Sports | Studies, essays, thesises » A Magyar Szörf Szövetség Alapszabálya

A MAGYAR SZÖRF SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA Hatályos: 2014. január 21 napjától 2 I. fejezet – Általános rendelkezések A Magyar Szörf Szövetség (továbbiakban: Szövetség) a szörfözés sportágban Magyarország területén működő egyesületek, szövetségek, sportszervezetek (sportegyesületek, sportvállalkozások) sporttevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő és támogató, a szörfözés sportágat irányító, önkormányzati elven működő, nyilvántartott tagsággal rendelkező, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény (továbbiakban: Civil törvény) előírásainak megfelelően közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség. A Szövetség a közhasznú tevékenysége során, a sportról szóló 2004. évi I törvény alapján – Sporttv 20.§-22§ - az állam, illetőleg a helyi önkormányzat

által ellátandó közfeladatok megvalósításáról gondoskodik. A Szakszövetség közhasznú tevékenysége a sporttevékenység A Szövetség biztosítja, hogy a közhasznú sporttevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szövetség tagságán kívül – a társadalmi csoportokra vonatkozó korlátozás nélkül – bárki igénybe veheti. A Szövetség szervezete független a politikai pártoktól, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. A Szövetség ügyrendjét, gazdálkodási és nyilvántartási rendjét a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályok szerint alakítja. A Szövetség tevékenységének és gazdálkodásának adatait a Szövetség honlapján történő közzététel útján köteles nyilvánosságra hozni. II. fejezet – A Szövetség adatai 1. 2. 3. 4. 5. 6. A Szövetség neve: Rövidített neve: A Szövetség angol neve: Rövidített angol neve: A Szövetség székhelye: A Szövetség

működési területe: Magyar Szörf Szövetség MSZSZ Hungarian Windsurfing Association HWA 1095 Budapest, Mester u. 87 Magyarország A Szövetség jelvénye: fehér stilizált szörfvitorla nemzeti szűnű kontúrvonalakkal jelölve, a vitorla felső harmadában HUN felirattal, alatta nemzeti piros-fehér-zöld színekkel hullám, alatta a Magyar Szörf Szövetség felirattal. Ábra: 3 A Szövetség pecsétje: Magyar Szörf Szövetség 1095 Budapest, Mester u. 87 Adószáma: 18232826-2-43 A Szövetség tevékenysége átfogja az általános pályaverseny-szörfözés, a mindenkori olimpiai osztályú versenyszörfözés, a szlalom, sebességi, freestyle, wave versenyszörfözés, valamint a szabadidős verseny és nem versenyjellegű széllovas, azaz szörf sport (windsurfing) teljes tevékenységi területét, valamint a Stand-up Paddle (SUP), azaz evezővel meghajtott szörf deszka tevékenységi területét Magyarországon. A Szövetség tagja a Magyar Olimpiai

Bizottságnak (MOB), közvetve tagja a Nemzetközi Vitorlás Szövetségnek (ISAF) és közvetlenül tagja a Nemzetközi Szörf Szövetségnek (IWA), amely szervezetek alapszabályát és más szabályzatait magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Szövetség továbbá együttműködő partnere a Magyar Vitorlás Szövetségnek (MVSZ). III. fejezet - A Szövetség célja A Szövetség célja a szörf sport, mint közhasznú tevékenység fejlesztése, tagjai sportérdekeinek védelme, az egészséges életmód, a nemesebb sportszellem és sporterkölcs népszerűsítése, valamint széleskörű szolgáltatások nyújtása a Szövetség tagjai (és közvetve a szörftársadalom) számára. Ennek érdekében aMagyar Állam anyagi és erkölcsi támogatásával, továbbá a Magyar Olimpiai Bizottsággal együttműködve szervezi, irányítja és ellenőrzi a sportágban folyó tevékenységet: összehangolja a szörf sportágért tenni akarók tevékenységét, koordinálja munkájukat,

képviseli és szervezi a szörf sportág és a Szövetség tagjainak érdekeit. Közreműködik a Sporttörvényben és az egyéb jogszabályokban meghatározott állami sportfeladatok ellátásában. IV. fejezet - A Szövetség feladatai 1. Megállapítja a versenyszabályzatot, az igazolási (nyilvántartási) és az átigazolási szabályzatokat, a sportfegyelmi szabályzatot, valamint a doppingszabályzatot. 2. A szabályzatok kiadásával biztosítja a sportág rendeltetésszerű működését 3. Kialakítja és szervezi a sportág versenyrendszerét, közvetlenül irányítja, illetve működteti az országos bajnokságok, országos kupák és más hivatalos versenyek rendszereit, meghatározza a sportág hazai versenynaptárát és a nemzetközi versenyeken való részvételét. 4. Részt vesz a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezi a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban. 5. Működteti a nemzeti válogatott kereteket, elősegíti a

sportághoz tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken. 6. Meghatározza a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit (ideértve az utánpótlás-nevelés fejlesztését is) és gondoskodik ezek megvalósításáról. 7. Képviseli a sportág érdekeit az állami szervek, a Magyar Olimpiai Bizottság, a többi sportszövetség, illetve más társadalmi szervezetek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben. 4 8. Az alapszabályában meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését. 9. Meghatározza a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodik annak végrehajtásáról 10. Gondoskodik a sportágában a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs

