Geography | Higher education » Természeti erőforrások

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Természeti erőforrások Alapfogalmak: Természeti erőforrások Azok az anyagok/természeti adottságok, amelyeket az ember a termelés egy adott szintjén szükségleteinek kielégítésére hasznosít. Állandó kapcsolat/kölcsönhatás van a természet és a társadalom között. Természet Amelyet a társadalmat körülvevő nem társadalmi környezet jelölésére használunk. Természeti / földrajzi környezet (egymásnak szinoním fogalmai) A társadalom általános és gazdasági fejlődésének egyik állandó és szükségszerű feltétele, valamint a természetnek a társadalom által érintett ill. felhasznált része Hosszú idők óta az ember környezete, melyet folyamatosan alakított pozitív / negatív hatásokkal. Pozitív hatások: folyószabályozások, lápos területek lecsapolása Negatív hatások: erdőírtások, vízszennyezés Földrajzi / természeti környezet alkotóelemei 1. 2. Kozmikus térség (kozmoszféra)

Geoszférák: • Levegőburok (atmoszféra) • Vízburok (hidroszféra) • Kőzetburok (litoszféra) • Talajburok (pedoszféra) Természetföldrajzi környezet A domborzat, ásványkincsek, éghajlat, talaj, flóra, fauna egymásra ható összességét értjük a földterületnek egy meghatározott részén saját belső fejlődésének és az ember által való átalakításának egy adott stádiumában nem csak egészében, hanem részleteiben is vizsgálandó. Természeti környezet szerepe a társadalomban (két csoport a történelem során) Földrajzi deterministák – földrajzi determinizmus Túlértékelték a földrajzi környezetet, túlzott jelentőséget tulajdonítottak neki Hipokrates: éghajlat – dinamizmus kapcsolatát vizsgálta vallotta: a melegebb éghajlaton lustábbak az emberek, mint a hűvösebb éghajlaton, ez hatással van országuk termelékenységére Montescieu: erkölcs és talaj kapcsolatát vizsgálta vallotta: akik földterülettel

rendelkeznek, gazdagabbak, tehetősebbek, s ez valószínűen így lehet az országok tekintetében is 1 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Marx: a föld termékenységét vizsgálta Adam Smith: a különbözeti járadékok kapcsán vált ismertté vallotta: nem csak a termőföld minőségét, hanem a termőföldön mit termelnek, hogy hol van az a termőföld azt is vizsgálni kell David Ricardo: a komparatív előnyöket vizsgálta vallotta: amikor egy ország olyan előnyökkel rendelkezik amelyekkel más országok nem (pl.: szántóföld, ásványi kincsek, más természeti erőforrások) más termékek termelésére van módja Földrajzi nihilizmus (társadalmi determinizmus: társadalmat tekinti döntő tényezőnek) Semmibe vették, lenézték a földrajzi környezetet (reakciós geopolitika: a természetes határokkal, élettérrel próbált politikai véleményeket alátámasztani, ez a geopolitikának egy szélsőséges része) Külföldi példa a Davidov terv:

Szovjetunióban megpróbálták megfordítani a szibériai folyók folyását Hazai példa: próbálkozások a gyapottermesztésre, citrusfélék termesztésére való törekvések Természeti feltételek Mindig konkrétan van valaminek természeti feltétele, mindig megkövetelik egy konkrét dolog meghatározását Ökológiai feltételek Élővilággal, növény / állatvilág, az ember külső feltételeit és ezek szoros kölcsönhatását foglalja magába Gazdasági erőforrások (két része van) 1. Társadalmi erőforrások 2. Természeti erőforrások A természeti elemeknek az a köre, amelyek egyrészt felhasználhatók az energiatermelésben az élelmezési cikkek termelésében ipari nyersanyagként, másrészt a nem termelési szférában. Természeti erőforrások kitermelés kritériumai (kettő) 1. Meg legyen a kitermeléshez / felhasználáshoz szükséges ismeret és technológia 2. Kereslet Okszerű környezet használat A természeti erőforrás olyan

dinamikus a társadalomi fejlődést elősegítő kialakulását értjük, amely a megomlott természeti folyamat egyensúlyok helyreállítását biztosítja. (A környezetvédelem iránti igény az ipari forradalomtól növekedett meg) 2 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Természeti erőforrások csoportosítása 1. Nem megújuló (stock) Amint felhasználjuk elvész (pl. szén, kőolaj, földgáz, hasadóanyagok 2. Megújuló (flow) • Kritikus zónában lévő erőforrások: növényzet, halállomány, állatállomány, víztartalékok (irtott erdő talán újraéleszthető) • Nem kritikus zónában lévő erőforrások: napenergia, föld belső melege, hullámzás, szél elméletileg kimeríthetetlen erőforrások II. 1. Erőforrások színvonala szerinti csoportosítás • Alacsony színvonalú: immobil kiterjedésűek – szállíthatóság hiánya pl.: termőföld • Magas színvonalú erőforrás: mobil kiterjedés, szállíthatóság – pl.: munkaerő 2

