Education | E-learning » EKF Internet és multimédia a távoktatásban

Internet és multimédia a távoktatásban Internet és multimédia a távoktatásban TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS . 3 A TÁVOKTATÁS ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE . 4 1. 2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VÁLTOZÁSAI . 4 A TÁVOKTATÁS FOGALMA . 6 2.1 Levelező oktatás 6 2.2 Nyitott képzés 6 2.3 Rugalmas képzés 7 2.4 Nyílt Egyetem 7 2.5 A távirányítás 8 2.6 A távoktatás 8 3. TÁVOKTATÁS TÁMOGATÁSI RENDSZERE 8 3.1 A tananyag 9 3.2 Ellenőrzési és értékelési rendszerek 10 3.3 Szervezési, adminisztrációs támogatások 11 3.4 Tutori rendszer 12 3.41 A tutor általános feladatai 13 3.42A tutor feladatai a program előkészítésében 15 3.43A tutor feladatai a program alatt 17 3.44A tutor feladatai a program lezárása után 20 3.5 A távoktatás eszközrendszere 21 4. A TÁVOKTATÁS ELŐNYEI ÉS NEHÉZSÉGEI 22 4.1 A távoktatás előnyei 22 4.2 A távoktatás nehézségei 23 5. A TANULÓ ÉS A TANÍTÓ KAPCSOLATA A TÁVOKTATÁSSAL 24 5.1 A tanuló és

a távoktatás 24 5.2 A tanító és a távoktatás 26 5.21 Az oktatói szerepkör megváltozása az új technológiák megjelenésével 28 6. A TÁVOKTATÁS SZÍNTEREI 29 6.1 Egyetemek, főiskolák: 29 6.2 Ipari szféra 29 6.3 Közszféra 30 6.4 Egyéb területetek 30 MULTIMÉDIA A TÁVOKTATÁSBAN . 31 7. AZ EMBERI AGY MŰKÖDÉSE 31 8. A MULTIMÉDIA FOGALMA 33 9. A MULTIMÉDIA A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN 35 10. MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN . 36 10.1 A multimédiás oktatás előnyei 38 10.2 A multimédiás oktatásban rejlő veszélyek 39 11. AZ ALKALMAZÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK . 39 12. ELVÁRÁSOK A MULTIMÉDIÁS OKTATÓSZOFTVERREL SZEMBEN . 40 -1- Internet és multimédia a távoktatásban INTERNET A TÁVOKTATÁSBAN . 42 13. AZ INTERNET FOGALMA. 42 14. AZ INTERNET SZOLGÁLTATÁSAINAK RÖVID ISMERTETÉSE . 44 14.1 E-mail 44 14.2 FTP 45 14.3 IRC/Chat és TALK 45 14.4 Hírcsoportok (Newsgroups) 45 14.5 Levelezési listák (Mailing lists) 45 14.6 Telnet 46 14.7

World Wide Web (WWW) 46 14.8 PUSH technológia 46 15. AZ INTERNETES OKTATÁS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI . 46 15.1 Az internetes oktatás előnyei 46 15.2 Az internetes oktatás hátrányai, nehézségei 48 16. A TÁVOKTATÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA AZ INTERNETEN. 49 16.1 Videokonferencia 49 16.2 Interaktív multimédia technológiák 50 16.3 Szimulációs programok 51 A TÁVOKTATÁS MEGÍTÉLÉSE 2001-BEN . 52 17. A TANULMÁNY CÉLJA, MÓDSZEREI . 52 18. HIPOTÉZISEK . 52 19. A KÉRDŐÍVEK JELLEMZÉSE . 53 20. A KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSÁNAK EREDMÉNYEI . 53 19.1 Hagyományos képzésen részt vett személyek kérdőívei 53 19.2 Távoktatáson részt vett személyek kérdőívei 58 21. A KÉRDŐÍVEK JELLEMZÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA . 62 ÖSSZEFOGLALÁS . 65 FELHASZNÁLT IRODALOM . 66 -2- Internet és multimédia a távoktatásban " Ha sikerül az emberek kezébe olyan tananyagot adni, amelynek segítségével önállóan tanulhatnak, sikerélményekhez juthatnak,

új piacképes ismeretekre tehetnek szert, akkor a távoktatás létjogosult az oktatás színes világában!" (Szilassy Margit) 1 BEVEZETÉS A távoktatás elengedhetetlenné válik, akár a tömeges képzésre, akár a felgyorsult időben változó világunkhoz való alkalmazkodáshoz szükséges folyamatos tanulásra, vagy a távolságok legyőzésére gondolunk. A mai embernek, ha lépést akar tartani a fejlődéssel, egy életen át kell tanulnia (life long learning), tudását gyakorta meg kell újítania, rendelkezzen bármilyen iskolai végzettséggel is, hiszen az élet gyakorta kényszeríti az embert szakmai váltásra. A tanulás iránti igény drasztikus megváltozása sok tekintetben a társadalomban végbemenő, és az élet minden területén tapasztalható információ-technológiai eszközök és módszerek robbanásszerű elterjedésével magyarázható. Ez a fejlődés ugyanakkor nem csak előidézője, de kiszolgálója is a kötetlen tanulási

módszereknek, hiszen megteremti a lehetőségét az ismeretek újszerű közvetítésének. A digitális technika, a mikroelektronika és a híradástechnika integrációjából születő informatikai világunk minden eddiginél kedvezőbb feltételeket teremt a valóban párbeszédes (interaktív) tanulási környezet kialakításához. Az igények és a lehetőségek szerencsés találkozása a képzés, az át- és továbbképzés gyökeresen új környezetét kínálja, amely egyben a klasszikus formák és módszerek átértékelésével új, flexibilis megoldások bevezetésével járnak. Ezek sorába tartozik a távoktatás is, amelyet az európai közösség országaiban szívesen neveznek "open and distance learning" néven, vagyis nyílt és távoktatásnak, ezzel is jelezve, hogy a távoktatásnál a távolság legyőzése csak egy tényező, a másik legalább ilyen fontos szempont és követelmény az önálló tanulás lehetőségeinek megteremtése.

Szakdolgozatom célja annak bemutatása, hogy az évtizedek óta működő hagyományos távoktatásban a multimédia és az Internet terjedése milyen új lehetőségeket teremtett, milyen új problémákat és megoldásokat hozott létre, milyen ma a távoktatás megítélése. 1 Köznevelés = Szilassy Margit: Távoktatás - gyerekeknek, felnőtteknek, mindenkinek! 1995/8. szám -3- Internet és multimédia a távoktatásban A TÁVOKTATÁS ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE 1. Az információs társadalom változásai Az információs társadalomban egyre általánosabbá válnak a távtevékenységek, amelyek feleslegessé teszik a fizikai jelenlétet és az egyidejűséget. A távmunka és a távoktatás számos olyan új kérdést vet fel, amellyel azok tömeges elterjedése előtt feltétlenül foglalkozni kell. A munkára és az oktatásra vonatkozó törvényeket ki kell terjeszteni a távmunkára és a távoktatásra egyaránt. A távközlési eszközök

közbeiktatásával végzett tevékenységek nem ismernek határokat. Új foglalkozási kategóriák megjelenése is várható, amelyek figyelemmel kísérése és vizsgálata elengedhetetlen. A munkavégzés formái az időben és térben kötött formáktól a kötetlenek felé mozdulnak el. A szabad munkaerő-áramlásnak egy újabb lehetősége, amikor csak a munka eredménye vándorol, és nem a munkaerő. Jelentősen megváltozik, összemosódik a „szabadidő - tanulás - munkaidő” időmegoszlása, rétegenként eltérő módon. E változásokat az oktatási rendszer minden szintjén figyelembe kell venni. A fejlődés felgyorsulása folyamán a tudás minden eddiginél jobban felértékelődik. A tudás szinte tőkeként, tudástőkeként jelenik meg, aminek megszerzése, gyarapítása és alkalmazása sajátos iparággá válik. Az információs társadalom, mint a tudás társadalma általánossá teszi az életen át tartó tanulás szükségességét. Erre ad

lehetőséget a távoktatás, ami a technikai fejlődés során egyre több lehetőséget nyújt azoknak, akik ezeket a változásokat felismerik, és számolnak vele. A korszerű informatikai eszközök az utóbbi néhány évben robbanásszerű fejlődése és elterjedése jelentős hatást gyakorolt a különböző oktatási rendszerekre és a szakértői vélemények szerint ennek a folyamatnak további felerősödése várható. A szakértői prognózisok megegyeznek abban, hogy az információtechnológia alapvetően négy területen járul hozzá a rugalmas és nyitott képzési programok elterjesztéséhez. Elsőként magát a számítógépet tekinthetjük az oktatásmenedzsmentet forradalmasító eszköznek, hiszen mint munkaeszköz jelentős mértékben felgyorsította a tananyagok előállítását, moduláris felépítés esetén megteremtette az ismeretanyagok gyors s minőségi frissítésének lehetőségét. Továbbá a személyi számítógépek széleskörű

alkalmazhatósága nyitotta meg az utat a különböző modellezési és szimulációs, illetve interaktív feladatok (tesztek, feladatlapok) tananyagba történő beillesztéséhez, megjelenhettek a különböző adathordozón (floppy, CD) forgalmazott önálló, vagy kiegészítő programok. -4- Internet és multimédia a távoktatásban A második jelentős terület a hardver és szoftver eszközök fejlődésének eredményeként kialakult multimédia alkalmazások egyre bővülő köre. Ezen a területen a szöveges ismeretközlés kiegészülhet hangeffektusokkal, animációval, képi eszközökkel, mozgóképekkel. Bár ezek az eszközök korábban már külön-külön alkalmazásra kerültek, integrált megjelenésük mégis forradalmian újszerű, hiszen kiváló lehetőséget biztosít a programozott, irányított tanulás megvalósítására. Az információtechnológia talán leglátványosabban fejlődő területe: a számítógépes hálózatok elterjedése.

Figyelembe véve a különböző szintű hálózatok átviteli kapacitásának ismert korlátjait, távoktatási célra elsősorban az elektronikus levelezés (e-mail), a különböző vitacsoportok és a World Wide Web alapú technikák alkalmazása terjedt el. Az informatika negyedik területe a kommunikáció technológia, amely mára jelentős mértékben összefonódott a hálózati technikával. Egyre inkább egy olyan integrált kommunikációs rendszer épül ki, amely különböző átviteli technikákra épül úgy, hogy a felhasználó gyakran nincs is tudatában, hogy konkrétan milyen módon lép kapcsolatba a másik végponttal. A hagyományos telefonon alapuló távoktatási- konzultációs szolgáltatások lehetősége is kiszélesedett (pl. digitális központok), illetve megjelent egy jelentősen kibővült feltételeket biztosító rendszer az ISDN, amely hétköznapi megvalósíthatóságot jelent olyan tanulási rendszerek számára, amelyek építenek a

videokonferencia kínálta lehetőségekre. Az információs társadalom változása az oktatás-tanulás eszméjének változását is magával hozza. Az élethosszig tartó tanulás eszméje a tanulás és képzés folyamatát az iskola centrikus megközelítéssel szemben más nézőpontból - az egyén életútja felől közelíti meg, s ezzel szétválaszthatóvá, ugyanakkor egyenértékűvé teszi az iskolai és az iskolán kívüli képzést. Célja az oktatás hagyományos szervezeti kereteinek fellazításával biztosítani az oktatás minél szélesebb körű elérhetőségét. Ugyancsak fontos cél a foglalkoztathatóság, a munkaerő-piaci alkalmasság növelése. Ebben a kontextusban a hagyományos, kötelező iskoláztatás feladata az alapképességek, a tanulási rutinok kialakítása, az önálló ismeretszerzésre való felkészítés. Az élethosszig tartó tanulás - a képzési rendszer rugalmasabbá, sokszínűbbé tételére irányuló törekvések jegyében

hosszabb távon a képzettségek szerkezetének individualizáltabb jellegét is ígéri. -5- Internet és multimédia a távoktatásban 2. A távoktatás fogalma Hivatalos intézmények képviselői, a különböző lexikonok természetesen már több esetben meghatározták a távoktatás fogalmát, de még mindig bizonytalanság fogja el az embereket, amikor a távoktatást próbálják értelmezni vagy definiálni. Ebben a szakdolgozatban nem vállalkozom újabb definíciót alkotni, meghatározás helyett inkább az értelmezést és a körülírást választom. A bizonytalanságot az alapvető fogalmak pontos ismeretének hiánya okozza. A távoktatás kifejezés mellett gyakran megjelennek a következő kifejezések: rugalmas és nyitott képzés, nyílt egyetem, távképzés és távirányítás, amely fogalmak bár gyakoriak a hétköznapi szóhasználatban, nem biztos, hogy annyira egyértelműek mindenki számára. Éppen ezért sok helyen tapasztalható a fogalmak

téves használata. Pl távoktatásnak mondják már azt is, ha a hagyományos tankönyvek mellett videokazettákat is küldenek, és a félév-végi vizsgáztatás helyett szabadabb beszámolási lehetőséget adnak. A folyamatos heti 1-2 napos oktatási kurzusokból álló képzést, gyakran a levelező, vagy esti képzést nevezik távoktatásnak. Sokszor még maguk az oktatási intézmények is tévesen használják ezt a fogalmat. Sokan tévesztik össze a távoktatást a nyílt egyetem, és a nyitott távtanulás elnevezésekkel is. 2.1 Levelező oktatás A tananyag - rendszerint nyomtatott anyag vagy hangfelvételek - postai úton történő elküldésén alapuló tanítási-tanulási forma. A tananyagot a tanulók a levelező oktatásnál is a saját idejük és módszereik szerint használják, de ezek hagyományos tananyagok, és hiányoznak belőlük a távoktatásra jellemző módszerek. Nem tartalmaznak önértékelő- és beküldendő feladatokat, visszajelzéseket, nincs

az anyagban támogatási rendszer. A tanuló előmenetelének eredményességéről, rendszerint csak a formális számonkérés (pl. vizsga) során kap visszajelzést. 2.2 Nyitott képzés „A nyílt rendszerű oktatás nem törekszik kizárólagosan meghatározott célok elérésére, részletesen leírt követelmények megvalósítására sem, az elsajátítás célját, mértékét és minőségét a tanulókra bízza.” Pedagógiai Lexikon I.-III A tananyag elsajátítását csupán részlegesen irányítják, a tanulókra bízzák azt is, hogy az irányítás-segítés aktusát mikor és milyen mértékben veszik igénybe, így a tanítás és -6- Internet és multimédia a távoktatásban tanulás folyamatát nem szövik át a visszajelzés és értékelés mozzanatai. A tanulók maguk alakíthatják ki céljaikat, és az önértékelés menetrendjét. A magyar köznyelv nehezen fogadja el a távoktatás kifejezést, mivel magát a távoktatás is „gyanúsan

szemléli”, és gyakran félreérti. A nyitott jelző, bár hirtelen bukkant fel Magyarországon az oktatás területén (1997), érdekes módon pillanatok alatt elfogadottá vált, majd a megismert új oktatási és képzési formák hatására a nyitott- és távoktatás szóhasználat is kezdett polgárjogot nyerni. A nyitottság kiterjedhet: az időre (akkor tanul valaki, amikor akar) a helyre (ott tanul valaki, ahol akar) a tempóra (olyan tempóban tanul valaki, amilyen tempóban akar) és a tartalomra (azt tanul valaki, amit akar) Az “open" jelző itt inkább a hozzáférés nyitottsága, a tanulás helyét tekintve a hallgatók otthoni önálló munkája dominál, a konzultációk ill. egyes kurzusoknál nyári kötelező bentlakásos foglalkozások kivételével. Ugyanakkor az angol Open University is szigorú előírásokat követ, a tantervet (a tartalmat), a rendszeres feladatmegoldásokat és a beküldési határidőket (ütemezést, tempót) illetően. 2.3

Rugalmas képzés Egy képzés lehet rugalmas olyan szempontból, hogy mekkora egyéni szabadságot biztosít a résztvevők számára. Egy igazán rugalmas programban kezelhető a tanulók kezdeti képzettségében és tudásszintjében meglévő különbség. A rugalmasság másik eleme az időzítéssel kapcsolatos. Ugyanaz a tanulási sebesség egyeseknek túl gyors, másoknak túl lassú. A rugalmas rendszerek lehetővé teszik az egyéni képességeknek, tudásnak, életmódnak megfelelő ütemezést. A rugalmas képzés tehát gyűjtőfogalom, nem egy adott oktatási típust jelent. Gyakran együtt használják a nyitottság fogalmával (open and flexible learning). 2.4 Nyílt Egyetem Ez a rendszer szervezeti struktúrában tipikusan nyitott. Az open university-k (nyitott egyetemek) rendszere tanítási rendjüket tekintve teljesen alkalmazkodnak a hallgatók életritmusához. Nincsenek kötött órák, tananyag, vizsgarend Csökkenti a tanulót érő külső irányítást,

illetve szabályozottságot, növeli a tanulói önirányítást. Itt már nem az oktatási -7- Internet és multimédia a távoktatásban intézmény szabja meg előre a tanulási programot; és a diák, ha tetszik neki jelentkezik rá, ha nem tetszik be sem iratkozik a kurzusra, hanem a tanulni vágyó diák céljához és igényeihez alkalmazkodik az egész oktatási rendszer. Egyéni cél elérése érdekében egyéni program, egyéni előrehaladási ütem, az egyén képességeinek megfelelő módszerek és eszközök stb. Ez a mechanizmus egy nagyon rugalmas, „szolgáltatói” jelleg megvalósítását teszi lehetővé. 2.5 A távirányítás „A távirányítás egyének vagy csoportok tanulásának tervszerű, folyamatos, közvetett irányítása. A tanulók és tanítók közötti közvetlen személyes kapcsolat nélkül megy végbe, s áthidalja a tanulás és a tanítás közötti tér- és időbeli távolságot. Ismert formái az irányított egyéni tanulás, a

levelező oktatás és a távoktatás.” Pedagógiai Lexikon I.-III 2.6 A távoktatás A távoktatás a tanulás távirányításának és a nyitott képzésnek egyik formája. A Nyílt Egyetemmel ellentétben arra törekszik, hogy a tanulási folyamat minden mozzanatát a kezében tartsa. Ezért a tanulást folyamatosan, lépésről lépésre irányítja, rendszerezi és átfogóan szervezi. „A távoktatás a levelező oktatás kritikájaként, annak hiányait pótló s annál hatékonyabb távirányítási formaként fejlődött ki, amely szigorúbban és eredményesebben teljesítheti a levelező oktatás feladatait. Jellemzője, hogy helytől és időtől függetlenül képes sokakat tanítani, s így „tömegoktatásra” alkalmas eszközzé válik. Ugyanakkor módot ad az egyéi tanulási szempontok figyelembevételére, az egyéni tanulási problémák kezelésére és az egyéni tanulási ütem biztosítására.” Pedagógiai Lexikon I.-III 3. Távoktatás támogatási

