Light industry | Textile industry » Molnárné Hegyi Ágnes - Szabásminta használata

SZABÁSMINTA HASZNÁLATA Modulfüzet Szabó szakképesítés 11. évfolyamán tanulók számára (II. félév) Készült a TÁMOP 2.23-07/2-2F-2008-0033 támogatásával Összeállította: Molnárné Hegyi Ágnes Árpád TISZK, Székesfehérvár 2009 TARTALOMJEGYZÉK A modulfüzet alapadatai . 4 HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET? . 7 HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET? . 7 1. Női nadrág szabásmintái 9 1. 1 Női nadrág fajták, divatrajzolvasás 10 1. 2 Női mérési helyek, mérettáblázatok, méretszabványok 15 1. 3 Méretek a női nadrág szerkesztéséhez 20 1. 4 Egyenes vonalú nadrág szerkesztése 22 A testreszabott nadrág elejeszélessége keskenyebb a hátrész szélességétől. 24 ?Nadrág hátrész szerkesztése: . 26 Nadrág hátrész szerkesztése: . 26 Nadrág övpánt szerkesztése:. 27 Egybeszabott övpántot szerkesztünk, derékkerületben 1 cm öltöztetési bőséggel. 27 1. 5 Női nadrág szabásminta készítése, és felfektetése 29 2. Női

ruha és blúz szabásmintái 34 2. 1 Női ruhák és blúzok formaváltozatai 37 2. 2 Testméretek a ruha és a blúz szerkesztéséhez 43 2. 3 Női ruha és blúz alapminta készítése 45 Az elölnézeti ábrán a csípődomborulat szélesebb a hengernél, amely az arányos testalkat méreteiből és formájából adódik. Ezen az ábrán jól látható a vállak iránya és az oldalkarcsúsítás. 45 A legnagyobb eltérés a hengertől az oldalnézeti ábra elejerészén látható. Megfigyelhetjük itt a háthajlatot és a derékkarcsúsítást is. 45 Ahhoz, hogy a ruhadarab kövesse a test formáját, a mell felett egy mély, ún. mellformázó varrást kell kialakítani. Hátrészen a gerincoszlop ívelése, a lapocka domborulat és a derék karcsúsága igényel formázást. A karcsú derék megközelítését elején és hátán derékszűkítővel, valamint az oldalvarrás karcsúsításával érjük el. A karlyuk – szakmai nyelven karöltő – a kar szélességéhez

és a hónalj mélységéhez igazodik. 46 2. 4 a szabáshoz szükséges ruha és blúz alkatrészei 53 3. Férfiing szabásmintái 63 3. 1 férfiingek fajtái 64 3. 2 férfi testméretek 68 3. 3 férfiing szabásminta készítése, megadott modellrajz alapján 70 2 4. férfi nadrág szabásmintái 73 4. 1 férfinadrág fajták, divatrajzolvasás 74 4. 2 férfinadrág szabásminta kialakítása alapmintából 79 4. 3 férfinadrág alkatrészei 81 5. férfi zakó szabásmintái 85 5. 1 Férfizakó rendeltetése 86 5. 2 zakótípusok 89 5. 3 férfizakó divatrajzolvasás 93 Irodalomjegyzék . 106 ajánlott irodalom érdeklődőknek .Hiba! A könyvjelző nem létezik Mellékletek .Hiba! A könyvjelző nem létezik 3 A MODULFÜZET ALAPADATAI SZAKMACSOPORT: Könnyűipari szakmacsoport SZAKMA: Szabó KÖVETELMÉNY MODUL NEVE, SZÁMA: Textiltermékek összeállítása 221/1.0/1321-06 A TANANYAG EGYSÉG NEVE, SZÁMA: Szabásminta használata 221/1.0/1321-06 A TANANYAG

ELEMEK NEVEI, SZÁMAI: Női nadrág szabásmintái Női ruha és blúz szabásmintái Férfiing szabásmintái Férfinadrág szabásmintái Férfizakó szabásmintái Időtartama: 221/1.5/1321-06 221/1.6/1321-06 221/1.7/1321-06 221/1.8/1321-06 221/1.9/1321-06 II. félév / 9 hét/ ciklus 4 óra / 36 óra Bemeneti követelmények: Az I. félév tananyagelemek sikeres elsajátítása, amelynek az alábbi tananyagelemeket tartalmazza: Divatrajzok és szabásminták 221/1.1/1321-06 Műszaki rajz készítés alapjai 221/1.2/1321-06 Testalkatok jellemzői 221/1.3/1321-06 Női szoknya szabásmintái 221/1.4/1321-06 4 A tananyagelem átfogó célja: A tananyagegységek elvégzése után a tudjál divatlapokat tanulmányozni, alkalmazni a levett méreteket, a mérettáblázatokat, valamint másolni, kivágni, felismerni a szabásmintákat, illetve elkészíteni a gyártmányrajzot és külalakleírást, felfektetni a szabásmintákat. Fejlessze a kézügyességedet, a

megfigyelő képességedet, az arány és formaérzékedet. A képzés célja, hogy képes legyél: az egyenes vonalú női nadrágnak az alapszerkesztésére, szabásmintájának készítésére, a női ruha és blúz szabásmintáinak kialakítására alapmintából a modellrajz alapján, a vállrészes férfiing szabásmintáját elkészíteni alapmintából, a férfinadrág szabásmintájának, és alkatrészeinek felismerésére, a férfizakó divatrajzolvasására, és a zakó típusok felismerésére. A modulban alkalmazott értékelési módszerek: Számonkérés formája Modul közben szóbeli, írásbeli értékelés Számonkérések Egy –egy fejezet lezárásakor. rendszeressége Számonkérés tartalma Az adott kompetencia ismeret, készség és magatartásforma összetevői A tanulók tudásszintjének A tananyagban való előrehaladást mérő írásbeli tesztek, szóbeli feleletek egyéni és csoportos ellenőrzésére szolgáló formában, alapszerkesztések,

szabásminta, és módszerek gyártmányrajz, külalak leírás készítésének értékelése Megszerezhető minősítések Nem felelt meg, megfelelt, kiválóan megfelelt A minősítéshez tartozó Tudjon ruhadarabot tervezni, rajzolni, szerkeszteni, külalakleíró szakszöveget olvasni, követelmények értelmezni A képzés során felhasználható minden olyan eszköz, gép, berendezés, amelynek alkalmazása a ruhaiparban jellemző. 5 A képzés eszközjegyzéke: szabász, illetve munkaasztal, próbababa, ragasztó, papírvágó olló, szabász olló, ¼-es centi és centi mérőszalag, egyenes és idom vonalzó, ceruza, faragó, radír, vázlatfüzet, másolópapír, szerkesztési papír, gombostűk, szabókréta. A tanuláshoz szükséges segédanyagok: Szemléltető eszközök: videó filmek, divatlapok, CD-k, fotók, mintadarabok. Gyűjtőmunkákhoz igénybe vehetők a számítógépes internetes elérhetőségek és könyvtári könyvek. 6 BEVEZETÉS

Kedves Tanuló! A szabó szakmának, mint minden más mesterségnek, megvan a maga sajátos technikája, technológiája. A különféle technikák megismerése már a szabásminták kialakításánál kezdődik. Ezeknek az ismereteknek a megszerzésére, azért van szükség, hogy tudásunkkal képesek legyünk a lehető legjobb technológiával elkészíteni a ruhaipari termékeket. A női ruhakészítő szakmában 3 éves képzési idő alatt megtanulod a ruhakészítés és gyártás teljes folyamatát, a szabásminta készítést, technológiai ismereteket, anyag- és áruismeretet, vállalkozási ismereteket, a szoknyától a kabátig, a nadrágtól a blézerig. A sokféle modell elkészítése biztosítja, és megalapozza a szakmai tudásodat. Ez a szabásminta használata modulfüzet a szabó szakma tananyagelemeinek érthetőbb elsajátítására, illetve a tanórán használt tankönyv témáinak kibővítésére készült, képekkel, különlegességekkel, gyakorlatokkal,

feladatokkal kiegészítve. A textiltermék összeállítás követelménymodulban, a 11. évfolyam I féléves tananyagelemeire (1. Divatrajzok és szabásminták, 2 Műszaki rajz készítés alapjai, 3. Testalkatok jellemzői, 4 Női szoknya szabásmintái) épülve, a II féléves tananyagelemek témái szerint ez a modulfüzet öt nagy fejezetet tartalmaz: Az első fejezetből a női nadrág szabásmintájának készítését ismerheted meg. A második fejezetnél a női ruha és blúz szabásmintáinak kialakítását tanulhatod meg. A harmadik rész, a férfiing szabásminta készítés rejtelmeibe ad betekintést. A negyedik rész a férfinadrág szabásmintáit, és alkatrészeit mutatja meg számodra. És végül az ötödik témából a férfi zakó típusait, és általános jellemzőivel kapcsolatos tudnivalókat sajátíthatod el. Jó munkát kívánok! 7 HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET? A tanulás során a modulfüzetben az alábbi ikonokkal fog találkozni, amelyek

jelentése a következő: Feladat: Végezd el a kapott utasítás alapján a feladatot! A legjobban akkor tudunk tanulni, ha azt egy tevékenység végzése során tesszük. Ilyenkor jegyezzük meg az információkat a legjobban, és ilyenkor emlékezünk rájuk a leghosszabban. (A feladatokat mindig dőlten szedve találod meg.) Elmélet: A tanuláshoz legfontosabb elméleti tudnivalókat a lehető legrövidebb formában foglaltuk össze. Mivel ez a modulfüzet kiegészíti a Ruhaipari szabás - szakrajz című tankönyvet, ezért ha további részletesebb magyarázatra van szükséged, akkor azt a tankönyvben megtalálod. Érdekesség: Olyan információt, vagy történetet, adatot, stb. jelez az ikon, amelyről azt gondoltuk, hogy biztosan érdekelni fog. Fontos! Olyan tananyagrészre hívja fel a figyelmet ez a felkiáltójel, amelyet mindenkinek ismerni kell, ha eredményesen akarod befejezni a tananyagelemet/modult, letenni a vizsgát, és később is segít abban, hogy jó

szakember váljon belőled. Önellenőrzés: A ceruza jelnél ellenőrizd tudásod! Ha elvégezted az Önellenőrzés feladatait, megtudhatod, hogy milyen szintű a tudásod. Az eredményeket megnézheted a modulfüzet . oldalától kezdve (A feladatokat mindig dőlten szedve találod meg) Nézz utána! Ez a jel arra buzdít, hogy önállóan, otthon, vagy akár az iskolában utánanézz valaminek az interneten, újságokban, TV-ben, könyvekben, könyvtárakban, az „ÉLETBEN”, stb., ott, ahol a legjobb eredménnyel tudsz keresni Párosan végzendő feladat: A feladat elvégzéséhez szükséges, hogy válassz magadnak egy társat. Ketten könnyebben megbirkóztok a feladattal. Csoportosan végzendő feladat: A tanár útmutatásai alapján alakítsatok tanulócsoportokat! Ezeket a feladatokat a csoport tagjainak közösen kell elvégezniük. Együttműködést igénylő feladat: Működj együtt társaiddal, vagy más csoportokkal! Együtt könnyebb. 8 1. NŐI NADRÁG

SZABÁSMINTÁI Bevezetés A nadrág a XX. Század második felétől a női ruházkodás alapvető ruhadarabja A századforduló elején csak elvétve, főleg sportoláshoz viselték a nők, a század második felében mindennapi viseletté vált, amely a munkától, sportolástól az ünnepi alkalomig télen – nyáron egyaránt hordható. A női nadrág igen sokféle alapanyagból készíthető, a selyemtől a sűrű szövésű vászonig, a szövöttől a kötött - hurkolt kelméig. A női ruhatár alapja az a felismerés, hogyan tudjuk nőiességünket úgy kihangsúlyozni, hogy közben ne legyünk közönségesek. A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel: megszerkeszteni az alapszabásmintát a levett méretek alapján a szabás – szakrajz ismereteinek birtokában, lemodellezni az egyenes vonalú nadrágot, kivágott alapmintából, kivágni a modellezett szabásminta alkatrészeit, és a szabáshoz szükséges jelölésekkel ellátni. Témák, amivel

foglalkozunk: 1. női nadrág fajták, divatrajzolvasás 2. női mérési helyek, mérettáblázatok, méretszabványok 3. méretek a női nadrág szerkesztéséhez 4. egyenes vonalú nadrág szerkesztése 5. nadrág szabásminta készítése, és felfektetése 9 1.1 Női nadrág fajták, divatrajzolvasás Bevezetés A nadrág régen a férfiak kizárólagos viselete volt, napjainkban azonban a női ruházat alapvető darabja. A nadrágok változatos fazonjai elsősorban a viselési alkalmak szerint alakultak ki, és többnyire a mindenkori divathoz idomulnak. A fazonok a nadrág hosszúságában, bőségében, sziluettjében, a szárbőség megoldásában, a szabásvonalakban és a részletmegoldásokban különböznek egymástól. Női nadrágfajták 4. derékhajtásos nadrág 5. hajtókás nadrág 6. ék alakú, vagy talpallós nadrág 7. jeans (farmer nadrág) 1. csípőnadrág 2. egyenes nadrág 3. trapéz nadrág 8. bő nadrág 9. répa nadrág 10. pallazo nadrág