Erőforrások szerinti csoportosítás • Bonyolultsága szerint: milyen sok oldalú hány féle funkciót foglal magába pl.: föld sok oldalú • Helyettesíthetősége szerint: a bonyolult erőforrások nagyon nehezen vagy egyáltalán nem helyettesíthetőek 3 Erőforrások tartóssága szerinti csoportosítás • Állóeszköz / tárgyieszköz: föld, erdő, tavak – amortizációt és védelmet kell elszámolni • Forgóeszköz / immateriális javak: pihenőhely, táj 4 Erőforrások típusai, hasznosságuk és időbeli jellegük szerinti csoportosítás • Készleti jellegű erőforrások: bányakincsek (kimeríthető/kimerülő erőforrás, forgóeszköz jellegűek – el kell égetni a szenet energia felszabadítására) • Folyamatosan rendelkezésre álló erőforrások: napenergia, folyóvíz, levegő (kimeríthetetlen készlet jellegű megújuló – megújítható: víz, talaj) Szűkösség fajtái (szűkösen fordulnak elő a természeti erőforrások)

(kettő) Fizikai szűkösség Jelenlegi ökonómiai értéken nem elegendő az erőforrás, így mennyiségi nehézségek vannak esetében Ökonómiai szűkösség Az erőforrás általában 0-nál nagyobb ára van, általában erőforrási járadék vagy bérleti díj keletkezik. (A növekvő erőforrás kitermelés gyorsan növekvő árral jár, mely a növekedés korlátjává válik.) 3 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Megoldási lehetőségek (a szűkösség problémáját enyhítő tényezők) Technológiai / technikai újítások: a fejlettebb technológiák lehetővé teszik az új erőforrás készletek feltárását: jobb gépek, berendezések Erőforrás kinyerés hatékonyságának növelése: jobb munkaszervezés A szűkös erőforrás helyettesítését elősegítő technológiák fejlődése a nagyobb méretből adódó fajlagos erőforrás igény kihasználása fontos lehet Helyettesítés elősegítése a fogyasztásban helyi termékek előállításával Hulladék

anyagok, maradvány anyagok visszaforgatása, újrahasznosítása csökkentheti a szűkösség problémáját Nehézségek a szűkösség enyhítése folyamán Szennyező lehet és új erőforrás igényt támaszthat (több szén bányászásához több tőke több ember stb. kell) Bizonytalanság tényezője (egymás közti kapcsolat) Visszafordíthatatlan változásokat okozhat (fajok kipusztulása pl: esőerdők) A helyettesítés nem lehet teljes körű (mobil – vezetékes telefon: a nem teljes lefedettség miatt nem helyettesíthető teljes egészében) Erőforráskészlet / bázis meghatározás (Várható időtartam módjainak kiszámítása) 1. Teljes erőforrás bázis meghatározása: • „Optimisták”: sokáig, korlátlan ideig rendelkezésre állnak az erőforrások • „Pesszimisták”: hamar elfogynak a készletek, a szén100-150 éven belül kimerülő készlet 2. Ismert /biztos készlet: az erőforrás várható időtartamának kiszámítása, műrevaló

vagyon: W / reálktg. műrevaló vagyon: M = k / ktg.szint Cél: a kitermelés gazdaságosságának elérése Rees: 4 tényezőtől függ a kitermelés gazdaságossága: a) Megfelelő keresleti szint b) Kitermelési és feldolgozási költségek megfelelőek legyenek, meghatározó az erőforrás termék ára, a helyettesítő terméknek a kínálata és ára c) Tartalék vagyon: olyan mezők lelőhelyek, amelyeket már felfedeztek de az adott időpontban érvényes árszínvonal valamint a rendelkezésre álló technológia mellett a kitermelésük nem gazdaságos d) Reménybeli vagyon: amely egy becsült érték földtani kutatások alapján 4 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Természeti környezet 3 alapvető feladata 1. Erőforrásokat szolgáltat a gazdasági tevékenységekhez 2. Felveszi a hulladékokat 3. Közvetlenül is képes emberi szükségleteket kielégíteni Energiahordozók fogalma Azok az anyagok, amelyeknek számottevő energia tartalmuk van, ill. rendeltetésük