rendszere A támogatás azoknak a tevékenységeknek és lehetőségeknek az összességét jelenti, amelyeket a távoktatási rendszer nyújt a tanulóknak. Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy a távoktatás mely részei (rendszerei) segítik a tanuló és közvetve a tutor munkáját: -8- Internet és multimédia a távoktatásban Távoktatás Vizgáztatási rendszer Tutori rendszer Tananyag Értékelési rendszer Szervezési rendszer Távoktatás támogatási rendszere 3.1 A tananyag Noha a távoktatás a hagyományos oktatással lényegében azonos tananyagot dolgoz fel, attól eltérő helyzete miatt ezek felépítésének mégis másnak kell lennie. E másságot gyakran az egyes fejezetekhez kapcsolt ellenőrző kérdésekre és feladatsorokra korlátozzák, de ha arra gondolunk, hogy itt a tanítás-tanulás folyamata sajátosan alakul, akkor az is nyilvánvalóvá lesz számunkra, hogy az ismeretek kifejtésében és a problémák feldolgozásában a

szokásostól eltérő logikának kell érvényesülnie. A tanulás központi szerepéből adódóan ugyanis a fő követelmény a tanulók viszonylag önálló tevékenységének kialakítása, és a folyamatos kapcsolat megtartása a tanuló és a tanár között. A tananyagot gyakran „oktatási csomagnak” nevezzük. A csomag tartalmazhat egy tankönyvet, egy videó- vagy hangkazettát tanulási útmutatóval. De lehet számítógépes floppy lemez vagy CD, vagy gyakorlati oktatási anyag, útmutatóval. Bármi, ami információt tartalmaz, része lehet az oktatási csomagnak. A csomagban kombinálhatjuk a tanulási médiát, gyakran azonban csak egyfajta médium található bennük. De akármi is található a csomagban, annak helyettesítenie kell az oktatót. Tehát, amint a tanuló kinyitja a csomagot, rendelkezésre áll az „oktató”. A tananyag hordozója tehát bármi lehet, amely integrálja a különböző fórumokat, ismereteket. A távoktatás anyagát

előzetesen kell kidolgozni, amikor még nem ismertek a tanfolyamok majdani résztvevői. A távoktatásnak még annyi lehetősége sincs az anyag adekváttá tételére, mint a hagyományos oktatásnak, hiszen a személyes találkozás hiánya miatt nem derülhet ki az alap, amire az irányított tanulás folyamata építhető. Nagy segítséget nyújthat olyan multimédiás anyagok használata, amelyek alkalmazásával a tanulók hasonló szintre hozhatók még a kurzus megkezdése előtt. A -9- Internet és multimédia a távoktatásban folyamat indításánál olyan feladatokat kell adnunk, amelyek a hozott tudásra kérdeznek rá, és annak összefoglalását adja feladatként. Ezzel nagymértékben csökkenthető a tananyag kezdeti „idegensége”. Ennek hatékony módszere továbbá a párbeszéd kialakítása lesz, vagyis a szövegek fogalmazásának az a stílusa, amely azt a látszatot kelti, mintha a tananyag írója kizárólag az anyagot tanulmányozó

egyénhez fordulna kérdéseivel és tanácsaival. A levelezés személyes hangvétele hivatott ugyanis kialakítani azt a légkört, amelyben a tanuló megérzi, hogy állandó segítséget kínálnak neki, és ő bizalommal fordulhat hozzájuk tanácsért, útmutatásért. Fontosak továbbá a rövid tanulási időre méretezett anyagrészek, a sok gyakorlati életből vett példa, illusztrációk használata, a világos és találó címek, valamint olyan gyakorlatok, melyek megoldása során a tanuló az új ismereteket használni kényszerül. A távoktatással szervezett tanfolyamok többségénél az első időszakokban a legnagyobb a „lemorzsolódás” (nem egyszer 50%-os). Ezért lenne fontos, hogy a távoktatásban való tanulást is oktassák a tanulóknak. Ez az 0 tananyag felkészíti a hallgatót mindazokra a sajátságokra és nehézségekre, amelyekkel egy ilyen képzés során találkozhat, illetve alapozó képzést nyújt a tanulónak, hogyan kell távoktatásban

tanulnia. Célszerű, hogy a tananyag első szakasza könnyebb legyen, és a nehezebb szövegeket és feladatokat fokozatosan vezessék be. Távoktatási felsőoktatási intézményeknél szintén ajánlatos a tananyag fokozatos nehezítése, hiszen minél több pénzt és energiát fektet be a tanuló, annál inkább csökken a késztetés, hogy feladja tanulmányait. 3.2 Ellenőrzési és értékelési rendszerek A távoktatásban nagyon fontos szerep jut az értékelési rendszernek, hiszen a tanulók tudásszintjének felmérése és a haladásukról való rendszeres tájékoztatás fontos és folyamatos feladat. Ez az értékelés, esetleg vizsgáztatás sokféle formában történhet Lényege, hogy a tanulót mindvégig tanulásra késztesse, illetve fenntartsa nála a folyamatos tanulási igényt. Az alkalmazható feladatok különböző formái: ellenőrző kérdések, feladatok, beküldendő feladatok, tesztek manuális, kísérletező vagy terep munka (pl. eszközök

összeszerelése, jelenségek megfigyelése, interjúk készítése stb.) -10- Internet és multimédia a távoktatásban A feladatokat a tutor irányításával, ellenőrzésével juttatja el a tanuló az oktatási központba. A feladatok elvégzéséről a tutornak folyamatosan információkat kell szereznie Minden távoktatási formában pontosan kell rögzíteni az információáramlás (tanuló-tutoroktatási központ) irányát, formáit és rendszerességét, hiszen a tutornak ezek alapján kell értékelő visszajelzéseket és tanácsokat adni a tanuló munkájáról. 3.3 Szervezési, adminisztrációs támogatások A távoktatás feltételezi egy központi szervezeti egység (oktatási központ) létét, amely koordinálja a képzésbe bevont intézmények, emberek tevékenységét. Ez a központi adminisztráció: felelős azért, hogy a potenciális ügyfelek tudomást szerezzenek a képzési lehetőségről, ide érkeznek be a képzésekre való jelentkezések, itt

postázzák az oktatócsomagokat a tanulóknak, az itt dolgozók szervezik meg a helyi tanulmányi központokat (a távoktatásban megfogalmazott cél, hogy a tanuló a lakóhelyétől legalább 50-70 km-re találjon oktatási, tanulási központot), előkészíti az időközi konzultációkat és a vizsgákat, és közli azok eredményeit, koordinálja a tutorok és az oktatók tevékenységét, és naprakész adatokat gyűjt a tanulókról. A szervezésben, adminisztrációban dolgozók munkáját ma már szinte mindenütt fejlett számítógépes rendszer segíti, tárolva és naprakészen tartva a tanulókkal, oktatókkal és a tutorokkal kapcsolatos információkat és adatokat. A sikeres távoktatásnak vannak személyi feltételei, emberi erőforrásai, valamint anyagi erőforrásai, tárgyi feltételei. Ezeket összefoglalva mutatja be az alábbi táblázat Emberi erőforrások: Anyagi erőforrások: irányítók (menedzserek), tananyagok, tanácsadó és konzultáló

személyek, technikai feltételek, tutorok, oktatási központ, -11- Internet és multimédia a távoktatásban mentorok - a munkahelyen, tananyagraktárak, Oktatásszervezők, számítógépes és telematikus központ, elektronikus levelezés, szoftverek ( ellenőrző, vizsgáztató stb.) 3.4 Tutori rendszer A tanulók megfelelő támogatása és segítése az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy biztosítsuk a távoktatás hatékonyságát és minőségét. A távoktatás minden formájában az egyénileg tanuló személy a legfontosabb. A távoktatás olyan forrásrendszert biztosít, amely megoldja a tanulók irányítását, ellenőrzését, és módot ad az egyéni tanítási-tanulási szempontok figyelembevételére. A tanulók támogatási rendszerének legnagyobb feladata az, hogy bátorítsa és fejlessze a résztvevőket a célok elérésében. Egyetlen távoktatási program (illetve, semmilyen egyéb tanulási módszer) sem lesz sikeres, ha nem éri el a

kitűzött célját. Állhat egy képzés kiváló tankönyvekből, kiváló audio-vizuális kiegészítő anyagokból, eredményesnek tűnő és jó hangulatú tutori foglalkozásokból és konzultációkból, nagyszerű adminisztrációs háttérrel. Mégis, ha nem képes az előre meghatározott célokat - a tanuló fejlődését - elérni, akkor az ebben történő részvétel az összes érintett számára puszta időpocsékolás. A tanulók akkor tudnak hatékonyan és eredményesen részt venni egy képzésben, ha az tényleges szükségleteiket kielégíti. A tanulók többségének szüksége van a hatékonyabb tanulás érdekében a segítség valamilyen formájára, amely vonatkozhat akár a tanulás tartalmára, akár személyes problémákra. A segítség formái nagyon különbözőek az egyes programok függvényében Soha nem szabad általánosítani, minden programra külön kell megtervezni ezt a tevékenységet és támogatási rendszert. A támogatás időzítése

legalább olyan fontos, mint a támogatás minősége. Egy jó támogatási rendszernek külön figyelmet kell fordítania arra, hogy a támogatást a kurzusnak azon a pontján biztosítsa, amikor valószínűleg a legnagyobb a hatása. Sok nyitott képzéssel foglalkozó intézménynek az a tapasztalata, hogy vannak bizonyos szakaszok vagy pontok a kurzus folyamán, amikor a tanuló valamely problémára érzékenyebb: a kurzus megkezdése előtt, az első számonkérésnél, a kurzus kezdeti szakaszában, vizsgák előtt. A nappali tagozatos képzésben általában ugyanaz a tanár tartja az előadásokat, aki az ellenőrzést és számon kérést megszervezi, és aki az egyes tanulók munkáját figyelemmel -12- Internet és multimédia a távoktatásban kíséri. A távoktatásban azonban ezek a szerepek gyakran elválnak egymástól A magyar gyakorlatban a tutorok feladatköre gyakran kiterjedtebb, mint a nagy létszámmal működő, Open University intézményeknél. 3.41 A

tutor általános feladatai A tanuló segítése, az egész program alatt nagy figyelmet és erőfeszítést igényel a tutorától. Ez a munka két nagy területet foglal magában: a tanulók fejlődésének támogatása, a felmerülő problémák megoldása. Mindannyian különböző módszerekkel, sebességgel és különböző megközelítéseket használva tanulunk. A tutor munkája során valószínűleg azzal fog szembesülni először, hogy ahány tanuló, annyiféle stílus a tanulásban. Bár a távoktatás tág teret enged az egyéni tanulási formának, mégis, a tananyag felépítése sokszor meghatározza feldolgozásának módjait is. A tanulási stílus elemzése segíthet meghatározni a lehetséges problémák forrását, pl. ha valaki a csoportmunkát részesíti előnyben, akkor nehéz lehet neki heteken át egyedül dolgozni, konzultáció vagy kiegészítő tutori támogatás nélkül. A tutornak feladata az, hogy felismertesse a tanulóival a saját tanulási

stílusukat, és az adott tananyag ismeretében ezt eredményessé tegye. A tutor egyik legfontosabb feladata, hogy a tanulók sikeresen befejezzék a távoktatási programot. Ahhoz, hogy ezt elérje sokféle módszert, megközelítést kell alkalmaznia Minden tanulónak egy kicsit másra van szüksége, mégis van egyfajta vezérfonál, amely segítheti a tutort a tanulóval való együttműkö-désében: A kapcsolat fenntartása Haladási ütemterv készítése a tanulóval. A csoport tagjai közötti kapcsolattartás elősegítése. Tervezés Reális tanulási terv készítése. Segítségnyújtás a terv betartásában. Célok, fontosabb állomások felállítása. Motiváció A tanuló felelősségének biztosítása a tanulása iránt. Kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása a tutor és a tanuló között. A tanuló önbizalmának erősítése. -13- Internet és multimédia a távoktatásban Bátorítás, visszajelzés. Oktatás és értékelés A tanulók

segítése a távoktatási tananyagok használatában. Visszajelzések az elvégzett feladatokról, teljesítményekről. Segítség a tanulási készségekhez. Korrekt és következetes értékelés. Megelőzés A potenciális problémák felmérése, kezelése. Azoknak a pontoknak a felismerése, ahol problémák várhatók. A következő táblázat a tutori tevékenységet foglalja össze: Tevékenység Példa Tájékoztatás bemutatja a tanulók előtt álló képzési lehetőségeket speciális ismereteket nyújt a témakörökről Tanácsadás javaslatokat tesz az adott képzés lehetséges megvalósítási útjaira világossá teszi, hogy a tanulónak hol van szüksége különleges segítségre Konzultálás segít megtalálni a tanulóknak a tényleges igényeit bátorítja a tanulót a problémák leküzdésében Irányítás megkeresi a gyakorlás lehetőségeit kialakítja az egymásra épülő gyakorlatias lépések rendszerét Ellenőrzés segít a tanulónak

értékelni saját munkáját ellenőrzi a kívánatos ismeretek meglétét Érdekképviselet segít több munkaidő kedvezményt kiharcolni a tanulás érdekében segít a tanulónak munkakört váltani Visszacsatolás menetközben értékeli a tanuló erőfeszítéseit, előrehaladását értékeli a célok elérését vagy a részeredményeket -14- Internet és multimédia a távoktatásban 3.42A tutor feladatai a program előkészítésében Ebben a szakaszban arról a munkáról lesz szó, amely egy távoktatási program indítása előtt jelentkezik. Ezek olyan tevékenységek, melyek különböző felmérési munkákkal járnak, és a következő területekhez kapcsolódnak: A tanuló vagy tanulók tanulási, illetve fejlődési szükségleteinek meghatározása; Az elérhető programok közül azok kiválasztása, melyek valószínűleg megfelelnek a felmért szükségleteknek; A program sikeres elvégzéséhez szükséges szándék, kitartás kialakítása. 1. A

tanulási szükségletek meghatározása Mindent biztosítani kell annak érdekében, hogy a tanuló elérje az általa kitűzött célokat. Leegyszerűsített formában a tanulási szükségletek meghatározásának három lépése a következő: az elvégzendő munkával vagy feladattal kapcsolatos elvárások meghatározására; a pillanatnyi teljesítményszint összehasonlítása a követelményekkel; a kettő közötti különbség meghatározása. A szükségletek felmérése során kiderülhet, hogy egyes tanulóknak további szakmai, vagy általános műveltségi, tanulástechnikai képzésre vagy átképzésre van szükségük, mielőtt elkezdhetnék az adott távoktatási programot. 2.A megfelelő távoktatási képzés kiválasztása A távoktatási, távtanulási központban jelentkező leendő tanulót a tutornak kell segítenie a megfelelő tanulási program kiválasztásában. A négy fő elem, amelyre a tutornak oda kell figyelnie: előképzettség: a tanuló tudása,

készségei és attitűdje; maga a tanulási folyamat: az összes tanulási tevékenység a program során; célok: a tanfolyam végére elérendő képzettségi szint; értékelés: a tanulási eredmények mérési módszerei; -15- Internet és multimédia a távoktatásban 3.Felkészítés a távtanulásra Fontos, hogy a tutor részletesen megvitassa a tanulóval, mennyi időt kell fordítani a tanulásra és ezt tudja-e vállalni: A program teljes időszakára, (ez lehet akár 5 év is egy egyetemi képzés esetén). A tanulás heti, napi szükséglete szerint. A távoktatási programok egyik lehetősége, hogy meg lehet változtatni a kezdési és befejezési időpontokat. Ha családi vagy munkahelyi kötelezettségek megszakítják a tanulás normális menetét, akkor a program is megszakítható és átütemezhető. A tutor szerepe annak biztosítása, hogy csak nyomós okok esetén legyen csúszás a tanulásban. Ha egy tanuló más okok miatt marad le, a tutornak

segítenie kell a tanulót a probléma kezelésében. A tutor és a tanuló közti, programkezdés előtti párbeszéd nagyban megkönnyíti a később felmerülő, idővel kapcsolatos kérdések kezelését. A tutor fontos feladata, hogy segítse a tanulót a tanulási időterv elkészítésében. A tutornak hangsúlyoznia kell, hogy a támogatás, az csak támogatás. Kiegészíti és erősíti a tanuló eltökéltségét, de nem helyettesíti azt. A tanulónak maga köré kell gyűjteni néhány támogatót, akik lehetnek: tantárgyi- vagy személyi tutorok: kapcsolatot tartanak majd az egyéni- és csoportos konzultációkon, segíthetik leveleken, faxokon és telefonon keresztül (ők a képző szervezet alkalmazottai) munkahelyi kollégák és főnökök (gyakran őket nevezik mentoroknak): fejlődési lehetőséget jelentenek a velük folyó beszélgetések a tananyagokról és eredményekről, illetve azoknak a munkaterületen való alkalmazásáról; ezen kívül általános

biztatást kaphat a diák a tanulási program folytatásához a programban részt vevő többi tanuló: mivel ugyanolyan nyomáskényszer nehezedik rájuk, képesek lesznek megértő segítséggel fordulni egymás felé a család és a barátok: nagyszerű támogatást kaphat a tanuló a hozzá legközelebb álló személyektől, ám ha ők elkezdik nehezményezni, hogy a tanulás miatt kevesebb idő jut rájuk, akkor a legrosszabb esetben a tanulási program ellen fordulhatnak, és ezzel nagymértékben hátráltatják a tanuló fejlődését, sőt ilyen okok miatt a programot is abbahagyhatja. -16- Internet és multimédia a távoktatásban 1. A csoport résztvevőire vonatkozó információk gyűjtése, a tutorálás megtervezése 2. Tutorálás korai szakaszának egyik legfontosabb eleme a szükségletek és a program által kínált lehetőségek összhangjának vizsgálata (egyéni szükségletek meghatározása, mi volt a motiváció a képzés elkezdésére). 3.

