Psychology | Higher education » Keményné Pálffy Katalin - A pszichológia alapjai

A PSZICHOLÓGIA ALAPJAI 2002.0420 – Keményné Pálffy Katalin A pszichológia mint tudomány 1. tárgya 2. története 3. módszerei 4. nézőpontjai 5. területei: rendszerezés 6. alkalmazásai TÁRGYA A pszichológia biológiai alapjai a pszichikai működés megismeréséhez fontos I. A pszichológia mint tudomány  (psyché+logos=lélek+tan) Lelki jelenségek, tudati jelenségek és a viselkedés tudománya (tudomány: igazolt, bizonyított ismeretek rendszere)  tudományos pszichológia előtti időszak létezett, mióta ember az ember, a kor színvonalának megfelelően ókortól a XIX. századig „spekulatív” pszichológia vagy „karosszék”pszichológia: van köztük elfogadható, de nem bizonyított XIX. század végétől 1879-től van tudományos pszichológia A PSZICHOLÓGIA KIALAKULÁSA - TÖRTÉNETE SZAKASZAI: fontosság szerint 4 fázis: mit tekintenek a tárgyának, illetve a módszerek különbözősége I. szakasz Ókortól a

felvilágosodásig (XVII. Sz) vizsgálat, kutatás nem jellemezte  a pszichológiai kérdések a filozófián belül jelentek meg ANYAGI MONIZMUS Monizmus=egység Démokritosz: már materialista módon LÉLEK Anyagi test része vagy külön SZELLEMI DUALIZMUS (mai megnevezése: idealizmus) Platón Arisztotelész Thalész: minden létező anyag lelket hordoz magában Ugyanolyan működés A kognitív nézőpont előzményeinek tekinthetők, mert a lélekkel foglalkoznak, nem a viselkedéssel vagy a testtel. Felvilágosodás (XVII.-XVIII sz) TUDAT (lélek helyett) vessük el a lélek vizsgálatának fogalmát, mint megfoghatatlan, anyagtalan dologról való spekulációt, amely nem alkalmas a tudományos megközelítésre helyette keressünk olyat, ami megragadható (pl. érzet, gondolat, érzelem stb) a tudat jelenségei megfigyelhetők, mindenki megtalálhatja önmagában (introspekció) John Locke: (angol filozófus, az angol asszociációs lélektan KÉPZET ASSZOCIÁCIÓ

megalapítója)A külvilág hatásait az érzékszervek fogják fel (sensation), Hat ránk a külső világ, ezt magunkban leképezzük, felismerjük saját lelkünk tevékenységét pedig egy belső érzékszerv, a ráeszmélés Angol (empirikus) asszociációs pszichológia: a külső tárgyi világ (reflexion), mai szóval a tudat végzi. A pszichológia tárgya az, ami a képmásait, mint a legstabilabb tudati jelenségeket, amelyeket belső észrevevés révén megismerhető. A tudat a reflexióban megjelenő felbontották érzetekre. Ezeket az érzeteket az asszociáció élmények összessége. A képzetek (a külvilág hatására bennünk keletkező bonyolultabb képzetekké kapcsolta össze. képek) a fizika törvényszerűségei szerint kapcsolódnak össze. Az összekapcsolódás folyamata az asszociáció (képzettársítás). Jelentősége: Innen számítható a PSZ külön tudományágnak, elszakadva a filozófia, a szónoklástan és orvostudományoktól. KÉPESSÉGEK

Herbart (német filozófus, XIX. század eleje): hasonló az emberi elme a csillagászathoz, harc a képzetek között » harc, vagy összekapcsolódnak: asszociáció, harc kimenetele matematikai számításokkal kiszámítható (mint az égitestek mozgása a fizikában) Gall( XIX. század eleje): képességbeli különbségeknek az okát vizsgálta, valószínűleg az agyban, ha igen, akkor egyes képességek központjai mekkora helyet foglalnak el » ha valamely képesség fejlettebb, a koponyán meg lehet látni: mérte a koponya méreteit. Probléma ezzel (frenológia), hogy a náci elmélet ezt használta fel. Ezzel indul el a másik pszichológiai irányzat, az asszociációs pszichológia mellett a képességpszichológia. FRENOLÓGIA Képes pszichológia Önmagukat tanulmányozták » önmegfigyelés (introspekció), ebből próbáltak elméleteket faragni „asszociációs pszichológia„ Pszichofizika (XIX. sz) Müller: – specifikus érzékszervi energiák tana

Weber: –érzékelés abszolút és különbségi küszöbei Fechner: – pszichofizikai alaptörvény ÉRZÉKELÉS fizikai kísérletek: egzakt módon is lehet vizsgálni, nemcsak spekulatív módon. (a természettudományok rohamos fejlődésének hatására) a pszichológiában fizikai és fiziológiai módszereket kezdenek alkalmazni az ún. pszichofizikusok (pszichológiai kérdésekkel foglalkozó fizikusok). A legjobban megragadható tudati jelenséggel, az érzékeléssel foglalkoznak. Máig érvényes eredményeik. II. szakasz A tudományos pszichológia kezdete (XIX. sz vége) Wilhelm Wundt (1879 - Lipcse) TUDATLÉLEKTAN – első pszichológiai laboratórium - az önálló, tudományos, kísérleti INTROSPEKCIÓ + KÍSÉRLETEK pszichológia kezdete. Módszer: introspekció ötvözete rendszeres kísérletezéssel. (csak képzett pszichológusokkal lehet, mert ők meg tudják fogalmazni, hogy mit éreznek TUDAT ALAPJELENSÉGEI Fő téma – a tudat jelenségei

(tudatlélektan) – ezen belül is az alapjelenségek, az érzetek. Az érzetek a lelki működés „atomjai”, az az érzékelést leszűkítették asszociáció köti össze őket bonyolultabb képzetekké (elementarista felfogás). Würzburgi iskola (Wundt tanítványai) – magasabbrendű tudati MAGASABBRENDŰ TUDATI JELENSÉGEK jelenségek felé fordulnak – gondolkodás vizsgálata. – Nem elégséges szűkítetten (gondolkodást+emlékezést+kepzeletet) Bevezetik a nemszemléletes lelki jelenség fogalmát, olyasmit, ami a tudat működéséhez tartozik, nem pedig annak aktuális tartalmához A darwinizmus hatása a kialakuló pszichológiára. Evolúciós szemlélet – állatok és emberek közti folytonosság - az összehasonlító evolúciós pszichológia kezdetei. Galton (Darvin unokaöccse) – egyéni különbségek mérése, egy és kétpetéjű ikrek genetikai sajátosságainak kutatása. – fontos hatás az intelligenciatesztek kialakulására – korrelációs

statisztika technikája! A korr. együttható mutatója Strukturalizmus és funkcionalizmus Tichener (USA, Wundt tanítvány) a fizika, kémia fejlődésének hatására a pszichológiában is a lelki élmény ”atomjait”, alapegységeit keresi. Ezekből az ”atomokból” szerveződik (struktúrálódik) az egész lelki működés; STRUKTURALIZMUS LELKI MŰKÖDÉS ALAPEGYSÉGEI még az érzékelést is felbontani mi az atomja a lelki működésnek? William James (angol) szerint kevesebb hangsúly kell a tudat összetevőire – inkább a tudat működése, személyes jellege a kérdés a tudomány számára. Hogyan funkcionál a tudat az alkalmazkodás folyamatában? Az introspekciót ki kell egészíteni a viselkedésre vonatkozó külső megfigyelésekkel FUNKCIONALIZMUS A TUDAT ÖSSZEHANGOLT MŰKÖDÉSE Az atomi nem fog elvezetni a jó útra, hanem az egység III. szakasz: A pszichológia XX századi fejlődése 1920-tól Kritikák a tudatlélektannal kapcsolatban

– a tudatjelenség ugyanolyan spekulatív, objektíven nem tanulmányozható, mint korábban a lélek volt. A pszichológiának más, egzaktabb tárgy kell. Ez a külsőleg objektíven mérhető jelenség a viselkedés Viselkedéslélektan = behaviorizmus J. Watson – 1913 (USA) BEHAVIORIZMUS (viselkeséslélektan) A viselkedés a szervezetnek külső hatásra, a környezet ingereire adott válasza, amely mérhető izommozgásokból áll – ezt kell vizsgálnia a modern tudományos pszichológiának. Csaknem minden viselkedés kondicionálás eredménye, a viselkedés atomja pedig a feltételes válasz  Az inger (Stimulus=S) és a válasz (Response=R) közötti kapcsolat törvényszerűségeit kell feltárni, szabályozott kísérleti helyzetekkel, kizárva az introspekció torzításait (ezért használnak kísérleti állatokat – patkány, macska, galamb, stb.)  Az „S-R pszichológia” nem foglalkozik a belső, vizsgálhatatlan tényezőkkel – ez a „fekete

doboz”, az O (organizmikus belső állapot). Hamarosan azonban módosítani kell az induló merev tételt, hiszen az O is számottevően belejátszik az S-R folyamatba (pl. éhes vagy jóllakott patkány máskép reagál az ételre, mint ingerre) – a kutatónak ezt a „közbülső változót” is meg kell határozni. Így a viselkedés ( R ) az S és az O függvénye tudat helyett a VISELKEDÉS-t kell tanulmányozni és csak objektív módszerekkel Miért? az előzőek hibái miatt Előzménye: állatlélektan fő gyengesége: tudati jelenségek nélkül próbálták vizsgálni, szerintük a cselekvésben megnyilvánuló viselkedés vizsgálata a jó módszer S O R inger (stimulas) szervezet (organizmus) válasz (response) „fekete doboz” közbülső változó, MOTIVÁCIÓ Kritikája: az S-R alapséma kapcsolat nagyon merev, pont a középsőt (motiváció) hagyja figyelmen kívül (pl. jóllakott macska esete), a belső feldolgozása az ingereknek aktív, »

neobehaviorizmus Pavlov (1906 Oroszország) reflexológia – klasszikus kondicionálás jelensége, állatkísérletek – az S-R jelenség még elemibb, neurofiziológiai szintű kutatása REFLEXOLÓGIA v. REFLEX PSZICHOLÓGIA A viselkedés alapegysége a REFLEX feltételezi, hogy minden viselkedés reflexekből épül fel. Wertheimer, Koffka, Köhler – (1912 Németország) ALAKLÉLEKTAN Alaklélektan– „Gestalt-pszichológia” Az egész (alak) több, mint a részek összessége - a mentális folyamatok szerveződésével foglalkozik (lásd A lelki működés egyszerű, de sajátos példája pl. dallam, hangok korábban W. James – funkcionalizmus) A benyomás nem pusztán az ingerek fizikai sajátosságaitól függ, hanem az ingerek közti ÉSZLELÉS viszonytól, az „egésztől”(gestalt), a mintázattól (pl. phi-jelenség PHI-JELENSÉG vizsgálata, csirkés kísérlet). Fontos az élmény szerepe a kutatásban, érzékleti csalódások pl. hirtelen fényforrás: a

dolgok bizonyos amelyhez a szabad önmegfigyelés, a fenomenológiai szemlélet környezetbe vannak ágyazva: Élményeink az ingerek kialakította nélkülözhetetlen. Fő témáik: észlelés, gondolkodás, tanulás » mintázattól és a tapasztalat szerveződésétől függnek. kognotív PSZ kialakulásában szerep. Sigmund Freud (XIX. század vége, XX század – Ausztria, PSZICHOANALÍZIS később USA) Pszichoanalízis TUDATTALAN Már a XVII. század óta ismert a hipnózis terápiás hatása (Messmer) – a viselkedés nem mindig tudatos – nem minden írható le az S-R formulával – a tudattalan fontosságára irányítja a figyelmet. Módszere a szabad asszociációs beszélgetés, a pszichoanalízis felszínre tudja hozni a tudatból kiszorult, elfojtott tartalmakat (gondolat, vágy stb.) A pszichológia feladata a tudattalan működésmódjának feltárása 1. IIVH után megnövekedett az érdeklődés a PSZ iránt, számítógépek megjelenése – PSZ jelenségek

szimulálhatók (Herbert Simon) – információfeldolgozási szemlélet. 2. Modern nyelvészet fejlődése – elméletek születése arról, hogy milyen mentális struktúrákat igényel a nyelv megértése és művelése 3. neuroPSZ fontos előrelépések: felfedezések a neurobiológiai események és a mentális folyamatok közti viszonyokról Ez a kettő: a pszicholingvisztika és neuroPSZ » orientációjában kongnitív » a lélek fogalma újra előkerült, de új és erőteljesebb eszközökkel. C. Rogers (XX század közepe USA) - Fenomenológia A pszichológia feladata az egyén szubjektív élményeinek, egyedi észleléseinek tanulmányozása. A kísérletezés helyett az emberek megértését, a bennük lévő önfejlesztő erők kibontakoztatását tartja elsődlegesnek. Az empátia, az önismeret egyéni és csoportos fejlesztésére dolgoz ki módszereket. FENOMENOLÓGIA SZUBJEKTÍV ÉLMÉNYEINEK PSZ. nem feladat feltárni a tudatot, lelket, az az érdekes, hogy

mit él ál szubjektíven, ezt próbáljuk megismerni, nem az ismeretek érdekében, hanem az emberek boldogulása érdekében! IV. szakasz: Összegzés: A mai pszichológia egyesíti a korábbi irányzatok célkitűzéseit, mindent elfogadunk a bizonyított elméletek közül: - Kutatja a tudati jelenségeket, elemeikben és összefüggéseikben, a tudat működésmódját (lásd: kognitív pszichológia). - Foglalkozik a pszichikus jelenségek hátteréül szolgáló neurofiziológiai folyamatokkal. - Foglalkozik a viselkedéssel, a környezet szerepével és a genetikai hatásokkal. - Elemzi a tudattalan élmények keletkezését és hatásait, és a személy szubjektív élményvilágát (fenomenológia) is. Kulcsfogalmak Psziché fiziológia Logosz Pszichológia Spekulatív Introspekció Képzet Asszociáció Frenológia lélek élettan, a biológia egy ága, amely az élőlények és szerveik normális működésével foglalkozik. tan Lelki jelenségek és a viselkedés

tudománya (tudomány: igazolt, bizonyított ismeretek rendszere A viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozása tudományos pszichológia előtti időszak létezett, mióta ember az ember, a kor színvonalának megfelelően ókortól a XIX. századig Önmagukat tanulmányozták » önmegfigyelés, ebből próbáltak elméleteket faragni Az érzetek a lelki működés „atomjai”, az asszociáció köti össze őket bonyolultabb képzetekké (elementarista felfogás). a külső tárgyi világ képmásait, mint a legstabilabbak tudati jelenségeket, amelyeket felbontották érzetekre. Ezeket az érzeteket az asszociáció bonyolultabb képzetekké kapcsolta össze Gall( XIX. század eleje): képességbeli különbségeknek az okát vizsgálta, valószínűleg az agyban, ha igen, akkor egyes képességek központjai mekkora helyet foglalnak el » ha valamely képesség fejlettebb, a koponyán meg lehet látni: mérte a koponya méreteit. Probléma ezzel

