Education | Pedagogy » Antal Sándor - Magyar művelődéstörténet

Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak Magyar művelődéstörténet -- Tanulmányi útmutató -6. félév Antal Sándor adjunktus 2008. TARTALOMJEGYZÉK Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról 3 Az előadás, szeminárium, szak- vagy laborgyakorlat tituláris oktatója 3 A tantárgy leírása: 3 Kötelező könyvészet: 5 Felmérés módja: 10 Szervezési részletek, kivételes esetek kezelése: 10 Bevezetés 11 1. Tanulási egység A KEZDETEKRŐL – A BIZONYOSSÁG HATÁRVIDÉKEIN 13 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 20 2. Tanulási egység A KÖZÉPKORI MŰVELTSÉG ELEMEI 20 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 25 3. Tanulási egység A KÉSŐ KÖZÉPKOR JELLEMZÉSE 26 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 30 4. Tanulási egység A KORA-RENESZÁNSZ MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI ADALÉKAI31 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 38 5.

Tanulási egység A RENESZÁNSZ ÉS A REFORMÁCIÓ 40 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 52 6. Tanulási egység A BAROKK ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ KORA 53 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 62 7. Tanulási egység A KURUC KORSZAK ÉS KÖLTÉSZETE 63 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 71 2 Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Kar: Lélektan és Neveléstudományok Kar, Óvoda- és Iskolapedagógus tanár Szak, Székelyudvarhely Egyetemi év : III. év Félév : 6. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve: A magyar kultúra és civilizáció története Kódszám: YI 3266 Kreditszám: 3 Helyszín: Tanítóképző épülete, Márton Áron tér 2. sz -Órarend: kedd: 12 – 13, 14 – 16, 1 + 2 Az előadás, szeminárium, szak- vagy laborgyakorlat tituláris oktatója Név, tudományos fokozat: Antal Sándor dr. Elérhetőség: 535600 Odorheiu Secuiesc str. Păcii 8 / 10 e-mail: sandor.antal@gmailcom T:

0266-215 553, M: 0742-137 794 Fogadási óra: kedd 14 óra A tantárgy leírása: a. A tantárgy által nyújtható képességek, hozzáértések - egy bizonyos történelmi-kulturális térben és időben való eligazodás/tájékozódás képességének kialakítása - a magyarság történelmének és kultúrájának belehelyezése az európai történelmi és kulturális mezőbe – a különböző kultúrákat összekötő elemek szerepének kiemelése, a kultúrákat, közösségeket elválasztó jellegzetességek ésszerű tudatosítása - a kultúra összetevői, a nyelv, a hagyományok, a tárgyi és szellemi kincsek, illetve a szülőföld iránti tisztelet kognitív elemeinek megismerése - a Duna-menti népek sorsközösségének tudatosítása, az új, európai kultúra hatásainak (előnyeinek és hátrányainak) megismerése, a hozzá kapcsolható kritikai gondolkodás fejlesztése 3 b. Tartalmak 1. A középkori magyar műveltség – a latin és a magyar

kultúra szimbiózisa 2. Az európai és a magyar reneszánsz kapcsolatai – Mátyás király reneszánsz udvara, Janus Pannonius 1. óra 3. Az európai és a magyar reneszánsz kapcsolatai – Mátyás király reneszánsz udvara, Janus Pannonius 2. óra 4. Az irodalmi reneszánsz kibontakozása Magyarországon – Balassi Bálint 1. óra 5. Az irodalmi reneszánsz kibontakozása Magyarországon – Balassi Bálint 2. óra 6. A reformáció hatása a magyar művelődés alakulására 7. A manierizmus, a barokk, a rokokó mint művészeti stílusok, korszakok 8. A kuruc kor – történelmi körkép, népköltészet és műköltészet találkozása a kuruc dalokban 9. Az európai és a magyar felvilágosodás – közös és eltérő sajátosságok 10. A magyar romantika az irodalomban és a festészetben 11. Életmódváltás a századfordulón – a művelődés új tartalmainak megjelenése 1. óra 12. Életmódváltás a századfordulón – a művelődés új tartalmainak

megjelenése 2. óra 13. A magyar kultúra a két világháború között 14. A kortárs magyar műveltség összetevői Kötelező könyvészet: Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet (I – V kötet) Magyar Történelmi Társulat, Szekszárd. Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve Akadémiai Kiadó. Budapest Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet Osiris, Budapest Magyar nyelv és irodalom in: Pannon Enciklopédia, Dunakanyar 2000. Kiadó, Bp. 1997 Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. Akadémiai Kiadó, Budapest 4 Nemeskürty I. – Liptay K(1985) : A magyar művelődés századai Minerva Könyvkiadó, Budapest. Szerb Antal (1989): A világirodalom története, Magvető Kiadó Bp. 1. Kurzus: A középkori magyar műveltség – a latin és a magyar kultúra szimbiózisa Kulcsfogalmak: honfoglalás, országalapítás, latin és magyar nyelvű írásbeliség, a kereszténység felvétele, királyi

hatalom és kiváltságok Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (20 – 61) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet (107 – 131) Nemeskürty I. – Liptay K(1985) : A magyar művelődés századai (9 – 61) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve (173 – 192) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet (I k / 431 473) Szeminárium: A Gesta Hungarorum, ill. a Szent István Intelmei – szövegrészletek megbeszélése 2– 3.Kurzus Az európai és a magyar reneszánsz kapcsolatai – Mátyás király reneszánsz udvara, Janus Pannonius Kulcsfogalmak: újjászületés, humanizmus, antik kultúra, udvari humanizmus, a reneszánsz művészet vallásos és világi elemei Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (166 - 203) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet (140 - 169) Nemeskürty I. – Liptay K(1985) : A magyar művelődés századai (173 - 191) Kósa

László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve (192 - 210) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet (II k / 449 – 481) Szeminárium: A Corvina ismertetése és Janus Pannonius – versrészletek 5 4 - 5. Kurzus Az irodalmi reneszánsz kibontakozása Magyarországon – Balassi Bálint Kulcsfogalmak: humanizmus és reneszánsz viszonya, a magyarnyelvűség diadala, számmisztika, imitáció és eredetiség Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (234 - 251) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet (140 - 169) Nemeskürty I. – Liptay K(1985) : A magyar művelődés századai (209 - 231) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve (408 - 440) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet (II k / 635 674) Szeminárium: Balassi – szövegek elemzése 6. Kurzus: A reformáció hatása a magyar művelődés alakulására Kulcsfogalmak: dogmatikai háttér, nemzeti és

vallási törekvések, anyanyelv és hitvédelem Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (234 - 251) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet (215 - 222) Nemeskürty I. – Liptay K(1985) : A magyar művelődés századai (191 - 209) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve (408 - 440) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet (III k / 5 69) Szeminárium: a hitvitázó irodalomból vett szemelvények megbeszélése 7. Kurzus: A manierizmus, a barokk, a rokokó mint művészeti stílusok, korszakok Kulcsfogalmak: korszak és stíluskorszak, korszakhatárok, a heroikus barokk, a hit és a ráció viszonya, francia és magyar irodalmi és más jellegű kapcsolatok Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (275 - 293) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet (229 - 240) Nemeskürty I. – Liptay K(1985) : A magyar művelődés századai (249 - 297) Kósa László(szerk.,

1993): A magyarságtudomány kézikönyve (440 - 536) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet (III k / 513 - 571) Szeminárium: Pázmány Péter és Zrínyi – szövegek olvasása, a képzőművészti alkotások stílusjegyeinek megfigyelése 6 8. Kurzus: A kuruc kor – történelmi körkép, népköltészet és műköltészet találkozása a kuruc dalokban Kulcsfogalmak: történelmi események (Rákóczi) és költészet, népköltészet egymásra találása, újfajta szóbeliség, kéziratos költészet Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (293 - 309) Nemeskürty I. – Liptay K(1985) : A magyar művelődés századai (317 - 335) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve (541 - 569) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet (IV k / 517565) Szeminárium: kuruc énekek tanulása 9. Kurzus: Az európai és a magyar felvilágosodás – közös és eltérő sajátosságok Kulcsfogalmak: a

felvilágosodás szó értelmezése, a feudalizmus szellemi háttere (l. egyház, művészetek), szerepének, hatásának csökkentése, a ráció ereje, társadalmi mozgalmak és nemzeti törekvések összekapcsolása Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (326 - 338) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet (332 - 341) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve (569 - 609) Szeminárium: Rousseau és Csokonai-szövegek összevetése 10. Kurzus: A magyar romantika az irodalomban és a festészetben Kulcsfogalmak: a romantika mint korstílus, stílusjellemzői, valóság és fantázia, exotikum, álom, az irodalmi és a képzőművészeti, valamint a zenei romantika hasonló és eltérő jegyei Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (350 - 374) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet (332 - 341) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve (440 - 536) Domanovszky Sándor

(szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet (V k / 359 391) Szeminárium: festmény-reprók szemlélése, értelmezése, ill. romantikus zeneművek meghallgatása 7 11 - 12. Kurzus: Életmódváltás a századfordulón – a művelődés új tartalmainak megjelenése Kulcsfogalmak: tudományos-technikai forradalom, urbanizáció, a vidékiség háttérbe szorulása, új, polgári közönség Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (404 - 430) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet (380 - 396) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve (642 – 670) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet (V k / 74 – 98) Szeminárium: a technika „csodáinak” hatásairól esszéírás 13. Kurzus: A magyar kultúra a két világháború között Kulcsfogalmak: Trianon, új oktatáspolitika, a kisebbségi kultúrák helyzete Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (430 – 481) Kósa László

(szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet (438 - 430) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve (670 - 705) Szeminárium: a romániai magyar kultúra, irodalom, művészetek helyzete 14. Kurzus: A kortárs magyar műveltség összetevői Kulcsfogalmak: a korszak, stíluskorszak fogalmak dilemmái, a stílusok szinkretizmusa, a fogyasztói társadalom és a kultúra Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (492 – 497) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet (509 – 526) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve (705 – 723) Szeminárium: Az én kultúra-képem – értekezések felolvasása, megbeszélése 8 Felmérés módja: - Zárthelyi félévi vizsga - szemináriumi dolgozat, koreferátum, aktív részvétel / házi dolgozatok minősítése, értékelése 70% 30% Értékelési szempontok: Zárthelyi félévi vizsga – írásbeli dolgozat, teszt-kérdések megoldása – az ismeretek

gazdagsága, a tájékozottság mellett értékelendő a jelölt kreativitása Szemináriumi dolgozat, koreferátum, aktív részvétel/ házi dolgozatok minősítése, értékelése : a hallgatók a megjelölt határidőre elkészítik a beküldésre javasolt házi dolgozataikat. Szervezési részletek, kivételes esetek kezelése: Jelenlét (nappali képzésben részt vevők), vizsgára való jelentkezés feltételei : - a szemináriumi órákról való hiányzás nem érheti el az óraszám 33 %-át – a kurzusokon ez az arány 50 % Jelenlét (távoktatásos hallgatók), vizsgára való jelentkezés feltételei : - a kontakt órákon való részvétel Pótolási lehetőségek: a pótszesszióban újravizsgázhat, vagy a következő, megfelelő félévben pótolja az elmaradásokat Vizsgán való csalások következményei, óvások megoldása : A vizsgai csalás – általában – a vizsgáról való kizárást eredményezi. Az esetleges óvásokat –írásbeli vizsgán - az

eredmények nyilvánosságra hozatalát követő napon oldjuk meg. Házi dolgozat – TÁVOKTATÁS A fejezetek végén (*-gal) megjelölt feladatok megoldásainak beküldése a kontakt órán rögzített menetrend szerint. (három feladat: 1, 4, 6 fejezetek végén) 9 Választható/opcionális könyvészet: Benedek Marcell (1982): Irodalmi hármaskönyv, Kriterion, Bukarest Balassa Iván – Ortutay Gyula (1979): Magyar néprajz. Akadémiai K Budapest. Dömötör Tekla (1981): A magyar nép hiedelemvilága. Budapest Jagamas János (szerk 1974): Romániai magyar népdalok. Bukarest Szabó Zoltán (1970): Kis magyar stílustörténet, Kriterion K. Bukarest Világirodalmi Enciklopédia, Akadémiai Kiadó, Bp. 1992 10 Bevezetés A tantárgy lehetséges és kialakított értelmezése Igen hangzatos és nagyot markoló a mindössze egy féléves főiskolai tantárgy megnevezése. Ezért tartom szükségesnek, hogy a jóval tágabb lehetséges értelmezések körét arra a

jelentéskörre szűkítsem le, amelyet jelen jegyzet, illetve az előadások átfoghatnak. Mint minden gazdag jelentéstartalmú és a köznyelvben is jól ismert Művelődés = szellemi és anyagi javak létrehozása szakkifejezésnek, a művelődés szónak is bőséges és tarka a szakirodalma, attól függően, hogy melyik tudományág vagy művészeti ág szemszögéből vizsgáljuk. Ezekből a megközelítésekből közös halmazként emelhető ki a szellemi és anyagi javak létrehozása, illetve az ezekkel való élés mint legfőbb jellemzők. Érintkezik velük, sőt néha helyettesíti is a kultúra, illetve a civilizáció kifejezéseket. A művelődéstörténet fogalmába ily módon olyan tartalmak is beletartozhatnak, mint a gazdasági jellemzők, az életvitel, a lakás és higiéniai viszonyok, a foglalkozási ágak, a történelmi események okainak és folyamatának a vizsgálata, az egyes korszakok tudományágainak és művészetének helyzete stb. Vagyis olyan

magyarságtudományi tanulmány, amelyhez messze nem elegendő az adott tér és idő. A korlátokkal számolva tehát és didaktikai igényű rendszerességnek is eleget téve, elkülönített korszakoknak a jellemzését végzem, amelyekben a vonatkozási pontoknak tekinthető történelmi események mellett kiemelt szerepet kap az irodalmi műveltség-összetevő. Ez utóbbi, természetesen módon tág értelemben értendő, amelybe nem csak a mai szépirodalmi elvárásoknak megfelelő művek tartoznak. Ha az irodalmat sajátos nyelvhasználati módnak tekintjük, akkor érthetővé válik a tantárgyban az irodalom kiemelt szerepe. A nyelv egyik igen fontos funkciója, hogy a kultúrát, a hagyományokat, a műveltséget megfogalmazza, megőrizze és továbbadja. A továbbhagyományozásnak, a művelődési tartalmak folytonosságának két technikai lehetőségével számolhatunk: az élőszóban megőrzött, két-három nemzedéknyi időt átfogó szóbeliség, illetve

az írott formában történő megőrzés és továbbadás. A szóbeliség, eltérő változatai, illetve mulandósága miatt jórészt alkalmatlan a történeti vizsgálatra. Az utóbbi évszázadot megelőző korok 11 történelmi események, irodalmi műveltség szóbeliségéről pedig konkrét, közvetlen bizonyítékaink nincsenek. Elértünk tehát a leszűkített tartalomig, az írott irodalmi műveltségig, amelynek szóbeliség -írott irodalmi műveltség összetevői közt a nem kimondottan irodalmi tárgyú témák is megjelennek. A tantárgyi megnevezés másik összetevője, a magyar is csak látszólag egyértelmű, még így, a szószerkezet jelentésszűkítő terében is. Az értelmezési kitérő azért indokolt, mert a magyar nemzeti tudatban már a kezdetektől nem fedi egymást az állam, a nyelv, a nemzet földrajzi dimenziója. A magyar művelődéstörténet értelmezésében a már említett nyelvi-kulturális egység és azonosság a meghatározó és

