáljuk értelmezni Vannak olyan jelek, melyeket minden ember egyformán használ,

függetlenül a kulturális környezettől. Minden ember egyformán érti a barátság, a meglepődés, a harag és a elmélyült gondolkodás jeleit. A helyeslés és tagadás, bólintás és fejrázás is meglehetősen egységes, de ez alól vannak kivételek. A bolgárok például fordítva használják, mint a magyarok. Pszichológusok szerint környezetünk érzéseinkre, magatartásunkra vonatkozó véleményét 7 százalékban az elmondottak, 38 százalékban hangunk és 55 (!) százalékban arckifejezésünk alapján alakítja ki. 17. Kommunikációs zavarok (típusismeret és metanyelv) Manapság, amikor a kommunikáció társadalmi szerepe és jelentősége úgy megnőtt, érthető, hogy a pszichológusok, szociológusok, nyelvészek, kommunikációs szakemberek egyre többet foglalkoznak azokkal a jelenségekkel, amelyek rontják a kommunikáció hatékonyságát. A zavarok származhatnak az egyén pszichikai adottságaiból, képességeiből, tudáskészletének

hiányosságaiból. Hasonlóképpen a vágyak, repulziók, előítéletek, tévhitek stb. előidézhetik az információk deformálódását, részleges vagy teljes visszautasítását. A zavarok jelentős részét a kód helytelen használata vagy hiányos ismerete okozza. Triviális megállapítás: a partnereknek ismerniük kell azt a nyelvet, amelyen kommunikálni akarnak. Triviális, de napjainkban különös jelentőséget nyer. A megnövekedett társadalmi mobilitás, a tudományos-műszaki forradalom következményei nagyon gyakran teremtenek olyan helyzeteket, amikor az egymással kapcsolatba kerülő embereknek nincs közös nyelvük. Gyakran - sajnos mind gyakrabban - fordul elő, hogy nem ismerjük eléggé a nyelvet, amelyet használunk (és itt most nem a hiányos idegennyelv-tudásra gondolunk, hanem anyanyelvünk hiányos ismeretére). A kiejtésbeli, szintaktikai, s egyéb nyelvi hibák, a kifejezésbeli pongyolaság, a nyelvi szegénység vagy mondanivalónk

túlbonyolítása, mind oka lehet a meg nem értésnek vagy félreértésnek (sokszor ezek mögött a jelenségek mögött gondolataink tisztázatlansága, zavarossága rejlik). A köznapi kommunikációban a zavarok másik oka a nyelv természetéből adódik. A szavak többértelműsége, az, hogy elsődleges szótári értelmük mellett mindig van a kontextustól, helyzettől, társadalmi környezettől függő másodjelentésük, nagyon gyakran vezet félreértéshez. Ez azért veszélyesebb a meg nem értésnél, mert azt az illúziót keltheti, hogy megértettük az üzenetet. Súlyos akadályt jelent az emberek közötti megértés útjában a tudományágak, szakmák egyre növekvő differenciálódása. Lassan már ugyanazon a tudományon belül sem értik meg egymást a szakemberek Más természetű, de ugyancsak kommunikációs zavarok forrása a nemzetközi kapcsolatok bővülése. A turizmus fellendülése, a világszerte mind nagyobb számban megrendezett nemzetközi

konferenciák, tanácskozások, a nemzetközi szervezetek szaporodása, amelyeknek költségvetésében jelentős hányadot tesznek ki a tolmácsolás, fordítás költségei, egyelőre meg nem oldott problémát okoznak az emberek közötti jobb megértés útjában. Immár több mint 100 éve, hogy Zamenhof kidolgozta az eszperantó nyelvet, a legéletképesebb, legelterjedtebb mesterséges nyelvet. Ám hiába minden jó szándék, minden igyekezet, a néhány millió eszperantista a világ ötmilliárdos népességének fél százalékát sem teszi ki. És nagyon-nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy belátható időn belül az emberiség közös nyelvévé váljon. (Ezen a gondon remélhetőleg a fordítás gépesítése fog segíteni) 18. Írásos kommunikáció fajtái és helyes használatuk (névjegy, meghívó stb) Ilyenek: névjegy, meghívó, hivatalos levelek, jelentések, önéletrajz Ezek szerepelnek az egyik protokoll tételben, önéletrajzot mindenki látott

már, a levélformát meg ismeritek. 19. A különböző kultúrák kommunikációs különbségei, és ezek ismeretének fontossága Mindegyik kultúra más és más, ezért érthető, ha a kommunikációt is másképp bonyolítják le. Mint ahogyan azt már írtam, fontos ismerni a másik fél szokásait, stílusát. Ez megkönnyíti a helyzetünket Pár példa: • az angolok távolságtartóak, higgadtak • az arabok sokat mozgatják karjaikat és gyakori náluk az érintés is • a kínaiak nem távolságtartóak • egy dél-amerikai nem szeret közel állni beszélgetés közben • a mohamedánok soha nem tárgyalnak nőkkel • a bolgárok pedig fordítva jeleznek a fejükkel, náluk a fejcsóválás jelent igent. 20. Modern kommunikációs eszközök használata, és használatának szabályai (mobiltelefon, különleges szolgáltatású MATÁV számok. E-mail) Ebben a témában sok mindent el lehet mondani. Pl.: mobil használata, különleges számok (197-tudakozó,

103-hibabejelentő, 112-telefontanú, 909, mobil hálózat infók: 1230, 1270, 1220), e-mail. Ezeknél is figyelni kell az illemszabályokra, nem szabad bunkónak lenni. Ha saját számán hívunk valakit, lehetőleg ne éjfél körül, hanem lehetőségeink szerint előbb. III. – Művészettörténet tételek 1. A reneszánsz művészettörténeti emlékei Magyarországon Általános jellemzők: - növekvő érdeklődés az evilági élet iránt egyházi mellett a világi művészet jelentősége megnő - elsősorban Olaszországban hódít - a szó (renaissance) jelentése: újjászületés – újra feléled az érdeklődés az antik kultúra iránt - a művészek egyben tudósok is – polihisztorok – (Michelangelo építész, szobrász és festő is volt, emellett anatómiai kutatásokat végzett) - a gótika csúcsívei után inkább a vízszintes tagolás hangsúlyos az építészetben (párkányok) a zárt hatású, a befejezettség nyugalmát árasztó,

kiegyensúlyozott tömegformákat kedvelik - fontos a szimmetria, a tér egységessége (görögkereszt alaprajz), a harmónia - szellemi irányzata a humanizmus, eszméje a reformáció Magyarország: - három korszakra osztható: Mátyás uralkodásának időszaka Mátyás halálától a mohácsi vészig a vész utáni másfél évszázad - legnagyobb emlékei Mátyás király nevéhez fűződnek - olasz feleség sok toszkán művész - A magyar reneszánsz korai szakaszának legfontosabb emlékei a budai királyi palota, a visegrádi királyi palota, a simontornyai vár, az esztergomi Bakócz kápolna, a gyulafehérvári Lázói kápolna és a sárospataki vár. - a kor érsekei és püspökei számos középületet építtettek Vác: - Báthori Miklós püspök - egykori székesegyház, maradványok láthatók - szentélyt elválasztó korlát Esztergom: - Bakócz-kápolna - az első Itálián kívül épített reneszánsz centrális tér - görögkereszt alaprajz - oltár,

kapudíszek - gerecsei vörös mészkő - oltár: fehér márvány Sárospatak: - Rákóczi-vár - Lórántffy-loggia (1642) Erdélyben és a Felvidéken számos emlék a 18. századig fennmaradt a stílus (Késmárk, Lőcse, Eperjes) Szobrászat: - kőfaragóműhelyek alakultak toszkán művészek - csak Visegrádon nyolcszögletű reneszánsz kút - Mátyás és Beatrix plasztikája - sírkőszobrászat jelentős Festészet: - olasz mintát követ, főleg freskók készülnek - erdélyi festett kazettás mennyezetek 2. A barokk Magyarországa Általános jellemzők: - az ellenreformáció időszaka, rekatolizáció jellemzi - nagy fontosságú tudományos felfedezések: o Kepler a bolygómozgás törvényeit fogalmazta meg, o Galilei az égitestek mechanikájának vizsgálatában ért el kimagasló eredményeket, o Newton a természet egyik alaptörvényét, a tömegvonzást ismerte fel. o az emberi értelem erejében bízó racionalizmus legnagyobb képviselője a francia

