Agricultural science | Husbandry » A baromfitenyésztés helyzete, a tojástermelés és pecsenyecsirke hízlalás technológiája

A baromfitenyésztés helyzete, a tojástermelés és pecsenyecsirke hízlalás technológiája Az állattenyésztés bruttó termelési értékéből a baromfiágazat aránya 34%. A baromfitermelés zömét a tyúkfélék, ezen belül a csirke adja. Tyúktenyésztés: A felnőtt tyúkállomány kb 20 millió db. A baromfiipar az élelmiszerszektor második legnagyobb exportálója. Jelentősége: megnövekedett a fehérjében gazdag, kalóriaszegény élelmiszerek szerepe. A tojás, a baromfihús magas biológiai értékű táplálék. A nagy hozamú hibridek beállítása jelentősen növelte az állati termék-hatékonyságot. a) Az ágazatban a beruházási ktsg-ek rövid idő alatt megtérülnek b) Termelése gyorsan igazítható a piac és az export igényeihez c) Kedvező a vágási kihozatal d) Számottevő a trágyatermelés e) A termék jelentős része exportálható. Elnevezések. Naposcsibe: a kelés után felszáradt, még nem etetett állat Csirke: nevelésre

kihelyezett állat, 8-10 hetes korig. Brojler/pecsenyecsirke. Fiatalkorú gyorshizlalásra beállított állat Kakas: hímivarú Jérce: nőivarú Tyúk: kifejlett tojástermelő állat. Biológiai sajátosságai: a) Tolltakaró: hőmérséklet ellen, repüléshez, vedlik. Van: fedő-, pehely-, fonalas- és sörtetoll b) Vedlés: évente jelentkező neuro-hormonális folyamat. Ezalatt szünetel a tojástermelés Kiváltható fény, a takarmány és az ivóvíz programszerű megvonásával. c) Tojásképződés: bonyolult felépítésű petesejt, de csak akkor biztosítja a faj szaporodását, ha megtermékenyül d) Tojás kialakulása: neuro-hormonális tényezők befolyásolják. A tojás felső részén választódik ki a híg fehérje, a középső részén alakul ki a mészhéj, az alsó részén a tojáshéj színt adó hártya (kutikula). Kialakulásához 25-29 óra szükséges e) Tojásrakás: Részben örökletes, részben külső tényezők befolyásolják. 5 tojástermelő

képesség határozza meg: - állóképesség/perzisztencia: a tojástermelési periódus hossza - intenzitás - hosszú szünetek hiánya: 4 vagy annál több napos szünet - kotlás: Idegrendszeri és hormonális úton meginduló folyamat, kifejlődik az anyai ösztön - ivarérés ideje Ciklus: az az időszak, amelyen keresztül a tojó több napon át termel. Intenzitás = tojás db ciklusok száma Pászma: a ciklusok között 1-2 nap a szünet: Tartásmód Alapvetően 3 féle tartásmód: a) Hagyományos udvaros tartás: a szabadon tartott állat szabadon keresgéli az élelmét. Önellátásra termelés esetén. Félintenzív: az állatok épületben vannak A termékek piacra kerülnek. b) Mélyalmos tartásmód: az istálló padozatára 15-25 cm vastag alomréteget (szecskázott szalma, faforgács) terítenek. c) Ketreces tartásmód: Már nem alkalmazható nem felel meg az EU-s követelményeknek. (Árutojás-termelésnél alkalmazzuk. 2-4 szintes ketrecekben vannak a

tyúkok Növelhető az állatok száma és jól gépesíthető. Két fajtája: rácspadlós vagy trágyaaknával kombinált) Állománysűrűség: az egységnyi (1 m2) hasznos alapterületen elhelyezett állatok száma. Etetőberendezések: a) Vályús (kaparóláncos) b) Zártcsöves (köretetős) Úgy kell megválasztani, hogy a száraztakarmányok ad libitum és korlátozott adagú etetése egyaránt megoldható legyen. Itatóberendezések Általában vályús és körtányéros itatóberendezéseket használnak. Innen itathatnak gyógyszereket és egyéb vízben oldható hatóanyagokat tartalmazó készítményeket is. Fűtés: nélkülözhetetlen a csibék 25 napos koráig. Két típus: kombinált és teremfűtés Relatív páratartalom 60-70%. Fontos a jó szellőzőkapacitás is Világítási program: részben szabályozható vele az ivarérés. A tenyésztés feladatai Fajtatiszta tenyésztést alkalmaznak: a) A hibridek előállítására szolgáló vonalak fenntartására