rendszernek. 11. Megadja vagy megtagadja a sportági nemzetközi szövetsége, illetve a külföldi sportszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzők külföldi, valamint a külföldi versenyzők Magyarországon történő versenyzéséhez. 12. A versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegő versenyzőkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben a Sporttörvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol. 13. Érvényesíti a doppingtilalmat, fellép a sportmozgalomban ható káros jelenségek - elsősorban a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek alkalmazása - ellen. 14. Meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket. 15. A sportág céljainak elérése érdekében szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve a Sporttv. 36-37 §-ában

meghatározott módon a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is, továbbá kizárólagosan jogosult az általa szervezett, illetőleg rendezett sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának szabályzatban rögzített meghatározásában. 16. Képviseli Magyarországot a sportág nemzetközi szervezeteiben 17. Gondoskodik a versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről 18. Külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a sportolók nyilvántartásáról, versenyzési engedélyük megadásáról, minősítéséről, továbbá fegyelmi jogkört gyakorol. 19. Engedélyezi tagjai számára a hazai és nemzetközi versenynaptár alapján a hazai és nemzetközi sportesemények megrendezését, illetőleg az azokon való részvételt. 20. Ellátja a nemzetközi sportszövetség által meghatározott egyéb feladatokat 21. Meghatározza a sportesemények megrendezésének,

valamint a sportlétesítmények sportszakmai feltételeit. 22. Közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében 23. Versenyeket és sportrendezvényeket szervez, illetve a tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezi. 24. Szervezi és koordinálja a szabadidős szörfözés eseményeit Felvilágosítással, oktatással, sportszakmai ismeretekkel és propagandával irányítja és támogatja a tömegsport-jellegű szörfözés hazai művelését, az ifjúság egészséges és kultúrált szabadidős programjainak a szörfsport területén való művelését. 5 25. Népszerűsíti a sportágat és a környezet-, illetve természetvédelmet, tájékoztatja a sajtót és a hírközlő szerveket. 26. Fejleszti a sportág oktató-nevelő tevékenységét, elősegíti és szakmailag ellenőrzi az ilyen célú kiadványok megjelentetését, beszerzi a külföldi szakanyagokat, tapasztalatokat, közreműködik az ismeretek terjesztésében, illetve

tanfolyamokat szervez. 27. Felvilágosító munkával védi a szabadidős és verseny-szörfösök egészségét 28. Ellátja a jelen alapszabályban, illetve a Sporttörvényben meghatározott egyéb feladatokat 29. Jogi személyiséggel rendelkező területi és osztályszövetségeket hozhat létre V. fejezet - A Szövetség tagsága A Szövetségnek ezen alapszabály szerint közvetlenül tagja lehet minden, a szörf sportág sportági versenyrendszerében részt vevő sportegyesület vagy sportvállalkozás (továbbiakban együtt: sportszervezet), ha a Szövetség alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és a felvételéhez a jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak. Magánszemély a Szövetségnek kizárólag pártoló tagja lehet. A Szövetség pártoló tagja az a személy lehet, aki az alapszabályban foglalt célokkal egyetért és a Szövetség anyagi támogatását vállalja. A pártoló tag a Szövetség tevékenységében csak

vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az Szövetség tagjai választják meg e tagságra. A pártoló tagok a Szövetség szerveibe nem választhatóak és a Szövetségi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet 1. A tagsági jogviszony keletkezése: A szövetségi tagság – mind a tagok, mind a pártoló tagok esetében – felvétellel keletkezik, a Szövetségbe való belépés, illeteve kilépés önkéntes. A felvételt írásban kell kérni, amelyben nyilatkozni kell a Szövetség alapszabályának elfogadásáról. A tagfelvétel kérdésében a Szövetség Elnöksége határoz. A Szövetségnek kizárólag olyan sportszervezetek lehetnek tagjai, amelyek a szörfözés versenyrendszerében részt vesznek. A sportágban tevékenykedõ sportszervezetek felvétele a Szövetségbe nem tagadható meg, ha a sportszervezet magára nézve kötelezőnek elfogadja a

Szövetség jelen alapszabályát. A felvételt megtagadó határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szövetség Közgyűléséhez lehet fellebbezni, mely a fellebbezést a következő közgyűlésén tárgyalni köteles. 2. A tagsági jogviszony megszűnése: A szövetségi tagság megszűnik kilépéssel, kizárással, törléssel vgy a tag jogutód nélküli megszűnésével. a.) A Szövetségből való kilépési szándékot a Szövetség Elnökségével írásban kell közölni, a kilépési nyilatkozat Elnökség által történt kézhezvétel napjától megszűnik a tagság. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól. b.) A Szövetségből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott joghátrányként lehet alkalmazni. A kizárással kapcsolatos részletes szabályozást az Fegyelmi és Etikai Szabályzat tartalmazza. 6 c.) Törléssel szűnik meg a tagság, ha a tag a tagsági

viszonyából eredő jogait nem gyakorolja, lényeges kötelezettségeit nem teljesíti legalább egy éven keresztül, vagy írásos felszólítás ellenére tagdíját 15 napon belül nem fizeti meg, vagy a tagsági feltételek közül bármelyik feltétel már nem áll fent. A Szövetség Elnöksége köteles a törlés előtt a tagot a törlés jogkövetkezményeire írásban figyelmeztetni. A törlésről a Szövetség Elnöksége határoz A határozat ellen a hatrozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Szövetség Közgyűléséhez lehet fellebbezni, mely a fellebbezést a Szövetség a következő közgyűlésén tárgyalni köteles. A Szövetség nyilvántartást vezet mindenkori tagságáról. A tagsági jogviszony megszűnésekor a tag törlésre kerül a nyilvántartásból. 3. A Szövetség tagjának jogai: - képviselője (képviselői) útján részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein; - képviselője választhat és tagjai