nem a politikai-földrajzi hovatartozás. Vizsgálódásaink földrajzi tere túlnövi tehát a mai magyar állami határokat, illetve azokra a régiókra figyel, amelyek egy-egy korszak művelődésében – valamilyen okokból – kiemelkedő szerepet kaptak. A korai, Mátyás-korabeli reneszánsz vizsgálatában a budai királyi vár kisugárzása a meghatározó tárgy, de alig egy évszázad múltán a magyar kultúra folytonosságának a biztosítását más tájak, városok, mozgalmak veszik át. Végül a tárgy értelmezési körének folytonos elemeként arra kell a magyar és az európai kultúra figyelnünk, hogy kultúránk az európai kultúra színes tartozéka. Annak bizonyítására, hogy ez a nézőpont nem csupán a legújabb kor, az európai integráció kívánalmaként érvényesül, álljon itt egy 1932-ből származó Németh László idézet: „A legbelső kör a magyarság. Körülötte Európa és a kis népek öve; benne a magyar hagyomány, alatta a

magyar tájak. Mi ennek a történelmi és földrajzi, helyesebben történelmi-földrajzi helynek a géniusza? Milyen a nép, amely e helyen áll? Hogyan forgott a többi nép közt, mi a megkülönböztető természeti jegye, mi a magyar lényeg, a magyar hivatás, s milyen magatartást követel azoktól, akik hordozzák?” A Tanú 1 első számában megjelent tanulmány gondolatai azért is fontosak számunkra, mert erőteljes az etikai töltetük. A Magyar művelődéstörténet – ebben a szemléletben – nem csupán egy elméleti, objektív tudományág, hanem olyan erkölcsi diszciplína, amelynek kiemelt szerep jut(hat) jövő nemzedéket formáló tanító személyiségében. 1 NÉMETH L., 1932 12 1. Tanulási egység 1. A KEZDETEKRŐL – A BIZONYOSSÁG HATÁRVIDÉKEIN Az ősköltészet, a honfoglalás és a kora-középkor Kulcsszavak: ősköltészet, honfoglalás, őshaza, Gesta Hungarorum, a magyar nép és nyelv eredete, a finnugor és a belső ázsiai eredet

vitája Mivel sem latin, sem magyar nyelvű írásos emlékeink nincsenek a honfoglalás előtti (ma általánosan) pogánynak nevezett korszakból, a magyar elődeink viselt dolgairól, a feltételezett őshazáról csak közvetett bizonyítékaink vannak, illetve olyan írásos kútfők, amelyek más népek, kultúrák feljegyzései (arab és bizánci történetírók). 1.1 Források – a történelmi hitelesség és a fikció határán Az ősköltészet kezdetleges formái, a líra és az epika, főként rituális szertartásokhoz igazodó, jelenléte bizonyosnak vehető (ráolvasások, munkadalok, regős énekek). A hősi énekekről, a sok vitát kavaró magyar őseposz töredékeiről ugyancsak közvetve, Anonymus: Gesta Hungarorumából kapunk jelzést. Az állam- és népmentő kereszténységgel együtt a korabeli európai kultúrát hordozó latin nyelvet is átvettük. Az államalapító királyok hősi tetteire és az új keresztény kultúrára méltán

büszke névtelen jegyző, Anonymus érthető idegenkedéssel, enyhe lenézéssel ír a „parasztok hamis meséiről, csacsogó énekeiről”, ugyanis ez utóbbiak a kínosnak érzett pogány műveltség maradványainak tűntek. Az arab és bizánci történetírók munkái mellett mégis ezek az elmarasztalt műfajtöredékek lesznek a Gesta Hungarorum legjelentősebb forrásvidéke. Történelmi hitelessége éppen ezért több kérdésben megkérdőjelezhető. De melyek voltak azok a őshaza legfontosabb események népünk őstörténetében, amelyeket a mai történetírás jórészt bizonyítottnak tart? Az őshaza kifejezés, annak ellenére, hogy igen gyakran használjuk, nem pontosítható egy olyan hely megjelöléseként, ahol a nép kialakulása, az 13 Anonymus: Gesta Hungarorum etnogenézis végbement. „Számításba jöhetnek” olyan helyszínek, mint az Araltó vidéke, vagy Nyugat-Szibéria, de legnagyobb valószínűség szerint az Ural középső térsége.

A nyelvészeti, településtörténeti, temetkezési és más tárgyi bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy az uráli népek konglomerátumából a magyar törzseket is magába foglaló finnugor népek kb. Kr. e a negyedik évezredben váltak ki, és a Volga és a Káma folyók összefolyásától északra és délre telepedtek le. A külterjes természetes gazdálkodás és gyűjtögető életmód a jellemző. A közös finnugor szavak jelentős hányada a halászat köréből származik, így következtethetünk a halászat és a vadászat elterjedtségére is. Kr e 1500 táján következett be az első gyökeres fordulat a finnugor népek életében: a szervezett mezőgazdálkodásra, a földművelésre és az állattenyésztésre való áttérés. 1.2 A magyar nép és nyelv kialakulásának lehetséges helyszínei A finnugor nyelv- és néperedeztetés már a kezdetektől sok vitát váltott ki, és a vita néhány „elvarratlan szála” még

napjainkban is élénk tudományos és/vagy dilettáns nekihevülésnek a táptalaja. A nyelvészeti alapozás meglehetősen hitelessé teszi a finnugor eredet elméletét, ugyanis a szabályos hangmegfelelések (pf, kh) jól kimutathatók a mai finnugor nyelvek, ill. a magyar nyelv között. Ugyanakkor néhány antropológiai megfigyelés, ill a tárgyi kultúra jó néhány eleme (szerszámok, díszek, öltözék, konyha, .) a belső ázsiai türk származás mellett tanúskodnak. Ugyanebbe az irányba mutat a nagy Ázsia/Tibet-kutatónk, Kőrösi Csoma Sándor életműve is, aki – bár nem talált rokon népekre – elutazásának szellemi indítékát neves németországi könyvtárakból szerezte, amely kútfőkre aligha mondhatjuk, hogy érdekük lett volna egy dicsőséges eredetmítoszt teremteni a magyarság számára. A mai, hivatalos történelemtudományi álláspont szerint nem kizárt teljesen az ún. mezopotámiai hatás, de ezt a, már említett időszakra, Kr e 1500

tájára teszi, ugyanis a túlnépesedett, fejlett mezőgazdálkodással már régóta rendelkező sumérok észak felé vándoroltak, és kapcsolatba kerültek a finnugor népekkel. Ez lehet a történeti háttere a magyar-sumér rokonítási kísérletnek. Mintegy ötszáz évvel későbbre, Kr e 1000-re tehető az ugor népek különválása, illetve ezzel egy időben a magyar nép kiválása az ugor népek közül. Magna Hungaria annak a vitatott területnek a neve, ahol az 14 önálló életet kezdő magyar nép kb. másfél évezredet élt Valószínűsíthető helyként a Volga középső folyásának vidéke lehetett, de nem kizárt az sem, hogy Nyugat-Szibériából csak a IV. században, a hun támadás elől menekültek Magna Hungaria át Európába. Kr. u 750 tájának magyar „színtere” Levedia, azaz a Don és az AzoviLevedia, tenger közti terület, amelyhez a Hunor és Magor nevéhez fűződő eredetmondánk kapcsolódik. A honfoglalást közvetlenül

megelőző században az utolsó állomáshely Etelköz, a Dnyeper és a Dnyeszter közti terület. Az V–VI századi onogur (türk) népekkel való érintkezés nagy hatással volt a magyar törzsi szerveződés kialakulására. Itt, Etelközben köt szövetséget a hét magyar törzs, akikhez még Etelköz három kabar törzs is csatlakozik. Közös (kettős) fejedelmiség a jellemző: Levéd a főfejedelem, azaz a kende, míg Álmos a másodfejedelem, a gyula. Álmos vezér megválasztása A hungárusoknak igen vitéz és a hadi viszontagságokban felette hatalmas nemzete, mint fentebb mondottuk, eredetét a szittya nemzetből vette, amelyet saját nyelvén dentü-mogyernak neveznek. És ez a föld túlontúl megtelt az ott Álmos vezér született népek sokaságával. Ezért akkor a hét fejedelmi személy tanácsot megválasz- tartott . s olyan földet foglaljon magának, amelyen laknia lehet Akkor a tása választásuk arra esett, hogy majd Pannónia földjét

keresik fel. Erről ugyanis a szállongó hírből azt hallották, hogy az Atilla király földje, akinek az ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott. Tehát a hét férfiú szabad akarattal és egyetértéssel vezérül és parancsolóul választotta magának, sőt fiai fiainak is a végső nemzedékig Álmost, Ügyek fiát, és azokat, akik az ő nemzetségéből származnak, mivel Álmos vezér, Ügyek fia, továbbá azok, akik az ő nemzetségéből származtak, jelesebbek voltak nem dolgában, meg hadban is hatalmasabbak. Tudniillik az a hét fejedelmi személy nem dolgában előkelő, hadban hatalmas, hűségben állhatatos férfiú volt. Akkor közakarattal Álmos vezérnek ezt mondták: "A mai naptól kezdve téged vezérünkké és parancsolónkká választunk, s ahová a szerencséd visz, oda követünk téged." Majd a fent említett férfiak mindegyike Álmos vezérért - pogány szokás szerint saját vérét egy edénybe csorgatta, s esküjét

ezzel szentesítette. 15 (Részlet a Gesta Hungarorumból A honfoglalás utáni kalandozások eredete idáig nyomozható vissza, ugyanis ezek a szövetkező törzsek eléggé messzi tájakra eljutottak hadjárataik során. A 894-ben Etelközbe betörő besenyők fenyegetései miatt a kendét és Álmost, a gyulát lemondatták, és Kurszán, illetve Álmos fia, Árpád vették át a hatalmat. Árpád, bizánci biztatásra 895-ben hadjáratot indított a Kárpátmedencébe a tiszai bolgárok ellen ) A Gesta Hungarorum kezdőlapja Árpád fejedelem a felkínálkozó alkalmat egy törvényszerű honfoglalássá változtatta, amelynek gyorsaságát csak növelte az Etelközben maradottakra támadó besenyők szorítása. A Kárpát-medence morva és bolgár fejedelmeit fokozatosan kiszorítják, és 900-ra befejezettnek tekinthető a honfoglalás. A mintegy félmilliónyi honfoglaló magyarság életének következő korszaka a kalandozások kora. Amolyan zsoldoshadseregként

szívesen kalandozások kora vállalkoztak zsákmányoló és adóztató hadjáratokra. Igen távoli vidékekig eljutottak: Bréma, Hispánia, Franciaország, Svájc egyes erődítményeinek a szomorú sorsa bizonyítja a kalandozó magyarok fokozott harci kedvét, nem ritkán kegyetlenségét. Két súlyos vereség, a 933-as évi merseburgi és főként a 955-ös augsburgi vetett véget a kalandozásoknak. A nagypolitikai háttér sem lett kedvező a későbbi hasonló akciók számára, ugyanis a két nagyhatalom, Bizánc és a Német-Római császár szövetséget köt. Ebben a harapófogó- 16 helyzetben méri fel igen jó érzékkel Géza fejedelem, hogy a magyarság egyetlen túlélési esélye az lehet, ha áttér a kereszténységre, beilleszkedik az európai rendbe. Vaskezű térítő munkáját fia, Vajk a későbbi Szent István király folytatja, és teljesíti ki. Az első ezredforduló óriási fordulatot jelent a magyarság történetében. István hatalmi

pozíciójának a megerősödését (és egyúttal a magyarság Géza fejedelem, Szent István, Európa fele fordulását) a Koppány és a szövetséges nagyurak felett aratott Európa győzelem hozta meg. Egyház és államszervezőként tíz püspökséget szervez, és megalakítja az esztergomi érsekséget. A feudális államszervezet alapegysége a vármegye lett Ezzel párhuzamos a királyi udvart eltartó királyi birtokok megléte. Szent István két törvénykönyve a korabeli Kelet- és Észak-Európa legkorszerűbb jogrendjét alapozta meg. S iniciáléban István király Szent István életművének európai mértékű jelentőségét a közelmúlt millenniumi rendezvényei méltó módon kiemelték. Fiának, a később ugyancsak szentté avatott Imre hercegnek váratlan és tragikus korai halála, vitézség és bölcsesség már-már a szétzüllést eredményezte, ugyanis az utódlás trónvillongásokhoz vezetett. Egy eléggé zűrzavaros időszak után,

amelyben pogány lázadókra támaszkodó trónkövetelő éppúgy akadt, mint olyan, aki a német-római császár segítségét kérte, majdnem 40 évvel Szent István halála után I. (Szent) László, a „lovagkirály” kerül trónra (1077–1095). Őt az uralkodásban Könyves Kálmán követte (1095–1116). Igaz, méltó követői az államalapító nagy királynak: Szent László a külső ellenségtől (kunok) fenyegetett országot védte, és erősítette meg katonapolitikailag, Könyves Kálmán a sikeres hadvezetés mellett a korszerűre átfogalmazott törvénykezés terén alkotott maradandót. Az erős, központosított feudális állam fokozatosan tovább konszolidálódik, de a meghatározó jelentőségű fordulat újból a századforduló 17 Szent László Könyves Kálmán tájához kötődik, III. Béla uralkodásához (1173–1196) A Bizáncban nevelkedett, tanult herceget eleinte bizalmatlanság fogadta, de a fejlettebb bizánci

adminisztrációban járatos királynak sikerült rövid időn belül megnyernie a rendek támogatását. Művelődéstörténeti jelentőségét elsősorban Az írásbeliség kezdete a kancellária intézményének létrehozása adja. Ez azt jelentette, hogy a korábbi, főként szóbeli udvari ügyintézést az írásbeliség váltja fel. III Béla III. Béla Anonymus névtelen jegyzője Anonymus írja a legfontosabb középkori krónikánkat, a Gesta Hungarorumot. A latin nyelvű krónika a jelzett fikcionalitása, elképzelt, költői szövegrészei mellett is a legbecsesebb írott történeti forrásunk. A honfoglaló ősök kultúrájáról, mindennapjairól szóló tárgyi történeti adatok a sírmellékletek, ékszerek, pénzek jól kiegészítik a nagy eseményekre figyelő krónikát. Olyan leletek ezek, amelyek az évszázadok során nem pusztultak el – fém szíjvégek, lószerszámok, illetve a két nagy fontosságú ereklye az Attilavagy Nagy Károly-kard, amelyet

feltehetően magyar ötvös mester készített, illetve a nagyszentmiklósi kincs, a fejedelmi étkészlet. Anonymus szobra Budapesten 18 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Mi a magyarázata annak, hogy a Gesta Hungarorumban rögzített adatok történelmi hitelessége megkérdőjelezhető? 2. Melyek voltak magyar őseink feltételezhető „állomáshelyei” a honfoglalást megelőző időkben? 3. Próbálja bemutatni a korabeli történelmi események szerepét az Árpád vezette magyar honfoglalásban! *4. Miért tekinthetjük igen aktuálisnak Géza fejedelem és főként Szent István tevékenységét? Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (20 – 61) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet (107 – 131) Nemeskürty I. – Liptay K(1985) : A magyar művelődés századai (9 – 61) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve (173 – 192) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet (I k / 431

