Geography | Studies, essays, thesises » Afrika turizmusa

AFRIKA turizmusa • Kontinensek között a legforróbb 2. legnagyobb (30 mió km2 + szigetek Æ 30,5 mió km2) 2. legmagasabb (750 m Å hatalmas kiemelt fennsíkok) 2. legnagyobb esőerdeje a Kongó-medencében (1/2 Eu) • Egyértelmű természeti határok (Szuezi-csat.: XIX sz közepe) • Tagolatlan (Æ hajózást, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok kialakulását hátráltatta) • Formája: egykor együtt D-Amerikával és Madagaszkárral • Kontinenslemez mozgása Æ mai trópusi esőerdők területén eljegesedés nyomai; PleisztocénÆ Szaharában úszásra utaló sziklarajzok „Afrika” • Mesebeli, érintetlen, az emberiség bölcsője • Rabszolga-kereskedelem Æ hagyományos társadalom felbomlása • Gyarmatosítás Æ nyersanyag-kitermelés Æ természet és társadalom kizsákmányolása exportra termelés felerősödése „Afrika” • Mesebeli, érintetlen, az emberiség bölcsője • Meghatározó tájképi elemek: hatalmas táblás

vidékekből (pl. Szahara) kiemelkedő hegyek (trópusi szigethegyek, ősi kristályos és magmás felboltozódások, vulkáni kúpok – pl. Kilimanjaro), nagy kiterjedésű belső medencék (pl. Viktória-, Kalahárimedence) • Éghajlat és növényzeti sokszínűség – övezetesség: egyenlítő (Kongó-medence): trópusi őserdő szavanna: zárt lombhullató fás Æ ligetes, nyílt füves vegetáció sivatag (Szahara, Kalahári): 2 rövid Æ1 hosszú száraz évszak • Ma is élő törésvonal: K-afrikai árokrendszer, amúgy ősi és nyugodt föld Nemzetközi turista érkezések régiók szerinti megoszlása (%) 1995 2000 2008 2010 becsl. 2010 2020 becsl. Európa 59,4 56,4 53 50,3 50,4 44,7 Ázsia/Csendes-óceáni t. 14,9 17,7 20 23,2 21,8 28,5 Amerika 19,7 19,4 16 18,6 16,2 17,8 Afrika 3,5 3,9 5 4,4 5,2 4,7 Közel-Kelet 2,5 2,6 6 3,5 6,4 4,3 Forrás: Tourism 2020 Vision, WTO, 2007 Forrás: UNWTO World Tourism Barometer, 2009 Jun.

Növekedési üteme gyors, 2005-ben 9%-os! 100 lakosra 4 turista jut (világátl.: 11) A válság hatása • Az egyetlen kontinens, ahol nem csökkent a turistaérkezések száma (világátlag 2009 első felében -8%, második felében -3%) • Hanem nőtt, +4%! • Å Luxusutazások, inszentív turisztikai célpontok • Afrika turizmusból származó bevétele GDP-jének több mint 11%-át adja, eközben a világ turizmusból származó bevételeinek mindössze 2%-át adja. • Csak Dél-Afrika szerepelt a 40 legfontosabb turistacélpont között. • Alacsonyak a fejlesztési-ráfordítási mutatók • Kis arányú a belföldi turizmus • Legtöbb országban minimális a kiutazások száma • Gazdasági és politikai problémák (stabilitás, megbízhatóság hiánya) • Elégtelen közlekedési infrastruktúra • Rossz egészségügyi helyzet (pl. AIDS) • Természeti kincsei, gazdag és egzotikus kultúrája folytán óriási kiaknázatlan lehetőségei vannak,