választható a Szövetség szerveibe; - képviselője (képviselői) útján szavazati joggal részt vehet a Szövetség Közgyűlése határozatainak meghozatalában; - kérésére írásban, érdemi válaszra jogosult a Szövetség bármely szervéhez írásban benyújtott észrevételére, javaslatára vagy panaszára; - észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyílváníthat a Szakszövetség bármely tevékenységével vagy működésével kapcsolatosan; - igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait. - a Szövetség szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. 4. A Szövetség tagjának

kötelezettségei: - részt vesz a Szakszövetség versenyrendszerében; - a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése; - a sportág népszerűsítése; - a Szövetség alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatoknak a megtartása, illetve megtartásának biztosítása; - a Szövetség által meghatározott célkitűzések megvalósítását nem veszélyeztetheti köteles azok megvalósítását elősegíteni; - a tagdíj megfizetése. 5. A Szövetség pártoló tagjának jogai: - javaslatokat tehet a Szövetség szervei részére az szörf sportággal, a Szövetséggel, illetőleg annak szervei működésével kapcsolatosan; - tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, és meghívás alapján a Szövetség egyéb szerveinek ülésein; - a Szövetség szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt a különleges jogállású tag érintettsége esetén a

határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. 6. A Szövetség pártoló tagjának kötelezettségei: - a Szövetség alapszabályának, más szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatoknak a megtartása; - a szörf sportág és a Szövetség eredményességének előmozdítása; - az önkéntesen vállalt hozzájárulásteljesítése. 7 VI. fejezet – Tagdíj Az éves tagdíj összegét a Szövetség minden tagja egy összegben köteles megfizetni a tagsági viszony keletkezésekor, illetőleg minden év március 31. napjáig A tagdíj összegének megállapítása a Szövetség Elnöksége kizárólagos hatáskörébe tartozik. VII. fejezet - A Szövetség szervei A. A

Szövetség szervezeti felépítése: A Szövetség szervei az alábbiak: 1. Közgyűlés 2. Elnökség 3. Felügyelő Bizottság 4. Fegyelmi és Etikai Bizottság 5. Szakbizottságok A Szövetség tisztségviselői az alábbiak: 1. 2. Főtitkár Szövetségi kapitány B. Közgyűlés: a.) Alapvetések 1. A Szövetség legfőbb szerve a tagok képviselőinek összességéből álló Közgyűlés. 2. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni, ülései nyilvánosak. A Közgyűlést az Elnök hívja össze. A Közgyűlés időpontját az Elnöknek kell megállapítania, és annak helyéről, idejéről, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a Közgyűlésen szavazásra jogosultakat 15 (tizenöt) nappal a Közgyűlés előtt – az átvételt igazolható módon, emailen vagy postai úton - írásban értesíteni kell. A meghívóban a tagokat a távolmaradás következményeiről, azaz arról, hogy a Közgyűlés eredeti

időpontjával azonos napon, de későbbi időpontban megismételt Közgyűlés a jelenlévők létszámára tekintet nélkül az eredeti napirendi pontok tekintetében határozatképesnek tekinthető, tájékoztatni kell. A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket a Közgyűlés helyéről és időpontjáról a Szövetség honlapján történő közzététellel kell tájékoztatni. 3. A Közgyűlésen a Szövetség szavazati joggal rendelkező minden tagja egy szavazattal rendelkezik, függetlenül attól, hogy a tag hány képviselőt küld. 4. A képviseleti jogosultságot a Közgyűlés helyszínén, eredeti aláírással és két tanúval ellátott vagy más módon hitelesített teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni legkésőbb a Közgyűlés napirendjeinek elfogadásáig. Ennek hiányában képviselő útján érvényesen szavazni nem lehet A képviselők egymásnak vagy harmadik személynek szavazati jogukat nem ruházhatják át. Egy

képviselő legfeljebb két tagegyesületet képviselhet érvényesen. A képviselő személyének kiválasztása a tag hatáskörébe tartozik. 8 5. A Közgyűlésen csak olyan tag szavazhat, aki érvényes szövetségi tagsággal rendelkezik, tagdíja a Közgyűlés időpontjában teljes mértékben rendezett és amenyiben a tag meghatamazottal képviselteti magát a Közgyűlésen meg kell felelnie az előző pontban írt feltételeknek. 6. A Közgyűlés nyilvános, azon megfigyelőként bárki részt vehet. 7. A Közgyűlést az Elnök vagy az általa kijelölt személy vezeti. 8. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van. 9. Ha a Közgyűlés eredeti időpontjától a megjelentek számbavétele után nem minősül határozatképesnek és az eredeti időponttól számított 45 perc várakozási időn belül nem válik határozatképessé, a Közgyűlést el kell halasztani és megismételt Közgyűlést kell tartani. A

megismételt Közgyűlés a határozatképtelen Közgyűlést követő későbbi időpontra, az eredetivel azonos napirenddel hívható össze. A megismételt Közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha a tagok figyelmét a meghívóban erre kifejezetten felhívták. A megismételt Közgyűlést az eredeti meghívóban is össze lehet hívni a Közgyűlés eredeti időpontjával azonos napon, de későbbi időpontra a határozatképességre vonatkozó rendelkezésre történő figyelmeztetés feltüntetésével. 10. A Közgyűlés napirendjét a Szövetség Elnöke – vagy az általa kijelölt személy - terjeszti a Közgyűlés elé, és a Közgyűlés fogadja el egyszerű szótöbbséggel. b.) Éves rendes Közgyűlés: A Szövetség éves rendes közgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tartalmaznia kell: - a Szövetség előző évre vonatkozó tevékenységéről szóló beszámoló

