Psychology | Studies, essays, thesises » A magányérzet és a Facebook kapcsolata

Datasheet

Year, pagecount:2010, 78 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:159

Uploaded:August 08, 2014

Size:1 MB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

11111 Anonymus August 11, 2014
  Sajnálom, hogy ha kevesen érdeklődnek ezen honlap iránt. Széles érdeklődésre ad választ sok témában. Köszönöm.

Content extract

OTDK dolgozat Jelige: Apáczai 2010 2 A magányérzet és a Facebook kapcsolata A kézirat lezárásának időpontja: 2010. november 15 3 REZÜMÉ A MAGÁNYÉRZET ÉS A FACEBOOK KAPCSOLATA Ezen a virtuális helyen megmutatjuk arcunkat, a szalagavatót, a diplomaosztót, a bulikat, születésnapokat. Búcsúlevelet hagyunk Beszélgetünk Összeveszünk és kibékülünk Összesen 700 milliárd percet töltünk el itt havonta. Lassan másra már nem jut idő Például nem jut idő egy esti sétára egy enyhe estén. Vagy egy nyugalmas kávézásra Aztán Egyszer csak nem találom a régi barátokat. Legalábbis fizikailag Egy-egy üzenetváltás során egymásra mosolygunk 800 Facebook-barát virtuális társaságában: . És Magányos vagyok Úgy gondolom, ez a helyzetkép önmagáért beszél: dolgozatom témája a közösségi oldalak használata, azon belül a Facebook és a magányérzet kapcsolatának vizsgálata. A mai fiatalság átalakult, kapcsolatai

sekélyessé váltak. Mindennapjaik szerves részévé vált egy, a gondolkodásmódot, viselkedésmintákat átformáló új szolgáltatás használata. Ez a változás feltételezésem szerint alapvetően átformálhatja társadalomképünket. A kutatásom alapvető célja bemutatni az új helyzetet olyan módon, hogy részletes információkkal szolgálok a Facebookhasználatról, és a magányérzetről. Úgy gondolom, a probléma valós, az attitűdök megváltozása folyamatban van. Ebben az esetben a megoldáshoz vezető hosszú út első lépéséhez szeretnék segítséget nyújtani: hiszen csak úgy tehetek érdemben a változásért, ha megértem a jelenség mechanizmusát. A közösségioldal-használat illetve a magányérzet összekapcsolása újszerűsége révén remélem, olyan figyelmet kap, amelyet a mögötte álló társadalmi-kulturális átrendeződés megérdemel. Mint minden hasonló volumenű kutatás, úgy az enyém is tartalmaz szekunder és primer kutatást

is. A hangsúlyt – mivel a konstruktivitásnak kiemelt jelentőséget tulajdonítok – a primer kutatás, a saját adatgyűjtés kapta. A magány méréséhez egy, az USA-ban és világszerte nagy hagyományokkal rendelkező kérdőívet használtam. A Facebookhasználati szokások feltérképezéséhez egy általam megszerkesztett kérdéssort alkalmaztam. A nívós felmérési eszközök megteremtik a megbízhatóság alapjait Annak a közösségnek a vizsgálata, amely a fiatalok szocializálódása, értékrendszerük, viselkedésmintáik kialakulása szempontjából meghatározó, nem kíván kevesebbet a legprecízebb munkánál – remélem a dolgozatom gondolatébresztő lesz! 4 ABSTRACT LONELINESS AND FACEBOOK In this virtual place, we show our faces, pictures about prom night, graduation, the craziest parties, and our birthdays. We leave suicide notes Talk publicly about personal issues We fight and make up. And spend 700 billion minutes monthly Soon nothing else is

as important in our daily routine as paying a visit to this wondrous, wondrous place. So I skip the pleasant walk at a mild evening. And give up on the traditional coffee with my best friend on every Friday I rather poke him instead. I look up and my friends are no longer around me Not physically, that is All we do is share a smile in our virtual reality composed of 800 Facebook-friends: . And I am lonely. It is my belief that this picture speaks for itself. The topic of my essay is the relations between social network usage and loneliness. Today’s teenager generation is fundamentally altered as opposed to any generation ever existed. Their interpersonal relationships have become shallow and weak. A new service became the foundation stone of their everyday life – a service that will and has defined their attitudes, thinking processes and ultimately: their values. The goal of my work is to give a detailed description of this issue by providing first-hand information about

Facebook-usage and loneliness levels of the users. I feel that this change has already begun – and if so, the starting step should be to understand the trends that shape this progress. If any intervention is judged to be necessary, then a deep understanding of the problem itself is vital, if we are to be successful. I hope that the new approach I employed (i.e: relations between site-usage and loneliness levels) will earn the attention of the Reader, as I believe the topic I write about will have a profound effect on the daily situations we encounter. Like all researches of this magnitude, mine contains primary and secondary data sources as well. Since I attribute great importance of constructivism I preferred to emphasize the primary source – my own data collection. To measure loneliness, I used a widely known survey which has become the standard questionnaire of this subject. The site-usage was assessed by my own survey I tried my best to raise the awareness of the public to an

issue that is likely to transform several aspect of how we relate to one another – it is my sincere hope that the Reader will find this writing worth spending time with! 5 6 Tartalomjegyzék: 1. BEVEZETÉS . 10 1.1 A probléma meghatározása 10 1.11 A magány tünetei, következményei 11 1.12 A magány azonosítása 12 1.2 Témaválasztás 13 1.3 A kutatás célja, hipotézisek 15 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS . 16 2.1 A Facebook bemutatása 16 2.11 Funkcionalitás 17 2.12 Népszerűség 17 2.2 A magány aspektusai 18 2.21 A magány meghatározása 18 2.22 A magány kommunikációja 20 2.23 A magány forrása 20 2.24 A magány mérése 23 3. ANYAG ÉS MÓDSZER . 25 3.1 Az University of California – Loneliness Scale (UCLA-LS) 25 3.2 A Facebookhasználati Szokások kérdőív (FHSZ) 26 4. EREDMÉNYEK . 28 4.1 A szekunder kutatás eredményei – az UCLA Loneliness Scale kérdőív 28 4.2 A primer kutatás eredményei 30 4.21 Az UCLA Loneliness Scale

eredményeinek elemzése 33 4.22 A Russell- és Estók-féle eredmények összehasonlítása 39 4.23 A Facebookhasználati Szokások kérdőív elemzése 40 4.24 Az FHSZ kérdőív konzisztenciája 45 7 4.25 Faktoranalízis a Facebookhasználati Szokások (FHSZ) kérdőíven 45 4.26 A magány és a Facebook kapcsolata 51 4.27 Klaszteranalízis 53 4.3 Konklúzió 61 5. FÜGGELÉK – STATISZTIKAI INDOKLÁSOK . 63 5.1 Normalitásvizsgálat az UCLA-LS összesített értékein 63 5.2 A kor szerinti UCLA-LS értékek megoszlási mutatói 63 5.3 Az összesített FHSZ értékek megoszlásának mutatói 64 5.4 Az FHSZ Item-Total korrelációi 64 5.5 Cronbach-alfa érték az FHSZ ívre 65 5.6 A faktoranalízis kritériumai 65 5.61 Multikollinearitás 66 5.62 Anti-image mátrix 66 5.63 Bartlett-teszt és KMO-kritérium 67 5.7 A faktorstruktúra kialakítása 68 5.8 t-teszt az UCLA-LS értékek átlagára Facebookos jelenlét alapján 71 6. MELLÉKLETEK . 74 8

Táblázatjegyzék 1. Táblázat: Validitási vizsgálatok, UCLA-LS, 3 verzió 30 2. Táblázat: Az elvégzett elemzéstípusok áttekintése az adott kérdőíveken 32 3. Táblázat: UCLA-LS értékek átlagai koronként – saját minta szerint 35 4. Táblázat: UCLA-LS értékek átlagai nemenként – saját minta szerint 36 5. Táblázat: UCLA-LS értékek átlagai iskolánként – saját minta szerint 37 6. Táblázat: UCLA-LS értékek megoszlása iskolánként összehasonlítva – saját minta szerint 38 7. Táblázat: A Russell- és Estók-féle eredmények összehasonlítása 39 8. Táblázat: FHSZ értékek alapadatai kor szerint 43 9. Táblázat: FHSZ értékek alapadatai nemenként 44 10. Táblázat: UCLA-LS értékek átlaga Facebookos jelenlét szerint 51 11. Táblázat: Elemszámok megoszlása klaszterenként 55 12. Táblázat: Klasztertulajdonságok metrikus adatok alapján 56 13. Táblázat: Klasztertulajdonságok iskola alapján 57 14. Táblázat:

Klasztertulajdonságok nem alapján 57 15. Táblázat: Klasztertulajdonságok lakhely alapján 58 16. Táblázat: A klasztertulajdonságok összefoglalása 59 17. Táblázat: Csúcsosság, ferdeség korok szerint 63 18. Táblázat: Korrelációerősség minősítése 64 19. Táblázat: Item-Total táblázat az FHSZ kérdőívre 65 20. Táblázat: Korrelációk az FHSZ kérdőív itemei között 66 21. Táblázat: Az Anti-Image mátrix 67 22. Táblázat: A Kaiser-Meyer-Olkin és Bartlett tesztek eredményei 68 23. Táblázat: Illeszkedésváltozás a faktorszám függvényében 69 24. Táblázat: Rotált faktorsúlymátrixok különbsége extrakciós módszer változásával 70 25. Táblázat: Faktorszerkezetek különböző extrakciós módszerekkel 71 26. Táblázat: A t-teszt eredményei (részlet) 71 Ábrajegyzék 1. Ábra: Az UCLA-LS összesített értékeinek megoszlása – saját minta szerint 34 2. Ábra: FHSZ pontszámok megoszlása 41 9

Köszönetnyilvánítás A kutatásomhoz jelentős segítséggel járult hozzá Dan Russell, az Iowa State University professzora és Brávácz Ibolya, a BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari Karának adjunktusa. Konzulensi tevékenységük nélkül a dolgozat jelen formájában nem valósulhatott volna meg. Köszönöm továbbá Dr Brózik-Piniel Katalinnak, az ELTE tanársegédének számtalan hasznos – és gyakran humoros – kritikáját. A felmérést lehetővé tevő iskolák tanárai külön köszönetet érdemelnek. A kutatásom előmunkálatait segítették még: Estók Flóra és Lénárt Zsófi. A végleges szöveg kialakításában Baranyi Beatrix támogatott. 1. BEVEZETÉS 1.1 A probléma meghatározása Mindennapjaink meghatározó eleme a kommunikáció. Ezen tevékenységünk rengeteget változott az elmúlt évtizedek, évszázadok során. A nagy távolságokat összekötő információs berendezések megjelenésével és rohamos elterjedésével a földrészek

megszűntek izolált egységeket alkotni. Az információs technológia robbanásszerű fejlődésével ez a folyamat új dimenzióba lépett: mára az információmegosztás pszichológiája átalakult. Immár nem a mondanivaló praktikus hasznosságáról van pusztán szó, nem csak azért kommunikálunk, hogy egy adott helyzetet hatékonyan oldjunk meg. Az információközlés szokássá, sőt, szenvedéllyé vált. Ezt az új életformát a közösségi oldalak megjelenése hívta létre. Ezen szolgáltatás újszerűsége okán könnyedén állítható, hogy Magyarországon ma a fiatalok élete ebből a szempontból radikálisan más, mint akár csak 10 évvel ezelőtt volt. Vajon van-e ránk hatással életvitelünknél mélyebben is a közösségioldal- használat? A társas befolyásolás kibertéri megjelenése milyen irányban hat a közösségi oldalak felhasználóira? ˮ Az információközlés szokássá, sőt, szenvedéllyé vált. Hogyan alakul a magányérzet a

felhasználók, illetve a szolgáltatást mellőzők körében? David Fincher, „A közösségi háló” című, a Facebook alapításáról szóló film rendezője a következőképpen fogalmazott egy, a film premierje alkalmából adott interjún, 2010. november 11-én: „Ha valaki elég önimádó, a Facebook feléli az összes idejét, ami pedig zavaró, hogy sok generáció küzdött magánéletünk védelméért, a gyerekeink pedig eladják az elért eredményeket. Ez ijesztő és szomorú dolog is egyben” 10 1.11 A magány tünetei, következményei A magányérzethez sokan könnyedén, lekezelően állnak hozzá. „Ugyan már, miért olyan komoly kérdés ez, ha valakinek nincs elég barátja, manapság rengeteg mód van új kapcsolatokat teremteni, nem? És egyébként is, még senki nem halt bele, hogy nem mindig van kivel beszélgetni.” Nos, ez a hozzáállás káros, sőt, végzetes is lehet Szociológiai, pszichológiai tanulmányok egész sora mutat rá, hogy

a magányosság nemcsak mentálisan, de fizikailag is káros hatású. Ha hosszú távon nincsenek kielégítve szociális elvárásaink, a mentális rosszullétünkhöz fizikai párosul: testünkben tartósan normálisnál nagyobb mennyiségű stresszhormon jelenik meg, mely több szervet is érint.1 Ezek a hormonok többek között a szívre is hatnak, az aktivitását megnövelik, ami megemelkedett vérnyomással jár – ez érrendszeri problémákhoz vezethet. Egy, a magányérzet fiziológiai tüneteit vizsgáló kutatás egyértelműen kimutatta a pozitív korrelációt a magányosság és a vizeletbeli kortizolszint között. A kortizoltúltermelés az agyi folyamatokat befolyásolja, jelen esetben a rövidtávú memória működését rontja. 2 A magánykutatás fejlődése részben köszönhető az orvostechnológia vívmányainak is. A legújabb kutatások igazolták, hogy a magányos emberek agyi aktivitása másképp alakul bizonyos stimulációk hatására.3 A kísérlet

a következő volt: a résztvevőket két csoportra bontották, magányos illetve nem magányos emberekre. (Ezt a csoportosítást magány mérésére alkalmas kérdőívekkel tették meg.) Ezt követően mindkét csoportnak képeket mutattak, melyek vagy pozitív jelentéstartalommal (egy jó hangulatú születésnap), vagy negatív hangulattal (egy erőszakos veszekedés képe) bírtak. Eközben az alanyokat egy fMRI4 készülékkel vizsgálták. Ez a berendezés az agy különböző részeinek aktivitását méri. A kutatás eredménye egyértelmű volt: a nem magányos emberek agyában, amikor „boldog” képeket láttak, a jutalmazáshoz kötődő területek aktivitása jelentősen megnőtt. Ez a magányosoknál nem volt megfigyelhető. Fordított volt a helyzet a negatív tartalmú képek esetében, ekkor a magányosok mutattak jelentős aktivitásnövekedést az agy védekezésért felelős területén, míg a többiek agyában nem történt változás. Ez azonban még nem

minden – a társas kapcsolatok hiányától szenvedők ugyanis jellemzően rosszabbul alszanak, az alvás pedig elengedhetetlen része a szellemi és fizikális regenerálódásnak. Ez az elem az egyik legveszélyesebb része a jelenségnek, 1 http://www.psychologytodaycom (Letöltés ideje 2010 október 15) Kiecolt-Glaser et al., 1984 3 John Cacioppo, 2007. 4 Functional Magnetic Resonance Imaging, Funkcionális Mágneses Rezonancia Vizsgálat. 2 11 hiszen ha a kialvatlanság okán valaki gyengén teljesít a mindennapi feladatai során, az újabb negatív élményeket jelent. Ezen kondíciók elhúzódó megléte további, szintén nehezen kezelhető problémákhoz vezethet, ezek közül az egyik legsúlyosabb a depresszió. ˮ Az elszigeteltség érzése nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, hanem időben kumulálódó folyamat. A felsorolt szempontok talán elég meggyőzőek ahhoz, hogy a magányérzetet komolyan kezeljük. Azonban ekkor következik a szkeptikusok

újabb kérdése: „miért kell ezzel már a fiatalokat is terhelni, a magányos emberek minimum középkorúak, de főleg idősek, igaz?” A válasz erre már nem teljesen egyértelmű, legalábbis egy része nem az. Ugyanis abból a szempontból igaza van a kérdezőnek, hogy valóban az idősebbekre jellemző a magányosság megélése. A fiatalok esetén kevésszer beszélhetünk efféle elnyúló egyedüllétről – átmeneti szociális hiányérzete pedig mindenkinek van, kortól, nemtől, nemzetiségtől függetlenül. Azonban a kutatások azt is feltárták, hogy a tartós elszigeteltség érzése nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, hanem időben kumulálódó, egyre halmozódó folyamat. 5 1.12 A magány azonosítása Honnan lehet tudni valakiről, hogy magányos? A kérdés talán szokatlan lehet, mivel legtöbbünk fejében ott él a sztereotip sarokban gubbasztó, hallgatag, félénken nézelődő, „magányos vagyok” táblát nyakában hordó embertársunk.