és teljesítőképességének fokozására b) A kis létszámban fenntartandó állományok fajfenntartó tenyésztésére c) A kettős hasznosítású állományok teljesítményének javítására Hibridtenyésztés: genetikailag heterózishatás kiváltására. jól kombinálódó állományokat, vonalakat kereszteznek a Szaporító feladatok a) Nemesítő telep (tenyésztő üzem) b) Szaporító telep (nagyszülő és szülőpártartó üzem): nagy termelőképességű állományok szaporítása. Tojóhibridnek elég kevesebb telep is, a húshibridek szaporítása több fokozatban történik. Szülőpárok: a megfelelő ivararányban kiadott apai vonalú kakasokat és anyai vonalba tartozó jérceéket, amelyektől az előírt befejező keresztezést elvégezve árutermelésre alkalmas végterméket kapunk. c) Árutermelő telep (végtermék üzem) Nevelés a) Egyfázisos: az állomány napos kortól az értékesítésig ugyanabban az épületben van b) Kétfázisos: 1x

áttelepítik c) Háromfázisos: 0-8 hétig nevelőól, 8-198 hétig utónevelő, 19-21 hétig tojóház A tojástermelés csúcsa 0 29-32. élethétre tehető, hasznos időszak a 38-42 hét Napos és növendék állatok fogadása Nagy gondosságot igényel. Ez előző állomány után az istállót ki kell trágyázni, majd tisztítani, fertőtleníteni. A csibék fogadására előkészített nevelőt formalinnal gázosítják, szellőztetik, majd beállítják az ól mikroklímáját. A csibeudvarba 500 naposállat helyezhető el. Vigyázni kell, hogy a tömörülésből eredő nyomás ne okozzon tömeges fulladást! Takarmányozás A hús- és tojó típusú tenyésznövendékek takarmányozása már a felnevelés ideje alatt is eltér az adagolásban és az etetés idejében. Biztosítani kell a kavicsetetést és a mészkiegészítést (kagylódara). A korlátozott takarmányozás célja és végrehajtása: A könnyű tojóhibrid szülőpárok 2021hetes, a közélpnehéz

zjóhibrid szülőpárok 22-23 hetes, a húshibrid szülőpárok pedig 24-25 hetes korra érik el a legkedvezőbb tojóérettséget. Mennyiségi és minőségi szempontból kifogástalan tenyésztojástermelést akkor érünk el, ha az ivarérettség időpontját késleltetjük. Minőségi korlátozás: energia- És fehérjeszint csökkentése. Mennyiségi korlátozás: A típustól függően 10-25%-kal csökkentjük az adagot Tojástermelő hibridek Shaver Starcross 288:Könnyű testű, fehér héjú étkezi tojást termelő. Mo nagyszülő-párokat importál. Évi tojástermelése: 275-280 db Tetra SL: Középnehéz testű, barna héjú étkezi tojást termelő. Évi tojástermelése: 260-270 db Harco hibrid: Bábolnai Mg forgalmazza. Hústermelő hibridek Hybro: Mo. nagyszülő-párokat importál Évi tojástermelése: 150-160 db Szülőpár tojónként 100120értéksíthető brojler naposcsibe nyerhető Arbor Acres: fehér tollazatú, jó húsformákat mutató, gyors

fejlődésű hibrid. A világ élvonalába tartozik. Roos húshibrid: H-Ross Kft. 4 típusa van Kettős hasznosítású hibridek Tetra H hibrid:bábolna húshibrid és a középtestű tojóhibrid tenyész- és kísérleti keresztezéséből. Étkezési tojástermelés Az intenzív tartás teljesen zárt tartási mód, ahol az állatok a betelepítéstől selejtezésig irányított környezetben élnek és termelnek. Tojóhibrid nevelése Kétfázisos tartásrendszer az általános. Lehet mélyalmos vagy ketreces A ketrecekben nevelt tojóhibridek csak ketreces tojóházba telepíthetők. A tojóhibrid növendékek tartási technológiája és takarmányozása: Neveléskor az istállóklíma tekintetében is a tenyészállományokra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni. A könnyű és középnehéz hibridek világításprogramja nem azonos, de alapvető szabály, hogy a megvilágított órák száma és a fényintenzitás napos kortól fokozatosan csökkenjen. A

minimális szint csak az ivarérettséget megelőző időszakban növelhető újra. A nevelési időszak alatt (20 hetes életkorig) a könnyű testű jércék 6,3-6,5 kg, a középnehéz testűek pedig 7,5-7,7 kg tápot fogyasztanak el. A takarmányozás a termelési szinthez és a tartási rendhez kell, hogy igazodjon. Fázisos takarmányoztás van. Egy tojóra a termelés kezdetétől52 tojóhét alatt 40-44 kg tápot számítanak. A vízfogyasztást folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mert 72 órás vízhiány teljes vedléshez vezethet. A tojástermelési időszak a tojásrakás kezdetétől a kiselejtezésig tart A tojásgyűjtés a legmunkaigényesebb feladat. A megtermelt, válogatott és csomagolt friss tojásokat az elszállításig hűvös helyen, lehetőleg hűtőtárolóban, magas páratartalom mellett kell tartani. Beólazott tyúkra számított termelés = átlagtyúkra számított termelés = összes tojás a termelési időszakban (db) Induló tyúklétszám (db)