és biztató jel, hogy az elmúlt tíz évben az ágazat 7-8%-os éves növekedése a világátlag (5%) fölött van, sőt Tanzániában évi 20% körüli ütemben nőtt. • 2004-es szökőár hatása rövid távon: Afrika is népszerűbb célponttá vált • Erős euró pozitív hatású EU-beli célpontokra és pl. Tunéziára (kedvező árak Æ vonzó), negatív pl. D-Afrikai desztinációk vendégforgalmára • 2004-ben jó: Marokkóban diszkont légitársaságok megjelenése • Turistaérkezések és bevételek koncentráltak (bevétel 80%-át 6 ország: DAK (30%!), Egyiptom, Marokkó, Tunézia, Mauritius, Tanzánia) Felosztása • Turizmus szempontjából; természetföldrajzi, kulturális és történelmi alapokon! Természeti okok (pl. áthatolhatatlan sivatag, zuhatagos folyók, járhatatlan erdők) Æ XV.sz-ig „elzárt” területek ¾ Észak-Afrika emberi kultúra több1000 éves emlékei + természeti vonzerők ¾ Szubszaharai-Afrika (Fekete Afrika) főleg

természeti értékeken alapszik ¾ Közel-Kelet vallási emlékek, zarándokhelyek, olajvagyon „eredményei” (A WTO önálló nagyrégióként kezeli) Észak-Afrika Szahara északi része, ill. az északi tengerpart (szigetek az Atlanti-óceánban: Azori-szk, Madeira-szk. ÆPortugália, Kanári-szk. ÆSpo) Marokkó, Algéria, Tunézia (=az Atlasz-vidék államai) Líbia, Egyiptom Általánosságban • Kontinens turizmusának ~ 50%-a • Előny: földrajzi helyzet = éghajlat, Európa közelsége • Nagy kiterjedésű sivatagi területek mellett hegyvidéki, ill. mediterrán éghajlatú részek Æ kisebb-nagyobb mértékben egyaránt vonzó természeti adottságok • Fő vonzerő: ókori és középkori történelmi emlékek Az Atlasz-vidék államai „Dzsezírat el-Maghreb” = Nyugati sziget • Mediterrán partvidék, Atlasz-hegység láncai, zárt magasföldek, kis medencék és folyóvölgyek • Őslakos berberek sok hódítással szemben: ™ főníciaiak

(Kr.e XII), ™ Karthágó uralma (Kr.e VII-IV), ™ rómaiak (Kr. III-II), ™ vandálok (Kr.u V Æ tartós gazdasági és kulturális hanyatlás) ™ arabok (VIII. sz-tól Æ legjelentősebb hatás, vallási egység), ™ oszmán-török fennhatóság (XVI-XIX. sz) ™ Francia gyarmatosítás (1830-tól) Æ1,5 mió bevándorló, fejlett gazdálkodás, városok növekedése, kizsákmányolás, érintetlen: törzsi mg., kézművesipar Marokkó Rabat • • • • 5,8 mió fő/év; 4,6 mrd USD A „legnyugatibb Kelet országa” 2009-ben „az év afrikai turisztikai célpontja” (2009-ben is +mérleg) Fő vonzerő: belső területek városai Æ kultúrturizmus Marrakesh (VÖ), Fez (VÖ), Meknes (VÖ) és Rabat medinái (történelmi kp-ok), bazárjaik, mecsetjeik (királyi városok, fővárosok) Casablanca: üzleti turizmus; Volubilis: ókori romváros • 3000 km tengerpart Å Atlanti-óceán > Földközi-tenger tengerparti tur. másodlagos, főleg az Atlanti pv-en, Agadir,

Tanger Földközi-pv-en kisebb üdülőhelyek, spanyol exklávék (Ceuta, Melilla) • „1000 kasbah útja”: Szahara peremi oázisainak építészeti emlékei (Ourzazate, Erfoud, Tinerhir) • Atlasz-hegység: magashegységi turizmus (trekking, alpin, sí-), Toubkal (4165m), Todra-szurdok Marrakesh Marrakesh Casablanca Fez • 9000 utca és sikátor labirintusa Volubilis Tanger és strandja Gibraltári-szoros Ceuta Atlasz-hegység, berber falu Toubkal (4165 m) Toubkal NP Todra-szurdok Algéria Algír • 1,4 mió fő/év; 2005-ben 200 mió USD bevétel (2010-re terv: 1 mrd) • 2.ln afrikai ország, 1962-ig francia gyarmat Æ 2 hivatalos nyelv ma is • Jó turisztikai adottságok: mediterrán tengerpart, hatalmas sivatag oázisokkal, egyetemes kultúrtörténeti emlékek (sok VÖ) • Turizmust hátráltatja: politikai stabilitás hiánya, néha polgárháborús viszonyok (iszlám fundamentalisták) • Atlasz-hegység két