Tájékozódjon minden egyes hallgató induláskor meglévő, a program szempontjából releváns tudásáról. 4. Fel kell készülnie már a program elején arra, hogy az egyes résztvevők milyen nehézségre számíthatnak. 5. Jelentkezők segítése a helyes programválasztásban 6. Fel kell mérnie a program indulása előtt, hogy a tanulók képesek lehetnek-e a sikeres részvételre. 7. Ha a felmérés után hiányosságokat tapasztal, akkor tervet kell kidolgozni ezek pótlására. 8. Ismerje meg azokat, akiket tanítani fog – a tanulóknak milyenek a tanulást erősen befolyásoló személyiségjegyei ( 9. Ellenőriznie kell a program indítása előtt: A program alkalmas-e valamennyi résztvevő képzési részének (=a tanuló jelenlegi és a program sikeres elvégzése végén elvárt tudása közötti különbség) betöltésére. A résztvevők hozzáférnek-e a tanuláshoz szükséges eszközökhöz. Biztosítottak-e a hallgatókkal való kapcsolattartás feltételei.

A program megfelel valamennyi résztvevő képzési szükségleteinek. A résztvevők képesek-e az önálló tanulásra. Elkészült-e a fenti kérdésekkel kapcsolatos adatok egyéni nyilvántartása. A program koordinátora és az érintett oktatók ismerik-e a csoportban résztvevők különleges képzési igényeit. Tud-e válaszolni a résztvevőknek a programra vonatkozó kérdésekre. Kialakították-e a tutoráláshoz szükséges kapcsolattartás feltételeit. 3.43A tutor feladatai a program alatt 1. A résztvevők tanulásához minden lehetséges segítség megadása és az egyéni előremenetel figyelemmel kísérése. -17- Internet és multimédia a távoktatásban 2. Állandó kapcsolattartás mindes egyes résztvevővel 3. A tutor nem a csoport vezetője, hanem a csoportban a tanulók segítője, nem alakíthat ki alá-fölérendeltségi viszonyokat. 4. Igyekszik olyan személyes kapcsolatokat kialakítani, amelyben a tanulást a legjobban tudja segíteni. 5. A

tutor mindig megértő, sohasem von felelősségre, hanem feltárja a lemaradás okát és a tanulóval együtt keresi a lehető legjobb megoldást. 6. A tanulók munkáját pozitív megközelítéssel értékeli 7. A tutor adminisztratív feladatai: Tanulók haladására vonatkozó adatok gyűjtése. Írásbeli feladatok kijelölése. Feladatlapok, dolgozatok, esettanulmányok értékelése. Kiküldendő anyagok (írott tananyagok, levelek, feladatok, kérdőívek, tesztek) elkészítése. Postázás. Konzultációk időpontjának egyeztetése. Konzultációk és más foglalkozások látogatottságának nyilvántartása. Visszacsatolás a tanulóknak. Kapcsolattartás a program-koordinátorral. 8. Tutori konzultáció megszervezése: A konzultáció időpontját és témáját előre meg kell adni. A konzultáció időtartama több óra legyen, és fontos, hogy mindenki szót kapjon, elégedetten és megnyugodva távozzon. Időt kell hagyni arra is, hogy a résztvevők egymással is

egyeztessék problémáikat, hiszen szívesebben tesznek fel olyan kérdéseket, melyeket egymással már megbeszéltek. Ezek a konzultációk arra is jók, hogy a résztvevők érzékeljék, ha a többiekhez képest lemaradtak. De nem szabad elfelejteni, hogy a csoportos konzultációk nem alkalmasak a személyes problémák megbeszélésére. Ezekre egyénenként kell sort keríteni. A konzultáció különösen sokat követel a tutortól. Szakmailag is felkészült kell, hogy legyen, hiszen itt nincs lehetőség arra, hogy utánanézzen milyen választ adhat a feltett kérdésre. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos, hogy inkább ismerje be a tutor, ha valamit -18- Internet és multimédia a távoktatásban nem tud, és a választ későbbre ígérje, mintsem hogy helytelen vagy bizonytalan választ adjon. 9. Egyéni konzultációk A személyes találkozások között kiemelkedő szerepet játszanak a tutor és a tanulók közötti négyszemközti beszélgetések. Ezek során a

következő kérdések tisztázására van lehetőség: A tanuló jelenlegi helyzete, a hiányosságok feltárása. A tanulási sebesség megállapítása, a tanulás ütemezése. A helyes idő-gazdálkodás közös kialakítása. Nehézségek feltárása (beleértve azokat a magánéleti tényezőket is, melyeknek a tanulás szempontjából nagy jelentősége van). A beadott írásbeli feladatok személyes értékelése. A tanuló jövőbeli tervei. Ehhez olyan kapcsolatot kell kiépíteni, melyben a tanuló szívesen elmondja problémáit és meghallgatja a tutor tanácsait. Nagyon fontos, hogy a tutor egyenrangú félként kezelje a hallgatót. A személyes beszélgetésekkel kapott információt szintén nyilván kell tartania a tutornak, de fontos, hogy ezeket bizalmasan kezelje, az egyetlen felhasználó ő legyen. A személyes beszélgetések gyakoriságát a tanuló problémáinak mennyiségéhez kell igazítanunk. Ennek ellenére még a rövid programok során is legalább egy

alkalommal mindenkivel személyesen kell beszélni. 10. A tanulók munkájának értékelése Ez a tutor egyik legtöbb időt és türelmet igénybe vevő feladata. Az értékelésnek a távoktatásban különösen nagy jelentősége van, hiszen nincs lehetőség az óra közbeni rendszeres ellenőrzésekre. A hallgatói munka értékelésének több funkciója is van: A résztvevő visszajelzést kap arról, hogy megfelelő ütemben és jó úton halad-e az elérendő cél felé. A tutor információhoz jut a tanuló haladásáról, meghatározhatja azokat a területeket, ahol a tanuló segítségre szorul. -19- Internet és multimédia a távoktatásban A programfelelős ellenőrizni tudja, hogy a csoportban az átlagos haladási sebesség megfelel-e a tervezettnek, és szükség esetén beavatkozhat a programba. A résztvevő hozzászokik ahhoz, hogy feladatokat oldjon meg, írásbeli munkákat készítsen el, és ezzel felkészül azokra a vizsgákra is, melyek letétele az

oklevél megszerzésének feltétele. Az értékeléshez használt feladatok kijelölésénél a tutor lehetőséget kap arra, hogy a tanuló személyiségjegyeinek és eddigi előrehaladásának megfelelően egyéni tanulási útvonalat határozzon meg. Arra nézve, hogy milyen gyakran értékelje a tutor a hallgató munkáját, nincs általános szabály. Alapvető követelmény azonban, hogy a résztvevőknek mindig legyen elvégezendő feladata, de arra annyi idő álljon rendelkezésükre, amennyi a kevésbé jó képességű résztvevőknek is elegendő. 11. A tutornak kell a kiadott feladatokat ütemeznie, a határidőket megszabnia 12. Visszacsatolás - A tutor a kiküldött feladatokat és a beérkező válaszokat nyilvántartja, illetve részletesen elemeznie kell az elkövetett hibák típusát, de ki kell emelnie a pozitívumokat is. Az értékelésnek olyannak kell lennie, hogy még a lemaradt tanuló is kedvet kapjon. Ez gyakran azzal jár, hogy ezek a tanulók több

feladatot kapnak, mint a többiek. Az írásbeli visszajelzéseken túl a személyes beszélgetésekben is ki kell térni az értékelés során szerzett tapasztalatokra. 13. Amikor visszacsatolásról beszélünk, nemcsak a tanulók és a tutor, hanem a tutorok közötti, valamint a tutor és a programkoordinátor közötti információáramlás megszervezésére is gondolni kell. 3.44A tutor feladatai a program lezárása után A tutor feladatai nem érnek véget a program lezárásakor. Ekkor következik saját munkájának és az egész programnak az értékelése, a tapasztalatok levonása és a program szükséges jövőbeni módosításának megtervezése. A program értékelése az abban résztvevő teljes csapat feladata. A tutornak a következő kérdésekre kell válaszolnia: -20- Internet és multimédia a távoktatásban 1. Megfelelt-e a program a résztvevők képzési szükségletének? 2. A tervezett haladási sebesség a résztvevők többségének megfelelő

volt-e? 3. A kapcsolattartás gyakorisága és módja kielégítő volt-e a tanulók és a tutor munkája szempontjából? 4. Kell-e változtatni az alkalmazott értékelési rendszeren? 5. Az értékelésnél használt feladatok összhangban voltak-e a képzési céllal és a programba beiktatott vizsgákkal? 6. Az alkalmazott tananyag lehetővé tette az egyéni tanulást? 7. Megfelelő volt-e a média választása? 8. Melyek voltak azok a részek a tananyagban, melyek különösen sok nehézséget okoztak? 9. Milyen típusú nehézségek akadályozták leggyakrabban a tanulók haladását? 10. Milyen szervezési nehézségekkel találkozott a tutor a program során? A tutor feladatául ritkán írják elő a volt résztvevőkkel való kapcsolattartást, de a jó tutor igyekszik ezt a kapcsolatot minél hosszabb időn keresztül fenntartani. Az is az értékelés része lehet, hogy a volt résztvevők későbbi munkájuk során hogyan tudják hasznosítani a megszerzett ismereteket,

és ez csak úgy lehetséges, ha évekkel a program lezárása után is kap információt tőlük. 3.5 A távoktatás eszközrendszere Alábbi felsorolásunk a távoktatásban használt illetve a jövőben egyre inkább szerephez jutó eszközöket, hordozókat foglalja össze. A felsorolás a fejlődés, az új hordozók és módszerek megjelenését is követi (többé-kevésbé, hiszen egyes esetekben párhuzamosságok figyelhetők meg) s jelzi, hogy egyre inkább az elektronikus, digitális megoldások jutnak szerephez. Nyomtatott anyagok: (tankönyvek, segédanyagok, feladatgyűjtemények, kiadványok). Telefon Hangkazetták Különféle készletek, célorientáltan készített segédanyagok Videokazetták -21- módszertani Internet és multimédia a távoktatásban Mágneslemezek Fax Számítógépes oktató programok CD ROM-ok, multimédia programok Audio konferenciák Video konferenciák Számítógépes konferenciák Digitális hírközlő hálózatok - ISDN

E-mail Internet Szöveg-adat-hang és képátvitel ISDN hálózaton Az elektronikus, digitális rendszereké a jövő (digitális, optikai, mágneses és elektronikus tárolók; digitális hírközlés - tv, rádió, adat sugárzó és vezetékes rendszerek; ISDN, digitális jelfeldolgozás - számítógép). 4. A távoktatás előnyei és nehézségei 4.1 A távoktatás előnyei Tanulási lehetőséget nyújt azoknak is, akik egyébként hagyományos iskolai keretek között nem tudnának tanulni (pl. mozgássérültek, katonák, kismamák) A képzésben részt vevőknek nem kell megszakítaniuk munkahelyi feladataik és mindennapi tevékenységük végzését, hogy tanórákon vegyenek részt. A távoktatás csaknem teljes szabadságot biztosít a tanulók számára a tanulás üteme, időbeosztása, helye tekintetében, ugyanakkor önfegyelemre és motivációra tesznek szert, ami – a tapasztalatok szerint – megjelenik a mindennapi munkában is. A súlypont a tanításról a

tanulásra helyeződik át. Az ismeretek emlékezetbe vésése helyett a feladatmegoldó képesség produktív hatása lesz a meghatározó. Lehetővé teszi a kis létszámú szakmák képviselői számára is a továbbképzést, illetve az átképzést. A hagyományos gyakorlatban a hiba negatívum, amit a tanárnak büntetnie kell, a tanulónak pedig lehetőség szerint el kell kerülnie. A távoktatásban a hiba hasznos -22- Internet és multimédia a távoktatásban eleme a tanulásnak, hiszen belőle is lehet okulni, és a hiba korrekciója mélyebb tudást ad, mint a helyes megoldás – nem feltétlenül meggyőződésre épülőmegtalálása. Döntő különbség mutatkozik a távoktatás javára a tanulók magatartásában is, hiszen itt a tanulás állandó, önként vállalt aktivitás. A hagyományos oktatásban az aktivitás kényszer hatására jön létre, feleltetés, dolgozatírás formájában. A tanulás fajlagos költségei csökkennek (nagyobb számú tanuló

esetén); A tanulók száma növelhető az oktatás minőségromlása nélkül; relevancia: a távoktatási tananyagok a felhasználói igények közvetlen kielégítésére készülnek, elméleti és gyakorlati ismeretek átadására egyaránt alkalmasak, továbbá minthogy az esetek többségében a tanulók tanulmányaikat integrálják aktív szakmai tevékenységükbe, mind a pedagógiai hatékonyság, mind a személyes motiváció erőteljesebben érvényesül; Mivel a képzésnek együtt lesznek részesei a legtávolabbi településen élők is, s mivel a képzés hatékonyságát nem befolyásolják a tanárok, illetve a tanulók egyéni sajátosságai, lehetőségei és korlátai, az adott programot elsajátítók ugyanazt a képzést kapják ugyanabban az időben és ugyanazon egyenletesen magas színvonalon. 4.2 A távoktatás nehézségei A tanár személyes jelenlétének hiánya. Ez nemcsak a közvetlen és azonnali segítségadás hiányát jelenti, de az ösztönző

hatás hiányát is. Ha az információhordozókon levő tananyag önmagában nem tudja lekötni az érdeklődést, a tanulók hamar elveszíthetik a kedvüket. Ez persze nem érvényes, ha a tanulónak szüksége van az ismeretekre, tehát a motiváció belülről fakad. A távoktatásban komoly segítség nélkül csak az erősen motivált, alapos tudást szerezni akaró, és önállóan tanulni tudó résztvevők számíthatnak eredményre. A távoktatási tanfolyamok többségénél a lemorzsolódás nem egyszer 50%-os. Nagy nehézséget jelent a távoktatás azoknál, akik megszokták, hogy tanulni csak közvetlenül a vizsga előtt kell, s ezért nem tudják elfogadni, hogy a vizsgához vezető úton is állandóan bizonyítani kell a felkészültséget. (pl másoddiplomások) Nehézség az olyan dialógus lehetőségének megteremtése, amelyben a tanuló kreatívan és kritikusan vesz részt. -23- Internet és multimédia a távoktatásban Egyes kompetenciákat,

készségeket – pl. eszközigényes szakmai fogásokat – általában csak hagyományos gyakorlati képzéssel lehet elsajátítani. Ebben az esetben a nyitott képzés a gyakorlati képzés előkészítésében, időtartamának lerövidítésében, hatékonyságának növelésében játszhat szerepet. Ha nem áll rendelkezésre kész tananyag, és várhatóan kicsi a tanulói létszám, az egy tanulóra jutó nagy fejlesztési költség egyértelműen a nyitott képzés alkalmazása ellen szól. (A nyitott képzésben egy tanulási órára elegendő nyomtatott tananyag elkészítéséhez kb. 10–20 óra, multimédia tananyag esetén kb 100–300 óra szakértői munka költségével számolhatunk. A szakértői díj kb 10000Ft/óra) A személyes részvételen alapuló képzésnek kell dominálnia, ha a tanuló motiváltságának alacsony szintje, önálló tanulásban való járatlansága, önellenőrző képességének hiánya, a tanulási környezet elégtelensége

valószínűtlenné teszi az önálló tanuláson alapuló nyitott képzés sikerességét. Ugyancsak nem célszerű a nyitott rendszerű képzés alkalmazása, ha a képző intézmény nem rendelkezik az ehhez szükséges speciális szakismeretekkel, szervezeti, irányítási, logisztikai, infrastrukturális feltételekkel. 5. A tanuló és a tanító kapcsolata a távoktatással 5.1 A tanuló és a távoktatás A távoltatásban tanulók összlétszámán belül a felnőttek aránya átlagosan eléri a 80%-ot. A fennmaradó 20%-ban találhatók a mozgássérültek, az élsportolók, katonák Legyen szó bármelyik kategóriáról, a távoktatásban résztvevő tanuló igen heterogén tanulóközösség tagjaként, de teljesen egyéni célok és okok miatt tanul. A tanuló nehézségei: Mivel a távoktatás résztvevőinek mintegy 80%-a felnőtt, a távoktatás irányítóinak és szervezőinek meg kell ismerniük a felnőttek tanulásának sajátosságait. Minden felnőttoktatási

kézikönyv szól a felnőttek prakticizmusáról (arról, hogy életük megoldásra váró problémái késztetik őket leginkább tanulásra), egyenrangúsági igényükről (arról, hogy a tanár sohase éreztesse velük kiváltságos helyzetét, ne parancsokat adjon nekik, hanem segítőként, tanácsadóként társuljon tanulásukhoz), önállósági ambíciójukról (hogy maguk vonhassák le a következtetéseket a rendelkezésükre álló tényekből, és maguk dönthessenek arról, mivel értenek egyet, és mivel nem). -24- Internet és multimédia a távoktatásban További nehézséget jelentenek a következő tényezők: A felnőtt ember általában munka mellett tanul, kevés a szabadideje: a munkán kívül még családi és társadalmi kötelezettségek is terhelik. Ebből következik, hogy számára a tanulás –elismert fontossága ellenére is – csak kiegészítő tevékenység lehet. A hagyományos oktatási rendszerhez szokott tanuló nem feltétlenül

rendelkezik olyan jártasságokkal, amelyek az önálló tanuláshoz szükségesek. Egyesek számára a megkívánt intellektuális függetlenség és a személyes érettség hiányozhat ahhoz, hogy felelősséggel felvállalják a távképzésben való részvételt. A felnőttek gyakran félnek a megmérettetéstől, a vizsgáktól, a feleltetésektől. Bár szakterületükön magabiztosan mozognak, - az iskolában szerzett alaptudás az évek során hiányossá lett, elfelejtődött – ezért az „iskolapadban” félénkké és bizonytalanná válnak. A távoktatásban nagyon kevés azoknak a lehetőségeknek a száma, amikor a tanuló találkozhat diáktársaival (csoportos konzultáció, vizsga), ezért az egyedüllét, a magára hagyatottság érzete felülkere-kedhet a tanulóban, és ez szintén lemorzsolódáshoz vezethet. A tanuló és a csoport: A távoktatásról szólva először mindig a magányos tanuló jut eszünkbe, aki egyedül küzd meg az információhordozókon

levő tananyag feldolgozásával, aki legfeljebb a jelenlétet igénylő csoportos konzultációkon és a vizsgákon találkozik a tanulótársaival. A csoportos együttlétek a távoktatás individuális természetéhez képest kiegészítő programoknak látszanak, amelyeken nem kötelező a részvétel, és bár sok tanuló igényli és kedveli az ilyen alkalmakat, ezt a vonzódást hajlamosak vagyunk úgy értékelni, mint a megszokott hagyományos oktatás iránti nosztalgiát, tehát a távoktatástól lényegében idegen elemként fogjuk fel. Ha azonban jól megfontoljuk a dolgot, felfedezhetjük, hogy egy tanulásközpontú oktatási rendszerben semmiképp sem lehet mellékes a tanulók igénye. Arról nem is szólva, hogy ha a csoportos együttlétet jelentő szervezett tanulási alkalmak javítják az eredményességet és csökkentik a lemorzsolódást, akkor felhasználásuk semmiképp sem tekinthető mellékesnek, ha igény van az ilyen találkozásokra. Természetesen a