(frenológia), hogy a náci elmélet ezt használta fel. Ezzel indul el a másik pszichológiai irányzat, az asszociációs pszichológia mellett a képességpszichológia Pszichofizika XIX. század Müller: – specifikus érzékszervi energiák tana Weber: –érzékelés abszolút és különbségi küszöbei Fechner: – pszichofizikai alaptörvény fizikai kísérletek: egzakt módon is lehet vizsgálni, nemcsak spekulatív módon. (a természettudományok rohamos fejlődésének hatására) a pszichológiában fizikai és fiziológiai módszereket kezdenek alkalmazni az ún. pszichofizikusok (pszichológiai kérdésekkel foglalkozó fizikusok). A legjobban megragadható tudati jelenséggel, az érzékeléssel foglalkoznak Máig érvényes eredményeik Tudatlélektan Strukturalizmus Funkcionalizmus Evolúciós pszichológia Wilhelm Wundt (1879 - Lipcse) – első pszichológiai laboratórium - az önálló, tudományos, kísérleti pszichológia kezdete. Módszer:

introspekció ötvözete rendszeres kísérletezéssel. (csak képzett pszichológusokkal lehet, mert ők meg tudják fogalmazni, hogy mit éreznek Fő téma – a tudat jelenségei (tudatlélektan) – ezen belül is az alapjelenségek, az érzetek. Az érzetek a lelki működés „atomjai”, az asszociáció köti össze őket bonyolultabb képzetekké (elementarista felfogás). Tichener (USA, Wundt tanítvány) a fizika, kémia fejlődésének hatására a pszichológiában is a lelki élmény ”atomjait”, alapegységeit keresi. Ezekből az ”atomokból” szerveződik (struktúrálódik) az egész lelki működés; STRUKTURALIZMUS –LELKI MŰKÖDÉS ALAPEGYSÉGEI; még az érzékelést is felbontani mi az atomja a lelki működésnek? William James (angol) szerint kevesebb hangsúly kell a tudat összetevőire – inkább a tudat működése, személyes jellege a kérdés a tudomány számára. Hogyan funkcionál a tudat az alkalmazkodás folyamatában? Az introspekciót

ki kell egészíteni a viselkedésre vonatkozó külső megfigyelésekkel FUNKCIONALIZMUS - A TUDAT ÖSSZEHANGOLT MŰKÖDÉSE Az atomi nem fog elvezetni a jó útra, hanem az egység Würzburgi iskola (Wundt tanítványai) – magasabbrendű tudati jelenségek felé fordulnak – gondolkodás vizsgálata. – Nem elégséges szűkítetten (gondolkodást+emlékezést+kepzeletet) Bevezetik a nem-szemléletes lelki jelenség fogalmát, olyasmit, ami a tudat működéséhez tartozik, nem pedig annak aktuális tartalmához A darwinizmus hatása a kialakuló pszichológiára. Evolúciós szemlélet – állatok és emberek közti folytonosság - az összehasonlító evolúciós pszichológia kezdetei. Galton (Darvin unokaöccse) – egyéni különbségek mérése, egy és kétpetéjű ikrek genetikai sajátosságainak kutatása Viselkedéslélektan, behaviorizmus, S – R pszichológia Reflexológia Alaklélektan, Gestalt – pszichológia XX. sz Kritikák a tudatlélektannal

kapcsolatban – a tudatjelenség ugyanolyan spekulatív, objektíven nem tanulmányozható, mint korábban a lélek volt. A pszichológiának más, egzaktabb tárgy kell Ez a külsőleg objektíven mérhető jelenség a viselkedés Viselkedéslélektan = behaviorizmus J. Watson – 1913 (USA) A viselkedés a szervezetnek külső hatásra, a környezet ingereire adott válasza, amely mérhető izommozgásokból áll – ezt kell vizsgálnia a modern tudományos pszichológiának.  Az inger (Stimulus=S) és a válasz (Response=R) közötti kapcsolat törvényszerűségeit kell feltárni, szabályozott kísérleti helyzetekkel, kizárva az introspekció torzításait (ezért használnak kísérleti állatokat – patkány, macska, galamb, stb.)  Az „S-R pszichológia” nem foglalkozik a belső, vizsgálhatatlan tényezőkkel – ez a „fekete doboz”, az O (organizmikus belső állapot). Hamarosan azonban módosítani kell az induló merev tételt, hiszen az O is

számottevően belejátszik az S-R folyamatba (pl. éhes vagy jóllakott patkány máskép reagál az ételre, mint ingerre) – a kutatónak ezt a „közbülső változót” is meg kell határozni. Így a viselkedés ( R ) az S és az O függvénye BEHAVIORIZMUS (viselkeséslélektan) tudat helyett a VISELKEDÉS Miért? az előzőek hibái miatt szerintük a cselekvésben megnyilvánuló viselkedés vizsgálata a jó módszer Pavlov (1906 Oroszország) reflexológia – klasszikus kondicionálás jelensége, állatkísérletek – az S-R jelenség még elemibb, neurofiziológiai szintű kutatása 1. REFLEXOLÓGIA v REFLEX PSZICHOLÓGIA 2. A viselkedés alapegysége a REFLEX 3. feltételezi, hogy minden viselkedés reflexekből épül fel Wertheimer, Koffka, Köhler – (1912 Németország) Alaklélektan– „Gestalt-pszichológia” - a mentális folyamatok szerveződésével foglalkozik (lásd korábban W. James – funkcionalizmus) A benyomás nem pusztán az ingerek fizikai

sajátosságaitól függ, hanem az ingerek közti viszonytól, az „egésztől”(gestalt), a mintázattól (pl. phi-jelenség vizsgálata, csirkés kísérlet). Fontos az élmény szerepe a kutatásban, amelyhez a szabad önmegfigyelés, a fenomenológiai szemlélet nélkülözhetetlen. Fő témáik: észlelés, gondolkodás, tanulás 1. Alaklélektan 2. Az egész (alak) több, mint a részek összessége 3. A lelki működés egyszerű, de sajátos példája pl dallam, hangok 4. ÉSZLELÉS 5. PHI-JELENSÉG 6. érzékleti csalódások pl hirtelen fényforrás: a dolgok bizonyos környezetbe vannak ágyazva Fenomenológia Pszichoanalízis C. Rogers (XX század közepe USA) - Fenomenológia A pszichológia feladata az egyén szubjektív élményeinek, egyedi észleléseinek tanulmányozása. A kísérletezés helyett az emberek megértését, a bennük lévő önfejlesztő erők kibontakoztatását tartja elsődlegesnek. Az empátia, az önismeret egyéni és csoportos

fejlesztésére dolgoz ki módszereket. 1. FENOMENOLÓGIA 2. SZUBJEKTÍV ÉLMÉNYEINEK 3. PSZ nem feladat feltárni a tudatot, lelket, az az érdekes, hogy mit él ál szubjektíven, ezt próbáljuk megismerni, nem az ismeretek érdekében, hanem az emberek boldogulása érdekében! Sigmund Freud (XIX. század vége, XX század – Ausztria, később Anglia) Pszichoanalízis Már a XVII. század óta ismert a hipnózis terápiás hatása (Messmer) – a viselkedés nem mindig tudatos – nem minden írható le az S-R formulával – a tudattalan fontosságára irányítja a figyelmet. Módszere a szabad asszociációs beszélgetés, a pszichoanalízis felszínre tudja hozni a tudatból kiszorult, elfojtott tartalmakat (gondolat, vágy stb.) A pszichológia feladata a tudattalan működés-módjának feltárása. 1 PSZICHOANALÍZIS - 2 TUDATTALAN Ellenőrző kérdések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Mi jellemezte a spekulatív pszichológiát? Mi volt a frenológia? Mivel foglalkoztak a

pszichofizikusok? Mitől vált a tudatlélektan modern értelemben vett tudománnyá? Milyen jelenségekkel foglalkoztak a tudatlélektan kutatói? Mit jelent az S – R kapcsolat ? Mi volt az alaklélektan alaptétele? Mit vizsgál a pszichoanalitikus irányzat? Mit tekint a fenomenológiai irányzat a pszichológia feladatának? A PSZICHOLÓGIA TÉMÁI Élet kettéosztott aggyal SPERRY-féle kísérlet: epilepsziások két agyféltekét összekötő kéregtestet elmetszették, hogy ne terjedjen tovább a roham. anyacsavar – megteszi (jobb félteke), de mondani nem tudja (bal félteke). Kondicionált félelem patkánykísérlet: hang + áramütés: hangra félelemmel reagál. Gyógyítása: kondicionálás elvein alapuló terápia. Gyerekkori amnézia Freud: 3-éves kor előtti emlékek kitörlődnek. Az agresszió kifejezése televíziós ártalmak: agresszió megerősödik. A PSZICHOLÓGIA NÉZŐPONTJAI 1. Biológiai: A lelki jelenségek és a viselkedés

biológiaihátterének feltárása (idegi-, hormon-működés, gének szerepe 2. behaviorista: A viselkedés tanulmányozása a viselkedésen keresztül 3. kognitív: Mentális folyamatok hozták létre a viselkedést, illetve a cselekedet céljával is magyarázható 4. pszichoanalitikus 5. fenomenológia Biológiai nézőpont - Gyökerei az ókorba nyúlnak vissza (Hyppokrates, i.e IV század) Gall az emberi agy és a koponya vizsgálatával foglalkozott. A XIX századi tudomány megteremtette az idegélettani kutatások lehetőségét. - A biológiai nézőpont a viselkedést az agyban és az idegrendszerben lezajló neurobiológiai (elsősorban elektromos és vegyi) eseményekhez igyekszik kapcsolni, a viselkedést és a mentális folyamatokat neurobiológiai fogalmakkal próbálja magyarázni. (Ilyen pl az agyközpontok szerepe a mentális folyamatokban, a motiváció vagy a tanulás-emlékezés biológiai magyarázata). - Az emlékezet biológiai megközelítése egyes agyi

területek fontosságát hangsúlyozza, például a hippokampuszét, ami az emléknyomok megszilárdításában játszik szerepet (gyerekkori amnézia felelőse?) - Sikerek a motivációk és érzelmek magyarázatában is, különösen más fajok esetén. (macskák, patkányok biz. agyterület » agresszivitás Behaviorista nézőpont - Az S-R pszichológia (inger-válasz) PSZ számára a viselkedés tanulmányozása a legfontosabb. Azokat az ingereket tanulmányozzák, amelyek viselkedés válaszokat váltanak ki és azokat a megerősítőket (jutalom-büntetés), amelyek fenntartják ezeket a válaszokat. - kondicionált félelem: a példa alapján az inger a hanghatás (ami után következetesen jön az áramütés), a válasz rá a visszahúzódás stb. - agresszió területén is hasznos: jutalom és büntetés - Az e nézőponthoz tartozó kutatások eredményei elsősorban a tanulás, az oktatás-nevelés, a viselkedésmódosítás terén jelentősek (lásd pl. fóbiák

kezelése) Kognitív nézőpont - Kogníció (latin) = megismerés, a világ felfogása, értelmezése. - A modern kognitív pszichológia a megismerés tanulmányozását jelenti (amely a XIX. századi pszichológia fő témája volt – lásd tudatlélektan), de nem az akkori introspektív úton, hanem a viselkedésen keresztül. A tudományos kérdés az, hogy milyen mögöttes mentális folyamatok (észlelés, emlékezés, gondolkodás, döntéshozás, problémamegoldás) állnak egyes viselkedések mögött. - A kognitív pszichológia a jelenségek értelmezését is a mentális folyamatok fogalmaiban teszi. Gyakran használják az elme működésének leírásához a számítógép analógiáját (bejövő – kimenő információ, kódolás, stb.) - példa: patkány a hangra » hipotézis: fájdalom következik - példa2: gyerekkori amnézia: talán azért nem emlékszünk, mert megváltoztattuk a módot, ahogyan emlékezünk. lásd: nyelvi kifejezés új módszer az

emléknyomok megszervezéséhez Pszichoanalitikus nézőpont - Alapfeltevése (Freud óta általánosan elfogadott), hogy a viselkedés jelentős része tudattalan folyamatokból ered. Ez alatt értendők olyan vágyak, félelmek, gondolatok, amikről a személy nem tud, de azok viselkedését befolyásolják. Tiltás » átkerül a fogalom a tudattalanba A modern pszichológia, ha nem is fogadja el teljesen Freud egyéb nézeteit, a tudattalant, a kora gyermekkori élmények, a traumák szerepét fontosnak tartja. A viselkedés jelenségei megközelíthetőek és értelmezhetőek a pszichoanalízis fogalmaival (pl. az agresszió vagy a túlzott evés jelenségei) - pl. gyerekkori amnézia: olyan traumák érték, hogy kiszorítja a tudatából a szorongást elkerülendő - pl2.: agresszió: ösztön, velünk született vágy Fenomenológiai nézőpont - A fenomenológiai megközelítés (gyökereit lásd XX. század eleje - Gestalt – irányzat) az egyén szubjektív tapasztalására

alapoz. Milyen elképzelése van az egyénnek a világról, hogyan értelmezi az eseményeket, hogyan szemléli önmagát? - A fenomenológiai megközelítés más célt állít fel és más módszert alkalmaz, mint a többi pszichológiai nézőpont, nem az elméletekre összpontosít. Nevezik humanisztikus pszichológiának is, mivel az ember azon minőségeit hangsúlyozza, amelyek jellegzetesen emberiek (önmegvalósításra törekvés, kiteljesedés). - A humanisztikus pszichológia olyan problémákra irányul, amelyek az ember jóléte szempontjából fontosak. Nézőpontok összevetése - A nézőpontok néha versengőek - ugyanarra a jelenségre kínálnak különböző magyarázatokat, amelyek esetleg csak a leíró fogalomrendszerben térnek el egymástól (azt jelzik, hogy tudásunk még tökéletlen, a jelenséget tovább kell kutatni) - néha egymást kiegészítőek, illetve összeegyeztethetők. Ha a jelenség különböző oldalaira világítanak rá, ezzel csak

elmélyítik tudásunkat az adott dologról. Interdiszciplináris megközelítések A pszichológia a filozófiából nőtt ki és ma is sok rokon vonása van. A kísérleti pszichológia megszületése óta ugyanakkor a pszichológia szoros kapcsolatban áll a természettudományokkal is (lásd pszichofizika, pszichofiziológia). A pszichológia kapcsolatát más tudományokkal 2 nagy megközelítés jellemzi: Megismerés tudomány A pszichológia azon területeire vonatkozik, amelyek a kognitív folyamatokkal foglalkoznak és kapcsolatban vannak más tudományokkal, amelyek szintén a kogníciót vizsgálják. Ilyenek: filozófia, nyelvészet, neurológia, számítástudomány. Cél: annak feltárása, az információk hogyan képződnek le az elmében (mentális reprezentáció) és milyen műveletek zajlanak ezeken (komputáció). Evolúciós tudomány A mentális működés eredete, kialakulása, fejlődése a fő kérdések. Itt a pszichológia mellett a biológia, az

antropológia, a genetika, a pszichiátria játszik szerepet a közös magyarázatokban. A PSZICHOLÓGIA TERÜLETEI ÉS ALKALMAZÁSAI - - A pszichológiának, alig több mint százéves története során különféle ágai, területei alakultak ki és különültek el. E területek abban különböznek egymástól, hogy a lelki jelenségek hihetetlenül széles köréből mit (tárgyuk szerint), miért (céljuk szerint) és hogyan (milyen módszerekkel) vizsgálnak. A pszichológia fő területeinek rendszerét jól szemlélteti az alábbi táblázat 1. I. Tárgyuk szerint Emberlélektan: emberrel - egyénlélektan: egyes emberek - társas lélektan -szociálpszichológia: csoportok - normális jelenségek lélektana - kóros jelenségek lélektana (patopszichológia) . 2. Állatlélektan: állattal II. Céljuk szerint Általános lélektan: A normális felnőtt ember pszichikus jelenségeinek, személyiségének általános, közös jellemző jegyeit igyekszik

feltárni. Összehasonlító lélektan (differenciálpszichológia): A különböző eltéréseket mutatja: 1. összehasonlító állatlélektan: A fajfejlődés során az emberi pszichikum kialakulásának előzményeivel foglalkozik 2. típustan: az emberek közötti pszichés különbségek lehetséges csoportosításával. 3. személyiségpszichológia: az egyéni személyiség szerveződésével, összetevőivel, azok elemzésével. 4. karakteorológia: karakter- és jellemvonásoknak a viselkedésére gyakorolt hatását és ebből a viselkedés előrejelzését próbálja. 5. fejlődés-lélektan: Az életkorból fakadó eltéréseket 6. gyermekpszichológia: a születéstől a felnőtté válásig terjedő szakasszal foglalkozik 7. nemek lélektana (szexuálpszichológia: A férfi és nő pszichés működésének sajátosságaival 8. etno-pszichológia: a népek, népcsoportok közötti pszichikus eltérések III. A tevékenység jellege szerint (alkalmazási területek) 1.