jóváhagyása, melyet az Elnökség készít elő; - a Szövetség előző évi költségvetéséről szóló számviteli beszámoló jóváhagyása, melyet az Elnökség készít elő; - a Szövetség tárgyévi szakmai és pénzügyi tervének (költségvetés) elfogadása, melyet az Elnökség készít elő; - a közhasznúsági melléklet jóváhagyása, melyet az Elnökség készít elő; - a Felügyelő Bizottság előző évre vonatkozó beszámolója; - a Fegyelmi és Etikai Bizottság előző évre vonatkozó beszámolója; - a Szövetség tagjai által beterjesztett javaslatok. Az utolsó pontban említett javaslatokat abban az esetben kell napirendre tűzni, ha azokat a Közgyűlés időpontja előtt legalább öt (5) nappal írásban benyújtották az Elnökséghez. A fenti határidő után vagy a Közgyűlésen beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha azt a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint a fele támogatja. c.) Rendkívüli Közgyűlés:

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni: - a Szövetség Elnökének döntése alapján; - a Szövetség Elnökségének határozata alapján; - ha a Szövetség tagjainak legalább a fele az ok és cél megjelölésével indítványozza; - ha a bíróság elrendeli; - ha a Felügyelő Bizottság a tevékenységére irányadó jogszabályok alapján azt kezdeményezi; - ha az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság létszáma bármely okból az alapító okiratban meghatározott létszám alá csökken. - egyéb, az alapszabályban meghatérozott esetben. 9 Rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 8 napon belül össze kell hívni és az erre okot adó körülménytől számított 30 napon belül meg kell tartani. A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók. d.) a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 1. az alapszabály megállapítása, elfogadása és

módosítása; 2. az Elnökség előző évre vonatkozó szakmai beszámolójának, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai tervének (költségvetés) elfogadása; 3. a számvitelről szóló, mindenkor hatályos törvény szerinti beszámoló és az arra irányadó mindenkor hatályos jogszabályok alapján elkészítendő közhasznúsági melléklet elfogadása; 4. a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójának elfogadása; 5. A fentieken túl dönt a Rendes Közgyűlés kötelező napirendi pontjaiban foglalt kérdésekben; 6. a Szövetség Elnökének, Alelnöknek és az Elnökség többi tagjának, a Felügyelő Bizottság Elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása; 7. a Szövetség más szakszövetségekkel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása; 8. a Szövetség szervezeti egységei jogi személlyé nyilvánítása, annak visszavonása; 9. gazdasági társaság alapításáról, illetve gazdasági társaságban való

részvételrõl szóló döntés; 10. a Szövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról; 11. a nemzetközi szervezetbe való belépés és kilépés elhatározása; 12. a tagfelvétel, valamint a törlés kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása; 13. a Szövetség sportági szövetséggé való átalakulása; 14. dönt a pártoló tagsági cím adományozásáról; 15. jogosult az Elnök, Elnökség, az Elnökség egyes tagjainak vagy a Szövetség tisztségviselője vagy munkavállalója, megbízottja hatáskörébe utalni egyes döntéseket; 16. mindaz, amit a Sporttörvény, más jogszabály, illetve az alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. e.) A Közgyűlés határozathozatala: 1. A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő szavazásra jogosultak egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén a szavazást egyszer meg kell ismételni. Újabb

egyenlőség esetén a határozati javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. A Közgyűlés határozatai minden tagra kötelezőek. 2. A Közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot minden olyan esetben, ha azt a szavazásra jogosultak legalább 1/4-e indítványozza. A Közgyűlés minden esetben titkos szavazással határoz a Szövetség Elnökének, az Elnökség többi tagjának, a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása kérdésében. 3. A határozat meghozatalához a Közgyűlésen jelenlévő szavazásra jogosultak legalább 2/3-ának egyetértése szükséges az alábbi esetekben: - az alapszabály megállapítása, elfogadása és módosítása; - a nemzetközi szervezetbe való belépés és kilépés elhatározása; - a Szövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról;a Szövetség más szakszövetségekkel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása. 4. A

Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat, feltüntetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, és két - a közgyűlés elején megválasztott személy - hitelesíti. A Közgyűlésről hangfelvétel készülhet. 10 5. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Szövetség által tagjának, a tagsági

jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. 6. A Közgyűlés határozatai nyilvánosak, a határozatokat az érintettekkel írásban közli a főtitkár, nyilvánosságra hozataluk az Szövetség honlapján (www.windsurfinghu) és a Szövetség székhelyén elhelyezett hirdetőtáblájára való kifügesztéssel történik, a közzétételről a főtitkár gondoskodik. 7. A Közgyűlés határozatairól a Szövetség Főtitkára külön nyilvántartást vezet (határozatok könyve) A határozatok könyvében fel kell tüntetni a határozat keltét és hatályát, a határozat pontos tartalmát, valamint a határozatot támogatók és ellenzők számarányát. C. Elnökség: a.) Alapvetések 1. A Szövetség tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban a Szövetség Elnöksége irányítja 2. Az Elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket

jogszabály, illetőleg az alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. Az Elnökség jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amelyeket sem jogszabály, sem alapszabály, sem a Szövetség más szabályzata nem utal egyetlen szerv vagy tisztságviselő hatáskörébe sem. b.) az Elnökség feladata és hatásköre: 1. a Szövetség törvényes és alapszabályszerű, a célok megvalósítását lehetővé tevő működésének biztosítása és ellenőrzése, és az ehhez szükséges szabályzatok megalkotása; 2. a közgyűlési határozatok végrehajtásának felügyelete; 3. a tagdíj mértékének megállapítása, tagfelvétel elbírálása; 4. a Szövetség szabályzatainak megállapítása, módosítása; 5. a sportág egy-három-ötéves stratégiájának elkészítése; 6. a sportág nemzetközi tevékenységének irányítása nemzetközi kapcsolatainak szervezése; 7. a Fegyelmi és Etikai Bizottság megválasztása és a Fegyelmi és Etikai Szabályzat

elfogadása; 8. a szövetségi kapitány megválasztása és visszahívása; 9. a főtitkár megválasztása és visszahívása; 10. a szakág-vezetők megválasztása és visszahívása; 11. a mindenkori magyar nemzeti válogatott keret jóváhagyása; 12. az állandó és eseti bizottságok létrehozása és megszüntetése, vezetőinek és tagjainak megválasztása; 13. a határkörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása; 14. döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály (illetőleg ezekkel összhangban készült szabályzat), illetőleg a Szövetség Közgyűlése a hatáskörébe utal. c.) az Elnökség működése: 1. Az Elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét Az Elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de legalább 3 havonta ülésezik. 11 2. Az elnökségi ülések a Szövetség tagjai számára nyilvánosak, azon tanácskozási joggal részt vehetnek. Az Elnökség jogosult az Elnökség

üléseinek nyilvánosságát indokolt esetben korlátozni 3. Az Elnökség üléseit az Elnök, vagy a főtitkár hívja össze 4. Elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az Elnök, a főtitkár vagy az elnökségi tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével indítványozza. 5. Az elnökségi ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről (napirend) – az előterjesztések megküldésével – legalább három (3) nappal az ülés időpontját megelőzően értesíteni kell az Elnökség tagjait, illetőleg a meghívottakat elektronikus módon (e-mail). 6. Az elnökségi ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét és a szövetségi kapitányt. 7. Az Elnökség üléseit az Elnök vagy az általa kijelölt személy vezeti Határozatképes az Elnökség, ha a szavazásra jogosult tagoknak több mint a fele megjelent. 8. Az elnökség határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza meg

Bármely két elnökségi tag indítványára az Elnökség határozatát titkos szavazással hozza meg. 9. Amennyiben a határozathozatal során szavazategyenlőség keletkezik, meg kell ismételni a szavazást és ismételt egyenlőség esetén javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. 10. Az Elnökség határozatai nyilvánosak, nyilvánosságra hozataluk a Szövetség honlapján (www.windsurfinghu) és a Szövetség székhelyén elhelyezett hirdetőtáblájára való kifügesztéssel történik, a közzétételről a főtitkár gondoskodik. A határozatokat az érintettekkel elektronikus úton (e-mail) közli a főtitkár. 11. Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, melynek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat, feltüntetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli

hozzátartozója a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Szövetség tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. 12. Az Elnökség határozatairól a Szövetség Főtitkára külön nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A határozatok könyvében fel kell tüntetni a határozat keltét és hatályát, a határozat pontos tartalmát, valamint a határozatot támogatók és ellenzők számarányát. 13. A Szövetség alapszabályában, illetőleg egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére az Elnökség jogosult. Az Elnökség állásfoglalása a Szövetség valamennyi

tagjára, illetve szervére nézve kötelező. d.) az Elnökség tagjai: Az Elnökség tagja az lehet, a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és 12 b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és c) aki ca) magyar állampolgár, vagy cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Az Elnökség létszáma 6 fő. Az Elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízásként látják el, mandátumuk 4 évre, a nyári olimpiai játékok ciklusával egyezően úgy, hogy

mandátumuk az olimpiai játékok évét követő év március 31-én jár le, de a tagok tisztségükben újraválaszthatóak. Az Elnökség tagjai: a.) az Elnök; b.) az Alelnök; c.) 4 további elnökségi tag Az elnökségi tagok jogai és kötelességei: 1. az elnökségi tagok legfőbb kötelessége a kezdeményező, aktív és célirányos tevékenység a Szövetség célkitűzéseinek minél eredményesebb megvalósítása érdekében; 2. az elnökségi üléseken és az Elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel; 3. észrevételek, javaslatok tétele a Szövetség működésével, a sportággal kapcsolatban; 4. megbízás alapján a Szövetség képviselete; 5. mindazon feladatok ellátása, melyekkel az Elnökség határozatai útján megbízza Az Elnök: 1. a Szövetség legmagasabb tisztségviselője és legfőbb képviselője; 2. az Elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét; 3. feladatai és hatásköre: - a