távoktatás -25- Internet és multimédia a távoktatásban életképes ilyen programok nélkül is. De az igény kézzelfogható, hiszen a személyességet teljesen nélkülöző modern internetes távoktatási iskolák is lehetőséget teremtenek a csoportmunkára: fórumok és chat formájában. 5.2 A tanító és a távoktatás Az egyik alapvető különbség a távoktatás és a legtöbb hagyományos, "osztályterem" jellegű képzési forma között, hogy a tanuló átveszi a tanártól a központi szerepet a képzés rendszerében. A távoktatás nem feltételezi a tananyagot előadó tanár jelenlétét Bár a tanár, vagy a tanulást segítő tutor jelentős szerepe megmarad, a tevékenysége a tanításról illetve képzésről áttevődik a tanulás segítésére, megkönnyítésére, annak szervezésére. A legtöbb távoktatási forma tanulóközpontú és az oktatás, a rendszer minden eleme arra törekszik, hogy minden tanuló képes legyen a saját

lehetőségei szerint egyénileg meghatározni képzésének, fejlődésének ütemét. Ennek érdekében: előre megtervezi az egyéni tanulási folyamat minden mozzanatát, a tanulást folyamatosan lépésről-lépésre irányítja, rendszerezi és szervezi, az együttes oktatáson belül módot ad az egyéni tanítási-tanulási szempontok figyelembevételére, lehetőséget biztosít az egyéni tanulási problémák kezelésére, az egyéni tanulási ütem megtervezésére, a konzultáció egyenrangú felek között zajlik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy túlzottan nagy a tanuló szabadsága. Minden távoktatási rendszer fő feladata, hogy megtalálja az egyensúlyt a tanuló igényei és az oktatási intézmény követelményei között. Néhány rendszer teljesen nyitott és tanulóközpontú. Sok más formájú képzés egyre nagyobb mértékben válik nyitottá, megnövelve a tanuló választási lehetőségeit, de nagyobb felelősséget is várva tőle saját

tanulása tervezésében. Gyakran tűnik úgy, hogy a távoktatás és a nyitott képzés a tanárokat és az oktatókat fenyegeti, ezért a nyitott tanulás bevezetésével kapcsolatos első reakciók gyakran negatívak, ellenségesek. A tanárok, oktatók ösztönös félelme: hogy munkájukat az önképzés helyettesíti, gyakran párosul azzal az aggodalommal, hogy a kultúrában és a -26- Internet és multimédia a távoktatásban szokásokban változásokat okoz a nyitott tanulás. Az oktatóknak tudatában kell lenniük annak, milyen felbecsülhetetlen kulturális, tudományos és egyéb értékek jöttek létre a hagyományos oktatás nyomán, amely kincsekből és tapasztalatokból a távoktatásnak a legtöbbet kell merítenie. Elsősorban arra kell törekedni, hogy a távoktatás ellásson olyan feladatokat, amelyekre szükség és igény van, de nem férnek bele a hagyományos oktatási keretbe. Ennek felismerése után nyilvánvalóvá válik, hogy a távoktatásra,

és a távoktatás modern technikai eszközeire szükség van. De nem mint a hagyományos képzés konkurenciájára, hanem annak kiegészítésére, nem zárkózva el az esetleges együttműködéstől, a két oktatási módszer erősségeinek együttes alkalmazásától sem. Legyen szó tehát hagyományos -vagy távoktatásról, oktatóra szükség van! A távoktatásban oktatók számára azonban egészen más tanítói stílust és módszert kell követni, mint a hagyományos képzésben, hiszen a távoktatási rendszer sajátosságai a tanítók felé is speciális igényeket támasztanak. A tanító új tevékenységei: A középpontban nem a tanár, hanem mindig a tanuló áll, az ő tanulását teszi lehetővé, segíti. A tananyagnak nem ő a forrása, hanem a különböző médiumok. Mivel nincs tanóra, a tanító segítő, támogató funkciókat lát el, például a konzultációk során. A tananyagot nem egyedül állítja elő, teamben dolgozik, közös

koncepció alapján. Az oktatói improvizáció lehetősége szinte kizárt, a tanár általi visszajelzés helye és ideje többnyire előre tervezett. Az értékelés és ellenőrzés nem folyamatos, hanem pontszerű, amelyekre a levelezés és konzultáció során van lehetőség. A tanulókkal az előre megtervezett „érintkezési pontok” alkalmával találkozik, kevés a lehetőség a spontán találkozásokra. Mentori, „osztályfőnöki” jellegű feladatok ellátója, aki egyénenként követi a tanuló munkáját a képzés teljes ideje alatt: személyes találkozások, levelezés, telefonügyelet, számítógépes kapcsolattartás. (A mentor tevékenységi köre nem terjed ki a szaktárgyakra.) -27- Internet és multimédia a távoktatásban 5.21 Az oktatói szerepkör megváltozása az új technológiák megjelenésével Az oktatási folyamat szervezője, vezetője és irányítója, a legfontosabb információk forrása tehát a tanár marad. Szerepe jelentősen

módosul, és egyúttal nagymértékben megnövekszik, de továbbra is a tanár feladata marad a tartalom előkészítése, irányított megalkotása. A tanároknak az információk befogadására való felkészítésének szerepe, leginkább az „információs társadalom” legújabb vívmányaihoz kötődik. Ez a szerep bizonyos szempontból újnak mondható, amit az támaszt alá, hogy már most igen jelentős, de a későbbiekben döntő kérdés lehet az oktatásban. Mai korunkban mindenki számára nyilvánvaló, hogy „információs robbanásban” veszünk részt. Nagyon valószínű, hogy ez a folyamat mindennél jelentősebb változásokat indít el társadalmunkban. Az információk mérhetetlen mennyiségben árasztanak el bennünket a legkülönbözőbb médiákon keresztül. A tanárok feladata tehát nem merülhet ki az információk továbbításában, sőt, még szerkesztésében sem. Meg kell tudniuk mutatni a tanulóknak, hogyan birkózhatnak meg nagy

mennyiségű információval, hogyan tudják önmaguk számára is felépíteni a lényeget. Egy egyszerű példát véve egy történész sok 10 éves munkájával gyűjtött és feldolgozott anyagokat ma már elviekben elérhetünk néhány órai munkával a megfelelő adatbázisok lekérdezésével. Az információ értéke ilyen szempontból devalválódik, mindaddig, amíg nem tudjuk kellőképpen felhasználni azt. Ezen a ponton óriási szerep hárul az oktatóra, hogy kialakítsa azt a vázat a tanulók fejében, amire biztonsággal építkezhet. A tanárnak meg kell tudni mutatni az általa tanított tudomány szerkezetét, működését, fejlődését, annak irányait, valamint mozgatórugóit. Egyfajta célszerűséget kell átadnia, amely segíti a tanulót az eligazodásban. Meg kell mutatnia azt is, hogyan kell az ellentmondásokat feloldani, és hogyan kell a rossz információkat (dezinformációkat) szelektálni, ugyanakkor az új információkra is nyitottnak maradni.

Lényege, hogy a tanulótól ugyanolyan alkotó tudást kell megkövetelni, mint amelyen a tanár már átjutott. Az igazi tanár nem azért tanár, mert nagy ismerethalmazzal rendelkezik, hanem mert alkotó módon tudja használni az információkat és összefüggéseket, valamint képes továbbadni ezt a tanulók számára is. Mindenkinek fel kell ismerni, hogy a tanár nincs többé információszerzési előnyben a diákkal szemben, ami a mindennapi gyakorlatra igen sokszor rányomta a bélyegét. Pusztán ez a tény gyökeresen át kell, hogy formálja a több ezer éves múltra visszatekintő oktatás-tanulás folyamatát. -28- Internet és multimédia a távoktatásban 6. A távoktatás színterei 6.1 Egyetemek, főiskolák: Az eddigi tapasztalatok és a főbb irányvonalak alapján egyértelművé vált, hogy a felsőoktatási szférában a távoktatás még évekig csak néhány helyen, ott is csak kiegészítő képzésként fog bevezetésre kerülni. Okai: Az állami

normatív támogatási rendszer nem teszi lehetővé, hogy az iskolák a távoktatás bevezetéséhez szükséges kezdőtőkét előteremtsék. Továbbá kétszáz fő alatt nem gazdaságos távoktatást indítani, jelenleg pedig az egyetemi szaklétszám ritkán haladja meg ezt a létszámot. költség Hatékonyság hagyományos távoktatás 0 200 400 hallgató Nincs olyan nagy hallgatói létszám a felsőoktatásban, amely lehetővé tenné, hogy a nappali egyetemi szférától hallgatókat vonjanak el a távoktatás számára. Az ilyen kezdeményezések már sok helyen kudarcot vallottak. Pl Műegyetem (Kabdebó György, a Fővárosi Oktatástechnológiai Központ igazgatójának véleménye szerint, még vagy 8 évig nem lehet hallgatókat elvonni a nappali képzéstől.) 6.2 Ipari szféra A különböző területeken történő átképzések és szakképzések szabad utat adnak a távoktatásnak. Itt már felnőttképzés valósul meg, ahol a hallgatók munka mellett

-29- Internet és multimédia a távoktatásban dolgoznak. Fellép az igény egy olyan oktatási forma iránt, amely figyelembe veszi a felnőttek speciális igényeit, természetét és képességeit. Továbbá ez az a terület, ahol szükséges az általános -és kötelező érvényű tűzvédelmi és egészségügyi stb. oktatás Az ipari szférában egyre nagyobb lesz a nyomás, hogy az ilyen jellegű képzéseken valóban részt vegyenek az alkalmazottak, ennek pedig leghatékonyabb formája a távoktatás. j 6.3 Közszféra A folyamatosan változó törvények, adózási formák, az Uniós csatlakozás, az új szakterületek megjelenése szintén a távoktatás elterjedésének kedvez. Ezek a területek annyira újak, hogy a hagyományos oktatási forma még nem telepedett rá, viszont a távoktatás, kihasználva a sajátosságából fakadó előnyöket, előnyhöz juthat a hagyományos képzéssel szemben. A közszféra egy másik speciális területnek, a tanárok

továbbképzésének is kedvez, hiszen a folyamatosan megújuló ismeretek és területek miatt a tanároknak továbbképzésen kell részt venniük. Itt százezres nagyságrendű létszámról van szó, amelyet a hagyományos képzés nem tudna gyorsan és viszonylag olcsón kiszolgálni. 6.4 Egyéb területetek Határon túl élő magyarok oktatása. Nyelvek oktatása. (Kivételesen jó multimédiás tananyagok készültek már ebben a témában.) Diplomások továbbképzése. Továbbá minden olyan oktatási területen érdemes a távoktatás alkalmazása, ahol: - Sürgős képzésre van szükség nagy számú hallgatóság esetén. - Amikor a célcsoport nagy létszámú és különböző helyekhez kötött emberekből áll. - Fontos a többszöri felhasználhatóság. (A hagyományos képzés bizonyos időbeosztáshoz kötött, és ha meg szeretnék ismételni, akkor szinte minden lépést újra végig kell venni. A nyitott tanuláshoz olyan oktatási anyag készül, amely

elérhető marad, ha a tanfolyamot meg szeretnék ismételni.) -30- Internet és multimédia a távoktatásban MULTIMÉDIA A TÁVOKTATÁSBAN 7. Az emberi agy működése A multimédia és az internet fogalma napjaink informatikai társadalmának egyik leggyakrabban felmerülő fogalma. A 20 század felgyorsult technikai fejlődése egy sor társadalmi, gazdasági, politikai változást indított be. Az információ értékké vált, és az információ átadás, információ kezelés tudománya rohamléptekben tör előre. Talán nem túlzás azt mondani, hogy ma már az elektronikus és digitális média minden munkahelyen megtalálható, új lehetőségeket de új kihívásokat jelentve egyben. Ezért van nagy szerepe annak, hogy az oktatás területén, ahol a jövő zálogát tartjuk a kezünkben, ott elsőként kell gondolnunk a haladásra, az új módszerek alkalmazására. Frederic Vester „Gondolkodás, tanulás, felejtés” című könyvében az agyműködés

különböző szintjeit írja le. Tanulás szempontjából négy alaptípust mutat be, amik különböző bemeneti csatornával rendelkeznek. Absztrakt/verbális típus (hallás) Vizuális optikai típus (látás) Haptikus típus (érezni, megfogni valamit) Auditív típus (hallani és beszélni) Mint ahogy a pszichológiában sincs kizárólag kolerikus vagy flegmatikus, úgy egy ember sem tanul csak absztrakt vagy vizuális módon. A tanulás folyamatában minden emberi érzékelés egyidejűleg vesz részt. Jogos tehát az igény, hogy használjuk is ki az együttes ingerek előnyeit. Az UNESCO-nak már az 1960-as években végzett felmérései nyomán tudjuk, hogy ismereteinknek 83% -át vizuális úton, 11% -át hallás útján, -31- Internet és multimédia a távoktatásban 3,5% -át szaglással, 1,5% -át tapintással, 1% -át ízlelés útján szerezzük. Az ismeretek rögzítésére vonatkozó tapasztalatok alapján számos kísérletben a következőket mutatták ki.

Az olvasott szöveg 10% -át A hallottak 20% –át A látottak 30% -át tudjuk megjegyezni. Téves megállapítás lenne azt mondani, hogy az egyszerre hallottak és látottak 50% ának megjegyzésére vagyunk képesek, de minden bizonnyal állíthatjuk, hogy ez az érték magasabb, mint külön-külön történő alkalmazás esetén. Ezt a tényt kísérleti úton is igazolták. Ha például a látást és hallást manipulatív folyamatokkal is kiegészítjük, akkor a rögzítés elérheti a 80% -ot is. Dr. Szűcs Pál (1984) De mégis mit nevezünk az információ feldolgozásának? A korszerű agykutatás eredményei alapján tudhatjuk, hogy az emlékezés és tanulás folyamatát megelőzi az információ szelektálása. A szelekció annál erősebb, minél nagyobb mennyiségű információval állunk szemben, illetve minél lényegtelenebb az adott információ számunkra. Mindezekből következik, hogy a csatornák „médiák” szimultán használata esetén nagyobb

szelekciós tényezőre kell felkészülni, és ez igen fontos tényező a multimédia rendszerek kialakításánál is. Éppen ezért mindig nagy gondot kell fordítani arra, hogy a megnövekedett információ tömegből élesen kidomborodjon a lényegi információ. Az információk feldolgozásának van egy másik összetevője az eddig elemzett intenzitásán kívül: az információk tömege. Az emberi agy működésének fontos jellemzője, hogy nem vagyunk képesek figyelmünket sokáig fenntartani, azaz bizonyos mennyiségű információ befogadása után figyelmünk lankad, és egyre nagyobb erőfeszítéssel vagyunk csak képesek további információkat befogadni. Az internet és multimédia rendszerek -32- Internet és multimédia a távoktatásban kialakításánál is figyelembe kell venni ezt a tényt. Nem szabad a lehetőségek mámorába esni, és telezsúfolni információkkal a rendelkezésre álló adathordozót. Ha túl sok az információ, akkor megfelelő

méretű modulokra kell bontani az anyagot. A szimultán ható információk esetében az információk egy része ugyanarra a dolgokra vonatkozik. Ezeket az információkat redundáns információknak nevezzük A redundáns információk lehetnek pozitívak, ilyenkor egymást erősítik, az ismeret elmélyítésében nagy szerepük van. A negatív redundancia viszont káros, mert ellentétes tartalmú, logikailag ütköző információikat tartalmaz, így zavarja a megértést. Ezek kiszűrése elsődleges feladat az oktató anyagok elkészítésében is. A redundanciának az információ átadás szempontjából közömbös része természetesen szintén nem előnyös, és a rengeteg információból kiszűrendő. 8. A multimédia fogalma Mivel a különböző témájú szakirodalmakban teljesen eltérő meghatározásokat találunk ebben a témában, akkor kerülünk legközelebb a valódi jelentéshez, ha a fogalmat több oldalról próbáljuk megközelíteni. Szemantikai

értelmezés: A fogalom értelmezésének alapját a szó jelentésének és eredetének vizsgálata adja. Multi Medium Media - jelentése: sok, több oldalú; - általános közeg, közvetítő elem; - tömegtájékoztatási eszköz (rádió, televízió, sajtó, könyvek, reklám); (A Meyes és a Larousse Enciklopédia alapján) Ez a definíció azonban nem határozza meg a fogalom igazi jelentését. Figyelembe kell venni egyrészt a már korábban is ismert oktatástechnológiai értelmezést, valamint a számítástechnikai eszközök rohamszerű fejlődésével kapcsolatban frissen kialakult ismereteket. Oktatástechnológiai értelmezés: A szakirodalom alapvetően az oktatás-technológia eszközeinek általános megjelölésére kezdte el használni a média fogalmát. Ez a megjelölés már 1973-ban Dohmennél is szerepel. „ A médium az információk hordozói és/vagy közvetítői.” -33- Internet és multimédia a távoktatásban Ezt a definíciót alapul véve