Pedagógiai pszichológia: az oktató-nevelő munka pszichológiai törvényszerűségeit kutatja. Alapkérdése: hogyan lehet a hatásfokot emelni - gyógypedagógiai pszichológia: a sérült, fogyatékos gyermekek nevelésében használható pszichológiai ismereteket 2. Orvosi lélektan: a gyógyító munkában szerepet játszó pszichés tényezőket - pszichoterápia - Pszichodiagnosztika: A pszichológiai eredetű betegségek felismerésének és megállapításának tudománya - klinikai pszichológia: a lelki eredetű megbetegedésekkel foglalkozik. - farmakopszichológia: gyógyszerek hatásainak pszichés tényezőit 3. Munkalélektan (ipari, közlekedési, mezőgazdasági lélektan): a szakmai képzéssel, a munkavégzést befolyásoló tárgyi és személyi tényezőkkel, a munkahely, mint emberi környezet szerepével foglalkozik 4. Szervezet- és vezetés pszichológia a szervezetekben jelentkező személyiségpszichológiai és szociálpszichológiai kérdésekkel (az

emberi kapcsolatokkal, a szervezeti kommunikációval, a hatékony irányítás pszichológiai tényezőivel) foglalkozik – emberi tényező fontossága! Pályaválasztási pszichológia a pályaválasztási döntés előkészítésével, a pályára való szakmai felkészüléssel, a pálya betöltésével és a beválással kapcsolatos pszichológiai kérdésekkel foglalkozik. Alkalmasság (kiválasztás) pszichológia az egyes tevékenységek, munkakörök betöltéséhez szükséges tulajdonságok-képességek-motivációk feltárását, és az ezek méréséhez szükséges pszichológiai eszközök kimunkálását, alkalmazását végzi 5. Reklámpszichológia: az értékesítés vonatkozásait 6. Művészetpszichológia: művészetpszichológia (a műalkotás és a műbefogadás lélektani tényezőit vizsgálja 7. Sportpszichológia: a sportoló személyiségének, tárgyi és személyi környezetének pszichológiai problémáival foglalkozik 8. Kriminálpszichológia (jogi

pszichológia része) A bűnözés folyamatának pszichológiai okait és a bűnüldözés, valamint a büntetés-végrehajtás pszichikus hatásait tárgyalja. fogalmak Nézőpont 1. Biológiai: A lelki jelenségek és a viselkedés biológiai hátterének feltárása (idegi-, hormon-működés, gének szerepe 2. behaviorista: A viselkedés tanulmányozása a viselkedésen keresztül 3. kognitív: Mentális folyamatok hozták létre a viselkedést, illetve a cselekedet céljával is magyarázható 4. pszichoanalitikus 5. fenomenológia Biológiai nézőpont A lelki jelenségek és a viselkedés biológiai hátterének feltárása (idegi-, hormon-működés, gének szerepe Behaviorista nézőpont A viselkedés tanulmányozása a viselkedésen keresztül Kognitív nézőpont Kogníció (latin) = megismerés, a világ felfogása, értelmezése kognitív: Mentális folyamatok hozták létre a viselkedést, illetve a cselekedet céljával is magyarázható Pszichoanalitikus -

Alapfeltevése (Freud óta általánosan elfogadott), hogy a viselkedés jelentős nézőpont része tudattalan folyamatokból ered. Ez alatt értendők olyan vágyak, félelmek, gondolatok, amikről a személy nem tud, de azok viselkedését befolyásolják. Tiltás » átkerül a fogalom a tudattalanba Fenomenológiai A fenomenológiai az egyén szubjektív tapasztalására alapoz. Nem az nézőpont elméletekre összpontosít. Nevezik humanisztikus pszichológiának is, mivel az ember azon minőségeit hangsúlyozza, amelyek jellegzetesen emberiek (önmegvalósításra törekvés, kiteljesedés). Interdiszciplináris több tudományágra kiterjedő, több szakterületet közösen érintő Megismerés tudomány A pszichológia azon területeire vonatkozik, amelyek a kognitív folyamatokkal foglalkoznak és kapcsolatban vannak más tudományokkal, amelyek szintén a kogníciót vizsgálják. Ilyenek: filozófia, nyelvészet, neurológia, számítástudomány. Cél: annak feltárása,

az információk hogyan képződnek le az elmében (mentális reprezentáció) és milyen műveletek zajlanak ezeken (komputáció). Evolúciós tudomány A mentális működés eredete, kialakulása, fejlődése a fő kérdések. Itt a pszichológia mellett a biológia, az antropológia, a genetika, a pszichiátria játszik szerepet a közös magyarázatokban. Pszichológia - A pszichológiának, alig több mint százéves története során különféle ágai, tudományterületei területei alakultak ki és különültek el. E területek abban különböznek egymástól, hogy a lelki jelenségek hihetetlenül széles köréből mit (tárgyuk szerint), miért (céljuk szerint) és hogyan (milyen módszerekkel) vizsgálnak. 0 Általános lélektan A normális felnőtt ember pszichikus jelenségeinek, személyiségének általános, közös jellemző jegyeit igyekszik feltárni Pathopszichológia - kóros jelenségek lélektana Szociálpszichológia - társas lélektan -: csoportokkal

foglalkozik Differenciálpszichológ Összehasonlító lélektan: A különböző eltéréseket mutatja ia Pszichodiagnosztika A pszichológiai eredetű betegségek felismerésének és megállapításának tudománya Személyiséglélektan - hétköznapi, tudományos: általános, elvont, minden emberre alkalmazható Fejlődéslélektan Az életkorból fakadó eltéréseket vizsgálja Szexuálpszichológia nemek lélektana - a férfi és nő pszichés működésének sajátosságaival Etnopszichológia a népek, népcsoportok közötti pszichikus eltéréseket vizsgálja Alkalmazási területek A pszichológiának, alig több mint százéves története során különféle ágai, területei alakultak ki és különültek el. E területek abban különböznek egymástól, hogy a lelki jelenségek hihetetlenül széles köréből mit (tárgyuk szerint), miért (céljuk szerint) és hogyan (milyen módszerekkel) vizsgálnak Ellenőrző kérdések 1. Mit jelent a nézőpont

kifejezés? 2. Értelmezze a különböző nézőpontokat! 3. Mely tudományok foglalkoznak a megismeréssel? 4. Mely tudományok foglalkoznak a fejlődéssel? 5. Melyek a pszichológia fő területei? 6. Jellemezze a fő területeket a kutatás tárgya és célja szerint! 7. Mit jelent az alkalmazott pszichológia kifejezés? 8. Melyek a munkapszichológia fő kérdései? 9. Melyek a szervezet- és vezetés pszichológia fő kérdései? A PSZICHOLÓGIA MÓDSZEREI. KUTATÁSI ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A pszichológa a társadalom- és a természettudományok határán keletkezett. A filozófiából nőtt ki, de első tudományos módszereit természettudósok (fiziológusok, fizikusok) dolgozták ki a XIX. század végén A pszichológia, mivel jelenségeket (lelki jelenségek és viselkedés) vizsgál, tapasztalatra épülő, ún. empirikus tudomány. Módszereinek jellegét is ez határozza meg A pszichológia módszerei két nagy csoport - kutatási módszerek (új tudományos

eredmények feltárását célozzák) és - vizsgálati módszerek (a már rendszerezett kutatási eredmények alkalmazását jelentik). Kutatási módszerek A tudományos megfigyelés abban különbözik a hétköznapi megfigyeléstől, hogy - céltudatos (meghatározzuk a megfigyelés tárgyát és célját), - tervszerű (előre meghatározzuk az eljárásmódokat) és - rendszerességgel végezzük (huzamosabb időn keresztül vagy vissza- visszatérve, minden jelentős mozzanatot megragadunk és rögzítünk – jegyzőkönyv, magnetofon vagy film segítségével). A megfigyelés lehet önmegfigyelés vagy mások megfigyelése. Az önmegfigyelés (introspekció) olyan közvetlen tapasztalás, amelynek tárgya a megfigyelő valamely saját élménye. Ha saját élményeinket utólag, visszatekintve elemezzük, retrospekcióról beszélünk. A mások megfigyelése (extrospekció) már objektívebb, kontrollálhatóbb megismerést tesz lehetővé. Megfigyelhető a másik személy

cselekvése, viselkedése, beszéde, mimikája, gesztusai, érzelmi reakciói, tevékenysége, teljesítménye. A megfigyelés pontossága növelhető különböző műszerek, eszközök segítségével. A megfigyelt adatok azonban a külső észlelés tényei; a jelenségek okainak feltárása, az összefüggések felderítése további elemzést igényel. A kikérdezés (exploráció) beszélgetés keretében zajlik. Az explorációs módszer különböző változatai egyaránt alkalmazhatók kutatási és vizsgálati célokra. A beszélgetés főbb fajtái: - Irányított beszélgetés (előre megtervezett kérdések alapján folyik). Irányulhat az élettörténet, a pszichikus fejlődés folyamatának feltárására – ezt nevezzük anamnézisnek. Irányulhat az aktuális pszichés állapot felderítésére; ez a – szűkebb értelembe vett – exploráció. - Szabadasszociációs módszer (lényege, hogy nem irányított, a beszélgetés során az asszociációk szabadon

áramlanak). A szabadasszociációs módszer a pszichoanalízis legfőbb eszköze; Jung svájci orvos, pszichológus nevéhez fűződik. - Klinikai beszélgetés (az első, megtervezett kérdés után a további kérdések mindig a kapott válaszhoz igazodnak), Főképp gyermekek gondolkodás-módjának megismerésére dolgozta ki Piaget svájci pszichológus. A beszélgetés történhet írásos módon is. Ennek is több változata van: kérdőívek, skálák, szociometria - A kérdőívek írásban megfogalmazott kérdéseire a válaszolótól vagy szabadon megfogalmazott választ kérünk („nyitott végű kérdőív”), vagy az előre megadott válaszlehetőségek közül kell választania („zárt végű kérdőív”). A kérdőív előnye, hogy rövid idő alatt sok személytől nagyszámú információ nyerhető, amely számítógéppel feldolgozható. Hátránya, hogy nincs személyes kontaktus, a kapott válaszok nem tekinthetők objektív tényeknek. - A skálák nem

kérdéseket, hanem állításokat tartalmaznak; ezek közül kell a személynek a rá leginkább jellemzőt kiválasztania. Az állításban foglaltakkal való egyetértést vagy egyet nem értést 5-7-9 fokozatú skála segítségével lehet árnyalni. (A skála két végpontján pl az „általában jellemző rám”, és az „általában nem jellemző rám” értékelése, közép felé haladva a „ritkán jellemző”, „ritkán nem jellemző” fokozatok találhatók; a személy maga jelöli be a skálán az állítás érvényességének erősségét). - A szociometria (Moreno – román származású, amerikai pszichológus nevéhez fűződik) csak formájában kérdőív, tartalmában a közösségi kapcsolatok feltárásának módszere. A csoport tagjai érzelmi választást igénylő kérdésekre társaik nevével felelnek. Az adatok feldolgozásából megállapítható a csoport belső szerkezete, az egyes tagok helyzete a csoportban. A kísérlet lényege, hogy a

megfigyelni-elemezni kívánt jelenség létrejöttének feltételeit a kísérletező teremti meg (így a kívánt jelenség biztosan előáll, a helyzet megismételhető, kontrollálható). A feltételeket variálják (amit változatnak, az a független változó) és vizsgálják azok hatását a megfigyelt jelenségre, amely maga is változik (ezt nevezik függő változónak). Például: az ismert pavlovi kísérletben a táplálékot előre jelző fény- vagy hanginger a független, a kutya nyáladzása a függő változó. A megfelelően tervezett és végrehajtott kísérletsorozat eredményeként feltárhatók a vizsgált jelenséget kiváltó és befolyásoló tényezők. A legmegbízhatóbb adatokat a tudományos elemzés számára a kísérlet szolgáltatja. - Kontroll-csoportos kísérletben a független változó valami olyasmi, ami vagy jelen van vagy nincs. A kísérleti csoportnál jelen van (fennáll a feltétel), míg a kontroll csoportnál nem (hiányzik a

feltétel). Ha a kísérleti és kontroll csoport minden más tényezője azonos és a vizsgált jelenség eredményei között a különbség statisztikailag szignifikáns, akkor az eltérés a független változó hatása volt. - A laboratóriumi kísérlet általában mesterségesen létrehozott körülmények között megy végbe. Emiatt a kísérletben részt vevő személyek számára el-idegenítően hathat, természetes reakcióikat negatívan befolyásolhatja. A kísérletet is célszerű más módszerekkel kombinálni - Az ún. természetes kísérlet (bevezetése Lazurszkij orosz pszichológus nevéhez fűződik) fő törekvése, hogy a kutatás egzakt jellegét a feltételek természetességével ötvözze. A vizsgált személyek természetes közegében (pl iskolai osztályokban) tervezik-szervezik a feltételvariálást (pl. a tanítási módszerek vagy a tananyag változtatásával), így a személyek legtöbbször nem is tudják, hogy kísérletben vesznek részt; nem

érvényesül a laboratóriumi helyzet feszültségkeltő hatása. Mérés Állítások mennyiségi formában: a változókhoz számokat rendelünk. Minta: több ember általában: az eredményeget összegezni, elemezni kell: statisztika Átlag: számtani középérték, akkor érdekes, ha kísérleti és kontrollcsoport van, amelyek átlagát összehasonlíthatjuk. statisztikailag szignifikáns: megfigyelt különbség megbízható A korrelációs módszer - Ha nincs mód feltételvariációs kísérletre, a kutatók a korrelációs módszert használják. A módszerrel azt határozzák meg, hogy a természetesen megjelenő (a kutató által nem befolyásolható) különbségek egy másik, a kutatót érdeklő különbséghez kapcsolódnak-e. Az egyik változó mért értékeit matematikailag összevetik a másik változó mért értékeivel. Az összefüggés mértékét a korrelációs együttható, az r értéke jelzi, 0 és 1 között. A kapcsolat hiánya esetén 0, a tökéletes

együttjárás esetén az r=1. Ahogy az r értéke 0 és 1 között változik, úgy nő a kapcsolat erőssége - A korreláció + vagy – előjelű lehet. A – előjelű korreláció fordított (negatív) összefüggést mutat a változók közt (az egyik növekedésével a másik csökken). - Pszichológiai kutatásokban a 0,6 feletti r érték erős kapcsolatot jelent. A 0,2 és 0,6 közötti korrelációkat elméleti feltételezések megfogalmazására használják. 0,2 alatti korreláció kevéssé használható Tesztek A vizsgálati célra alkalmazott módszerek (a már említett explorációs módszer szóbeli és írásos változatai mellett) leggyakrabban használt eszközei a tesztek. A teszt angol eredetű szó, jelentése =próba. A tesztek egységesített feladatokat tartalmaznak; kiértékelésük az átlag (standard) alapján történik. A teszteket felhasználás előtt széles körben kipróbálják, így számítják ki az átlagot A teszteknek érvényesnek és

megbízhatónak kell lennie. - Megbízható egy teszt eljárás akkor, ha megismételt vizsgálatnál hasonló eredményt mutat. Megbízhatósági együttható - Az érvényesség azt jelenti, hogy a teszt azt méri (és nem mást), amire szánták. Két érték fontos: tesztpontszám és a kérdéses képesség valamilyen más mérése (kritérium) – érvényességi együttható Az első teszteket a század elején dolgozták ki; Binet és Simon 1904-ben alkotta meg az első gyermekintelligenciatesztet. A teszteknek számtalan változatuk van, igen elterjedt vizsgálóeszközök az egész világon intelligenciatesztek Az intelligenciatesztek különböző, szóban és cselekvésben megoldandó részpróbákból állnak, amelyeknek száma és jellege attól függ, hogy a teszt kidolgozója miket tekint az intelligencia fő összetevőinek. A részpróbák egyre nehezedő feladatsort tartalmaznak, s az értékelést meghatározza, hogy a személy meddig jut el a megoldásokban

(közben mérik a megoldáshoz szükséges időt is). A részpróbák eredményeinek összesítéséből megállapítható a vizsgált személy intelligenciaszintje (a számokban kifejezhető IQ= intelligencia quotiens), a részeredmények belső arányaiból az illető intelligenciastruktúrája. A már említett Binet-Simon-féle gyermek-intelligenciateszt mellett legelterjedtebb eljárás a Wechsler-féle intelligenciateszt felnőtt- és gyermekváltozata, a HAWI és a HAWIK-teszt. Gyermekek vizsgálatára jól alkalmazható még a rajzos megoldást igénylő Goodenough-féle emberrajz teszt, illetve a Raven- és Bender-próba. speciális képességvizsgáló tesztek egy-egy meghatározott képességet mérnek, legtöbbször a valamilyen feladatra (foglalkozásra) való alkalmasság szempontjából Így például vizsgálható a figyelemkoncentráció képessége a Bourdon- vagy a Pieron-teszttel, a figyelemmegosztás képessége a Hartridge-féle teszttel stb. projekciós tesztek A

személyiség mélyebb rétegeinek (az érzelmi-indulati élet, a külvilághoz, más emberekhez és önmagukhoz való viszony) feltárására szolgálnak. Közös jellemzőjük, hogy a projekció (kivetítés) pszichikus mechanizmusára építenek. Minél kevésbé strukturált, egyértelmű, konkrét jelentésű egy adott dolog, annál inkább felvetődik az emberben a késztetés, hogy azt saját belső világa szerint értelmezze. Ez a jelenség a projekció A projekciós tesztek eszközei olyan bizonytalan, többféleképpen értelmezhető képek (lehetnek színes foltok, rajzok, fényképek vagy csak színek), amelyekre a vizsgált személy élményvilágát „rávetítheti”, s így az elemezhetővé válik. Legismertebb ilyen eljárás a Rorshach (svájci pszichológus) által kidolgozott teszt, amelynél szimmetrikus elrendeződésű színes foltokról kell a „Mi ez? Mire emlékeztet?” kérdés kapcsán beszélni. A Murray-féle, ún TAT (témaértelmezési)-teszt

eszközei emberi helyzeteket ábrázoló, sokféleképpen értelmezhető rajzok, amelyekről olyan történetet kell mesélnie a vizsgált személynek, mintha a kép annak illusztrációja lenne. A TAT-teszt gyermekváltozata a CAT. A Szondy Lipót (világhírű, magyar származású pszichiáter) által kidolgozott teszt (a Szondy-teszt) emberek arcképét tartalmazza, s ezek közül kell a rokonszenv – ellenszenv szerint választani. Színek közötti (érzelmi) választást igényel a Pfister- és a Lüscher-teszt, rajzos elemek befejezését kérik a személytől az ún. Wartegg-tesztnél. A pszichológiai tesztek védett eljárások, szigorúan megkötött feltételek mellett alkalmazhatók. Csak a tesztmódszer használatára speciálisan képzett pszichológus dolgozhat velük; a tesztek kiadása, laikus alkalmazása súlyos ártalmakhoz vezethet. Kulcsfogalmak empirikus kutatás vizsgálat tudományos megfigyelés introspekció ( önmegfigyelés ) extrospekció ( külső