szerint energetikai célokat szolgálnak, függetlenül attól, hogy az energia melyik fajtájának (pl.: hőenergia, villamos energia) felszabadítása révén hasznosítható Elsődleges energiahordozók (termelésének megoszlása) Kitermelésük megoszlása Európában a legegyenletesebb Tüzelőanyagok (szilárd, folyékony tüzelőanyag, földgáz, villamos energia) Felhasználása: Európában a legegyenletesebb tendencia figyelhető meg Kitermelésük: teljes mértékben egyenetlen a megoszlás. Vannak országok ahol nagyobb mértékben fordul elő az erőforrás, kevés esetben egyezik meg a kitermelés helye a felhasználás helyével. A fejlett országokban 12-szer több elsődleges energiahordozót használnak fel, mint a fejlődő országokban 12:1 az arány. Ezt az arányt csökkenteni kívánják: 7:1 –re Abban az esetben, ha egy ország hosszú távon gondolkozik kedvezőbb ha több féle erőforrás áll rendelkezésre, rövid távon pedig kedvezőbb ha 1 féle

erőforrás áll rendelkezésre. Elsődleges energiahordozók kitermelése Ország Össz. Energiahord Kiterm millió tonnában Magyarország 18,2 1 768 9,- 1 121 329,7 5 666 1 486,- 10 030 Ausztria Egyesült Királyság Oroszország Egy lakosra jutó termelés kg-ban Elsődleges energiahordozók felhasználása Ország Magyarország Össz. Energiahord Felhaszn millió tonnában 33,8 Egy lakosra jutó termelés kg-ban (jelentős behozatalra szorul) 3 309 (még jelentősebb behozatalra 4 191 Ausztria 33,szorul) Egyesült Királyság 324,8 (többnyire önállónak tekinthető) 5 586 Oroszország 1 025,1 van) 6 937 (kb. 500 millió t feleslege 5 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK (Németország pedig kb. Oroszország feleslegét használja fel) Elsődleges energiahordozók fajtái Szénféleségek A lekopott régi röghelységekben találhatók, primér energiahordozók, szerepük az ipari forradalom kapcsán növekedett meg Fajtái: fekete, barna (jó, rossz),

lignit (többnyire külszíni fejtéssel bányásszák) Világpiaci ár alakulása a feketeszén esetében csökkenő tendenciát mutat (45-49$/t) Előfordulásuk a világon rendkívül elszórt: • Feketeszén: Kína, USA • Barnaszén: Németország, Oroszország, Csehország, Lengyelország A szénkészletek hasznosítása az 1960-as évekig volt meghatározó, utána felváltották a szénhidrogének (kőolaj, földgáz). Ennek okai: • A kitermelés gazdaságosabb és olcsóbb volt • A szállítás lebonyolítása egyszerűbb (szén: közút, szénhidrogének: csővezeték) Magyarországon az 1970-es években 2 szénprogramot hoztak létre • Eocén program: a tatabányai-oroszlányi-dorogi bányákban a minőségi barnakőszén kitermelése volt a cél • Liász program: a Mecsek környékéről a kohókoksz kitermelését tűzte ki célul (a kezdeteknél kudarcba fulladt) Szénféleségek mutatói (három) • Fűtőérték: kJ/kg mértékegysége • Hamutartalom: %-os

formában • Kéntartalom: %-os formában Feketekőszén termelése Összes világtermelés: 3 470 millió tonna (100%) 1993-ban Ország 1993-as adat millió tonnában Magyarország Oroszország Kína* USA* Mennyit ér 1993-ban a világtermelés %-ban 0,9 0% 194,4 5,5% 1 149,7 33,1% 857,7 24,7% *Kína legnagyobb termelőként a világtermelés 1/3-át termeli. *USA az értékek lignit kitermeléssel (nem meghatározó) együtt értendő, a világtermelés ¼ - ét termeli. Még vannak a Mecsekben kitermelések, de a széntermelés belátható időn belül megszűnik. 6 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Barnakőszén termelése Összes világtermelés: 997 millió tonna (100%) 1993-ban Ország 1993-as adat millió tonnában Mennyit ér 1993-ban a világtermelés %-ban Magyarország 14,1 1,4% Csehország 65,1 6,5% Lengyelország 68,1 6,8% Németország* 221,7 22,2% Oroszország 115,4 11,6% *Németország a legnagyobb termelő barnakőszénből és