összes tojás a termelési időszakban (db) átlaglétszám (db) tojástermelési % = napi tojásmennyiség (db) napi tyúklétszám (db) elhullási % = elhullott állatok száma(db) x 100 előző havi zárólétszám(db) A pecsenyecsirke hizlalás A pecsenyecsirke hizlaláskor arra törekszünk, hogy a lehető legrövidebb idő alatt naposcsibéből piacképes, jó minőségű, ipari feldolgozásra alkalmas 1,7-2,2 kg élőtömegű végterméket állítsunk elő a lehető leggazdaságosabb módon. A mélyalmos tartásmód szinte kizárólagos a pecsenyecsirke hizlalásban. Csak nagy vitalitású, jó takarmányértékesítő képességű és növekedési erélyű, kiváló húsformákkal rendelkező hibridet lehet alkalmazni. Fontos a nagyfokú kiegyenlítettség, a gyors tollasodás, a fehér tollszín és a sárga bőr. Mo-on a fehér színű húshibrid terjedt el A gazdaságos pecsenyecsirke termelés érdekében ütemezett termelést, szigorú rotációt kell

megvalósítani. A ciklus elemei: Épület előkészítése Napos csibék betelepítése Hizlalás ideje Kitelepítés/értékesítés 7 nap 1 nap 49 nap 1 nap Rotációs viszonyszám: 365/58=6,3/év A brojlerhizlalás technológiai szempontjai: a) Kitakarított, előkészített épület b) c) d) e) f) Előírt hőmérséklet biztosítása Relatív páratartalom beállítása (60-70%) Itatás megoldása (20-24 C fokos vízzel) Mesterséges szellőztetés a 2. élethéttől Megvilágítás időtartama végig 23 óra Takarmányozás AZ első naptól ad libitum takarmányozás A naposcsibéknek 1 m sugarú körön belül vízhez és takarmányhoz kell jutniuk Brojlerindító és nevelő táp adása Ásványi anyag és vitaminszükséglet kielégítése fontos! Napi nyilvántartás: a) takarmányfogyasztás, b) tömeggyarapodás, c) az elhullás alakulása, d) relatív páratartalom, e) istálló hőmérséklet. A hizlalási eredmények értékeléséhez szükséges: a) Hizlalási

napok száma b) Elfogyasztott takarmány mennyisége c) Elhullási % d) Egységnyi termék előállításának költségei Keltetés A tenyészállat és pecsenyecsirke nevelés, valamint az árutojás-termelés rotáció szerinti naposállattal való ellátása csak a mesterséges keltetéssel teljesíthető. Napjainkban korszerű keltetőapparátusok a tojások keltetéséhez szükséges optimális hőmérsékleti, páratartalmi és hűtési viszonyokat automata vezérléssel biztosítják. A keltetés folyamata: a) Tenyésztojás szállítása b) Tojások átvétele, kiválogatása c) Tojások raktározása, pihentetése d) A tojások esetleges előmelegítése, fertőtlenítése e) Gépberakás f) Előkeltetés: fajok szerint eltérő keltető eljárással g) Bújtatás: alátálcázás vagy átrakás - csibeszállító dobozok előkészítése h) Leszedés: naposállatok osztályozása - keltetési hulladék eltávolítása i) Naposállatok tárolása az elszállításig

Gépi keltetés Csak a termékeny, friss, szabályos alakú, a fajra jellemző súlyú, megfelelően takarmányozott, egészséges állományból származó tenyésztojást lehet. a) b) c) d) Tojások gépberakás előtti teendők Gépek üzembehelyezése, tojások berakása Keltetés folyamata, előkeltetés, világítás, bújtatás Naposcsibék leszedése, osztályozása, szállítása A tyúk fajnál a keltetés 21 nap. Az I osztályú naposállat élénk, jól áll a lábán, mozgékony, egészséges, köldöke beszáradt, nem pocakos, megfelelő súlyú. A korszerű igényeket a nagyméretű, automatizált szekrényes és termes keltetők elégíthetik ki