John Locke: (angol filozófus, az angol asszociációs lélektan megalapítója) A pszichológia, mivel jelenségeket (lelki jelenségek és viselkedés) vizsgál, tapasztalatra épülő, ún. empirikus tudomány Módszereinek jellegét is ez határozza meg A tudományos megfigyelés abban különbözik a hétköznapi megfigyeléstől, hogy - céltudatos (meghatározzuk a megfigyelés tárgyát és célját), - tervszerű (előre meghatározzuk az eljárásmódokat) és - rendszerességgel végezzük (huzamosabb időn keresztül vagy visszavisszatérve, minden jelentős mozzanatot megragadunk és rögzítünk – jegyzőkönyv, magnetofon vagy film segítségével). A megfigyelés lehet önmegfigyelés vagy mások megfigyelése olyan közvetlen tapasztalás, amelynek tárgya a megfigyelő valamely saját élménye már objektívebb, kontrollálhatóbb megismerést tesz lehetővé. Megfigyelhető a megfigyelés ) retrospekció exploráció ( kikérdezés ) írásos módszerek

kísérlet kontroll csoportos kísérlet laboratóriumi kísérlet természetes kísérlet korrelációs módszer „ r” másik személy cselekvése, viselkedése, beszéde, mimikája, gesztusai, érzelmi reakciói, tevékenysége, teljesítménye. A megfigyelés pontossága növelhető különböző műszerek, eszközök segítségével. A megfigyelt adatok azonban a külső észlelés tényei; a jelenségek okainak feltárása, az összefüggések felderítése további elemzést igényel Ha saját élményeinket utólag, visszatekintve elemezzük, retrospekcióról beszélünk beszélgetés keretében zajlik. Az explorációs módszer különböző változatai egyaránt alkalmazhatók kutatási és vizsgálati célokra. A beszélgetés főbb fajtái: - Irányított beszélgetés (előre megtervezett kérdések alapján folyik). Irányulhat az élettörténet, a pszichikus fejlődés folyamatának feltárására – ezt nevezzük anamnézisnek. Irányulhat az aktuális

pszichés állapot felderítésére; ez a – szűkebb értelembe vett – exploráció. - Szabadasszociációs módszer - Klinikai beszélgetés Ennek is több változata van: kérdőívek, skálák, szociometria - A kérdőívek írásban megfogalmazott kérdéseire a válaszolótól vagy szabadon megfogalmazott választ kérünk - A skálák nem kérdéseket, hanem állításokat tartalmaznak; - A szociometria (Moreno – román származású, amerikai pszichológus nevéhez fűződik) csak formájában kérdőív, tartalmában a közösségi kapcsolatok feltárásának módszere. A csoport tagjai érzelmi választást igénylő kérdésekre társaik nevével felelnek. A kísérlet lényege, hogy a megfigyelni-elemezni kívánt jelenség létrejöttének feltételeit a kísérletező teremti meg (így a kívánt jelenség biztosan előáll, a helyzet megismételhető, kontrollálható). A feltételeket variálják (amit változatnak, az a független változó) és vizsgálják azok

hatását a megfigyelt jelenségre, amely maga is változik (ezt nevezik függő változónak). A legmegbízhatóbb adatokat a tudományos elemzés számára a kísérlet szolgáltatja. - Kontroll-csoportos kísérletben - Az ún. természetes kísérlet a független változó valami olyasmi, ami vagy jelen van vagy nincs. A kísérleti csoportnál jelen van (fennáll a feltétel), míg a kontroll csoportnál nem (hiányzik a feltétel). Ha a kísérleti és kontroll csoport minden más tényezője azonos és a vizsgált jelenség eredményei között a különbség statisztikailag szignifikáns, akkor az eltérés a független változó hatása volt. A laboratóriumi kísérlet általában mesterségesen létrehozott körülmények között megy végbe. Emiatt a kísérletben részt vevő személyek számára elidegenítően hathat, természetes reakcióikat negatívan befolyásolhatja A kísérletet is célszerű más módszerekkel kombinálni. (bevezetése Lazurszkij orosz

pszichológus nevéhez fűződik) fő törekvése, hogy a kutatás egzakt jellegét a feltételek természetességével ötvözze. A vizsgált személyek természetes közegében (pl. iskolai osztályokban) tervezik-szervezik a feltételvariálást (pl. a tanítási módszerek vagy a tananyag változtatásával), így a személyek legtöbbször nem is tudják, hogy kísérletben vesznek részt; nem érvényesül a laboratóriumi helyzet feszültségkeltő hatása. - Ha nincs mód feltételvariációs kísérletre, a kutatók a korrelációs módszert használják. A módszerrel azt határozzák meg, hogy a természetesen megjelenő (a kutató által nem befolyásolható) különbségek egy másik, a kutatót érdeklő különbséghez kapcsolódnak-e. Az egyik változó mért értékeit matematikailag összevetik a másik változó mért értékeivel. Az összefüggés mértékét a korrelációs együttható, az r értéke jelzi, 0 és 1 teszt standard érvényesség

megbízhatóság intelligencia teszt képességvizsgáló teszt projekció projekciós teszt között. A kapcsolat hiánya esetén 0, a tökéletes együttjárás esetén az r=1 Ahogy az r értéke 0 és 1 között változik, úgy nő a kapcsolat erőssége. - A korreláció + vagy – előjelű lehet. A – előjelű korreláció fordított (negatív) összefüggést mutat a változók közt (az egyik növekedésével a másik csökken). - Pszichológiai kutatásokban a 0,6 feletti r érték erős kapcsolatot jelent. A 0,2 és 0,6 közötti korrelációkat elméleti feltételezések megfogalmazására használják. 0,2 alatti korreláció kevéssé használható A vizsgálati célra alkalmazott módszerek (a már említett explorációs módszer szóbeli és írásos változatai mellett) leggyakrabban használt eszközei a tesztek. A teszt angol eredetű szó, jelentése =próba. A tesztek egységesített feladatokat tartalmaznak; kiértékelésük az átlag (standard) alapján

történik. A teszteket felhasználás előtt széles körben kipróbálják, így számítják ki az átlagot. A teszteknek érvényesnek és megbízhatónak kell lennie kiértékelésük az átlag - Az érvényesség azt jelenti, hogy a teszt azt méri (és nem mást), amire szánták. Két érték fontos: tesztpontszám és a kérdéses képesség valamilyen más mérése (kritérium) – érvényességi együttható Megbízható egy teszt eljárás akkor, ha megismételt vizsgálatnál hasonló eredményt mutat. Megbízhatósági együttható Az intelligenciatesztek különböző, szóban és cselekvésben megoldandó részpróbákból állnak, amelyeknek száma és jellege attól függ, hogy a teszt kidolgozója miket tekint az intelligencia fő összetevőinek. A részpróbák egyre nehezedő feladatsort tartalmaznak, s az értékelést meghatározza, hogy a személy meddig jut el a megoldásokban (közben mérik a megoldáshoz szükséges időt is). egy-egy meghatározott

képességet mérnek, legtöbbször a valamilyen feladatra (foglalkozásra) való alkalmasság szempontjából Így például vizsgálható a figyelemkoncentráció képessége a Bourdon- vagy a Pieron-teszttel, a figyelemmegosztás képessége a Hartridge-féle teszttel személyiség mélyebb rétegeinek (az érzelmi-indulati élet, a külvilághoz, más emberekhez és önmagukhoz való viszony) feltárására szolgálnak. Közös jellemzőjük, hogy a projekció (kivetítés) pszichikus mechanizmusára építenek. Minél kevésbé strukturált, egyértelmű, konkrét jelentésű egy adott dolog, annál inkább felvetődik az emberben a késztetés, hogy azt saját belső világa szerint értelmezze. Ez a jelenség a projekció A projekciós tesztek eszközei olyan bizonytalan, többféleképpen értelmezhető képek (lehetnek színes foltok, rajzok, fényképek vagy csak színek), amelyekre a vizsgált személy élményvilágát „rávetítheti”, s így az elemezhetővé válik.

Legismertebb ilyen eljárás a Rorshach (svájci pszichológus) által kidolgozott teszt Ellenőrző kérdések 1. Mi a különbség a kutatás és a vizsgálat között? 2. Melyek a tudományos megfigyelés kritériumai? 3. Milyen változatai vannak a megfigyelésnek? 4. Mi a különbség a kérdőíves eljárás és a skála módszer között? 5. Mi a kísérleti módszer lényege? 6. Mikor és miért alkalmaznak kontroll-csoportos módszert a kísérletezésben? 7. Mit fejez ki a korrellációs együttható? 8. Mi a teszt módszer lényege? 9. Mit jelent az érvényesség és a megbízhatóság ? 10. Hogyan csoportosíthatók a teszt eljárások? A PSZICHIKUS MŰKÖDÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI A viselkedés és a mentális folyamatok nem érthetők meg teljesen az alapjukként szolgáló biológiai folyamatok ismerete nélkül. Az idegrendszer alkotórészei és működése - Az idegrendszer alapegysége az idegsejt (neuron) - számuk feltehetően 10 milliárd. Az idegsejtből

számos nyúlvány ágazik el. A felvevő, rövid nyúlványok a dendritek, a továbbító (leadó) hosszú, egyetlen nyúlvány az axon. - Az idegsejtek specializálódtak: - az érzékszervek felől érkező impulzusokat az érző idegsejtek (szenzoros neuron) veszik fel és továbbítják a központokba, - a mozgató idegsejtek (motoros neuron) a központból a végrehajtó szervekhez küldik az impulzusokat. - Harmadik fajtájuk közvetítő szerepet játszik az agyban és a gerincvelőben – ezek a közvetítő idegsejtek (interneuron). - Az axonok (rostok) kötegeket alkotnak, ezek az idegek. - Az ingerület a neuronon mint elektrokémiai impulzus (akciós potenciál) fut végig a dendritektől az axon végéig. Az idegingerület átvitele az idegsejtek találkozásánál lévő szinapszisoknál történik Az axon végződéseknél speciális vegyi anyagok szabadulnak fel (neurotranszmitterek), amelyek áthatolnak az ún. szinaptikus résen és megkötik a fogadó sejt felvevő

nyúlványában lévő neuroreceptorokat. - gliasejtek: ragasztók: támasztják az idegsejteket 10x annyi. Az idegrendszer szerveződése - Az emberi idegrendszer két fő részből áll: központi (centrális) és környéki (periferiális) részből. - A központi idegrendszer része az agy és a gerincvelő. - A környéki idegrendszer része a szomatikus (akaratlagos) és a vegetatív (autonom) idegrendszer. A központi idegrendszer Az emberi agy 3 koncentrikus rétegből áll: 1. központi mag 2. limbikus rendszer 3. agyféltekék - nagyagy A központi mag (az agy legalsó, legrégebbi része) - nyúltvelő légzés, testtartás szabályozása, fő idegkötegek kereszteződése - kisagy mozgás koordináció - talamusz és a hipotalamusz alvás-ébrenlét, illetve evés, ivás, szexualitás, érzelmek szabályozása - ún. retikuláris (hálózatos) rendszer (éberség, figyelem szabályozása) A limbikus rendszer - szoros kapcsolatban áll a hipotalamusszal (az ösztönös

viselkedés szabályozásában játszik szerepet).  Része a hippokampusz, amely az emlékezésben (az információk megő rzé-sében) jelentős. A nagyagy (legnagyobb, legfelső, legújabb rész)  Két féltekéből áll, melyeket alul az ún. kérges test (corpus callosum) köt össze  Kívül a kéreg (cortex) borítja – idegsejtekből áll, szürke színű = szürkeál-lomány. Belül idegrostokból áll – fehér színű = fehér állomány.  A kéreg felszínén 4-4 lebeny van (homloki, fali, halántéki és nyakszirti le-beny).  Broca (XIX. század) – agykutatások – felfedezi a beszéd központját, meg-próbálja az összes mentális funkció központját megtalálni (nem sikerül).  Kérgi központok: mozgató (motoros) központ érző (szenzoros) központ látó központ, beszédértő központ beszédmozgató központ halló központ asszociációs kéreg (elülső rész a gondolkodásban, hátulsó rész a min-tafelismerésben játszik

szerepet)  Lateralizáció (féltekék specializálódása) és dominancia (általában a bal oldal a domináns)  Hasított agy kísérlet – Sperry (1981- Nobel díj)  A kérges test integrálja a két félteke mű ködését Biológia idegsejt ( neuron ) dendrit axon idegingerület ( akciós potenciál ) szinapszis központi ( centrális környéki ( periferiális ) az agy részei Az idegrendszer alapegysége az idegsejt (neuron) - számuk feltehetően 10 milliárd. Az idegsejtből számos nyúlvány ágazik el A felvevő, rövid nyúlványok a dendritek, a továbbító (leadó) hosszú, egyetlen nyúlvány az axon Az ingerület a neuronon mint elektrokémiai impulzus (akciós potenciál) fut végig a dendritektől az axon végéig. Az idegingerület átvitele az idegsejtek találkozásánál lévő szinapszisoknál történik. Az axon végződéseknél speciális vegyi anyagok szabadulnak fel (neurotranszmitterek), amelyek áthatolnak az ún. szinaptikus résen és

megkötik a fogadó sejt felvevő nyúlványában lévő neuroreceptorokat Az emberi idegrendszer két fő részből áll: központi (centrális) és környéki (periferiális) részből A központi mag (az agy legalsó, legrégebbi része A limbikus rendszer - szoros kapcsolatban áll a hipotalamusszal (az ösztönös viselkedés szabályozásában játszik szerepet A nagyagy (legnagyobb, legfelső, legújabb rész nagyagy agykéreg ( cortex ) agyféltekék kérges test ( corpus callosum ) lateralizáció dominancia szomatikus idegrendszer vegetatív idegrendszer szimpatikus hatás • Két féltekéből áll, melyeket alul az ún. kérges test (corpus callosum) köt össze. • Kívül a kéreg (cortex) borítja – idegsejtekből áll, szürke színű = szürkeállomány. Belül idegrostokból áll – fehér színű = fehér állomány. A kéreg felszínén 4-4 lebeny van (homloki, fali, halántéki és nyakszirti lebeny). Kívül a kéreg (cortex) borítja –

idegsejtekből áll, szürke színű = szürkeállomány. Belül idegrostokból áll – fehér színű = fehér állomány Két féltekéből áll, melyeket alul az ún. kérges test (corpus callosum) köt össze Két féltekéből áll, melyeket alul az ún. kérges test (corpus callosum) köt össze (féltekék specializálódása) és dominancia (általában a bal oldal a domináns) (féltekék specializálódása) és dominancia (általában a bal oldal a domináns) környéki idegrendszer Két fő része a szomatikus és vegetatív idegrendszer: idegrendszer a vázizomzat vezérlését végzi (akaratlagos mozgásirányítás vegetatív (autonom) idegrendszer a belső szervek működéséért felelős (vérkeringés, emésztés, stb.) Két ellentétes jellegű működése a serkentő (szimpatikus) és a gátló (paraszimpatikus) működés l. fent + - vérnyomás és szívritmus nő - légzés felgyorsul - pupillák kitágulnak - izzadás fokozódik, nyálelválasztás csökken -

vércukorszint emelkedik - véralvadás gyorsul a sebeknél paraszimpatikus hatás kromoszómák gének domináns gén recesszív gén nemi gének - emésztés lassul - „libabőrzés”. l. fent + A paraszimpatikus hatás visszaállítja a szervezet normális állapotát Az öröklődés egységei a kromoszómák (23 pár, 46 db), amelyek minden sejtben osztódáskor megkétszereződnek. A kromoszómák hordozzák a géneket - egy-egy kromoszómában kb. 1000 gén van (a DNS molekulában). A gének szintén párban vannak A génpár egyik felét az apa, másik felét az anya adja az utódnak A gének lehetnek dominánsak – az általuk hordozott örökletes sajátosság az utódban feltétlenül megjelenik A recesszív gének hatása nem mindig nyilvánul meg, csak ha a génpár mindkét tagja recesszív Domináns és recesszív génpárból a domináns jelenik meg belső elválasztása mirigyek hormonokat választanak ki és a véráram útján juttatják el a megfelelő

szervekhez. Fontos szerepet játszanak az érzelem, motiváció jelenségében és a nemi hormonokat kiválasztó mirigyek (szexualitás Ellenőrző kérdések 1. Mi az idegrendszer alapegysége? 2. Hol és hogyan történik az idegingerület átvitele az idegsejtek között? 3. Melyek a központi idegrendszer fő részei? 4. Mi a szerepe a hippokampusznak az emlékezésben? 5. Melyek a kérgi központok? 6. Mit jelent a lateralizáció és a dominancia elve? 7. Milyen következménnyel jár a kérges test átmetszése? 8. Melyek a szimpatikus hatás következményei? 9. Milyen génpárok esetében lesz megnyílvánuló öröklődési sajátosság? 10. Mi a genetikai különbség az egy- és kétpetéjű ikrek között? A TUDAT FOGALMA. TUDATÁLLAPOTOK ALVÁS, ÁLOM HYPNÓZIS MEDITÁCIÓ tudat a tudat funkciói tudatelőttes tudattalan disszociáció többszörös személyiség alvás alvás szakaszai EEG ( elektroenkefalográf ) alfa-hullám alvási orsók delta-hullám

béta-hullám REM szakasz Az egyén egy adott pillanatban tudatában van a környezeti eseményeknek és saját érzéseinek, emlékeinek, gondolatainak – ezek alkotják a tudat tartalmát 1. önmagunk és környezetünk folyamatos követése (annak tudatosítása, mi történik a környezetben és saját testünkben) és 2. cselekvéseink folyamatos kontrollja (cselekvéseink szabályozása, annak érdekében, hogy azokat összhangba hozzuk a környezet eseményeivel) azok az emlékek alkotják, amelyek hozzáférhetőek a tudat számra, de aktuálisan nincsenek a tudatban. (Személyes élmények, elsajátított ismeretek, tanult készségek – pl. cipőfűzés, autóvezetés) Akarattal ezek előhívhatók, figyelemmel tudatossá tehetők olyan emlékek, indítékok, vágyak, amelyek nem hozzáférhetőek a tudat számára. Freud szerint ezek szorongáskeltőek és emiatt (védekezés, elhárításként) kiszorultak a tudatból a tudattalanba (elfojtás), de továbbra is kifejtik

hatásukat cselekedeteinkre. A tudattalan tényezők kerülő úton jutnak felszínre (az álomban, az elszólásokban, az ésszerűtlen viselkedésben (Janet, francia pszichológus) – bizonyos feltételek mellett a gondolatok és cselekedetek leválhatnak (disszociálódhatnak) a tudat többi részétől, és a tudaton kívül az akaratlagos kontrolltól függetlenül működhetnek. A disszociáció nem azonos a freudi tudattalannal, mert tartalma hozzáférhető a tudat számára. Stesszes helyzetekben néha „kikapcsoljuk” elménket, hogy hatékonyak maradhassunk. Unalom esetén nappali álmodozásba foghatunk – ezek a disszociáció enyhe esetei. A többszörös személyiség – a disszociáció szélsőségesebb példáj Módosult tudatállapotok Az alvás a mindenki által átélt módosult tudatállapot esete. Az alvás nem egysze-rűen ellentéte az ébrenlétnek, mert alvás közben is van mozgás, érzékelés, emlék-képek, érzelmek, mérhető agyi aktivitás. 