Azonban ezek a jelek – jóllehet valóban figyelmet igényelnek, hiszen a nyomorúságunk nyilvánossá tétele tudatosan vagy tudattalanul segítségkiáltásnak fogható fel – jellemzően átmeneti állapotról, vagy egy-egy mélypontról tanúskodnak. Azonban az igazi magány nehezen érhető tetten: a magányos emberek jellemzően ugyanolyan karakterisztikákkal bírnak (intelligenciaszint, fizikai attraktivitás, iskolázottsági szint, vagy épp biztonságiöv-használati szokások), mint a nem magányos társaik.6 Mi a különbség, hogyan ismerhető fel a magány? Odafigyeléssel A válasz meglepően egyszerű – a megvalósítása annál kevésbé. Persze vannak olyan helyzetek, olyan embertípusok, amikor „távolról” könnyen észrevehető, ha valaki szociális kapcsolataiban korlátozott. Általános jellemzőjük a magányos embereknek, hogy nyugtalanok, feszültek, ugyanakkor inkább szeretnek visszavonulni, a figyelmük 5 6

http://www.medicalnewstodaycom/articles/80114php (Letöltés ideje: 2010 november 9) Russel et al., University of California, Los Angeles, 1979 12 elkalandozik.7 Azonban ez még nem minden A kutatások számának növekedésével, illetve az orvostechnológia fejlődésével a jelenség fiziológia okait, következményeit is vizsgálni kezdték. Összefoglalva tehát a következő helyzettel állunk szemben: ha nem figyelünk oda, akkor húszas éveinktől kezdődve olyan mentális folyamatokat indíthatunk el, melyek pár évtized múltán általános, sokszor nehezen megmagyarázható, ám annál károsabb tüneteket produkálnak („40 év fölött mindenkinek magas már a vérnyomása.”) Ez idő alatt pedig stresszes, depressziós, alvás- és teljesítményproblémákból fakadó helyzetekkel kell megküzdjünk. A magány tehát fiatal korunktól kezdve leselkedik ránk, az évek során felhalmozódva pedig komoly egészségproblémákhoz és mentálhigiéniai

hátrányokhoz vezethet. Mi lenne, ha már idejében felismerhetnénk ezt a problémát? Megtennénk a szükséges apró változtatásokat fiatalon, hogy idősebben ne kelljen az egész életmódunkon változtatni? Szerintem igen. Éppen ezért bír hatalmas fontossággal, hogy a magány kutatását minél magasabb szintre emeljük, jeleit minél korábbi stádiumában felismerjük. 1.2 Témaválasztás A leírtak mellett hozzájárult még a témaválasztásomhoz az is, hogy körülbelül három éve regisztráltam a Facebookon. Míg ez az emberek döntő többségének egy mindennapos eset, sőt, igazából már az számít kuriózumnak (és érthetetlen, már-már gyanús viselkedésnek), ha valaki „nincs fent” – számomra egy új világ megismerését jelentette. És ez a világ nem szép. Pontosabban nagyon díszes, sok a szmájli meg a lájk 8 Azonban az ismerőseim megnyilvánulásait figyelve az az érzés uralkodott el rajtam, hogy ez az információáradat nem értéket

hordoz, művi, ennek ellenére hihetetlenül nagy befolyásolóerővel bír. A közösségi oldal meglátásom szerint úgy működik, mint egy erősítő. Azok számára, akik a mai fiatalokra jellemző szociális dzsungelben otthonosan mozognak, ezek az online helyek a személyiségük kiteljesedését jelentik. Milyen az efféle felhasználó? Igazából nagyon átlagos, bármelyik felsőoktatási intézményben, vagy épp gimnáziumban tömegével megtalálható. A barátainak él Legalábbis annyiban biztosan, 7 Robert Weiss, Harward Medical School, 1970. A különböző érzéseket kifejező arcszimbólumok (smiley-k, emoticonok) a közösségi oldalakon folyó kommunikáció alapértelmezett részét képezik. A „lájkolás” az angol „to like”, azaz szeretni szóból származik, mellyel a felhasználók egy gombnyomással kifejezhetik tetszésüket bármilyen megosztott tartalommal kapcsolatban. 8 13 hogy az ő véleményük az (egyetlen?) olyan erő, ami

cselekedeteik és sok esetben attitűdjük megváltoztatására alkalmas. Ha tetszik, amit megosztottam, boldog vagyok Számítok. Része vagyok a közösségnek, sőt, hangadónak minősülök Érzem, hogy mások körülöttem vannak, kifejezik tetszésüket. Már látom magam, ahogy másnap besétálok a többiek közé, és amikor meglátnak, mindenki arcán barátságos mosoly látszik, kedvesen biccentenek felém. Sztár vagyok Nem is csoda, 20-an szóltak hozzá ahhoz, amit megosztottam, sőt! Ezek közül 16-an még lájkolták is, szóval világos, hányadán állunk. Aztán. tényleg eljön a holnap És tényleg odasétálok a többiekhez És valaki elsüt egy viccet. Hogy béna a hajam A többiek meg nevetnek Velem? Nem Rajtam Mi történt? Az történt, hogy mesterségesen inflálódott percepcióm keletkezett a többiek szociális reakciójáról. Úgy éreztem, én vagyok a világ közepe, végtére is annyira sokakat ˮ A tartalommegosztás iróniája a

tartalmatlanság. megmozgatott az, amit csináltam. Csakhogy egy-egy komment, egy-egy lájk nem ér sokat. Mégis hogy lehet akkor, hogy ilyen sokan reagálnak? A válasz egyszerű: a közösségi oldalak alapvetően a sekélyességről szólnak. A tartalommegosztás iróniája a tartalmatlanság. Miért olyan fontos akkor mégis sokaknak, hogy megkapják ezt a csekély, súlytalan hátbaveregetést? A magyarázat kézenfekvő: ha nagyon kevesem van valamiből, a legkisebb hozzájárulás is sokat jelent. Sőt, ami azt illeti, a legkisebb hozzájárulást válogatás nélkül, bárkitől örömmel elfogadom. Azonban mi is volt pontosan a hátbaveregetés? Egy üzenet, hogy „látlak, tudok rólad, foglalkozom veled”. „Társaságod van.” Feltételezésem szerint tehát a magányosság kompenzálására használják az emberek a közösségi oldalakat, azaz, vélhetően a magány és a közösségioldal-használat között összefüggés van. Ezek után logikus lépésnek tűnt,

hogy utánajárjak, milyen kutatásokat végeztek a magányossággal kapcsolatban általában, illetve speciálisan a gimnazisták korcsoportjához kötődően. A magányosság tudományos és eredményes vizsgálata viszonylag újszerű, az 1960-as 70-es évekre tehető a kezdet. A fiatalkorúak magányosságát azonban legnagyobb meglepődésemre minimális tudományos igényű kutatás tárgyalja. A kutatási téma választásakor úgy éreztem, hogy ezzel a kérdésfelvetéssel a szociál- és gazdaságpszichológia olyan területére merészkedhetnék, mellyel mindezidáig még 14 kevesen foglalkoztak. A magányérzet illetve a közösségi oldalak összekapcsolása még speciálisabbá tette a kezdeményezésemet. Ez az a gazdasági-pszichológiai jelenség tehát az, melyet kutatásom témájául választottam: a magányérzet és a közösségioldal-használat összefüggését. A kutatás megkezdése előtt azonban szükséges volt a közösségi oldalak közül

egyet kiválasztani, mivel az összes oldal elemzése egyrészt megtöbbszörözte volna a kutatási időt, másfelől pedig kétséges, hogy az adatok sokszínűségéhez a ráfordított időnek megfelelő mértékben járult volna hozzá. A választásom a közösségi oldalak közül a Facebookra esett, több okból is. Az indoklást a második fejezetben teszem meg, a szakirodalmi áttekintésben 1.3 A kutatás célja, hipotézisek A témaválasztásból egyértelműen következik a célom is, mely voltaképpen a munkám missziójának is tekinthető: a generációm segítése ma, a jövőbeni minőségi életvitelük érdekében. Természetesnek tartom, hogy minden életmódbeli változás meghozza a maga kihívásait, a változás jellegétől függetlenül. Új helyzetet teremtett 1804-ben az első gőzmozdony megjelenése, illetve a század során a technika elterjedése. A távolságok tizedükre csökkentek, az utazás lehetősége sokkal szélesebb körökben vált

elérhetővé. A ma egyik kihívása az eddig soha nem látott információáradat, amihez erős morális és etikus példaképek elvétve társulnak. Ha ezt a hiányt betölteni jelen kutatás nem is képes, tendenciákat mégis vázolni tud. Célom a fiatalság támogatása információval – saját magáról. A kutatás során igyekszem feltárni a mért jelenségek mögött meghúzódó okokat, a válaszok alapján kialakuló minták alapján csoportokat kialakítani. A hangsúly – bármelyik számadatot, vagy elvégzett analízist tekintem is – mindig a kiváltó okon van: hiszen csak akkor indulok eséllyel a ˮ Célom a fiatalság támogatása információval. változásért, ha megértem a működési mechanizmusát egy adott problémának. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a cél nem mindig a változás: a kutatás eredménye könnyedén lehet pozitív is, mely esetben az átalakítás, újragondolás nem kívánatos. Magától értetődő, hogy

egy ilyen eredmény semmivel nem értéktelenebb, mivel a kutatás célját – az információszolgáltatást – így is eléri. A kutatásomnak két hipotézis megfogalmazásával kívántam keretet adni, ezek a következők voltak: 15 H1: A Facebook felhasználók magányosabbak azoknál, akik nem használják a szolgáltatást. H2: A Facebookhasználati értékek kortól függetlenül alakulnak. A kutatás során természetesen ezen témákon kívül sok más aspektust is megvizsgáltam, melyek újabb érdekes kérdéseket vetettek fel. 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1 A Facebook bemutatása A Facebookról számtalan oldalon tesznek említést, szerintem a logösszeszedettebben a Wikipédia fogalmaz, ezért emellett döntöttem. „A Facebook amerikai alapítású ismeretségi hálózat, amely 2004. február 4-én kezdte működését. A rendszerbe meghívás nélküli, egyszerű regisztrálással lehet bekerülni (szemben a meghívásos magyar iWiW-vel). A felhasználók

városok, munkahelyek, felsőoktatási intézmények vagy régiók (például Magyarország) által szervezett közösségekhez csatlakozhatnak, és érhetnek el bennük másokat (a saját hálózaton belül a mások adatlapja részleteiben is látható, míg más közösséghez tartozó felhasználó adatlapja nem). Mark Zuckerberg akkor alapította a Facebookot, amikor még a Harvard Egyetemre járt. Kezdetben csak a Harvard hallgatói számára volt elérhető az oldal felhasználása, majd később más egyetemekre is kiterjesztették. Azután minden egyetemista, majd minden 13 évesnél idősebb gimnazista is regisztrálhatott a Facebookon. Peter Thiel volt az első, aki támogatta a céget, mintegy félmillió dollárral. Az oldalon lehet üzeneteket felírni az üzenőfalra, lehet fotókat feltölteni és megosztani.”9 A rövid áttekintő után következzenek sikerének okai – miért esett erre a közösségi oldalra a választásom? 9 http://hu.wikipediaorg/wiki/Facebook

(Letöltés ideje: 2010 október 26) 16 2.11 Funkcionalitás A Facebook a magyar piacon egyértelműen piacvezető a kapcsolt szolgáltatások szempontjából. A weboldal sokkal több funkcióval rendelkezik, mint amit a szolgáltatás alapvető magjaként alapításkor definiáltak: profil kialakítása, érdeklődési kör, kedvencek megadása, képfeltöltési lehetőség, videomegosztás, baráti kapcsolatok jelölése. Ezek olyan kötelező elemek, amelyek az összes közösségi oldal esetén megkerülhetetlenek. Ezt a Facebook számos újítással egészíti ki, például: hozzászólás-írási lehetőség a megosztott tartalmakkal kapcsolatban, tetszéskifejezési opció, Facebook-chat, sokrétű alkalmazások, játékok. Az oldal dinamikus változását, fejlődését biztosítja az az egymilliónál is több fejlesztő, akik a játékokat, alkalmazásokat készítik.10 Ezeket a szolgáltatásokat számos esetben másolják a konkurens oldalak, így például a magyar

fejlesztésű iWiW is erre az útra lépett. Ez a proaktív oldalfejlesztési politika az elsődleges forrása a site kiváló piaci pozíciójának. 2.12 Népszerűség A Facebook hazai penetrációja a fiatalok körében igen magas. 2010 szeptemberében több olyan nap is volt, amikor a Facebookot többen látogatták, mint a piacon hamarabb elterjedt, piacvezető iWiWet. Ez a tendencia jellemzőnek mondható, noha az átlagos látogatószámot tekintve, az iWiW még vezet – vélhetőleg nem sokáig.11 A hozzáférhetőség már nem csak a számítógépes böngészőkről lehetséges, a mobilinternet megjelenésével létrejött a mobilokra optimalizált verzió, illetve a mobilos Facebook alkalmazás is. 2010 utolsó negyedévétől a T-Mobile ügyfelei díjmentesen nyithatják meg a Facebookot mobiltelefonjaikról.12 Különösen érdekes információ, hogy a mobilról is Facebookozók aktivitása kétszeres a hagyományos felhasználókhoz képest.13 Az oldal nemzetközi

jellege okán az interkulturalitás megvalósulása maximális, az oldal több mint 70 nyelven elérhető.14 10 Facebook Statistics, 2010. Google Trends, 2010. szeptember, Facebookcom és iWiWhu összehasonlítás 12 http://www.t-mobilehu/lakossagi/mobilszorakozas/bongeszes/Facebook-zero (Letöltés ideje: 2010 október 2.) 13 Facebook Statistics, 2010. 14 Facebook Statistics, 2010. 11 17 Megítélésem szerint történelmi léptékben mérve is egyedülálló, hogy egy – noha forradalmian újszerű – termék a mindennapjainkat képes megváltoztatni.15 Az oldal mára már túlnőtt a www.facebookcom domain határain A weboldal egyes funkciói ugyanis sokféleképpen integrálhatók más honlapokon is. Beszédes példa, hogy a comScore’s U.S Top 100-as, legnépszerűbb oldalakat rangsoroló listájában ˮ megtalálható A világ száz legnépszerűbb weboldala közül minden második megnyitásakor találkozunk Facebookos alkalmazással. oldalaknak kétharmada

tartalmaz valamilyen integrált Facebook terméket. Ez a szám az Egyesült Államok helyett globális méretekkel mérve 50%, azaz, a világ száz legtöbbet látogatott webcíme közül minden második esetén belefutunk a Facebookba.16 Úgy tűnik, ha egy weblap elér bizonyos népszerűséget, a Facebook alkalmazások megjelenése trendszerű lesz. Ebből kifolyólag rövidesen a net legfrekventáltabb részeit behálózza majd ez a közösségi oldal. A Facebook érzésem szerint komoly mentális és szociokulturális átrendeződést idéz elő már napjainkban is. 2.2 A magány aspektusai Ahogyan már az eddig leírtakban is hangsúlyoztam, a magány kutatása meglehetősen fiatal ága a (szociál-)pszichológiának. Ennek megfelelően más területekhez képest nagyságrendekkel kevesebb anyag áll rendelkezésre a témában. A magyar nyelven is hozzáférhető, tudományos igényű dokumentumok száma pedig gyakorlatilag a nullával egyenlő. 2.21 A magány meghatározása A

pszichológiában használatos meghatározás a következő paramétereket vizsgálja: „Pszichológiai szempontból akkor beszélhetünk magányról, ha az adott egyénnek a. nincs egyetlen, intimnek nevezhető kapcsolata sem; b. nem képes érzelmileg kötődni senkihez, nincs (vagy minimális) a társ-igénye; c. igényli ugyan az intim-kapcsolatokat, de képtelen ilyet találni vagy fenntartani”17 15 A Facebook-felhasználók összesen 700 milliárd percet töltenek el facebookozással havonta. Facebook Statistics, 2010. 16 Facebook Statistics, 2010. 17 http://www.pszichologiahu/maganyhtm (Letöltés ideje: 2010 november 6) 18 ˮ A magány: „stressz, mely az ideálisan elképzelt, illetve tapasztalt szociális kapcsolatok diszkrepanciájából származik” Nos, ezek a határvonalak szerintem túl sterilek, meggyőződésem, hogy ezeknél sokkal alacsonyabb kritériumok teljesítése esetén is beszélhetünk magányosságról. Pontosan azért, mert – mint

arról a későbbiekben részletesen szó lesz – a magányos emberek legtöbbször jóval negatívabban értékelik önmagukat és élethelyzetüket. Azaz, ha például van egy-két intim kapcsolata, az még nem szükségszerűen elégséges a magányérzet elkerüléséhez. Úgy gondolom, hogy a magány elvont fogalmának meghatározásához nem efféle felsorolásra van szükség, nem a kategorizációs szempontokon van a hangsúly. Éppen ezért találom szerencsésebbnek a magány egyébként legáltalánosabban elfogadott definícióját, mely a következő: „stressz, mely az ideálisan elképzelt, illetve tapasztalt szociális kapcsolatok diszkrepanciájából származik”18. Ezen definíció értelmezéséből kiderül, hogy a magány nem egyszerűen egyenlő az egyedülléttel. Azért, mert valaki mellett éppen nincsen senki, nem szükségszerűen jelenti azt, hogy az adott személy magányos. Igaz ez akkor is, ha az említett állapot (társaság hiánya)

hosszabb távon fennáll. Természetesen ezzel nem állítom, hogy ha valaki tartósan nem lép komolyabban kapcsolatba másokkal, az nem vezethet magányérzethez – de önmagában ez még nem elégséges feltétel. Ennek a gondolatnak a megfordítása szintén újabb aspektussal bővíti rálátásunkat a témára: azért, mert valakit rengeteg ember vesz körül, még akár akkor is, ha épp nem a buszon álldogálunk, hanem tényleges interakció is van a szituációban résztvevők között, akkor is előfordulhat, hogy az illető magányosnak érzi magát. Ezt a jelenséget a szakirodalom társas magánynak nevezi. Praktikusan arról van szó, hogy a meglévő, és éppen elérhető szociális kapcsolataink nem kielégítőek. Ez több okból is fakadhat, az egyik, és talán legjellemzőbb ok a kapcsolataink felületessége. A felületes kapcsolatok csupán látszatbarátságok: hiába léteznek fizikailag, mentális kielégülést csak korlátozottan okoznak. A helyzetet

elképzelni is könnyű – mivel igazából senki sem figyel rám, ezért a helyzet nagyjából ahhoz hasonlít, mintha egy emberekkel teli szobában üvöltenék, de senki nem hallana meg. 18 John T. Cacioppo a Chicagoi Egyetem Pszichológiai Részlegének igazgatója A definíció azt mondja ki, hogy a negatív érzések alapvetően akkor fordulnak elő, ha a kívánt illetve a valóban létező emberi kapcsolatok jelentősen különböznek egymástól. 19 2.22 A magány kommunikációja A fenti helyzet leírása azonban félrevezető lehet, hiszen korántsem biztos, hogy a többiekkel van a baj. Lehet, hogy rosszul kiabálok Lehetséges, hogy csak azt hiszem, hogy kiabálok, de igazából be vagyok rekedve. Vagy éppen túl régóta kiabálok, és már nem tűnik fel senkinek sem. A metaforát kibontva minden esetben kommunikációs problémáról van szó: ha rosszul kiabálok, az azt jelenti, hogy az üzenetemet nem tudja értelmezni a környezetem, félreértenek. Ha

félek, vagy általánosabban: kellemetlen helyzetben érzem magam, az gyakran dühöt vált ki. Ha pedig dühös vagyok, és agresszíven viselkedem másokkal, akkor a reakció ritkán lesz segítségemre. A kommunikáció egy másik hibája a kommunikáció hiánya, amikor elvárom, hogy segítsenek, azonban ehhez még annyit sem vagyok hajlandó megtenni, hogy elmondom, mi a baj. Végül pedig: ha állandóan ugyanazt az üzenetet küldöm a környeztem felé, akkor (jó esetben) a századik alkalommal már nem haladja meg azt az ingerküszöböt, ami választ vált ki. Ahogyan már a korábbiakban említést tettem róla, a magányos emberek a többiekhez képest jellemzően pesszimisták, bizalmatlanok, gyakran olyan helyzetekben is védekező álláspontot vesznek fel, amikor ez szükségtelen. Nehezen vagy egyáltalán nem tudják értékelni a pozitív eseményeket az életükben. A magányos emberek jellemzően mindennel elégedetlenek az életükben, legyen szó a barátaik