(palota) 11. saruel nadrág (keleti férfinadrág) 10 12. halász nadrág 13. gaucho nadrág (dél-amerikai pásztor) 14. térdnadrág 15. golfnadrág 16. short nadrág (rövid) 17. bermuda nadrág 18. kaprinadrág Női nadrág: A nadrág az a ruhadarab, amely a mai ember számára általános ruhakellék, az ókori lovasnomád népektől származik. A magyarok történelme során mindig alapvető ruhadarab volt, Nyugat-Európában azonban csak a 16. század óta általános a használata. A nadrág ma már sem a nemeket, sem a stílust nem osztja meg: egy nő lehet szexis, elegáns, vonzó, sportos, kihívó és visszafogott is ettől a ruhadarabtól. 1.11 Feladat: Női nadrágfajták Beszéljétek meg közösen, hogy ki milyen nadrágfajtát visel szívesebben, majd indokoljátok meg! Az indoklást a füzetbe írjátok le! 1.12 Feladat: Női nadrágok viseletei Beszéljétek meg, és írjátok le a füzetbe, hogy a különböző nadrágfajták közül melyiket, milyen

alkalommal viseljük? 11 Divatrajzolvasás Minden időszaknak megvan a jellegzetes divatirányzata, amelynek stílusjegyei a divatrajzról leolvashatók. A modell körvonalának, szabásvonalának, apróbb részletmegoldásainak megfigyelését és megfogalmazását divatrajzolvasásnak nevezzük. A ruhaipar fejlődésével a ruházati cikkek elkészítésénél egyre szélesebb körben honosodott meg a rajzzal való gondolatközlés. A ruhaipari ábrázolási módok:  modellrajz,  gyártmányrajz   részletrajz, alkatrészrajz,  műveletrajz,  síkmetszet,  axonometrikus metszet. Modellrajz: Ruházati termékek, gyártmányok bemutatására szolgáló rajz, amely a terméket térben, alakon, a modell divatvonalait, formai elemeit és testalkat jellemző arányait kihangsúlyozva ábrázolja. (Általában a divattervezők készítik, különféle szempontok alapján, saját fantáziájuk szerint. Gyártmányrajz: A modellrajz alapján

méretarányosan kell megrajzolni. A ruhaipari gyártmányok rajza elől- és hátulnézetben. A gyártmányrajzon megadható a gyártmány külalakja, szerkezeti kialakítása, az alkatrészek kapcsolódása, fő méret, műveleti sorrend. Külalakleírás: A modell külalakjának leírása egyszerű, rövid, tömör és közérthető. Szűk szárú női alapnadrág modellrajza / külalak leírása: Külalak leírása: Lefelé szűkülő szárú, övpántos női nadrág. Elején az élvonalnál, valamint a hátán 1-1 derékformázó varrással, baloldalon varrásvonalba helyezett tűzött húzózárral. Az övpántot egy gomblyuk és egy gomb zárja. Szűk szárú női alapnadrág modellrajza 12 1.13 Feladat: Női nadrág divatrajzolvasása Másold át a füzetedbe és egészítsd ki a képen látható nadrág gyártmányrajzát! Írd le a külalak leírását, a szoknyánál tanultak alapján! Női nadrág gyártmányrajza Külalakleírás: 13 1.14 Feladat: Női

nadrágról gyártmányrajz és külalakleírás készítés Készíts a következő modellrajzról, gyártmányrajzot, és külalakleírást a füzetedbe! A tankönyvet használhatod segítségnek! Nadrág, derékon hajtásokkal 1.15 Feladat: Nadrágfajták gyűjtése Az órára bevitt segédanyagokból, (pl. Burda divatlapokból) válasszatok ki egy nadrágfajtát! Az egyikőtök füzetébe készítsétek el annak a gyártmányrajzát és külalakleírását a szoknyánál tanultak alapján! 1.16 Feladat: Nadrágfazon rajzolása Tervezzél női nadrág fazont, és rajzold le a füzetedbe! 1.17 Feladat: Női nadrággal kapcsolatos gyűjtőmunka Gyűjtsél a nadrág történetéről, kialakulásáról információkat! Írd le röviden a füzetedbe! 14 1.2 Női mérési helyek, mérettáblázatok, méretszabványok Bevezetés Az előző féléves tananyag témái közül, a testalkatok jellemzőinél tanultakat most ismét tudod alkalmazni. (Méretvétel különféle

textiltermékek készítéséhez) Méretvétel Az egyéni méretre készítendő ruhadarabok testhez, illeszkedő kialakításához egyéni méretvétel szükséges. Az egyéni testalkatról vett méretek helye megegyezik a szabványokban szereplő mérési helyekkel. A méretvétel, nőknél fehérneműben, férfiaknál nadrágon és ingen keresztül, ügyelve arra, hogy a mérendő személy természetes testtartásban álljon. Minden méretet azonos feszességgel kell mérni, nem lehet túl szorosan, és nem lehet túl lazán sem. Az emberi test folyamatosan változik, amihez a ruházatnak igazodni kell. A jó szabó feladata, hogy a megrendelő számára kényelmes ruhát készítsen olyat, amely a testi hibákat elfedi, palástolja – szinte tekintet nélkül az aktuális divatra. A méretre készített szabászati gyakorlatban inkább kevesebb méretet érdemes mérni, a többit, pedig arányosítással kiszámolni, ugyanis minél több méretet mérünk, annál nagyobb lehet a

hibalehetőség. Mérési helyek Mérési helyek a női testalkaton 15 1.21 Feladat: Női testalkat mérési helyei Beszéljétek meg az előző ábra számozásai alapján, hogy a női testalkaton hol találhatók a különböző hosszanti és szélességi mérési helyek? (Az ábra, és a ruhaipari szabás-szakrajz tankönyv 12-13 oldalán található táblázat segítségével!) Mérettáblázatok, méretszabványok Bevezetés A meghatározott mérési helyeken történő méretvétel után rendelkezésre álló méretadatokból mérettáblázatokat kell kialakítani. A ruházati ipar mérettáblázatból veszi a ruházati termékek előállításához szükséges testméret adatokat. A mérettáblázatok szabványosításával alakultak ki a ma is érvényben lévő magyar méretszabványok. Az MSZ 610062-5/86 számmal jelölt méretszabványok mérettáblázatai a férfi, fiú, női és leány testalkat főcsoport-típusait, anatómiai méreteit és azok méretnagyság

jelöléseit foglalják magukba. A méreteket felnőtt alkatoknál testalkat-típusonként és testmagasságonként, gyermekeknél, pedig korcsoportokként csoportosítják. A szabványokban általában a különböző testalkatok testmagasság, mellkerület, derékkerület és csípőkerület méretei szerepelnek, de a férfi és a fiú alaktok egy részénél a nyakkerület is megjelenik. Női méretszabvány MSZ 6100/4-86 tartalma: Összesen 73 méretnagyság, 10 mérettáblázatba foglalva, 3 féle testalkattípus: normál, telt, erős. 5 féle testmagasság 152 cm-től 176 cm-ig, a méretnagyságok közötti különbség testmagasságnál 6 cm, mell- és csípőkerületnél 4 cm, derékkerületnél 4 cm, illetve 5 cm (nagy méreteknél). 16 Külön mérettáblázatok tartalmazzák:  a kötött felső ruházat,  szövött-, kötött alsó- és sportruházat,  férfi és fiú rövidnadrágok és ingek,  női és leány rövidnadrágok és alsószoknyákra

vonatkozó testméreteket. Méretnagyság: A különböző testalkat típusokra és testalkatokra készülő termékek jellemző méretadatainak összessége. Normál testmagasságú alkatoknál nagyságszám: 38, 40, 42, stb. Alacsony alkatoknál: 19, 20, 21, stb. Magas alkatoknál: 76, 80, 84, stb. NORMÁL NŐI MÉRET, tesmagasság: 168 cm Méret 34 36 38 40 42 44 mellbőség cm 80 84 88 92 96 100 104 110 116 122 derékbőség cm 62 66 70 74 78 csípőbőség cm 86 90 94 98 eleje felső hossza cm 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 mellmélység cm 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 háta hossza cm 41 41 42 42 43 43 44 44 45 45 hátaszélesség cm 33,5 34,5 35,5 36,5 37,5 38,5 39,5 41 42,5 44 vállszélesség cm 12 12 12 13 13 13 13 14 14 14 ujja hossza cm 59 59 60 60 61 61 61 61 62 62 felkarbőség cm 26 27 28 29 30 30 32 34 36 38 nyakbőség cm 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 17 82 46 48

50 52 86 92 98 104 102 106 110 116 122 128 ALACSONY NŐI MÉRET, tesmagasság: 160 cm Méret 17 18 19 20 21 22 mellbőség cm 80 84 88 92 96 100 104 110 116 122 derékbőség cm 62 66 70 74 78 csípőbőség cm 86 90 94 98 102 106 110 116 122 128 eleje felső hossza cm 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 mellmélység cm 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 háta hossza cm 41 41 42 42 43 43 44 44 45 45 hátaszélesség cm 33,5 34,5 35,5 36,5 37,5 38,5 39,5 41 42,5 44 vállszélesség cm 12 12 12 13 13 13 13 14 14 14 ujja hossza cm 57 57 58 58 58 59 59 59 60 60 felkarbőség cm 26 27 28 29 30 30 32 34 36 38 nyakbőség cm 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 82 23 24 25 26 86 92 98 104 MAGAS NŐI MÉRET, tesmagasság: 176 cm Méret 68 72 76 80 84 88 92 96 100 mellbőség cm 80 84 88 92 96 100 104 110 116 derékbőség cm 62 66 70 74 78 csípőbőség cm 86 90 94 98 102 106 110 116

122 82 86 92 98 eleje felső hossza cm 45 46 47 48 49 50 51 52 53 mellmélység cm 26 27 28 29 30 31 32 33 34 háta hossza cm 43 43 44 44 45 45 46 46 47 vállszélesség cm 12 12 12 13 13 13 13 14 14 ujja hossza cm 61 61 62 62 63 63 63 63 64 felkarbőség cm 26 27 28 29 30 30 32 34 36 nyakbőség cm 34 35 36 37 38 39 40 41 42 (Forrás: http://www.szabasmintabolthu/content/27-merettablazatok) 18 1.22 Feladat: Mérjétek meg egymást! Társadról vedd le a testméretek hosszanti és szélességi méreteit, és jegyezzétek le a füzetbe! 1.23 Feladat: Méretnagyság megállapítása Válasszátok ki a mérettáblázatból, a lemért adatok alapján, hogy ki melyik méretnagyságba tartozik! Írjátok le a füzetetekbe! 1.24 Feladat: Méretkutatás Gyűjtsél adatokat a mérettáblázatok és méretnagyságok összefüggéseiről! Írd le a rövid információt a füzetedbe! 19 1. 3 Méretek a női nadrág szerkesztéséhez

Bevezetés Nincs olyan nő, aki ne utálna magán valamit: ki a fenekét tartja nagynak, ki a lábát rövidnek, vagy a combját vastagnak. Ezeken az apró hibákon könnyen javíthatsz Mindössze arra van szükség, hogy körültekintően válassz nadrágot: keresd a számodra megfelelő színt, anyagot és szabást. Ne add föl az első kudarcnál: ha valami nem áll jól neked, arról nem te, hanem a modell tehet: keresd tovább, hiszen minden alkatra létezik tökéletes nadrág. Mivel a nadrág követi a testformát, ezért a szabásminta csak pontos, méretvétel alapján készíthető el, viszont a szerkesztési rajzok helyes kialakításához még sem elegendő a pontos méretvétel. Az alkat szemrevételezésével olyan sajátosságokra, alkati jellegzetességekre is fény derülhet, amelyeket a mérőszalag nem mindig tud kimutatni. Ilyen lehet pl: a magas vagy csapott váll, a hajlott hát, az erős vagy lapos csípő és mell, a széles váll stb. A nadrág

szerkesztéséhez szükséges méretek: d derékkerület, cs csípőkerület, kh külsőhossz, bh belsőhossz, a aljakerület. A derékkerület és csípőkerület méreteit a már tanult módon kell lemérni.  A külsőhossz méretet a deréktól, a belsőhossz méretet a lábelágazástól a talpsíkig mérjük.  A külső és belső hosszméretek különbsége meghatározza a nadrág ülésmélységét.  Mérésnél ügyelni kell a mérések pontatlanságát okozó zavaró körülmények  megszüntetésére (pl.: külön öv eltávolítása) A nadrág hosszúságát a cipősarok magassága, és a nadrág aljabőség is befolyásolja.  Feltűnően erős combnál ellenőrző méretként a combkerületet is meg kell mérni.  A combkerületet a combtőnél, a legerősebb domborulatnál kell lemérni. 20 A női szoknya és nadrág közös jellemzője, hogy mindkettő deréktól lefelé fedi a testet. A nadrág az ülésvonaltól elágazó szárai miatt

formailag jelentősen eltér a szoknyától A nadrág szabásmintáinak elkészítéséhez a derék- és csípőkerület mellett szükség van a külsőhossz, a belsőhossz vagy az ülésmélység, és az aljakerület méreteire is. Ezeket a méreteket sorozatgyártás esetén testméret-táblázatokból nyerjük. 1.31 Feladat: Méretvétel nadrágszerkesztéshez Vegyétek le egymásról a nadrág szerkesztéséhez szükséges méreteket, és írjátok le a füzetetekbe! 1.32 Feladat: Női nadrág szerkesztéséhez szükséges méretek Válaszd ki a megadott hosszanti és szélességi méretek megnevezései közül, hogy melyik tartozik a női nadrág szerkesztéséhez az eredményt, írd a füzetedbe! a; aljakerület b; belsőhossz c; mellkerület Női nadrág: d; csípőkerület e; nyakkerület f; fejkerület g; külsőhossz h; derékkerület 21 1. 4 Egyenes vonalú nadrág szerkesztése Bevezetés Nadrág készítés különbségei egyedi és sorozatgyártás esetén.

Gyártási különbségek: Egyedi gyártás során minden megrendelő részére külön szabásmintát kell kialakítani az adott nadrágfazon szabásához. A szabásmintákat utólag kell ellátni varrás- és hajtásszélességekkel, amelyek a méretigazításokat lehetővé teszik. Ezért a szabásnál nagyobb az anyagfelhasználás. A próba miatt bizonyos műveletek elvégzésére a leigazítások után kerülhet sor. A gépesítettség alacsony szintje miatt nagyobb a kézi megmunkálások aránya Hosszabb elkészítési idő. A sorozatgyártás lehetőséget ad a gazdaságos anyagfelhasználás kialakítására, mivel a szabásminták tartalmazzák az optimális varrás- és hajtásszélességeket is. A felfektetés során a több darab, több modell és több méretnagyság együttes kiszabása tovább javíthatja az anyag kihasználást. A gépesítettség foka és a speciális gépek aránya magas, ezért a műveletek az előírt minőségi követelményeknek megfelelően

rövidebb idő alatt végezhetők el. A szalagmunka nagyfokú munkamegosztást, begyakorlottságot tesz lehetővé a dolgozóknál. Külalakleírás: Csípőre simuló hosszúnadrág, mérsékelt bőségű, lefelé kissé szűkülő szárral. Eleje és hátrészen 1-1 szűkítővarrás karcsúsítja a derekat. Az övpánt elejeközepén, a húzózáras hasíték fölött záródik. Általános elvek: Egyenes vonalúszerkesztési női nadrág modellrajza 22  A testalkat szimmetriája lehetővé teszi, hogy a szerkesztésnél csak a ruhadarab fél oldalát alakítsuk ki, hátközéptől elejeközépig.  A szerkesztési rajzokat varrás- és hajtásszélesség nélkül készítjük el. A szerkesztett rajz eredményvonalai a varrásvonalakat és a hajtás vonalát jelzik.  A szerkesztési vonalakat vékony, az alapszabásminta körvonalát vastagabb eredményvonallal kell kihúzni.  A szerkesztési rajzon az egymásra szerkesztett, egymást takaró alkatrészek

kotúrvonalát szaggatott vonallal jelöljük. Egyenes vonalú nadrág alapszerkesztése MÉRETEK JELE cm 1/2 1/4 Derékkerület d 74 37 18,5 Csípőkerület cs 100 50 25,0 Külsőhossz talpig kh 106 Belsőhossz talpig bh 79 39,5 a 42 21 Aljakerület 1/10 10 7,9 10,5 SZERKESZTÉSI ADATOK SZÁMÍTÁSA cm kh-bh=106-79 27 cs/4 (1-2) cm, Ezt a számítást bh méret hiányában, vagy méretellenőrzéshez használjuk 27 Nadrág elejeszélesség cs/4 - 1 24 Nadrág hátszélesség cs/4 + 1 26 Ülésmélység (méretek alapján) Ülésmélység (csípőkerületből számítva) Nadrág elejerész szerkesztése: A szerkesztést mindig az alapvonalak megrajzolásával kezdjük: először az oldalvonalat húzzuk meg, és ezen mérjük le a hosszúsági méreteket. 1.41 Feladat: Női nadrág alapvonalainak szerkesztése Szerkesszük meg közösen a női nadrág alapvonalait a ruhaipari szabás – szakrajz tankönyv segítségével! Dolgozzatok a

füzetbe a tankönyv 57 – 58. oldaláról! 23 1.42 Feladat: Női nadrág alapvonalainak megnevezése Írd be a következő nadrág alapszerkesztésen a megfelelő helyre a női nadrág alapvonalak nevét, és a szerkesztéshez szükséges képleteket! Segítségedre lesz a tankönyv 58. oldalán lévő ábra! Derék alapvonal Csípővonal Ülésvonal + 1cm, 1/2cs/10 + 1cm, Térdvonal Aljavonal Élvonal EK vonal Oldal alapvonal Térdmagasság Külsőhossz talpig Belsőhossz talpig 1cm, ¼ cs – 1cm, ½ cs/10 1/4a – 1cm, bh/2 + bh/10, Női nadrág eleje alapvonalai A testreszabott nadrág elejeszélessége keskenyebb a 24 hátrész szélességétől. A bőséghajtásos nadrág eleje viszont 2–4 cm-rel szélesebb az ¼ cs mérettől. 1.43 Feladat: Női nadrág elejerész szerkesztése Szerkesszük meg közösen a női nadrág elejerészét a ruhaipari szabás – szakrajz tankönyv segítségével! Dolgozzatok a füzetbe! Segítségedre lesz a tankönyv 59 – 60.