lignitből, majdnem a világtermelés 1/5-ét termeli. Magyarországi szénkészletek 10 milliárd tonna a kutatásokkal igazolt szénkészlet, ebből a műrevaló vagyon 4,2 miliárd tonna, melynek a 15%-án folyik kitermelés. 4,2 miliárd tonna megoszlása (műrevaló szénvagyon): • 12,2%-a feketeszén, • 15,4%-a minőségi elsősorban dunántúli barnaszén • 5,6%-a alacsony fűtőértékű főként észak-magyarországi barnakőszén • 66,8%-a külszíni fejtéssel kitermelhető lignit A hazai szénbányászat nem túl virágzó: • A szénmedencék kitermelése korlátozott • A szénmedencék többségében kedvezőtlenek az ún. geológiai adottságok: szénréteg vastagsága minimális • Karsztvíz jelenléte Szénhidrogének termelése, felhasználása Elszórtan találhatók a világ pontjain (a kitermelő országok többnyire nem a felhasználói a kitermelt mennyiségnek). Kőolaj Arab országok a jelentős kitermelők, az ő számukra egyetlen

erőforrás áll rendelkezésre: rövidtávon gondolkodnak Magyarországon katasztrofálisan minimális a lelőhelyek száma. Lelőhelyek: Algyő-Szeged-Kiskundorozsma a magyarországi termelés 70%-a, Kiskunhalason a termelés 7%-a, Dél-Nyugat-Dunántúlon a termelés 11%-a, a többi pedig elszórtan. 7 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Feldolgozás 1960-as évektől válik meghatározóvá, a szállítás egyszerűsége és a szállítási költségek csökkenése miatt. Felhasználás Vegyiparnál történik: a szállítás egyszerű (a lelőhelyek közel vannak a felhasználó helyekhez), szakképzett munkaerőt igényel. Kőolaj termelése Összes világtermelés 1993-ban 2 977 millió tonna volt (100%) Ország 1993-as termelés adatai millió tonnában Magyarország 1,7 Oroszország* 353,9* 11,9% Szaud Arábia* 401,4* 13,5% USA* 345,3* 11,6% (hasonlít a fekete- barnaszén termelése) 1993-ban a világtermelés %-ban 0% *Oroszo., Szaud A és az USA termelése

együtt a világtermelés 1/3-át adja Földgáz Magyarországi megoszlása hasonló a kőolajéhoz, központja a termelésnek: Algyő a termelés 40%-a, Üllés 15%-a, Martfű/Gyomaendrőd 17%-a, Kiskunhalas 10%-a, Hajdúszoboszló 7% és Dél-Nyugat-Dunántúl 3%-a. Ipari földgázvagyon 3 jelentős részből áll: 54% szabad gáz, 40% sapka gáz, 6% oldott gáz Földgáz termelése Összes világtermelés 1993-ban 7 8146 Peta Joule volt (100%) Ország 1993-as termelés adatai Peta Joule -ban 1993-ban a világtermelés %-ban Magyarország 187 0,2% Oroszország* 20 497 26,2% USA* 20 008 25,6% *Oroszo., és az USA termelése együtt több mint a világtermelés 50%-át adja Villamos energia Rendkívül tőkeigényes ágazat Termelés: hőerőműben, atomerőműben, vízerőművekben Magyarországon leginkább: hőerőművekben folyik a termelés. Az atomerőművekben a termelés rendkívül tőkeigényes, biztonsági okok miatt 35-50 év után bezárandóak. Kis esésű

folyóink vannak. Villamos energia: transzformátor házak közbeiktatásának segítségével juttatható el a fogyasztókhoz. A termelés során felhasznált fűtő alapanyagok: 57% szén, 11% fűtőolaj, 32% földgáz 8 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Geotermikus energia A föld belső melege / hőenergiája Mérésének mutatói (kettő van) Geotermikus mélységlépcső ez a mutató ami a földkéreg mélysége felé haladva a 10°C-os hőmérséklet emelkedéshez tartozó távolságot mutatja méterben. Átlagos földi értéke: 30-33m, a Kárpát medence alatt kedvező érték: 17-25m. Geotermikus gradiens Az a mutató ami egységnyi mélységnövekedéshez tartozó hőmérséklet emelkedéssel egyenlő földi érték: 30-33°C/km. Magyarország területén: 42-56°C/km Magyarország vízháztartása Vízháztartását befolyásoló természeti feltételek • Domborzat szerepe • Éghajlati viszonyok: Magyarország speciális: mediterrán-kontinentális-óceáni éghajlat