Az alvás-ébrenlét napszakos (24 órás) ritmusában két rendszer működése váltogatja egymást. Az agytörzsben van az „alvásközpont”, amely ezt a két-féle működést irányítja. A pontos működési mechanizmus még nem ismert, de az biztos, hogy a szervezeten belüli feltételektől függ. Az ember „biológiai órája” siethet is, késhet is (maximum ½ órát). Az alvásigény jelentősen eltérő  Az alvás szakaszait az agyi elektromos hullámok mérésével (elektroencefalograf – EEG) állapították meg Az alvásnak 4 mélységi szakasza és egy ötödik, gyors szemmozgásokkal (rapid eye movement – REM) kísért álmodó szakasza van Az 1. szakasz, a lehunyt szemű ellazulás, szabályos, 8-10 mp-kénti agyhullámokkal, az alfa-hullámokkal jár (alfa-szint). A 2. szakaszban a szabályos alfa-hullámok szabálytalanná válnak, eltűnnek, sűrűbb (12-16 Hz-s) hullámok jelennek meg, az alvási orsók. Ez az alvás felszínesebb szakasza. A 3. és 4

szakaszban az alvás mélyül, az alvót nehezebb felébreszteni, a hullámok egyre lassulnak, másodpercenként 1-2 Hz-sekké válnak – ezek a delta-hullámok Az 5. szakasz (körülbelül 1 órányi mély alvás után) az álmodás szakasza, a REM-szakasz (gyors szemmozgások a csukott szemhéj alatt). A hullámok az ébrenléti, figyelmi hullámokhoz, a gyors bétahullámokhoz hasonlóak a nagy delta hullámok tetején Az 5. szakasz (körülbelül 1 órányi mély alvás után) az álmodás NOREM szakasz álom vágyteljesítő álom szakasza, a REM-szakasz (gyors szemmozgások a csukott szemhéj alatt). A hullámok az ébrenléti, figyelmi hullámokhoz, a gyors bétahullámokhoz hasonlóak a nagy delta hullámok tetején Az álommentes NOREM szakaszok váltakoznak a REM szakaszokkal, legalább 4-5 alkalommal. Az alvás mélysége az éjszaka első felében nagyobb, a REM szakaszok az éjszaka utolsó részében gyakoribbak Az álom olyan tudatmódosulás, amelyben az

emlékezeti és képzeleti képek időlegesen összekeverednek a külső valósággal  REM szakaszból felébredve az emberek be tudnak számolni álmaikról, NOREM-ből ébredve csak 30 %-uk. Az álomtartalmak Freud szerint a tudattalanból törnek fel, azokat a szükségletek és vágyakat fejezik ki, amelyek ébrenlétben elfogadhatatlanok (vágyteljesítő álom). látens álomtartalom manifeszt álomtartalom álommunka pszichoaktív szerek A cenzor (a felettes én) átalakítja a latens (rejtett) álomtartalmakat elfogadható, manifeszt (nyílt) álomtartalommá, hogy az álmodót a szorongástól és bűntudattól megóvja. l. fenti A tudat és hangulat módosítására szolgáló szerek: Depresszánsok, Opiátok Stimulánsok- serkentőszerek, Hallucinogének meditáció A tudatállapot szándékos megváltoztatása bizonyos gyakorlatok és rituálék révén. Hagyományos formái a távolkeleti jógából és zen-ből származnak A relaxációs tréning a meditációhoz

hasonló belső állapot létrehozását szolgálja, misztikus élmények nélkül Olyan relaxált állapot, melyben a személy figyelme a hipnotizőrre és annak szuggesztióira irányul. A hipnotizált személy lemond viselkedése kontrolljáról és elfogadja a valóság bizonyos fokú torzításait A pszi- jelenségek (vagy paranormális jelenségek) olyan, a tudomány mai fogalmaival nem magyarázható jelenségek, amelyek a parapszichológia körébe tartoznak. Jelentős vita folyik ezekről a jelenségekről relaxáció hipnózis Pszi-jelenségek Ellenőrző kérdések 1. Mi alkotja a tudat tartalmát? 2. Melyek a tudat funkciói? 3. Mi a tudatelőttes? 4. Mi alkotja a tudattalant? 5. Példával világítsa meg a disszociáció jelenségét! 6. Melyek az alvás szakaszai? 7. Milyen agyhullámok jellemzik az egyes alvási szakaszokat? 8. Mikor álmodunk? 9. Mi az álommunka? 10. Milyen célt szolgálnak a relaxációs tréningek? A SZEMÉLYISÉG FOGALMAI. AZ ÉN AZ ÉN

KÉP IDENTITÁS ÖNISMERET EMPÁTIA egyén egyéniség ( individuum) jellem ( karakter ) személyiség az emberi nem egy tagja, egyedi képviselője. Rendelkezik azokkal az általános jellemzőkkel, amelyek minden emberre érvényesek az egyik embert a másiktól megkülönböztető ún. individuális vonások együttese, amelyek az emberek közötti kapcsolatban észlelhetők azoknak a viszonylag állandó, tartós személyiségvonásoknak az együttese, amelyek az emberek cselekedeteiben, tetteiben, életstílusában mutatkoznak meg a viselkedésnek, gondolkodásnak és érzelmeknek az a mintázata, amely meghatározza a személy alkalmazkodását a környezethez én tudat  önmagunk (testünk, érzéseink, gondolataink) elhatárolása a környezettől  személyes létezésünk és azonosságunk biztos kritériuma  a személyiség egyfajta központja, magja. én kép Az én kép az önmagunkról kialakított elképzelés, a „Milyen vagyok?” kérdésre adott

válasz (saját testünkről, tulajdonságainkról, képességeinkről, viselkedésünkről). 1 éves kor körül kialakul a saját test tudata, a testi én testi én kiterjesztett én reflektív én konzisztencia én kép védő manőverek elsimító (represszor ) attitűd kiélező ( szenzitizátor ) attitűd identitás ( önazonosság, önmeghatározás ) önismeret  4-6 éves korban a testi én érzés intenzívebbé válik. A gyermek én-központú (saját álláspontját abszolútnak véli, eltérő nézeteket nem képes elfogadni). Megjelenik a tulajdon érzése – az én érzés kiterjesztése tárgyakra, személyekre. 6-12 éves korban elkezd gondolkodni önmagáról – reflektív én A viszonylag kialakult én kép állandóságra tör (konzisztencia) – ellenáll az újabb, ellentmondó felismeréseknek  Válogatás – emberi kapcsolatokban (kinek a véleménye számít) - én kép elemei közt (melyik sajátosságunk fontos)  Torzítás -az információ

fel vagy leértékelése  Hárítás - tudomásul nem vétel (perceptuális hárítás) - kivetítés (projekció) Mások véleményéhez való viszonyulás (attitűd) két típusa közül az egyik: kritikát hárítja, kicsinyíti Mások véleményéhez való viszonyulás (attitűd) két típusa közül az egyik: kritikára érzékeny, felnagyít Az indentitás a társas valósággal való kölcsönhatás nyomán kialakuló, tudatosan megélt én élmény. (Erikson szerint a személyiség magva, az életben a legfőbb dolog, hogy kialakítsuk és megőrizzük identitásunkat). A „Ki vagyok én?” kérdésre adott válasz A „Ki vagyok én?” és „Milyen vagyok?” kérdésekre adott válaszok együttese Szintjei:  adottságok, képességek, ismeretek, tulajdonságok, célok ismerete  élmények, törekvések befolyásoló szerepének tudatosítása, indítékok, vágyak ismerete, viselkedés és célok összhangjának ismerete  elvárások (szerep) és megfelelés

viszonya, én kép és szociális kép (ahogy mások látnak) összhangja. empátia beleérző képesség Fogalma - A személy olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelki állapotába. Ennek nyomán meg tud érezni és érteni a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az direkt módon nem fejez ki és amelyek a társas érintkezés szempontjából nem következnek törvényszerűen Ellenőrző kérdések 1. Milyen értelmezései vannak az én tudat fogalmának? 2. Milyen szakaszokon keresztül alakul ki az én tudat, melyek az összetevői? 3. Mi az én kép? 4. Hogyan törekszik az én kép a konzisztencia fenntartására? 5. Ismertessen részletesen ( példával ) néhány én kép védő manővert! 6. Határozza meg az identitás fogalmát! 7. Milyen összetevői vannak az identitásnak? 8. Mi a tartalma és hogyan fejleszthető az

önismeret? 9. Mi az empátia? 10. Melyek az empátia működésének feltételei? AZ ÉRTELMI MŰKÖDÉS. ÉRZÉKELÉS-ÉSZLELÉS-FIGYELEM Kognitív folyamatok Érzékelés Receptor Transzdukció Érzékenység Érzékelési küszöb Észlelés Figura – háttér Perceptuális organizációs elvek Mintafelismerés Korai és késői szakasz Téri lokalizáció Távolsági jelzőmozzanatok Észlelési konstanciák Figyelem Az értelmi (kognitív) működést alkotó folyamatok:  érzékelés  észlelés (percepció)  figyelem  emlékezés (memória)  képzelet (fantázia)  gondolkodás Az érzékelés fogalma - az érzékszervekre ható ingerek nyomán az agyban érzékletek jönnek létre. érzékelés folyamata - a környezet ingerhatásait az érzékszerv erre specializálódott ún. receptor sejtjei fogják fel – az ingert átalakítják idegimpulzussá (transzdukció) és tovább küldik a megfelelő agyi központba, ahol létrejön az érzéklet az

összes érzéklet közös jellemzője; az inger erőssége iránti érzékenységet az abszolút küszöbbel, a változásra mutatott érzékenységet a különbségi küszöbbel mérjük (Weber és Fechner törvényei). Észleléskor a felfogott érzékleteket egésszé integráljuk, a tárgyakat, jelenségeket (amelyek az ingereket küldték az érzékszervekhez) a maguk valóságában, egységében fogjuk fel – észlelet keletkezik Csak azt tudjuk észlelni, ami elkülönül a környezetétől  Az elemek összetartozása egésszé az ún. perceptuális organizáció (a Gestalt irányzat kutatói tárták fel) elvei szerint történik: - közelség - zártság - hasonlóság - jó folytatás - közös távolság - közös mozgás A mintafelismerésben a tárgy jellemző inger tulajdonságai játszanak szerepet. Legfontosabb az alak, a forma. Ezután a méret, a szín, a felszíni tulajdonságok és az irány az ún. primitív alkotórészek (vonalak, élek, szögek, stb)

alapján határozzuk meg a tárgy alakját A késői szakaszban a meghatározott alakot összehasonlítjuk az emlékezetben tárolt kategóriával - megfelelés esetén az új tárgyat besoroljuk a meglévő kategóriába Távolság észlelése Mozgás észlelése Távolság észlelése az ún. távolsági jelzőmozzanatok felfogásával történik (monokuláris és binokuláris jelzőmozzanatok Észlelési állandóságok (perceptuális konstanciák Változó ingerfeltételek mellet a dolgokat állandónak észleljük – ez a konstancia jelenség  világosság – szín konstancia (megvilágítás változása)  alak – és helyzet konstancia (nézőpont változása)  nagyság konstancia (távolság változása) A ránk zúduló inger–áradatot nem vagyunk képesek egyszerre felfogni – egy részük, ha elég erős, mindenképpen benyomul a tudatunkba, de bizonyos korlátok között megválaszthatjuk, hogy mit észleljünk. A figyelem a tudat szelektív (válogató)

irányultsága Koncentráció Tartósság Terjedelem Megosztás Átvitel Hullámtermészetű jelenség (koncentráció váltakozik elernyedéssel A figyelem jellemzői erőssége A figyelem jellemzői hány jelenségre terjed ki A figyelem jellemzői hány tevékenységet tud egyidőben végezni A figyelem jellemzői a lekötött figyelmet képes-e átváltani másra 1. Melyek a személyiség működésének fő területei? 2. Melyek a kognitív folyamatok? 3. Mi az érzékelés? 4. Mit jelent az érzékenység az érzékelésben? 5. Mi az észlelés? 6. Melyek az észlelés funkciói? 7. Mit jelent a peceptuális organizáció kifejezés és melyek az elvei? 8. Melyek a mintafelismerés szakaszai? 9. Melyek az észlelési konstanciák? 10. Milyen jellemzői vannak a figyelemnek? EMLÉKEZÉS. TANULÁS Emlékezés Emléknyom Fogalma - emlékezés során korábbi észleleteink felidéződnek az őket eredetileg kiváltó ingerek szükségszerű jelenléte nélkül Az

észlelések nyomot hagynak az idegrendszerben – ez az emléknyom (engram). Az aktivált idegsejtekben tartós szerkezeti változás jön létre az RNS molekulában - ezek teszik lehetővé az emlékképek felidézését Emlékkép Rövidtávú memória Emlékezés típusai Hosszútávú memória Emlékezés típusai Kódolás • Emlékezési folyamat szakaszai - kódolás (az információ átalakítása) - tárolás (megőrzés) - előhívás (felidézés) Tárolás Előhívás Kapacitás • Tárolás kapacitása korlátozott ( 7 + 2 egység) - tömbösítés (összevonás pl. szavakká) megnöveli a kapacitást Tömbösítés Az emlékezet fejlesztése Szeriális keresés információk tömbösítése (összekapcsolása Előhívás -- a tárolt információkból kereséssel jutunk el a felidézendőhöz –az elemenkénti (szeriális) keresés sebessége 40 ezred mp/elem (nem tudatosul);minél többet kell „átnézni”, annál lassabb a felidézés Szemantikai

kódolás hosszútávú memória: jelentés alapján (szemantikai kód) - minél kidolgozottabb a jelentés és minél szervezettebb az anyag, annál jobb az emlékezés Explicit memória Az explicit (kifejtett) memória az adatok, tények, ismeretek tárolására szolgál, a felidézés gondolatokban vagy beszédben jelenik meg. Fajtái az epizódikus (személyes események) és szemantikus (általános tudás) emlékezet Az implicit (rejtett) memória a nem verbális és mozgásos élményeket őrzi meg és eleveníti fel (képességek, mint pl. biciklizés) – a teljesítmény javulását eredményezi tudatos előhívás nélkül Az explicit (kifejtett) memória az adatok, tények, ismeretek tárolására szolgál, a felidézés gondolatokban vagy beszédben jelenik meg. Fajtái az epizódikus (személyes események) és szemantikus (általános tudás) emlékezet Implicit memória Epizódikus emlékezet Szemantikus emlékezet Amnézia Anterográd amnézia Retrográd amnézia