számáról, az életkörülményeikről, a szexuális életükről vagy a kapcsolataik minőségéről. Ezek a karakterisztikák a kommunikációjukban is meglátszódnak, azaz másképp kezdenek viselkedni a környezetükkel, mint a nem magányos társaik. A helyzet azonban ennél szomorúbb és nehezebb: mivel a felsorolt tulajdonságok rossz színben tüntetik fel a magányos személyt, a környezetük egy idő után ezt felismeri, és általában ennek megfelelően kezd el viselkedni. Azaz voltaképpen önbeteljesítő jóslatról van szó: ha magányos vagyok, negatívan kezdek el viselkedni, rossz véleményem van magamról és a többiekről. Ennek hatására a környezetem elkezd valóban távolságtartóan, esetleg ellenségesen viselkedni velem – mire nekem már konkrét, tényszerű bizonyítékom van, hogy a barátaim nem szeretnek, persze azért, mert gondok vannak velem. 2.23 A magány forrása Ha megkérdezést végeznénk tetszőleges célcsoporttal, azt a

témát körüljárva, hogy mi lehet a magány oka, vélhetőleg a döntő többség a barátok hiányát vetné fel. Az is 20 elképzelhető, hogy a magányos személy negatív tulajdonságaival magyaráznák. Vagy azt mondanák, „teljesen mindegy, nem? Mindenki magányos néha.” Kinek van igaza? Igazából fogalmam sincs. A véleményem viszont az, hogy mindegyiküknek részben igaza van – csak épp nem gondolnak mindenre. Ami azt illeti, pontosan 52%-ra gondolnak, persze hiányosan. A magánykutatás az elmúlt évtizedben új technikákkal, megközelítésekkel egészült ki, melyek közül az egyik hangsúlyos szerepet a genetika kapta. A kérdés már itt felmerülhet – hogyan lehet mérni a magányosságot génekkel? Van magányosság-gén? A válasz erre, noha egyelőre még bizonytalan, vélhetőleg évek kérdése, és egyértelmű igenné formálódik. A kutatási módszer ötlete pedig igazából rendkívül egyszerű volt – olyan embereket kell

találni, akik génállománya lehetőleg minél hasonlóbbak. Dehát ilyenek nincsenek, mondhatnánk, hiszen az emberi sokszínűség egyik alapvető forrása a genetikai diverzitás. Ne feledkezzünk meg azonban a testvérekről Kiváltképp az ikrekről. A kutatók 8387 alannyal végeztek kutatást, és arra a megállapításra jutottak, hogy ha a legáltalánosabb módon két csoportot akarnak képezni, melyek a genetikai illetve a környezeti tényezőket foglalják magukba, akkor az előbbi az átélt magányérzet 48%-áért, utóbbi pedig a maradék 52%-ért felelős.19 Az igazat megvallva a genetikai rész részletes feldolgozása nem témája jelen dolgozatnak – azonban a jelentőségét kiemelni mindenképpen célszerű. Eszerint ugyanis a magányra való hajlamunknak közel felét génjeinkbe kódolva találjuk. Ezzel a résszel megküzdeni kizárólag tüneti kezelés révén lehet. A dolgozatom célja azonban nem a magányellenes küzdelem eszköztárának bővítése,

hanem a felismerés, megelőzés. Mit tehetünk akkor a – nagyképűen mondhatnánk – többségi részével a problémának? E kérdés megválaszolásához részletesebben kell tekintenünk a környezeti tényezők mibenlétét. Mi a környezet? Nos, jelen esetben a külső környezetről beszélünk, azaz a minket körülvevő világról. Ez értelemszerűen jelenti szűkebb viszonylatban az otthoni, iskolai, munkahelyi közeget, az utcát. Tágabb értelemben véve beletartozik a média által kommunikált tartalmak is. A felsoroltak gyűjtőneve talán a társadalom lehet Noha a felsorolás elemei szerintem könnyebben megfoghatóak, egyszerűbb bánni vele, mégis hasznos látni, hogy nincs olyan része a körülvevő materiális és immateriális közegnek, ami ne lehetne potenciálisan hatással az emberekre. Említettem az immateriális környezetet. Ezzel a gondolattal a jelenlévő normákra, morálra, elfogadott, etikus 19 Boomsma, Willemsen, Dolan, Hawkley

& Cacioppo: Genetikus és környezeti hozzájárulások a felnőttek magányérzethez (Genetic and Environmental Contributions to Loneliness in Adults), Amsterdam, 2005. 21 viselkedési módokra gondolok. Érzésem szerint ezen aspektusok szerepe a magányérzet kialakulásában (is) legalább akkora, mint a tárgyi környezeté. Talán szokatlan kategória, de jelen értelmezésben materiális környezetnek tekintem az embereket is. (Szükséges megjegyezni ugyanakkor, hogy sok tárgyiasult környezeti elemnek van immateriális ˮ tartalma is, az előző példánál maradva, nem mindegy, hogy valakinek egy vagy két szülője van. Ebben az A család, mint környezeti mag alapvető szerepet játszik a szocializálódásban, és ezzel együtt a magányosság kialakulásában. esetben a szülők értékrendje további faktorral járul hozzá a gyermekek környezetéhez.) A család, mint környezeti mag alapvető szerepet játszik a szocializálódásban, és ezzel együtt a

magányosság kialakulásában. Törődő szülők hiányában a gyermekek azonnal hátrányos helyzetből indulnak, melyet a többi környezeti elem csak nehezen – ha egyáltalán – tud pótolni. Bármilyen jó is az iskola, bármilyen szociális a gyerek az osztályban, lakhatnak jó környéken, ahol a szomszéd néni barátságosan köszön, sütivel kínál, és ha illedelmesen visszaköszöntünk, megsimogathatjuk a cicáját is – az otthon atmoszférája mégis hatványozottan játszik szerepet a benne élők személyiségfejlődésében. Az iskola, mint egy másodlagos, támogató rendszer a család funkciója mellett. Elméletileg, legalábbis. Alapvetően két funkciója lehet: az otthonról hozott értékek megerősítése, valamint az otthonról nem hozott értékek pótlása. (Igen, természetesen mindeközben lexikális tudást átadni is célszerű.) A két pillérből azonban megítélésem szerint legalább kettő hibásan, döcögve működik

Magyarországon. Az egyszerűség kedvéért tekintsük a két funkciónak a magját: értékközvetítés. A tanári pálya több évtizedes kontraszelekciójának köszönhetően ma alig van olyan tanári képzést elkezdő hallgató, aki a képzés végén a szakmájának megfelelően kíván elhelyezkedni.20 Többek között ezt a témakört példamutató alapossággal, mintaértékű konstruktivitással elemzi a Bölcsek Tanácsa Alapítvány Szárny és Teher című kiadványa, mely a következőképpen fogalmaz: „(.) A fentiekhez hozzájárult az érettségit adó középiskola és a felsőoktatás tömegesedése, amely az értékvesztéssel együtt oda vezetett, hogy a felsőoktatásba fokozódó mértékben bekerülő képzetlenebb és motiválatlanabb réteg számottevő arányban a pedagógusi szakterületre áramlott.” Értékvesztés Ez kulcsfogalom a 20 Bölcsek Tanácsa Alapítvány: Szárny és Teher, Budapest, 2009, 28-29. oldal 22 magányérzet

kialakulásában is. Ugyanis az iskolák már említett értékadó-hibajavító funkciója ezzel súlyos veszélybe kerül. A középfokú oktatási intézmény képtelenné válik pótolni az otthonról hozott értékek hiányát, hiszen maga is értékválsággal küzd. Ettől fogva a szomszéd néni cicája kevés az alapvető értékek ˮ A középfokú oktatási intézmény képtelenné válik pótolni az otthonról hozott értékek hiányát, hiszen maga is értékválsággal küzd. kódolásában. Ha otthon nem támogatnak, ha nem érzem, a megértést, elfogadást, ha az iskolába nem viszem az értékeimet, amibe kapaszkodhatnék, ott pedig nem nyújtanak segítséget, elvesztem. Egyedül maradtam egy olyan világban, ahol „az elérhető [viselkedés – a szerk.] minták száma nagyságrendekkel megnőtt, ugyanakkor a pozitív minták aránya magányosságomat, lényegesen igyekszem csökkent”21. beszerezni Persze valamilyen igyekszem viselkedési csökkenteni

a standardokat. Mintakövetőek vagyunk, mi, legtöbben. A BKV máris ingyen van A diplomámig több mint 100 méter segédanyaggal22 (puskával, pusival, mankóval, anyaggal, cuccal23) jutok el. Ha nem lettem volna magányos, ha lett volna kire számítsak, ha kaptam volna értékrendet. Összességében a magány kialakulásában nagyon komoly szerepet játszanak a környezeti tényezők, alapvetően nem önmagukban, nem olyan módon, hogy ha valakinek elváltak a szülei és rossz tanárai voltak, akkor magányos lesz. Ennél kifinomultabb hatásai vannak a felsorolt faktoroknak: a személyiséget befolyásolják, a kommunikációs készséget, a beilleszkedési módokat, az önelfogadást, önképet. Ezek együttese mind vezethet a magányos személyiség kialakulásához. 2.24 A magány mérése A magányérzet megmérése hatalmas kihívás. Úgy mérni pedig, hogy az standardizálható és megismételhető legyen, sokak szerint teljesen lehetetlen vállalkozás. Aggodalmuk

érthető, hiszen a magányosság egyike azoknak az emberi érzéseknek, melyek a legszubjektívebbek. Jelen esetben nem csak arról van szó, hogy más-más embertípus különbözően reagál egy-egy helyzetre, például vannak azok, akik idegeskednek a sorban 21 Bölcsek Tanácsa Alapítvány: Szárny és Teher, Budapest, 2009, 29. oldal Egy negyed- vagy féléves anyagot tartalmazó harmonikapuska (lekicsinyített, hasábolt, összehajtott) hossza hozzávetőlegesen két méter. Félévenként 10 tárggyal, egy írásbeli számonkéréssel számolva hat félév alatt körülbelül 120 méter. 23 Válogatás egy iskolai levelezőlista pár éves üzenetváltásaiból. A listán folyó kommunikációban nem egészen két és fél év alatt több mint 250 email vonatkozott csalásra. 22 23 álláskor, és vannak azok, akik nem törődnek a megváltoztathatatlan apróságokkal. A magányra való hajlam, a magányosság megélése esetében minden pillanat hozzájárul ahhoz, hogy

hogyan reagálunk arra, ha éppen minden barátunk elfoglalt. Szerencsére az emberi kreativitás és innovációs képesség legyőzni látszik ezeket a korlátokat – a magányérzet számszerűsítésére az elmúlt 40 évben számtalan megbízható kérdőív született. A kutatások fejlődésével a kérdőívek pontossága is sokat fejlődött A precizitáson túl az is kérdés volt, hogy milyen célcsoportnak készül az ív. Ahogyan már szó volt róla, a magánykutatások jellemzően az idősebb korosztályt célozzák – megítélésem szerint hibásan. Ez a hiba azonban nem tulajdonítható a kutatóknak, inkább csak arról van szó, hogy a mai társadalom, a mai szociokulturális közeg új szempontokat hív létre. Ma már nem az az egyetlen kérdés, hogy a társadalom legfelső korosztálya ˮ Megjelent a fiatalok magánya is, szerintem tendenciáját tekintve egyre fokozódó mértékben. miért érezheti magát egyedül. Ugyanis megjelent a fiatalok magánya

is, szerintem tendenciáját tekintve egyre fokozódó mértékben. A célcsoport mellett másik fontos szempont a megkérdezés formája is – terjedelmükben és struktúrájukban is teljesen más kérdőívek szükségesek egy személyes beszélgetéshez, vagy egy telefonos megkérdezéshez. A magánykutatás történetében sokféle módszert alkalmaztak már Az egyik legnagyobb horderejű amerikai kutatás az ún. NYU Loneliness Scale („New York Magányossági Skála”) volt, melyet egy újságban tettek közzé, és a beérkező adatok elemzésével több, korábban dogmatikusan ismételgetett szociológiai állítást cáfoltak meg.24 A telefonos kutatáshoz külön kifejlesztettek egy kérdőívet, mely mindössze három kérdésből áll, és ennek ellenére jó közelítéssel becsli a magányossági szintet.25 A mai magánykutatás legáltalánosabban alkalmazott kérdőíve a University of California, Los Angeles – Loneliness Scale nevet viseli.

(Kaliforniai Egyetem, Los Angeles – Magányossági Skála; a szakirodalomban legtöbbször UCLA-LS néven emlegetik.) Kutatásom során én is ezt az ívet használtam, részletes bemutatását a következő fejezetben teszem meg. Azonban annyit elöljáróban már most érdemes tudni róla, hogy 24 Erre a megkérdezésre 1978-ban került sor, több keleti parti újság vasárnapi különszámaiban. A kérdőívre több mint 25000-ren reagáltak. A kutatás tényekkel mondott ellent annak az elképzelésnek, hogy az amerikaiak pszichológiai problémáinak legfőbb forrása a gyakori költözések, a frekventált munkahelyváltás. 25 Hawkley & Cacioppo, Chicagoi Egyetem, 2004. 24 ennek is létezik rövidített verziója, melyet itt alapvetően a levélben elküldött, felügyelet nélküli kitöltésre optimalizáltak. 3. ANYAG ÉS MÓDSZER Természetes, hogy a közösségioldal-használat és a magányérzet fogalmi szinten két egymástól teljesen elkülönülő

jelenség, azonban a kettő közötti potenciális logikai kapcsolat nyilvánvaló. A két aspektus vizsgálatához két különböző kérdőívet használtam 3.1 Az University of California – Loneliness Scale (UCLA-LS) A kérdőív felhasznált változatát a 6., Mellékletek című fejezet tartalmazza A magányosság vizsgálatához a már röviden megemlített, komoly validitási vizsgálatokon átesett kérdéssort választottam, a Daniel W. Russell professzor által összeállított University of California, Los Angeles – Loneliness Scale-t. (A továbbiakban UCLA-LS.) Russell a mai szociálpszichológusok egyik oszlopos tagja, nevéhez több száz jelentős publikáció kötődik. Doktori képzését a Los Angelesi Kaliforniai Egyetemen végezte, PhD fokozatát 1980-ban szerezte személyiségtanból és szociálpszichológiából. Jelenleg professzorként az Iowai Állami Egyetem Szociológiai és Viselkedéstani Részlegén dolgozik. Emellett számtalan tudományos

alapítványban, szervezetekben vesz aktívan részt. Az elmúlt években végzett legnagyobb horderejű munkái, a teljesség igénye nélkül: Sérülékenység és Rugalmasság az afroamerikai szülők körében, A mentális egészség meghatározó tényezői vidéki szülők esetében, A stressz és a szívbetegségek alakulása rendőröknél. Az UCLA-LS kérdőív 20 elemet tartalmaz, melyek mindegyik a magányosságot hivatott mérni. Minden kérdésnél 1-től 4-ig lehet pontot elérni A végleges magányossági érték kialakításakor az összes elemet összeadják adott szabályok szerint. A pontok minősítéséről, illetve a skála történetéről a negyedik, Eredmények című fejezetben írok részletesen. 25 3.2 A Facebookhasználati Szokások kérdőív (FHSZ) A kérdőív felhasznált változatát a 6., Mellékletek című fejezet tartalmazza A felmérésem második fele a Facebookról szólt. A közösségioldal-használat intenzitását egy saját

kérdéssorral mértem, mely a Facebookhasználati Szokások nevet kapta. (A továbbiakban FHSZ.) A kutatásom szekunder és primer kutatást is tartalmaz. A szekunder kutatás során a már felhalmozott ismereteket igyekeztem a kutatási témám szerint rendezni, illetve rálelni azokra a meglévő eredményekre, melyek segíthetik a kezdeményezésemet. A primer kutatás a két kérdőív felhasználásával történt. Az eredmények feldolgozásánál az SPSS adatbányászati programot használtam. A mintámat bemutató alapvető statisztikai mutatók értelmezése mellett célom volt a begyűjtött adatok mélyebb elemzése is. Ennek okán végeztem feltáró faktoranalízist is, mely segítségével a kérdőívem itemjei mögött rejlő struktúrát kívántam feltárni. Az FHSZ ív minőségét a kérdéssor konzisztenciavizsgálatával ellenőriztem. Végezetül pedig a teljes kutatásból beérkezett információk felhasználásával klaszteranalízist végeztem,

mely rámutatott a kitöltők jellemző karakterisztikáira. A megkérdezés tehát két kérdőív igénybevételével készült. Komoly dilemma volt az UCLA-LS és az FHSZ sorrendjének meghatározása. A problémát a következőben láttam: a magányérzet meglehetősen belsőséges, intim téma. Ha olyan mentális állapotba hozom az alanyokat, amely potenciálisan zárkózottságot válthat ki, vagy kiemeli az elszigeteltség érzését, az két okból is szennyezheti a mintát. Az első egyértelmű: ha rossz kedvem van, a valósnál kétségbeejtőbbnek ítélem meg a helyzetemet, akkor ennek okán könnyen elképzelhető, hogy egy, magányosságra fókuszáló kérdőívre negatívabb válaszokat adok.26 Emellett a másik szempont egy kicsit összetettebb: ha egy kérdéssor során az a benyomásom támad, hogy szélsőséges értékeket érek el egy adott skála szerint, és, tegyük föl, olyan minősítést kapok, hogy „Facebook-függő”, akkor nem kizárt, hogy ennek

következményei lesznek egy ezt követő kérdőív kitöltése során. Konkrétan arra gondolok, hogy az énképem elleni támadásként értelmezem a kérdőívet, annak vélt eredményeit. Ezért „bizonyítok”, és a magányosságra vonatkozó kérdéseknél nem a valódi érzéseimnek 26 Aronson: The Social Animal, USA, 2008, 127. oldal, Priming 26 megfelelő válaszokat, hanem a kevésbé magányos opciókat jelölöm meg. Ezzel kiegyenlítem a helyzetet, túljártam a kérdező eszén, ugyan nem mondjon olyat, hogy én kimutathatóan magányos vagyok. Azaz egy rossz sorrenddel komoly hitelességi problémákkal kell számoljak. Nem meglepő ezek után, hogy a kérdőívek közül az UCLA-LS szerepelt első helyen. Természetesen ez abból a szempontból volt kevésbé szerencsés, hogy az első pillanattól kezdve személyes kérdéseket kapott a kitöltő. Ezt a hátrányt több módszerrel igyekeztem áthidalni. Egyfelől a kérdőívcsomag fedlapján pontokba