473) 19 2. Tanulási egység 2. A KÖZÉPKORI MŰVELTSÉG ELEMEI Kulcsszavak: pogány örökség, bizánci kultúra, keresztény kultúrkör, az írásbeliség térhódítása, a magyarnyelvűség kezdetei, szórvány- és szövegemlékek, krónikák, legendák A X.–XII századi magyar műveltséget három kultúrkör változó arányú keveredése határozza meg: a még hellyel-közzel továbbélő pogány örökség, a bizánci kultúra, illetve a nyugati, Róma-központú keresztény kultúrkör. 2. 1 A kultúra szellemi háttere Ez a sorrend azt is jelzi, hogy legkorábbi pogány műveltség elemei fokozatosan háttérbe szorulnak (legalábbis nem épülnek be a győzedelmeskedő írott kultúrába), ugyancsak jelképesnek tekinthető, hogy a magyar korona alsó része bizánci ötvösök munkája görög felirattal, míg a felső rész (talán Rómában, talán Magyarországon készült) latin feliratú. A címer és az országalma kettős keresztje, valamint legkorábbi

szórványemlékünk a a görög és latin kultúra elemei Veszprém-völgyi apácák görög nyelvű adománylevele (1033) mind arról tanúskodnak, hogy a kora-középkorban a bizánci görög kereszténység hatása igen erős lehetett. A nyugati kereszténység térhódításának a kedvező irányt Szent István politikája teremtette meg, majd ez a tendencia vált uralkodóvá. A nyugati egyházszervezésben vezető szerepet vállaló bencések (a Benedek-rendi szerzetesek) lettek a magyar egyházszervezés élenjárói. Egy-egy apátság, kolostor megalapításának a latin nyelvű oklevelei képezik a magyarországi írásbeliség első emlékeit. Nevezetes ezek között az 1002-ből származó Szórványemlékek Pannonhalmi adománylevél, amely még Szent Istvántól származik. Az első rímes változatú alapítólevél a tihanyi bencések telepítéséről rendelkezik, ugyanakkor ez az oklevél a magyar szórványemlékeink egyik értékes darabja (A Tihanyi Apátság

Alapítólevele, 1055). Feltételezhető szerzője, Miklós püspök az alapítólevél „jegyzetapparátusában” vall az írásos kultúra térnyeréséről: „amit az emberi nem fiai 20 törvényerejűnek határoznak el, azt az írók keze szüntelen gonddal bízza a betűk emlékezetére.” A szóbeliség szintjén működő szokásjog és -rend helyét fokozatosan az írott rendelkezések, törvények váltják fel. Igen nagy a jelentősége ebben a az írásbeliség térhódítása folyamatban a már említett két törvénykönyvnek, amelyeket Szt. István bölcs előrelátással le is másoltat. A korban divatos ún királytükrök sorában említésre méltó a fiához, Imre herceghez írt Intelmek, amely morális tantételekbe foglalja az országvezetés tudományát is. A kora középkor nem magyar (olasz) származású pap-mártírját, Szt. Gellért püspököt nemcsak a keresztény Magyarország szellemi atyjaként tisztelhetjük, hiszen kiemelendő

teológiaifilozófiai munkássága is. Mai tudásunk szerint az Európa-szerte közismert megállapítás, mely szerint a „filozófia a teológia szolgálólánya”, tőle származik; ugyanakkor, idegenként a „mi Pannóniánkról” ír. Janus Pannoniust előlegezi másik híres mondata: ”Ha beszélt Germánia, ne hallgasson Pannonia.” Szt. László és Könyves Kálmán idején megerősödött keresztény magyar államban a viszonylagos béke és konszolidáció idején jelenik meg latin nyelvű irodalmunk két legjelentősebb műfaja: a legenda és a történetírás (a krónika). A példás szent életű emberek cselekedeteiről szóló legendákban természetesen ott rejlett az a szándék, hogy ezáltal az „ördögi magyarság” arculatát „image”-ét megváltoztassák a korabeli keresztény Európa népei előtt. A kalandozások kora ugyanis rossz emlékekkel terhelte Nyugat-Európa népeit. A magyarokról általánosítva kialakított -- pogány, kegyetlen nép

-- véleményt próbálták ezek a legendák mérsékelni. A legendaírók névtelen sorából azokról emlékezünk meg, akik úttörő szerepben műfajt teremtettek vagy éppen egy nagy hatósugarú gondolat megfogalmazói voltak. Mór, pécsi püspöktől származik az első fennmaradt legendánk Andrásról és Benedekről – alaptémái: ima, böjt, aszkézis, munka. A legenda 1064 körül íródott latin nyelven. „Abban az időben, amikor a legkeresztényibb István király akaratából Isten ismerete és tisztelete Pannóniában még éppen csak kicsírázott, hallva a jó uralkodó híréről, sok kanonok és szerzetes gyűlt hozzá mint atyjukhoz Köztük az egyik, név szerint Zoerárd, aki mint rózsa a tövisek között, falusi egyszerűségben született és miután a Szentlélek ösztönzésétől 21 „legendás” történetírás indítva a lengyelek földjéről ebbe a hazába jött az András nevet megkapta, remete életre szánta el magát”. (Nemeskürty

I, 1985, 10) Ez az első olyan írás tehát, amely bizonyíthatóan magyar szerző tollából származik. Sajátos magyarság-ideológiánk első jelentkezése egy Szent László korabeli ismeretlen bencés szerzetes nevéhez kapcsolódik, aki 1077–1083 Szent István „kis- és nagy legendája” között megírta Szt. István első „nagy” legendáját A honfoglaló magyarság tetteinek, a kalandozásoknak a legitimizálására „kidolgozott” elmélete szerint a pogány magyarokat Isten büntetésként küldte a kereszténységében megromlott Pannóniára, illetve Európára. Ugyancsak nála bukkan fel egy máig nyúló gondolat, a „Magyarország Mária országa” jelszó, amelynek hátterében a pápától való viszonylagos függetlenség megteremtése húzódik. A később írt „kis” legenda Szt. Istvánról, amely vélhetően Könyves Kálmán idején keletkezett, némileg árnyalja a nagy legenda Szt. István-képét, ugyanis ebben egy erőskezű, ugyanakkor

művelt uralkodóként láttatja a nagy királyt. Ebben a portréban nem nehéz felismernünk a korabeli uralkodó, Kálmán vonásait. Ugyancsak Kálmán rendelésére készül el a harmadik Szt Istvánlegenda, amelynek kiemelendő epizódja a pápai koronaküldés Hartvik, a legenda szerzője úgy érvényteleníti az írásban a pápai jogformálást a magyar királyságra, hogy Szt. István csak a pápa által, de Isten rendeléséből kapja a koronát, így egyenesen Krisztus apostolának tekinthető, tehát akár a pápát is megelőzheti méltóságban. A korabeli szentekről szerzett legendák közül kiemelt szerepű a Szent Imre hercegről írott legenda (feltehetően a XI.–XII század fordulóján keletkezett). Az Isten előtt kedves, szent életű herceg közbenjárására egy fölöttébb bűnös életű német férfi, egy bizonyos Konrád nevű, bűnbocsánatot nyer. Az önmegtartóztató, szüzességet fogadó herceg példakép-értékű lehetett a hazai papság

számára, akik közül sokaknak feleségük, gyermekeik voltak. A Gellértről és Szt. Lászlóról szóló legendák ugyancsak hasonló módon, jól átgondolt retorikai fogásokkal igyekeztek tárgyukat elfogadhatóan, meggyőzően előadni. A történeti munkák, a gesták, a krónikák legelső fennmaradt értékes darabja a már említett Gesta Hungarorum, a III. Béla korabeli névtelen jegyző munkája. A nyugat-európai regényes gesták előadásmódját követve, inkább 22 szépirodalomként olvasható, mint hiteles történeti dokumentumként. Bár tiltakozik a parasztok „csácsogó énekeinek” a hamis meséi ellen, mégis felhasználja ezeket, és megörökíti az eredetmondát és jó néhány nevezetes mondai eseményt. Az ő nevéhez fűződik a hun-magyar rokonság első gondolatfelvetése is. Kézai Simon, Kun László udvari papja 1283 körül úgy folytatja Anonymus Gestáját, hogy hosszú időkre meghatározó hatású történelmipolitikai koncepciót

dolgoz ki. Tovább erősíti a hun-magyar rokonság-elméletet, illetve logikusan, ésszerűen igazolja az uralkodó, a nemesek, illetve a nemtelenek megjelenését. Az Isten akaratából fegyvert fogó és hazát szerző-megtartó nemes ősök leszármazottai a korabeli nemesség tagjai, illetve a harcot nem vállaló gyávák leszármazottjai a nemtelenek, a köznép, a pórnép. Az olasz származású Rogerius mester Carmen miserabile (Siralmas ének) című ritmikus prózája a nagy tatárdúlás idejét idézi fel. 2.2 A középkori tárgyi kultúra emlékei A szellemi kultúra jelzett alkotásaival egy időben létrehozott tárgyi kultúra korabeli alkotásai is jelentősek. Egyik nagy esemény, hogy újjáépül a pécsi székesegyház, amelyet XIII. század elején fejeztek be, és amelynek olaszos stílusú kőfaragványai, freskói országosan hatottak a korabeli építészetre, képzőművészetre. III. Béla idején épült az esztergomi háromhajós, pilléres bazilika,

illetve az új királyi palota. A kora-gótika elemei innen sugároztak szét országszerte Az Esztergomi Bazilika 23 hun-magyar rokonság A klasszikus francia gótika stílusjegyeit viseli a ciszterciták által építtetett bélapátfalvi apátsági templom. Mind az irodalomban, mind a különböző művészeti ágakban, sőt a mindennapi életben is megfigyelhető az, amit Klaniczay Tibor a középkor „internacionalizmusának” nevez. „A középkori kultúra egyetemességét az is elősegítette, hogy valamennyi országban nagyjából azonos szabályok, technikai eljárások voltak érvényben, művészet és kézműipar, irodalom és tudomány vagy írásbeliség határai teljesen összemosódtak. A művész nem is különült el a mesterembertől A művészet középkori latin neve, az ars egyúttal a mesterséget, sőt a tudományt is jelölte.”(Nemeskürty I i m 38) Ebben az univerzális jellegű latin kultúrában kezd kicsírázni a magyar

nyelvű irodalom. A liturgikus szövegek jó része feltehetően magyar nyelven hangzott el az alsópapság körében, akik közt sok volt az analfabéta. Az írásos magyar kultúra megjelenése az oklevelekhez kapcsolódik, illetve ahhoz a két szövegemlékhez, amelyek közül a Halotti Beszéd bizonyíthatóan egy szóban elhangzó szertartásszöveg rögzítése az Ómagyar Mária-siralom pedig, az első magyar vers, egy Planctus-sequentia magyar változataként, jóval 1300 előtt keletkezhetett, az a dátum ugyanis a Löveni kódexbe történő bemásolás ideje. 24 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Miért tekinthetjük sajátosnak a kora-középkori magyar kultúrát? 2. Hogyan keverednek a valószerűség és a fikció elemei a latin nyelvű történetírásban? 3. Keressen olyan irodalmi alkotásokat, amelyekben „visszaköszön” a koraközépkori krónikákban megfogalmazott hun-magyar rokonság gondolata! 4. Milyen bizonyítékokat ismer a Szent László-kultusz

székelyföldi jelenlétét erősítendő? 5. Ismer-e a szűkebb környezetében, régiójában olyan történelmi, építészeti, tárgyi emléket, amely ebből a korszakból származik? Bibliográfia Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (20 – 61) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet (107 – 131) Nemeskürty I. – Liptay K(1985) : A magyar művelődés századai (9 – 61) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve (173 – 192) 25 3. Tanulási egység 3. A késő középkor jellemzése Kulcsszavak: Anjouk, továbbélő szellemi örökség – hun-magyar rokonítás, városi polgárság, falfestészet, miniatűrfestészet, ötvösművészet, erődtemplomok, hazai építészeti műemlékek 3.1 Dinasztia-váltás A XIV. század az Árpád-házi királyokat felváltó Anjouk kora (1308– 1382). Jellemzője ennek a kornak, hogy bár a latin írásbeliség egyre inkább Az Árpád-ház kihalása, az Anjouk kora általánossá

válik, megjelenik az első magyar egyetem (Pécs, 1367), ugyanakkor ebből a korból származnak első magyar nyelvű legendáink, könyvünk – mégis nem annyira az írott kultúra a jelentős ebben a korban, hanem inkább az építőművészet és a képzőművészet. A korban divatos lovagi költészet magyar megfelelőiről csak közvetett adataink vannak (lásd magyar Trója-regény vagy Nagy Sándor-regény). A lovagi históriás ének meglétét bizonyítja a Toldi mondai anyaga, amelyre Ilosvai támaszkodik. A vallásos jellegű irodalomra jellemző egyrészt a kolduló rendek által képviselt misztika, illetve a laikus mozgalom a beginizmus. Margitlegenda Assisi Szt. Ferenc legendája Kálti Márk Képes Krónikája A Nyulak-szigeti kolostor lakójának, Béla király lányának, Margitnak a misztikus-aszkétikus életét leíró Margit-legenda a latinul nem tudó Domonkos-rendi apácák számára készült. Assisi Szt. Ferenc legendája az első magyar nyelvű

könyvként is ismert írás. A gesták „fonalát” a ferencesek viszik tovább. Nagy Lajos (1342–1382) uralkodása idején keletkezett Kálti Márk Képes Krónikája , amely megtartja a hun-magyar rokonság hagyományát. 3.2 A késő-középkor építőművészete, képzőművészete A művészetek, az építő- és képzőművészet a XIV. század végén ugrásszerű fejlődésnek indulnak, és sajátos magyar arculatuk kezd lenni. A vezető szerepet fokozatosan Buda és Dunántúl veszi át, de a felföldi 26 bányavárosok és az erdélyi fiatal szász települések is alakítják jellemző profiljukat. A várépítészetben, a mennyiségi gyarapodás mellett új jelenség, hogy megjelenik a nagyobb kényelmet kínáló palotaszerű építmény. A biztonság diósgyőri vár jó példája a tájba illeszkedő, a hadászati szempontokat az esztétikainak alárendelő építészetnek. A visegrádi és a budai várpalota és kényelem a felújításakor szintén ezt a

szempontot érvényesítik. Kialakult a jellegzetes lakásépíté- városi polgárház-típus, amelynek jellegzetessége, hogy a nagyszoba a masszív, szetben erőteljes kapu fölé, az emeletre került. A templomépítkezések ugyancsak új lendületet kapnak. A pozsonyi, a soproni templomok a legkorábbi, máig fennmaradt gótikus épületek, de ugyancsak a XIV. század végéről származik az erdélyi szászsebesi csarnoktemplom, amelynek építészeti megoldásait nem sokkal később a kolozsvári Szt. Mihály-templom veszi át a késő gótika emlékei – templomok, szobrok Sárkányölő Szent György A bronzszobrászat a kolozsvári György és Márton testvérek alkotásai révén Európa élvonalába került. A máig fennmaradt Szt György szobor eredetije Prágában vant, másolata a kolozsvári Farkas utcai templom előtti téren látható. A nagy, szent királyokról készített szobrokat, sajnos, a történelem 27 nem kímélte, ma csak közvetve tudunk a