keveredése, csapadék meghatározó területi-időbeli megoszlása • Talaj / növénytakaró szerepe (kötött talaj szerepe) Vízkészletek csoportosítása (kettő csoport) Felszíni vizek Folyók Magyarországon a Duna, Tisza (több országon keresztülhaladásuk miatt csak az országok közötti együttműködéssel lehet a környezetvédelmet biztosítani) • Duna: a magyarországi szakasz teljes hosszában hajózható, városok települnek vízgyűjtőterületére (80 millió ember él mentén), jelentős szigetei vannak (Csepel sziget). • Tisza: nem hajózható, a vízszabályozás eredményeként holtágak alakultak ki. Mindkét folyó: pihenés / üdülés (legfőképpen a Tisza rekreációs célokat szolgál) A vízi szállítás lassú, de a költségei alacsonyak, a magyarországi hajópark elöregedett, cserére szorul. A Duna esetében szárnyas hajójárattal lehetne bővíteni (délre irányuló). A folyók esése kicsi: a Tisza magyarországi szakaszán 30m. A

vízlépcsők létesítése nem túl kifizetődő. 9 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Tavak Balaton: Kelet-Európa legnagyobb édes / meleg vizű tava, a víz tisztasága az 1990-es évek eleji mélypontja óta folyamatosan javul Velencei tó: turisztikai jelentősege van (Magyarországi viszonylatban a második legnagyobb tavunk) Fertő-tó: csak kisebb része van hazai oldalon Víztározók, patakok, csatornák • Kiskörei a vízlépcső létesítésekor létesült, üdülési célokra • Siót és a Balatont összekötő Sió csatorna (mezőgazdasági célokat szolgál) • Keleti főcsatorna (mezőgazdasági célokat szolgál) A csatornák álló és folyóvizeket kötnek össze. További csatornák létesítésére lenne szükség, a hajózás fejlesztésére (pl.: Tisza-Duna összekötő) Felszín alatti vizek (négy van) • Talajvíz: legközelebb található a talajréteg felszínéhez • Rétegvíz • Karsztvíz: magyarországi készleteink jelentősek,

bányászat miatt csökkenőben vannak. • Mélységi vizek: - termál víz / hévíz - gyógyvíz - ásványvíz Légköri erőforrások Légköri erőforrások közé a légkörrel, annak anyagaival, mozgásával, az éghajlattal és az időjárással kapcsolatos természeti erőforrásokat soroljuk. Alapvető tulajdonságai • • • • Napsugárzás Hőmérséklet felhőképződés/párolgás napfénytartalom/csapadék Hazánkban a napsütéses órák száma: 2050-2200 óra/év A csapadék mennyisége: 400-900 mm/év (az alföldi területekre vonatkoznak a magasabb óra értékek, és az alacsonyabb csapadék értékek). 10 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Termőföld sajátos tulajdonságai 1. Helyhez kötött (immobil): nem helyezhető át a Föld egyik pontjáról a másikra 2. Származó előnyök: a földterület közel van a feldolgozóiparhoz a felvevő piachoz, megfelelő az utak sűrűsége/minősége 3. Hátrányok: a helyhez kötöttségből adódó

hátrányok csökkenthetők tervszerű ipartelepítéssel, másrészt a termelés ésszerű specializációjával (gyümölcstermesztést folytatni ha adottak a feltételek). 4. Újra nem termelhető: minden országnak az adott földterülete egy szükségszerű adottsága Lehetőségek: lápos területek lecsapolásával, szűzföldek feltörésével (figyelembe veendők a gazdaságossági tényezők). Marx azt állította, hogy ráfordítással lehetne a földet jövedelmezőbbé tenni. 5. Elpusztíthatatlanság: a mezőgazdasági földterületeknek sokkal kevésbé jellemző sajátossága, mint az egyéb földterületeknek, mert az összes földterületnek pont azt az 11,5 –öd részét használja, amely leginkább károsodhat az erózió során Erózió:  szélerózió (defláció): védekezés formái: erdősávok, szőlőültetvények telepítése  víz által okozott erózió: • sík területeken okozott kár a belvíz, mely ellen a védekezés alagcsövezéssel

(drénezés) lehetséges: kb. 1 m mélyen csöveket helyeznek el, elvezetve a belvizet a tábla menti árkokba, melyeket folyamatosan karban kell tartani. • meredek domboldalakon: védekezés teraszos műveléssel lehetséges, lankásabb területeken a domb dőlésszögére merőleges irányú szántással 6. Termékenység: • természetes termékenység: talajok fizikai, biológiai, kémiai tulajdonságát foglalja magában • mesterséges termékenység: történelmi kategória, mely folyamatosan változott a termelő erők és termelési viszonyokkal • közgazdasági termékenység: természetes + mesterséges termékenység együtt 7. Földpiaccal rendelkező országokban kínálata rendkívül merev, rugalmatlan: okai, hogy helyhez kötött, korlátozottan áll rendelkezésre A termőföld mint természeti és gazdasági erőforrás A föld mint tér • A természeti környezet alapja a termelési tényező önmagában is a fogyasztási javak egyike, a gazdasági és