oldalán lévő ábrák! 1.44 Feladat: Női nadrág elejerész kialakítása A tankönyv segítségével húzd ki a következő ábrán a női nadrág elejerész kontúrvonalait, és a szaggatott vonalakhoz, írd be a résztávolságok számítási képletét! Segítségedre lesz a tankönyv 59. oldalán lévő ábra! Női nadrág elejerész 25 Nadrág hátrész szerkesztése: A nadrág hátrészét mindig az elejerészre szerkesztjük. Ez meggyorsítja, és pontosabbá teszi a szabásminta készítését, segíti a szabásvonalak összeállíthatóságát. A felesleges vonalak és jelzések elkerülése érdekében másoljuk ki az elejerész körvonalát az élvonal és a vízszintes alapvonalak berajzolásával. Hosszabbítsuk meg a derék, a csípő-, a térd- és az aljavonalakat! 1.45 Feladat: Női nadrág hátrész szerkesztése Szerkesszük meg közösen a női nadrág hátrészét a ruhaipari szabás – szakrajz tankönyv segítségével! Dolgozzatok a füzetbe, a

tankönyv 60 – 61. oldalán lévő ábrák segítségével! 1.46 Feladat: Női nadrág hátrész kialakítása A tankönyv segítségével húzd ki a következő ábrán a női nadrág hátrész kontúrvonalait! Használd a tankönyv 61. oldalán lévő ábrát! 26 Nadrág övpánt szerkesztése: Egybeszabott övpántot szerkesztünk, derékkerületben 1 cm öltöztetési bőséggel. Női nadrág hátrész 27  Övpánt hossza HK – tól EK – ig = ½ d + 0,5 öltöztetési bőség = 37,5 cm  Gombolási átmenet = 2 cm  Kétszeres övpánt szélesség = 6 cm 1.47 Feladat: Női nadrág övpánt szerkesztése Szerkesszük meg közösen a női nadrág övpántját a ruhaipari szabás – szakrajz tankönyv segítségével! Dolgozzatok a füzetbe! (tankönyv 61 – 62. oldala) 1.48 Feladat: Női nadrág övpánt szerkesztési adatai A tankönyv segítségével a következő ábrán az övpánt szerkesztésbe írd be a szerkesztési adatokat, és méreteket!

Segítségnek használd a tankönyv 61. oldalán található ábrát! Övpánt 28 1.5 Női nadrág szabásminta készítése, és felfektetése Bevezetés A szerkesztési rajzok eredményvonalai az alkatrészek körvonalait jelzik. A szabásmintákat eltérő módon alakítják ki a méretes szabáshoz és a konfekciószabáshoz, mivel felhasználásuk módja nem azonos. Szabáskor figyelembe kell venni, hogy az alapszerkesztéseket varrás- és hajtásszélesség nélkül készítik, ezért más a konfekciószabáskor használt szabásminta, mint az egyedi méretre készülő. Méretes szabásminta: Az egyedi méretre készített szabásminták azonosak a szerkesztéskor kapott formákkal. A szabásmintákat határoló vonalak azonosak a varrás- és hajtásvonalakkal Az egyedi alkatra készített nadrág szabásakor közvetlenül az alapanyagra kell rajzolni: - a varrás- és hajtásszélességet, - a próba kívánta igazításhoz szükséges ráhagyásokat. Konfekció –

szabásminta: A konfekció – szabásminta körvonala a szabás vonalával azonos, ezért a szerkesztési rajzok alkatrészeit kimásolva azokat kiegészítjük: varrás- és hajtásszélesség-ráhagyással, feliratokkal: modell -, alkatrész – megnevezés, méretnagyság, gyakoriság stb. A szabásminta - készítés műveletei: Alkatrészek kimásolása a szerkesztésből (a nadrág –alapszerkesztés elejét és hátát egymástól elcsúsztatva másoljuk le átlátszó papírra.) Hajtás és varrásszélesség rárajzolása (a varrás- és hajtásszélesség mérete a modelltől, az alapanyagtól és a technológiától függ, az egyenes vonalú nadrág szabásmintája a következőket tartalmazza: derékvarrás = 1,0 cm oldalvarrás = 1,5 cm aljfelhajtás = 4,0 cm öv három oldalán = 1,0 cm. (vagy körben) Jelölések (a gyártásban az alkatrészek pontos összeállítását segítik a szabásvonalra elhelyezett illesztési jelölések, csípések). 29 Női nadrág

eleje, háta és övpánt szabásmintája 30 1.51 Feladat: Egyenes vonalú női nadrág szabásminta készítés A tankönyv segítségével készíts konfekció szabásmintát az 1. számú melléklet nadrág alapminta segítségével! Dolgozz a füzetedbe, M1:4 méretbe! Női nadrág készítése egyedi méretre Külalak leírás:  Egyenes vonalú, vasalt élű hosszúnadrág, szárai hajtókában végződnek.  A hátán és az elején egy-egy derékformázó varrás található.  A derékvonalon övvel készül, amelyet tűzés díszít.  A nadrág az eleje-középvonalba helyezett húzózárral záródik.  Az a lapanyaga jellege: közepes vastagságú szövött kelme. Szabásminták: a nadrág hosszát a hajtóka készítéséhez szükséges anyag mennyiségével megnöveljük. Az anyag terítési módja: Csukott terítés Ajánlott varrás- és hajtásszélességek: Derékvonalon 1cm Oldalvonalaknál 2~3cm Belsővarrásoknál 2cm Övpánton EK

hajtásszélesség 1cm 3cm EK varrásszélesség 1cm HK varrásszélesség 3cm Alja felhajtás 8cm (2X3cm hajtóka szélesség + 2cm felhajtás) Modellrajz 31 Szabásminták felfektetése, felrajzolása, szabása: A nadrág szabásmintáinak felfektetésekor fontos szabály, hogy a nadrág élvonalainak az anyag láncfonal irányával párhuzamosan kell haladniuk. A gazdaságos szabás érdekében a szabásminták 180 fokkal elfordíthatóak, ha az anyag felülete és mintázata megengedi. Ha ezt a szabályt nem tartjuk be, akkor a nadrágszárak elcsavarodnak, és a hiba javíthatatlan lesz. A leszabandó alkatrészek és a hozzávaló kellékek táblázatos listája: Alkatrészek Kellékek Mennyiség, db Alapanyag Mennyiség, db Közbélés Mennyiség Megnevezés 2 Eleje (A) - - 1 18cm-es húzózár 2 Háta (B) - - 1 Gomb 1 Övpánt (C) 1 Övpánt - - Anyagszükséglet kalkuláció: Méretnagyság: D = 74 cm Cs = 98 cm Külsőhossz készméret = 104

cm Alapanyag szélesség: 150 cm Szélesség igény: Ülésmélységnél mért szárbőség + 4 cm varrásszélesség = 142 cm + (8~12 cm)= 150~154 cm, tehát az eleje és hátrész egymás mellett, kb. 30-35 cm elcsúsztatással kiszabható Hosszigény: Külsőhossz készmérete 1-szer (104 cm) + a 30-35 cm eltolás: Hajtókaszélesség + aljafelhajtás 1-szer: 134~139 cm 11 cm Derékvonal varrásszélessége 1-szer: 1 cm Összesen: 146~151 cm 32 Női nadrág egydarabos, csukott felfektetési rajza / teríték hossza 151 cm 33 1.52 Feladat: Női nadrág szabásminta kialakítása Sorold fel az egyenes vonalú női nadrág, alkatrészeit és írd le a füzetedbe! 1.53 Feladat: Gyakorlás Divatlapból válasszál ki egy női nadrág fazont, és készítsd el a szabásmintáját egyedi méretre a melléklet 1.51 alapminta segítségével! Dolgozz a füzetedbe, M1:4 méretbe! 1.54 Feladat: Női nadrág szabásmintái: Ellenőrző kérdések Milyen nadrágfajtákat

ismersz? Mit értesz divatrajzolvasás alatt? Milyen méretekre van szükség a női nadrág szerkesztéséhez? Hogyan nevezzük a nadrágszerkesztés vízszintes alapvonalait? Mi a különbség a méretes és a konfekció szabásminták között? Sorold fel, milyen alkatrészek és kellékek szükségesek az egyenes vonalú nadrág elkészítéséhez? (A válaszokat megtalálod „Az önellenőrző feladatok megoldásai”-nál!) A „női nadrág szabásmintái” témával kapcsolatos kérdéseket helyesen meg tudod válaszolni, akkor elsajátítottad az első fejezetben kitűzött célt, azaz el tudod készíteni a nadrág alapszabásmintát a levett méretek alapján, kivágni a szabásminta alkatrészeit, és a szabáshoz szükséges jelölésekkel ellátni! (Ha nem, akkor nézd át még egyszer!) Gratulálok! Jöjjön a következő téma! 34 2. NŐI RUHA ÉS BLÚZ SZABÁSMINTÁI Bevezetés Az öltözködésben négy dolgot vegyünk figyelembe:  mindenki az

egyéniségét fejezze ki az öltözködésével,  fel kell mérni az alkati adottságokat,   legyen színharmónia az öltözködésben, lényeges, hogy mindig az alkalomhoz igazodjék. A divat ismétli önmagát! A női öltözködés legváltozatosabb darabja a ruha. Formáját elsődlegesen rendeltetése határozza meg. Női ruhák 35 A nők nagyon kedvelt, jól kihasználható ruhadarabja a blúz. Szoknyával vagy nadrággal és kiegészítőkkel sokféleképpen hordható, és így változatossá teszi az öltözködést. Blúzok Tény az, hogy kutatóink tudományos alapon úgy gondolják, hogy az emberiség, amely ősállapotában meztelen volt, lassú egymásutánban rakta magára a ruharétegeket, mindaddig, amíg a szövetszerető XIX. század végi ember divatja elérte a maximumot, az egymásra zsúfolt szövet- és ruhadarabokban, szoknyákban és magas gallérokban. Ennek megtörténte után viszont, a világ ruhadivatja megkezdte a meztelenséghez

visszavezető utat. Mára az időjárás ellen való védekezés ismét csak másodlagos feladata a ruhának, viszont a díszítésnek, csábításnak gondolata az öltözködésben, elsőrendű kívánalom a női és férfifejekben. A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel: a női ruha és blúz alapmintáját kimásolni, és kivágni az alapszerkesztésből, lemodellezni a megrendelő által igényelt fazont kivágott alapmintából a modellezési elvek szerint, kivágni papírból a modellezett szabásminta alkatrészeit, és a szabáshoz szükséges jelölésekkel ellátni. Témák, amivel foglalkozunk: 1. női ruhák és blúzok formaváltozatai 2. testméretek a ruha és a blúz szerkesztéséhez 3. női ruha és blúz alapminta készítése 4. a szabáshoz szükséges ruha és blúz alkatrészei 36 2. 1 Női ruhák és blúzok formaváltozatai Ruhák: A ruha alkotóelemei a szoknyarész és a ruha felsőrész. Készülhet egyrészes vagy kétrészes

kialakításban A kétrészes ruha felsőrészét viselhetjük a szoknyán belül vagy kívül. Az egyrészes ruha szabászati kialakítása szerint lehet egybeszabott vagy különszabott. A különszabott ruhát általában keresztirányú szabásvonallal osztjuk részeire. A ruha nyakrészének, záródásának és karöltőrészének (ujjrészének) kialakítási módjai a blúz megoldási lehetőségeivel azonosak. Női ruhák formaváltozatai 1-2. Alapruhák 3. Ingruha 4. Kabátruha 5. Princesz-ruha 6. Raglán ujjú ruha 7. Japán ujjú ruha 37 Női ruha 8. Dobozruha 9. Farmer ruha 10. Karcsúsított nyári ruha 14. 15. 16. 17. 11. Strandruha 12. Derékban vágott nyári ruha 13. Kötényruha Corsage-ruha (pruszlik) Empire-ruha (császárság) Torso-ruha (töredék, derék) Dinner ruha (ünnep, ünnepi ebéd) 18. Folklór (népies) ruha 19. Dirndli 20. Esküvői ruha 38 2.11 Feladat: Ruhastílus rajzolása Divatlapokból válasszál ki egy női ruha fazont, ami a

te stílusod, majd készítsd el a füzetedbe a gyártmányrajzát és külalakleírását! (A szoknyánál és nadrágnál tanultak alapján!) Blúzok: Ruhatárunk elképzelhetetlen blúzok nélkül. Szinte megszámolhatatlan variációban készülhet minden időszakra és alkalomra, kortól függetlenül. Viseljük szoknyához, nadrághoz, ujjatlan ruhához, mellényhez, kosztümhöz egyaránt. A blúzok alapanyagai is nagyon sokféle lehet, a leheletkönnyű muszlintól a merev kordbársonyig. A blúz készülhet:  gallérral vagy anélkül,  különböző nyakmegoldásokkal, nyakkivágásokkal,  különböző gallérmegoldásokkal és gallérfelvarrási módokkal,  ujjal vagy anélkül,   különböző ujjhosszúsággal, vállrésszel vagy anélkül,  nyílással vagy anélkül, (a nyílás lehet végig vagy félig nyitott megoldású, a nyílás Blúz helye lehet az elején vagy a hátán,  -gombolással az elején, egysoros vagy kétsoros

változatban,  zsebbel, piével, hajtásokkal, tűzésekkel díszítve,  karcsúsított, egyenes vagy bővülő vonalvezetéssel, Ezt a sokféle megoldást – hely és idő hiányában – nem részletezzük, mindössze: a ruháknál a ruha alapminta és- szabásminta készítését, a blúzoknál az alapszabásminta kialakítását és az ingblúz szabásmintáját fogod elkészíteni, és megtanulni. (A női ruha és blúz szabásminta készítés alapismeretei alapján bármelyik női ruha vagy blúz alapszabásmintáját el tudod készíteni!) 39 Blúzok formaváltozatai 5. Sportos blúz 6. Long-ing (hosszú) 1. 2. 3. 4. Ingblúz 2. Kihajtógalléros blúz Állógalléros blúz Póló ing (lovassport) 7. Jumper (ugró) 8. Kazak (hosszú blúz) 40 9. Megkötős nyakú blúz 10. Bluzon (felsőrész szűk) 11. Csípőrészes blúz 12. Top (felsőrész) 15. Folklór blúz 16. Romantikus blúz 17. Carmen blúz (spanyol keresztnév) 13. Shirt (ing) 14.