Szt. István, Szt László, illetve Szt Imre szobrokról. A falkép- és miniatűrfestészet ugyancsak virágkorát éli. A kor neves falkép- és miniatűrfestészet olasz falfestői dolgoznak az esztergomi királyi várpalota díszítésén, de az olasz trecento festészetének az általános elterjedtségéről, hatásáról tanúskodnak a kevésbé jelentékeny épületek, templomok freskói, pl. az erdélyi Magyarfenes és Almáskerék templomfreskói. A falfestmény-témák közül egyik legelterjedtebb a Szt. László legendája Az egész korabeli magyar nyelvterületen ismert lehetett a történet, hiszen olyan egymástól távoli helységek templomfalaink tűnik fel a téma, mint: Bögöz és Rimabánya, Székelyderzs és Kakaslomnic, Gelence és Szepesmindszent. Az ötvösművészet szintén olasz mintákat honosít meg, így a sodronyzománc fokozatosan „nemzeti” technikává alakult. Az Anjouk közel egy évszázados uralma alatt főként az itáliai kultúra elemeit

igyekeztek érvényesíteni, ezzel szemben a hatalomra kerülő Zsigmond király a francia-burgundi lovagvilág ízlését hozta (1387–1437). Folytatódik az a tendencia, amely az Anjouk korára jellemző volt, hogy ti. az irodalmi műveltség, a szépirodalmi fejlődése helyett az ún reprezentációs Óbuda – egyetem Budavári palota és vallási célzatú művészeti ágak fejlődtek. Az Óbudán először 1395-ben majd 1410-ben alapított egyetem kérész-életűnek bizonyult, igen korlátozott számú az értelmiség. Nevezetes, építőművészeti szempontból a Budavári palota átalakítása, bővítése. Főként francia és német mesterekkel végezteti Zsigmond a munkát. Erődrendszert és palota-együttest építtet Az elegáns, díszes Frispalotát a korabeli utazók Európa legszebb épületeivel említették egy helyen (a török háborúk idején felrobbant, megsemmisült). Ugyancsak Zsigmond nevéhez fűződik az 1405-ben kiadott rendelet, mely szerint a

várakat, erődítményeket, templomokat fallal kell körülvenni. Városi plébániatemplomok, erődítmények Általános gyakorlattá válik a városok körüli falépítés is. Székelyföldön ekkor alakítják ki az erődtemplom épületegyütteseket, amelyek nemcsak kultikus, hanem hadászati célokat is szolgáltak. A polgárság gazdasági erejét bizonyítják a mind nagyobb számban felépülő városi plábánia-templomok. A kassai Szt. Erzsébet-templom építészeti megoldásai (XIV sz vége–XV század 28 eleje) fellelhetők az 1400-as évek első felében befejezett kolozsvári Szt. Mihály-templomban, illetve a brassói Fekete-templom építészeti megoldásaiban. A luxustárgyak közül említésre méltó az az ötvösművészeti remek, mely Suky Benedek, erdélyi nemes tulajdonában volt (1440 körül készült). A keresztelőmedencék, a címerek egyre gyarapodó száma mind-mind a fokozódó jólét, a polgáriasodó életforma eredményei. A

Suki-kehely (http://hu.wikipediaorg/wiki/Suki-kehely (2009 febr 12) 29 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Mivel magyarázza az ún városi kultúra térhódítását? (építészet, képzőművészet, ötvösművészet) 2. A jegyzetben szereplő késő-középkori építészeti emlékeken kívül nevezzen meg legalább még öt hasonlóan jelentős alkotást! 3. Mi lehetett a Margit-legenda, ill a Ferenc legenda korabeli népszerűségének az oka? 4. Milyen jelenetek azonosíthatók a bögözi és a székelyderzsi templom falfreskóin? 5. Ismer-e a szűkebb környezetében, régiójában olyan történelmi, építészeti, tárgyi emléket, amely ebből a korszakból származik? Bibliográfia Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (20 – 61) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet (107 – 131) Nemeskürty I. – Liptay K(1985) : A magyar művelődés századai (9 – 61) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve (173 – 192)

Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet (I k / 431 473) 30 4. Tanulási egység 4. A KORA-RENESZÁNSZ MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI ADALÉKAI Kulcsszavak: újjászületés, humanizmus, antik kultúra, udvari humanizmus, a reneszánsz művészet vallásos és világi elemei Mátyás király trónra lépése (1458.) és a Mohácsi vész (1526) közötti háromnegyed évszázad méltán tekinthető mind a kései középkor, mind a korai reneszánsz korának. A középkori hagyományokat folytató magyar nyelvű kódexirodalom felvirágzásának kora, ugyanakkor a neoplatonikushumanista eszméket hirdető Ianus Pannonius latin nyelvű költészete kibontakozásának az ideje. Egyrészt most épülnek a késő gótika legnagyszerűbb épületei, másrészt egyre inkább hódít az új reneszánsz ízlés. A gregorián zene széleskörű elterjedésének ez az időszak kedvez, elkészül a legátfogóbb zenei gyűjtemény a Bakócz-graduál, ugyanakkor az új

királynő, Beatrix szívesen hallgatja a burgundi kora-reneszánsz zenét. Nehéz lenne eldönteni, hogy melyik korszak életszemlélete, eszmeisége az erőteljesebb. 4.1 Késő középkor vagy kora reneszánsz? A kor legjelentősebb prédikációs kötetének a Stellarium-nak a szerzője a kolduló ferences szerzetesrendhez tartozó Temesvári Pelbárt, aki értetlenül figyelte, sőt elítélte az udvar buja, reneszánsz erkölcsét, ugyanakkor az ókori poétákat ugyancsak erkölcstelennek tartotta. Szociális érzékenysége, az együgyű nép számára is „érthető és hasznos” prédikációi révén akár a reformáció előhírnökének is tekinthető. Thuróczy János: Chronica Hungarorum című munkája (1488) szintetizálta az eddig megjelent történeti munkákat, illetve kiegészítette a Zsigmond- és a Hunyadi-kor adataival. A mind nagyobb befolyással bíró Itália elszívó hatása (ugyanakkor megtermékenyítő hatása) a Délvidéken érződött

leginkább. A földrajzi közelség is lehetett az oka, hogy az itáliai, főként padovai egyetemekre legtöbben Zágráb környékéről mennek. Vitéz János is ennek a tájnak a 31 a politika és a szellem nagyjai szülötte, akinek politikai, irodalmi jelentőségénél jóval nagyobb súlyú az irodalom- és tudományszervező tevékenysége. Könyvtárat alapít; ismerőseit, rokonait Itáliába küldi tanulni (l. Ianus Pannonius, az unokaöcs), egyetemet alapít Pozsonyban. Ianus Pannonius (http://hu.wikipediaorg/wiki/Janus Pannonius, 09 02 12) 4.2 Ianus Pannonius Kora humanista, latin nyelvű irodalmának legjelesebb magyar képviselője, kamaszként már Itáliában tanul, ahol tökéletesen elsajátítja a klasszikus latin és görög nyelveket. Már diákkorában felfigyelnek csípős, nem ritkán pajzán epigrammáira. Szilviáról Azt mondod, gyereked van tőlem, s jársz a nyakamra. Szilvia, furcsa e vád s jogtalan is, kicsikém. Mert ha te dús tövisek

közt jársz, mondd, így keseregsz-e: Vérzik a lábam, s jaj, épp ez a tüske hibás! (http://www.googlehu/ janus+pannonius Ianus, 09 03 15) Mátyás követeként 1465-ben újból Itáliába megy, ahol megismerkedik személyesen is Marsilio Ficino-val, a neoplatonizmus legjelesebb alakjával. A sors tragikus fintora, hogy visszatérve hazájába, Ianus Pannonius megismertette ugyan itthon is az új tanokat, de az udvar megpezsdülő életének nem sokáig örülhetett. A Mátyás elleni összeesküvés leleplezett tagjaként menekülnie kellett, s útközben meghalt. 32 Az ifjúkori élcelődő elmés epigrammák mellett jelentősek dicsőítő költeményei és elégiái. A legmaradandóbbat ez utóbbi műfajban alkotta Akár isteni szépség az ismerős tájtól, várostól, könyvtártól kell búcsút vennie (Búcsú Váradtól), akár a betegség nyűgéről, fájdalmáról ír (Mikor beteg volt a táborban), vagy éppen édesanyja elvesztése miatt sír –

minduntalan kiütközik a reneszánsz ember neoplatonista értékszemlélete. A jó hőforrások, a fagyban is szépnek a földi élet mint siralomvölgy láttatott természeti táj annak az embernek a szemléletét tükrözik, aki a természetet és benne az embert Isten csodálatos szépségű teremtett világaként látja. Az isteni szépség tükröződik vissza az emberekről, és ugyanilyen szép az a természeti környezet is, amelyben élnie adatott – állítja Marsilio Ficino. A tanítványnak, Ianusnak ezért „oly szomorú a halál”. Betegséggel, halálfélelemmel viaskodó lelke nehezen tud megbékélni az elmúlás, a halál gondolatával, hiszen a halál az isteni-emberi szépségtől való elszakítottságot jelenti. A „nyugati kultúra tragikus szerelmét képviselte” – állítja róla Babits Mihály. Szerb Antal kisugárzó szimbólumot lát benne: „Ez a felnőttség nélküli, idő előtti érettség az egész magyar humanizmus szimbóluma

lehetne”. Galeotto Marzio és Antonio Bonfini, mindketten Mátyás udvarának olasz humanistái. Galeotto Ianus Pannonius barátjaként érkezik Ferraraból Filozófiai jellegű írásai mellett feljegyzi Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásait. Bonfininak Mátyásról írott történelmi munkája jelentős 4.3 A latin nyelvű kultúra „konkurrenciája”, a magyarnyelvűség Az udvar korszerű reneszánsz szellemiségű irodalmával párhuzamosan vidéken, a kolostorokban a hagyományos vallásos irodalom középkori szellemisége él tovább azzal a lényeges különbséggel, hogy mind szélesebb humanista, latin nyelvű kultúra körben terjed a magyarnyelvűség. Közvetve (Szalkai Balázs krónikájából) tudunk arról, hogy Bálint és Tamás papok nemcsak áttelepedtek híveikkel Moldvába, hanem a Bibliát is lefordították magyar nyelvre. A Huszita Biblia néven ismert kézirat (1440 tájáról) nem maradt fenn, részletei viszont felfedezhetők a

korabeli, illetve valamivel későbbi kódexekben (Müncheni kódex, 1466; Apor kódex, 1500). A kevésbé jelentős, nem nagy gonddal megszerkesztett fordítások, elmélkedések közül kiemelkedik a Karthausi Névtelen által írt magyar nyelvű értekezés, amelyet az Érdy-kódex tartalmazza. A latin nyelvű előszóban 33 + magyar kezdemények majdnem írói programnak megfelelő módon ajánlja művét, illetve értekezik. A beszéd- és legendagyűjteményt akár az első magyar nyelvű szépprózai gyűjteménynek is tarthatjuk. A latin és magyar változatban egyaránt fennmaradt Szt. László ének, bár szövege Mátyás korában keletkezhetett, az 1500-as évek elején kerül be a Peer-kódexbe, majd innen a Gyöngyösikódexbe. Az ének átmenetnek tekinthető a vallásos és világi művek között A nagy király keresztényi vonásai mellett legalább ilyen fajsúlyúak a világi fordítások és eredeti magyar alkotások erényei. A két eszmeiség keveredése

mellett az a külön érdekessége a műnek, hogy a latin vers „magyaros verstechnikája” alapján joggal következtethetünk a magyarból latinra történő fordításra. Vásárhelyi András Szűz Máriáról írt Cantilenája (1508) tematikáját tekintve, néhol kilép a vallás zárt rendszeréből, aktuálpolitikai színezetet ad a műnek: „Halottaknak megszabadejtója Törököknek megnyomorojtója Kerályoknak jó tanácsadója magyaroknak megoltalmazója” A latinból fordított vallásos tárgyú költészet mellett jelentkezik a világi tárgyú, eredetileg már magyarul íródott vers is. Ennek első jelentős darabja az 1476-ból való Szabács viadala. Ezt a Mátyás-korabeli várostrom-leírást a később felvirágzó históriás énekköltészet szerves előzményeként tarthatjuk számon. Apáti Ferenc Cantilenája (Feddő ének) főként a kor nemi szabadosságait ítéli el. Az erotikus, vélhetően obszcén elemeket is hordozó költészetről csak

közvetve tudunk, mint olyanról, amitől Temesvári Pelbárt is óva intette a híveket. A vallásos himnuszok virág-metaforáinak profanizálódása révén születtek meg a virágénekek, a szerelmi költészet sajátos kora-reneszánszkori változata. Hess András, budai nyomdász már 1473-ban nyomdát működtet, mindazonáltal még igen távoli időnek tűnik az a kor, amelyben a könyvigény tömegméretű legyen. A vékony értelmiségi réteg ilyen irányú igényét kielégítették a könyvárusok, akik külföldről hoztak be könyveket. 34 Mátyás, akárcsak elődei a budai várpalota építését, szépítését fő feladatának tekintette. A megnövekedett kényelem- és pompaigényt szolgálták a finom faragású vörös-márvány ajtó- és ablakkeretek, a díszes padlócsempék, a figurális díszítésű kályhák. Visegrádot, a hajdani királyi székhelyet sem hanyagolja el. 1483-ban a pápai követ földi paradicsomnak nevezi a királyi és

királynői palotaszárnyak, a közbeékelt kápolna, a függőkert, a díszlépcsők által nyújtott elbűvölő látványt. Hazai vonatkozásban említésre méltó, hogy a kolozsváriak ferences templomát (ma a Farkas utcai Református templom) ugyanaz a János barát építteti fel, aki a visegrádi királyi építőműhely vezetője volt. A királyi építkezések mintájára fellendül a vidéki templom- és udvarházépítészet is. Ebben az időben készül el a szebeni és pozsonyi városháza épülete. Mátyás halála után, a Jagello-korban még egy ideig tart az építkezés lendülete. Az 1500-as évek első két évtizedében elkészült esztergomi Bakóczkápolnát mind a magyar, mind az egyetemes építészet történetében különleges hely illeti meg, ugyanis a centrális alaprajzú, kupolás kápolnatípust Brunelleschi alkotta meg, és Itálián kívül ez az első alkalmazása. A korszak egy komplex művészeti remeknek, a szárnyas oltárnak valóságos

fénykora. A faszobrok és táblaképek harmonikus kompozícióba illeszkednek. 35 Világi és kultikus építészet A műfajban legjelentősebb a kassai Szt. Erzsébet-dóm főoltára (1474 1477) Negyvennyolc táblaképe, finomfaragású szobrai révén méltán tekinthető a késő középkor (korai reneszánsz) legnagyobb hatású, esztétikailag igen értékes oltárkompozíciójának. Csíksomlyói Madonna A székelyföldi táblaképfestészet főként a Csíki-medencében hagyott máig fennmaradt remekműveket: Csíksomlyói Madonna, és a csíkmenasági oltárkép. A bronzszobrászat virágzásáról csak írásos emlékek tanúskodnak, szinte kivétel nélkül elpusztultak a török hódoltság idején. 36 A korszak művelődéstörténeti körképéből nem hiányozhatnak a könyvtárak. Már Vitéz Jánosnak és Ianus Pannoniusnak számottevő humanista könyvtára volt, Mátyás Corvinája pedig Európa-szerte párját ritkította. Kódexmásolókat,