Descartes o Az empirizmus és racionalizmusból kifejlődik a felvilágosodás szellemi irányzata (Voltaire, Rousseau, Diderot) - Építészet: o hatalmas parkok létesítése o folyosószerű elnyúló galéria o egymás után fűzött centrális terek, ellipszis és nyolcszög o hullámvonal, csigavonal o erőteljes fény-árnyékhatások o pompa, pátosz, ünnepélyesség fokozása o térlefedésre fiókos dongaboltozat - Szobrászat: o a hangsúly a világi ábrázolásra került át o szenvedélyes mozgás o az alakok színpadias beállítása jellemző o mélyen árnyékolt ruharedők o pillanat varázsának megragadása o ötletgazdagság o portrészobrászat Magyarország: - a 17. század első felében épült az első barokk templom Szent Péter székesegyház mintájára hosszanti irányban megnyújtják (jezsuita minta) - a 17. század második felében már délnémet, osztrák és esetenként cseh minta alapján is dolgoznak - várkastélyok: o erődszerű helyett

tipikus barokk várkastélyok o hegyekből leköltözött sík vidékre o reprezentatív épületek: díszes, nagy pompa o 18. században teljesedik ki o barokk kastélyok:  Fertőd, Esterházy-kastély • a „magyar Versailles” • a belső udvar U-alakú • legkiemelkedőbb szerep: homlokzati díszek, lépcsőfeljárók  Gödöllő: sajátos Grassalkovich-stílus: barokk + rokokó elemek  Hatvan - barokk városok: Eger, Székesfehérvár, Győr, Szeged (lakóházak), Felvidék, Erdély - egyházi építmények: o Győr:  Karmelita templom o Eger:   Bencés templom Székesegyház  Minorita templom  Ferences templom  érseki kert – francia elrendezésű o Budapest:  Egyetemi templom  Szt. Anna templom  egyéb: Invalidusház (a mai Főpolgármesteri Hivatal) a budai palota átépítése - Szobrászat: o itáliai alapokon nyugszik o mindig az épületek díszítésére szolgál alárendelt szerep o túldíszített, mozgalmas o köztéri

szobrok:  főként Szentháromság-szobrok  Kálvária-építmények  Fogadalmi emlékek (kút, frigyláda)  vallásos propaganda eszközei o oltárok:  oltárépítményekké nőttek  17. századtól gombamód elszaporodtak  monumentális, faragott építmény szentképekkel  példái: • Nagyszombat – jezsuita templom • Pozsony – dóm főoltára • Szentgotthárd – cisztercita templom • Tihany – bencés apátság • Eger (ferences, cisztercita), Székesfehérvár, Zirc, Győr, Veszprém o görögkeleti templomok:  eltér a római katolikustól  ikonosztáz • három képsor • legfelül középen mindig a megfeszített Krisztus  ikonosztáz mellett mindig Mária-trón, szószék és püspöki trón  legszebb: Miskolc, (Jankovich Miklós faszobrász, 1793.)  - Festészet - ellenreformáció legfőbb eszköze a Regnum Marianum szentek kultuszának ápolása - vallásos képek dominálnak túlvilági élet iránti vonzódás -

17. századtól egyre nagyobb szerep a történelmi ábrázolásoknak (országvédő harcok a kastélyok mennyezetén) - családi, nemzetiségi arcképgalériák a 18. század az arcképfestészet virágkora o Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc Önarckép - rengeteg freskó főleg külföldiek – cseh, morva, osztrák o Paul Troger: győri bencés templom o Gaspar van Sanbach: székesfehérvári cisztercita templom o Dorfmeister István:  osztrák, soproni születésű  szigetvári plébániatemplom  vallási mellett történelmi képek (először Magyarországon)  Sárvár, várban csatajelenetek  Szentgotthárd, Sárospatak, Fertőd - kézművesség új ága alakul ki: a grafika - vasművesség: Fazola Henrik (Eger) - ötvösművészet, fazekasság o Habán-edények:  ónmázas technikával készült  Morvaországból idetelepült eretnekek (habánok)  habán fajansz: porcelán edényre  - Bútorművészet: - túldíszített - könnyedebbek,

kényelmesebbek a reneszánsznál - megjelennek az ülőbútorok, ülőgarnitúrák - lepkeasztal: a két széle lehajtható 3. Román stílusú művészeti emlékeink Általános jellemzők: - az építészet a korai keresztény és a karoling építészetből alakul ki - nevét a 19. század elején kapta - szülőhazája a mai Franciaország és Németország területe - virágkora a 11. és 12 század fordulója, a 12 század második fele már átmenet a gótikába - fő feladatának a keresztény templom építését tekintette - A templomok fő részei az előcsarnok, a hosszház, a keresztház és a kórus vagy szentély, továbbá a felszerelés tárolására és a pap felkészülésére szolgáló sekrestye. A szentély, amely eredetileg csak apszisból áll, az oltár helye o A templomok többségükben hosszanti elrendezésűek és a korai keresztény bazilika típusát fejlesztik tovább. A kisebb, főként a falusi templomok egyhajósak Franciaországban gyakori az

apszist övező szentélykörüljáró és az ebből sugarasan nyíló, rendszerint félkörös kápolnák sora, koszorúja. o a boltívek félkörösek, csak később jelenik meg az eleinte még aránylag nyomott csúcsív - A kolostorok közvetlenül kapcsolódnak templomuk oldalához. Helyiségeik a templom melletti, négyszögű, kertes udvart körülvevő oszlopos-árkádos folyosóból, a kerengőből nyílnak - A várak természeti adottságaiknál fogva jól védhető helyeken, magaslatokon, hegycsúcsokon, vízzel vagy mocsárral körülvett területen épülnek. Kiinduló magjuk általában viszonylag kis alapterületű, többszintes toronyépület. A csak védekezésre és végső menedékül szolgáló öregtorony (donjon), ill. a várúr lakóhelye a lakótorony - A városok gyakran várak körül, a várhegyek lábánál vagy utak csomópontjainál, folyók átkelőhelyeinél, sokszor római városok romjain épülnek. Viszonylag szűk területüket védőfallal veszik

körül, a bejáratok tornyokkal védett kapukon át vezetnek. A beépítés általában rendezetlen, az utcák keskenyek és a jobb védhetőség érdekében zegzugosak, kanyargósak Magyarország: - III. Béla idején élte fénykorát - már István idejében is folytak román stílusú építkezések - a tatárjárás szakította félbe a legtöbb emlék elpusztult az évszázadok során - főleg templomok o pécsi székesegyház (11-12. század) -  rajnai dómok mintájára 4 torony  törpegaléria – olasz hatás o gyulafehérvári templom (11-13. század) o feldebrői templom (11. század)  csupán kéthajós altemploma maradt fenn  sírtemplomként épült  egyedi stílus o tornaszentmáriai templom (11. század)  örmény-grúz hatás o tihanyi apátsági templom  altemplom a 11. században  belső tér kezdetleges oszlopokkal, oszlopfőkkel  3 hajó  I. Andrást itt helyezték örök nyugalomra o esztergomi várkápolna és palota  12.

században III Béla építtette  Esztergom volt a főváros magyar építőműhely kialakulása  késő román stílus • hatalmas rózsaablakok • kapukon és oszlopsorokon már szalagfonatos és fogsorminta francia hatás o jáki templom  1256-ban szentelték fel, a század első felében épült  a legszebb magyarországi templom  apátsági templom (bencés)  3 hajós bazilika  kívül 2 torony zárja le  ikerablakokkal ellátott  díszkapu háromszögletű oromzattal  oszlopok és ívek geometrikus mintákkal, fűrészfogsor-mintával díszítve (normandiai, francia hatás)  díszes oszlopok között elválasztott fülkékben Jézus és az apostolok szobrai o bélapátfalvai templom:  francia hatás  13. század közepén  3 hajós, torony nélküli, 3 egyenesen záródó szentély  világos, egyszerű bazilika  a helyszínen fejtett színes kőből o kör, vagy kerektemplomok  köznépnek, nem apátsági  Horpács,

Öskü, Őriszentpéter, Egregy, Csenkeszkopács nem maradt meg: o székesfehérvári bazilika (István koronázó templomnak építtette) o pannonhalmi bencés apátsági templom várépítészet o fallal, vizesárokkal vették körül o bejáratnál kaputorony o lakótorony vagy öregtorony a várúr lakhelye o visegrádi vár:  Salamon-torony • eredetileg 5 emeletes volt • 31 méter magas • helyenként 7 méter vastag fal • a torony teteje pártázatos kiképzésű • ikerablakok o szegedi Dömötör-torony:  némi gótikus hatás a stílusátmenet tökéletes példája  alsó négyszögletes szintje román  felső szint nyolcszögletes – emeletei már csúcsívesek  1150. körül épült o sárospataki Vörös-torony  tiszta román stílus  Szobrászat: - Ják, Pécs, Esztergom, Székesfehérvár (kiemelkedik: I. István bizánci jellegű kőkoporsója) - esetenként kőfaragványok, királyfejek Festészet: - a templomok kifestése a 13.