Átkötős blúz 41 2.12 Feladat: Női ruhák és blúzok divatja Beszéljétek meg közösen, hogy melyek az idei év (2010.) női ruha és blúz divatja, majd rajzoljátok le a füzetetekbe! 2.13 Feladat: Női ruhák és blúzok divatrajzolása A következő két ábrán látható női testalkatokra tervezzél (rajzolj) az egyikre ruhát, a másikra blúzt! Dolgozz külön lapra úgy, hogy a 2. számú mellékletből másold ki az ábrákat külön – külön, valamint a blúztervezésnél, öltöztesd fel a modellt szoknyával vagy nadrággal is! Használd a fantáziádat és a divatlapokat! a; ábra b; ábra 42 2. 2 Testméretek a ruha és a blúz szerkesztéséhez Egyedi gyártásnál – méretes ruha készítésénél – a megrendelő méreteit méretvétellel kapjuk meg a már tanult módon. A segédméreteket célszerű összehasonlítani az arányosítással kiszámított méretekkel. Ez a mérés ellenőrzését, a testalkat megfigyelését és a

középarányostól való eltérés felismerését szolgálja. A konfekcióiparban az alapszabásminta a méretnagyságok középméretére készül. A méretnagyságok méretadatai az érvényes vagy a megrendelő által megadott mérettáblázatban megtalálhatók. Részletes mérettáblázat hiányában a részméretek a főméretekből arányosítással kiszámíthatók. A ruha és blúz méreteknek három fő csoportja van:  főméretek,  segédméretek,  kiegészítő méretek. 1. Főméretek a legfontosabb testméretek, a szerkesztés alapméretei: tm testmagasság, m mellkerület, d derékkerület, cs csípőkerület, uh ujjhossz. 2. Segédméreteket ki kell számítani a mért vagy a táblázatból vett méretekből, és össze kell hasonlítani a főméretek alapján kiszámított méretekkel. Az összehasonlítás során kitűnnek az alkat rendellenességei, amelyeket összehasonlítás hiányában észre sem vettünk volna. Számított segédméretek

azok, amelyeket csak számítással határozhatunk meg (pl nyakszélesség). Hm hónaljmélység, hdh csm háta derékhossz, csípőmélység, mh modellhossz, nysz nyakszélesség, mm I. mellmélység, mm II. mellmélység, edh I. edh II. elejederékhossz I. elejederékhossz II. hsz hátszélesség, hósz hónaljszélesség, msz mellszélesség 43 3. Speciális vagy kiegészítő méretek, amelyeket mérésből, vagy mérettáblázatból nyerünk (pl. a csípőmélység, karkerület, nyakkerület) A női testalkatok csoportosítása mindig a középarányos, normál női testalkatok (tipikus testalkat) jellemző sajátosságaiból adódóan az ettől eltérő változatok lehetségesek: Testmagasság szempontjából: alacsony – normál – magas, Kerületméretek szempontjából: karcsú – normál – telt, erős, Testtartás szempontjából: hajlott – normál – feszes, Vállak iránya szerint: magas – normál – csapott. 2.21 Feladat: Női ruha

és blúz méreteknek csoportosítása A következő hiányos mondatokat egészítsed ki a pontozott vonalak mentén, majd írd le a füzetedbe! A , amelyeket a testen mérünk, vagy a méretszabvány táblából olvassuk ki, és e nélkül nem lehet szabásmintát készíteni. A ., amelyeket lehet mérni, táblázatból kivenni, és képletek alapján kiszámítani. A ., amelyeket alkaton történő mérés alapján, vagy mérettáblázatból nyerünk. 2.22 Feladat: Női testalkatok: középarányos, normáltól eltérő testalkatok jellemzői A tankönyv (21. oldalától) segítségével egészítsed ki a következő hiányos mondatokat a pontozott vonalak mentén, majd írd le a füzetedbe! A alkatok testmagassága a normál magassághoz viszonyítva nagyobb. A testalkatoknál a . derékkerület kisebb a normál derékkerületnél. A váll jellemzője, hogy a normálhoz viszonyítva kisebb a váll és a vízszintes közötti szög értéke. 44 2. 3 Női ruha és blúz

alapminta készítése Bevezetés A női ruha és blúz alapminta szerkesztésekor a testméreteket felhasználva egy olyan síkidomot kell kialakítani, amely kiszabva és összevarrva követi a testformát, megfelel a divatrajznak, és lehetőséget ad a kényelmes mozgáshoz. A formázási helyek érzékeltetésére hasonlítsuk össze a női törzs formáját egy, a mellkerülettel azonos kerületű hengerrel. Az elölnézeti ábrán a csípődomborulat szélesebb a hengernél, amely az arányos testalkat méreteiből és formájából adódik. Ezen az ábrán jól látható a vállak iránya és az oldalkarcsúsítás. A ruhadarab felső részén a hengeres nyakformának megfelelő ívelt vonalú nyakkivágás szükséges. Női törzs elölnézete A legnagyobb eltérés a hengertől az oldalnézeti ábra elejerészén látható. Megfigyelhetjük itt a háthajlatot és a derékkarcsúsítást is Az ívelt nyakkivágás a henger formájú nyak állását követve az elején

mélyebb, mint a hátán. Női törzs oldalnézete 45  Ahhoz, hogy a ruhadarab kövesse a test formáját, a mell felett egy mély, ún. mellformázó varrást kell kialakítani  Hátrészen a gerincoszlop ívelése, a lapocka domborulat és a derék karcsúsága igényel formázást.  A karcsú derék megközelítését elején és hátán derékszűkítővel, valamint az oldalvarrás karcsúsításával érjük el.  A karlyuk – szakmai nyelven karöltő – a kar szélességéhez és a hónalj mélységéhez igazodik. Alapszabásminta testalkatnak megfelelő formázása  A testalkat hosszúsági és szélességi felosztása, valamint az áthajló méretek és formázóvarrások figyelembevételével alakíthatók ki a szakrajz alapvonalai, körvonalai.  Az alapvonalak jellemzője, hogy merőlegesek egymásra, a formázóvarrások, pedig ék alakúak. Női ruha alapvonalai, szakaszai, formázóvarrásai, jellemző pontjai és vonalai 46

Kényelmi bőségtöbbletek: A kényelmi bőségtöbbleteket más szóval öltöztetési bőségnek is nevezzük. A szabásminta szerkesztésnél néhány méretet kényelmi bőségtöbblettel kell ellátni, hogy a ruhadarabban mozogni lehessen. A kényelmi bőségtöbblet értékét elsősorban a divat, a modellforma, az alapanyag, a viselési alkalom és a testalkat határozza meg. Pl: egy testhez, simuló ruhadarabhoz, mindig kevesebb kényelmi bőség szükséges, mint egy bő modellhez. A kényelmes mozgás biztosításához nagy odafigyelést igényel az öltöztetési bőség részméretekre történő elosztása. A mellbőség részméretei: A testalkat szimmetriája lehetővé teszi, hogy a ruhadarabokat csak a hátközepétől (HK) az eljeközépig (EK) szerkesszük meg, a fél mellkerület, vagyis a mellbőség méretére. A mellbőség szabászatilag három részre osztható:  hátszélességre,  hónaljszélességre,  elejeszélességre. Ezeket a

részméreteket a mellbőség méretéből számolhatjuk ki, számítási képletekkel, ezeket az értékeket összeadva a fél mellkerületet kapjuk meg. Mellbőség részméretei 47 Ruha és blúz alapminta és – szabásminta készítés: Alapminta A szabásminta készítését az alapminta kimásolásával kezdjük. Az alkatrészeket a szerkesztési rajz eredményvonalai mentén körberajzolva megkapjuk az alapszabásmintát. Ez a minta minden modellezett szabásmintának az alapja. Szabásminta Az alapmintát vagy annak modellezett formáját ki kell egészíteni a varrás és hajtásszélességekkel. Ezek mérete az összeállítás és a szélek eldolgozásának technolóiájától függ, valamint ellátni a szabáshoz szükséges jelölésekkel, és utasításokkal. Szabásminta – jelölések A szabást és az alkatrészek pontos összeállítását, megvarrását segítik:  becsípett jelölések,   pontok átjelölése, láncirány jelölése, 

darabszám jelölése,  hajtott szél jelölése,  méretnagyság jelölése,  modell neve vagy száma. Varrás- és hajtásszélességek az alapszabásmintán A ruházati ipar számára készülő alapszabásminták készülhetnek varrásszélességgel és anélkül. Egyszerű modellek kialakításánál célszerű az alapszabásmintákat varrás- és hajtásszélességekkel ellátni. Nehéz, komplikált modellformák kialakításakor egyszerűbb varrás- és hajtásszélesség nélküli alapmintával dolgozni. A fazonoktól és a technológiáktól függően változhatnak a varrás- és hajtásszélességek. Amennyiben a varrásszélesség nagyobb a megszokott értéknél, a szabásmintán csípéssel jelölni kell. Erősen ívelt varrásvonalak mentén (karöltő, nyakkör, gallér stb) kisebb varrásszélességet hagyunk, és nem jelöljük. A szabás irányát a nyíllal jelölt láncirány jelzi 2.31 Feladat: Női ruha alap –és szabásminta Írd le a

füzetedbe, hogy mi a különbség a ruha alapminta és a szabásminta készítés között! 48 Női ruha alapszerkesztése  Az alapszerkesztést karcsúsított vonalvezetésű bevarrott ujjú ruhához készítjük. Elejét vállvarrástól induló mellformázó varrással, hátát vállvarrástól induló lapockaformázó szerkesztjük. Háta varrással középvarrásos, a varrásban elhelyezett csípőig érő húzózárral. A ruha derekát elől-hátul formázóvarrással karcsúsítjuk.  egy-egy Az alapszerkesztés kiindulásként szolgál a test formáját követő ruhák alapszabásmintáinak kialakításához.  A szerkesztést mindig az alapvonalak megrajzolásával kezdjük. Az alapvonalak elhelyezését a kényelmi bőséggel növelt részméretek határozzák meg. Ruha-alapszerkesztés modellrajza 49 2.32 Feladat: Női ruha alapszerkesztés A tankönyv 82. oldala segítségével készítsük el közösen a női ruha alapszerkesztését

a füzetbe dolgozva, és utána alakítsuk ki az alapmintáját is! Ujjszerkesztés Szűkített hosszúujjat szerkesztünk, két oldalról behajtott és az ujjvarrásnál összeillesztett formában (az összevarrt ujjformát mutatja). Az ujjszerkesztéshez szükséges méretek: km = Karöltőmagasság kk = Karöltőkerület uh = Ujjhossz uab = Ujj aljabőség hósz = Hónaljszélesség ip = Illesztési pont Az ujjszerkesztéshez ismerni kell a kar testméreteit és a ruha karöltőjének méreteit. Az ujj bőségét a karöltő szélességéhez, az ujjívmagasságot, pedig a vállcsúcs magassághoz igazítjuk, illetve ezekből az adatokból számoljuk ki. Az ujj szép formáját az ujjív betartásával érjük el, ezért a karöltőnél az ujjív mérete mindig hosszabb. Az ujjív betartási értékét a kívánt formán túl az alapanyag bedolgozhatósága és az összeállítás technológiája is befolyásolja. Ez a mennyiség a karöltőhossz 8-10%-a 2.33 Feladat: Női ruhaujj

szerkesztés A tankönyv 86. oldala segítségével készítsük el közösen a ruhaujj szerkesztését a füzetbe, majd alakítsuk ki az alapmintáját! 50 2.34 Feladat: Női ruha alapszerkesztés alapvonalai A következő ábrán írd be a megfelelő helyre az alábbi alapvonalak és pontok nevét, valamint a mérési helyeket! (Segítségnek használhatod a tankönyv 75. oldalát!) Hátközép alapvonal Hát középvonal Hónaljvonal Derék-alapvonal Csípővonal Hátszélességvonal Elejeszélességvonal Eleje középvonal Oldal alapvonal Eleje-nyakszélességvonal Eleje nyaktőpont Háta nyaktőpont 7. Nyakcsigolypont Hónaljmélység Háta-derékhossz Csípőmélység Hátszélesség Hónaljszélesség Elejeszélesség 51 Eleje derékhossz Háta nyakszélesség Eleje nyakszélesség Eleje nyakmélység Női blúz alapszerkesztése Az alapszerkesztést bevarrott ujjú, enyhén karcsúsított blúzformához készítjük mellformázó és derékkarcsúsító

varrásokkal. Az alapformát a gyakorlatban nem használjuk, hanem azt minden esetben átalakítjuk a modellnek megfelelően. Mivel a blúz a mindennapi viselet legfontosabb ruhadarabja, kellően kényelmesnek kell lennie. Az alkalmazott kényelmi bőségtöbbletek általában nagyobbak, mint a ruháknál. A blúz alapszerkesztéshez szükséges főméretek megegyeznek a ruhánál tanultakkal. Ez az alapszerkesztés kiindulásként szolgál a test formáját lazán követő blúzok szabásmintáinak kialakításához. 2.35 Feladat: Női blúz alapszerkesztés A tankönyv (107. oldalától) segítségével készítsük el közösen a blúz alapszerkesztését, és alapmintáját a füzetbe! 2.36 Feladat: Női blúz alapszerkesztés A tankönyv segítségével a következő ábrán húzd ki eredményvonallal a blúz kontúrvonalait! Női blúz alapszerkesztés 52 2. 4 A szabáshoz szükséges ruha és blúz alkatrészei Bevezetés A szakma divatjellege, a divatkövetést az

egyedi és sorozatgyártásra szánt modellek megfelelő szabásminták készítését követelik meg. A különféle női ruhák és blúzok valamint az azok kiegészítő alkatrészeinek szerkesztése, modellezése általában a tankönyvben megismert szerkesztések, szabásminták felhasználásával történik. A modellezés alapfogalmai: A modell szabásmintáinak kialakítása az alapmintákból modellrajz, divatlap vagy egyéni elképzelés alapján történik szabásvonalakkal, a minta felvágásával stb. ezt a munkafolyamatot modellező szabász végzi, és modellezésnek nevezzük. A modellrajzon vagy a divatlapban megjelenő ruhamodell leolvasása a divat jellemzőinek ismerete mellett sok fantáziát és nagy szakmai gyakorlatot igényel. Általános követelmény: A ruházattal szemben, hogy viselőjének előnyös megjelenést biztosítson, kényelmes és divatos legyen. Méretes szabóságokban a modellajánláshoz fontos ismerni, a modell kiválasztás mellett azt is,

hogy melyek a női testalkatok alapvető szabályostól eltérő, helyes illetve helytelen öltöztetések. Pl: Hosszú felsőtest (hosszú derék) és rövid láb esetén előnyös az egybeszabott ruha vagy a széles öv viselete. Kétrészes öltözéknél a felsőrész lehetőleg ne érjen csípőig és legyen bővebb, a szoknya, pedig szűk. Kerüljük a nagymintás alapanyagokat Hosszú felsőtest (hosszú derék) és rövid láb esete 53 2.41 Feladat: Női ruha öltöztetés alapvető ismerete Az alábbi ábrákon különböző testalkat típusok helyes és helytelen öltöztetését látod. Válaszd ki, a modellrajz alatti betűjel bekarikázásával a helyes öltöztetési formát, majd írd le a füzetedbe választásod indoklását! (A megoldás a 3. számú mellékletben találod!) a; feladat: Keskeny csípő, erős mell A b; feladat: Rövid felsőtest B C D A mellformázó áthelyezésének módjai: A női ruhák és blúzok eleje formai kialakítását a

divat, a testalkat, az alapanyag és a ruhadarab jellege nagymértékben befolyásolja. A formavarrások áthelyezésével a ruhák és blúzok külalakja és formai kialakítása változatossá tehető. Célszerű mindig az alapszabásmintát átalakítani, átmodellezni a modellforma szerint, modellszabásmintává. A női ruhák és blúzok alapszabásmintáinál a mellformázó varrást mindig a mell felett, a vállvonaltól a mellcsúcspontig szerkesztjük meg, a gyakorlatban viszont ezzel az elhelyezéssel ritkán találkozunk. 54 A rajzon jól látható, hogy a mellcsúcspont, mint forgáspont segítségével a mellformázó minden probléma nélkül áthelyezhető. A mellformázó leggyakrabban előforduló áthelyezési változatait a derékvonalon vágott ruha felsőrész elején jól látható.  A – A1 Oldalvonaltól induló mellformázó varrás,  B – B1 Derékformázóba helyezett mellformázó varrás,  C Elejeközépen ráncolásba helyezett mell