és kiterjesztve a következőt állapíthatjuk meg: „Médiumnak nevezzük a tanítás-tanulási folyamatban az információ közvetítésére használatos közeget, amely a tananyag és a tanuló közötti kapcsolatot megteremti, kiszélesíti.” (Dr. Szűcs Pál 1984) Számítástechnikai értelmezés: Ez az értelmezés a legfiatalabb, mindössze néhány éves múltra tekint vissza. Az első irányú megjelölések az 1980-as években jelentek meg, és még az azóta eltelt rövid idő alatt is, a fogalom jelentése több változáson esett át, mint addig bármelyik meghatározás. A multimédia megjelölés először, mint egyfajta gyűjtőfogalom terjedt el, amellyel azt fejeztük ki, hogy „milyen módon használható a számítógép olyan területeken, mint: hang, grafika, animáció, video.” (Aubry Pilgrim 1995) Később ez az értelmezés letisztult mindazokra az alkalmazásokra, programokra, amelyek szöveges, álló és mozgóképi információkat, hanggal és

zenével egyesítve szolgáltattak. Természetesen ezek a rendszerek szorosan összefüggtek a hardverrel is, hiszen ezeknek a rendszereknek jelentős többletkapacitási igénnyel kellett megküzdenie. Így érthető, hogy kezdetben a multimédia fogalma, egy meghatározott különleges műszaki színvonalat jelenített meg, amely szorosan beépült a fogalom jelentésébe. „Multimédiának nevezünk minden olyan PC alapú alkalmazást, mely több, de legalább két médium, azaz kép, hang, szöveg, stb. együttesen alkot interaktív tájékozódásra alkalmas „művet”.” 2 Benyó V. Bertalan A multimédia alkalmazásban legalább két, egymástól független médi-umnak: mégpedig egy időfüggő és egy időfüggetlennek kell lennie. Az időtől függő – tehát az időben végbemenő, vagyis folyamatos – médiumok sajátsága, hogy az idő múlásával változnak. Percről percre más és más képsort látunk egy mozgófilmen, illetve újabb és újabb hangot hallunk

egy hangfelvételen. Ezek a médiumok tehát időfüggők Egy ábra viszont nem változik attól, hogy néhány másodperccel vagy akár többszáz évvel később nézzük is meg; vagyis a szöveg és az állókép időfüggetlen. A mai korszerű multimédia rendszerekre a fejlődés során még további fontos jellemzők rakódtak rá. Ezek közül a legjelentősebbek 2 Benyó V. Bertalan – Multimédia az oktatásban wwwextrahu/xpszk/multimed -34- Internet és multimédia a távoktatásban Strukturált információ bemutatás, prezentálás, terjesztés; moduláris felépítés; interaktivitás; problémaorientált szerkezet; könnyű kezelhetőség, emberarcúság; kereszthivatkozások, koncentráció (hyper-text rendszer); nagy mennyiségű adat áll rendelkezésre fizikailag kis helyen; látvány és hang egyidejű illesztése az információhoz. 9. A multimédia a hétköznapi életben A multimédia a hétköznapjainkban is jelen van. Az interaktív tájékoztatást

szolgálják például a múzeumokban elhelyezett "touch screen" képernyők, az egyes városokról, vagy intézményekről készített CD-k, a multimédiás lexikonok, a vállalatok referencia CD-i, a korszerűbb, hangot, képet, animációt és videót is tartalmazó web-oldalak, de ide sorolhatók a műholdas helymeghatározó (GPS) rendszerek is, melyek az autós navigációt segítik elő. A multimédia térhódítása nem meglepő, hiszen az egyetlen módszer és eszköz, mely egyesíti az audio és videó, az írott szöveg, a képek valamint az animációk nyújtotta szemléltetési lehetőségeket, interaktív kalandozás és egyéni tempó biztosítása mellett. A multimédia alkalmazási területei: Alkalmazási cél Alkalmazási mód Szórakozás Számítógépes játékok, videojátékok, Nyelvoktató Képzés továbbképzés, programok, Képzés Értékesítési és tréning, Termékoktatás, Szimuláció, Point Reklám of Information (POI),

Termékismertető, Cégbemutató, direkt marketing eszközök, -35- Internet és multimédia a távoktatásban Termékkatalógus, Point of Sales (POS), Értékesítés Utazási prospektus, Ingatlan tanácsadás, Videokonferencia Kommunikáció adathálózaton keresztül, Hang és video felhasználásával készült alkalmazások, Internet alkalmazás (pl. a World Wide Web) Városi és polgári információs rendszerek, Információ Kép és video publikációk CD-Rom-on és Publikáció hálózaton, Dokumentáció On-Line és Off-Line dokumentációk, A multimédia termékek európai piaca manapság így alakul: Képzés POS/POI 24% 14% Szórakozás 12% Kommunikáció 11% Desktop alkalmazások 11% Reklám/Bemutató 11% Egyéb 17% Láthatjuk tehát, hogy a multimédiás alkalmazások az élet minden területén fellelhetők. Nem okoz elutasítást az emberek körében, hiszen mindenki találkozott már valamilyen formájával. Az újdonság motiváló

ereje még meg van, de az idegenség érzete már elmúlt 10. Multimédia az oktatásban Az oktatási tevékenységet a multimédiás megjelenítés rendkívül hatásosan képes támogatni. Ismeretes, hogy az információ befogadása jelentősen függ az információt hordozó közegtől, továbbá a már korábban ismertetett okok miatt az emberek az információt sokkal könnyebben képesek feldolgozni, ha azt képi, legfőképpen mozgóképes formában tálalják számukra. Ha ez még hanganyaggal is támogatva van, akkor az így -36- Internet és multimédia a távoktatásban létrejövő „audiovizuális élmény” miatt az átadni kívánt tananyag mennyiség befogadása nagyságrendekkel megnövekedhet. A különböző médiák egymást kiegészítő alkalmazása erőteljesen fokozza a felhasználók információbefogadó-képességét. Nem vitás, hogy a vállalati alkalmazottak, diákok, felhasználók sokkal szívesebben tanulmányoznak át akár egy 20-40 perces

multimédiás tananyagot, mint hagyományos írásos dokumentumokat. A multimédiás megjelenítés mellett egyszerűen száraznak, unalmasnak érzik a füzetek, könyvek lapozgatását. A multimédia oktatási célokra való felhasználásának alapja az a nézet, mely az oktatást a tanítás helyett a tanulás oldaláról vizsgálja. E szerint az oktatási módszernek: kis egységekre kell bontani a feldolgozandó tananyagot, minden egységben gondoskodni kell a tanuló aktív közreműködéséről, minden egységben lehetőséget kell biztosítani a tanulónak tevékenysége ellenőrzésére. A megfelelően megtervezett multimédiás oktatószoftverek alkalmazása esetén a számítógép alapú tananyagok az egyéni tanulás támogatására a leghatékonyabb eszközök lehetnek, mivel rugalmasan igazodnak a tanuló egyéni tanulási tempójához, végigvezetik a tanulót az elsajátítandó tananyag láncolatán, a tanuló tudásszintjének megfelelő példákat és feladatokat

mutatnak, és lépésről lépésre tesztelik a tanulót, hogy megértette-e az anyagot. Emellett alkalmas olyan szituációk vagy rendszerek modellezésére, mellyel a tanuló közvetlen kapcsolatba nem, vagy csak kivételes esetekben kerülhet (például komplex gazdasági rendszerek elemzése). A multimédiának oktatási folyamatban való alkalmazásának legfőbb érveként, a motiváló, érdeklődést felkeltő hatása említhető. Az aktivitás felkeltésében különös szerepe van a multimédiának, hiszen a tanuló információszerzésben történő aktív részvétele tartja legtovább és a legmagasabban az aktivációs szintet. Ezt a funkciót az interaktivitás teszi lehetővé, hogy a tanuló ne csak passzív szemlélője legyen az eseményeknek, hanem azokat minden területről megfigyelhesse. A multimédia minden "veszélye" (könnyű eltévedés az információláncok szövevényében, a különböző természetű információk kezeléséből

adódó kognitív terhelés) eltörpül az általa nyitott távlatok mögött. Már a közeljövőben széles körben elterjedhet, -37- Internet és multimédia a távoktatásban mint az eddigieknél hatékonyabb információkereső, tudásprezentáló és tudásközvetítő eszköz. Felhasználók tömegei számára lesz napi rutin a multimédia világában való közlekedés Magyarországon is. 10.1 A multimédiás oktatás előnyei A multimédiát felhasználó oktatásnak számos előnye van. Az aktivitási szint, motiváció szempontjából mindenképpen pozitívnak lehet értékelni, és nem csak az újdonság ereje, hanem főként az információs csatornák komplex hatása, nagyfokú szemléletessége miatt. A szemléletesség szempontjából rendkívüli hatékonyságát és rugalmasságát lehetne említeni. Lehetőség van a természetben nem megfigyelhető folyamatokat, vagy túl drága, illetve veszélyes kísérleteket vagy, absztrakt fogalomrendszerek egymáshoz

való viszonyát szemléletesen ábrázolni. A megerősítés az egyéni felhasználású rendszerekben igen jelentős, hiszen bármikor tetszés szerinti számban visszajátszható és a modularitás révén többféle úton is elérhető ugyanaz az információ. A koncentráció lehetősége is kiemelkedő, gondoljunk csak a „hyper-text” rendszerekre, ahol kulcsszavak, illetve kifejezések, egérkattintásra egyből elágaztatják a programot a vonatkozó részhez, közvetlenül elérik, kikeresik az odavágó információt. A nagyméretű tároló kapacitás igen komoly koncentrációs lehetőséget rejt magában. Az ellenőrzés szempontjából is előnyös a távoktatásban, hiszen bonyolultabb rendszerek már nem csak választásos teszteket, hanem kulcsszavas vagy egész mondatos válaszokat is értékelhetnek. A tanuló könnyűszerrel tesztelheti saját tudását. A manipuláció, az egyéni beavatkozás, rendkívüli mértékben megnöveli az emlékezés hatékonyságát.

Elérhetőség, ami a számítástechnikai anyagok nagy mobilitásával fejezhető ki. A diák hazaviheti a teljes programot CD-lemezen is, vagy csatlakozhat a hálózatra, és ott is elérheti a kívánt információt. Folyamatok bemutatása, a sokrétű elágazás és visszalépés, az alfolyamatok részletes vizsgálata igen egyszerűen megoldható bonyolult rendszerek esetében is. -38- Internet és multimédia a távoktatásban Nagy mennyiségű információ egyidejű tárolására nyújt lehetőséget egyszerű visszakeresési lehetőséggel. Speciális szimulációk révén a gyakorlathoz hasonló életszerű tapasztalatokat szerezhetnek a tanulók ilyen jellegű rendszerek használatával. És végül nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy e technikák ára egyre elérhetőbb szintre kerül. 10.2 A multimédiás oktatásban rejlő veszélyek A multimédia előnyei mellett nem szabad megfeledkeznünk a hátrányokról sem. Nem szabad azt hinni, hogy a multimédia egyben

„szupermédia”. A multimédiának valóban sok előnye van, de bizonyos esetekben azonban nem éri meg alkalmazni. Igaz ugyan, hogy a számítógépnek végtelen a türelme, és tetszés szerinti számban képes újra meg újra megmutatni az anyagot, de ez mindig ugyanaz marad, nem képes más szemszögből elmondani ugyanazt, vagy figyelembe venni, hogy mit nem ért a felhasználó. Mindig egy előre felépített struktúrát ad a diák kezébe, függetlenül attól, hogy neki milyen sajátos beállítottsága van az adott témában. Az alkalmazott módszerek és maga a technika is gyorsan amortizálódik, ami növeli a tanárokra nehezedő terhet, illetve a költség oldalt. A multimédia alkalmazásnak nagy előnye, hogy sokkal függetlenebbé tudja tenni a tanulót a tanártól. Ez azzal a hátránnyal jár, hogy a tanuló elszigetelődik a vezető irányító útmutatástól, sőt saját diáktársaitól is. Ez utóbbi folyamat igen rossz hatású lehet a személyiségre ható

közvetlen szociális környezet húzó, támogató hatásaival szemben. 11. Az alkalmazáshoz szükséges eszközök A multimédia programok több alkalommal jeleníthetnek meg mozgófilmet, animációkat és játszhatnak le hangfájlokat, amely nagymértékben leterhelheti a számítógépet. Ilyen alkalmazások futtatásakor a számítógép temérdek adatot szállít a CDről vagy a winchesterről a képernyőhöz és/vagy a hangfalakhoz, így nem lehet triviális, hogy a felhasználó körében adott a megfelelő teljesítményű számítógép. Felmérést kell készíteni, milyen felszereléssel rendelkeznek a potenciális vevők és a szoftvert úgy kell elkészíteni - sokszor a kép méretének vagy a hang mintavételi frekvenciájának csökkentésével -, hogy az a legtöbb számítógépen használható legyen. -39- Internet és multimédia a távoktatásban Oda kell rá figyelni a tervezésnél, hiszen hiába van tele a prezentáció egyedülálló

filmfelvételekkel, ötletes animációkkal, csodálatos színekkel és hangokkal, ha a felhasználók számítógépén a film döcög, az animációk lassúak, a képek és a hangok élvezhetetlenek. 12. Elvárások a multimédiás oktatószoftverrel szemben Laaser (1993), Barnard és Sandberg (1994) az első multimédiás szoftverek tesztelése során a következő tapasztalatokat vonták le: a tanulók professzionális programokat várnak el, mert az általuk ismert, nem oktatási célú kereskedelemben kapható termékekhez viszonyítanak, előnyben részesítik azokat a programokat, melyek vizsgára készítenek elő, vagy amelyek egy megfelelő fejezet nehéz részeit magyarázzák meg, a programokat akkor fogadják el, ha azok képesek azonnali válaszokat adni a tanulás közben felvetődő kérdésekre és a tanuló hatékonyan maga irányíthatja tanulását. Ennek elérése érdekében: a tananyag kialakítása folyamán jó kompromisszumokat kell találni a tudományos

korrektség és a könnyebb tanulhatóság érdekében szükséges egyszerűsítések között, meg kell keresni az alkalmazott médiumok egymás hatását erősítő legelőnyösebb kombinációját és arányát, valamint biztosítani kell, hogy a tanuló bizonyos határok között maga állíthassa be az egyéni tanulási stílusának leginkább megfelelő interakciós és információ-közlő módokat. A felhasználókat a szoftver alkalmazásakor az alábbi tényezők érdeklik elsősorban: a multimédia alkalmazás képernyőn való esztétikai megjelenése, az átadandó információ megjelenésének módja, a képernyőoldalak közötti navigálási rendszer bonyolultsága, a szoftver egyéb részeinek kezelési bonyolultsága , -40- Internet és multimédia a távoktatásban Tesztelésekor a navigálási bonyolultság felmérése a legfontosabb. A jól megtervezett navigáció nem engedi, hogy a felhasználó eltévedjen a hatalmas információtömegben, és lehetővé

teszi, hogy az alkalmazás használója felfedje az egyes információk, fogalmak és multimédiaelemek egymáshoz rendeltségét és logikai kapcsolatát. A tanítási és tanulási folyamatot elősegítő tevékenység a gyakorlás, így célszerű úgy felépíteni multimédiás alkalmazást, hogy a tanuló bármelyik pillanatban beépített példákon keresztül gyakorolhassa azt, amit azelőtt megtanult. Ez egyben egy önellenőrzési lehetőség a tanuló számára, kellő mértékben elsajátította-e az anyagot. Jó feladatmegoldás esetén fontos a dicséret, ami motiváló tényező lehet a további tanulásban. A megvalósítás során arra is oda kell figyelni, hogy a készülő számítógépes oktatóprogram képes legyen interaktívan működni, alkalmazkodjon a tanulók egyéni igényeihez és engedjen önállóságot. A programok alkotóinak használni kell az interakció motiváló formáit, mint például életszerű probléma-szituációk előtérbe helyezését,

szimulációs feladatokat, modellezési feladatokat, vagy versenyjátékokat. Egy számítógépes prezentáció szerkezetét tekintve a menürendszer már önmagában is hasznos, hiszen jól rendszerezheti a bemutatásra kerülő anyagot, ezáltal könnyebb tanuláshoz vezet. -41- Internet és multimédia a távoktatásban INTERNET A TÁVOKTATÁSBAN 13. Az internet fogalma Az internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely a különböző rendszerű hálózatok ezrei között képes összeköttetést létesíteni egy egységes protokoll segítségével. Ennek a rohamosan fejlődő hálózatnak a gyökerei a hatvanas évekbe, Amerikába vezetnek vissza. Az első nagy távolságokat áthidaló hálózat az amerikai honvédelmi minisztérium ARPAnet rendszere, amely katonai kutatások céljaira jött létre. Ennek egy esetleges nukleáris támadás esetén is működőképesnek kellett volna lennie. Az Advanced Research Project Agency, az ARPA által támogatott

kutatás célja az volt, hogy az adategységek automatikus irányítása révén a rendszer működőképessége fennmaradjon, még a hálózat egyes elemeinek kiesése esetén is. Az eredeti cél az volt, hogy a távoli számítógépek erőforrásait felhasználják, rajtuk számításokat végezzenek vagy adatokat érjenek el róluk. A rendszer azonban az emberek egymás közti kommunikációra is felhasználták. Az így létrejött új médium, a computer segítségével kialakult a ma is egyik legnépszerűbb kommunikációs forma a levelezés. Az alapszolgáltatásokra számtalan alapszolgáltatás épült és épül ma is folyamatosan, hiszen az internet dinamikusan fejlődik. (Erdős Tamás: A távoktatás és az Internet) Az internet „gyermekkorában” – kb. 20 évvel ezelőtt – még csak katonai illetve kutatói munka támogatását látták benne, nem sokan sejtették, mekkora lehetőség rejlik ebben a technikai megoldásban a közélet számára is. A közhasznú

felhasználás ötlete csak a 80-as évek közepétől mozgatta meg az emberek fantáziáját. Az igazi karrier a 90-es években kezdődött, mikor az üzleti élet kezdte felfedezni magának. Ettől kezdve vált napjaink leginkább emlegetett, nagy lehetőségeket kínáló területévé. Ha csak az elmúlt évtizedek oktatástechnológiájának fejlődését nézzük, azt tapasztalhatjuk, hogy időről időre egy-egy új eszköz került előtérbe, amit "csodaszerként" emlegettek, amely megváltoztatja az oktatás hatékonyságát. Ezek az eszközök (audiovizuális eszközök, filmvetítő, írásvetítő, nyelvi labor, majd az egyre nagyobb számban elterjedő home-computerek, és személyi számítógépek) sorra beilleszkedtek a hagyományos oktatás kelléktárába. Némelyek mára elavultak, "kikoptak", mások jelenleg -42- Internet és multimédia a távoktatásban is használatban vannak. De vajon beváltották-e a megjelenésükkor hozzáfűzött

reményeket? Az igazi forradalmi változást talán az egész világot átfogó számítógépes hálózat, az internet hozza. Az internetet, valóságát, "valódi arcát", csakúgy, mint magát a számítástechnikát, bizonyos fajta mítoszok burkolják be, amelyek alkalmasak arra, hogy elfedjék a felhasználók elől a lényeget. Ilyen mítoszok például: az esélyegyenlőség és a hálózati demokrácia megteremtődésének ígérete, az új hálózati (cyber-) társadalom létrejötte, a kényelmesebb élet ígérete, vagy éppen olyan egyszerű tévhitek, mint hogy az interneten minden megtalálható, stb. A valóság az, hogy a hálózat, amely lerombolja az emberek egymástól való távolságának és az információkhoz való jutás korlátait, amely valamilyen szinten szabad és független, megváltoztatja az egész társadalmat, és ennek részeként természetesen az oktatást is. Az internet a multimédiához képest is szédületes gyorsasággal