társadalmi tevékenységek egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározója. • A föld tulajdon tárgya is lehet • Kincsképző / vagyonmegőrző szerepet is betölt 11 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Jellemző talajtípusok Magyarországon Erdőtalajok: barna erdőtalaj, az összes talaj 41%-a Mezőségi: igen jó minőségű pl.: csernozjom talaj, az összes talaj 25%-a Homokos váztalajok: Öntéstalajok: A könyvből Réti talajok: Láptalajok: Termőföld Magyarországnak majdhogy legfontosabb természeti erőforrása Megnevezés Szántó Kert 1000 ha 4 709,6 Magyarország összes területének %-ban 1/2 50,6% 109,4 1,2% 96,3 1,-% Szőlő 129,6 1,4% Gyep 1 147,8 12,3% Gyümölcsös Mezőgazdasági terület Erdő 6 192,7 2/3 66,5% 1 769,2 19,-% Nádas 41,3 0,4% Halastavak 32,8 0,4% Termőterületek 8 036,- 86,3% 1 267,- 13,7% 9 303,- 100,-% Művelés alól kivett terület* Ország összes területe *Művelés alól kivett

területek: falvak, városok, ipari létesítmények 12 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Kereslet A föld esetében Származékos tényező kereslet Árukereslet P K u k o r i c a P D K u k o r i c a á r a Q Kukorica mennyisége D f ö l d j á r a d é k a Q Kukoricaföld mennyisége A „Származékos tényező kereslet” görbéje meredekebb mint az „Árukereslet” görbéje. Származékos mert abban az esetben ha több kenyérre van szükség a több kenyér termeléséhez több búzát kell, nagyobb földterületen termeszteni. Tehát valami valaminek a következménye (valamiből származik) Kínálat Föld kínálat merev és rugalmatlan P K u k o r i c a f ö l d j á r a d é k a P S K u k o r i c a Q Kukorica mennyisége D f ö l d j á r a d é k a S E Q Kukoricaföld mennyisége E pont: az egyensúlyi pont Jelenti: az állandó földterületnek mindig annyiért kell hasznosulnia amennyit az iránta keresletet támasztók ajánlanak érte Járadék

fajtái Különbözeti járadék 1. sz különbözeti járadék: a piachoz legközelebb fekvő és legjobb minőségű valamint a piactól legtávolabb fekvő és legrosszabb minőségű földek hozadéka közötti profit különbség 2. sz különbözeti járadék: a pótlólagos tőkebefektetések során keletkezett többlet profit 13 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Helyzeti járadék • A feldolgozó ipartól való távolságától • Felvevőpiac távolságától • Úthálózat sűrűségétől és minőségétől Abszolút járadék „Say” szerint: az abszolút járadék az, mellyel minden gazdaságilag hasznosítható föld tulajdonosa rendelkezik abban az esetben, ha földjét másnak engedi át hasznosításra és az ebből származó haszon pusztán a földtulajdon következménye. Miben fejezhető ki a föld értéke • Komplex pontszámban: 1-100 –ig terjedő skála, amely a földek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságát mutatja be • Föld

jövedelemben: mekkora jövedelem realizálható egy adott földterületről • Földárban azaz, Ft értékben: 1 ha szántóterület: kb. 150-200E Ft/ha, Ausztriában kb 1,6m Ft, Németországban 3,2m Ft, Belgium-Hollandia-UK még magasabbak a földárak, Japánban a legmagasabbak a földárak a világon • Aranykorona (komplex mutatószám) mely megmutatja a föld értékét a század eleji ráfordítások szintjén. 1875-ben jelent meg az erről szóló törvény • Termőföld értéke (természetes / gabona egység): jelentősége a másnak való átengedéskor van. 1 aranykorona = 20 kg gabona (25-15 kg gabona között mozog) 20 aranykorona = 400 kg A termőföld értékének kiszámítása általában a mindenkori tőzsdei ár x 400 kg gabona érétkével történik. Ha javítjuk a föld minőségét (pl: trágyázással) több aranykoronát ér, hosszútávon nő az értéke. A földvásárlás melletti döntés két alapvető tényezője 1. N év alatt mennyi

jövedelmet tud megtermelni az adott földterületen (a gazdálkodó) 2. N év múlva mennyit fog érni az adott földterület (földterület értékesítését tervezők) Földek hozadékát befolyásoló közgazdasági tényezők Fekvés, elhelyezkedés: fontos a lakott területtől való távolság kiemelt körzet-e a terület, élelmiszeripar közelsége, hajókikötő vagy repülőtér közelsége Helyi potenciális lehetőségek: • öntözésnek a lehetősége • hőforrás jelenléte (többféle hasznosítási lehetőség: fólia, üvegsátrak fűtése a víz magas mésztartalma miatt a víz szűrésével) • energia: víz, nap, szél energia 14 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Helyi károsító hatások: • mesterséges (vízglobus, áramvezeték) vagy • természetes tereptárgyak - kiszáradt folyómeder, - zaj / lég / talajszennyezés, - természetvédelmi területek közelsége (mert ott a kemikáliák használata tilos) Távlati fejlesztési elképzelések