foglalva biztosítottam a megkérdezetteket az adatkezelés bizalmas jellegéről, az anonimitásról, és a kutatás céljáról. Így a diákok teljesen tudatában voltak, hogy miben vesznek részt Emellett ezeket a kulcsinformációkat szóban is megerősítettem minden alkalommal. Talán csökkentette a jelölt problémát a megkérdezettek fiatal kora is – tizenévesen vélhetőleg kevésbé kérik ki maguknak az efféle kérdéseket a diákok, mint a harmincas éveikben, amikor már presztízskérdések és egyéb szempontok is megjelenhetnek. Úgy érzem, a fent említett hátrányai ennek a sorrendnek messze kisebbek, mint a fordított megoldásnak. ˮ Az elsők között tettem elérhetővé az UCLA-LS harmadik kiadását magyar nyelven. A sorrenden kívül további probléma volt, hogy az UCLA-LS magányossági skála magyar nyelven nem volt elérhető, ezért le kellett fordítanom a kérdőívet. A fordítás hitelesítését a következőképpen végeztem: két,

egymástól független visszafordítást kértem két, felsőfokú angoltudással rendelkező hallgatótól. Az általam elkészített magyar nyelvű verzió angolra történő visszafordításait összevetettem az eredeti kérdőív szövegével. A tapasztalt diszkrepanciákat értelmezve véglegesítettem a lefordított verziót, és, Magyarországon az elsők között tettem elérhetővé az UCLA-LS harmadik kiadását magyar nyelven. 27 4. EREDMÉNYEK 4.1 A szekunder kutatás eredményei – az UCLA Loneliness Scale kérdőív A szekunder kutatás egyik első lépéseként a használandó anyagok vizsgálatát végeztem el. Legnagyobb szerencsémre – a kutatásom színvonalához nagymértékben hozzájárulva – lehetőségem volt a magánykutatás úttörőjével, az UCLA-LS kérdőív megalkotójával, Dan Russell-lel emailen keresztül több alkalommal konzultálni. Nagylelkűségének és tudósi hozzáállásának köszönhetően rendelkezésemre bocsátotta az UCLA-LS

kérdőív dokumentációját, az Amerikában végzett kutatások részletes eredményét, elemzéseit. Megállapodásunk szerint a munkám eredményeit meg fogom osztani Dannel is, amint az angol nyelvű verziót elkészítem. A kérdőívnek a ma használatos formáját két korábbi verzió előzte meg. Az első változatot 1978-ban publikálták27. A teszt megbízhatósága annyira kimagasló volt, hogy mára a standard kérdőívvé vált a használata a magányosságot érintő témákban.28 A kérdőív a kiadásától fogva 20 kérdést tartalmazott. Az egyes kérdésekre egy négyfokozatú skálán kell válaszolnia az alanynak, számokkal jelölve a következő opciók állnak rendelkezésre: 1=Soha, 2=Ritkán, 3=Gyakran, 4=Mindig. Ennek megfelelően a minimálisan elérhető pontszám 20, a maximum 80. Az első verzióban mindegyik kérdést negatív (magányos) formában fogalmazták meg (például: Senkihez sem tudok fordulni a problémáimmal.), ez potenciálisan gyanúra

adhat okot, tekintve, hogy ezzel szennyeződhet a minta, a kérdések szuggesztív jellege okán. Noha a kérdőív összehasonlításos elemzése során ilyen problémák nem merültek fel, mégis kijavították ezt a hibát, így született meg a második verzió 1980-ban. Ezt a kérdőívet a későbbiekben több célcsoporton is alkalmazták, többféle megkérdezési módszerrel. A kutatások során új problémák merültek fel. Az egyik gond értelmezési problémákból fakadt: az időskorúakon végzett tesztek alkalmával fény derült arra, hogy ezen csoport számára nehezebben értelmezhető a kettős tagadás egy-egy pont esetében, például: Nem érzem magam egyedül. Erre a kérdésre a „4=Mindig” válasz logikailag bonyolultabb lehet. A másik nehézség a szóhasználatból fakadt, a felsőoktatásban tanuló diákok egy 27 28 UCLA Loneliness Scale Version 1 (Russell, Peplau, & Ferguson, 1978). Hughes, Waite, Hawlkey & Cacioppo, 2004. 28 része nem

tudta értelmezni az egyik, emberi kapcsolatokra vonatkozó itemben a „felületes” szót. Ezen problémák javítását a következőképpen oldották meg: a kérdések elejére minden item esetében hozzáadták a „Milyen gyakran érzed.” kezdést, ezáltal egyértelműbbé téve a kérdések logikáját. A szóértelmezési gondok kiküszöbölése egyszerűen az érintett kérdések újraírásával oldották meg, így például a „felületes” helyét a „nem tartalmas” foglalta el. ˮ Az UCLA-LS kérdőív 50-59 pont közötti eredménye átlagon felüli magányérzetről tanúskodik. 59 pontnál magasabb értékek intenzív magányérzetet jeleznek. Így készült el az általam is használt UCLA Loneliness Scale (Version 3), 1991-re. Felmerülhet a kérdés: mikor tekintünk valakit magányosnak ezen skála alapján? Az UCLALS értékelése az alábbiak szerint zajlik: a megfelelő transzformációk elvégeztével29 kialakított végleges pontszám 50-59

között átlagon felüli magányérzetről tanúskodik, efelett komoly problémák jelentkezhetnek, az adott kitöltő gyakran magányos. A kérdőív validitási vizsgálatai egyértelműen bizonyítják a kérdőív megbízhatóságát. Ezek a vizsgálatok korrelációs elemzéseket tartalmaznak, melyek az UCLA-LS és más magányosságot, vagy társas támogatást mérnek. Az összehasonlításokat többek között az alábbi neves skálákkal végezték: NYU Loneliness Scale, Differential Loneliness Scale, Social Provisions Scale, Eysenck Personality Inventory. A következő táblázat a korrelációs értékeket tartalmazza. A korrelációval kapcsolatban elengedhetetlen:│0,5│és│1,0│között erős a a jelentős,│0,1│és│0,3│között gyenge; 0 és│0,1│között következők ismerete kapcsolat,│0,3│és│0,5│között nagyon gyenge, vagy korrelálatlan viszonyról van szó. A korrelációkról további információt az 54 fejezet tartalmaz. 29

A kérdőív egyes elemei „fordított irányúak”, azaz a nagyobb értéket választók kevésbé magányosak, például: „Milyen gyakran érzed azt, hogy egy baráti társaság része vagy?” Ilyen esetben az egyes érték jelent maximális magányérzetet. 29 Validitási vizsgálatok, UCLA-LS, 3. verzió 1. Táblázat Teszt Korreláció Mintanagyság NYU Loneliness Scale30 0,65 485 Differential 0,75 489 Social Provisions Scale32 -0,68 489 Eysenck 0,49 488 Loneliness Scale31 Personality Inventory (neurotism)33 Forrás: Russell [1996] A korrelációs értékek meggyőzően magas erősséget indikálnak.34 A negatív értékek magyarázata egyszerű: az adott skála a szociális támogatást méri, természetes, hogy ezzel fordítottan arányos a magányérzet. A Russell-féle eredmények összehasonlítását a sajátommal itt is megtehetném – azonban úgy gondolom, jobban értelmezhetőek az állítások, ha már nagyobb rálátása van az Olvasónak

az általam megkérdezett diákok válaszaira. Éppen ezért a primer kutatásom magányra vonatkozó részének végén végzem el a nevezett összehasonlítást, a 4.22 fejezetben. 4.2 A primer kutatás eredményei A primer kutatásom két részből állt. Egyrészt megmértem a megkérdezettek magányszintjét az UCLA-LS kérdőívvel, másfelől megkérdeztem őket a Facebookozási szokásaikról az FHSZ skálával. A továbbiakban minden utalás az UCLA-LS skálára kizárólag a saját mintámra vonatkozik! Az FHSZ (Facebookhasználati Szokások) kérdőív tíz kérdést tartalmaz. Közöttük szerepelnek egyszerű használati gyakoriságot mérő itemek, de érzelmi viszonyt felmérő elemek is. Ezek mellett vonatkozik kérdés tartalommegosztási szokásokra, illetve méri 30 Rubenstein & Shaver, 1982. Schmidt & Sermat, 1983. 32 Weiss, 1973. 33 Eysenck et al., 1947 34 A korreláció fogalmát az 5.4 fejezet részletezi 31 30 még azt is, hogy a felhasználó

szerint mások hogyan látják őt a közösségi oldal által. Az egyes itemek értékelése az UCLA-LS-hez hasonló módon történik, a négyféle válaszlehetőség közül az a.) minden esetben a legkisebb intenzitású válasz, mely 1 pontot ér, ez fokozatosan nő b.) és c) válaszokon keresztül d)-ig, mely a maximális szintet jelöli, és 4 pontot jelent. Ennek megfelelően a kérdőíven minimálisan elérhető pontszám 9, a maximum 36. 35 A bemutatott két kérdőíven kívül három személyes adatra kérdeztem még rá: kor, nem, lakhely. Ezen utolsó pontra azért volt szükség, mert az egyik gimnázium kollégiummal rendelkezik, tehát elképzelhető, hogy a megkérdezettek egy része nem szüleivel tölti ideje legnagyobb részét. A primer kutatás elemzését a következők szerint végeztem el: mivel két kérdőívet töltöttek ki a diákok (elsőként az UCLA-LS-t, másodiknak pedig az FHSZ-t), ezért első lépésként ebben a sorrendben vizsgáltam meg a

beérkezett adatokat. A kapott adatok elemzését többféle módszerekkel tettem meg. Először is a kérdőíveket külön-külön szemléltem. Ebben a fázisban alapvetően a leíró statisztika eszköztárát alkalmaztam, így többek között eloszlásokat, gyakoriságokat számoltam, melyek, noha egyszerű számadatok, mégis érdekes képet festenek a mintáról. Mivel a Russell-féle kutatási adatok is a rendelkezésemre álltak, ezért lehetőségem nyílt az általa felvett minták, illetve a sajátom statisztikai összehasonlítására. Ennek a különlegességeit bővebben a későbbiekben részletezem. Ezen felül, de még mindig a két kérdőív összekapcsolása nélkül, az FHSZ kérdéssoron faktoranalízist végeztem. Ennek oka az, hogy ez a része a megkérdezésnek a saját összeállításom, ezért érdekesnek tartottam megnézni a kérdésekre adott válaszok alapján kirajzolódó mögöttes struktúrát. Erre kiválóan alkalmas a feltáró faktorelemzés Az

FHSZ kérdőív konzisztenciáját további módszerekkel vizsgáltam. A kutatás fő kérdéseit megválaszolandó azonban a legfontosabb adatokat a két kérdőív együttes vizsgálatára volt szükség. Erre a célra korrelációkat vizsgáltam, valamint klaszteranalízist végeztem Az elvégzett elemzések áttekintését segíti az alábbi táblázat. 35 Noha a kérdőív 10 kérdést tartalmaz, az első itemmel csak a Facebook regisztráció meglétét vagy hiányát jelölték a megkérdezettek. 31 Az elvégzett elemzéstípusok áttekintése az adott kérdőíveken 2. Táblázat Kérdőív Elvégzett elemzések UCLA Loneliness Scale megoszlások, gyakoriságok, átlagok, szórások, a Russell- és Estók-féle minták összehasonlítása Facebookhasználati kérdőív (FHSZ) megoszlások, gyakoriságok, átlagok, szórások, konzisztenciavizsgálatok, faktoranalízis UCLA-LS és FHSZ együtt korrelációk, klaszterelemzés Forrás: Saját összeállítás A

konkrét eredmények ismertetése előtt tekintsük a mintát, illetve annak fő jellemzőit! A kutatásom során 229 gimnáziumi diákot kérdeztem meg 2010 márciusában. A résztvevők ˮ A minta: 229 kitöltő 2 gimnázium 2 korcsoport közel 50-50%-os megoszlások. 44,7%-a férfi, 55,3%-a nő volt. A kérdőíveket papíralapon bocsátottam rendelkezésre, a kitöltés tanrend szerinti órákon történt két budapesti gimnáziumban. Külön célom volt a válaszok karakterisztikabeli különbségeinek maximalizálása, ennek érdekében két korban eltérő célcsoportot választottam, az átlagosan 13 éves hetedik osztályt, illetve az átlagosan 18 éves végzős, tizenkettedikes társaságot. A fiatalabb társaságból 122, az idősebbektől 107 fő töltötte ki a kérdőívemet. Az arány tehát 53,3%–46,7%-kal, a fiatalabbak többségével alakult. A két iskolából hozzávetőlegesen azonos számú diák válaszolt, 51,5%–48,5% aránnyal. A felsorolt arányok

közel 1:1 értéke azért rendkívül szerencsés, mert így mindkét bemutatott kategória (legyen szó iskoláról, vagy épp a nemekről) azonos reprezentációval rendelkezik, tehát egyik sincs túlsúlyban. A terepmunka megkezdése előtt szükségesnek éreztem megvizsgálni, hogy a célcsoportjaim valóban megfelelően értelmezik-e az utasításokat, feltett kérdéseket. Ennek érdekében a két célcsoportból egy-egy fővel strukturált személyes mélyinterjút végeztem. A beszélgetések során diktafonnal rögzítettem a begyűjtött információkat, és 32 ezek alapján tovább finomítottam az immár végleges stádiumába kerülő kérdőíveket. Noha minden kérdőív első lapja tartalmazta a részletes kitöltési instrukciókat, illetve példamegoldásokat, az egyes kitöltések a jelenlétemmel történtek – így a felmerülő kérdéseket azonnal meg tudtam válaszolni. Az ilyen kérdésfeltevések száma minimális volt, és csaknem minden alkalommal

olyan technikai részletre fókuszáltak, melyeket az instrukciók akár felületes átolvasásával el lehetett volna kerülni. 4.21 Az UCLA Loneliness Scale eredményeinek elemzése A kutatásom ezen részének bemutatása előtt fontos kiemelni, hogy minden elvégzett elemzés – ha nincs más hangsúlyozva – az UCLA-LS kérdőívvel kapcsolatban a saját mintámra vonatkozik. A legizgalmasabb kérdés az elemzés ezen részén az, hogy mi befolyásolhatja a magányosság érzetét? Mielőtt azonban erre a kérdésre választ adnék, vizsgáljuk meg a magányossági értékeket általában. Mint már korábban megállapítottam, az 50 pont feletti értékeket elérő kitöltők magányosnak tekinthetők, efelett súlyos társaságbeli hiányosságokat indikál a skála. 33 Az alábbi ábra segít áttekinteni a magányossági értékek mintabeli alakulását. 1. Ábra: Az UCLA-LS összesített értékeinek megoszlása – saját minta szerint Az x-tengelyen a

magányossági értékek találhatók, az y-tengelyen pedig az értékekhez tartozó gyakoriságok. Az első szembetűnő információ az, hogy az értékek nem felelnek meg a normáleloszlásnak.36 Látható, hogy ennek oka alapvetően a magas magányérzetet elérő kitöltők számában keresendő, hiszen a megjelenített Gauss-görbétől eltérő értékek az 50 fölötti UCLA-LS pontszámnál adódnak. Ez azt jelenti, hogy a 229 megkérdezettből jelentős számú olyan alany volt, aki magányos. Az átlagos magányérték 37,31 volt a teljes mintára számítva. A magányos személyek száma a percentilis eloszlás vizsgálatával derült ki: a minta felső 10%-a 48, vagy annál magasabb értéket ért el az UCLA Loneliness Scale kérdőíven. Ez hozzávetőlegesen 30 főt jelent 36 Részletek: 5.1 fejezet 34 A hisztogramról leolvasható, hogy inkább a magas magányszint tartományában vannak a normálgörbéhez képest sokan, azaz kifejezetten alacsony UCLA-LS érték

nem született. Ez pusztán azt az – egyébként triviális – állítást támasztja alá, hogy időről időre mindenki kerül magányos élethelyzetbe. Az alapadatok elemzése után következzen egy izgalmasabb kérdés: mi befolyásolhatja a magányossági értékek alakulását? A továbbiakban az alábbi tulajdonságokkal való kapcsolatot vizsgálom: kor, nem, iskola, lakhely. Kor A megkérdezettek kora átlagosan 13 illetve 18 év volt. Értelem szerűen mindkét osztálytípusban (7.-es és 12-es osztályok) az átlag körüli életkorú diákok voltak, így a mintában szerepeltek 12, 13, 14 és 17, 18, 19 éves tanulók. Azonban mivel az egyes, átlagtól eltérő életkorú gyerekek alulreprezentáltak voltak, ezért az elemzéseknél célszerű volt az átlagéletkorral végezni a számításokat. A két csoport elemszáma közel azonos volt. (N[13 éves]=122, N[18 éves]=107) Az összesített UCLA-LS értékek átlagosan a következőképp alakultak: UCLA-LS értékek

átlagai koronként – saját minta szerint 3. Táblázat Kor UCLA-LS átlagpontszám 13 évesek 36,68 pont 18 évesek 38,02 pont Forrás: saját összeállítás. A két átlagérték közötti eltérés, noha nem hatalmas, mégis érdekes elgondolkozni a mögöttes okokon. (A minta tapasztalata alapján a 13 évesek kevésbé magányosak, mint a 18 évesek.) Azért is meglepő ez az eredmény, mert általában az a vélekedés, hogy a gimnáziumokba bekerülő gyerekeknek kevesebb barátjuk van, mivel még nem alakultak ki a megfelelő társaságok. Ennek ellent mond a kutatásom ezen részeredménye Talán magyarázható azzal, hogy az általános iskolát még éppen hogy elhagyó, fiatalabb társaság jobban kötődik a szüleihez még, és ezen bensőséges viszony rejlik az alacsonyabb 35 UCLA-LS értékek mögött. Az érettségi évében állók már jóval függetlenebbek az otthoniaktól. Ezen felül a magányérzet meglehetősen absztrakt fogalom, melynek

megéléséhez, tudatosításához szükséges némi élettapasztalat. Mindkét csoport egyezik abban, hogy megerősítik azt a korábban tett megállapítást, miszerint az 50 pontos magányértéket a megkérdezettek 10%-a éri el, haladja meg. Érdekes jellemzője a két korcsoport összevetésének, hogy a 13 évesek gondolkodása, élethelyzete meglehetősen azonos – a 18 éves tanulókhoz képest jelentősen több nagyon hasonló kitöltéseket produkáltak.37 Noha az átlagos magányossági érték magasabb volt az idősebbek körében, elmondható, hogy a kiemelkedően magas értékek valamelyest csökkentek.38 Nem A két nem összehasonlítása magányérzet szempontjából ismét lehetséges, mivel a csoportok elemszáma közel azonos. (N[fiú]=102, N[lány]=126) Az átlagpontszámok eltéréseit a következő táblázat szemlélteti. UCLA-LS értékek átlagai nemenként – saját minta szerint 4. Táblázat Nem UCLA-LS átlagpontszám fiúk 38,14 pont lányok

36,57 pont Forrás: saját összeállítás. Tisztán látható, hogy a fiúk jelentősen, több mint másfél ponttal többet értek el a kérdőíven átlagosan. Ennek a magyarázata talán abban keresendő, hogy egy iskolai osztályban (de akár általánosságban is!) a fiúk csoportjai kevésbé nyitottak az érzelmi megnyilvánulásokra, adott esetben a sérelmek tisztázására – azaz a tartalmas, érzelmeket felvállaló konfliktuskezelésre. Ez a közeg nem kedvez a mélyebb bizalmi kapcsolatoknak, mely oka lehet a magasabb magányértékeknek. 37 38 Részletek: 5.2 fejezet Részletek: 5.2 fejezet 36 Iskola Ahogyan korábban már említettem, a felmérésben két budapesti gimnázium vett részt. A továbbiakban „A” és „B” iskolaként szerepelnek. „A” iskolát jellemzően országos viszonylatban is kiemelkedőnek szokás minősíteni, gyakran kapja a „versenyistálló” jelzőt. „B” iskolát a középmezőnyben lehet elhelyezni Az

összehasonlítás lehetséges, az elemszámok megfelelőek. (N[„A”]=118, N[„B”]=111) A két iskola UCLA-LS értékeinek eltérése eddig még nem tapasztalt méreteket öltött, melyet a következő táblázat mutat be. UCLA-LS értékek átlagai iskolánként – saját minta szerint 5. Táblázat Iskola UCLA-LS átlagpontszám „A” iskola 38,50 pont „B” iskola 36,04 pont Forrás: saját összeállítás. A jelentős, csaknem 2,50 pontos eltérés érdekes adat, azonban nem szabad megfeledkeznünk a globális értékelési szempontokról sem: a Russell-féle kérdőív értékelési útmutatója azt mondja ki, hogy 50 vagy afölötti pontszám esetén magányos a kitöltő. Tehát ezen adatok alapján azt mondhatjuk, hogy az „A” iskola diákjai átlagosan magányosabbak, mint „B” iskola tanulói. Ennek forrása összetett, majdnem biztosan számolni kell azzal, hogy az éliskolában több időt szükséges fordítaniuk a gyerekeknek a tanulásra.