– és derékformázó varrás,  D A nyakkör vonalán ráncolásba helyezett mell – és derékformázó varrás,  E Mell – és derékformázó áthelyezése karöltőtől induló ívelt szabásvonalba. Mellformázó áthelyezési módok Blúz modellezése Az alapmintából egyenes vonalú, szögletes gallérral készülő, kézelős, hosszú ujjú ingblúzt modellezünk.  Az eleje vállrészes, alatta behúzással.  A blúz gallérja felgombolt és kigombolt formában is szépen áll. Vállrészes blúz modellrajza 55 Blúz alapminta mellformázó varrással Kézelős ujj kialakítása Modellezés jelölése az eleje - alapmintán 56 Kézelő szerkesztése Gallér szerkesztése Kézelő szerkesztése: Bélelővel egybeszabott egyenes vonalú kézelőt szerkesszél. A kézelő hosszánál figyelembe kell venni a csuklókerületet, amit megnövelünk kényelmi bőséggel és gombolási átmenettel. Gallér szerkesztése: Az alsó gallér

felét szerkesszük meg. A szerkesztést egy derékszög megrajzolásával kezdjük, amelynek függőleges vonalán van a gallér HK-e. A vízszintes alapvonaltól felmérjük a gallér nyakív hajlatát (3 cm), majd tovább mérjük a gallér szélességet (6,5 cm). A gallér további szerkesztését az ábrán feltüntetett méretek szerint alakítsd ki. Blúz eleje- és háta szabásmintája Blúzujj szabásmintája 57 Kézelő szabásmintája Gallér szabásmintája Egyenes vonalú, az elején vállrészes, hosszú ujjú blúz leszabandó alkatrészei: Alapanyagból: 2 db vállrész alatti eleje, (elejealátéttel egybeszabott) 2 db eleje vállrész, 1 db háta, 2 db ujja, 2db kézelő, 1 db felső gallér, 1 db alsó gallér. Közbélésből: 1 db elejealátét, 1 db felső gallér, 2 db kézelő (fél szélességbe). Ruha modellezése Derékban szabott, HK- varrásos, elején mellformázó, hátán lapockaformázó varrással. Derekát karcsúsító varrások szűkítik.

Derékban szabott, karcsúsított, hosszú ujjú ruha leszabandó alkatrészei: 1 db eleje felsőrész, 1 db eleje alsórész, 2 db fél háta felsőrész, 2 db fél háta alsórész, 2 db ujja, 1 db eleje nyak szegőpánt (formára szabott) + közbélés, 2 db fél háta nyak szegőpánt (formára szabott) + közbélés. Ruha modellrajza 58  Karcsúsított vonalvezetésű, bevarrott ujjú ruha alapmintát szerkesztünk.  A megszerkesztett minta derékvarrás nélkül is használható, de a modellrajznak megfelelően át kell vágni a ruha elejét és hátát az oldalvarrásnál megemelt derékvonalon.  A háta derékrészen, a modellrajzon csak egy karcsúsító varrás van, ezért az oldalsó formázóvarrást össze kell zárni. Ehhez vágjuk fel a mintát a formázó középvonalán deréktól a karöltő segédpontig.  A zárás után igazítsuk le a derékvonalat.  A szabásmintán feltüntetett jelöléseken kívül a méretes szabásmintákra

ráírják a megrendelő nevét, és rátűzik modellrajzot. Ruha alapminta átszerkesztése Ruhaujj szerkesztés: Szűkített hosszúujjat szerkesztünk, két oldalról behajtott és az ujjvarrásnál összeillesztett formában. Szűkített ruha ujj szabásmintája 59 a Ruha szabásmintája 60 2.42 Feladat: Női ruha és blúz divatrajzolvasás A következő két kép alapján készítsétek el a ruhák és a blúz gyártmányrajzát, mindenki a saját füzetébe dolgozzon! Soroljátok fel a ruhák és a blúz szabásmintáinak nevét, darabszámát és ezek közül mindenki írjon fel egy-egy nevet, illetve darabszámot a táblára! Burda modellszám 8438 http://www.szabasmintabolthu/bluzok-ingek-felsk/68-fels-szoknya-ruha-8438html 61 2.43 Feladat: Női ruha és blúz szabásmintái: Ellenőrző kérdések Milyen ruhafajtákat és blúztípusokat ismersz? Melyek a ruha és a blúz szerkesztéséhez szükséges méretek? Melyek a mellkerület részméretei?

Hogyan számítjuk ki a segédméreteket? Mi a szerepe a kényelmi bőségtöbbleteknek? Mi a különbség az alapminta és a szabásminta között? Milyen jelöléseket használunk a szabásmintán? Melyek az ujjszerkesztéshez szükséges méretek? Mit nevezünk modellezésnek? Sorold fel a ruha, majd a blúz alapmintáinak nevét és darabszámát! (A válaszokat megtalálod „Az önellenőrző feladatok megoldásai”-nál!) A „női ruha és blúz szabásmintái” fejezettel kapcsolatos ellenőrző kérdésekre, ha tudod a válaszokat, akkor ki tudod másolni, és vágni a női ruha és blúz alapmintáját alapszerkesztésből, és a szabáshoz szükséges jelölésekkel ellátni! (Ha nem vagy biztos a tudásodban, akkor olvasd át még egyszer!) Gratulálok! Nézzük a következő témát! 62 3. FÉRFIING SZABÁSMINTÁI Bevezetés Az ing története: A modern férfiing hosszú idő alatt alakult ki, mai formáját csak a XIX. század végén nyerte el. Addig az effajta

ruhaneműbe „belebújtak”, vagyis a fejen áthúzták, fel vagy le. Egészen a XVIII. századig az inget a felsőruházat alatt hordták, és csak a gallérja volt látható, ezért egykor fehérneműnek számított. Valódi származását máig nem tagadhatja, mert továbbra is – különösen hölgyek jelenlétében – illetlenségnek számít, ha egy férfi engedély nélkül veszi le a zakóját, és ingujjban mutatkozik. Férfiingek http://www.bonprixhu/bh/dla-niego/ingek/cat211394html A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel: felismerni a férfiing típusait, a vállrészes férfiing szabásmintáit kimásolni és kivágni alapmintából, férfiing külalakleírását elkészíteni, megadott modell vagy gyártmányrajz alapján. Témák, amivel foglalkozunk: 1. férfiingek fajtái 2. férfi testméretek 3. férfiing szabásminta készítése megadott modellrajz alapján 63 3. 1 Férfiingek fajtái Bevezetés A férfiruházati cikkek készítésénél

alapvető követelmény, hogy formailag megfeleljenek a divat általános követelményeinek. Az ing a férfi fehérneműk legelterjedtebb és legszélesebb körben használt ruhadarabja. A XIX. század végéig a fehér ing egyet jelentett az előkelőséggel Viselését ugyanis kizárólag az engedhette meg magának, akinek Ing tellett a gyakori mosatásra, és ráadásul a váltáshoz elegendő darab állt a rendelkezésére. Bármilyen munkavégzés bepiszkolta a fehér inget, tehát csakis a gentlemanek, azaz a vagyonuk gyümölcséből élő nemesek vagy a tehetős polgárok viselhettek ilyen színű ruhaneműt. A csíkos ingek csak a XIX. század végén jöttek divatba, de nem könnyen fogadták el őket a kor üzletemberének ruhadarabjaként. A mintás ingek azt a gyanút keltették, hogy a tisztaság hiányát leplezik. Köztes megoldásként a színes ingekre fehér gallért és kézelőt varrtak Az effajta kombinációk ma is kedveltek, de soha nem sugallnak olyan

komolyságot vagy ünnepélyes megjelenést, mint hófehér társaik. A férfiing formája az első világháború vége óta alig változott. Egyedüli módosításként mellzseb került rá a hatvanas években, az öltönyhöz viselt mellény eltűnésekor. A klasszikusnak tekinthető férfiingen természetesen továbbra sincs mellzseb, már csak azért sem, mert senki sem tudja igazán, mit is kellene tartania benne. Szabászatilag 3 fajta ing típust ismerünk 1. Az un klasszikus szabású, városi vagy alkalmi ingek - Jellemzőjük, hogy a test vonalát enyhén követi, a karkör kényelmesen szabott, a válla pedig enyhén ejtett. Ezeket a klasszikus szabású öltönyökhöz, business (üzleti) stílushoz hordják. 2. Karcsúsított, szűk fazonú ingek - Jellemzőjük, hogy enyhén karcsúsítottak, karkörük hónaljnál fentebb van, ujjuk is szűkebb. Ezeket inkább az olasz stílusú karcsúsított öltönyök alá ajánlott, különösen a fiatalok körében, erősen

karcsúsított és szűk sziluettű öltönyökhöz, zakókhoz. Általában rugalmas anyagból szabják 3. Bő szabású, szabadidős ingek – Ezek laza, kényelmes szabásúak, általában bővebbek, mint a klasszikus szabású ingek. Laza karöltő és bő ujj jellemzi Azt, hogy melyiket választjuk, meghatározza az alkata, illetve öltöny fazonja. 64 Ingek csoportosítása  Klasszikus ing: elegáns, hagyományos, nyakkendővel viselt férfiing.  Sporting: alapanyaga lazább, fazonja és varrástechnológiája változatos.   Pólóing: a sportruházat leggyakoribb darabja, lezser, alapanyaga pamut, kötött jersey. Kihajtós ing: sportos nappali viselet, önállóan is hordható, nem szükséges zakót viselni hozzá.  További ingfajták: alkalmi, egyenruházati, utcai, társasági, szafari, kötött ing stb. Már az első ingek nyakrészét is más és más módon szabták. Alapvetően állógallérokat és lehajtott gallérokat különböztetünk

meg. A XIX Század végéig az állógallér különböző változatai voltak az uralkodók. A gallér szélességét mindenkor a nyakravaló mérete szabta meg. A lehajtott gallér fokozatosan felváltotta az állógallért, s az utóbbit századunk harmincas éveitől már csak szmokinghoz és frakkhoz viselik. Gallérformák KENT gallér vagy más néven lehajtott gallér Ez a forma a leggyakrabban használt, és a legkevésbé feltűnő. A gallércsúcsok távolsága különböző lehet, a legáltalánosabb, hogy 45 fokos szöget zárnak be. Jól megy hozzá az egyszerű hosszúkás nyakkendő csomó. CÁPA gallér vagy más néven nyitott gallér Ebben az esetben a gallércsúcsok erősen szétállnak. Enyhén nyitottan 120 fokot zárnak be, de egészen 160-180 fokig kinyílhat a csúcsok szöge. Ez a gallérmegoldás nyitott személyiség benyomását kelti. Erős nyak és kelek, széles arc esetén nem előnyös, mert a szétálló gallérok még inkább szélesítik a

sziluettet. Ez a forma elegánsabb hatást kelt és rálátást biztosít a nyakkendő csomóra. 65 LEGOMBOLHATÓ gallér Tipikusan amerikai stílus, de Európában is kedvelt. A kent formától annyiban tér el, hogy a csúcsoknál az ingtesthez gombolhatóak a gallérok. Vásárláskor és próbánál meg kell győződnünk arról, hogy a megfelelő méretet választottuk, mert különben viseléskor majd a gallér ráncot fog vetni. Ha ez mégis előfordul, mindenképpen korrigáljunk azzal, hogy a gombokat átvarrjuk a megfelelő helyre. Az egyszerű hosszúkás nyakkendő csomó illenek hozzá. PÁNTOS gallér Szintén kent gallérból fejlesztették tovább. A gallérhoz varrott keskeny pánttal húzzák össze a gallércsúcsokat, hogy szépen simuljanak és takarják a nyakkendőt. Ezt a formát csak és kizárólag nyakkendővel lehet viselni TŰS gallér Ez is jellegzetesen amerikai gallérforma. Ebben az esetben a gallér csúcsait tűkkel fogják össze, ezzel

biztosítva, hogy a gallér szépen ráfeküdjön a nyakkendőre. A gallér csúcsai lehetnek csúcsosak vagy lekerekítettek Gyakori, hogy az ingeket a különböző kellékek, alkatrészek speciális formája vagy anyaga alapján nevezik el, pl. rövid ujjú, hosszú ujjú, zsebes, hímzett állógalléros stb ingek 3.11 Feladat: Gallérformák Az alábbi ábrákon különféle férfiingekhez találsz gallérhelyeket, mindegyik helyre rajzolj egy gallérfajtát! (Segítségnek használhatod a tanköny135. oldalát, de ezen kívül saját magad is tervezhetsz!) 66 3.12 Feladat: Férfiingek fajtái Gyűjtsél férfiingfajtákról képeket vagy rajzokat, a gyűjtőmunkádat készítsd a füzetedbe! 3.13 Feladat: Férfiingek fajtái Beszéljétek meg, hogy ki milyen ing fajtákat ismer! Rajzoljátok le a füzetetekbe, majd részletesen mutassátok be, pl.: mit látunk rajta (külalakleírással)! 3.14 Feladat: Férfiing zsebek A következő ábrán lévő férfiing zsebekhez

hasonlóan tervezzél legalább három férfiing foltzsebet, dolgozz a füzetedbe! (Használd a fantáziádat!) Szögletes pántos foltzseb Szétvasalt hajtással Zsebfedős foltzseb szembehajtással 67 Zsebfedős, íves vonalú foltzseb 3. 2 Férfi testméretek Az elmúlt fél évszázad során a folyamatosan változó életkörülmények, az életszínvonal változása a testalkatok módosulásában is megmutatkozik. Ezeket a változásokat a méretkutatás hivatott a mérettáblázatokban rögzíteni. A kutatásokat a különböző országokban egymástól eltérően, más – más elgondolás alapján végezték. Napjaikban elkezdődött egy egységes európai kutatási módszer kidolgozása. A jelenleg érvényben lévő magyar méretszabványt a Magyar Divat Intézet szakemberei dolgozták ki az 1980-as években. Szakmai tapasztalatok alapján előzetesen meghatározták a ruhaipari sorozatgyártáshoz szükséges testméretek mérési helyeit. Az egyéni testalkatról

vett méretek helye megegyezik a szabványokban szereplő mérési helyekkel. A méretvétel férfiaknál nadrágon és ingen keresztül történik A mérési helyek a középarányos, normál férfi testalkatokra, valamint azok testmagasság szerinti csoportosítására a női testalkatoknál leírtak vonatkoznak. Mérési helyek a férfi testalkaton Az ing az egyetlen ruhadarab, melynek méretjelző száma a nyakkerület. A nyakkerület mellett a testmagasság is fontos, mert ennek függvénye az ujjhossz. 68 Férfi ing Nyakbőség (cm) 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 mellbőség 112 112 120 120 126 126 132 132 140 140 148 148 156 156 162 162 derékbőség 112 112 120 120 126 126 132 132 140 140 148 148 156 156 162 162 háta hossza testmagasságonként 170-176 80 80 80 80 80 80 80 80 80 80 - 182-188 83 83 83 83 83 83 83 83 83 83 86 86 86 86 86 - - - - 86 ujja hossza testmagasságonként (rövid ujjú ing esetén) 170-176 29 29 29 29 29 29 29