(területeket vonnak ki vagy be az ipari termelésbe) Földtörvény Az 1994. évi 55 számú törvény, mely 7 fejezetből áll 1. a bevezető rendelkezéseket: miről szól, alapfogalmak meghatározása pl: tanya 2. termőföld tulajdonjogának megszerzéséről rendelkezik: csak természetes személy vásárolhat földet, a vásárolt föld mértéke 3. termőföld használatáról pl: ha valaki rendelkezik egy szőlőterülettel és szántóvá akarja alakítani, az művelési ág változtatást jelentene 4. birtoktagok kialakítására irányuló eljárásait tartalmazza 5. termőföld hasznosításáról / védelméről rendelkezik 6. talaj védelméről rendelkezik 7. a hatályba lépés, átmeneti / záró rendelkezéseket tartalmazza Kárpótlás Az 1980-as évek végén 1990-es évek elején folyt. Az 1989 évi 15 számú törvénnyel kimondja: hogy nevesíteni kellett az 1988. december 31-i mérleg szerinti eredmény által kimutatott vagyon 50%-át. Ezt követően három

moratóriumtörvény jelent meg. Céljuk: a szövetkezetek egyben tartása volt, ill. átalakításuknak a megakadályozása 1992-ben jelent meg az 1. sz új szövetkezeti és a hozzá kapcsolódó átmeneti törvény Mely kimondta, hogy nevesíteni kellett a fennmaradó 50%-ot, korlátozták a Közgyűlés hatáskörét is. A nevesítésben részt vehettek az örökösök és a korábbi tagok is, és különböző földalapokat kellett elkülöníteni. A kárpótlási folyamat elméletileg 1993-ban, a gyakorlatban 1997. október 7-én zárult le A kárpótlás (kárpótlási igények alapján) során négy féle szempontot vettek figyelembe • Idő: ameddig a kárpótlás kiterjeszthető (kb. 100 év, 2 emberöltő) • Személyek köre (csak természetes személyek) • Ingó / ingatlan vagyon (föld, gépek, épületek) 15 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK • Ország teherbíró képessége: 200E Ft-ig 100%-ban 200E – 300E Ft között 50%-ban 300E – 500E Ft között

30%-ban 500E Ft-tól 10%-ban (5m Ft a max. érték) A földterületek elaprózódtak, így sokan kicsi földterülettel rendelkeznek. Tulajdonviszonyok alakulása a kárpótlás után (a kárpótlás hatására) Magántulajdon: 80% Állami (állami-, erdő- és tangazdaságok, kutatóintézetek): 13-15% Önkormányzati és egyéb tulajdon: 5-7% Kárpótlás során kialakult üzemi formák 1. Ház körüli kertek Háztartás szerves része, a saját igények kielégítését szolgálja, méretét tekintve 0,1 ha-ig terjed 2. Mellékfoglalkozású kiegészítő gazdaságok Célzott piacra történő termelés jellemzi valamint a korábbi főfoglalkozás iránya erőforrásokat tekintve elmaradottak, méretük: 0,1 – 1 ha közötti 3. Részfoglalkozású kisüzemek Tartós jelleggel berendezett mezőgazdasági üzem, melyben a család egy vagy több tagja tevékenykedik a főfoglalkozása mellett a mezőgazdaságban. Jellemzője: a piachoz való alkalmazkodás ill. a

specializáció Méretüket tekintve: 1 – 5 ha közé esik 4. Családi gazdaságok Ahol a család egy tagja főfoglalkozásúként a mezőgazdaságban tevékenykedik, idegen munkaerőt alig foglalkoztat, viszont szolgáltatást igénybe vesz. Jellemzője: a több lábon állás. Méretét tekintve: 5 – 10 ha 1 ha = 2 focipálya = 100m x 100m = 10.000 m2 5. Nagy családi gazdaságok Két vagy több család egyesülése révén jöttek létre az erőforrás koncentráció érdekében (földek mérete, szolgáltatást igénybe vevő / nyújtó). Méretük: 10 – 100 ha 6. Magántulajdonú középüzemek Azok a gazdaságok, amelyek a kárpótláskor rendelkeztek megfelelő szellemi és anyagi tőkével ahhoz, hogy új befektetéseket eszközöljenek. Méretük: 100 – 300 ha 7. Egyszerű gazdálkodói társulások Egyféle szolgáltató tevékenységet folytatnak (pl.: talajmunka, öntözés, növényvédelem) 16 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK 8. Nem mezőgazdasági