Konstruktív emlékezet Tanulás emlékezetkiesés, - hiány (baleset, betegség, trauma, elektrosokk következtében kezelés az új információk tárolására való képtelenséget jelenti a régi ismeretek felidézési képtelensége Emlékeink gyakran hiányosak – ezt kiegészítjük korábbi ismereteinkkel, illetve következtetésekkel (gondolkodás A tanulás a viselkedés viszonylag állandó megváltozása a gyakorlás eredményeképp; az érésnek (és nem a gyakorlásnak) vagy ideiglenes Habituáció Klasszikus kondícionálás Megerősítés Kioltás Másodlagos kondícionálás Generalizáció Diszkrimináció belső állapotnak (fáradtság, betegség, droghatás) tulajdonítható viselkedésváltozások nem tartoznak bele A tanulás legegyszerűbb formája – azoknak az ingereknek a figyelmen kívül hatása, amelyek ismerőssé, megszokottá váltak és nincs komoly következményük (pl. egy idő után már nem halljuk az óra ketyegését annak

megtanulása, hogy bizonyos események együtt járnak Pavlov alapkísérlete – a kutya megtanul az ételt jelző fényre reagálni (nyáladzani)  Kapcsolat jön létre a feltételes inger (fény) és a feltétlen inger (étel) között. A kialakuló tanult válasz a feltételes reflex.  A feltételes inger megelőzi a feltétlen ingert néhány másodperccel (jelzi annak bekövetkezését)  A kapcsolat kialakulásához kb. 30-40 ismétlés (próba) kell  A feltétlen inger (étel) megerősíti a kapcsolatot. A megerősítés elmaradása a válasz fokozatos csökkenésével jár - ez a kioltás. Újabb megerősítésnél a válasz újra (hamarabb, kevesebb próba után) megjelenik. a kialakított feltételes kapcsolatot újabb feltételes ingerhez lehet kapcsolni (pl. a fény + ételhez hangot társítanak a fény előtt – kellő számú próba után csak a hangra is megjelenik a feltételes reflex, a nyáladzás általánosítás) – kialakult feltételes reflex a

hasonló (feltételes) ingerekre is kiváltódik (pl. különböző magasságú hangok különbségtétel) – szelektív megerősítés (két hasonló feltételes inger közül csak az egyiket követi a megerősítés) – az élőlény megtanul a két inger közt különbséget tenni, csak az egyikre (a megerősítettre) válaszol Operáns kondicionálás az élőlény azt tanulja meg, hogy egy általa adott válasz egy egyedi következménnyel járhat (testvér megütése – rosszallás)  Thorndike (XIX. század vége) kísérletei (éhes macska a ketrecben – kívül a hal - a macska megtanulja a ketrecet kinyitni). Effektus törvénye – az állat próba-szerencse viselkedést végez – a jutalommal követett viselkedésforma megerősödik ( megtanulja) Próba - szerencse Thorndike (XIX. század vége) kísérletei (éhes macska a ketrecben – kívül a hal - a macska megtanulja a ketrecet kinyitni). Effektus törvénye – az állat próba-szerencse viselkedést

végez – a jutalommal követett viselkedésforma megerősödik ( megtanulja Thorndike (XIX. század vége) kísérletei (éhes macska a ketrecben – kívül a hal - a macska megtanulja a ketrecet kinyitni). Effektus törvénye – az állat próba-szerencse viselkedést végez – a jutalommal követett viselkedésforma megerősödik ( megtanulja) Az averzív kondicionálással egy létező választ gyengítenek, gátolnak, vagy egy új válasz tanulását serkentik Effektus törvénye Averzív kondicionálás Komplex tanulás Kognitív térkép Mentális próba szerencse Lényege, hogy az élőlény mentálisan leképezi, reprezentálja magában a világot és ezeken a reprezentációkon hajt végre műveleteket (nem a valóságban) Tolman – patkányok útvesztő tanulásos kísérletében azzal foglalkozott, hogy hogyan tanulja meg az útvonalakat az állat. Az állatok kognitív térképet alakítottak ki (az útvesztő alaprajzának mentális reprezentációja), ez

segítette őket az ételhez vezető útvonal kiválasztásában Köhler (Gestalt – pszichológus) kísérleteiben a csimpánzok belátással oldották meg a problémát (a banán megszerzése a ketrec rácsán keresztül egy bottal). A belátás hirtelen megoldáshoz vezet, a mentális próba-szerencsére épül (fejben próbálkozik a megoldással). Az egyszer sikeres megoldást könnyedén átviszik új, de hasonló problémahelyzetre. A komplex tanulásban tehát a gondolkodás és az emlékezés is szerepet játszik Ellenőrző kérdések 1. Mi teszi lehetővé az emlékképek felidézését? 2. Milyen típusai vannak az emlékezésnek? 3. Melyek az emlékezési folyamat szakaszai? 4. Mekkora az RTM tárolási kapacitása és hogyan növelhető ez a kapacitás? 5. Hogyan történik a kódolás a HTM-ben? 6. Melyek a felidézést segítő és gátló tényezők? 7. Vázolja a klasszikus kondicionálás folyamatát! 8. Mit jelent a másodlagos kondicionálás? 9. Mi az

effektus törvénye? 10. Milyen fajtái vannak az averzív kondicionálásnak? 11. Mi a komplex tanulás lényege? GONDOLKODÁS. KÉPZELET Gondolkodás Propozicionális gondolkodás Képzeleti gondolkodás Motoros gondolkodás Fogalom Kategorizáció Prototípus Magfogalom Fogalmi hierarchia Propozíció Premissza Konklúzió Deduktív következtetés Induktív következtetés Heurisztika Problémamegoldás Stratégiák az a legmagasabb rendű mentális folyamat, amely fogalmak alkotásával és gondolkodási műveletek segítségével a valóság összefüggéseinek megértését, új ismeretek szerzését és problémák megoldását teszi lehetővé fogalmakban, ítéletekben történő, elvont, nem szemléletes jellegű gondolkodás képekben történő, szemléletes gondolkodás mentális mozdulatokban történő gondolkodás fogalom a tárgyak, jelenségek egy osztályának közös, lényeges jegyeit tartalmazza. csoportba sorolás) az adott tárgy hozzárendelése a

fogalomhoz. mintapéldánya), ami általában eszünkbe jut a fogalom kapcsán fogalom magját a meghatározó érvényű tulajdonságok alkotják A fogalmak egymás fölé, hierarchiába szerveződnek kijelentés, megállapítás) Fogalmak kombinálása – egy személy vagy tárgy összekapcsolása egy leírást tartalmazó fogalommal (nyelvtanilag alany + állítmány összekapcsolása kijelentő mondattá A következtetés kiindulópontjai (tételei) A következtetés eredménye a konklúzió (következtetés általános kijelentésekből következtetünk az egyesre, az egészből a részekre egyes esetekből következtetünk az általánosra; a valószínűség elmélettel kapcsolatos mentális modellt alakítunk ki feltalálás, valamire rájövés) – gyors eljárás, viszonylag könnyen alkalmazható, a logikai szabályokat nem követi és nem vezet szükségszerűen helyes válaszhoz (pl. valószínűség helyett a hasonlóságot vagy az okságot veszik alapul a

következtetésnél A gondolkodás lehet megértő, magyarázó jellegű (meglévő ismeretek mozgósításával) és lehet problémamegoldó. Ilyenkor egy cél felé haladunk, amelyhez nincsenek kész eszközeink; A célt fel kell bontani alcélokra – esetleg azokat is további részletekre, míg a megfelelő eszközöket megtaláljuk (pl. egy ismeretlen zár kinyitása, egy 4 számból álló kombináció megtalálásával – általában úgy járunk el, hogy a problémát alcélokra bontjuk, külön-külön keressük először az 1. számot, majd a 2.-t, 3-t, stb) A problémahelyzet alcélokra való felbontása a problémamegoldási stratégia (hangos gondolkodás jegyzőkönyveinek elemzése - Newel és Simon, Magyarországon Lénárd Ferenc  különbségcsökkentés – a pillanatnyi és a cél állapot közötti különbség csökkentése (lépcsőzetes megközelítés).  cél-eszköz elemzés – a pillanatnyi és a cél állapot közötti legfontosabb különbség

kiiktatása a cél – ehhez keresünk eszközt – ha ennek alkalmazását valami gátolja, az új alcél ennek a kiiktatása lesz.  visszafelé haladás – a céltól visszafelé haladva egyre kisebb alcélokig jutunk, amíg el nem ér érünk egy olyan szintet, ahol már a megoldáshoz kész eszközeink vannak. Leképezések A problémamegoldás sikere nemcsak a részekre bontástól, hanem a leképzéstől is függ. A leképezés lehet propozicionális vagy vizuális Vannak problémák, amelyek mindkét módon megoldhatók, és vannak amelyek specifikus leképezést igényelnek Vizuális neglekt  A képzeleti képek ugyanazokhoz az agyrészekhez kapcsolódnak, mint az észlelések. Bizonyos jobb féltekei agyi sérülésnél a beteg nem képes vizuálisan észlelni a bal térfelet – ha valakinek a képi felidézését kérjük, akkor is a bal oldalt negligálja (vizuális neglekt jelenség). EEG-s mérésekkel agy-térképet készítettek – ez megmutatta, hogy

képzelet esetén a látókéreg működik erőteljesen (mint a észlelésben). Mentális forgatás Mentális letapogatás Reproduktív képzelet Produktív képzelet Előhívunk egy korábbi észleletet vagy annak egy részét és ezen valamilyen műveletet hajtunk végre, mintha valódi érzékletről lenne szó. (Milyen betűt kapunk, ha az N betűt 90o-kal elfordítjuk? – elképzeljük az N betűt-t, azután fejben „elforgatjuk” 90o-kal és megnézzük, hogy hogyan néz ki (Z) és meghatározzuk egy elrendezés elemeinek letapogatása (pl. mentális térképen való tájékozódás reproduktív (másoló) – mások képzeletének termékeit (film, könyv, stb.) magunknak újra alkotjuk alkotó) – mások számára is újat alkotunk Ellenőrző kérdések 1. Milyen fajtái vannak a gondolkodásnak? 2. Mi a propozíció? 3. Mi a fogalom és milyen típusai vannak? 4. Mi az induktív és deduktív következtetés lényege? 5. Melyek a nyelv funkciói? 6. Miben

különbözik a problémamegoldó gondolkodás a megértő gondolkodástól? 7. Milyen problémamegoldó stratégiák vannak? 8. Hányféleképpen lehet egy problémát leképezni? 9. Melyek a képzelet műveletei? 10. Jellemezze a képzeleti működés produktív és reproduktív fajtáit! A MENTÁLIS KÉPESSÉGEK. INTELLIGENCIA KREATIVITÁS Mentális képességek A mentális (értelmi) képességek a mentális folyamatok működésének egyénenként eltérő szintjét jelentik. Különösen az emlékezetképzelet-gondolkodás bonyolultabb folyamataiban vannak az emberek között jelentős eltérések. Képesség tesztek Intelligencia A mentális képességek mérésére szolgálnak Mentális kor • Intelligencia quóciens Terman vezette be az intelligencia hányados (intelligencia quóciens) az IQ fogalmát. Az IQ a mentális kor és az életkor hányadosának szorzatából áll (MK x 100=IQ). 100-as IQ az átlagnak felel meg enyhe értelmi fogyatékos 70-55

középsúlyos értelmi fogyatékos 55-40 súlyos értelmi fogyatékos 40-25 Debil Imbecill Idióta Örökletes tényezők Környezeti tényezők Kreativitás Problématudat Redefiníció Lényeglátás Analízis-szintézis Fluencia Flexibilitás Originalitás Kreatív személyiség jellemzői az egyén összegzett, globális képessége arra, hogy célszerűen cselekedjék, racionálisan gondolkodjon és környezetében hatékonyan működjön. Binet és Simon (francia pszichológusok) gyermekek iskolai teljesítményének bejóslására dolgozták ki az első intelligencia tesztet 1906-ben. Az egyre növekvő nehézségű gondolkodási és problémamegoldási feladatokat nagyon sok gyerekkel elvégeztetve megállapították, hogy a gyerekek különböző életkorokban átlagosan mit tudnak megoldani – ebből alakították ki a mentális kor (MK) pontrendszerét. Az intelligencia szintet az jelzi, hogy a gyerek teljesítménye (MK) és tényleges életkora (ÉK) hogyan felel

meg egymásnak.  Az intelligencia bizonyos fokig örökletes, de az vitatott, mekkora az öröklés szerepe és mekkora a környezeté. A kísérleti adatok megoszlanak – van, amely az öröklést igazolja, van amely a környezet hatását.  Genetikai tényező k (rokonsági fok és intelligencia szint összefüggéseinek vizsgálata) 50% a megfelelő gondozás, táplálás, az intellektuálisan serkentő környezet, az emocionálisan biztonságos család, a rendszeres iskolai oktatás növeli, ezek hiánya csökkenti az örökletesen adott intelligencia életkorral járó fejlődését másik 50% összetett mentális képesség – a mentális folyamatok egyik különös fajtája, amely ötletességben, új megoldásmódok keresésében, alkotó gondolkodásban nyilvánul meg kreativitás elemei : probléma iránti érzékenység, a probléma felismerése kreativitás elemei - újszerű kérdések felvetése, a hagyományos kérdések át (újra) fogalmazása kreativitás

elemei - nem vész el a részletekben kreativitás elemei - elemző és összegző képesség (kérdéskomplexumok részekre bontása és távoli dolgok közötti összefüggések felismerése kreativitás elemei ötletgazdagság, értelmes ötletek sokasága kreativitás elemei gondolkodás rugalmassága, egy elfogadott, megszokott gondolatmenet elejtése és más, új megoldási út felé fordulás kreativitás elemei eredetiség, újszerű, szokatlan gondolati megoldás  Az alkotó ember igyekszik kivonni magát a merev sémák alól, a szabályokelőírások nem „szentek” a számára  A konvenciókat, a tekintélyt, a hivatalos álláspontot elutasítja vagy megkérdőjelezi (nonkonformizmus)  Nem bajlódik a részletekkel, nagyvonalú, hajlamos a szétszórtságra és rendetlenségre (ugyanakkor képes elmélyülni és kínos precizitással dolgozni Alkotás folyamatának szakasza valamin)  Impulzív (heves érzelmi-indulati reakciói vannak)  Változó

körülményekhez gyorsan tud alkalmazkodni  Általában jó a stressz-tűrő képessége, kevéssé szorong, mentes a kisebbrendűségi érzéstől  Könnyen teremt kapcsolatokat, meggyőző , természetesen viselkedik, általában jól kommunikál Az alkotás folyamatát 4 szakaszra lehet elkülöníteni:  (1) Elő készítés (hipotézis felállítása, adatgyűjtés)  (2) Lappangás (inkubáció)  (3) Megoldás (intuíció)  (4) Kidolgozás i Ellenőrző kérdések 1. Mit értünk mentális képességeken? 2. Milyen módszerekkel mérik a mentális képességeket? 3. Mi az intelligencia? 4. Hogyan számítják ki az IQ-t? 5. Ismertesse az IQ övezetekhez tartozó kategóriákat! 6. Milyen szerepe van az intelligenciában az öröklésnek illetve a környezeti hatásoknak? 7. Határozza meg a kreativitást! 8. Melyek a kreativitás elemei? 9. Jellemezze a kreatív ember személyiségét! 10. Milyen összefüggést mutattak ki a kutatók az intelligencia és a

kreativitás között? MOTIVÁCIÓ Motiváció Motívum Arousal – szint Facilitáló szorongás Debilizáló szorongás Elsődleges ( primer ) motívumok Másodlagos ( szekunder ) motívumok Szükséglet Homeosztázis Drive Általános aktivitás drive Kutató-tájékozódó drive Érzelmek az élőlénynek a tevékenység végzésére irányuló tendenciája, amely erőssége szerint a mély alvásban mutatott alacsony és az éber, izgalmi állapotra jellemző magas szintek között váltakozik A motiváció a motívumok összessége a cselekvésre késztető belső tényező  Az agy optimális működését, aktivációs szintjét az arousal-rendszer szabályozza. Motivált állapotban az aktiváció fokozódik (feszültség, izgalom), motiváció hiányában csökken (nyugalom, unalom).  Túlzottan magas arousal rontja a cselekvés hatékonyságát (fordított U ala-kú összefüggés).  Szorongás – közepes erősségű szorongás serkent (facilitáló

szorongás); - nagyfokú szorongás gátol (debilizáló szorongás). Szorongás – közepes erősségű szorongás serkent nagyfokú szorongás gátol Elsődleges (primer, biológiai) motívumok a létfenntartást szolgálják, szorosan kapcsolódnak a szervezet élettani folyamataihoz Másodlagos (szekunder, tanult) motívumok a társadalmi hatásokra (pl. nevelés) alakulnak ki; Az elsődleges és másodlagos motívumok együtt szabják meg a viselkedés irányát, formáját, erősségét a szervezet hiányállapotait jelzik és a hiány megszüntetését célzó cselekvésre vezetnek. A hiányállapotok pszichikus vetülete a szükségérzet (pl. éhség, szomjúság, légszomj, szexuális késztetés, stb Homeosztatikus késztetések – a homeosztázis a szervezeteknek azon törekvése, hogy a változó külső környezettel szemben megőrizze belső környezetének állandóságát. A normális szinttől való legkisebb eltérés megindítja a szervezet védekező

mechanizmusait, amelyek helyreállítják a normális állapotot (pl. hőmérséklet szabályozás, légzés szabályozás, vércukor-szint szabályozás, stb.) A szabályozás automatikus (reflexes), a termosztát működéséhez hasonlóan történik; akkor keletkezik, ha a szervezetben fellépő hiányállapot automatikus szabályozása nem elégséges. Olyan speciális viselkedésre késztet, amely a hiányt megszünteti (pl. éhségérzetnél szükséglet akkor keletkezik, ha a vércukor-szint az ideális érték alá esik. A máj automatikusan cukrot bocsát a vérkeringésbe – ez a homeosztázis ., Ha ez nem elégséges, fellép a drive, amely magas cukortartalmú táplálék keresésére indít Alapvető drive-ok – éhség, szomjúság, salakanyagürítés, szexuális és utódápolási, alvási és védekezésre irányuló késztetések, valamint az általános aktivitás-drive és a kutató-tájékozódó drive; az idegrendszer aktivációs szintjét emeli (az unalom

elűzésére szolgál). Mozgásos és szellemi aktivitás fokozódásában nyilvánul meg; (ún. explorációs drive) a környezet felderítésre, megismerésére késztet Állatoknál elsősorban helyváltoztató mozgásokban nyilvánul meg, embernél főleg a tárgyakkal végzett kézmozgásokkal (manipuláció) történik emóciók) ugyanúgy aktiválják a viselkedést, mint a létfenntartást szolgáló motívumok Míg a drive-ok a szervezet belső állapotával vannak kapcsolatban, az érzelmeket a külső hatások, a környezeti tényezők váltják ki; Az érzelmek értékelő, minősítő jelenségek. Jelzik a szervezetet érő hatás pozitív vagy negatív, kedvező vagy káros voltát és olyan cselekvésre késztetnek, amely a kedvező állapotot fenntartani, a károsat elkerülni vagy megszüntetni igyekszik A vágy az alapvető késztetések és az azok kielégítését szolgáló környezeti elemek (tárgyak, helyzetek, személyek) között kialakult kapcsolat

alapján jön létre. Az előzetes tapasztalatok alapján választási helyzetben előnyben részesítjük (preferáljuk) azokat a tárgyakat-helyzeteket, amelyek korábban a szükséglet sikeres kielégítéséhez vezettek. A vágy által vezérelt motivált viselkedés nem csupán a szükséglet kielégítésére, hanem annak preferált módjára, a célra (céltárgyakra, célhelyzetek elérésére) irányul. Vágy • Céltárgy, célhelyzet A vágy által vezérelt motivált viselkedés nem csupán a szükséglet kielégítésére, hanem annak preferált módjára, a célra (céltárgyakra, célhelyzetek elérésére) irányul Szándék olyan speciális emberi motiváció, amely a céltudatos tevékenységgel kapcsolatos. A cselekvés elhatározása után fellépő, jellegzetes feszült lelki állapot, amely mindaddig fennáll, amíg a kitűzött cselekvést el nem végezzük A szándék esetén bizonyos tárgyak, helyzetek felszólító jelleget nyernek (kiemelkednek az