könyvfestőket először Firenzéből hozatott, aztán Budán is kialakulnak ilyen műhelyek. A korszak zenei kultúrájában áttörést jelentett a többszólamú éneklés megjelenése, terjedése, illetve a hangszeres zene, valamint az anyanyelvi éneklés szokása. Trombitások, kürtösök, dobosok mind nagyobb számban vannak jelen minden jelesebb ünnepségen. Már a XIV század elejéről vannak adataink cigány zenészekről. A pálosok, ferencesek közül kerültek ki a korszak neves orgonistái, akik egyben orgonakészítő mesterek is voltak. A zene még őriz valamit ősi jeladó funkciójából (lásd harci kürtök, ceremónia-mozzanatok jelzése), de egyre erőteljesebben érződik a szórakoztató, mulattató jellege. 37 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Hogyan értelmezi a humanista – kifejezést? *2. Miért válhatott a szerelem, az emberi test szépsége és a természet nagyszerűsége a művészi alkotások központi témájává? – értelmezze a

neoplatonista tanítást! 3. Ianus Pannonius gyakran ír a halálról, a betegségről (l saját betegségéről, ill. az édesanyja fájdalmas elvesztéséről), mégis teljesen újszerű, a középkori ember halál-felfogásától eltérően ír. Mi ennek a magyarázata? 4. Honnan ered a Huszita Biblia huszita elnevezése? Milyen irányba mutat ez a jelentős kezdemény? Bibliográfia Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (166 - 203) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet (140 - 169) Nemeskürty I. – Liptay K(1985) : A magyar művelődés századai (173 - 191) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve (192 - 210) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet (II. k / 449 – 481) 38 5. Tanulási egység 5. A reneszánsz és a reformáció Kulcsszavak: újjászületés, humanizmus, a reneszánsz művészet vallásos és világi elemei, reformáció és magyarnyelvűség, hitvitázó irodalom,

bibliafordítások, az énekköltészet műfajai, a felekezeti iskolarendszer kiépülése Az európai művelődéstörténetben világosan különválasztható stílusok, korszakok egymás mellett szerepeltetésének az oka az a fáziskésés, amely Mátyás halálával kezdődően a magyar és európai kultúra viszonyában állandósult. A késő-középkor – korai reneszánsz már jelzett összefonódása a XVI.–XVII század stílus- és eszmetörténeti szinkretizmusához vezet, azaz nem ritkán figyelhetők meg azonos időben egymásnak ellentmondó jelenségek, stílusok. 5.1 Stílusok egyidejűsége, szimultaneizmus a magyar művelődés történetében A XVI. század első felének jellemző vonása, hogy szellemi arculatát még azok a humanista tudósok határozzák meg, akik felül tudtak emelkedni a vallási és nemzeti különbségeken. A latin nyelvű műveltség mind fokozottabb térnyerését figyelhetjük meg, jelentősebb szépirodalmi életmű, kimagasló

alkotás nem jön létre. A kor szellemi életének legfontosabb műfaja a történetírás lesz. Máig ható érvénnyel Mátyás korát mint fénykort mutatják be, különféle elméletekkel próbálva magyarázni Mohácsot, majd az ország elvesztését. Újszerű a protestáns mozgalom teoretikusaitól átvett történelemszemlélet, amely a történelem folyamatát úgy értelmezi, mint Isten jutalmazó és büntető megnyilvánulásainak a váltakozását. A korszak kiemelkedő történetírói Oláh Miklós (1493–1568), Szamosközy István (1565– 1612), Forgách Ferenc (1535–1577). Ez utóbbi szerző Commentariusában makacsul kutatja az okokat, amelyek az ország romlásához vezettek. 39 Oknyomozó történetírás Forgách katolikus főúri mivoltát szinte megtagadva, a protestáns prédikátorok hevességével támadja saját osztálya bűnösségét, erkölcsi züllését. A kivezető utat az egyes emberek jellembeli megszilárdulásában látja. Tőle

származik az a hiteles leírás, amelyből Szigetvár ostromáról Zrínyi Miklós, a költő az eposzi témát merítette. A másik nagyhatású és terjedelmében is lenyűgöző munka Istvánffy Miklós: A magyarok története XXXIV könyvben. Mátyás halálától 1606-ig tekinti át a magyar történelmet. A történelmi munkákat latin nyelven írták A XVI. század az anyanyelvű kultúra szempontjából azért jelent vízválasztót, mert – bár nem ekkor jelenik meg az anyanyelvű írásbeliség – ebben a században lesz tudatos programmá a magyar nyelven írás. Két egymással szoros kapcsolatban levő eszmeiség befolyásolta ezt a folyamatot: A magyarnyelvűség elterjedésének háttere az egyik az erazmista-humanista magatartás, amely kiegészült egy Mátyás kora óta egyre erősödő patrióta érzülettel, a másik nagyhatású tényező a reformáció programja, térhódítása. Erasmus, a tudós filológus a Biblia szövegének minél teljesebb megismerése

céljával hirdette meg a különböző nemzeti nyelvekre történő bibliafordításokat. Ehhez a humanista-filológiai törekvéshez szervesen kapcsolódik a reformáció Sola Scriptura-elve, amely arra ösztönözte, az új vallás híveit, hogy Egyedül a Szentírás elve szerint éljenek. Ennek az érvényesítése szükségszerűvé tette a nemzeti nyelvű Bibliát. 5.2 Az első bibliafordítási kísérletek Az első kísérletek a Biblia egyes részeinek a „magyarításai”: Komjáti Benedek Szent Pál leveleit 1533-ban Krakkóban jelenteti meg. Pesti Mizsér Gábor evangéliumfordításai jóval sikerültebbek. Latin nyelven írt előszavában az erazmusi programot és a reformáció célkitűzéseit szintetizálja: „Jó volna, ha a földműves az eke mellett, a takács a fonalvető ritmusára a Szentírásból énekelne, az útonjáró a Biblia olvasásával űzné el az unalmát. Ebből lenne a keresztények minden beszélgetése, mert szinte olyanok vagyunk, amilyen a

mindennapi csevegésünk.” (Bécs, 1536, id Kósa L: 1993) A Magyarországon készült, magyar nyelvű nyomtatott könyvek közül az első Sylvester János: Újszövetség című munkája, amely Sárvárott jelent meg 1541-ben. A fordítás dogmatikai szempontú fontosságán túl egyúttal azt is 40 bizonyította, hogy ez a „barbár” nyelv éppúgy alkalmas a Biblia bonyolult stilisztikai alakzatainak, paraboláinak az átültetésére, akár a latin, a héber vagy a görög. Sylvester fordítása voltaképpen annak a latin magyar nyelvtannak a „gyakorlati kivitelezése” volt, amelyet két évvel korábban jelentetett meg. A helyes beszédnek és írásnak, a legjobb költők és prózaírók tekintélyére támaszkodó művészeteként láttatja a grammatikát. Sylvester szótár- grammatikája páratlan a maga nemében; az új vulgáris nyelvek hasonló leíró nyelvtanai később jelennek meg – érvényes ez akár a lengyel, a cseh, a francia Sylvester

János, az első nyelvtaníró és stiliszta vagy német nyelvekre egyaránt. Az időmértékes verselésre éppúgy alkalmas a magyar, akár a klasszikus nyelvek – veszi észre Sylvester. „Próféták által szólt rígen néked az Isten Az kit ígért ímé vígre meg atta fiát.” Az idézet az első magyar nyelven írt disztichon. (az első sora hexameter, a második pedig pentameter). 5.3 A nyelv mint a szellem fegyvere A XVI. század második harmadától kezdődően az anyanyelvűség erazmista-humanista programját a reformáció másfajta célokat szolgáló anyanyelv-kultusza váltja fel. A mindenki által értett nyelv primátusa didaktikus célok hatékony megvalósítását jelentette. 1540 és 1570 között az új teológiai tanok nagy gyorsasággal terjednek, főként a nyugati egyetemeken tanuló ifjak révén. A kezdetben egységes protestantizmus az 1560-as évek közepére két jelentős ágra szakadt: lutheránusok és a helvét hitvallás követői.

1565-től a további radikalizálódás eredményeként – főként Erdélyben – megerősödik a szentháromság-tagadók, az antitrinitáriusok, közismerten az unitáriusok tábora. A XV. századból származó jelszó, mely szerint Magyarország Európa védőbástyája a pogánnyal szemben, illetve a zsidó és a magyar nép sorsa közti hasonlóság gondolata felerősödik, és az isteni büntetésként értelmezett török hódoltságot mindenik felekezet a másik „romlottsága” elleni harcban fel tudta használni. 41 a reformáció hazai térhódítása A kultúratámogató szerepet a királyi udvar, illetve a főpapság után/helyett fokozatosan a külföldet járt, gazdag főúri világi értelmiség veszi át. Sylvester Bibliájának megjelenését a katolikus Nádasdy Tamás támogatta A század utolsó évtizedeiben fontos kultúrközpont lett Gyulafehérvár, a Báthoryak fejedelmi székhelye. A főúri mecenetura rendszere – lévén gyenge, erőtlen a

polgári réteg – végighúzódik a XVI.–XVII századi kultúrán A protestantizmus, a már jelzett okok miatt, kedvezett ugyan az anyanyelvűség elterjedésének, de a világi tárgyú művészetek és a tudomány egyaránt háttérbe szorultak. A teológiai és hitbuzgalmi írások száma ugrásszerűen megnőtt. A helvét irány követői,(Szegedi Kis István, Huszár Gál) közül kiemelkedik a tiszántúli püspök, Méliusz Juhász Péter, akinek a munkássága – bibliafordításai, prédikációs kötetei, hitvitái – Debrecent a A hitvitázó irodalom fénykora, a prédikácó műfajának primátusa magyarországi reformátusság központjává tették. A prédikáció és az azokat kiegészítő elmélkedések, példázatok a korszak uralkodó műfajai. Az evangélikus Bornemissza Péter hét és félezer lap terjedelmű prédikációgyűjteménye a maga nemében egyedülálló teljesítmény. A vallásos szövegek eléggé gyakran világi hangvételűek lesznek.

Bornemissza prédikációs gyűjteménye negyedik kötetének híres-hírhedt függeléke, az Ördögi kísértetek már csak megszorításokkal sorolható a vallásos prózai írások közé. Maga a szerző is inkább „magában olvasható” szövegekként ajánlja az Ördögi kísértetek darabjait. Témái között gyakoriak a démonikus tárgyak, nem idegenkedik a szexualitás kérdéseitől sem – szemléletes stílusa révén a magyar világi prózának az előzményeként olvashatjuk. 5.4 Az első teljes, magyar nyelvű Biblia A XVI. század végének kétségtelenül legjelentősebb művelődéstörténeti Vizsolyi Biblia eseménye az 1590-es Vizsolyi Biblia megjelenése. „Károli Gáspár gönci református lelkész, a Kassavölgyi Egyházmegye superintendense volt az, aki lefordította és 1590-ben megjelentette az első teljes magyar nyelvű Bibliát, ezzel ismertté tette a község nevét az ország határain kívül is. Károli Gáspár nem csupán fordítója,

hanem egyben gondozója-szerkesztője, sajtó alá rendezője, kiadója is volt ennek a Bibliának. 42 Így ír erről a munkáról: "Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását ." Abban az időben nem kis anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt szükség a Biblia kiadásához. A nyomdát a főúri pártfogók megfelelő módon felszerelték, Németalföldről újabb betűkészlettel egészítették ki, a papírt pedig Lengyelországból hozták. És ez végképp megmagyarázza azt, hogy miért is Vizsolyt választották a nyomda felállítására (a község mellett kereskedelmi út vezetett Lengyelországba). A Biblia címlapja "nyomtattatott Mantskovit Bálint által", 2412 oldalon kb. 800 példányban másfél év alatt készült

el. Súlya kb 6 kg, 52 fennmaradt példányról tudunk. Egy eredeti példány látható a vizsolyi templomban is” (Forrás: http://www.vizsolyhu/kepek/n/biblia eredetijpg, 090314) A fordítás-előzmények motiváló hatása mellett fontos tényező volt a kelet-magyarországi református főurak anyagi áldozatkészsége. Károlyi Gáspár az elöljáró beszédben említést tesz arról, hogy nemcsak anyagi, hanem szellemi segítőtársakra is sikerült találnia a nagy vállalkozáshoz. Bár név szerint nem említi a munkatársakat, valószínűsíthető, hogy bizonyos részek Székely Istvántól, Heltai Gáspártól, illetve Bornemissza Pétertől származnak. A Biblia nyelvtörténeti jelentősége is óriási. 43 Vizsolyi Biblia és a nyelvi egységesülés A nyelvi egységesülési folyamatban, bizonyos nyelvjárási elemeknek a megszüntetésében meghatározó szerepe volt. Így, például az i-ző nyelvjárás helyett az e-ző nyelvhasználatot tette normává. A

szentírás népszerűségét, elterjedtségét felülmúlták az énekelt vers formájában szerzett művek: a lelkész vagy a kántor által énekelt vagy mondott graduál szövegek mellett sajátos műfajként jelentkezik a gyülekezeti ének. Főleg a zsoltárátköltések bizonyultak maradandó értékűeknek. Sztárai Mihály, Kecskeméti Vég Mihály, Szkhárosi Horváth András zsoltárfordításai és hitvitázó versei, drámái hiteles dokumentumok e nyugtalan szellemiségű korból. A gyülekezeti énekekhez hasonló népszerűségnek, a világi költészetből a históriás énekek örvendtek. A „lött dolgok” az igaz történetek versbe foglalása számíthatott csak elismerésre, a fabula, a fikció, az önmagáért szerzett történet A magyar nyelvű énekek: gyülekezeti és históriás énekek nem volt érték. A valószerűség mellett a nevelő célzat elmaradhatatlan tartozéka ezeknek az énekeknek. A históriás ének – a róla kialakított későbbi

közfelfogással ellentétben – nemcsak a kortárs világ jelentős eseményeinek a „riportszerű” megverselését jelentette, hanem akár bibliai történetek verses-énekes feldolgozását, regényes események énekelt változatát stb. Az énekek különböző fajainak a népszerűsége és elsőbbsége az írott prózával szemben arra engednek következtetni, hogy még mindig elég kevesen tudnak írni-olvasni, noha a reformáció valóságos iskolahálózatot alakított ki. Az iskoláink nyolcvan százaléka protestáns iskola volt. A XVI. század végéhez közeledve a históriás énekek mind nagyobb része tudósító jellegű. A vallási viták viszonylagos elcsendesedése és a törökellenes harcok hőstettei kedveztek a kortárs eseményeket megéneklő műfajváltozatnak. Ismert és elismert művelője ennek a műfajnak Tinódi Lantos Sebestyén, az első magyar költő, aki verseiből/énekeiből él meg. Nemesi rangot, megbecsülést szerez műveivel, és még