fejlődik. Napjainkban egyre gyakrabban valósulnak meg olyan videokonferenciák, amelyek résztvevői a távolságok ellenére kép, hang és adat egyidejű cseréjét vihetik véghez. Intelligens kereső programok jelennek meg segítségünkre, amelyek világméretben összekapcsolt adatbázisokban keresnek. Távolról is lehetőség nyílik bonyolult folyamatok közvetlen irányítására (tőzsde, bank, vállalati irányítás, szupermarketben vásárlás, reptéri rendelés stb.) Miközben távol élő emberek közelebb kerülnek egymáshoz (levelezés, chat, videofon), a személyes találkozás fontossága csökken, ezért el is szigetelődik. Mindezek ellenére az internet „arca” átformálódik, és egyre inkább „multimédiássá” válik. A multimédia alkalmazása az interneten/intraneten jelenleg a kezdeti kibontakozás fázisában van, amely a multimédiás tartalom tárolásának, továbbításának és megjelenítésének problematikáiból következik. Az

internetes technológia - a lifelong education-hoz - való hozzáférés növelésének segítése, elsősorban munka mellett tanulók számára nyújt támogatást. Ennek a technológiának bevezetése esetében biztosítani kell a célcsoport technológiai infrastruktúrához való hozzáférését, és ha ez biztosított, tanulási szokásait, a számítógéppel kapcsolatos beállítottságát, kell gondosan vizsgálni. Az internet alkalmazásának fontos területe még a nappali tagozatos hallgatók képzése. Egy amerikai egyetem azért vezette be magas szinten a technológiát, hogy több idejük -43- Internet és multimédia a távoktatásban legyen a tanároknak a hallgatókkal való személyes foglalkozásra, ami az intézmény versenyképességének igen fontos eleme. Ám azok a javaslatok, amelyek fiatal, "főállásban" tanuló diákokra kívánják kiterjeszteni a "totális" virtuális egyetem gondolatát - általában elutasítással

találkoznak a felsőoktatás tanárai között, akiknek szilárd meggyőződése, hogy a tanár-diák és diák-diák kölcsönhatás elengedhetetlenül szükséges a diákok intellektusának, kritikai gondolkozásának és karakterének kialakulásához. Bár a technológia számos új lehetőséget tartogat, nem tűnik alkalmasnak - legalábbis egy új képzési paradigma felmerüléséig - a hagyományos akadémiai kölcsönhatások teljes helyettesítésére. Bár célja nem is feltétlenül ez A kérdés: hogyan integrálható a technológia alkalmazása a felsőoktatási intézmény életébe? Az első, alacsony szintű megközelítés esetén az egyes tanárok saját elhatározásra alkalmazzák a technológiát munkájuk hatékonyabbá tétele érdekében. Tipikus példák: elektronikus levelezés a diákokkal, internetre feltett és letölthető tananyag és szakirodalom. Ez a megközelítés jól illeszkedik az intézmény életébe, a tanárok mindennapi

tevékenységébe, és nem igényel jelentős befektetést. A technológia alkalmazás második szintjét akkor valósítható meg, ha az új technológiát szisztematikusan és következetesen integrálják a lényegében hagyományos elvek szerint működő oktatásba és az intézmény életébe. Ez a megközelítés jelentős befektetést és működési költséget igényel. A harmadik megközelítés a virtuális egyetem koncepció következetes végrehajtása, alapvetően munka mellett tanulók számára. 14. Az internet szolgáltatásainak rövid ismertetése 14.1 E-mail Az egyik leggyakrabban használt szolgáltatás az elektromos levél vagy E-mail, ami két számítógép között küldött szöveges üzenetet jelent. Az E-mail nagy előnye a gyorsaság és az olcsóság, amivel egyre több területen megelőzi az elavult technológián alapuló faxot. A rövid szöveges üzenethez fájlok is csatolhatók, így jelentősen felgyorsul a kommunikáció és az adattovábbítás

az E-mail által. Hátránya, hogy kinyomtatás nélkül csak elektronikus formában létezik, így nem vehető kézbe, ennek következtében például megrendelésként vagy bizonylatként még csak korlátozottan elfogadott dokumentum. -44- Internet és multimédia a távoktatásban 14.2 FTP A rövidítés az angol File Transfer Protocol (file átviteli szabvány) kifejezést takarja. Lényege, hogy a különböző helyen levő számítógépek közti fájlok átvitelét biztosítja. Az interneten a weblapok tárolását ellátó webszerverek mellett számos un. FTP szerver is elérhető, melyek funkciója a megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználók számára a fájlok vagy akár teljes szoftverek letöltésének biztosítása Az FTP szerverek jellemzője, hogy a rajtuk tárolt adatok egy részéhez bárki un. „anonymous” belépőként hozzáférhet, és azokat szabadon letöltheti. 14.3 IRC/Chat és TALK A három felsorolt fogalom élő „beszélgetést” tesz

lehetővé az internet segítségével, ami az üzenetek folyamatos gépelését illetve olvasását jelenti. A Talk esetében a két fél a számítógép kommunikációs ablakokra osztott képernyőjén egyszerre látja saját begépelt szövegét, illetve a másik oldalról folyamatosan érkező szavakat. Az IRC (Internet Relay Chat) esetében egyszerre több felhasználó is kommunikálhat, ekkor az üzenetek vagy külön-külön ablakokban, vagy egymás alatt soronként folyamatosan futva jelennek meg. Az IRC igen népszerű. Számos, az internet segítségével létrejött közösség tagjai tartják egymással a kapcsolatot úgy, hogy személyesen nem is találkoztak még. Az IRC mellett említést érdemel az un. Chat Direct szoftverek megjelenése Ezek az alkalmazások folyamatosan jelzik a felhasználó jelenlétét a hálózaton, és kombináltan biztosítják az internet eddig felsorolt szolgáltatásait. Az interneten egymást kereső felhasználók így gyorsan

megtalálják egymást és az azonnali közvetlen kommunikációt is képesek megvalósítani. 14.4 Hírcsoportok (Newsgroups) Tematikus kategóriákba sorolt és szabadon olvasható hírek összessége az un. Usenet rendszerben, melyet az internet felhasználói olvasnak, illetve tartanak fent elküldött cikkeikkel és megjegyzéseikkel (például: horgászással kapcsolatos hírek). 14.5 Levelezési listák (Mailing lists) A hírcsoportokhoz hasonlóan tematikus rendszerbe sorolható csoportok, melyeknek tagjai minden, a lista címére érkező levelet (E-mail-t) megkapnak. Ez valamivel zártabb közösséget jelent, mivel a listára fel kell iratkozni és részesévé csak a lista szolgáltatója által meghatározott általános elvek elfogadása után válhat valaki. A levelezési listák -45- Internet és multimédia a távoktatásban tárgyalásánál két típusra kell még figyelmet fordítani. Az első esetében a csoport tagjai egy szerkesztett hírlevelet kapnak,

melynek tartalmára csak közvetve vagy egyáltalán nincs befolyásoló hatásuk. A másik típusnál a tag aktívan részt vesz a tartalom formálásában, azaz levele azonnal minden listára feliratkozott csoporttaghoz eljut. 14.6 Telnet Az internet talán legpraktikusabb szolgáltatása, segítségével egy távoli számítógépre jelentkezhetünk be, hajthatunk végre rajta utasításokat, illetve igénybe vehetjük szolgáltatásait. 14.7 World Wide Web (WWW) A WWW sokak számára egyenlő az internettel, a pontos meghatározás szerint azonban a WWW az internet multimédiás felülete, azaz annak egy része és egyben az egyik leggyakrabban használt alkalmazása vagy szolgáltatása. A fogalom magyar fordítására több kísérlet is történt, de ezek közül egyik sem terjedt el teljes körűen. 14.8 PUSH technológia A PUSH technológia az internet egyik új, főként a WWW-hez kapcsolható szolgáltatási lehetősége. Lényege, hogy a felhasználónak un csatornákat

kínál, amelyek kifejezetten az internet számára készült bármilyen témájú információkkal szolgálnak. Elsősorban az internettel még csak ismerkedő új felhasználóknak segít a tájékozódásban, de részlegesen korlátozza a WWW nyújtotta korlátlan „kalandozási” lehetőséget. A PUSH technológia marketing szempontból említést érdemlő tulajdonsága, hogy képes a személyre szóló szolgáltatás nyújtására. 15. Az internetes oktatás előnyei és hátrányai 15.1 Az internetes oktatás előnyei Az Internetnek audovizuális jellegéből adódóan számos olyan jellemzője és előnye van, mint a multimédiás anyagoknak. Ilyen például: Az aktivitási szint, motiváció az információs csatornák komplex hatása, nagyfokú szemléletessége miatt nagyon jelentős. -46- Internet és multimédia a távoktatásban A koncentráció lehetősége is kiemelkedő, gondoljunk csak megint a „hyper-text” rendszerekre. A manipuláció, az egyéni

beavatkozás, rendkívüli mértékben megnöveli az emlékezés hatékonyságát. Az ellenőrzés szempontjából is előnyös a távoktatásban, hiszen a tanuló könnyűszerrel tesztelheti saját tudását. Az elmúlt egy-két évben kialakult egy új távoktatási forma a web based training. Az interneten megjelenített tananyag mellett a hallgatók tutorálása is a hálózaton folyik, sőt a hallgatók egymás közt is közvetlen kapcsolatot alakíthatnak ki, feloldva ezzel a távoktatás egyik hátrányát, az interperszonális kapcsolatok minimális értékét. Az internet tehát alkalmas: Végtelen mennyiségű információ tárolására. Lehetővé válik a tananyagnak az interneten való elérése. (A nyomdaköltség megtakarítása az oktatási intézményeknek jelentős megtakarítást jelent.) Mivel a képzésnek együtt lesznek részesei a legtávolabbi településen élők is, s mivel a képzés hatékonyságát nem befolyásolják a tanárok, az adott

programot elsajátítók ugyanazt a képzést kapják ugyanabban az időben és ugyanazon az egyenletes színvonalon. Multimédiás anyagok alkalmazására. On-line kurzusok szervezésére, amely elsősorban az interaktivitást teszi lehetővé. A hyper-text rendszerrel lehetővé válik egy tananyag többféle oldalról való megközelítése, az egyéni érdeklődésnek megfelelően egyes témák mélyebb megismerése. Folyamatos kapcsolattartás a tutorokkal és a diáktársakkal: E-mail, fórum, chat, elektronikus konzultáció útján. A párbeszédes kapcsolattartáson kívül lehetőség nyílik statikus segítségnyújtásra is, amelyet a különböző információ-csoportok kezelési lehetőségei nyújtanak a felhasználó számára. (FAQ – GYIK) Ez a fórum a leggyakrabban feltett kérdéseket foglalja magába adott témában, így a többek által problémát vagy nehézséget okozó kérdések megválaszolása mindenki számára könnyen elérhetővé válik. -47-

Internet és multimédia a távoktatásban Hivatalos adminisztrációk elintézése interneten keresztül, mint pl. jelentkezés felvételire, jelentkezés vizsgára . „A hallgató egyszerre lehet egy társaság tagja (tartozhat egy virtuális osztályközösséghez), de egyedül is dolgozhat. Ez megkönnyíti a hallgatótársakkal való, segítő szándékú érintkezést abban az esetben, ha hirtelen áll elő valamilyen nehéz, szorult helyzet (ez a lehetőség erősíti a tanuló-tanuló kapcsolatot!).” (Lajos Tamás: Informatika a nyitott és távoktatásban, 1996) „A modern telekommunikációs eszköz használatának érzése motiválja a képzésben részt vevő mindkét felet (különösen a tutort); időszerű, egyedi kérdések megválaszolására ad lehetőséget, s a technológia által lehetővé teszi, hogy a válasz mindenki számára elérhető legyen. Hasznos olyan hallgatók számára, akik jobban szeretnek egyedül, önállóan dolgozni, csupán esetenként

igényelnek biztatást, támogatást.” (Lajos Tamás: Informatika a nyitott és távoktatásban, 1996) Vizsgáztatás az interneten keresztül. A távoktatás egyik legnagyobb buktatójának kiküszöbölése manapság a számítógép segítségével teljes mértékben megvalósítható. A nagy létszámú hallgatók adminisztrációja egyszerűvé vált, de az ebben rejlő lehetőségeket mégsem használják ki. „Mivel minden hallgatói információ (mikor vizsgázott, milyen eredménnyel, mik a problémái a tananyaggal) az internet segítségével könnyen hozzáférhetővé válik a tutor számára, úgy kezelheti az egyes hallgatót, mintha mindent tudna róla, megadva neki azt az élményt, hogy nem csupán a távoktatási rendszer egyik hallgatója, hanem egyedi személyiség.” 3 (Kabdebó György) 15.2 Az internetes oktatás hátrányai, nehézségei Nem mindenki rendelkezik megfelelő számítógépes háttérrel, ezért az internetet sem tudja mindenki alkalmazni. Az

internet használatát illetően szintkülönbségek vannak a felhasználók körében. 3 Kabdebó Györggyel folytatott interjú alapján. -48- Internet és multimédia a távoktatásban Az internetes (és multimédiás) tananyagoknak megvan az a veszélye, hogy a hallgató az egymásból ágazó információk tömegében könnyen eltéved, ezáltal a konkrét tananyag elsajátítása nem következik be. Mindkét félnek meg kell barátkoznia a kommunikációs szoftverekkel; Meg kell találni a megfelelő időpontot a rendszer használatához; „A kapcsolat a tanár minden törekvése ellenére is személytelennek tűnik, vagyis: az on-line oktatás általában a hallgatók izolációját vonja maga után, ami egyszerre jelenti a pszichológiai, technológiai és szociológiai távolságot.” (Burge, 1991. Ehrmann, 1994, Wilson,) 16. A távoktatás megvalósíthatósága az interneten 16.1 Videokonferencia Gyors információáramlás és hatékony kommunikáció. Két olyan

alapvető követelmény, amely nemcsak egy oktatási rendszer sikeréhez, hanem a mindennapi élethez is nélkülözhetetlen. Kutatások bizonyítják, hogy a kommunikáció 55 százaléka vizuális A telefon, telefax, vagy e-mail használata csupán egy olyan megbeszéléshez hasonlítható, ahol a beszélgető felek bekötött szemmel ülnek egymással szemben. Nem látják egymás reakcióit, holott ezek a gesztusok gyakran többet árulnak el minden szónál. Ezt a hiányosságot szünteti meg a videokonferencia. A videokonferencia a vizuális kommunikáció leghatékonyabb és egyik legköltségkímélőbb válfaja. Egyszerre több felhasználó között biztosítja a közvetlen interaktív és magas színvonalú kommunikációt. A résztvevők látják egymás gesztusait, arckifejezéseit, de ezen kívül segítségével táblázatok, grafikonok, videó képanyagok is továbbíthatók. A személyes kapcsolattartást, a találkozók, megbeszélések hatékonyságát az új

kommunikációs formák, a mobil telefon, az e-mail sem tudják pótolni. A megbeszéléseknek azonban az idő és a távolság gátat szab, az utazásra fordított idő általában többszöröse a ténylegesen megbeszélésekre fordított időnek. A videokonferencia legegyszerűbb megközelítésben egymástól távoli helyszínek között teremt élő kép- és hangkapcsolatot. Az első, még a 80-as évek közepén készült rendszerek annyiban hasonlítottak a maiakhoz, hogy a képet kamera vette, és a helyszínek TV-n látták egymást, de a rendszerek robosztusak, nehezen kezelhetőek voltak, és nagy sávszélességen, 2 Mbit/s-on kapcsoltak össze két távoli helyszínt, gyenge kép és hangminőséggel. Azóta a technológia nagyot fejlődött, ma már 128 kbit/s sávszélességen (ezt nyújtja az ISDN vonal) élvezhető minőségben lehet videokonferenciázni, a rendszerek egyszerűen -49- Internet és multimédia a távoktatásban kezelhetők, és a kép-és

hangátvitel mellett ma már tényleges közös munkavégzést biztosítanak a felhasználóknak. Ezek a rendszerek ma még nem annyira elterjedtek, de a gépállományok folyamatos fejlesztésével a videokonferencia is hamarosan a mindennapi életünk szerves részévé válhat. 16.2 Interaktív multimédia technológiák A multimédia-technológiák új távlatokat nyitnak meg az oktatás, képzés, ismeretszerzés, minden területén. Az audio-vizuális megjelenítés, a médiarendszerek oktatási alkalmazása nem új, ám az adatok digitalizálása és a számítógép bevonása, a többcsatornás megjelenítés és az interaktív (párbeszédes) megjelenítési forma révén olyan gyorsasággal lehet a nagy mennyiségű információkkal bánni, amelynek révén az ismeretelsajátítás is sokkal hatékonyabbá és gyorsabbá válik. A multimédia a számítógéppel segített interakciót a megjelenítési formák sokaságának integrálásával és összetett

médiarendszerrel teszi lehetővé (adatok, szöveg hang, grafika, animáció, állókép, mozgókép és valós idejű szimuláció). A multimédia elsősorban az önálló tanulás eszköze Az interaktív multimédia a többféle megjelenítési forma és a tanuló közötti interaktív (párbeszédes) összeköttetést jelenti, amely a számítógép ki- és bemeneti eszközei révén lehetséges. A felhasználó a multimédia-alkalmazások során – beleértve a valós idejű szimulációkat és a virtuális világokat – interaktív módon beleavatkozhat. A számítógép által segített oktatás esetén a számítógép oktatógépként funkcionál, tartalmi és tanulásirányító információkat egyaránt tárol, ugyanakkor többféle didaktikai feladat megoldásában képes segíteni a tanárt a korszerű képzési formákban. A hatékony tanuláshoz szükséges az anyaggal való aktív foglalkozás, ezért a multimédia tananyagnak vonzónak és kísérletezésre