vonulatból áll, köztük ún. Berber-fs: zárt medencék, mocsarak és sós tavak • Szahara: az ország ¾-én (köves és homokos), K-i felén: Ahaggar (Hoggar) és a Tassili-hegység Fő vonzerők • É-on: Algír (francia gyarmatosítás emlékei, óváros: „kasbah” VÖ 1992) , Oran • D-en a berber és mozabita sivatagi világ: Timimoun (vörös agyagból), Tamanrasset (Hoggar városa) Beni Hammad erődítménye (Al Qual’a of Beni Hammad) (VÖ 1980) Djemila római kori romjai (VÖ 1982) a M’zab völgy tradicionális építészete a XI.sz-tól = Ghardaia (mozabita kereskedőváros) (VÖ 1982) Tassili-n Ajjer sziklafestményei Kr.e VIIsz és bizarr hkőformái (VÖ 1982 és NP), Timgad romjai (VÖ 1982), Tipasa romvára (VÖ 1982) Fejlesztési tervek • Több mint 200 termálforrás kiaknázása, a Szahara D-i részének fejlesztése Æ 140 mrd USD-t fektetett be a kormány (2007-2010 között) Algír, Kasbah Algír, Kasbah Oran Timimoun

Timimoun Djemila M’Zab völgy, Ghardaia M’Zab, Ghardaia Tassili Tassili N’Ajjer Timgad Tipasa Sivatag (Erg) Djanet közelében Sivatag (Erg) Djanet közelében Tunézia Tunisz • 6,4 mió fő/év 2,1 mrd USD bevétel • 70-es években nyitott, azóta a legjelentősebbé vált • Olcsó Æ alacsony bevétel Æ tömegturizmus a tengerparton Æ negatív hatás a helyi társadalomra Tunisz, Sousse, Monastir, Hammamet, Mahdia, Djerba, Karthágó • Belső területek (fakultatív 1 napos kirándulás keretében): ősi városok, oázisok Kairouan (muzulmán kp., szőnyegkészítés), El Jem (3 ln római amfitátrum), Matmata (berber bg-lakások), Chebika (hegyi oázis) • Szahara: sós tavak (Shott El Jerid), oázisok (Kebili) • 2010 vége: békés diktatúra-döntés Æ turizmus visszaesése (2011 márciusban 1 hetes üdülés akár 30e ft-ért!) Sousse a Földközi-tenger gyöngye” Ribat kolostora és a Nagy Mecset, Monastir El

Jem, amfiteátrum Líbia Tripoli • • • • • • Nincs adat sem érkezőkre, sem a bevételre Jó adottságok, de Kadhafi politikai rendszere elzárkózott További hátrány: nagy távolságok Nyitás Æ fejlesztések, tengerparti turizmus, oázis-látogatások Híres romvárosok: Leptis Magna (VÖ 1982), Sebratha Tengerpart: Tripoli, Benghazi 2011: Leptis Magna Sebratha Isis-szentély Egyiptom Kairó • 14,7 mió fő/év (2/3-uk európai) 11 mrd USD • Legfőbb vonzereje: kultúrtörténeti emlékek, ókori egyiptomi műemlékek a Nílus („A civilizáció bölcsője”) mentén, Kairótól Szudánig és az iszlám művészet • Ókori világ 7 csodája közül kettő is (alexandriai világítótorony, gízai piramisok) • Tengerparti turizmus • A fáraók, a görögök, a rómaiak, az arabok, és a törökök is uralták Egyiptomot Æ a mai modern Egyiptom ezért a fentiek, az iszlám és a XX. század hatásainak egyvelegét mutatja • Fő küldő

Európa után a Közel-Kelet (vízummentesség): pl. Szaúd Arábia, Jordánia • Egzotikum: sajátos hangulatú bazárok, az arab gasztronómia, az arab mentalitás és vendégszeretet kuriózumnak számít az európai és amerikai turisták számára • Szezonalitás alig sújtja! • 2011 január: egyiptomi forradalom Æ 2 évre is visszavetheti az idegenforgalmat Æ Magával ránthatja a szomszédos országokét is (csomagban szervezés) Æ 2011 március: II. kategóriába visszasorolás Æ újra charterjáratok Æ Új reklámok: „ ÜDVÖZÖLJÜK EGYIPTOMBAN, A BÉKÉS FORRADALOM ORSZÁGÁBAN„ "7000 ÉVNYI TÖRTÉNELEM ÉS EGY ÚJ KOR„ "CSAK A SZOKÁSOS, ÉPP TÖRTÉNELMET ÍRUNK„ „ONLINE FORRADALOM - MADE IN EGYIPTOM" 2020-ra tervezett 25 mió vendég: bátor célkitűzés http://www.turizmusonlinehu/aktualis/cikk/ki valik vilagvezetove mice turizmusban Egyiptom turizmusfejlesztési politikája termékdiverzifikáció A turizmus formája A