életében gyűjteményes kötete jelenik meg Kolozsvárott (Cronica, 1554). A törökellenes harcra buzdító énekek dallamát a szerző komponálta, az első hazai nyomtatvány, amelyben kották is vannak. 44 Tinódi Lantos Sebestyén szobra Dombóváron A tudósító jellegű históriás énekek mellett népszerűek voltak a régmúltból vett történeteket feldolgozó történelmi, néhol regényes históriák. A regényes változat legszebb magyar példája Ilosvai Selymes Péter: Az híres Tholdi Miklós jeles cselekedeteiről való széphistória. Részint kilóg ebből, a hitelességre és vitézkedésre érzékeny énekköltészetből a századforduló két legnépszerűbb széphistóriája: az Eurialus és Lucretia, valamint az Argirus királyfi. Az első egy magyarrá átültetett latin nyelvű novella (fordítója a Pataki Névtelen, valószínűleg Balassi Bálint). Az Árgirus egy megverselt tündérmese, amely nem tesz eleget sem a valószerűség

követelményének, sem a moralizálás igényének. Tiltott gyümölcs lehetett az ilyen olvasmány, bizonyítja, hogy egyetlen korabeli ép példány nem maradt fenn. E két utóbbi széphistória nyit utat annak a világi lírának, amelynek kimagasló művelője Balassi Bálint (1554–1594). 45 regényes históriák Az híres Tholdi Miklós Széphistóriák Árgirus királyfi Balassi Bálint (1554–1594) 5.5 A magyar reneszánsz líra fénykora – Balassi Bálint Változatos, zűrzavaros, esetenként botrányos életét mintegy megszentelte hősi halála. A Hungarus sed impius, azaz az istentelen magyar, ahogy a német jegyző minősítette az elesett költő-katonát, páratlan értékű életművet hagyott barátja, Rimay János révén ránk, az utókorra: önálló, jórészt világi témájú élet és költészet összhangja és disszonanciája versciklusokat, egyéni vallásosságú istenes verseket egy szerelmi témájú komédiát, kegyességi iratokat,

fordításokat. Közhelyszerűen hangzik, de hitelesen lehet róla mondani, hogy szintetizálta a magyar és nem csak a magyar költészet hagyományait, ugyanakkor új csapásokat nyitott a magyar líra számára. Verseinek képanyagában felismerhetők a kódexirodalom paraliturgikus stílusfordulatai ugyanúgy, mint a liturgikus-gyülekezeti énekek A korabeli költészeti irányok stílusszinté zise képei, illetve a jórészt szóbeliségben élő szerelmes udvarló énekek fordulatai. Betetőz, szintetizál tehát, ugyanakkor ő az első költőnk, aki anyanyelvi líráját tudatosan gyökerezteti a humanista poétikákban, verseit tudatosan ciklusokba rendezi, megújítja a verselési technikát. A „maga kezével írott könyve” kétszer harminchárom verset tartalmazó lírai szerelmi önéletrajz. A másik gyűjteménye vallásos verseit tartalmazza, pontosabban istenes verseit, hiszen eléggé nehezen lehetne ezeket valamely felekezeti vallásossághoz besorolni.

A két ciklus merev elkülönítésének az a 46 tény is ellentmond, hogy istenes versei közül szerepeltet néhányat a „maga kezével írott könyvben” is. Ez a keveredés annak a poétikai egységességnek a bizonyítéka, amely Balassi hármasérték-felfogásából ered. Ezek az értékek: Isten, szerelem, vitézség. Ez a hármasság az alapja a közismert tematikus csoportosításnak is: szerelmi költészet, vitézi énekek, istenes versek. A Szentháromsághoz írt himnuszsorozata megadja a kulcsát ennek a hárompillérű egységnek. Amiképpen csak egy Isten van, de három személyben, azonképpen az egy legfőbb érték is három formában van jelen: az Atya Isten, a mindenek fölött álló Úr, a második személy Jézus Krisztus, a vitézi erények példaképe, a harmadik személy pedig a Szentlélek a „Szerelemnek Isten szerinti gerjesztője” (a korabeli nyelvhasználatban szerelem = szeretet, a mai nyelvre jellemző jelentéshasadás még nem ment

végbe). A jelzett mély összefonódás magyarázza azt az egyébként furcsa tényt, hogy Balassinál nincs külön kifejező készlet, retorika az istenes és külön a szerelmes versek számára. Akár egymással felcserélhetjük a megszólítottakat, Júlia helyébe Istent és fordítva, Isten, a megszólított helyett Júliát is tehetnénk, a vers frazeológia készlete alkalmas lenne bármelyik címzett esetében. Archaikusnak, a lovagi szerelmi lírában gyökerezőnek tarthatjuk költészetének ezt a vonását. Hogy Júliára talála, így köszöne néki az török "Gerekmez bu dünya sensiz" nótájára Ez világ sem kell már nékem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most énmellettem; Egészséggel, édes lelkem! Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kívánsága, Te vagy minden boldogsága, Véled Isten áldomása. Én drágalátos palotám, Jó illatú, piros rózsám, 47 A tematikus felosztás háttere Gyönyörű szép kis violám,

Élj sokáig, szép Juliám! Feltámada napom fénye, Szemüldek fekete széne, Két szemem világos fénye, Élj, élj, életem reménye! Szerelmedben meggyúlt szívem Csak tégedet óhajt lelkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, Idvöz légy, én fejedelmem! Juliámra hogy találék, Örömemben így köszenék, Térdet-fejet néki hajték, Kin ő csak elmosolyodék. Az inventio poetica, Balassi szóhasználatában a versszerző találmány Balassi – a tudós reneszánsz költő ismerete, valamint a Szép Magyar Komédia prológusában kifejtett nézetei arról tanúskodnak, hogy az ún. archaikus középkori hagyomány mellett kiválóan ismerte és alkalmazta nem csak az itáliai reneszánsz poétikai kelléktárat (Boccaccio és Petrarca költészettana), hanem a kortárs német, olasz, sőt török költészettant is. A magyar nyelvű világi próza kialakításáért – Bornemissza Péter mellett – Heltai Gáspár tett a legtöbbet. Lelkész, író, könyvnyomtató,

gazdasági vállalkozó – változatos életútjának jellemző adalékai még, hogy anyanyelvén, Heltai Gáspár – a magyar homo universalis németül prédikált egész életében, magyarul felnőttként tanult meg. Katolikus felekezetű papként indul, unitárius prédikátorként hal meg. Huszonkét magyar nyelvű munkát jelentetett meg, ugyanennyi görög és latin művet. Művelődéstörténeti kisugárzása nyilvánvalóvá válik, ha figyelembe vesszük, hogy nyelvhelyességre, igényességre törekvő kiadványainak lapszáma meghaladta a korabeli Magyarország minden más nyomdájának az együttes kapacitását. E hatalmas szerkesztői-kiadói életműből kiemelkedik az Aesopus-fordításokat/átdolgozásokat tartalmazó Száz fabula (1566), valamint Bonfini: Rerum Ungaricarumjának magyar fordítása a Chronica az magyaroknac dolgairól (1575). 48 A XVI. század magyar kultúrájára jellemző, hogy vannak kiváló teológusaink, nyelvészkedő

fordítóink, történetíróink, de a szellemi élet más területein kimagasló személyiség nincs. Aki valamely tudományágban jeleskedett, az jórészt külföldön tanult, dolgozott (Lencsés György – orvostudományág, Zsámboky János – filológia). A század nagy jelentőségű, a későbbi korokra kiható jelensége a felekezeti iskolahálózat kiépülése, különösen a reformáció híveinek buzgólkodása révén. A régi káptalani, plébániai és kolostori iskolákat birtokba veszik, és igen nagyszámú alapfokú, néhány középfokú tanintézményt hoznak létre. Neves iskolavárosok: Sárospatak, Debrecen, Kolozsvár, Gyulafehérvár A Debreceni Református Kollégium épülete "Mivel az iskolák az egyház veteményes kertjei, bennük a nyelvek ismerete, latin, görög nyelvtan, (ahol lehet, a héber is), dialektika, retorika, a teológia megismeréséhez szükséges szabad tudományok is taníttassanak. Azután a teológia, a Szentírás

adassék elő az ifjúságnak”. A debreceni zsinat már 1567-ben ilyen magas követelményeket állított az akkor már jó hírnévnek örvendő debreceni képzés elé, de nyilvánvaló, hogy Debrecen városa és maga a Kollégium is gondosan ügyelt az iskola színvonalának alakulására. A közép-magyarországi hódoltsági területeken az állandó fenyegetettség, vagyoni bizonytalanság nem kedvezett a nyomdászat megerősödésének. Az első nyomdák Erdélyben kezdik működésüket: Nagyszeben (1529), Brassó, 49 A felekezeti iskolahálózat kialakulása majd Kolozsvár (1550). Ez utóbbi lett a korszak legjelentősebb könyvkiadó vállalata. Balassi halálával, a XVI. század fordulójával lezárul egy korszak, A korszakmegnevezés szempontjai amelyet fő ideológiája felől tekintve a reformáció korának, stílusa felől, reneszánsz korszaknak nevezhetünk. Az ezt követő XVII század a Rákóczi szabadságharc bukásáig terjedő időszak több

vonatkozásban nem követi szervesen a XVI. századi hagyományokat 5.6 Egy új korszak „jelei” Legmarkánsabb eltérés, a művészi igényű, jórészt szórakoztatásra szánt próza XVI. századi hagyományainak a megszakadásában van Szinte teljességgel hiányzik a folytatás. A magyar nyelvű könyvkiadás a századfordulón fokozatosan a világi témákat kedvelte, a XVII. század első vallásos, az elmélkedő és agitációs próza harmadában néhány kalendáriumon kívül, alig jelenik meg világi munka. A „reménytelen korszerűtlenség” korának nevezi Kőszeghy Péter ezt a korszakot, amelynek irodalma önértékké emelve a vallásost és hasznost páratlan értékeket teremtett a vallásos, az elmélkedő és agitációs próza terén. A megfáradtság, a kiúttalanság érzése kedvezett a sztoikus bölcseletnek. A közköltészetben a jajongás, a jeremiádok hangja válik uralkodóvá, hiszen háború háborút követ (tizenöt éves, harmincéves

háborúk, itthon török hódoltság). A „romlás századában”, ahogy Zrínyi nevezte korát, szinte törvényszerű volt az újsztoikus Iustus Lipsius tanainak a térhódítása. az újsztoicizmus tanai „Ha az időnek igen viszálkodó felháborodott állapatja miatt kedvünk szerint való életet nem viselhetünk is, mindazáltal szívünk keservével ne bágyasszuk elménket, s ne hajtsuk is meg bánattal az lelkünket.” (Kósa L, 1993. 475) Rimay János költészetére volt legnagyobb hatása ennek a szemléletnek. Bonyolult, intellektuális lírája, amely ugyanakkor érzékletes, néhol meghökkentő képekkel tárja fel az emberi lélek feneketlen bűnösségét, néhol a XX. század felé mutat „Bélpoklos lévén bűneimmel”; „Féreg vagyok, nem ember” Ez a mentalitás a református vallás alaptételéből származik, amely szerint az embernek nincsenek érdemei Isten előtt, az üdvözülés egyedül az Isteni kegyelem által lehetséges, ezt

csakis hitünk által tudjuk elnyerni. 50 A XVI. századból átörökölt gyülekezeti ének műfajának legjelesebb művelője Szenczi Molnár Albert (1574–1634). A Genfi zsoltárok átdolgozott változatait ma is énekelik a református gyülekezetek. A magyar nyelvű katolikus egyházi énekek első nagy gyűjteményes kiadása a Cantus catholici (1651) a jezsuita Szöllősi Benedek munkája, de jelentős a Cantione catholicum című gyűjtemény, amelyet a csíksomlyói ferences szerzetes, Kájoni János állított össze 1676-ban. A katolikus népénekek visszanyúlnak a protestantizmus előtti középkori énekhagyományokhoz, amelyet jórészt a szóbeliség őrzött meg. A protestáns gyülekezeti énekekkel való egybevetés során szembetűnő sajátos jegye a katolikus népénekeknek a bensőségesebb, líraibb hangvétel, illetve a szerelmi közköltészetből átvett erotikus-misztikus frazeológia felhasználása. Egyféle disszonancia és asszimetria, bizonyos

érzelmi-érzéki dominancia váltja fel a reneszánsz ember kiegyensúlyozottság érzetét, harmónia- és szimmetriaigényét. Ez az új életérzés már egy új korszakba, a barokkba vezet át 51 A magyar nyelvű énekes zenei örökség Szenczi Molnár Albert Kájoni János ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Mi az oka a XVI századi magyar kulturális, stílusbeli szinkretizmusnak? 2. Mit jelentett Mohács a XVI századi magyar közállapotokban, különös súllyal a világi és egyházi költészetre? 3. Vázolja a protestáns mozgalmak jelentőségét a magyar nyelvű irodalom (világi és egyházi) megerősödésében! 4. A magyar nyelvű bibliafordítások történetéről – 5. Milyen új összefüggésekben látja Balassi költészetének közismert hármas tematizálását? 6. Értelmezze a sztoikus magatartást! Bibliográfia Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (234 - 251) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet (140 - 169) Nemeskürty I.

– Liptay K(1985) : A magyar művelődés századai (209 - 231) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve (408 - 440) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet (II k / 635 674) 52 6. Tanulási egység 6. A BAROKK ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ KORA Kulcsszavak: a barokk fogalma, tudománytörténeti adalékok, rekatolizáció, portréfestészet, Zrínyi, eposz, Gyöngyössy István, Pázmány, érzéki hatásokra törekvés, misztikum, drámaiság, monumentalitás, pompaszeretet, erős érzelmek 6.1 A barokkról - fogalomértelmezés A barokkot a klasszicisták a különlegességre törekvés, a különcség miatt bírálták, díszességét, pompakedvelését nevetségesnek, érthetetlennek, értelmetlennek, szabálytalanságát bizarrnak tartották. Milyen a barokk ember, s milyen a világa? BAROKK barruca = gyöngy A barokk kifejezés eredete máig vitatott. Vannak, akik a portugál szabálytalan, barrucával, a szabálytalan

formájú gyöngy jelentésű szóval hozzák nyakatekert összefüggésbe, míg mások szerint az olasz baroccó, vagyis szabálytalan, nyakatekert kifejezésből származik. 6.2 Az európai barokk – tudomány, képzőművészetek A barokk ideje a XVII-XVIII. század Európában ez a kor egy igen ellentmondásos időszak, hiszen egyszerre lehetünk tanúi a feudalizmus újjáéledésének és meggyengülésének. A felfedezéseket követő időszak gyors gazdasági átalakulása lelassult, ami a reformáció visszaszorításával egyszerre jelentkezve a polgári világ kibomlását átmenetileg lelassította. Az ellenreformációt meghirdető katolikus egyház s vele szövetségben az abszolutisztikus államok nagybirtokos rétege átmenetileg visszaszerezte régi befolyását. A gazdaság átalakulása azonban csak átmenetileg torpant meg, így a gazdasági befolyását újra növelő polgárság egyre inkább szembe került a hatalomból őt kiszorítani akaró

feudális rétegekkel. Az ellentétek ütközése forradalmakhoz vezetett. Ezt, az ellentmondásokkal, feszültségekkel telített, a radikális változás lehetőségét magában hordó kort jeleníti meg a művészetekben a barokk. Ugyanolyan ellentmondásokkal, feszültségekkel, kétségekkel és erővel, mint az a kor, ami "kitermelte" magából. A barokk a tudományok terén is radikális változásokat hozott. A csillagászat, 53 ellentmondások, feszültségek a tudományok és a vallási dogmák harca majd a fizika és matematika nagy felfedezései alapvetően változtatták meg a kor emberének világképét. (A természettudomány ekkor tagolódott a ma is ismert és az iskolában is tantárgyként oktatott külön szakágakra.) Kepler a bolygómozgás törvényeit fogalmazta meg, Galilei az égitestek vizsgálata mellett leírta a dinamika alaptörvényeinek egy részét. Leibniz a Kepler Newton Descartes differenciálszámítást dolgozta ki,