ösztönzőnek kell lennie. Az elektronikus tanulási környezet akkor aktivizál, ha: biztosítja az egyéni előrehaladás lehetőségét, biztosítja a jegyzetelési, rajzolási és vázlatkészítési lehetőséget, választási és döntési lehetőséget biztosítunk a programban, lehetővé tesszük, hogy a tanulók a kérdéseket megválaszolhassák, törekszünk az egyéni, vagy irányított feladatmegoldásra, folyamatos visszacsatolást biztosítunk. (Tölgyesi László: Egyetemek közötti együttműködés/oktatás és az internet) -50- Internet és multimédia a távoktatásban 16.3 Szimulációs programok A szakképzés, a szakmai oktatás támogatása néhány olyan alapvető adathordozó, szemléltető vagy oktatóanyaggal segíthető, amelyek egymástól függetlenül, vagy együttesen is hatékonyak lehetnek. Ismert, hogy a többcsatornás információközlés hatékonyabb az egyszerű képsorok vagy hangzó anyagok közvetítésénél. A szakelméleti oktatás

már most sem valósítható meg eredeti alkatrészek, bemutatható és szétszerelhető részegységek nélkül. Az egyes szerkezetek működésének bemutatására, a leggyakrabban előforduló hibák jelentkezésének szemléltetésére, az elhárítás, beállítás és ellenőrzés módjára videoklipek adhatnak szakszerű támogatást. A gyakorlati oktatás, a szakműhelyekben teljesíthető gyakorlat hatékonysága fokozható multimédiás támogatással, de általában nem helyettesíthető azzal. Lerövidítheti a hibakeresést az alkalmazott mérőeszköz működését és használatát oktató számítógépes program, de a valós mérési feladat élménye nem hasonlítható a gyakorló multimédia-környezetben teljesített feladatsorral, még a legmagasabb szintű szimulációs programok futtatásával sem. ( Tölgyesi László: Egyetemek közötti együttműködés/oktatás és az Internet) -51- Internet és multimédia a távoktatásban A TÁVOKTATÁS

MEGÍTÉLÉSE 2001-BEN 17. A tanulmány célja, módszerei A szakdolgozatomon belül ennek a kutatásnak a célja megvizsgálni a távoktatással kapcsolatos információk jellegét, a kötetlen és rugalmas oktatási módszerek megítélését. Két célcsoportot jelöltem meg: hagyományos képzésen részt vett személyeket (továbbiakban első célcsoport), és távoktatásban részt vett személyeket (második célcsoport). Az adatgyűjtés módszerének első esetben a kérdőíves kikérdezést, második esetben pedig a kérdőíves kikérdezésen kívül a személyes beszélgetést, az interjút választottam. Tervemet nem tudtam maradéktalanul végrehajtani, mert a kérdőívek a távoktatásban részt vett hallgatóktól nem érkeztek vissza olyan nagy számban, mint a másik csoporttól. (Ennek oka valószínűleg az lehetett, hogy míg az első célcsoport tagjait internetes teszttel http://teszt.otiektfhu:8080/tavoktatas kérdeztem meg, -amelynek kitöltésében szívesen

segített akinek a címet eljuttattam-, addig a második célcsoport tagjait személyesen kellett felkeresnem. A személyes felkérés a kérdőív kitöltésére nem hozta meg a várt eredményt, mert a kérdőíveknek csak 35 százaléka érkezett vissza. Ennek ellenére ezt a későbbiek során 100%-nak vettem.) Az első célcsoportnál 80 fő, a másodiknál 24 fő kérdőíve érkezett vissza. Ezek közül 1 kérdőív nem értékelhető. 18. Hipotézisek 1. A távoktatás megítélése azok körében, akik még nem vettek részt nyitott képzésben, alapvetően téves, előítéletekkel teli. 2. A hagyományos oktatás a domináns, a távoktatást nem tartják egyenértékűnek a hagyományos képzéssel. 3. Nő az igény a multimédiával és internettel támogatott távoktatás iránt 4. Az első és a második célcsoport között nagy lesz a véleménykülönbség az első számú hipotézis miatt. -52- Internet és multimédia a távoktatásban 19. A kérdőívek

jellemzése A kérdések első csoportja a válaszadókat jellemzi kor, nem, végzettség, eddigi és jelenlegi képzésen való részvétel szerint. A további (7, 8, 9, 10, 11) közvetett kérdések arra adnak választ, hogy a válaszadók mennyire vannak tisztában a távoktatás fogalmával, mi a véleményük erről a képzési formáról. Fontosak a távoktatás és a hagyományos oktatás összehasonlítására irányuló kérdések (12, 13, 14) is. Az eldöntendő kérdéseken túl számos rangsorolásos és többválaszos kérdés is található a kérdőívben, ami részletesebb és szélesebb körű információt eredményez az adott kérdéseknél (10, 11, 16, 20, 21, 22). Az első célcsoport kérdőíve 22 kérdésből áll, míg a második célcsoporté csupán 12- ből, hiszen a távoktatási képzésben való részvétel miatt számos kérdés feltevése egyszerűen feleslegessé vált. 20. A kérdőívek feldolgozásának eredményei A kérdések elemzésénél csak

ritkán fordult elő, hogy egy-egy kérdésre a minta minden tagja válaszolt, így 100%-os válaszadás csak pár kérdésnél figyelhető meg. A 22 kérdésre nem érkezett a kiértékeléshez elegendő válasz. 19.1 Hagyományos képzésen részt vett személyek kérdőívei (2. számú melléklet) A válaszolók 61%-a nő, 39%-a férfi. A kor szerinti eloszlások vizsgálatánál 4 jellemző korcsoportot képeztem. Meglepő, hogy a válaszadók 8%-a 31-50 év közötti. A 4% 14-18 év közötti középiskolás véleménye is fontos, hiszen ők lesznek a távoktatás leendő hallgatói. 88%-a a megkérdezetteknek 19-30 év közötti. 50 év fölötti személy nem szerepel a mintában A végzettség vizsgálata a következő eredményt hozta: 85% a középiskolát végzettek aránya, 11% a főiskolát, 4% az egyetemet végzetteké. Arra a kérdésre, hogy jelenleg milyen oktatási intézményben tanul, megdöbbentő eredményt kaptam. A 80 főből jelenleg csak 12 személy nem

tanul! Egyetemen 5%-uk, -53- Internet és multimédia a távoktatásban főiskolán 44%-uk, középfokú képesítést nyújtó tanfolyamon 15%-uk, felsőfokú képesítést nyújtó tanfolyamon 22%-uk tanul. Az 5. kérdés arra kérdez rá, hogy a megkérdezettek eddig milyen képzésen vettek részt életük során. A véletlenszerű mintavétel ezen a ponton jelentős eredményt hozott, mert a válaszok megoszlása egyértelműen jelzi, hogy a válaszadók a távoktatásnál minden más képzési formát előnyben részesítenek. Nappali képzésen 91%-uk, tanfolyamon 31%-uk, levelező képzésen 9%-uk, esti képzésen 8%-uk, távoktatáson 2%-uk vett részt életük során. A vizsgált csoport 44%-a az iskolában hallott először a távoktatásról. Ez igazán meglepő, mert véleményem szerint az általános- és középiskolában kellett volna már hallaniuk erről a fogalomról. Ezen kívül 25%-uk hirdetésből, 19%-uk baráttól, 5%-uk munkahelyen találkozott

először a távoktatás fogalmával. Nagyon pozitív volt viszont az a tény, hogy mindössze a megkérdezettek 5%-a nem hallott a kérdőív kitöltése előtt erről a képzési formáról. A 7. és 8 kérdésben arra kerestem a választ, hogy milyen a távoktatás megítélése Az első szembetűnő adat, hogy a válaszolók 30%-ának nincs véleménye a távoktatásról, mert nem is ismeri ezt a képzést. Ez látszólag ellentmond az előző kiértékelés utolsó megállapításának, de nem szabad elfelejteni, hogy más hallani valamiről, és más ismerni is azt. A további adatok tükrében a megítélés kettős. A megkérdezettek 28%-a szerint a távoktatás önállóan is megállja a helyét, de ugyanez az arány érvényesül ott is, hogy a hagyományos oktatás színvonalát soha nem fogja elérni. Ezen kívül 6% gondolja rosszabbnak ezt a képzést, azzal az 1 %-kal szemben, akik szerint jobb a távoktatás, mint a hagyományos. Ha ezeket az adatokat összevetnénk,

akkor a távoktatás negatív megítélése felé billenne a mérleg, de a különbség olyan kicsi, hogy ezt nem lehet kijelenteni. Mindenesetre a következő (8.) kérdésnél egyértelmű a választás A válaszolók 74%-a a hagyományos oktatást részesíti előnyben, és csak 9%-uk a távoktatást. Úgy tűnik, a hagyományos oktatás még mindig jobb megítélésnek örvend a távoktatásnál. Ez talán azzal is magyarázható, hogy a többség nem is ismeri ezt a képzési formát, nem tanult még benne, és ha valamit nem ismerünk bizony hajlamosak előítélettel viseltetni iránta. Erre a kérdésre a megkérdezettek 17%-a nem tudott válaszolni. -54- Internet és multimédia a távoktatásban A 9. kérdésnél arra voltam kíváncsi, ki hogyan értelmezi a távoktatást A mintavételből 40% helyesen definiálta a fogalmat, miszerint a távoktatás olyan oktatási forma, amelyben az oktató és a hallgató nem egy helyen és időben tartózkodik, és a közöttük

zajló kommunikációs folyamat segédesz-közök felhasználásával történik. A megkérdezettek nagy részének azonban alapvetően téves ismeretei vannak a távoktatásról. 14% a távoktatást a levelező képzés egyik speciális formájának tartja. Ez nem csupán a válaszadók „tudatlanságát” jelenti, hanem a távoktatás és a nyitott képzés kialakulatlanságát jelzi. A megkérdezettek 16%-a gondolja nyílt egyetemnek, ahol már nem az oktatási intézmény szabja meg előre a tanulási programot, és az oktatási rendszer igazodik a tanulni vágyó diák céljához, igényeihez. Ennél a kérdésnél mindössze 5 embertől nem kaptam választ. A 10. kérdésnél a távoktatás előnyeinek rangsorolásánál a következő eredmény született 1. Időben kötetlen tanulás 2. Nincs hely szerint az intézményhez kötve 3. A tudásfelmérés időben rugalmasabb 4. Multimédia támogatottság 5. Tetszőleges számú vizsgázási lehetőség A 11. kérdés

a távoktatás hátrányaira kérdezett rá, ahol a legtöbb szavazatot: a tanár személyes jelenlétének hiánya kapta. A rangsor tehát a következő: 1. A tanár személyes jelenlétének, és azonnali segítségnyújtásának hiánya 2. A távoktatás költségei magasak 3. Csak az erősen motivált, alapos tudást szerezni akaró diákok számíthatnak eredményre. 4. Kevés a lehetőség arra, hogy a tanuló találkozhasson diáktársaival 5. Állandó és folyamatos bizonyítása a felkészültségnek Számomra nagyon pozitív, hogy az emberek attól félnek a legkevésbé, hogy tudásukról folyamatosan tájékoztatást kell adniuk. A tanulótársaktól való elkülönülés félelme sem akkora, mint a tanártól való elszakadásé. A tanári segítségnyújtás a legfontosabb A távoktatás legkritikusabb eleme tehát egy jó támogatási rendszer kiépítése, kezdve a jó tananyagtól egészen a konzultációs szolgálat kiépítéséig. -55- Internet és multimédia

a távoktatásban A következőnél (12. kérdés) az volt a kérdés, hogy egyenértékű-e a hagyományos oktatásban és a távoktatásban szerzett képesítés. E szerint megint nem tudok egyértelmű véleményt felállítani. A válaszolók 35%-a gondolja ugyanis egyenértékűnek, azzal a 30%kal szemben, akik szerint nem egyenértékű, illetve a megkérdezettek 35%-a nem mert állást foglalni ebben az ügyben. Ahhoz képest viszont, hogy a megkérdezettek közül csupán néhányan tanultak már ebben a képzésben az arány elég pozitív képet fest. Annál a kérdésnél, hogy milyen a távoktatás színvonala a hagyományoshoz viszonyítva, a következő eredményt kaptam. A megkérdezettek 36%-a alacsonyabbnak, míg 34% magasabb színvonalúnak tartja a távoktatást, és 21% gondolja azonos szintűnek a két oktatási formát. A 13 kérdésnél mindenki letette a maga voksát, így „nem tudom” válasz nem született. Az adatok igazolják az előző kérdés

megállapításait A következő kérdésben (14.) arra kerestem a választ, mennyire könnyű vagy nehéz a távoktatásban tanulni a hagyományoshoz viszonyítva. Ahhoz képest, hogy az előzőekben megoszlott a vélemény nagyjából fele-fele arányban a távoktatás megítélésével kapcsolatban, itt mégis egyértelmű „döntés” született. A válaszolók 72%-a könnyebbnek, nehezebbnek csak 20%, és mindössze 3% gondolja a távoktatást ugyanolyannak. Ez talán megint azzal magyarázható, hogy a többség nem vett részt még ilyen képzésben. A 15. kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy a megkérdezettek szerint mennyien esnek ki egy távoktatási képzés végére. A mintavétel 28%-a szerint a lemorzsolódás 41-50% között van, illetve 23% gondolja úgy, hogy ez az arány 21-40% közé esik. Azt hiszem ez a két intervallum reálisnak mondható a rendelkezésemre álló adatok alapján, de az 51-70% (megkérdezettek 20%-a) és 71-90% (megkérdezettek 5%-a)

közötti lemorzsolódást már túlzásnak tartom. Ezek leginkább a hiányos és téves információknak, a félelemnek, és az előítéleteknek tulajdonítható. Erre a kérdésre 14 fő nem válaszolt. A 16. kérdésnél 4 jellemzőt kellett bejelölniük a megkérdezetteknek azzal kapcsolatban, hogy milyen dolgok kellenek ahhoz, hogy valaki sikeresen vehessen részt a távoktatásban. A sorrend a következő: 1. Képesség az önálló tanulásra (61 szavazat) 2. Vizsgákon való magabiztosság (47) -56- Internet és multimédia a távoktatásban 3. Jó időbeosztás (46) 4. Célirányosság (44) 5. Multimédia és Internet támogatottság (32) / A konzultációs lehetőségek sokszínűsége és gyakorisága. (32) 6. A tananyagoknak a tanulóközpontú, és a tanulói megértést segítő összeállítása (29) 7. Motiválás a tanárok részéről is (13) 8. Hardver támogatottság (10) Mint látható, a 2. 3 és 4 válasz között csupán pár szavazatnyi különbség van,

ami miatt talán nem is a sorrendet kell figyelembe venni, hanem azt a tényt, hogy a legtöbb szavazatot az egyéni jellemzők és tulajdonságok kapták, nem azok a dolgok, amelyeket az iskolának kell biztosítania a tanulónak. Egyértelmű, hogy a képzésben való sikeres részvételt képességektől, tulajdonságoktól teszik függővé a megkérdezettek. Ez számomra azért meglepő, mert sokkal nagyobb szavazati arányra számítottam a hardver-, multimédia, és Internet támogatottságnál. A 17. ellenőrző kérdésnél nem kellett semmit sem bejelölni Akik mégis bejelölték valamelyik választ, a kérdőív elolvasása nélkül töltötték ki a kérdőívet. Szerencsére csak egy ilyen emberrel találkoztam. Az ő kérdőívét értékelhetetlennek minősítettem A 18. kérdés arra kereste a választ, hogy milyen távoktatással foglalkozó intézményeket ismernek ma Magyarországon. A 80 főből csupán 26 fő tudott távoktatással foglalkozó intézményt

megnevezni. Ebből 14en a Gábor Dénes főiskolát ismerték Csupán 2-4 szavazatot kaptak a következő intézmények: SZÁMALK, TEMPUS, PSZF Sajnálatosnak tartom, hogy ha távoktatásról beszélünk, az emberek többségének a Gábor Dénes főiskola jut az eszébe. A távoktatás megítélése akkor lesz pozitív, ha ez megváltozik. A 19. kérdésnél a következő eredmény született A válaszolók 70%-a gondolja úgy, hogy a jövőben bizony nőni fog a távoktatásban résztvevők száma. Ezek szerint ők is érzik a változás szelét, és tisztában vannak vele, hogy a távoktatás szerepe nőni fog az egyre rohanó világban. Mindössze a mintavétel 3%-a nem látja be ezt a változást, és 20% nem tudja még erre a kérdésre a választ. -57- Internet és multimédia a távoktatásban A 20. kérdésnél arra kérdeztem rá, hogy milyen oktatói eszközökkel tudják a távoktatást a leghatékonyabban elképzelni. Itt több választ is be lehetett jelölni Ennek

tükrében a sorrend a következőképpen alakult: 1. Internet 2. Multimédia 3. Tankönyv 4. Videokazetta 5. Hanganyag Nagyon pozitívnak tartom, hogy az első két helyen azok az eszközök végeztek, amelyek jellegüknél fogva, a távoktatásnak legfőbb segítői és kiszolgálói lehetnek. Úgy tűnik, azok is látják ezen eszközök jelentőségét, akik még nem is tanultak ilyen képzésben. Csak 3 helyen végzett a tankönyv, holott Magyarországon a távoktatás még mind leginkább tankönyv segítségével folyik. A 21. kérdés arra kérdez rá, hogy kiknek szól a távoktatás A sorrend a következő 1. Azoknak, akik helyhez és időhöz kötöttek 2. Azoknak, akik képesek önállóan tanulni 3. Akik valamilyen oknál fogva kimaradtak a hagyományos képzési formákból 4. Akik képesítéstől függetlenül, pusztán az ismeretszerzés igényével tanulnak 5. Azoknak, akiknek sok pénzük van Az elemzés során világossá vált, hogy ennek a kérdésnek önmagában

nem sok értelme van, hiszen semmilyen következtetés nem vonható le belőle. 19.2 Távoktatáson részt vett személyek kérdőívei (3. számú melléklet) A távoktatáson már részt vett személyek nem az előző kérdőívet, hanem annak egy lerövidített és kissé megmásított változatát töltötték ki. A kérdések egy részének feltevésére azért nem volt szükség, mert a képzésen való részvétel miatt a válasz egyértelművé válik. Pl. Hallott- e távoktatással foglalkozó intézményekről Magyarországon? Jelenleg milyen oktatási intézményben tanul? Mi a távoktatás fogalmának definíciója? Stb. A kiértékelés is kissé más módon, -nem kérdésenként, hanem a hasonló kérdések összevonásával- történt, de reményeim szerint ez nem ment az érthetőség rovására. A kérdőívek mellett személyes interjúk is készültek, amelyeknek most csak az összefoglalását ismertetem, azok hosszúsága miatt. -58- Internet és multimédia a

távoktatásban A 24 válaszoló 54%-a nő, 46%-a férfi. Mind a 24-en 19 és 30 év közöttiek. A megkérdezettek 83%-a középiskolát végzett, 7%-uk egyetemet vagy főiskolát. „Mi a véleménye a távoktatásról”, „milyen a színvonala a hagyományoshoz képest” kérdésekre adott válaszokból a következőket vonhatjuk le: A távoktatás megítélése a kérdőívek alapján nem mondható sem egyértelműen negatívnak, se pozitívnak. A 24 főből 7-en gondolják úgy, hogy a távoktatás önállóan is megállja a helyét, illetve 3-en jobbnak is tartják, mint a hagyományos oktatást. A másik csoport (14 fő) ezzel szemben azt mondja, hogy a távoktatás a hagyományos oktatás színvonalát soha nem fogja elérni, sőt rosszabbnak is ítélik meg. Ha így nézzük, akkor 14:10-re a hagyományos oktatás nyert a távoktatás negatív megítélése mellett. A különbség viszont olyan kicsi, hogy nem lehet egyik oldal javára sem dönteni. A kritika, ami a