Szövetség képviselete; - az Elnökség munkájának az irányítása, üléseinek összehívása, vezetése; - önálló aláírási jogosultsággal bír a Szövetség képviseletére; - levezeti a Közgyűlés és az Elnökség üléseit; - önállóan rendelkezik a Szövetség bankszámlája felett; - mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg ezekkel összhangban készült szabályzat, illetve a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal. Az Alelnök: a.) b.) c.) d.) e.) f.) önálló aláírási jogosultsággal bír a Szövetség képviseletére; önállóan rendelkezik a Szövetség bankszámlája felett; ellátja az Elnök által ráruházott feladatokat, ellátja a főtitkárral történt munkamegosztásból reá háruló feladatokat jogosult minden olyan ügyben eljárni, amelyben a Közgyűlés, az Elnök vagy az Elnökség meghatalmazta; mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az

alapszabály, illetőleg ezekkel összhangban készült szabályzat, illetve a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal. 13 D. A főtitkár: A főtitkárt az Elnökség választja meg 4 évre, a nyári olimpiai játékok ciklusával egyezően úgy, hogy mandátuma az olimpiai játékok évét követő év március 31-én jár le. A főtitkár mandátuma lejárta után újraválasztható, tetszés szerinti alkalommal. A főtitkár az Elnök és az Elnökség irányítása alatt működik. a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.) j.) k.) gondoskodik az Elnökség határozatainak végrehajtásáról; helyettesíti az Elnököt; önálló aláírási jogosultsággal bír a Szövetség képviseletére; önállóan rendelkezik a Szövetség bankszámlája felett; ellátja az Elnök által ráruházott feladatokat; ellátja az Alelnökkel történő munkamegosztásból ráruházott feladatokat; ellátja a szövetségi kapitánnyal történő munkamegosztásból ráruházott

feladatokat; jogosult minden olyan ügyben eljárni, amelyben a Közgyűlés vagy az Elnökség meghatalmazta; előkészíti a Közgyűlés és az Elnökség üléseit; gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről; gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek a Szövetség honlapján történő közzétételéről, továbbá a döntéseknek az érintettekkel történő közléséről; l.) gondoskodik a szövetségi nyilvántartások vezetéséről és a szabályzatok betartásáról; m.) tevékenységéről az Elnökségnek, a napi ügyek ellátásáról az Elnöknek köteles beszámolni; n.) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg ezekkel összhangban készült szabályzat, illetve a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal. E. A szövetségi kapitány: A szövetségi kapitányt az Elnökség választja meg 4 évre, a nyári olimpiai játékok ciklusával egyezően úgy, hogy

mandátuma az olimpiai játékok évét követő év március 31-én jár le. A szövetségi kapitány mandátuma lejárta után újraválasztható, tetszés szerinti alkalommal. A szövetségi kapitány az Elnök és az Elnökség irányítása alatt működik. a.) a sportág olimpiai felkészülési programjának kidolgozása; b.) a válogatott felkészülésének és a versenyzésének az irányítása; c.) a válogatott keret(ek) évenkénti felkészülési programjának, verseny programjának, és kidolgozása; d.) a válogatott keret(ek)re javaslattétel az Elnökség részére; e.) az edzőtáborok szakmai feltételeinek megtervezése, edzőtáborok vezetése; f.) kapcsolattartás a válogatottak mellett működő más szakemberekkel, külföldi válogatottak szakembereivel, g.) közreműködés az általános szakmai szövetségi feladatok ellátásban, részvétel a sportágfejlesztési programok és más szakmai dokumentumok elkészítésében; h.) kapcsolattartás a

Szövetség által működtetett további válogatott keretekkel, tevékenységük figyelemmel kísérése, szakmai iránymutatásokkal történő segítése; i.) feladatvállalás a sportág népszerűsítésében, igény szerint részvétel a sportág szakemberképzésében; j.) önálló aláírási jogosultsággal bír a Szövetség képviseletére; k.) önállóan rendelkezik a Szövetség bankszámlája felett; l.) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály, szervezeti és működési szabályzat, illetve a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal 14 F. Felügyelő Bizottság 1. A Közgyűlés a Szövetség teljes gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére 4 évre, a nyári olimpiai játékok ciklusával egyezően felügyelő bizottságot választ úgy, hogy a Felügyelő Biottság mandátuma az olimpiai játékok évét követő év március 31-én jár le. A Felügyelő Bizottság 3 főből áll. 2. A

Felügyelő Bizottság tevékenységét a Bizottság elnöke irányítja 3. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Szövetség működését és gazdálkodását Ennek során a vezető tisztségviselőktől, valamint a főtitkártól és a szövetségi kapitánytól, illetve a Szövetség munkájában részt vevő bármely személytől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 4. A Felügyelő Bizottság tagja a Közgyűlés és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet 5. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a Közgyűlést vagy az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) b) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás)

történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A Közgyűlést vagy az Elnökséget a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. 6. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni az illetékes ügyészséget. 7. A Felügyelő Bizottság javaslatait, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, ugyanígy határoz arról, ha a Felügyelő Bizottság a törvényességi felügyeletet ellátó

szervhez fordul. A határozatokról a Felügyelő Bizottság külön jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet minden esetben a Szövetség irataihoz szükséges csatolni. 8. A Felügyelő Bizottság a határozatait teljes ülésen hozza, ahol mindhárom tag részvétele szükséges a határozatképességhez. Az érvényes határozathozatalhoz szótöbbség szükséges 9. A Felügyelő Bizottság évente legalább egy alkalommal köteles összeülni Az ülést a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze. A Felügyelő Bizottság elnöke az ülés napját megelőzően legalább 15 nappal köteles a tagokat erről írásban értesíteni, melyen feltüntetésre kerülnek azon kérdések, melyek az ülésen napirendre kerülnek. Az ülésen újabb kérdés megtárgyalása, illetve a napirendtől való eltérés abban az esetben lehetséges, ha ezt mind az elnök, mind a két tag egybehangzóan megszavazza. 15 10. Az évenkénti egy kötelező ülésen túl az elnök rendkívüli ülés

