Agricultural science | Studies, essays, thesises » Molnár Gábor - Az ehető hibiszkusz, az okra

Z ÖL DS É GT E RME S Z T É S FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK ROVATVEZETŐ: Dr. Terbe István egyetemi tanár Az ehető hibiszkusz: az okra Molnár Gábor egyetemi hallgató BCE Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék Hazánkban is egyre inkább megfigyelhető a tudatos és egészségesebb táplálkozásra való törekvés. Sok reformkonyhát népszerűsítő műsort láthatunk és egyre nagyobb az érdeklődés a fiatalabb generációk körében az újdonságokra, más országok ízeire. Ezen új ízek, zöldségek közé sorolhatjuk az okrát is, bár a tojásgyümölcshöz vagy a kínai kelhez hasonló elterjedtségről még korántsem beszélhetünk. A származását tekintve kelet-afrikai eredetű növény, melynek latin neve Hibiscus esculentus, de a régi rendszertani besorolás szerinti Abelmoschus esculentus-ként is ismerős lehet. A világon több névváltozata is elterjedt, attól függően, hogy kiknek a közvetítésével jutott el más

kontinensekre. Azokban az országokban, ahova az iszlám és az arab kapcsolatok révén került, ott bámia néven ismerik. Indiában, Pakisztánban többnyire bhindi néven, az észak-afrikai országokban gombo vagy okro néven tartják számon. Az USA déli államaiba az afrikai rabszolgák vitték be a magokat, innen eredhet az okra név is. Elterjedtsége tehát a világon igen széles körű, Indonéziától az Egyesült Államokig szinte minden meleg égövben fekvő országban megtalálható. Hazánkban a debreceni egyetemen folytak kísérletek a növénnyel a nyolcvanas években. Az okra egyéves növény, fajtától 86 1. kép A virágai hasonlóak a hibiszkuszéhoz 2. kép Ültetésre kész okrapalánta 3. kép Kiültetett palánta, az ültetést követő 3-4 héten 2011. október FI GYELMÉB E A JÁN L JUK a szedési időszak. A május végénjúnius elején az egyszerre kiültetett palánták és a helybevetett növények között jelentős különbség várható

a termésmennyiségben. Ha például május utolsó napjaiban ültetek és vetek, akkor az első termésszedés palánták estében június harmadik dekádjában, míg a helybevetett állományban július közepétől várható. Fontos termeszthetőségi szempont a talaj vízmegtartó képessége, ugyanis a növény nem szereti a lassan felmelegedő vályogos, kötött talajokat. Homokos talajon azonban ügyelni kell arra, hogy a talaj felső rétege nagyon felforrósodhat és a frissen kiültetett, még nem kellően mélyen begyökeresedett palántákat mindig megfelelő párásító-hűtő öntözésben részesítsük. Szaporítási módok Csíraképességüket a magok csak 1-2 évig őrzik meg. Általában 4. kép Palántáról szaporított növény (előtérben), hátul azonos időben, de helyrevetett növényállomány látható és a környezeti feltételektől függően kb. 50-170 cm magasra nő, levelei szórt állásúak, gyökérzete karógyökér, fogyasztható része

pedig a rostos, sokrekeszű toktermése. Virágja nagyon hasonlít a Hibiscus syriacus-ra, de míg a syriacus több napon át virágzik, addig az okra virágjai csak egy napig (1. kép) Virágai öntermékenyek, levelei a tenyészidőszak elején osztottak, majd később inkább a szeldelt levelűség a jellemző. A mályvafélék közé tartozó növény származásából adódóan melegigényes, leginkább a paprikához hasonlítható, ezért hazánk a szabadföldön való termeszthetőség felső (északi) határán fekszik. Vízigénye szintén fajtától függően különbözhet, mivel a sivatagos éghajlatú országokban termesztett fajták nagyobb hőösszeget igényelnek, és rosszabbul tűrik a több napon át tartó hűvös, csapadékos nyári napokat. (Az előbb említett igényei miatt kiemelkedő fontosságú lehet a gazdaságos termeszthetőség szempontjából a szaporítási mód!) Öntözést igényel, de a gyökerek a tartós pangó vizet nem tolerálják. A hazai