században kezdődött - Lébény és Zsámbék templomában díszítésre utaló jelek - Ják, Vizsoly és Hidegség (12 apostol) templomában és a veszprémi Gizella-kápolna freskói maradtak fenn További emlékek - magyar királyi korona o bizánci eredetű (10-11. század) o filigrános foglalatú, rekeszzománcos képek o gyöngysorokkal, drágakövekkel díszített pántok Bútorok: - kezdetlegesek, saját készítésű, rikító festék - padlót házi készítésű szőnyegekkel fedték - eleinte ékrendszer, később vasalás, pántrendszer - díszítőelemek későn - ágy csak a nőknek, férfiaknak alvófülke - szék nem jellemző – vár urának, ha gazdag - szekrény helyett láda – egyházi szekrények (sekrestye) 4. A klasszicista építészet Magyarországon Általános jellemzők: Definíció: Az európai művészetnek azt a stílusirányzatát, amely 1770 – 1830-ig (nálunk 1850-ig) hatott, klasszicizmusnak nevezzük. A kifejezés a latin classis szóból

ered, ami osztályt, jelen esetben első osztályt jelent. Egybeesett a felvilágosodás antikvitás kultuszával Az antikkor stílusjegyei sokkal alkalmasabbak a nemes pátosz kifejezésére. Építészet: - fegyelmezett rend - vízszintes tagolás - polgári társadalom stílusa o alapvetően középületek – múzeum, színház, iskola o másodsorban lakóházak Magyarország: - - - a 19. sz elején a reformkor jellegzetes építészeti stílusa lett o megye – és városházák o főúri kastélyok Pest kiépítésével kezdődik o József nádor támogatásával megalakult a Szépítő Bizottmány 1808-ban (cél: egységes városkép Pesten városrendezési terv alapján) 1838-as árvíz után kezdi meg működését kiemelkedő magyar mesterek: Péchy Mihály, Pollack Mihály, Hild József, ifj. Zitterbach Mátyás a szilvásváradi kerektemplom az első példája (Povolnyi Ferenc tervezte) Péchy Mihály: o Debrecenben tevékenykedik o Nagytemplom (az Alföld első

nagy temploma) /1807-27/ o mögötte a Református Kollégium Pollack Mihály: o Nemzeti Múzeum (1837-47) o Deák téri evangélikus templom o székesfehérvári, szekszárdi és jászberényi megyeháza o József nádor számára az alcsúti kastély o saját háza Pesten a József Attila utca és a Nádor utca sarkán Hild József: o Kb. 600 épület o Eger, Székesfehérvár – főszékesegyház befejezése ifj. Zitterbach Mátyás: o megyeházak Clark Ádám: o Lánchíd (1839-49) o görög és római mellett egyiptomi stílusjegyek o Alagút – tervezője William Clark Szobrászat - érdeklődés újra felébredt az antik iránt, de nem érte el a korábbi szintet - főleg a stílusjegyek másolása - síremlékek sajátos stílusban először Európában, majd itt is - Ferenczy István: - Magyar Művészeti Akadémia létrehozása Budapesten - Pásztorlányka (Rómában készíti) - Kölcsey és Kazinczy portréja - Szentpétery József – ötvösművész - Szathmáry

családnak kávés- és étkészlet Festészet - nem meghatározó - Jacqus Louis David - francia festő - Marat halála - Horatiusok esküje - Markó Károly: Visegrád - Barabás Miklós: - sok híres portré - Bibó Istvánné arcképe Bútorművészet - kényelmesebb, használhatóbb, praktikusabb bútorok - gyakorlati célokat szolgálnak - XIV. Lajos idején már kialakul – Pompadour-stílus - Magyarországon: - II. József idején kezdődik - erős angol hatás - két-, vagy többfiókos komódok - kárpitozott ülőbútorok - empire megjelenése – rekamié, intarzia megjelenése - biedermeier követi – ma is használt o 1815-50-ig mindent tarol – Magyarország, Ausztria, Csehország, Németország o üveges vitrin, szék 5. A romantika az európai és magyar művészetben - - a romantika szó a „roman” (regény) szóból származik a regényességet szegezi szembe a társadalmi normákkal – ebben az értelemben szembekerül a klasszicizmussal

előzményeihez tartozik a 18. századi „tájkerti divat”, mely a szabályos barokk parkokkal szemben a még érintetlen természetet utánozza a rokokóval együtt terjed el a „chinoiserie” (sinoázri), a kínai díszítőelem divatja – nehéz a romantikát és a klasszicizmust elválasztani, mert az utóbbi építészeti példa mindkettőnek kedves az irodalomban fejlődött ki, innen terjedt át más művészeti ágakra (zene, festészet, szobrászat) első hullámai Angliából és Németországból indultak ki – a francia forradalom itt okozta a legnagyobb megrendülést a polgári értelmiség soraiban kezdetben nem ellenezte a klasszicizmust, de végül – mivel a művész teljes szabadságát, az egyéniség kultuszát hirdeti – szembefordult a merev szabályokra épülő antikvitás-kultusszal hirdeti: o a művész tehetségének, zsenijének szabadságát, melyet nem korlátozhat szabály, törvény o legfőbb ihletforrás a képzelőerő, a fantázia o

visszanyúl a nemzeti múltba o felfedezi a népi kultúrát, művészetet (a népköltészetet – Herder) o menekülés saját koruktól – orientalizmus vagy egzotizmus (a mesés Kelet világa) – szerephez jut a fantasztikum, az irrealitás kevert műfajokat hoz létre: o verses regény, ballada, drámai költemény – lírizálta az összes műfajt, elmosta a hagyományos műnemek és műfajok közötti határokat elszakad a hétköznapi kifejezésmód megszokottságától: általában felfokozott pátosz, ünnepélyesség, költői ékesszólás, zeneiség és festőiség jellemzi idáig ívelt a nyelvújítás, öntudatra ébredés első mozgalma Írói Európában és Magyarországon o orosz: Puskin és Lermontov o cseh: Mácha (1810-36) o lengyel: Mickiewicz (1798-1855), Slowacki (1809-49) o ukrán: Sevcsenko (1814-61) o szlovén: Preseren (1800-49) o bolgár: Botev (1849-76) o magyar: Petőfi és az ún. „romantikus triász”: Vörösmarty Mihály, Bajza József és

Toldy Ferenc Építészet - a középkori stílusirányzatok, a gótika és a romantika felé fordul, így jönnek létre a „neo-stílusok” – neoromán, neogót - gyakran használták a bizánci és a mór építészet elemeit is tipikus a régi romok iránti érdeklődés újraéledése – középkori dómok, várkastélyok, várak restaurálása A stílusra nagy hatással voltak az új vasszerkezetek, és építőanyagok. A kovácsoltvasat felváltja az öntöttvas, majd a hengerelt acél Magyarország: o célja: önálló magyar építészeti stílus megteremtése o legmaradandóbb alkotása a Feszl Frigyes Vigadója. o Ötvözi a román, mór és a bizánci elemeket o elődje, a Pollack tervezte régi Vigadó 1849-ben elpusztult o Feszl mellett a másik nagy magyar építész Ybl Miklós. Művei közül kiemelkedik a neoromán stílusban épült fóti temploma. Tornyait sisak helyett kőkorlát és a sarkaira állított fiatornyok koronázzák. (keletre jellemző

dekorációval) – a Károlyi-család megbízásából készült Szobrászat - nagy jelentőségű - az alakok mozdulatai érzelmeket, indulatokat fejeznek ki - legjellegzetesebb: o Francois Rude: Az önkéntesek harcba indulása (dombormű, 1792) o Jean-Baptiste Carpeaux: Tánc (szoborcsoport; Párizs, Operaház) - Magyarország: o Izsó Miklós: Búsuló juhász  merész újítás, hogy az alak népviseletben, árvalányhajas kalapban jelenik meg Festészet - erőteljes színek, fény-árnyékhatás, merész ecsetkezelés, megdöbbentő, drámai helyzetek ábrázolása – szenvedélyek, felfokozott érzelmek, indulatok kifejezése - első nagy alkotása: o Théodore Géricault: A Medúza tutaja - híres alkotók, művek: o Eugéne Delacroix  a francia festészet vezéregyénisége  legismertebb műve: A Szabadság vezeti a népet (1831) o Francisco Goya (spanyol)  rézkarcsorozat  napóleoni háborúk kegyetlenségeit feltáró festmények – Május 3-ai kivégzés