vállalatok üzemei Cukorgyárak, konzervgyárak 9. Bérgazdaságok Területük nagy része bérelt földterület. Törvény által korlátozva van: magánszemélynek 30 ha vagy 6000 aranykorona; rt.-k, kft-k: 2500 ha vagy 50000 aranykorona 10. Szövetkezeti mezőgazdasági nagyüzeme Számuk, méretük jelentős mértékben csökkent a kárpótlás következtében (3800 ha –ról 1800 ha –ra csökkent). 11. Állami, közületi, mezőgazdasági vállalatok Állami-, erdő- és tangazdaságok, kutatóintézetek (a kárpótlás előtt 133-ról kb. 33-ra csökkent). Méretük: 7800 ha –ról 2000 ha alá csökkent az átlagos méretű gazdaság (napjainkban a Bólyi állami gazdaság a legnagyobb területű). 12. Tőkehasznosítású gazdasági társulások Kft. –k, rt –k Jelzáloghitel Ingatlanra nyújtott hitel, kölcsön, melynek fedezete az ingatlan. Két kritériuma van: - Rendkívül hosszú lejáratú - A hitel jelzáloggal van biztosítva Földjelzáloghitel fogalma A

földjáradékszerű jövedelmét előlegezi meg. Rendkívül erős garancia a föld sajátos tulajdonságai miatt (kincsképző, vagyonmegőrző), hosszú lejáratú. I.e 2 – évezredben Egyiptomban - Babilóniában kezdődött Magyarországon csak később a XIV. században Három formáját különböztetjük meg: 1. „Mortum Vadium”: a tulajdonos nem szólt bele, hogy mi történik a földterületével 2. „Vivum Vadium”: a tulajdonos beleszólt, hogy mi történik a földjével 3. „Hűbéri zálog Az I. világháború előtt a jelzáloghitelnek két formája volt Magyarországon: 1. Bankkölcsön: a jelzálog az ingatlan volt 2. Záloglevelek kibocsátása 17 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Pozitív hatások 1. Záloglevélen keresztül beáramlott az országba a külföldi tőke 2. A külföldi tőke beáramlása rendkívüli módon felgyorsította a fejlődést Negatív hatások 1. Nem tudták az üzletet és a mezőgazdasági szintet összehangolni (ipari termékek

ára nagyobb volt a mezőgazdasági áraknál) 2. Inkább az ipart és a kereskedelmet támogatták, mint a mezőgazdaságot 3. A gazda ki volt szolgáltatva, mert kevés volt az országban a működő tőke Korai földhitelintézetek Első Magyar Földhitelintézet Alapítása 1862-ben volt. Alapítótőkéje 4,354 millió korona, mely alapítótőke két részből tevődött össze: 1 millió korona országos alap + 3,345 millió tagi hozzájárulás Kisbirtokosok Országos Hitelintézete Alapítása 1879-ben volt. Alapítótőkéje: 4,281 millió korona, mely alapítótőke két részből tevődött össze: 1 millió korona állami alap + 3,281 millió tagi üzletrész Az önálló földhitelintézet feladata • A földforgalom beindítása, élénkítése • Új típusú gazdaságok anyagi műszaki színvonalának a növelése, termelő infrastruktúrának a kialakítása szinkronizálás a hitelezés más gyakorlatával • A birtok adás-vételének szabályozása,

örökösödési ügyek tisztázása Létrehozás indokai (a földművelésügyi intézet indokai a földhitelintézet létrehozására) • az ágazat likviditási helyzete rendkívül kedvezőtlen • az adósságterhek nagyok • a közvetlen termelői támogatások gyakorlatilag teljes egészében megszűntek • nincs bankhitel vagy csak rendkívül magas kamatlábakkal • ágazati sajátosságok (nagy tőkeigény, ill. lassú megtérülési idő) 18 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Földhitelintézet működésének célja, hosszú távú hatások Áthidalni a mezőgazdaság alacsony jövedelmét és a pénztőke üzleti kamatigényét. Hosszú távú hatások • Az agráriumnak (mezőgazdaság) megélénkülése • Az üzemi méretek változása • Technológiai váltás • Kevert konstrukcióknak a megjelenése (pl.: vertikális integráció: az egész vertikumot, folyamatot egymaga végzi) • Termőföld minőségének javítása • A falu és a

vidék fejlődésének az összehangolása 19