Newton a természet egyik alaptörvényét, a tömegvonzást ismerte fel. A kor gondolkodói kétféle úton, ill módszerrel vizsgálták az őket körülvevő világot. Az emberi értelem erejében bízó racionalizmus legnagyobb képviselője a francia Descartes volt, míg a tapasztalat elsőbbségét hirdető empirizmus meghatározó egyéniségeinek Locke, Berkeley és Hume angol gondolkodókat tartják. A barokk képzőművészet általános célja egy cselekmény, történés bemutatása még akkor is, ha látszólag statikus a kép vagy szobor. Ha más formában nem tudja ezt a dinamikát a műalkotásba "csempészni", akkor a lendületes vonalvezetés, vagy a fény és árnyék ellentéte árulja el a benne rejlő hatalmas erőt (pl. portrék) A képzeletet megragadó, a pazar és csapongó A barokk képzőművészet jellemzői fantázia - és a megrendelők kívánsága - látványos alkotásokra sarkallta a művészeket. A célok eléréséhez ezért gyakran

folyamodtak az illúziókeltés különféle eszközeihez. A hatáskeltéshez tartozik a misztikum, a drámaiság, a monumentalitás, a pompaszeretet, az erős érzelmek, és a korban szépségideálnak tekintett meztelen testek látványa is. Szent Teréz eksztázisa: gyönyörű arcú, tündöklő angyal jelenik meg a karmelita apáca előtt és egy tüzes hegyű nyílvesszővel átszúrja Szent Teréz testét. Felhőn lebeg az önkívületben hátrahanyatló apáca, arcát feldúlja az Isten iránt érzett hatalmas szeretet. A fehér márványban testet öltött víziót rejtett, "földöntúli" fény világítja meg. Forrás: http://74.12577132/search?q=cache:ENXsGFyi DfEJ:www.szehu/muvtori/belso/stilusok/barokk 54 A kor ellentmondásosságát jól mutatja az is, hogy az előzőekben felsorolt jellemvonásokkal együtt a racionális gondolkodásmód is érvényesült. A barokk illuzionizmusa nem tagadni akarja a valóságot; hanem az érzékelés határait

igyekszik kitágítani. Az eszközök azonban nagyon eltérőek Amíg a holland barokk a fokozott valósághűség megtestesítőjeként, a polgári erkölcsök népszerűsítőjeként jelent meg, addig az abszolút monarchiák művészei a társadalmi hierarchia megváltoztathatatlanságát, az uralkodói hatalom mindent átható voltát hirdetik. A barokk művészek legnagyobb A barokk művészet „megrendelői”, célzatossága, uralkodó műfajai megrendelői a királyi udvarok és a katolikus egyház, ezért nem meglepő, hogy a művészek a biztos megélhetés reményében olykor a propagandisztikus célok szolgálatába állították zsenialitásukat. A barokk korszak jellemző témái közé tartoznak a portrék. A szobrászatában és festészetében egyaránt vezető szerep jutott a műfajnak: az arcvonások és a személyiség belső jegyeinek megörökítését mindennél fontosabbnak tartották. A reneszánsz vagy a manierizmus művészetével szemben azonban az

individuális vonásoknak a dekorativitás mellett egyre kisebb szerep jutott. Innen pedig már nincs messze az idealizáló, a megrendelőt a valóságosnál jóval előnyösebb tulajdonságokkal felruházó alkotás megszületése. A korábban csak a képek háttereként szereplő tájábrázolás a barokk korában nyert új funkciót. Leghíresebbé talán a holland tájképfestészet vált, de a művészek szemléletének viszonylagos azonossága ellenére sem volt egységes; hiszen az idealizált táj épp úgy megtalálható az alkotások között, mint a leplezetlen hűséggel, portrészerűen ábrázolt természeti kép. 6.3 A barokk Magyarországon – politikai erőterek A magyarországi művészetekben a barokk stílus az 1620-as évek végén művészet és tűnik fel, s a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá válik. politikum Első pártfogói a katolikus egyház, illetve a jezsuiták, a magyar főnemesség és összefonódása a bécsi

udvar voltak, s az új stílus első emlékei akkor jelentek meg, amikor e három tényező érdekei tartósan összetalálkoztak. E találkozás politikai természetű volt. A zömében protestáns magyar főnemesség és a Habsburg 55 uralkodók közel egy évszázados küzdelmében egyik fél sem tudott felülkerekedni. A magyar főnemesség érdekei ennek az erők egyensúlyával jellemezhető állapotnak további fenntartását kívánták. Ezért kezdtek közeledni a bécsi udvarhoz, s ebben formát és keretet számukra az ellenreformáció biztosított. A közeledés egyik látványos jele lett, hogy a protestáns főurak többsége a század első évtizedeiben a katolikus vallásra tért át. A Habsburgok elsősorban dinasztikus okokból ragaszkodtak a katolikus valláshoz, s fő támaszuk volt a katolikus egyház - amely elvesztett pozícióit az uralkodóház segítségével akarta visszaszerezni - és az egyházi reformmozgalmat képviselő jezsuita rend. 6.4A magyar

barokk képzőművészet – a főúri udvarok dominanciája A barokk művészet magyarországi elterjedésének első fél évszázadában a nagy főúri barokk rezidenciák kiépítését nem követik kisebb méretekben, szerényebb lehetőségek között a középnemesség hasonló törekvései. Ez a sajátos jelenség abból következett, hogy a magyar főnemesség gazdagságát, társadalmi befolyását tekintve - a környező országokhoz viszonyítva is messze kiemelkedett a nemesi társadalomból. A több mint egy évszázada tartó török háborúk pusztításait ugyanis a közép- és kisnemesség sokkal nehezebben vészelte át, mint a nagybirtokos arisztokrácia, amely megnövekedett hatalmát a képzőművészet eszközeivel is kifejezésre akarja juttatni. A barokk rezidenciák kialakítása mellett, azok díszítésére ugyanilyen céllal hozták létre a nemesi ősgalériákat is. A korszak főrangú nemesi vezetői őskultusz nemesi portrék társadalmi rangjukat az

uralkodótól függetlennek szerették volna látni, s családjuk felemelkedését őseik kiválóságának tulajdonították. Ez a nemesi őskultusz fellendülését hozta magával, s a század első évtizedeitől kezdődően a gazdag magyar arisztokraták, saját életnagyságú portréik mellé sorra megfestetik az ősök hasonló formátumú képmásait is. Máig fennmaradt a Batthyány, Nádasdy, Esterházy, Csáky és Zichy család ősgalériája 56 Benjamin Block : Nádasdy Ferenc és Nádasdy Ferencné képmása 1656, MNM Történelmi Képcsarnok. A barokk udvari portréfestészet új törekvései Benjamin Block magyar főrangúakról festett portréin tűnnek fel legelőször. Az Észak-Németországból származó festő egy ideig Nádasdy Ferenc szolgálatában állott, Esterházy Pál portréját 1655-ben, Nádasdy Ferencet és feleségét egy évvel később festette meg. Képein, a németalföldi művészet hatására, alakjait csendélettel élénkített,

valóságos belső térbe állítja, a hátteret pedig az itáliai művészetben szokásos módon megnyitja. Kitűnően érzékelteti a magyar nemesi viselet festőiségét, színes dekorativitását, beállításának közvetlenségét évtizedek múlva is igyekszik utánozni a provinciális magyar portréfestészet. A magyarországi művészetben a barokk hozza meg a portré műfajának általánossá válását . A korszak másik fontos művészeti jelensége, hogy a sokszorosított grafika is ekkor foglalja el a lehetőségeiből adódó jelentős helyét a magyarországi művészetben. Megerősödése kapcsolatban állt az ellenreformációval, e tömegekhez forduló s a képi kifejezés erejét jól ismerő mozgalommal, de a legnagyobb hatású sokszorosított grafikai együttesek világi célok szolgálatában születtek. A rézmetszők részben augsburgi és bécsi mesterek voltak, egy részük azonban a hazai sokszorosított grafika két legfontosabb műhelyében,

Pozsonyban és Nagyszombatban is dolgozott. A korszak híres rézmetszője, Widemann az 1652-ben Bécsben megjelentetett kötetbe csak magyarországi nemeseket vett fel. Egyetlen kötetben 100 magyar nemes hatásos beállítású, karakteres portréja, mindez több száz példányban, igen nagy jelentőségű művészeti esemény lehetett akkor, amikor a hazai művészetben a portré műfaja csak akkortájt kezdett szélesebb körben elterjedni. A magyar társadalom akkori vezetőit páratlanul mély és őszinte vonzalom fűzte a művészetekhez. A nádor Esterházy Pál zenét szerzett, a déli 57 a művészet mint életforma végek katonai főparancsnoka, a horvát bán Zrínyi Miklós kitűnő költő volt, az esztergomi érsek, Szelepcsényi rézmetszővésőt vett a kezébe. Mindez csalhatatlanul jelzi, hogy számukra a művészet sokkal több, mint az udvari reprezentáció egyik lehetséges eszköze. Elsősorban a művészi kifejezésmód erejébe vetett hitük, s

természetesen tehetségük tette képessé őket arra, hogy a művészetet életük legszervesebb, alkotó tevékenységévé tegyék. S ez a magyar kultúra történetében ilyen páratlan sokszínűséggel csak ekkor, a barokkban fordult elő. 6.5 Tudomány, hit, művészet A rekatolizáció, a katolicizmus újbóli térnyerése kétségtelenül kapcsolatban van Pázmány Péter esztergomi érsek sokoldalú tevékenységével Külföldi egyetemeken fizkát, teológiát, filozófiát tanít. Magyar nyelven ő írja meg elsőként az átfogó, rendszeres teológiát. A bécsi magyar Teológiai Fakultást ő alapította 1623-ban, ugyancsak ő emelte egyetemi rangra a nagyszombati kollégiumot (1635) – amely a mai ELTE jogelődje. Pázmány Péter (1570–1637). Magyari István evangélikus prédikátornak Az országokban való sok romlásoknak okairól című írására Pázmány elkészíti a Felelet-ét, amely írásnak nagy hatása volt a felekezeti vitáktól forrongó

közvéleményre. Pázmány a hitvitázó irodalom és a művészi próza nyelve csiszolt stílusa, rafinált retorikája, élcelődő, ironikus stílusa sok hívet szerzett az újra erősödő katolikus vallásnak, és ugyanennyi ellenséget a protestánsok körében. (Kálvin tanait támadó írásáért az országgyűlésen a protestáns rendek kérték Pázmány perbe fogását). Az Isteni igazságra vezérlő Kalauz a katolikus hitvitázó irodalom legkiemelkedőbb darabja, nemcsak dogmatikai, felekezeti jelentősége nagy, hanem fontos szerepe volt a filozófiai és teológiai magyar szaknyelv megteremtésében is. A magyar barokk irodalmának kétségkívül két legjelentősebb egyénisége Zrínyi Miklós és Gyöngyösi István. 58 Zrínyi Miklós (1620–1664) családjának vagyonát és hírnevét a szigetvári hős alapozta meg, aki eposzi hősként is, száz év távolából is dicsőséget szerez a dédunokának. „Ifjú elmével” ír „édes verseket” a

szerelemről az olasz madrigálok és canzonetták ismeretében új versformákkal kísérletezve. Verseit kötetbe szerkesztve „Adriai tengernek syrenáia, Groff Zrini Miklós” címmel jelenteti meg 1651-ben. A Balassinál megismert szerelem-vitézség-Isten tematikus háromszög Zrínyinél egy másik központi témával, a halállal egészül ki. A sztoikus nyugalommal vállalt végső áldozat gondolata merőben új téma nála. Ennek a hősies helytállásnak az eposza a Szigeti veszedelem, amely Szigetvár 1566-ik évi ostromát beszéli el. Az ostrom során a vár – a védők és a Szigeti veszedelem kapitány hősies ellenállása dacára – török kézre kerül. Homéroszi szimmetriával szerkeszti meg az eposz szereplőinek viszonyrendszerét. A főbb büntetés kiengesztelődés szereplők mindenikének van egy szimmetrikus megfelelője az ellenfél táborában, aki mindenben méltó ellenfele. A középkorra visszavezethető, a protestantizmusban felerősödött

alaptételből indul ki a szerző, hogy ti. Isten a törököt büntetésként küldte a magyarokra – ez a sztoikus magatartás lényegét világítja meg: tűrni kell tehát Isten büntető akaratából. Ugyanakkor jó cselekedeteinkkel, keresztényi életünkkel megrövidíthetjük ezt a büntetést, kiengesztelhetjük a haragvó Istent, közbenjárhatunk másokért is Nála – ezek már merőben keresztény, katolikus gondolatok. Ebben a szemléletben nincs kizárólagos jelentősége a győzelemnek – ezt ugyanis Isten dönti el, ennél sokkal fontosabb a végsőkig elmenő odaszánás, hogy „athleta Christi”-ként, az Isten harcosaiként feláldozzák magukat népükért. Az eposzra jellemző isteni szféra magatartása is ehhez a logikához igazodik. Isten büntető hadjáratra veszi rá a törököket, ugyanakkor megadja a magyaroknak a lehetőséget, hogy megváltsák bűnös életüket. Az eposz utolsó harca, a kirohanás már bizonyítja Isten megváltozott

magatartását: itt már nem csupán a magyarok és a törökök összecsapásának vagyunk tanúi, hanem annak is, hogy Gábriel arkangyal vezetésével az égiek a pokolbeli hatalmakkal küzdenek. Ebben a dimenzióban eltörpül a földi csata pillanatnyi eredményének jelentősége. A megtisztulás, a felmagasztosulás megtörtént, Isten elfogadja a mártírok áldozatát. 59 Az eposz jellegzetességei Zrínyi a hadvezér Az eposzi téma, a harci események Zrínyi számára nem csupán távoli, történelmi idők történései, hiszen főhőse a költő dédapja, maga a költő pedig ugyanazon ellenséggel harcolva szerzi dicsőségét „rettenetes bajvívó szablyával”. Úgy érzi, hogy az ősök áldozata után száz évvel be kell következnie a megváltásnak, a török végleges kiűzésének. A személyes kötődések teszik több helyütt erőteljesen líraivá az eposzt. A remélt győzelmek, a felszabadulás érdekében nemcsak végvári harcosként,

hadvezérként ténykedik, hanem katonapolitikai írások szerzőjeként is. Tábori kis tracta és Vitéz hadnagy című elmélkedései mellett említésre méltó szenvedélyes hangú publicisztikai írása a Török áfium ellen való orvosság. Költői kérdései századokon keresztül nem veszítettek nyugtalanító aktualitásukból: „Ne bántsd a magyart! Szegény magyar nemzet, annyira jutott-e ügyed, hogy senki ne is kiáltson fel utolsó veszedelmeden? Hogy senkinek ne keseredjék meg szíve romlásodon? Egyedül legyek én őrállód, vigyázód, ki megjelentsem a veszedelmet? Nehéz ugyan ez a hivatal nekem, de ha az Isten a hazámhoz való szeretet reám tette, ímé kiáltok, hallj meg engem, élő magyar, ihon a veszedelem, ihon az emésztő tűz” (i. m 492) A Zrínyivel kortárs Gyöngyösi István (1629–1704) életműve az egyik legvitatottabb költői pálya. Saját korában és a XVIII században a legnépszerűbb, legtöbbet olvasott szerzők közé