Emellett kiemelhető „B” iskola aktív, és hagyományokkal rendelkező szabadidős programjai, melyeket szinte évről évre meg is újít a vezetőség. Ez segíti a közösségépítést. 37 A további szemlélődéshez tekintsük a két iskola UCLA-LS értékeinek megoszlását. UCLA-LS értékek megoszlása iskolánként összehasonlítva – saját minta szerint 6. Táblázat Hisztogram „A” iskola „B” iskola Forrás: saját összeállítás. Az x-tengelyen a magányossági értékek találhatók, az y-tengelyen pedig az értékekhez tartozó gyakoriságok. A grafikonról leolvasható, hogy az „A” iskola tanulói sokkal változatosabb válaszokat adtak. Ahogyan már megszokhattuk, a magas értékek megléte okán a normális eloszlástól eltér a tapasztalt eloszlás. A „B” iskolánál meglehetősen sok volt az egyező kitöltés, a Gauss-görbéhez gyakorlatilag semmi hasonlóságot nem mutatnak az értékek. Korábban azt a megállapítást tettem,

hogy a minta felső 10%-a esik bele az 50 pont fölötti, magányos rétegbe. Ezzel az információval kapcsolatban most újabb részleteket tárhatunk fel: úgy tűnik, a két iskola diákjai karakteresen különböznek egymástól. (Elképzelhető lett volna egy olyan helyzet is, hogy semmilyen tulajdonságukban nem térnek el a megkérdezettek – legalábbis olyanokban nem, amelyek befolyásolják a jelen kutatást.) Az előző állítást a percentilisek vizsgálata alapján tettem meg: „A” iskola tanulói a mintaátlaghoz képest nagyobb mértékben magányosak, náluk már a felső 15% az 50 pontos UCLA-LS érték közelében van. Ezzel szemben „B” iskola diákjainál ezt a határt csak a felső 5% lépi át. 38 Ezek az eredmények, valamint hat év személyes tapasztalata komolyan elgondolkodtatók. Vélhetőleg itt lenne az ideje, hogy „A” iskola döntéshozói megújítsák az iskolának ezen aspektusát, hiszen az értékek átadásának fontos, de nem

kizárólagos eszköze a tananyag aprólékos feldolgozása. Lakhely A kapott értékek közötti különbségek nem számottevőek, ezért részletes elemzésre nincs ok. 4.22 A Russell- és Estók-féle eredmények összehasonlítása Ahogyan a korábbiakban már említettem, a Russell-féle kutatás több célcsoportot is tartalmazott, melyek közül jelen összehasonlításra csupán egy alkalmas. Ez a felsőoktatási hallgatók köre volt.39 Az összehasonlítás alapján levont következtetéseket azonban némi fenntartással érdemes kezelni, mivel a russelli elemzés jóval nagyobb mintán történt. Az értékek összehasonlítását az alábbi táblázat tartalmazza A Russell- és Estók-féle eredmények összehasonlítása 7. Táblázat Russell Estók 487 229 Átlag 40,08 37,31 Szórás 9,5 7,93 Csúcsosság -0,05 0,579 Ferdeség 0,34 0,836 Elemszám Forrás: saját összeállítás. 39 A másik három csoport tagjai egészen más élethelyzetekben

voltak: ápolók, felnőtt tanárok, időskorúak. 39 ˮ Úgy tűnik, a felsőoktatásban magányosabbak a diákok. Alapvetően az egyik legérdekesebb eredmény a magányossági értékek átlagainak különbsége. A számok alapján egy meglepő kép alakul ki: úgy tűnik, a felsőoktatásban magányosabbak a diákok. Természetesen ez okolható az összeforrt, elmélyült középiskolai kapcsolatok marginalizálódásával, a vagy felsőoktatási rendszerek személytelenebb atmoszférájával is. Azonban azon tapasztalati élménynek ellentmond, miszerint az egyetemi, főiskolás évek a közösségi élményben való feltétlen feloldódásról, az egyén közösségnek történő alárendeléséről szól. Vagy Mégsem? Lehetséges, hogy ez az eredmény azok véleményét támasztja alá, akik úgy vélik, a mai fiatalokra jellemző tömegkapcsolatok, „fészbúkfrendek”40 nem hordoznak magukban komoly szociális bázist? Sajnos a kutatás dimenziója ilyen

horderejű megállapításokra nem ad lehetőséget, azonban rendkívül érdekes új kérdéseket, és ötletkezdeményeket vet fel. A bemutatott táblázaton kívül a rendelkezésemre bocsátott dokumentum sok más elemzést is tartalmaz. Közös pontja A russelli és a saját értelmezésnek, hogy viszonylag kevesen értek el nagyon magas magányossági értékeket. Különbség azonban, hogy az amerikai megkérdezében résztvevő felsőoktatási hallgatók csoportjában a nemek között valamivel több mint 3 pontos eltérés alakult ki magány szempontjából. Az én mintámnál ez a szám alig több mint 1,5. Ezen értékek alapján úgy tűnik, a nemek közötti különbség felerősödik idővel. A többi leíró mutatóból komoly következtetéseket levonni nem érdemes, ezek azok a pontok ugyanis, ahol a mintaelemszám nagyon fontos szerepet játszik. Azonban annyit célszerű megállapítani, – a további elemzések során ez különösen hasznos lesz – hogy ha a

megkérdezettek száma nagyjából 500 főt tesz ki, akkor a minta eloszlása normálist közelítő értékeket mutat. Ez a vizsgált jelenséget (magányérzet) minősíti, azaz az UCLALS skálán elért értékek is jellemezhetők a Gauss-görbével 4.23 A Facebookhasználati Szokások kérdőív elemzése Ahogyan már szó volt róla, a kérdőíven minimálisan elérhető pontszám 9, a maximum 36 pont. A kitöltők négyféle válaszlehetőség közül választhattak, melyek a-tól d-ig egyre nagyobb intenzitást jelöltek. Kifejezetten magas Facebookhasználati értékeknek a 25 pont 40 A Facebook-friend, Facebook-barát fonetikus alakja. 40 feletti eredményeket nevezzük, ezen határvonal meghúzását a fejezet további részeiben indoklom. A megkérdezett gimnazisták közül 149-en regisztráltak a Facebookon. Ez az összes kitöltő 65%-a, azaz közel kétharmaduk használja a közösségi oldalt. Figyelembe véve, hogy a minta fele 13 éves gyerekeket tartalmaz, ez

figyelemre méltóan magas érték. De még mielőtt ilyen részletes elemzéseket tennénk, tekintsük a mintát efféle kategorizációk nélkül. Az elért pontokat a következő hisztogram tartalmazza. 2. Ábra: FHSZ pontszámok megoszlása Forrás: saját összeállítás. Az x-tengelyen a Facebookhasználati értékek találhatók, az y-tengelyen pedig az értékekhez tartozó gyakoriságok. Az FHSZ-értékek megoszlása meglehetősen rapszodikusan alakult. Az is látszik ugyanakkor, hogy nagyon kiugró értékek a minimum 41 és a maximum közelében nem mutatkoznak.41 Az FHSZ összesített pontszámok alapján számolt átlag 19,12 pont lett, a skála számtani közepének közelében. Ez nem meglepő információ, jellemzően az átlag körül ingadoznak az értékek az efféle megkérdezéseknél. Noha az is érdekes, ha a kitöltők legnagyobb része átlagos értéket ér el, mégis az igazán különleges és izgalmas megállapításokat a szélsőségesebb

értékekkel kapcsolatban lehet tenni. Az átlagtól való átlagos eltérés (szórás) 5,78 pont volt Ahogyan az UCLA-LS kérdőívnél is tettük, ebben az esetben is az egy szórásnyinál nagyobb eltéréseket nevezzük kiemelkedően magas vagy alacsony pontszámnak. Azaz a határvonal a kiemelkedően magas Facebookhasználatnak: 24,9 pont. Már a hisztogramra visszatekintve sejthető, hogy meglehetősen nagyszámú diák esik bele ebbe az intervallumba. A percentilis megoszlás ezt a sejtést precízebben is megfogalmazza: a kitöltők felső 20%-a nagyon intenzíven használja a Facebookot. A következő oldalakon a már megismert szerkezet alapján vizsgálódom tovább, azaz részletesen elemzem a kor, nem, iskola és lakóhely hatásait külön-külön az FHSZ értékek tükrében. Kor A számok vizsgálata előtt én a következő tendenciára számítottam: a fiatalabbak körében is népszerű lesz a Facebook, manapság gyakran akár születésekor úgy látják

szerencsésnek a szülők, hogy gyermekük online legyen, és létrehozzák a profilját, amit aztán esetleg komoly ceremóniák keretében szeretettel átnyújtanak egy meghitt szülinapon. Tehát azt sejtettem, hogy magas értékeket tapasztalok majd Összevetve a 18 éves társasággal, úgy véltem, hogy ez a közösségi élmény egyre intenzívebbé válik, ahogyan egyre idősödnek. Nem így történt A tizenhárom évesek többet Facebookoznak, a szokásaik egységesebbek. A számok tükrében ez a következőképp látszik: 41 Részletek: 5.3 fejezet 42 FHSZ értékek alapadatai kor szerint 8. Táblázat 13 évesek 18 évesek átlag 19,47 18,75 szórás 5,56 6,02 Forrás: saját összeállítás. ˮ A mai tizennyolc évesek másképp szocializálódtak, mint a mai tizenhárom évesek – például az idősebbek születésekor a Facebook még nem is létezett. Ennek okát sajnos nem lehet jelen kutatás alapján egyértelműen alapesetet megállapítani.

azonban Két mindenképpen elképzelhetünk: az egyik helyzetben azt a következtetést vonjuk le, hogy az idő előrehaladtával a diákok egyre kevésbé használják a Facebookot. Ezt például lehet azzal indokolni, hogy megváltoznak egyébként is a szokásaik – míg 12-13 évesen kevesebben járnak el esténként moziba, teázni, pubokba, úgy 17-18-19 évesen ez válik a standard kikapcsolódássá. Ennek okán a virtuális kapcsolattartás visszaszorulhat A másik – és szerintem valószerűbb – koncepció szerint nem összevethető ebből a szempontból a két megkérdezett csoport: a mai tizennyolc évesek sok szempontból másképp szocializálódtak, mint a mai tizenhárom évesek. Ennek okán nem lehet a korukra fogni a számbeli eltéréseket, sokkal inkább arról van szó, hogy más közegben élik meg tinédzserkorukat. Ennek már csak azért is van értelme, mivel amikor a megkérdezett 18 évesek még 13. szülinapjukat ünnepelték, akkor még

Facebook béta verzió sem volt. Az elemzések során most jutottunk el arra a pontra, hogy az egyik (konkrétan a második) hipotézist minősíteni tudjuk. A második hipotézisem: H2: A Facebookhasználati értékek kortól függetlenül alakulnak. A H2-es állítást elfogadhatjuk – noha minimális különbségek adódnak, a kor karakteresen valóban nem hat a Facebookhasználati szokásokra. 43 Nem A fiúk és lányok közötti különbségek a Facebookozási szokásokban is megmutatkoztak. Az átlagok közötti eltérések jelentősek, ezeket a következő táblázat mutatja be. FHSZ értékek alapadatai nemenként 9. Táblázat fiúk lányok átlag 17,63 20,18 szórás 6,13 5,30 Forrás: saját összeállítás. A 149 elemes minta alapján kijelenthető, hogy a lányok 2,5 ponttal magasabb eredményeket értek el az FHSZ kérdéssoron. Ezek szerint ők jelentősen gyakrabban használják a Facebookot. Ennek okáról nem ad információt a jelen kutatás,

érdekes új téma lehetne a mögöttes szempontok feltárása. A fiúk alacsony értékei ellenpontot képeznek az ellenkező nem eredményeivel: a lányoknál arányosabban oszlanak meg a nagyon alacsony, közepes, és nagyon magas értékek. Iskola A két iskola közötti eltérések a Facebookozási szokásokban is megmutatkoztak. Az átlagaik között több mint 2,5 pontos eltérés mutatkozott. („A” iskola: 20,33; „B” iskola: 17,76.) Az iskolák karakterisztikáját, illetve a magányossági értékeiket ismerve könnyen elképzelhető, hogy az individualistább „A” iskola tanulói a valós társas kapcsolatok relatív hiányát a Facebookos kapcsolattartással pótolják. Ezzel szemben „B” iskolában a kollektívebb szellemiség, a csapatépítő programok hatása némiképp megmutatkozik a közösségi oldalak használatában is. 44 Lakhely A kapott értékek közötti különbségek nem számottevőek, ezért részletes elemzésre nincs ok. 4.24 Az FHSZ

kérdőív konzisztenciája A primer kutatás második kérdőíve, azaz a Facebookhasználati Szokások ív saját összeállítás. Célul tűztem ki, hogy megvizsgálom, mennyire sikerült egységes, összefüggő kérdéssort alkotnom. Ez azért fontos, mert ha a kérdések egy kérdőíven belül túl sok területre kérdeznek rá, akkor az eredmények értelmezése igencsak nehézkes lesz. A konzisztenciavizsgálathoz két módszert alkalmaztam: az item-total táblázatot, és a Chronbach-féle alfa mutatószámot. Az előbbi megmutatja, hogy milyen erősen korrelálnak az egyes kérdésekre beérkezett válaszok az összesített pontszámmal. Ha ezek az értékek magasak, akkor minden kérdés jelentős súllyal járul hozzá a végső kép kialakításához. Az FHSZ kérdőívnél ezek a korrelációk minden esetben szignifikánsak voltak.42 E mérési adatok szerint a belső konzisztencia kifejezetten magas volt Ezt az eredmény ellenőrzendő végeztem el a második

vizsgálatot, mely a Chronbach-alfa érték volt. Az FHSZ kérdőív Chronbach-alfa értéke 0,869, ami kiemelkedően magas belső konzisztenciára utal.43 Összességében ezek az elemzések rámutatnak arra, hogy az FHSZ kérdőív valóban összeszedetten, fókuszáltan vizsgálja a választott témát. Ez megalapozza a további vizsgálódások lehetőségét. 4.25 Faktoranalízis a Facebookhasználati Szokások (FHSZ) kérdőíven A faktorelemzés általános céljait kiválóan bemutatja a Mitev–Sajtos: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. „A faktorelemzés nem egyetlen statisztikai eljárás, hanem gyűjtőfogalom, amely a többváltozós statisztikai eljárások egy halmazára vonatkozik. A módszer adattömörítésre és az adatstruktúra feltárására szolgál, és a kiinduló változók számát úgynevezett faktorváltozókba vonja össze, amelyek közvetlenül nem figyelhetők meg. A faktorelemzést a többváltozós elemzések közül sok esetben elsőként

alkalmazzák, 42 43 Részletek: 5.4 fejezet Részletek: 5.5 fejezet 45 amelynek egyik oka az, hogy a változók közötti multikollinearitást kiszűrjék.”44 Mivel célom volt a kérdések mögött rejlő áramlatok, a fő témán (Facebookhasználat) belüli kisebb altémák meghatározása, ezért ideális választás volt a faktoranalízis. A faktorelemzést csak akkor szabad megkezdeni, ha a minta teljesít pár szigorú feltételt: - multikollinearitás - anti-image kritérium - Bartlett-teszt - KMO-kritérium. A felsorolt kritériumok részletes magyarázatát, valamint a pontok vizsgálatát a mintára az 5.6 fejezet tartalmazza Ezek hiányában az eredmények rossz esetben megbízhatatlanok, még rosszabb esetben értelmezhetetlenek lesznek. Az FHSZ az összes mércén átment, ennek részletes bemutatását az 5.6 fejezet tartalmazza Mielőtt a faktorelemzés részleteit ismertetném, néhány alapfogalmat szeretnék bemutatni, mely segíti a kutatás

további részeinek átlátását. A továbbiakban gyakran lesz szó egyes „változókról” A változó szó jelen kontextusban a kérdőív egy-egy kérdését jelenti. A faktorok, amelyek a faktorelemzésnek a végtermékei, voltaképpen konténerek, melyekbe jelleg alapján csoportosítva belepakoljuk a kérdőív egyes kérdéseit. A faktorelemzés többféle módszerrel is végezhető, jelen adathalmazra sem csak egy megoldás létezik. Azonban a módszerek változtatásával változik az is, hogy mennyi információt magyaráznak a létrehozott faktorok. Ugyanis nyilvánvaló, hogy ha sok változóból néhány közös faktort hozok létre, akkor adatveszteség következik be. Nem mindegy viszont, hogy mennyit tudunk megőrizni az eredeti információkból. Sarkalatos pont az is, hogy hány darab faktort szeretnénk kapni. Természetesen ez nem önkényes dolog, több szabály is létezik. Az egyik leghangsúlyosabb például az, hogy az egyes faktorok sajátértékei