turisztikai termék jellemzői 1. Hivatásturizmus (Üzleti, kongresszusi és incentív tur.) Repülőtér, 4-5 csillagos szálloda, kongresszusi központ, színvonalas szolgáltatások és szabadidő programok 2. Gyógyturizmus Gyógyszálló, gyógyszolgáltatások, gyógyüdőlőhelyi környezet, változatos kiegészítő szolgáltatások 3. ökoturizmus Főleg természet- és tájvédemi területeken szervezett ökotúrák kijelölt zónákban és útvonalakon 4. Kulturális turizmus Nemzetközi színvonalú fesztiválok, évente ismétlődő rangos kulturális-művészeti rendezvények, hagyományok felélesztése, folklór rendezvények 5. Kaland és élményturizmus Sivatagi túrák, safari- programok, búvárkodás 6. Sportturizmus Nemzetközi és országos jelentőségű versenyek, bajnokságok, versenypályák, konferenciák, sportrendezvények „A civilizáció bölcsője” mentén • Már Krisztus előtt is vonzották az utazókat a piramisok, a Szfinx,

Luxor és a Nílus • A Nílus Egyiptom éltető ereje, évenkénti áradása létfeltétel Æ partján a legjelentősebb városok, a népesség 90%-a • A Föld leghosszabb folyója (Burunditól, 6650 km), tavakon (pl. Viktória-tó), zuhatagokon (akár 190 métert), sivatagokon át fut, deltaterülete 15e km2, • Asszuáni gát (1971) Æ a Nílusból majdnem eltűnt a nílusi krokodil és jórészt a krokodilmadár is • Nílusi hajóutak: 5 csillagos hajók indulnak Luxorból Kairó • Egyiptom fővárosa, Afrika legnagyobb városa, az ezeréves arab kultúra hagyományainak letéteményese. • Az ország kimagasló fontosságú politikai, államigazgatási, gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja, nagy forgalmú közlekedési góca, ugyanakkor Észak-Afrikának, sőt az egész arab világnak legnagyobb és legzsúfoltabb városa (8 ill. 15,2 mió fő) • Ókori egyiptomi,középkori arab, újkori angol uralom Æ épített örökség • Ibn Tulun mecset, Imam

ash-Shafii mauzóleum és a Citadella (három mecsettel és számos múzeummal). Babilon erőd és a Coptic múzeum • Kairó leglátogatottabb nevezetessége a közeli Gíza. Itt található a világ hét csodájának egyike, a gigászi méretű és rejtélyes piramisok - Kheopsz-, a Khefrén- és a Mükerinosz- piramis. • Közülük a legnagyobb a több mint 140 méter magas Kheopsz-piramis. Különlegessége, hogy alaprajza pontosan a négy égtáj felé mutat. Luxor: Théba (Karnak), a Királyok és a Királynők Völgye Egyiptom legszebb és leglátogatottabb helyei Théba és a Halottak városa 1979 óta VÖ K-i rész: Karnaki templom (Amon isten templomvárosa, mely 2 km-re van Luxortól (több, mint 2000 éven át építették). Legnagyobb templomának oszlopcsarnoka ~ 5000 km2) Luxori templom (Amon és Chons isteneknek szentelték) Ny-i rész: a „halottak birodalma”: kb. 500 éven át temetkeztek ide: Királyok völgye, Királynék völgye, Előkelőek sírjai,