tartozott. Leginkább feltűnő sajátossága Gyöngyösinek, hogy hivatásos, professzionális költő. Élete során ugyan több nagyúrnak a titkáraként dolgozott, mégis első sorban versszerzőnek tartotta magát. A szakmaként művelt írás révén a poezist is követtem ezen verses históriácskámnak a dispozitiojában Tinódihoz, a kevés hivatásos előd egyikéhez hasonlítható, a kettejük közti különbségről valljon maga a szerző, Gyöngyösi: „ a poezist is követtem ezen verses históriácskámnak a dispozitiojában, azért szaporítottam azt holmi régi fabulás dolgoknak közben vetésével akik nélkül a história végbe mehetett volna ugyan, mindazáltal azoknak nagyobb ékességére és kedvesebb voltára nézve inkább tetszett azt az említett dolgokkal megszínleném, mint azok nélkül, Tinódi Sebestyén módjára, csupán csak a dolog valóságát fejeznem ki a versek egyögyüségével.” (i m 493 o) 60 A „lött dolgokról” való

tudatos eltérés a „fabulás dolgok” a fantázia irányába – ez a titka az új érzékenységű olvasók körében elnyert népszerűségnek, és egyúttal jelzi azt a költészeti irányt, amelyben az önmagáért vett történet, a képzelt dolgok előadása értékben felülmúlja a valószerűséget. 61 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Miben ragadható meg leginkább a barokk korszak ellentmondásossága? *2. Rendszerezze a barokk művészet stílusjegyeit! Példázza képzőművészeti, irodalmi és zenei alkotások bemutatásával! 3. Mit jelent a barokk kultúra arisztokratizmusa? 4. Mivel magyarázza a magyar (és nemcsak) portréfestészet népszerűségét? 5. Emeljen ki néhány időtálló gondolatot a magyar barokk nagy alakjait idézve! (Zrínyi, Pázmány, Gyöngyössy, ) Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (275 - 293) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet (229 - 240) Nemeskürty I. – Liptay K(1985) : A magyar

művelődés századai (249 - 297) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve (440 - 536) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet (III k / 513 - 571) 62 7. Tanulási egység A KURUC KORSZAK ÉS KÖLTÉSZETE Kulcsszavak: kéziratos énekeskönyvek, névtelen szerzők, táncdalok és kesergők, Cum Deo Pro Patriae et Libertate, kurucok, labancok, függetlenségi törekvések, álmodozás, lemondó keserűség, örök nosztalgia II. Rákóczi Ferenc, a „dicső fejedelem” 7.1 A vitézi költészet reneszánsza – újfajta népiesség A vitézi költészet Zrínyi fellépésével egy időben új virágzásnak indult, s a törökellenes gyűlölet mellett később egyre inkább hangot kapott benne a Impériumváltás: Habsburg-terjeszkedés elleni tiltakozás is. A 17 század 70-es éveitől a 18 Török Porta század közepéig tartó korszak történelmi-társadalmi eseményeit végigkísérte egy meglehetősen bő áradású,

főként névtelen szerzőktől származó, kéziratos énekeskönyvekben terjedő és fennmaradó, rendkívül változatos műfajokat Habsburg-Ház létrehozó költészet. Néhány alkotása folklorizálódott, és népköltészeti termékként jegyezték fel. A névtelen szerzők többsége valószínűleg deákos műveltségű ember lehetett: iskolamester, protestáns prédikátor, diák. 63 Tulajdonképpen vándorló költészet volt ez: szövegei módosultak, sokszor torzultak is a szájról szájra, kódexből kódexbe vándorlás során. Ez magyarázza azt a tényt, hogy ezeket a verseket / énekeket csak bizonyos fenntartásokkal soroljuk a műköltészeti alkotások közé. a kezdetek, főúri összeesküvések Wesselényi, Thököly A Wesselényi-féle összeesküvéssel, az első kuruc támadásokkal és Thököly szabadságharcával kapcsolatban megjelentek a Habsburg-elnyomók ellen nyíltan agitáló, németellenes kuruc költemények. Mivel a Habsburgok

kíméletlenül üldözték a protestánsokat, a kuruc mozgalomnak és költészetnek kezdetben protestáns felekezeti jellege volt. A versek jelentékeny részét protestáns papok írták, de ezekben a vallásos színezetű alkotásokban is kifejeződött a Bécs elleni harcos állásfoglalás. 7.2 A kuruc költészet nagy korszaka A török kiűzéséig (1699-ig) állandóan születtek újabb törökellenes vitézi énekek, később azonban ezek összeolvadtak a kuruc költészettel, mint ahogy a volt végvári katonák is többnyire kurucokká lettek. A kuruc vitézi Rákócziszabadságharc toborzók, táncdalok költészet a Rákóczi-szabadságharc éveiben bontakozott ki a leggazdagabban. Két ága van e kor költői termésének: az egyikben a győzelem és reménység hangja zeng, a másikban a vereség és a kiábrándulás fájdalma szólal meg. A kezdeti kuruc lelkesedés teremtette meg a vitézek táncdalait. Ilyen a Csínom Palkó, mely a kuruc katonaélet képeinek

laza sorozata. Ebből az énekből a vidám bizakodás, a győzelmi reménykedés s az ellenséget megvető hetyke fölény árad. Táncoló kurucok http://hu.wikipediaorg/ (2009 febr 12) 64 Csínom Palkó (részlet) Csinom Palkó, Csinom Jankó, Mutassuk meg nemzetünknek Csontos karabélyom, Jó vitézségünköt! Szép selymes lódingom, Patyolat a kuruc, Dali pár pisztolyom. Gyöngy a felesége, Nosza, rajta, jó katonák, Hetesvászon a labancság, Igyunk egészséggel! Köd a felesége. Menjen táncba ki-ki köztünk Rajta Miska, rajta Az ő jegyesével. A tüzes labancon! Ne bánkódjék senki köztünk, Mienk leszen a nyereség Menjünk az alföldre: Mind, a derék harcon. Megrontatik kezünk által A labancság takarodjék A labonc ereje! Nemes országunkból, Nosza, most is űzzük-vágjuk Hogy végtire szalag-szíjat Mint ellenségünköt, Ne fogjunk hátakból! Az első sorok a táncba szólítás után az indulóban levő vitézek

serkentése, majd a „nyomorult németség" csúfolása következik. Ez után a kurucok harci dicsőségének emléke szólal meg. Később egy kuruc lovasroham képei elevenednek meg. Az említett folklorizálódás következtében a Csinom Palkó az egyik legismertebb „népdalunk”. A szabadságharc bukásával a kuruc költészet nem szűnt meg, csak a vitézi líra hallgatott el. A kései kuruc költészet jellegzetes műfajai a bujdosóénekek és az ún. Rákóczi-kesergők Ez utóbbiak közé tartozik a Rákóczi-nóta. Rákóczi nóta (részletek) Jaj, régi szép magyar nép! Az ellenség téged mikép Szaggat és tép! 65 A bukás bujdosóénekek, Rákóczi-kesergők Mire jutott állapotod, Romlandó cserép. Mint egy kedves eleven kép, Voltál olyan szép, Magyar nép! De a Sasnak körme között Fonnyadsz mint a lép. Szegény magyar nép, Mikor lész már ép? Megromlottál, mint cserép. Jaj, hát szegény magyar nemzet Jóra mikor lép? Jaj, Rákóczi,

Bercsényi Magyarok híres vezéri, Bezerédi! Hová lettek magyar népnek Vitéz vezéri, Nemzetünknek hírszerzői, Fényes csillagi, Ocskai? Az ellenség mindenfelől Őket emíszti, Űzi, kergeti, Búval epeszti. Közinkbe sem ereszti. Jaj, hát szegény nemzetünket Miképp mellyeszti! Jaj, országunk, jószágunk, De főképpen mi magunk Mint nyavalygunk; Az idegen nemzetségnek Rabjai vagyunk. 66 Nézz reánk, Úr, a mennybül! Ments meg, kérünk, minket ily csúf Ellenségtül, Ki a híres magyaroknak Vérébül épül. Ne hagyd ily dühös ínségtül Rút ellenségtül, Némettül Gyaláztatni, mocskoltatni Az írigyektül. Ily dölyfös néptül, Kínzó eszköztül, Megfosztatni nevétül, Mindenkoron győzedelmes Dicsőségétül! Valószínűleg a 18. század 30-as éveiben keletkezhetett, amikor a szabadságharc már múlttá vált. Erre utal a "magyarok híres vezéri" közt Ocskai László említése is, akit pedig annak idején éppen árulásáért

végeztek ki, emlékét azonban már megtisztította az eltelt két-három évtized. Az ismeretlen szerző a német katonai megszállás alatt sínylődő magyar nép panaszát jajgatja el. A nemzet kifosztottságát, pusztulását mutatja be ritka költői erővel, a szenvedéseket sorolja fel, és a reménytelen jelennel szemben a szabadságharc dicsőséges emlékét idézi. Az utolsó versszak - később keletkezhetett - imádság formájában kér segítséget a mennybéli Úrtól, hogy mentse meg a magyarságot a csúf, rút ellenségtől. A költemény jajongó siralomjellegét nagymértékben fokozza a 15 soros strófákban tizenkétszer felcsendülő azonos rím monotóniája s a "jaj" indulatszó négy versszak kezdetén. A Rákóczi-nóta jelentősen hozzájárult a 67 A Rákóczi-nóta a művészet, az erkölcs és igazság összefonódása Habsburg-ellenes hangulat ébrentartásához, s a 18. század folyamán az elnyomott magyarság titkos himnuszává

lett. A kuruc versek közül ez jelent meg először nyomtatásban: Erdélyi János adta ki 1849-ben. Az Őszi harmat után. kezdetű bujdosóének különböző versek összeolvadásából keletkezett, s számos változatban, szembetűnő szövegromlással maradt ránk. Semmiféle olyan utalás nincs benne, mely kuruc versnek minősítené, s homályban marad a bujdosás oka is. Éppen ez az időtlensége, meghatározatlansága tette alkalmassá, hogy akár a hazafias, akár a szerelmi bánat s az örök búcsúzás kifejezője legyen több nemzedék számára is. Őszi harmat után, Nagy hegyeknek ormán. /:Fujdogál a hideg szél.:/ Zöld erdő harmatát, Piros csizmám nyomát /:Hóval lepi be a tél.:/ (http://www.zeneszoveghu/dalszoveg/19869, 2009-04-06) Valószínűleg a 17. század derekán készült, és feltételezhető, hogy Rákóczi kurucai is énekelték. A vers gazdag részletszépségekben Különösen megragadó az intonáció: az idő kérlelhetetlen múlását

az évszakok változásával érzékelteti, s a visszatartó kedves emlékek elfakulását, a távozni készülő lírai én borongós hangulatát a tél mindent beborító havával állítja párhuzamba A kuruc kor költői műveiben, Szerb Antal szerint, a XVII. század végének és a XVIII. század elejének nagy társadalmi és politikai forrongása, a Rákóczi-felkelés belső története csapódott le. "Dózsa György szörnyű halála óta - írja a kitűnő szempontokkal dolgozó Szerb Rákóczi a korán jött álmodozó Antal - ez volt az első történelmi pillanat, amikor a magyarság a szó legtágabb értelmében, tehát nem csak a nemesség, hanem a nép is, szót kérnek sorsának irányításában. Rákóczi piros selyem zászlóit, "Cum Deo pro patria et libertate", először jobbágyok tűzték ki és Rákóczi volt az első, aki patria alatt a jobbágyok patriáját is értette s libertas alatt a jobbágyok libertását is. A történelmi pillanat

azonban elmúlt, és a jobbágyok újabb másfél évszázadig várhattak a hazára és szabadságra. A kuruc kor költészete a protestáns egyházi 68 költészet folytatása, formailag meggazdagodva a főúri barokk és a históriás epika elemeivel. Az alaphang a XVI század zsoltáros panasza, a nyújtott végtelen melódia, megszólalnak a protestáns gályarabok és tulajdonképpen az egész kuruc költészet gályarabok siralmas éneke." (http://hu.shvoongcom/books/ -kuruc-kor- /, 2009-04-06) 7.3 A kuruc költészet utóélete A kuruc költészet a szabadságharc összeomlásával elnémult és a kuruc énekek, históriás feljegyzésekben énekek, maradtak dalok ránk. az A elsárgult későbbi XVII-XVIII. korokban századi fel-felbukkanó függetlenségi hangulat nagy örömmel fedezte fel ezt a másfél évszázadig elnémult, vagy csak variánsokban a nép ajkán töredékekben tovább élt költészetet. S amint közhangulatot fejeztek ki ezek a

dalok a születésük korában, annyira közhangulatot teremtettek a XIX. század derekán, de akár a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben is. Különös aktualitása volt ezeknek a daloknak a kisebbségben élő magyar közösségek számára, akik a hajdani harcos bátorság a siker megtestesítőjét látták a „dicső fejedelemben” Ugyanakkor az adott korszak kilátástalan keserűségének megszólaltatását találták a kesergőkben, bujdosóénekekben. Ha az igazi Rákóczit a historikusok idézték vissza a múlt torzító ködéből a maga emberi valóságában és nagyságában, a Rákóczi iránti hangulatot az ő rég elporladt közvetlen híveinek egykori dalai alakították ki. A kuruc dalokból megismerhetjük a kuruc tábori életet. Annak minden örömét és minden árnyoldalát, bánatát. Megismerjük belőlük a mozgalom összeomlása a múlt, a közelmúlt és a A hangulat visszaidézésénél Thaly Kálmán utánköltött dalait sem kell jelen

feletti bánatot, az elbujdosott fejedelem és társai utáni lemondó vágyakozást. mellőznünk, mert azok át és át vannak szőve kuruc kori motívumokkal, s ha Thaly versei nem is kuruc kori versek, de mint Szerb Antal írja: Thaly megírta azokat a verseket, amelyeket egy egykorú költőnek kellett volna megírnia, ha akadt volna abban az időben egy Thalyhoz hasonló arányú tehetség.” A hiteltelen, bizonytalan világban felnövő, élő mai olvasó a dicsőségnek vagy éppen a fájdalmas bukásnak a bizonyosságaként olvassa / 69 hallgatja ezeket a verseket / dalokat, miközben egy rég letűnt világ utáni vágyakozás teheti szebbé perceit. 70 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Miért beszélhetünk impériumváltásról a XVII század végén? 2. Írjon rövid ismertetőt Rákóczi életrajzáról, kiemelve azokat a mozzanatokat, amelyek mintegy predestinálták (kikerülhetetlenné tették) a kuruc szabadságharcban vállalt szerepet! 3. Milyen

jellemzők alapján mondhatjuk, hogy a kuruc dalok a népdalokhoz állnak közel? Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (293 - 309) Nemeskürty I. – Liptay K(1985) : A magyar művelődés századai (317 - 335) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve (541 - 569) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet (IV. k / 517- 565) 71