29 29 29 - 182-188 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 - - - - 29 ujja hossza testmagasságonként (hosszú ujjú ing esetén) 170-176 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 - - - - - 182-188 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 Nem egyértelmű a manapság gyakran alkalmazott S, M, L, XL, stb. nagyságjelzők használata, mert belőlük további információk nélkül nem tudunk következtetni a kerület- és hosszméretek arányaira. 3.21 Feladat: Női és férfi testméretek különbségei Beszéljétek meg közösen, hogy milyen eltérés illetve különbség van a női és férfi testalkatok mérési helyei között! (Az összehasonlítást végezzétek a tankönyv 14. oldalán található ábrák segítségével!) 3.22 Feladat: Férfi testméretek lemérése Gyűjtsél férfi testméreteket, férfiismerőseidről! A lemért méreteket írd le a füzetedbe! 69 3. 3 Férfiing szabásminta készítése, megadott modellrajz alapján Méretek a

férfiing szerkesztéséhez A szerkesztési rajzok készítéséhez testméretekre van szükség. A férfiing szerkesztéséhez szükséges méreteket szabványos mérettáblázatból, méretjelző számokkal, nagyságszámokkal végezzük. Sokszor előfordul, hogy ezek a méretek nem felelnek meg mindenkinek, ezért egyedi méretvételre van szükség. Méretek: tm testmagasság m ny mellkerület nyakkerület uh ujjhossz Szerkesztésnél, formailag a divat nagymértékben módosíthatja a vállszélességet, a karöltőmélységet, a gallérformát, a karcsúsítást stb. méreteit, ezek figyelembevételével bőségtöbblet értékeket kell adni. Fontos, hogy a divatrajzolvasáskor észrevegyük a legapróbb részleteket is, mert csak azok figyelembevételével tudjuk elkészíteni az ingek szabásmintáit. Külalak: Vállrészes férfiing (Klasszikus vonalú férfiing)   normál bőséggel, különszabott állórészes gallérral,  duplán szabott vállrésszel

és elejeszél hajtással,  bal elején sarkos kialakítású foltzsebbel,  az ujja két hajtással és hasítékpánttal,  a kézelő saját anyagával bélelt,  a varrásvonalakat tűzések díszítik,  az elejeszél és a kézelők gombolással záródnak. Férfiing modellrajza 70 Férfiing szabásmintái Leszabandó alkatrészek: 1. háta vállrész 2. háta 3. eleje 4. ujj 5. gallér állórész 6. gallér fekvőrész 7. kézelő pánt 8. foltzseb A férfiingekhez leggyakrabban különszabott állórészes inggallérokat szerkesztünk. 71 3.31 Feladat: Férfiing külalak leírás készítése Az alábbi képen látható férfiing modellről készíts külalak leírást a füzetedbe, majd sorold fel, milyen alkatrészek kellenek hozzá! (Használd a tankönyv 8. fejezetét!) http://www.bonprixhu/bh/dlaniego/ingek/cat211394html http://oltozkodesitanacsok.wordpresscom/about/ az-ing/ 3.32 Feladat: Férfiing szabásmintái: Ellenőrző kérdések

Sorold fel az ing típusokat! Mit jelez a nyakkör kerület a férfiingeknél? Milyen testméretek szükségesek a férfiing szerkesztéséhez? Sorold fel, milyen alkatrészek kellenek a vállrészes férfiing szabásához! (A válaszokat megtalálod „Az önellenőrző feladatok megoldásai”-nál!) A „férfiing szabásmintái” című fejezet ellenőrző kérdéseinek sikeres megválaszolásával képes vagy felismerni a férfiing típusait, a vállrészes férfiing szabásmintáit kimásolni és kivágni alapmintából, a férfiing külalakleírását elkészíteni, megadott modell vagy gyártmányrajz alapján. (Ha nem sikerült, akkor az azt jelenti, hogy nézd át újból!) Gratulálok! Lássuk a következő témát! 72 4. FÉRFI NADRÁG SZABÁSMINTÁI A nadrág régiesebb, illetve a divatszakmában használt másik elnevezése a pantalló. Népies neve a gatya, amely eredetileg a bőszáru vászonnadrágot jelentette, ma, pedig mindenféle nadrágra használják

humoros kifejezésként. A nadrág szó az ószláv na-drzsatyi („rajtatartani”) kifejezésből származik. A pantalló szó az olasz vándorkomédia, a commedia dellarte állandó figurájának, Pantalónénak, a velencei kereskedőnek a nevével kapcsolatos, és az általa viselt velencei hosszú nadrágra utal. A gatya szó eredete a szerb-horvát gate („parasztnadrág”). Az alsónadrág becézett formája a „bugyi”, ami a bugyogó (buggyos nadrág) rövidítése.1 Férfinadrágok A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel: a férfinadrágok típusait felismerni, a férfinadrágról gyártmányrajzot, és külalakleírást készíteni, a férfinadrág szabásmintái alapján felismerni a nadrág alkatrészeit. Témák, amivel foglalkozunk: 1. férfinadrág fajták, divatrajzolvasás 2. férfinadrág szabásminta kialakítása alapmintából 3. férfinadrág alkatrészei 1 http://hu.wikipediaorg/wiki/Nadr%C3%A1g 73 4. 1 Férfinadrág fajták,

divatrajzolvasás Bevezetés Ugyanolyan szövetből készül, mint a hozzá tartozó öltönykabát. A nadrág alapvető stílusát, fazonját a derékvonala, comb- és lábszárbősége, a bőségráncok száma, formája, és a zsebek, elhelyezése határozza meg. Helyes méretválasztás: Egy nadrág akkor áll jól viselőjén, ha fenékrésze feszes, derékrésze (korca) a derékon (nem lejjebb vagy följebb) van, ha szárának hossza éppen megfelelő (nem harmonikázik a bokán). A test vonalat követő zakóhoz szűk nadrág, a bővebb szabású kabáthoz a klasszikus szabású nadrág illik. Klasszikus szabású nadrág: Derékban oldalanként általában két bőségránccal, combbőséghez kényelmes, a nadrág szára enyhén szűkülő, alsó lábszárbőségük 23-25 centiméteres, svédzsebbel, hátul egy bevágott zsebbel készül. A pocakosabb, terjedelmesebb hasúaknak lefelé szűkülő nadrágot ajánlatos viselniük, mert egyenes szabás esetén a szárak alsó

bősége aránytalanul nagy lenne. A derékmagasságnak megfelelőnek kell lennie, mely akkor a legkényelmesebb, ha a has fölött gombolható össze. Ha valaki pocakosabb, és óckodik a magasabb derék ellen, és inkább pocakján vagy alatta akarja érezni nadrágja derekát, annak érdemes megbarátkoznia a nadrágtartóval, mely nem engedi, hogy a nadrág lecsússzon. A nadrág hosszának bejelölése: Optimális bejelölés ugyan nincs, mert a hosszt nagyban befolyásolja cipő fazonja, a testmagasság, nadrágszárának bősége, mégis általános szabály, hogy hátul a nadrág alja érintse a cipő sarkát. A hajtóka: Megléte lehet elegáns vagy hétköznapi az összruházat stílusától függően. Főszabály: hivatalos esti öltözethez általában nem ajánlott, szmoking, frakk, zsakett esetében, pedig a hajtókás nadrág kizárt. A hajtóka optikai hatása: A lábat rövidíti, ezért alacsony férfiaknak nem ajánlott. 74 A nadrágok formaváltozatai

Külalakleírás: Egyenes vonalú, derékvonalon övpántba fogott, csípővonalon enyhén testhez simuló férfinadrág.  Az elején 1-1 élvonalba helyezett formázóvarrással,  1-1 ferdeirányú kétszegélyes oldalzsebbel,  derékvonalon övtartókkal készül,  a jobb hátsó száron kétszegélyes bevágott  farzseb, 1-1 derék formázóvarrás található,  az elejehasíték húzózárral zárul. Szűk vonalvezetésű, bevágott zsebes férfinadrág modellrajza Külalakleírás: Bő vonalvezetésű, elején 2-2 élhajtással, derékvonalon övpántba fogott, csípővonalon kényelmes bőséggel kialakított férfinadrág.  Az elején 1-1 ferdeirányú, kétszegélyes bevágott zsebbel, derékvonalon övtartókkal készül,  a jobb hátsó száron legombolható farzseb található,  a hátrészeken 2-2 derékformázó varrással készül,  az elejehasíték takart húzózárral zárul. Bő vonalvezetésű férfinadrág modellrajza 75

A sport, a szabadidő és a túrázás kedvelt ruhadarabja. Tőlünk nyugatra fekvő országokban bőrből vagy posztóból készítve általában bakanccsal és vastag fonalból kötött domború mintázatú térdharisnyával népviseletként is viselik. Külalakleírás: A derékvonalon övpántba fogott, csípővonalon kényelmi többlettel rendelkező lefelé enyhén szűkülő vonalú nadrág.  A behajlított térdnek helyet biztosítva a térd alatt formázó varrásokkal és oldalhasítékkal van ellátva,   a nadrág alja térdpánttal összefogva végződik, az eleje 1-1 derékformázó varrással és ferde bevágott egyszegélyes zsebbel készül,  a hátrész 1-1 derékformálóval, a derékpánt, pedig körben övtartókkal kialakított. Térdnadrág modellrajza A csizmanadrágot térdben szűk formája miatt bricsesznadrágnak is nevezik. Speciális változata a formailag nagyon hasonló, de kényelmesebb kialakítású lovaglónadrág, amelynél a

szár belső vonalán térdnél és combnál valamint az ülepen erősítő folt található. Külalakleírás: Derékvonalon övpántba fogott, térdnél és térd alatt a lábszár formájára szabott, fűzővel záródó, boka tájékán végződő nadrág.  oldalrészen a csípő- és térdvonal között díszítő jelleggel, sonkaformájú kiképzéssel,  az elején derékformázó vonalából induló ferde szabásvonalba helyezett zsebbel készül,  a térdvonalon szabásvonallal kialakított hátrész derék- és aljavonalán 1-1 formázó található,  Csizmanadrág modellrajza az övpántokkal ellátott derékpánt 1 gombbal záródik. 76 Külalakleírás: Egyenes vonalú, derékvonalon övpántba fogott, csípővonalon testhez simuló formázóvarrás nélküli férfinadrág.  az övpántokkal ellátott derékpánt az elején egy  gombbal záródik, a hátrész a derékvonal alatt toldott, 1-1 rátűzött farzsebbel,  az elején a

derék- és az oldalvonalat 1-1 ívelt vonalú zseb köti össze,  a jobb eleje zsebalátéten egy rátűzött kis zseb  található, az elejeközép húzózárral vagy takart gombolással zárul  valamennyi szél-, és varrásvonal erősítő jellegű dísztűzéssel ellátott. Férfi farmernadrág modellrajza A nadrágok viselési célja szerinti nadrágtípusok:  klasszikus pantalló nadrágok,  sport és szabadidő nadrágok,  alkalmi nadrágok,  munkaruházati nadrágok,  farmernadrágok,  fehérnemű nadrágok. A hosszuk szerinti nadrágtípusok:  normál hosszúságú,  cipőre enyhén ráboruló,  térd-, bermuda-, halász-, rövidnadrágok. A zseb formája szerinti nadrágtípusok: Elején: - a, svédzseb - b, ferde bevágott zseb (egyszegélyes, kétszegélyes) - c, ívelt vonalú oldalzseb - d, vízszintes irányban készített zseb (huszárzseb) Hátán: - e, egyszegélyes, kétszegélyes, zsebfedős, legombolós

zseb. 77 Kiegészítő zseb: órazseb. Hasíték kialakítás szerint: gombpánt, gomblyukpánttal, húzózárral. Derékrész megoldás szerint: 5 vagy 7 db övtartóval, csatos vagy gumis szorítóval, kötősáv átgombolóval, egyrészes kötősáv béleléssel, háromrészes kötősáv béleléssel (kisipar). Alj megoldás szerint: hajtókával, hajtóka nélkül, feltűzött aljfeldolgozással. 4.11 Feladat: Szakkifejezések Nézzél utána, az alábbi szavaknak mi a jelentése! A gyűjtő munkád eredményét írd a füzetedbe! SZMOKING, FRAKK, ZSAKETT, PANTALLÓ, GATYA, ÖLTÖNY, 4.12 Feladat: Nadrág gyártmányrajza és külalakleírása A következő ábrán látható férfinadrág gyártmányrajzát próbáld átmásolni (átrajzolni) a füzetedbe a tanultak alapján, majd készítsd el a külalakleírását is! (Figyelj a részletekre!) Hajtásokkal bővített férfinadrág gyártmányrajza 78 4. 2 Férfinadrág szabásminta kialakítása alapmintából