(1814) o Gaspar David Friedrich (német)  1774-1840  tájképei a természet meghitt szépségéről vallanak  Táj a sziléziai hegyekben o William Turner (angol)  1775-1851  a természet romantikus, végsőkig kifinomult ábrázolása  Gőzhajó a hóviharban (1842) o John Constable (angol)  1776-1837  a táj nyugalma, idilli békéje  A szénásszekér - Magyarország: o a historizmus nyomta rá a bélyegét – többségük a nemzeti múlt dicsőségét, történelmünk tragikus eseményeit igyekezett ábrázolni o alkotók:  Madarász Viktor • Párizsban ismerkedett meg a romantikus festészettel • legjelentősebb festménye: Hunyadi László a ravatalon (1859)  Benczúr Gyula • Hunyadi László búcsúja (1866) – az előbbi festmény történelmi előzménye  Gyárfás Jenő • 1857-1925 • Tetemrehívás – Arany balladájának hatására  Székely Bertalan • az elmélet is érdekli • II. Lajos holttestének megtalálása

(1860) • Az egri nők (1867)  Than Mór • Nyáry és Pekry elfogatása (1853) – a levert szabadságharc emlékére • falfestményei sokkal jelentősebbek – különösen a Vigadó és a Nemzeti Múzeum részére készített Attila lakomája (1863-66)  Barabás Miklós • falusi életképek és főleg politikusok, költők, művészek portréja  id. Markó Károly • 1791-1860 • a romantikusan felfogott magyar táj – Magyar alföldi táj gémeskúttal (1853) Zeneművészet - nemzedékei: o első nemzedék:  Carl Maria von Weber, Gionacchio Rossini, Franz Schubert (a romantikus dal műfajának nagymestere) o második generáció:  Gaetano Donizetti, Hector Berlioz o harmadik generáció = a romantika csúcsa  Frédéric Chopin, Robert Schumann, Liszt Ferenc, Félix Mendelssohn, Richard Wagner, Giuseppe Verdi - Magyarország: o Erkel Ferenc (1810-93)  legsikeresebb operái: Hunyadi László, Bánk bán  ő írta Kölcsey versére a Himnusz zenéjét

is 6. A magyar zenei élet fejlődése - - III. század (a népvándorlás első hulláma – Diocletianus) o Nyugat-Szibériában egy ugor törzs egyesül a Közép-Ázsiából jött bolgár törökséggel, és átveszi tőle a pentaton dallamformát o magyar népi siratódallam valószínűleg kínai eredetű o az Aquincumi orgona keletkezése a Kárpát-medencében VIII. század (Arabok, pápaság, Nagy Károly) o a Kaukázus-vidéki magyarság kapcsolatba kerül a kereszténység és az iszlám dallamvilágával - - - - - o a jánoshidai avar kettőssíp keletkezése o az orgona megjelenése Nyugat-Európában, a többszólamúság első nyomai Rómában X. század (Német-római Császárság, cluny-i reform) o a honfoglaló magyarság első kapcsolatai a nyugati zenével a szlávok, a germánok útján XI. század (a keresztes hadjáratok megindulása) o a gregorián megjelenése Magyarországon – első magyar gregorián emlék: Hahóti kódex o kolostori iskolák o

énekmondók első megjelenése XII. század (Bizánc nagyhatalom) o az esztergomi zsinat engedélyhez köti az egyházi éneket, tiltja az utcai énekmondást, mert pogány énekeket is előadnak o az első kürtös -, lantos -, sípos telepek kialakulása o Anonymus az énekmondók ellen van, de elismeri, hogy a népi kultúra őrzői XIII. század (mongol nagyhatalom, tatárjárás) o a nyugati kultúrában Walter von der Vogelweide – trubadúrköltészet XIV. század (százéves háború, Dante, humanizmus, Avignon) o az első udvari kobzosok, lantosok, hegedűsök megjelenése XV. század (törökök Európában, huszticizmus, renaissance, könyvnyomtatás, Amerika felfedezése) o az első orgonák elkészítése (Hunyadi János Felsőbányára ad először az egyháznak) o orgonás városok: Eger, Esztergom, Kisszeben, Bártfa, Buda, Visegrád o fokozott igény a hangszeres zene iránt o Mátyás uralkodása alatt reneszánsz művészek Flandriából, Olaszországból,

Németországból és Franciaországból o az énekmondók elzüllése, feltűnnek a cigányok XVI. század (reformáció és ellenreformáció, török háborúk, Habsburg uralom, Michelangelo, Shakespeare) o históriás énekek – török hódoltság alatt őrzik az aranykor emlékét, híreket továbbítanak – Tinódi Lantos Sebestyén o 1520 körül az első magyar daltöredék feljegyzése: „Bátya, bátya, mely az út Becskerekére? Uram, uram, ez az út Becskerekére.” (a gyulafehérvári Batthyány-könyvtárban őrzik) o nyomtatott formában is megjelennek a dalok, többnyire kottafejes, néha primitív hangjegyes formában  a két első magyar kottás nyomtatvány: • 1. főként gregorián dalokat tartalmaz • 2. históriás ének – közvetlen leszármazottai a középkori énekmondók krónikás költeményeinek o legrégibb magyar művészeti termék o Tinódi Lantos Sebestyén, Ilosvai Selymes Péter o magyar hangszeres muzsika/tánc külföldi megjelenése

(hajdútánc egy formája) o Bakfark Bálint – világhírű magyar lantvirtuóz és zeneszerző XVII. század (harmincéves háború, Cromwell, XIV Lajos) o históriás énekek eltűnnek, népies formában élnek tovább o kialakulnak a rezidenciális zenekarok a szétszabdalt ország határszélein – a hegedűk és trombiták mellett olykor akkordhangszerek – citera, cimbalom, hárfa, orgona, lant – is megszólalnak o az udvar nyugat (Bécs, Prága, Nápoly, Milánó) felé fordul o iskolai énekkarok a református kollégiumokban  köznemesség fiatalja  Sárospatak, Debrecen, Pápa, Kolozsvár, Miskolc - - - - XVIII. század (felvilágosodás és abszolutizmus, Mária Terézia, Voltaire és Rousseau, francia forradalom, Goethe) o kuruc dalok – keveset jegyeznek fel  szájhagyomány útján terjed  a változásokat lehetetlen ellenőrizni  a verbunkos elődje – később nemzeti stílussá bontakozik ki o magyar tánczene hazai és külföldi

kéziratokban XIX. század eleje (Napóleon, Szent Szövetség, iparosodás, nemzeti reformok) o Bihari János megalakítja híres cigánybandáját o Csermák Antal és Lavotta János – először komponálnak kamarára o Rákóczi-induló keletkezése o a verbunkos külföldi hódítása – Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Berlioz, Brahms és Weber műveiben o hangversenyek, operák megjelenése, elterjedése Európa-szerte o Egressy Béni – először zenésít meg Petőfit és Vörösmartyt o a csárdás és a népies műdal elterjedése XIX. század vége (szabadságharcok, nacionalizmus és szocializmus, Bismarck) o romantikus mesterek:  Erkel és az operazene • Hunyadi László (1844), Bánk bán (1861)  Liszt Ferenc • Hungária (1856), Széchenyi-gyászzene (1860), Koronázási mise (1867) o zenei intézmények:  Zenede, Filharmóniai Társaság, Zeneakadémia, Operaház o népdalgyűjtő-mozgalom kezdete  Vikár Béla fonográffal gyűjt népzenét (1896)

XX. század (természettudomány fejlődése, világháborúk, kétpólusú világrendszer) o 1905. Kodály és Bartók megkezdi a népdalgyűjtést o 1917-18. Bartók operaházi bemutatói  Fából faragott királyfi, Kékszakállú herceg vára o 1923. Kodály Psalmus Hungaricus-ának és Bartók Táncszvit-jének bemutatása o 1926. Kodály: Háry János o 1932. Kodály: Székelyfonó o 1936. Bartók: Cantata profana o 1936. Kodály: Budavári Te Deum o Bartók és Kodály Erdélyi népdalai (1923) o 1940-45. Bartók emigrációja, utolsó művei és halála o 1945-től: a magyar zenei élet újjászervezése Kodály irányításával 7. Magyarország művészeti emlékei, világörökség részei Magyarországon - Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez Világörökség Bizottság két évvel később, 1987-ben döntött az első két magyarországi helyszín, Budapest és Hollókő felvételéről a Világörökségi Listára. Két helyszínünk

(Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, valamint a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj) határokon átnyúló, azaz szomszédainkkal – Szlovákiával és Ausztriával – közös Világörökségi helyszín • Felvétel éve Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed (1987), az Andrássy út 1987 és történelmi környezete (2002) Kategória Kulturális • • • 1987 1995 1996 Kulturális Természeti Kulturális • Hollókő ófalu és táji környezete Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta 1999 • • Pécsi ókeresztény sírkamrák Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 2000 2001 • A tokaji történelmi borvidék 2002 Kulturális (kultúrtáj) Kulturális Kulturális (kultúrtáj) Kulturális (kultúrtáj) A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága dönt arról, hogy a hozzá beérkezett javaslatok

alapján mely helyszíneket tartja esélyesnek és érdemesnek egy valamikori felvételre a Világörökségi Listára. E helyszínek szerepelnek az ún. Magyar Várományosi Listán Várományosi helyszín • • • • • • • • • • Tarnóc őslelőhely A Komáromi / Komarnoi Monostori erőd A Visegrádi középkori királyi központ és vadászterület Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai (esetleg szlovák-magyarlengyel felterjesztés) Esztergom középkori vára A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó A Rózsadombi termál karszt területe Tájház hálózat Magyarországon A római limes magyarországi szakasza - Kategória Természeti Kulturális Kulturális Vegyes Kulturális Kulturális Természeti Természeti Kulturális Kulturális 1972. november 16-án született meg az ez idáig legjelentősebb eszköz földünk egyetemes természeti és kulturális értékeinek megőrzésére: az