Ramesszum, Medinet Habu, Dir-elBahari, Deir-el-Medina (a munkások faluja), Malkata, Memnón-kolosszusok Királyok Völgye Karnak Memnon kőkolosszus Memphis és a Halottak városa – a Gízai, Abusiri, Sakkarai és Dahsuri piramisok (VÖ 1979) • Gízai piramisok = egyiptomi óbirodalmi Hufu (görögösítve Kheopsz), Hafré (Khephrén) és Menkauré (Mükerinosz) piramisai ¾ Kheopsz fáraó Nagy Piramisa 230 m hosszú, eredeti magassága 147 m. A piramist kb 2,5 millió mészkőtömbből építették, össztömege 6 millió tonna körüli. (néhány 15 tonnás is, habarcs nélkül illesztve) ¾ építése 20–30 évig tartott, ez idő alatt a gigantikus síremléken 100.000 munkás dolgozott és 4000 faragta kőműves szakadatlanul a köveket megfelelő alakúra és méretűre • Szfinx: feje a királyt mintázza fejdísszel, 57 m hosszú teste pedig oroszlánt Abu Szimbel • Egyiptom legismertebb fáraója‚ II. Ramszesz uralkodása alatt épült

az Abu Szimbeli sziklatemplom‚ a Nílus partján‚ Asszuántól kb. 280 km-re délre található • A „núbiai műemlékek Abu Szimbeltől Philae-ig” 1979 óta VÖ (ókori templomegyüttes és település, az ókori Egyiptom egyik legnagyobb és a kései ókorban legjelentősebb Ízisz-szentélye) • Az Asszuáni-gát építésekor az Unesco támogatásával szállították át őket jelenlegi helyükre (a Philae-i templomot egy másik szigetre). Philae Philea Abu Simbel Alexandria • Nagy Sándor Görögország meghódítása után jött Egyiptomba és a Földközi-tenger partján kiválasztotta leendő fővárosát (i.e 331ben): halászfaluból Æ mára milliós nagyváros (Kairó után a második az országban) • Az arab világ nyaralóvárosa, mediterrán üdülőhely • Ókori Alexandriából ma már semmi nem látható • Látványosságok: föld alatti temetkezési helyek, a katakombák, a Görög-Római Múzeum, több szép mecset és a volt

királyi nyaraló, a Montazah-palota. • Abu Mena kora keresztény műemlékei (VÖ 1979/2001) veszélyeztetettek (mg-i fejlesztési program elárasztással fenyeget) Montazah-palota A Vörös-tenger • Több, mint ezer kilométer hosszan lenyúló egyiptomi szakasz • Az utóbbi 10-15 évben indult fejlődésnek a turizmus. • A legenda szerint a tenger mellett található ásványban gazdag vörös hegy ihlette a nevét, de inkább az alját vörösre festő moszatok (gyógyhatású) • A meleg szelek, amelyek egykor felgyorsították a hajókat kelet felé, vándorlómadarak ezreit hozzák a Vörös-tenger partjaihoz, így a madármegfigyelők számára igazi paradicsomot jelent. • Hurghada: Egyiptom egyik legszebb üdülőhelye. • Páratlanul pazar élővilág, kristálytiszta, mindig >21°C-os víz, kellemes klíma, szikrázónapsütés enyhe széllel Æ igazi fürdő-, búvár-, és szörfparadicsom • 15 éve egy kis halászfalu volt, mára viszont 35000

lakosú város, jó infrastruktúra (színvonalas szállodák, közlekedés) A Vörös-tenger élővilágából Sínai-félsziget A Sínai-félsziget tájait hatalmas gyorsasággal igyekeznek bevonni az ország vérkeringésébe. Æ Tengerparti üdülőhelyeket hoztak létre Æ Az idegenforgalmi attrakciók: a világ legszebbjei között számon tartott vörös-tengeri korallzátonyok, a félsziget csúcsai között megbúvó Szent Katalin-kolostor (VÖ 2002) a Sínai-heggyel, teve-és dzsiptúrák a sivatagban, tevetúrák a magas hegyvidéken. Sharm el Sejk: v2. ln korallzátonya Szent Katalin-kolostor a Sinai-hegy előtt Líbiai-sivatag Egyiptom legnagyobb földrajzi tájegysége a Líbiai-sivatag, az ország területének kétharmadát teszi ki. E táj egyhangúságát az “Új Völgy”oázisai (Kharga, Siwa, Dakhla) élénkítik. Siwa oázisa Siwa oázisa