Méretek a férfinadrághoz: Sorozatgyártásnál a már tanult méretszabvány méreteit alkalmazzák. Főbb hosszúsági méretek:  kh külsőhossz  bh belsőhossz  üm ülésmélység Főbb kerületméretek:  d derékkerület  cs csípőkerület  a aljakerület Egyedi méretvételkor megállapítható, hogy a lemért férfi milyen testalkat típusú. Ez nagymértékben meghatározhatja a későbbi módosítások mértékét. A csípőkerületnél: a nadrág formáját nagymértékben meghatározza a csípő formája. A külső hossznál: a nadrág aljbősége és a cipő sarokmagassága befolyásolja. A szűkebb aljkerület rövidebb, a bővebb szárbőség hosszabb külsőhosszt követel. Kényelmi bőségtöbbletek és formázás: Az öltözéknek rendeltetésétől függően kellő kényelemérzetet kell biztosítania. Már a szerkesztési méretek kiszámításakor meg kell határozni a testméreteken felüli bőségeket az ún. öltöztetési vagy

kényelmi bőségtöbbleteket  A nadrág derékbőségénél nem alkalmazunk kényelmi hozzáadást, mert a nadrág ezen a vonalon szorosan a testhez simul.  Csípővonalon különböző hozzáadással növelhetjük a készméretet, ennek a mértéke a kiválasztott nadrágforma, a testalkat és az alapanyag függvénye. Az egyre bővülő elejenadrág esetén a hátrész csípővonala visszafogottabb kényelmi többletet  tartalmazhat. A combvonal bőségét a nadrágdivat és a kényelmes viselet határozza meg.  Térdvonalon a klasszikus bő nadrágforma esetén a 0-1 cm közötti formázó íveléssel alakítjuk ki az oldalvonalakat.  Az aljvonal kialakítása, bősége többnyire nem függ a bokakerülettől. Modellezés: A különféle formai megoldású férfiruhák szabásmintáinak kialakítását jelenti. A megadott testméretekre szerkesztett, formailag jól kialakított alapszabásmintákból készítjük az új modellformát. Az alapszabásmintába

berajzolt átalakítási vonalak mentén átvágással, nyitással, zárással, szűkítéssel, bővítéssel, hosszabbítással stb. alakítjuk ki az új szabásmintákat. Ez gyakran több lépésben lehetséges, ezért az egyes átalakítási fázisokhoz áttetsző ún. skicc-pausz papírt használnak 79 Törölt: ¶ 4.21 Feladat: Nadrág alapmintájának másolása Másold ki a tankönyv 152. oldalán lévő férfi nadrágszerkesztésből az alapmintákat (másolópapír) skiccpapír segítségével! Szabásminta: Az alapminta készítését mindig a modellezés követi. A férfi nadrágszerkesztés helyenként varrásszélességgel történik, mivel a szerkesztéssel egy időben modellezést is végzünk. A szabásmintán meg kell határozni a láncfonal irányt! Az elejenadrágon a láncfonal irány az élvonal, a hátnadrágon, pedig az élvonal térd alatti része. 4.22 Feladat: Nadrág összehasonlítás A következő két ábra között keresd meg a négy

különbséget és rajzold meg a füzetedbe! Férfinadrág részletrajza elől nézetből Férfinadrág részletrajza elől nézetből 80 4. 3 Férfinadrág alkatrészei Külalak leírása: Hosszú szárú, párhuzamos vonalvezetésű, hajtóka nélkül készülő nadrág.  Az első száron 1-1 eleje formázóvarrás, az oldalrészen a derékvonaltól az oldalvonalig ferde irányban tartó svédzseb található.  Az eleje középrész takart húzózárral záródik.  Mindkét hátsószáron 1-1 formázóvarrás található.  A jobb oldali hátsószáron egy darab egyszegélyes, gomblyukkal és gombbal záródó hátsó zseb helyezkedik el.  A derékrész kötősávba foglalt, eleje középen 1db gombbal záródik.  A kötősávon körben 7db övtartó található.  A nadrág alja koptatószalaggal van eldolgozva. Párhuzamos vonalvezetésű klasszikus nadrág gyártmányrajza Varrásszékesség: minden varrásvonalon 1 cm, Tűzésszélesség:

az alapanyaggal azonos színű cérnával  a svédzseb nyílásvonala 0, 6 cm,  a hasíték 3 cm,  a derékrész a kötősáv alatt, a hátsó zseb körben és az övtartók széle 0, 2 cm, 81 Összeállítandó alkatrészek alapanyagból:  (a) 2 db elsőszár  (b) 2 db hátsószár (toldható)   (c) 2 db hátsószár-toldás (d) 2 db svédzsebalátét  (e) 1db svédzseb-szegő  (f) 1db hátsózseb-alátét  (g) 2db kötősáv (toldható)  (h) 7db övtartó  (i) 1db baloldali hasíték szegőpánt  (j) 1db jobboldali hasíték szegőpánt Alkatrészek alapanyagból Összeállítandó alkatrészek testbélésből: (alapanyaggal azonos színű)  (a) 1db hasítékalátét  (b) 1 db ülepfolt  (c) 2db lábközti erősítő Alkatrészek testbélésből Összeállítandó alkatrészek közbélésből:  (a) 1db hasíték szegőpánt Alkatrészek közbélésből  (b) 1db hasítékalátét  (c) 1db

kötősáv-hosszabbító   (d) 1db hátsózseb-szegő (e) 2db svédzseb erősítő Összeállítandó alkatrészek zsebanyagból:  (a) 2db svédzseb lap  Alkatrészek zsebanyagból 82 (b) 1db hátsózseb lap Felfektetési rajz alapanyagból:  egydarabos, csukott terítési mód,  az alapanyag sima vagy apró mintás, (ezért a szabásminták 180 fokkal elforgathatók). A felfektetett szabásmintákon varrásés hajtásszélességek vannak. Nadrág felfektetési rajza 4.31 Feladat: Férfinadrág divatrajzolvasás A következő három férfinadrág modellről készítsél a füzetedbe külalakleírást és alkatrész felsorolást! (Segítségnek használd a tankönyv 143. oldalán lévő 9.4 fejezetet!) 83 3. modell 1. modell 2. modell 4.32 Feladat: Férfinadrág szabásmintái: Ellenőrző kérdések Sorolj fel férfinadrág típusokat, viselés szerint! Milyen méretekre van szükség a normál férfinadrág szerkesztéséhez? Sorold fel a

férfinadrág alapszabásmintát, milyen modellezési megoldásokkal alakítjuk át szabásmintává? Milyen (alapanyag) alkatrészekből áll a hosszú szárú, párhuzamos vonalvezetésű, hajtóka nélkül készülő férfinadrág? (A válaszokat megtalálod „Az önellenőrző feladatok megoldásai”-nál!) A „férfinadrág szabásmintái” témakör ellenőrző kérdéseinek megválaszolásával képes vagy a férfinadrágok típusait felismerni, és a férfinadrág szabásmintái alapján felismerni a nadrág alkatrészeit. (A válaszadás, ha nem sikerült akkor nézd át újra!) Gratulálok! Jöjjön a modulfüzet utolsó témája! 84 5. FÉRFI ZAKÓ SZABÁSMINTÁI A ruházat azoknak az anyagoknak (elsősorban textíliáknak, vagy bőröknek) az összefoglaló neve, amiket az ember magára ölt. Éppúgy szolgálja a külső hatásoktól való védelmet, mint a kommunikációt. Több-kevesebb kompromisszummal alkalmazkodik az időjáráshoz, a közösség

kultúrájához, a divathoz és az egyén szükségleteihez. A férfiak ruházkodásának mindmáig legelegánsabb összeállítása az öltöny. A férfiöltönyök alapja az ún. klasszikus öltöny, amely három részből áll: - zakóból, - nadrágból, - mellényből. Zakók http://www.eskuvoi-ruhanet/eskuvoi ruha galeria/wilvorst/eskuvoi-ruha-wilvorst-1jpg A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel: a férfizakó típusait felismerni, a férfizakó divatrajzolvasására. Témák, amivel foglalkozunk: 1. férfizakó rendeltetése 2. zakótípusok 3. férfizakó divatrajzolvasás 85 5. 1 Férfizakó rendeltetése Bevezetés A ma embere a legtökéletesebbre, a legmodernebbre törekszik, ez igaz az öltözködés területén is. A mindennapi munkához, kiránduláshoz, sporthoz megfelelő ruházat illik. Az öltöny általában azonos minőségű, színű, anyagú zakóból, nadrágból és mellényből áll. A divattól függően a zakót és a nadrágot együtt,

mellény nélkül is öltönynek nevezik. A férfiöltönyökkel szemben támasztott általános követelmények:  esztétikailag megfelelő, divatigényt kielégítő,  célszerű és kényelmes,  kombinálható legyen más ruhadarabokkal,   kellemes viselési tulajdonságú, könnyen kezelhető legyen. Természetesen ahhoz, hogy az öltöny megfeleljen a rendeltetésének, szabásában, színében és anyagában igazodnia kell az alkalomhoz, a napszakhoz, az évszakhoz és az éghajlathoz. Az iménti sorrend nem véletlenszerű, mert valóban a szabás a legfontosabb. A jó szabáson azt az alapformát értjük, amely a legjobban érvényre juttatja viselője alakját, eltünteti alkati hibáit. Az egyedileg készülő ruhák esetében feltétlenül ügyelni kell a kiválasztott modell, valamint az alkat és az egyéniség összhangjára. Ha ez az összhang nincs meg, a legnagyobb gonddal és szakértelemmel készített ruha sem fogja megnyerni a megrendelő

tetszését. Néhány szempont a különféle modellformák helyes kiválasztásához: Az alkat előnytelen jellemzőit a ruházat ne hangsúlyozza ki. – a hasas, kövér alkat számára előnytelen a kétsoros zakóforma, a túl széles kihajtó, a szűk szárú nadrág, a nagymintás, pl. nagykockás szövet, – a magas, sovány alkat számára előnytelen a hosszanti szabásvonal, a hosszú, keskeny kihajtó, mivel az amúgy is sovány alkatot nyújtja, - az alacsony alkatra nem előnyös a túl hosszú zakó, mert az arányokat eltorzítja, a vízszintes szabásvonal és mintázat, pedig optikailag szélesíti. 86 A különböző testalkatok számára előnyös és előnytelenmodellformák (hasa-kövér, magas-sovány, alacsony, széles vállú, széles csípőjű,) Előnyös Előnytelen Az öltöny kidolgozásához kellékeket használnak.  Méterkellékek: testbélés, ujjbélés, közbélés betét, nemez.  Aprókellékek: gomb, csat, varrócérna, húzózár,

rögzítőszalag, vállpárna. Erősítés, rögzítés és formázás ragasztással felsőruházatoknál: A közbéléseket, betéteket a zakó mellformájának kialakításához, a kisalkatrészek használat közbeni deformálódásának megakadályozásának megakadályozására alkalmazzák. Ragasztás technológia alkalmazása: - Frontfix-eljárás. Ragasztós közbélések alkalmazása női kosztümkabátok, illetve férfizakók gyártásánál A modell kiválasztásához ismerni kell az alapanyag tulajdonságait is. A merev anyagokat szabásvonalakkal lehet a testre formázni, a lágyabb esésű szövetek viszont bővebb, lezserebb ruhadarabok kialakítására alkalmasak. Az anyagok mintázata lehet konzervatív vagy sportos. A finom minták klasszikusak - a merész minták lezserek 87 Néhány jellegzetes férfiruha-szövetmintázat: A férfiruházat hagyományos alapanyaga a gyapjú-, kisebb mértékben a pamut-, illetve a lenszövet. Ruházati szempontból a

gyapjúszövetet értékessé teszi az, hogy alapanyag mindentermészetes közül legnagyobb a rugalmassága. A szintetikus szálak elterjedése a férfiruhaszöveteknél is tért hódított, előnyös tulajdonsága szemben a a gyapjúval nagyobb mértékű méretállandóság, rugalmasság, gyűrődésállóság, éltartósság, kopásállóság. Hátrányuk, hogy merevebbek, kevésbé melegtartóak, vasalással nehezen formázhatók. A sport- gyártmányokat és szabadidő-ruházati általában könnyen kezelhető textíliákból állítják elő. A fiatalok ruházatának kedvelt alapanyaga a pamut- vagy pamuttal kevert farmervászon és a kordszövet. Sportos jellegű zakók készülhetnek bőrből, műbőr anyagokból is. 5.11 Feladat: Férfiruházat Gyűjtsél képeket, modellrajzokat, anyagmintákat a férfiruházatokhoz, majd azokat ragaszd be a füzetedbe! Használd az iskola ruhaipari tanműhelyben található divatlapokat, újságokat, valamint a

szabászati anyaghulladékokat! 88 5. 2 Zakótípusok Az öltönyök elsősorban a zakójellege szerint határozhatók meg, ennek alapján lehetnek egysoros és kétsoros gombolásúak. A zakó általános jellemzői:  Az egysoros gombolású zakó egy-, két-, háromvagy négygombos, és az átgombolás kb. 3 cm átfedésű. Formája a divatnak megfelelően lehet karcsúsított, erősen testre szabott vagy lazán a test vonalát követő. Zsebmegoldásaira jellemző a bal eleje felső részen elhelyezett zsebpántos zseb, az ún. szivarzseb, a zsebfedős alsó zseb Sportosabb kiviteleknél rátűzött zsebeket is alkalmaznak. Az elejekihajtó és a gallér találkozása lehet nyitott vagy zárt, az eleje alul általában elkerekített. A hátmegoldás lehet hátközépen vagy oldalvarrásba helyezett hasítékos. 1; Egysoros gombolású, három gombbal záródó 2; Egysoros gombolású, két gombbal záródó 3; Egysoros gombolású, egy gombbal záródó 89 7; Egysoros

gombolású, egy gombbal záródó 8; Egysoros gombolású, négy gombbal záródó 9; Egysoros gombolású, három gombbal záródó  A kétsoros gombolású zakó azonos megoldású, de az eleje részek kerekítés nélkül készülnek, és nagyobb mértékben átfednek. 4; Kétsoros gombolású, három pár gombbal záródó 5; Kétsoros gombolású, két pár gombbal záródó 6; Kétsoros gombolású, egy pár gombbal záródó 90 A férfizakók rendeltetésük szerint a következő csoportokra oszthatók:  Utcai vagy mindennapi viseletre készített zakók jellemzői: Könnyen kezelhetők, kényelmesek, formatartók, sima vonalúak. Alapanyaguk főként gyapjú, illetve gyapjútípusú szövet. Színük szürke, barna, drapp, bordó, kék stb lehet Mintázatuk egyszínű, kockás, csíkos, esetleg szövéssel mintázott.  Alkalmi célokra készülő zakók jellemzői: Ünnepélyes eseményre készülnek, alapanyaguk leginkább finom gyapjú vagy gyapjútípusú

szövet. Színük általában sötét, pl. fekete, sötétszürke, sötétkék, de készíthetők fehér, illetve világos színekben is. Mintázatuk egyszínű vagy szövéssel csíkozott Legjellegzetesebb modelljei a  szmoking, a frakk. A sportos célokra készülő zakók jellemzői: Utcai, munkahelyi viseletre, kirándulásra, a szabadidő eltöltésére készülnek. Az alapanyagok felhasználására jellemző a vidám, élénk szín és mintázat. A gyapjú alapanyagú szövetek mellett a pamut és len alapanyagú szöveteket is felhasználják. A modellekre jellemző a könnyed vonalvezetés, a mozgást nem gátló puha kidolgozás. A zakók formaváltozatai: Gallér- és elejekihajtó- formaváltozatok  rövid kihajtóval: (a) tompaszögű (vé) fazon, (b) hegyesszögű (spicces) fazon,  hosszú kihajtóval: (c) tompaszögű (vé) fazon, (d) hegyesszögű (spicces) fazon, (e) sarkos fazon, (f) sálgalléros fazon,  (g) felgombolt állórészes gallér. 91