UNESCO Világörökség Egyezménye - Felvétel a Világörökségi Listára: 1. a javaslat benyújtása a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságánál (VÖMNB) 2. amennyiben a VÖMNB a javaslatot arra érdemesnek találja, akkor felveszi a helyszínt a magyar Várományosi Listára 3. a magyar Várományosi Listáról szakmai, és egyben „stratégiai” szempontok mérlegelésével kiválasztott egy-egy helyszínt a Magyar Állam képviseletében a mindenkori Kormány terjeszti elő a Világörökség Bizottságnak a Világörökségi Listára történő felvételre 4. ha az előterjesztés a Világörökség Bizottság által felállított szabályoknak teljes mértékben megfelel (ezt a Világörökség Központ vizsgálja felül), a Bizottság bírálatra elfogadja a felterjesztést, amelyet megküld tanácsadó és szakértői szervezeteinek (ICOMOS, IUCN) a dokumentáció és a helyszín véleményezésére és ellenőrzésére, valamint a felvétellel kapcsolatos javaslat

megfogalmazására 5. a tanácsadó szervezet jelentése, illetve javaslata alapján a Világörökség Bizottság éves ülésén dönt a felvételről - A magyarországi helyszínekről o Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed (1987), az Andrássy út és történelmi környezete (2002)  az UNESCO indoklása szerint a budapesti Dunapart - amellett, hogy egyike a világ kiemelkedően szép látképeinek - jól szemlélteti a magyar főváros történetének különböző időszakait  Az 1987-ben a Világörökségi Listára felvett mintegy 60 hektárnyi terület a Margit hídtól a Szabadság hídig terjed  A budai oldalon magába foglalja • a Budai Várnegyed épületegyüttesét, • a Gellérthegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával, • a Gellért fürdőt  A pesti oldalon a Duna-parti sáv jelenti a világörökségi területet, melynek legmarkánsabb épülete • Steindl Imre Országháza neogót épület, mely mintegy a Dunából

emelkedik ki - és talán a világ egyik legszebb parlamentje • Magyar Tudományos Akadémia épülete – neoreneszánsz • a Gresham-palota (szecessziós stílusban épült) • a pesti Vigadó - romantikus építészet jelképe • a Belvárosi Plébánia-templom épülete is. • Az e szakaszon található négy Duna-híd (Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd) szintén része a világörökségnek  a Bizottság 2002-es budapesti kongresszusán a Világörökségi Listára került a már meglévő helyszín kibővítéseként az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút, mely a maga nemében a legrégebbi a kontinensen, a világon pedig a második ilyen építmény  A Vár legtöbb lakó- és középülete ma műemlék. A Várnegyed központjában áll a főváros egyik legismertebb épülete, a Nagyboldogasszony - népszerűbb nevén Mátyás -

templom, a templomot kibővíttető Mátyás király itt tartotta esküvőjét. Később barokk, majd a XIX. század végén neogót stílusban építették át A középkori várfalakon 1903-ban épült meg a neoromán Halászbástya, mely a mögötte álló Mátyás templommal együtt a város egyik szimbólumát jelenti  Budavári Palota: • az ország egyik legjelentősebb kulturális központja • itt található: o Budapesti Történeti Múzeum o Országos Széchenyi Könyvtár o Magyar Nemzeti Galéria o Ludwig Múzeum o Várszínház (az ország első körszínháza) o Hollókő ófalu és táji környezete (1987)  A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában

megőrizni. Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják o az Aggteleki –és a Szlovák-karszt barlangjai A felvétel mellett szóló legfőbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt  Természeti értékként egyébként eddig mindössze négy föld alatti barlangrendszer került fel a Listára; a legtöbb barlangot kultúrtörténeti értéke révén - ősemberi leletek, falfestmények, vallási emlékek - nyilvánították a világörökség részévé  jelenleg 712 változatos képződésű barlang ismert, melyek közül 273 nyílik a magyar állam területéről  Legtöbb közülük folyóvizes eredetű, melyeket a mészkőterület peremén

fekvő víznyelőkön át mélybe jutó vízfolyások oldó és koptató hatása alakított ki. E járatokon kívül találunk még itt a beszivárgó vizek oldásával kialakult zsombolyokat (függőleges aknabarlangokat), valamint a mélyből feltörő meleg és langyos vizek által formázott barlangokat is  A barlangokat a csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett, különböző alakú, méretű és színű álló- és függőcseppkövek, zászlók, lefolyások és egyéb cseppkőformák mellett barlangi gyöngyök, borsókőféleségek és kalcitlemezek díszítenek  a karsztvidék nevezetes barlangjai: • a Földváry- és Rákóczi-barlang az Esztramoson • a légúti megbetegedésben szenvedők gyógyítására alkalmas Béke-barlang • a Vecsem-bükki hasadék, mely hazánk második legmélyebb barlangja • a hidrológiai jelentőségű Vass Imre-barlang • Baradla-barlang: o 1794. az első felmérés – ez a rajz az első, mérnök által

készített barlangtérkép a világon o az első leírást Farkas János készítette o részletes leírás és nyomtatásban is megjelent térkép: Raisz Keresztély (1807) o kiváló akusztikájú – komolyzenei barlangkoncerteket tartanak itt  őskori, túlnyomórészt csiszolt kőkori leletek – használati tárgyak, vonaldíszes cserépedények -, a vaskorból származó arany ékszerek, harci felszerelések  néhány itteni állatfaj teljesen endemikus, azaz csak itt fordul elő, vagy pedig itt került először leírásra o az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996)  A valamikori "Pannónia szent hegyének" (Mons Sacer Pannoniae) monostora és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal, ezért a magyar kultúra kivételes fontosságú részének tekinthető. Egy évezred lenyomata a Kisalföldből kiemelkedő, 282 m magas hegy tetején álló és a tájegységet uraló Főapátság

történelmi épületegyüttese is: bemutatja hazánk 1000 éves történetének különböző építészeti stílusait  996-ban Géza fejedelem meghívására érkeztek Szent Benedek követői Csehországból, Németországból, valamint Olaszországból  a Szent István által 1002-ben adományozott kiváltságlevélben nemcsak az adományokat rögzítették, hanem a király szándékát is, mely a bencéseket arra szólítja fel, hogy naponta imádkozzanak "pro stabilitate regni nostri", azaz az ország fennmaradásáért, sértetlenségéért  II. József király 1786-ban beszüntette az összes bencés kolostor működését 1802ben viszont - ismét uralkodói parancsra - újjászervezték a rendeket, azzal a feltétellel, hogy részt vállalnak az oktatásban  jelenleg a bencés hagyományokat követő, klasszikus monostorelrendezés egyetlen épen maradt példája  Az apátsági templomban román, korai gót, késői gót és reneszánsz elemek

egyaránt felfedezhetők  a XV. század végén épült többek között a mai kerengő, a Szent Benedekkápolna és valamennyi szentély késői gót boltozata A reneszánsz épületplasztika a Szűz Mária-kápolnán és a templom északi kapuján figyelhető meg  XVIII. században épültek fel a monostor ma is álló barokk épületei - a kolostor jelenlegi kiszolgáló és lakóhelyiségeinek nagy része, melyek közül művészettörténeti szempontból az új ebédlőterem érdemli a legnagyobb figyelmet  A XIX. század első évtizedeiben épült a klasszicista torony és a könyvtár épülete  a XX. században pedig a gimnázium és a diákotthon olaszos jellegű épülettömbje  Könyvtára több mint 300. 000 kötettel ma a világ legnagyobb bencés gyűjteménye  A Főapátsági Levéltár számos, értékes dokumentumának leghíresebb darabja a legrégibb magyar (és egyben finnugor) írásos nyelvemlék, a tihanyi apátság 1055-ös alapító oklevele