(eigenvalue) nem csökkenhetnek 1 alá.45 Ez azért ésszerű, mivel ha egy faktor sajátértéke egy alá csökken, akkor az adott faktor kevesebb információt hordoz, mint egy változó. Ez azonban csak akkor lenne izgalmas, ha a faktorokat későbbi elemzés során fel szeretnénk használni. Mivel itt a faktorelemzésnek 44 45 Mitev–Sajtos: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv, Budapest, 2007, 245. oldal Ez az ún. Kaiser-kritérium 46 csak a csoportképző funkciója érdekes, ezért ezt a kritériumot nem vettem figyelembe. A Kaiser-kritérium alkalmazása helyett megadhatjuk manuálisan is, hogy hány faktort szeretnénk kapni – így vizsgálni lehet, mi történik egy-egy faktor hozzáadásával vagy elvételével. A faktorextrakciós módszerekénél kettőt vettem igénybe. Az egyik a leggyakrabban használt főkomponens-elemzés, a másik pedig a Maximum Likelihood (ML). A főkomponens-elemzéssel kapcsolatban a Sajtos–Mitev: SPSS kutatási és

adatelemzési kézikönyv a következőképp fogalmaz: „() a főkomponens-elemzés a változók számát csökkenti minimális információveszteség mellett ()”. A Maximum Likelihood módszerről az alábbiakat írják: „A módszer () olyan becsléseket ad, amelyek () a korrelációs mátrixot a legnagyobb valószínűség mellett létrehozhaták.” Ez utóbbi azért praktikus, mert végez egy illeszkedésvizsgálatot is, mely segít megállapítani, hogy a kialakított faktorstruktúra mennyire illik jól (vagy épp rosszul) a változókra.46 A többféle módszer közül kiválasztani azt, ami az adott kutatási problémára a legmegfelelőbb, nem egyszerű feladat. Szó volt már róla, hogy a faktoranalízis természetéből adódóan, a kialakított faktorok kevesebb információt hordoznak, mint az összes változó együttesen. (Mondhatjuk akár azt is, hogy ez az információveszteség az ára annak, hogy átláthatóbbá tegyünk egy adathalmazt, illetve, hogy a

kulisszák mögé pillantsunk.) Erről az adatvesztésről ad információt a magyarázott varianciát tartalmazó táblázat.47 Ez egy százalékos érték, mely azt mondja meg, hogy az eredeti információmennyiség mekkora részét fedi le a kialakított faktorstruktúra. Az adatok vizsgálatával arra az eredményre jutottam, hogy a legcélszerűbb egy háromfaktoros rendszert kialakítani, mely az eredeti információk 68%-át tartalmazza.48 49 A kialakult faktorok a következő csoportosítást mutatták.50 1. faktor: effektív közösségioldal-használat 2. faktor: adatmegosztás 3. faktor: a környezet percepciója a felhasználóról 46 Az illeszkedés mértékét a Goodness-of-fit Test táblázat szignifikanciacellájából olvashatjuk le. Minél magasabb ez az érték, annál jobb a faktormodell. 47 A varianciát nevezik szórásnégyzetnek is – azaz az átlagtól való átlagos eltérés négyzetéről beszélünk. 48 Szociológiai kutatások esetén ezen mutató 60%

fölötti értéke már nagyon jó eredménynek tekintett. 49 Részletek: 5.7 fejezet 50 Részletek: 5.7 fejezet 47 Mit is jelentenek tehát ezek a faktorok, miért volt érdemes megküzdeni az elemzéssel, és annak minden előfeltételével? Nos, azért, mert innentől kezdve látható, hogy milyen témákat jár körül a kérdőív – és mindez immár nem csupán szubjektív megérzés alapján vizsgálható, hanem tudományos alapon. Azon túl, hogy a feltáró faktorelemzés kirajzolja az ív témáit, számszerűen is látható, hogy melyik faktorba hány kérdés került. Jelen esetben ez a megoszlás a következő volt: 1. faktor: 5 kérdés; 2-3 faktor: 2-2 kérdés Ez az eredmény korántsem meglepő, mivel a kérdéssor fő célja a Facebookhasználati szokások feltérképezése volt. Ennek köszönhetően a kérdések jelentős része az 1 faktorba került. Az adatmegosztás mértéke szintén érdekes téma, és a további elemzések kimutatták, hogy az

adatmegosztás erősen összefügg az effektív közösségioldalhasználattal, azaz minél többet használja valaki az oldalt, annál valószínűbb, hogy nagyobb mennyiségű információt oszt meg magáról.51 A harmadik faktor szerintem az egyik legösszetettebb témát érinti: milyen benyomást keltek virtuális önmagammal mások szemében? A kérdések mennyisége a két utolsó faktorban meglehetősen alacsony. A további kutatások során célszerű lenne ezen a két területen további kérdésekkel bővíteni a kérdőívet, így mélyebb információkhoz juthatnánk ezekkel a területekkel kapcsolatban is. Az első faktorba a következő témákat érintő kérdések kerültek:  Facebookozási gyakoriság  az oldalon eltöltött idő  információközlés  nem kezdeményező kommunikáció  az oldal hipotetikus megszűnésének hatásai Az első négy elem összetartozása egyértelmű, mindegyik arra kérdez rá, hogy milyen mértékben aktív a

felhasználó – mennyi időt tölt el a szolgáltatás használatával, illetve, hogy ezen alkalmakkal melyen sok információt közöl. Ebben az esetben az információ inkább megtörtént események leírására, beszámolóra vonatkozik, mintsem egyéb tartalomra (kép, videó, zene). A faktor jellegébe nem illik bele az utolsó pont – ezen extrakciós módszer nem tudta harmonikusan beilleszteni a rendszerbe az érzelmi viszonyra rákérdező itemet. 51 Az első és a második faktor közötti Pearson-korreláció 0,61, p<0,01. 48 A második faktor így alakult:  megosztott képek mennyisége  megosztott tartalmak frissítési rendszeressége A címkézés ebben az esetben még könnyebb volt – ezek a kérdések mindegyike a megosztásról szól: akár a kezdeti döntésről, akár az utókövetésről. A harmadik faktor tartalma:  személyes témák megbeszélése másokkal az oldalon keresztül  Facebook, mint csatorna, amin keresztül mások

megismerhetik a felhasználót Ezek a kérdések a felhasználóról szólnak – arról, hogy milyen képet alakít ki másokban, arról, hogy mennyire nyílik meg ezen a felületen. Érdekes volt látni, hogy ennyire jól tükrözi ez a faktor azt az eredeti koncepciómat, hogy a Facebook az egyértelmű kommunikációs és szórakoztató funkcióján túl véleményformálásra is kifejezetten alkalmas. Nagyon könnyű másokat félrevezetni, két okból is Egyrészt szokás készpénznek venni, hogy amit valaki magáról megoszt, az igaz. Ez egyébként egy teljesen egészséges hozzáállás, azonban befolyásolásra is könnyen használható, és – ha nincsenek is tudatában feltétlenül a szolgáltatást intenzíven használók egy bizonyos hányada – használják is. Ugyanis amikor valakinek 500 képe van fent, és ebből 495 olyan van, ahol nincs egyedül, ez bizony üzenetértékű. Vagy ha épp csak teljes sminkben, dekoltált ruhákban szerepel – és ezúttal

egyedül, vagy egy oszlop társaságában. Nos, ez a két item erről szól – mások hogyan látnak engem, a Facebook tükrében? A bemutatott faktorstruktúrának azonban van egy hátránya: a második csoportban említettem, hogy egy kérdéssel nem tudott mit kezdeni a rendszer – az érzelmi viszonyra rákérdező elem teljesen kilóg a modellből. Ennek feloldására elvégeztem a – már felületesen érintett – Maximum Likelihood fakorextrakciós módszerrel is az elemzést. A részletek bemutatása nélkül a lényeges különbség a két verzió következő volt: az előzőkben megismert második csoport beolvadt az elsőbe – és a renitens érzelmekre vonatkozó elem külön faktorba került. Az áttekintés érdekében tekintsük a következő csoportokat: 49 Az első faktor:  Facebookozási gyakoriság  az oldalon eltöltött idő  információközlés  nem kezdeményező kommunikáció  megosztott képek mennyisége  megosztott tartalmak

frissítési rendszeressége A második faktor:  az oldal hipotetikus megszűnésének hatásai A harmadik faktor:  személyes témák megbeszélése másokkal az oldalon keresztül  Facebook, mint csatorna, amin keresztül mások megismerhetik a felhasználót Felcímkézve a faktorok: 1. faktor: effektív közösségioldal-használat 2. faktor: érzelmi viszony a Facebookkal 3. faktor: a környezet percepciója a felhasználóról Összességében elmondható, hogy a struktúra szerintem így precízebb lett, mivel így nincs olyan csoport, melyből valamilyen tulajdonságával egyes elemek kilógnának. Jól mutatja továbbá az erővonalakat az is, hogy mindkét módszerrel azonos lett a harmadik faktor – ezek a kérdések, noha más szempontból, de nagyban hasonló területen kérnek információt. A faktorelemzés tanulsága az, hogy a kérdőív a célnak megfelelő, mivel a kérdések jelentős része az effektív oldalhasználatot méri. Ahogyan az ív

tervezésénél cél volt, vannak olyan elemek, amik a Facebookkal kapcsolatosan, de egy kicsit más szempontból vizsgálják a közösségi oldalakat. Ezek megjelennek a faktorstruktúrában is Az eredményekből kiderül továbbá az is, hogy ezek a lazábban releváns itemek, noha színesebbé teszik a kutatást, mennyiségükben elégtelenek, azaz ezeket a területeket jobban fel kellene térképezni egy jövőbeli FHSZ-2 kérdőívvel. 50 4.26 A magány és a Facebook kapcsolata Most érkeztünk el a kutatásom azon pontjához, amikor már nem külön-külön, egységekre bontva tekintem a magányt vizsgáló University of California, Los Angeles – Loneliness Scale (UCLA-LS) kérdéssort illetve a Facebookhasználati Szokások (FHSZ) ívet, hanem integrált, szerves rendszerként vizsgálom az adatokat. A kutatásomnak ez az egyik legérdekesebb része, mivel az egyik hipotézisem sorsáról ˮ A kutatás eredményei szerint minél többet Facebookozik valaki, annál

kevésbé érzi magát magányosnak. döntök most: milyen kapcsolat van a magány és a Facebookhasználat között? Ezt a kérdést többféle szempontból is körüljárom, kezdésként a Pearson ko rreláció vizsgálatával. A korreláció értéke: -0,254 Azaz, viszonylag gyenge, de statisztikailag releváns kapcsolat van a magányérzet és a Facebook között – negatív irányban. Ez a következőt jelenti: minél többet Facebookozik valaki, annál kevésbé érzi magát magányosnak. A minta méretének köszönhetően ennek a tesztnek a megbízhatósága igen magas.52 Úgy fest, a közösségioldal-használat, jelen minta szerint pozitívan befolyásolja a magányérzetet. Ha visszaemlékezünk, a Témaválasztás című fejezetben, a következő megállapítás hangzott el részemről: „(.) tehát a magányosság kompenzálására használják az emberek a közösségi oldalakat”. Ez a gondolat a számok ismeretében helyesnek tűnik Ennek megfelelően viszont,

a H1 hipotézisemet, miszerint „a Facebook felhasználók magányosabbak azoknál, akik nem használják a szolgáltatást”, el kell utasítsam. Megerősítést nyer ezen döntésem az átlagos magányossági értékek kereszttáblás vizsgálata által: UCLA-LS értékek átlaga Facebookos jelenlét szerint 10. Táblázat átlagos UCLA-LS értékek Facebook felhasználók 36,09 Nem Facebook felhasználók 39,61 Forrás: saját összeállítás. 52 p<0,01. 51 Az átlagok közötti különbség azonban a véletlen műve is lehet, ezt egy t-teszttel ellenőriztem. A próba eredménye szerint az átlagok közötti különbség a korrelációs összefüggésnek köszönhető – a véletlen szerepe elhanyagolható.53 Nos, ezen a ponton igazából akár be is fejezhettem volna a kutatásomat, mivel a két hipotézisemről immár tudományos tényekkel alátámasztva tudok nyilatkozni. Az első hipotézisem a következő volt: H1: A Facebook felhasználók magányosabbak

azoknál, akik nem használják a szolgáltatást. A H1-es állítást elutasítottam, adott minta szerint nem igaz, hogy a Facebookozók magányosabbak a többieknél. A második hipotézisem: H2: A Facebookhasználati értékek kortól függetlenül alakulnak. A H2-es állítást elfogadtam – a kor valóban nem hat a Facebookhasználati szokásokra. Azonban ennek ellenére a kutatásom a célját még nem érte el teljes mértékben. A cél pedig az információnyújtás volt. Információból már rengeteget megosztottam az eddigi elemzések során is, azonban egy komoly dolog még nagyon komoly hiányérzetet kelt bennem: nincsen kellően komprehenzív képem a Facebookozók személyiségprofiljáról: milyen emberek a Facebookfelhasználók? Csoportokra oszthatók ők is, vagy esetleg ők teljesen arctalan tömeget alkotnak – másképpen fogalmazva, van-e egy közös, és meghatározó szereppel bíró tulajdonságuk? Erre a kérdésre kerestem a választ primer kutatásom

következő, és egyben utolsó pontjában. 53 Részletek: 5.8 fejezet 52 4.27 Klaszteranalízis A felhasználók csoportokba sorolását többféle módszerrel tehetjük meg. Lehet az alapján dolgozni, hogy különböző módok alapján kereszttáblákkal igyekszem különbséget tenni – például kor alapján. Így meg lehet nézni, hogy hogy mennyire Facebookoznak a 13 és 18 évesek, és hogy ezekhez a korokhoz milyen magányérzet, vagy jellemző lakhely tartozik. Az efféle besorolások azonban igazából meglehetősen korlátoltak, mivel az elején döntés szükséges, hogy milyen szempont alapján szeretném vizsgálni az adathalmazt. Ezeket a vizsgálatokat a 4.21 és 423 fejezetekben megtettem Az igazán professzionális elemzési mód ezen a területen a klaszterelemzés, mely azonban jóval idő- és erőforrásigényesebb az előzőekben megjelölthez képest. „A kutatók gyakran találkoznak olyan problémával, amely legjobban a valamilyen szempontból

hasonló elemek csoportosításával oldható meg, legyen szó személyekről, vállalatokról, vagy akár magatartásformákról. A klaszterezés hasonló dolgok csoportosítását jelenti, s gyakorlatilag az osztályozás szinonimája. A klaszteranalízis alapvető célja, hogy a megfigyelési egységeket viszonylag homogén csoportokba rendezze, az elemzésbe bevont változók alapján. A folyamat akkor sikeres, ha az egységek hasonlítanak csoporttársaikhoz, azonban eltérnek a más csoportokba tartozó elemektől.” 54 A következőkben a klaszteranalízisem eredményét ismertetem. A klasztezerésnek többféle módszere is van, és nulladik lépésként azt kell meghatározni minden esetben, hogy az adott kutatási problémára melyik illik a legjobban. Az alapvető csoportosítás a következő: hierarchikus, nem hierarchikus illetve a legújabb fejlesztés, az úgynevezett kétlépcsős módszer. A három közötti különbség igazából most csak annyiból

érdekes, hogy milyen alkalmazhatósági eltérések vannak. A hierarchikus módszerek előnye, hogy gyorsan futtathatók, azaz kevésbé erőforrásigényesek, ugyanakkor érzékenyek a kiugró értékekre. Ezzel szemben a nem hierarchikus megoldásoknál ez a hátrány nem érvényesül, sőt, az irreleváns változók megléte is közömbös. Ebben az esetben azonban azzal kell számolni, hogy a klaszterek számát előre meg kell adni. A harmadik megoldás előnye, hogy ez az egyetlen olyan módszer, ami kezelni tud nominális és metrikus adatokat is – az ilyenfajta összetettséget 54 Mitev–Sajtos: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv, Budapest, 2007, 282. oldal 53 csak ez a módszer képes kezelni.55 Emellett könnyebbséget jelent a kutató számára az is, hogy ezen klaszterezési algoritmus rendelkezik olyan opcióval, mely javaslatot tesz a képzendő klaszterek ideális számára is. A klaszterelemzés megkezdése előtt szükség volt némi

előmunkálatra is. Az volt a célom a klaszterezéssel ugyanis, hogy a Facebookfelhasználókról szeretnék további képet kapni. Ehhez ki kellett zárjam azokat, akik úgy nyilatkoztak, hogy nincsenek regisztrálva az oldalon. Ez még egyszerűnek számított A következő lépés bemutatása előtt tekintsük az elemzésbe bevont változókat:  UCLA-LS értékek  FHSZ értékek  iskola  kor  nem  lakhely Az első két változó metrikus, és, ahogyan a dolgozat elején bemutattam két különböző osztatú skálán mért adatok. Jelen formájukban tehát összehasonlításra alkalmatlanok, ezért az elemzés megkezdése előtt ezt a két skálát standardizálnom kellett. Ezáltal két – egyébként különböző – skálát össze lehet hasonlítani. Metrikus adatnak tekintettem ezen kívül a kort is – azonban ez az adat viselkedését tekintve inkább a nem metrikus kategóriába tartozik, mivel csak két értéket vehet fel (13, 18). A

bevont változók megismerésével kiderült, hogy nominális és metrikus információkat is szeretnék használni – innentől kezdve egyértelmű választás volt a kétlépcsős klaszterezési módszer. A klaszterelemzés eredményeinek egyik első információja az, hogy hány darab eset került az egyes csoportokba.56 Erről ad információ a következő táblázat 55 Nominális adatnak azokat az információtípusokat nevezzük, melyek számszerűsítése teljesen önkényes, igazi mennyiséget nem jelöl, például nemek esetén férfi=1, nő=2. Metrikus adatoknál ezzel szemben valódi matematikai különbségek lehetnek értékek között, például átlagkereset. 56 Esetnek jelen mondatban valójában az egyes kitöltőket nevezem. 54 Elemszámok megoszlása klaszterenként 11. Táblázat % of N Combined % of Total Cluster 1 53 35,6% 35,6% 2 38 25,5% 25,5% 3 58 38,9% 38,9% Combined 149 100,0% 100,0% Total 149 100,0% Forrás: saját

összeállítás. Az első bár nyilvánvaló, de fontos információ az, hogy az ideális megoldás alapján, a kétlépcsős módszer szerint három klaszter jön létre. Látható, hogy az adatok megoszlása meglehetősen egyenlően alakult az első és a harmadik klaszter esetében. Némivel kevesebb elemszámmal bír a második klaszter. Ezt szemlélteti a következő grafikon: 53 58 38 1. klaszter 2. klaszter 3. klaszter 1. Diagram: Klaszterek elemszáma Forrás: saját összeállítás. Mivel a bevont változók között megtalálhatók metrikus illetve nominális adatok is, ezért ezeket külön-külön mutatja be a klaszteranalízis is. A kialakuló klaszterek tulajdonságai alapján lehet majd őket elnevezni. A tulajdonságokat célszerű minden megkapott táblázat 55 után kigyűjteni, így az elemzés végére már meglehetősen sok információ rendelkezésre áll majd, és a végére csak ezek összeillesztése marad. A klaszterek tulajdonságait minden

esetben minősíteni fogom. Helyenként furcsának, túlzónak tűnhet majd egy-egy megállapítás, (például öregnek szólítani 18 éveseket, kisgyereknek a 13 éveseket) azonban akkor lesznek könnyen megkülönböztethetőek a csoportok, ha a használt jelzőkből egyértelmű az adott minőség. Fontos információ az is, hogy a jelleg meghatározása nem objektív értékekhez képest történik, hanem mindig a másik két faktorhoz képest. Elsőként a három metrikus (vagy akként kezelt) számadatot tekintem, melyek tehát a magányossági pontszámok, illetve a Facebookhasználati értékek. Klasztertulajdonságok metrikus adatok alapján 12. Táblázat átlagéletkor UCLA-LS Std. Mean FHSZ Std. Std. Deviation Mean Deviation Mean Deviation Cluster 1 15,74 2,513 35,13 7,492 17,74 5,972 2 16,42 2,355 35,13 6,858 18,66 5,434 3 14,55 2,333 37,61 7,766 20,69 5,535 Combined 15,45 2,508 36,09 7,495 19,12 5,781 Forrás: saját összeállítás.