összehívására jogosult Bármely tag indítványozni jogosult továbbá a rendkívüli ülés összehívását, mely javaslat esetén az elnök köteles összehívni az ülést a javasolt napirend megtárgyalására. 11. A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, azon megfigyelőként bárki részt vehet 12. Az ülésről szóló tájékoztatást, a napirendi pontok, valamint az ülés helyének, és időpontjának feltüntetésével, legalább egy héttel az ülés előtt, a Szövetség honlapján közzé kell tenni. 13. A Felügyelő Bizottság Elnöke köteles a Felügyelő Bizottság döntéseit a Felügyelő Bizottsági ülést követő 15 napon belül a Szövetség honlapján (www.windsurfinghu) és a Szövetség székhelyén elhelyezett hirdetőtáblájára való kifügesztéssel közzétenni. 14. A Felügyelő Bizottság határozatairól a Felügyelő Bizottság elnöke külön nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A határozatok könyvében fel kell tüntetni

a határozat keltét és hatályát, a határozat pontos tartalmát, valamint a határozatot támogatók és ellenzők számarányát. 15. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a Szövetség elnöke vagy tagja; b) az Szövetséggel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. 16. A Felügyelő Bizottság tagja, illetve az annak jelölt személy köteles tájékoztatni a Közgyűlést és az

Elnökséget arról, ha más közhasznú szervezetben is vezető tisztséget visel. G. Fegyelmi és Etikai Bizottság 1. A Szövetség tagjaival, valamint a sportágba tartozó sportolókkal szemben fegyelmi és etikai eljárások lefolytatására az Elnökség 4 évre, a nyári olimpiai játékok ciklusával egyezően Fegyelmi és Etikai Bizottságot választ úgy, hogy a Fegyelmi és Etikai Bizottság mandátuma az olimpiai játékok évét követő év március 31-én jár le. A Fegyelmi és Etikai bizottság 3 főből áll 2. A Fegyelmi és Etikai Bizottság feladatait, hatáskörét és működésének szabályait a Szövetség Fegyelmi és Etikai Szabályzata állapítja meg. 3. A Fegyelmi és Etikai Bizottság élén az elnök áll A Bizottság tagjai a Szövetségben, illetve tagszervezeteiben tisztséget nem viselhetnek, és azokkal munkaviszonyban vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban nem állhatnak. A Bizottság tagjai tevékenységüket társadalmi funkcióban látják

el, munkájukért díjazásban nem részesülnek. 4. A megbízás megszűnik: a.) a mandátum lejártával; b.) a tisztségviselő halálával; c.) a tisztségviselő lemondásával; d.) a tisztségviselő visszahívásával 4. A Szövetség tisztségviselői tisztségüket az Elnökség bizalmából viselik Tevékenységük során ezt mindig kötelesek szem előtt tartani. 16 5. A Fegyelmi és Etikai Bizottság tagjai bármikor visszahívhatóak H. Szakbizottságok A Szövetség Elnöksége egyes szakfeladatok ellátására állandó vagy ideiglenes szakbizottságokat hozhat létre. Az állandó szakbizottságok mandátuma az Elnökség mandátumával megegyező időtartamú. A szakbizottságokat, illetve annak egyes tagjait az Elnökség indokolt esetben visszahívhatja. I. Iratbetekintés A Szövetség főtitkára köteles gondoskodni arról, hogy a Szövetség közhasznú működésével kapcsolatos iratokba – a jogszabályi korlátozásoktól eltekintve – bárki

betekinthessen, illetve azok tartalmáról felvilágosítást kapjon. Az iratokba való betekintés iránti igényt írásban kell a főtitkárhoz eljuttatni, aki haladéktalanul, illetve az iratbetekintést kérő személlyel vagy szervezettel történt megállapodás szerinti határidőben köteles az iratbetekintést biztosítani, vagy díj ellenében másolatot kiadni. Az így kiadott másolat nyilvánosságra nem hozható, azonban hatósági eljárásban felhasználható. Az Egyesület főtitkára az iratbetekintésről nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható a betekintést kérő neve, a kért irat megnevezése, valamint a kérelem és teljesítésének ideje, amennyiben a kérelmező hozzájárul személyes adatainak kezeléséhez. VIII. fejezet – A vezető tisztségviselők 1. A Szövetség Közgyűlés által választott vezető tisztségviselői az Elnök, Alelnök, az elnökségi tagok, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai (a továbbiakban „Vezető

tisztségviselők”). 2. A Vezető tisztségviselőket a Közgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel választja meg 4 évre, a nyári olimpiai játékok ciklusával egyezően úgy, hogy mandátumuk az olimpiai játékok évét követő év március 31-én jár le. A Vezető tisztségviselők mandátumuk lejárta után újraválaszthatók, tetszés szerinti alkalommal. 3. A Vezető tisztségviselők tevékenységüket társadalmi funkcióban látják el, munkájukért díjazásban nem részesülnek. 4. A Vezető tisztségviselők megválasztása a tisztújító közgyűlésen történik Az Elnökség a tisztújító közgyűlés előtt legalább 15 nappal három (3) fős jelölő bizottságot hoz létre. A jelölő bizottság köteles a tagokat írásban értesíteni arról, hogy minden tagnak jogában áll jelöltet állítani a Vezető tisztségviselői pozíciókra. A jelölő bizottság a bizottsághoz eljuttatott jelöléseket köteles a tisztújító Közgyűlés