távoktatást érte, hogy néhány konzultáció alatt lehetetlenség elmélyülni az anyagban, a gyakorlati órák hiányát semmilyen könyv nem pótolhatja, és nehéz mindent egyedül értelmezni. Ami viszont a távoktatás mellett szól, hogy kevesebb időt vesz igénybe, tehát jobb az időbeosztás, de ahhoz, hogy a hallgató sikerrel végezze el, mindenképpen elszántságra van szüksége. „Mennyire könnyű vagy nehéz egy távoktatási képzés a hagyományoshoz viszonyítva” kérdésnél már nagyobb a szóródás a kisebb létszám ellenére is. Azt mondhatjuk, hogy a megkérdezettek 59%-a szerint nehezebb a távoktatás a hagyományoshoz képest, és 35%-uk gondolja ugyanolyannak. Könnyebbnek mindössze 1 hallgató ítélte meg a 24-ből A nehézséget a hallgatók leginkább abban látják, hogy kevés a konzultáció, és így a segítségnyújtás is, ugyanakkor nincs lehetőség elmélyülni a tananyagban, illetve munka, család, egyéb kötelezettségek mellett

nehéz teljesíteni. A probléma tehát ugyanaz, ami már a távoktatás negatív megítélésénél is megfogalmazódott. Akik az „ugyanolyan” mellett voksoltak, azok a jobb időbeosztással érveltek. Arra a kérdésemre, hogy a hallgatók számára mi jelenti a legnagyobb nehézséget ebben a képzési formában, a következő sorrendet kaptam. 1. Magas képzési költségek (41 válasz) -59- Internet és multimédia a távoktatásban 2. Nem megfelelő a konzultáció (55) 3. A tanár személyes jelenlétének hiánya (59) 4. Nem megfelelő a tananyag összeállítása (68 pont) 5. Hardver támogatottság hiánya (73 pont) 6. Úgy érzem magamra vagyok hagyva (74 pont) 7. Nincs személyes kapcsolat a diáktársakkal (78 pont) Nagy örömmel vettem tudomásul, hogy azok, akik már részt vettek valamilyen távoktatási képzésen, nem magányosak, nincsenek magukra hagyva. A hallgató a távoktatásban is tud barátokat szerezni, vagy ha nem, akkor azt nem is bánja. Az

interjúkból az derült ki, hogy gyakran alakulnak ki itt is barátságok, a diáktársak tartják egymással a kapcsolatot, már csak azért is, hogy egymástól segítséget kérjenek. Nagyon pozitív volt számomra az a tény, hogy a hallgatók nem érzik magukat egyedül, magányosnak a képzés folyamán, és ez talán a kialakult barátságoknak, vagy a kapott segítségnek köszönhető leginkább. A számítógép talán azért nem hiányzik a hallgatók életéből annyira, mert az nem részese a képzésüknek, így nem is ismerhetik annak segítő voltát. A legnagyobb nehézséget a képzés költségei jelentik. Ez pedig nagyon is valós probléma Hiába jelent megoldást ez az oktatási forma munka, család, egyéb elfoglaltság mellett, ha a költségeket nem lehet megfizetni. „Melyik eszköz segítségével tudnának a hallgatók leghatékonyabban felkészülni?” A sorrend a következő: 1. Tankönyv 2. Internet 3. Videokazetta 4. Multimédia 5. Hanganyag A kapott

eredmény számos kérdést felvet. Az interjúk alapján azonban kiderült, hogy a sorrend elsősorban azzal magyarázható, hogy a távoktatási képzés egyedüli eszköze még mindig a tankönyv, és a többit a hallgatók nem ismerik, vagy nem tudják őket használni. Annál a kérdésnél, hogy mit mérlegeltek elsősorban, amikor ezt a képzést választották a követkő sorrend alakult ki: 1. A szerezhető képesítés szintje -60- Internet és multimédia a távoktatásban 2. Új szakma elsajátítása 3. Kevesebb időt vesz igénybe más oktatási formákhoz viszonyítva 4. Tananyag minősége 5. Képzés hossza 6. Tandíj 7. Multimédia- és Internet támogatottság Úgy látszik az, hogy az ember a képzés végén milyen szintű papírral lesz gazdagabb, elsőrendű. Ezt követi az a tény, hogy a távoktatás alapvetően kevesebb időt vesz igénybe máshoz viszonyítva. Legkevésbé a multimédia – és internet támogatottság számít Ennek oka – amit

korábban már említettem - az lehet, hogy ezek az eszközök ritkán képviseltetik magukat a távoktatásban. Arra a kérdésre, hogy mivel segíthetnék a hallgatókat leginkább a felkészülésben, a következő eredményt kaptam. A legtöbb hallgatót több konzultációval (14 szavazat) és jobb tananyagok összeállításával (9 szavazat) lehetne leginkább segíteni. A hardver támogatottság illetve a tanulócsoportok létrehozása azonos helyen végzett 3 szavazattal. Ennek a kérdésnek a kiértékelése tehát a konzultáció fontosságát bizonyítja, amelyet azonban nem ártana érthetőbb és használhatóbb tananyaggal kiegészíteni. Ezek nemcsak a megértéshez, hanem az alaposabb elsajátításhoz is hozzájárulnának. Ha ez teljesülne a hallgatók már elégedettek lennének, és sikeresen is fel tudnának készülni. Bár a szóródás nem olyan nagy, meglepő módon itt is képességeket soroltak fel annál a kérdésnél, hogy milyen dolgok kellenek ahhoz,

hogy valaki sikeresen részt vehessen a távoktatásban. Elsődlegesen a tanuló részéről az önálló tanulásra való képességre (14 szavazat) / célirányosságra, hogy amit elkezdtem azt be is fejezem (14 szavazat) / és jó időbeosztásra (14 szavazat) van szükség. Ahhoz azonban, hogy a hallgató sikeresen vegye az akadályokat, az iskolának is biztosítania kell bizonyos feltételeket. Először is a konzultációs lehetőségek gyakoriságát és sokszínűségét (11 szavazat), valamint a tananyagoknak a tanulóközpontú és a tanulói megértést segítő összeállítását (11 szavazat). Sajnos ezek hiányoznak leginkább a képzés keretei közül. A hardver- (6 szavazat), multimédia- és internet támogatottság (3 szavazat) ismét kevés szavazatot kapott, de azért megemlítik, mint hiányzó eszközt. -61- Internet és multimédia a távoktatásban „Melyek a képzés legnagyobb hibái?” Ennél a kérdésnél arra voltam kíváncsi, hogy maguk a

hallgatók milyen problémákat látnak a képzésükben. Mi a hibája a hazai távoktatási rendszernek? Alapvetően a szervezetlenség, hiányzik a pontosság, a precizitás és a koordináció. Az információk sokszor elkallódnak, és az ember már későn jut hozzájuk, és a tankönyvek sem érkeznek meg időben. A hallgatók szerint ugyanakkor kevés a konzultáció, ahhoz, hogy el lehessen mélyülni a tananyagban, és hogy a kritikus pontok világossá váljanak. Sajnos sokszor maga az oktatás nem megfelelő. Kevés segítséget kapnak, holott nehezebb ebben a képzési formában tanulni. Magasak a képzés költségei, és ennek ellenére „másodrangú főiskolai polgárnak” tekintik sokszor a hallgatót. 21. A kérdőívek jellemzésének összefoglalása A két célcsoport kérdőíveinek jellemzése önmagában is számos gondolatot vet fel, de fontosnak tartom azok összehasonlítását is. Mindkét célcsoport számára a legnagyobb nehézséget a magas képzési

költségek, és a tanár személyes jelenlétének, illetve a konzultációk hiánya okozza. A távoktatás megítélésében azonban már alapvető különbségek vannak. Számomra meglepetést okozott, hogy amíg a távoktatásban részt vettek 58%-a azt mondja, hogy a távoktatás nem fogja elérni a hagyományos oktatás színvonalát, addig a másik csoportnak csupán 36%-a van ezen a véleményen. Ráadásul (2 célcsoport) magasabb színvonalúnak, 21%-uk pedig egyenértékűnek tartja a hagyományos képzéssel. A távoktatásban részt vettek csupán 13%-a gondolja magasabb színvonalúnak, 30%-uk pedig egyenértékűnek. Annál a kérdésnél, hogy menyire könnyű v. nehéz elvégezni egy távoktatási képzést a hagyományoshoz viszonyítva, szintén eltérő eredményt kaptam. A hagyományos képzésen részt vettek (1. célcsoport) 72%-a gondolja könnyebbnek a távoktatást, míg a távoktatási gyakorlattal rendelkező 2. célcsoport tagjai közül csupán 1 ember van

ezen a véleményen. A második célcsoport 59%-a nehezebbnek tartja a -62- Internet és multimédia a távoktatásban távoktatást, a távoktatáson eddig még nem tanuló személyek csupán 20%-a. Ebből is látszik, hogy mennyire más valamit úgy megítélni, hogy nem vettünk részt benne. Akiknek már van tapasztalatuk a távoktatással kapcsolatban, sokkal nehezebbnek tartják a távoktatást a hagyományos képzéssel szemben, annak ellenére, hogy nem tartják olyan magas szintűnek, mint a hagyományos képzést. Szintén eltérő vélemények születtek abban a kérdésben, hogy milyen eszközök szükségesek ahhoz, hogy valaki sikeresen végezzen egy távoktatási képzést. Míg a hagyományos képzésben részt vettek az Internetet és a multimédiát tartják a legfontosabbnak, a távoktatási csoport tagjai a tankönyvet tartja elengedhetetlennek. Az interjúk alapján azonban kiderült, hogy ennek elsősorban az az oka, hogy igazán jól megszerkesztett

internetes vagy multimédiás tananyaggal még nem találkoztak. Magyarországon az elsődleges távoktatási eszköz a tankönyv, a többi fórum jelenleg csak a tananyagok kiegészítéseként szolgál. Az interjúk alapján elsősorban az derült ki számomra, hogy gyakori a távoktatással szembeni negatív vélemény, ami sok esetben egyáltalán nem megalapozatlan. A problémák talán abból is fakadnak, hogy Magyarországon még mindig nincs klasszikus értelemben vett távoktatás, így igazán egyik fél sem tudja mit várhat el a másiktól. A hallgatók több és jobb konzultációra és segítségre vágynak, de erre viszont plusz ideje nem sok tanulni vágyónak van. A megoldást és az elégedettséget így az Internetes távoktatás meghozhatja. Egyedüli, de fontos probléma viszont ezzel kapcsolatban – legalábbis az én tapasztalatom szerint – hogy a felnőttek nehezen kapcsolódnának be egy ilyen „gépesített” oktatásba. Idegenkednek tőle, és nem

tudják elképzelni, hogy hogyan kaphatnának pont egy géptől segítséget és személyességet. Az idegenkedés leginkább abból fakad, hogy még sokak számára ismeretlen az Internet, a multimédiás anyagok használata, és azok előnyei. Az elemzés elején feltett hipotéziseim csak részben igazolódtak be. A megkérdezetteknek csupán 40%-a ismeri a távoktatás fogalmát, a többiek levelező képzés vagy az Open University egyik speciális fajtájának gondolják. Előítéletek ugyan vannak a távoktatással kapcsolatban, de ez nem annyira meglepő annak tükrében, hogy a távoktatásnál a megkérdezettek legnagyobb százaléka a Gábor Dénes Főiskolára asszociál elsősorban. Mégis inkább úgy tűnik számomra, hogy az előítéletek valójában félelmeket takarnak. A -63- Internet és multimédia a távoktatásban félelmek pedig az ismeretlennek szólnak. Sokan elképzelhetetlennek tartják, hogy a tanár személyes jelenléte és segítségnyújtása

nélkül vegyenek részt egy iskolai képzésben. A magas képzési költségek pedig tovább nehezítik a távoktatás helyzetét. A 2. hipotézisem igaznak bizonyult A hagyományos oktatás sokkal dominánsabb a távoktatásnál. Ha képzési formát kell választani, a válaszolók 74%-a a hagyományos oktatást részesíti előnyben, és csak 9%-uk a távoktatást. Azt viszont pozitívumnak tartom, hogy a távoktatás mind színvonalában, mind a megszerzett képesítés szintjének megítélésében nem maradt alul a hagyományos képzéssel szemben. Pár százalék csak az eltérés a pozitív és a negatív megítélések aránya között. A multimédiás és internetes támogatottsággal szemben valóban nőttek az igények, bár akik jelenleg is részt vesznek valamilyen nyitott képzésben, a távoktatási tankönyvet fontosabbnak tartják az előbbieknél. A negyedik hipotézisem teljesen megdőlt. A vélemények valóban különbözőek a két célcsoportnál, azonban

teljesen felcserélődtek az általam kialakított szerepek. Az én megítélésemmel ellentétben azok, akik már részt vettek valamilyen távképzésben, sokkal negatívabbnak látják ezt a képzési formát. Nehezebbnek ám színvonalában alacsonyabbnak tartják a távoktatást. -64- Internet és multimédia a távoktatásban ÖSSZEFOGLALÁS A világ minden területén - ezáltal a távoktatásban is - bekövetkező technikai fejlődés és változás következtében a tanároknak meg kell ismerkedniük az új eszközökben rejlő rendkívüli pedagógiai lehetőségekkel, és azokkal a módszerekkel is, amelyekkel ők maguk alkalmassá teszik az eszközöket a saját munkaterületükön történő alkalmazásra. A tanár szerepe a hagyományos oktatáshoz képest jelentősen módosul. A távoktatásnál a jövőben előtérbe kerülnek a digitális technikára épülő párbeszédes megoldások. A multimédia az egyetlen módszer és eszköz, mely egyesíti az audio és

video, az írott szöveg, a képek valamint az animációk nyújtotta szemléltetési lehetőségeket, interaktív kalandozás és egyéni tempó biztosítása mellett. Az újdonság motiváló ereje még meg van, de az idegenség érzete már elmúlt. A multimédia minden "veszélye" (könnyű eltévedés az információláncok szövevényében, a különböző természetű információk kezeléséből adódó kognitív terhelés) eltörpül az általa nyitott távlatok mögött. Máris széles körben elterjedt, mint az eddigieknél hatékonyabb információkereső, tudásprezentáló és tudásközvetítő eszköz. Felhasználók tömegei számára lesz napi rutin a multimédia világában való közlekedés Magyarországon is. Az internet, amely lerombolja az emberek egymástól való távolságának korlátait, az információkhoz való jutás korlátait, amely valamilyen szinten szabad és független, megváltoztatja az egész társadalmat, és ennek részeként

természetesen az oktatást is. Az internet lehetővé teszi ezrek adminisztrációját és kapcsolattartását, amely minden nyitott képzésnél elengedhetetlen. Az internet „arca” átformálódik, és egyre inkább „multimédiássá” válik. Ezrek tanulnak és játszhatnak egyszerre az interneten Az oktatás fogalma átértékelődik, más színtereket is meghódít, ezáltal emberek tömegei válhatnak részeseivé a jövő felnőttoktatásának. -65- Internet és multimédia a távoktatásban 1. számú melléklet: FELHASZNÁLT IRODALOM Elektronikus: 1. Benyó V Bertalan: Multimédia az oktatásban www.extrahu/xpszk/multimed 2. Brückner Huba: Távoktatás- közeli valóság www.ektfhu/rendezv/agria98 3. Horváth Róbert: A multimédiás szemléltető anyagok szerepe az oktatásban www.ektfhu/rendezv/agria98 4. Lajos Tamás: Az informatikai technológiai oktatási alkalmazásának perspektívái www.ektfhu/rendezv/agria98 5. Tölgyesi János: Egyetemek

közötti együttműködés/oktatás és az Internet www.mtsystemhu/edusystem 6. A nyitott és távoktatásról www.bme-tkbmehu/tk/bevezetohtml -66- Internet és multimédia a távoktatásban Nyomtatott: 1. Főszerkesztő: Báthory Zoltán és Falus Iván, Pedagógiai Lexikon I-III. kötet Keraban Kiadó, Budapest, 1997. 2. Dúll Andrea – Házy Judit – Urbán Róbert Útmutató a hallgatók számára Tempus Idea Jep, 1997. 3. Maróti Andor: Mi a távoktatás? A Nemzeti Távoktatási Tanács kiadványa Budapest, 1992. és második változatlan kiadás 1995 4. Méray László: A tutor szerepe a távoktatásban Készült a Budapesti Műszaki Egyetem Tanfolyami és Nemzetközi Oktatási Központ megbízásából 1997-ben 5. Dr Kocsis Károly- Dr Szabó István: Korszerű információs rendszerek használatának lehetőségei a távoktatásban Nemzeti Távoktatási Tanács, Budapest, 1997. (Tanulmány) 6. Kovács Ilma: Új út az oktatásban? A távoktatás A Budapesti

Közgazdaságtudományi Egyetem és a Professzorok Háza közös kiadványa, Budapest, 1997. 7. Kovács Ilma: Nyitott képzések franciaországi példákkal Nyitott Szakképzésért Közalapítvány, Budapest, 1999. 8. Szerk: Dr Kósa András Távoktatási programok és tananyagok minőségvizsgálati és minősítési eljárása Nemzeti Távoktatási Tanács, Budapest, 1999. -67- Internet és multimédia a távoktatásban 9. Raul Steinmetz: Multimédia Bevezetés és alapok Springer Hungarica 1995 10. Szerk: Dr Szentpétery Zsolt Hogyan kell a nyitott és rugalmas tanulási programot tervezni Pannonia Tempus Jep, Palio, AA Modul, 11. Dr Szűcs Pál: Az audiovizuális oktatás hatékonysága Tankönyvkiadó, Budapest, 1984 12. Szilágyi Ágnes - Herendi István - Petres Tibor - Skultéti Éva A távoktatás megítélése Magyarországon Távoktatásfejlesztési Tanulmányok, Nemzeti Távoktatási Tanács, Budapest, 1997. 13. Tananyag –fejlesztés és –írás Derek

Rowentree könyvének átdolgozott magyar kiadása, Közép-Magyarországi Regionális Távoktatási Központ, Gödöllő, 1998. Egyéb forrás: 1. Interjú Kabdebó Györggyel, a Fővárosi Oktatástechnológiai Központ igazgatójával -68-