 A monostor képtára, metszettára, numizmatikai gyűjteménye, régiségtára és kincstára szintén jelentős  Történelmi információkkal és művészeti benyomásokkal telve a monostor arborétumában kapcsolódhat ki a látogató, ahol közel 400 növényfajt gondoznak o Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (1999)  A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája  Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét  nemzetközi szinten régebb óta ismert és elismert mint hazánkban. 1967 decemberében a Pro Natura akció keretében 22 világhírű tudós memorandumban kérte a magyar kormányt, hogy a Hortobágy

egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékeit nemzeti park formájában őrizze meg  1973-ban 51 ezer hektáron létrejött Magyarország első nemzeti parkja, melynek területe napjainkra már elérte a 82 ezer hektárt - ezzel ma az ország legnagyobb összefüggő védett területe  Az ember jelenléte e térségben már a fiatalabb kőkorszakban is bizonyítható: elsősorban a réz- és bronzkor folyamán emelték a (köznyelv által kunhalmoknak nevezett) kurgánok nagy részét  a kurgánok lehettek lakódombok, sírhalmok őrhalmok vagy határhalmok  a Hortobágy egyik szimbóluma, az 1827-ben megépített Kilenclyukú-híd  a magyar puszta szimbólumaként ismeretesek az eredetileg az állatok itatására szolgáló gémeskutak is  állatvilág: • szürke marha és rackajuh • mangalica sertés és a nóniusz ló • sajátos madárvilág o A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik legszebb, nemzetközi hírű

látványossága o élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és számos más gémfajnak, o a batlának és kárókatonáknak  o igen fontos költő- és vonulóhelye számos énekesmadárfajnak o Pécsi ókeresztény sírkamrák  indok: a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és művészetét  A viszonylag kis területet átfogó ókeresztény temetői épületegyüttes az Olaszországon kívüli nekropoliszok közül a legnagyobb és legjelentősebb, falfestése csak a Róma városi katakomba-festészethez hasonlítható. A nagyon jó minőségben megmaradt falképeken ikonográfiája egyszerre tükrözi a kor egyetemes gondolatvilágát és tartalmaz helyi, egyedi elemeket is  1975-ben, a Szent István tér átalakításakor került felszínre a IV. század végén

épült Ókeresztény mauzóleum, egy nagyméretű, egyhajós, keletre tájolt kápolna és egy tőle szerkezetileg független, vele egy időben épült, kisebb méretű sírkamra  Az I. számú - Péter-Pál - sírkamra talán a legismertebb pannóniai ókeresztény építmény, hiszen már 1782 óta tudnak létezéséről. Nevét onnan kapta, hogy a bejárattal szembeni főfalon Péter és Pál apostolok mutatnak rá a Jézus jelenlétét szimbolizáló Krisztus-monogramra  a II. számú, Korsós sírkamra • egy sírkamrából és a felette elhelyezkedő kápolnából áll, melyben szertartásokat is tartottak, vagy itt emlékeztek meg az elhunytról halála évfordulóján • a sírkamra északi felében egy kis fülkét alakítottak ki, melynek falán kancsó és pohár ábrázolása látható - ennek a képnek köszönheti nevét a sírkamra  Cella trichora, azaz a háromapszisos temetői kápolna jellegzetes ókeresztény sírépület volt: téglalap alakú

középterére északon, keleten és nyugaton apszisokat építettek, délen pedig egy előcsarnokot  A hétkaréjos temetői épület (Cella septichora) egyedi felépítésű: egy nyújtott nyolcszögű középteret hét, a kelet-nyugati irányú főtengely köré csoportosított karéj zár körül o Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj  az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentőségű vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizű tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselője  a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete, több jelentős 1819. századi kastélya pedig jelentős kulturális látnivalót jelent  A világörökségi felterjesztésben magyar oldalról a Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő-tavi részének teljes területe, valamint Fertőboz, Fertőrákos településközpont műemléki jelentőségű része és kőfejtője, a fertődi

Esterházy, a nagycenki Széchenyi-kastély és környezetük szerepelt (az ütközőzónához tartozó települések: Balf, Nagycenk, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Sarród, Fertőújlak). Az osztrák fél a Neusiedlersee Seewinkel Nationalpark vizes élőhelyeinek területét és a műemléki védelem alatt álló Rust szabad város belvárosát terjesztette fel  változatos állat- és növényvilág: kontinentális alföldi sztyeppei tó, szubmediterrán dombok és szub-alpin hegyek, értékes szikes puszták, valamint előfordulnak magashegységek is  A Fertő-vidék sajátossága továbbá a sűrű náddal borított nagy felszín, a kb. 80 sós mocsárfolt és a dombvidéki szőlők, ugyanis a területet hosszú időre visszatekintő bortermelési hagyományok jellemzik    A régészeti feltárások az i.e VI évezredig tudták visszakövetni a térség történetét: településmaradványok, a korai újkőkorszak embereinek nagy

kiterjedésű, állandó falvai váltak ismertté későbbi lakói a kelták, majd a rómaiak voltak 1900-ban a Fertő tó déli vidékén egy Marcus Aurelius (161-180) idejéből származó gyógyfürdő maradványaira és egy rómaiak által használt forrásra leltek, Fertőrákoson pedig két római villa romjait tárták fel o a tokaji történelmi borvidék  "a királyok bora és a borok királya" ("Vinum regum - rex vinorum") – XIV. Lajosnak tulajdonított mondat  a Tokaj-hegyaljai borvidék területe magába foglalja a legkiemelkedőbb termőhelyeket, melyek összesen kilenc település - Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya közigazgatási területének részét képezik, továbbá ide tartozik Sátoraljaújhelyen az Ungvári Pince, Sárospatakon a Rákóczi Pince, Hercegkúton a Kőporosi és a Gomboshegyi Pincék, valamint Tolcsván az Oremus és a Tolcsva Bormúzeum Pincék. A borvidék 1561

óta dokumentált története bizonyítja, hogy a szőlőtermelés mindig a "három sátorhegy" (Tokaji-hegy, az abaújszántói Sátor-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy) által meghatározott háromszögön belül zajlott  a Tokaji borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet - a világon elsőként - zárt borvidékké nyilvánította  a bortermelés ezen a vidéken közel 3 évszázada szigorúan szabályozott törvényi keretek között zajlik  nyomon követhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata  A világörökségi helyszín összesen 132,555 négyzetkilométernyi (13.245 ha) magterülete megegyezik a magyar bortörvényben meghatározott Tokaj-hegyaljai borvidékkel  A magyarság borkultúrája kettős eredetű: egyesíti a keleti, kaukázusi és a nyugati, római szőlőművelési hagyományokat  A szőlőművelés és borkészítés meglétét itt már a honfoglalás korában valószínűsítik, bár

erre vonatkozó tárgyi bizonyítékok nincsenek. A XII század második felétől, a vallon telepesek megérkezésétől kezdve viszont már adatokkal bizonyítható a szőlőművelés elterjedése Hegyalján  a Botrytis cinera penészgomba itt nem szürkerothadást, hanem nemesrothadást, vagyis a szőlőszemek aszúsodását váltja ki. Az aszúsodással töményedett szőlőszemek mustja literenként akár 850 gramm cukrot is tartalmazhat, ezzel együtt magas savtartalom és aromaanyag is koncentrálódik benne. Az aszúszemek kiválogatása a fürtből már az 1600-as évek elejére gyakorlattá vált Hegyalján. A sajátos mikroklímának köszönhetően a pincék falán különleges pincepenész, a Gladosporium cellare telepedik meg, mely a bor érési folyamatára van jótékony hatással 8. Nemzeti kultúránk értékeit őrző helyek 9. A népi kultúrajellemzése és látható emlékei Magyarországon 10. Egy modern művész életútja, portréja (néhány alkotása

segítségével) Vasarely a leghíresebb XX. századi magyar festők egyike 1908-ban Pécsett született, Vásárhelyi Győző néven. A középiskola elvégzése után az orvostudomány felé tapogatózott Az anatómialeckék hatására feléledt benne az alkotói ösztön, és magántanulmányokba fogott. Később a Bauhaus néven elhíresült Bortnyik Sándor-féle alkotói csoporthoz csatlakozott. Ez a festőkör szabadította meg attól a szemlélettől, mely szerint a festészet lényege, hogy valamit pontosan, vagy némi mellékízzel: ÁBRÁZOLJON. Ehelyett a festészet új feladatait kutatta fel: FUNKCIONÁLIS művészetet hozott létre, mely a korszak törekvéseinek korszerű vonalába tartozott. "Azt akarta, hogy konstruktív művészek legyünk, akik nemcsak szép, hanem hasznos dolgokat is létrehoznak - nyilatkozta Vasarely 1970-ben , és akik megtalálják a helyüket ebben a tudomány és elgépiesedés meghatározta társadalomban." 1930-ban Párizsba