A táblázat vizsgálatával az alábbi karakterisztikákat állapíthatjuk meg:  Az első klaszterben egy olyan középkorú társaság található meg, akik átlagosan magányosak, és keveset Facebookoznak.  A második csoportról az mondható el, hogy öregek, átlagosan magányosak, és rendszeresen Facebookoznak.  A harmadik társaság a kisgyerekeké, ők a legmagányosabbak, és állandóan be vannak jelentkezve a közösségi oldalra. 56 Klasztertulajdonságok iskola alapján 13. Táblázat „A” iskola „B” iskola Frequency Percent Frequency Percent Cluster 1 35 44,3% 28 40,0% 2 25 31,6% 31 44,3% 3 19 24,1% 11 15,7% Combined 79 100,0% 70 100,0% Forrás: saját összeállítás. A 13. Táblázatból látható, hogy itt már nem átlagolt értékekről, hanem megoszlásokról van szó. A klasztertulajdonságokat összefoglalva az látszik, hogy az 1 klaszterbe közel azonos mennyiségű diák tartozik mindkét iskolából. A

második csoport jellemzője, hogy inkább „B” iskola tanulói vannak túlsúlyban, a 3. klaszternél ez a hangsúly „A” iskola felé tolódik el. Klasztertulajdonságok nem alapján 14. Táblázat férfi nő Frequency Percent Frequency Percent Cluster 1 52 83,9% 11 12,6% 2 0 ,0% 56 64,4% 3 10 16,1% 20 23,0% Combined 62 100,0% 87 100,0% Forrás: saját összeállítás. Az elemzést megkönnyíti, hogy a nemek megoszlásával kapcsolatban is meglehetősen határozott vonalak látszanak a klaszterek között. Az első klaszterben a fiúk dominálnak, 57 közel ötször több férfit sorolok az első csoportba, mint nőt. A második kategóriában azonban ennek az ellentéte látszik, még egyértelműbben – ide csak lányok kerülnek. A harmadik klaszter ezeknek a keveredése, mert bár kétszer annyi lány van itt, mint fiú, az elemszámbeli különbség relatíve kisebb, mint például az első faktor esetében. Az utolsó szempont a lakhely

volt. A 421 illetve a 423 fejezetekben ez a változó nem hordozott érdemben elemezhető információt – a klaszteranalízis esetében azonban már más a helyzet. Az utolsó ismérv értelmezését segíti a következő táblázat Klasztertulajdonságok lakhely alapján 15. Táblázat Családos budapesti Egyedül élő Egyéb - budapesti agglomeráció Frequency Percent Frequency Percent Frequency Percent Cluster 1 44 39,6% 7 87,5% 12 40,0% 2 44 39,6% 0 ,0% 12 40,0% 3 23 20,7% 1 12,5% 6 20,0% Combined 111 100,0% 8 100,0% 30 100,0% Forrás: saját összeállítás.  Az első csoport tartalmazza a legtöbb olyan kitöltőt, aki nem a „családos budapesti” kategóriába esik. Az összetett megfogalmazás oka nem a sztereotip „a statisztikusok szeretnek egyszerű dolgokat bonyolultan megfogalmazni” állításból ered – ezúttal sem. A nehéz helyzet abból fakad, hogy a mintában erősen alulreprezentáltak az „egyedül élő

budapesti” illetve az „egyéb – agglomeráció” jelzésű diákok. Ezt a hátrányt áthidalni komoly értékvesztés nélkül nem lehet, a mintavétel ezen hiányosságát kénytelen voltam itt elfogadni.  A második klaszter alapvetően a családos budapestiek és az agglomeráció lakosai között oszlik meg, egyértelműen a pestiek túlsúlyával.  Az utolsó kategória megoszlási arányait tekintve nagyban hasonlít a másodikhoz, a különböző értékek elemszám relatív alacsonyságának tudható be. 58 Most már a mozaik összes darabja a kezünkben van, az utolsó, és egyben leglátványosabb elem az információk csokorba rendezése. Ilyenkor derül ki végérvényesen, hogy a kirajzolódó minta értelmezhető-e, vagy nonfiguratív módon teljesen a képzeletre bízza az eredmények megfogalmazását. Ez utóbbi tudománynak nehézkesen nevezhető Lássuk tehát, mi az a nagy kép, melynek részleteit az előző pár táblázat értelmezésével

alakítottunk ki! A klasztertulajdonságok összefoglalása 16. Táblázat Kor UCLA-LS értékek FHSZ értékek57 1. klaszter középkorúak átlagosak alkalmi 2. klaszter öregek átlagosak gyakori 3. klaszter kisgyerekek magányosak hardcore Iskola Nem Lakhely58 1. klaszter „B” főként fiúk teljesen vegyes 2. klaszter „A”+ „B” csak lányok vegyes családosok 3. klaszter „A” vegyes vegyes családosok Forrás: saját összeállítás. A klaszterezés célja, emlékeztetőül: csoportképzés, annak érekében, hogy egy közös tulajdonsággal bíró adathalmazt (jelen esetben: Facebookfelhasználók) további, azonos altulajdonságokkal bíró részcsoportokra osszunk adott szempontok alapján. Mivel most már a klaszterek tulajdonságait összefoglalva is látjuk, ezért lehetőségünk van olyan rövid, összefoglaló neveket kitalálni, melyek jól jellemzik a klasztereket, és lehetőség szerint tartalmazzák az összes, csoportra

jellemző tulajdonságot. 57 A „hardcore” („keménymag”) angol szó a legmagasabb értékre utal. Ennél a kategóriánál a beírt minősítések némi magyarázatra szorulnak. A „teljesen vegyes” felirat azt jelenti, hogy mindhárom választípusból relatíve sok található meg az adott klaszterben. A „vegyes családosok” címke arra utal, hogy itt mindenki a családjával él, és még egyáltalán nem függetlenedett az otthontól. 58 59 A következő címkéket alakítottam ki:  1. klaszter: szürke egér középszerű fiúk  2. klaszter: Facebookba forduló vénlányok  3. klaszter: elitsuli Facebook-árvák kisgyerekei Egy első klaszterbeli srác vélt gondolatai következnek. „Uncsi nap volt, suliban már megint kettes lett a témazáróm. Hehh, végül is a többieké se lett sokkal jobb, nem? Meg egyébként is, a zenekar hatszor jobban érdekel, mint a suli. Ránézek már Facebookra, feltolta-e már Máté a legutóbbi koncertvideót,

mekkora jó volt már! Csak szombaton nem volt semmi már, otthon, szombat este?!” Második klaszter lányai: „Ííííííííí, megkérdezteee, megkérdezteee!!! És jobb is lett, mint neki, négyes! Hihh, na lássuk, hányan akadnak ki, hogy jobbat írtam. Még le is fotózom, hadd lássák, aztán gyerünk. klikk megosztás Mi jár a fejemben?59 Hát Ő! Gyerünk, Facebook! >>Megkérdezteeeeeeee!!!!! =D =) =) (L)(L) :*<< A pénteki bulin is tök közelről nézte, ahogy táncolok. Ííííííííííííííííííííííí!!!!!” A harmadik csoport napja. „2,6,6-trimetil-4-etil-heptén Hihi Bárcsak lenne kinek elmondjam. 2,6,6-trimetil-4-etil-heptén Megosztom! Kivel???” Remélem, hogy a fenti mondatok átadják azt az atmoszférát és gondolatvilágot, legalább részben, ami megítélésem szerint a klaszterekben levő diákok fejében megtalálható. A klaszterelemzés célját, a csoportképzést elértem. Úgy látom, hogy a kialakult halmazok

megismerésével feltérképeztük a mintában szereplő felhasználótípusok jelentős részét – és ezáltal ismét egy lépést tettünk a vizsgált jelenség teljesebb megértése felé. 59 A Facebook majdnem minden oldalán lehetőség van kitölteni a „Mi jár most a fejedben?” mezőt, mely azonnal megjelenik mindenki számára láthatóan a felhasználó profiljában. 60 4.3 Konklúzió A dolgozatom témája – a magány és a Facebookhasználat összefüggései – nagyon sokrétű terület. Igyekeztem egy olyan, általános áttekintést is tartalmazó, ugyanakkor új információkban is bővelkedő összeállítást készíteni, mely azt a benyomást kelti az Olvasóban: „Igen, ennek a témának létjogosultsága van, a területet érdemes kutatni, sokakat érinthet majd még ez!” Remélem, ezen célomat elértem, vagy, ha esetleg ezt nem is, azt mindenképpen, hogy a következő alkalommal, amikor valaki a Facebookról beszél, mélyebb ismeretekkel

reagálhassunk majd az elhangzottakra. A kutatásom további definiált célja volt az információszolgáltatás egy olyan jelenségről, mely átformálta, átformálja mindennapjainak, viselkedésmódunkat. Hiszem, hogy egy, a Facebookhoz kötődő problémát immáron könnyebben tudnánk kezelni – nem azért, mert a dolgozatom univerzális igazságokat, megdönthetetlen tényeket tartalmaz, hanem azért, mert a konstruktív javaslatok alapja a megértés. A megértéshez pedig információ és értelmezés szükséges. Ez az, amiben igyekeztem segítséget nyújtani A kutatásom tartalmazott két hipotézist is, mely állítások alapvetően meghatározták a vizsgálódásom fő irányvonalait. A hipotézisek közül egyet elutasítottam, egyet elfogadtam – természetesen mindkét eredmény egyenrangúan fontos információkat hordoz. Ahogy Richard Feynman, a 20 század egyik legnagyobb elméleti fizikusa fogalmazott egyszer: „Nem számít, hogy milyen szép az ötlet,

vagy, hogy milyen okos, vagy híres az ötletgazda; ha a kísérlet ellentmond az elképzelésnek, akkor az elképzelés rossz. Ez minden”60 A dolgozatom által megismerkedhettünk a magány tudományos fogalmával, azzal, hogy milyen módszerekkel mérhető, hogy bizonyítottan milyen hatásai vannak életvitelünkre. A kommunikációs technikák bemutatása révén könnyebb dolgunk lesz a jövőben azonosítani ismerőseink magányosságát, még olyan helyzetekben is, amikor nincs ennek laikusok számára egyértelmű jele. A primer kutatásom eredményeképpen sok szempontból megközelítve mutattam be 229 gimnazistát. Az elvégzett faktoranalízisnek köszönhetően a saját összeállítású Facebookhasználati Szokások kérdőív tulajdonságait tekintettem át, javaslatokat téve egy potenciális második verzió új kialakítási kritériumaira. A klaszterelemzés segítségével a mintát még mélyebben elemeztem, és a 60 Aronson: The Social Animal, USA, 2008, 407.

oldal, saját fordítás 61 kialakított csoportok karakterisztikái révén még komplexebbé vált a kép a megkérdezettekről. A kutatásnak ez volt a végpontja. Úgy érzem azonban, hogy több olyan kérdés is felmerült a számolások, elemzések hosszú óráin keresztül, melyek néhány esetben akár kiemelt figyelmet is érdemelnének. Leginkább az a kérdés foglalkoztat, hogy vajon léteznek-e olyan prediktorok, amelyek segítségével megjósolható a Facebookhasználat intenzitása? Ha valóban léteznek, melyek ezek a tulajdonságok? Milyen tulajdonságokkal rendelkezne az a modell, ami alkalmas lenne erre az extrapolációra – következtetések megbízható levonására? Ezt tartom a kutatásom alapvető további bővítési területének. A felvetett kérdések megválaszolására a mesterséges intelligencia eszköztárát kívánom majd igénybe venni. A neurális hálók alkalmazásával egy olyan organikus rendszert tervezek létrehozni, mely az emberi

agyban található szinapszisok bonyolultsági fokát közelítve kimagasló pontossággal segítheti a további vizsgálataimat. Ezzel a módszerrel már nemcsak a múltbeli adatok elemzésére van lehetőség, hanem betekinthetünk a jövőbe is – adott szociometrikus adatok alapján előrejelezhetővé válik a magányérzet alakulása is. 62 5. FÜGGELÉK – STATISZTIKAI INDOKLÁSOK 5.1 Normalitásvizsgálat az UCLA-LS összesített értékein Az UCLA-LS összesített értékeinek vizsgálatát az 1. ábra tartalmazza A hisztogramról látható, hogy a Gauss-görbétől jelentősen eltérnek az értékek. A minta (N=229) ferdeségi mutatója 0,836, a ferdeség standard hibája 0,161. Az eloszlás akkor tekinthető normálisnak, ha a ferdeségi mutató 0-tól maximum körülbelül a standard hiba kétszeresével tér el. Ez a feltétel nem teljesül a mintával ezen értékkel kapcsolatban A normális eloszlás egy további kritériuma a csúcsosság szintén 0 közeli

értéke. Az adott mutatóra számított érték 0,579, standard hiba: 0,320. Itt is érvényes, hogy két standard hibánál magasabb értékek már komoly csúcsosságot jeleznek. Mivel ez esetben szintén közel teljesül, ezért ez újabb ok a normál eloszlás elvetésére. 5.2 A kor szerinti UCLA-LS értékek megoszlási mutatói A 13 és a 18 évesek UCLA-LS értékeinek gyakoriságát szemlélve az alábbiakat tapasztaltam. Csúcsosság, ferdeség korok szerint 17. Táblázat Csúcsosság 13 éves 0,912 (standard hiba: 0,435) 18 éves 0,386 (standard hiba: 0,463) Ferdeség 13 éves 0,930 (standard hiba: 0,219) 18 éves 0,756 (standard hiba: 0,234) Forrás: saját összeállítás. A 13 évesek hisztogramja sokkal csúcsosabb, azaz adott UCLA-LS értéket a másik csoporthoz képest többen értek el. A kevesebb nagyon magas UCLA-LS értékekre vonatkozó állítás a ferdeségi mutatók összehasonlításával igazolható. Az érték kisebb az idősebbeknél 63 5.3

Az összesített FHSZ értékek megoszlásának mutatói A hisztogram vizuális vizsgálatán kívül ezt az állítást alátámasztja a ferdeségi mutató is: 0,033 (standard hiba: 0,199). 5.4 Az FHSZ Item-Total korrelációi A Pearson-féle korreláció azt mutatja meg, hogy mekkora összefüggés van két vizsgált jelenség számértékei között. A korrelációs értékek értelmezése relatíve objektív, általában a következő kategóriákat alkalmazzák: Korrelációerősség minősítése 18. Táblázat Korrelációs érték Korreláció erőssége │0,5│és│1,0│között erős │0,3│és│0,5│között jelentős │0,1│és│0,3│között gyenge 0 és│0,1│között nagyon gyenge, korrelálatlan Forrás: saját összeállítás. A korreláció lehet pozitív és negatív is, az összefüggés irányát adja meg. Ha pozitív, akkor valamilyen erősségű egyenes, ha negatív, akkor fordított arányról beszélünk. A korreláció

minősítéséhez hozzátartozik még egy mutatószám, a p-érték is. A p-érték azt a nullhipotézist minősíti, miszerint a vizsgált változók korrelálatlanok. Akkor mondható ki, hogy a tapasztalt összefüggések nem pusztán a véletlennek köszönhetők, ha a p-érték 0,10-nél kisebb. 64 Item-Total táblázat az FHSZ kérdőívre 19. Táblázat FHSZ item#21 ,768* item#22 ,761* item#23 ,591* item#24 ,600* item#25 ,604* item#26 ,732* item#27 ,820* item#28 ,669* item#29 ,761* *. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed). Forrás: saját összeállítás. Látható a táblázat alatti megjegyzésből is, hogy minden kérdés esetében szignifikáns korrelációt tapasztaltunk, p<0,01. A látszik továbbá az is, hogy a kérdések külön-külön is igen erősen korrelálnak az összesített pontszámmal. Ebből az következik, hogy többékevésbé mindegyik item azonos témára kérdeznek rá 5.5 Cronbach-alfa érték az FHSZ ívre A