észlelési térből, felkeltik a figyelmet), amely a cselekvés befejezése után megszűnik A kompetencia (hatékonyság, hozzáértés) motívum önjutalmazó motívum (akárcsak az aktivitás drive és az explorációs késztetés). A sikeres cselekvésre, a tárgyakkal való bánni tudásra, a helyzetek hatékony kezelésére irányuló késztetést jelent. Fontos szerepe van az énélmény kialakulásában („én csinálom”), az önértékelésben A teljesítmény motiváció sikerek elérésére, a teljesítmény állandó emelésére, mások teljesítményének meghaladására vonatkozó késztetés. Az önmagunktól elvárt teljesítményszint, az előzetes célkitűzés az igényszint A ténylegesen elért teljesítmény a teljesítményszint Az igényszint és a teljesítményszint közötti eltérés az ún. céldiszkrepancia A pozitív céldiszkrepancia (a teljesítményszint meghaladja az igényszintet) sikerélményhez vezet negatív céldiszkrepancia (a

teljesítmény az igényszint alatt marad) a kudarcélmény forrása. A siker és kudarc egyaránt erős motiváló tényezők A sikerorientált emberek szeretnek kockáztatni. Akkor a legmotiváltabbak, ha a siker és kudarc valószínűsége nagyjából egyforma (a feladat nehézsége közepes). Sorozatos siker esetén növelik, kudarcok esetén csökkentik igényszintjüket A kudarckerülő emberek bizonytalanok önmagukban, esetleg szorongóak, nem szívesen vállalnak kockázatot. Vagy könnyen teljesíthető feladatot választanak, ahol a siker biztosra vehető, vagy túlzottan nehezet, ahol a bekövetkező kudarc miatt nem kell szégyenkezniük. Az elért sikert nem saját képességüknek, hanem a véletlennek vagy a szerencsének tulajdonítják, ezért a siker nem ösztönzi őket magasabb teljesítményre. A drive-redukció elmélet szerint a drive által keltett feszültség csökkentése a cél, a motivált cselekvés maga kielégülést okoz Felszólító jelleg

Kompetencia Teljesítménymotiváci ó Igényszint Teljesítményszint Céldiszkrepancia Siker Kudarc Sikerorientált Kudarckerülő Drive-redukció Drive-indukció Motívumok hierarchiája . A feszültség növelése, a drive indukció is lehet a szervezet számára kielégítő hatású (pl. kíváncsiság) Az előző kettőt egyesíti az optimális arousal-szint elérésének elmélete Az emberi késztetések megnyilvánulási erejük szerint rendszerbe, hierarchiába szerveződnek. Egy késztetés megjelenése egy másik, erőteljesebb késztetés kielégítésétől függ Ellenőrző kérdések 1. Mit jelent a motiváció? 2. Hogyan befolyásolja az arousal-szint változása a cselekvést? 3. Melyek az alapvető motívumok? 4. Hogyan működnek a homeosztatikus késztetések? 5. Mi a drive? 6. Melyek az alapvető drive-ok? 7. Milyen hatása van a szándéknak a figyelemre és az emlékezetre? 8. Mire késztet a kompetencia motívum? 9. Jellemezze a sikerorientált és a

kudarckerülő beállítottságú embereket! 10. Ismertesse Maslow motivációs hierarchiáját! AZ ÉRZELMEK. A STRESSZ Érzelem Vegetatív reakciók Kognitív kiértékelés Érzelem kifejezés Érzelmi reakciók Érzelem elméletek Az érzelmek a szervezetünket, pszichikumokat, énünket érő környezeti hatásokat értékelő, minősítő lelki jelenségek. Szubjektív viszonyunkat tükrözik az általunk megismert valósághoz. Az érzelmek összetevői - belső testi válaszok, elsősorban vegetatív idegrendszeri reakciók Az érzelmek összetevői - kognitív kiértékelés (gondolatok, vélekedések, amelyek minősítik az eseményt, pozitív vagy negatív-e az az esemény, amely végbe megy Az érzelmek összetevői - mimika, hang, mozgás Az érzelmek összetevői - düh esetén agresszió  James és Lange (egymástól függetlenül) azt állította, hogy a vegetatív idegrendszer aktivációja nem az érzelem hatására jön létre, hanem magát ezt az

aktivációt érzékeljük, mint érzelmet. („Azért félünk, mert elfutunk”)  Cannon és Bard (amerikai fiziológusok) cáfolták James-Lange elméletét. A különböző érzelmekkel (pl. öröm vagy harag) járó vegetatív reakciók nem sokban különböznek egymástól.  Singer és Schachter elmélete szerint az érzelem minő sítése kognitív folyamat, melynek két része van – a kiértékelő folyamat és annak eredménye, a helyzetről való vélekedés .  A kiértékelés nélküli érzelmek a hirtelen testi fájdalom érzetek, a csecsemőkori érzelmek vagy a kondicionáláson alapuló érzelmek (pl. fóbiák), ezek az ún. prekognitív érzelmek Faciális feed back Az arckifejezések ( a mimikai izommozgások) a közlés mellett az érzelmi élmény létrejöttéhez is hozzájárulnak a visszacsatolás (faciális feed back) révén (mosolygó arckifejezés mellett az észlelt dolgokat kellemesebbnek ítéljük meg; „keep smiling” mozgalom).

Agresszió  Az agresszió speciális érzelmi reakció. Szociális jelentő sége miatt kiemelten foglalkoznak vele. A pszichoanalízis (Freud) az agresszió ösztön jellegét és feszültségcsökkentő szerepét hangsúlyozza, míg a szociális tanulás-elmélet (Bandura) az agressziót tanult válasznak tekinti, amelyet az utánzással sajátítunk el Temperamentum Az érzelmi információk felfogásában és a keletkező vegetatív reakciókban, érzelem kifejezésekben és érzelmi reakciókban tapasztalható egyéni különbségek a temperamentum (vérmérséklet) fogalmában foglalhatók össze. A temperamentum személyiségvonás Stressz A stressz fogalma (Selye János – Nobel díj)  A stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre. Hatása attól függ, mennyire vesz igénybe a szervezetet alkalmazkodóképességét. A stressz-hatás szempontjából mindegy, hogy a dolog kellemes vagy kellemetlen, csupán az számít, milyen mérvű az

újraalkalmazkodási szükséglet (pl. egy szerettünk halálhíre, majd a hír hamis voltának kiderülése egyaránt stresszt okoz!). Distressz A káros vagy kellemetlen stressz a distressz. A továbbiakban stressz alatt az ilyen káros, kellemetlen hatásokat érjük A kiváltó tényezőket stresszoroknak, az ezekre adott reakciókat a stressz reakcióknak nevezzük A kiváltó tényezőket stresszoroknak, az ezekre adott reakciókat a stressz reakcióknak nevezzük Traumák (megrázó, az emberi tapasztalat határán kívül eső események, Stresszor Stressz reakció Trauma Befolyásolhatatlan események pl. természeti katasztrófák, háborúk, merényletek, nemi erőszak stb Befolyásolhatatlan események (súlyos betegség, haláleset stb.)- minél inkább úgy érezzük, hogy nem tehetünk ellene semmit, annál stresszkeltőbb Bejósolhatatlan események  Bejósolhatatlan események (pl. tűzoltók, mentők munkája, kiszámíthatat-lan házastárs vagy főnök

stb.) – ha számítunk valamire, még ha befolyásol-hatatlan is, kevésbé stressz-keltő, mint a váratlan, kiszámíthatatlan esemény. A kiszámíthatatlan (bejósolhatatlan) helyzet állandó készenlétben (alarm-reakció) tartja a szervezetet, amely hamar kimerül Próbatételek olyan helyzetek, amelyek képességünket, tudásunkat, én-képünket teszik próbára és azzal fenyegetnek, hogy kudarcot vallunk, kialakított én képünk sérül. Azok a helyzetek, ahol valamit produkálni kell (pl szereplés, felvételi, vizsga, stb.), illetve ahol a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni kell (pl. válás, munkahely elvesztése stb összeegyeztethetetlen célok vagy cselekvések közül kell választani, vagy egy időben fellépő két belső szükséglet vagy motívum is lehet konfliktus forrása (pl. intimitás iránti igény kontra magány szükséglete, érzelmek nyílt kifejezése kontra társadalmi kontroll betartása stb. Belső konfliktusok Katasztrófa

szindróma Traumák hatására tipikus az ún. katasztrófa-szindróma (tünetegyüttes): a traumát elszenvedett személy 1. eleinte kába, sokkos, 2. trauma után is passzív, képtelen cselekedni, szorong, 3. traumát újra és újra átéli, nem tud mással foglalkozni, kognitív képességei zavart szenvednek Frusztráció Harag és agresszió – a stresszkeltő tényező frusztrált (akadályozott) állapotot idéz elő – a frusztráció érzelmi vetülete a kudarc, a csalódottság, az ennek nyomán keletkező érzelem a düh, a harag Frusztráció – agresszió hipotézis A frusztráció-agresszió hipotézis szerint a frusztráció agresszióhoz vezet. Az agresszió lehet verbális vagy fizikai. A frusztráció forrására irányuló ag-resszió nem mindig lehetséges, ilyenkor az agressszió áttevődhet más, véd-telen, ártatlan személyekre (bűnbak-képzés), tárgyakra (rombolás) vagy a frusztrált személy saját magán tölti ki az indulatait

(önagresszió). Tanult tehetetlenség sorozatos befolyásolhatatlan (vagy annak vélt) események hatására fásultság (apátia), lehangoltság (depresszió) léphet fel, amelyet cselekvés hiány jellemez (pl. bántalmazott feleségek meg sem kísérlik a menekülést, hosszas munkanélküliség után a munkanélküli már nem is próbálkozik álláskereséssel stb Kognitív károsodások - Koncentráció zavara, gondolatok összerendezésének zavara, emlékezeti zavarok; - Céltalan cselekvésmintákhoz való merev ragaszkodás, képtelenség az ésszerű megoldások keresésére (pánik reakció); - Gyermeki viselkedésmintákhoz való visszatérés, amelyek nem felelnek meg a helyzetnek (regresszió). Sérülékenység – stressz modell Neurotikus szorongás Fóbia A stesszkeltő események folyamatos jelenléte kimeríti a szervezet erőforrásait, hajlamosít a betegségre (pl. magas vérnyomás, szívbetegségek, immunműködés csökkenése stb.) a tényleges

veszélyhelyzethez képest aránytalanul nagyfokú szorongás, amelyet az én összetevői (ösztön én-én-felettes én) közötti nem tudatos konfliktus eredményez tartós félelmek bizonyos helyzetekkel kapcsolatban) a múltbeli élmények hatására, a klasszikus kondicionálás révén alakulnak ki A típusú személyiség Megküzdési stratégiák Problémaközpontú megküzdés Érzelemközpontú megküzdés Kérődzés Elterelés Negatív elkerülés viselkedésére a teljesítményorientált, versengő magatartás, a munkába fektetett rendkívül sok energia, másokkal kapcsolatban az ellenséges, türelmetlen, agresszív magatartás jellemző. Állandóan többet akar elérni, ezért nem képes lazítani. A szívkoszorúér betegség gyakori áldozataivá válnak Azt a folyamatot, ahogy a személy megpróbál szembeszállni a stresszel, megküzdésnek nevezzük aktív lépéseket jelent a probléma megoldására, a helyzet megváltoztatására vagy jövőbeni

kivédésére  Az érzelemközpontú stratégia esetén a küzdelem nem a problémára, a helyzetre, hanem a velejáró érzelmek enyhítésére szolgál. Ilyen lehet a kérődző stratégia (elzárkózás a világtól, a problémán való rágódás), az elterelés (pl. sportolás, szórakozás) vagy a negatív elkerülés (pl munkába vagy alkoholba temetkezés). elzárkózás a világtól, a problémán való rágódás sportolás, szórakozás munkába vagy alkoholba temetkezés). Ellenőrző kérdések 1. Mi a hasonlóság illetve a különbség a motiváció és az érzelem között? 2. Melyek az érzelmek összetevői? 3. Milyen elméletek születtek az érzelmek magyarázatára? 4. Mi alapján lehet osztályozni az érzelmeket? 5. Milyen elméleti magyarázatai vannak az agressziónak? 6. Hogyan csoportosíthatók a stresszorok? 7. Melyek a stresszre adott pszichikai reakciók? 8. Mi a kapcsolat a sressz és a betegség között? 9. Jellemezze az un A típusú

személyiséget! 10. Milyen módjai vannak a stresszel való megküzdésnek? TEVÉKENYSÉG. CSELEKVÉS KÉSZSÉG ÉS SZOKÁS Tevékenység Az ember egyik legalapvetőbb életjelensége a folytonos tevékenység. Az alvást és az eszméletlen állapotot kivéve mindenki születésétől haláláig tevékenykedik. Egészséges ember nem bír ki hosszabb időt tétlenül A tevékenység megakadályozása (az ún. izolációs kísérletekben) néhány óra elteltével hallucinációkhoz, pár nap után teljes mentális dezorganizációhoz vezetett Játék a tevékenység célja és motívuma azonos – a játék önmagáért, a játék öröméért végzett tevékenység. Ugyanakkor a játék az ismeretszerzés korai és hatékony formája, az utánzás, a gyakorlás és az alkotás terepe is. A gyermekkor fő tevékenységi formája a cél és a motívum már elválik egymástól. A tanulás célja az ismeretek, jártasságok, készségek, a környezethez való sikeres

alkalmazkodás módjának elsajátítása. A tanulás motivációi viszont a kíváncsiság motívum mellett a jutalom megszerzése, a büntetés elkerülése, a modell személyekkel való azonosulás, a társadalmi státus elnyerése és hasonlók. Az iskoláskortól kezdve a felnőtté válásig a leggyakoribb tevékenység a tanulás, bár felnőtt korban sem szűnik meg. A rohamosan változó világban, a technikai fejlődés korában a tanulás egyre inkább a felnőttkorra is jellemző tevékenységgé válik. a cél és a motívum közti kapcsolat még távolibbá válik. A munkatevékenység közvetlen célja az eredmény, a munka (tárgyi vagy szellemi) termékének a létrehozása, míg a munkát végző ember motívumai a pénzszerzés (másodlagos motiváció, a pénz a szükségletek kielégítésének biztosítását szolgáló eszköz), a társadalmi elismerés igénye, az önbecsülés fokozása, a feladattudat és kötelességérzet stb. Tanulás Munka Cselekvés A

tevékenység cselekvésláncolatokból, azok cselekvésekből, a cselekvések pedig részcselekvésekből állnak. A részcselekvések lebonthatók mozdulatokra, kivitelezett izommozgásokra. A részcselekvések, mozdulatok általában automatikusak, nem gondolunk a mozdulat közvetlen céljára és nem határozzuk el a mozdulat megtételét Elemi cselekvés érzékeléses manuális mozgásos hangadással mentális cselekvések (pl. olvasás, zene hallgatás, stb pl. írás, rajzolás, dobolás, kézműves tevékenységek elemei járás, futás, biciklizés, úszás sírás, beszéd, ének, eszközös hangadás, stb információ kódolás, emlékezeti keresés, problémamegoldás, stb.) köhögés támadás, védekezés elszólás, tévcselekvés akaratlagos cselekvések feltételes reflexek kialakulása; a feltételes reflexek egyre bonyolultabbá válnak, összekapcsolódnak, egész cselekvésláncolatokká szerveződnek Érzékeléses cselekvés Manuális cselekvés Mozgásos