utazott: reklámgrafikusként kereste kenyerét; Ekkor dolgozta ki művészetének számos alapvetővé vált vonását: a fekete-fehér és színkontrasztokkal, a párhuzamosokra épített perspektíva képi világával később is számos alkotásán találkozunk. A korai művek közül főként a Belle-Isle-korszakban (1947-48) készült, elliptikus formákon alapuló képei ismertek. "A kavicsokon, törött palackokon, a hullámok által legömbölyített cserepeken bizonnyal ráismertem a természet belső geometriájára" - írta benyomásairól. Leghíresebb munkáit a Fekete-fehér-, a Kristály- és a Vonal-korszakaiban alkotta. A szintén korai Kristály-korszak (1948-51) alkotásait a fény prizmán megtörő színei jellemzik, melyek gyakran együtt járnak a prizmák alaki struktúrájára hasonlító alakzatokkal. Mintha egy bonyolult bogárszemen át látnánk, a képek leginkább ehhez hasonlítanak - bár már ekkor megfigyelhető a mozgásosság előtérbe

kerülése. A kristály-korszakot 1951-ben a Denfert-korszak váltotta fel, melyet az egymást keresztező vonalhálózatok jellemeznek. 1955-től datáljuk a kinetizmus nagy korszakát. A kinetizmus későbbi műveire is, egészen 1997-ben bekövetkezett haláláig jellemző. Ebben az időben készíti el első kinetikus mélyplasztikáit, amelyeken a kinetizmus túllépi a síkot, és három dimenzióban jelentkezik, majd épületdekorációkat készít. Vasarely: Thez A Vonal-korszak a párhuzamosok, és a mozgás egymáshoz való viszonyát feszegeti, gyakran egyetlen kontrasztos színpárt, vagy fekete-fehér ellentétet alkalmazva. Ezen képek közül gyakran láthatóak reprodukciókon a különféle állatokat, főként zebrákat térbelivé tevő, egyszerű eszköztárral optikai csalódásokat okozó képek. Vasarely: Zebrák A hatvanas évektől tartja számon a művészettörténet az Egyetemes struktúrák korszakát, mely valamennyi korábbi törekvésének

összesítése, és bonyolult képiséggé fejlesztése. 1955-től számos művészeti díjat nyert el (pl.: 1955: A kritikusok díja - Brüsszel, 1964: Guggenheim-díj - New York, 1967: Festészeti díj, Carnegie Institute, Museum of Art - Pittsburgh stb.) Előbb négyszögekkel, majd hatszögekkel, végül nyolcszögekkel alkotta meg képeit. Egykori szülőházában, Pécsett 1976 óta megtekinthető állandó kiállítása. Állandó kiállításai külföldön: New York, Modern Művészeti Múzeum Párizs, St. Étienne Múzeum Harvard, Albright Knox Galéria London, Tate Galéria Amszterdam, Stedelijk Múzeum Buenos Aires, Montevideo Brüsszel, Reykjavík, Sao Paolo Helsinki. Az éles kontrasztok, a mozgás illúziója optikai eszközökkel, kétértelműség stb. ezek az eszközök megtalálhatók, csupán kiforrottabb formában az 1956-ban készült Eridan, Tlinko, az Iker ciklusok képeiben is. Victor Vasarely: Eridan Victor Vasarely: Iker 1947 után már végérvényesen az

absztrakt művészet híve, mondhatni propagátora lett: "A letűnt festészet egocentrikus, technikája manuális, faktúrája személyhez kötött. Az absztrakció a szellem egyetemessége felé tör, technikája gépiesítés irányába fejlődik, faktúrája személytelen és kódolható lesz.” - írta 1954ben „Az emberiség nagy állandóit, () a szépség és a rend forrásait” (ezen állandók Vasarely szerint a síkgeometria, a tízes számrendszer, az ábécé és a szolfézs). Azaz ahogy a fenti idézetben is olvashatjuk; egyfajta kódolható, érthető művészet volt az eszménye. Fő céljai közé tartozott, hogy műveit a tömegek számára is elérhetővé tegye. Ezt az egyedi művek (kiindulási prototípusok) technikai sokszorosításával (multiplikák) akarta megvalósítani. 1970-ben megnyitotta alapítványát a gordes-i kastélyban, amely később Aix-en-Provence-ba került. Vasarely-Alapítvány (Aix-en-Provence) 11. A néprajz, népművészet

szerepe hazánkban 12. Egy 1 napos illetve egy 2 napos művészettörténeti célú program megtervezése Magyarországon külföldi vendégek számára. 13. Az európai régiók szerepe és jelentősége napjainkban Európai trendnek tekinthető, hogy az utóbbi harminc esztendőben az európai politikai térképen a régiók rajzolták meg a meghatározó változásokat. Ha az európai országokat négy nagy kategóriába csoportosítjuk az államszervezési filozófia alapján, föderalizált, regionalizált, decentralizált és unitárius berendezkedésű országokra, az utóbbi évtizedekben csökkent az unitárius berendezkedésű országok száma, súlya Európa népességében. 1950-ben az európai népesség 25 százaléka élt csupán decentralizált hatalomgyakorlást érvényesítő országokban, jelenleg több mint kétharmada. Az előrejelzések szerint az évtized végére a lengyel decentralizált közigazgatási rendszer akár regionalizált típusú államszervezetté

alakulhat, illetve az Egyesült Királyság is várhatóan erre az útra lép - tehát Európa népességének már háromnegyede él majd ilyen országokban. Sokak szerint Magyarország regionalizálása az európai uniós csatlakozás miatt szükséges. Közigazgatási szakemberek állítják: azért kellenek Magyarországon régiók, mert az Európai Unió ezt megköveteli, máskülönben nem lehet előzetes nemzeti fejlesztési tervet vagy bármifajta közösségi támogatási kerettervet megvalósítani, és ezért csupán formális döntés, hogy hol húzzuk meg a régiók határait - akár az egész ország lehetne egy régió, mint Írország esetében. Csakhogy a gazdaság reálfolyamatai már az Európai Unió regionális politikájának megjelenése előtt kialakítottak régiókat. Ráadásul nem lehet a Dél-Dunántúlon ugyanazokat a módszereket, netán modelleket alkalmazni, amelyek esetleg Szabolcs-Szatmár megyében vagy az Észak-Alföldön többékevésbé

sikeresnek bizonyulnak. Nagyon sok példa mutatja, hogy a különböző európai tapasztalatok mechanikus átvétele milyen károkat okozhat. A szakirodalom az utóbbi fél évszázad folyamatainak elemzése alapján általában néhány szempont mentén tárgyalja a regionalizmus kibontakozását. Az első szempont az etnikai-kulturális regionális mozgalmak megerősödése a hatvanas-hetvenes évtized fordulóján Nyugat-Európa számos pontján elmaradott és iparilag fejlett, kialakult, markáns gazdasági struktúrával rendelkező térségekben egyaránt. Az alkalmazandó gazdaságpolitikai, regionális politikai eszközöket tekintve eltérő megoldási módozatok alakultak ki a különböző típusú etnikai-kulturális régiókban. Ennek a régióképző folyamatnak az alapos tanulmányozása azért érdekes, mert a Kárpát-medence regionális együttműködésében hasonló típusú régiószerveződési folyamatok játszódnak le manapság. A második tényező a döntési

hatalom középszintű decentralizálása, a társadalomirányítási funkciók modernizálása Nyugat-Európában. Az utóbbi időben sokat emlegetett kollektív állam teljesen más hatáskörrel, irányítási módszerekkel és szervezeti rendszerekkel rendelkezik, mint a keynesiánus állam. A társadalomirányítási funkciók modernizálásának ötvenes-hatvanas években alkalmazott módszerei között jelentős szerepet kaptak a dekoncentrációt elősegítő intézkedések: a kormányok tehermentesítették magukat, amikor számos tevékenység végrehajtását kihelyezték a régiókba. Ennek a korszaknak egy jelentős terméke Franciaországban és másutt is a regionális tervezés, ami dinamizálta az európai gazdaságot. A harmadik tényezőt az üzleti érdekkörök jelentik. Nemcsak a perifériákon, de az egyes országok centrumtérségeiben is új, regionális üzleti, gazdasági érdekszövetségek alakultak, amelyek nyomást gyakoroltak a kormányok

tradicionális ösztönzőrendszereinek „regionalizálására”. Ennek alapja a méretgazdaságosság, hiszen nemzetközi tapasztalatok alapján mondjuk egy repülőtér vagy egy egyetem egy másfél-kétmillió lakosú térséget tud optimálisan kiszolgálni. Természetesen jelentős tényező az Európai Unió regionális politikája is: a strukturális és kohéziós alapok volumenének megnövelése a regionalizmus igényei szerint. Ma már egyértelmű, hogy a kulcskategória a kedvezményezett térség mellett a régió. De az európai uniós gondolkodás a régió és a nemzeti kormány viszonyát is átalakította. Az autonómia fogalma ma már egy háromoldalú döntési rendszerben értelmezhető, amelyben megjelenik az Európai Unió is. Sokak szerint a régió éppen a nemzetek feletti szintre delegált szuverenitási elemek hiányát tudja ellentételezni. Ezért is érdemes a régiók megszervezésének kérdéskörét szélesebb kontextusban, a szuverenitás

rendszerében is szemlélni. Nem minden ország volt képes persze régiókat szervezni az európai uniós csatlakozás előtt, de még csatlakozás után sem. Ellentmondást érzek a főpolgármester úr ama megállapításai között, hogy egyfelől a három alapfunkciót teljesítő régiókra van Magyarországon ma szükség, ugyanakkor az ír modellt ajánlja figyelmünkbe. Az ír modell nem volt képes a három meghatározó szempontot érvényesítő régió megszervezésére, és arra sem volt képes, hogy a területi különbségek mérséklését korábban sokkal erőteljesebben hangsúlyozó európai strukturális támogatások felhasználásával a különbségeket az ország egyes régiói között csökkentse. Az is egy fontos tapasztalat, hogy az unitárius országokban a területi különbségek az elmúlt három évtizedben nőttek, a decentralizált, föderalizált és regionalizált országokban pedig egyértelműen csökkentek. Ezt persze nem tekintem meghatározó