szakirodalmak többnyire a helybevetéses szaporítást tartják hatékonynak, mondván a növény megsínyli az átültetést. Tapasztalatom szerint azonban a helybevetéssel igencsak lerövidül 2011. október 5. kép Termőkorban lévő kifejlett állomány 6. kép Fő károsítói a levéltetvek és a hangyák 7. kép Hosszú termést nevelő fajta, jól látható a levelek szeldeltségének változása 87 FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK 8. kép Betakarítás után, fogyasztásra alkalmas, zsenge termések tott magok vetésével közel 100 %-os kelési arányt sikerült elérnünk. A magvetést 5x5 cm-es cserépbe végeztük április 28-án, majd két hét után átcserepeztük a növényeket 10-es cserépbe. Négy hét alatt jó minőségű kiültetésre alkalmas palántákat kaptunk (2-4. kép) Ápolási munkái A tenyészidőszakban a gyomszabályozáson, tápanyag-utánpótláson, az öntözésen és az esetlegesen megjelenő kártevők elleni védekezésen kívül mást

nem igényel (5. kép) 9. kép Piros színű okrafajta helybevetéssel szaporítják sűrű tőtávolsággal (50-60 cm x 10-15 cm), és csak később állítják be a végleges (25-30 cm-es) növénytávolságot. Azért alkalmazzák ezt a módszert, mert a kelési arány száraz mag vetésekor gyenge, általában 65-70 %. A koraiságot helybevetéskor növelhetjük fóliaalagutas takarással Palántaneveléskor a nevelés sikerét és hosszát alapvetően két tényező befolyásolja: a fény és a hőmérséklet. 2010-ben a Corvinus Egyetem soroksári tangazdaságában fűtött fényszobában, élőázta- 88 Kártevői Kártevői lényegében megegyeznek a paprika és a paradicsom kártevőivel. A palántákat megrághatják lótetvek, de a levéltetvek is szívesen látogatják a növényt. A hangyák rágásukkal a kocsány és a termés találkozásánál okozhatnak esztétikai kárt (6. kép) Növényvédelme hazánkban még nem kidolgozott Szedése, felhasználása Kizárólag

a zsenge, fiatal termések fogyaszthatók. A „beöregedett” termések már erős rostszálakat tartalmaznak, ezért fogyasztásuk kel- lemetlen, gyakorlatilag ehetetlenek. Egyszerű próbával viszont könnyű megállapítani, hogy mely termések zsengék még, mikor optimális a betakarítása: a termés csúcsát megpróbáljuk letörni, és ha hasonlóan a zöldbabhoz pattanva törik, akkor még ehető. A virágzástól számítva 3-4 nap alatt eléri a szedhető állapotot, azonban ekkor még a termések súlya kicsi, viszont az ötödik-hatodik napon leszedett termések már nagyobb súllyal, de még mindig zsengén takaríthatók be. Országonként eltér a termésméret, amelyet kedvelnek, szívesen vásárolnak. Számos fajtatípus és fajta létezik, amely meghatározza a szedhető termés hosszúságát (7. kép) A Közel-Keleten a hagyományok miatt inkább a kisebb, szélesebb terméseket kedvelik, míg Indiában, Afrikában és az Egyesült Államokban a hosszabbakat

(8. kép) Az okratermés magas pektin-, vas-, kálium- és rosttartalommal rendelkezik, elősegíti az emésztést, és fogyasztása fokozza a bélműködést. Készíthető belőle savanyúság – főleg a piros színű változatokból (9. kép) –, továbbá leves, rántott okra, pörkölt. Fagyasztva és szárítva tárolható a téli hónapokra, frissen, hűtőben 5-6 napig tartható A szárítása hasonlóan történik, mint a fűszerpaprikának; a kocsánytól megszabadított terméseket felfűzik és megszárítják. Főzés előtt beáztatják, vagy őrölve használják fel Magjait néhol kávépótlóként is fogyasztják. Magyarországon – főként a fővárosban – még csak a „keleti fűszeres” boltokban kapható, általában konzerv vagy fagyasztott állapotban. Nyugat-Európában már gyakran előfordul friss áruként is, és a bevándorlók számát tekintve nagy rá a kereslet. Hazánkban is inkább még csak a külföldiek keresik, ők biztosít anak

felvevőpiacot az okrának, de hosszabb távon talán realitása lesz a nagyobb hazai piacnak, esetleg az exportnak, továbbá az ökológiai célú termesztésének is. Fotó: A szerző felvételei n 2011. október