Cronbach-alfát akkor szokás elfogadni, ha az érték nagyobb mint 0,7. Az FHSZ kérdőívre ez a szám 0,869, ami kifejezetten magas konzisztenciára utal. Figyelmet érdemel azonban, hogy túl magas érték sem kívánatos, elméletileg 0,85 fölött már redundanciák fordulhatnak elő a kérdések között. Jelen esetben ez nem áll fenn 5.6 A faktoranalízis kritériumai A következőkben a faktoranalízis megkezdéséhez szükséges kritériumok ellenőrzését mutatom be. A vizsgálatokat Sajtos László – Mitev Ariel: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyve alapján végeztem. 65 5.61 Multikollinearitás A faktorelemzés célja az itemek csoportosítása. Nyilvánvaló, hogy csoportosításra csak akkor van mód, ha az egyes elemek között összefüggések vannak. Ezt a korrelációs mátrix megvizsgálásával ellenőrizhetjük. Korrelációk az FHSZ kérdőív itemei között 20. Táblázat item#21 item#22 item#23 item#24 item#25 item#26 item#27 item#28 item#29

item#21 1 ,538* ,393* ,391* ,412* ,551* ,540* ,442* ,529* item#22 ,538* 1 ,293* ,453* ,346* ,610* ,533* ,381* ,491* item#23 ,393* ,293* 1 ,274* ,295* ,286* ,471* ,351* ,333* item#24 ,391* ,453* ,274* 1 ,386* ,326* ,475* ,277* ,377* item#25 ,412* ,346* ,295* ,386* 1 ,341* ,405* ,355* ,383* item#26 ,551* ,610* ,286* ,326* ,341* 1 ,592* ,416* ,472* item#27 ,540* ,533* ,471* ,475* ,405* ,592* 1 ,542* ,615* item#28 ,442* ,381* ,351* ,277* ,355* ,416* ,542* 1 ,584* item#29 ,529* ,491* ,333* ,377* ,383* ,472* ,615* ,584* 1 *. Correlation is significant at the 001 level (2-tailed) Forrás: saját összeállítás. A korrelációs mátrix összes eleme statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutat, ennek okán a multikollinearitás feltétele teljesül. 5.62 Anti-image mátrix Ezen pont szintén arról szól, hogy a változók között milyen kapcsolatok vannak. A mátrix két részből áll, az egyik

a kovariancia mátrix a másik a korrelációs mátrix. Az előbbi esetében az átlón kívüli elemeknek minimálisnak kell lenniük, ugyanis az a varianciának azt a részét mutatja, ami független a többi változótól. Az anti-image korrelációs mátrix esetén az átlón lévő elemek az igazán fontosak, ezek az MSA (Measure of Sampling Adequacy) értékek, melyek megmutatják, hogy egy adott változó mennyire áll szoros 66 kapcsolatban a többi változóval. Mindkét táblázattal kapcsolatban megállapítható, hogy a megfelelő kritériumokat teljesítik, ezért ezen szempont nem akadálya a faktorelemzésnek. Az Anti-Image mátrix 21. Táblázat item#21 item#22 item#23 item#24 item#25 item#26 item#27 item#28 item#29 Anti-image Covariance Anti-image Correlation item#21 0,525 -0,085 -0,097 -0,041 -0,081 -0,109 -0,02 -0,034 -0,083 item#22 -0,085 0,51 0 -0,13 -0,008 -0,178 -0,025 0,002 -0,059 item#23 -0,097 0 0,736 -0,014 -0,055 0,038

-0,138 -0,061 0,018 item#24 -0,041 -0,13 -0,014 0,678 -0,136 0,05 -0,112 0,037 -0,023 item#25 -0,081 -0,008 -0,055 -0,136 0,727 -0,024 -0,019 -0,063 -0,038 item#26 -0,109 -0,178 0,038 0,05 -0,024 0,494 -0,126 -0,027 -0,002 item#27 -0,02 -0,025 -0,138 -0,112 -0,019 -0,126 0,404 -0,085 -0,112 item#28 -0,034 0,002 -0,061 0,037 -0,063 -0,027 -0,085 0,583 -0,174 item#29 -0,083 -0,059 0,018 -0,023 -0,038 -0,002 -0,112 -0,174 0,487 item#21 ,924a -0,165 -0,156 -0,069 -0,132 -0,214 -0,043 -0,062 -0,163 item#22 -0,165 ,888a 0 -0,222 -0,014 -0,355 -0,055 0,003 -0,118 item#23 -0,156 0 ,897a -0,019 -0,075 0,063 -0,253 -0,093 0,029 item#24 -0,069 -0,222 -0,019 ,883a -0,193 0,087 -0,215 0,06 -0,04 item#25 -0,132 -0,014 -0,075 -0,193 ,934a -0,041 -0,035 -0,096 -0,063 item#26 -0,214 -0,355 0,063 0,087 -0,041 ,866a -0,283 -0,05 -0,004 item#27 -0,043 -0,055 -0,253 -0,215 -0,035

-0,283 ,884a -0,175 -0,253 item#28 -0,062 0,003 -0,093 0,06 -0,096 -0,05 -0,175 ,899a -0,327 item#29 -0,163 -0,118 0,029 -0,04 -0,063 -0,004 -0,253 -0,327 ,895a a. Measures of Sampling Adequacy(MSA) Forrás: saját összeállítás. 5.63 Bartlett-teszt és KMO-kritérium A Bartlett-teszt még mindig a korrelációkkal foglalkozik, konkrétan azt a nullhipotézist tesztelni, hogy a változók korrelálatlanok. A Bartlett-teszt szignifikanciaszintjének 0,05 alatt kell lennie ahhoz, hogy faktorelemzést végezzünk. Nyilván ez nem kívánatos a faktoranalízis szempontjából. A Kaiser-Meyer-Olkin kritérium pedig voltaképpen az 67 MSA értékek átlaga, ezért magas KMO a megfelelő. 0,8 és efelett nagyon jó KMO értékről beszélünk. A Kaiser-Meyer-Olkin és Bartlett tesztek eredményei 22. Táblázat KMO and Bartletts Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling 0,895 Adequacy. Approx. Bartletts Test Chi-Square of Sphericity df Sig. 519,813 36

0 Forrás: saját összeállítás. 5.7 A faktorstruktúra kialakítása Mint már említettem, a Kaiser-kritériumot figyelmen kívül hagytam, manuálisan adtam meg a faktorok számát. Ebben segítségemre volt az ún Scree-plot, mely egy koordinátarendszerben ábrázolja a sajátértékeket a faktorok számának függvényében. Ezen információ, valamint a teljes variancia vizsgálatára vonatkozó táblázat tanulmányozása után a két- illetve háromfaktoros struktúrát kezdtem részletesebben értelmezni. (A teljes variancia táblázat a magyarázott variancián kívül nem hordoz magában olyan információt, amit a dolgozatomban felhasználnék, ezért ennél részletesebb bemutatására nem kerül sor.) A kétfaktoros megoldásnál, főkomponenselemzés alkalmazásával a teljes variancia 59%-át fedte le a kialakított szerkezet, Maximum Likelihood extrakciós módszernél csak 48%-ot. Azonban ha megnöveltem a faktorok számát eggyel, úgy már 68 és 55%-ra

emelkedtek ezek az értékek. Megjegyzendő, hogy mint látható, a ML módszernél a faktorszám-emelkedés a magyarázott varianciát mindössze 7%-kal növelte, azonban az illeszkedést csaknem kétszeresére növelte – lásd a 16. táblázatot Ez azt jelenti, hogy a harmadik faktor noha mennyi mennyiség szempontjából nem hordoz sok információt, minőségileg azonban jelentős szerepe van. Ez a kialakított faktorokból is kiderül Összességében tehát a három 68 faktor, főkomponens-elemzéses extrakció – ez a konfiguráció hozta a legprecízebb eredményt. Az elemzés megbízhatósága érdekében elvégeztem a háromfaktoros, ML módszeres elemzést is. Illeszkedésváltozás a faktorszám függvényében 23. Táblázat 2 faktor 3 faktor Goodness-of-fit Test Goodness-of-fit Test Chi-Square df Sig. Chi-Square df Sig. 23,436 19 0,219 11,297 12 0,504 Forrás: saját összeállítás. A kérdőív kérdéseinek csoportosítása a rotált

faktorsúlymátrixból származtatható. Ahogyan említettem kétféle extrakciós módszerrel is lefutattam az elemzést. Ezek az információk a következőkben láthatók. 69 Rotált faktorsúlymátrixok különbsége extrakciós módszer változásával 24. Táblázat Extrakciós módszer: Főkomponens-elemzés Maximum Likelihood Rotated Component Matrixa Rotated Factor Matrixa Component Factor 1 2 3 1 2 3 item#21 0,62 0,341 0,308 item#21 0,449 0,369 0,406 item#22 0,778 0,044 0,344 item#22 0,316 0,457 0,467 item#23 0,028 0,786 0,296 item#23 0,402 0,124 0,3 item#24 0,304 0,053 0,808 item#24 0,196 0,144 0,685 item#25 0,166 0,331 0,687 item#25 0,335 0,178 0,404 item#26 0,827 0,139 0,148 item#26 0,273 0,94 0,201 item#27 0,595 0,502 0,303 item#27 0,573 0,372 0,43 item#28 0,478 0,67 -0,012 item#28 0,711 0,203 0,151 item#29 0,612 0,504 0,138 item#29 0,675 0,24 0,312 Extraction Method: Principal

Extraction Method: Maximum Component Analysis. Likelihood. Rotation Method: Varimax with Rotation Method: Varimax with Kaiser Normalization. Kaiser Normalization. a. Rotation converged in 7 iterations a. Rotation converged in 5 iterations Forrás: saját összeállítás. 70 A faktorsúlymátrixok értelmezése alapján a következő csoportosítás lesz a faktorstruktúra alapja: Faktorszerkezetek különböző extrakciós módszerekkel 25. Táblázat Maximum Likelihood Főkomponens-elemzés szerint módszer szerint 1. 1 faktor 2., 3, 7, 8, 10 kérdések 2., 3, 4, 8, 9, 10 kérdések 2. 2 faktor 4., 9 kérdések 7. kérdés 3. 3 faktor 5., 6 kérdések 5., 6 kérdések Forrás: saját összeállítás. 5.8 t-teszt az UCLA-LS értékek átlagára Facebookos jelenlét alapján A t-teszt célja két tetszőleges csoport átlagainak összevetése abból a szempontból, hogy az esetleges eltérése a véletlennek köszönhetőek-e. A t-teszt eredményeit a

következő táblázat tartalmazza. A kulcsinformációk a következő oszlopokban találhatók: Sig, Sig (2-tailed), Mean Difference. A t-teszt eredményei (részlet) 26. Táblázat Levenes Test for Equality of Variances t-test for Equality of Means 95% Confidence Interval of the Difference F Sig. t Sig. (2- Mean tailed) Difference Lower Upper UCLA Equal LS variances 2,188 ,140 -3,253 ,001 -3,512 -5,639 -1,385 assumed Forrás: saját összeállítás. 71 Az egyetlen értékeket tartalmazó sor, ahogyan az elején meg is van címkézve, arról a feltételezésről szól, hogy a két vizsgált csoport varianciája azonos. Ennek a feltételezésnek a minősítését tartalmazza a „Sig.” oszlop, mely a t-teszt szignifikanciaszintjét mutatja meg. Ez az érték akkor megfelelő, hogyha 0,1-nél magasabb – ekkor az említett feltételezés igaz. A „Mean Difference” (átlagok különbsége) a két csoport átlagainak a különbségét mutatja meg. A

„Sig (2-tailed)” (2oldalú szignifikancia) egy olyan mutatószám mely – ha 0,05 alatt van – azt garantálja, hogy a 3,51-es átlagkülönbség nem a véletlen műve. Jelen esetben ez fennáll 72 FELHASZNÁLT IRODALOM:  Bölcsek Tanácsa Alapítvány: Szárny és Teher, Budapest, 2009  Aronson: The Social Animal, USA, 2008  Mitev–Sajtos: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv, Budapest, 2007  Facebook Statistics  Google Trends  http://www.medicalnewstodaycom  http://hu.wikipediaorg  http://www.t-mobilehu  http://www.pszichologiahu Az eddig felsoroltakon túl az alábbi szerzők munkáit, gondolatait használtam fel:  C. Rubenstein  H. Eysenck  J. Cacioppo  L. Hawkley  N. Schmidt  P. Shaver  R. Weiss  V. Sermat  W. Boomsma,  W. Hughes 73 6. MELLÉKLETEK FELMÉRÉS A FACEBOOKHASZNÁLATRÓL ÉS A MAGÁNYÉRZETRŐL A kérdőív a Facebookhasználati szokásaidról és a

magányhoz kötődő hangulatodról tesz fel kérdéseket. Nagyon fontos tudnod, hogy mivel ez nem egy dolgozat, ezért nincsenek jó vagy rossz válaszok – és, mint látszik, nem kell feltüntetned a nevedet sem. Lényeges azonban, hogy:   igaz válaszokat adj – úgysem fogja senki tudni, hogy ki volt egy adott lap kitöltője minden kérdésre válaszolj. A kérdőív őszinte kitöltésével lehetőséget teremtesz egy kutatás megkezdésére – hozzájárulásodat előre is köszönöm! EZT IS TÖLTSD KI LÉGY SZÍVES! Nem: NŐ / FÉRFI Kor: . Lakhely (hétfőtől péntekig): a.) Budapest, családdal együtt b.) Budapest, nem családdal c.) Egyéb: (pl kollégium) I. Az első rész során 20 kérdéssel kapcsolatban kell eldöntened, hogy milyen gyakran igazak rád. Például: Ha otthon házit írok, legtöbbször nem hallgatok zenét, néha viszont igen. Ebben az esetben egy erre vonatkozó kérdésre a válaszom: ritkán (=2). 74 Milyen

gyakran hallgatsz zenét háziírás közben? Soha Ritkán Gyakran Mindig 1 2 3 4 II. A második (utolsó) részben még 10 kérdésről kell döntened, a négyféle válaszlehetőség közül válaszd ki a rád legjobban illőt! Az előző példánál maradva: 0.) Szoktál zenét hallgatni háziírás közben? a.) a) Soha c.) c) Gyakran hallgatok, hetente többször b.) b) Néha hallgatok, kb hetente egyszer d) d) Minden alkalommal A kérdőív névtelen, a válaszokat csak a kérdőív szerzője látja majd. Még egyszer köszönöm a segítségedet! 75 1. oldal A következő kérdések általános, gyakran naponta tapasztalt emberi érzésekre, helyzetekre vonatkoznak. Minden kérdés esetében légy szíves a jobb oldali táblázatban karikázással jelezni, hogy milyen gyakran érzed magadra igaznak. Soha Ritkán Gyakran Mindig 1. Milyen gyakran érzed, hogy összhangban vagy a környezetedben lévő emberekkel? 1 2 3 4 2. Milyen gyakran érzed úgy, hogy

nincs társaságod? 1 2 3 4 3. Milyen gyakran érzed, hogy nem tudsz kihez fordulni? 1 2 3 4 4. Milyen gyakran érzed magad egyedül? 1 2 3 4 5. Milyen gyakran érzed azt, hogy egy baráti társaság része vagy? 1 2 3 4 6. Milyen gyakran érzed, hogy sokban hasonlítasz a körülötted lévő emberekhez? 1 2 3 4 7. Milyen gyakran érzed, hogy már nem állsz közel senkihez? 1 2 3 4 8. Milyen gyakran érzed, hogy az érdeklődési köröd és ötleteid mások mint a többiekéi? 1 2 3 4 9. Milyen gyakran gondolod magad társaságot kedvelőnek, barátságosnak? 1 2 3 4 10. Milyen gyarkran érzed magad másokhoz közelállónak? 1 2 3 4 11. Milyen gyakran érzed azt, hogy kihagynak dolgokból? 1 2 3 4 12. Milyen gyakran érzed, hogy a kapcsolataid nem tartalmasak? 1 2 3 4 13. Milyen gyakran gondolod, hogy igazából senki sem ismer téged? 1 2 3 4 14. Milyen gyakran érzed magad másoktól elszigeteltnek? 1 2 3

4 15. Milyen gyakran érzed azt, hogy tudsz találni magadnak társaságot, ha ahhoz van kedved? 1 2 3 4 16. Milyen gyakran érzed úgy, hogy vannak olyan emberek, akik igazán megértenek téged? 1 2 3 4 17. Milyen gyakran érzed magad félénknek? 1 2 3 4 18. Milyen gyakran érzed úgy, hogy a körülötted lévő emberek csak körülötted vannak, de igazából nem veled foglalkoznak? 1 2 3 4 19. Milyen gyakran érzed úgy, hogy vannak emberek, akikkel beszélgethetsz? 1 2 3 4 20. Milyen gyakran érzed úgy, hogy vannak körülötted olyanok, akikhez fordulhatsz? 1 2 3 4 Russell, D. 76 2. oldal: Az utolsó 10 kérdés a Facebookról szól A négy válaszlehetőség közül válaszd ki a Rád leginkább illőt. 1.) Fent vagy Facebookon? IGEN / NEM (Ha a válaszod erre a kérdésre „nem”, akkor végeztél a kitöltéssel.) 2.) Milyen gyakran használod a Facebookot? a.) Ritkán használom, kb egyszer egy c.) Gyakran használom, hetente

többször hónapban d.) Naponta használom b.) Néha használom, kb hetente egyszer 3.) Átlagosan mennyi időt töltesz el Facebookozással? Ott eltöltött időnek számít az is, ha közben mást is csinálsz. a) Csak pár percet (<10) c) Fél óránál többet, de egy óránál kevesebbet b) Fél óránál kevesebbet d) Több mint egy órát 4.) Összesen hány képed van fent Facebookon? (lehet olyan is, amelyen más jelölt be téged, de szerepelsz rajta) a) kevesebb mint 10 c) 30-50 b) 10-30 d) több mint 50 5.) Mennyire beszélsz a személyes dolgaidról a Facebookon keresztül? a) nem beszélek a magánügyeimről az c) önként beszélek a magánügyeimről a legjobb oldalon barátaimmal az oldalon is b) ha valaki a Facebookon kérdez, ott is d) a személyes dolgaimat is teljesen nyilvánossá szívesen válaszolok teszem majdnem az összes ismerősömmel 6.) 7.) Mennyire tartod magad megismerhetőnek a Facebookon közölt információid által? a) egyáltalán nem c)

körülbelül lefedik a személyiségem b) nem alaposan d) teljesen 8.) Tegyük fel, hogy a legközelebbi alkalommal, amikor elkezdenéd használni a Facebookot, kiderül, hogy megszűnt az oldal. Hogyan érint ez téged? a) nem zavar egyáltalán c) zavar, és kissé megváltoztatja a napi szokásaimat b) kicsit zavar, de nem változtat d) teljesen átalakulnak a napjaim, új programot kell, találjak sokat magamnak 77 9.) Mennyi mindent osztasz meg a barátaiddal Facebookon keresztül abból ami történik veled? a) gyakorlatilag semmit, csak célzott c) elég sokat, pl a legjobb képeket egy buliról, nyaralásról kommunikációra használom (pl felteszem, hogy feldobjam az adatlapom találkozók megszervezésére) d) gyakorlatilag mindent, pl az összes bulis képet, vagy a b) nem sokat, pl ha készül rólam egy jó nyaralásról, vagy ha épp egy jó videót látok, azt kép, akkor azt néha-néha felteszem megosztom – szeretem, hogy mások is hozzászólnak a

történésekhez 10.) Belépésenként milyen sűrűséggel frissíted az adatlapod? a) soha c) minden második-harmadik alkalommal b) 10 belépésből kb 1-2-szer d) minden alkalommal 11.) Belépésenként milyen sűrűséggel kommentelsz megosztott tartalmakra? a.) soha c.) minden második-harmadik alkalommal b.) 10 belépésből kb 1-2-szer d.) minden alkalommal 78