érvnek, hisz az utóbbi időben a területi különbségek mérséklését szolgáló támogatásoknak az állami regionális politika eszközeként való alkalmazása visszaszorulóban van, és helyét a versenyképességet erősítő ösztönzőrendszer kialakítása veszi át. Végezetül két érvet szeretnék a magyar régiók megszervezése mellett felsorakoztatni - annak ismeretében, hogy az ország térszerkezetében a XX. században nem játszódtak le markáns változások, és ebben a stabil térstruktúrában a centrumtérség kiemelkedő szerepe nem csökkent meghatározó, a perifériákat dinamizáló módon. Az első érvem a háromkomponensű, európai értelemben vett régiók megszervezése mellett, hogy Magyarország az új területfejlesztési hajtóerők elterjedése előtt állt. A közforgalmú repülőterek, multifunkcionális tudásközpontú egyetemek és a magasan fejlett üzleti szolgáltatások megszervezésének nem lehet más térbeli kerete - és itt

visszautalnék arra, amit az optimális piaci méretekről mondtam -, csak a régió. Másodszor: professzionális, jól strukturált és az európai regionális folyamatokat alaposan ismerő szakapparátusoknak kell a strukturális kohéziós támogatások megszerzését és felhasználását megszervezni-levezényelni. Ezek megszervezésének optimális mérete szintén a régió. Ezeket a gazdasági jellegű érveket a regionális közigazgatás átszervezése során is figyelembe kell venni, hiszen az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdaság fejlesztése és a közigazgatás átalakítása egymást kiegészítő és párhuzamosan végzendő tevékenységek. 14. Emberi értékek, emberi normák Az ember személyiségének öt alapvető megnyilvánulása van. Az első és leginkább érzékelhető, a Fizikai - az emberi test. Az „ember” meghatározást, egy bizonyos fizikai formára értjük; ez a személyiség elsőszámú megnyilvánulása. A második az

Intellektus - az értelem, amely megkülönbözteti az embert az állattól. A harmadik, amikor mélyebbre hatolva felfedezhetjük magunkban az Érzelmek óceánját: szeretetet és gyűlöletet, ragaszkodást és közönyt, elvárásokat és kiábrándulást. Gyakran hánykolódunk személyiségünk végletei között. A negyedik, és talán a legérdekesebb, a Pszichikai, vagy lelki megnyilvánulás. Az emberi psziché az életerő hordozója: ez az az erő, amely által az ember szeretetet ad és kap. Ez a forrása annak az energiának, amely az emberben szétárad, és válaszol az alapvető kérdésre: „Ki az, aki bennem szeret; mi az, amit a másikban szeretek?” A test, az intellektus és az érzelmek erre nem képesek. Csak a Lélek - a bennünk lakozó Istenség - képes a szeretet csodájára Az ötödik megnyilvánulás a Spirituális, vagy szellemi, a személyiség makro aspektusa. Ez az a szint, ahol az ember képes arra, hogy a világegyetem minden lényével

egységben érezze magát, legyen az növény, madár, állat, vagy éppenséggel élettelen dolog. Ez a legfejlettebb tudati szint, amikor a minden atomot átható egyetemes energia válik minden figyelmünk tárgyává, és cselekedetünk mozgatórugójává. Az öt megnyilvánulás tehát a: Fizikai, Értelmi, Érzelmi, Lelki és Szellemi. Az öt Alapvető Emberi Érték az: Igazság, Erkölcs, Béke, Szeretet és az Erőszakmentesség. Ezek az alapértékek a személyiség öt megnyilvánulásából fakadnak. Mindegyik alapérték a hozzátartozó személyiség-megnyilvánulás legmagasabb szintjét képviseli. - Fizikai – erkölcs (becsület) Értelmi – igazság Érzelmi – béke Pszichikai – szeretet Lelki – erőszak kerülése Az alapvető emberi normák: - igényesség - becsület - tisztesség - felelősség - a helyes értékrend - a gyakorlatiasság - az önmegvalósítás kialakítására 15. A társadalom szerkezete és rétegződése A társadalmat alkotó

egyének között állandó viszony alakul ki. Az egyének különböző pozíciókat foglalnak el a társadalomban, melyek nem egyenlők. Így a társadalmat egyenlőtlenségek jellemzik Definíció: Társadalmi szerkezet: A társadalmon belül élő egyének és családok nagy tömbökben való elrendeződése, amely tömbök különböznek egymástól a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, a javakhoz való hozzájutás módja és mértéke alapján, és amelyeknek ezért eltérő vagy ellentétes érdekei lehetnek. A társadalmi szerkezet ezen tömbjei lehetnek osztályok, rétegek vagy más csoportok Definíció: Társadalmi rétegződés: A különböző ismérvek (foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely) alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje más az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban. 2 fő elmélet alakult ki: 1.Konfliktus elmélet: Marx Károly A

társadalmakat igazságtalan egyenlőtlenségek jellemzik, ebből társadalmi konfliktusok születnek. Így a társadalmat meg kell változtatni 2.Harmónia elmélet: Adam Smith A társadalmat az együttműködés, a harmónia jellemzi általában, de a meglévő egyenlőtlenségek szükségesek a harmóniához, a jó működéshez. A konfliktusokat zavaró tényezőknek nevezik Legfeljebb a társadalom lassú változását tudják elfogadni. A magyar társadalom szerkezete, rétegződése: Erdei Ferenc: A magyar társadalom szerkezete a 2 világháború között: Kettős szerkezet jellemzi: ↓ ↓ nemzeti társadalom(feudális) polgárias társadalom egyházak, nagybirtokosok, kapitalista vállalkozók, munkások úri középosztály a magyar parasztság a „társadalom alatt” élt Szalay Erzsébet:Kettős szerkezet: a rendszerváltozás után! ↓ ↓ nyugati piacokhoz kötődő modellt, hazai piachoz kapcsolódó életstílust követők megőrizte a rendi vonásokat; hazai

normákra épülő életstílust követők 16. Iskolázottság és a társadalmi mobilitás összefüggései Definíció: Társadalmi mobilitás: Az egyén / család társadalmi helyzete megváltozik. Definíció: Nemzedékek közötti mobilitás: Intergenerációsmobilitás: Az apa társadalmi mobilitása más, mint a fiáé (kétkezű munkás ↔ diplomás). Definíció: Nemzedéken belüli mobilitás: Intragenerációs mobilitás: 1 egyénnek az adott életpályáján többször- megváltozik a társadalmi mobilitása. Definíció: Strukturális mobilitás: A társadalmi szerkezet változásai okozzák az egyén/család társadalmi helyzetének megváltozását. A társadalmi mobilitás dimenziói - foglalkozás } - anyagi helyzet } ezek összefüggéseit is lehet vizsgálni - lakóhely } Ezekből adódóan az iskolázottság és a társadalmi mobilitás összefüggései: apa: szellemi foglalkozású fia szintén kétkezű munkás fia is ↓ nagyobb a valószínűsége

pályaválasztásnál + meghatározza a családi háttér, az otthonról hozott tudás 17. Az iskolázottság és a munkanélküliség összefüggése 18. Szegények és gazdagok a mai Magyarországon 19. Foglalkozás, iskolai végzettség, jövedelem összefüggései 20. Nemzetiségi, kisebbségi kérdések hazánkban 21. A kultúra változásai, piacgazdaság és kultúra 22. A vallások és a protokoll kapcsolata 23. Magyarország idegenforgalmi adottságai 24. Magyarország természeti adottságai 25. Magyarország idegenforgalmi tájegységei 26. Kulturális, történelmi adottságaink