cselekvés Hangadásos cselekvés Mentális cselekvés Reflexes irányítás Ösztönös irányítás Tudattalan irányítás Akaratlagos irányítás Feltételes reflexek láncolata Szenzomotoros koordináció A cselekvés elsajátításának alapja a szenzomotoros koordináció, az érzékszervek működésének és a mozgásnak az összekapcsolása, összehangolt működése (pl. a csecsemő megtanul a látott tárgy felé nyúlni, megfelelő mozdulattal elérni, megfogni majd magához húzni; de a szenzomotoros koordináció esete az is, ha a kosárlabdázó megtanulja pontosan a kosárba dobni a labdát); Dinamikus sztereotípia A cselekvés tanulásának harmadik mozzanata az előző kettőre épül. Az elsajátított feltételes reflexekből és a szenzomotoros koordinációs egységekből egész cselekvésláncolatok állnak elő. A cselekvésláncolatok agyi mintázata rögzül, ez az ún. dinamikus sztereotípia. (Egy kivitelezett mozgáselem kiváltó ingere lesz az

azt követő mozgáselemnek, az egy újabbnak, és így tovább Próba – szerencse A cselekvés tanulása a tanulás elméleteknek megfelelően a próba-szerencse elv alapján, az eredmény megerősítő hatására, az effektus törvénye szerint történik Utánzás Az emberi cselekvés tanulásában fontos szerepe van az utánzásnak, a modellkövetésnek Az emberi cselekvés tanulásában fontos szerepe van az utánzásnak, a modellkövetésnek A cselekvéses műveletek tanulásában az embernél a magyarázat, a leírás is fontos tanulási elem. Elmagyarázzák a szükséges cselekvést, megnevezik a részműveleteket, elmondják a műveletek sorrendjét. (Lásd pl. a háztartási gépek kezelési útmutatóit Az emberi cselekvés elsajátításában nagy szerepe van a belátásnak, a helyzetben fennálló összefüggések felismerésének, a cél-eszköz kapcsolat megértésének Modellkövetés Leírás Belátás Készség Cselekvéseink célra irányulnak,

figyelmünket elsősorban nem a cselekvésre magára, hanem a célra irányítjuk. A részcselekvések – mozdulatok automatikussá válása a figyelem tehermentesítését, a cselekvés közeli vagy távoli céljára való összpontosítását szolgálja Az automatizált részcselekvés a készség. A készség általában nem korlátozódik egyetlen mozdulatra, mozdulatsorok egymásutánjából áll (pl. futás, cipőfűzés, ruhagombolás vagy autóvezetés) A mentális vagy intellektuális alapkészségek a beszéd, az írás, az olvasás, a számolás Készség kialakulása Szokás Szenvedély Addikció A készségek kialakulása öt szakaszból áll: (1) részműveletek elsajátítása (2) részműveletek egyesítése egységes cselekvéssé (3) felesleges erőkifejtés és felesleges mozdulatok kiiktatása (4) külső érzékeléssel (látás, hallás) történő ellenőrzés csökkentése, az ellenőrzés fokozatosan a mozgás belső érzékelésére (propriócepció)

tevődik át. (5) a cselekvés különböző módjainak, vagy eltérő körülmények közötti végrehajtásnak elsajátítása.  A szokások szintén beidegződött, automatikus cselekvések. Bizonyos helyzetekben vagy időpontokban, bizonyos testi vagy szellemi állapotban belső késztetést érzünk a szokáscselekvés elvégzésére (pl. munkavégzés utáni rendrakás, lefekvés előtti fogmosás, stb.)  A szokások segítségével az adott helyzetben gyorsan és megfelelő en tudunk viselkedni (pl. udvariassági-, étkezési, közlekedési szokások, stb) Fontos és visszatérő tennivalóinkat külön rágondolás, elhatározás nélkül, kevés energiával végezzük el. Az erősen motivált szokáscselekvések (amelyek megvonása testi vagy lelki „fájdalmat” okoz) a szenvedélyek. (Alkohol-, drog-, játék szenvedély és hasonlók). A hozzászokás folyamata az addikció Ellenőrző kérdések 1. Jellemezze motívum és cél viszonylatában a három fő

emberi tevékenységformát! 2. Melyek az un elemi cselekvések? 3. Melyek a cselekvés elsajátítás fő mozzanatai? 4. Milyen elvekkel magyarázzák a kutatók a cselekvés tanulását? 5. Mi a transzfer? 6. Milyen fajtái vannak a transzfernek? 7. Mi a készség? 8. Milyen szakaszai vannak a készség kialakulásának? 9. Miben különböznek a készségek a szokásoktól? A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSE. SZOCIALIZÁCIÓ ÉS PERSZONALIZÁCIÓ Fejlődés Öröklés Érés Biogenetikus elmélet Szociáldeterminizmus elmélete Konvergencia elmélet Reaktív interakció Evokatív interakció Proaktív interakció Akceleráció Retardáció Regresszió Fixáció Magatartási rendellenesség Neurotikus személyiségfejlődés Devianciák Szocializáció Elsődleges szocializáció Másodlagos szocializáció Szociális tanulás Utánzás Modellkövetés Azonosulás Belsővé tétel A fejlődés filozófiai értelemben olyan változások sorozata, amelyben a változó jelenség új,

minőségileg magasabb fokot ér el. A változások mozzanatai egymásból következnek, időbeli egymásutánjuk is megállapítható az elődök tulajdonságai az utódokban megjelennek. Az öröklést a gének biztosítják. Az egyének közötti különbségek 50 %-a genetikai Legnagyobb fokú az örökletesség az intelligenciában, a mentális képességekben és a temperamentumban Az érés – genetikailag meghatározott testi- lelki változások sorozata, amelyek viszonylag függetlenek a környezeti hatásoktól (növekedés, hízás, járás, stb.) A gyakorlás bizonyos fokig gyorsíthatja az érést, a kellő időben történő tanulás elmulasztása esetén az érés lelassul öröklés hangsúlyozása környezet, a nevelés hangsúlyozása az előző két nézet hangolása ahogyan az őt érő hatásokat felfogja, ahogyan reagál rá amilyen választ másokból ahogyan saját maga formálja környezetét, választ, helyzetet teremt, ezzel saját személyiségének

formálójává válik felgyorsult fejlődés lelassult fejlődés egy már meghaladott fejlettségi szintre való visszaesés megrekedés a fejlődés valamely szintjén A fejlődési irány zavarai gátoltság, agresszivitás A fejlődési irány zavarai szorongás, fóbiák A fejlődési irány zavarai aszociális, antiszociális, kriminális viselkedés A szocializáció a társadalmi beilleszkedés folyamata, a személyiségfejlődés társadalmi vetülete . A család az elsődleges szocializáció legfőbb tényezője iskola, a munkahely a másodlagos szocializáció színtere A szocializáció a szociális tanulás folyamatában valósul meg. A szociális tanulás más személyekkel folytatott interakciókból eredő viselkedésváltozás a gyermeki szocializáció legkorábbi formája. Elsősorban jól megfigyelhető cselekvések, viselkedések másolását jelenti A modell választás szempontjai: szeretet, sikeres modell (empatikus utánzás), szerep irigység, szociális

hatalom, jutalmazás, büntetés Az azonosulásnál az egyén a kiválasztott modellnek nemcsak a viselkedését utánozza, hanem belsőleg is idomul a modellhez, megpróbál olyan lenni, mint a modell. Átveszi a modell viselkedésmódját, elvárásait, értékeit, viszonyulásait, érzelmeit interiorizáció) A szociális tanulás legmagasabb szintje - a modell követésnek az a formája, amikor az egyén azért fogadja el egy másik személy befolyását, mert az egybevág saját belső értékrendszerével. A vélemény átvétele kielégülést jelent számára, az átvett viselkedést hasznosnak, célszerűnek tartja. Az így átvett viselkedés-vélemény fokozatosan függetlenedik a külső forrástól (a modelltől) és beépül a személyiségbe, annak részévé válik. Hospitalizáció Apátia „ Rejtett érzelmi elhanyagolás „ Perszonalizáció Az anya nélkül nevelkedő gyerekek fejlődési visszaesését – elmaradását nevezte el Spitz hospitalizmusnak.

(Hosszas kórházi tartózkodás esetén hasonló tünetek lépnek fel A hospitalizáció tünetei: érzelmi elsivárosodás (apátia) érdektelenség, aktivitás csökkenése, értelmi és mozgás fejlődés lelassulása anya mellett, családban nevelkedő gyereknél is megfigyelhető az érzelmi elsivárosodás, a rossz kapcsolatkészség. Az anya és gyermeke közti viszony jellemzője az emocionális félreértés – az anya úgy érzi, mindent megtesz a gyerekéért, de az hálátlan, rossz, a gyerek viszont úgy érzi, hogy otthon nem szeretik, nem törődnek vele, ezért elkeseredett és lázad. Antiszociális cselekedeteket elkövető serdülők vizsgálata hasonló családi helyzetet tárt fel az egyén személyes jellemzőinek, individuális sajátosságainak kialakulási folyamata Ellenőrző kérdések 1. Fejtse ki a fejlődés fogalmát! 2. Melyek a fejlődést meghatározó belső és külső tényezők? 3. Milyen elméletek alakultak ki az öröklés-környezet

kérdésében? 4. Hogyan hat a személyiség a környezetére? 5. Melyek a fejlődés ütemének és irányának zavarai? 6. Mit jelent a szocializáció? 7. Milyen módokon történik a szociális tanulás? 8. Mit jelent a hospitalizáció? 9. Melyek a hospitalizáció tünetei? 10. Mit értünk „ rejtett érzelmi elhanyagoláson” ? A SZEMÉLYISÉG ALAKULÁSA Ugrópont Szakasz Kritikus periódus Szenzitív szakasz Séma Asszimiláció Akkomodáció Szenzomotoros szakasz Művelet előtti, preoperáns szakasz Konkrét műveleti szakasz Formális műveleti szakasz Centrálás Decentrálás Fogalmi állandóság A pszichikus fejlődés nem egyenletes folyamat, a mennyiségi változások időnként minőségi változásba csapnak át – a személy egész viselkedésmódja megváltozik. Ezek az ún ugrópontok a fejlődésben (pl. 3 életév táján, 6-7 év táján, serdülés kezdetén, a felnőtté váláskor A szakaszok elkülönülő, minőségileg különböző

periódusok a fejlődésben. A fejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást (a szakaszok sorrendjét megfordítani vagy egyes szakaszokat átugrani nem lehet; a környezeti hatások gyorsíthatják vagy lassíthatják a következő szakasz elérését). olyan időszak, amikor bizonyos történésnek (külső hatásnak) kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a fejlődési folyamat ne károsodjon (pl. fogamzás utáni 6-7. hétben fejlődnek ki a magzat nemi szervei – a jelenlévő hím nemi hormonok hatására férfi lesz, a hormonok hiányában nő lesz a születendő gyermek neme Pszichés vonatkozásban a kritikus periódus létét eddig nem bizonyították, de feltételezik, hogy ehhez hasonló ún. szenzitív szakaszok vannak a pszichés fejlődésben. (Ilyen szenzitív szakasz pl az első életév a kötődési képesség kialakulásában, az első 5-6 év a beszéd elsajátításában a gyermek „kis tudós”, aki elméleteket alkot magának a világról az új

tárgyakat megpróbálja beilleszteni a sémába vagy ha ez nem megy, módosítja a sémát (0-2 év) A mozgás és észlelés kölcsönhatásban fejlődik. A gyerek felfedezi a cselekvései és annak következményei közötti kapcsolatot. Felfedezi saját testét (1. év), a tárgyak állandóságát (7-8 hó), kialakul benne a tárgy mentális reprezentációja (képe, emlékképe). (2-7. év) Kialakul a beszéd. A szavak a tárgyak szimbólumaiként szerepelnek A gyerek szavakban (szimbólumokban) gondolkodik, de műveletei még nem szerveződnek logikus módon, bizonyos műveleteket még nem ért. Egyszerre képtelen több szempontot figyelembe venni (centrálás). Gondolkodását a vizualitás uralja. Nem törekszik ellentmondás mentes következtetésekre ún. operáns szakasz (7-12 év) A gyerek konkrét fogalmakkal (a konkrét tárgyat helyettesítő absztrakt fogalmak) képes logikai műveletekre (osztályozás, sorba rendezés, megfordítás). Képes több szempontot

egyidejűleg figyelembe venni (decentrálás). Törekszik az ellentmondás mentességre a gondolkodásban Kialakul a szám-, a mennyiség-, a súly fogalmak állandósága (invariancia). Cselekvéssorokat képes fejben lefolytatni, problémákat szóban megoldani. (12. évtől) A gyerek elvont (absztrakt) fogalmakban gondolkodik. Hipotéziseket alkot és azokat módszeresen (mindig csak egy változót változtatva) ellenőrzi. Deduktív következtetésre képes. 2-7 Egyszerre képtelen több szempontot figyelembe venni 7-12 Képes több szempontot egyidejűleg figyelembe venni A szabály, mint abszolút erkölcsi parancs jelenik meg, állandó, nem (invariancia) Erkölcsi realizmus Következmény etika Szándék etika Autonóm erkölcs Prekonvencionális szint Konvencionális szint Posztkonvencionális szint Szociális mosoly Idegenfélelem Szeparációs szorongás Szimbolikus félelem Nemi identitás Nemhez igazodás Felnőttközpontúság Gyerekközpontúság

Átpártolás Együttműködés Versengés „Bandázás” Identitás keresés Pályaválasztás Párválasztás Generativitás módosítható. A szabály a gyermek szemében olyan, mint a természeti törvény Ez az erkölcsi realizmus szakasza. A szabály megváltoztatása súlyos bűn. A viselkedés megítélésében a szándéknak nincs szerepe, egyedül a következmény, annak „mérete” a döntő Az erkölcsi realizmus vége – a gyermek már érti, hogy a szabály társas megállapodás terméke és közösen módosítható. A büntetés nem emberfeletti tényezőktől, hanem az emberi döntéstől függ. A magatartás megítélésében már szerepe van a szándék figyelembevételének Az erkölcsi szabályok megértésének autonóm, önálló alkalmazásának időszaka. A szabály fokozatosan beépül a személyiségbe (interiorizálódik). (12 évtől (10. évig)  a szabályok követése a büntetés elkerülése érdekében;  alkalmazkodása jutalom

elnyeréséért; (10-13 évig)  alkalmazkodás mások helytelenítésének elkerülése érdekében;  törvények és társas szabályok betartása a tekintély személyek helytelenítésének elkerülése érdekében, a bűntudat szerepe; 13 évtől)  Általánosan elfogadott, társadalmilag helyesnek tartott elvek követése, a társak tiszteletének megőrzéséért és az önbecsülés fenntartásáért;  Saját választású etikai elvek (mint pl. igazságosság, egyenlő ség, stb.) szerinti viselkedés, az önvád elkerüléséért. 2 hónapos csecsemő anyja arcára visszamosolyog  3-4 hónapos felismeri és preferálja környezetének tagjait, de az idegent is elfogadja  8 hónapos különbséget tesz ismerő s és idegen között (idegenfélelem szülőtől való elszakadás félelme fokozatosan erősödik, 14-18 hó között éri el csúcspontját 2-2,5 éves kor körül megjelenik a lefekvéstől, sötéttől, mesealakoktól való félelem 3-5 éves kor

között kialakul a nemi identitás (nemi azonosságtudat), elkezdődik a nemhez igazodás ( a kultúra által az adott nemhez társított viselkedések és tulajdonságok elsajátítása), a gyerekek alakuló én képüket a nemük köré szervezik. a kultúra által az adott nemhez társított viselkedések és tulajdonságok elsajátítása Az óvodások már együtt játszanak, rövidebb-hosszabb idejű barátságokat kötnek, de a felnőtt még fontosabb a gyerektársnál Iskoláskortól egyre fontosabbá válnak a kortársak, a felnőtt központúság a 8-9. év táján gyermekközpontúságba fordul (átpártolás), a kortársak véleménye egyre meghatározóbb A társadalmi életben való részvétel is jelentős, felelősségvállalás és aktivitás a természeti és társadalmi környezet, a jövő iránt ( Életközépi válság Ellenőrző kérdések 1. Mit jelent a fejlődés szakaszossága? 2. Keressen példát a szenzitív szakaszra! 3. Melyek Piaget kognitív

fejlődési rendszerének alaptételei? 4. Mi jellemzi a kognitív fejlődés 4 szakaszát Piaget szerint? 5. Mi jellemzi a szabálymegértést és az erkölcsi ítéletek fejlődését? 6. Melyek Kohlberg erkölcsi fejlődési szintjei? 7. Milyen érzelmek alakulnak ki a gyermek első 3 éve során? 8. Hogyan alakulnak a társaskapcsolatok a a születéstől a serdülőkorig? 9. Hogyan alakulnak a társaskapcsolatok a serdüléstől a felnőtté válásig? 10. Mit jelent a generativitás?