elé terjeszteni. A Szövetség tagjai a jelölő listára felkerült jelöltek közül szavazás keretében választanak. 5. Érvényes jelölést a tisztújító közgyűlés napirendi pontjainak elfogadásáig minden tag előterjeszthet. Érvényes jelölésnek számít a jelölő bizottsághoz írásban (akár e-mailen) eljuttatott jelölés, illetve a tisztújító közgyűlés napirendi pontjainak elfogadásáig szóban előterjesztett – és a tisztújító közgyűlésen jegyzőkönyvezett - jelölés is. 6. Érvényesen az a személy választható meg Vezető tisztségviselőnek, aki legalább egy érvényes jelölést kapott. Megválasztott Vezető tisztságviselőnek az tekinthető, aki a leadott szavazatoknak több mint a felét megszerezte. Ha több jelölt is megkapta a szavazatok többségét, köztük a sorrendiség dönt Ha egy vagy több helyre többen azonos számú szavazatot kaptak, köztük újabb választási fordulót kell tartani. Újabb választási fordulót

kell akkor is tartani, ha a jelöltek nem kapták meg a 17 megválasztáshoz szükséges többségi szavazatot. Ez esetben a legkevesebb szavazatot kapott személy a következő választási fordulóban már nem vesz részt. 7. Vezető tisztségviselő kizárólag olyan személy lehet, aki megfelel a Civil törvény összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseiben foglalt feltételeknek. 8. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet a Szövetség Vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig, a) b) c) d) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás

intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. 9. A Vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 10. A Vezető tisztségviselők jogállása megszűnik: a.) a mandátum lejártával; b.) a tisztségviselő halálával; c.) a tisztségviselő lemondásával; d.) a tisztségviselő visszahívásával 11. A Szövetség Vezető tisztségviselői tisztségüket a tagok bizalmából viselik Tevékenységük során ezt mindig kötelesek szem előtt tartani. 12. Amennyiben a Vezető tisztségviselő tevékenysége során a vállalt kötelezettségét súlyosan megszegi, a tisztségből való visszahívásnak van helye. A Szövetség

bármely tagja vagy szerve az kezdeményezheti a vezető tisztságviselő visszahívását az Elnökséghez intézett írásbeli és indokolt kérelemmel. A visszahívás a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik A vezető tisztségviselő visszahívására vonatkozó határozatát a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. IX. fejezet - A Szövetség gazdálkodása 1. A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik 2. A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek. 3. A Szövetség a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási

tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja. 18 4. A Szövetség csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. 5. A Szövetség legfőbb szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. 6. A Szövetség alapcél szerinti (közhasznú), és gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat A Szövetség vagyonát a gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja. 7. A Szövetség bevételei: a) tagdíj; b) gazdasági-vállalkozási

tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás: ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. 8. A Szövetség költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b)

gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) a Szövetség szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség. 9. A Szövetség bevételeit a jelen fejezet 7 pont szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a 8. pont szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. 10. A Szövetség jeléen fejezet 8 pont c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente

megosztani. 11. A Szövetség javára adománygyűjtő tevékenység folytatható A Szövetség nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. A Szövetség civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. X. fejezet - A Szövetség megszűnése A Szövetség megszűnik: a.) más szövetséggel való egyesülésével; 19 b.) feloszlásának a Közgyűlés által történő kimondásával; c.) bíróság által történő feloszlatásával; d.) ha a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését; e.) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, f.) egyéb, jogszabályban meghatározott esetekben Az b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület

jogutód nélkül szűnik meg. Az b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. A Közgyűlés nem dönthet a Szövetség feloszlásáról, ha a Szövetséggel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyont a hitelezők kielégítése után a Magyar Olimpiai Bizottság rendelkezésére kell bocsátani, és azt a szörf sportág utánpótlás-nevelési programjainak támogatására kell fordítani. A Közgyűlés ettől eltérően nem rendelkezhet XI. fejezet - Az alapszabály módosítása 1. Az alapszabály módosításáról a Közgyűlés dönt A Közgyűlés összehvíására a jelen alapító okiratban foglalt szabályok az irányadóak. 2. A módosítási javaslatot legalább 15 (tizenöt) nappal a Közgyűlés előtt be kell

nyújtani az Elnökséghez. Az Elnökség a módosítási javaslatot továbbítja a tagoknak oly módon, hogy legalább 14 napuk legyen annak tanulmányozására. Az Elnökség szükség esetén véleményével látja el a módosítási javaslatot. 3. Az Elnökség a javaslatot szakértői vizsgálat alá veti és megvitatja Ha az Elnökség szükségesnek tartja, ad hoc bizottságot hív össze, esetleg a javaslatot nyilvános vitára bocsátja. XII. fejezet – A Szövetség képviselete 1. A képviselet módja önálló 2. A Szövetséget az Elnök, az Alelnök, a főtitkár és a szövetségi kapitány önállóan képviseli a Szövetségen kívüli személyek, hatóságok, más hatóságok, állami és önkormányzati szervek előtt. 3. A Szövetség jegyzésére az Elnök, az Alelnök, a főtitkár és a szövetségi kapitány önállóan jogosult 4. A Szövetség bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök, az Alelnök, a főtitkár és a szövetségi kapitány önálló

aláírása szükséges. XIII. fejezet – Záró rendelkezések 1. A Szövetség működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a működés másként nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat 2. A Szövetség a Fővárosi Bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre, ezzel nyeri el jogi személyiségét és közhasznúsági besorolását. 20 3. A jelen alapszabályban nem érintett kérdésekben Magyarország Alaptörvénye, a Polgári Törvénykönyv, a Civil törvény, valamint a Sport törvény és más hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezései az irányadóak. Budapest, 2014. január 21 napján Varga Mihály Elnök Magyar Szörf Szövetség