Zsebek formaváltozatai: (a) feltűzött foltzsebbel, (b) bevágott zsebbel, (c) szabásvonalba készített zsebbel. A klasszikus zakót minden esetben nyakkörön zárt gombolású inggel és nyakkendővel kell viselni! 5.21 Feladat: Férfizakó anyagok Nézzél utána, hogy mit tanultál a természetes szálasanyagokról (pamut, len, gyapjú), majd írd le a füzetedbe! 5.22 Feladat: Szakszavak Nézzél utána, az alábbi szavaknak mi a jelentése! A gyűjtő munkád eredményét írd a füzetedbe! KONZERVATÍV, LEZSER, KLASSZIKUS, 92 5. 3 Férfizakó divatrajzolvasás A férfi zakó szabásmintájának szerkesztését divatrajzolvasással kezdjük. Testméretek a zakó szerkesztéséhez: tm testmagasság, m mellkerület, d derékkerület, cs csípőkerület, uh ujjhossz. A divatrajzolvasás alapos szemrevételezést igényel, mivel a férfizakók formai különbségei a divat változása következtében a részletekben rejlenek. A modellezés megkezdése előtt ki kell

választani az adott modellrajznak legjobban megfelelő alapszabásmintát. Modellrajzok Tervezés során szükség van olyan rajzra, amelyen jól látható a tervezett modell sziluettje, szabásvonalai, aránya. A többnyire színes grafika hasonlít a divatgrafikára, a modellrajz is mozgásban ábrázolja a kivitelezendő öltözéket. Emellett megjeleníti a kelme tulajdonságait. Hűen festi le a csipkét, a muszlint, vagy gyapjúszövetet. A gondosan elkészített grafika segít a megrendelőnek elképzelni milyen is lesz az elkészült ruhadarab, hogyan fog mutatni viselőjén és a szabászmodellezőnek is megkönnyíti a dolgát. 2 2 http://www.bonprixhu/bh/dla-niego/zakok/cat211389html 93 Férfi zakók külalakleírása és gyártmányrajza Egysoros, kétgombos zakó gyártmányrajza Külalakleírás: Egysoros gombolású, két gombbal záródó, derékban karcsúsított férfizakó,  az eleje egy-egy mellvarrással formázott,  különszabott oldalrésszel,

 bal elején bevágott zsebpántos zsebbel, (szivarzseb)   mindkét eleje oldalrészen bevágott kétszegélyes zsebfedős alsó zsebbel, elejeszéle és aljavonala elkerekített, szétnyíló. Kétsoros férfizakó gyártmányrajza Külalakleírás: Kétsoros gombolású, egy pár gombbal záródó, csapott fazonú ún. klubzakó,  az eleje egy-egy mellformázó varrással és feltűzött bélelt foltzsebbel,  aljvonala egyenes, egymásra hajló,   a háta hátközépen varrott, ujja kétvarrásos, hasíték nélküli, bevarrott, az alján két gombbal díszített 94 Kétsoros, klasszikus férfizakó gyártmányrajza Külalakleírás: Kétsoros gombolású, egy pár gombbal záródó, klasszikus vonalú férfizakó,  a záródást biztosító gombok mellett még két pár ferdén elhelyezett gombbal,  a törésvonal és a záródás közvetlenül a zsebvonal felett,  a kihajtó mélyen lenyúló széles, csúcsos végződésű, 

elejeszéle és az aljvonal egyenes, egymásra hajló,  elején egy-egy mellformázó varrással, amelyek végénél egy-egy egyszegélyes zsebfedős, bevágott zseb található,   bal elején bevágott zsebpántos felső zsebbel, (szivarzseb) ujja kétvarrásos bevarrott, amelynek alján hamis hasíték és négy díszgomb van,  a háta hátközépen varrott. Egysoros, négygombos, kihajtó nélküli férfizakó gyártmányrajza Külalakleírás: Egysoros gombolású, négy gombbal záródó, kihajtó nélküli, enyhén karcsúsított, könnyű kidolgozású kardigánzakó.  eleje oldalrészen egy-egy, a bal felsőrészen egy bélelt foltzsebbel,  az ujja kétvarrásos, hasíték nélküli, bevarrott, alján négy darab gombbal díszített,  háta hátközépen varrott. 95 Külalakleírás: Egysoros gombolású, két gombbal záródó férfi zakó,  a kihajtó töréspontja a derék felett kezdődik,  az alsó és a felső gomb 9 cm

távolságra van egymástól,  elejeszéle és aljavonala elkerekített, szétnyíló. A zakó jellegzetességét a foltzsebek, és a sálfazon adja meg. Egysoros, két gombbal záródó, sálfazonú férfizakó modellrajza 5.31 Feladat: Férfizakó A tankönyv segítségével nevezd meg a következő modellrajzon látható férfizakót, majd készítsd el a zakó külalakleírását a füzetedbe! Zakó modellrajza 96 5.32 Feladat: Férfizakó Másold át a füzetedbe a képen látható zakó elől nézeti és hátul nézeti rajzát! Zakó elől nézetből Zakó hátul nézetből 5.33 Feladat: Férfizakó Írd le a füzetedbe, hogy a három férfizakó modell közül melyik, milyen zakótípus csoportba tartozik! A; modell C; modell B; modell 97 5.34 Feladat: Férfizakó szabásmintái: Ellenőrző kérdések Melyek a férfiöltönyökkel szemben támasztott általános követelmények? Melyek az általános zakótípusok? Melyek a zakótípusok rendeltetésük

szerint? Melyek a zakókészítéshez szükséges méretek? Miért van szükség a divatrajzolvasásra? (A válaszokat megtalálod „Az önellenőrző feladatok megoldásai”-nál!) A „férfizakó szabásmintái” fejezet témáit, akkor teljesítetted, ha az ellenőrző kérdésekre tudod a választ. Azaz felismered a férfizakó típusokat, és képes vagy a férfizakó divatrajzolvasására. Ha idáig eljutottál, akkor a modulfüzet öt fejezetének témáját sikeresen elsajátítottad! Gratulálok! 98 MELLÉKLET 1. sz melléklet: 1.51 feladat: Női nadrág szabásminta készítés Női nadrág elejerész és hátrész 99 2. sz melléklet: 212 Feladat: Női ruhák és blúzok divatja a; ábra 100 2.12 Feladat: Női ruhák és blúzok divatja b; ábra 101 3. sz melléklet:241 feladat: Női ruha öltöztetés alapvető ismerete a; feladat: Keskeny csípő, erős mell: B válasz a megoldás. Indoklás: Nem szabad kihangsúlyozni a derékvonalat, és

hosszítani kell a felsőtestet. Előnyös a kétrészes megoldás, melynél a szoknya egyenes, a felsőrész hosszanti szabásvonalakkal osztott enyhén karcsúsított forma, lefelé keskenyedő, hosszú nyakkivágással. A szoknya lehetőleg világos, a felsőrész pedig sötét legyen b; feladat: Rövid felsőtest (rövid derék): D válasz a megoldás. Indoklás: Előnytelen a derékvonal hangsúlyozása. Ezen a testalkaton az enyhén karcsúsított, kétrészes öltözék vagy egybeszabott ruha hat előnyösen, az alapanyagoknál célszerű a középtónusú színek és a közepes méretű minták használata. 102 AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. 54 Feladat: Női nadrág szabásmintái Nadrágfajták: Csípő-, egyenes-, trapéz-, derékhajtásos-, hajtókás-, talpallós-, farmer-, bő-, répa-, keleti férfi-, halász-, térd-, golf-, short-, bermuda nadrág. Divatrajzolvasás: A modell körvonalának, szabásvonalának, apróbb részmegoldásainak

megfigyelését és megfogalmazását jelenti, amely divatrajzról leolvasható. A női nadrág szerkesztéséhez szükséges méretek: d, cs, kh, bh, a. A nadrágszerkesztés vízszintes alapvonalainak neve: derékalapvonal, csípővonal, ülésvonal, térdvonal, aljvonal. Méretes szabásminta: Az egyedi méretre készített szabásminták azonosak a szerkesztéskor kapott formákkal. A szabásmintákat határoló vonalak azonosak a varrásés hajtásvonalakkal Az egyedi alkatra készített nadrág szabásakor közvetlenül az alapanyagra kell rajzolni: - a varrás- és hajtásszélességet, - a próba kívánta igazításhoz szükséges ráhagyásokat. Konfekció – szabásminta: A konfekció – szabásminta körvonala a szabás vonalával azonos, ezért a szerkesztési rajzok alkatrészeit kimásolva azokat kiegészítjük: - varrás- és hajtásszélesség-ráhagyással, - feliratokkal: modell -, alkatrész – megnevezés, méretnagyság, gyakoriság stb. Alkatrészek az

egyenes vonalú női nadrág készítéséhez: Alapanyagból: - 2 db eleje nadrágszár, - 2 db háta nadrágszár, - 1 db övpánt. Kellékek: - 1 db ragasztó közbélés az övpántba, 1 db húzózár, -1 db gomb, - 1 db cérna, - 1 db nagyságjelző címke (sorozatgyártás esetén). 103 2.43 Feladat: Női ruha és blúz szabásmintái Ruhafajták: Alap-, ing-, kabát-, princesz-, raglán-, japán-, strand-, derékban vágott-, kötény-, doboz-, farmer-, karcsúsított-, empire-, népies-, alkalmi ruha. Blúzfajták: Ing-, kihajtógalléros-, állógalléros-, pólóing-, sportos-, hosszú (tunika)-, csípőrészes-, top-, megkötős nyakú-, átkötős-, folklór (népies). A ruha és a blúz szerkesztéséhez szükséges méretek: tm, m, d, cs, uh. Mellkerület részméretei: Hátszélesség, hónaljszélesség, mellszélesség = ½mellkerület. Segédméretek kiszámítása: lehet mérni, táblázatból venni, képlet alapján kiszámítani. Kényelmi (öltöztetési)

bőségtöbbleteknek a szerepe: A ruhadarabban a mozgást biztosítja, ez függ a modell formájától, alapanyagtól, és a testalkat sajátosságától. Alapminta: A test formáját követő alapminta, ami készülhet varrásszélességgel, vagy anélkül. A szabásminta alapja, ebből alakítják ki a szabásmintát Szabásminta: Az alapminta átalakítása, a modellformára, modellezés szabályai szerint. Szabásmintán használt jelölések: hajtás, darabszám, alkatrész neve, derékszög vagy merőleges, bevágásvonal, bezárt formázó, szabásirány, láncfonal irány, ráncolás, nyújtás, betartás, egyeztető jelzések, felvágás. Ujjszerkesztéshez szükséges méretek: km, kk, uh, uab, hósz, ip. Modellezés: A modell szabásmintáinak kialakítása az alapmintákból modellrajz, divatlap vagy egyéni elképzelés alapján történik szabásvonalakkal, a minta felvágásával stb. ezt a munkafolyamatot modellező szabász végzi A ruha és a blúz alapmintáinak neve

és darabszáma: Ruha: - 1db eleje, - 2 db fél háta, - 2 db ujja. Blúz: - 1 db háta, - 2 db fél eleje, - 2 db gallér (alsó-felső), - 2 db kézelő, 2 db ujja 3.32 Feladat: Férfiing szabásmintái Ingtípusok: Klasszikus-, sport-, póló-, kihajtós ing. További ingfajták: alkalmi, egyenruházati, utcai, társasági, szafari, kötött ing stb. Az ing az egyetlen ruhadarab, melynek méretjelző száma a nyakkerület. A nyakkerület mellett a testmagasság is fontos, mert ennek függvénye az ujjhossz. Testméretek a férfiing szerkesztéséhez: tm, m, ny, uh. A vállrészes férfiing szabásához szükséges alkatrészek: - 2 db háta vállrész, - 1 db háta, - 2 db eleje, - 2 db ujj, - 2 db gallér állórész, - 2 db gallér fekvőrész, - 4 db kézelő pánt, - 1 db foltzseb. 104 4.32 Feladat: Férfinadrág szabásmintái Férfinadrág típusok viselés szerint: klasszikus pantalló -, sport és szabadidő -, alkalmi -, munkaruházati -, farmernadrágok,

fehérnemű nadrágok. Normál férfinadrág szerkesztéséhez szükséges méretek: Hosszúsági méretek: kh, bh, üm, kerületméretek: d, cs, a. Modellezési megoldások: Az alapszabásmintába berajzolt átalakítási vonalak mentén átvágással, nyitással, zárással, szűkítéssel, bővítéssel, hosszabbítással stb. alakítjuk ki az új szabásmintákat. Alkatrészek (alapanyagból) a hosszú szárú, párhuzamos vonalvezetésű, hajtóka nélkül készülő férfinadrághoz: - 2db elsőszár, - 2 db hátsószár, - 2 db svédzseb alátét, - 1 db hátsózseb-szegő, 1 db hátsózseb alátét, - 2 db kötősáv, - 7 db övtartó, - 1 db bal oldali hasítékszegő pánt, 1 db jobb oldali hasítékszegő. 5.34 Feladat: Férfizakó szabásmintái A férfiöltönyökkel szemben támasztott általános követelmények: Esztétikailag megfelelő, divatigényt kielégítő, célszerű és kényelmes, kombinálható legyen más ruhadarabokkal, kellemes viselési tulajdonságú,

könnyen kezelhető legyen. Általános zakótípusok: Egysoros gombolású zakók, kétsoros gombolású zakó. Zakótípusok rendeltetésük szerint: Utcai, alkalmi, sportos. Zakókészítéshez szükséges méretek: tm, m, d, cs, uh. Divatrajzolvasásra, azért van szükség, mert a divatrajz alapján segít a megrendelőnek elképzelni milyen lesz az elkészült ruhadarab, illetve a modellezőnek is megkönnyíti a dolgát. 105 IRODALOMJEGYZÉK Benkő Istvánné – Hodován József – Kun Andrásné: Ruhaipari szabás-szakrajz / 2. kiadás Magyar Divatintézet Kft. és Göttinger BT,1998 („alaptankönyv”) Riegler Gyula: Női ruhák készítése, Göttinger kiadó, 2002 Körtvélyesi Erika – Molnárné Simon Éva: Női ruhák készítése, Műszaki könyvkiadó, Bp., 2003 Reigler Gyula: Férfiruhák készítése, Műszaki könyvkiadó, Bp., 2003 Hodován József: Férfi ruha Szabás – szakrajz / 1. kiadás, Magyar Divatintézet Kft és Göttinger BT., 2000 Paul

Ginnis: Tanítási és tanulási receptkönyv, Pécsi Direkt Kft. Alexandra, 2007 Benkő Istvánné – Deákfalvi Sarolta: Nőiruha – készítő szakrajz 1. Műszaki könyvkiadó, Bp, 2000 Estu Klára – Molnárné Simon Éva – Zsédenyi Lászlóné: Ruhaipari technológia, Műszaki könyvkiadó, Bp. 1999 Dán Zoltán: Férfiruha-készítő szakrajz, Műszaki könyvkiadó, Bp. 2000 106